5.11.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 291/24

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. október 27.)

A Bizottság által az 1292/96/EK tanácsi rendelet alapján juttatandó termékek vásárlására és mobilizálására feljogosított nem kormányzati szervezetek élelmiszersegély-beszerzési szabályainak megállapításáról

(2005/769/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-segélyezési politikáról, az élelmiszersegélyek kezeléséről és az élelmezésbiztonság elősegítésére szolgáló különleges műveletekről szóló, 1996. június 27-i 1292/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1292/96/EK tanácsi rendelet alapján közösségi élelmiszersegélyként juttatandó termékek mobilizálására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1997. december 16-i 2519/97/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy olyan nemzetközi és nem kormányzati szervezeteket, amelyek kedvezményezettjei a közösségi segélyeknek, feljogosítson arra, hogy maguk szerezzék be és mobilizálják a segélyként juttatandó termékeket, amennyiben a Bizottság meghatározza az ebben az esetben alkalmazandó szabályokat és eljárásokat.

(2)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (3) (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok) 164. cikke előírja, hogy amennyiben egy, a Közösség által támogatható intézkedés végrehajtása beszerzést is magában foglal, az erre a célra kötött támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell azon beszerzési szabályokat, amelyeket a kedvezményezettnek be kell tartania.

(3)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 120. cikke szerint a támogatás kedvezményezettje által kötendő beszerzési szerződések odaítélését a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban megállapított elvek szabályozzák.

(4)

Az élelmiszer-segélyezési politika végrehajtására az 1292/96/EK rendelet mellékletének 2. részében megjelölt szervezetek által követendő beszerzési szabályokat már tartalmazzák az ebből a célból a Bizottság által ezekkel a nemzetközi szervezetekkel kötött hozzájárulási megállapodások; a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) esetében a beszerzési szabályokat, valamint az élelmiszersegélyek mobilizálásához és a költségvetési rendeletben, illetve annak végrehajtási szabályaiban megállapított pénzügyi alapelvek tiszteletben tartásához szükséges feltételeket mindenekelőtt a 2519/97/EK rendeletben meghatározott alapelvek alapján kell megállapítani, szükség szerint figyelembe véve a pénzgazdálkodási helyzetet.

(5)

A beszerzési szabályok ott alkalmazandóak, ahol a Bizottság feljogosít NGO-kat arra, hogy az éves élelmiszer-segélyezési munkaprogram végrehajtása céljából aláírandó szerződések keretében élelmiszersegélyt szerezzenek be és mobilizáljanak; nem sérül mindazonáltal a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselőjének azon joga, hogy további, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás céljait szolgáló követelményeket foglaljon bele ezekbe a szerződésekbe. Ezért az 1998. szeptember 3-i bizottsági határozat hatályát veszti.

(6)	Az 1292/96/EK rendelet 29. cikkének megfelelően a Bizottság tájékoztatta az élelmiszer-segélyezési és élelmezésbiztonsági bizottságot erről az intézkedésről,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Bizottság által az 1292/96/EK tanácsi rendelet alapján juttatandó termékek beszerzésére és mobilizálására feljogosított nem kormányzati szervezetek élelmiszersegély-beszerzési szabályait e határozat melléklete állapítja meg. Ezek a szabályok szerves részét képezik a Bizottság által e célból kötött szerződéseknek és egyezményeknek.

2. cikk

Az 1998. szeptember 3-i bizottsági határozat – amely feljogosít egyes, közösségi élelmiszersegélyben részesülő szervezeteket arra, hogy bizonyos, közösségi élelmiszersegélyként juttatandó termékeket beszerezzenek – hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat közzétételének napján lép érvénybe.

Kelt Brüsszelben, 2005. október 27-én.

a Bizottság részéről

Louis MICHEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 166., 1996.7.5., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 346., 1997.12.17., 23. o.

(3) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

MELLÉKLET

A közösségi segélyben részesített nem kormányzati szervezet (a továbbiakban: NGO) a következő szabályokat alkalmazza – a kedvezményezettel az élelmiszer-segélyezési politika végrehajtására kötött szerződésben foglalt bármely további pénzgazdálkodási követelmény sérelme nélkül –, amikor az 1292/96/EK tanácsi rendelet alapján közösségi élelmiszersegélyként juttatandó termékeket mobilizál.

I. ÁLTALÁNOS ELVEK

E mellékletet „a rendeltetési helyen költségmentesen” juttatandó áruk esetében kell alkalmazni.

II. AZ ÁRUBESZERZÉS HELYE

A juttatandó terméket – az adott beszerzés esetében megállapított feltételektől függően – az Európai Közösségben vagy az 1292/96/EK rendelet mellékletében feltüntetett és lehetőleg azonos földrajzi régióban fekvő fejlődő országban kell beszerezni. Amennyire lehetséges, elsőbbséget kell biztosítani a fogadó országban, illetve annak szomszédos országaiban történő beszerzéseknek.

Kivételes körülmények fennállása esetén, és az 1292/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásoknak megfelelően a termékeket az 1292/96/EK rendelet mellékletében felsoroltak között nem szereplő ország piacán is be lehet szerezni.

Az NGO gondoskodik arról, hogy az élelmiszersegélyként juttatandó termékeket szabadon be lehessen vinni a kedvezményezett országba, és hogy azok mentesüljenek minden, azonos hatású importvám vagy adó alól.

III. A TERMÉKEK JELLEMZŐI

A termékeknek, amennyire csak lehet, összhangban kell lenniük a kedvezményezett lakosság táplálkozási szokásaival.

Az élelmiszersegélyként mobilizálandó termékek jellemzőinek meg kell felelniük az élelmiszersegélyként juttatandó termékek jellemzőivel kapcsolatos bizottsági közleményben (1) foglalt követelményeknek.

A csomagolásnak továbbá meg kell felelnie az élelmiszersegélyként juttatandó termékek csomagolásával kapcsolatos bizottsági közleményben (2) foglalt követelményeknek.

IV. A NEMZETI HOVATARTOZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az élelmiszersegélyként juttatandó termékek mobilizálásának keretében kiírt pályázati felhívásokban való részvétel egyenlő feltételek alapján nyitva áll minden európai közösségbeli vagy az 1292/96/EK rendelet mellékletében megjelölt, fejlődő országokbeli természetes vagy jogi személy számára.

Az ajánlattevőnek jogszerűen bejegyzettnek kell lennie, és kérésre ezt igazolni is kell tudnia.

V. A BESZERZÉSI ELJÁRÁSBÓL ÉS A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉBŐL VALÓ KIZÁRÁS OKAI

1. A beszerzési eljárásból való kizárás okai

Az ajánlattevőket ki kell zárni a beszerzési eljárásban való részvételből, amennyiben:

csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a tagállamok jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b)	jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi;

c)	súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit a támogatás kedvezményezettje bármely eszközzel bizonyíthat;

d)	nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási- vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy a támogatás kedvezményezettjének országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e)	csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

f)	a Közösség költségvetéséből finanszírozott korábbi közbeszerzési eljárást vagy támogatás-odaítélési eljárást követően azt állapították meg, hogy szerződéses kötelezettségeik teljesítésének elmulasztásával súlyos szerződésszegést követtek el.

Az ajánlattevőknek bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek a fent felsorolt helyzetek egyikében sem.

2. A szerződések odaítéléséből való kizárás

A szerződés nem ítélhető oda azon ajánlattevőknek, akik esetében a beszerzési eljárás során:

a)	összeférhetetlenség áll fenn;

b)	és akik a támogatás kedvezményezettje által kért – a szerződéses eljárásban való részvétel feltételét jelentő – információk nyújtása terén hamis nyilatkozatot tettek, vagy elmulasztják ezen információk nyújtását.

VI. ODAÍTÉLÉSI ELJÁRÁSOK

1. Általános rendelkezések

Az NGO nemzetközi nyílt pályázati eljárást indít a legalább 150 000 EUR értékű, áru beszerzésére irányuló szerződések esetében. Nemzetközi nyílt pályázati eljárás esetén az NGO pályázati felhívási értesítőt tesz közzé minden megfelelő tömegkommunikációs eszköz útján, mindenekelőtt az NGO honlapján, a nemzetközi sajtóban és azon ország sajtójában, amelyben a műveletre sor kerül, illetve egyéb szaklapban.

A legalább 30 000 EUR összegű, de a 150 000 EUR értéket el nem érő, áru beszerzésére irányuló szerződéseket helyi szinten közzétett nyílt pályázati eljárás révén ítélik oda. Helyi nyílt pályázati eljárás esetében a pályázati felhívási értesítőt minden megfelelő tömegkommunikációs eszköz útján közzé kell tenni, de kizárólag abban az országban, amelyben a műveletre sor kerül. Ugyanakkor az egyéb, pályázni jogosult szállítóknak a helyi vállalatokkal azonos lehetőségeket kell biztosítani.

A 30 000 EUR értéket el nem érő, áru beszerzésére irányuló szerződéseket közzététel nélküli versenytárgyalásos eljárás révén kell odaítélni; az eljárás során az NGO legalább három, választása szerinti szállítóval tárgyal, és legalább egyikükkel megállapodik a szerződés feltételeiről.

5 000 eurónál kisebb értéket képviselő, áru beszerzésére irányuló szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezés beérkezésére megállapított határidőknek elég hosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy az érdeklődő feleknek méltányos és megfelelő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok előkészítéséhez és benyújtásához.

2. Tárgyalásos eljárás

A kedvezményezett a következő esetekben alkalmazhat egyetlen ajánlatra épülő tárgyalásos eljárást:

amennyiben a kedvezményezett által előre nem látható és tőle teljes mértékben független események következtében előállt rendkívüli sürgősség miatt a VI.1. szakaszban fent említett eljárásokra megállapított határidők nem tarthatók be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülményeknek a kedvezményezettől teljes mértékben függetlennek kell lenniük.

A Bizottság által válságosnak minősített helyzetben végzett műveletek is kielégítik a rendkívüli sürgősség fogalmát. A Bizottság tájékoztatja a kedvezményezettet válsághelyzet kialakulásáról és megszűnéséről;

az eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő szállítások esetén, amelyeknek célja vagy a rendes áruk, illetve felszerelések részleges cseréje, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése – amennyiben a szállító megváltozása esetén a kedvezményezett arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező felszerelést szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalanul nagy műszaki nehézségeket eredményezne;

amennyiben a pályázati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be. Ilyen esetben a pályázati eljárás megszüntetését követően a kedvezményezett a pályázati eljárás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy a pályázati eljárás eredeti feltételeit nem változtatják meg lényegesen;

d)	amennyiben a szóban forgó szerződést jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek ítélik oda, a Bizottság által az odaítélésről hozott döntésben foglalt kellő indokok alapján;

e)	szabadkézi vételre abban az esetben kerülhet sor, ha azt a beszerzés különleges körülményei indokolják, mindenekelőtt próbabeszerzés esetén.

3. Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos kötelezettségek

Az NGO a pályázati felhívási értesítőben meghatározza azokat a formai követelményeket és határidőket, amelyeket az ajánlattevőnek az ajánlat benyújtásakor tiszteletben kell tartania.

A követelményeknek megfelelő valamennyi részvételi jelentkezést és ajánlatot egy értékelő bizottság értékel és rangsorol az előzetesen közzétett kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontok alapján. A bizottság tagjainak száma páratlan, de legalább három fő, akik mind technikai, mind adminisztratív szempontból maradéktalanul alkalmasak az ajánlatok megalapozott véleményezésére.

Az egyes tételekre csak egy ajánlatot lehet benyújtani. Az ajánlat csak abban az esetben érvényes, ha teljes tételre vonatkozik. Amennyiben valamely tétel résztételekre van osztva, az ajánlatot a résztételek átlaga alapján kell elkészíteni. Amennyiben a pályázati felhívás egynél több tétel szállítására vonatkozik, tételenként külön ajánlatot kell benyújtani. Az ajánlattevő nem köteles minden tételre ajánlatot tenni.

Az ajánlatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

—	az ajánlattevő neve és címe,

—	a pályázati felhívás, tétel és művelet hivatkozási száma,

—	a tétel nettó súlya vagy a meghatározott monetáris összeg, amelyre az ajánlat vonatkozik,

—	a termék nettó metrikus tonnánkénti ajánlott ára, amely áron az ajánlattevő vállalja, hogy a megállapított feltételeknek megfelelően teljesíti a szállítást,

vagy

—	a kínált termékek nettó mennyisége, amennyiben a pályázati felhívás olyan szerződésre vonatkozik, amely egy adott átalányösszegért nyújtott, meghatározott termék maximált mennyiségű beszerzéséről szól,

—	fuvarozási költségek a meghatározott teljesítési szakaszra,

—	a teljesítés határideje.

Az ajánlat csak abban az esetben érvényes, ha vele együtt ajánlati biztosíték letétbe helyezését igazoló bizonyítékot nyújtanak be. A biztosítéknak a kifizetés pénznemében meghatározott összegét, valamint a biztosíték érvényességi idejét a pályázati felhívásban kell meghatározni. A biztosíték az ajánlati ár teljes összegének legalább 1 %-át teszi ki, érvényességi ideje pedig legalább egy hónap.

Az NGO javára szóló ajánlati biztosítékot egy tagállam által elismert vagy az NGO által elfogadott hitelintézettől származó kezesség formájában kell biztosítani. A biztosíték visszavonhatatlan és az első kérésre lehívható.

Ha az élelmiszersegélyt a kedvezményezett országban mobilizálják, az NGO a pályázati felhívásban az ország kereskedelmi gyakorlatát figyelembe véve más feltételeket is meghatározhat a biztosíték tekintetében.

A biztosítékot a következő esetekben szabadítják fel:

—	az NGO által elküldött levélben vagy faxon közölt értesítés esetén, amennyiben az ajánlatot nem fogadták el vagy elutasították, illetve ha nem ítéltek oda szerződést az ajánlattevőnek,

—	amennyiben a nyertes ajánlattevő letétbe helyezte a teljesítési biztosítékot.

A biztosíték elvész, ha a nyertes ajánlattevő a szerződés odaítélését követően méltányos időn belül nem helyezi letétbe a teljesítési biztosítékot, valamint akkor, ha az ajánlattevő visszavonja pályázatát annak beérkezése után.

El kell utasítani azt az ajánlatot, amelyet nem e rendelkezéseknek megfelelően nyújtottak be, vagy amely a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltérő fenntartásokat vagy feltételeket tartalmaz.

A beérkezést követően az ajánlatokat nem lehet módosítani vagy visszavonni.

Az áru beszerzésére irányuló megbízást azon ajánlattevőnek ítélik oda, aki megfelelt a pályázati felhívás összes feltételének – különös tekintettel a beszerzendő áru jellemzőire – és a legalacsonyabb árajánlatot tartalmazó pályázatot nyújtotta be. Amennyiben több ajánlattevő nyújt be egyidejűleg pályázatot a legalacsonyabb árajánlat szintjén, a szerződést sorsolással ítélik oda.

A szerződés odaítélésekor mind a nyertes ajánlattevőt, mind a sikertelen ajánlattevőket levélben vagy faxon megfelelően értesíteni kell.

Az NGO dönthet úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést az első vagy a második határidő lejártával, különösen akkor, ha a benyújtott ajánlatok a rendes piaci árakon kívül esnek. Az NGO nem köteles a döntését megindokolni. Az ajánlattevőket három munkanapon belül írásban kell értesíteni a szerződés odaítélésének elmaradásáról szóló döntésről.

VII. A NYERTES AJÁNLATTEVŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÉS A SZÁLLÍTÁS FELTÉTELEI

Az NGO a pályázati felhívásban meghatározza azokat a feltételeket, amelyek a nyertes ajánlattevőnek az ezen szabályozás szerinti kötelezettségeire vonatkoznak, a nyertes ajánlattevő pedig köteles a pályázati felhívásban meghatározott összes feltétel szerint eleget tenni a kötelezettségeinek, éppúgy mint a pályázatából eredő kötelezettségeinek.

A nyertes ajánlattevő a saját költségén végzi a szállítást a pályázatában megjelölt elhajózási kikötőből a pályázati felhívásban meghatározott rendeltetési kikötőig azon az útvonalon, amely a jóváhagyott határidőre tekintettel a leginkább megfelel.

A nyertes ajánlattevő írásbeli kérelmére azonban az NGO engedélyezheti az elhajózási kikötő vagy a berakodási rakpart megváltoztatását, feltéve hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő minden költséget a nyertes ajánlattevő visel.

A nyertes ajánlattevő tengeri biztosítást köt vagy általános biztosítási kötvényt igényel. A biztosításnak legalább a pályázati összegre kell szólnia, és ki kell terjednie a fuvarozáshoz, és a nyertes ajánlattevő által végzett minden egyéb, a fuvarozással kapcsolatos tevékenységekhez kapcsolódó kockázatra a meghatározott szállítási szakaszig terjedően. Ki kell terjednie emellett a megsérült áruk kiválogatására, bevonására vagy megsemmisítésére, valamint azon áruk újracsomagolására és vizsgálatára, amelyeket a kedvezményezett a károsodásuk ellenére elfogadhatónak tart.

Az árukat nem lehet felosztott szállítmányokban, egynél több hajón leszállítani, kivéve ha az NGO azzal egyetért. Ebben az esetben az NGO megköveteli a nyertes ajánlattevőtől, hogy a külön ellenőrzéssel járó költségeket viselje.

A pályázati felhívás szükség esetén meghatározhatja azt az időpontot, amely előtt a teljesítés idő előttinek minősül.

A megbízást akkor tekintik teljesítettnek, ha az összes árut ténylegesen, „a rendeltetési helyre költségmentesen” leszállították. Valamennyi felmerülő költséget a nyertes ajánlattevő viseli addig az időpontig, amíg az áruk a célraktárban hozzáférhetőek nem lesznek.

A nyertes ajánlattevő viseli a beszerzés lezárulásáig az összes kockázatot – ideértve az áruknak a szállítás során történt elvesztését vagy megrongálódását –, valamint felelős azért, hogy azokat a felügyelő a végleges megfelelőségi igazolásban feljegyezze (lásd a VIII. szakaszt).

A nyertes ajánlattevő haladéktalanul értesíti írásban a kedvezményezettet és a felügyelőt az alkalmazott fuvarozási módról, a berakodási időpontokról, a rendeltetési helyre való várható megérkezési időpontról és az áruk fuvarozása során felmerülő bármely váratlan eseményről.

A nyertes ajánlattevő elintézi az exportengedéllyel és a vámkezeléssel kapcsolatos formalitásokat, valamint viseli az ezzel kapcsolatos költségeket és terheket.

Kötelezettségei teljesítésének biztosítása érdekében a nyertes ajánlattevő a szerződés odaítélését követő méltányos időn belül teljesítési biztosítékot helyez letétbe. A fizetés pénznemében kifejezett biztosíték az ajánlat teljes összegének 5–10 %-a. Az érvényesség ideje a végső teljesítés után egy hónappal jár le. A teljesítési biztosítékot az ajánlati biztosítékkal azonos módon kell letétbe helyezni.

A teljesítési biztosítékot az NGO levélben vagy faxon teljes összegben felszabadítja, amennyiben a nyertes ajánlattevő:

—	valamennyi kötelezettségének megfelelően teljesítette a szerződést; vagy

—	mentesült a kötelezettségei alól;

vagy

—	az NGO által elismert vis maior miatt nem teljesítette a szállítást.

VIII. FELÜGYELET

Közvetlenül a szerződés odaítélését követően az NGO tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt arról, hogy mely iroda lesz felelős az egyes szállítmányok tekintetében a szállítandó áruk minőségének, mennyiségének, csomagolásának és címkézésének ellenőrzéséért és tanúsításáért, a megfelelőségi és a teljesítési igazolás kiállításáért, és általánosságban véve a szállítási művelet valamennyi szakaszának összehangolásáért (a továbbiakban: a felügyeleti iroda).

A szerződés odaítéléséről történő értesítést követően a nyertes ajánlattevő írásban tájékoztatja a felügyeleti irodát a szállítandó áru gyártójának, csomagolójának vagy raktározójának nevéről és címéről, a gyártás vagy csomagolás hozzávetőleges időpontjáról, valamint az átvétel helyén levő képviselőjének nevéről.

A felügyeleti iroda legalább két ellenőrzést végez a nemzetközi ellenőrzési szabványokban foglalt meghatározások alapján a következők szerint:

a)	Előzetes ellenőrzést kell végezni az áruk berakodásakor vagy a gyárban. A végleges ellenőrzést a meghatározott teljesítési szakaszban kell végrehajtani.

b)	Az előzetes ellenőrzés befejezését követően a felügyeleti iroda a nyertes ajánlattevő részére előzetes megfelelőségi igazolást állít ki, amely szükség esetén fenntartásokkal kezelendő. A felügyeleti iroda közli, hogy a fenntartás az árut a teljesítési szakaszban elfogadhatatlanná teszi-e.

c)	A végleges ellenőrzés befejezését követően a felügyeleti iroda a nyertes ajánlattevő részére végleges megfelelőségi igazolást állít ki, amely mindenekelőtt a teljesítés időpontját és a teljesített nettó mennyiséget jelzi; ez az igazolás szükség esetén fenntartásokkal kezelendő.

Amennyiben a felügyeleti iroda indokolással ellátott „fenntartási értesítést” állít ki, a lehető leghamarabb írásban értesíti a nyertes ajánlattevőt és az NGO-t. Amennyiben a nyertes ajánlattevő meg kívánja támadni a megállapításokat a felügyeleti irodánál és az NGO-nál, azt az értesítés elküldésétől számított két munkanapon belül kell megtennie.

A fent említett ellenőrzések költségeit az NGO viseli. A nyertes ajánlattevő viseli a minőségi hibákból vagy az áruknak az ellenőrzésen való késői bemutatásából fakadó anyagi következményeket.

Amennyiben a nyertes ajánlattevő vagy a kedvezményezett kifogásolja az ellenőrzés megállapításait, az NGO felhatalmazásának birtokában a felügyeleti hatóság felülvizsgálatról intézkedik; a felülvizsgálat – a kifogás természetének megfelelően – ellenpróba vételét és elemzését és/vagy a csomagolás újramérését vagy újraellenőrzését foglalja magában. A felülvizsgálatot a nyertes ajánlattevő, a végső kedvezményezett és a felügyeleti iroda megállapodásának eredményeként kijelölt ügynökség vagy laboratórium végzi el.

A felülvizsgálat költségeit a vesztes fél viseli.

Amennyiben sem az ellenőrzés, sem a felülvizsgálat után nem állítanak ki végleges megfelelőségi igazolást, a nyertes ajánlattevő köteles az árukat kicserélni.

Az árucsere, valamint az azzal járó ellenőrzés költségeit a nyertes ajánlattevő viseli.

A felügyeleti iroda írásban meghívja a nyertes ajánlattevő és a végső kedvezményezett képviselőjét az ellenőrzési műveletekre, mindenekelőtt a vizsgálat céljára történő mintavételre. A mintavételt a szakmai gyakorlatnak megfelelően kell elvégezni. A mintavétel során a felügyeleti iroda két további mintát is vesz, amelyeket az NGO rendelkezésére lepecsételve tart bármely további ellenőrzés céljaira, illetve arra az esetre, ha a kedvezményezett vagy a nyertes ajánlattevő kifogást emel.

A mintaként vett áruk költségét a nyertes ajánlattevő viseli.

Az árut átvevő késedelem nélkül átvételi igazolást állít ki a nyertes ajánlattevő részére, miután az az árukat a „rendeltetési helyre költségmentesen” leszállította, a nyertes ajánlattevő pedig a kedvezményezett részére átadta a végleges megfelelőségi igazolás eredeti példányát, valamint az áruk értékét és azoknak a kedvezményezett részére való költségmentes szállítását megállapító proforma számlát.

Ömlesztve szállított áruk esetén a kívánt mennyiség alatti 3 %-os súlyeltérés (a minták súlyát nem számítva) megengedett. Csomagolt áruk esetén legfeljebb 1 %-os súlyeltérés engedélyezett. A megengedett súlyeltérés túllépése esetén az NGO az eredeti beszerzéssel azonos pénzügyi feltételek mellett pótlólagos teljesítésre kérheti a nyertes ajánlattevőt.

IX. A KIFIZETÉS FELTÉTELEI

Az NGO által a nyertes ajánlattevőnek fizetendő összeg nem haladhatja meg a pályázatban szereplő összegnek az esetleges költségekkel növelt, és az alább meghatározott esetleges levonásokkal csökkentett összegét.

Amennyiben a teljesítés szakaszában kiderül, hogy az áruk minősége, csomagolása vagy címkézése nem felel meg az előírásoknak, az eltérés azonban nem olyan természetű, hogy akadálya legyen a teljesítési igazolás kiállításának, az NGO a fizetendő összeg számításánál levonásokat alkalmazhat.

Vis maior esetét kivéve a teljesítési biztosíték halmozott alapon részben elvész a következő esetekben:

—	a 8. szakaszban meghatározott súlyeltérési értékek sérelme nélkül a le nem szállított mennyiség értékének 10 %-a,

—	a határidő után leszállított mennyiség értékének 0,1 %-a késedelmi naponként,

—	megfelelő esetben, és amennyiben a pályázati felhívásban szerepel, idő előtti teljesítés esetén naponként 0,1 %.

Azt az összeget, amely a biztosítékokból elvész, a teljes kifizetendő összegből kell levonni. A biztosítékokat ezt követően egyidejűleg teljes összegben fel kell szabadítani.

Az NGO a nyertes ajánlattevő írásbeli kérelmére kifizethet bizonyos járulékos költségeket, például a nyertes ajánlattevő által ténylegesen kifizetett raktározási és biztosítási költségeket, adminisztratív költségeket azonban nem; ezeket a költségeket megfelelő igazoló iratokra alapozva határozza meg, feltéve hogy az átvételi igazolást vagy a teljesítési igazolást az igényelt költségek jellegére vonatkozó fenntartások nélkül állították ki, valamint a következő esetekben:

—	a teljesítési időtartamnak a fogadó fél kérelmére történő meghosszabbítása esetén; vagy

—	a teljesítés időpontja és az átvételi igazolás vagy a végleges megfelelőségi igazolás kiállítása között fellépő, 30 napnál hosszabb késedelem esetén.

A járulékos költségek nem fogadhatók el, ha azok meghaladják a következő összegeket:

—	raktározási költségek tekintetében ömlesztett áruk esetén tonnánként heti 1 EUR, feldolgozott áruk esetén tonnánként heti 2 EUR,

—	biztosítási költségek tekintetében az áruk értékének évi 0,75 %-a.

A kifizetendő összeget a nyertes ajánlattevő két példányban benyújtott kérelmére kell kifizetni. A teljes pályázati összeg vagy a még hátralévő részlet kifizetésére irányuló kérelmet a következő dokumentumokkal együtt kell benyújtani:

—	számla az igényelt összegről,

—	az átvételi igazolás eredetiben,

—	a végleges megfelelőségi igazolásnak a nyertes ajánlattevő által aláírt és hitelesített másolata.

A pályázati felhívásban meghatározott teljes mennyiség 50 %-ának leszállítása után a nyertes ajánlattevő előleg fizetésére irányuló kérelmet nyújthat be, amelyhez csatolnia kell az igényelt összegről kiállított számlát és az előzetes megfelelőségi igazolás másolatát.

A pályázat teljes összegére vagy a még hátralévő részlet kifizetésére irányuló valamennyi fizetési kérelmet az átvételi igazolás kiállítását követően kell benyújtani az NGO-nak. Minden kifizetést a kifizetésre irányuló, teljes és pontos kérelemnek az NGO-hoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíteni kell. Az indokolatlan késedelem késedelmi kamat fizetését vonja maga után; ez a kamat az Európai Központi Bank által alkalmazott havi kamatlábnak felel meg.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Az NGO dönti el, hogy a nyertes ajánlattevő részéről az áruk leszállításának vagy valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása vis maior következménye-e. Az NGO által vis maiornak elismert eset következményeként felmerülő költségeket az NGO viseli.

(1) HL C 312., 2000.10.31., 1. o.

(2) HL C 267., 1996.9.13., 1. o.