16.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/29

(1)

A Szerződés 104. cikkének megfelelően a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén, mint olyan eszközön alapul, amely az árstabilitás és a munkahelyteremtést eredményező erőteljes fenntartható növekedés feltételeit erősíti. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1).

(3)

Az Európai Tanács 1997. június 17-i, a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló amszterdami állásfoglalása (2) ünnepélyesen felkéri valamennyi felet, nevezetesen a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorú és kellő időben történő végrehajtására.

(4)

A Tanács a 2004. július 5-i 2004/917/EK határozatában (3), a Szerződés 104. cikk (6) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy Görögországban túlzott hiány állt fenn.

(5)

A Tanács a Szerződés 104. cikke (7) bekezdésével és az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban 2004. július 5-én ajánlást intézett Görögországhoz, amelyben 2004. november 5-ét tűzte ki Görögország számára a túlzott hiány legkésőbb 2005-ben történő megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatalának határidejéül.

(6)

A 2004/917/EK határozat elfogadását követően a görög kormány által 2004 május 4-én közölt adatokat 2004 szeptemberében jelentősen felülvizsgálták. A 2003-as hiányra vonatkozó számadat (a május 4-én közölt 3,2 %-ról) a GDP 4,6 %-ára emelkedett, míg a Bizottság 2004. őszi előrejelzései szerint várható volt, hogy az államháztartási hiány 2004-ben eléri a GDP 5,5 %-át, szemben a tavasszal prognosztizált 3,2 %-kal. Ezen túlmenően lehetséges, hogy a 2005-ös költségvetésben szereplő, a görög parlament által jóváhagyott intézkedések nem biztosítják, hogy 2005-ben az államháztartási hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen. A Bizottság 2004. őszi, 2005-re 3,3 %-os növekedési rátára vonatkozó előrejelzései szerint a 2005-ös görög költségvetésben foglalt intézkedések várhatóan a GDP 3,6 %-át kitevő, vagyis a 3 %-os küszöbértéket meghaladó nominális hiányt eredményeznek.

(7)

A 2005/334/EK tanácsi határozat (4) a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Görögország nem hozott hatékony intézkedéseket válaszul a Tanács által a 104. cikk (7) bekezdésével összhangban 2004. július 5-én tett ajánlására.

(8)

A 104. cikk (9) bekezdése szerint, amennyiben a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány csökkentésére. A Tanács úgy véli, hogy a 2004. július 5-i tanácsi ajánlásban a 104. cikk (7) bekezdése szerint megállapított határidőt a Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint Görögország nem fogja betartani. Az 1467/97/EK rendelet 5. cikke szerint az ilyen felszólításról szóló tanácsi határozatot az attól a tanácsi határozattól számított egy hónapon belül kell meghozni, amely megállapította, hogy az adott tagállam a 104. cikk (8) bekezdésével összhangban nem hozott hatékony intézkedéseket.

(9)

Az értesítésben szereplő ajánlások meghatározásához figyelembe kell venni az alábbi tényezőket. Először is a becsült 2004-es hiány jelentősen meg fogja haladni a 104. cikk (7) bekezdése alapján tett ajánlás elfogadása idején várt adatokat, illetve a túlköltekezések több mint semlegesítik a 2004-re végrehajtott korlátozó intézkedéseket. Ennek eredményeként a túlzott hiány legkésőbb 2005-re történő kiigazítása érdekében a megteendő költségvetési erőfeszítést, a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése alapján 2004. július 5-én elfogadott tanácsi ajánlásban előírtak szerint, teljes mértékben a folyó évben kell végrehajtani. Másodszor, a Bizottság 2004. őszi előrejelzései szerint a görög parlament által 2005-re elfogadott költségvetés – teljes körű megvalósítása esetén – a GDP 1,9 százalékpontjának megfelelő hiánycsökkenést eredményezne. Ez a költségvetési helyzet jelentős javulását eredményezi, de nem elegendő a nominális hiánynak a 3 %-os küszöb alá történő csökkentéséhez. Végül pedig, ez a további kiigazítás még magasabb is lehet, amennyiben a 2005-ös makrogazdasági forgatókönyv, illetve a 2004-es költségvetési eredménnyel kapcsolatos bizonytalanságok tényleges formát öltenek. E tényezők figyelembevételével 2005-ben a túlzott hiány megszüntetéséhez szükséges teljes kiigazítás meghaladhatja a GDP 2,6 százalékpontját, ami további állandó intézkedéseket tenne szükségessé a GDP legalább 0,7 százalékpontjának megfelelő hiánykiigazítás érdekében. Egy ilyen erőfeszítés egyetlen év alatt gazdaságilag igen költségesnek bizonyulhat.

(10)

A fenti tényezők fényében úgy tűnik, hogy a Görögországban fennálló túlzott hiány kiküszöbölésére 2004 júliusában megállapított határidőt egy évvel meg kell hosszabbítani.

(11)

A Bizottság által 2004 őszén készített, 2005-re és 2006-ra vonatkozó előrejelzésekben szereplő 3,3 %-os növekedési ráta alapján, illetve a makrogazdasági és költségvetési kilátásokat illető bizonytalanságok következtében, a 2005-ös költségvetés szigorú végrehajtása – olyan állandó intézkedésekkel együtt, amelyek 2006-ban a GDP legalább 0,6 % százalékpontjának megfelelő hiánykiigazításhoz vezetnek – 2005-ben a GDP 3,6 %-ának megfelelő, illetve 2006-ban a GDP 3 %-a alatti hiányt eredményezne.

(12)

A Bizottság által 2004 őszén készített előrejelzések szerint az adósságráta 2004-ben és 2005-ben a GDP 112 %-a körül stabilizálódik, és 2006-ban csupán kis mértékben, körülbelül 110 %-ra csökken. Ez jóval meghaladja a Szerződésben szereplő 60 %-os referenciaértéket. Ezen túlmenően, a nettó hitelfelvételektől eltérő tényezők is nagyban hozzájárulnak az adósságszint változásához. Az adósságráta kielégítő ütemben történő csökkentése érdekében fontos, hogy a görög hatóságok – az államháztartási egyenlegre, valamint a nominál-GDP növekedésére vonatkozó prognózisokkal összhangban – továbbra is kellő figyelmet fordítsanak az ilyen tényezőkre.

(13)

A jelentős statisztikai felülvizsgálatokra tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a görög államháztartás helyzetét megfelelően figyelemmel lehessen kísérni, további erőfeszítésekre van szükség a jelenlegi jogi keret között megkövetelt államháztartási adatok összegyűjtésének és feldolgozásának javítására, nevezetesen az ilyen adatok gyors és helyes rendelkezésre bocsátását biztosító mechanizmusok megerősítése által.

(14)

Görögországnak 2005. március 21-ig jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amelyben felvázolja az e határozatnak való megfelelés érdekében végrehajtandó intézkedéseket. Különösen, a jelentésnek tartalmaznia kell a költségvetési hiány csökkentése érdekében 2005-ben végrehajtandó intézkedések leírását, és fel kell mérnie a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló, 2005. márciusi értesítésben közzéteendő 2004-es hiányérték hatásait, valamint a makrogazdasági forgatókönyvvel kapcsolatos bizonytalanság ismertetését. A Görögország által benyújtott jelentésnek ugyancsak tartalmaznia kell a hiány csökkentése érdekében 2006-ban végrehajtandó intézkedések lehető legpontosabb leírását. A Bizottság és a Tanács megvizsgálja a jelentést az e határozatnak való megfelelésének felmérése céljából.

(15)

A Szerződés 104. cikke (9) bekezdésének második albekezdése szerint a Tanács kérheti Görögországtól, hogy egy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be az e határozatnak való megfelelés érdekében tett kiigazítási erőfeszítéseinek megvizsgálása érdekében. Annak érdekében, hogy a Bizottság megvizsgálhassa az e határozatnak való megfelelést, helyénvaló, hogy Görögország közvetlenül a költségvetési hiányról és az államadósságról az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (5) 4. cikke által előírt jelentéstételre megállapított szokásos határidőket követően nyújtsa be a jelentéseket.

(16)

A Tanács megítélése szerint a kiigazítási intézkedéseknek az államháztartási egyenleg tartós javulását kell biztosítaniuk. Az államháztartásnak a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt egyensúlyhoz közeli vagy többletet mutató középtávú helyzetét célzó tartós költségvetési konszolidáció biztosítása érdekében, a túlzott hiány kiigazítását követően a ciklikusan kiigazított hiányt évente legalább a GDP 0,5 % százalékpontjával kell csökkenteni,

i.

a görög parlament által jóváhagyott 2005-ös költségvetés szigorú végrehajtása;

ii.

2006-ban állandó jellegű kiigazítási intézkedések végrehajtása, amelyek a hiány legalább 0,6 százalékpontos GDP-arányos korrigálását eredményezik.