A Bizottság 595/2004/EK rendelete

(2004. március 30.)

a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 24. cikkére,

mivel:

(1) A tej- és tejtermékágazatban az illetékrendszert az 1788/2003/EK rendelettel összhangban 2004. április 1-jétől további 11 egymást követő 12 hónapos időszakkal meghosszabbították. Az említett rendelet új rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében részletes szabályokat kell megállapítani. Az említett részletes szabályoknak nagymértékben magukban kell foglalniuk a tej- és tejtermék ágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló 3950/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. július 9-i 1392/2001/EK bizottsági rendelet [2] rendelkezéseit is. Az 1392/2001/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(2) Szabályokat kell megállapítani, amelyek lehetővé teszik az egyes tagállamok esetében a nemzeti mennyiségeknek a szállítások és közvetlen eladások közötti elosztását. Ebből a célból a tagállamoknak az 1788/2003/EK rendelet 5. cikke f) és g) pontjában szereplő "szállítás" és "közvetlen eladás" új meghatározásait kell figyelembe venniük, és tájékoztatniuk kell az érintett termelőket az említett új meghatározásokról.

(3) E rendeletnek meg kell határoznia a szállítások és a közvetlen eladások után fizetendő illeték végleges kiszámításához szükséges kiegészítő tényezőket, azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a tagállam az illetéket kellő időben befizeti az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegének, végül pedig azon ellenőrzések szabályait is, amelyek biztosítják azt, hogy az illeték megfizetéséhez szükséges hozzájárulásokat megfelelően szedjék be.

(4) Meg kell határozni azt, hogy a leszállított mennyiségek végleges elszámolásának kidolgozásakor milyen módon vegyék figyelembe a tej zsírtartalmát. Különös rendelkezésekre van szükség azon esetek szabályozására, amelyeknél a szállításokra vonatkozó referenciamennyiséget módosítják, vagy amelyeknél a referenciamennyiségeket a nemzeti tartalékból osztják ki.

(5) Mivel az 1788/2003/EK rendelet rögzítette a referencia-zsírtartalom egyes tagállamokra vonatkozó mértékeit, meg kell állapítani az egyéni referenciamértékek szükség szerinti kiigazításának szabályait.

(6) Alapvető fontosságú egyfelől ellenőrizni azt, hogy a felvásárlók és termelők által közölt adatok hitelesek-e, másfelől pedig biztosítani azt, hogy az illeték ténylegesen a nemzeti referenciamennyiségek túllépéséért felelős termelőket terhelje. Ebből a célból a tagállamoknak nagyobb szerepet kell játszaniuk azoknál az ellenőrzéseknél és szankcióknál, amelyeket annak biztosítása érdekében kell bevezetniük, hogy az illeték megfizetéséhez szükséges hozzájárulásokat helyesen szedjék be. A tagállamoknak főként ki kell dolgozniuk kockázatelemzés alapján egy nemzeti ellenőrzési tervet minden 12 hónapos időszakra, valamint ellenőrzéseket kell végezniük a gazdaságok szintjén, a szállítás szintjén és a felvásárlók szintjén azzal a céllal, hogy kiküszöböljék az esetleges szabálytalanságokat és csalásokat. Meg kell határozni azon ellenőrzések határidejét és számát is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy adott határidőn belül bizonyítani lehessen, hogy valamennyi részt vevő fél eleget tett a rendelkezéseknek. Szankciókra van szükség akkor is, ha az említett alapkövetelményeknek nem tesznek eleget.

(7) Szükséges továbbá, hogy a tagállamok engedélyezzék a területükön működő felvásárlókat, és szükséges részletes szabályok megállapítása azon esetekre, amelyeknél a felvásárlók nem tesznek eleget ennek a rendeletnek.

(8) A Bizottság részére nyújtott közlések fontos szerepet játszanak a rendszer igazgatásánál, és ezért fokozni kell azt. A rendszer Bizottság általi igazgatása szempontjából különösen fontosak a szállítások és közvetlen eladások közötti elosztással, valamint az éves kérdőívre adott válaszokkal kapcsolatos tájékoztatások. A megállapított határidők betartása szintén olyan tényező, amely elősegíti a rendszer hatékony irányítását. Az is indokolt, hogy a Bizottság részletes közléseket kapjon a nemzeti szintű végrehajtásról, annak érdekében, hogy jobban megismerje a tagállamokban alkalmazott különféle rendszereket.

(9) Ezt a rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint az 1788/2003/EK rendeletet.

(10) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az 1788/2003/EK rendelet alkalmazására a nemzeti referenciamennyiségek szállítások és közvetlen eladások közötti elosztása, az illeték kiszámítása és befizetése, az ellenőrzési intézkedések és a tagállamoktól származó közlések tekintetében.

2. cikk

A nemzeti referenciamennyiségek szállítások és közvetlen eladások közötti elosztása

Minden évben a 21. cikkben említett közlések kézhezvétele után a Bizottság elosztja a szállítások és közvetlen eladások között az 1788/2003/EK rendelet I. mellékletében az egyes tagállamok vonatkozásában megállapított nemzeti referenciamennyiséget, az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

Az elosztást az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

3. cikk

Átcsoportosítás

Az 1788/2003/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett átcsoportosítás lehet ideiglenes vagy végleges.

Az egyéni referenciamennyiségek ideiglenes átcsoportosítása olyan átcsoportosítás, amikor egy adott 12 hónapos időszakra a termelő a tejmennyiség egyik referenciamennyiségről a másikra történő átcsoportosítását kéri.

A végleges átcsoportosítás olyan átcsoportosítás, amikor egy 12 hónapos időszakra és az azt követő 12 hónapos időszakra a termelő a tejmennyiség egyik referenciamennyiségről a másikra történő átcsoportosítását kéri.

4. cikk

Tájékoztatás a szállítások és közvetlen eladások új meghatározásairól

(1) A tagállamok tájékoztatják az érintett termelőket a "szállítás" és a "közvetlen eladás" kifejezéseknek az 1788/2003/EK rendelet 5. cikkének f) és g) pontjával bevezetett új meghatározásairól.

(2) Az (1) bekezdésben említett meghatározások miatt az egyik referenciamennyiségről a másikra történő végleges átcsoportosítást a termelő kérésére végzik el, az 1788/2003/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

5. cikk

Közlések az egyéni referenciamennyiségekről

A tagállamok az általuk legmegfelelőbbnek ítélt módon közlik a termelőkkel az egyéni referenciamennyiségük minden egyes új elosztását, illetve módosítását, feltéve, hogy az biztosítja a termelők részére az elosztott referenciamennyiség tényleges megismerését.

II. FEJEZET AZ ILLETÉK KISZÁMÍTÁSA

1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

6. cikk

Az illeték kiszámításának módja

Az 1788/2003/EK rendelet 5. cikke h) pontjának értelmében értékesített tejet, illetve tejtermékeket abban a pillanatban veszik figyelembe az illeték kiszámításánál, amikor azok elhagyják a tagállam területén található valamely gazdaságot, illetve amikor a gazdaságban kereskedelmi célokra használják fel azokat.

Amennyiben tej, illetve tejtermékek megsemmisítés céljából hagyják el a gazdaságot, a tagállam illetékes hatóságának határozata szerinti higiéniai intézkedések alkalmazásának eredményeképpen, az érintett mennyiségeket szállításként, illetve közvetlen eladásként nem veszik figyelembe.

Amennyiben a tej szerződés szerinti kezelés vagy feldolgozás céljából hagyja el gazdaságot, az szállításnak tekintendő.

7. cikk

Az egyéni referencia-zsírtartalom módosítása

(1) Amennyiben a nemzeti tartalékból kiegészítő referenciamennyiségeket osztanak ki, az 1788/2003/EK rendelet 9. cikkében említett referencia-zsírtartalom változatlan marad.

(2) Amennyiben a szállítások referenciamennyiségét az 1788/2003/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti átcsoportosítások alapján növelik vagy megállapítják, a szállításokká átcsoportosított referenciamennyiséghez kapcsolódó referencia-zsírtartalom 3,8 % lesz.

A szállítások referenciamennyiségének referencia-zsírtartalma azonban változatlan marad akkor, ha a termelő ezt az illetékes hatóságot meggyőzően indokolja.

(3) Az 1788/2003/EK rendelet 16. és 17. cikkében, továbbá 18. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett esetekben a referencia-zsírtartalmat átruházzák azzal a referenciamennyiséggel együtt, amelyhez az kapcsolódik.

(4) Az 1788/2003/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett esetekben a kiosztott, illetve átruházott referenciamennyiségek teljes referencia-zsírtartalmát a felszabadított mennyiségekéhez képest nem növelik. Az 1788/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, az újraelosztásra, illetve átruházásra rendelkezésre álló tejmennyiséget egy adott referencia-zsírtartalom mellett újraszámíthatják, illetve fordítva, a referencia-zsírtartalom egy rendelkezésre álló adott tejmennyiség mellett újraszámítható.

(5) A (2) bekezdés első albekezdésében, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett esetekben az eredményként jelentkező referencia-zsírtartalom megegyezik a kiindulási és átruházott, illetve átcsoportosított referenciamértékek átlagával, a kiindulási és átruházott, illetve átcsoportosított referenciamennyiségek súlyozásával.

(6) Azon termelők esetében, akiknek teljes referenciamennyisége a nemzeti tartalékból származik, és akik 2004. április 1-je után kezdték meg a termelést, a referencia-zsírtartalom az 1788/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott nemzeti referencia-zsírtartalommal egyenlő.

2. SZAKASZ SZÁLLÍTÁSOK

8. cikk

Szállítási elszámolás

(1) A felvásárlók minden 12 hónapos időszak végén elszámolást készítenek az egyes termelőkre vonatkozóan, amely feltünteti legalább ez utóbbiak által az adott időszak alatt leszállított tej mennyiségét és zsírtartalmát.

Szökőévek esetében a tej mennyiségét a februárban és márciusban leszállított mennyiségek 1/60-ad részével csökkentik.

(2) A felvásárlók minden évben május 15-e előtt megküldik az (1) bekezdésben említett elszámolásokat összesítő nyilatkozatot a tagállam illetékes hatósága részére, amelyen feltüntetik legalább a részükre leszállított tej teljes mennyiségét és átlagos zsírtartalmát, és amennyiben a tagállam határozata úgy írja elő, az egyes termelőkre vonatkozóan a referenciamennyiséget és a reprezentatív zsírtartalmat, a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban helyesbített mennyiséget, az egyéni referenciamennyiségek és a helyesbített mennyiségek összegét, valamint az említett termelők termelésének átlagos zsírtartalmát.

A felvásárlók adott esetben nyilatkoznak arról, hogy az érintett időszak folyamán semmilyen szállítást nem kaptak.

(3) A tagállam megköveteli a (2) bekezdésben említett határidőt be nem tartó felvásárlóktól, hogy a termelők által részükre leszállított tejmennyiségek 0,01 %-os túllépésére esedékes illetékkel egyenlő összeget fizessenek minden egyes késedelmes naptári napra. Amennyiben nyilatkozattétel hiányában az említett mennyiségek nem ismeretesek, azokat az illetékes hatóság becsléssel állapítja meg. Ez az összeg legalább 100 EUR, de legfeljebb 100000 EUR lehet.

(4) Amennyiben július 1-jéig nem nyújtanak be nyilatkozatot, a tagállamok vagy visszavonják az engedélyt vagy az érintett tej mennyiségével, és a szabálytalanság súlyosságával arányos összeg megfizetését követelik meg.

Az első albekezdést a tagállam által elküldött felszólítástól számított 30 nap elteltével kell alkalmazni.

A (3) bekezdést a felszólítás időtartama során továbbra is alkalmazni kell.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett szankciót nem alkalmazzák akkor, ha a tagállam elismeri az eset vis maior jellegét vagy megállapítja, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan, illetve nem súlyos gondatlanság eredményeként követték el, vagy ha a szabálytalanság a rendszer működése, illetve az ellenőrzések hatékonysága szempontjából elhanyagolható.

9. cikk

Az egyéni referencia-zsírtartalom kiigazítása

(1) Az 1788/2003/EK rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok minden év július 1-jéig feljegyzik a nemzeti referencia-zsírtartalom bárminemű túllépését a tárgyév március 31-ével záruló 12 hónapos időszakra vonatkozóan.

(2) Az egyéni referencia-zsírtartalmat valamennyi termelő esetében egyazon együtthatóval igazítják ki úgy, hogy az egyes tagállamok esetében az egyéni reprezentatív zsírtartalom súlyozott átlaga kilogrammonként legfeljebb 0,1 grammal haladja meg az 1788/2003/EK rendelet II. mellékletében megállapított referencia-zsírtartalmat. A kiigazításról augusztus 1-jéig tájékoztatják a termelőket és a tárgyév április 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakra kell azt alkalmazni.

10. cikk

A referencia- és a tényleges zsírtartalom összehasonlítása

(1) Annak érdekében, hogy az egyes termelők elkészíthessék az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett elszámolást, továbbá az 1788/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint, a termelő által leszállított tej átlagos zsírtartalmát összehasonlítják az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett termelői referencia-zsírtartalommal.

Amennyiben pozitív eltérést állapítanak meg, a leszállított tej mennyiségét a tej kilogrammonkénti zsírtöbbletének minden egyes 0,1 grammjaként 0,18 %-kal növelik.

Amennyiben negatív eltérést állapítanak meg, a leszállított tej mennyiségét a tej kilogrammonkénti zsírhiányának minden egyes 0,1 grammjaként 0,18 %-kal csökkentik.

Amennyiben a leszállított tej mennyiségét literben fejezik ki, a zsírtartalom 0,1 grammonkénti 0,18 %-os kiigazítását megszorozzák a 0,971 együtthatóval.

(2) A tagállamok az 1788/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban állapítják meg a szállítások nemzeti szintű kiigazítását.

3. SZAKASZ KÖZVETLEN ELADÁSOK

11. cikk

Közvetlen eladásokra vonatkozó nyilatkozatok

(1) Minden 12 hónapos időszak végén az egyes termelők nyilatkozatot készítenek, amelyben termékek szerint összesítik saját közvetlen eladásaikat.

Szökőévek esetében a tej, illetve tejjel egyenértékű termékek mennyiségét a februárban és márciusban értékesített mennyiségek 1/60-ad részével, illetve az érintett 12 hónapos időszak során értékesített mennyiségek 1/366-od részével csökkentik.

(2) Minden év május 15-ig a termelők elküldik az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot a tagállam illetékes hatósága részére.

A tagállam előírhatja a közvetlen eladások referenciamennyiségeivel rendelkező termelők számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy az érintett időszak során nem értékesítettek, illetve nem ruháztak át semmilyen tejet vagy egyéb tejterméket, amennyiben ilyen eset áll fenn.

(3) A tagállamok megkövetelik a (2) bekezdésben említett határidőt be nem tartó felvásárlóktól, hogy a közvetlen eladásokra vonatkozó referenciamennyiségük 0,01 %-os túllépésére esedékes illetékkel egyenlő összeget fizessenek minden egyes késedelmes naptári napra. Ez az összeg azonban legalább 100 EUR, de legfeljebb 1000 EUR lehet.

Amennyiben a közvetlen eladásokra vonatkozó nemzeti referenciamennyiséget szintén túllépték, a referenciamennyiségüket túllépő termelőktől azt is megkövetelik, hogy referenciamennyiségük teljes túllépése alapján számítva fizessenek hozzájárulást az illetékhez, és nem részesülhetnek az 1788/2003/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felhasználatlan referenciamennyiségek újraelosztásából.

Amennyiben a termelők nem a tényeknek megfelelő nyilatkozatokat nyújtanak be, a tagállam megköveteli tőlük, hogy az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyosságával arányos összeget fizessenek meg olyan maximális összeg erejéig, amely a helyesbítéssel kapott tejmennyiségre elméletileg alkalmazandó illeték 1,5-szeresével egyenlő.

(4) Amennyiben július 1-jéig nem nyújtanak be nyilatkozatot, az érintett termelő közvetlen eladásainak referenciamennyisége a tagállam általi felszólítást követő 30 nap elteltével visszakerül a nemzeti tartalékba. E cikk (3) bekezdésének első albekezdését a felszólítás időtartama során is alkalmazni kell.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett szankciókat nem alkalmazzák akkor, ha a tagállam elismeri az eset vis maior jellegét vagy megállapítja, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan, illetve nem súlyos gondatlanság eredményeként követték el, vagy ha a szabálytalanság a rendszer működése, illetve az ellenőrzések hatékonysága szempontjából elhanyagolható.

12. cikk

Egyenértékek

(1) A forgalomba hozott, tejtől eltérő termékek esetében a tagállamok megállapítják a feldolgozásra használt tej mennyiségeit. Ebből a célból az alkalmazandó egyenértékűségi képlet a következő:

a) 1 kg tejszín = 0,263 kg tej × a tejszín %-os zsírtartalma, tömegben kifejezve;

b) 1 kg vaj = 22,5 kg tej.

A sajt és minden más tejtermék esetében a tagállamok különösen a sajt, illetve az érintett termékek fajtáinak szárazanyag-tartalma és zsírtartalma segítségével határozzák meg az egyenértékeket.

Amennyiben a termelő az illetékes hatóság számára meggyőző bizonyítékkal tud szolgálni az érintett termékek feldolgozására ténylegesen felhasznált mennyiségekről, a tagállam felhasználhatja ezt a bizonyítékot az első és második albekezdésben említett egyenértékek helyett.

(2) Amennyiben nehéznek bizonyul meghatározni feldolgozásra felhasznált tejmennyiségeket a forgalomba hozott termékek alapján, a tagállamok átalányalapon rögzíthetik a tejjel egyenértékű termékmennyiséget, a termelő által tartott tejelő tehenek számát és az állományra jellemző, egy tehénre jutó átlagos tejhozamot figyelembe véve.

III. FEJEZET AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE

13. cikk

Az illetékről szóló értesítés

(1) Szállítások esetén az illetékes hatóság értesíti a felvásárlókat az illetékhez való, általuk fizetendő hozzájárulás mértékéről vagy megerősíti őket e tekintetben, azt követően, hogy a tagállam határozatának függvényében a fel nem használt referenciamennyiségek egészét vagy egy részét felosztották, vagy nem osztották fel közvetlenül az érintett termelők között vagy adott esetben a felvásárlók között azzal a céllal, hogy azokat később az érintett termelők között felosszák.

(2) Közvetlen eladások esetén az illetékes hatóság értesíti a termelőket az általuk fizetendő illeték-hozzájárulás mértékéről a tagállam határozatának függvényében a fel nem használt referenciamennyiségek egészének vagy egy részének közvetlenül az érintett termelők közötti újrafelosztását vagy újra fel nem osztását követően.

(3) A fel nem használt mennyiségek nemzeti szinten nem oszthatók el újra a szállítási és közvetlen eladási referenciamennyiségek között.

14. cikk

Árfolyamok

Az adott időszakra vonatkozó illeték megfizetésének átváltási árfolyamára vonatkozó meghatározó ügyleti tény az érintett időszak március 31-e.

15. cikk

Fizetési határidő

(1) Az illetékfizetésre kötelezett felvásárlók és közvetlen értékesítés esetén a termelők minden év szeptember 1-jéig megfizetik az esedékes összeget az illetékes hatóságnak a tagállam által megállapított szabályokkal összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési határidő be nem tartása esetén az esedékes összegre évente a minden év szeptember 1-jén érvényes, a II. melléklet szerint rögzített háromhavi referencia-kamatlábon számított kamatot kell fizetni, hozzáadva egy százalékpontot.

A kamatot a tagállam részére kell megfizetni.

(3) A tagállamok bejelentik az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) részére az 1788/2003/EK rendelet 3. cikkének alkalmazásából származó összegeket, a bejelentett kiadásokkal együtt, legkésőbb minden év szeptemberében.

(4) Amennyiben a 296/96/EK bizottsági rendelet [3] 3. cikkének (5) bekezdésében említett dokumentumokból az derül ki, hogy nem tartották be az e cikk (3) bekezdésében említett határidőt, a Bizottság az 1788/2003/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az előleget a mezőgazdasági kiadások könyvelése során az esedékes összeg vagy annak becsült értéke arányában csökkenti.

16. cikk

Az illetéktöbblet újraelosztásának kritériumai

(1) A tagállamok adott esetben meghatározzák az 1788/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett elsőbbségi termelői kategóriákat, a következő objektív kritériumok közül egy vagy több alapján, elsőbbségi sorrend szerint:

a) a tagállam illetékes hatóságának hivatalos elismerése arra vonatkozóan, hogy az illeték egészét vagy egy részét tévesen számították fel;

b) a gazdaság földrajzi elhelyezkedése, és elsősorban az 1257/1999/EK tanácsi rendelet [4] 18. cikke szerinti hegyvidéki területek;

c) a külterjes állattenyésztés alkalmazásában a legnagyobb állománysűrűség a gazdaságban;

d) az a százalékarány, amellyel az egyéni referenciamennyiséget túllépték;

e) a termelő referenciamennyisége.

(2) Amennyiben az 1788/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett, egy adott időszakra rendelkezésre álló illetéktöbbletet az e cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban történő újraelosztás után nem használják fel, a tagállam a Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyéb objektív kritériumokat fogad el.

Az illetéktöbblet újraelosztását legkésőbb a szóban forgó 12 hónapos időszak végét követő 15 hónapon belül el kell végezni.

17. cikk

Az illeték felszámítása

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az illetéket helyesen számítsák fel, és hogy az azokra a termelőkre háruljon, akik a túllépéshez hozzájárultak.

IV. FEJEZET A TAGÁLLAMOK ÁLTALI ELLENŐRZÉSEK ÉS A FELVÁSÁRLÓK ÉS A TERMELŐK KÖTELEZETTSÉGEI

1. SZAKASZ ELLENŐRZÉSEK

18. cikk

Nemzeti ellenőrzési intézkedések

A tagállamok megteszik mindazokat az ellenőrzési intézkedéseket, amelyek biztosítják az e rendeletnek és különösen a 19–22. cikkben említett intézkedéseknek való megfelelést.

19. cikk

Ellenőrzési terv

(1) A tagállamok kockázatelemzés alapján minden egyes 12 hónapos időszakra vonatkozóan általános ellenőrzési tervet készítenek. Ez az ellenőrzési terv magában foglalja legalább a következőket:

a) a terv elkészítéséhez elfogadott kritériumok;

b) a kiválasztott felvásárlók és termelők;

c) a 12 hónapos időszak vonatkozásában végrehajtandó helyszíni ellenőrzések;

d) a termelők és felvásárlók közötti szállítás ellenőrzései;

e) a termelők vagy felvásárlók éves nyilatkozatainak ellenőrzése.

A tagállamok határozhatnak arról, hogy részletesebb időszakos tervekkel frissítik az általános ellenőrzési tervet.

Az ellenőrzések időzítésénél figyelembe veszik a tejágazatban működő piaci szereplők reprezentatív jellegét a kockázatelemzés, valamint a termelés idényjellege tekintetében.

(2) Az ellenőrzéseket részben a kérdéses 12 hónapos időszak folyamán, részben a 12 hónapos időszak után az éves nyilatkozatok alapján hajtják végre.

(3) Az ellenőrzések akkor tekinthetők befejezettnek, amint rendelkezésre áll az ellenőrzésekről szóló jelentés.

Az összes ellenőrzési jelentést legkésőbb az érintett 12 hónapos időszak végét követő 18 hónapon belül el kell készíteni.

Amennyiben azonban a 20. cikkben előirányzott ellenőrzéseket egyéb ellenőrzésekkel kapcsolják össze, be kell tartani az egyéb ellenőrzésekre és a vonatkozó ellenőrzési jelentések elkészítésére megállapított határidőket.

20. cikk

Helyszíni ellenőrzések

A helyszíni ellenőrzéseket nem jelentik be előre. Azonban, feltéve, hogy ez az ellenőrzés célját nem veszélyezteti, olyan előzetes értesítés küldhető, amely a legszükségesebb minimális információt tartalmazza.

Adott esetben, az e rendeletben meghatározott helyszíni ellenőrzéseket, valamint a közösségi szabályokban előírt más ellenőrzéseket egyazon időben kell elvégezni.

21. cikk

A szállítások és közvetlen eladások ellenőrzése

(1) A szállításokat illetően az ellenőrzéseket a gazdaságok szintjén a tej szállítása folyamán, továbbá a felvásárlók szintjén végzik el. A tagállamok valamennyi fázisban helyszíni ellenőrzések útján fizikailag vizsgálják a nyilvántartás és a forgalomba hozott tej elszámolásának pontosságát, és különösen a következőket:

a) a gazdaságok szintjén az 1788/2003/EK rendelet 5. cikke c) pontjának értelmében vett termelői státus, valamint a szállítások és termelési kapacitások közötti összeegyeztethetőség;

b) a szállítás szintjén az e rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett okirat, a tej mennyiségének és minőségének mérésére szolgáló eszközök hitelessége, a begyűjtési módszer pontossága, ideértve az esetleges közbenső begyűjtési pontokat is, a begyűjtött tej mennyiségének pontossága a kirakodás időpontjában;

c) felvásárlói szinten az e rendelet 8. cikkében említett nyilatkozatok pontossága, különösen az e rendelet 24. cikkének (2)–(5) bekezdésében említett dokumentumok egyeztetése útján, valamint az e rendelet 24. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett készlet- és szállítás-nyilvántartások hitelessége, azon kereskedelmi okmányok és egyéb olyan okiratok fényében, amelyek feltüntetik a begyűjtött tej felhasználásának módját.

(2) A közvetlen eladások tekintetében az ellenőrzések különösen a következőkre terjednek ki:

a) a gazdaságok szintjén az 1788/2003/EK rendelet 5. cikke c) pontjának értelmében vett termelői státus, valamint a közvetlen eladások és termelési kapacitások közötti összeegyeztethetőség;

b) az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett nyilatkozat pontossága, különösen az e rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében említett dokumentumok segítségével.

22. cikk

Az ellenőrzések kiterjedése

(1) A 21. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések legalább a következőkre terjednek ki:

a) a 2004/05-ös év 12 hónapos időszaka esetében a termelők 1 %-ára, a következő 12 hónapos időszakok esetében a termelők 2 %-ára;

b) az érintett időszakra vonatkozó helyesbítés előtt bejelentett tejmennyiség 40 %-ára;

c) a kiválasztott termelők és felvásárlók közötti tejszállítás reprezentatív mintájára.

A c) pontban említett szállítási ellenőrzéseket különösen a tejtermékek kirakodásakor végzik el.

(2) A 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzések a termelők legalább 5 %-ára terjednek ki.

(3) Minden egyes felvásárlót ötévenként legalább egyszer ellenőrizni kell.

2. SZAKASZ KÖTELEZETTSÉGEK

23. cikk

A felvásárlók engedélyezése

(1) Annak érdekében, hogy a termelőktől tejet vásárolhasson fel, illetve hogy működhessen egy tagállam területén, a felvásárlónak rendelkeznie kell az adott tagállam engedélyével.

(2) Az érintett tagállam által megállapított szigorúbb szabályok sérelme nélkül, a felvásárlókat csak akkor engedélyezik, ha:

a) igazolni tudják a nemzeti rendelkezések szerinti kereskedői mivoltukat;

b) az érintett tagállamban olyan telephellyel rendelkeznek, ahol a 24. cikk (2) bekezdésében említett készletnyilvántartásokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat az illetékes hatóság megvizsgálhatja;

c) vállalják, hogy naprakészen vezetik a 24. cikk (2) bekezdésében említett készletnyilvántartásokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat;

d) vállalják, hogy évente legalább egyszer elküldik a tagállam illetékes hatósága részére a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott elszámolásokat és nyilatkozatokat.

(3) Az érintett tagállam által megállapított szankciók sérelme nélkül, visszavonják az engedélyt akkor, ha a (2) bekezdés a) és b) pontjában megállapított feltételek már nem teljesülnek.

Amennyiben megállapítják, hogy egy felvásárló nem a tényeknek megfelelő elszámolást vagy nyilatkozatot küldött el, nem tett eleget a (2) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségvállalásnak vagy ismételten nem tett eleget az 1788/2003/EK rendelet, e rendelet vagy az idevágó nemzeti szabályok alapján kiszabott egyéb kötelezettségeknek, a tagállam vagy visszavonja az engedélyt, vagy az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyosságával arányos összeg megfizetését követeli meg.

(4) Az engedély a felvásárló kérésére legalább hat hónapos időszak elteltével újból megadható, feltéve, hogy egy újabb alapos vizsgálat kielégítő eredménnyel zárul.

A (3) bekezdésben említett szankciót nem alkalmazzák akkor, ha a tagállam elismeri az eset vis maior jellegét vagy megállapítja, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan, illetve nem súlyos gondatlanság eredményeként követték el, vagy ha a szabálytalanság a rendszer működése, illetve az ellenőrzések hatékonysága szempontjából elhanyagolható.

24. cikk

A felvásárlók és termelők kötelezettségei

(1) A termelők csak engedélyezett felvásárlóknak szállíthatnak. A tagállamok szankciót állapítanak meg azokban az esetekben, amikor nem engedélyezett felvásárlóknak szállítanak.

(2) A felvásárlók a dokumentumok kiállítási évének végétől számított legalább három évig a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátása céljából megőrzik a 12 hónapos időszakonkénti készletnyilvántartásokat az egyes termelők nevével és címével, a 8. cikk (2) bekezdésében említett információkkal, amelyeket a leszállított mennyiségek esetében havonta, illetve négyhetes időszakonként, a többi adat esetében pedig évente jegyeznek fel, valamint a kereskedelmi okmányokat, levelezést és a 4045/89/EGK tanácsi rendeletben [5] említett egyéb információkat, amelyek lehetővé teszik e készletnyilvántartások ellenőrzését.

(3) A felvásárlók kötelesek feljegyezni a részükre leszállított valamennyi tejmennyiséget. Ebből a célból a dokumentumok kiállítási évének végétől számított legalább három évig az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátása céljából megőrzik a részükre tejet szállító tejkezelő-, illetve tejfeldolgozó felvásárlók és vállalkozások jegyzékét és minden hónap vonatkozásában az egyes szállítók által leszállított mennyiségeket.

(4) A gazdaságoknál történő begyűjtéskor a tejet a szállítást azonosító dokumentum kíséri. Ezen túlmenően a felvásárlók a nyilvántartás elkészítési évének végétől számított legalább három évig nyilvántartást vezetnek valamennyi egyéni szállításról.

(5) A szállítást végző termelők a dokumentumok kiállítási évének végétől számított legalább három évig a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátása céljából megőrzik a felvásárlók részére leszállított tej mennyiségére vonatkozó dokumentumokat. A kérdéses termelő az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátása céljából megőrzi a gazdaságokban tartott és tejtermelésre használt állatállomány nyilvántartásait, az 1760/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet [6] 7. cikkével összhangban.

(6) A közvetlen eladásokat végrehajtó termelők a dokumentumok kiállítási évének végétől számított legalább három évig a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátása céljából megőrzik a 12 hónapos időszakonként elkészített készletnyilvántartásokat, amelyek havonkénti és termékenkénti bontásban ismertetik a tej vagy tejtermékek, valamint azon termékek eladásait vagy átruházásait, amelyeket megtermeltek, ám nem adtak el és nem ruháztak át.

Az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátásának céljából megőrzik a gazdaságokban tartott és tejtermelésre használt állatállomány nyilvántartásait az 1760/2000/EK rendelet 7. cikkével összhangban, valamint azokat a tanúsító iratokat, amelyek lehetővé teszik ezen készletnyilvántartások ellenőrzését.

V. FEJEZET KÖZLÉSEK

25. cikk

A szállítások és közvetlen eladások közötti elosztásra vonatkozó közlések

(1) A tagállamok 2004. július 1-jéig közlik a Bizottsággal az 1788/2003/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazásából eredő egyéni referenciamennyiségek szállításai és közvetlen eladásai közötti elosztást, amelyet szükség esetén átcsoportosítanak az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2) Minden év február 1-jéig a tagállamok az 1788/2003/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban közlik azokat a mennyiségeket, amelyeket a termelők kérésére a szállítások és közvetlen eladások egyéni referenciamennyiségei között véglegesen átcsoportosítottak.

26. cikk

Kérdőív

(1) A tagállamok minden év szeptember 1-jéig közlik a Bizottsággal az I. mellékletben meghatározott kérdőívet, amelyet az 1788/2003/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján, megfelelően töltöttek ki.

Portugália a kérdőíven kiegészítő információkat is ad annak érdekében, hogy az 1453/2001/EK tanácsi rendelet [7] szerint különbséget tegyenek az illeték kiszámítása tekintetében az anyaország és az Azori-szigetek között.

(2) Amennyiben nem teljesítik az (1) bekezdés követelményeit, a Bizottság a 2040/2000/EK tanácsi rendelet [8] 14. cikkével összhangban átalányösszeget tart vissza az előlegekből a tagállamok mezőgazdasági kiadásainak könyvelésénél. Ez az összeg egyenlő az érintett teljes referenciamennyiség elméleti túllépésekor fizetendő illetékkel, amelyet a következőképpen számítanak ki:

a) amennyiben a kérdőívet szeptember 1-jéig nem küldik el, vagy ha hiányoznak az illeték kiszámításához nélkülözhetetlen adatok, az elméleti túllépés százaléka minden késedelmes hétre 0,005 %;

b) amennyiben az e cikk (3) bekezdésében meghatározott frissítésekben közölt leszállított, illetve közvetlenül értékesített mennyiségek összege és a kérdőívre adott első válaszban jelzett mennyiségek között 10 %-ot meghaladó eltérést fedeznek fel, az elméleti túllépés százaléka 0,05 %.

(3) Amennyiben a kérdőívben kért adatok megváltoznak, különösen a 18–21. cikkben meghatározott ellenőrzések következtében, az érintett tagállam minden év december 1-jéig, március 1-jéig, június 1-jéig és szeptember 1-jéig elküldi a Bizottság részére a kérdőív frissített változatát.

27. cikk

Egyéb közlések

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot az 1788/2003/EK rendelet és az e rendelet, valamint azok bármely módosításának alkalmazása céljából elfogadott intézkedésekről, az elfogadásukat követő egy hónapon belül. Az 1788/2003/EK rendelet 16., 17. és 18. cikke vagy az e rendelet 7. cikke alapján elfogadott intézkedések esetében az értesítéshez csatolják az elfogadott intézkedések és azok céljának magyarázatát.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot a tömeg mérésére vagy adott esetben a térfogat tömeggé való átváltására az e rendelet alkalmazásában használt módszerről (módszerekről), a kiválasztott együtthatók indoklásáról, és alkalmazásuk pontos körülményeiről, valamint mindezek későbbi módosításairól.

(3) A tagállamok 2004. szeptember 1-jéig rövid jelentést küldenek a Bizottság részére nemzeti referenciamennyiségeik igazgatási rendszeréről és minden következő év szeptember 1-jéig elküldik az említett jelentés frissítését, amennyiben az adott rendszerben változás következik be.

A jelentés magában foglalja a mindenkori helyzet ismertetését, különösen az ideiglenes átruházások, földterülettel együtt történő átruházások, egyéb egyedi átruházási intézkedés, a fel nem használt mennyiségek újraelosztásának alkalmazása és a nemzeti tartalék igénybevétele tekintetében elfogadott intézkedéseket.

VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1392/2001/EK rendelet hatályát veszti.

A rendeletet a 2003/04-es időszak és szükség esetén korábbi időszakok tekintetében továbbra is alkalmazni kell az 1788/2003/EK tanácsi rendelet eltérő rendelkezésének hiányában.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és a III. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell olvasni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. március 30-án.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 270., 2003.10.21., 123. o.

[2] HL L 187., 2001.7.10., 19. o.

[3] HL L 39., 1996.2.17., 5. o.

[4] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[5] HL L 388., 1989.12.30., 18. o.

[6] HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

[7] HL L 198., 2001.7.21., 26. o.

[8] HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 15. cikk (2) bekezdésében említett referencia-kamatlábak

- Az euróövezetben található tagállamok esetében

Euró bankközi kamatláb (EURIBOR)

- Dánia esetében

koppenhágai bankközi kamatláb (CIBOR)

- Svédország esetében

stockholmi bankközi kamatláb (STIBOR)

- az Egyesült Királyság esetében

londoni bankközi kamatláb (LIBOR)

- Ciprus esetében

nicosiai bankközi kamatláb (NIBOR)

- A Cseh Köztársaság esetében

prágai bankközi kamatláb (PRIBOR)

- Észtország esetében

tallinni bankközi kamatláb (TALIBOR)

- Magyarország esetében

budapesti bankközi kamatláb (BUBOR)

- Litvánia esetében

vilniusi bankközi kamatláb (VILIBOR)

- Lettország esetében

rigai bankközi kamatláb (RIGIBOR)

- Málta esetében

máltai bankközi kamatláb (MIBOR)

- Lengyelország esetében

varsói bankközi kamatláb (WIBOR)

- Szlovénia esetében

szlovéniai bankközi kamatláb (SITIBOR)

- Szlovákia esetében

pozsonyi bankközi kamatláb (BRIBOR)

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Ez a rendelet | Az 1392/2001/EK rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk | – |

3. cikk | – |

4. cikk | – |

5. cikk | – |

6. cikk | A 2. cikk (1) és (2) bekezdése |

7. cikk | 3. cikk |

8. cikk | 5. cikk |

9. cikk | 4. cikk |

10. cikk | – |

11. cikk | 6. cikk |

12. cikk | A 2. cikk (3) bekezdése |

13. cikk | 7. cikk |

14. cikk | – |

15. cikk | 8. cikk |

16. cikk | 9. cikk |

17. cikk | A 11. cikk (1) bekezdése |

18. cikk | – |

A 19. cikk (1) bekezdése A 19. cikk (2) bekezdése A 19. cikk (3) bekezdése | A 12. cikk (1) bekezdése – A 12. cikk (2) bekezdése |

20. cikk | – |

A 21. cikk (1) és (2) bekezdése | A 11. cikk (3) bekezdése |

22. cikk | A 12. cikk (2) bekezdése |

23. cikk | 13. cikk |

24. cikk | 14. cikk |

25. cikk | A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontja |

26. cikk | A 15. cikk (1) bekezdésének e) pontja, (2) és (3) bekezdése |

27. cikk | A 15. cikk (1) bekezdésének a), b), d)és f) pontja |

28. cikk | 16. cikk |

29. cikk | 17. cikk |

I. melléklet: Éves kérdőív | I. melléklet |

II. melléklet: Referencia-kamatlábak | II. melléklet |

III. melléklet: Megfelelési táblázat | III. melléklet |

--------------------------------------------------