32004R0435



Hivatalos Lap L 072 , 11/03/2004 o. 0001 - 0014


A Tanács 435/2004/EK rendelete

(2004. március 8.)

a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] (a továbbiakban: az alaprendelet), és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

(1) 2003. szeptember 18-án a Tanács az 1627/2003/EK rendelettel [2] ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) és Indonéziából származó nátrium-ciklamát Közösségbe irányuló behozatalára.

(2) Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingre és az okozott kárra vonatkozó vizsgálati időszak 2001. október 1-jétől 2002. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: VI). A kárelemzés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata az 1999. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a bázisidőszak).

B. TOVÁBBI ELJÁRÁS

(3) A KNK-ból és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vámok kivetését követően néhány érdekelt fél írásban ismertette álláspontját. Azoknak a feleknek, aki kérte, lehetőséget biztosítottak a szóbeli meghallgatásra is.

(4) Az ideiglenes rendelet (5) preambulumbekezdésében foglalt magyarázat szerint a dömpinggel kapcsolatos KNK-beli és indonéziai ellenőrző látogatásokat, amelyekre rendszerint az ideiglenes megállapítások megtétele előtt kerül sor, a SARS miatt bevezetett beutazási korlátozások miatt lemondták. A SARS dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokkal kapcsolatos következményeiről szóló értesítést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában [3].

(5) A Bizottság továbbra is összegyűjtötte és ellenőrizte az összes olyan információt, amelyet a végleges megállapítások szempontjából szükségesnek tartott. Miután feloldották a SARS miatt bevezetett beutazási korlátozásokat, a következő vállalatok telephelyén tettek ellenőrző látogatást.

a) Exportáló termelők és azok kapcsolt vállalai a KNK-ban és Hongkongban:

- Zhong Hua Fang Da (H.K.) Limited, Hongkong,

- Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited, Shenzhen, KNK,

- Shanghai Shumi Co. Ltd, Shanghai, KNK,

- Rainbow Rich Industrial Ltd, Hongkong

- Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd, Shenzhen, KNK;

b) Indonéz exportáló termelő:

- PT. Golden Sari (Chemical Industry), Bandar Lampung, Indonézia

(6) Az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatos észrevételek benyújtására megállapított határidő lejártát követően és jóval az ellenőrző látogatások után egy másik indonéz vállalat jelentkezett, és kérte az exportáló termelőkre vonatkozó kérdőívet. A vállalatot tájékoztatták arról, hogy a vizsgálat kezdeményezésekor kellett volna jelentkeznie és kérdőívet kérnie. Arról is tájékoztatták, hogy a vizsgálat ezen előrehaladott szakaszában nem lehet új információkat figyelembe venni, és a megállapításokat a rendelkezésre álló tények alapján fogják megtenni. Mindazonáltal a vállalatnak lehetőséget biztosítottak észrevételei megtételére, és azokat figyelembe vették, ezek azonban nem módosították a fenti következtetést.

(7) Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését és az ideiglenes vámokkal biztosított összegek végleges beszedését javasolták. A feleknek egy határidőt biztosítottak, amelyen belül e tájékoztatást követően előadhatták észrevételeiket. A felek írásbeli és szóbeli észrevételeit mérlegelték, és adott esetben figyelembe vették a végleges megállapítások során.

C. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(8) Mivel az érintett termékkel és hasonló termékkel kapcsolatban nem nyújtottak be észrevételt, az ideiglenes rendelet (7)–(13) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

D. DÖMPING

1. ÁLTALÁNOS MÓDSZEREK

(9) Ez a szakasz azokat az általános módszereket ismerteti, amelyek annak megállapítására szolgálnak, hogy az érintett termék Közösségbe irányuló behozatala dömpingelt volt-e. Az érintett országokkal kapcsolatban a vizsgálat során felmerülő különleges szempontokat a (23)–(49) preambulumbekezdés ismerteti.

1.1. Rendes érték

Azoknak az indonéz exportáló termelőknek és KNK-beli exportáló termelőknek a tekintetében, amelyek piacgazdasági elbánásban (a továbbiakban: PGE) részesültek

1.1.1. A belföldi értékesítések reprezentativitása összességében

(10) Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először azt vizsgálták, hogy a nátrium-ciklamát független fogyasztóknak történő belföldi értékesítése az egyes exportáló termelők tekintetében reprezentatívnak tekinthető-e, azaz hogy az így értékesített mennyiségek elérik-e a megfelelő közösségi exportértékesítés volumenének legalább 5 %-át.

1.1.2. A terméktípusra jellemző reprezentativitás

(11) Ezt követően azt vizsgálták, hogy az exportált terméktípus belföldi értékesítése reprezentatívnak tekinthető-e. Ennek érdekében először meg kellett határozni a hazai piacon értékesített hasonló típusokat. A vizsgálat úgy ítélte meg, hogy a hazai piacon értékesített nátrium-ciklamát akkor egyezik meg, illetve nagyon hasonló a közösségi kivitel során értékesített típusokhoz, ha a formájuk megegyezik az ideiglenes rendelet (8) preambulumbekezdésében meghatározott formával.

(12) Az adott terméktípus belföldi értékesítését reprezentatívnak tekintették, mivel az említett típus VI alatti, független fogyasztóknak történő teljes belföldi értékesítési volumene a Közösségbe exportált hasonló terméktípus teljes értékesítési volumenének 5 %-át vagy annál is nagyobb hányadát tette ki.

1.1.3. A rendes kereskedelmi forgalomra vonatkozó vizsgálat

(13) Megvizsgálták, hogy az egyes exportáló termelők belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján rendes kereskedelmi forgalomban történt-e.

(14) Ezt úgy állapították meg, hogy valamennyi terméktípus tekintetében meghatározták annak a – független fogyasztók számára történő – belföldi értékesítésnek az arányát, amely a VI alatt nem volt veszteséges a hazai piacon:

a) Amennyiben egy terméktípus esetében az értékesítési volumen több mint 80 %-át nem az egységköltségek alatt értékesítették a hazai piacon, és ha a súlyozott értékesítési átlagár egyenlő a súlyozott termelési átlagköltséggel vagy magasabb annál, akkor a terméktípusonkénti rendes értéket a független fogyasztó által a szóban forgó típusért fizetett vagy fizetendő, VI alatti belföldi értékesítési árak súlyozott átlaga alapján számítják ki, függetlenül attól, hogy az értékesítés nyereséges volt-e.

b) Amennyiben egy terméktípus esetében az értékesítési volumen legalább 10 %-át de nem több mint 80 %-át nem az egységköltségek alatt értékesítik a hazai piacon, akkor a terméktípusonkénti rendes értéket a szóban forgó típusra vonatkozó azon belföldi értékesítési árak súlyozott átlaga alapján számítják ki, amelyek egyenlők az egységköltségekkel, vagy magasabbak annál.

1.1.4. A tényleges belföldi áron alapuló rendes érték

(15) Amennyiben teljesülnek a (10)–(14) preambulumbekezdés b) pontjában meghatározott követelmények, akkor a rendes értéket, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint, azon árak alapján számítják ki, amelyeket a VI alatt a független fogyasztók az exportáló ország hazai piacán a megfelelő terméktípusokért kifizettek, illetve ki kell, hogy fizessenek.

Azoknak az exportáló termelőknek a tekintetében, amelyek nem részesültek PGE-ben

(16) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján a PGE-ben nem részesülő exportáló termelők tekintetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) a hasonló termék ára vagy kiszámított értéke alapján kell meghatározni a rendes értéket.

1.2. Exportár

(17) Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportár az exportáló országból a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

1.3. Összehasonlítás

(18) A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlítása érdekében, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, figyelembe vették azoknak a tényezőknek a különbségeit, amelyekről azt állították és bizonyították, hogy befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. Ennek alapján indokolt esetben a szállítási költségek, tengeri fuvarozási és biztosítási költségek, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a kereskedelmi szint, a csomagolási költségek, a hitelnyújtási költségek, a jutalékok, a kedvezmények és a bankdíjak tekintetében kiigazították a különbségeket.

(19) A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson, ugyanazon a kereskedelmi szinten történt.

1.4. Dömpingkülönbözet

Azoknak az indonéz exportáló termelőknek és KNK-beli exportáló termelőknek a tekintetében, amelyek PGE-ben részesültek

(20) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint a (10)–(15) preambulumbekezdés alapján meghatározott, terméktípusonkénti súlyozott átlag rendes értéket összehasonlították a (17) preambulumbekezdés alapján meghatározott kiigazított súlyozott átlag exportárral.

A nem együttműködő vállalatok tekintetében

(21) Azoknak az exportáló termelőknek a tekintetében, amelyek nem töltöttek ki kérdőívet, és nem is jelentkeztek, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg a dömpingkülönbözetet. A nem együttműködő exportáló termelőkkel kapcsolatban is szükségesnek tartották a fenti megközelítés alkalmazását annak megakadályozása érdekében, hogy az említett nem együttműködő termelőknek előnyük származzon az együttműködés elutasításából.

(22) Azokban az esetekben, ahol az együttműködés mértéke összességében alacsonynak bizonyult, úgy ítélték meg, hogy a nem együttműködő vállalatokra egy, az egész országra meghatározott dömpingkülönbözetet kell rögzíteni, amelynek mértéke meghaladja az együttműködő vállalatokra megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet. Indokolt azt feltételezni, hogy az együttműködés elmaradása arra vezethető vissza, hogy az érintett ország nem együttműködő exportáló termelőinek dömpingje nagyobb mértékű volt, mint ugyanazon ország együttműködő exportáló termelőié.

2. A VIZSGÁLAT SORÁN FELMERÜLŐ KÜLÖNLEGES SZEMPONTOK AZ EGYES ÉRINTETT ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ DÖMPINGKÜLÖNBÖZET MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL

2.1. Indonézia

(23) Összességében egyetlen exportáló termelő működött együtt a vizsgálatban.

2.1.1. Rendes érték

(24) Először azt állapították meg, hogy az egyetlen együttműködő exportáló termelő belföldi nátrium-ciklamát értékesítése reprezentatív volt a VI alatt (lásd a fenti (10) preambulumbekezdést). Azt is megállapították, hogy a nátrium-ciklamátnak az együttműködő exportáló termelő által a hazai piacon értékesített egyetlen terméktípusa megegyezik a közösségi kivitelre értékesített egyetlen típussal.

(25) Mivel e terméktípus esetében a mennyiségek több mint 80 %-át nem veszteségesen értékesítették a hazai piacon, és a súlyozott értékesítési átlagárak magasabbak voltak a súlyozott termelési átlagköltségeknél, a rendes értéket, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint, annak a súlyozott átlagárnak az alapján számították ki, amelyet a VI alatti hazai értékesítés során a szóban forgó terméktípusokért a független fogyasztók kifizettek, vagy ki kell, hogy fizessenek.

2.1.2. Exportár

(26) Kizárólag a független közösségi fogyasztóknak exportáltak, ezért az exportárat, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, a VI alatt fizetett vagy fizetendő tényleges exportárak alapján határozták meg.

2.1.3. Összehasonlítás

(27) A megfelelő összehasonlítás érdekében indokolt esetben a szállítási költségek, tengeri fuvarozási és biztosítási költségek, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a kereskedelmi szint, a csomagolási költségek, a hitelköltségek, a jutalékok és a kedvezmények tekintetében kiigazították a különbségeket.

(28) Az exportáló termelő azt kérelmezte, hogy a rendes értéket igazítsák ki azzal az összeggel, amely azokból – az indonéziai felhasználásra szánt hasonló termékre és az abban feldolgozott nyersanyagokra kivetett – behozatali vámokból, közvetlen adókból és jövedelemadóból tevődik össze, amelyeket a Közösségbe exportált termékek esetében nem szedték be, illetve visszatérítették. Azonban az érintett vállalat nem tudta bizonyítani sem azt, hogy a közösségi kiviteli értékesítés során tényleg nem szedték be, illetve visszatérítették ezeket az adókat, sem pedig azt, hogy a belföldi árak tartalmazták ezeket a nem befizetett vagy visszatérített adókat. Ezért a kérelmet elutasították.

(29) Miután a feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését javasolták, az érintett exportáló termelő bizonyos hirdetési költségek, valamint az egyes belföldi értékesítésekben érintett értékesítési képviseletek költségei tekintetében kiigazítást kért. Azonban megállapították, hogy az exportáló termelő már beszámította ezeket a költségeket a kereskedelmi szinttel kapcsolatban korábban kérelmezett kiigazítás mennyiségi meghatározásába. Továbbá a kereskedelmi szinttel kapcsolatos kiigazítás során már figyelembe vették a különböző értékesítési csatornákon keresztül lebonyolított értékesítések közötti árkülönbségeket, beleértve a hirdetéseknek és az értékesítési képviseleteknek betudható különbségeket is. Ezért annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében előírtak szerint elkerüljék a kettős kiigazításokat, úgy ítélték meg, hogy e költségek tekintetében nem szükséges további kiigazítás. Ezért a kérelmet elutasították.

2.1.4. Dömpingkülönbözet

(30) A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet a PT. Golden Sari (Chemical Industry) tekintetében 16,3 %.

(31) Az Indonéziára megállapított végleges maradvány dömpingkülönbözetet magasabb szinten rögzítették, mint az együttműködő vállalatra megállapított dömpingkülönbözet, mivel Indonéziában összességében csekély volt az együttműködés foka. Annak érdekében, hogy meghatározzák az együttműködés megtagadásának általános szintjét, az együttműködő exportáló termelő által bejelentett, Közösségbe irányuló kivitel volumenét összehasonlították az Eurostat behozatali statisztikáival. Ennek alapján a teljes behozatali volumen 40 %-a esetében nem működtek együtt az exportáló termelők.

(32) A végleges maradvány dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében – mivel az együttműködő vállalat csupán egyetlen terméktípust exportált – a Közösségbe irányuló indonéz behozatalnak az Eurostat szerint jelentett átlagárát, a tengeri fuvarozási és biztosítási költségek szerint kiigazítva, összehasonlították az együttműködő exportáló termelőre megállapított (a fuvarozási és csomagolási költségek szerint kiigazított) rendes értékkel. Az így megállapított végleges maradvány dömpingkülönbözet 18,1 %.

2.2. Kínai Népköztársaság

(33) Összességében három exportáló termelő működött együtt a vizsgálatban.

2.2.1. Piacgazdasági elbánás (PGE)

(34) Az ideiglenes rendelet (21)–(25) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint mindhárom PGE-t kérelmező KNK-beli exportáló termelő részére biztosították azt.

2.2.2. Rendes érték a PGE-ben részesülő exportáló termelők tekintetében

(35) A Rainbow Rich Industrial Ltd. vállalatnál, a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd. anyavállalatánál tett ellenőrző látogatás során megállapították, hogy sem a kérdőívekre adott válaszokban, sem pedig az ezt követő vizsgálat során nem tüntették fel azokat a nátrium-ciklamát mennyiségeket, amelyeket az egyik KNK-beli kapcsolt termelő vállalat, a nanjingi székhelyű San Lian Industrial [4] gyártott és értékesített a VI alatt. PGE-t sem kérelmeztek ezzel a vállalattal kapcsolatban. Ezért a vállalat belföldi értékesítéseire és termelési költségeire vonatkozó információkat nem tudták ellenőrizni a helyszíni ellenőrzés során. Megállapították, hogy a nem jelentett belföldi értékesítések jelentősek voltak, a szóban forgó kapcsolt vállalatok teljes belföldi értékesítésének körülbelül 45 %-át tették ki.

(36) Az alaprendelet 18. cikke szerint az ideiglenes vagy végleges megállapítások a rendelkezésre álló tényeken is alapulhatnak, amennyiben az érintett érdekelt fél nem teszi hozzáférhetővé a szükséges információkat, illetve az alaprendeletben előírt határidőn belül nem bocsátja rendelkezésre azokat. Meg kell jegyezni, hogy a San Lian Industrial belföldi értékesítésére és termelési költségeire vonatkozó információk szükségesek ahhoz, hogy meghatározzák a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd. tekintetében megállapított exportárral összehasonlítandó rendes értéket. Mivel a San Lian Industrial nem részesült PGE-ben, a vizsgálat során pedig nem álltak rendelkezésre a belföldi értékesítéseivel és a termelési költségeivel kapcsolatos információk, amelyeket így ellenőrizni sem lehetett, a rendelkezésre álló tények alapján kell meghatározni a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd.-re vonatkozó rendes értéket. Az érintett felet ennek megfelelően tájékozatták a csupán részleges együttműködése következményeiről, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy ismertesse álláspontját. Az észrevételei megerősítették, hogy a San Lian Industrial az anyavállalata, a Rainbow Rich Industrial Ltd. nevében nátrium-ciklamátot gyártott és értékesített a VI alatt a hazai piacon, és az erre vonatkozó adatokat sosem jelentették. Ezért megerősítik azt a következtetést, hogy a rendes értéket a rendelkezésre álló tények alapján kell meghatározni.

(37) Mivel a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd.-re megállapított rendes érték szokásos körülmények között magában foglalná a kapcsolt vállalatok teljes belföldi értékesítését is, az egyik kapcsolódó vállalatról pedig megállapították, hogy nem működött együtt, és PGE-ben sem részesült, a rendes érték meghatározásához analóg országot választottak a legmegfelelőbb, rendelkezésre álló tények megállapítása érdekében. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem nyújtottak be észrevételeket arra vonatkozóan, hogy az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezése szerint Indonéziát választották analóg országnak. Ezért a KNK-ban alkalmazott árak helyett az Indonéziában alkalmazott árakat vették alapul. Így az együttműködő indonéz exportáló termelőnek a helyszíni ellenőrző látogatások során felülvizsgált belföldi átlagárait használták fel a kínai exportáló termelőre, a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd.-re vonatkozó rendes érték meghatározásához.

(38) Miután a feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését javasolták, az együttműködő indonéz exportáló termelő és az indonéz kormány azzal érvelt, hogy a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd.-re és a többi nem együttműködő kínai exportáló termelőre (lásd a (49) preambulumbekezdést) vonatkozó rendes értéket nem az egyetlen együttműködő indonéz exportáló termelő adatai, hanem a kérelem adatai alapján kell meghatározni. Azzal is érveltek, hogy diszkriminatív lenne az együttműködő indonéz exportáló termelő adatait használni a nem együttműködő kínai exportáló termelőkre vonatkozó rendes érték kiszámításához, mivel az arra a kínai exportáló termelőre kiszámított dömpingkülönbözet, amelyik részben együttműködött a vizsgálatban, alacsonyabb volt, mint az együttműködő indonéz exportáló termelőre vonatkozó dömpingkülönbözet. Egyrészt meg kell jegyezni, hogy a dömpingkülönbözet a rendes érték és az exportár összehasonlításának eredménye. Ezért a dömpingkülönbözet mértéke két paramétertől függ (a rendes érték és az exportár), így a következtetéseket, beleértve a fent említett diszkriminációt is, nem lehet csupán az egyik paraméter, azaz a rendes érték összehasonlításával levonni. Ezenkívül – az alaprendelet 18. cikke (5) bekezdésének rendelkezései szerint – ha a meghatározások, így a rendes értékkel kapcsolatos meghatározások is, a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, akkor az összes ilyen tényezőt, beleértve a kérelemben benyújtott információkat is, a hivatalos behozatali statisztikák és a többi érdekelt féltől a vizsgálat során szerzett információk alapján ellenőrizni kell. Mivel a rendes értékkel kapcsolatban rendelkezésre álltak az egyetlen együttműködő indonéz exportáló termelőtől szerzett ellenőrzött adatok, úgy ítélték meg, hogy nem szabad eltekinteni ettől az információtól, és e helyett rendelkezésre álló információként a kérelemben benyújtott információkat alkalmazni.

(39) A shenzheni és yang quani székhelyű exportáló termelővel, a Fang Da Food Additives vállalattal kapcsolatban az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti vizsgálat során, amikor azt ellenőrizték, hogy a belföldi értékesítés rendes kereskedelmi forgalomban történt-e, a Fang Da Food Additives és a kapcsolt vállalatai által a belföldi értékesítéseikkel kapcsolatban bejelentett értékesítési, általános és igazgatási költségeket kiigazították, hogy figyelembe vegyék a kapcsolt vállalat, a hongkongi Zhong Hua Fang Da Ltd. könyveiben szereplő kiadásokat. A felülvizsgálat megerősítette, hogy ezek a kiadások a hazai piaci tevékenységekkel vannak szoros kapcsolatban, nem pedig exporttevékenységgel, ahogy azt a vállalat eredetileg állította.

(40) Annak vizsgálata során, hogy a belföldi értékesítés rendes kereskedelmi forgalomban történt-e, mindkét reprezentatív terméktípus tekintetében meghatározták a független fogyasztóknak történő belföldi értékesítések arányát, amelyek nem voltak veszteségesek a VI alatt a hazai piacon.

(41) Amennyiben az említett terméktípusok esetében az értékesítési volumen több mint 80 %-át nem veszteségesen értékesítették a hazai piacon, a súlyozott értékesítési átlagár pedig egyenlő volt a súlyozott termelési átlagköltséggel, vagy magasabb volt annál, akkor a terméktípusonkénti rendes értéket a független fogyasztó által a szóban forgó típusért fizetett vagy fizetendő összes belföldi értékesítési ár súlyozott átlaga alapján számították ki.

(42) Amennyiben az említett terméktípusok az értékesítési volumen legalább 10 %-át de nem több mint 80 %-át nem az egységköltségek alatt értékesítették a hazai piacon, akkor a terméktípusonkénti rendes értéket a szóban forgó típusra vonatkozó azon belföldi értékesítési árak súlyozott átlaga alapján számították ki, amelyek egyenlők voltak az egységköltségekkel, vagy magasabbak voltak annál.

2.2.3 Exportár a PGE-ben részesülő exportáló termelők tekintetében

(43) Az összes KNK-beli együttműködő exportáló termelő a Közösségbe irányuló teljes kivitelét független közösségi fogyasztónak értékesítették, mégpedig a hongkongi kapcsolt vállalatokon keresztül. A vizsgálat megállapította, hogy a KNK-beli exportáló termelők exportértékesítéssel kapcsolatos feladatait a hongkongi kapcsolt vállalatok bonyolították le. Ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportár meghatározásához a hongkongi kapcsolt vállalatoknak ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakat vették alapul.

2.2.4. Összehasonlítás a PGE-ben részesülő exportáló termelők tekintetében

(44) A megfelelő összehasonlítás érdekében indokolt esetben a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a csomagolási költségek, a hitelnyújtási költségek, a kedvezmények és bankdíjak tekintetében kiigazították a különbségeket.

(45) Mivel mindegyik KNK-beli exportáló termelő a hongkongi kapcsolt vállalatokon keresztül bonyolította le a közösségi értékesítését, a (44) preambulumbekezdésben előírtak szerint a KNK-beli gyártelepi paritáshoz igazították az exportárakat.

(46) Az együttműködő exportáló termelők és a velük üzleti kapcsolatban álló belföldi forgalmazó vállalatok azt kérelmezték, hogy a hitelköltségek tekintetében igazítsák ki a belföldi értékesítési árakat (azaz a rendes értéket). A kérelmet elutasították, mert a vállalatok nem tudtak írásos bizonyítékot bemutatni az értékesítés időpontjában megállapított fizetési feltételekről, például a belföldi értékesítési számlák vagy egyéb dokumentumok formájában.

2.2.5. Dömpingkülönbözet a PGE-ben részesülő exportáló termelők tekintetében

(47) A rendes érték és az exportár (19) preambulumbekezdés szerinti összehasonlítása a Fang Da Food Additive shenzheni és yang quani székhelyű vállalatai tekintetében nem mutatta ki a dömpinget. Ezért további intézkedések elfogadása nélkül meg kell szüntetni az e két vállalatra vonatkozó vizsgálatot.

(48) A (37) preambulumbekezdés alapján a Golden Times Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd. tekintetében egy analóg ország, azaz Indonézia, árai felhasználásával állapították meg a rendes értéket. A rendes érték és az exportár (19) preambulumbekezdés szerinti összehasonlítása 6,9 %-os dömpingkülönbözetet mutatott ki.

2.2.6. Dömpingkülönbözet a PGE-ben nem részesülő exportáló termelők tekintetében

(49) Az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdése szerint a KNK-beli vállalatok együttműködésének elmaradása jelentős volt (az Eurostat adatai szerinti teljes behozatal körülbelül 47 %-a esetében). Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel ezzel a megállapítással kapcsolatban. Mivel a KNK gazdasága egy átalakulóban lévő gazdaság, egy analóg ország árait használták fel az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges rendes érték meghatározása érdekében. A (37) preambulumbekezdés szerint az erre a célra megfelelő analóg országként Indonéziát választották ki.

(50) A PGE-ben nem részesülő, összes többi KNK-beli vállalat tekintetében 17,6 %-os, egész országra vonatkozó végleges dömpingkülönbözetet állapítottak meg, amely megfelelt a rendelkezésre álló tények alapján (azaz az Eurostat által jelentett átlagos közösségi importárak alapján, amelyet a tengeri fuvarozási és biztosítási költségek tekintetében kiigazítottak) kiszámított exportár és a (32) preambulumbekezdésben az Indonéziára meghatározott rendes érték különbségének.

(51) A KNK-ra vonatkozó végleges dömpingkülönbözet a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított cif-ár százalékában kifejezve a következő:

KNK-beli exportáló termelők | (%) |

Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited | 0 % |

Fang da Food Additive (Yang Quan) Limited | 0 % |

Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd. | 6,9 % |

Összes többi vállalat | 17,6 % |

E. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG

(52) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel a közösségi iparág összetételével kapcsolatban. Ezért az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

F. AZ OKOZOTT KÁR

(53) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel a közösségi fogyasztás elemzésével kapcsolatban, ezért az ideiglenes rendelet (38) és (39) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(54) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az érintett behozatal hatásának összesített értékelésével kapcsolatban sem érkezett észrevétel. Továbbá a végleges dömpingkülönbözet változása sem érinti az ideiglenes rendelet (40)–(44) preambulumbekezdésének megállapításait. Azt követően viszont, hogy az érintett feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését javasolták, az indonéz kormány azt állította, hogy az Indonéziából és a KNK-ból származó kivitel összesítése nem indokolt, mert az indonéz kivitel jelentősen csökkent a VI alatt, miközben a kínai behozatal jelentősen nőtt. Ezzel kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy 2001 és a VI között kis mértékben csökkent ugyan az Indonéziából érkező dömpingelt behozatal, azonban összességében emelkedett a bázisidőszak alatt. Önmagában az a tény, hogy a kínai dömpingelt behozatal gyorsabban növekedett a bázisidőszak alatt, mint az indonéz dömpingelt behozatal, nem indokolja azt, hogy a két vizsgált országból érkező dömpingelt behozatal hatásait az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban ne összesítve értékeljék. Mivel az ideiglenes rendelet (40)–(44) preambulumbekezdésének megállapításaival kapcsolatban nem nyújtottak be más észrevételt, a fenti állítást elutasítják, az említett megállapításokat pedig megerősítik.

(55) Mivel azonban a két kapcsolt kínai exportáló termelő tekintetében nem mutattak ki dömpinget (lásd a (47) preambulumbekezdést), újra kiszámították a dömpingelt behozatalok volumenét és piaci részesedését. A nem dömpingelt behozatalt így levonták az ideiglenes rendelet (45) és (46) preambulumbekezdésében megállapított behozatalból. A KNK-ból és Indonéziából származó dömpingelt behozatal volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a bázisidőszak alatt:

Teljes dömpingelt behozatal (tonna) | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Index | 100 | 65 | 147 | 315 |

A dömpingelt behozatalok piaci részesedése | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Index | 100 | 62 | 125 | 210 |

(56) A dömpingelt behozatal 215 %-kal nőtt a bázisidőszak alatt. 2000 után jelentősebb mértékű növekedés volt megfigyelhető. 2001 és a VI között a dömpingelt behozatal 114 %-kal nőtt.

(57) A dömpingelt behozatal piaci részesedése is növekedett a bázisidőszak alatt, mégpedig 110 %-kal. 2000 után itt is jelentősebb mértékű növekedés volt megfigyelhető. 2001 és a VI között 68 %-os növekedést állapítottak meg. Meg kell jegyezni, hogy a dömpingelt behozatal VI alatti piaci részesedése igen jelentős volt. Azonban az információk bizalmas jellege miatt a pontos adatokat nem lehet megadni.

(58) Mivel az együttműködő exportáló termelők által megadott exportárak általában megegyeztek az Eurostat importáraival, az ideiglenes intézkedések bevezetését követően pedig nem érkezett észrevétel, az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(59) A VI alatti áralákínálás meghatározása érdekében az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdésében ismertetett módszereket alkalmazták. Azonban ebben az esetben az együttműködő indonéz exportáló termelő átlagos importárát használták fel a számításban. A nem együttműködő KNK-beli és indonéz exportáló termelőkkel kapcsolatban az Eurostat ezen országokra vonatkozó importárai alapján számították ki az áralákínálást. Ezek cif-árak voltak, amelyeket – a szokásos esetben behozatalkor fizetett vámok figyelembevétele érdekében – megfelelően kiigazították.

(60) Ennek alapján a KNK-ból és Indonéziából érkező dömpingelt behozatal tekintetében kimutatták az áralákínálást. A közösségi iparág átlagos értékesítési árainak százalékában kifejezett áralákínálás a KNK tekintetében 11–15 %, Indonézia tekintetében pedig körülbelül 20 % volt.

(61) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett írásbeli észrevétel a közösségi iparág helyzetével és a kárra vonatkozó következtetéssel kapcsolatban. Azonban az egyik kínai exportáló termelő azzal érvelt a meghallgatások során, hogy a közösségi iparágat nem érte jelentős kár, mivel a bázisidőszak alatt viszonylag állandóak maradtak az árai és a termelése, közösségi értékesítése és foglalkoztatása pedig növekedett.

(62) Meg kell jegyezni, hogy az exportáló termelő nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely igazolná, hogy az ideiglenes rendelet kapcsolódó megállapításai pontatlanok lennének. E felülvizsgált megállapítások szerint a közösségi iparág termelése és árai 10 %-kal, illetve 3 %-kal csökkentek a bázisidőszak alatt. Ezenkívül ezeket a mutatókat a fogyasztás alakulásával összefüggésben kell figyelni. Annak ellenére, hogy ugyanazon időszak alatt a közösségi fogyasztás 50 %-kal nőtt, a közösségi iparág értékesítése csupán 1 %-kal emelkedett. Így a közösségi iparág egyértelműen nem tudta kihasználni a növekvő piac adta lehetőségeket, éppen ellenkezőleg, veszített a piaci részesedéséből. A foglalkoztatás 1999 és 2000 között 7 %-kal nőtt, azt követően viszont a VI-ig, illetve az alatt állandó maradt. Tehát a foglalkoztatottak száma nem nőtt olyan mértékben, hogy befolyásolta volna a közösségi iparág VI alatti helyzetét. Ezenkívül az egy alkalmazottra eső foglalkoztatási költségek összességében az inflációnak megfelelően növekedtek a bázisidőszak alatt. Így azt a következtetést vonták le, hogy az említett érvek nem támasztják alá azt, hogy a közösségi iparágat nem érte jelentős kár a VI alatt.

(63) Ennek megfelelően megerősítik az ideiglenes rendelet (50)–(69) preambulumbekezdésének megállapításait, amelyek szerint a közösségi iparágat, elsősorban a pénzügyi veszteségek formájában, jelentős kár érte.

G. A KÁRRA VONATKOZÓ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(64) Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a KNK-ból és Indonéziából származó nátrium-ciklamát dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely jelentősnek tekinthető. Megvizsgálták azokat a dömpingelt behozataltól eltérő egyéb ismert tényezőket is, amelyek ugyanebben az időben kárt okozhattak a közösségi iparágnak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az említett egyéb tényezők által okozott lehetséges kárt nem a dömpingelt behozatalnak tulajdonították.

(65) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel az okozati összefüggéssel kapcsolatban. Azonban a meghallgatások során az egyik kínai exportáló termelő azzal érvelt, hogy a KNK-ból érkező behozatal nem okozhatott kárt, mivel a közösségi iparág majdnem monopolhelyzetben volt a nátrium-ciklamát KNK-ból és Indonéziából való exportálása előtt, a KNK-ból érkező behozatal árai növekedtek a bázisidőszak alatt, továbbá ugyanezen időszak alatt nem csökkentek a közösségi iparág értékesítései, és a közösségi iparág fenntartotta meghatározó piaci részesedését.

(66) Ezeknek az érveknek nincs tényszerű bizonyítéka. A vizsgálat kimutatta, hogy a bázisidőszak kezdetén, 1999-ben a Közösségbe irányuló behozatal piaci részesedése 35 % volt. Tehát a közösségi iparág nem volt monopolhelyzetben. Továbbá az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdése szerint a dömpingelt behozatal árai 8 %-kal csökkentek a bázisidőszak alatt. A közösségi iparág értékesítéseivel kapcsolatban a (62) preambulumbekezdés rámutatott arra, hogy az értékesítés csupán 1 %-kal nőtt abban az időszakban, amikor a fogyasztás 50 %-kal növekedett. A fenti (55) és (56) preambulumbekezdés szerint a dömpingelt behozatal mennyisége 215 %-kal nőtt ugyanezen időszak alatt. Végül pedig megállapították, hogy a dömpingelt behozatal VI alatti piaci részesedése meghaladta a közösségi iparág piaci részesedését. Ezért ezeket az érveket nem lehet elfogadni, az ideiglenes rendelet (71) és (72) preambulumbekezdésének következtetéseit pedig megerősítik.

(67) Ugyanez az exportáló termelő azzal is érvelt, hogy a kárt más tényezők okozták, például az, hogy a közösségi iparág nem készült fel megfelelően a hazai és külföldi piacokon való versenyre, a nyereségességét pedig a saját üzletpolitikai döntései érintették hátrányosan, amelyek arra szolgáltak, hogy a termelőberendezéseit a technológia legújabb állásához és a hatályos jogszabályokhoz (szigorú környezetvédelmi szabályozások) igazítsa; továbbá szerinte a közösségi iparág kizárólag a felső piaci szegmensben volt jelen, amely csak közvetve állt versenyben a KNK-ból származó behozatal által lefedett alsó piaci szegmenssel, ráadásul szerinte a kínai termelők olyan versenyelőnnyel rendelkeztek, amely versenyképesebbé tette őket a közösségi iparággal szemben.

(68) Meg kell jegyezni, hogy nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna, hogy a közösségi iparág nem volt felkészülve a hazai és külföldi piacokon való versenyre. Ráadásul a vizsgálat során sem találtak ilyen bizonyítékot. Az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdése mutatta be azokat az érveket, hogy a közösségi iparág exportteljesítménye miért nem járulhatott hozzá jelentős mértékben az okozott kárhoz. Éppen ellenkezőleg, a dömpingelt behozatalok jelentős áralákínálása (lásd a (60) preambulumbekezdést) egyértelműen rámutat arra, hogy a közösségi iparágnak okozott kár főleg a vizsgált behozatalra vezethető vissza, ezért ezt az érvet nem lehet elfogadni.

(69) A beruházásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág akkor végezte el a beruházásokat, amikor a nyereségessége pozitív volt. A VI alatt, amikor veszteséges volt, a beruházásai a korábbi nyereséges év beruházásainak tizenharmad részére estek vissza (lásd az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdését). Ezért semmi sem utal arra, hogy a beruházások, beleértve a környezetvédelmi beruházásokat is, hozzájárultak volna a VI alatt okozott kárhoz, így az állítást elutasítják.

(70) A közösségi iparág és a KNK-ból érkező behozatal közötti közvetlen verseny hiányával kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy a nátrium-ciklamát mindkét típusát exportálták a KNK-ból a Közösségbe, és a közösségi iparág mindkét típust gyártotta és értékesítette a közösségi piacon a VI alatt. A közvetlen verseny tehát adott volt. Mivel a két típus bizonyos mértékben helyettesíthető egymással, közvetett verseny is fennállt. Ezért az állítást nem lehetett elfogadni.

(71) Nem nyújtottak be adatokat annak az állításnak az alátámasztására, hogy a kínai termelők olyan versenyelőnnyel rendelkeztek, amely versenyképesebbé tette őket a közösségi iparággal szemben. Ezenkívül az érintett exportáló termelő addig használhatja ki az esetleges versenyelőnyt, amíg az alaprendelet értelmében nem dömpingelt áron értékesíti az érintett terméket.

(72) A vizsgálat azt is megállapította, hogy a KNK-ból érkező nem dömpingelt behozatal nem kínált alá a közösségi iparág árainak a VI alatt, így jelentős mértékben nem járulhattak hozzá a közösségi iparágnak okozott kárhoz.

(73) Ezért megerősítik az ideiglenes rendelet (73)–(77) preambulumbekezdésének megállapítását, amely szerint a közösségi iparágnak okozott jelentős kár főként a dömpingelt behozatalra vezethető vissza.

H. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

(74) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel a közösségi érdekre vonatkozó megállapítással kapcsolatban. Azonban közvetlenül az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt egy nyersanyagszállító és két importőr levelükben azt állították, hogy az együttműködő indonéz exportáló termelővel szemben bevezetett intézkedések ellentétesek a közösség érdekével. A Bizottság felülvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó végső következtetés ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra engedne következtetni, hogy az adott esetben az intézkedések elfogadása ellentétes a közösségi érdekkel. E célból a benyújtott bizonyítékok alapján, az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mérlegelték a bevezetendő intézkedéseknek az eljárásban érintett összes félre gyakorolt hatását, valamint annak a következményeit is, ha nem fogadják el az intézkedéseket.

2. A KÖZÖSSÉGI BESZÁLLÍTÓK ÉRDEKE

(75) Az a beszállító, amely röviddel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt jelentkezett, azaz az ideiglenes rendelet (83) és (84) preambulumbekezdésében említettektől eltérő beszállító azt állította, hogy főleg a Távol-Keleten és részben Indonéziában értékesíti a ciklohexil-amint (a nátrium-ciklamát alapvető nyersanyaga). Azt is állította, hogy mivel az egyetlen indonéz együttműködő termelő a fő ügyfele, a dömpingellenes vámok kivetése esetén fennállna a veszélye annak, hogy jelentősen csökken az értékesítési volumene. Ennek hátrányos következménye lenne a további ellátási lánc többi szereplőjére is.

(76) Meg kell jegyezni, hogy jóval a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésben az e célra megállapított határidőn túl benyújtott rövid levélen kívül a szóban forgó beszállító nem adott át olyan bizonyítékot, amely az alaprendelet 21. cikkének (7) bekezdésében előírtak szerint alátámasztotta volna ezt az állítást. Nem nyújtottak be további észrevételt az ideiglenes intézkedések bevezetése után és azt követően sem, hogy az érintett feleket tájékozatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését javasolták. Ezenkívül megállapították, hogy ez a beszállító a közösségi iparágat is ellátta ciklohexil-aminnal. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a végleges intézkedések bevezetése nem gyakorolna jelentős negatív hatást erre az üzletágra.

(77) Mivel a beszállítók érdekével kapcsolatban nem érkezett egyéb észrevétel, az ideiglenes rendelet (83) és (84) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

3. AZ IMPORTŐRÖK ÉRDEKE

(78) Az a két importőr, amely röviddel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt jelentkezett, azt állította, az Indonéziára vonatkozó dömpingellenes vám kivetése nem indokolt, mivel a beszállítójuk, az egyetlen együttműködő indonéz exportáló termelő kötelezettséget vállalt arra, hogy "gazdaságilag indokolt szinten tartja az árait". Továbbá azt állították, hogy "az indonéz termelő mindig magasabb árakat alkalmazott, mint a kínai termelők, ami a végfelhasználók szempontjából ésszerűbb piaci árakat eredményezett".

(79) Ezek az importőrök azonban nem a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésben e célra megállapított határidőn belül jelentkeztek, és a szükséges információkat sem nyújtották be. Az állításukat nem támasztották alá tényleges bizonyítékokkal. Ezenkívül nem állt rendelkezésre olyan információ, amely alátámasztotta volna ezt az állítást. Ellenkezőleg, a vizsgálat megállapította, hogy a szóban forgó indonéz exportáló termelő árai alacsonyabbak voltak a kínai áraknál (lásd a (60) preambulumbekezdést). Mivel a beadványt nem támasztották alá tényleges bizonyítékok, az alaprendelet 21. cikkének (7) bekezdésével összhangban nem vették figyelembe azokat.

(80) Mivel az importőrök érdekével kapcsolatban nem érkezett egyéb alátámasztott észrevétel, az ideiglenes rendelet (85)–(87) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

4. A FELHASZNÁLÓK ÉRDEKE

(81) Mivel a felhasználók érdekével kapcsolatban az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel, az ideiglenes rendelet (88)–(92) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

5. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG ÉRDEKE

(82) Mivel a közösségi iparág érdekével kapcsolatban az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel, az ideiglenes rendelet (93)–(95) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

6. A VERSENYT ÉS A KERESKEDELMET TORZÍTÓ HATÁSOK

(83) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel a versenyt és a kereskedelmet torzító hatásokkal kapcsolatban. Bár az alaprendelet 21. cikkével összhangban az exportáló termelőket nem tekintik érdekelt félnek a közösségi érdekre vonatkozó elemzés keretében, az egyik kínai exportáló termelő azzal érvelt a meghallgatások során, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése ellentétes a közösségi érdekkel, mert azok következtében csökken a közösségi piaci szereplők/exportőrök száma, azonban nem csökken az érintett országokból behozott mennyiség, továbbá a közösségi iparág nem tudná ellátni a piaci keresletet, a végleges intézkedések pedig tovább erősítenék a közösségi iparág piaci erőfölényét.

(84) Meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések célkitűzése nem az, hogy kiszorítsák az exportőröket a közösségi piacról, hanem hogy újra megteremtsék a tisztességes kereskedelem feltételeit. Az, hogy a közösségi iparág jelenleg nem tudja ellátni a közösségi keresletet, nem indokolja a további tisztességtelen kereskedelmi eljárások engedélyezését. Azt is meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág nem rendelkezik piaci erőfölénnyel, mivel piaci részesedése a VI alatt nem haladta meg az 50 %-ot. Kétségtelenül igaz, hogy a Közösségen kívül egyedül a KNK és Indonézia gyárt nátrium-ciklamátot, azonban vannak olyan fontos KNK-beli termelők is, amelyek tekintetében nem állapítottak meg dömpinget, így azok továbbra is tudnak szállítani a közösségi piacra. Ezért ezt az érvet nem lehet elfogadni, így az ideiglenes rendelet (96)–(99) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

7. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEKRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉS

(85) A fent említettek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem ellentétes a közösségi érdekkel.

I. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A KÁR MEGSZÜNTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZINT

(86) Az ideiglenes rendelet (101)–(104) preambulumbekezdésében ismertetett módszerek alapján a véglegesen meghozandó intézkedések mértékének meghatározása céljából kiszámították a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. Mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítására használt módszerekkel kapcsolatban nem nyújtottak be észrevételt, megerősítik ezt a módszert. Azonban ugyanúgy, mint az (59) preambulumbekezdés szerinti végleges áralákínálási számításoknál, itt is felülvizsgálták a felhasznált átlag importárakat.

2. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

(87) Mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint magasabb mindegyik, az egyes érintett felekre megállapított dömpingkülönbözetnél, a végleges intézkedéseket ez utóbbi alapján kell meghatározni.

(88) A rendelkezésre álló információ szerint az egyik együttműködő exportáló termelő valószínűleg azért szándékozik csökkenteni az árait, hogy így semlegesítse a vámot. Fel kell hívni a figyelmet az alaprendelet 12. cikkére, amely szerint a vizsgálatot újra lehet indítani, a dömpingkülönbözeteket pedig újra lehet számítani, amennyiben bizonyítható, hogy az intézkedések következtében nem emelkedtek megfelelő mértékben az árak a Közösségben. A vizsgálati hatóság szándéka az, hogy a lehető leggyorsabban újabb vizsgálatot kezdeményezzen azokban az esetekben, amikor elégséges információt nyújtanak be a vámok semlegesítésére vonatkozóan. Továbbá az intézkedések hatékonyságának biztosítása és az ármanipuláció visszaszorítása érdekében úgy ítélik meg, hogy egy kilogrammonként meghatározott összegben kell ki kivetni a vámot.

(89) Az Eurostat behozatali statisztikái szerint az érintett terméket olyan országokból is behoznak (például Hongkong), ahol nem gyártják a nátrium-ciklamátot. A rendelkezésre álló információk szerint csupán Spanyolországban, Indonéziában és a KNK-ban gyártják a nátrium-ciklamátot. Amennyiben elégséges információt nyújtanak be az intézkedések kijátszására vonatkozóan, a vizsgálati hatóság kész arra, hogy az alaprendelet 13. cikkével összhangban a lehető leggyorsabban vizsgálatot kezdeményezzen.

(90) A fent említettek alapján a vámtétel az alábbi táblázatban feltüntetett, 1 kg nátrium-ciklamátra rögzített összeggel egyenlő:

| Dömpingkülönbözet | Végleges vámtétel (kilogrammonként) |

KNK:

Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited, Gong Le Industrial Estate, Xixian County, Bao An, Shenzhen, 518102, KNK | 0 % | 0 EUR |

Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited, Da Lian Dong Lu, Economic and Technology Zone, Yangquan City, Shanxi 045000, KNK | 0 % | 0 EUR |

Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd, Shanglilang, Cha Shan Industrial Area, Buji Town, Shenzhen City, Guangdong Province, KNK | 6,9 % | 0,11 EUR |

Összes többi vállalat | 17,6 % | 0,26 EUR |

Indonézia:

PT. Golden Sari (Chemical Industry), Mitra Bahari Blok D1-D2, Jalan Pakin No. 1, Sunda Kelapa, Jakarta 14440, Indonézia | 16,3 % | 0,24 EUR |

Összes többi vállalat | 18,1 % | 0,27 EUR |

(91) Az egyes vállalatokra az ebben a rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így azok az említett vállalatoknak a jelenlegi vizsgálatban megállapított helyzetét tükrözik. Ezek a vámtételek (az "összes többi vállalatra" vonatkozó országos vámmal szemben) kizárólag azoknak a termékeknek a behozatalára vonatkoznak, amelyek az érintett országokból származnak, és a név szerint említett jogi személyek gyártották őket. Azok az importált termékek, amelyeket az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett, egyéb vállalatok gyártottak, beleértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolt vállalatokat is, nem részesülhetnek az e vámtételek nyújtotta előnyökből, és az "összes többi vállalatra" vonatkozó vámok alkalmazandók rájuk.

(92) A vállalatok szerinti egyedi dömpingellenes vámtétel alkalmazása iránti kérelmeket (pl. a jogi személy névváltoztatását követően, illetve miután új termelési vagy értékesítési egységeket hoztak létre) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak [5], a kérelemnek pedig tartalmaznia kell az összes lényeges információt, különösen a névváltoztatással és az új termelési vagy értékesítési egységek létrehozásával összefüggésben a termeléssel és a belföldi és a kivitelre szánt értékesítéssel kapcsolatos vállalati tevékenységek módosítását. Adott esetben ennek megfelelően módosítják a rendeletet, az egyedi vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok jegyzékének frissítésével.

3. AZ IDEIGLENES VÁM BESZEDÉSE

(93) A dömpingkülönbözet megállapított nagysága és a közösségi iparágnak okozott kár mértéke alapján úgy ítélték meg, hogy az 1627/2003/EK rendelettel kivetett ideiglenes vámot a jelenlegi rendelettel véglegesen kivetett vámok összegének mértékében véglegesen be kell szedni, amennyiben ez az összeg egyenlő az ideiglenes vámok összegével, vagy alacsonyabb annál. Egyéb esetben csak az ideiglenes vám összegét kell véglegesen beszedni. A véglegesen kivetett dömpingellenes vám összege felett biztosított összegeket fel kell szabadítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végeleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó, jelenleg az ex29299000 KN-kód (2929900010 TARIC-kód) alá sorolt nátrium-ciklamát behozatalára.

(2) A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke:

| Vámtétel (EUR/kg) | Kiegészítő TARIC-kód |

Kínai Népköztársaság:

Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited, Gong Le Industrial Estate, Xixian County, Bao An, Shenzhen, 518102, KNK | 0 | A471 |

Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited, Da Lian Dong Lu, Economic and Technology Zone, Yangquan City, Shanxi 045000, KNK | 0 | A472 |

Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd, Shanglilang, Cha Shan Industrial Area, Buji Town, Shenzhen City, Guangdong Province, KNK | 0,11 | A473 |

Összes többi vállalat | 0,26 | A999 |

Indonézia:

PT. Golden Sari (Chemical Industry), Mitra Bahari Blok D1-D2, Jalan Pakin No. 1, Sunda Kelapa, Jakarta 14440, Indonézia | 0,24 | A502 |

Összes többi vállalat | 0,27 | A999 |

(3) Amennyiben az áruk a szabad forgalomba bocsátás előtt megsérülnek, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet [6] 145. cikke alapján a vámérték meghatározása céljából arányosan felosztják, a fenti (2) bekezdés alapján kiszámított dömpingellenes vám összegét olyan arányban csökkentik, amely megfelel a tényleges fizetett vagy fizetendő ár arányos felosztásának.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a hatályos vámrendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1627/2003/EK rendelet alapján a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó, jelenleg az ex29299000 KN-kód (2929900010 TARIC-kód) alá sorolt nátrium-ciklamát behozatalára kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket az alábbiakban meghatározott szabályokkal összhangban véglegesen beszedik.

A véglegesen kivetett dömpingellenes vám összege felett biztosított összegeket felszabadítják. Amennyiben a végleges dömpingellenes vámok magasabbak, mint az ideiglenes dömpingellenes vámok, akkor csak az ideiglenes vámokkal biztosított összeget szedik be véglegesen.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. március 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. Ahern

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb az 1972/2002/EK rendelettel (HL L 305., 2002.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 232., 2003.9.18., 12. o.

[3] HL C 191., 2003.8.13., 2. o.

[4] 2002. októberétől a vállalat neve Jintian Enterprises Nanjing Co. Ltd.

[5] Európai Bizottság – Kereskedelmi Főigazgatóság – B. Igazgatóság J-79 5/17 – Rue de la Loi/Wetstraat 200 – B-1049 Brüsszel

[6] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------