32004D0002



Hivatalos Lap L 080 , 18/03/2004 o. 0033 - 0041


Az Európai Központi Bank határozata

(2004. február 19.)

az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról

(EKB/2004/2)

(2004/257/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.3 cikkére;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Az Európai Központi Bank 1999. április 22-én, majd az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 1999. október 7-i EKB/1999/6 határozattal [1] módosított eljárási szabályzata helyébe az alábbi eljárási szabályzat lép, amely 2004. március 1-jén lép hatályba.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

BEVEZETŐ FEJEZET

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ez az eljárási szabályzat kiegészíti az Európai Közösséget létrehozó szerződést, illetve a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányát. Az eljárási szabályzatban szereplő kifejezések a Szerződésben, illetve az alapokmányban megadott jelentéssel bírnak. Az "eurórendszer" kifejezés az Európai Központi Bankot (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjait jelenti, amelyek pénzneme az euró.

I. FEJEZET

A KORMÁNYZÓTANÁCS

2. cikk

A Kormányzótanács üléseinek időpontja és helyszíne

(2.1) Ülései időpontjáról az elnök javaslata alapján a Kormányzótanács határoz. A Kormányzótanács általában az általa minden naptári év kezdetét megelőzően, időben meghatározott ütemterv szerint rendszeresen ülésezik.

(2.2) Ha a Kormányzótanács legalább három tagja kéri, az elnök összehívja a Kormányzótanács ülését.

(2.3) Az elnök a Kormányzótanács ülését bármikor összehívhatja, ha szükségesnek tartja.

(2.4) A Kormányzótanács általában az EKB épületében tartja üléseit.

(2.5) Az üléseket telekonferencia keretében is meg lehet tartani, kivéve, ha legalább három nemzeti központi bank elnöke kifogást emel ez ellen.

3. cikk

A Kormányzótanács ülésein való részvétel

(3.1) Amennyiben ezen eljárási szabályzat másképp nem rendelkezik, a Kormányzótanács ülésein kizárólag annak tagjai, az Európai Unió Tanácsának elnöke és az Európai Közösségek Bizottságának egy tagja vehet részt.

(3.2) Általában minden nemzeti központi bank elnökét egy személy kísérheti.

(3.3) Ha valamely nemzeti központi bank elnöke nem tud részt venni az ülésen, a 4. cikk sérelme nélkül írásban kinevezhet egy helyettest. Az írásbeli közleményt az ülést megelőzően időben kell elküldeni az elnöknek. A helyettest általában egy személy kísérheti.

(3.4) Az elnök az EKB személyzetének egy tagját titkárrá nevezi ki. A titkár segíti az Igazgatóságot a Kormányzótanács üléseinek előkészítésében, illetve vezeti a Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveit.

(3.5) A Kormányzótanács más személyeket is meghívhat az ülésen való részvételre, ha ezt célszerűnek tartja.

4. cikk

Szavazás

(4.1) A Kormányzótanács határozatképességéhez tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen határozatképességre való tekintet nélkül lehet határozatot hozni.

(4.2) A Kormányzótanács elnökének kezdeményezésére szavaz. Ezenkívül az elnök szavazási eljárást folytat le a Kormányzóanács valamely tagjának kezdeményezésére.

(4.3) A szavazástól való tartózkodás nem akadálya az alapokmány 41.2. cikke szerinti határozatok Kormányzótanács általi elfogadásának.

(4.4) A Kormányzótanács szavazásban hosszabb (azaz egy hónapot meghaladó) ideig akadályozott tagja kijelölheti a Kormányzótanács tagjaként őt helyettesítő személyt.

(4.5) Az alapokmány 10.3. cikkével összhangban, ha valamely nemzeti központi bank elnöke nem tud részt venni az alapokmány 28., 29., 30., 32., 33. és 51. cikke alapján meghozandó határozatról való szavazáson, kijelölt helyettese leadhatja súlyozott szavazatát.

(4.6) Az elnök titkos szavazást kezdeményezhet, ha erre a Kormányzótanács legalább három tagja felkéri. Ha az alapokmány 11.1., 11.3. és 11.4. cikke szerinti határozat iránti javaslat a Kormányzótanács tagjait személyesen érinti, titkos szavazást kell tartani. Ilyen esetekben a Kormányzótanács érintett tagjai nem vesznek részt a szavazásban.

(4.7) Írásbeli eljárás során is lehet határozatokat hozni, kivéve, ha a Kormányzótanács legalább három tagja kifogást emel ez ellen. Írásbeli eljárás esetén szükséges, hogy: i. általában legalább öt munkanap álljon a Kormányzótanács minden tagja rendelkezésére az ügy vizsgálatára; és ii. a Kormányzótanács minden tagja (vagy helyettese a 4.4. cikkel összhangban) személyesen írjon alá; valamint iii. bármely ilyen határozat bekerüljön a Kormányzótanács következő ülésének jegyzőkönyvébe.

5. cikk

A Kormányzótanács üléseinek megszervezése

(5.1) Minden ülés napirendjét a Kormányzótanács fogadja el. Az Igazgatóság ideiglenes napirendet készít, amelyet a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább nyolc nappal az érintett ülés előtt elküldenek a Kormányzótanács tagjai és az egyéb részvételre jogosult személyek részére, kivéve sürgős esetekben, amikor az Igazgatóság a körülményeknek megfelelően jár el. A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy az elnök vagy a Kormányzótanács bármely más tagja javaslatára az ideiglenes napirendből pontokat vesz le vagy arra pontokat vesz fel. Egy adott napirendi pontot a Kormányzótanács legalább három tagjának kérésére le kell venni, ha a kapcsolódó dokumentumokat nem küldték meg időben a Kormányzótanács tagjainak.

(5.2) A Kormányzótanács ülésének jegyzőkönyvét a következő ülésen (vagy szükség esetén írásbeli eljárás keretében korábban) jóváhagyásra benyújtják a Kormányzótanács tagjainak, és azt az elnök írja alá.

(5.3) A Kormányzótanács megalkothatja a rendkívüli helyzetekben történő döntéshozatalról szóló, belső szabályokat.

II. FEJEZET

AZ IGAZGATÓSÁG

6. cikk

Az Igazgatóság üléseinek időpontja és helyszíne

(6.1) Az ülések időpontjáról az elnök javaslata alapján az Igazgatóság határoz.

(6.2) Az elnök az Igazgatóság ülését bármikor összehívhatja, ha szükségesnek tartja.

7. cikk

Szavazás

(7.1) Az alapokmány 11.5. cikkével összhangban az Igazgatóság határozatképességéhez tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen határozatképességre való tekintet nélkül lehet határozatot hozni.

(7.2) Írásbeli eljárás során is lehet határozatokat hozni, kivéve, ha az Igazgatóság legalább két tagja kifogást emel ez ellen.

(7.3) A szavazásban nem vehetnek részt az Igazgatóság azon tagjai, akiket az alapokmány 11.1., 11.3. vagy 11.4. cikke alapján meghozandó határozat személyesen érint.

8. cikk

Az Igazgatóság üléseinek megszervezése

Az Igazgatóság határoz üléseinek megszervezéséről.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK SZERVEZETE

9. cikk

Az eurórendszer/a Központi Bankok Európai Rendszerének bizottságai

(9.1) A Kormányzótanács hozza létre és oszlatja fel a bizottságokat. A bizottságok segítik az EKB döntéshozó szerveinek munkáját és az Igazgatóságon keresztül tesznek jelentést a Kormányzótanácsnak.

(9.2) A bizottságok az eurórendszerben részt vevő NKB-ok, valamint az EKB legfeljebb két-két tagjából állnak, akiket az egyes nemzeti központi bankok elnökei, illetve az Igazgatóság jelölnek ki. A Kormányzótanács megállapítja a bizottságok feladatait és kinevezi azok elnökeit. Az elnök rendszerint az EKB személyzetének tagja. Mind a Kormányzótanács, mind az Igazgatóság jogosult meghatározott témákban tanulmányokat kérni a bizottságoktól. Az EKB titkársági ügyekben segítséget nyújt a bizottságoknak.

(9.3) A részt nem vevő tagállamok nemzeti központi bankjai szintén kijelölhetik személyzetük legfeljebb két-két tagját valamely bizottság ülésein való részvételre, amennyiben az adott bizottság olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Általános Tanács hatáskörébe tartoznak, valamint amennyiben ezt valamely bizottság elnöke és az Igazgatóság célszerűnek tartja.

(9.5) A többi közösségi intézmény és szerv képviselőit, illetve bármely más harmadik felet szintén meg lehet hívni valamely bizottság ülésein való részvételre, amennyiben ezt a bizottság elnöke és az Igazgatóság célszerűnek tartja.

9a. cikk

A Kormányzótanács egyedi tanácsadói feladatokkal rendelkező ad hoc bizottságok létrehozásáról dönthet.

10. cikk

Belső szervezeti felépítés

(10.1) Az Igazgatóság a Kormányzótanáccsal folytatott konzultációt követően határoz az EKB szervezeti egységeinek számáról, elnevezéséről és hatásköréről. E határozatot közzéteszik.

(10.2) Az EKB minden szervezeti egysége az Igazgatóság ügyvezető igazgatása alatt áll. Az Igazgatóság határoz tagjainak az EKB szervezeti egységeire vonatkozó egyéni feladatairól, erről tájékoztatja a Kormányzótanácsot, az Általános Tanácsot és az EKB személyzetét. Ilyen határozatot csak az Igazgatóság valamennyi tagjának jelenlétében lehet meghozni, és csak akkor, ha az elnök nem szavaz ellene.

11. cikk

Az EKB alkalmazottai

(11.1) Az EKB valamennyi alkalmazottját tájékoztatják az EKB szervezeti felépítésében betöltött pozíciójáról, valamint arról, hogy kinek tartozik jelentéstételi kötelezettséggel, illetve a feladatköréről.

(11.2) Az alapokmány 36. és 47. cikkének sérelme nélkül az Igazgatóság szervezeti szabályokat (a továbbiakban: körrendeletek) ad ki, amelyek kötelező érvényűek az EKB személyzetére nézve.

(11.3) Az Igazgatóság a tagjai és az EKB alkalmazottai részére szóló iránymutatás céljából magatartási kódexet ad ki és azt naprakésszé teszi.

IV. FEJEZET

AZ ÁLTALÁNOS TANÁCS KÖZREMŰKÖDÉSE A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERÉNEK FELADATAIBAN

12. cikk

A Kormányzótanács és az Általános Tanács közötti kapcsolat

(12.1) Az EKB Általános Tanácsa lehetőséget kap arra, hogy észrevételeket tegyen mielőtt a Kormányzótanács elfogadja a következőket:

- az alapokmány 4. és 25.1. cikke szerinti vélemények;

- az alapokmány 42. cikke szerinti, a statisztika területére vonatkozó ajánlások;

- az éves jelentés;

- a műveletek könyvvitelének és jelentéstételének egységesítéséhez szükséges szabályok;

- az alapokmány 29. cikkének alkalmazására vonatkozó intézkedések;

- az EKB személyzetének alkalmazási feltételei;

- a Szerződés 123. cikkének (5) bekezdése szerinti vagy valamely eltérés megszüntetésekor elfogadandó közösségi jogszabályokra vonatkozó, az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésének előkészítésével kapcsolatos EKB-vélemény.

(12.2) Amennyiben az Általános Tanácsot e cikk első bekezdése alapján észrevételezésre kérik fel, erre elegendő időt, legalább tíz munkanapot kell biztosítani. Sürgősség esetén (amelyet a kérelemben indokolni kell) ezt az időtartamot öt munkanapra lehet csökkenteni. Az elnök határozhat az írásbeli eljárás alkalmazásáról.

(12.3) Az elnök az alapokmány 47.4. cikkével összhangban tájékoztatja az Általános Tanácsot a Kormányzótanács által elfogadott határozatokról.

13. cikk

Az Igazgatóság és az Általános Tanács közötti kapcsolat

(13.1) Az EKB Általános Tanácsa lehetőséget kap arra, hogy észrevételeket tegyen, mielőtt az Igazgatóság:

- végrehajtja a Kormányzótanács azon jogi aktusait, amelyek tekintetében a fenti 12.1. cikkel összhangban az Általános Tanács közreműködése szükséges;

- a Kormányzótanács által az alapokmány 12.1. cikkével összhangban ráruházott hatáskör alapján elfogadja azon jogi aktusokat, amelyek tekintetében az eljárási szabályzat 12.1. cikkével összhangban az Általános Tanács közreműködése szükséges.

(13.2) Amennyiben az Általános Tanácsot e cikk első bekezdése alapján észrevételezésre kérik fel, erre elegendő időt, legalább tíz munkanapot kell biztosítani. Sürgősség esetén (amelyet a kérelemben indokolni kell) ezt az időtartamot öt munkanapra lehet csökkenteni. Az elnök határozhat az írásbeli eljárás alkalmazásáról.

V. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Hatáskörök átruházása

(14.1) A Kormányzótanács hatásköreinek az alapokmány 12.1. cikke második bekezdésének utolsó mondata alapján az Igazgatóságra történő átruházásáról értesítik az érintett feleket, vagy azt szükség szerint közzéteszik, amennyiben az átruházással hozott határozatok harmadik személyek tekintetében joghatással bírnak. Az átruházással elfogadott jogi aktusokról azonnal értesíteni kell a Kormányzótanácsot.

(14.2) Az EKB nevében aláírásra jogosultak jegyzékét az alapokmány 39. cikke alapján elfogadott határozatok szerint készítik el és azt megküldik az érdekelt feleknek.

15. cikk

Költségvetési eljárás

(15.1) A Kormányzótanács az általa megállapított alapelvekkel összhangban, az Igazgatóság javaslata alapján, minden pénzügyi év vége előtt elfogadja az EKB következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetését.

(15.2) Az EKB költségvetésével kapcsolatos ügyekre vonatkozó segítségnyújtás céljából a Kormányzótanács költségvetési bizottságot hoz létre, és meghatározza annak feladatát és összetételét.

16. cikk

Jelentéstétel és éves beszámoló

(16.1) A Kormányzótanács elfogadja az alapokmány 15.3. cikke által előírt éves jelentést.

(16.2) Az alapokmány 15.1. cikke szerinti negyedéves jelentések, a 15.2. cikk szerinti heti konszolidált pénzügyi kimutatások, a 26.3. cikk szerinti konszolidált mérlegek és az egyéb jelentések elfogadására és közzétételére vonatkozó hatáskört az Igazgatóságra ruházzák.

(16.3) Az Igazgatóság a Kormányzótanács által megállapított alapelvekkel összhangban a következő pénzügyi év első hónapjában elkészíti az EKB éves beszámolóit. Ezeket be kell nyújtani a külső könyvvizsgálónak.

(16.4) A Kormányzótanács a következő év első negyedévében elfogadja az EKB éves beszámolóját. A külső könyvvizsgáló jelentését elfogadás előtt benyújtják a Kormányzótanácshoz.

17. cikk

Az EKB jogi eszközei

(17.1) Az EKB-rendeleteket a Kormányzótanács fogadja el, és annak nevében az elnök írja alá.

(17.2) Az EKB-iránymutatásokat a Kormányzótanács fogadja el és közli az Európai Közösségek egyik hivatalos nyelvén, azokat a Kormányzótanács nevében az elnök írja alá. Az iránymutatásokat indokolni kell. A nemzeti központi bankokat telefaxon, elektronikus levélben, telexen vagy hagyományos nyomtatott formában értesítik. Bármely hivatalosan kihirdetendő EKB-iránymutatást le kell fordítani az Európai Közösségek hivatalos nyelveire.

(17.3) Rendeleteinek és iránymutatásainak végrehajtása céljából a Kormányzótanács átruházhatja normatív hatásköreit az Igazgatóságra. Az érintett rendelet vagy iránymutatás meghatározza a végrehajtandó kérdéseket, valamint az átruházott hatáskörök korlátait és hatókörét.

(17.4) Az EKB-határozatokat és -ajánlásokat a Kormányzótanács, illetve az Igazgatóság fogadja el, hatáskörüknek megfelelően, és az elnök írja alá. A harmadik személyekre szankciót kiszabó EKB-határozatokat az elnök, az alelnök vagy az Igazgatóság bármely két másik tagja írja alá. Az EKB-határozatokat és -ajánlásokat indokolni kell. Az alapokmány 42. cikke szerint a másodlagos közösségi jogszabályokra vonatkozó ajánlásokat a Kormányzótanács fogadja el.

(17.5) Az alapokmány 44. cikke második bekezdésének és 47.1. cikke első francia bekezdésének sérelme nélkül az EKB-véleményeket a Kormányzótanács fogadja el. Mindazonáltal kivételes körülmények között, és amennyiben legalább három nemzeti központi bank elnöke nem fejezi ki arra vonatkozó kívánságát, hogy bizonyos vélemények elfogadása tekintetében a Kormányzótanács tartsa meg hatáskörét, az EKB-véleményeket a Kormányzótanács észrevételeivel összhangban és az Általános Tanács közreműködése figyelembevételével az Igazgatóság fogadhatja el. Az EKB-véleményeket az elnök írja alá.

(17.6) Az EKB-utasításokat az Igazgatóság fogadja el és közli az Európai Közösségek egyik hivatalos nyelvén, és az Igazgatóság nevében az elnök vagy az Igazgatóság bármely két tagja írja alá. A nemzeti központi bankokat telefaxon, elektronikus levélben, telexen vagy hagyományos nyomtatott formában értesítik. Bármely hivatalosan kihirdetendő EKB-utasítást le kell fordítani az Európai Közösségek hivatalos nyelveire.

(17.7) Az EKB valamennyi jogi eszközét folytonos számozással kell ellátni az azonosítás megkönnyítése érdekében. Az Igazgatóság lépéseket tesz annak érdekében, hogy az eredeti dokumentumokat biztonságban letétbe helyezzék, a címzetteket vagy a konzultációra kijelölt hatóságokat értesítsék, és hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Unió minden hivatalos nyelvén közzétegyék az EKB-rendeleteket, a közösségi jogszabályok tervezetére vonatkozó EKB-véleményeket és az EKB azon jogi eszközeit, amelyek közzétételéről kifejezetten határoztak.

(17.8) Az alapokmány 34. cikkében meghatározott jogi aktusokra az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1/EK tanácsi rendelet [1] alapelveit kell alkalmazni.

18. cikk

A Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás

A Kormányzótanács a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdésében előírt jóváhagyást az összes részt vevő tagállamra vonatkozó egységes határozattal minden év utolsó negyedévében a következő évre vonatkozóan elfogadja.

19. cikk

Beszerzés

(19.1) Áruknak és szolgáltatásoknak az EKB részére történő beszerzésénél megfelelően figyelembe kell venni a nyilvánosság, az átláthatóság, az egyenlő hozzáférés, a megkülönböztetés-mentesség és a hatékony ügyvitel elvét.

(19.2) A fenti elvektől (a hatékony ügyvitel elvének kivételével) el lehet térni sürgős esetekben; biztonsági vagy titkossági okokból; amennyiben egyetlen szállító áll rendelkezésre; ha a szállítást a nemzeti központi bankok végzik az EKB részére; illetve a szállítás folyamatosságának biztosítása érdekében.

20. cikk

Az alkalmazottak kiválasztása, kinevezése és előléptetése

(20.1) Az EKB valamennyi alkalmazottját az Igazgatóság választja ki, nevezi ki és lépteti elő.

(20.2) Az EKB alkalmazottainak kiválasztásánál, kinevezésénél és előléptetésénél megfelelően figyelembe kell venni a szakmai alkalmasság, a nyilvánosság, az átláthatóság, az egyenlő hozzáférés és a megkülönböztetés-mentesség elvét. A munkaerő-felvétel, a belső előléptetés szabályait és eljárásait körrendeletekben kell pontosítani.

21. cikk

Alkalmazási feltételek

(21.1) Az EKB és annak alkalmazottai közötti foglalkoztatási jogviszonyt az alkalmazási feltételek és a személyzeti szabályzat határozza meg.

(21.2) Az alkalmazási feltételeket az Igazgatóság javaslata alapján, és az Általános Tanáccsal történő konzultációt követően a Kormányzótanács fogadja el.

(21.3) Az Igazgatóság fogadja el a személyzeti szabályzatot, ami végrehajtja az alkalmazási feltételeket.

(21.4) Az új alkalmazási feltételek vagy személyzeti szabályzatok elfogadása előtt konzultálni kell a személyzeti bizottsággal. A személyzeti bizottság véleményét benyújtják a Kormányzótanácshoz, illetve az Igazgatósághoz.

22. cikk

Közlemények és bejelentések

Az általános közleményeket és az EKB döntéshozó szervei által hozott határozatokat az EKB honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a pénzpiacok esetében vezetékes szolgáltatások vagy egyéb médiumok útján teszik közzé.

23. cikk

Az EKB-dokumentumok titkossága és az azokhoz való hozzáférés

(23.1) Az EKB döntéshozó szerveinek és az általuk alapított bármely bizottság vagy csoport ülésein elhangzottak bizalmasak, kivéve, ha a Kormányzótanács felhatalmazza az elnököt tanácskozásaik eredményének nyilvánosságra hozatalára.

(23.2) Az EKB által készített vagy az EKB birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést a Kormányzótanács határozata szabályozza.

(23.3) Az EKB által készített dokumentumokat a körrendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban kell minősíteni és kezelni. A döntéshozó szervek ellentétes döntése hiányában a dokumentumok harminc év elteltével szabadon hozzáférhetőek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

24. cikk

Az eljárási szabályzat módosítása

A Kormányzótanács módosíthatja ezt az eljárási szabályzatot. Az Általános Tanács módosításokat javasolhat, és az Igazgatóság saját hatáskörén belül kiegészítő szabályokat fogadhat el.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2004. február 19-én.

az EKB elnöke

Jean-claude Trichet

[1] HL L 314., 1999.12.8., 32. o.

[1] HL 17., 1958.10.6., 385. o.

--------------------------------------------------