A Bizottság 2236/2003/EK rendelete

(2003. december 23.)

a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló, 1994. július 27-i 1868/94/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1) A 97/95/EK bizottsági rendelet [2] megállapította az 1868/94/EK rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat. Az 1868/94/EK rendeletnek a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződése, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról, és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által történt módosításai miatt a 97/95/EK rendeletet ki kell igazítani az említett módosítások figyelembevétele érdekében. Ezért az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 97/95/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és a helyébe új szöveget kell léptetni.

(2) Annak érdekében, hogy az 1868/94/EK rendeletben megállapított kvótarendszer szerinti közösségi támogatásból részesüljenek, a burgonyakeményítő-gyártó vállalkozásoknak termeltetési szerződéseket kell kötniük a burgonyatermelőkkel.

(3) Az olyan szerződések megkötésének megakadályozása érdekében, amelyek meghaladják a vállalkozás alkvótáját, meg kell határozni, hogy a burgonyakeményítő-gyártó vállalkozás és a burgonyatermelő közötti termeltetési szerződés milyen kérdésekre terjedjen ki. Az említett vállalkozásoknak meg kell tiltani a termeltetési szerződésben foglalt burgonyaszállítmányokon felüli szállítmányok átvételét, mivel az veszélyeztetné a kvótarendszer hatékonyságát, valamint azt az előírást, hogy az 1868/94/EK rendelet 4a. cikkében megállapított minimálárat valamennyi keményítőgyártásra szánt burgonyára ki kell fizetni. Mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy ha az időjárási viszonyok következtében a termeltetési szerződés hatálya alá tartozó területeken nagyobb mennyiségű, vagy az eredetileg vártnál magasabb keményítőtartalmú burgonya terem, akkor a burgonyakeményítő-gyártó vállalkozások átvehessék az ilyen burgonyát, amennyiben a minimálárat kifizetik.

(4) A 13 %-nál alacsonyabb keményítőtartalommal rendelkező burgonya nem tekinthető keményítőgyártásra szánt burgonyának. A keményítőgyártó vállalkozások nem vehetik át a 13 %-nál alacsonyabb keményítőtartalmú burgonyát. Amennyiben az időjárási viszonyok alacsonyabb keményítőtartalmat eredményeznek, illetve valamely tagállam kérésére, a Bizottság engedélyezheti a 13 %-nál alacsonyabb keményítőtartalmú burgonya meghatározott feltételek mellett történő átvételét.

(5) Elfogadható módszereket kell meghatározni a burgonya víz alatti tömegének megállapítására, valamint olyan táblázatot kell készíteni, amely feltünteti a megfelelő keményítőtartalmat és a fizetendő támogatást.

(6) Felügyeleti intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy kizárólag az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően gyártott keményítőre lehessen támogatást fizetni. A keményítőgyártásra szánt burgonya termelőinek védelme érdekében elengedhetetlen, hogy az 1868/94/EK rendelet 4a. cikkében megállapított minimálár az összes burgonyára vonatkozóan kifizetésre kerüljön. Ezért szankciókat kell előírni arra az esetre, ha a minimálárat nem fizetik ki, vagy ha a keményítőgyártó vállalkozások olyan burgonyát vesznek át, amely nem tartozik a termeltetési szerződés hatálya alá.

(7) Szabályokra van szükség annak biztosítására, hogy keményítőgyártó vállalkozás alkvótáján felül gyártott burgonyakeményítő export-visszatérítés nélkül kerüljön kivitelre, ahogyan azt az 1868/94/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja. A fentiek bármilyen jellegű megszegése esetén szankciókat kell alkalmazni.

(8) Meg kell határozni, hogy mi történik a keményítőgyártó vállalkozások alkvótájával egyesülés, tulajdonrész-átruházás, illetve a kereskedelmi tevékenység megszüntetése esetén.

(9) Lehetővé kell tenni a tagállamok és a Bizottság részére, hogy ellenőrizzék a kvótarendszer működését. Meg kell határozni a burgonyakeményítő-gyártó vállalkozások által a tagállammal, valamint a tagállam által a Bizottsággal közlendő információkat.

(10) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET MEGHATÁROZÁSOK – KVÓTARENDSZER

1. cikk

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "kvóta": az 1868/94/EK rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdésében az egyes tagállamokra vonatkozóan megállapított kvóta;

b) "alkvóta": a kvótának a tagállam által valamely keményítőgyártó vállalkozás számára kiosztott része;

c) "keményítőgyártó vállalkozás": bármely, az érintett tagállam területén letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely alkvótát, illetve az 1868/94/EK rendelet 5. cikkében említett jövedelemtámogatást kap;

d) "termelő": bármely természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, aki vagy amely maga vagy tagjai által termelt burgonyát – a saját maga vagy a saját nevében megkötött termeltetési szerződés alapján – szállít saját nevében és saját hasznára a keményítőgyártó vállalkozás részére;

e) "termeltetési szerződés": a termelő vagy termelői csoport, valamint a keményítőgyártó vállalkozás között megkötött bármely szerződés;

f) "burgonya": az 1782/2003/EK rendelet 93. cikkében említett burgonyakeményítő-gyártásra szánt és legalább 13 % keményítőtartalmú burgonya;

g) "feldolgozatlan keményítő": az 11081300 KN-kód szerint gyártott keményítő, amely nem ment át semmilyen feldolgozáson;

h) "keményítőgyártó vállalkozások egyesülése": két vagy több keményítőgyártó vállalkozás egy vállalkozássá alakítása;

i) "keményítőgyártó vállalkozás tulajdonrészének átruházása": alkvótával rendelkező vállalkozás vagyonának egy másik keményítőgyártó vállalkozásra vagy vállalkozásokra történő átruházása vagy abba történő bevitele;

j) "keményítőgyártó üzem tulajdonrészének átruházása": valamely műszaki egység – a keményítőgyártáshoz szükséges minden berendezést beleértve – tulajdonjogának valamely másik vállalkozásra vagy vállalkozásokra történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes beolvadását eredményezi;

k) "üzem haszonbérlete": valamely műszaki egység – a keményítőgyártáshoz szükséges valamennyi berendezést beleértve – működtetést célzó haszonbérleti szerződése, amelyet legalább három egymást követő gazdasági évre kötöttek olyan vállalkozással, amely ugyanazon tagállamban telepedett le, mint az érintett üzem, amennyiben a haszonbérleti szerződés hatálybalépését követően az üzemet bérlő vállalkozás termelésének egészét tekintve egyetlen keményítőgyártó vállalkozásnak tekinthető;

l) "a keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás": az 1782/2003/EK rendelet 93. cikkében említett, burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelők részére létrehozott támogatás.

2. cikk

Az 1868/94/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alkalmazása esetén, a kiosztott alkvótákat megfelelően ki kell igazítani azon gazdasági évet követő gazdasági év elején, amelyben a kvótát túllépték.

II. FEJEZET ÁR- ÉS KIFIZETÉSI RENDSZER

3. cikk

(1) Minden egyes gazdasági évre termeltetési szerződést kell kötni. Az egyes szerződések azonosító számmal rendelkeznek, és legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) a termelő vagy a termelői csoport neve és címe;

b) a keményítőgyártó vállalkozás neve és címe;

c) a megművelt területek két tizedesjegy pontossággal hektárban kifejezve, valamint – a 2419/2001/EK bizottsági rendeletnek [3] megfelelően – az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) alapján azonosítva;

d) az előreláthatóan betakarításra és a keményítőgyártó vállalkozás részére szállításra kerülő burgonyamennyiség tonnában;

e) a burgonya előrelátható átlagos keményítőtartalma, amely a termelő által az elmúlt három gazdasági év során a keményítőgyártó vállalkozás részére szállított burgonya átlagos keményítőtartalmán vagy – amennyiben ilyen adat nem áll rendelkezésre – az ellátási területre vonatkozó átlagos keményítőtartalmon alapul;

f) a keményítőgyártó vállalkozás arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy kifizeti a termelőnek az 1868/94/EK rendelet 4a. cikkében említett minimálárat.

(2) A gazdasági év kezdete előtt, a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében minden egyes keményítőgyártó vállalkozás továbbítja az illetékes hatóságnak a szerződések összefoglalását, amely minden egyes szerződésre vonatkozóan tartalmazza az azonosító számot, a termelő nevét, a megművelt területeket, a keményítő-egyenértékben kifejezett lekötött tonnamennyiséget a gazdasági év kezdetét megelőzően az adott tagállam által meghatározásra kerülő időpont előtt.

(3) A termeltetési szerződésben felsorolt mennyiségek keményítő-egyenértékének összege nem haladhatja meg az adott keményítőgyártó vállalkozásra vonatkozóan megállapított alkvótát.

(4) Amennyiben a termeltetési szerződés alapján ténylegesen gyártott mennyiség keményítő-egyenértékben kifejezve meghaladja a szerződésben feltüntetett mennyiséget, a keményítőgyártó vállalkozás választása szerint a fenti mennyiség leszállítható, amennyiben az 1868/94/EK rendelet 4a. cikkében megállapított minimálárat kifizetik érte.

(5) A keményítőgyártó vállalkozás nem vehet át olyan burgonyaszállítmányt, amely nem tartozik a termeltetési szerződés hatálya alá.

4. cikk

(1) A burgonyát vagy magukhoz a keményítőgyártó vállalkozásokhoz vagy átvételi helyeikhez kell leszállítani.

(2) Az 5. és 7. cikknek megfelelően a burgonya tömegének és a keményítőtartalomnak a meghatározását leszállításkor, az adott tagállam által elismert ellenőr felügyelete mellett kell elvégezni.

5. cikk

(1) Amennyiben a 2235/2003/EK rendelet I. mellékletében [4] említett módszerek értelmében ez szükséges, a burgonya bruttó tömegét minden egyes rakományra vonatkozóan az átvételkor, a felhasznált szállítóeszköz megrakottan és üresen történő összehasonlító súlymérésével kell meghatározni.

(2) A burgonya nettó tömegét a 2235/2003/EK rendelet I. mellékletében említett módszerek valamelyikével kell meghatározni.

(3) Az átvett szállítmányoknak legalább 13 %-os keményítőtartalommal kell rendelkezniük.

A keményítőgyártó vállalkozások azonban 13 %-nál alacsonyabb keményítőtartalmú burgonyaszállítmányokat is átvehetnek, amennyiben az ezekből gyártható keményítőmennyiség nem haladja meg az alkvóta 1 %-át. A fenti esetben fizetendő minimálár a 13 %-os keményítőtartalom esetén érvényes minimálár.

6. cikk

A burgonya keményítőtartalmát a szállított burgonya 5050 grammjára érvényes víz alatti tömeg alapján kell meghatározni.

A felhasznált víz tiszta és adalékanyagoktól mentes, hőmérséklete 18 °C-nál alacsonyabb.

7. cikk

(1) A keményítőgyártó vállalkozások számára támogatás a megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű burgonyából gyártott keményítő után a felhasznált burgonyamennyiség és a keményítőtartalom alapján, illetve a 2235/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott számoknak megfelelően nyújtható addig a keményítőmennyiségig, amelyre vonatkozóan alkvótával rendelkeznek. Nem nyújtható támogatás az olyan keményítőre, amelyet nem megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű burgonyából gyártottak, illetve az olyan keményítőre, amely 13 %-nál kisebb keményítőtartalmú burgonyából készült, kivéve az 5. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetét.

Amennyiben a burgonya keményítőtartalmát a Reimann- vagy a Parrow-skála szerint számítják ki, és az megfelel a 2235/2003/EK rendelet II. melléklete második oszlopának két vagy három sorában szereplő adatoknak, az alkalmazandó számok azok, amelyek a második és a harmadik sorra vonatkoznak.

(2) Amennyiben a szállított tételek legalább 25 %-ban olyan burgonyát tartalmaznak, amely átmegy a 28 mm-es négyzethálós rostán (a továbbiakban: méreten aluli burgonya), a keményítőgyártó vállalkozás által kifizetendő minimálár meghatározására használt nettó tömeg a következőképpen csökken:

Méreten aluli burgonya (százalékban) | Csökkentés (százalékban) |

25–30 % | 10 % |

31–40 % | 15 % |

41–50 % | 20 % |

Amennyiben a tételek 50 %-nál több méreten aluli burgonyát tartalmaznak, azokat közös megegyezéssel kell kezelni, és nem fizethető utánuk támogatás.

A méreten aluli burgonya százalékos arányát a nettó tömeggel egy időben kell meghatározni.

(3) A keményítőgyártó vállalkozás alkvótája keretének betartását a felhasznált burgonya mennyisége és keményítőtartalma alapján, a 2235/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott számoknak megfelelően kell meghatározni.

8. cikk

(1) A keményítőgyártó vállalkozás, az elismert ellenőr és a szállító közös felelősségére átvételi igazolást kell kiállítani. A keményítőgyártó vállalkozás egy másolatot átad a termelőnek, és megtartja az eredeti példányt, hogy az szükség esetén benyújtható legyen a támogatások felügyeletéért felelős hivatalnak.

(2) Az átvételi igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia, feltéve, hogy azok a 4–7. cikk szerint végrehajtott műveletek alapján megállapíthatók:

a) a szállítás napja;

b) a szállítmány száma;

c) a termeltetési szerződés száma;

d) a burgonyatermelő neve és címe;

e) a szállítóeszköz súlya a keményítőgyártó üzemhez vagy az átvételi helyhez való érkezéskor;

f) a szállítóeszköz súlya a kirakodást és a földmaradványok eltávolítását követően;

g) a szállítmány bruttó tömege;

h) az idegen anyagokra és a mosás során elnyelt víz tömegére vonatkozó, százalékban kifejezett csökkentés, amelyet a szállítmány bruttó tömegére alkalmaznak;

i) tömegben kifejezett csökkentés, amelyet az idegen anyagok miatt alkalmaznak a szállítmány bruttó tömegére;

j) a méreten aluli burgonya százalékos aránya;

k) a szállítmány teljes nettó tömege (a bruttó tömegből levonva a csökkentést, a méreten aluli burgonyára vonatkozó korrekciót beleértve);

l) százalékban vagy víz alatti tömegben kifejezett keményítőtartalom;

m) fizetendő egységár.

9. cikk

A keményítőgyártó vállalkozás minden egyes termelőre vonatkozóan elkészít egy egyszerűsített fizetési bizonylatot, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a keményítőgyártó vállalkozás cégneve;

b) a burgonyatermelő neve és címe;

c) a termeltetési szerződés száma;

d) az átvételi igazolások dátuma és száma;

e) minden egyes szállítmány nettó tömege a 8. cikk (2) bekezdésében előírt bármely csökkentés után;

f) szállítmányonkénti egységár;

g) a termelőnek fizetendő teljes összeg;

h) a burgonyatermelőnek kifizetett összegek és a kifizetések ideje;

i) a keményítőgyártó aláírása és pecsétje.

III. FEJEZET KIFIZETÉSEK – SZANKCIÓK

10. cikk

(1) Az 1868/94/EK rendelet 5. cikkében említett támogatás kifizetése ahhoz a feltételhez kötött, hogy a keményítőgyártó vállalkozás igazolja, hogy megfelel a következő előírásoknak:

- a szóban forgó keményítőt az érintett gazdasági évben gyártották,

- a termelőknek kifizetett ár nem alacsonyabb az 1868/94/EK rendelet 4a. cikkében említettnél, amely az üzembe szállítás szakaszában a Közösségben termelt, és keményítőgyártásra használt teljes burgonyamennyiségre vonatkozik,

- a szóban forgó keményítőt a 3. cikkben említett termeltetési szerződések hatálya alá tartozó burgonya felhasználásával gyártották.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolást a 9. cikkben foglalt egyszerűsített fizetési bizonylat benyújtásával kell szolgáltatni, vagy a termelő kifizetési igazolása, vagy a keményítőgyártó megbízásából a kifizetést teljesítő pénzügyi vállalkozás által kiadott, a kifizetés teljesítését igazoló fizetési bizonylat mellékelésével.

(3) A keményítőgyártó vállalkozás részére az (1) bekezdésben említett igazolás benyújtásának napjától számított négy hónapon belül az a tagállam fizeti ki a támogatást, amelynek a területén a burgonyakeményítőt gyártották.

11. cikk

(1) A tagállamok felügyeleti intézkedéseket vezetnek be a támogatásra való jogosultságot eredményező műveletek és az egyes keményítőgyártó vállalkozásokra vonatkozóan meghatározott alkvóta betartásának helyszíni ellenőrzésére. Az ilyen ellenőrzések elvégzése céljából az ellenőrök betekinthetnek a vállalkozások raktárnyilvántartásába és könyvelésébe, valamint a gyártó- és raktárhelyiségekbe.

Az ellenőrzés minden egyes gyártási időszakban a keményítőgyártó vállalkozásnak szállított burgonya legalább 10 %-ának teljes gyártási folyamatára terjed ki.

(2) A tagállamok adott esetben minden egyes keményítőgyártó vállalkozást értesítenek azokról a keményítőmennyiségekről, amelyekkel túllépték kvótájukat.

(3) Amennyiben az illetékes szerv megállapítja, hogy a keményítőgyártó vállalkozás nem tartja be a 10. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott előírást, a fenti vállalkozás – kivéve a vis maior eseteit – az alábbiakban meghatározott módon részben vagy teljesen elveszti a támogatásra való jogosultságot:

- amennyiben az előírást a vállalkozás által gyártott teljes keményítőmennyiség 20 %-ánál kisebb mennyiség tekintetében nem tartották be, a megadott támogatást a szóban forgó százalék ötszörösével kell csökkenteni,

- amennyiben a szóban forgó százalék legalább 20 %, nem adható jövedelemtámogatás.

(4) Amennyiben megállapítják a 3. cikk (5) bekezdésében foglalt tilalom megsértését, az alkvótára vonatkozóan kifizetett támogatást a következőképpen kell csökkenteni:

- amennyiben az ellenőrzés kimutatja, hogy a vállalkozás által átvett keményítő-egyenérték mennyisége kevesebb az alkvótája 10 %-ánál, az adott gazdasági évre a vállalkozásnak fizetendő támogatások teljes összegét a feljegyzett százalék tízszeresével kell csökkenteni,

- amennyiben a termeltetési szerződés által nem szabályozott mennyiség nagyobb az első francia bekezdésben meghatározottnál, az adott gazdasági évre nem adható támogatás; továbbá a vállalkozás számára a következő gazdasági évre nem fizethető támogatás.

(5) Amennyiben az 5. cikk (3) bekezdésével ellentétben a 13 %-nál alacsonyabb keményítőtartalommal átvett szállítmányokból gyártható keményítő:

- meghaladja a feldolgozó vállalkozás alkvótájának 1 %-át, a többletmennyiségre nem adható támogatás; továbbá, az alkvótára vonatkozóan nyújtott támogatást a feljegyzett többletmennyiség százalékának tízszeresével kell csökkenteni;

- meghaladja a feldolgozó vállalkozás alkvótájának 11 %-át, a szóban forgó gazdasági évre nem nyújtható támogatás; továbbá a feldolgozó vállalkozás a következő évre vonatkozóan sem jogosult támogatásra.

(6) Az e cikk alapján elvégzett ellenőrzések nem érintik az illetékes hatóságok által végezhető további ellenőrzéseket.

12. cikk

(1) Az 1868/94/EK rendelet 6. cikkében említett kiviteli műveletet akkor kell megtörténtnek tekinteni, ha:

a) a gyártás helye szerinti tagállam – függetlenül attól, hogy melyik tagállamból exportálták a keményítőt – illetékes szerve kézhez vette a 13. cikk (2) bekezdésében említett igazolást;

b) az exportáló tagállam annak a gazdasági évnek a végét követő január 1-je előtt átvette a vonatkozó kiviteli nyilatkozatot, amelyben a keményítőt gyártották;

c) a szóban forgó keményítő a b) pontban meghatározott január 1-jétől számított legfeljebb 60 nap elteltével elhagyta a Közösség vámterületét;

d) a terméket visszatérítés nélkül exportálták.

Amennyiben – a vis maior eseteinek kivételével – nem teljesítik az első albekezdésben megállapított feltételteleket, az alkvótán felüli bármely keményítőmennyiséget a belső piacon értékesítettnek kell tekinteni.

(2) Vis maior esetén annak a tagállamnak az illetékes szerve, amelynek területén a keményítőt gyártották, az érintett fél által említett körülményeknek megfelelő intézkedéseket hoz.

Amennyiben a keményítőt a gyártási helye szerintitől eltérő tagállam területéről exportálják, a fenti intézkedéseket az adott tagállam illetékes hatóságai véleményének kézhezvételét követően kell meghozni.

(3) E rendelet alkalmazásában a 800/1999/EK bizottsági rendelet [5] 36. cikkére nem lehet hivatkozni.

13. cikk

(1) Az 1342/2003/EK bizottsági rendelet [6] 12. cikkétől eltérve, a kiviteli engedélyekre vonatkozó biztosíték 23 euró/tonna.

(2) Annak igazolását, hogy a szóban forgó keményítőgyártó vállalkozás teljesítette a 12. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeket, azon tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani, amelynek a területén a keményítőt gyártották, a gyártás szerinti gazdasági év végét követő naptári év április 1-je előtt.

(3) Az említett igazolást a következő iratok bemutatásával kell szolgáltatni:

a) a (2) bekezdésben említett tagállam illetékes szerve által az érintett keményítőgyártó vállalkozás részére kiadott kiviteli engedély, amelyen az 1518/95//EGK rendelet [7] 3. cikkétől eltérve a következő bejegyzések egyike szerepel:

- "Para exportación sin restitución, de conformidad con el artículo 6 del Reglamento (CE) no 1868/94"

- "Skal eksporteres uden restitution, jf. artikel 6 i forordning (EF) nr. 1868/94"

- "Ausfuhr ohne Erstattung gemäß Artikel 6 der Verordnung (EG) Nr. 1868/94"

- "Προς εξαγωγή χωρίς επιστροφή σύμφωνα με το άρθρο 6 του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1868/94"

- "For export without refund under Article 6 of Regulation (EK) No 1868/94"

- "À exporter sans restitution conformément à l’article 6 du règlement (CE) no 1868/94"

- "Da esportare senza restituzione a norma dell’articolo 6 del regolamento (CE) n. 1868/94"

- "Overeenkomstig artikel 6 van Verordening (EG) nr. 1868/94 zonder restitutie uit te voeren"

- "A exportar sem restituição em conformidade com o artigo 6.o do Regulamento (CE) n.o 1868/94"

- "Viedään tuetta asetuksen (EY) N:o 1868/94 6 artiklan mukaisesti"

- "För export utan exportbidrag enligt artikel 6 i förordning (EG) nr 1868/94"

b) az 1291/2000/EK bizottsági rendelet [8] 32. és 33. cikkében említett, a biztosíték felszabadításához szükséges iratok;

c) a keményítőgyártó vállalkozás nyilatkozata, amely igazolja, hogy ő gyártotta a keményítőt.

(4) Amikor a keményítőgyártó vállalkozás által gyártott feldolgozatlan keményítőt kivitel céljából a gyártó üzemén kívül olyan silóban, raktárban vagy tartályban tárolják a gyártás helye szerinti tagállamban vagy bármely más tagállamban, ahol más vállalkozások vagy ugyanazon vállalkozás által gyártott más feldolgozatlan keményítőt is tárolnak oly módon, hogy az így tárolt termékeket nem lehet fizikailag elkülöníteni egymástól, minden ilyen terméket közigazgatási felügyelet alá kell helyezni, amely a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiviteli nyilatkozat elfogadásáig a vámszervek által biztosítottakkal egyenértékű garanciákat nyújt, majd a nyilatkozat elfogadását követően azokat vámfelügyelet alá kell helyezni.

Az első albekezdésben említett körülmények között, amikor a készletből történő kivételre a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiviteli nyilatkozat átvételét megelőzően kerül sor, a raktározás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai szolgáltatnak igazolást.

Amennyiben a készletből történő kivételre a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiviteli nyilatkozat átvételét követően kerül sor, az 1291/2000/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti igazolást a raktározás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai szolgáltatják.

A második és a harmadik albekezdésben említett igazolás tanúsítja az adott terméknek vagy a megfelelő helyettesítő mennyiségnek az első albekezdés szerinti készletből történő kivételét.

14. cikk

Amennyiben a keményítőgyártó vállalkozás által gyártott feldolgozatlan keményítőt az 565/80/EGK tanácsi rendeletben [9] meghatározottak szerinti előzetes visszatérítésre vonatkozó vámraktározási vagy vámszabadterületi eljárás alapján ömlesztve tárolják, a 800/1999/EK rendelet 29. cikkének (4) bekezdésében említett műveleteken kívül a fenti keményítő keveredhet ugyanazon tárolóhelyen más, a visszatérítésekhez használt nómenklatúra ugyanazon alszáma alá tartozó keményítőkkel, amelyek ugyanolyan fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és megfelelnek az export-visszatérítés megadásához szükséges feltételeknek, valamint amelyeket szintén a 800/1999/EK vagy az 565/80/EGK rendeletben foglalt intézkedések alá helyezték.

15. cikk

(1) Az érintett tagállam azokra a mennyiségekre, amelyeket a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint a belső piacon értékesítettnek tekintenek, a feldolgozatlan keményítő vagy az ebből származó bármilyen, az 1518/95/EK bizottsági rendelet [10] mellékletében felsorolt vagy az 1520/2000/EK bizottsági rendelet [11] hatálya alá tartozó termék esetében átalányösszeget vet ki, amelyet a feldolgozatlan keményítő tonnájánként számítanak ki, és amely megegyezik az 11081300 KN-kód alá tartozó keményítő egy tonnájára az abban a gazdasági évben alkalmazandó közös vámtarifával, amelyben a keményítőt vagy származó termékeket gyártották, 10 %-kal megnövelve.

(2) Az érintett tagállam a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti január 1-jét követő május 1. előtt értesíti a keményítőgyártó vállalkozásokat a kifizetendő teljes összegekről.

Az érintett keményítőgyártó vállalkozásnak az adott évben legkésőbb május 20-ig kell kifizetnie a teljes összeget.

16. cikk

(1) A keményítőgyártó vállalkozások egyesülése esetében a tagállam az egyesüléssel létrejött vállalkozásnak az egyesülést megelőzően az érintett vállalkozások részére kiosztott alkvóták összegével megegyező alkvótát oszt ki;

A keményítőgyártó vállalkozás tulajdonrészének átruházása esetén a tagállam a kedvezményezett vállalkozás részére osztja ki az érintett vállalkozás alkvótáját. Egynél több kedvezményezett vállalkozás esetén az alkvótát az egyes vállalkozások által lekötött keményítőgyártás arányában kell kiosztani.

A keményítőgyártó üzem tulajdonrészének átruházása esetén a tagállam csökkenti az üzem tulajdonrészét átruházó vállalkozás alkvótáját, és a keményítőgyártás arányában a levont mennyiséggel növeli a szóban forgó üzemet megvásárló keményítőgyártó vállalkozás vagy vállalkozások alkvótáját.

(2) A keményítőgyártó vállalkozásnak vagy a keményítőgyártó vállalkozás egy vagy több üzemének az (1) bekezdésben említettől eltérő körülmények közötti bezárása esetén a tagállam az ilyen megszüntetés által érintett alkvótákat kioszthatja másik keményítőgyártó vállalkozás vagy vállalkozások részére.

(3) A keményítőgyártó vállalkozáshoz tartozó üzem bérbeadása esetében a tagállam csökkenti az üzemet bérbe adó vállalkozás alkvótáját, és az alkvótából levont részt az üzemet keményítőgyártás céljából bérlő vállalkozásnak osztja ki.

Amennyiben a bérleti szerződés az 1. cikk k) pontjában említett időszak előtt jár le, az alkvóta előző albekezdés szerinti kiigazítását a tagállam a bérleti szerződés hatálybalépésének napjától visszamenőleg érvényteleníti.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazását követően egy vagy több egyesült keményítőgyártó vállalkozás üzemében megszűnik a termelés, így komolyan veszélybe kerül a keményítőgyártásra szánt burgonya folyamatos termelése azon a területen, amely korábban e vállalkozást vagy e vállalkozásokat ellátta, a tagállam utasíthatja az egyesült vállalkozást, hogy adja át a tagállamnak az eredetileg annak a vállalkozásnak kiosztott alkvótát, amelynek üzemeiben azóta megszűnt a termelés. Az első albekezdésnek megfelelően átadott bármely alkvótát a tagállam újra kioszthatja bármely olyan keményítőgyártó vállalkozás részére, amely vállalja, hogy az érintett térségben keményítőt gyárt.

17. cikk

Amennyiben a vállalkozás vagy az üzem bezárására, az egyesülésre vagy a tulajdonrész-átruházásra július 1-je és a következő év március 31-e között kerül sor, a fenti időszakban a folyó gazdasági évre vonatkozóan hatályba lépnek a 16. cikkben említett intézkedések.

Amennyiben a vállalkozás vagy az üzem bezárására, az egyesülésre vagy a tulajdonrész-átruházására április 1-je és ugyanazon év június 30-a között kerül sor, a fenti időszakot követő gazdasági évre vonatkozóan hatályba lépnek a 16. cikkben említett intézkedések.

IV. FEJEZET ÉRTESÍTÉSEK

18. cikk

A keményítőgyártó vállalkozások legkésőbb minden egyes gazdasági év április 30-ig értesítik az illetékes hatóságokat a következő adatokról:

- az 1782/2003/EK rendelet 93. cikkében foglalt támogatásban részesült, keményítőgyártásra szánt burgonyamennyiségek,

- burgonyakeményítő-mennyiségek, amelyek után kifizették az 1868/94/EK rendelet 5. cikkében foglalt támogatást.

19. cikk

(1) A tagállamok minden egyes gazdasági év legkésőbb április 30-ig értesítik a Bizottságot a következő adatokról:

a) az a keményítőgyártásra szánt burgonyamennyiség, amely után az 1782/2003/EK rendelet 93. cikke szerint támogatás jár;

b) az a keményítőmennyiség, amely után kifizették az 1868/94/EK rendelet 5. cikkében foglalt támogatást;

c) az adott gazdasági évben azon keményítőgyártó vállalkozásokra vonatkozó mennyiségek és alkvóták, amelyekre az 1868/94/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vonatkozik, valamint a következő gazdasági évben rendelkezésre álló alkvóták;

d) az 1868/94/EK rendelet 6. cikkének megfelelően visszatérítés nélkül exportálandó mennyiségek;

e) az e rendelet 11. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett mennyiségek;

f) az e rendelet 15. cikkében említett mennyiségek.

(2) Amikor a 16. cikket kell alkalmazni, a tagállamok legkésőbb minden egyes gazdasági év június 30-ig a meghatározott feltételek betartását igazoló iratokkal együtt benyújtják a Bizottsághoz az ehhez kapcsolódó részletes adatokat.

V. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Az 1868/94/EK rendelet 4a. cikkében említett minimálár és az 5. cikkében említett támogatás kifejezéséhez használandó, nemzeti pénznemben megállapított átváltási árfolyam az Európai Központi Bank által legutóbb azt a napot megelőzően közzétett árfolyam, amelyen a keményítőgyártó átvette a burgonyát.

21. cikk

A 97/95/EK rendelet 2004. július 1-jétől hatályát veszti.

22. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit a 2004/2005-ös gazdasági évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. december 23-án.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 197., 1994.7.30., 4. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 16., 1995.1.24., 3. o. A legutóbb az 1350/2003/EK rendelettel (HL L 192., 2003.7.31., 7. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 327., 2001.12.12., 11. o.

[4] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak az 506. oldalát.

[5] HL L 102., 1999.4.17., 11. o.

[6] HL L 189., 2003.7.29., 12. o.

[7] HL L 147., 1995.6.30., 55. o.

[8] HL L 152., 2000.6.24., 1. o.

[9] HL L 62., 1980.3.7., 5. o.

[10] HL L 147., 1995.6.30., 55. o.

[11] HL L 177., 2000.7.15., 1. o.

--------------------------------------------------