Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve

(2002. június 25.)

a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak [4] megfelelően, és az egyeztetőbizottság által 2002. április 8-án jóváhagyott együttes szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) A környezet és az egészség védelmének magas szintjének megvalósítása a közösségi politika része, és a kitűzött célok egyike a zaj elleni védelem. A Bizottság a jövő zajpolitikájáról szóló zöld könyvében a környezetben tapasztalható zajjal, mint Európa főbb környezetvédelmi problémáinak egyikével foglalkozott.

(2) A Bizottság zöld könyvéről szóló, 1997. június 10-i állásfoglalásában [5] az Európai Parlament kinyilvánította támogatását a zöld könyv iránt, sürgette különös intézkedések és kezdeményezések meghatározását egy, a környezeti zaj csökkentéséről szóló irányelvben, és megállapította a különféle zajforrások elhelyezkedésével kapcsolatos megbízható és összehasonlítható adatok hiányát.

(3) A légiközlekedésről és a környezetről szóló 1999. december 1-jei bizottsági közlemény közös zajmérőeszközt és közös módszertant jelölt meg a repülőterek környékén végzett zajszintszámításokhoz és -mérésekhez. E közlemény megállapításai beépültek az ebben az irányelvben foglalt rendelkezésekbe.

(4) A közösségi jogszabályok már foglalkoztak a termékek zajkibocsátásának egyes kategóriáival, például a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelv [6], a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetői által érzékelt zajszintjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. március 29-i 77/311/EGK tanácsi irányelv [7], a szubszonikus repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló, 1979. december 20-i 80/51/EGK tanácsi irányelv [8] és annak kiegészítő irányelvei, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelv [9], valamint a kültéri használatra tervezett berendezések környezeti zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [10].

(5) Az irányelvnek többek között alapul kell szolgálnia a jelentősebb zajforrások – különösen a közúti és vasúti járművek és infrastruktúra, a repülőgépek, a kültéri használatra tervezett és ipari berendezések és mobil munkagépek – által kibocsátott zajra vonatkozó meglévő közösségi intézkedések fejlesztéséhez és kiteljesítéséhez, valamint további rövid, közép- és hosszú távú intézkedések kidolgozásához.

(6) A zaj bizonyos kategóriái, például a közlekedési eszközök belső terében keletkező, vagy a háztartási tevékenységekkel keltett zaj, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(7) A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvnek megfelelően a Szerződésnek a környezet- és egészségvédelem magas szinten történő megvalósítására irányuló célkitűzését a zajprobléma közös megértését célzó közösségi fellépéssel kiegészített tagállami szintű fellépések révén hatékonyabban lehet elérni. A környezeti zajszintekre vonatkozó adatokat ezért összehasonlítható kritériumoknak megfelelően kell összegyűjteni, egybevetni vagy bejelenteni. Ez összehangolt mérési és értékelési módszerek, valamint a zajtérképezés összehangolását segítő kritériumok használatát vonja maga után. Az ilyen kritériumokat és módszereket a leghatékonyabban közösségi szinten lehet meghatározni.

(8) Szükség van továbbá a "környezeti zaj" közös értékelési módszereinek és a "határértékek" fogalmának meghatározására, a zajszintek meghatározására szolgáló harmonizált mutatók formájában. A határértékek konkrét számadatait a tagállamok állapítják meg, figyelembe véve a megelőzés elve alkalmazásának szükségességét – többek között az agglomerációk háborítatlan, csendes területeinek megőrzése érdekében.

(9) A kiválasztott közös zajmutatók a zaj okozta kellemetlenséget értékelő Lden értékek és az alvás megzavarását értékelő Léjjeli értékek. Ezenkívül hasznos a tagállamok számára lehetővé tenni további kiegészítő mutatók használatát a különleges zajhelyzetek figyelemmel kísérése vagy ellenőrzése érdekében.

(10) Egyes fontos területeken stratégiai zajtérképezést kell előírni, az adott területen érzékelt zajszintek bemutatásához szükséges adatok megszerzése érdekében.

(11) Az illetékes hatóságok által, a közvéleménnyel egyetértésben kidolgozott cselekvési tervekben foglalkozni kell az ilyen fontos területeken érvényesítendő prioritásokkal.

(12) Ahhoz, hogy az információk a közvéleményhez széles körben eljussanak, a legcélravezetőbb információs csatornákat kell kiválasztani.

(13) A jövőbeli közösségi politikák kialakításához és a közvélemény további tájékoztatásához szükséges alap megteremtéséhez szükség van az adatok gyűjtésére és megfelelő, a Közösség egészére vonatkozó jelentések egységes szerkezetbe foglalására.

(14) A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell az irányelv végrehajtását.

(15) Az értékelési módszereket szabályozó technikai rendelkezéseket a műszaki és tudományos fejlődésnek és az európai szabványosításban elért előrehaladásnak megfelelően kell kiegészíteni és kiigazítani.

(16) Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak [11] megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzések

(1) Az irányelv célja egy olyan közös megközelítési mód meghatározása, amelynek révén elsőbbségi alapon elkerülhetők, megelőzhetők vagy csökkenthetők a környezeti zaj okozta káros hatások, ideértve a zajterhelést is. E célból az alábbi intézkedéseket kell fokozatosan végrehajtani:

a) a tagállamok közös értékelési módszereinek alkalmazásával készített zajtérképek révén a környezeti zajnak való kitettség mértékének a meghatározása;

b) annak biztosítása, hogy a környezeti zajra és annak hatásaira vonatkozó információk a közvélemény rendelkezésére álljanak;

c) cselekvési tervek tagállami szintű elfogadása a zajtérképek alapján, a környezeti zajnak a szükséges helyeken történő megelőzése és csökkentése érdekében, különösen ott, ahol az expozíciós szintek káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre, továbbá a környezeti zaj szintjének megőrzésére azokon a helyeken, ahol az jelenleg megfelelő.

(2) Az irányelv célja továbbá megalapozni a jelentősebb zajforrások – különösen a közúti és vasúti járművek és infrastruktúra, a repülőgépek, a kültéri használatra tervezett és ipari berendezések és mobil munkagépek – által kibocsátott zaj csökkentésére irányuló közösségi intézkedések kifejlesztését. E célból a Bizottság legkésőbb 2006. július 18-ig megfelelő jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A javaslatokban figyelembe kell venni a 10. cikk (1) bekezdésében említett jelentés eredményeit.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet arra a környezeti zajra kell alkalmazni, amelynek az emberek különösen a beépített területeken, közparkokban vagy más, agglomeráción belüli csendes helyeken, háborítatlan vidéki térségekben, iskolákban, kórházakban vagy más, zajra érzékeny épületekben és területeken ki vannak téve.

(2) Az irányelv nem alkalmazandó arra a zajra, amelyet a zaj hatásának kitett személy maga idéz elő, továbbá a háztartási munkák vagy a szomszédok által okozott, illetve a munkahelyeken jelentkező zajra, valamint a közlekedési eszközök belsejében vagy a katonai területeken katonai tevékenységek közben keletkező zajra.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Az irányelv alkalmazásában:

a) "a környezeti zaj" minden, emberi tevékenység révén keltett nem kívánatos vagy káros kültéri hangot jelent, ideértve a közlekedés, a közúti, vasúti és légiközlekedés eszközei által keltett zajt, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv [12] I. mellékletében meghatározott ipari tevékenységek telephelyeiből származó zajt;

b) a "káros hatások" kifejezés az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat jelenti;

c) a "zajterhelés" a közösségi zajterhelés helyszíni felmérések révén meghatározott mértékét jelenti;

d) a "zajmutató" a környezeti zaj leírására szolgáló, a káros hatással arányba állított fizikai skálát jelenti;

e) az "értékelés" kifejezés a zajmutató értékének vagy az ahhoz kapcsolódó káros hatásoknak a kiszámítására, előre jelzésére, becslésére vagy mérésére használt módszereket jelenti;

f) az "Lden érték" (nappali-esti-éjszakai zajmutató) az I. mellékletben részletesebben meghatározott, átfogó zajterhelést jelző zajmutatót jelenti;

g) az "Lnappali érték" (a nappali zajmutató) az I. mellékletben részletesebben meghatározott, nappali időszakban érzékelt zajterhelést jelző zajmutatót jelenti;

h) az "Lesti érték" (esti zaj mutatója) az I. mellékletben részletesebben meghatározott, az esti időszakban érzékelt zajterhelést jelző zajmutatót jelenti;

i) az "Léjszakai érték" (éjszakai zajmutató) az I. mellékletben részletesebben meghatározott, az éjszakai időszakban érzékelt zajterhelést jelző zajmutatót jelenti;

j) a "dózis-hatás összefüggés" a zajmutató értéke és a káros hatás közötti összefüggést jelenti;

k) az "agglomeráció" kifejezés egy tagállam által egy területen belül behatárolt olyan részt jelenti, amelynek lakossága meghaladja a 100000 főt, és amelyet népsűrűsége alapján a tagállam városias területnek tekint;

l) az "agglomeráción belüli háborítatlan terület" kifejezés olyan, az illetékes hatóság által kijelölt területet jelent, amely például semmilyen zajforrásból származóan nincs kitéve a tagállam által meghatározott értéket meghaladó Lden értéknek, vagy más, az adott zajmutatónak megfelelő zajnak;

m) a "háborítatlan vidéki térség" kifejezés az illetékes hatóság által kijelölt olyan területet jelent, amelynek nyugalmát nem zavarja a forgalom, az ipar vagy a szabadidős tevékenységek által keltett zaj;

n) a "fontosabb közút" kifejezés olyan, a tagállam által kijelölt regionális, országos vagy nemzetközi útvonalat jelent, amelyet évente hárommilliónál több jármű vesz igénybe;

o) a "fontosabb vasút" kifejezés olyan, a tagállam által kijelölt vasútvonalat jelent, amelyen évente 30000 – nél több vonatszerelvény halad át;

p) a "fontosabb repülőtér" kifejezés olyan, a tagállam által kijelölt polgári repülőteret jelent, ahol évente 50000 – nél több forgalmi esemény (azaz fel- vagy leszállás) történik, nem számítva a kisebb repülőgépekkel végrehajtott kizárólag oktatási célú repüléseket;

q) a "zajtérképezés" kifejezés egy meglévő vagy előre jelzett zajhelyzetre vonatkozó adatok zajmutatók formájában történő bemutatásának módját jelenti, feltüntetve a hatályos határértékek megszegésének eseteit, az adott területen a zajhatásnak kitett emberek számát, illetve a zajmutató bizonyos értékeinek kitett lakóhelyek számát az adott területen belül;

r) a "stratégiai zajtérkép" kifejezés egy adott területen belül a különféle zajforrásokból eredő zajnak való kitettség átfogó értékelése, vagy az e területre vonatkozó átfogó zajhelyzeti előrejelzések céljára elkészített térképet jelenti;

s) a "határérték" kifejezés a tagállam által meghatározott Lden, vagy Léjjeli értéket és – adott esetben – az Lnappali és Lesti értéket jelenti, amelyek túllépése a hatáskörrel rendelkező hatóságokat zajenyhítő intézkedések bevezetésének mérlegelésére vagy kikényszerítésére készteti; a határértékek a zajok különböző típusai (közúti, vasúti, légi forgalmi eredetű zaj, ipari zaj stb.), a különféle környezeti feltételek és a lakossági csoportok különböző mértékű zajérzékenysége szerint eltérőek; különbözhetnek továbbá aszerint, hogy a már meglévő vagy új helyzetre vonatkoznak (ha a zaj forrása vagy a környező terület használata tekintetében változik a helyzet);

t) "cselekvési tervek" kifejezés a zajjal kapcsolatos problémák és hatások kezelésére kidolgozott terveket jelenti, ideértve a zaj szükség szerinti csökkentését;

u) az "akusztikai tervezés" kifejezés a jövőben keletkező zaj tervezett intézkedések – például terület-használati tervezés, forgalmi rendszertechnika, forgalomtervezés, hangszigetelési intézkedésekkel történő zajcsökkentés és zajforrások ellenőrzése – révén történő korlátozását jelenti;

v) a "közvélemény" kifejezés egy vagy több természetes vagy jogi személyt, valamint – a tagállam nemzeti jogának vagy gyakorlatának megfelelően – e személyek szövetségeit, szervezeteit vagy csoportjait jelenti.

4. cikk

Végrehajtás és felelősség

(1) A tagállamok kijelölik az irányelv végrehajtásáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat és szerveket, beleértve az alábbiakért felelős hatóságokat:

a) az agglomerációkra, fontosabb közutakra, vasútvonalakra és repülőterekre vonatkozó zajtérképek és cselekvési tervek elkészítése és – adott esetben – jóváhagyása;

b) zajtérképek és cselekvési tervek összegyűjtése.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett információkat legkésőbb 2005. július 18-ig a Bizottság és a közvélemény rendelkezésére bocsátják.

5. cikk

Zajmutatók és azok alkalmazása

(1) A tagállamok az I. mellékletben említett Lden és Léjjeli zajmutatókat a stratégiai zajtérképezés előkészítése és felülvizsgálata céljából a 7. cikknek megfelelően alkalmazzák.

Az Lden és Léjjeli zajmutatók meghatározására szolgáló közös értékelési módszerek kötelezővé tételéig a tagállamok e célra a meglévő, nemzeti szintű zajmutatókat és a kapcsolódó adatokat használhatják; ezeket a fent említett mutatókra kell átváltaniuk. Ezek az adatok nem lehetnek három évnél régebbiek.

(2) A tagállamok különleges esetekhez használhatnak az I. melléklet 3. pontjában felsoroltakhoz hasonló kiegészítő zajmutatókat is.

(3) A tagállamok az akusztikai tervezéshez és zajövezetek meghatározásához az Lden és Léjjeli zajmutatóktól eltérő zajmutatókat is használhatnak.

(4) A tagállamok legkésőbb 2005. július 18-ig tájékoztatják a Bizottságot a területükön hatályban lévő vagy előkészítés alatt álló, a közúti és vasúti zajra, a repülőterek közelében a repülőgépek keltette zajra és az ipari telephelyek zajára vonatkozó, Lden és Léjjeli zajmutatók és – adott esetben – Lnappali és Lesti értékek formájában kifejezett releváns határértékekről, a határértékek érvényesítéséről szóló magyarázatokkal kísérve.

6. cikk

Értékelési módszerek

(1) Az Lden és Léjjeli zajmutató értékeket a II. mellékletben megadott értékelési módszerekkel kell meghatározni.

(2) Az Lden és Léjjeli zajmutató értékek meghatározására szolgáló közös értékelési módszereket a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, a II. melléklet felülvizsgálatával határozza meg. E módszerek elfogadásáig a tagállamok használhatnak a II. mellékletnek megfelelően kiigazított, a saját jogszabályaikban megállapított módszereken alapuló értékelési megoldásokat. Ilyen esetekben bizonyítaniuk kell, hogy ezek a módszerek a II. melléklet 2.2. pontjában meghatározottak alkalmazásával kapottakkal egyenértékű eredményekhez vezetnek.

(3) A káros hatásokat a III. mellékletben említett dózis-hatás összefüggések révén lehet kiértékelni.

7. cikk

Stratégiai zajtérképezés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb 2007. június 30-ig elkészítik és – adott esetben – a hatáskörrel rendelkező hatósággal jóváhagyatják az előző naptári évben fennálló helyzetet bemutató stratégiai zajtérképeket a területükön lévő minden, 250000 – nél több lakost számláló agglomerációra, valamint minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító fontosabb közútra, 60000 szerelvénynél többet áteresztő fontosabb vasútvonalra és a fontosabb repülőterekre vonatkozóan.

A tagállamok legkésőbb 2005. június 30-ig, majd azt követően ötévente egyszer tájékoztatják a Bizottságot a területükön lévő minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító fontosabb közútról, 60000 szerelvénynél többet áteresztő fontosabb vasútvonalról és a fontosabb repülőterekről, valamint minden, 250000 – nél több lakost számláló agglomerációról.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy legkésőbb 2012. június 30-ig, majd azt követően ötévente elkészítsék és – adott esetben – az illetékes hatóságokkal jóváhagyassák az előző naptári évben fennálló helyzetet bemutató stratégiai zajtérképeket a területükön lévő minden agglomerációról, valamint a fontosabb közutakról és vasútvonalakról.

A tagállamok legkésőbb 2008. december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot a területükön található valamennyi agglomerációról és a fontosabb közutakról és vasútvonalakról.

(3) A stratégiai zajtérképeknek eleget kell tenniük a IV. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek.

(4) A szomszédos tagállamok együttműködnek a határövezeteikről készített stratégiai zajtérképek összeállításában.

(5) Elkészítésük dátumát követően legalább ötévente a stratégiai zajtérképeket felül kell vizsgálni, és szükség szerint azokat módosítani kell.

8. cikk

Cselekvési tervek

(1) A tagállamok legkésőbb 2008. július 18-ig biztosítják, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaik elkészítsék a területükön a zaj által okozott problémák és hatások kezeléséhez szükséges cselekvési terveket, ideértve – ha szükséges – a zaj csökkentését:

a) minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító fontosabb közútra, 60000 szerelvénynél többet áteresztő fontosabb vasútvonalra és a fontosabb repülőterek közelében lévő helyekre vonatkozóan;

b) a 250000-nél több lakost számláló agglomerációkra vonatkozóan. E tervek célja egyben az is, hogy megvédjék a háborítatlan területeket a zaj fokozódásával szemben.

A tervekben szereplő intézkedések terén a hatáskörrel rendelkező hatóságok diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek, azonban figyelmet kell szentelni azon prioritásoknak, amelyek valamely vonatkozó határérték túllépése vagy más, a tagállamok által választott kritériumok által határozhatók meg, különösen a stratégiai zajtérképezéssel meghatározott legfontosabb területek tekintetében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaik legkésőbb 2013. július 18-ig cselekvési terveket készítenek, figyelmet szentelve azon prioritásoknak, amelyek valamely vonatkozó határérték túllépése vagy más, a tagállamok által választott, a területükön található agglomerációkra és fontosabb közutakra és vasútvonalakra vonatkozó kritériumok által határozhatók meg.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és (2) bekezdésben említett más releváns kritériumokról.

(4) A cselekvési terveknek eleget kell tenniük az V. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek.

(5) A cselekvési terveket felül kell vizsgálni, és szükség szerint azokat módosítani kell, ha a meglévő zajhelyzetet befolyásoló jelentősebb változások következnek be, illetve jóváhagyásuk dátumát követően legalább ötévente.

(6) A szomszédos tagállamok együttműködnek a határövezeteiket érintő cselekvési tervek összeállításában.

(7) A tagállamok biztosítják a közvéleménnyel a cselekvésiterv-javaslatokról előzetesen folytatott eszmecserét, időbeni és hatékony lehetőségeket biztosítva az intézkedések elkészítésében és felülvizsgálatában való részvételre, továbbá biztosítják az ilyen részvétel eredményeinek figyelembevételét és a közvélemény tájékoztatását a meghozott döntésekről. A társadalmi részvételhez annak minden fázisában ésszerű, elegendő időt biztosító intervallumokat kell megszabni.

Ha ezen irányelv mellett egyidejűleg más közösségi jogszabály is a közvélemény bevonásával járó eljárás lebonyolítására kötelez, a tagállamok közös eljárást írhatnak elő a munka kétszeres elvégzésének elkerülése érdekében.

9. cikk

A közvélemény tájékoztatása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk összeállított és szükség szerint elfogadott stratégiai zajtérképeket és az általuk elkészített cselekvési terveket a közvélemény rendelkezésére bocsássák és terjesszék a vonatkozó közösségi jogszabályoknak, különösen a környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szóló, 1990. június 7-i 90/313/EGK tanácsi irányelvben [13] foglaltaknak megfelelően, és az irányelv IV. és V. mellékletével összhangban, ideértve a rendelkezésre álló informatikai eszközökkel történő terjesztést is.

(2) Az ilyen információ legyen világos, érthető és hozzáférhető. A legfontosabb témakörökről egy összefoglalót is kell készíteni.

10. cikk

A tagállamok és a Bizottság által összegyűjtött és közzétett adatok

(1) A Bizottság legkésőbb 2004. január 18-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a környezeti zajok forrásaival kapcsolatos meglévő közösségi intézkedések áttekintéséről.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a VI. mellékletben említett stratégiai zajtérképekből és cselekvésiterv-összefoglalókból származó információkat a 7., illetve a 8. cikkben meghatározott dátumoktól számított hat hónapon belül megküldik a Bizottság részére.

(3) A Bizottság a stratégiai zajtérképekre vonatkozó információkból egy adatbázist hoz létre, a 11. cikkben említett jelentés összeállításának és más műszaki és tájékoztatási munkáknak a megkönnyítésére.

(4) A Bizottság ötévente összefoglaló jelentést tesz közzé a stratégiai zajtérképekből és a cselekvési tervekből származó adatok alapján. Az első jelentést 2009. július 18-ig kell benyújtani.

11. cikk

Felülvizsgálat és jelentéskészítés

(1) A Bizottság legkésőbb 2009. július 18-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról.

(2) A jelentés különösen kitér a környezeti zajjal kapcsolatos további közösségi intézkedések szükségességének értékelésére és – adott esetben – végrehajtási stratégiákat javasol olyan szempontokat illetően, mint például:

a) a környezeti zajok által hátrányosan érintett személyek számának csökkentésére szolgáló hosszú és középtávú célok, különös tekintettel az eltérő éghajlati viszonyokra és kultúrákra;

b) további intézkedések a specifikus zajforrások – különösen a szabadtéri berendezések, közlekedési eszközök és infrastruktúra, valamint az ipari tevékenységek bizonyos fajtái – által kibocsátott környezeti zaj csökkentésére, építve a már megvalósított vagy az elfogadás előtti viták tárgyát képező intézkedésekre;

c) a háborítatlan vidéki térségek védelme.

(3) A jelentés a 10. cikkben említett adatok alapján adjon áttekintést az akusztikai környezetnek a Közösségen belüli minőségéről, számot adva a tudományos és műszaki fejlődésről és bármely más, e témakörhöz tartozó információkról. A javasolt intézkedések és stratégiák kiválasztásában a legfontosabb kritériumnak a káros hatások csökkentése és a költséghatékonysági mutató minősül.

(4) Miután a Bizottság megkapta az első stratégiai zajtérképeket, mérlegeli:

- az I. melléklet 1. pontjában szereplő 1,5 méteres mérési magasság alkalmazásának a lehetőségét, az egyszintes házakkal beépített területeken,

- a VI. mellékletben szereplő Lden és Léjjeli zajmutatók különböző sávjainak kitett emberek becsült létszámára vonatkozó alsó határértéket.

(5) A jelentést ötévente vagy adott esetben ennél gyakrabban kell felülvizsgálni. A jelentés értékelést tartalmaz az irányelv végrehajtásáról.

(6) A jelentést adott esetben az irányelv esetleges módosításaira tett javaslatok egészítik ki.

12. cikk

Kiigazítás

A Bizottság az I. melléklet 3. pontját, a II. és a III. mellékletet a 13. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően hozzáigazítja a tudományos és műszaki fejlődéshez.

13. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját a 2000/14/EK irányelv 18. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2) E cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

(3) A Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

14. cikk

Átvétel

(2) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2004. július 18. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2002. június 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

J. Matas I Palou

[1] HL C 337., E., 2000.11.28., 251. o.

[2] HL C 116., 2001.4.20., 48. o.

[3] HL C 148., 2001.5.18., 7. o.

[4] Az Európai Parlament 2000. december 14-i véleménye (HL C 232., 2001.8.17., 305. o.), a Tanács 2001. június 7-i közös álláspontja (HL C 297., 2001.10.23., 49. o.) és az Európai Parlament 2001. október 3-i határozata (HL C 87. E., 2002.4.11., 118. o.). Az Európai Parlament 2002. május 15-i határozata és a Tanács 2002. május 21-i határozata.

[5] HL C 200., 1997.6.30., 28. o.

[6] HL L 42., 1970.2.23., 16. o. A legutóbb az 1999/101/EK bizottsági irányelvvel (HL L 334., 1999.12.28., 41. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 105., 1977.4.28., 1. o. A legutóbb a 97/54/EK irányelvvel (HL L 277., 1997.10.10., 24. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 18., 1980.1.24., 26. o. A legutóbb a 83/206/EGK irányelvvel (HL L 117., 1983.5.4., 15. o.) módosított irányelv.

[9] HL L 225., 1992.8.10., 72. o. A legutóbb a 2000/7/EK irányelvvel (HL L 106., 2000.5.3., 1. o.) módosított irányelv.

[10] HL L 162., 2000.7.3., 1. o.

[11] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[12] HL L 257., 1996.10.10., 26. o.

[13] HL L 158., 1990.6.23., 56. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

az 5. cikkben említett

ZAJMUTATÓK

1. Az Lden nappali-esti-éjszakai szint meghatározása

Az Lden nappali-esti-éjjeli hangnyomásszint decibelben (dB) mért értékét az alábbi képlettel kell meghatározni:

+++++ TIFF +++++

ahol:

- az Lden érték az ISO 1996-2: 1987 szabványban meghatározott A-súlyozott hosszú távú átlagos hangnyomásszint, amelyet egy év összesített nappali időszakaira határoznak meg,

- az Lesti érték az ISO 1996-2: 1987 szabványban meghatározott A-súlyozott hosszú távú átlagos hangnyomásszint, amelyet egy év összesített esti időszakaira határoznak meg,

- az Léjjeli érték az ISO 1996-2: 1987 szabványban meghatározott A-súlyozott hosszú távú átlagos hangnyomásszint, amelyet egy év összesített éjszakai időszakaira határoznak meg,

ahol:

- a nappal 12 órából, az este 4 órából, az éjszaka 8 órából áll. A tagállamok az esti időszakot egy vagy két órával lerövidíthetik, és ennek megfelelően meghosszabbíthatják a nappali és/vagy az éjszakai időszakot, feltéve, hogy mindegyik zajforrás tekintetében ugyanazt a módosítást hajtják végre, és hogy tájékoztatják a Bizottságot a nap alapértelmezés szerinti felosztásától való bármely szisztematikus eltérésről,

- a nap (és következésképpen az este és az éjszaka) kezdetét a tagállam választja meg (ennek azonban minden zajforrás tekintetében azonosnak kell lennie); az alapértelmezés szerinti intervallumok: 07.00-19.00, 19.00-23.00 és 23.00-07.00 óra, helyi idő szerint.

- az év a hang-emisszió tekintetében az aktuális év, a meteorológiai körülmények tekintetében az átlagos év,

és ahol:

- a beérkező hangot kell figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy a vizsgált lakóépület homlokzatán visszaverődő hangot nem veszik figyelembe (általános szabályként ez a méréseknél 3 dB helyesbítést jelent).

Az Lden értékelési pont magassága az alábbiak alkalmazásától függ:

- az épületekben és azok közelében a zajhatásnak való kitettséggel kapcsolatban a stratégiai zajtérképezés céljait szolgáló számítások esetében az értékelési pontnak 4,0 ± 0, 2 méterrel (azaz 3,8-4,2 méter közötti magasságban) kell a talajszint fölött lennie, a zajhatásnak leginkább kitett homlokzati felületnél; e célból a zajhatásnak leginkább kitett homlokzati felület az adott zajforrással szemközti és az ahhoz legközelebb elhelyezkedő külső falfelület; más célokra más kiválasztások is lehetségesek,

- az épületekben és azok közelében a zajhatásnak való kitettséggel kapcsolatban a stratégiai zajtérképezés céljait szolgáló mérések esetében más magasságértékeket is lehet választani, azonban ezeknek legalább 1,5 méterrel a talajszint fölött kell lenniük, és az eredményt egy 4 méteres egyenértékű magasságnak megfelelően korrigálni kell,

- más célokra, mint például az akusztikai tervezés és zajövezetekre való felosztás, más magasságértékeket is lehet választani, azonban ezeknek legalább 1,5 méterrel kell a talajszint fölött lenniük, például az alábbi esetekben:

- egyszintes házakkal beépített vidéki területek,

- a zaj meghatározott lakóépületekre gyakorolt hatása csökkentése érdekében végzett helyi mérések megtervezése,

- egy behatárolt terület részletes zajtérképezése, bemutatva az egyes épületek zajhatásnak való kitettségét.

2. Az éjszakai zajmutató meghatározása

Az Léjjeli éjszakai zajmutató az ISO 1996-2: 1987 szabványban meghatározott A-súlyozott hosszú távú átlagos hangnyomásszint, amelyet egy év összesített éjszakai időszakaira határoznak meg;

ahol:

- az éjszakai napszak az 1. pontban meghatározott 8 óra,

- az év a hang-emisszió tekintetében az aktuális év és a meteorológiai körülmények tekintetében az átlagos év, az 1. pontban meghatározottak szerint,

- a beérkező hangot veszik figyelembe, az 1. pontban meghatározottak szerint,

- az értékelési pont azonos az Lden esetén alkalmazottal.

3. Kiegészítő zajmutatók

Egyes esetekben az Lden és Léjjeli zajmutatókon és adott esetben az Lnappali és Lesti értékeken túlmenően hasznos lehet különleges zajmutatókat és a hozzájuk tartozó határértékeket alkalmazni. Ezt mutatja be az alábbi néhány példa:

- a vizsgált zajforrások a nap csak egy kis százalékos arányában működnek (például az év során az összes nappali, az összes esti vagy összes éjszakai időszak kevesebb mint 20 %-ában),

- egy vagy több időszakban a zajesemények átlagos száma nagyon alacsony (például a zajesemények átlagos száma óránként egynél kevesebb; "zaj-esemény" – ről akkor beszélünk, ha a zaj öt percnél rövidebb ideig tart; erre példa az elhaladó vonat vagy repülőgép zaja),

- a zaj alacsony frekvenciájú összetevője erős,

- LAmax vagy SEL (zajexpozíció erőssége – Sound Exposure Level) az éjszakai időszaki védelem érdekében, zaj-csúcsok esetén,

- különleges védelem a hétvégeken, vagy az év meghatározott időszakaiban,

- különleges védelem a nappali időszakban,

- különleges védelem az esti időszakban,

- különböző forrásokból származó zajok kombinációja,

- háborítatlan vidéki térségek,

- a zaj erősen tonális összetevőket tartalmaz,

- a zaj kifejezetten lökésszerűen jelentkezik.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

a 6. cikkben említett

MÓDSZEREK A ZAJMUTATÓK ÉRTÉKELÉSÉRE

1. Bevezetés

Az Lden és Léjjeli zajmutatók értékeit számítással vagy (az értékelési helyen végzett) méréssel lehet meghatározni. Előrejelzések készítéséhez csak számítás alkalmazható.

Az ideiglenes számítási és mérési módszereket a 2. és 3. pont írja le.

2. Átmeneti módszerek az Lden és Léjjeli zajmutatók kiszámításához

2.1. A meglévő nemzeti számítási módszerek kiigazítása

Ha egy tagállam rendelkezik saját nemzeti módszerekkel a hosszú távú mutatók meghatározására, akkor azokat alkalmazhatja, feltéve, hogy a módszereket már hozzáigazították az I. mellékletben megjelölt mutatók meghatározásaihoz. A legtöbb nemzeti módszer esetében ez az este mint különálló időszak, és az éves átlag bevezetését jelenti. A meglévő módszerek némelyikét a homlokzati visszaverődés kizárása, illetve az éjszakai időszak és/vagy az értékelési pozíció bevezetése tekintetében is ki kell igazítani.

Az éves átlag megállapításánál különös gonddal kell eljárni. Az emisszió és terjedésváltozásai hozzájárulhatnak az év során tapasztalt ingadozásokhoz.

2.2. Ajánlott átmeneti számítási módszerek

A saját nemzeti módszerekkel nem rendelkező vagy a számítási módszereket lecserélni kívánó tagállamok számára az alábbi módszerek alkalmazása ajánlott:

IPARI ZAJ esetében: ISO 9613-2: "Akusztika – Hang kültéri terjedésének csökkentése, 2. rész: Általános számítási módszer".

E módszerhez alkalmas zaj-emissziós adatokat (input adatokat) az alábbi módszerek valamelyikével végrehajtott mérések révén lehet megszerezni:

- ISO 8297: 1994 "Akusztika – Több zajforrással rendelkező ipari létesítmények hangteljesítmény-szintjének meghatározása a környezeti hangnyomásszintek értékeléséhez – Mérnöki módszer",

- EN ISO 3744: 1995 "Akusztika – A zaj hangteljesítmény-szintjeinek meghatározása hangnyomás segítségével – Mérnöki módszer alkalmazása egy lényegében nyílt terepen, hangvisszaverő sík felett",

- EN ISO 3746: 1995 "Akusztika – A zajforrások hangteljesítmény-szintjeinek meghatározása takaró mérési felület segítségével, hangvisszaverő sík felett".

REPÜLŐGÉPEK ZAJA esetében: ECAC. CEAC Doc. 29 "Jelentés a zaj-izovonalak polgári repülőterek környezetében végzett számítására szolgáló szabványos módszerről", 1997. A légifolyosók modellezésére alkalmazott különféle megközelítési módszerek közül az ECAC. CEAC Doc. 29 dokumentum 7.5. szakaszában említett szegmentációs eljárást kell használni.

KÖZÚTI FORGALOM ZAJA esetében: a francia "NMPB-Routes-96 (SETRA-CERTU-LCPC-CSTB)" nemzeti szintű számítási módszer alkalmazandó; hivatkozva az: "Arrêté du 5 mai 1995 relatif au bruit des infrastructures routières, Journal Officiel du 10 Mai 1995, 6. cikkében," valamint a "XPS 31-133" számú francia szabványban. Emissziós input adatok tekintetében e dokumentumok a "Guide du bruit des transport terrestres, fascicule prévision des niveaux sonores, CETUR 1980" anyagra hivatkoznak.

VASÚTI ZAJ esetében: a "Reken- en Meetvoorschrift Railverkeerslawaii '96, Ministerie Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer, 20 November 1996" dokumentumban közzétett nemzeti szintű számítási módszer.

Ezeket a módszereket az Lden és Léjjeli zajmutatók fogalommeghatározásainak megfelelően ki kell igazítani. A Bizottság legkésőbb 2003. július 1-jéig a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően iránymutatásokat tesz közzé a felülvizsgált módszerekről, és a meglévő adatok alapján emissziós adatokat közöl a repülőgépek és a közúti és vasúti forgalom zajáról.

3. Átmeneti módszerek az Lden és Léjjeli zajmutatók méréséhez

Ha egy tagállam a saját hivatalos mérési módszerét kívánja használni, a módszert az I. mellékletben megjelölt mutatók meghatározásainak, valamint az ISO 1996-2: 1987 és az ISO 1996-1: 1982 szabványban meghatározott, a hosszútávúátlagérték-méréseket szabályozó elveknek megfelelően ki kell igazítani.

Ha egy tagállamnak nincs saját mérési módszere, vagy szívesebben alkalmazna más módszert, akkor a módszert a mutató definíciója alapján, valamint az ISO 1996-2: 1987 és az ISO 1996-1: 1982 szabványban megállapított elveknek megfelelően lehet meghatározni.

A valamely homlokzati felület vagy más hangvisszaverő elem előtt mért adatokat helyesbíteni kell az ilyen homlokzat vagy visszaverő elem reflexiós hatásának kiszűrése érdekében (általános szabályként ez a méréseknél 3 dB helyesbítést jelent).

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

a 6. cikk (3) bekezdésében említett

ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK A KÁROS HATÁSOKHOZ

A zaj által az emberekre gyakorolt hatás értékeléséhez a dózis-hatás összefüggéseket kell használni. Az e mellékletnek a 13. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jövőbeli felülvizsgálatai révén bevezetett dózis-hatás összefüggések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

- a zajterhelés és a közúti, vasúti és légiközlekedés zajára, valamint az ipari üzemek zajára vonatkozó Lden érték közötti összefüggés,

- az alvás megzavarása és a közúti, vasúti és légiközlekedés zajára, valamint az ipari üzemek zajára vonatkozó Léjjeli érték közötti összefüggés.

Ha szükséges, specifikus dózis-hatás összefüggéseket lehet kimutatni az alábbiakra nézve:

- a VI. mellékletben meghatározott különleges zajszigeteléssel ellátott lakóépületek,

- a VI. mellékletben meghatározott hangcsillapított homlokzattal ellátott lakóépületek,

- eltérő éghajlati/kulturális körülmények,

- a lakosság sebezhető lakosságcsoportjai,

- tonális ipari zajok,

- impulzusos ipari zaj és más különleges esetek.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPEZÉSHEZ

a 7. cikkben említett

1. A stratégiai zajtérkép az adatok bemutatását jelenti az alábbi szempontok valamelyike szerint:

- egy, zajmutatóval kifejezett meglévő, korábbi vagy előrejelzett zajhelyzet,

- egy határérték túllépése,

- egy zajmutató meghatározott értékeinek egy bizonyos területen belül kitett lakóépületek, iskolák és kórházak becsült száma,

- a zajnak kitett területen található lakosság becsült létszáma.

2. A stratégiai zajtérképeket az alábbi megjelenési formákban lehet a közvélemény számára bemutatni:

- grafikus ábrák,

- táblázatba foglalt számadatok,

- elektronikus formába foglalt számadatok.

3. Az agglomerációkra vonatkozó stratégiai zajtérképek az alábbiak által kibocsátott zajra helyeznek különös hangsúlyt:

- közúti forgalom,

- vasúti forgalom,

- repülőterek,

- ipari telephelyek, ideértve a kikötőket is.

4. A stratégiai zajtérképeket az alábbi célokra használják fel:

- a 10. cikk (2) bekezdésének és a VI. mellékletnek megfelelően a Bizottság részére megküldendő adatok szolgáltatására,

- információforrásként az állampolgárok tájékoztatására, a 9. cikknek megfelelően,

- intézkedési tervek alapjául, a 8. cikknek megfelelően.

A fenti alkalmazások mindegyike más típusú stratégiai zajtérképet igényel.

5. A Bizottság részére megküldendő adatokkal kapcsolatos stratégiai zajtérképekre vonatkozó minimumkövetelmények a VI. melléklet 1.5., 1.6., 2.5., 2.6. és 2.7. pontjában találhatók.

6. Az állampolgárok 9. cikknek megfelelő tájékoztatásának, valamint a cselekvési tervek 8. cikknek megfelelő kidolgozása céljára további és részletesebb adatokat kell megadni, mint például:

- grafikus ábrázolás,

- adott határérték túllépését bemutató térképek,

- eltérés-térképek, amelyeken a meglévő helyzetet hasonlítják össze különféle lehetséges jövőbeli helyzetekkel,

- az adott esetben nem 4 métertől eltérő magasságban rögzített zajmutató értékét bemutató zajtérképek.

Az ilyen zajtérképek típusára és formájára vonatkozó szabályokat a tagállamok állapíthatják meg.

7. A helyi vagy nemzeti alkalmazásokat szolgáló stratégiai zajtérképeket 4 méteres értékelési magasságra és a VI. mellékletben meghatározott 5 decibeles Lden és Léjjeli tartományokra kell elkészíteni.

8. Az agglomerációkra nézve külön-külön kell stratégiai zajtérképeket készíteni a közúti forgalom zajáról, a vasúti forgalom zajáról, a repülőgépek zajáról és az ipari zajokról. E térképeket ki lehet egészíteni más zajforrásokról készített zajtérképekkel is.

9. A Bizottság irányelveket dolgozhat ki, amelyekben további útmutatást ad a zajtérképekre, a zajtérképezésre és a térképezési szoftverekre vonatkozóan, a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

a 8. cikkben említett

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A CSELEKVÉSI TERVEKHEZ

1. A cselekvési tervben legalább az alábbi elemeknek kell szerepelniük:

- az agglomeráció, a fontosabb közutak, a fontosabb vasutak vagy fontosabb repülőterek és más figyelembe vett zajforrások leírása,

- a felelős hatóság megnevezése,

- a jogi összefüggések,

- az aktuális határérték, az 5. cikknek megfelelően,

- a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása,

- értékelés a zajhatásoknak kitett emberek becsült számáról, a problémák és fejlesztésre szoruló helyzetek körülhatárolása,

- feljegyzés a 8. cikk (7) bekezdésének megfelelően szervezett lakossági konzultációkról,

- a már jóváhagyott zajcsökkentési intézkedések és az előkészítés alatt álló projektek,

- az illetékes hatóságok által a következő öt év során megteendő intézkedések, beleértve a háborítatlan területek megőrzésére szolgáló intézkedéseket,

- hosszú távú stratégia,

- pénzügyi stratégia (ha van): költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költség-haszon értékelések,

- a cselekvési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelésére előirányzott rendelkezések.

2. Az illetékes hatóságok által az illetékességük alá tartozó területeken megvalósítani szándékozott intézkedések például az alábbiakat foglalhatják magukban:

- forgalomtervezés,

- rendezési tervek készítése,

- műszaki intézkedések a zajforrásoknál,

- csendesebb zajforrások kiválasztása,

- a hang terjedés közbeni csökkentése,

- szabályozási vagy gazdasági intézkedések vagy ösztönzők.

3. Mindegyik cselekvési tervbe bele kell foglalni a zajhatások által érintett (nyugalmában háborított, álmában megzavart vagy más módon érintett) emberek számának csökkentésében kifejezett becsléseket.

4. A Bizottság irányelveket dolgozhat ki, amelyekben a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően további útmutatást ad a cselekvési tervekre.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

a 10. cikkben említett

A BIZOTTSÁG RÉSZÉRE MEGKÜLDENDŐ ADATOK

A Bizottság részére az alábbi adatokat kell megküldeni:

1. Az agglomerációk tekintetében:

1.1. Az agglomeráció rövid leírása: elhelyezkedés, méret, lakosság létszáma.

1.2. Az illetékes hatóság.

1.3. A korábban végrehajtott zajcsökkentési programok és az aktuális zajelleni intézkedések.

1.4. Az alkalmazott számítási vagy mérési módszerek.

1.5. Azon emberek becsült létszáma (száz főben kifejezve), akik a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett, decibelben kifejezett Lden zajmutató értékek alábbi sávjai mindegyikének kitett lakóépületekben élnek: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, > 75, külön-külön kell kimutatni a közúti, vasúti és légiközlekedési eredetű zajokat, illetve az ipari zajforrásokat. A számadatokat a legközelebbi kerek százra kell fel- vagy lekerekíteni (például: 5150 és 5249 között 5200-ra; 50 és 149 között 100-ra, illetve 50 alatt 0-ra).

Ezen túlmenően, ahol ez célszerű, és az információk rendelkezésre állnak, ki kell mutatni, hogy a fenti kategóriákon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek el vannak látva:

- a kérdéses zajfajta elleni különleges hangszigeteléssel, ami az épület környezeti zajok egy vagy több típusa elleni különleges szigetelését jelenti, kombinálva olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni szigetelés magas hatékonysági mutatói fenntarthatók,

- olyan csendes homlokzati felülettel, ami a lakóépület azon homlokzatát jelenti, ahol a specifikus zajforrás által kibocsátott zaj Lden értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt két méterrel mérve több mint 20 dB-lel alacsonyabb, mint a legmagasabb Lden értéket mutató homlokzat.

Jelezni kell azt is, hogy a fentiekhez a 3. cikkben meghatározott fontosabb közutak, vasútvonalak és nagyobb repülőterek hogyan járulnak hozzá.

1.6. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett, decibelben kifejezett Léjjeli zajmutató értékek alábbi sávjai mindegyikének kitett lakóépületekben élnek: 50–54, 55–59, 60–64, 65–69, > 70, külön-külön kell kimutatni a közúti, vasúti és légiközlekedési eredetű zajokat, illetve az ipari zajforrásokat. Ezeket az adatokat a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott dátum előtt a 45–49 értéksávra vonatkozóan is ki lehet értékelni.

Ezen túlmenően, ahol ez célszerű, és az információk rendelkezésre állnak, ki kell mutatni, hogy a fenti kategóriákon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek el vannak látva:

- a kérdéses zajfajta elleni különleges hangszigeteléssel, az 1.5. pontban meghatározottak szerint,

- csendes homlokzati felülettel, az 1.5. pontban meghatározottak szerint.

Jelezni kell azt is, hogy a fentiekhez a fontosabb közutak, vasútvonalak és nagyobb repülőterek hogyan járulnak hozzá.

1.7. Grafikai ábrázolás esetén a stratégiai zajtérképeken legalább a 60, 65, 70 és 75 dB-nek megfelelő izovonalakat kell feltüntetni.

1.8. Az V. mellékletben említett összes fontosabb szempontra kitérő cselekvési terv tíz oldalnál nem hosszabb összefoglalása.

2. A fontosabb közutakra, vasútvonalakra és nagyobb repülőterekre vonatkozóan:

2.1. A fontosabb közutak, vasútvonalak és nagyobb repülőterek általános leírása: elhelyezkedés, méretek és a helyi forgalom adatai.

2.2. A környezet jellemzése: agglomerációk, falvak, vidék stb., információk a területfelhasználási módokról, egyéb fontosabb zajforrások megnevezése.

2.3. A korábban végrehajtott zajcsökkentési programok és a hatályos zaj elleni intézkedések.

2.4. Az alkalmazott számítási vagy mérési módszerek.

2.5. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik agglomerációkon kívül a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett decibelben kifejezett Lden zajmutató értékek alábbi sávjai valamelyikének kitett lakóépületekben élnek: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, > 75.

Ezen túlmenően, ahol ez célszerű, és az információk rendelkezésre állnak, ki kell mutatni, hogy a fenti kategóriákon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek el vannak látva:

- a kérdéses zajfajta elleni különleges hangszigeteléssel, az 1.5. pontban meghatározottak szerint,

- csendes homlokzati felülettel, az 1.5. pontban meghatározottak szerint.

2.6. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik agglomerációkon kívül a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett, decibelben kifejezett Léjjeli zajmutató értékek alábbi sávjai valamelyikének kitett lakóépületekben élnek: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, > 70. Ezeket az adatokat a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott dátum előtt a 45-49 értéksávra vonatkozóan is ki lehet értékelni.

Ezen túlmenően, ahol ez célszerű, és az információk rendelkezésre állnak, ki kell mutatni, hogy a fenti kategóriákon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek el vannak látva:

- a kérdéses zajfajta elleni különleges hangszigeteléssel, az 1.5. pontban meghatározottak szerint,

- csendes homlokzati felülettel, az 1.5. pontban meghatározottak szerint.

2.7. Az 55, 65, illetve 75 dB-nél magasabb Lden értékeknek kitett teljes (km2 – ben kifejezett) terület nagysága. Az ilyen területek mindegyikére nézve meg kell még adni az ilyen területeken lévő lakóépületek becsült teljes számát (száz egységben) és az ezeken élő emberek becsült teljes létszámát (100 főre kerekítve). E számoknak az agglomerációkat is magukban kell foglalniuk.

Az 55 és a 65 dB szinteknek megfelelő izovonalakat is fel kell tüntetni egy vagy több olyan térképen, amely tájékoztatást ad az ezen izovonalakon belül található városok, falvak és agglomerációk elhelyezkedéséről.

2.8. Az V. mellékletben említett összes fontosabb szempontra kitérő cselekvési terv tíz oldalnál nem hosszabb összefoglalása.

3. Iránymutatások

A Bizottság iránymutatástokat dolgozhat ki, amelyekben további útmutatást ad a fenti információszolgáltatásra vonatkozóan, a 13. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

--------------------------------------------------