Hivatalos Lap L 341 , 22/12/2001 o. 0105 - 0117
A Bizottság 2550/2001/EK rendelete (2001. december 21.) a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló 2529/2001/EK tanácsi rendeletnek a jövedelemtámogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 2419/2001/EK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 2001. decemberi 2529/2001/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 4. cikke (6) bekezdésére, 5. cikke (4) bekezdésére, 8. cikke (5) bekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésére, 10. cikke (4) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a legutóbb a 495/2001/EK bizottsági rendelettel [2] módosított, az egyes közösségi támogatási programok egységes igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendeletre [3] és különösen annak 12. cikkére, mivel: (1) A 2529/2001/EK rendelet új jövedelemtámogatási rendszert hoz létre az 1669/2000/EK rendelettel [4] módosított, a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 1998. november 3-i 2467/98/EK tanácsi rendeletben [5] megállapított rendszer helyettesítésére. Az új intézkedések figyelembevétele és az érthetőség érdekében új szabályokat szükséges megalkotni a legutóbb a 2234/98/EK rendelettel [6] módosított, a nagysúlyú vágóállatként hizlalt bárányok meghatározásának részletes szabályairól szóló, 1990. szeptember 28-i 2814/90/EGK bizottsági rendeletben [7], a legutóbb a 2254/1999/EK rendelettel [8] módosított, a juhhús- és kecskehús-termelők és termelői csoportok meghatározása tekintetében egyes különleges esetekre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1991. augusztus 6-i 2385/91/EGK bizottsági rendeletben [9], az anyajuhra és nőivarú kecskére vonatkozó jövedelemtámogatási rendszernek a Kanári-szigeteken történő alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. július 31-i 2230/92/EGK bizottsági rendeletben [10], a legutóbb az 1311/2000/EK rendelettel [11] módosított, a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló 3013/89/EGK tanácsi rendelet 5a–5c. cikkében előírt egyedi határértékek, nemzeti tartalékok és jogátruházás alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 10-i 3567/92/EGK bizottsági rendeletben [12], a legutóbb az 1410/1999/EK rendelettel [13] módosított, a juhhús- és kecskehústermelőknek nyújtott jövedelemtámogatás alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1993. szeptember 30-i 2700/93/EGK bizottsági rendeletben [14] és a kecskehústermelői támogatásban részesülő hegyvidéki térségek meghatározásáról szóló, 1999. december 21-i 2738/1999/EK bizottsági rendeletben [15] megállapítottak helyettesítésére, valamint ezen rendeletek hatályon kívül helyezésére. (2) A 2529/2001/EK rendelet 4. cikkében említett anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatási rendszer a 3508/92/EGK rendelet hatálya alá tartozik. Következésképpen ezt a rendeletet azon függő ügyek szabályozására kell korlátozni, amelyekre nem vonatkozik az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel [16] létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: "integrált rendszer"), és különösen azon ügyek szabályozására, amelyek a jövedelemtámogatás és a kiegészítő jövedelemtámogatás alkalmazási idejére és feltételeire, valamint a birtokon tartási időszak tartamára vonatkoznak. (3) A 2529/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése rendelkezik a Közösség bizonyos területein a kecskehús-termelőknek nyújtandó jövedelemtámogatásról. Ezért a szóban forgó területeket az e rendelkezésben megállapított feltételeknek megfelelően kell meghatározni. (4) A 2529/2001/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően azok a termelők, akik gazdaságában a mezőgazdasági célra használt terület legalább 50 %-a hátrányos helyzetű vagy távol eső területen fekszik, kiegészítő jövedelemtámogatásra jogosultak lehetnek. A 4. cikk (2) bekezdése utal azokra a meghatározott földrajzi övezetekre, ahol a kecskehús-termelők megfelelnek a támogatásra való jogosultsághoz szükséges feltételeknek. Rendelkezni kell arról, hogy az e feltételeknek megfelelő termelők nyilatkozatot tegyenek a célból, hogy a tagállamok a támogatásra nem jogosult gazdaságok indokolatlan kifizetésben részesítésének elkerülése érdekében megállapíthassák, hogy a támogatás megadásának megfelelő feltételei teljesülnek-e. Ahol a termelők nem kötelesek az integrált rendszer alapján "terület alapú" támogatási kérelmet benyújtani, egy olyan különleges nyilatkozatot kell előírni, amely okmányszerűen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelésre használt földjük legalább fele hátrányos helyzetű vagy kecskehús-termelői jövedelemtámogatásra jogosult területen fekszik. (5) Az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a Kanári-szigetek javára egyedi intézkedések bevezetéséről és az 1601/92/EGK rendelet (Poseican) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. június 28-i 1454/2001/EK tanácsi rendelet (Poseican) [17] a Kanári-szigeteken a juh- és kecsketartásra vonatkozóan egyedi intézkedések alkalmazásáról rendelkezik. Ezekkel az intézkedésekkel egy meghatározandó összegű kiegészítő jövedelemtámogatás nyújtása jár együtt. (6) A közvetlen kifizetésekre való jogosultság kritériumait és különösen annak szükséges feltételeit tisztázni kell. (7) A jövedelemtámogatási rendszer és a juh- és kecskehús piacának figyelemmel kísérése érdekében a tagállamok e tárgyban rendszeresen értesítik a Bizottságot. (8) A 2529/2001/EK rendelet 8–10. cikke által bevezetett egyedihatárérték-rendszer megvalósítása végett meg kell hozni az e határértékek meghatározására és a termelőkkel való közlésükre vonatkozó szabályokat. (9) Annak biztosítására is megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy a nemzeti tartalékokból díjmentesen juttatott jogokat a haszonélvezők kizárólag a szándékolt célra használják fel. (10) Az egyedihatárérték-rendszernek a piacra gyakorolt szabályozó hatását szem előtt tartva rendelkezni kell arról, hogy a birtokosaik által adott időn keresztül ki nem használt jövedelemtámogatási jogokat visszaforgassák a nemzeti tartalékba. Azonban ezt a szabályt nem kell alkalmazni bizonyos kivételes és kellően indokolt körülmények között, mint például kistermelők esetében, vagy külterjesítési, illetve korkedvezményes nyugdíjazási programokban részt vevő termelők esetében, amelyeket az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben [18] terveztek el. (11) Időszerű előmozdítani a jövedelemtámogatási jogok mobilizálását, és úgyszintén olyan intézkedéseket előirányozni, amelyek eredményeképpen a jogok azokhoz a termelőkhöz kerülnek vissza, akik azokat hasznosítják. Evégett rögzíteni kell a jövedelemtámogatási jogok kihasználásának legalacsonyabb százalékos értékét. Ennek a hányadnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy elkerülhető legyen az egyes tagállamokban rendelkezésre álló jogok nem teljes mértékben történő kihasználása, ami gondokat okozhatna a nemzeti tartalékon keresztül jogokért folyamodó kiemelt termelőknek. Ezért a tagállamokat fel kell hatalmazni, hogy felemeljék a jogok kihasználásának százalékos értékét, amely azonban nem haladhatja meg a 90 %-ot. (12) A jogátruházásra és az ideiglenes átengedésre vonatkozó rendelkezések egységes végrehajtása együtt jár bizonyos adminisztratív szabályok megállapításával. A túlzott adminisztráció elkerülése végett a tagállamoknak engedélyezni kell az átruházható vagy ideiglenesen átengedhető jogok legalacsonyabb számának rögzítését. Ezeknek a szabályoknak azt is meg kell akadályozniuk, hogy visszaéljenek a 2529/2001/EK rendelet 9. cikkében előírt azon kötelezettséggel, miszerint mindenkor, amikor a jogruházás a gazdaság átruházása nélkül történik, ezen átruházott jogok bizonyos hányadáról le kell mondani a nemzeti tartalékalap javára. Továbbá – az átruházással való visszaélés elkerülése végett – rendelkezni kell arról, hogy az ilyen ideiglenes átengedés korlátozott időtartamú legyen. (13) Rendelkezni kell arról, hogy a jogátruházás adminisztratív határideje rugalmas legyen akkor, ha a termelő igazolni tudja, hogy a jogokat egy elhunyt termelőtől törvényesen örökölte. A termelőket egyéni felső korlátuk megváltoztatása esetén értesíteni kell. (14) Azt a különleges esetet, amikor a termelő csak köztulajdonban vagy közös tulajdonban lévő földet használ legeltetésre, és valamennyi jogát átruházza egy másik gazdálkodóra, ezáltal beszüntetve a termelést, a gazdaság átruházásával egyenértékűnek kell tekinteni. (15) Ahol – némely tagállamban – a gazdaság átruházása nélküli jogátruházás kizárólag a nemzeti tartalékon keresztül történik, szabályokat kell hozni a termelők közötti közvetlen átruházási rendszerrel való egyezőség fenntartása végett. Tárgyilagos ismérveket kell alkotni annak az összegnek a meghatározására, amelyet a nemzeti tartaléknak kell fizetnie a jogait átruházó termelő részére, illetve annak az összegnek a meghatározására, amelyet annak a termelőnek kell fizetnie, aki egyenértékű jogokat kap a nemzeti tartalékból. (16) Szükség van a támogatási jogok egyéni határértékeinek kiszámítására és kiigazítására vonatkozó szabályok megalkotására annak biztosítása végett, hogy csak egész számokat használjanak. (17) A Bizottság feladata figyelemmel kísérni az új intézkedéseket, és ezért a Bizottságot a tagállamoknak kellően el kell látniuk a jövedelemtámogatási szabályok végrehajtására vonatkozó nélkülözhetetlen információkkal. (18) A kiegészítő kifizetések nemzeti szabályairól és végrehajtásáról részletes információkat kell továbbítani a Bizottsághoz. (19) A jövedelemtámogatási szabályok hatékony végrehajtása és a piac torzulásának elkerülése végett a tagállamoknak el kell fogadniuk az e rendelet helyes alkalmazásához szükséges intézkedéseket. (20) A tagállamoknak szükségük van néhány átmeneti szabályra ahhoz, hogy elegendő idejük legyen felkészülni e rendelet alkalmazására. Az új rendszer szerinti magasabb támogatási összeg és a rögzített átalányösszegű jövedelemtámogatásból adódó nagyobb átláthatóság fényében rendelkezni kell az előző rendszer alapján kérelmeket benyújtó termelők érdekeinek védelméről, hogy azokat úgy tekintsék, mint az új rendszer alapján beterjesztett kérelmeket. (21) A Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében megfelelő intézkedéseket kell elfogadni a szabálytalanságok és csalások szankcionálására. Szükséges a 2419/2001/EK rendeletben foglalt juh- és kecskehús-termelői jövedelemtámogatási rendszerekre vonatkozó megfelelő rendelkezések bevezetése. (22) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Juh- és Kecskehúspiaci Irányítóbizottság, illetve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Bizottság véleményével, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Ez a rendelet különösen a 2529/2001/EK rendelet 4., 5., 6., 8., 9. és 10. cikkében megállapított közvetlen kifizetések részletes alkalmazási szabályait állapítja meg. I. FEJEZET KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK 2. cikk Kérelmek (1) Az integrált rendszer követelményein kívül a 3508/92/EGK és a 2419/2001/EK rendelet szerint a termelőknek a jövedelemtámogatási kérelmekben fel kell tüntetniük, hogy értékesítenek-e juhtejet vagy juhtejből készült tejtermékeket abban az évben, amelyre a jövedelemtámogatást kérelmezik. (2) A juhhús- és kecskehús-termelők jövedelemtámogatási kérelmeit a tagállam által kijelölt hatósághoz kell beterjeszteni azon rögzített időszak alatt, amely a benyújtott kérelem tárgyát képező év elejét megelőző november 1-jén kezdődik, és az év kezdetét követő április 30-án végződik. Azonban az Egyesült Királyság Észak-Írország tekintetében a Nagy-Britanniára megállapítottól eltérő időszakot is megállapíthat. (3) A birtokon tartási időszak, amelyre a termelő vállalja, hogy gazdaságán tartja azokat az anyajuhokat és/vagy kecskéket, amelyekre jövedelemtámogatást kért, 100 nap, amely a (2) bekezdésben említett kérelem beterjesztésére megadott időszakának utolsó napját követő első napon kezdődik. 3. cikk A kecskehús-termelői jövedelemtámogatásra jogosult területek Az I. mellékletben felsorolt területek megfelelnek a 2529/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett feltételeknek. 4. cikk Kiegészítő jövedelemtámogatás és kecske jövedelemtámogatás kérelmezése (1) Ahhoz, hogy az a termelő, akinek gazdaságában a mezőgazdaságilag hasznosított terület legalább 50 %-a, de kevesebb mint 100 %-a a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett területeken vagy anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatásra jogosult területeken fekszik, kiegészítő jövedelemtámogatást vagy anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást kapjon, a termelőnek földje helyéről nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat kell benyújtania a következő szabályoknak megfelelően: a) az a termelő, aki köteles – egy "terület alapú" támogatási űrlapon – évente nyilatkozatot beterjeszteni gazdaságának – az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 2419/2001/EK rendelet 6. cikke szerinti – teljes mezőgazdaságilag hasznosított területéről, e nyilatkozatban feltünteti azokat a mezőgazdaságilag művelt parcellákat, amelyek a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, illetve értelemszerűen az I. mellékletben felsorolt területeken fekszenek; b) annak a termelőnek, aki nem köteles az a) pontban említett nyilatkozatot benyújtani, évente egy egyedi nyilatkozatot kell benyújtania, – adott esetben – alkalmazva az integrált rendszer szerint megállapított mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert. Ebben a nyilatkozatban fel kell tüntetnie az összes tulajdonában lévő, általa bérelt vagy bármilyen rendelkezés folytán használt föld fekvését, feltüntetve azok területét, és részletezve azokat a mezőgazdaságilag művelt parcellákat, amelyek a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, illetve – adott esetben – az I. mellékletben felsorolt területeken fekszenek. A tagállamok előírhatják, hogy az egyedi nyilatkozatot csatolják az anyajuhra és/vagy anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás iránti kérelemhez. A tagállamok azt is megkövetelhetik, hogy az egyedi nyilatkozatot a "terület alapú" támogatási űrlapon nyújtsák be. (2) Az illetékes nemzeti hatóság megkövetelheti tulajdoni lapnak, bérleti szerződésnek vagy a termelők írásos megállapodásának, valamint – adott esetben – azon helyi vagy regionális hatóság tanúsítványának a bemutatását, amely az illető termelő rendelkezésére bocsátotta a mezőgazdaságilag hasznosított területet. A tanúsítványnak fel kell tüntetnie a termelőnek juttatott föld területét, és azokat a földrészeket, amelyek a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, illetve – adott esetben – az I. mellékletben felsorolt területeken találhatók. 5. cikk Vándorlegeltetést űző termelők (1) Az azon termelők által beterjesztett jövedelemtámogatási kérelmekben, akik gazdaságának nyilvántartott címe a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett földrajzi területeken található, és akik a kiegészítő jövedelemtámogatásra jogosultak szeretnének lenni, fel kell tüntetni a következőket: - azt a helyet, illetve azokat a helyeket, ahol a folyó évben vándorlegeltetést folytatnak, - azt a – mondott bekezdésben említett – legalább 90 napos időszakot, amelyet a folyó évre állapítanak meg. (2) A termelők (1) bekezdésben említett jövedelemtámogatási kérelmeihez csatolni kell az azt bizonyító okmányokat, hogy a vándorlegeltetés valóban megtörtént – kivéve a vis maior eseteit vagy azt, ha a nyáj életére kellően igazolható természeti körülmények voltak hatással a megelőző két évben – és különösen azt a vándorlegeltetés helyének regionális hatósága által kiadott tanúsítványt, amely igazolja, hogy a vándorlegeltetés legalább 90 egymást követő napon át valóban megtörtént. A kérelmek adminisztratív ellenőrzésekor a tagállamok megbizonyosodnak arról, hogy a jövedelemtámogatási kérelemben feltüntetett vándorlegeltetési hely valóban a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett területen található. 6. cikk Kanári-szigeteki kiegészítő támogatás Az 1454/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően a Kanári-szigeteken található, juhhúst és kecskehúst értékesítő termelőknek nyújtandó kiegészítő jövedelemtámogatás összege anyajuhonként és/vagy anyakecskénként 4,2 euró. 7. cikk Támogatási jogosultság (1) A jövedelemtámogatást annak alapján fizetik ki a termelőnek, hogy a 2. cikk (3) bekezdésében említett tartási időszak alatt hány anyajuhot és/vagy anyakecskét tartott gazdaságában. (2) Azokat az állatokat, amelyek a 2529/2001/EK rendelet 3. cikkében említett meghatározásban előírt feltételeknek a tartási időszak utolsó napján megfelelnek, támogatásra jogosult állatoknak kell tekintetni. 8. cikk A juhtejet vagy juhtejtermékeket értékesítő termelők leltára A tagállamok minden évben, legkésőbb a tartási időszak 30. napján, leltárt készítenek a juhtejet vagy juhtejtermékeket értékesítő termelőkről. A leltárt a 2. cikk (1) bekezdésében említett termelői nyilatkozatok alapján készítik. Továbbá a tagállamok – a leltár készítésekor – figyelembe veszik az ellenőrzések eredményeit és az illetékes hatóság rendelkezésére álló bármilyen egyéb információforrást, különösen a termelői juhtej- és juhtejtermék-értékesítésben érintett feldolgozóktól vagy forgalmazóktól kapott információkat. 9. cikk Értesítés (1) A tagállamok minden évben legkésőbb július 31-ig értesítik a Bizottságot a folyó évben benyújtott jövedelemtámogatási kérelmekre vonatkozó információkról. E célra az e a rendelet II. mellékletben található minta-formanyomtatványt kell használniuk. Továbbá a III. mellékletben található nyomtatványon július 31-ig értesítik a Bizottságot az előző évben kifizetett jövedelemtámogatásokról, illetve október 31-ig a 2529/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és az e rendelet 5. cikkében említett, vándorlegeltetésre használt földrajzi területek jegyzékének bárminemű változásáról. Az információkat – kérésükre – rendelkezésére kell bocsátani azon nemzeti szerveknek, amelyek a juhhúságazat és a kecskehúságazat hivatalos statisztikáinak elkészítéséért felelősek. (2) Ha a kötelező értesítések által megkövetelt információk megváltoznak – különösen a korábbi számadatok ellenőrzésének, kiigazításának vagy javításának eredményeképpen – az új információkat a változás megtörténtét követő egy hónapon belül közölni kell a Bizottsággal. II. FEJEZET HATÁRÉRTÉKEK, TARTALÉKOK ÉS ÁTRUHÁZÁSOK 10. cikk Díjmentesen szerzett jogok Ha a termelő a nemzeti tartalékból díjmentesen szerzett jövedelemtámogatási jogokat– hacsak nincs kellően indokolt kivételes körülmények között –, a következő három éven belül jogainak átruházására vagy ideiglenes átengedésére nem jogosult. 11. cikk A jogok gyakorlása (1) Egy jogokat birtokló termelő úgy is gyakorolhatja jogait, hogy saját jogaival él és/vagy saját jogait egy másik termelőnek átengedi. (2) Ha a termelő nem élt jogainak a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított legalacsonyabb hányadával minden egyes évben, a fel nem használt részt a nemzeti tartalékra kell átruházni, kivéve: a) a legfeljebb 20 jövedelemtámogatási jogot birtokló termelők esetében, akik jogaiknak legalacsonyabb hányadát két egymást követő naptári évben külön-külön nem használták fel, az utolsó naptári évben fel nem használt részt a nemzeti tartalékra kell átruházni; b) abban az esetben, ha a termelő valamely a Bizottság által elismert külterjesítési programban vesz részt; c) abban az esetben, ha a termelő valamely a Bizottság által elismert korkedvezményes nyugdíjazási programban vesz részt, amelyben a jogok átruházása és/vagy ideiglenes átengedése nem kötelező, vagy d) kivételes és kellően indokolt esetekben. (3) Az ideiglenes átengedés csak teljes naptári évekre és legalább a 12. cikk (1) bekezdésében megállapított legalacsonyabb állatszámra vonatkozhat. Az ideiglenes átengedés – amely nem tarthat tovább három egymást követő évnél – minden egyes időszakának végén a termelőnek, jogátruházás esetének kivételével, minden jogát vissza kell szereznie legalább két egymást követő évre. Ha a termelő nem él jogainak legalább a (4) bekezdésnek megfelelően rögzített legalacsonyabb hányadával, e két évben külön-külön, a tagállam – kivételes és kellően indokolt esetek kivételével – visszavonja, és évente visszajuttatja a nemzeti tartalékba a jogoknak azt a részét, amelyet a termelő nem használt fel. Azonban abban az esetben, ha a termelő valamely a Bizottság által elismert korkedvezményes nyugdíjazási programban vesz részt, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy az ilyen programok alapján megnövelhető az ideiglenes átengedés teljes időtartama. Azok a termelők, akik vállalták, hogy részt vesznek egy a 2078/92/EGK tanácsi rendelet [19] 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésnek megfelelő külterjesítési programban vagy egy az 1257/1999/EK rendelet 22. és 23. cikkének megfelelő külterjesítési programban, e részvételük folyamán nem jogosultak jogaik ideiglenes átengedésére és/vagy átruházására. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a program megengedi a jogok olyan termelőkre/termelőknek történő átruházását és/vagy átengedését, akiknek az ezen albekezdésben említettektől eltérő intézkedésekben való részvételéhez szükséges a jogok megszerzése. (4) A jövedelemtámogatási jogok gyakorlásának legalacsonyabb hányada 70 %. Azonban a tagállamok ezt a hányadot felemelhetik 90 %-ra. A Bizottságot előre tájékoztatják arról, hogy milyen hányadot szándékoznak alkalmazni. 12. cikk Jogátruházás és ideiglenes átengedés (1) A tagállamok termelési struktúráik alapján megállapíthatják a jövedelemtámogatási jogoknak azt a legalacsonyabb számát, amely a gazdaság átruházása nélküli részleges átruházás tárgyát képezheti. Ez a legalacsonyabb szám nem haladhatja meg a 10 jövedelemtámogatási jogot. (2) A jövedelemtámogatási jogok átruházása és ideiglenes átengedése csak akkor lép hatályba, miután a jogokat átruházó és/vagy átengedő termelő és a jogokat elnyerő termelő értesítette ezekről a tagállam illetékes hatóságait. Ezt az értesítést a tagállam által megszabott határidőn belül kell megtenni, de legkésőbb azon a napon, amelyen a jövedelemtámogatási kérelmek benyújtásának időszaka az illető tagállamban befejeződik, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Ebben az esetben a jogokat megszerző termelőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a megfelelő törvényes okmányokat benyújtsa annak bizonyítékául, hogy ő az elhunyt termelő kedvezményezettje. (3) A támogatási jogoknak a gazdaság átruházása nélküli átruházása esetén a nemzeti tartalékba ellenszolgáltatás nélkül átruházott jogok száma semmi esetre sem lehet egynél kevesebb. 13. cikk Az egyéni felső korlát megváltozása A jövedelemtámogatási jogok átruházása vagy átengedése esetén a tagállamok szabják meg az új egyéni felső korlátot, és legkésőbb 60 nappal azon időszak utolsó napját követően, amely alatt a termelő kérelmét benyújtotta, az érintett termelőket értesítik arról, hogy hány jövedelemtámogatási jogra jogosultak. Az első albekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az átruházás öröklés útján, a 12. cikk (2) bekezdésében említett feltételek mellett történik. 14. cikk Termelők, akik nem tulajdonosai az általuk megművelt földnek Azokat a csupán köztulajdonban vagy közös tulajdonban lévő földön gazdálkodó termelőket, akik úgy döntenek, hogy felhagynak e föld legeltetés általi hasznosításával és minden jogukat átruházzák egy másik termelőre, ugyanúgy kell kezelni, mint azokat a termelőket, akik eladják vagy átruházzák a gazdaságukat. Minden egyéb esetben az ilyen termelőket ugyanúgy kell kezelni, mint azokat a termelőket, akik csupán jövedelemtámogatási jogukat ruházzák át. 15. cikk Átruházás a nemzeti tartalékon keresztül Azoknak a tagállamoknak, amelyek úgy rendelkeznek, hogy a jogátruházásnak a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, az e fejezetben található rendelkezésekkel megegyező nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazniuk. Továbbá, az ilyen esetekben: - a tagállamok előírhatják, hogy az ideiglenes átengedés a nemzeti tartalékon keresztül történjen, - a jövedelemtámogatási jogok átruházása vagy az első francia bekezdés szerinti ideiglenes átengedése esetén a tartalékba történő átruházás csak azután válik hatályossá, miután a tagállam illetékes hatóságai értesítették a jogait átruházó és/vagy átengedő termelőt, valamint a tartalékból másik termelőre történő átruházás csak azután válik hatályossá, miután a hatóságok értesítették ez utóbbi termelőt. Ezen túlmenően az ilyen rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a jogoknak azt a részét, amelyre a 2529/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nem vonatkozik, a tagállam egy olyan kifizetéssel ellentételezi, amely megfelel a termelők közötti közvetlen átruházásból adódó kifizetésnek, különös figyelemmel az illető tagállambeli termelési tendenciákra. Ez a kifizetés egyenlő azzal a kifizetéssel, amelyet a nemzeti tartalékból egyenértékű jogokat megkapó termelőnek kell fizetnie. 16. cikk Az egyéni határértékek kiszámítása A jövedelemtámogatási jogok egyéni határértékeinek kezdeti kiszámításakor és későbbi kiigazításakor csak egész számokat lehet használni. E célból, ha a számtani számítás végeredménye nem egész szám, a hozzá legközelebb eső egész számot kell alkalmazni. Ha viszont a számítás eredménye pontosan két egész szám közé esik, a magasabb egész számot kell alkalmazni. 17. cikk Értesítés (1) A tagállamok legkésőbb 2002. március 1-jéig értesítik a Bizottságot arról, hogy milyen eljárást alkalmaztak az egyéni felső korlátoknak a 2529/2001/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerinti csökkentésére, valamint a termelőknek juttatott jogok teljes számáról és a tartalékba helyezett jogok számáról. (2) A tagállamok legkésőbb 2002. március 1-jéig értesítik a Bizottságot a 2529/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelő csökkentés kiszámításának módjáról, és – adott esetben – a 9. cikk (3) bekezdése szerint hozott intézkedésekről, valamint minden év január 1-jéig mindennemű módosításról. (3) A tagállamok a IV. és V. mellékletben foglalt táblázatok használatával legkésőbb április 30-áig értesítik a Bizottságot az egyes évekre vonatkozó következő adatokról: a) azoknak a jövedelemtámogatási jogoknak a száma, amelyek kompenzációs kifizetés nélkül kerültek vissza a nemzeti tartalékba azt követően, hogy a jogokat a megelőző év folyamán a gazdaságok átruházása nélkül ruházták át; b) azoknak a 2529/2001/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett kihasználatlan jövedelemtámogatási jogoknak a száma, amelyeket a megelőző év folyamán a nemzeti tartalékra ruháztak át; c) azoknak a jogoknak a száma, amelyeket a megelőző év folyamán a 2529/2001/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján adtak meg; d) azoknak a jövedelemtámogatási jogoknak a száma, amelyeket a termelőknek a megelőző év folyamán a nemzeti tartalékból hátrányos helyzetű területeken nyújtottak; e) azokra az időszakokra és határidőkre vonatkozó időpontokról, amelyek a jogátruházásokkal és a jövedelemtámogatási kérelmekkel kapcsolatosak. III. FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KIFIZETÉSEK 18. cikk A tagállamok 2002. április 30-ig eljuttatják a Bizottságnak a 2529/2001/EK rendelet 11. cikke szerint előirányzott kiegészítő kifizetések megadására vonatkozó nemzeti rendelkezéseikkel kapcsolatos információkat. Adott esetben, ezek az információk különösképpen a következőket foglalják magukban: 1. Állatlétszám alapú kifizetések: a) jelzésértékű összegeket állatonként és a kiegészítő kifizetések nyújtására vonatkozó rendelkezéseket; b) a teljes költségnek jelzésértékű előrejelzését és az érintett állatok számát; c) fajlagosállomány-sűrűségi követelményeket; d) az alkalmazási szabályokra vonatkozó egyéb információkat. 2. Terület alapú kifizetések (szükség szerint): a) a regionális bázisterület kiszámítását; b) a hektáronként vetített jelzésértékű összegeket; c) a teljes költségnek jelzésértékű előrejelzését és az érintett hektárok számát; d) az alkalmazási szabályokra vonatkozó egyéb információkat. 3. A kiegészítő kifizetésekre bevezetett egyéb programok részleteit. 4. A tagállamok a rendelkezések minden változásáról a változást követő egy hónapon belül értesítik a Bizottságot. IV. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. cikk Nemzeti végrehajtási intézkedések A tagállamok az e rendelet helyes alkalmazásához szükséges minden megfelelő intézkedést elfogadnak. Erről tájékoztatják a Bizottságot. 20. cikk Átmeneti intézkedések Azokat a 2002. évre szóló jövedelemtámogatási kérelmeket, amelyeket e rendelet alkalmazásának időpontja előtt a 2467/98/EK rendelet 5. cikkében előírt támogatási rendszer keretében nyújtottak be, a 2529/2001/EK rendelet által bevezetett rendszer szerinti kérelmeknek kell tekinteni. Mindezekre a kérelmekre a 2419/2001/EK rendeletnek az e rendelet hatálybalépése előtti változatát kell alkalmazni. 21. cikk Hatályon kívül helyezés A 2814/90/EGK, 2385/91/EGK, 2230/92/EGK, 3567/92/EGK, 2700/93/EGK és 2738/1999/EK rendeletek 2002. január 1-jétől kezdődően hatályukat vesztik. Ezeket továbbra is alkalmazni kell azokra a kérelmekre, amelyeket 2001-re és a korábbi gazdasági évekre vonatkozóan nyújtottak be. A hatályukat vesztett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell tekinteni, és a VI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni. 22. cikk Az integrált rendszer módosítása A 2419/2001/EK rendelet 40. cikkének szövege helyébe a következő szöveg lép: "40. cikk (1) Ahol a juh- és kecskehús-termelői támogatási rendszer szerinti támogatási kérelmek tekintetében a 36. cikk (3) bekezdése szerint eltérést találnak, a 38. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni – értelemszerűen – az első olyan állattól kezdve, amelyre vonatkozóan rendellenességet találtak. (2) Ha megállapítást nyer, hogy egy juhtejet és juhtejtermékeket értékesítő termelő jövedelemtámogatási kérelmében erről a tevékenységéről elmulasztott nyilatkozni, a neki járó támogatás összegét a juhtejet és juhtejtermékeket értékesítő termelőknek fizethető támogatásra csökkentik le, valamint ebből levonják az utóbbi és az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás teljes összege közötti különbséget. (3) Ha a kiegészítő jövedelemtámogatások iránti kérelmek tekintetében megállapítást nyer, hogy a gazdaság mezőgazdasági célra használt területének kevesebb mint 50 %-a található a 2529/2001/EK tanácsi rendelet [20] 5. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, nem lehet kiegészítő jövedelemtámogatást fizetni, és az anyajuhra és kecskére vonatkozó jövedelemtámogatást a kiegészítő jövedelemtámogatás 50 %-ával megegyező összeggel csökkentik. (4) Ha megállapítást nyer, hogy a gazdaság mezőgazdasági célra használt területének kevesebb mint 50 %-a található a 2550/2001/EK bizottsági rendelet [21] I. mellékletében felsorolt területeken, nem lehet kecskére vonatkozó jövedelemtámogatást fizetni. (5) Ha megállapítást nyer, hogy az a vándorlegeltetést folytató termelő, aki kiegészítő jövedelemtámogatást kérelmez, nem legeltette állatainak 90 %-át legalább 90 napon keresztül a 2529/2001/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett területen, nem lehet kiegészítő jövedelemtámogatást fizetni, és az anyajuhra és kecskére vonatkozó jövedelemtámogatást a kiegészítő jövedelemtámogatás 50 %-ával megegyező összeggel csökkentik. (6) Ha úgy találják, hogy a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékos nem teljesítésből erednek, az e bekezdésekben említett támogatás teljes összegét meg kell tagadni. Ebben az esetben a gazdálkodót újra kizárják az azzal az összeggel egyenlő támogatásból. Ezt az összeget azokból a juh- és kecskehús-termelői támogatási rendszer szerinti támogatási kifizetésekből tartják vissza, amelyekre a gazdálkodó a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári évben benyújtott kérelmekkel kapcsolatban jogosult." 23. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2001. december 21-én. a Bizottság részéről Franz Fischler a Bizottság tagja [1] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak a 3. oldalát. [2] HL L 341/105., 2001.12.22., 3. o. [3] HL L 72., 2001.3.14., 6. o. [4] HL L 355., 1992.12.5., 1. o. [5] HL L 193., 2000.7.29., 8. o. [6] HL L 312., 1998.11.20., 1. o. [7] HL L 281., 1998.10.17., 6. o. [8] HL L 268., 1990.9.29., 35. o. [9] HL L 219., 1991.8.7., 15. o. [10] HL L 218., 1992.8.1., 97. o. [11] HL L 275., 1999.10.26., 9. o. [12] HL L 148., 2000.6.22., 31. o. [13] HL L 362., 1992.12.11., 41. o. [14] HL L 164., 1999.6.30., 53. o. [15] HL L 245., 1993.10.1., 99. o. [16] HL L 328., 1999.12.22., 59. o. [17] HL L 198., 2001.7.21., 45. o. [18] HL L 160., 1999.6.26., 80. o. [19] HL L 215., 1992.7.30., 85. o. [20] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. [21] HL L 341., 2001.12.22., 105. o. -------------------------------------------------- I. MELLÉKLET A kecskehús-termelői jövedelemtámogatásra jogosult területek 1. Franciaország: Korzika, valamint az 1257/1999/EK rendelet 18. cikke értelmében vett, ezen a területen kívül eső minden hegyvidéki terület. 2. Görögország: az egész ország. 3. Olaszország: Lazio, Abruzzo, Molise, Campania, Basilicata, Calabria, Szicília és Szardínia, valamint az 1257/1999/EK rendelet 18. cikke értelmében vett, ezeken a területeken kívül eső minden hegyvidéki terület. 4. Spanyolország: a következő autonóm régiók: Andalúzia, Aragon, a Baleári-szigetek, Castile-La Mancha, Castile-Leon, Katalónia, Extremadura, Galicia (Coruña és Lugo tartomány kivételével), Madrid, Murcia, La Rioja, Comunidad Valenciana és a Kanári-szigetek, valamint az 1257/1999/EK rendelet 18. cikke értelmében vett, ezeken a területeken kívül eső minden hegyvidéki terület. 5. Portugália: az egész ország, az Azori-szigetek kivételével. 6. Ausztria: minden, az 1257/1999/EK rendelet 18. cikke értelmében vett hegyvidéki terület. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatási kérelmek +++++ TIFF +++++ -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások kifizetése +++++ TIFF +++++ -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET A nemzeti tartalék működése +++++ TIFF +++++ -------------------------------------------------- V. MELLÉKLET A jogátruházásra és a jövedelemtámogatási kérelmekre vonatkozó időszakok és határidők +++++ TIFF +++++ -------------------------------------------------- VI. MELLÉKLET Megfelelési táblázat A 2700/93/EGK rendelet | E rendelet | – | 1. cikke | 1. cikke | 2. cikke | – | 3. cikke | 1a. cikkének (1) és (2) bekezdése | 4. cikke | 3. cikke | 7. cikke | 4. cikkének (2) bekezdése | 8. cikke | 1a. cikkének (6) bekezdése | 22. cikke | 2. cikke | 9. cikke | I. melléklete | II. melléklete | II. melléklete | – | – | III. melléklete | – | IV. melléklete | A 3567/92/EGK rendelet | E rendelet | 6. cikke | 10. cikke | 6a. cikke | 11. cikke | 7. cikke | 12. cikke | 9. cikke | 13. cikke | 10. cikke | 14. cikke | 11. cikke | 15. cikke | 12. cikke | 16. cikke | – | 17. cikke | 15. cikke | 18. cikke | A 2814/90/EGK rendelet | E rendelet | Minden cikke | – | A 2385/91/EGK rendelet | E rendelet | 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése | 5. cikke | A 2230/92/EGK rendelet | E rendelet | 1. cikke | 6. cikke | A 2738/1999/EGK rendelet | E rendelet | 1. cikke | 3. cikke és I. Melléklete | A 2467/98/EGK rendelet | E rendelet | I. melléklete | I. melléklete | --------------------------------------------------