Hivatalos Lap L 333 , 17/12/2001 o. 0001 - 0046
Az Európai Központi Bank rendelete (2423/2001/EK) (2001. november 22.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről (EKB/2001/13) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA, tekintettel az Európai Központi Bank statisztikai információgyűjtéséről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 5. cikkének (1) bekezdésére, valamint 6. cikkének (4) bekezdésére, tekintettel a kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 6. cikkének (4) bekezdésére, mivel: (1) Az 1921/2000/EK (EKB/2000/8) rendelet [3] már módosította a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei 2819/98/EK európai központi banki rendeletet (EKB)1998/16) [4]; és most, hogy az említett rendelet újabb, lényeges módosításokkal változik, kívánatos a kérdéses rendelkezések újrafogalmazása és e rendelettel egységes szövegbe foglalása. (2) A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegének elkészítését. Ennek fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kibontakozó monetáris fejleményekről. E statisztikai kimutatások kiterjednek az összesített pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományaira, kiemelkedő minőségben a hitelek, valamint magas minőségben az értékpapírok állományváltozásának összetevőire. (3) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: "a Szerződés") rendelkezéseinek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerére (KBER) és az Európai Központi Bankra (EKB) vonatkozó alapokmányban (a továbbiakban: "alapokmány") foglalt feltételek értelmében az EKB rendeleteket alkot olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER alapokmányban meghatározott feladatai végrehajtásához és a Tanács által a Szerződés 107. cikkének (6) bekezdésében említett rendelkezésekben elfogadott egyes esetekben. (4) Az alapokmány 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) támogatásával gyűjtse be vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől a szükséges statisztikai információkat a KBER feladatainak végrehajtása érdekében. Az alapokmány 5. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy lehetőség szerint az NKB-knak kell végrehajtaniuk az 5. cikk (1) bekezdésében leírt feladatokat. (5) Szükséges lehet és egyben az adatszolgáltatási terheket csökkentheti az, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében a közösségi vagy a nemzeti joggal, vagy a bevezetett gyakorlattal összhangban másfajta statisztikai célokkal létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra. (6) A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésük végrehajtására vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni. (7) A 2531/98/EK rendelet 5. cikke felhatalmazza az EKB-t, hogy rendeleteket vagy határozatokat fogadjon el egyes intézmények kötelező tartalékképzési kötelezettség alóli mentesítése érdekében és arra, hogy részletesen meghatározza azon lehetőségeket, amikor bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségeket a tartalékalapból ki lehet zárni vagy le lehet vonni, továbbá amikor a források egyes kategóriáira eltérő tartalékrátákat lehet létrehozni. A 6. cikk alapján az EKB jogosult bekérni az intézményektől a kötelező tartalékok alkalmazásához szükséges információkat, valamint joga van a pontosság és a tartalom minősége szempontjából ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket ezen intézmények a kötelező tartalék képzésére vonatkozó előírások betartásának alátámasztására szolgáltatnak. A teljes adatszolgáltatási kötelezettségekkel járó terhek csökkentése érdekében kívánatos, hogy a havi mérlegkimutatásra vonatkozó statisztikai információkat a statisztikai célon túlmenően a KBER kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítására is használják. (8) A 2533/98/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok szervezzék meg saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen működjenek együtt a KBER-rel az alapokmány 5. cikkéből eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítására. (9) Bár elismert tény az, hogy az EKB által elfogadott alapokmány 34. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendeletek nem ruháznak jogokat, illetve nem rónak kötelezettségeket a rendszerben részt nem vevő tagállamokra, az alapokmány 5. cikke mind a részt vevő, mind a részt nem vevő tagállamokra vonatkozik. A 2533/98/EK rendelet emlékeztet, hogy az alapokmány 5. cikke a Szerződés 5. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak. (10) Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be; a tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket helyesbíteni. (11) Szükséges a hitelintézetek részvételével történő egyesülések és szétválások sajátos eljárásainak meghatározása annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ilyen intézmények tartalékképzési kötelezettségeit; a szervezetegyesülések és -szétválások e rendeletben rögzített fogalmi meghatározásai a nyilvánosan működő részvénytársaságokkal kapcsolatos másodlagos közösségi szabályozásban már meglevő meghatározásokon alapulnak. E meghatározásokat hozzáigazították e rendelet céljaihoz; ezen eljárások nem sértik a kötelező tartalékok közvetítő szervezet útján történő biztosításának lehetőségét. (12) Az EKB monetáris statisztikáját a gazdasági és pénzügyi unió második szakaszában készült és csak a monetáris politika céljaira szükséges minimum adatállománynak tekintett 2819/98/EK (EKB/1998/16) rendelettel összhangban gyűjtött, a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegstatisztikáiból származtatják. A rendelet továbbá csak a mérlegben szereplő állományadatok szolgáltatására vonatkozott, és nem terjedt ki az átértékelési kiigazító adatok jelentésére, amelyek a tágabb értelemben vett monetáris aggregátumon, az M3-on kívüli ellentételek forgalmi statisztikái összeállításához szükségesek, és amelyekből a növekedési rátákat levezetik. Az ilyen adatállományok korlátaira tekintettel szükségessé vált az MPI-k mérlegstatisztikáinak kiterjesztése. (13) Szükséges a havi adatszolgáltatási követelmények kiterjesztése, hogy a betéti kötelezettségek adatainak havonkénti, alszektorok és további, futamidő és valutanemek szerinti részletezése, valamint a hitelek alszektor/futamidő és felhasználási cél szerinti havi részletezése megadható legyen, mivel e részletes adatok a monetáris politika szempontjából elsőrendű fontosságúak. Ez magában foglalja a korábban csak negyedévenként gyűjtött adatok szerves beillesztését is. (14) Szükséges a monetáris aggregátumokról és azok eszköz oldali ellenpárjairól összeállított állományi és forgalmi statisztikák időben történő összeállítása. A összevont mérlegből az állományi és forgalmi statisztikákat további, az árfolyamváltozásokkal, az értékpapírok egyéb értékváltozásaival, a hitelek leírásával és leértékelésével, valamint más módosításokkal, mint pl. az átsorolásokkal kapcsolatos statisztikai információk felhasználásával vezetik le. (15) A statisztikai adatszolgáltatók felé megfogalmazott követelmény révén szükséges biztosítani a hitelek leírásával kapcsolatos, megfelelően harmonizált és jó minőségű adatok rendelkezésre állását. Szükség van továbbá az értékpapírok átértékelődésére vonatkozó adatok gyűjtésére is. (16) A mérlegben az eddigi önálló "pénzpiaci értékpapírok" kategória megszűnik és beleolvad a forrásoldalon a "hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok" adatkategóriába. Az e kategóriába sorolt pénzpiaci instrumentumokat a "hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok" adatkategóriában tüntetik fel és eredeti futamidejüknek megfelelően kategorizálják. Megfelelő átcsoportosításra az MPI-k mérlegének eszközoldalán is sor került. (17) A betétek fogalommeghatározásánál figyelembe kell venni az olyan egyenlegek használatát, amelyek előre kifizetett elektronikus pénzösszegeket képviselnek, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában az "adatszolgáltató szervek", "részt vevő tagállam", "rezidens" és "letelepedett" kifejezések jelentése a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározottakkal azonos. 2. cikk Tényleges adatszolgáltatói kör (1) A tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll. Statisztikai szempontból az MPI-k csoportjába tartoznak a közösségi joganyagban meghatározott rezidens pénzügyi intézmények, továbbá minden más rezidens intézmény, amelynek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek gyűjtése monetáris pénzügyi intézménynek nem minősülő egységektől, és hitelek nyújtása saját számlára (legalább gazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokba történő befektetés. (2) A nemzeti központi bankok a kisebb MPI-k számára mentességet engedélyezhetnek azzal a feltétellel, hogy a havi összevont mérleghez hozzájáruló MPI-k az állomány tekintetében minden egyes részt vevő tagállamban a tagállam teljes MPI mérlegének legalább 95 %-át képviselik. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni. 3. cikk Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke (1) Az I. melléklet 1. részének I. szakaszában megfogalmazott besorolási elvekkel összhangban az EKB az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet, figyelembe véve a jegyzéknek a KBER kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából eredő, a gyakoriságra és határidőkre vonatkozó követelményeket. Az MPI-k statisztikai célú jegyzékének elkészítése és fenntartása az EKB Igazgatóságának hatásköre. (2) Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé az érdekelt intézmények számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát. (3) Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Abban az esetben, ha a 2. ponttal összhangban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan listában jóhiszeműen bízva tették. 4. cikk Statisztikai adatszolgáltatási követelmények (1) A monetáris pénzügyi intézmények (MPI) ágazati összevont mérlegének rendszeres elkészítése céljából - az állomány és a forgalom tekintetében - a tényleges adatszolgáltatók körének havi statisztikai információkat kell továbbítaniuk a hónap végi mérlegükről, a leírt/törölt hitelek havi forgalmi adatairól, valamint az adatszolgáltatási időszakban a tulajdonukban levő értékpapír-állományok átértékelődéseiről azon tagállam NKB-jának, amelyben az MPI rezidens intézmény. Az egyes mérlegsorokra vonatkozó további állományi részleteket negyedévente kell jelenteni. (2) A kötelező statisztikai információkat részletesen e rendelet I. melléklete határozza meg. (3) A kötelező statisztikai információkat e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni. (4) Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék 4. cikk (3) bekezdésében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését. (5) A 2. cikk (2) bekezdésében említett mentességek hatása az, hogy csökkentik a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) statisztikai adatszolgáltatási terhét a következők szerint: - azon hitelintézetekre, amelyekre az ilyen mentességek alkalmazhatók, az e rendelet II. mellékletében foglalt csökkentett adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, - azon kis MPI-kre, amelyek nem hitelintézetek, az e rendelet III. mellékletében foglalt csökkentett adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak. A kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesség lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének. (6) A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt mentességek sérelme nélkül az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a pénzpiaci alapok (PPA-k) számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési módosítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól. (7) Az NKB-k mentességet engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi követelmények betartásának feltételével: - az adatszolgáltatók eljuttatják az NKB-khoz az értékelési gyakorlatra vonatkozó információkat, ideértve az ilyen instrumentumok állományának különböző becslési módszerek szerinti százalékos mértékére vonatkozó megjelöléseket is, - amennyiben jelentős átértékelésre került sor, az NKB-k jogosultak kiegészítő információkat bekérni az adatszolgáltatótól azon hónapról, amelynek során e fejleményre sor került. (8) Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t - amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően - az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról. 5. cikk A jelentett statisztikai információk felhasználása a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet alkalmazásában (1) A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1921/2000/EK (EKB/2000/8) rendelettel módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 1998. december 1-jei 2818/98/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1998/15) [5] összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel. (2) Az e rendelet 4. cikkében és a IV. mellékletében foglaltak értelmében az adatszolgáltatókat terhelő kötelezettségek sérelme nélkül a kötelező tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek a tartalékalapjuk és a tartalékképzési kötelezettségük helyesbítéséről a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 5. cikkében említett eljárással összhangban számolhatnak be. (3) A különleges és átmeneti jellegű rendelkezéseket a KBER kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazásában e rendelet II. melléklete tartalmazza. Az e mellékletben foglalt különleges rendelkezések a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendeletben rögzített rendelkezések helyébe lépnek. 6. cikk Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés Az adatszolgáltatók által e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek betartásával kötelezően benyújtandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat. 7. cikk Átmeneti rendelkezések Az e rendelet egyes részei alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a rendelet V. melléklete tartalmazza. 8. cikk Hatályon kívül helyezés (1) A 2819/98/EK (EKB/1998/16) rendelet hatályát veszti. (2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő bármely hivatkozás az e rendeletre való hivatkozásként értendő. 9. cikk Záró rendelkezés Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba. Kelt Frankfurt am Mainban, 2001. november 22-én. az EKB Kormányzótanácsa részéről az elnök Willem F. Duisenberg [1] HL L 318., 1998.11.27., 8. o. [2] HL L 318., 1998.11.27., 1. o. [3] HL L 356., 1998.12.30., 7. o. [4] HL L 229., 2000.9.9., 34. o. [5] HL L 356., 1998.12.30., 1. o. -------------------------------------------------- I. MELLÉKLET STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS BESOROLÁSI ELVEK 1. RÉSZ Monetáris pénzügyi intézmények és statisztikai adatszolgáltatási követelmények Bevezetés Követelmény, hogy az állomány és forgalom tekintetében egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban működő, pénzteremtő pénzügyi közvetítők rendszeres időközönként a teljes körű és homogén monetáris szektor és adatszolgáltatói kör alapján kellően részletezett, összevont mérleget készítsenek. Ezért a részt vevő tagállamokban az MPI-k összevont mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll: - az MPI-k statisztikai célú jegyzéke, és - az MPI-k által havi és negyedéves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása. A statisztikai információkat az NKB-k az MPI-ktő az e mellékletben rögzített, harmonizált fogalommeghatározásokra és besorolásokra alapozva, saját országos szintű rendszereiknek megfelelően gyűjtik be. I. Monetáris pénzügyi intézmények 1. Az EKB az alábbiakban ismertetett besorolási elveknek megfelelően állítja össze, és rendszeresen frissíti az MPI-k statisztikai célú jegyzékét. Az egyik fontos szempont a pénzügyi innováció, amit önmagában is befolyásol az egységes piac fejlődése és a pénzügyi és gazdasági unió megvalósítása felé történő haladás, amely két tényező hatással van a pénzeszközök tulajdonságaira és a pénzintézeteket üzletpolitikájuk fő irányának megváltoztatására készteti. A figyelemmel kísérésre és folyamatos ellenőrzésre vonatkozó eljárások biztosítják, hogy az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható maradjon. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. 2. Így az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében kifejtett fogalmi meghatározással összhangban a monetáris pénzügyi intézményi szektor az NKB-kon túlmenően a rezidens pénzintézetek két, tágabb csoportját foglalja magában. Ezek egyike a közösségi jog meghatározása szerinti hitelintézet ("olyan vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége ügyfelektől betétek és más visszafizetendő pénzalapok elfogadása [1] és saját kockázatára hitelek nyújtása; vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett elektronikuspénz-intézet") (HL L 275., 2000.10.27., 39. o.) [2], míg a másik csoporthoz az egyéb monetáris pénzügyi intézmények tartoznak, azaz olyan más rezidens pénzügyi intézmények, amelyek megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak, függetlenül az általuk folytatott üzleti tevékenység jellegétől. Az utóbbiak által kibocsátott pénzügyi instrumentumok, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőség mértéke határozza meg az "egyéb MPI-k" besorolását, feltéve, hogy más vonatkozásban megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak. 3. Meg kell jegyezni, hogy a 2000/12/EK irányelv részben kizár egyes intézményi egységeket az irányelv alkalmazása alól. Az ilyen mentesített egységekre e rendelet akkor vonatkozik, ha azok megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak. 4. A hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi közvetítők által kibocsátott pénzeszközök betétekkel való helyettesíthetőségét e pénzeszközök likviditása határozza meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére. 5. Az előző pontban említett, betétekkel való helyettesíthetőség meghatározása céljából: - az átruházhatóság a fizetőeszközbe fektetett tőke mobilizálásának lehetőségére utal fizetést lehetővé tevő eszközök, mint például csekkek, átutalási megbízások, közvetlen számlaterhelések vagy hasonló eszközök használatával, - az átválthatóság pénzügyi instrumentumok készpénzzé vagy átruházható betétté való átalakításának lehetőségre és költségre vonatkozik; a pénzügyi előnyök ilyen átalakítással járó elvesztése egyfajta szankciónak tekinthető, ami csökkenti a likviditás mértékét, - a megbízhatóság a pénzügyi instrumentum nemzeti valutában kifejezett tőkeértékének előzetes és pontos ismerete, és - piacképesnek a szervezett piacon jegyzett és rendszeres kereskedelmi forgalomban részt vevő értékpapírok tekinthetők. A nyílt végű kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedéseknek a szokásos értelemben véve nincs piaca. Mindazonáltal a befektetők ismerik e részesedések napi árfolyamát, és ezen az árfolyamon pénzeszközeiket vissza tudják vonni. 6. A kollektív befektetési vállalkozások (KBV-k) esetében a pénzpiaci alapok (PPA-k) teljesítik a likviditás egyezményes feltételeit és ezért azok a monetáris pénzügyi intézményi szektorba tartoznak. A pénzpiaci alapok (PPA-k) olyan kollektív befektetési vállalkozásként határozhatók meg, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsődlegesen pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe/egységeibe és/vagy más, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű átruházható adósságinstrumentumokba és/vagy bankbetétekbe és/vagy olyan eszközökbe fektetnek be; amelyek megtérülési rátája megközelíti a pénzpiaci instrumentumok kamatának mértékét. A PPA-k meghatározására alkalmazott szempontokat a nyilvános tájékoztatókból, úgymint az alapok szabályzataiból, a létesítő okiratokból, az alapító okiratokból, alapokmányokból vagy alapszabályokból, forgalmazási megállapodásokból, vagy a KBV-k más, hasonló érvényű állásfoglalásából erednek. 7. A 6. pontban említett pénzpiaci alapok meghatározása alkalmazásában: - a KBV-k olyan vállalkozások, amelyek kizárólagos feladata a nyilvánosságtól gyűjtött tőke kollektív befektetése, és amelynek befektetési egységei a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás vagyonából visszavásárolhatók vagy visszaválthatók. Ilyen vállalkozásokat törvényi előírásoknak megfelelően lehet létrehozni, akár a kötelmi jog (mint alapkezelő vállalkozások által kezelt közös alapok) vagy a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok (mint vagyonkezelő társaság) vagy alapszabály alapján (mint befektetési társaságok), - a bankbetétek a hitelintézeteknél elhelyezett, kérésre azonnal vagy legfeljebb háromhavi előzetes felmondás alapján visszafizetendő vagy legfeljebb két évig terjedő megállapodás szerinti lejárattal rendelkező készpénzbetétek, ideértve a hitelintézeteknek fizetett, értékpapír-kölcsönzés és repó művelet keretében történő értékpapír-átruházással kapcsolatos összegeket, - a betétekkel való nagyfokú helyettesíthetőség likviditási szempontból a kollektív befektetési vállalkozások (KBV-k) befektetési egységeinek azon tulajdonsága, hogy a szokásos piaci körülmények között és a tulajdonos kérésére visszavásárolhatók, visszaválthatók vagy átruházhatók, amennyiben a befektetési egységek és a betétek likviditása összehasonlítható, - az elsődleges jelentése a befektetési portfólió legalább 85 %-ára utal, - a pénzpiaci instrumentumok közé tartoznak az átruházható adósságinstrumentumok azon fajtái, amelyek szokásos kereskedelmi forgalomban vannak (pl. letéti jegyek, kereskedelmi papírok és bankári elfogadványok, kincstárjegyek és önkormányzati kötvények), az alábbi jellemzőknél fogva: i. likviditás, amennyiben ezen instrumentumok - az alacsony díjtételek és a vételi-eladási árfolyam csekély különbsége révén - korlátozott költségek mellett és nagyon rövid elszámolási késedelemmel visszavásárolhatók, visszaválthatók vagy eladhatók; és ii. a piac mélysége, amennyiben ezen instrumentumokat nagy összegű ügyleteket befogadni képes piacon forgalmazzák, ám e nagy mennyiségek kereskedelme csak korlátozott hatást gyakorol az instrumentumok árfolyamára; és iii. az érték biztosítása, amennyiben az instrumentumok értéke bármikor vagy havonta legalább egyszer pontosan meghatározható; és iv. alacsony kamatkockázat, amennyiben hátralevő futamidejük legfeljebb egy év, vagy amennyiben hozamkiigazításuk 12 havonta legalább egyszer rendszeresen a pénzpiaci feltételeknek megfelelően megtörténik; és v. alacsony hitelkockázat, amennyiben az ilyen pénzügyi instrumentumokat: - vagy hivatalosan bevezették a tőzsdére, vagy más, nyilvánosan elismert és a közönség számára nyitott, rendszeresen működő és szabályozott piacokon kereskednek azokkal, vagy - a befektetők és a megtakarítások védelme érdekében hozott rendeletek alapján bocsátják ki, vagy - amelyeket az alábbiak valamelyike bocsát ki: - központi, regionális vagy helyi hatóság, valamely tagállam központi bankja, az Európai Unió, az EKB, az Európai Befektetési Bank, egy nem EU-tagállam, vagy ha ez utóbbi egy szövetségi állam, az államszövetséget alkotó egyik szövetségi tagállam vagy egy olyan nemzetközi szervezet, amelyhez egy vagy több EU-tagállam tartozik, vagy - prudenciális felügyelet alatt álló szervezet vagy a közösségi jogban vagy egy olyan szervezet által meghatározott szempontokkal összhangban, amelyre olyan prudenciális szabályok vonatkoznak, illetve olyanok szerint működik, amelyeket az illetékes hatóságok legalább annyira szigorúnak tekintenek, mint a közösségi jogban rögzített szabályok, vagy amelyért bármely ilyen intézmény garanciát vállal, vagy - olyan vállalkozás, amelynek az értékpapírjait hivatalosan bevezették a tőzsdére vagy azokkal más, nyilvánosan elismert és a közönség számára nyitott, rendszeresen működő és szabályozott piacokon kereskednek. 8. A Nemzeti Számlák Európai Rendszerében (ESA 95) a monetáris pénzügyi intézménynek (MPI) minősülő pénzintézeteket két alszektorba sorolják, nevezetesen központi bankok (S.121) [3] és egyéb MPI-k (S.122). II. Számviteli szabályok Az MPI-knek az éves beszámolót az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv [4] és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírás szerint kell elkészíteniük. Az egyes tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. III. A havi összevont mérleg: állományok Célkitűzés 1. A cél az MPI-k tevékenységéről havonkénti adatszolgáltatás az állomány vonatkozásában. Az adatokat olyan részletezettséggel kell megadni, ami biztosítja, hogy az EKB az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kialakuló monetáris fejleményekről átfogó képet alkosson, továbbá rugalmasságot engedjen e terület monetáris aggregátumai és azok ellentételei tekintetbevételére. Ezen túlmenően a KBER kötelező tartalékképzési rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek által havonta jelentett egyéni állományadatokat az 1921/2000/EK (EKB/2000/8) rendelettel [5] módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 1998. december 1-jei 2818/98/EK európai központi banki rendeletben (EKB/1998/15) [6] foglaltakkal összhangban az említett hitelintézetek tartalékalapjának kiszámítására használják fel. Az állományra vonatkozó havi adatszolgáltatási követelményeket az 1. táblázat mutatja be. A vékony határvonalakkal jelzett rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük [7] (a teljes részletezést l. a II. mellékletben); ez az adatszolgáltatás kötelező, kivéve a két éven túli felmondási idővel visszaváltható betéteket, ami további értesítésig önkéntes adatszolgáltatás marad. A pénzügyi instrumentumok részletes meghatározása e melléklet 3. részében található. Követelmények 2. Az EKB a részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumokat mint állományokat állítja össze. A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból - ideértve az MPI-k által szolgáltatott adatokat is - levezetett forgalmi kimutatásokat is összeállít (l. az V. fejezetben). 3. Az EKB előírja, hogy a statisztikai információkat pénzügyi instrumentumok, illetve futamidő-kategóriák, valutanemek és partnerek szerinti részletezésben közöljék. Mivel eltérő követelmények vonatkoznak a mérleg eszköz-, illetve forrásoldalára, a MPI-k mérlegének két oldalának vizsgálata egymást követően történik. Ezek az A. táblázatban, e melléklet 2. részében láthatók. i. Pénzügyi instrumentum- és futamidő-kategóriák a) Kötelezettségek 4. A részt vevő tagállamokat lefedő monetáris aggregátumok összeállításához összefüggő pénzügyi instrumentum kategóriák szükségesek. Ezek: a forgalomban levő készpénz, a betéti kötelezettségek, a pénzpiaci alapok (PPA-k) által kibocsátott befektetési jegyek, a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, a tőke és a tartalékok, valamint a fennmaradó kötelezettségek. A monetáris és nem monetáris kötelezettségek elkülönítése érdekében a betéti kötelezettségeket egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondással visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) szerint is részletezik. 5. Az eredeti futamidők tagozódása az instrumentumok tulajdonságainak helyettesítőjeként szolgál ott, amennyiben a különböző piacok értékpapírjai egymásnak nem teljesen felelnek meg. A lejárati sávokra (vagy felmondásos visszaváltási periódusokra) vonatkozó lejárati idők a következők: a megállapodás szerinti lejáratú betéteknél egy- vagy kétéves futamidő a kibocsátáskor; a felmondással visszaváltható betéteknél háromhavi és kétéves periódus. A repoügyleteket futamidő szerint nem részletezik, mivel ezek rendszerint nagyon rövid időszakra szóló pénzügyi instrumentumok (kibocsátásukkor rendszerint három hónapnál rövidebb futamidőre szólnak). Az MPI-k által kibocsátott értékpapírokat egy- vagy kétéves lejárat szerint részletezik. A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek esetében nem kötelező a futamidő szerinti részletezés. b) Eszközök 6. Az MPI-k eszközállománya a következők szerint csoportosítható: készpénz, hitelek, nem részvény értékpapírok, PPA-k befektetési jegyei, részvények és egyéb részesedések, reáleszközök és a fennmaradó eszközök. Az eredeti lejárat szerinti futamidő-részletezés kötelező (az egyéves és ötéves lejárati sávban) az MPI-k által a részt vevő tagállamok rezidens szervezeteinek (kivéve az MPI-knek és az államháztartásnak) nyújtott kölcsönökről alszektoronként, valamint az MPI-k által háztartásoknak nyújtott hitelekről felhasználási cél szerinti csoportosításban. Ugyancsak kötelező a részt vevő tagállamokban tevékenykedő, más MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományainak lejárat szerinti részletezése. Ezen állományokat egy- és kétéves lejárati sávra kell lebontani, hogy a monetáris aggregátumok kiszámításakor lehetővé váljon ezen eszközök MPI-k közötti köztes állományának levonása. ii. Valutanemek 7. Az EKB választhatja a monetáris aggregátumok olyan meghatározását, hogy azokba bevonja az összes valutanem egyenlegeit vagy csak euróban számol. Az euróban megadott egyenlegeket ezért az adatszolgáltatási rendszerben elkülönítetten mutatják ki azon mérlegtételek vonatkozásában, amelyek felhasználhatók a monetáris aggregátumok összeállítása során. iii. Ügyfelek 8. A részt vevő tagállamokat lefedő monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállítása megkívánja a pénztartó szektort alkotó, a részt vevő tagállamok területén levő ügyfelek azonosítását. A belföldi, illetve a más részt vevő tagállamok területén rezidens ügyfelek egymástól elkülönítetten és teljesen egyenlő módon kell kezelni valamennyi statisztikai célú részletezésnél. A havi adatok esetében a részt vevő tagállamok területén kívüli ügyfelek földrajzi területek szerinti csoportosítása nem kötelező. 9. A részt vevő tagállamok területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban A pénzügyi és banki statisztika szektorkézikönyve ("Guidance for statistical classification of costumers") című EKB-kiadványban található, az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó irányelvvel, amely a lehető legpontosabban követi az ESA 95-nek megfelelő besorolási elveket. A részt vevő tagállamokban a pénztartó szektor azonosítása érdekében a nem MPI ügyfeleket egyrészt államháztartás (S.13), azon belül a központi kormányzat (S.1311) - az összes betéti kötelezettségben külön-külön feltüntetve -, és egyéb rezidens intézmények szektorra osztják fel. Annak érdekében, hogy a monetáris aggregátumokból és hitelállományokból lebontva havi szektoronkénti részletezésű számítást lehessen készíteni, az egyéb rezidens szektorokat tovább részletezik a következő alszektorok szerint: egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125), nem pénzügyi vállalatok (S.11) és háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Az összes betéti kötelezettség és a "két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú", a "két éven túl felmondásra visszafizetendő" és a "repoügyletek" betétkategóriák tekintetében a hitelintézetek között meg kell különböztetni a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alkalmazásában az MPI-k egyéb ügyfeleit és a központi kormányzatot. iv. A hitelekkel kapcsolatos célok 10. A háztartásoknak (ideértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) nyújtott hiteleket a hitel típusa szerint kell megbontani (fogyasztási hitel, lakáscélú hitel, egyéb). A fogyasztási és lakáscélú hitelek részletes meghatározása e melléklet 3. részében, "az MPI szektor havi összevont mérlegében szereplő instrumentumkategóriák részletes leírása" címmel, a 2. kategóriában, a "Hitelek" tétel alatt található. v. Az instrumentum és lejárati kategóriák összefüggése a valutanemekkel és az ügyfelekkel 11. A részt vevő tagállamokat lefedő monetáris statisztikák összeállítása és a KBER kötelező tartalékképzési rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának a kiszámításához felhasznált adatok egyes keresztösszefüggések létrehozását teszik szükségessé a mérlegen belül a pénzügyi instrumentumok/futamidők/valutanemek és az ügyfelek között, valamint ezen felül a háztartásoknak nyújtott kölcsönök vonatkozásában szükséges egy további, felhasználási cél szerinti részletezés is. 12. Az adatszolgáltatási követelmények azon esetben a legrészletesebbek, amennyiben az ügyfelek a monetáris pénzintézeti szektor részét képezik. A betéti kötelezettségekről alszektorok és futamidők szerinti, valamint további, valutanemenként osztályozott statisztikai információk szükségesek az M3-ban szereplő külföldi valuta komponensekben bekövetkező fejlemények alaposabb elemzésének lehetővé tétele érdekében. Különösen e komponensek valutanemek szerinti elemzése könnyíti meg az M3 külföldi valutákban és euróban levő komponensei közötti helyettesíthetőség mértékének megállapítására irányuló vizsgálatot. A más MPI-kkel szembeni pozíciók részletezését csak annyiban kell elvégezni, amennyiben ez az MPI-k közötti egyenlegek nettózásához vagy a tartalékalap kiszámításához szükséges. 13. A külfölddel szembeni pozíció meghatározása kötelező a "két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek", "két éven túl felmondással visszaváltható betétek" és a "repoügyletek" esetében azért, hogy a pozitív tartalékaránytól függő tartalékalap kiszámítható legyen, az összes betéti kötelezettségek esetében pedig, hogy a külföldi ügyfelek adatait össze lehessen állítani. Továbbá a fizetési mérleg és a pénzügyi beszámolók céljára a külfölddel szemben fennálló betéti kötelezettségeket és hiteleket egyéves eredeti futamidőnél kell részletezni. Határidők 14. Az EKB-nak az egyes részt vevő tagállamokban működő MPI-k helyzetét lefedő, összevont havi mérleget a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjának végéig kell megkapnia. A központi bankok döntik el, hogy e határidő betartása érdekében - figyelembe véve a KBER kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét - milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól. IV. Negyedéves mérlegstatisztikák (állomány) Célkitűzés 1. A monetáris folyamatok további elemzéséhez és más statisztikai célokhoz, mint például. pénzügyi számlák és fizetési mérleg összeállításához, szükség van egyes adatokra. A cél további részletek biztosítása az egyes mérlegsorokról e statisztikai feladatok teljesítése érdekében. Követelmények 2. A negyedéves részletezést csak az összevont mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében kell megadni. Továbbá az EKB bizonyos fokú rugalmasságot engedhet meg az aggregátumok kiszámításában, ha az összesítés magasabb szintjén összegyűjtött adatokból kitűnik, hogy a kérdéses adatok valószínűleg nem jelentősek. a) A részt vevő tagállamok nem MPI-einek nyújtott hitelek alszektor és futamidő szerinti részletezése 3. Annak érdekében, hogy áttekinthető legyen az MPI-k hitelezésének (hitelek és értékpapírok) teljes körű, alszektorok és futamidő szerinti összetétele a pénztartó szektor vonatkozásában, a központi kormányzaton kívüli államháztartási hiteleket negyedévente kell részletezni egy- és ötéves eredeti futamidő szerint, valamint az államháztartás által kibocsátott nem központi kormányzati értékpapír-állományokat egyéves eredeti futamidő szerint, mindezt keresztösszevetésben - alszektoronkénti részletezéssel (tartományi kormányzat S.1312, helyi önkormányzatok S.1313, és társadalombiztosítási alapok S.1314). Ugyancsak kötelező a nem MPI rezidens szervezetek és a nem államháztartás által kibocsátott, nem részvény értékpapír-állományok keresztösszevetéses, alszektorok szerinti részletezése és legfeljebb egyéves, illetve egy éven túli lejárat szerinti szétválasztása. Előírás az MPI-k részvény- és egyéb részesedés állományainak alszektorok szerinti részletezése, a következő alszektorok vonatkozásában: egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125), nem pénzügyi vállalatok (S.11). 4. Előírás továbbá az MPI hitelek és az MPI-k nem részvény értékpapír-állományai teljes összegeinek közlése a központi kormányzat (S.1311) vonatkozásában. b) A részt vevő tagállamok monetáris intézményeinek államháztartással (nem központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése 5. A betéti tartozások kategóriáit a részt vevő tagállamokban az államháztartás - központi kormányzat nélkül - vonatkozásában tartományi kormányzat (S.1312), a helyi önkormányzatok (S.1313) és a társadalombiztosítási alapok (S.1314) szerint kell részletezni. c) Országok szerinti részletezés 6. Az ügyfelek tagállamok szerinti részletezésére a további monetáris fejlemények elemzése, az átmeneti előírások és az adatminőségi ellenőrzése céljából kerül sor. Annak érdekében, hogy jobb információkat lehessen nyújtani a kibocsátott értékpapír-állományok monetáris aggregátumokba bevont összetételéről a kibocsátó országok szerint, a futamidő-részletezést egy- és kétéves lejárati idősávban kell megadni. d) Valutanemek szerinti részletezés 7. A legfontosabb mérlegtételeket a rendszerben nem részt vevő tagállamok fizetőeszközei és a fontosabb nemzetközi valuták (USD, JPY és SFR) szerint kell részletezni. Az ilyen részletezésre azért van szükség, hogy ki lehessen számítani az átértékelődésekkel igazított monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikákat, amennyiben ezen aggregátumok az összes valutanemet összesítve tartalmazzák. A fizetési mérleg és pénzügyi számlák céljaira a külfölddel szembeni betéti tartozások és a hitelek valutanemek szerinti részletezését rövid-hosszú bontásban (egyéves eredeti lejáratot figyelembe véve) kell megadni. e) A részt vevő tagállamokon kívüli ügyfelekkel (nem részt vevő tagállamok és a külföld) szembeni pozíciók szektoronkénti részletezése 8. Az MPI-knek a részt vevő tagállamok területén kívüli ügyfelekkel szembeni pozícióit illetően különbséget kell tenni a bankok vagy (a nem részt vevő tagállamokban levő MPI-k) nem bankok között; ami pedig a nem bankokat illeti, különbséget kell tenni az államháztartás és az egyéb rezidens szektorok között. Amennyiben az ESA 95-öt nem kell alkalmazni, az SNA93 szerinti szektorbesorolás érvényes. Határidők 9. Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére. Az NKB-k határozzák meg, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében. V. A forgalmi statisztikák összeállítása Célkitűzés 1. A monetáris aggregátumokra és ellentételeikre vonatkozó forgalmi statisztikák összeállításához időben le kell vezetni az ügyletek értékadatait az összevont állományi mérlegből, amely információval szolgál a fennálló eszközökről és forrásokról, továbbá az átsorolásokról, árfolyamváltozásokról, egyéb értékelési változásokról, valamint egyes kiigazításokról, mint például a hitelek leírásáról. Követelmények 2. A pénzügyi ügyleteket hó végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik a nem az ügyleteknek tulajdonítható változások hatásait. E célból az EKB e hatásokról az MPI-mérleg számos tételére vonatkozóan előírja a statisztikai információszolgáltatást. Az információk kiigazítás formájában jelennek meg, és a következőkre terjednek ki: "átsorolások és egyéb módosítások", árfolyam-kiigazítások és "átértékelések és hitelek leírása". Továbbá az EKB magyarázó információkat igényel az "átsorolások és egyéb módosítások" körében tett kiigazításokról. 3. A tényleges adatszolgáltatók e rendelet szerinti statisztikai kötelezettsége kizárólag az "átértékelési kiigazításokra" vonatkozik, ami kiterjed a referencia-időszakban mind a hitelleírásokra, mind az értékpapír-állományok átértékeléseire. 4. Az adatszolgáltatói körnek az e melléklet 2. részében, az 1A. táblázatban található "minimumkövetelmények"-ben meghatározott adatszolgáltatási követelményeket kell teljesíteniük. "Minimumkövetelmények" az a legkisebb adatmennyiség, amire a kiigazítások összeállításához és becsléséhez szükség van az EKB által megkövetelt teljes adatkészlet vonatkozásában A központi bankok számára megengedett, hogy további, a "minimumkövetelmények" körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a "minimumkövetelményként" megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak. 5. Az adatszolgáltatóknak előírt követelmény nem vonatkozik az árfolyamváltozásokra és az átsorolási kiigazításra. Az EKB a havi árfolyam-változási kiigazítást az adatszolgáltatók által valutanemenként külön-külön megadott állományadatok alapján számítja ki. Ezen adatokat negyedévente az e melléklet 2. részében található 4. táblázatnak megfelelően szolgáltatják. Az (1) bekezdésben említett átsorolásokat ugyancsak kizárják, mert ezen adatokat a NKB-k a számukra már rendelkezésre álló, különféle információs forrásokból saját maguk gyűjtik. Hitelek leírása/törlése 6. A hitelek leírásával/törlésével kapcsolatos kiigazítást azért jelentik, hogy a forgalmi statisztikákból ki lehessen szűrni a mérlegben szereplő hitelek értékében beálló olyan változások hatásait, amelyeket a hitelek leírásának/törlésének alkalmazása idéz elő. Ennek a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is tükröznie kell, amennyiben egy NKB úgy dönt, hogy a fennálló állományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/törlését - amennyiben ez megállapítható - szintén jelenteni kell. i. Pénzügyi instrumentumok és futamidő-kategóriák 7. A leírások/törlések az eszközök "hitelek" tételére utalnak. A "minimumkövetelmények" részeként lejárat szerinti részletezés nem szükséges. Azonban az NKB-k előírhatják az adatszolgáltatóknak további adatok szolgáltatását a havi állományadatoknál bemutatott futamidő szerinti részletezésnek megfelelően. ii. Valutanemek 8. Az "átértékelési kiigazításoknak" a hitelek valutaneme (euro, illetve nem euro) szerinti részletezése nem szerepel a "minimumszabályok" között; azonban az NKB-k előírhatják a valutanemek szerinti részletezést. iii. Ügyfelek 9. A "minimumkövetelmények" tartalmazzák a leírt összegek és a céltartalékok változásainak külön azonosítását, amennyiben a hiteleket céltartalékok nélkül jelentik, az ügyfelek földrajzi elhelyezkedésének megfelelően. Továbbá, a részt vevő tagállamokban található ügyfeleket intézményi szektoruk szerint sorolják be - külön adatokkal az MPI-kre és az "egyéb rezidens szektor"-ra vonatkozóan -, és ez utóbbit még tovább részletezik alszektorok szerint, azaz: egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125), nem pénzügyi vállalatok (S.11), háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Ezenkívül a háztartások szektoron belül a hitelek felhasználási célja szerint további részletezés is készül, azaz fogyasztási, lakáscélú és egyéb hitelek (maradvány). A külföldnek nyújtott hitelekre vonatkozó teljes összeget minden további részletezés nélkül kell jelenteni. iv. Határidők 10. Az EKB-nak az összesített "átértékelési kiigazításokat" az adatszolgáltatók által minden egyes részt vevő tagállamban nyújtott hitelek leírása tekintetében a tárgyhónap végét követő 15. munkanap végéig kell megkapnia. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében. Az értékpapírok átértékelődése 11. Az értékpapírok átértékelődése tekintetében tett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy piaci árának a változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az értékpapír-állomány árfolyamveszteségéből/nyereségéből eredő értékváltozásait, amelyek az időszak végi mérleg állományaiban tükröződnek. Tartalmazhatja az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy nyereséget is. i. Instrumentumok és futamidő-kategóriák a) Kötelezettségek 12. Az állományadatok összeállítására általánosan használt számviteli szabályok ismeretében elfogadott, hogy az "egyéb átértékelési kiigazítás" tétel csak az eszközoldali, ilyen fejlemények által esetleg érintett instrumentumkategóriákra vonatkozik. Ezért a mérleg forrásoldalát illetően nem határoztak meg minimum adatszolgáltatási követelményt. b) Eszközök 13. Az MPI-ktől az átértékelési kiigazításokat a "nem részvény értékpapírok" és a "részvények és egyéb részesedések" tételek vonatkozásában gyűjtik. A "minimumkövetelmények" a két éven túli eredeti futamidejű "nem részvény értékpapírok"-ra vonatkoznak. Az NKB-k azonban a "minimumkövetelményeken" túl további követelményként előírhatják ugyanazokat a valutanem és futamidő szerinti részletezéseket, mint a havi állományadatoknál. A "részvények és egyéb részesedések" tétel tekintetében a "minimumszabályok" szektoronkénti teljes összegekre vonatkoznak, és megegyeznek az állományadatokra vonatkozó előírással. ii. Valutanemek 14. A "minimumkövetelmények" között nincs előírás az átértékelések valutanemek szerinti részletezésére. Az NKB-k azonban a "minimumkövetelményeken" túl előírhatják a valutanemek szerinti részletezést (euro, nem euro) is. iii. Partnerszervezetek 15. A "nem részvény értékpapírok" tétel átértékelése tekintetében a "minimumkövetelmények" a belföldi rezidens szervezetek és az egyéb részt vevő tagállamok rezidens szervezeteinek szektoronkénti, azaz az MPI-k, államháztartás és az "egyéb rezidens" szektor szerinti részletezéséra utalnak. Kiigazításként a külföld tekintetében a teljes összeget kell jelenteni. Az NKB-k azonban kibővíthetik e követelményt úgy, hogy a havi állományadatokkal megegyező részletezést írnak elő. 16. A "részvények és egyéb részesedések" tétel átértékelése tekintetében a "minimumkövetelmények" a belföldi rezidens szervezetek és az egyéb részt vevő tagállamok rezidens szervezetei részletezésére utalnak szektoronként, azaz MPI-k és az "egyéb rezidens" szektorok vonatkozásában, és a kiigazítást a külföld tekintetében egy összegben kell jelenteni. Ez esetben a "minimumkövetelmények" csoportja megegyezik az NKB-k által az EKB-nek jelentett adatokkal. iv. Határidők 17. Az EKB-nak a megfelelő értékpapírok átértékelésére vonatkozó összevont átértékelési kiigazításokat minden egyes részt vevő tagállam adatszolgáltatóitól a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjának végéig kell megkapnia. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében. 2. RÉSZ Kötelező részletezések A. táblázat A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegének alkalmazásában használt részletezések áttekintése Pénzügyi eszköz/futamidő-kategóriák, ellentételek és valutanemek (A havi adatrészletezések félkövérrel szedve és csillaggal jelölve) PÉNZÜGYI INSTRUMENTUM/FUTAMIDŐ-KATEGÓRIÁK Eszközök | Források | 1.Készpénz *2.Hitelek *Legfeljebb egy év*1 és 5 év közötti*5 éven túli*3.Nem részvény értékpapírok *Legfeljebb egy év*1 és 2 év közötti*éven túli*4.PPA befektetési jegyek *5.Részvények és egyéb részesedések *6.Reál eszközök *7.Fennmaradó eszközök * | 8.Forgalomban levő készpénz9.Betétek *Legfeljebb egy év*1 éven túli*9.1.Egynapos*9.2.Megállapodás szerinti futamidő *Legfeljebb egy év *1 és 2 év közötti *2 éven túli*9.3.Felmondással visszaváltható *3 hónapon belüli*3 hónapnál hosszabb *ebből: 2 éven túli*9.4.Repo-ügyletek *10.PPA befektetési jegyek *11.Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok *Egy éven belül *1 és 2 év között *2 éven túli *12.Saját tőke *13.Fennmaradó források * | Ügyfelek Eszközök | Források | A.Belföldi rezidens *Monetáris pénzügyi intézmények *Nem MPI-k *Államháztartás *központi kormányzattartományi kormányzathelyi önkormányzatoktársadalombiztosítási alapokEgyéb rezidens szektorok*egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124)*Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125)*Nem pénzügyi vállalatok (S. 11)*Háztartások stb. (S.14 + S.15),*B.Más részt vevő tagállamok rezidensei *Monetáris pénzügyi intézményekNem MPI-kÁllamháztartás *központi kormányzattartományi kormányzathelyi önkormányzatoktársadalombiztosítási alapokEgyéb rezidens szektorok*egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124)*biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125)*nem pénzügyi vállalatok (S. 11)*háztartások stb. (S.14 + S.15)*C.A külföld rezidensei *BankokNem bankokÁllamháztartásEgyéb rezidens szektorokD.Máshová nem sorolt | A.Belföldi rezidens *Monetáris pénzügyi intézmények *ebből: hitelintézetek *Nem MPI-k *Államháztartás *Központi kormányzat *tartományi kormányzathelyi önkormányzatoktársadalombiztosítási alapokEgyéb rezidens szektorok*egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124),*Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125)*Nem pénzügyi vállalatok (S. 11)*Háztartások stb. (S.14 + S.15)*B.Más részt vevő tagállamok rezidensei *Monetáris pénzügyi intézmények *ebből: hitelintézetek *Nem MPI-k *Államháztartás *központi kormányzattartományi kormányzathelyi önkormányzatoktársadalombiztosítási alapokEgyéb rezidens szektorok*Egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124),*biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125)*nem pénzügyi vállalatok (S. 11)*háztartások stb. (S.14 + S.15)*C.A külföld rezidensei *BankokNem bankokÁllamháztartásEgyéb rezidens szektorokD.Máshová nem sorolt | Valutanemek e | euro | | x | külföldi valuták | Az eurón kívüli valuták (azaz más tagállamok valutái, USD, JPY, CHF, a fennmaradó valutanemek) | +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ +++++ TIFF +++++ 3. RÉSZ Az EKB-hoz benyújtandó összevont mérleggel kapcsolatos meghatározások - a kötelezettségek és eszközök instrumentumkategóriái Általános meghatározások A részt vevő tagállamok területét lefedő MPI szektor összevont mérlegének összeállítása alkalmazásában az adatszolgáltatói kör azon MPI-kből áll, amelyek szerepelnek az MPI-k statisztikai célú névjegyzékében és a részt vevő tagállamokban [18] rezidensek. Ezek a következők: - a belföldön bejegyzett és letelepedett intézmények, beleértve azon leányvállalatokat, amelyek anyavállalata külföldön telepedett le, és - intézmények fióktelepei, amelyek központi ügyvezetésének helye külföldön található. A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személynek többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik, ugyanakkor a fióktelepek nem bejegyzett (önálló jogi személyiséggel nem rendelkező) jogalanyok, és teljes egészében az anyavállalat tulajdonában állnak. Statisztikai alkalmazásban az MPI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az azonos ország területén belüli összes telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett. Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos ország területén letelepedett MPI-k, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét, azonban a hitelintézetek és más MPI-k üzleti vonatkozású adatait elkülönítetten kell kezelnie a KBER kötelező tartalékképzési rendszere céljaira. Ha egy intézmény fióktelepekkel rendelkezik egy másik részt vevő tagállam területén, egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének valamennyi ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit a másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban levő fióktelepeknek a másik tagállam területén levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint egy másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat. Ha egy intézmény a részt vevő tagállamok területén kívül fióktelepekkel rendelkezik, az egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelynek vagy a központi ügyvezetés helyének az összes ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban található fióktelepnek a részt vevő tagállamok területén kívül bejegyzett székhely vagy a központi ügyvezetés helye irányában vagy ugyanezen intézmény részt vevő tagállamok területén kívül levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat. Az offshore pénzügyi központokban letelepedett intézményeket statisztikailag azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók. A kibocsátáskori futamidő (eredeti futamidő) a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött "élettartamát" jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai). Felmondási idő megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már szankció terhe nélkül készpénzre válthatja. A pénzügyi instrumentumokat csak akkor osztályozzák a felmondási időszak hosszának megfelelően, ha nincs megállapodás szerinti lejárat [19]. A szektorok meghatározása Az ESA 95 a szektorbesorolás alapjául szolgál. A belföldi területen kívüli, nem MPI partnerszervezetek szektorbesorolása tekintetében további útmutatás az EKB Money and Banking Statistics Sector Manual-ban található. A tagállamok területén kívüli bankintézmények nem MPI, hanem inkább "bank" elnevezéssel szerepelnek hivatkozásokban. Hasonlóképpen a "nem MPI-k" kifejezés csak a tagállamokra vonatkozik; más országok esetében a "nem bankok" kifejezés megfelelő. A "nem MPI-k" az alábbi szektorokból és alszektorokból állnak: - államháztartás: olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (l. ESA 95, 2.68-2.70. bekezdés), - központi kormányzat: az állam és más központi közigazgatási szervek, amelyek hatásköre kiterjed a teljes gazdaság területére, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével (l. ESA 95, 2.71. bekezdés), - tartományi kormányzat: önálló intézményi egységek, amelyek a központi kormányzat szintje alatti és a helyi önkormányzatok szintje feletti egyes kormányzati feladatköröket gyakorolnak, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével (l. ESA 95, 2.72. bekezdés), - helyi önkormányzatok: olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre a gazdaság területének csak egy helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapok helyi szervezetei kivételével (l. ESA 95, 2.73. bekezdés), - társadalombiztosítási alapok: központi, állami és helyi intézményi egységek, amelyek alapvető tevékenysége szociális ellátások nyújtása (l. ESA 95, 2.74. bekezdés). A többi, azaz az államháztartáson kívüli nem MPI rezidens szektorba az alábbiak tartoznak: - egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők: nem monetáris pénzügyi vállalatok és "kvázivállalatok" (a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége források pénzügyi közvetítése nem készpénz, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítői formájában az MPI-k körén kívül eső intézményi egységektől (l. ESA 95, 2.53-2.56. bekezdés). Ugyancsak ide tartozik valamennyi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amelyek alapvetően pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek (l. ESA 95, 2.57-2.59. bekezdés), - biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak: nem monetáris pénzügyi vállalatok és "kvázivállalatok", amelyek alapvető tevékenysége a kockázatok közös vállalásával összefüggésben végzett pénzügyi közvetítés (l. ESA 95, 2.60-2.67. bekezdés), - nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem pénzügyi közvetítéssel, hanem elsődlegesen piaci áruk előállításával és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (l. ESA 95, 2.21-2.31. bekezdés), - háztartások: egyének és egyének csoportjai, mint fogyasztók, kizárólag saját felhasználásra árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve hogy tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci árukat állítanak elő és nem piaci szolgáltatásokat nyújtanak a háztartások meghatározott csoportjai számára (l. ESA 95, 2.75-2.88. bekezdés). Az instrumentumkategóriák meghatározása Az összesített mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek kategóriáinak meghatározása figyelembe veszi a különböző pénzügyi rendszerek tulajdonságait. A lejárat szerinti elemzés segíthet az instrumentummeghatározások következetességének megteremtésében, amennyiben a különböző pénzügyi piacok instrumentumai egymással nem teljesen összehasonlíthatók. Az alábbi táblázatok az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazzák, amelyet az NKB-knak kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a saját országaik szintjén alkalmazható kategóriákra. [20]. Az MPI szektor havi összevont mérlegében szereplő instrumentumok kategóriáinak részletes leírása INSTRUMENTUMKATEGÓRIÁK Kategória | A főbb jellemzők leírása | 1. Készpénz | A fizetésre általánosan használt forgalomban levő euro és külföldi bankjegyek és pénzérmék állománya. | 2. Hitelek | Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközök, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még akkor is, ha az már forgathatóvá vált). Magában foglalja a betétek formájában megjelenő eszközöket: háztartásoknak fogyasztási hitel formájában nyújtott kölcsönök (áruk és szolgáltatások fogyasztása körében személyes használat céljával nyújtott kölcsönök), lakáscélú hitelek (a hitelt kibővítve a lakás célú befektetéssel, ideértve az építkezést és a felújítást), s egyéb (pl. üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott hitelek). A lakáscélú hitelek a lakóingatlannal fedezett lakáscélú hitelekből, és - amennyiben ez megállapítható - a személyes alapon adott és egyéb eszközökkel biztosított lakáscélú hitelekből állnakmás MPI-knél elhelyezett betétekharmadik személyek részére nyújtott pénzügyi lízingA pénzügyi lízing olyan szerződés, amelynek keretében egy tartós használati cikket annak jog szerinti tulajdonosa (lízingbe adó) egy harmadik személynek (lízingbe vevő) kölcsönad az instrumentum gazdaságilag hasznos élettartamának jelentős részére vagy egészére, olyan részletfizetések ellenében, amelyek összege fedezi az instrumentum költségeit, valamint az instrumentum értékébe beszámított kamat költségét. A lízingbe vevő lényegében élvezi az instrumentum használatából eredő összes hasznot és viseli a tulajdonnal járó költségeket és kockázatokat. Statisztikai alkalmazásban a pénzügyi lízinget a lízingbe adó által a lízingbe vevőnek nyújtott hitelként kezelik (amelynek révén a lízingbe vevő számára lehetővé válik tartós használati cikk megvásárlása). A (lízingbe adóként megjelenő) MPI által nyújtott pénzügyi lízinget az MPI mérlegében az eszközök között a "hitelek" sorban kell kimutatni. A lízingbe vevő részére kölcsönadott eszközöket (tartós használati cikkeket) az MPI-k mérlegében egyáltalán nem kell kimutatnia még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelekAzon hitelek minősülnek rossz hiteleknek, amelyek esetében a visszafizetés határideje lejárt vagy a hitel valamilyen egyéb okból bizonytalanná vált. Az egyes NKB-k határozzák meg, hogy a rossz hiteleket a céltartalékkal együtt vagy anélkül tartják nyilván.nem forgatható értékpapírok állományaolyan értékpapírok, amelyek nem részvények vagy egyéb részesedések, és amelyek nem forgathatók és nem értékesíthetők másodlagos értékpapírpiacokon (l. még "eladható hitelek")eladható hitelekA de facto forgathatóvá vált hiteleket az "eszközök" között a "hitelek" sorban kell kimutatni, feltéve hogy létüket továbbra is egyetlen dokumentum bizonyítja, és amelyeket főszabályként csak esetenként hoznak kereskedelmi forgalomba betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelésAz alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek) kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez a "részvények és egyéb részesedések" tétel egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz vagy a "hitelek", vagy a "nem részvény értékpapírok" sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben az MPI állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a "nem részvény értékpapírok" sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik megkövetelések fordított visszavásárlási ("repo") ügyletek alapjánAz adatszolgáltatók által megvásárolt értékpapírok ellenében kifizetett készpénz ellentétele - l. kötelezettségek 9.4. tételétAz alábbi tételt nem szabad hitelként kezelni: vagyonkezelési alapon adott hitelekA vagyonkezelési alapon adott hitelek ("vagyonkezelői hitelek/fiduciárius, azaz bizalmi hitelek") olyan hitelek, amelyeket az egyik fél ("fiduciárius ügylet kötelezettje") nevében nyújtanak egy harmadik személy ("kedvezményezett") részéről. Statisztikai alkalmazásban a vagyonkezelői hiteleket nem kell nyilvántartani a fiduciárius ügylet kötelezettjének mérlegében, amennyiben a tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak. A tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak, ha: (i) a kedvezményezett vállalja a hitellel járó kockázatot (azaz a fiduciárius ügylet kötelezettje csak a hitel adminisztratív kezeléséért felelős); vagy (ii) a kedvezményezett befektetése a veszteségek ellen garantált, a fiduciárius ügylet kötelezettjének időközben felszámolása esetére (azaz a vagyonkezelési alapon adott hitel nem része a fiduciárius ügylet kötelezettje azon eszközeinek, amelyeket csőd esetén fel lehet osztani a hitelezők között) | 3. Nem részvény értékpapírok | Nem részvény vagy egyéb részesedés formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és birtoklásuk nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak: olyan értékpapírok állománya, amelyek birtokosa feltétlen jogot szerez egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően járnagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet (l. még a 2. kategóriában az "eladható hitelek" cím alatt)hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában megjelenő alárendelt követelés (l. még a 2. kategóriában a "betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés" címszó alatt)a repo típusú műveletek kezelési módjával való összhang fenntartása érdekében az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani (és nem helyezhetők át az azokat ideiglenes megszerző mérlegébe), ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására (és annak megtétele nem egyszerűen opció) | 3a. Nem részvény értékpapírok legfeljebb egyéves eredeti futamidővel | legfeljebb egyéves eredeti futamidejű forgatható kibocsátott értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állományanagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, legfeljebb egyéves eredeti futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehetalárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, legfeljebb egyéves eredeti futamidővel | 3b. Nem részvény értékpapírok egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel | forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővelnagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehetalárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel | 3c. Nem részvény értékpapírok, két éven túli eredeti futamidővel | forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya, két éven túli eredeti futamidővelnagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, két éven túli eredeti (kibocsátáskori) futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehetalárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, két éven túli eredeti futamidővel | 4. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei | Ez az instrumentum a pénzpiaci alapok (PPA-k) által kibocsátott befektetési jegyek állományát tartalmazza. A PPA-k kollektív befektetési vállalkozások, amelyek kibocsátott befektetési jegyei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői. A PPA-k elsődlegesen pénzpiaci instrumentumokba és/vagy PPA befektetési jegyekbe és/vagy egyéb, legfeljebb egy hátralevő futamidejű átruházható kibocsátott értékpapírokba és/vagy bankbetétekbe, és/vagy olyan eszközökbe fektetnek be, amelyek megtérülési rátája megközelíti a pénzpiaci instrumentumok kamatait (l. még az 5. és 10. kategóriát). | 5. Részvények és egyéb részesedések | Értékpapír-állományok, amelyek társaságokban és kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezen értékpapírok általában jogot biztosítanak tulajdonosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából és felszámolás esetére saját tőkéjéből való részesedésre. Ide tartoznak a nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei is (kivéve a PPA-k befektetési jegyeit). | 6. Reáleszközök | Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a tétel olyan nem pénzügyi (tárgyi vagy immateriális) instrumentumokból áll, amelyeket az adatszolgáltatók egymást követően több éven keresztül ismételten fel kívánnak használni. Ide tartoznak az MPI-k által használt földterület és épületek, valamint a berendezések, szoftverek és az infrastruktúra egyéb eszközei. A befektetett pénzügyi instrumentumokat nem itt, hanem a "hitelek"/"nem részvény értékpapírok"/"részvények és egyéb részesedések" tételeknél tartják nyilván, az instrumentum típusától függően. | 7. Fennmaradó eszközök | A "fennmaradó eszközök" a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása "máshová nem sorolt eszközök". Ez a tétel az alábbiakat foglalhatja magában: pénzügyi származékos pozíciók, bruttó pozitív piaci értékenStatisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetnia függő tételek tekintetében esedékes bruttó összegekA függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan eszközegyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjére vonatkoznak (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró pénzek)követelést jelentő átmenő tételek bruttó összegeiAz átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelekhez tartozó) tőkét képviselnek, amelyeknek az MPI-k közötti átutalása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a csekkek és más formában történő befizetések, amelyeket a többi MPI-nek beszedés céljából elküldtek.elhatárolt hitelkamatA hitelek után elhatárolt kamatkövetelés az olyan kamatra utal, amely a mérleg-adatszolgáltatás napján már felhalmozódott, azonban csak egy későbbi időpontban (vagyis az adatszolgáltatás napját követően) esedékes. A hitelek után elhatárolt kamat bruttó összegét a "fennmaradó eszközök" sorban kell szerepeltetni. A elhatárolt kamat összegét ki kell emelni azon hitel összegéből, amelyre vonatkozik, és amelyet az adatszolgáltatás napján fennálló névleges összegen kell értékelni.esedékes osztalékoknem az MPI fő üzleti tevékenységgel kapcsolatban esedékes összegekaz állam által kibocsátott pénzérmék eszközellentétele (csak az NKB-k mérlegében szerepel)a "fennmaradó eszközök" köréből ki lehet zárni az olyan pénzügyi instrumentumokat, amelyek pénzügyi eszközök formáját öltik (ezek a mérleg más soraiban szerepelnek), egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem öltenek pénzügyi eszköz formát, mint pl. a garanciákat, kötelezettségvállalásokat, a közigazgatási és vagyonkezelői hiteleket (mérlegen kívül nyilvántartott tételek) és a nem pénzügyi instrumentumokat, mint pl. a földterület és az áruk (amelyek a "Befektetett eszközök" tételnél szerepelnek). | FORRÁSKATEGÓRIÁK Kategória | A főbb jellemzők leírása | 8. Forgalomban levő készpénz | A források között a "forgalomban levő készpénz"-t "forgalomban levő, általánosan fizetésre használt bankjegyek és érmék"-ként határozzák meg. E kategória magában foglalja az EKB és az NKB-k által kibocsátott bankjegyeket. A forgalomban levő pénzérmék a részt vevő tagállamokban nem MPI-ik, hanem a központi kormányzat forrástételei. A pénzérmék azonban a monetáris aggregátumok részét képezik és e tételt egyezményesen a "forgalomban levő készpénz" kategóriában kell feltüntetni. E forrás ellentételét a "fennmaradó eszközök" között kell feltüntetni. | 9. Betétek | A forgatható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével az adatszolgáltatók hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategóriát a következő összetevőkre kell bontani: egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondás alapján visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek). A "betétek" kategória magában foglalja a "hiteleket" mint az MPI-k kötelezettségeit is. Fogalmilag a hitelek az MPI-k által elfogadott, nem betétek formájában megjelenő összegeket képviselik. Az ESA 95 a "hitelek" és a "betétek" között a kezdeményező fél szerint tesz különbséget (ha ez a kölcsönt felvevő fél, akkor hitelről, míg ha a kölcsönt nyújtó fél, akkor betétről van szó), bár a gyakorlatban e különbségtétel jelentősége az adott ország pénzügyi struktúrájának megfelelően változhat. Az adatszolgáltatási rendszeren belül a "hiteleket" nem ismerik el önálló kategóriának a mérleg forrásoldalán. Ehelyett, a hitelnek minősülő egyenlegeket megkülönböztethetetlenül a "betéti források" közé kell sorolni, kivéve ha azok forgatható instrumentumok formáját öltik. Mindez összhangban áll a "betéti források" korábban említett meghatározásával. Az MPI-k részére adott és "betéti források"-ként besorolt hiteleket az adatszolgáltatási rendszer követelményeinek megfelelően kell részletezni (vagyis szektorok, instrumentumok, valutanemek és lejárat szerint). Az adatszolgáltatók által kibocsátott, nem forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általában a "betéti források" közé kell sorolni. Az instrumentumokat "nem forgatható"-ként lehet említeni olyan értelemben, hogy az ilyen értékpapírok tulajdonjogának átruházására korlátozások vonatkoznak, ami jelentheti azt, hogy ezeket nem lehet piacon forgalmazni vagy - bár technikailag forgatható papírokról van szó - megfelelő szervezett piac hiányában ténylegesen nem lehet azokkal kereskedni. Ha az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható értékpapírok a későbbiekben forgathatóvá válnak, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" közé. A származékos ügylet keretében létrehozott fedezeti betéteket a "betéti források" közé kell sorolni, ha ezek az MPI-knél letétbe helyezett készpénzzel biztosított kezességet testesítenek meg, ha ezeknek a letétbe tevő marad a tulajdonosa, és ha az ügylet lezárásakor ezeket a letétbe tevőnek kell visszafizetni. A jelenlegi piaci gyakorlat alapján az is javasolt, hogy az adatszolgáltató által kapott fedezeti betétet csak olyan mértékig kell a "betéti források" közé sorolni, amennyiben ezáltal az MPI továbbkölcsönzésre szabadon rendelkezésre álló tőkéhez jut. Ha az MPI által kapott fedezeti betétet tovább kell adni a származékok piaca egy másik résztvevőjének (pl. az elszámolóháznak), akkor elvileg csak azt a részt kell a "betéti kötelezettség"-ek közé sorolni, ami az MPI rendelkezésében marad. A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel a fedezeti betétek különböző típusait helyezik el azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül, illetve melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzéshez szükséges forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a "fennmaradó kötelezettségek" vagy a "betéti tartozások" közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a "pl. lízingszerződésekhez kapcsolódó, meghatározott rendeltetésű egyenlegek"-et betéti forrásként a "megállapodás szerinti futamidejű betétek", vagy a "felmondás alapján visszaváltható betétek" közé kell sorolni, a mögötte levő szerződésben megjelölt futamidőtől és egyéb rendelkezésektől függően. A vagyonkezelői alapon kapott pénzösszegeket (betéteket) nem kell nyilvántartani az MPI-k statisztikai mérlegében (l. A "vagyonkezelői alapon nyújtott hitelek" tétel a 2. kategóriában) | 9.1. Egynapos betétek | Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő és akár "hardveralapú""e-pénz" (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár az MPI-k által kibocsátott "szoftveralapú" elektronikus pénz formájában megjelenő egyenlegeket e tételnél kell nyilvántartani. E tételbe nem tartoznak a nem átruházható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal visszavonhatók, azonban csak jelentős szankciók terhe mellett: csekkel, banki átutalással, terheléssel vagy más módon bármely jelentős szankciótól és korlátozástól mentesen átruházható (kamatozó vagy nem kamatozó) egyenlegekolyan (kamatozó, vagy nem kamatozó) egyenlegek, amelyek kérésre azonnal vagy a betét elhelyezését követő napon záróra előtt és jelentős szankció, vagy más korlátozás nélkül készpénzre válthatók, viszont nem átruházhatókelőre kifizetett összegeket képviselő egyenlegek (kamatozó vagy nem kamatozó) "hardveralapú" vagy "szoftveralapú" e-pénzzel összefüggésben (pl. előre kifizetett bankkártyák)a hitel megadásának napját követő napon záróráig visszafizetendő hitelek. | 9.2. Megállapodás szerinti futamidejű betétek | Olyan nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet vagy csak bizonyos szankció megfizetése ellenében lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani. E tétel tartalmazza az olyan hatóságilag szabályozott takarékbetéteket is, amelyeknél a futamidőre vonatkozó szempont nem mérvadó (a "két éven túli" futamidősávba besorolt betétek). A változó kamatozású, ismételt lekötési, illetve hitelmegújítási rendelkezéseket tartalmazó pénzügyi termékeket a legközelebbi lejárat szerint kell besorolni. Bár a megállapodás szerinti futamidejű betétek esetében fennállhat az előzetes felmondás melletti korábbi visszaváltás lehetősége, illetve a betétet bizonyos szankció terhe mellett korábban vissza lehet váltani, azonban e jellemzők a besorolásnál nem minősülnek lényegesnek. | 9.2a Legfeljebb egyéves, megállapodás szerinti futamidejű betétek | egy éven belüli rögzített lejárattal elhelyezett egyenlegek (kivéve az egynapos eredeti futamidejű betéteket), amelyek nem átruházhatók és a futamidő letelte előtt nem válthatók át pénzreegy éven belüli rögzített lejárattal elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolniegy éven belüli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatókegy éven belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni.egy éven belüli futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelekMPI-k által kibocsátott nem forgatható (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egy éven belüli eredeti futamidővelMPI-k által kibocsátott alárendelt követelés, egy éven belüli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában | 9.2b Egy éven túli, legfeljebb kétéves, megállapodás szerinti futamidejű betétek | egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő lejárta előtt nem válthatók át pénzreegy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolniegy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció terhe mellett visszaválthatókegy és két év közötti időn belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetniegy és két év közötti eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelekMPI-k által kibocsátott nem forgatható, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) értékpapírokMPI-k által kibocsátott alárendelt követelés egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futaidejű betétek vagy hitelek formájában | 9.2c Két éven túli megállapodás szerinti futamidejű betétek | két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő lejárta előtt nem válthatók át pénzrekét éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolnikét éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatókegyenlegek (függetlenül esedékességi határidejüktől), amelyeknél a kamatlábakat és/vagy szerződési feltételeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg, és amelyeket két éven túl teljesülő különleges célokra (pl. lakáscélú finanszírozás) szánnak (még akkor is, ha technikailag ezek kérésre visszaválthatók)két éven túl lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetnikét éven túli eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelekMPI-k által kibocsátott, nem forgatható, két éven túli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokMPI-k által kibocsátott alárendelt követelés két éven túli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában | 9.3. Felmondással visszaváltható betétek | Megállapodás szerinti futamidő nélküli, át nem ruházható betétek, amelyeket nem lehet pénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak egyrészt azon betétek, amelyek - bár jogilag kérésre esetleg visszaválthatók - visszaváltására a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók mellett kerülhet sor (a "legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek" futamidősávba sorolt betétek), másrészt a felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak (a "három hónapon túli" futamidősávba tartoznak) | 9.3a Legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek | Olyan, rögzített futamidő nélkül elhelyezett betétek, amelyeket csak legfeljebb három hónapos felmondás alapján lehet visszavonni; ha az ilyen felmondási idő letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval járNem átruházható, látra szóló takarékbetétek és a lakossági betétek más típusai, amelyek jogilag kérésre azonnal is visszaválthatók, de a visszaváltás jelentős szankcióval járOlyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén kevesebb, mint három hónapnál rövidebb időn belül kell azokat felmondani. | 9.3b Három hónapon túli, legfeljebb kétéves felmondással (amennyiben van ilyen) visszaváltható betétek | Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyeket csak három hónapnál hosszabb felmondás alapján lehet visszavonni; ha az ilyen felmondási időszak letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval járFelmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznakOlyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén három hónapnál hosszabb felmondási idővel kell azokat felmondani | 9.4. Repoügyletek | Az adatszolgáltató által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért/aranyért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre az adatszolgáltató határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat/aranyat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. Az adatszolgáltatók által harmadik személy ("ideiglenes megszerző") részére átruházott értékpapírok/arany ellenében kapott összegeket a "visszavásárlási megállapodások" sorban kell szerepeltetni, feltéve hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy az adatszolgáltatók az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok/arany feletti tényleges (gazdasági) tulajdonjogukat. Ebből a szempontból a jogi értelemben vett tulajdonjog átruházása nem meghatározó jellemző a repo típusú műveletek kezelési módjának meghatározásakor. Ha az ideiglenes megszerző a repoügylet révén megkapott értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges állampapír eladás-vételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapírok/arany portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe. A repo típusú műveletek következő három változatát olyan módon alakították ki, hogy azok megfeleljenek a biztosított hitelként való kezeléshez szükséges feltételeknek. Ennél fogva az adatszolgáltatók által (egy harmadik személy részére ideiglenesen átruházott értékpapírok/arany ellenében) kapott összegek a "visszavásárlási szerződések" közé tartoznak: harmadik személy részére visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek,harmadik személy részére kötvények (készpénzbiztosíték melletti) kölcsönzése formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek,harmadik személy részére eladási/visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek. | 10. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei | A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek. A PPA-k olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsősorban pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe és/vagy más, legfeljebb egy év hátralevő futamidejű átruházható értékpapírokba, és/vagy bankbetétekbe és/vagy a pénzpiaci eszközök után járó kamat mértékét megközelítő megtérülési ráta mellett fektetnek be. | 11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok | Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint forgathatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. Ide tartoznak az olyan értékpapírok, amelyek birtokosuk részére feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemhez és/vagy egy előre megállapított, rögzített összeghez, ami meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár. Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható és a későbbiekben forgathatóvá váló értékpapírokat át kell sorolni a "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" közé (l. még a 9. kategóriánál). A pénzügyi és banki statisztikák alkalmazásában az MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést az MPI-k egyéb tartozásaival azonos módon kell kezelni. Emiatt az értékpapírok formájában kibocsátott alárendelt követelést a "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok", míg a betétek vagy hitelek formájában kibocsátott alárendelt követeléseket a "betéti források" közé kell sorolni. Ha statisztikai célból az összes MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést egy összegként azonosítják, e számadatot a "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" sorban kell szerepeltetni, azon az alapon, hogy az alárendelt követelések túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelennek meg. Az alárendelt követeléseket nem szabad a "saját tőke" forrástételben szerepeltetni. | 11.a Egy éven belüli eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | MPI-k által kibocsátott forgatható, egy éven belüli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokMPI-k által kibocsátott egy éven belüli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában | 11.b Egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | MPI-k által kibocsátott, forgatható, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokMPI-k által kibocsátott, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában | 11.c Két éven túli eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | MPI-k által kibocsátott, forgatható, két éven túli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokMPI-k által kibocsátott két éven túli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában | 12. Saját tőke | Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve az MPI-kben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában az MPI eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában: alaptőkefel nem osztott eredmény vagy tőkea hitelekre, értékpapírokra és az instrumentumok más típusaira képzett általános és különleges céltartalékok (amelyeket a számviteli szabályoknak megfelelően lehet nyilvántartani) | 13. Fennmaradó források | A "fennmaradó források"-nak a mérleg forrásoldalán visszamaradt tételeket tekintik, amelyek a "máshová nem sorolt kötelezettségek" címet viselik. Ez az alábbiakat foglalja magában: származékos pénzügyi pozíciók, negatív bruttó piaci értékekkelStatisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetnia függő tételek tekintetében fizetendő bruttó összegekA függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan egyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjével függenek össze (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró tőke)a tartozást jelentő átmenő tételek bruttó összegeiAz átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelek tulajdonát képező) pénzalapokat képviselnek, amelyeknek MPI-k közötti továbbítása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a hitelátruházások és az ügyfelek számláiról terheléssel lehívott összegek és egyéb olyan tételek, amelyeknél a megfelelő összegű kifizetést az adatszolgáltató még nem teljesítettebetétek után fizetendő elhatárolt kamattartozásA betétek után esedékes kamattartozás az olyan kamatra vonatkozik, amely a mérleg-adatszolgáltatás napján már felhalmozódott, azonban a kifizetés ténylegesen csak egy későbbi időpontban várható (azaz a mérleg-adatszolgáltatás napját követően). Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a betétek után fizetett kamatokat a mérlegben elhatárolásakor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig tényleges kifizetésekor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A betétek után elhatárolt kamatok bruttó összegét a "fennmaradó kötelezettségek" sorban kell szerepeltetni. A elhatárolt kamatok összegét ki kell emelni azon betéti kategóriából, amelyhez kapcsolódnak, és az adatszolgáltatás napján még fennálló névleges összeg szerint kell értékelni.fizetendő osztalékokaz MPI-k fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek (pl. a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.)harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket (nyugdíjak, osztalékok stb.) képviselő céltartalékokszármazékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetésekA származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetéseket szabályszerűen a "betéti források" közé kell sorolni (l. a 9. kategóriánál).A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül helyezik el a fedezeti betétek különböző típusait; illetve hogy melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzésre rendelkezésre álló forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a "fennmaradó kötelezettségek" vagy a "betéti tartozások" közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelőena készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciókértékpapírokkal vagy devizaátváltási műveletekkel kapcsolatos tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegeka "fennmaradó kötelezettségek" fogalomból ki lehet zárni csaknem az összes olyan pénzügyi instrumentumot, amelyek pénzügyi források formáját öltik (és az egyéb mérlegsorokban szerepelnek); azon pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem pénzügyi forrás formájában jelennek meg, mint pl. a garanciák, kötelezettségvállalások, közigazgatási és a (mérlegen kívül nyilvántartott) vagyonkezelői hitelek és a nem pénzügyi források, mint pl. a mérleg forrásoldalán szereplő tőketételek (amelyek a "saját tőké"-ben szerepelnek). | [1] Ideértve a banki kötvények nagyközönség részére történő eladásából származó bevételt is. [2] A 2000/28/EK irányelvvel (HL L 275., 2000.10.27., 37. o.) módosított és időről időre módosítható, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.). [3] Ez és a későbbi utalások az ESA 95-ben szereplő szektorokra és alszektorokra vonatkoznak. [4] HL L 372., 1986.12.31., 1. o. [5] HL L 229., 2000.9.9., 34. o. [6] HL L 356., 1998.12.30., 1. o. [7] A hitelintézetek jelenthetik pozícióikat "a kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó, hitelintézetnek nem minősülő MPI-k, az EKB és az NKB-k vonatkozásában", és nem az "MPI-k" és a "kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k viszonylatában", feltéve hogy ez nem jár részletek kihagyásával, és nem befolyásolja a vastag betűvel nyomtatott pozíciókat. [18] Az e melléklet 2. részében levő táblázatokban az EKB-t úgy kell besorolni, ahogyan a rezidens MPI-ket abban az országban, ahol az EKB tényleges székhelye van. [19] Vagyis e táblázatok nem az egyes pénzügyi instrumentumok jegyzékei. [20] Vagyis e táblázatok nem az egyes pénzügyi instrumentumok jegyzékei. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI, VALAMINT A KÖTELEZŐ TARTALÉKKÉPZÉSI RENDSZER ALKALMAZÁSA TEKINTETÉBEN A HITELINTÉZETEK EGYESÜLÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. RÉSZ Különös rendelkezések I. Teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett hitelintézetek 1. Azon tartalékalap helyes kiszámítása érdekében, amelyre pozitív tartalékráta vonatkozik, részletes, havi bontást kell adni a hitelintézetek két éven túli megállapodás szerinti futamidejű betéteiről, két éven túli felmondással visszaváltható betéteiről és repo típusú kötelezettségeiről a ("belföldi" és "a többi részt vevő tagállamban működő") MPI-k, a "kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB, az NKB-k" és a "központi kormányzat" szektorai, valamint a "külföld" szerint. A hitelintézetek jelenthetik pozícióikat az "MPI-k és a kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k", helyett a "kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó nem hitelintézetnek minősülő MPI-k, az EKB és az NKB-k" viszonylatában is, feltéve hogy ez nem jár részadatok elvesztésével, és nincs hatással a vastag betűvel nyomtatott pozíciókra. Továbbá a nemzeti adatgyűjtési rendszertől függően és az MPI mérleg e rendeletben szabályozott meghatározásai és besorolási elvei maradéktalan betartásának sérelme nélkül, a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek alternatív módon jelenthetik a forgatható instrumentumokra vonatkozó adatok kivételével a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat az I. melléklet 1. táblázat 5. lábjegyzetének megfelelően, feltéve hogy ez nem érinti a vastag betűvel nyomtatott pozíciókat. II. A kisebb hitelintézetek adatszolgáltatási rendszere 2. A KBER-en belüli kötelező tartalékképzési rendszer alkalmazásában a "kisebb" hitelintézeteknek a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat legalább az e mellékletben bemutatott táblázatnak megfelelően kell közölniük. A "kisebb" csoporthoz tartozó hitelintézetek biztosítják, hogy az e táblázatnak megfelelő adatszolgáltatás maradéktalanul összhangban legyen az 1. táblázatban közölt definíciókkal és besorolási szempontokkal. A "kisebb" csoporthoz tartozó hitelintézetek tartalékalap-adatainak alapjául három (egy hónapos) tartalékolási időszakra az NKB-k által gyűjtött azon negyedév végi adatok szolgálnak, amelyeket az NKB-knak a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig kell megküldeni. III. A KBER kötelező tartalékképzési rendszere hatálya alá tartozó hitelintézetek csoportjai által készített összevont beszámolók 3. Az EKB-tól kapott felhatalmazás alapján a kötelező tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek végezhetnek összevont statisztikai adatszolgáltatást azonos nemzeti felségterületen levő, kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozó hitelintézetek csoportjaként is, feltéve hogy az összes érintett intézet lemondott a tartalékképzési követelmény egyösszegű engedményének kedvezményéről. Azonban az egyösszegű engedmény kedvezménye megmarad a csoport mint egész számára. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-kről összeállított listájában. 4. Ha a hitelintézetek csoportja összességében a "kisebb hitelintézet" szintje alatt marad, akkor csak a "kisebb" pénzintézetekre vonatkozó egyszerűsített adatszolgáltatási előírásnak kell eleget tennie. Egyébként a csoport egészére a teljes körű adatszolgáltatókra vonatkozó előírások érvényesek. IV. Az "ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k" oszlop 5. Az "ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k" oszlop nem tartalmazza az adatszolgáltatók kötelezettségeit azon intézményekre vonatkozóan, amelyek a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alól mentesített intézménynek minősülnek, azaz reorganizációs intézkedésektől eltérő okok miatt felmentett intézmények. 6. A felmentett intézetek névjegyzékében csak azon intézetek szerepelnek, amelyek valamely más okból és nem amiatt kaptak mentességet, mert azokra reorganizációs intézkedések vonatkoznak. A tartalékképzési kötelezettség alól reorganizációs intézkedések miatt átmenetileg mentesített intézményeket továbbra is a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozóként kezelik, s ezért az ilyen intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket az "ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k" oszlopban kell szerepeltetni. A KBER-ben az egyösszegű engedmény alkalmazása miatt a tartalékok alkalmazására ténylegesen nem kötelezett intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket is ebben az oszlopban kell feltüntetni. 2. RÉSZ Átmeneti rendelkezések 7. A két évnél hosszabb felmondási idővel visszaváltható betétekre vonatkozó információk jelentése további értesítésig önkéntes adatszolgáltatás marad. Az adatszolgáltatók választhatnak, hogy e követelménynek önkéntes adatszolgáltatással eleget tesznek, azaz megtehetik, hogy vagy valós számadatokat (beleértve a nulla pozíciót is) jelentenek, vagy (a megfelelő szimbólum alkalmazásával) "nincs adat" közlést tegyenek. Ha azonban az adatszolgáltató a valós számadatok közlése mellett döntött, a továbbiakban már nem közölheti azt, hogy "nincs adat". 3. RÉSZ Egyesülések hitelintézetek részvételével 8. E melléklet alkalmazásában az "egyesülés", a "egyesülő" intézmények és a "megszerző intézmény" kifejezések a 1921/2000/EK (EKB/2000/8) [1] rendelettel módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló 1998. december 1-i 2818/98/EK (EKB/1998/15) [2] rendeletben megadott jelentéssel bírnak. 9. Azon tartalékolási időszakra, amikor az egyesülés végbemegy, a megszerző intézmény tartalékképzési követelményeit a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 13. cikkében előírt módon kell kiszámítani és teljesíteni. 10. Az ezt követő későbbi nyilvántartási időszakokra a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségeit az e melléklet függelékében meghatározott szabályokkal összhangban jelentett statisztikai információk és kialakított tartalékalap alapján számítják ki. Egyébként a statisztikai információk jelentésére és a tartalékképzési követelmények kiszámítására vonatkozóan a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 3. cikkében foglalt általános szabályok irányadók. 11. A szokásos adatszolgáltatási eljárástól való átmeneti eltérés a megszerző intézmény számára Az előző bekezdésekben megfogalmazott kötelezettségek sérelme nélkül az adott NKB felhatalmazhatja a megszerző intézményt arra, hogy statisztikai információszolgáltatási kötelezettségének ideiglenes eljárással tegyen eleget, például minden, az egyesülésben részt vevő intézmény külön nyomtatványt használhat az egyesülést követő néhány beszámolási időszakon keresztül. A szokásos adatszolgáltatási ügyrendtől engedélyezett eltérést a lehető legrövidebb időszakra kell korlátozni, és nem tarthat tovább az egyesülés megtörténtét követő hat hónapnál. Az ilyen eltérés nem menti fel a megszerző intézményt azon kötelezettsége alól, hogy az adatszolgáltatási követelményeknek az e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tegyen, továbbá - ha ez alkalmazható - azon kötelezettsége alól sem, hogy vállalja az egyesülő intézmények adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését az e mellékletben foglaltak szerint. +++++ TIFF +++++ [1] HL L 229., 2000.9.9., 34. o. [2] HL L 356., 1998.12.30., 1. o. -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET A KIS, NEM HITELINTÉZET MPI-KRE VONATKOZÓ STATISZTIKAI KÖVETELMÉNYEK A nem hitelintézet kis MPI-k tekintetében a kis intézeteket teljes körű adatszolgáltatás alól mentesítő NKB-knak kell tájékoztatniuk az érintett intézményeket, azonban a továbbiakban is legalább évente egyszer be kell gyűjteni a kis intézményektől a teljes mérleget, hogy az adatszolgáltató "kisebb" csoport méreteit figyelemmel lehessen kísérni. -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az EKB által előírt statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez: 1. Adatátviteli minimumszabályok a) A beszámolókat időben és az NKB-k által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-k-hoz; b) a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek; c) meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyt; és d) be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat. 2. Adatpontossági minimumszabályok e) A statisztikai információk helyessége érdekében: - teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel), - a különböző gyakoriságú adatok legyenek konzisztensek; f) az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről; g) a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és megmagyarázni az NKB-knak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni; h) a statisztikai információk nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; i) az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai átadására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat; j) az adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai átadásakor. 3. Koncepcionális megfelelési minimumszabályok k) A statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak; l) amennyiben fogalmilag lehetséges, az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket; és m) az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait. 4. Revízióra vonatkozó minimumszabályok n) Be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni. -------------------------------------------------- V. MELLÉKLET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A RENDELET ALKALMAZÁSÁHOZ 1. Az e rendeletnek megfelelő első adatszolgáltatás a 2003 januárjára vonatkozó havi adatok jelentésével veszi kezdetét. 2. Egy 12 hónapos átmeneti ideig az állományadatokra vonatkozó új havi statisztikai követelményeknek a tárgyhónap végét követő 15. munkanap zárásától számított további egyhavi késedelemmel lehet eleget tenni az EKB felé. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében. 3. Egy 12 hónapos átmeneti ideig a hitelleírásokra és az értékpapírok átértékelődésére vonatkozó követelményeknek a tárgyhónap végét követő 15. munkanap zárásától számított további egy hónap késedelemmel lehet eleget tenni az EKB felé. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében. 4. A hitelek/betétek futamidő szerinti havi részletezéséhez a külföld vonatkozásában és az ilyen hitelek/betétek további, negyedéves, valutanem szerinti részletezéséhez (e tételek a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükségesek) minden tagállamnak képesnek kell lennie meghatározni a menetrendet saját egyedi igényeivel összhangban az MPI-k mérlegstatisztikáinak fizetési mérlegben történő felhasználására. 5. Az átmeneti időszak külön jellemzője az euro többi tagállam általi későbbi elfogadása. Az MPI-k ezt úgy veszik számításba, hogy megőrzik képességüket a nem részt vevő tagállamok rezidenseinek országonkénti pozíciók szerinti részletezésére. Elvileg szükséges lenne az ilyen egyenlegek valutanemek szerinti részletezése is, külön-külön megállapítva a nem részt vevő tagállamok belföldi valutaneme, az euro és más valutanemek szerinti összegeket. Az esetleg túl nagy adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében a részt vevő tagállamok összetételében ismertté váló esetleges változások előtti időszakra vonatkozó bármely visszamenőleges adat bizonyos fokú rugalmassággal előállítható, az EKB előzetes jóváhagyásának feltételével. 6. Tekintettel a tagállamok euróra való átállása keretében végrehajtott készpénzcserére, az adatszolgáltatási rendszernek a részt vevő tagállamok nemzeti valutáiban meghatározott tételeit az adott tagállam monetáris unióba való belépése időpontjától kezdődően, az érintett valutáról az euróra való készpénzcsere befejezését megelőzően be kell számítani az euróban meghatározott tételek közé. --------------------------------------------------