A Bizottság 1148/2001/EK rendelete

(2001. június 12.)

a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 911/2001/EK rendelettel [1] módosított, a zöldség és gyümölcs piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1) A legutóbb a 766/97/EK rendelettel [3] módosított, a zöldségek és gyümölcsök minőség-ellenőrzéséről szóló, 1992. július 29-i 2251/92/EGK bizottsági rendeletet [4] számos helyen módosítani kell a friss gyümölcs és zöldség kereskedelmében bekövetkezett fejlődés és nagyobb professzionalizmus, valamint az ágazat piacának közös szervezésében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében, továbbá, hogy egyértelművé tegyék az említett rendelet számos félreérthető részét. Az egyszerűsítés és az egyértelműség javítása érdekében a szabályokat teljesen újra kell fogalmazni, és a 2251/92/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(2) A tagállamoknak ellenőrző szerveket kell kijelölniük, amelyek felelősek a megfelelőségi vizsgálatok elvégzéséért az értékesítés minden szakaszában. Tekintve a tagállamok igen különböző körülményeit, minden tagállamban e szervek valamelyikének kell felelősnek lennie az összes kijelölt szerv közötti kapcsolattartásért és tevékenységük összehangolásáért.

(3) A megfelelési vizsgálatokat mintavétellel kell elvégezni, azokra a kereskedőkre összpontosítva, akiknél a legnagyobb a valószínűsége a minőségi előírásoknak nem megfelelő áruk előfordulásának. A tagállamoknak, nemzeti piacuk sajátosságaitól függően, szabályokat kell hozniuk az egyes kategóriákba tartozó kereskedők ellenőrzésének előtérbe helyezéséről. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezekről a szabályokról értesíteni kell a Bizottságot. Mivel a kereskedők és azok főbb tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen eszköz a tagállamok elemzéséhez, nagyon fontos minden tagállamban létrehozni a frissgyümölcs- és zöldségkereskedők adatbázisát, a 2251/92/EGK rendelet alapján kialakított nyilvántartásnak megfelelően.

(4) A harmadik országokba exportált gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a minőségi előírásoknak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell ezt, és tanúsítaniuk kell a megfelelést, a friss gyümölcs és zöldség, valamint a száraz és szárított gyümölcsöknek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán belül végzett szabványosításáról szóló Genfi Jegyzőkönyvnek, és a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások alkalmazása OECD rendszerének megfelelően. A harmadik országokból behozott friss gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a minőségi előírásoknak vagy legalább azokkal egyenértékű előírásoknak. Ezért a megfelelés ellenőrzését még azelőtt kell elvégezni, hogy az árukat beléptetik a Közösség vámterületére, kivéve azon kis tételek esetén, amelyeket az ellenőrző hatóságok alacsony kockázatúnak minősítenek. Egyes harmadik országokban, amelyek kielégítő garanciát nyújtanak a megfelelésre, az ellenőrzéseket e harmadik országok ellenőrző szervei is elvégezhetik. Ahol ezzel a lehetőséggel élnek, a tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a harmadik országok ellenőrző szervei által végzett ellenőrzések érvényességét, és tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről.

(5) A feldolgozásra szánt termékeknek nem kell megfelelniük ezeknek a minőségi előírásoknak, ezért biztosítani kell, hogy ezeket nem értékesítik a piacon friss termékként. Az említett termékeket megfelelően fel kell címkézni, és egyes esetekben feldolgozási igazolást kell mellékelni hozzájuk, amely megjelöli a végső felhasználást, és lehetővé teszi az ellenőrzéseket.

(6) A minőségi előírásoknak való megfelelés szempontjából vizsgált gyümölcsöket és zöldségeket az értékesítés minden szakaszában ugyanolyan típusú ellenőrzésnek kell alávetni. Erre a célra az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által javasolt vizsgálati iránymutatásokat kell elfogadni, amelyek összhangban állnak a megfelelő OECD javaslatokkal. Mindazonáltal a kiskereskedelmi értékesítési szakaszban történő ellenőrzésekre vonatkozóan különleges intézkedéseket kell megállapítani.

(7) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Frissgyümölcs- és -zöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendeletnek megfelelően a tagállamok az értékesítés minden szakaszában ellenőrzik a 2200/96/EK rendelet 7., 8. és 9. cikkében megállapított forgalmazási előírásoknak való megfelelést.

2. cikk

Illetékes szervek

(1) Minden tagállam kijelöl egy, az e rendelet által lefedett területeken történő koordinációért és kapcsolattartásért felelős illetékes hatóságot, a továbbiakban "a koordináló hatóság"-ot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a következőket:

- az (1) bekezdés alkalmazásában kijelölt koordináló hatóság nevét, postai és e-mail címét,

- a 2200/96/EK rendelet 7. cikkének harmadik albekezdése alkalmazásában kijelölt ellenőrző szervek (a továbbiakban: "az ellenőrző szervek") nevét, postai és e-mail címét, valamint

- az egyes kinevezett ellenőrző szervek tevékenységi körének pontos leírását.

(3) A koordináló hatóság lehet az ellenőrző szerv vagy az ellenőrző szervek valamelyike, vagy bármely egyéb, az (1) bekezdésnek megfelelően kinevezett szerv.

(4) A Bizottság a tagállamok által kinevezett koordináló hatóságok listáját az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában hirdeti ki.

3. cikk

A kereskedői adatbázis

(1) A tagállamok olyan adatbázist állítanak össze a zöldség- és gyümölcskereskedőkről, amely az e cikkben meghatározott feltételek mellett felsorolja azokat a kereskedőket, akik a 2200/96/EK rendelet 2. cikkének alkalmazásában megállapított minőségi előírások alá tartozó friss zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkoznak.

"Kereskedő" minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a forgalmazási előírásoknak megfelelő friss gyümölcsöt vagy zöldséget birtokol, azzal a szándékkal, hogy azt a Közösség területén bemutassa vagy eladásra kínálja, értékesítse vagy bármilyen módon forgalomba hozza és/vagy harmadik országokba exportálja, akár saját felelősségére, akár egy harmadik fél megbízásából.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően a következő kereskedők bekerülnek az adatbázisba, vagy kimaradnak abból:

- azok a kereskedők, akiknek a tevékenysége mentesül a 2200/96/EK rendelet 3. cikke szerinti forgalmazási előírásoknak való megfelelés kötelezettsége alól,

- olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek a zöldség- és gyümölcságazatban végzett tevékenysége áruszállításra vagy csak kis mennyiségek kiskereskedelmi értékesítésére korlátozódik.

(2) Ahol az adatbázist több elkülönülő elemből állítják össze, a koordináló hatóság biztosítja, hogy az adatbázis, annak elemei és azok frissítése egységes legyen. A frissítést különösen az ellenőrző szervek végzik, az értékesítés különböző szakaszaiban elvégzett ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával.

(3) Ez az adatbázis minden kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a nyilvántartási számot, nevet, címet, a kereskedőnek az e rendelet 4. cikkében említett kategóriák valamelyikébe való besorolásához szükséges információt, különösen az értékesítési láncban elfoglalt helyét, a cég fontosságára vonatkozó információt, az egyes kereskedők korábbi ellenőrzései során tett megállapításokra vonatkozó információkat, csakúgy, mint bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információt.

(4) A kereskedőknek biztosítaniuk kell a tagállamok által az adatbázis létrehozásához és frissítéséhez szükségesnek ítélt információt. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek szabályozzák a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők bekerülését az adatbázisba.

4. cikk

A megfelelés ellenőrzése a belső piacon

(1) A tagállamok bevezetnek egy, az értékesítés minden szakaszában alkalmazandó, mintavétellel járó ellenőrzést a kereskedők által birtokolt termékek forgalmazási előírásainak való megfelelésre vonatkozóan.

Ebben a rendszerben a tagállamok meghatározzák az ellenőrző szervek által elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát, a forgalmazási előírásoknak meg nem felelő árukat forgalmazó kereskedők kockázatelemzése alapján, amelyeknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a közösségi szabályoknak való megfelelést minden általuk előzetesen meghatározott kereskedői kategóriára. A kockázatelemzés különösen a cégek méretére, az értékesítési láncban elfoglalt helyükre, a korábbi ellenőrzések során tett megállapításokra és a tagállamok által meghatározott egyéb lehetséges paraméterekre terjed ki. A zöldség és gyümölcs előkészítésével és csomagolásával foglalkozó kereskedőket, különösen a termelési körzetekben, nagyobb arányú ellenőrzéseknek kell alávetni, mint az egyéb kategóriába tartozó kereskedőket. Ellenőrzések szállítás közben is végezhetők.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az ellenőrző szervek megnövelik az ellenőrzések gyakoriságát az érintett kereskedőkre vonatkozóan.

(2) A kereskedőknek az ellenőrző szerveket el kell látniuk minden olyan információval, amelyet az említett szervek az ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek.

(3) A tagállamok a feladás szakaszában feljogosíthatják a kereskedőket arra – a feladott, forgalmazási előírások alá tartozó zöldség és gyümölcs magas és egységes megfelelési arányának garantálása mellett –, hogy használják a III. mellékletben szereplő mintát az egyes csomagok címkézéséhez. A felhatalmazás hároméves időszakra szól, és megújítható.

Továbbá az e lehetőség előnyeit élvező kereskedőknek:

- olyan ellenőrző személyzettel kell rendelkezniük, akik a tagállam által jóváhagyott képzésben részesültek,

- megfelelő felszerelésekkel kell rendelkezniük a termény előkészítéséhez és csomagolásához,

- kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az általuk feladott árura elvégzik a megfelelési ellenőrzést, és rendelkeznek olyan nyilvántartással, amelyben minden elvégzett ellenőrzés műveleteit rögzítik.

Ha a kereskedők már nem tudják garantálni a magas és egységes megfelelési arányt, vagy ha a fent említett feltételek valamelyike már nem teljesül, a tagállam visszavonja a kereskedő felhatalmazását a III. mellékletben szereplő minta használatára az egyes csomagok címkézésekor.

(4) A koordináló hatóság még e rendelet alkalmazását megelőzően közli a Bizottsággal az ellenőrzési rendszer (1) bekezdésben említett rendelkezéseit. Ez a közlés tartalmazza a kereskedők különböző azonosított kategóriáit és az ezek mindegyikére meghatározott ellenőrzési gyakoriságot, csakúgy, mint – indokolt esetben – a (3) bekezdés rendelkezései végrehajtásának részletes feltételeit, az 5. cikk (1) bekezdése rendelkezései végrehajtásának részletes feltételeit, beleértve a különböző érintett kereskedők ellenőrzésének minimális arányát. Haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az említett rendszer bármilyen későbbi módosításáról.

5. cikk

A kivitel helyén végzett megfelelési ellenőrzés

(1) A kivitel szakaszában az illetékes ellenőrző szerv megfelelési ellenőrzéssel biztosítja, hogy a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt termékek csak akkor hagyják el a Közösség vámterületét, ha megfelelnek a forgalmazási előírásoknak.

Az exportőröknek minden olyan információval el kell látniuk az ellenőrző szerveket, amelyet azok az ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségesnek ítélnek.

A 4. cikk (3) bekezdésében említett rendelkezések alkalmazási feltételeinek eleget tevő kereskedők esetén, a kereskedők egyes kategóriáira vonatkozóan és a kockázatelemzés alapján, a tagállamok meghatározhatják a kivitel szakaszában az illetékes ellenőrző szerv által megfelelési ellenőrzés alá vetendő szállítmányok és mennyiségek minimális arányát. Ennek az aránynak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a közösségi szabályoknak való megfelelést. Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az ellenőrző szervek megnövelik az ellenőrzött szállítmányok arányát az érintett kereskedőkre vonatkozóan.

(2) Az ellenőrző szerv az (1) bekezdésben említett ellenőrzési műveletek elvégzése után egy, az I. mellékletben leírt megfelelési igazolást bocsát ki minden olyan kivitelre szánt szállítmányra, amelyről úgy véli, hogy megfelel a forgalmazási előírásoknak. Ha a kivitelre szánt szállítmány több tételből áll, e tételek megfelelőségét egy közös igazoláson is fel lehet tüntetni, amely egyértelműen felsorolja az adott szállítmányt alkotó különböző tételeket.

(3) Az illetékes vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a kiviteli nyilatkozatot, ha:

- az árukhoz mellékelték vagy a (2) bekezdésben említett igazolást, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említett igazolást, vagy

- az illetékes ellenőrző szerv megfelelően tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották a fent említett két igazolás valamelyikét.

6. cikk

A behozatal helyén végzett megfelelési ellenőrzés

(1) A harmadik országokból származó termékeket a szabad forgalomba bocsátás előtt ellenőrzik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés szempontjából.

Az importőröknek el kell látniuk az ellenőrző szerveket minden olyan információval, amelyet azok az e cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségesnek ítélnek.

(2) A 7. cikktől függetlenül a hivatalos ellenőrző szerv a behozatal helyén minden behozott tételre elvégzi a megfelelési ellenőrzést, és ha ezek a termékek megfelelnek a megkövetelt előírásoknak, kibocsát egy, az I. mellékletben meghatározott megfelelési igazolást. Ha a behozatalra szánt szállítmány több tételből áll, a tételek megfelelőségét egy közös igazoláson is fel lehet tüntetni, amely egyértelműen felsorolja az adott szállítmányt alkotó különböző tételeket.

(3) A vámhatóságok csak akkor hagyhatják jóvá a szabad forgalomba bocsátást, ha:

- az árukhoz mellékelték a (2) bekezdésben említett igazolást vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett igazolást, illetve a 8. cikk (2) bekezdésében említett igazolást, vagy

- az illetékes ellenőrző szerv a megfelelő módon tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották a fent említett igazolások valamelyikét.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdéstől függetlenül, ha az illetékes ellenőrző szerv úgy véli, hogy kicsi az esélye annak, hogy egyes, legfeljebb 500 kg tömegű tételek nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak, dönthet úgy, hogy ezeket a tételeket nem ellenőrzi. E célból küldhet a vámhatóságnak egy lebélyegzett nyilatkozatot, vagy más módon tájékoztathatja a vámhatóságot arról, hogy az elvégezheti a vámkezelési eljárást.

7. cikk

A Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően harmadik országok által elvégzett ellenőrzések jóváhagyása

(1) Egy harmadik ország kérésére a Bizottság a 2200/96/EK rendelet 46. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően jóváhagyhatja a Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően az említett harmadik ország által elvégzett megfelelési ellenőrzéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás azoknak a harmadik országoknak adható meg, amelyek ezt kérik, és amelyek területén a Közösségbe bevitt termékekre vonatkozóan eleget tesznek a közösségi forgalmazási előírásoknak vagy az azokkal legalább egyenértékű előírásoknak.

A jóváhagyás meghatározza a harmadik országnak azt a hivatalos szervét, amelynek felelősségi körébe tartozik az (1) bekezdésben említett ellenőrzési műveletek elvégzése. Ez a hatóság felel a Közösséggel való kapcsolattartásért. A jóváhagyásban szintén meghatározzák magukért az ellenőrzésekért felelős ellenőrző szerveket, a továbbiakban a "harmadik országok ellenőrző szervei"-t.

A jóváhagyás csak az adott harmadik országból származó termékekre, illetve egyes termékekre korlátozható.

A Bizottság a harmadik országok számára e cikk feltételei mellett nyújtott jóváhagyásait az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában hirdeti ki.

(3) A harmadik országok ellenőrző szerveinek hivatalos szerveknek vagy a (2) bekezdésben említett hatóság által hivatalosan elismerteknek kell lenniük, kielégítő biztosítékot kell nyújtaniuk, valamint rendelkezniük kell a szükséges személyzettel, felszereléssel és létesítményekkel a 9. cikk (1) bekezdésében említett módszereknek megfelelő vagy azokkal egyenértékű módszereknek megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez.

A harmadik országok ellenőrző szervei minden egyes, a Közösség vámterületére való belépés előtt ellenőrzött tételre vonatkozóan kiállítják az I. mellékletben bemutatott megfelelési igazolást vagy bármely egyéb, a Közösség és a harmadik ország közötti megegyezésnek megfelelő formanyomtatványt. Ha a behozatalra szánt szállítmány több tételből áll, a tételek megfelelőségét egy közös igazoláson is fel lehet tüntetni, amely egyértelműen felsorolja az adott szállítmányt alkotó különböző tételeket.

(4) A Bizottság felfüggesztheti a jóváhagyást, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tételek és/vagy mennyiségek jelentős részénél az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szervei által kibocsátott megfelelési igazolásban szereplő információnak.

(5) A tagállamok a behozatal helyén az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően behozott termékek esetén megfelelési ellenőrzések útján ellenőrzik az előírásoknak való megfelelést, minden érintett harmadik országra vonatkozóan, az említett feltételek alapján behozott szállítmányok és mennyiségek jelentős hányadán. Ennek az aránynak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa, hogy a harmadik országok ellenőrző szervei eleget tesznek a közösségi szabályoknak. A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikk (3) bekezdésében megállapított intézkedéseket alkalmazzák az ellenőrzött tételekre, amennyiben azok nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokra derítenek fényt, a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják erről a Bizottságot, és az ellenőrző szervek e cikk rendelkezéseinek megfelelően növelik az ellenőrzött szállítmányok és mennyiségek arányát.

(6) A koordináló hatóság minden negyedévben, legkésőbb az érintett negyedévet követő negyedév végéig közli a Bizottsággal minden érintett harmadik országra és termékre vonatkozóan az (1) bekezdésnek megfelelően behozott tételek számát, az (5) bekezdésben említettek szerint a megfelelés szempontjából ellenőrzött mennyiségeket és azokat a tételeket, amelyekről az ellenőrző szervek úgy találták, hogy nem feleltek meg a harmadik ország ellenőrző szerve által kibocsátott megfelelési igazolásban szereplő adatoknak, minden említett tétel mennyiségének meghatározásával és a megállapításnak okot adó hiba típusával együtt.

(7) A vámhatóságok a koordináló hatóságot és/vagy az ellenőrző szervet ellátják minden olyan információval, amely e cikk rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges.

8. cikk

Feldolgozásra szánt termékek

(1) E rendelet alkalmazásában a feldolgozásra szánt termékek olyan, minőségi előírások alá tartozó friss zöldségek és gyümölcsök, amelyeket feldolgozóüzemekbe szállítanak, ahol az eredeti friss terméktől eltérő KN- besorolású termékekké dolgozzák fel őket.

(2) Az illetékes ellenőrző szervek a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt termékekre és a Közösségbe behozott, feldolgozásra szánt és ezért a 2200/96/EK rendelet 3. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a forgalmazási előírásoknak való megfelelés követelménye alá nem tartozó termékekre a II. mellékletben előírt feldolgozási igazolást állítanak ki. Biztosítják, hogy a (3) bekezdésben megállapított különleges címkézési rendelkezéseknek eleget tesznek.

(3) Behozatal esetén az illetékes ellenőrző szerv, a (2) bekezdésben említett bármilyen igazolás kibocsátása után, haladéktalanul elküldi az igazolás egy példányát a feldolgozás helye szerinti tagállam koordináló hatóságának, valamint bármilyen további, a feldolgozási folyamatok lehetséges ellenőrzéséhez szükséges információt. A feldolgozást követően a feldolgozó vállalkozás visszaküldi az igazolást az illetékes ellenőrző szervnek, amely biztosítja, hogy a termékeket ténylegesen feldolgozták.

(4) A feldolgozásra szánt termékek csomagolásán csomagonként egyértelműen fel kell tüntetni a "feldolgozásra szánt" szavakat vagy ennek megfelelő más szöveget. Az ömlesztve szállított, közvetlenül a szállítóeszközre rakodott áruk esetén ezt a jelzést az árukat kísérő dokumentumon kell feltüntetni, vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan elhelyezett figyelmeztető feliraton kell közölni.

(5) A tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek ítélt, különösen az egyéb érintett tagállamokkal való együttműködésre vonatkozó intézkedést, hogy elkerüljék, hogy bármely, a frisszöldség- vagy -gyümölcs-piacra szánt árut feldolgozásra szánt termékként szállítsanak el a termelési körzetből.

9. cikk

Ellenőrzési módszer

(1) Az e rendeletben előírt megfelelési ellenőrzéseket, kivéve a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén végzetteket, a IV. mellékletben leírt módszereknek megfelelően végzik el, kivéve, ha ez a rendelet másképpen rendelkezik.

A tagállamok különleges intézkedéseket állapítanak meg a megfelelés ellenőrzésére a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén.

(2) Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási előírásoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthat egy, az I. mellékletben meghatározott megfelelési igazolást. Ezt az igazolást minden esetben a behozatal vagy kivitel szakaszában állítják ki.

(3) Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv a kereskedő vagy annak képviselői számára megállapítja a meg nem felelést. Azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan meg nem felelést állapítottak meg, az ellenőrző szerv felhatalmazása nélkül nem lehet mozgatni. Ez a felhatalmazás függhet az ellenőrző szerv által megállapított feltételek tiszteletben tartásától.

A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák a megfelelési előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv minden megfelelő eszközzel meg nem bizonyosodott arról, hogy az áruk valóban megfelelnek az előírásoknak. Ahol alkalmazható, csak akkor állítja ki az I. mellékletben meghatározott megfelelési igazolást a tétel egészére vagy egy részére, ha az áruk már megfelelnek az előírásoknak.

10. cikk

Záró rendelkezések

(1) Annak a tagállamnak az ellenőrző szervei, amelynek területén nagyszámú, más tagállamból származó áru nem felelt meg az előírásoknak olyan hibák vagy romlás miatt, amelyet már a csomagoláskor fel lehetett volna fedezni, a meg nem felelésnek egészen a nagykereskedelmi értékesítési szintig – az elosztó központokat is beleértve – felfedezett eseteit haladéktalanul jelezni kell azon tagállamok hatóságainak, amelyeket ez valószínűleg érint.

(2) Ha egy harmadik országból való behozatal esetén a termékek nagy számban nem feleltek meg az előírásoknak, az érintett tagállam koordináló hatóságának azonnal értesítenie kell a Bizottságot és a többi olyan tagállam koordináló hatóságait, amelyeket ez valószínűleg érint, amelyek ezután saját területükön szükség szerint továbbítják ezt az információt. A Bizottságot az általa kijelölt elektronikus rendszeren keresztül kell értesíteni.

(3) E rendelet alkalmazásában, azon termékek esetében, amelyekre forgalmazási előírásokat fogadtak el, a számlákon és kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a minőségi osztályt, a termékek származási országát, és indokolt esetben azt a tényt, hogy azokat feldolgozásra szánták. Ez a követelmény nem vonatkozik a végső felhasználónak való kiskereskedelmi értékesítésre.

11. cikk

(1) A 2251/92/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A 2251/92/EGK rendelet 6. cikke értelmében a feladáskor az áruk ellenőrzése alól mentesülő kereskedők 2002. december 31-ig használhatják az említett rendelet III. mellékletében előírt címkével ellátott csomagolást.

(3) A 2251/92/EGK rendelet 3. cikke (9) bekezdésének megfelelően kiállított ellenőrzési igazolások az adott igazolás 12. rovatában szereplő érvényességi határidő lejártáig érvényesek. A 2251/92/EGK rendelet 10. cikkének megfelelően kiállított feldolgozási igazolások 2002. január 31-ig érvényesek.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. június 12-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 129., 2001.5.11., 3. o.

[2] HL L 297., 1996.11.21., 1. o.

[3] HL L 112., 1997.4.29., 10. o.

[4] HL L 219., 1992.8.4., 9. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Megjegyzés:

Az alábbi ellenőrzési módszerek az ENSZ/EGB (Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának) a romlandó termények szabványosításával és a minőség javításával foglalkozó munkacsoportja által elfogadott, a friss zöldség és gyümölcs minőségi ellenőrzésének végrehajtásáról szóló útmutatójának rendelkezésein alapulnak.

1. Meghatározások

a) Megfelelési ellenőrzés

A zöldségeknek és gyümölcsöknek a 2200/96/EK rendeletben meghatározott forgalmazási előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálat.

b) Ellenőr

Az illetékes ellenőrző szerv által feljogosított személy, aki olyan megfelelő és rendszeres képzésben részesül, amelynek révén képes a megfelelési ellenőrzés elvégzésére.

c) Szállítmány

Egy adott kereskedő által értékesítendő, egy dokumentumban meghatározott, az ellenőrzés időpontjában talált termék mennyisége. A szállítmány állhat egy- vagy többféle típusú termékből: tartalmazhat egy vagy több tétel friss zöldséget és gyümölcsöt.

d) Árutétel

A termék egy olyan mennyisége, amely egy adott helyen végzett ellenőrzés időpontjában az alábbiak tekintetében hasonló tulajdonságokkal rendelkezik:

- csomagoló és/vagy feladó,

- származási ország,

- a termék természete,

- a termék minőségi osztálya,

- méret (amennyiben a terméket méret szerint osztályozzák),

- fajta vagy kereskedelmi típus (a minőségi előírás megfelelő rendelkezései szerint),

- a csomagolás típusa és a termék megjelenése.

Ha azonban a szállítmányok ellenőrzése során nem lehet különbséget tenni a tételek között, és/vagy nem lehet kimutatni különálló tételeket, az adott szállítmány minden árutételét egy tételként kell kezelni, amennyiben a termék típusát, a feladót, származási országot, osztályt és a fajtát vagy kereskedelmi típust tekintve hasonlóak, feltéve, hogy az előírás rendelkezik erről.

e) Mintavétel

A megfelelést ellenőrző vizsgálat során egy árutételből ideiglenesen vett minta.

f) Elemi minta

A tételből kivett csomag vagy — ömlesztett termék esetén — a tétel egy pontjáról vett mennyiség.

g) Teljes minta

A tételből vett több reprezentatív elemi minta, amelynek mennyisége elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tétel értékelését minden kritérium tekintetében.

h) Csökkentett minták

A teljes mintából vett termék reprezentatív mennyisége, amelynek mérete elegendő bizonyos egyedi szempontok értékeléséhez. Egy teljes mintából több csökkentett minta vehető.

2. A megfelelési ellenőrzés végrehajtása

a) Általános megjegyzés

A megfelelési ellenőrzést a tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett teljes minta értékelésével végzik. Azon az előfeltevésen alapul, hogy a tétel megfelel a teljes mintának.

b) A termék bemutatása

Az ellenőr dönti el, hogy melyik csomagokat ellenőrzi. A bemutatást az erre feljogosított személy vagy annak képviselője végzi. Az eljárásnak tartalmaznia kell mind a teljes minta bemutatását, mind a szállítmányok vagy tételek azonosításához szükséges összes információ biztosítását.

Amennyiben csökkentett mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából maga az ellenőr választja ki.

c) A tételek beazonosítása és/vagy a szállítmányról általános benyomás szerzése

A tételek azonosítását jelöléseik vagy egyéb szempontok alapján végzik el, mint pl. a 89/396/EGK tanácsi irányelvben [1] megállapított utalások alapján. A több tételből álló szállítmányok esetén az ellenőrnek általános benyomást kell szereznie a szállítmányról a kísérő dokumentumok vagy a szállítmányra vonatkozó nyilatkozatok segítségével. Ezt követően meghatározza, hogy a bemutatott tételek mennyiben felelnek meg az említett dokumentumokban szereplő információnak.

Amennyiben a termékeket be fogják rakodni, vagy már berakodták egy szállítóeszközre, ez utóbbi nyilvántartási számát használják a szállítmány azonosítására.

d) A tétel ellenőrzése

- a csomagolás értékelése és az elemi minták alapján való bemutatás:

a csomagolást, beleértve a csomag belsejében használt anyagot is, a forgalmazási előírások rendelkezései alapján megfelelőségi és tisztasági tesztnek vetik alá. Amennyiben a csomagolásnak csak bizonyos fajtái engedélyezettek, az ellenőr meggyőződik róla, hogy ezeket használják. Amennyiben az adott előírás tartalmaz a megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket, az ezeknek való megfelelést is ellenőrzik,

- a jelölések ellenőrzése az elemi minták alapján:

először arról győződnek meg, hogy a terméket ellátták-e a forgalmazási előírásnak megfelelő jelöléssel. Az ellenőrzés során leellenőrzik a jelölés pontosságát, és/vagy a szükséges módosítás mértékét is,

- a termék megfelelésének ellenőrzése:

az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagokat, vagy ömlesztett termék esetén a tétel azon pontjait, ahonnan egyéni mintákat kell venni.

Sérült csomagok nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálat alá lehet vetni, és külön jelentést lehet készíteni róla.

A teljes mintának az alábbi mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a szállítmányt nem találják kielégítőnek:

Csomagolt termék

Csomagok száma az árutételben | Elemi mintaként kiveendő csomagok száma |

100-nál kevesebb | 5 |

101–300 | 7 |

301–500 | 9 |

501–1000 | 10 |

1000-nél több | 15 (minimum) |

Ömlesztett termék

A tétel mennyisége kg-ban vagy a csomagok száma a tételben | Elemi minták mennyisége kg-ban vagy a csomagok száma |

200-nál kevesebb | 10 |

201–500 | 20 |

501–1000 | 30 |

1001–5000 | 60 |

5000-nél több | 100 (minimum) |

Nagyméretű gyümölcs és zöldség esetén (egységenként 2 kg fölött) az elemi mintának legalább öt egységet kell tartalmaznia.

Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően azt tapasztalja, hogy nem lehet döntést hozni, elvégezhet még egy ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként.

Egyes szempontok, mint pl. a belső hibák megléte vagy hiánya, ellenőrizhetők csökkentett minták alapján; ez különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét. A csökkentett minta mérete a tétel felméréséhez abszolút szükséges legkisebb mennyiségre korlátozódik; ha azonban hibákat fedeznek fel vagy feltételeznek, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az ellenőrzés céljára először vett teljes minta méretének 10 %-át.

e) A termék ellenőrzése

A terméket az ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból; az ellenőr csak akkor hagyhatja ezt el, ha a csomagolás fajtája és a megjelenés módja lehetővé teszi a termék kicsomagolás nélküli ellenőrzését. Az egységesség, a minimumkövetelmények, minőségi osztályok és méret ellenőrzését a teljes minta alapján végzik. Ha hibát fedez fel, az ellenőr számokban vagy tömegben kifejezve megállapítja a terméknek azt a százalékos arányát, amely nem felel meg az előírásnak.

f) Az ellenőrzés eredményeiről szóló beszámoló

Amennyiben indokolt, kiállítják a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében említett dokumentumokat.

Amennyiben hibákat találnak, a kereskedőt vagy annak képviselőjét tájékoztatni kell a panasz okairól. Amennyiben a jelölések megváltoztatásával a termék eleget tehet az előírásnak, erről tájékoztatni kell a kereskedőt vagy annak képviselőjét.

Amennyiben a termékben találnak hibákat, jelezni kell a minőségi előírásnak nem megfelelő termékek százalékos arányát. Erre nincs szükség, ha a termék jelölésének megváltoztatásával a termék a minőségi előírásnak megfelelővé tehető.

g) A megfelelési ellenőrzés által okozott értékcsökkenés

Az ellenőrzést követően a teljes mintát a kereskedő vagy képviselője rendelkezésére bocsátják.

Az ellenőrző szerv nem köteles visszaszolgáltatni a teljes mintának az ellenőrzés során megsérült darabjait.

Ha a megfelelési ellenőrzést a legkevésbé szükséges mennyiségre korlátozták, nem követelhető kártérítés az ellenőrző szervtől, amennyiben a termék veszített kereskedelmi értékéből.

[1] HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

--------------------------------------------------