A Bizottság közleménye

a 4046/89/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó meghatározott összefonódások kezelésének egyszerűsített eljárásáról

(2000/C 217/11)

(EGT vonatkozású szöveg)

1. Ez a közlemény olyan egyszerűsített eljárást állapít meg, amely alapján a Bizottság meghatározott összefonódásokat szándékozik kezelni, amelyek nem keltenek aggodalmat a versenyt illetően. A közlemény a legutóbb a 1310/97/EK rendelettel [1] módosított, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet [2] (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) alkalmazása során a Bizottság által szerzett tapasztalatokon alapul, amelyek megmutatták, hogy a bejelentett összefonódások bizonyos kategóriáit általában anélkül engedélyezik, hogy bármilyen lényeges kétely merülne fel, feltéve hogy nem állnak fenn különleges körülmények.

2. A következő szakaszokban összefoglalt eljárás követésével a Bizottság célja, hogy a közösségi összefonódás-ellenőrzést összpontosítottabbá és hatékonyabbá tegye.

I. AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS ÁTTEKINTÉSE

3. Ez a közlemény az eljárással együtt meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyszerűsített eljárást alkalmazni kell. Ilyen esetekben ösztönzik a bejelentést benyújtó felek és a Bizottság között a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt. Ha minden szükséges feltétel teljesül, és nem merülnek fel különleges körülmények, a Bizottság a bejelentést követő egy hónapon belül elfogad egy rövid engedélyező határozatot az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően. Amennyiben egy adott esetben megfelelőnek találja, a Bizottság természetesen vizsgálatot indíthat és/vagy részletes határozatot hozhat az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időhatárokon belül.

II. AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KEZELHETŐ ÖSSZEFONÓDÁSOK KATEGÓRIÁI

Figyelembe veendő összefonódások

4. Az egyszerűsített eljárás a következő összefonódási kategóriákra alkalmazandó:

a) két vagy több vállalkozás megszerzi egy közös vállalat közös irányítását, feltéve hogy a közös vállalat nem, vagy csak elhanyagolható mértékben rendelkezik tényleges vagy előre látható tevékenységekkel az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén. Ez a következő esetekben fordul elő:

az EGT területén a közös vállalat forgalma [3] és/vagy az átadott tevékenységekből származó forgalom [4] kevesebb mint 100 millió euró; és

ii. a közös vállalatnak átadott eszközök összértéke [5] kevesebb mint 100 millió euró a területen [6];

b) két vagy több vállalkozás összeolvad, illetve egy vagy több vállalkozás egyedüli vagy közös irányításra tesz szert egy másik vállalkozás felett, feltéve hogy az összefonódásban érintett egyik fél sem folytat üzleti tevékenységet ugyanazon a termék- és földrajzi piacon, vagy olyan termékpiacon, amely a termelési vagy forgalmazási lánc előző vagy következő fázisában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban érintett bármely másik fél üzleti tevékenységet folytat [7];

c) két vagy több vállalkozás összeolvad, illetve egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányításra tesz szert egy másik vállalkozás felett:

i. és az összefonódásban érintett két vagy több fél ugyanazon a termék- és földrajzi piacon folytat üzleti tevékenységet (horizontális kapcsolatok); vagy

ii. az összefonódásban érintett egy vagy több fél egy olyan termék piacán folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc előző vagy következő fázisában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban érintett bármely másik fél üzleti tevékenységet folytat (vertikális kapcsolatok) [8],

feltéve hogy együttes piaci részesedésük sem éri el vagy haladja meg a 15 %-ot a horizontális kapcsolatokban és a 25 %-ot a vertikális kapcsolatokban [9].

5. A Bizottság tapasztalatai az összefonódás-ellenőrzési rendelet eddigi alkalmazásával kapcsolatban megmutatták, hogy – kivételes körülményektől eltekintve – a fenti kategóriákba tartozó összefonódások nem vonnak össze piaci pozíciókat oly módon, hogy az a versennyel kapcsolatos aggodalmat keltene.

Biztosítékok és kizárás

6. Annak megítélése során, hogy valamely összefonódás a fenti kategóriák valamelyikébe tartozik-e, a Bizottság gondoskodik róla, hogy minden vonatkozó körülményt kellően egyértelműen megállapítsanak. Mivel a piacmeghatározások kulcsfontosságú elemei lehetnek ennek az értékelésnek, a feleket felkérik, hogy gondoskodjanak a lehetséges alternatív piacmeghatározásokkal kapcsolatos információkról a bejelentést megelőző szakaszban (lásd a 10. pontot). A bejelentést benyújtó felek feladata, hogy minden olyan alternatív érintett termék- és földrajzi piacot bemutassanak, amelyre a bejelentett összefonódás hatással lehet, valamint hogy az ilyen piacok meghatározására vonatkozó adatokat és információkat megadják [10]. A Bizottság fenntartja magának a jogot a piac meghatározására vonatkozó végső döntés meghozatalára, határozatát a tényállás elemzésére alapozva. Amennyiben nehéz az érintett piacok meghatározása vagy a felek piaci részesedésének megállapítása, a Bizottság nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást.

7. Noha általában vélelmezhető, hogy a fenti kategóriákba tartozó összefonódások nem támasztanak komoly kétséget a közös piaccal való összeegyeztethetőségükkel kapcsolatban, mégis adódhatnak bizonyos helyzetek, amelyek kivételes esetben alaposabb vizsgálatot és/vagy részletes határozatot kívánnak meg. Ilyen esetekben a Bizottság tartózkodhat az egyszerűsített eljárás alkalmazásától.

8. A következő indikatív példák olyan esettípusokat mutatnak be, amelyek kizárhatók az egyszerűsített eljárásból. Bizonyos típusú összefonódások növelhetik a felek piaci erejét, például technológiai, pénzügyi vagy egyéb erőforrások összekapcsolásával abban az esetben is, ha az összefonódásban érintett felek nem ugyanazon a piacon tevékenykednek. A konglomerátumhatásokat magukban hordozó összefonódások szintén alkalmatlanok lehetnek az egyszerűsített eljárásra, különösen ha az összefonódásban érintett felek közül egy vagy több egyenként 25 %-os vagy annál magasabb piaci részesedéssel rendelkezik bármely olyan termékpiacon, ahol a felek között nincs horizontális vagy vertikális kapcsolat. Egyéb esetekben előfordulhat, hogy nem lehet pontosan meghatározni a felek piaci részesedését. Gyakran ez a helyzet, amikor a felek új vagy kevésbé fejlett piacon tevékenykednek. Szintén alkalmatlanok lehetnek a magas belépési korlátokkal védett, vagy magas koncentrációval, vagy egyéb ismert versennyel kapcsolatos problémákkal küzdő piacokon létrejövő összefonódások. Végül, a Bizottság eltekinthet az egyszerűsített eljárás alkalmazásától, ha a koordinációnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett kérdése felmerül.

9. Amennyiben valamely tagállam a bejelentés egy példányának kézhezvételétől számított három héten belül indokolással alátámasztott aggodalmát fejezi ki a bejelentett összefonódással kapcsolatban, vagy ha egy harmadik fél indokolással alátámasztott aggodalmát fejezi ki az ilyen észrevételek megtételére meghatározott időhatáron belül, a Bizottság részletes határozatot hoz. Ebben az esetben az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidők alkalmazandók. Az egyszerűsített eljárás nem alkalmazandó, amennyiben egy tagállam az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikkének megfelelően a bejelentett összefonódás áttételét kéri.

III. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A bejelentést megelőző kapcsolatok

10. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzleti közösség hasznosnak találja a bejelentést tevő felek és a Bizottság közötti, a bejelentést megelőző kapcsolatot [11]. Az ilyen kapcsolatok teszik lehetővé a Bizottság és a bejelentést benyújtó felek számára a bejelentésben biztosítandó információk mennyiségének pontos meghatározását. Ezért a bejelentést benyújtó felek számára ajánlatos a bejelentést megelőzően felvenni a kapcsolatot, különösen ha azt kérik a Bizottságtól, hogy a 447/98/EK bizottsági rendelet [12] 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően tekintsen el a részletes bejelentéstől, mivel a bejelentendő művelet nem támaszt a versennyel kapcsolatos aggodalmat.

A bejelentés tényének közzététele

11. A bejelentés [13] kézhezvétele után az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteendő tájékoztatás a következőket tartalmazza: az összefonódásban érintett felek neve, az összefonódás jellege és az érintett gazdasági ágazatok, valamint annak feltüntetése, hogy a bejelentést végző fél által biztosított információk alapján az összefonódás megítélésére alkalmazható lehet-e az egyszerűsített eljárás. Ezután az érdekelt feleknek lehetőségük van észrevételeik benyújtására, különösen az olyan körülményekkel kapcsolatban, amelyek vizsgálatot tehetnek szükségessé.

Rövid határozat

12. Amennyiben a Bizottság meggyőződött róla, hogy az összefonódás esetében alkalmazható az egyszerűsített eljárás, általában rövid határozatot ad ki. Ezzel az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (1) és (6) bekezdésének alapján az összefonódást a bejelentéstől számított egy hónapon belül a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítják. Az egy hónapos határidőig tartó időszakban azonban a Bizottság számára fennáll az összefonódás-ellenőrzési eljárás szokásos első fázisához történő visszatérésnek és vizsgálat elindításának és/vagy egy részletes határozat meghozatalának a lehetősége, amennyiben a kérdéses esetben ezt a lépést találja megfelelőnek.

A rövid határozat közzététele

13. A Bizottság közleményt ad ki a határozat meghozatalának tényéről Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ugyanúgy, mint a részletes engedélyező határozatok esetében. A határozat nyilvános változatát korlátozott ideig az Interneten is rendelkezésre bocsátják. A rövid határozat tartalmazza a bejelentéskor a Hivatalos Lapban közzétett, a bejelentett összefonódásra vonatkozó tájékoztatást (a felek neve, az összefonódás jellege és az érintett gazdasági ágazatok), valamint a határozatban egy nyilatkozatot, miszerint az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánították, mivel beletartozik az egyszerűsített eljárásról szóló közleményben meghatározott egy vagy több kategóriába, konkréten megjelölve az alkalmazható kategóriát (kategóriákat).

IV. AZ ÖSSZEFONÓDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ ÉS SZÜKSÉGES KORLÁTOZÁSOK

14. Kivéve ha a Bizottság másképpen határoz, az összefonódások jóváhagyására vonatkozó egyszerűsített eljárás az összefonódásokhoz közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokra is kiterjed. Egy összefonódás rövid határozattal történő jóváhagyása az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja második alpontjának megfelelően kiterjed azokra a korlátozásokra is, amelyeket a bejelentést végző felek specifikálnak, és amelyek az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódnak és szükségesek. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közvetlen kapcsolódás és szükségesség követelményei objektív jellegűek [14]; a korlátozások nem kiegészítő jellegűek csupán azért, mert a felek annak tekintik őket.

[1] HL L 180., 1997.7.9., 1. o.; helyesbítés:HL L 40., 1998.2.13., 17. o.

[2] HL L 395., 1989.12.30., 1. o.; helyesbítés:HL L 257., 1990.9.21., 13. o.

[3] A közös vállalat forgalmát az anyavállalatok vagy a közös vállalat legfrissebb auditált pénzügyi beszámolója alapján kell meghatározni attól függően, hogy rendelkezésre áll-e a közös vállalatban egyesített erőforrásokra vonatkozó önálló pénzügyi beszámoló.

[4] Az "és/vagy" kifejezés a kérdéses helyzetek változatosságára utal; például:

- egy célvállalkozás közös megszerzése esetében a figyelembe veendő forgalom e célvállalkozás (a közös vállalat) forgalma,

- egy olyan közös vállalat létrehozása estében, amelybe az anyavállalatok tevékenységeiket viszik be, a figyelembe veendá forgalom az átadott tevékenységekből származό forgalom,

- ha egy ύj irányítást gyakorlό fél be egy már létező közös vállalatba, a közös vállalat forgalmát és az ύj anyavállalat által átadott tevékenységek forgalmát (ha van ilyen) kell számításba venni.

[5] A közös vállalat eszközeinek teljes értékét minden egyes anyavállalat legutoljára szabályosan elkészített és elfogadott mérlege alapján kell meghatározni. Az "eszközök" kifejezés a következőket foglalja magában: (1) az összes olyan tárgyi eszközök és immateriális javak, amelyeket a közös vállalatba átvisznek (a tárgyi eszközök magukban foglalják például a termelő berendezéseket, nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi üzleteket és az árucikkek raktárkészletét; az immateriális javak magukban foglalják például a szellemi tulajdont, goodwillt stb.), és (2) a közös vállalat bármilyen mértékű hitele vagy kötelezettsége, amelynek kibővítéséhez vagy garantálásához a közös vállalat bármely anyavállalata hozzájárult.

[6] Amennyiben az átadott tárgyi eszközök forgalmat eredményeznek, akkor sem a tárgyi eszközök értéke, sem a forgalom nem haladhatja meg a 100 millió eurót.

[7] Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 372., 1997.12.9, 5. o.)

[8] Lásd a 7. lábjegyzetet.

[9] Ez azt jelenti, hogy csak az olyan összefonódások tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem vezetnek a CO formanyomtatvány 6. III. szakaszában meghatározott érintett piachoz. A horizontális és vertikális kapcsolatok küszöbértékei mind nemzeti, mind EGT szintű piaci részesedésekre és egyéb olyan alternatív termékek piaci meghatározására vonatkoznak, amelyeket egy adott esetben figyelembe kell venni. Fontos, hogy az alapul szolgáló, a bejelentésben adott piacmeghatározások elég pontosak legyenek annak az értékelésnek az igazolására, hogy e küszöbértékeket nem érték el, és minden lehetséges alternatív piacmeghatározást megemlítettek (beleértve a nemzetinél kisebb földrajzi piacokat).

[10] Mint minden egyéb bejelentés esetében, a Bizottság visszavonhatja a rövid határozatot, amennyiben az olyan téves információkon alapul, amelyért az érintett vállalkozások egyike a felelős (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja).

[11] Lásd az ECLF-bizottság "best practice" iránymutatását, amely a Bizottság honlapján a következő címen található: http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/others/best_practice_gl.html

[12] HL L 61., 1998.3.2., 1. o.

[13] Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (3) bekezdése

[14] Lásd az az összefonódásokhoz közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokról szóló bizottsági közleményt (HL C 203., 1990.8.14., 5. o.). Ez a közlemény az összefonódás-ellenőrzési rendelet eddigi alkalmazásával kapcsolatos bizottsági tapasztalatok alapján meghatározza a korlátozások azon kategóriáit, amelyek az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódónak és szükségesnek tekinthetők.

--------------------------------------------------