31999R0530



Hivatalos Lap L 063 , 12/03/1999 o. 0006 - 0010


A Tanács 530/1999/EK rendelete

(1999. március 9.)

a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság által benyújtott rendelettervezetre,

mivel a számára előírt feladatok elvégzéséhez a Bizottságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a munkaerőköltség szintjéről és összetételéről, továbbá a keresetek szerkezetéről és eloszlásáról a tagállamokban;

mivel a Közösség fejlődése és a belső piac működése növeli a munkaerőköltség szintjére és összetételére, továbbá a keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó összehasonlítható adatok szükségességét, különösen a gazdasági és társadalmi kohézió fejlődése elemzésének eszközeként és a Közösség tagállamai és régiói közötti megbízható és helytálló összehasonlítások céljából;

mivel a munkaerőköltség és a keresetek szempontjából a helyzet értékeléséhez a legjobb módszer a közösségi statisztikák összehangolt módszerek és meghatározások alapján történő összeállítása, úgy ahogyan ezt korábbi alkalmakkor tették: legutóbb 1996-ra vonatkozólag a munkaerőköltségek szintje és összetétele esetében a 23/97/EK rendelet [1] szerint és 1995-re vonatkozólag a keresetek szerkezete és megoszlása esetében a 2744/95/EK [2] rendelet szerint;

mivel a munkaerő szerkezetében, a keresetek eloszlásában és a vállalatok által a bérekre és a kapcsolódó munkáltatói járulékokra fordított kiadások összetételében bekövetkezett változások tükrözése érdekében szükséges a statisztikák rendszeres frissítése;

mivel a 2223/96/EK rendelet [3] értelmében a közösségi igények teljesítése érdekében az Európai Közösségben a Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszere (ESA-95) a tagállamokban a szabványok, definíciók és számviteli gyakorlatok hivatkozási alapja; mivel ez szükségessé teszi a teljes, megbízható és összehasonlítható statisztikai források kialakítását nemzeti és regionális szinten; mivel a változók bontásának szintjei a korábbi statisztikákkal való összehasonlíthatóság és a nemzeti számviteli követelményekkel való kompatibilitás biztosításához szükséges szintekre korlátozódnak;

mivel az Európai Központi Banknak (EKB) a tagállamok gazdasági fejlődésének az egységes európai monetáris politika összefüggésében történő vizsgálatához szüksége van a munkaerőköltségek szintjére és összetételére, valamint a keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó információkra;

mivel statisztikai információk e területen csak néhány tagállamban állnak rendelkezésre, és ezért nem lehet érvényes összehasonlításokat tenni; mivel következésképpen közösségi statisztikák előállítására van szükség, és az így kapott eredményeket közös definíciók és összehangolt módszerek alapján, az érintett nemzetközi szervezetek által jóváhagyott normák figyelembevételével kell feldolgozni;

mivel az M (oktatás), N (egészségügy és szociális munka) és az O (egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások) szakaszokban jelenleg nem minden tagállam folytat teljes körű adatgyűjtést; mivel ennek következtében helyes ezeknek a területeknek is az e rendelet hatálya alá vonása lehetőségéről dönteni, annak a jelentésnek a fényében, amelyet a Bizottságnak kell benyújtania, és amelynek alapja az ezekben az ágazatokban a teljes körű adatgyűjtés megvalósíthatóságára vonatkozó kísérleti tanulmányok;

mivel, bár a gazdaság minden ágazatára kiterjedő, teljes körű adatok fontosságát maradéktalanul el kell ismerni, ezek gyűjtését mégis gondosan mérlegelni kell a beszámolási lehetőségek és az egyes meghatározott területekre vonatkozó beszámolási terhek figyelembevételével, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k); mivel ennek megfelelően helyes, hogy a Bizottság elvégzi az adatok teljes körének, a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató statisztikai egységektől történő gyűjtése megvalósíthatóságára vonatkozó kísérleti tanulmányokat, valamint az, hogy a Tanács ez ügyben döntést hoz annak a jelentésnek a fényében, amelyet a Bizottságnak az e rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül be kell nyújtania; mivel a hivatalos nyilvántartások időközben történő használata hasznosnak bizonyulhat és támogatandó;

mivel a szubszidiaritás elvével összhangban, a harmonizált információ előállítását lehetővé tevő közös statisztikai normák kialakítása olyan tervezett intézkedés, amelynek céljai – léptékét vagy hatásait tekintve – a Közösség által jobban elérhetőek; mivel ezek a normák minden tagállamnak a közösségi statisztikák összeállítására kijelölt szervezeteinek és intézményeinek a jogköre alapján valósulnak meg;

mivel helyesnek látszik olyan rendelkezéseket hozni, amelyek alapján egyes tagállamok kivételt élveznek, tekintettel a bizonyos típusú információk gyűjtése során felmerülő különleges technikai nehézségekre, amelyekkel ezek a tagállamok szembetalálják magukat, feltéve hogy a statisztikai információk minőségét ez nem érinti jelentős mértékben;

mivel meghatározott közösségi statisztikák előállítását a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben [4] foglaltak szabályozzák;

mivel a 89/382/EGK, Euratom határozattal létrehozott Statisztikai Programbizottsággal [5] a fent említett határozat 3. cikkével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

Általános rendelkezések

A nemzeti hatóságok és az Eurostat a 3. cikkben meghatározott gazdasági tevékenységek körében a munkaerőköltségek szintjére és összetételére és a keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó közösségi statisztikákat készítenek.

2. cikk

Bázisidőszak

(1) A munkaerőköltségek szintjére és összetételére vonatkozó statisztikákat a 2000. naptári évre, és ezt követően négyévenként kell elkészíteni.

(2) A keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó statisztikákat a 2002. naptári évre és annak egy reprezentatív hónapjára, s ezt követően négyévenként kell elkészíteni.

3. cikk

Hatály

(1) A statisztikák, az Európai Közösségnek, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló, 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendeletével létrehozott, a gazdasági tevékenységek általános ipari besorolási rendszerében meghatározott, a továbbiakban "NACE Rev. 1." C (bányászat és kőfejtés), D (feldolgozóipar), E (villamos energia, gáz- és vízellátás), F (építőipar), G (nagy-és kiskereskedelem, gépjárművek, motorkerékpárok, valamint személyes és háztartási cikkek javítása), H (szálloda- és vendéglátóipar), I (közlekedés, raktározás és távközlés), J (pénzügyi közvetítés), K (ingatlan, bérbeadási és üzleti tevékenységek), M (oktatás), N (egészségügy és szociális munka) és O (egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatások) szakaszban meghatározott összes gazdasági tevékenységre kiterjednek. [6]

(2) A NACE Rev. 1 M (oktatás), N (egészségügy és szociális munka) és O (egyéb közösségi, társadalmi és személyes szolgáltatások) szakaszában meghatározott gazdasági tevékenységeknek e rendelet hatálya alá vonása a 2000. és a 2002. bázisévre vonatkozólag szabadon választható. A 12. cikkben meghatározott eljárással összhangban ezeknek a bevonása az ezt követő években is választható lehet, figyelembe véve az e területen végzett kísérleti tanulmányok eredményeit, különös tekintettel a strukturális gazdasági statisztikákról szóló, 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet [7] alapján végzettekre.

4. cikk

A Bizottság a Statisztikai Programbizottság véleményének figyelembevételével az e rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül jelentést állít össze és nyújt be a Tanácshoz, figyelembe véve a kísérleti tanulmányok eredményeit, különösen a tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató statisztikai egységek területén meglévő források alapján. A jelentés felméri az e rendeletben foglalt, tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató egységekre vonatkozó előírások alkalmazását. A jelentés a teljes körű adatok fontosságát a beszámolási lehetőségekhez és a válaszadás terheihez méri. A jelentést követően a Bizottság szükség esetén megfelelő kezdeményezéseket nyújt be a Tanácshoz e rendelet módosítására.

5. cikk

Statisztikai egységek

A statisztikák összeállításának alapját – a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendeletben [8] meghatározottak szerint – helyi egységek és vállalkozások alkotják.

6. cikk

A szükséges információk jellemzői

(1) A munkaerőköltségek szintjére és összetételére vonatkozó statisztikák esetében legalább az alábbiakról kell információt szolgáltatni:

a) a helyi egységre vonatkozólag az alábbi jellemzők:

- a régió (NUTS 1 szinten),

- annak a vállalkozásnak a mérete, amelyhez az érintett helyi egység tartozik (a következők valamelyikébe sorolva: 10-49, 50-249, 250-499, 500-999, 1000 vagy több főt foglalkoztató),

- a gazdasági tevékenység (a NACE Rev. 1. osztályozás szintjén);

b) a következő változók:

- teljes éves munkaerőköltség, megkülönböztetve a béreket és fizetéseket (lebontva közvetlen javadalmazásra és jutalmakra, a munkavállalói megtakarítási alapokba teljesített befizetésekre, a le nem dolgozott napokra teljesített kifizetésekre és a természetbeni bérekre és fizetésekre), a munkáltató társadalombiztosítási járulékai (lebontva tényleges és beszámított társadalombiztosítási járulékokra), a szakképzési költségek, egyéb kiadások és adók, valamint a közvetlenül a munkaerőköltséggel kapcsolatos támogatások,

- a munkavállalók éves átlagos száma, főállású, részmunkaidős munkavállalók és szakmai képzésben résztvevők szerinti megkülönböztetésben,

- a munkaórák éves száma és a fizetett órák éves száma, mindkét esetben a főállású, a részmunkaidős munkavállalók és a gyakornokok szerinti megkülönböztetésben.

(2) A keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó statisztikák esetében legalább az alábbiakról kell információt szolgáltatni:

a) annak a helyi egységnek a jellemzői, amelyhez a mintában szereplő munkavállalók tartoznak:

- a régió (NUTS 1 szinten),

- annak a vállalkozásnak a mérete, amelyez az érintett helyi egység tartozik (a következők valamelyikébe sorolva: 10-49, 50-249, 250-499, 500-999, 1000 vagy több főt foglalkoztató),

- a gazdasági tevékenység (a NACE Rev. 1. osztályozás szintjén),

- a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról szóló, 1980. június 25-i 80/723/EGK bizottsági irányelv [9] értelmében vett gazdasági és pénzügyi ellenőrzés formája,

- az érvényben lévő kollektív bérmegállapodás típusa;

b) a mintában szereplő minden egyes munkavállalóra vonatkozólag a következő jellemzők:

- nem,

- életkor,

- foglalkozás a Foglalkozások Nemzetközi Osztályozási Rendszere szerinti besorolásban,

- a legmagasabb iskolai végzettség és képzettségi szint,

- a vállalkozásnál munkaviszonyban eltöltött idő hossza,

- főállású vagy részmunkaidős,

- a foglalkoztatási szerződés típusa;

c) a keresetekre vonatkozólag az alábbi részletek:

- a reprezentatív hónapra vonatkoztatott bruttó kereset (külön megjelölve a túlmunkaidőben és a műszakokban végzett munkáért kapott különleges fizetéseket),

- a bázisévre vonatkoztatott bruttó éves kereset (külön megjelölve a nem rendszeresen fizetett jutalmakat),

- munkaidő (a bázishónapra fizetett órák száma, az egy normál hónapra jutó fizetett órák száma, a hónap folyamán fizetett túlórák száma és a rendes éves szabadság).

7. cikk

Adatgyűjtés

(1) A felméréseket a megfelelő nemzeti hatóságokon keresztül kell végrehajtani, amelyek megfelelő módszereket dolgoznak ki az információk gyűjtésére, figyelembe véve a válaszadás terheit, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

(2) A munkáltatók és más, adatszolgáltatásra kötelezett személyek hiánytalanul és a megadott határidőn belül válaszolnak a kérdésekre. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a 6. cikkben említett adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség megszegésének elkerülésére.

(3) A vállalkozásokra – különösen a KKV-kre – háruló terhek csökkentése érdekében nem szükséges felméréseket végezni, ha a nemzeti hatóságok más megfelelő forrásból rendelkeznek a szükséges adatokkal, vagy képesek a szükséges adatokra vonatkozó becsléseket készíteni olyan megfelelő statisztikai becslési eljárások segítségével, amelyeknél a jellemzők összességét vagy valamely részét nem minden olyan egységre vonatkozóan figyelték meg, amelyekre vonatkozólag statisztikákat kell összeállítani.

8. cikk

Az eredmények feldolgozása

Az összehasonlítható eredmények előállítása érdekében a nemzeti hatóságok feldolgozzák a 7. cikk (2) bekezdésében említett kérdésekre adott válaszokat vagy más forrásból származó információkat a 7. cikk (3) bekezdésében említettek szerint.

9. cikk

Az eredmények továbbítása

Az eredményeket a bázisév végétől számított 18 hónapon belül kell továbbítani az Eurostathoz.

10. cikk

Minőség

(1) A nemzeti hatóságok gondoskodnak arról, hogy az eredmények megfelelő mértékben reprezentatívak legyenek, valamennyi egység népességének valós helyzetét tükrözzék.

(2) A nemzeti hatóság az Eurostat kérése alapján, mindegyik bázisidőszak elteltével eljuttat az Eurostathoz egy jelentést, mely e rendeletnek az érintett tagállamban történő végrehajtására vonatkozó összes lényeges információt tartalmazza, lehetővé téve a statisztikák minőségének értékelését.

11. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket minden egyes bázisidőszakra, annak kezdete előtt legalább 9 hónappal kell meghatározni, a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, beleértve a gazdasági és technikai változások figyelembevételére irányuló intézkedéseket és különösen a következőket:

i. a NACE Rev. 1 (3. cikk (2) bekezdése) M, N és O szakaszában meghatározott gazdasági tevékenységek kezelése;

ii. a szolgáltatandó információk meghatározása és bontása (6. cikk);

iii. az eredmények továbbításához a megfelelő technikai formátum (9. cikk);

iv. a minőség értékelésének feltételei (10. cikk);

v. az eltérések – a kellőképpen indokolt esetekben – a 2004.

és a 2006. évi időszakra (13. cikk (2) bekezdése).

12. cikk

Eljárás

(1) A Bizottságot a Statisztikai Programbizottság, a továbbiakban: a "bizottság" segíti.

(2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(3) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el.

13. cikk

Eltérések

(1) A 2000. és a 2002. bázisévre vonatkozóan a 2., 3. és 6. cikkben meghatározott rendelkezésektől való eltéréseket a melléklet állapítja meg.

(2) A 2004. és a 2006. évre vonatkozólag a 3. és a 6. cikktől való eltérésekről döntés hozható, amennyiben a nemzeti statisztikai rendszer jelentős módosításokat igényel, a 12. cikkben megállapított eljárással összhangban.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. március 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. Riester

[1] HL L 6., 1997.1.10., 1. o.

[2] HL L 287., 1995.11.30., 3. o.

[3] HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb a 448/98/EK rendelettel (HL L 58., 1998.2.27., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

[5] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[6] HL L 293., 1990.10.24., 1. o. A 761/93/EGK rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 14., 1997.1.17., 1. o.

[8] HL L 76., 1993.3.30., 1. o.

[9] HL L 195., 1980.7.29., 35. o. A legutóbb a 93/84/EGK irányelvvel (HL L 254., 1993.10.12., 16. o.) módosított irányelv.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

ELTÉRÉSEK

I. Eltérések a 2. cikkben foglaltaktól

1. Németország: a keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó első statisztikákat az e rendeletben meghatározottak szerint a 2002. év helyett a 2001. bázisévre kell elkészíteni. A keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó későbbi statisztikákat a 2006. bázisévre, s ezt követően négyévenként kell összeállítani.

2. Franciaország, Németország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság: a 2000. és a 2002. bázisévre vonatkozó statisztikák összeállíthatóak az e naptári éveknek leginkább megfelelő pénzügyi évre vonatkozólag, de ez nem érinti az adatok továbbítására a 9. cikkben említett határidőket.

II. Eltérések a 3. cikkben foglaltaktól

1. Németország: a NACE Rev. 1 szerinti H (szálloda- és vendéglátóipar), I (közlekedés, raktározás és távközlés) és a K (ingatlan, bérbeadás és üzleti tevékenységek) szakaszban meghatározott gazdasági tevékenységek a 2000. és a 2001. bázisév esetében választhatóak.

2. Írország: a NACE Rev. 1 szerinti H (szálloda- és vendéglátóipar), szakaszban meghatározott gazdasági tevékenységek a 2000. bázisév esetében választhatóak.

3. Írország: a NACE Rev. 1 szerinti I (közlekedés, raktározás és távközlés) szakaszban, a J szakasz 67. főcsoportjában és a K (ingatlan, bérbeadás és üzleti tevékenységek) szakaszban meghatározott gazdasági tevékenységek a 2002. bázisév esetében választhatóak.

III. Eltérések a 6. cikkben foglaltaktól

1. Ausztria, Belgium, Olaszország és Hollandia: a 6. cikkben említett jellemzők a 2000. és a 2002. bázisévre vonatkozólag a helyi egység helyett magára a vállalkozásra is vonatkoztathatóak.

2. Olaszország: a 2000. bázisévre vonatkozólag a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jellemzők – a munkavállalói megtakarítási alapokba teljesített befizetések, egyéb kiadások és adók és a munkáltató által kapott támogatások – választhatóak.

--------------------------------------------------