A Bizottság határozata

(1999. június 2.)

a csalás, a korrupció és a Közösségek érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről és módjairól

(az értesítés a SEC(1999) 802. számú dokumentummal történt)

(1999/396/EK, ESZAK, Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 218. cikkére,

tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 131. cikkére,

mivel:

(1) Az Európai Csaláselleni Hivatal (a továbbiakban "Hivatal") által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [1] és 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet [2] úgy rendelkezik, hogy a Hivatal feladata a közigazgatási vizsgálatok kezdeményezése és lefolytatása az EK- vagy az Euratom-Szerződés által vagy azok alapján létesített intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül.

(2) A Bizottság megállapítása szerint a Hivatal feladatköre a pénzügyi érdekek védelmén túl magában foglalja a Hivatal ahhoz szükséges tevékenységét, hogy a Közösség érdekeit védelemben részesítsék a közigazgatási vagy büntetőeljárás alapjául szolgáló szabályellenes magatartással szemben.

(3) Bővíteni kell a csalás elleni küzdelem körét, és növelni kell annak hatékonyságát a közigazgatási vizsgálatok területén meglévő szakértelem kihasználásával.

(4) Közigazgatási autonómiája alapján a Bizottság ezért megbízza a Hivatalt a belső igazgatási vizsgálatok lefolytatásának feladatával, amelynek az a célja, hogy fény derüljön az olyan, szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos komoly esetekre, amelyek a Közösség tisztviselői és alkalmazottai kötelességmulasztásának minősülnek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (továbbiakban "személyzeti szabályzat") 11. cikke és 12. cikkének második és harmadik albekezdése, valamint 13., 14., 16. cikke és 17. cikkének első albekezdése értelmében, amelyek a Közösség érdekeivel ellentétesek és fegyelmi, esetleg büntetőeljárást vonnak maguk után, vagy súlyos hivatali kötelességmulasztást eredményeznek, ahogy arra a személyzeti szabályzat 22. cikke utal, vagy a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó bizottsági tagoknak vagy bizottsági tagok személyzetének hasonló kötelességszegését eredményezik.

(5) Az ilyen vizsgálatokat az Európai Közösségeket létrehozó szerződések megfelelő rendelkezéseivel, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvvel, az azt végrehajtó szövegekkel és a személyzeti szabályzat megfelelő rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni.

(6) Az ilyen vizsgálatokat ugyanolyan feltételek mellett kell lefolytatni valamennyi közösségi intézményben, szervben, hivatalban és ügynökségben; e feladatnak a Hivatal számára történő kijelölése nem érintheti maguknak az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a feladatkörét, és semmilyen módon nem csökkentheti az érintett személyeket megillető jogi védelmet.

(7) A személyzeti szabályzat módosításáig gyakorlati intézkedéseket kell hozni annak megállapításával, hogy hogyan működjenek együtt a Bizottság tagjai, tisztviselői és alkalmazottai a vizsgálatok zavartalan lefolytatásában.

(8) A csalás elleni küzdelem összehangolásával foglalkozó munkacsoport által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1998. július 14-i bizottsági határozatot az azt végrehajtó 1998. december 9-i szabályokkal együtt hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Hivatallal való együttműködés kötelezettsége

A főtitkár, a szolgálatok, valamint a Bizottság valamennyi tisztviselője és alkalmazottja köteles a Hivatal munkatársaival teljes körűen együttműködni és a vizsgálathoz szükséges bármilyen támogatást biztosítani. Ezért a Hivatal munkatársait minden hasznos információval és magyarázattal ellátják.

Az Európai Közösségeket létrehozó szerződések vonatkozó rendelkezéseinek, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvnek és az azt végrehajtó szövegeknek a sérelme nélkül, a Bizottság tagjai teljes mértékben együttműködnek a Hivatallal.

2. cikk

A tájékoztatás kötelezettsége

A Bizottság azon tisztviselője vagy alkalmazottja, akinek olyan bizonyíték jut a tudomására, amelyből csalás, korrupció vagy a Közösségek érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység esetének fennállását lehet vélelmezni vagy olyan, szakmai kötelességek teljesítésével kapcsolatos komoly esetek fennállását, amelyek a Közösség tisztviselőinek vagy alkalmazottainak fegyelmi vagy, adott esetben, büntetőeljárást eredményező kötelezettségmulasztásnak vagy a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó bizottsági tagok vagy a bizottsági tagok személyzete hasonló kötelességszegését eredményezi, haladéktalanul értesíti a szolgálatvezetőjét vagy az igazgatót, vagy ha szükségesnek gondolja, a Bizottság főtitkárát, vagy a Hivatalt közvetlenül.

A főtitkár, a főigazgatók és a Bizottság szolgálatvezetői késedelem nélkül továbbítanak a Hivatal számára bármilyen, a tudomásukra jutott bizonyítékot, amelyből az első albekezdésben említett szabálytalanság fennállása vélelmezhető.

A Bizottság tisztviselői és alkalmazottai semmilyen módon nem részesülhetnek méltánytalan vagy megkülönböztető jellegű bánásmódban azért, mert közölték az első és második albekezdésben említett információt.

A Bizottság azon tagjai, akik tudomást szereznek az első albekezdésben említett tényekről, tájékoztatják a Bizottság elnökét, vagy ha célszerűnek látják, közvetlenül a Hivatalt.

3. cikk

A Biztonsági Iroda támogatása

A Hivatal igazgatójának kérésére a Bizottság Biztonsági Irodája támogatja a Hivatalt a vizsgálatok gyakorlati lefolytatása során.

4. cikk

Az érdekelt felek tájékoztatása

Ha személyes érintettség lehetősége merül fel a Bizottság tagjára, tisztviselőjére vagy alkalmazottjára vonatkozóan, az érdekeltet rövid időn belül értesítik, feltéve hogy ez a vizsgálatot nem veszélyezteti. Semmilyen esetben sem lehet az illető bizottsági tagra, tisztviselőre vagy alkalmazottra név szerint utaló következtetést levonni, ha a vizsgálatot anélkül folytatták le, hogy az érdekeltnek lehetősége lett volna véleményét kifejteni az őt érintő valamennyi tényről.

Azon esetekben, amikor a vizsgálat céljai érdekében a teljes titoktartás fenntartása és a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás alkalmazása válik szükségessé, a Bizottság érintett tagjának, tisztviselőjének vagy alkalmazottjának a nyilatkozattétel érdekében történő értesítési kötelezettség teljesítése a Bizottság elnökének vagy különösen a főtitkárnak a hozzájárulásával elhalasztható.

5. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat lezárásáról további lépések megtétele nélkül

Ha egy belső vizsgálatot követően gyanúsítással érintett bizottsági tagra, tisztviselőre vagy alkalmazottra semmit sem lehet rábizonyítani, az illetőt érintő belső vizsgálatot további lépések megtétele nélkül, a Hivatal igazgatójának a döntésével lezárják, ez utóbbi írásban értesíti az érintettet.

6. cikk

Mentelmi jog felfüggesztése

Véleményezésre a Hivatal igazgatójához továbbítják a nemzeti rendőrségi vagy bírói hatóságtól érkezett, a Bizottság egy tisztviselőjének vagy alkalmazottjának bíróisági eljárásra vonatkozó mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérelmet csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység lehetséges eseteivel kapcsolatban. A Hivatalt tájékoztatják, ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem a Bizottság egy tagját érinti.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A csalás elleni küzdelem összehangolásával foglalkozó munkacsoport által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1998. július 14-i bizottsági határozat az azt végrehajtó 1998. december 9-i szabályokkal együtt hatályát veszti.

8. cikk

A hatálybalépés időpontja

Ez a határozat 1999. június 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 1999. június 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jacques Santer

[1] HL L 136., 1999.5.31, 1. o.

[2] HL L 136., 1999.5.31, 8. o.

--------------------------------------------------