Hivatalos Lap L 349 , 24/12/1998 o. 0001 - 0007
A Tanács 2799/98/EK rendelete (1998. december 15.) az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel az Európai Parlament véleményére [2], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3], tekintettel a Monetáris Bizottság véleményére [4], (1) mivel az euró bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet [5] előírja, hogy 1999. január 1-jétől a gazdasági és monetáris unióban részt vevő tagállamok pénzneme az euró; mivel - a közös agrárpolitika céljából alkalmazandó elszámolási egységről és átváltási árfolyamokról szóló, 1992. december 28-i 3813/92/EGK tanácsi rendelet [6], - a bizonyos nemzeti valuták mezőgazdasági átváltási árfolyamának csökkenése miatti kiegyenlítés szabályozásáról szóló, 1995. június 29-i 1527/95/EK tanácsi rendelet [7], - a mezőgazdasági átváltási árfolyamok 1996. július 1-je előtti észlelhető csökkenése miatti kiegyenlítés szabályozásáról szóló, 1995. december 18-i 2990/95/EK tanácsi rendelet [8], - a gazdasági jövedelmeket érintő észrevehető átértékeléssel kapcsolatos intézkedések és visszatérítések meghatározásáról szóló, 1997. április 22-i 724/97/EK tanácsi rendelet [9] alapján meghatározott agromonetáris megállapodások lényegében az egyes devizák tényleges árfolyamataitól eltérő sajátos mezőgazdasági átváltási árfolyamok rendszerét képezik; mivel ez a rendszer az euró bevezetésével nem egyeztethető össze; mivel ki kell alakítani az új helyzethez igazított agromonetáris megállapodásokat, és hatályon kívül kell helyezni a korábbi agromonetáris megállapodások létrehozásáról szóló rendeleteket; (2) mivel a jelenlegi pénzügyi helyzetben, ahol a devizaárfolyamok és mezőgazdasági átváltási árfolyamok között mérsékelt különbségek állnak fenn, lehetőség van a tényleges pénzügyi helyzethez közelebb álló, egyszerűbb agromonetáris rendszer felállítására; mivel ennek következményeként a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban az euróban rögzített áraknak és összegeknek a részt nem vevő tagállamok nemzeti pénznemére történő átváltása az euró és az említett nemzeti pénznemek közötti árfolyamon is elvégezhető; mivel ennek a rendelkezésnek a további előnye, hogy lényegesen leegyszerűsíti a közös agrárpolitika irányítását; (3) mivel az euró és a nemzeti pénznem közötti átváltási árfolyam valamely adott művelet ideje alatt is változhat; mivel meg kell határozni az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot; mivel általában tekintettel kell lenni arra a tényre, amelynek révén az adott művelet gazdasági célja megvalósul; mivel az alkalmazott átváltási árfolyamnak a szóban forgó tény bekövetkeztének napján jegyzett árfolyamnak kell lennie; mivel szükség lehet e meghatározó ügyleti tény megállapítására, illetve arra, hogy azt mégse alkalmazzák, bizonyos kritériumok, különösen az árfolyammozgások gyorsaságának figyelembevételével; (4) mivel az árakra és a közvetlen támogatás kivételével az egyéb összegekre lehetséges hatással bíró jelentős pénznem-felértékelések esetén a mezőgazdaságból származó jövedelmek bizonyos feltételek mellett csökkenhetnek; mivel mindez csökkenő mértékű, átmeneti anyagi támogatás előírását teheti indokolttá az újraértékelések hatásainak ellensúlyozása, valamint annak érdekében, hogy a gazdaság általános szabályaival összeegyeztethető módon lépést lehessen tartani a mezőgazdasági árak alakulásával; (5) mivel a jelentős pénznem-felértékelések egyes, nemzeti pénznemben folyósított közvetlen támogatásokra gyakorolt hatásainak ellensúlyozásához a konkrét támogatások jellegéhez igazított egyedi szabályokra van szükség; (6) mivel a kompenzációs támogatás finanszírozására vonatkozó finanszírozási megállapodásoknak meg kell határozniuk az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi hozzájárulását; (7) mivel hosszabb távon a gazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell a tényleges pénzügyi helyzethez; mivel ennek megfelelően szükség van a kompenzációs megállapodásokra vonatkozó határidő megállapítására; mivel a határidő meghatározása része a költségvetési fegyelemnek; (8) mivel ésszerű indokok szólnak amellett, hogy különleges szabályokat határozzanak meg az Európai Unión belül vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli helyzetek kezelésére, amelyek az egységes agrárpolitika keretében kialakított megállapodások hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali cselekvést igényelnek; (9) mivel a gazdasági és monetáris unióban részt nem vevő tagállamok számára is lehetővé kell tenni, hogy a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokból eredő kiadásaikat ne nemzeti pénznemben, hanem euróban fedezzék; mivel intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne járhasson indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő fél, sem annak kedvezményezettje számára; (10) mivel az új agromonetáris megállapodások bevezetésének elősegítése érdekében átmeneti intézkedések bevezetésének lehetőségéről kell rendelkezni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Ennek a rendeletnek az alkalmazásában: a) "közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok": - közvetlenül vagy közvetve a Szerződés 43. cikkén alapuló jogi aktusok, a Közös Vámtarifa, valamint a mezőgazdasági és ipari termékekre egyaránt alkalmazandó vámjogszabályok egyéb jogi aktusainak kivételével, - mezőgazdasági termékekből feldolgozott és egyedi kereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó árucikkekre alkalmazandó jogi aktusok; b) "résztvevő tagállamok": azok a tagállamok, amelyek a Szerződéssel összhangban a közös valutát bevezették; c) "részt nem vevő tagállamok": azok a tagállamok, amelyek a közös valutát nem vezették be; d) "nemzeti pénznemek": a részt nem vevő tagállamok és harmadik országok nemzeti pénznemei; e) "átváltási árfolyam": az euró és a nemzeti pénznem közötti devizapiaci árfolyam; f) "észlelhető újraértékelés": olyan helyzet, amikor az átlagos éves átváltási árfolyam nem éri el a megelőző három év során alkalmazott és a legalacsonyabb átlagos éves átváltási árfolyamként meghatározott küszöbértéket és az 1999. január 1-jei átváltási árfolyamot; g) "újraértékelés észlelhető része": az a százalékos arány, amellyel az éves átlag elmarad az f) pontban említett küszöbértéktől. 2. cikk (1) A közös agrárpolitika jogi aktusaiban rögzített árakat és összegeket euróban fejezik ki. (2) A résztvevő tagállamokban ezeket az árakat és összegeket euróban fizetik ki, illetve szedik be. A többi tagállamban ezeket az árakat és összegeket átváltási árfolyam felhasználásával átváltják a tagállamok nemzeti pénznemére, és a 8. cikk sérelme nélkül nemzeti pénznemben fizetik ki, illetve szedik be. (3) Mindazonáltal a közös agrárpolitikára vonatkozó valamely jogi aktusban euróban rögzített és a tagállamok által nemzeti pénznemben alkalmazandó, behozatallal kapcsolatos összegek, illetve kiviteli adók esetén az átváltási árfolyam kivételesen megegyezik a 2913/92/EGK rendelet [10] 18. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó árfolyammal. 3. cikk (1) Az átváltási árfolyamot meghatározó ügyleti tény: - a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése, - az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul. (2) Azokban az esetekben, ahol az (1) bekezdésben említett tény pontosításra szorul, illetve azt a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag nem lehet figyelembe venni, a 9. cikkben leírt eljárásnak megfelelően, az egyedi meghatározó ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni: a) az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága; b) a különböző piacszervezések keretében végzett hasonló tevékenységeket meghatározó ügyleti tények hasonlósága; c) az egységes piacszervezéssel kapcsolatos árakra és összegekre vonatkozó meghatározó ügyleti tények következetessége; d) a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzések megvalósíthatósága és hatékonysága. 4. cikk (1) Az 5. cikkben felsoroltakat kivéve az árak és összegek tekintetében a tagállam észlelhető újraértékelés esetében a mezőgazdasági termelők részére kompenzációs támogatást nyújthat. A kifizetéseket az észlelhető újraértékelés hónapját követő március hótól kezdődően három egymást követő, egyenként tizenkét havi részletben kell teljesíteni. Ezeket a kompenzációs kifizetéseket kizárólag valamely meghatározott megelőző időszak termeléséhez kapcsolódó támogatás formájában lehet teljesíteni. A kompenzációs kifizetések nem részesíthetik előnyben a termelés semmiféle konkrét fajtáját, illetve nem függhetnek a meghatározott időszakot követően végzett termelő tevékenységtől. (2) A kompenzációs támogatás első részletének maximális összegét az érintett tagállam egészére a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban határozzák meg úgy, hogy az újraértékelés észlelhető részét megszorozzák a melléklet 1–3. pontja szerinti egyösszegű jövedelemvesztéssel. (3) Az első részlet maximális összegét adott esetben a tárgyév folyamán az észlelhető újraértékelés időpontjáig megfigyelt piaci helyzet figyelembevételével csökkentik, illetve törlik. (4) A (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott összeg 2,6 %-os észlelhető újraértékelést meg nem haladó része tekintetében semmilyen támogatást nem nyújtanak. (5) A második és harmadik részlet keretében kifizetett valamennyi összeget az előző részlet szintjének megfelelően legalább az első részlet keretében kifizetett összeg egyharmadával csökkentik. A második és harmadik részlet keretében kifizetett összegeket a vonatkozó részlet első hónapját megelőző hónap kezdetéig nyilvántartott árfolyammozgások a jövedelmekre gyakorolt hatásának függvényében, valamint az ugyanezen időszak során megfigyelt piaci helyzet figyelembevételével csökkentik, illetve törlik. (6) A piaci helyzetet a (3) bekezdéssel és az (5) bekezdés második albekezdésével összhangban az alábbi kritériumoknak megfelelően veszik figyelembe: Egy vagy több részlet összege egy vagy több ágazatban csökkenthető abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy: a) abban az évben, amelynek során észlelhető újraértékelés következett be, illetve az előző részlet kezdete és a szóban forgó részlet első hónapját megelőző hónap kezdete közötti időszak során az átlagos piaci ár az érintett tagállamban megegyezett azoknak a tagállamoknak az átlagos piaci áraival, amely tagállamok pénznemeit érintően ugyanezen időszak során nem következett be észlelhető újraértékelés, illetve meghaladta azokat. A piaci árakat a piaci árakra vonatkozó 100 értékű bázisindex alapján hasonlítják össze nemzeti pénznemben vagy euróban; vagy b) az érintett ágazatban a meghatározó ügyleti tény dátumai és az észlelhető újraértékelés dátuma között olyan összefüggés áll fenn, hogy ennek alapján nem indokolt arra következtetni, hogy az újraértékelés a vizsgált időszak során éreztette a hatását. Azokban az esetekben, ahol a b) pontban foglaltakat alkalmazzák, a 4. cikk (5) bekezdésében említett legalább egyharmados csökkenést annak az első részletnek az összege alapján határozzák meg, amelyet abban az esetben folyósítottak volna, ha a b) pontot nem alkalmazzák. Ezek a kritériumok az új fejleményeknek megfelelően a 9. cikkben megállapított eljárással összhangban módosíthatók. 5. cikk (1) Azokban az esetekben, ahol a meghatározó ügyleti tény napján - az egy hektár, illetve egy élőállat után számított átalányösszegű támogatás esetén, vagy - az egy juh vagy egy kecske után számított kompenzációs támogatás esetén, vagy - a strukturális vagy környezetvédelmi jellegű támogatás esetén alkalmazandó árfolyam alacsonyabb a korábban alkalmazott árfolyamnál, az érintett tagállam a meghatározó ügyleti tény napjától kezdődően három egymást követő, egyenként tizenkét havi részletben kompenzációs kifizetéseket teljesíthet a mezőgazdasági termelők részére. A kompenzációs támogatást az első albekezdésben említett támogatásokon és összegeken felül kell folyósítani. (2) A kompenzációs támogatás első részletének maximális összegét az érintett tagállam egészére a 9. cikkben meghatározott eljárásnál leírtak szerint, a melléklet 4. pontjának megfelelően határozzák meg. Mindazonáltal a tagállamok eltekinthetnek a kompenzációs támogatás folyósításától abban az esetben, ha ez az összeg 0,5 %-nál kisebb mértékű csökkenésnek felel meg. (3) A második és harmadik részlet keretében kifizetett valamennyi összeget az előző részlet szintjének megfelelően legalább az első részlet keretében kifizetett összeg egyharmadával csökkentik. (4) A (3) bekezdésben említett összegeket szükség esetén, a második és harmadik részlet első napján nyilvántartott árfolyammozgások jövedelmekre gyakorolt hatásának függvényében csökkentik, illetve törlik. (5) Ezt a cikket nem kell alkalmazni azokra az összegekre, amelyekre az új árfolyam alkalmazását közvetlenül megelőző huszonnégy hónap során az új árfolyamnál alacsonyabb árfolyamot alkalmaztak. 6. cikk (1) A Közösség finanszírozási hozzájárulása a következő: - a 4. cikkben említett kompenzációs támogatásként ténylegesen kifizetett összegek 50 %-a, - az 5. cikkben említett kompenzációs támogatásként folyósítható összegek 50 %-a. Mindazonáltal a tagállamok kivonhatják magukat a támogatás finanszírozásában való nemzeti részvétel alól. (2) A közös agrárpolitika finanszírozásának alkalmazásában ezt a hozzájárulást a mezőgazdasági piacok stabilizálását szolgáló intervenció részének kell tekinteni. 7. cikk (1) Abban az esetben, ha a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok alkalmazását, a Bizottság dönt azokról a megfelelő biztonsági intézkedésekről, amelyek szükség esetén eltérhetnek a közös agrárpolitikával kapcsolatos meglévő jogi aktusoktól. A Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesítik az első albekezdésben említett intézkedésekről. Az egyes tagállamok a biztonsági intézkedésekről szóló értesítésük napját követő három munkanapon keresztül fordulhatnak a Tanácshoz, és kérhetik a Bizottság határozatának felülvizsgálatát. A Tanács a szóban forgó intézkedések kihirdetését követő egy hónapon keresztül minősített többséggel új, a Bizottság határozatától eltérő határozatot hozhat. (2) Abban az esetben, ha valamely nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusok alkalmazását, a Bizottság az ezekben a jogi aktusokban a számára biztosított hatáskörével élve a konkrét esetekben eltérhet ettől a rendelettől, különösen az alábbi esetekben: - ha valamely ország a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet, - ha valamely országok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen pénznemek árfolyammozgásainak torzító hatásuk lehet a kereskedelemre. 8. cikk (1) Abban az esetben, ha valamely részt nem vevő tagállam olyan döntést hoz, amelynek értelmében a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokból eredő kiadásokat nem saját nemzeti pénznemében, hanem euróban fizeti ki, a tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az euró használata ne jelentsen rendszeres előnyt a nemzeti pénznem használatához képest. (2) A tagállam értesíti a Bizottságot a tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően. Az intézkedések nem léptethetők érvénybe mindaddig, amíg a Bizottság azokat el nem fogadta. 9. cikk Ennek a rendeletnek a részletes alkalmazási szabályait az alábbi eljárásoknak megfelelően hozzák meg: a) a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendelet [11] 23. cikke; vagy b) a mezőgazdasági, illetve halászati termékek piacának közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkei; vagy c) valamely hasonló eljárás bevezetéséről szóló egyéb közösségi rendelkezések vonatkozó cikkei. 10. cikk (1) Abban az esetben, ha ennek a rendeletnek a kezdeti alkalmazását elősegítendő, átmeneti intézkedésekre van szükség, a Bizottság a 9. cikkben megállapított eljárással összhangban hozza meg ezeket az intézkedéseket, és ezek az intézkedések kizárólag az új megállapodások bevezetésének megkönnyítéséhez feltétlenül szükséges ideig maradnak hatályban. (2) A 3813/92/EGK, az 1527/95/EK, a 2990/95/EK és a 724/97/EK rendelet hatályát veszti. (3) A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban a mezőgazdasági átváltási árfolyamokra való hivatkozásokat 1999. január 1-jétől a nemzeti pénzegységek tekintetében a Tanács által a Szerződés 109l. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonhatatlanul rögzített átváltási árfolyamra, a nemzeti pénznemek tekintetében pedig e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, illetve adott esetben 2. cikkének (3) bekezdésében említett árfolyamra való hivatkozásként kell értelmezni. A közös agrárpolitikával kapcsolatos jogi aktusokban az ecu reprezentatív piaci árfolyamára való hivatkozásokat 1999. január 1-jétől az euró átváltási árfolyamára vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni. A 3813/92/EGK és 724/97/EK rendeletben előírt kompenzációs támogatásra való hivatkozásokat ennek a rendeletnek a 4., 5. és 6. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni. A 3813/92/EGK rendelet 6. cikkében előírt meghatározó ügyleti tényekre hivatkozásokat ennek a rendeletnek a 3. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni. 11. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. A rendeletet 1999. január 1-jétől kell alkalmazni. A 4., 5. és 6. cikket kizárólag a 2002. január 1. előtt bekövetkezett észlelhető újraértékelésekre kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 1998. december 15-én. a Tanács részéről az elnök W. Molterer [1] HL C 224., 1998.7.17., 15. o. [2] HL C 328., 1998.10.26. [3] 1998. szeptember 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). [4] 1998. szeptember 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). [5] HL L 139., 1998.5.11., 1. o. [6] HL L 387., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 150/95/EK rendelettel (HL L 22., 1995.1.31., 1. o.) módosított rendelet. [7] HL L 148., 1995.6.30., 1. o. [8] HL L 312., 1995.12.23., 7. o. A legutóbb az 1451/96/EK rendelettel (HL L 187., 1996.7.26., 1. o.) módosított rendelet. [9] HL L 108., 1997.4.25., 9. o. A legutóbb a 942/98/EK rendelettel (HL L 132., 1998.5.6., 1. o.) módosított rendelet. [10] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított rendelet (HL L 17., 1997. 1.21., 1. o.). [11] HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb a 923/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 126., 1996.5.24., 37. o.) módosított rendelet. -------------------------------------------------- MELLÉKLET 1. A rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyösszegű jövedelemvesztés az alábbiakkal egyenlő: a) az alábbiak 1 %-ának összege: - a végleges mezőgazdasági termelés gabonafélékből, beleértve a rizst, cukorrépából, tejből és tejtermékekből, valamint marha- és borjúhúsból, továbbá - az első francia bekezdésben nem említett termékek vonatkozásában a közösségi szabályozásnak megfelelően a termelő számára kötelező minimális árat előíró szerződés alapján szállított termékek mennyiségeinek értéke, továbbá - a mezőgazdasági termelők részére kifizetett támogatások és jövedelemtámogatások, a rendelet 5. cikkében említett kivételtől eltekintve; b) az alábbiak levonását követően: - állati takarmány formájában megvalósuló termelőfelhasználás értékének 0,5 %-a, továbbá - a csökkenésnek az adóra gyakorolt hatása az a. ponttal és az előző francia bekezdéssel kapcsolatos műveletekből származó piaci árakon hozzáadott bruttó értéken, - az alábbi tételekre vonatkozó becsült EMOGA kiadások 1 %-ának megfelelő levonás: - a hektáronkénti átalánytámogatás teljes összege, - a strukturális vagy környezetvédelmi támogatás összegének fele, valamint - a birka- és kecskehús után fizetett támogatás 130 %-a. 2. Az 1.a. pont második és harmadik francia bekezdésében említett összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha az összegük nem éri el a tagállam végleges mezőgazdasági termelésének 0,01 %-át az adott ágazatban. Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a termelő ágazatok megfelelnek az Eurostat mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági jelentéseiben meghatározott alábbi statisztikai csoportoknak, illetve összesített csoportoknak: 1. Gabonafélék és rizs 2. Cukorrépa 3. Tej és tejtermékek 4. Marha- és borjúhús 5. Olajos magvak és olívaolaj 6. Friss gyümölcs és zöldség 7. Burgonyafélék 8. Bor és must 9. Virágok és faiskolai növények 10. Sertéshús 11. Birka- és kecskehús 12. Tojás és baromfi 13. Egyéb. 3. Az egyösszegű jövedelemvesztést az alábbiakra vonatkozó információk alapján kell meghatározni: a) az Eurostat az észlelhető újraértékelés napját megelőző teljes naptári évről rendelkezésre álló, a mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági jelentései az 1.a. pont első francia bekezdése és az 1.b. pont első és második francia bekezdése tekintetében; b) az alábbiakra vonatkozó költségvetési eredmények, illetve ezek hiányában a költségvetések, a költségvetés-tervezetek vagy az előzetes költségvetés-tervezetek: - az 1.a. pont második és harmadik francia bekezdése tekintetében az a. pontban említett évre vonatkozó jövedelem, - az 1.b. pont harmadik francia bekezdése tekintetében a gabonafélék azon gazdasági évében kezdődő költségvetési év, amelynek során az észlelhető újraértékelés bekövetkezett. Határesetekben a 2. pont alkalmazásánál a fenti a. pontban említett információk mérlegelése során az előző két év vonatkozó adatait is figyelembe kell venni. 4. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett támogatást e melléklet 3. pontja b) alpontjának első francia bekezdésében említett adatok függvényében számítják ki. --------------------------------------------------