A Tanács 975/98/EK rendelete

(1998. május 3.)

a forgalomba hozatalra szánt euro-érmék címleteiről és technikai jellemzőiről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105a. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Monetáris Intézet véleményére [2],

a Szerződés 189c. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel az Európai Tanács 1995. december 15-16-i madridi ülésén elfogadták a közös valutára történő áttérés forgatókönyvét, amely rendelkezik az euro-érmék legkésőbb 2002. január 1-jei bevezetéséről; mivel az euroérmék kibocsátásának pontos időpontjáról akkor döntenek, amikor a Tanács elfogadja az euro bevezetéséről szóló rendeletét, vagyis haladéktalanul azt követően, hogy 1998-ban a lehető leghamarabb döntés születik az eurót közös valutaként elfogadó tagállamokról;

(2) mivel a Szerződés 105a. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok pénzérméket bocsátanak ki az Európai Központi Bank (EKB) által jóváhagyott mennyiségben, és a Tanács a Szerződés 189c. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően és az EKB-val történt konzultációt követően intézkedéseket fogadhat el a forgalmi érmék címleteinek és technikai jellemzőinek harmonizációja érdekében a Közösségen belüli zökkenőmentes pénzérmeforgalom lehetővé tételéhez szükséges mértékben;

(3) mivel az Európai Monetáris Intézet jelezte, hogy az euro-bankjegyek címletei 5 eurótól 500 euróig fognak terjedni; mivel a bankjegyek és érmék címleteinek lehetővé kell tenniük, hogy az euróban és centben kifejezett összegek készpénzbeli kifizetése könnyen végrehajtható legyen;

(4) mivel a Közösség pénzverdéinek vezetői felhatalmazást kaptak a Tanácstól egy egységes európai pénzérmerendszer tanulmányozására és arról szóló jelentés készítésére; mivel 1996 novemberében benyújtottak egy jelentést, majd ezt követően 1997 februárjában egy felülvizsgált jelentést, amely felvázolja az új euro-érmék címleteit és technikai jellemzőit (átmérő, vastagság, súly, szín, összetétel és az érme pereme);

(5) mivel az új egységes európai pénzérmerendszernek élveznie kell a közbizalmat, és olyan technológiai innovációkkal kell járnia, melyek biztonságos, megbízható és hatékony rendszerként hozzák létre;

(6) mivel a közösségi pénzérmerendszer egyik fő célja, hogy az új rendszert a nyilvánosság elfogadja; mivel az új rendszerbe vetett közbizalom az euro-érmék fizikai jellemzőitől függ, amelyeknek a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lenniük;

(7) mivel konzultációkat folytattak a fogyasztói szervezetekkel, a Vakok Európai Szövetségével és az árusítóautomata-üzletág képviselőivel annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az érmehasználók főbb csoportjainak egyedi igényeit; mivel az euróra történő zökkenőmentes átállás biztosítása és annak érdekében, hogy megkönnyítsék az új pénzérmerendszer elfogadását a fogyasztók körében, biztosítani kell, hogy az érmék vizuális és tapintási jellemzőik alapján könnyen megkülönböztethetőek legyenek egymástól;

(8) mivel az új euro-érmék könnyebben megkülönböztethetők lesznek, és könnyebben hozzájuk lehet szokni, ha összefüggés van átmérőjük és címletük között;

(9) mivel az 1 és 2 eurós érmék esetében, tekintettel nagy értékükre, szükség van bizonyos különleges biztonsági jellemzőkre a csalás lehetőségének csökkentése érdekében; mivel az érméket három rétegben és két különböző szín kombinációjával gyártó technikának a használatát tekintik a jelenleg elérhető leghatékonyabb biztonsági jellemzőket biztosító eljárásnak;

(10) mivel az, hogy az érméknek egy európai és egy nemzeti oldala lesz, megfelelő kifejezése a tagállamok közötti európai monetáris unió gondolatának, és jelentősen növelheti az érmék elfogadottságát az európai polgárok körében;

(11) mivel 1994. június 30-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 94/27/EK irányelvet [4], amely korlátozta a nikkel használatát bizonyos termékekben, elismerve, hogy a nikkel bizonyos körülmények között allergiát okozhat; mivel a pénzérmék nem képezik tárgyát ennek az irányelvnek; mivel mindazonáltal egyes tagállamok közegészségügyi megfontolásokból már használnak egy nikkelmentes ötvözetet jelenlegi pénzérmerendszerükben, amelynek "Nordic gold" (réz-alumínium-cink-ón ötvözet) a neve; mivel szükségesnek tűnik az érmék nikkeltartalmának csökkentése egy új pénzérmerendszerre történő áttérés során;

(12) mivel ennélfogva helyénvaló elvben követni a pénzverdék fent említett vezetőinek javaslatát és azt csak a szükséges mértékben módosítani, figyelembe véve különösen az érmehasználók fontos csoportjainak sajátos igényeit, és azt a szükségszerűséget, hogy csökkenteni kell az érmék nikkeltartalmát;

(13) mivel az euro-érmékre előírt összes technikai jellemző közül egyedül a vastagságra megadott érték tájékoztató jellegű, tekintettel arra, hogy egy érme tényleges vastagsága az előírt átmérőtől és súlytól függ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az euro-érmék első sorozata nyolc címletet tartalmaz az 1 centtől a 2 euróig terjedő skálán a következő technikai jellemzőkkel:

Címlet (euro) | Átmérő (mm) | Vastagság (mm) | Súly (gramm) | Alak | Szín | Összetétel | Perem |

2 | 25,75 | 1,95 | 8,5 | kerek | külső rész: fehér | réz-nikkel (Cu75Ni25) | finoman recézett, mintás szélfelirattal |

belső rész: sárga | három réteg: réz-cink-nikkel/nikkel/réz-cink-nikkel ötvözet (CuZn20Ni5/Ni12/CuZn20Ni5) |

1 | 23,25 | 2,125 | 7,5 | kerek | külső rész: sárga | réz-cink-nikkel (CuZn20Ni5) | szaggatottan recézett |

belső rész: fehér | három réteg: Cu75Ni25/Ni7/Cu75Ni25 |

0,50 | 24,25 | 1,69 | 7 | kerek | sárga | "Nordic gold" (réz-alumínium-cink-ón ötvözet) Cu89Al5Zn5Sn1 | durván recézett |

0,20 | 22,25 | 1,63 | 5,7 | "spanyol virág" alakú | sárga | "Nordic gold" Cu89Al5Zn5Sn1 | sima |

0,10 | 19,75 | 1,51 | 4,1 | kerek | sárga | "Nordic gold" Cu89Al5Zn5Sn1 | durván recézett |

0,05 | 21,25 | 1,36 | 3,9 | kerek | vörös | vörösréz bevonatú acél | sima |

0,02 | 18,75 | 1,36 | 3 | kerek | vörös | vörösréz bevonatú acél | sima, horonnyal |

0,01 | 16,25 | 1,36 | 2,3 | kerek | vörös | vörösréz bevonatú acél | sima |

2. cikk

Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződésnek megfelelően, a 109k. cikk (1) bekezdésére, valamint a 11. és 12. sz. jegyzőkönyvre is figyelemmel, teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. május 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. Brown

[1] HL C 208., 1997.7.9., 5. o. és HL C 386., 1997.12.20., 12. o.

[2] 1997. június 25-i vélemény (HL C 205., 1997.7.5., 18. o.).

[3] Az Európai Parlament 1997. november 6-i véleménye (HL C 358., 1997.11.24., 24. o.), a Tanács 1997. november 20-i közös álláspontja (HL C 23., 1998.1.23., 1. o.) és az Európai Parlament 1997. december 17-i határozata (HL C 14., 1998.1.19.).

[4] HL L 188., 1994.7.22., 1. o.

--------------------------------------------------