A Tanács 2200/96/EK rendelete

(1996. október 28.)

a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 42. és 43. cikkeire,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

(1) mivel jelenleg különböző változások új helyzetet eredményeznek a gyümölcs és zöldség ágazatban, amelyhez a termelőknek alkalmazkodniuk kell; mivel ennek megfelelően indokolt az ágazat piacszervezése alapvető szabályainak reorientációja; mivel, tekintettel arra, hogy a piacszervezés bevezetése óta számos változáson ment keresztül, új rendeletet kell elfogadni az átláthatóság érdekében;

(2) mivel abba az új rendeletbe szükséges beilleszteni a gyümölcs- és zöldség ágazat termelői szervezetei által elfogadott [4] bizonyos szabályok kiterjesztése általános szabályainak meghatározásáról szóló 1983. november 14-i 3285/83/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, a gyümölcsre és zöldségre vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása ellenőrzésének megerősítéséről [5] szóló 1985. május 23-i 1319/85/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló 1035/72/EGK rendelet [6] 16b. cikkének az őszibarackra, citromra és narancsra történő alkalmazására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1988. július 19-i 2240/88/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, az almára és karfiolra vonatkozó intervenciós küszöb bevezetéséről szóló [7] 1989. április 27-i 1121/89/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, és a citrusfélék termesztéséről vezetett közösségi nyilvántartás bevezetéséről a 1990. május 7-i 1198/90/EGK tanácsi rendelet [8] fő rendelkezéseit; mivel ezeket a rendeleteket ezáltal hatályon kívül kell helyezni;

(3) mivel a Közösségen belül, vagy harmadik országokban exportként értékesített gyümölcs és zöldség közös, kötelező szabványokat alkalmazó osztályozása olyan referenciakeretet szolgáltat, amely elősegíti a tisztességes kereskedelmet és fokozza a piac átláthatóságát, és emellett kizárja a piacról a nem megfelelő minőségű termékeket; mivel az ezeknek a szabványoknak való megfelelés elősegíti a termelés jövedelmezőségének növelését is;

(4) mivel az egyszerűség érdekében a piacon viszonylag nagy jelentőséggel bíró gyümölcs- és zöldségfélék esetében olyan szabványokat kell elfogadni, amelyek figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ/EGB) által elfogadott szabványokat; mivel meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek alapján ezek a nemzetközi szabványok hozzáigazíthatók a Közösség különleges követelményeihez;

(5) mivel a szabványosítás csak akkor lehet teljesen eredményes, ha – a kivételekre is figyelemmel – alkalmazásra kerül az értékesítés minden szakaszában, a termelési régiótól kiindulva; mivel kivétel biztosítható egyes műveletek esetében, amelyek vagy nagyon kis jelentőségűek és sajátosak, vagy a kereskedelmi lánc kezdetén helyezkednek el, illetve feldolgozásra szánt termékek esetében; mivel figyelembe kell venni a hiány és túltermelés lehetőségét; mivel a szabványok által megkívánt minőség biztosításához a termékkel rendelkező személynek kell felelősséget vállalnia a szabványok teljesítésére; mivel, különösen a gyümölcs és zöldség tulajdonságaira vonatkozó fogyasztói elvárások értelmében a termék származását a végső kiskereskedelmi értékesítésig fel kell tüntetni az áru címkéjén, magát a kiskereskedelmi értékesítést is;

(6) mivel a gyümölcs és zöldség termesztése és kereskedelme során teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi érdekeket, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek megsemmisítését, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre;

(7) mivel a termelői szervezetek a közös piacszervezés alkotóelemei, amelynek decentralizált működését saját szintjükön biztosítják; mivel a kereslet egyre nagyobb koncentrációjával szemben a kínálat csoportosítása ezeken a szervezeteken keresztül még inkább gazdasági szükségszerűség, mint bármikor ezelőtt, a termelők piaci helyzetének megerősítése céljából; mivel az csoportosítást önkéntes alapon kell végrehajtani, és annak használhatóságát a termelői szervezetek által a tagjaik részére felajánlott szolgáltatások köre és hatékonysága révén kell bizonyítani; mivel ez nem érinti a termékek szállítását olyan, szakosodott termelői szervezetek részére, amelyek e rendelet hatályba lépése előtt is léteztek;

(8) mivel egy termelői szervezetet a saját tagállama csak akkor ismerhet el olyan szervezetként, mint amely képes hozzájárulni a közös piacszervezés céljainak megvalósításához, ha társulási szabályai előírnak bizonyos elvárásokat a szervezetre és annak tagjaira vonatkozóan; mivel azoknak a termelői csoportoknak, amelyek szeretnék elnyerni az e rendelet szerinti termelői szervezeti státuszt, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, amely alatt számukra nemzeti és közösségi pénzügyi támogatás adható, a csoport bizonyos kötelezettségvállalása esetén;

(9) mivel átmeneti időszakot kell biztosítani az 1035/72/EGK [9] rendelet alapján már elismert termelői szervezetek számára, amelyek nem felelnek meg azonnal e rendelet elismerési követelményeinek; mivel az ilyen szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy képesek végrehajtani a szükséges változtatásokat;

(10) mivel annak érdekében, hogy a termelői szervezetek részére különösképpen a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősséget lehessen biztosítani valamint, hogy a nekik adott közösségi források a jövőbeni követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket; mivel a termelői szervezetek által képzett működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldásnak tűnik;

(11) mivel a működési alapok létrehozása és megfelelő működtetése megkívánja, hogy a termelői szervezetek tagjaik teljes gyümölcs- és zöldségtermelését átvegyék;

(12) mivel a közösségi kiadások korlátok között tartása miatt a termelői szervezetek számára a működési alapok létrehozásához nyújtott segítség esetén egy felső összeghatárt kell megállapítani;

(13) mivel azokban a régiókban, ahol a termelés szervezettsége gyenge, kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat kell lehetővé tenni; mivel a strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében ezeket a hozzájárulásokat a Közösség által visszatéríthetővé kell tenni a közösségi támogatási keretterven keresztül;

(14) mivel a termelői szervezetek és ezek társulásai befolyásának további növelése és a piac szükséges legnagyobb stabilitásának érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett kiterjesszék adott régió nem tag termelőire is az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat, különösen a termelés, értékesítés és a környezetvédelem terén; mivel ahol indokolt, a szabályok kiterjesztése révén jelentkező egyes költségek az érintett termelőkre háríthatók, mivel a szabályok kiterjesztéséből ők is profitálnak;

(15) Mivel az egyéni vagy már csoportosult piaci szereplők kezdeményezésére alapított szakmaközi szervezetek, amennyiben a gyümölcs- és zöldség ágazat különböző foglalkozási kategóriájú tagjainak jelentős arányát képviselik, hozzájárulhatnak a piaci realitások iránti nagyobb figyelmet tanúsító magatartáshoz és elősegíthetik a kereskedelmi megközelítést, ami növeli a termelési teljesítményjelentési aktivitást, azaz a termelés megszervezését, a termékek megjelenítését és értékesítését; mivel ezeknek a szervezeteknek a munkája általában képes hozzájárulni a Szerződés 39. cikkében foglalt célok megvalósításához, és különösképpen e rendelet céljainak megvalósításához, lehetővé kell tenni - mihelyt az erre vonatkozó cselekvési formák meghatározásra kerülnek - azon szervezetek sajátos elismerését, amelyek megfelelő képviseltségről képesek tanúbizonyságot tenni, és gyakorlati tevékenységet folytatnak a fent említett célok elérésével kapcsolatban; mivel a termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére, és a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a célok hasonlóságából következően, szükséges a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni;

(16) mivel az árak stabilizálásához szükséges, hogy a termelői szervezetek beavatkozhassanak a piac működésébe, különösképpen annak meghatározása révén, hogy adott időszakban adott mennyiségű árut nem engednek a piacra; mivel az ilyen árukivonási tevékenységet nem lehet alternatív piacként figyelembe venni; mivel ezért az árukivonásért fizetett közösségi pénzügyi hozzájárulást a termelés meghatározott százalékára kell korlátozni és a közösségi térítést csökkentett szinten kell biztosítani, bár a működési alapok ilyen célú felhasználását engedélyezni kell; mivel az egyszerűség kedvéért a közösségi térítésnek egységes szinten kell lennie minden egyes termék esetében, mivel az összes termék esetében összehasonlítható csökkentés eléréséhez bizonyos megkülönböztetés szükséges;

(17) mivel az intervenció csak akkor lehet teljesen eredményes, ha piacról kivont termékek nem kerülnek ismételten eladásra a rendes értékesítési csatornákon keresztül; mivel meg kell határozni a különböző alternatív felhasználási módszereket, amelyek révén az áruk felhasználásra kerülhetnek, ahol csak lehetséges elkerülve a megsemmisítésüket;

(18) mivel az új árukivonási gyakorlat lehetővé teszi a küszöbök átlépésének következményeiről szóló, hatályban lévő rendelkezések azonnali hatályon kívül helyezését; mivel mindazonáltal érdemes megtartani ezeknek az rendelkezéseknek az alapelvét egy átmeneti időszakra és a Bizottságnak hatáskört biztosítani, hogy ennek az alapelvnek megfelelően cselekedjenek, ha a szükség úgy kívánja;

(19) mivel a 3290/94/EK rendelet [10] révén a Tanács elfogadta az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai kapcsán született egyezmények alkalmazása céljából a mezőgazdasági ágazatban megkívánt módosításokat és átmeneti intézkedéseket, különösképpen a harmadik országokkal a gyümölcs és zöldség-ágazat területén működő új kereskedelmi intézkedéseket; mivel e rendeletbe beépítették a 3290/94/EK rendelet XIII. mellékletében foglalt rendelkezéseket; mivel, amennyiben a termékek ipari feldolgozás céljából kerülnek behozatalra a Közösségbe, azok nem kerülnek bizományosi értékesítésre; mivel a belépési ár igazolása ezáltal az átalányértéktől eltérő alapon történhet; mivel a vonatkozó rendelkezéseket ezáltal ennek figyelembevételével kell kiegészíteni;

(20) mivel a közös piacszervezés szabályainak minden piaci szereplő köteles eleget tenni, akire a szabályok vonatkoznak, különben ezek befolyása torzul, ennek minden következményével együtt, a közös források felhasználása és a versenyben való részvétel szempontjából egyaránt; mivel közösségi ellenőrökből álló különleges szervet kell felállítani ennek az ágazatnak a részére; mivel költségvetési és eredményességi okok miatt a testületeknek a Bizottság tisztviselőiből és lehetőleg egyéb személyzetből kell állniuk; mivel közösségi szankciókról szóló rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az új szabályokat egyformán alkalmazzák a Közösségen belül mindenhol;

(21) mivel a közös piacszervezés megfelelő működtetéséhez szükséges nélkülözhetetlen feltételek egyike a piac részletes ismerete; mivel ezáltal intézkedéseket szükséges hozni ennek biztosítására;

(22) mivel egyes támogatások biztosítása veszélyeztetné az egységes piac működését; mivel ezért a Szerződés rendelkezéseit, amelyek megengedik a tagállamok által biztosított támogatások felülvizsgálatát és a közös piaccal összeférhetetlen támogatások betiltását, ki kell terjeszteni arra az ágazatra, amelyre az e rendeletben foglaltak vonatkoznak;

(23) mivel a piac közös szervezésénél abban az ágazatban megfelelő és egyidejű figyelmet kell fordítani a Szerződés 39. és 110. cikkeiben foglalt célkitűzésekre;

(24) mivel e rendelet végrehajtásának elősegítésére egy irányítóbizottság révén eljárásmódot kell kialakítani a tagállamok és a Bizottság szoros együttműködése érdekében;

(25) mivel a mogyoróágazatban kialakult különösen kedvezőtlen helyzet kezelése céljából egységes támogatást kell biztosítani az 1997/1998., 1998/1999. és 1999/2000. gazdasági évben betakarított mogyorótermés tekintetében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ez a rendelet a gyümölcs- és zöldség közös piacszervezését hozza létre.

(2) A közös piacszervezés a következő termékekre vonatkozik:

KN kód | Meghatározás |

070200 | Paradicsom, frissen vagy hűtve |

0703 | Hagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma, póréhagyma és egyéb hagymafélék, frissen vagy hűtve |

0704 | Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és hasonló ehető káposztafélék, frissen vagy hűtve |

0705 | Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve |

0706 | Sárgarépa, fehérrépa, céklarépa, feketegyökér, gumós zeller, retek és hasonló ehető gyökerek, frissen vagy hűtve |

070700 | Uborka és konzervuborka, frissen vagy hűtve |

0708 | Hüvelyes zöldségek, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve |

ex0709 | Egyéb zöldségek, frissen vagy hűtve, kivéve a 07096091, 07096095, 07096099, 07099031, 07099039 és 07099060 alcímek zöldségeit |

ex0802 | Egyéb héjas gyümölcsök, frissen vagy szárítva, héjasan vagy hámozva, illetve anélkül, kivéve a 08029030 alcímből az aréka- (vagy bétel) és kóladiót |

08030011 | Friss főzőbanán (plantain) |

ex08030090 | Szárított főzőbanán (plantain) |

08042010 | Füge, frissen |

08043000 | Ananász |

080440 | Avokádó |

08045000 | Guava, mangó, mangosztán |

0805 | Citrusfélék, frissen vagy hűtve |

08061021080610290806103008061040080610500806106108061069 | Friss csemegeszőlő |

0807 | Dinnye (beleértve a görögdinnyét) és papaya, frissen |

0808 | Alma, körte és birsalma, frissen |

0809 | Kajszi, cseresznye és meggy, őszibarack (beleértve a nektarint), szilva és kökény, frissen |

0810 | Egyéb gyümölcs, frissen |

0813503108135039 | Keverékek kizárólagosan a 0801 és 0802 KN kód szerinti szárított héjas gyümölcsökből |

12121010 | Szentjánoskenyér |

(3) A (2) bekezdésben felsorolt termékek esetében a gazdasági éveket, ha szükséges, a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg.

I. CÍM

A termékek osztályozása

2. cikk

(1) A fogyasztók részére frissen szállított termékek osztályba sorolhatók a szabványok által meghatározott módon.

(2) Az I. mellékletben felsorolt gyümölcs és zöldségfélék esetében a szabványokat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadják el, a közös piacszervezés végrehajtása céljából. E célból figyelembe veszik az Európai Gazdasági Bizottság Romlandó Termékek Szabványosításával és Minőségével Foglalkozó Munkacsoportja által javasolt ENSZ/EGB szabványokat.

Az új szabványok elfogadásáig az 1035/72/EGK rendelet 2. cikke alapján megfogalmazott szabványokat továbbra is alkalmazzák.

(3) A Bizottság a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően eljárva egyéb termékeket is felvehet az I. mellékletben foglalt terméklistára.

3. cikk

(1) A szabványok hatálya alá eső termékekkel rendelkező személy nem mutathatja be, nem ajánlhatja fel eladásra illetőleg nem szállíthatja vagy bocsáthatja piacra az ilyen termékeket semmilyen más módon a Közösségen belül, csak ha a termék megfelel a szabványoknak. A termékkel rendelkező személy felelős a szabványok betartásáért.

A tagállamok azonban az alábbiakat mentesíthetik a szabványok vagy azok egyes rendelkezései alól:

a) a termelő által az adott termelési régióban nagybani piacokon, különösen termelői piacokon bemutatott, eladásra felajánlott, eladott, szállított, vagy más egyéb módon értékesített áruk esetében;

b) a nagybani piacokról az ugyanabban a termelési régióban lévő előkészítő és csomagoló állomásokra és tárolóhelyekre szállított áruk esetében.

Ahol a második bekezdés kerül alkalmazásra, az érdekelt tagállam tájékoztatja a Bizottságot és értesíti azt a megtett intézkedésekről.

(2) Az alábbiaknak nem kötelező a szabványoknak megfelelniük az adott termelési régióben:

a) a termelő által az előkészítő és csomagoló állomásokra és tárolóhelyekre eladott vagy szállított, vagy az ilyen állomásokra a birtokáról beszállított termékek esetében;

b) a tárolóhelyekről az előkészítő és csomagoló állomásokra átszállított termékek esetében.

(3) Az alábbiaknak nem kötelező a szabványoknak megfelelniük:

a) a feldolgozó üzemekbe szállított termékek, amennyiben a feldolgozásra szánt termékekre nincsenek minimális minőségi követelmények meghatározva a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően;

b) olyan termékek, amelyeket a termelő a saját birtokán árusít a fogyasztók részére, azok személyes felhasználására;

c) a Bizottság döntése alapján valamely tagállam kérésére, a 46. cikkben említett eljárást használva, olyan termékek esetében, amelyek egy térség kiskereskedelmében kerülnek értékesítésre, kialakult, hagyományos helyi fogyasztásra.

(4) Bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a (2) és (3) bekezdések a) pontja alá tartozó termékek megfelelnek a megállapított feltételeknek, különös tekintettel tervezett felhasználásukra.

4. cikk

Amennyiben különlegesen nagy hiányt vagy rendkívüli túlkínálatot követően a szabványoknak megfelelő termékek ellátása a fogyasztói igényekhez képest nem kielégítő, vagy lényegesen meghaladja azt, a szabványok alkalmazásától meghatározott időtartamra való eltérést biztosító intézkedéseket hoznak, a Közösség nemzetközi kötelezettségeihez alkalmazkodva és a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

5. cikk

(1) A szabványok által megkívánt információkat a csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan fel kell tüntetni, akár kitörölhetetlenül közvetlenül a csomagolásra rányomtatva, akár egy címkén, amely a csomagolás integráns része vagy erősen a csomagoláshoz van rögzítve.

(2) Az ömlesztve szállított áruk esetében, amelyeket közvetlenül rakodnak a szállítóeszközökre, az (1) bekezdésben említett részleteket az árukhoz tartozó okmányokon feltüntetik, vagy a szállító járművön belül jól látható helyen helyezik el.

6. cikk

A kiskereskedelmi szakaszban csomagolt termékek esetében, a megkövetelt információk olvashatók és szembetűnők legyenek. A 79/112/EGK [11] irányelv szerinti előre csomagolt termékek esetében feltüntetik a nettó tömeget, az összes egyéb, a közös szabványok megkövetelte információ mellett.

Mindazonáltal a rendesen darabonként árusított termékek esetében a tiszta tömeg feltüntetése nem követelmény, amennyiben a termékek darabszáma tisztán látható és kívülről könnyen megszámolható vagy ennek hiányában, ha a darabszám fel van tüntetve a címkén.

A termékeket csomagolás nélkül is lehet árusítani, feltéve, hogy a kiskereskedő az eladásra kínált áruval együtt egy táblán szembetűnően és olvashatóan feltünteti a szabványokban meghatározott részletes információkat a következőkre vonatkozóan:

- fajta,

- a termék származása,

- minőségi osztály.

7. cikk

Annak megállapítására, hogy a szabványok hatálya alá tartozó termékek megfelelnek-e a 3-6. cikk rendelkezéseinek, a VI. címben foglaltak szerinti ellenőrzéseket kell elvégezni, minden értékesítési szakaszban és a szállítás során végzett mintavételezéssel, az egyes tagállamok által kijelölt hatóságok által.

Ezeket az ellenőrzéseket lehetőség szerint a termelő területekről történő elszállítást megelőzően kell elvégezni, miközben a termékeket csomagolják vagy rakodják.

A tagállamok közlik az ellenőrzési feladatokkal megbízott hatóságok neveit a többi tagállammal és a Bizottsággal.

8. cikk

(1) A szabványok hatálya alá tartozó termékeket csak akkor lehet harmadik országokból import céljából elfogadni, ha azok megfelelnek a szabványoknak, vagy legalább azokkal egyenértékű egyéb szabványoknak.

(2) A Közösségbe behozott árukra alkalmazni kell a 3-7. cikkekben foglaltakat a hatályos közösségi szabályoknak megfelelő vámkezelés elvégzése után.

9. cikk

(1) A szabványok hatálya alá tartozó termékeket csak akkor lehetséges harmadik országokba történő export céljára elfogadni, ha azok megfelelnek ezeknek a szabványoknak.

Azonban eltérési lehetőségeket lehet biztosítani a 45. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a megcélzott piacok követelményeihez való alkalmazkodás céljából.

(2) A harmadik országokba exportra szánt termékek a szabványoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzés tárgyát képezik, mielőtt elhagyják a Közösség vámterületét.

10. cikk

Intézkedéseket kell hozni e cím rendelkezéseinek egységes alkalmazására a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

A Közösségbe importálni szándékozott termékek esetében ezek az intézkedések az exportáló harmadik ország hivatalos felügyeleti hatóságai által adott elfogadás formájában jelenhetnek meg.

II. CÍM

Termelői szervezetek

11. cikk

(1) Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a "termelői szervezet" bármely olyan jogi személy:

a) amely az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékek alábbi kategóriái termelőinek saját kezdeményezésére alakult:

i) gyümölcs és zöldség

ii) gyümölcs

iii) zöldség

iv) feldolgozásra szánt termékek

v) citrusfélék

vi) héjas gyümölcsök

vii) gomba;

b) amelynek különösképpen az a célja, hogy:

(1) biztosítsa azt, hogy a termelés tervezett és a kereslethez igazodó legyen, különösen a minőség és mennyiség vonatkozásában;

(2) elősegítse a kínálat koncentrálását és a tagjai által termelt áruk piacra juttatását;

(3) csökkentse a termelési költségeket és stabilizálja a termelői árakat;

(4) elősegítse megfelelő művelésmód, termesztéstechnológia és környezetbarát hulladékkezelési módszerek használatát, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére és/vagy növelésére;

c) amely szervezeti szabályai, megkövetelik a tagoktól különösen a(z):

(1) termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazását a termelési jelentéstétellel, magával a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

(2) adott birtoknak az a) pontban felsorolt termékkategóriák egyikének termelésére vonatkozóan kizárólag egyetlen az a) pont szerinti termelői szervezethez való tartozását;

(3) teljes ide vonatkozó termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő értékesítését.

Ahol azonban a termelői szervezet a termelői tagnak engedélyt ad, az általa meghatározott kikötéseknek és feltételeknek való megfelelés esetén a tagok számára lehetséges:

- a birtokuk területén közvetlenül értékesíteni a fogyasztók részére, azok személyes szükségleteinek kielégítésére termésüknek nem több, mint 25 %-át, amennyiben a termelők az a) pont i) alpontjában említett gyümölcs és zöldség termelői szervezet tagjai, illetve termésüknek nem több, mint 20 %-át, amennyiben más típusú termelői szervezet tagjai, valamint továbbá;

- értékesíteni saját maguk által vagy más, a saját termelői szervezetük által kijelölt termelői szervezeten keresztül olyan termékmennyiségeket, amelyek csekély jelentőségűek a szervezetük által értékesíthető mennyiséghez képest;

- érékesíteni a saját termelői szervezetük által kijelölt termelői szervezeten keresztül olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendesen nem tartoznak az érintett szervezet kereskedelmi tevékenységébe;

- a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően egyes termékek esetében felhatalmazást nyerni arra, hogy eltérésképpen közvetlen szerződéseket kössenek feldolgozó üzemekkel fokozatosan csökkenő mértékben, az 1999. december 31-ig tartó átmeneti időszakra;

(4) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítását, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

(5) a társulási szabályzata által kikötött pénzügyi hozzájárulások befizetését a 15. cikkben előírt működési alap létrehozására és feltöltésére;

d) amely társulási szabályai meghatározzák:

(1) a c) pont (1) alpontjában említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárásmódot;

(2) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabását;

(3) a szervezetnek és döntéseinek a termelő tagok által demokratikus módon való ellenőrzését lehetővé tevő szabályokat;

(4) a társulási szabályzatban meghatározott kötelezettségek megszegéséért járó szankciókat, különösen a pénzügyi hozzájárulások meg nem fizetése, vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértése esetében;

(5) az új tagok belépésére vonatkozó szabályokat, különösen a minimális tagsági időtartam tekintetében; és

(6) a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályokat;

e) amelyet az érintett tagállam elismert a (2) bekezdés alapján.

(2) A tagállamok elismerik az e rendelet céljai szerinti termelői szervezetként az összes ilyen elismerést kérő termelői csoportot, azzal a feltétellel, hogy:

a) az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek megfelelnek és biztosítják a szükséges bizonyítékokat, beleértve annak bizonyítékát, hogy rendelkeznek a minimális taglétszámmal és elérik az értékesíthető minimális termékmennyiséget, amelyet a 45. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni;

b) kielégítően bizonyított, hogy megfelelően képesek folytatni a működésüket, időtartamban és eredményességi szempontok tekintetében egyaránt;

c) hatékonyan lehetővé teszik tagjaik számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

d) hatékonyan biztosítják tagjaik terméséhez a tárolás, csomagolás és értékesítés technikai eszközeit és biztosítják tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét.

(3) A tagállamok e rendelet alkalmazásában termelői szervezetként ismerhetik el az (1) bekezdés a) pontjában említettektől eltérő, ennek a rendeletnek az érvénybe lépése előtt már létező és az 1035/72/EEC rendelet alapján, ezen rendelet alkalmazási időpontja előtt elismert termelői szervezeteket.

Ha az előző albekezdés alapján a tagállamok elismerik azokat a termelői szervezeteket, az (1) bekezdésben megállapított követelményeket – kivéve az (1) bekezdés a) pontját, és ha szükséges, az (1) bekezdés c) pontjának (2) alpontját – és a (2) bekezdésben megállapított követelményeket kell alkalmazni.

12. cikk

(1) A tagállamok:

a) döntenek, hogy elismerik-e a termelői szervezetet három hónapon belül a kérelemnek az alátámasztó dokumentumokkal történtő benyújtása után;

b) rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek, hogy biztosítsák azt, hogy a termelői szervezetek eleget tesznek az elismerés feltételeinek és kikötéseinek, ezek megsértése esetén szankciókat szabnak ki az ilyen szervezetekre, és amennyiben az szükséges, döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) két hónapon belül értesítik a Bizottságot minden döntésről, ami elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól.

(2) A 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni azokat a kikötéseket és feltételeket, amelyek szerint és amilyen gyakorisággal a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak a termelői szervezetek tevékenységéről.

A Bizottság a VI. cím szerinti ellenőrzések elvégzése által ellenőrzi, hogy a 11. cikket és e cikk (1) bekezdésének b) pontját betartsák, és ezen ellenőrzések figyelembevételével, ahol szükséges, felhívja a tagállamot az elismerés visszavonására.

13. cikk

(1) Azok az 1035/72/EGK rendelet alapján, e rendelet hatályba lépése előtt elismert termelői szervezetek, amelyeket e rendelet 11. cikke szerint átmeneti időszak nélkül nem lehet elismerni, folytathatják a működésüket a IV. címben megállapított rendelkezéseknek megfelelően, annak hatályba lépésétől számított két évig, amennyiben az 1035/72/EGK rendelet említett cikkeiben foglalt követelményeknek megfelelnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett két éves időtartam öt évre meghosszabbítható, amennyiben az érintett termelői szervezet:

a) az (1) bekezdésben említett két éves időtartam lejárta előtti, meghatározott időpontban benyújt egy akciótervet a 11. cikk (2) bekezdése szerinti elismerés céljából az érintett tagállam felé, amelynek azt el kell fogadnia vagy el kell utasítania;

b) igazolni akciótervének benyújtásakor azt, hogy a 15. cikkben említett működési alap már felállításra került;

c) vállalja a tagállam által meghatározott szankció terhe mellett azt, hogy az öt éves időtartam lejárta előtt befejezi akciótervének végrehajtását.

(3) Azok a termelői szervezetek, amelyek a továbbiakban bármilyen okból és bármely időpontban nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, elveszítik ezt a jogállásukat a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján.

Az első albekezdést azonban bármely egyéni jogosultság sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyet a termelői szervezet az 1035/72/EGK rendeletnek megfelelően megszerzett.

14. cikk

(1) Az új termelői szervezetek, valamint azok részére, amelyeket nem ismertek el az 1035/72/EGK rendelet szerint e rendelet hatálybalépésének az időpontjáig, öt évnél nem hosszabb átmeneti időszak engedélyezhető, hogy ez idő alatt a 11. cikkben megállapított elismerési feltételeknek megfeleljenek.

Az elismerés megszerzése céljából ezek a szervezetek benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére, amely terv elfogadásakor megkezdődik az első albekezdésben megadott öt éves időtartam és megtörténik az előzetes elismerés.

(2) Az előzetes elismerés időpontját követő négy év alatt a termelői szervezetek részére a tagállamok az (1) bekezdés alapján biztosíthatnak:

a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, különleges kölcsönök formájában azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek és az (1) bekezdés második albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(3) A (2) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti az 52. cikk (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően.

(4) Az előzetes elismerést megelőzően a tagállamok értesítik a Bizottságot szándékaikról és azoknak pénzügyi vonzatairól.

(5) Az elismerési tervnek a termelői szervezet által a tagállam felé történő benyújtása maga után vonja a szervezet kötelezettségvállalását aziránt, hogy aláveti magát a VI. cím szerinti nemzeti és közösségi ellenőrzéseknek, különös tekintettel az állami alapok megfelelő kezelésére.

(6) A tagállamok szabják ki az alkalmazható szankciókat a kötelezettségeiket nem teljesítő termelői szervezetekre.

(7) A 48. cikk alapján elfogadott, az ennek a cikknek a végrehajtására szolgáló részletes végrehajtási szabályoknak tartalmazniuk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a portugál termelői szervezeteknek fizetett támogatás az értékesített termés értékének százalékában kifejezve nem kevesebb, mint amit a 746/93/EGK [12] rendelet tartalmaz.

15. cikk

(1) A működési alapot felállító termelői szervezetek részére közösségi pénzügyi támogatást kell biztosítani, az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

Ezt a pénzalapot a társult termelők által a ténylegesen értékesített gyümölcs és zöldség mennyisége vagy értéke alapján befizetett pénzügyi hozzájárulás, valamint az első albekezdésben említett pénzügyi támogatás tartja fenn.

(2) Az (1) bekezdésben jelzett működési alap felhasználható:

a) a piacról való árukivonás finanszírozására, a (3) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően;

b) az illetékes nemzeti hatóságokhoz benyújtott, és általuk a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott működési program finanszírozására.

Az ilyen pénzalapokat emellett teljes egészében vagy részlegesen fel lehet használni a (13) bekezdés szerinti termelői szervezetek által benyújtott akciótervek finanszírozására.

(3) A működési alapnak a piacról való árukivonás céljából történő felhasználása csak akkor megengedett, ha az illetékes nemzeti hatóságok jóváhagytak egy működési programot. A finanszírozás az alábbi formák közül egyben vagy többen történhet:

a) a II. mellékletben nem szereplő, a hatályban lévő szabványoknak megfelelő termékek kivonási támogatáse, amennyiben ilyen szabványokat megállapítottak a 2. cikk szerint;

b) a közösségi kivonási támogatás kiegészítése.

A tagállamok meghatározhatják a térítés vagy kiegészítés maximális szintjét, de az így meghatározott kiegészítés összege a közösségi kivonási támogatás összegével együttesen nem haladhatja meg a 1995/1996-os gazdasági évben érvényes kivonási árak maximális szintjét az 1035/72/EGK rendelet 16. cikk (3) bekezdés a) pontjának, a 16. cikk a) pontjának, a 16. cikk b) pontjának és a 18. cikk (1) bekezdés a) pontja első francia bekezdésének megfelelően.

A működési alapnak az árukivonásra felhasználható részaránya nem haladhatja meg az első évben a 60 %-ot, a második évben az 55 %-ot, a harmadik évben az 50 %-ot, a negyedik évben a 45 %-ot, az ötödik évben a 40 %-ot és a hatodik évtől a 30 %-ot, a termelői szervezet által benyújtott első működési programnak az illetékes nemzeti hatóság által történt elfogadása időpontjától kezdve.

A 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdéseiben megállapított határokat kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett árukivonásra.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában jelzett működési programok:

a) tartalmaznak több, a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett feladatot, valamint egyéb feladatokat, beleértve különösen a termékek minőségének javítását, a termékek kereskedelmi értékének emelését, a termékek fogyasztóknak szóló promócióját, biogazdálkodási vonalak létrehozását, az integrált termelést és más, a környezetet kímélő módszerek elősegítését és az árukivonás csökkentését;

b) cselekvést tartalmaznak környezetbarát eljárások kifejlesztésére a termelői tagok által, a termesztési módszerek és a hulladékkezelés terén egyaránt.

"Környezetbarát eljárások" különösen azok az eljárások, amelyek elősegítik a 2078/92/EGK [13] rendelet 1. cikk a), b) és c) pontja céljainak megvalósítását.

c) pénzforrásokat biztosít a növény-egészségügyi szabványok és szabályok, valamint a szermaradványok maximálisan megengedett szintjeinek teljesítéséhez szükséges technikai és humán erőforrások tekintetében.

(5) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatás megegyezik az abban a bekezdésben jelzett pénzügyi hozzájárulás ténylegesen befizetett összegével, de nem lehet több a (2) bekezdés szerinti tényleges kiadások 50 %-ánál.

Ez a százalékarány 60 %, ha egy működési program, vagy egy működési program részének benyújtója:

a) akár több, különböző tagállamban működő közösségi termelői szervezet nemzetek közötti rendszerben, kivéve a (2) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenységeket;

b) akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet.

Mindamellett a pénzügyi támogatás az egyes termelői szervezetek által értékesített termék értékének 4 %-ában maximált, amennyiben a pénzügyi támogatás teljes összege kevesebb, mint az összes termelői szervezet éves forgalmának 2 %-a. Annak biztosítása céljából, hogy ez a korlát teljesüljön, 2 % előleget kell kifizetni, és a támogatás fennmaradó része akkor kerül kifizetésre, amikor a támogatás teljes összege már ismert. 1999-től kezdve 4 %-os számérték 4,5 %-ra emelkedik és az éves forgalom százalékaránya 2 %-ról 2,5 %-ra emelkedik.

(6) A Közösségnek azokban a régióiban, ahol a termelők szervezettsége különösen alacsony, a tagállamok megfelelően megalapozott kérés alapján felhatalmazást kaphatnak arra, hogy legfeljebb a termelők pénzügyi hozzájárulásának felével megegyező nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás hozzáadódik a működési alaphoz.

Azon tagállamok részére, amelyek gyümölcs- és zöldségtermésének kevesebb, mint 15 %-át értékesítik termelői szervezetek és amelyek gyümölcs- és zöldség termelése a teljes mezőgazdasági termelés legalább 15 %-át képviseli, az első albekezdésben említett támogatás az érintett tagállam kérésére a Közösség által visszatéríthető a Közösségi Támogatási Keretterven keresztül.

16. cikk

(1) A 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett működési programokat a nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amelyek elfogadják vagy elutasítják azokat, illetőleg a módosításukat kérik e rendelet rendelkezéseinek értelmében.

A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 15. cikk (4) bekezdése b) pontjában említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. A tagállamok benyújtják a javasolt keretet a Bizottságnak, amely módosításokat kérhet három hónapon belül, amennyiben úgy találja, hogy a keret nem tesz eleget a Szerződés 130r. cikkében rögzített céloknak és a Közösségnek a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikai- és cselekvési programjának.

(2) A termelői szervezetek minden év végéig közlik a tagállammal a jövő évi működési alap becsült összegét és megfelelő indokolást nyújtanak be a működési program becslései, a tárgyév és lehetőség szerint korábbi évek kiadásai, és amennyiben szükséges a következő év becsült termésmennyiségei alapján. A tagállam a következő év január 1. előtt értesíti a termelői szervezetet a pénzügyi támogatás becsült összegéről, a 15. cikk (5) bekezdésében kikötött korlátok figyelembevételével.

A pénzügyi támogatások kifizetése a működési program által megadott tervekben szereplő kiadások alapján történik. Előlegfizetés ugyanezeknek a terveknek a figyelembevételével történhet, kaució vagy biztosíték megléte esetén.

Minden év elején legkésőbb január 31-ig a termelői szervezet értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak összegéről, a szükséges alátámasztó dokumentumokkal együtt, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

(3) A termelői szervezeteknek egy, a tagállam által elismert társulása helyettesítheti a tagjait a 15. cikk (1) bekezdése szerinti működési alapjaik kezelésében és a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti működési programok elkészítése, végrehajtása és benyújtása esetén. Ilyen esetekben a társulás kapja meg a pénzügyi támogatást és teszi meg az e cikk (2) bekezdésében említett értesítést.

(4) A működési programok és azok pénzügyi támogatása egyrészről a termelők és termelői szervezetek által, másrészről közösségi alapok által legalább három éves és legfeljebb ötéves időtartamban történik.

(5) Egy működési programnak a tagállam felé történő benyújtása egy termelői szervezet által, vagy amennyiben a (3) bekezdésben foglalt választási lehetőség kerül alkalmazásra, a termelői szervezetek társulása által, maga után vonja a szervezet kötelezettségvállalását aziránt, hogy aláveti magát a VI. címben foglaltak szerinti nemzeti és közösségi ellenőrzéseknek, különösen az állami alapok megfelelő felhasználása vonatkozásában.

17. cikk

Amennyiben a közös piacszervezés általános eszközei elégtelenek vagy alkalmatlanok az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékek tekintetében, amelyek jelentős helyi vagy regionális fontossággal bírnak gazdasági vagy ökológiai vonatkozásban, és amelyek tartós nehézségekkel néznek szembe a közösségi piacon, különösképpen az erős nemzetközi verseny miatt, különleges intézkedéseket lehet bevezetni e termékek versenyképességének növelése és támogatása érdekében a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

18. cikk

(1) Ha egy termelői szervezet vagy a termelői szervezetek olyan társulása, amely ugyanazokat a szabályokat fogadta el, és amely egy meghatározott gazdasági térségben működik egy meghatározott termék tekintetében, a termelés és a termelők vonatkozásában az adott területen reprezentatívnak tekinthető, az érintett tagállam a szervezet vagy társulás kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat azokra az ugyanazon a területen lévő termelőkre, akik nem tartoznak a fent említett szervezetek egyikéhez sem:

a) a 11. cikk (1) bekezdésének c) albekezdés (1) pontjában említett szabályokat,

b) a szervezet vagy a társulás által elfogadott, az árukivonásra vonatkozó szabályokat,

azzal a feltétellel, hogy a szabályok:

- legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak,

- a III. melléklet teljes listájában szerepelnek,

- nem több, mint három gazdasági évre kerülnek kötelező jelleggel bevezetésre.

(2) Ennek a cikknek az alkalmazásában a "gazdasági térség" olyan földrajzi zónát jelent, amely csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókből áll, amelyekben a termelési és értékesítési körülmények azonosak.

(3) Egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása reprezentatívnak minősül az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik és a terület termésének legalább kétharmadát lefedi.

(4) Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelező szabályok:

a) nem okozhatnak kárt más termelőknek a tagállamban vagy a Közösségben;

b) nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve ha azok kifejezetten vonatkoznak rájuk, az (1) bekezdés a) pontjában említett, a termésjelentéssel kapcsolatos szabályok kivételével;

c) nem ütközhetnek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokba.

(5) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tett szabályokról. Ezeket a szabályokat a Hivatalos Lap "C" sorozatában teszik közzé.

A Bizottság dönt arról, hogy adott tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályok kiterjesztéséről hozott döntését:

a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 39. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b) amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése vonatkozik a megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra, amelyet a döntés az egyéb termelőkre kiterjesztett. A Bizottság döntését annak a megállapodásnak, döntésnek vagy összehangolt magatartásnak az alkalmazására vonatkozóan csak ennek a megállapításnak az időpontjától kell alkalmazni;

c) ahol a VI. cím szerinti utólagos ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy ennek a cikknek nem tesznek eleget.

(6) Ahol az (1) bekezdést alkalmazzák, az érintett tagállam úgy dönthet a bizonyíték alapos vizsgálatának megléte esetén, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a szervezetnek vagy a társulásnak a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben az alábbi költségek fedezésére szolgál:

a) az (1) bekezdésben említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b) a szervezet vagy társulás által vállalt, és a terület összes termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladási reklám tevékenység költségei.

(7) A tagállamok közlik Bizottsággal a (2) bekezdésben említett gazdasági térségek listáját. A közléstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultáció után meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. Az elfogadott listát az Európai Közösségek Hivatalos Lapja"C" sorozatában teszik közzé.

III. CÍM

Szakmaközi szervezetek és megállapodások

19. cikk

(1) Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az "elismert szakmaközi szervezetek" (a továbbiakban: "szakmaközi szervezetek") azok a jogi személyek, amelyek:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek termelésével és/vagy kereskedelmével és/vagy feldolgozásával kapcsolatos gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b) az őket alkotó összes vagy néhány szervezet vagy társulás kezdeményezésére alakultak;

c) a Közösség egy vagy több térségében végrehajtanak néhányat az alább felsorolt intézkedésekből, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével:

- a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése,

- segítség a gyümölcs és zöldségpiacra bocsátási módjának jobb koordinálásában, különösen kutatás és piaci tanulmányok révén,

- a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződési formák elkészítése,

- a termesztett gyümölcs és zöldség lehetőségeinek teljesebb kiaknázása,

- azoknak az információknak biztosítása és kutatásoknak a végrehajtása, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a termelést hozzáigazítsák a piaci igényeknek és a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállításához, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre,

- a növény-egészségügyi termékek használatát és egyéb eszközök csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása és a talaj- és vízminőség megőrzése,

- a termékminőség javítását segítő eljárások és eszközök fejlesztése,

- a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és lehetőségeinek hasznosítása,

- az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek elősegítése,

- a III. mellékletben meghatározott termelési és értékesítési szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok.

d) az érintett tagállam által a (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján elismertek.

(2) Amennyiben a tagállam struktúrái lehetővé teszik, a tagállamok ennek a rendeletnek az értelmében elismerhetnek szakmaközi szervezetként bármely olyan, a területükön alapított szervezetet, amely megfelelő kérelmet ad be, azzal a feltétellel, hogy:

a) területük egy vagy több régiójában fejtik ki a tevékenységüket;

b) a gyümölcs és zöldség termékek és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek termelésének és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és amennyiben egynél több régió érintett, igazolni tudják jelenlétüket mindegyik régióban az általuk egyesített ágazatok mindegyikében;

c) az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedések közül többet végrehajtanak;

d) saját maguk nem foglalkoznak gyümölcs és zöldség, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek termelésével vagy feldolgozásával, illetve értékesítésével;

e) nem végeznek a 20. cikk (3) pontjában említett tevékenységet.

(3) Az elismerés megadása előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot az elismerést kérő szakmaközi szervezetről, biztosítva az összes vonatkozó információt azok reprezentativitásáról és különböző tevékenységeikről, az értékeléshez szükséges összes egyéb információval együtt.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerést illetően.

(4) A tagállamok:

a) a kérelemnek az összes vonatkozó kiegészítő dokumentummal együtt történt beadásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b) rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a szakmaközi szervezetek eleget tesznek az elismerés feltételeinek, kiszabják a megfelelő szankciókat a szervezetekre, amennyiben azok nem felelnek meg a szabályoknak, és amennyiben az szükséges, döntenek azok elismerésének visszavonásáról;

c) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i) az ebben a rendeletben meghatározott feltételek a továbbiakban nem állnak fenn;

ii) a szakmaközi szervezet megsérti a 20. cikk (3) pontjában előírt tiltásokat, bármely egyéb szankció sérelme nélkül, amelyet a nemzeti törvény által az magára von;

iii) a szakmaközi szervezetek elmulasztanak eleget tenni a 20. cikk (2) pontjában említett értesítési kötelezettségnek;

d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot bármely, az elismerés megadását, megtagadását vagy visszavonását illető döntésükről.

(5) A tagállamoknak a szakmaközi szervezetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezettségének gyakoriságára vonatkozó szabályokat a 46. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

A Bizottság a VI. címben foglaltak szerinti ellenőrzések során ellenőrzi, hogy eleget tettek-e a (2) bekezdésnek és a (4) bekezdés b) pontjának, és ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeképpen kérheti a tagállamtól az elismerés visszavonását.

(6) Az elismerés felhatalmazást jelent az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt intézkedések végrehajtására, az e rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően.

(7) A Bizottság az Európai Közösség Hivatalos Lapja"C" sorozatában közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek listáját, jelezve azok tevékenységi körét vagy területét és a 21. cikk értelmében végrehajtott tevékenységüket. Az elismerések visszavonását is közzé kell tenni.

20. cikk

(1) A 26. rendelet [14] 1. cikke ellenére a Szerződés 85. cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni a 19. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedéseket végrehajtani szándékozó, elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangoltmagatartásaira.

(2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha biztosított, hogy:

- a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat jelezték a Bizottság felé, és

- az összes kért információ kézhezvétele után két hónapon belül a Bizottság nem találta úgy, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal.

A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem hajthatók végre, amíg az első albekezdés második francia bekezdésében jelzett időtartam el nem telik.

(3) Az olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek:

- bármilyen formában a piac megosztásához vezethetnek a Közösségen belül,

- befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését,

- a szakmaközi szervezet intézkedése által a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem lényegesek a közös agrárpolitika céljainak megvalósítása érdekében,

- maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezeteknek a közösségi szabályok különös rendelkezéseinek alkalmazása érdekében tett intézkedéseinek sérelme nélkül,

- megkülönböztetést alkalmazhatnak vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan, minden esetben a közösségi szabályokkal ellentétesnek tekintendők.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés első albekezdésének második francia bekezdésében említett a két hónapos időtartam lejárta után a Bizottság úgy véli, hogy e rendelet alkalmazási feltételei nem adottak, dönt arról, hogy a Szerződés 85. cikk (1) bekezdése vonatkozik a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra.

Ez a bizottsági döntés a vonatkozó szakmaközi szervezet értesítésének időpontja előtt nem lép hatályba, kivéve, ha a szakmaközi szervezet helytelen információt adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(5) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett előzetes értesítés érvényes a megállapodás következő éveire; mindamellett ez esetben a Bizottság a saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenségi nyilatkozatot bocsáthat ki.

21. cikk

(1) Ha egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő, adott termék termelésének és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának tekintetében valamely szakmaközi szervezet reprezentatívnak tekinthető, az érintett tagállam a szervezet kérelmére meghatározott időszakra kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci résztvevők – legyenek azok egyének vagy csoportok – számára a szervezeten belüli megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egy részét.

(2) Egy szakmaközi szervezet az (1) bekezdés értelmében akkor tekintendő reprezentatívnak, ha az érintett termék vagy termékek termelésének és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának legalább kétharmadát lefedi az érintett tagállam érintett régiójában vagy régióiban. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályai az egyéb termelőkre való kiterjesztésének alkalmazása egynél több régiót érintenek, a szakmaközi szervezetnek minimális képviseletet kell felmutatnia az összes egyesített ágazatban az érintett régiók mindegyikében.

(3) A szabályoknak, amelyekre az egyéb termelőkre vonatkozó kiterjesztés kérhető:

a) vonatkozniuk kell az alábbi célok egyikére:

- termelési és piaci jelentéstétel;

- szigorúbb termelési szabályok, mint amelyek a közösségi vagy nemzeti szabályokban vannak meghatározva;

- szabványos szerződések készítése, amelyek megfelelnek a közösségi szabályoknak;

- értékesítési szabályok;

- környezetvédelmi szabályok;

- a termékek lehetőségeinek javítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

- a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és lehetőségeinek hasznosítása.

A második, negyedik és ötödik francia bekezdésekben említett szabályok nem térhetnek el a III. mellékletben foglaltaktól;

b) már legalább egy gazdasági éve hatályban kell lenniük;

c) maximum három évre tehetők kötelezővé;

d) nem okozhat semmilyen kárt az ágazatban működő más résztvevőknek a tagállamban vagy a Közösségben.

22. cikk

(1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az egy vagy több régióban az ágazatban működő összes piaci résztvevő részére kötelezővé tett szabályokról. Ezeket a szabályokat az Európai Közösség Hivatalos Lapja"C" sorozatában teszik közzé.

Mielőtt ennek a közzététele megtörténik, a Bizottság tájékoztatja a 45. cikkben előírt bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármilyen értesítésről.

A 18. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben a Bizottság dönthet arról, hogy valamely tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló általa hozott döntést.

(2) Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet végrehajt, és azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdeke, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azok az egyének vagy csoportok, amelyek nem tagjai a szervezetnek, de amelyek hasznát látják ennek a tevékenységnek, megfizessék a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét olyan mértékben, amilyen mértékben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szándékoznak fordítani.

IV. CÍM

Intervenciós intézkedések

23. cikk

(1) A termelői szervezetek és azok társulásai megtehetik, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt, tagjaiktól származó termékeket nem bocsátják eladásra, az általuk megfelelőnek tartott mennyiségben, illetve időszakban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a piacról kivont termékek rendeltetését a termelői szervezeteknek vagy társulásaiknak kell meghatározniuk olyan módon, hogy ne zavarják a szóban forgó termékek rendes értékesítését, egybentekintettel kell lenniük a környezetre, különösen a vízminőség és a táj minőségének védelmére vonatkozóan.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazásra került a II. mellékletben felsorolt, a vonatkozó szabványoknak megfelelő termékek bármelyike esetében, a termelői szervezetek és azok társulásai kifizetik termelő tagjaik részére a 26. cikkben rögzített közösségi kivonási támogatást az értékesített mennyiség legfeljebb 10 %-áig.

Az első albekezdésben meghatározott 10 %-os határ kizárólag az érintett termelői szervezet tagjaitól, vagy a 11. cikk (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának esetében másik szervezettől származó egyes termékek értékesített mennyiségre vonatkozik, a 24. cikk szerinti árukivonás kivételével.

(4) A (3) bekezdésben említett 10 %-os felső határ e rendelet hatályba lépésének időpontja utáni hatodik gazdasági évtől kezdődően kerül alkalmazásra. Az ezt megelőző öt gazdasági évet felölelő átmeneti időszakban végrehajtott árukivonások nem haladhatják meg az értékesített termésnek a 46. cikkben megállapított eljárás szerint meghatározott százalékait: 50 % az első gazdasági évben, 45 % a második évben, 40 % a harmadik évben, 30 % a negyedik évben és 20 % az ötödik évben.

A citrusfélék esetében ezek a százalékarányok: 35 % az első gazdasági évben, 30 % a második évben, 25 % a harmadik évben, 20 % a negyedik évben és 15 % az ötödik évben.

A (3) bekezdés második albekezdését kell alkalmazni erre a bekezdésre.

(5) A (3) és (4) bekezdésekben említett 10 %-os számérték egy három éves időszak éves átlaga, 3 % éves túllépési határral.

(6) Alma és körte esetében ennek a cikknek a (3), (4) és (5) bekezdéseiben és a 24. cikkben említett 10 %-os felső határ helyébe 8,5 %-os érték lép.

A sárgadinnye és görögdinnye esetében a 10 %-os felső határ az 1997/98-as gazdasági évtől kerül alkalmazásra.

24. cikk

A II. mellékletben felsorolt termékekkel kapcsolatban a termelői szervezetek megengedik a 23. cikk előnyeinek kihasználását azoknak termelőknek, akik nem tagjai az e rendeletben meghatározott kollektív struktúrák egyikének sem, amennyiben ők ezt kérik. A közösségi kivonási támogatás 10 %-kal csökken. A kifizetett összegnél, a bizonyítékok alapos vizsgálata mellett, figyelembe kell venni az árukivonás tagok által viselt összköltségét. A támogatás nem lehet több, mint a termesztők által értékesített termés 10 %-a.

25. cikk

A termelői szervezetek és azok társulásai teljes részletességgel értesítik a 23. és 24. cikkek végrehajtásáról, és különösen az árukivonással kapcsolatos, a környezetbarát gyakorlat biztosítására tett intézkedésekről az illetékes nemzeti hatóságaikat, amelyek továbbítják az információt a Bizottságnak.

A megküldendő információt szükség szerint határozzák meg a 46. cikkben megállapított eljárás szerint.

A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a kivonási módszerekkel kapcsolatos általános feltételek kialakítására, amelyek tekintettel vannak a környezetre. A keret tervezetét benyújtják a Bizottságnak, amely három hónapon belül módosításokat kérhet, amennyiben úgy látja, hogy a tervezet nem felel meg a Szerződés 130r. cikkében rögzített céloknak és a Közösségnek a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikai- és cselekvési programjának.

26. cikk

(1) Az egyes termékek közösségi kivonási támogatását az V. melléklet tartalmazza.

(2) A közösségi kivonási támogatás összege egységesen érvényes az egész Közösségben.

27. cikk

(1) A pénzügyi következményeket a termelők viselik, ha egy a II. mellékletben felsorolt áru piaca kiterjedt strukturális egyensúlyhiányban szenved, vagy fennáll ennek a veszélye, ami a 23. cikkben említett árukivonás túl nagy mennyiségét okozza vagy okozhatja, a gazdasági év kezdete előtt egy intervenciós küszöböt határoznak meg e termék részére, a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és bármilyen túllépés esetében, amely a termék esetében a gazdasági év, vagy azzal egyenértékű időszak alatti árukivonás alapján, vagy az árukivonás néhány éves átlagos mennyisége alapján megállapításra került.

Az intervenciós küszöb túllépése a közösségi kivonási támogatás csökkentését vonja maga után a következő gazdasági évben. Ez a csökkentés a rákövetkező gazdasági években nem kerül fenntartásra.

(2) Az alábbiakat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg:

a) a küszöb túllépésének következményei az egyes termékek esetében;

b) amennyiben szükséges, a csökkentett közösségi kivonási támogatás és intézkedések ennek a cikknek az alkalmazására.

(3) Ez a cikk csak az ennek a rendeletnek a hatályba lépését követő első öt gazdasági évben kerül alkalmazásra.

28. cikk

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot az adott gazdasági év minden értékesítési napján a reprezentatív termelői piacaikon rögzített árakról egyes, meghatározott kereskedelmi jellemzőkkel – például fajta vagy típus, osztály, méret és csomagolás – rendelkező termékek esetében.

(2) E piacok és termékek listáját és az egyes adatok közlési gyakoriságát a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell kidolgozni.

A tagállamok piacai reprezentatívnak tekintendők az (1) bekezdés értelmében, amelyeken az adott termék nemzeti termelésének jelentős részét eladják a gazdasági év vagy egy olyan időszak során, amelyre az évet felosztják.

29. cikk

(1) A 26. cikkben rögzített közösségi kivonási támogatást azoknak a termelői szervezeteknek, vagy azok társulásainak fizetik ki, amelyek az árukivonást a 23. és 24. cikkek kikötései szerint végrehajtották és a térítést kötelesek kifizetni a tagjaiknak vagy nem tag termelőknek.

A kifizetéseket a 46. cikkben megállapított eljárás szerint meghatározott módon végzik.

(2) A közösségi kivonási támogatást az intervenciós küszöb túllépéséből származó bármilyen pénzügyi vonzat sérelme nélkül fizetik ki.

A térítést csökkenteni kell a termelői szervezeteknek és társulásaiknak az általuk a piacról kivont termékekből származó nettó bevételével.

(3) Amennyiben a termelői szervezetek és társulásaik nem tudják a termékeket a 30. cikk (1) bekezdésében említett rendeltetési helyek valamelyikére irányítani, a közösségi térítés csak akkor nyújtható, ha a termékeknek van a tagállam által a 30. cikk egyéb rendelkezései alapján kibocsátott utasítások szerinti rendeltetési helye.

30. cikk

(1) A 23. cikk (1) bekezdése alapján a piacról kivont, eladatlanul maradt termékeket az alábbiak szerint helyezik el:

a) az összes termék esetében:

- ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteknek és alapítványoknak, a tevékenységük során történő felhasználásra olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogukat a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert hiányt szenvednek a létszükségletek terén,

- ingyenes szétosztásra büntetésvégrehajtási intézményeknek és gyermeküdültetési táboroknak, valamint kórházak és öregek otthonai részére, amelyeket a tagállamok jelöltek ki, és amelyek megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék,

- ingyenes szétosztás a Közösségen kívül, a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteken keresztül, harmadik országok szükséget szenvedő lakossága részére,

és másodsorban:

- nem élelmiszer célú felhasználásra,

- állati takarmányként felhasználva, akár frissen, akár a takarmányipar általi feldolgozás után;

b) gyümölcsök esetében: ingyenes szétosztás iskolás gyerekeknek az iskolai étkezdék által szolgáltatott étkezéseken kívül, és diákok részére azokban az iskolákban, amelyeknek nincs étkeztetést biztosító étkezdéjük,

c) alma, körte, őszibarack és nektarin esetében: több mint 80 térfogatszázalékos töménységű alkohol előállításának céljára a termék közvetlen lepárlásával,

d) az összes termék esetében: bizonyos minőségű termékek elhelyezése a feldolgozó-iparban azzal a feltétellel, hogy ez nem eredményez torzulást a Közösségen belül az érintett iparban vagy az importált termékek esetében. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtását a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg.

(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésében említett rendeltetési helyek egyike sem lehetséges, a kivont termékek az érintett tagállam által engedélyezett komposztálási vagy biológiai lebontási folyamatok általi feldolgozásra használhatók fel.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának első, második és harmadik francia bekezdéseiben és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ingyenes szétosztást az érintett termelői szervezetek szervezik meg a tagállamok felügyelete mellett.

A gyümölcsök iskolás gyermekek számára történő ingyenes szétosztásának tekintetében a Bizottság átveheti a kezdeményezést és a felelősséget helyi kísérleti projektek végrehajtására a kutatási és promóciós intézkedések keretprogramján belül.

(4) A tagállamok segítik a kapcsolatfelvételt a termelői szervezetek és a jótékonysági szervezetek, valamint egyéb olyan testületek között, amelyek érdekeltek lehetnek a piacról kivont termékek felhasználásában a területükön az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban említett ingyenes szétosztás valamelyik formájának céljából.

(5) A termékek takarmány iparban történő elhelyezését az érintett tagállam által kijelölt ügynökség hajtja végre a lehető legalkalmasabb eljárással.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett lepárlást lepárló üzemekben hajtják végre, saját nevükben vagy az érintett tagállam által kijelölt testület nevében. Mindkét esetben ez a testület a szóban forgó tevékenységet a lehető legalkalmasabb eljárást használva hajtja végre.

(6) A 729/70/EGK [15] rendelet 13. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározandó szabályok mellett a Közösség viseli az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes szétosztással kapcsolatos költségeket és a válogatás és csomagolás költségeit az alma és a citrusfélék esetében, ahol az utóbbit a termelői szervezetek és a (3) bekezdésben említett jótékonysági szervezetek és testületek között megkötött megállapodások szerint ütemezik.

(7) Az ennek a cikknek az alkalmazásáról rendelkező részletes szabályokat, és különösen az ingyenes szétosztására és a kivont termékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat, és azokat, amelyek az alkoholpiacnak a kivont termékek desztillálásából eredő zavara elkerülésére készülnek, a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadják el.

V. CÍM

Harmadik országokkal történő kereskedelem

31. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékek bármelyikének a Közösség területére történő importálása, vagy onnan történő exportálása esetében kötelező lehet az behozatali - vagy kiviteli engedély bemutatása.

Az engedélyeket a tagállamok bocsátják ki bármely kérelmezőnek, tekintet nélkül annak Közösségen belüli székhelyére, a 36. és 37. cikkek alkalmazására tett intézkedések sérelme nélkül.

A behozatali- és kiviteli engedélyek a Közösség egész területén érvényesek. Az ilyen engedélyek kibocsátása esetén kötelező lehet biztosíték letétbe helyezése, ami garantálja, hogy a termékek importja vagy exportja az engedély érvényességének időtartama alatt megtörténik; a vis maior eseteket kivételével a biztosíték egészében vagy részben elvész, amennyiben az import vagy export az adott időszakban nem, vagy csak részben kerül végrehajtásra.

(2) A behozatali és kiviteli engedélyek érvényességét és az ennek a cikknek az alkalmazására szolgáló részletes szabályokat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

32. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékekre a közös vámtarifa vámtételei vonatkoznak, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik.

(2) Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, ennek az árnak a valós voltát ellenőrzik, termékenként és eredet szerint, a termék által a tagállamok reprezentatív behozatali piacain, vagy ahol az alkalmas, az egyéb piacokon elért árainak súlyozott átlagai alapján a Bizottság által kiszámított átalány behozatali érték használatával.

Azonban különleges rendelkezéseket lehet elfogadni az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolására a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

(3) Amennyiben a szóban forgó szállítmány bevallott belépési ára magasabb, mint az (5) bekezdésnek megfelelően meghatározott tűréshatárral megnövelt átalány importérték, amely tűréshatár nem lépheti túl az átalányértéket 10 %-nál nagyobb mértékben, az átalány importérték alapján meghatározott importvámmal megegyező biztosíték nyújtása szükséges.

(4) Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, az alkalmazott vámtétel az átalány importértéktől függ, vagy az (5) bekezdésnek megfelelően meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezéseinek alapján kerül meghatározásra.

(5) Az ennek a cikknek az alkalmazására szolgáló részletes szabályokat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

33. cikk

(1) A kedvezőtlen hatások megelőzése vagy megakadályozása céljából a közösségi piacon, amelyeket az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt bizonyos termékek importja eredményezhet, egy vagy több ilyen terméknek a közös vámtarifa vámja melletti importálása kiegészítő vám megfizetésének kötelezettsége alá esik, amennyiben az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás [16] 5. cikkében megállapított feltételek teljesülnek, kivéve ha valószínűtlen, hogy az import zavarja a közösségi piacot, vagy ha a hatás nem lenne arányban az elérni kívánt céllal.

(2) A jelzőárak — amelyek alatt kiegészítő vám vethető ki — azok, amelyekről a Közösség tájékoztatta a Világkereskedelmi Szervezetet.

A kiegészítő vám kivetését eredményezhető jelzőmennyiségek elsősorban azt az évet megelőző három évi közösségi import alapján kerülnek meghatározásra, amely évben az (1) bekezdésben említett kedvezőtlen hatások keletkeznek, vagy keletkezhetnek.

(3) A kiegészítő importvám kivetésénél figyelembe veendő import árak az érintett szállítmány cif import árai alapján kerülnek meghatározásra.

A cif import árakat a szóban forgó termék reprezentatív világpiaci, vagy közösségi importpiaci árai alapján erősítik meg.

(4) Az ennek a cikknek az alkalmazására szolgáló részletes szabályokat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezek a részletes szabályok megszabják különösen:

a) azoknak a termékek a körét, amelyekre az e cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági megállapodás 5. cikkében említett kiegészítő importvámok alkalmazhatók;

b) az (1) bekezdésnek – az említett mezőgazdasági megállapodás 5. cikkének megfelelően – a végrehajtásához szükséges egyéb szempontokat.

34. cikk

(1) Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai keretében megkötött egyezmények által eredményezett, az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékekre vonatkozó vámkontingenseket a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell bevezetésni és kezelésni.

(2) A kontingenseket az alábbi eljárások egyike, vagy azok kombinációja alkalmazásával lehet kezelni:

a) a kérelmek beadásának időbeni sorrendjén alapuló eljárás ("előbb érkezett, előbb kerül sorra");

b) a kontingenseket a kérelem benyújtásakor kért mennyiségekkel arányban megállapító eljárás (az "egyidejű vizsgálat" módszerének használata);

c) a hagyományos kereskedelmi pályák figyelembevételének eljárása (a "hagyományos importőr/új érkezők" eljárás használata).

Egyéb alkalmas eljárások is alkalmazhatók. Ezeknek az eljárásoknak kerülniük kell az érintett résztvevők bármilyen megkülönböztetését.

(3) Az elfogadott kezelési eljárás, amennyiben az szükséges, figyelembe veszi a közösségi piac ellátási igényeit és a piac egyensúlyának védelme iránti igényt, míg ugyanakkor igénybe veszi a múltban az (1) bekezdésben említetteknek megfelelő kontingensekre alkalmazott eljárásokat, az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásai keretében megkötött egyezményekből származó jogok sérelme nélkül.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok meghatározzák az éves kontingenseket, megfelelően szakaszolva az év során, meghatározzák a használandó kezelési eljárást és ahol az szükséges, tartalmazzák:

a) a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciákat;

b) az a) bekezdésben említett garanciák igazolására használt dokumentumok elismerését;

c) a behozatali engedélyek kibocsátásának feltételeit és azok érvényességének tartamát.

35. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékek esetében azok gazdaságilag jelentős mennyiségeinek a termékek nemzetközi kereskedelmi árain, de a Szerződés 228. cikkének megfelelően megkötött megállapodások eredményezte határokon belül történő exportálásához az ilyen árak és a közösségi árak közötti különbség exporttámogatások által biztosítható a szükséges mértékben.

(2) Az exporttámogatással exportálható mennyiségek szétosztására elfogadandó eljárás az, amely:

a) leginkább megfelelő a termék természetének és a szóban forgó piacon fennálló helyzetnek, lehetővé teszi a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználását és megfelelően figyelembe veszi a közösségi export hatékonyságát és szerkezetét, mindamellett a kisebb és nagyobb piaci szereplők megkülönböztetése nélkül;

b) a legkevésbé kényelmetlen adminisztratív szempontból a piaci szereplők számára, az adminisztrációs követelményeket figyelembe véve;

c) elkerüli az érintett piaci szereplők bármilyen megkülönböztetését.

(3) Az exporttámogatások a Közösségen belül mindenütt azonos mértékűek.

Amennyiben a nemzetközi kereskedelmi helyzet, vagy bizonyos piacok különleges elvárásai szükségessé teszik, az exporttámogatás az adott termék esetében a termék rendeltetési helyétől függően változhat.

Az exporttámogatásokat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Az exporttámogatásokat időszakosan kell meghatározni.

Az időszakosan meghatározott exporttámogatásokat, amennyiben szükséges, a Bizottság valamely tagállam kérésére, vagy a saját kezdeményezésére az időszakon belül kiigazíthatja.

(4) Az exporttámogatások meghatározásánál az alábbiakat veszik figyelembe:

a) a fennálló helyzet és a trendek, figyelembe véve:

- a gyümölcs és zöldség árait és kínálatát a közösségi piacon,

- a gyümölcs és zöldség árait a nemzetközi kereskedelemben;

b) értékesítési költségek és a közösségi piacokról a kikötőkbe vagy egyéb közösségi exportálási pontokra történő minimális szállítási költségek, valamint a rendeltetési országba történő továbbítás költségei;

c) a tervezett export gazdasági vonatkozásai;

d) a Szerződés 228. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból származó korlátok.

(5) Az (1) bekezdésben említett közösségi piaci árakat az exportálás szempontjából legkedvezőbb árak felhasználásával kell meghatározni.

Az (1) bekezdésben említett világpiaci árakat az alábbiak felhasználásával kell meghatározni:

a) a harmadik országok piacain rögzített árak;

b) a harmadik országokban a más országokból történő importálás szempontjából legkedvezőbb árak;

c) az exportáló harmadik országokban rögzített termelői árak;

d) közösségi határparitáson (DAF) számított kínálati árak.

(6) Az exporttámogatások kifizetése csak kérésre és a vonatkozó kiviteli engedély bemutatása mellett történik.

(7) Az exporttámogatás mértéke a kiviteli engedély kérelmezésének a napján érvényben lévő mérték, és differenciált támogatás esetén az ugyanazon a napon érvényben lévő mérték:

a) az engedélyben feltüntetett rendeltetési helyre, vagy

b) a tényleges rendeltetési helyre, ha az különbözik a kiviteli engedélyben feltüntetett rendeltetési helytől. Ebben az esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg a kiviteli engedélyben feltüntetett rendeltetési helyre kérhető összeget.

Az ebben a bekezdésben biztosított rugalmassággal való visszaélés megelőzésére szükséges intézkedéseket lehet tenni.

(8) Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékek esetében a (6) és (7) bekezdés hatályát fel lehet függeszteni a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, ha az exporttámogatások élelmiszer segélyakciók során kerülnek kifizetésre.

(9) Az exporttámogatás annak igazolása alapján kerül kifizetésre, hogy a termékek:

- kivitelre kerültek a Közösségből,

- a Közösségből származnak, és

- differenciált exporttámogatás esetén azok már elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet, vagy egy másik rendeltetési helyet, amelyre exporttámogatás meg lett határozva, a (7) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül. Kivételt lehet tenni ez alól a szabály alól a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, feltéve, hogy egyenértékű garanciákat nyújtó feltételek kerültek meghatározásra.

(10) A Szerződés 228. cikkének megfelelően kötött megállapodások alapján kialakított mennyiségi korlátok betartását az azokban kikötött referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján biztosítják és az érintett termékekre alkalmazzák.

Tekintettel az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásai során született egyezményekben foglalt kötelezettségek teljesítésére, egy referencia-időszak befejeződése nem befolyásolja a kiviteli engedélyek érvényességét.

(11) Az ennek a cikknek a végrehajtására szolgáló részletes szabályokat, beleértve a nem szétosztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztására vonatkozó rendelkezéseket, a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell alkalmazni.

36. cikk

(1) Az ebben a rendeletben, vagy ennek alapján elfogadott rendelkezésekben másképpen előírtak kivételével az alábbiak tilosak az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékek importálásakor:

- bármilyen, az importvámmal megegyező hatású díj kivetése,

- bármilyen ezzel megegyező hatású mennyiségi korlátozás vagy intézkedés alkalmazása.

(2) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló általános és alkalmazására szolgáló különleges szabályok vonatkoznak az e rendelet által szabályozott termékek osztályozására; a rendelet alkalmazásából származó vámnómenklatúrát be kell illeszteni a közös vámtarifába.

37. cikk

(1) A harmadik országokkal való kereskedelem során megfelelő intézkedéseket lehet tenni, ha az import vagy export az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék piacán komoly zavart okoz vagy azzal fenyeget, amelyek veszélyeztethetik a Szerződés 39. cikkében megállapított célok megvalósítását.

Ilyen intézkedések addig alkalmazhatók az esettől függően, amíg a zavar vagy a zavar veszélye megszűnik, vagy a kivont vagy felvásárolt árumennyiségek észrevehetően nem csökkennek.

A Tanács a Bizottság javaslatára eljárva, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárásnak megfelelően fogadja el e bekezdés alkalmazásának általános szabályait és meghatározza, hogy a tagállamok mely esetekben és milyen határok között tehetnek védőintézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyzet előáll, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére dönt a szükséges intézkedésekről; ezekről a tagállamokat értesíti és az intézkedések azonnal alkalmazandók. Amennyiben a Bizottsághoz valamely tagállam kéréssel folyamodik, a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül döntést hoz arról.

(3) A Bizottság által hozott intézkedések ügyében az azok kézhezvételétől számított három munkanapon belül a tagállam a Tanácshoz fordulhat. A Tanácsot késedelem nélkül össze kell hívni. A Tanács minősített többséggel eljárva megerősíti, módosítja vagy visszavonja a szóban forgó intézkedést.

(4) Ezt a cikket a Szerződés 228. cikk (2) bekezdésének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások révén született kötelezettségekre való tekintettel kell alkalmazni.

VI. CÍM

Nemzeti és közösségi ellenőrzések

38. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a közösségi szabályok teljesítése érdekében a gyümölcs és zöldség ágazatban, különösen a IV. mellékletben említett területeken.

(2) Amennyiben az ellenőrzéseket mintavétellel célszerű elvégezni, a tagállamok biztosítják azok természete és gyakorisága által, valamint kockázatelemzés alapján, hogy az ellenőrzések az érintett intézkedés esetében megfelelőek földrajzi területük egésze, illetve a gyümölcs és zöldség ágazat értékesített vagy értékesítés céljából tartott termékeinek volumene szempontjából.

A közpénzek címzettjeit rendszeresen ellenőrizni kell az egyéb területeken végzett rendszeres ellenőrzések végrehajtásának sérelme nélkül.

(3) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő létszámú, megfelelően képzett és tapasztalt szakemberekkel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony elvégzéséhez, különösen a IV. mellékletben említett területeken.

39. cikk

(1) A nemzeti hatóságok által a 38. cikk alapján végzett ellenőrzések sérelme nélkül, a Bizottság az érintett tagállam illetékes hatóságaival együttműködve helyszíni ellenőrzéseket hajthat végre, vagy kérheti a tagállamot annak elvégzésére, a közösségi szabályok egységes alkalmazását biztosítandó a gyümölcs és zöldség ágazatban, különösen a IV. mellékletben említett területeken.

(2) A Bizottság előzetesen írásban értesíti az érintett tagállamot a tervezett ellenőrzések tárgyáról, céljáról és helyszínéről, azok kezdetének időpontjáról és az ellenőrök személyéről és azok jogállásáról.

40. cikk

(1) A Bizottság a 39. cikk rendelkezéseinek végrehajtása céljából, a különleges vizsgálatok elvégzésére közösségi ellenőrökből álló különleges szervet állít fel a gyümölcs és zöldség ágazatban, amely megfelelő képzettséggel, szakmai ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező bizottsági tisztviselőkből, valamint lehetőség szerint a Bizottság kérésére és az érintett tagállam beleegyezésével, a 38. cikk (3) bekezdésében említett szakemberek közül kinevezett tagokból áll,

(2) Az ellenőrökből álló különleges szerv a Bizottság irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el:

a) részt vesz a tagállamok illetékes hatóságai által tervezett és végrehajtott ellenőrzésekben;

b) a Bizottság kezdeményezésére végrehajtja a 39. cikkben említett ellenőrzéseket, amelyekbe a tagállam tisztviselőit résztvevőként hívják meg;

c) felbecsüli a megkezdett nemzeti vizsgálati intézkedéseket, a követett eljárásokat és az elért eredményeket;

d) meggyőződik az illetékes hatóságok által a gyümölcs és zöldség ágazatban a közösségi szabályok fokozottabb betartására hozott jogszabályi és egyéb intézkedésekről;

e) együttműködést és információcserét alakít ki a tagállamok illetékes testületei között a szabályok egységes alkalmazására a gyümölcs és zöldség ágazatban, és az ágazat termékei szabad mozgásának megkönnyítése céljából.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján végrehajtandó ellenőrzések tekintetében a Bizottság megfelelő idővel a tevékenység megkezdése előtt értesíti annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, amelynek a területén ezek a tevékenységek zajlani fognak.

(4) A Bizottság saját maga határozza meg a végrehajtandó ellenőrzéseinek legmegfelelőbb helyszíneit és az érintett tagállamokkal együttműködve megállapítja a gyakorlati intézkedéseket.

41. cikk

(1) A 40. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzéseket a 729/70/EGK rendelet 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően hajtják végre.

A Bizottság ellenőrei az ellenőrzések során elfogadják azokat a szabályokat és szakmai gyakorlatot, amelyet a tagállam tisztviselőinek követniük kell. Az ellenőrök figyelembe veszik a szakmai titoktartást.

(2) A Bizottság megfelelő kapcsolatokat alakít ki a tagállamok illetékes hatóságaival, közös ellenőrzési programok kialakítása céljából. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal e feladat végrehajtásának elősegítésében.

(3 A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül közli az ellenőrei által végrehajtott vizsgálatok eredményeit az érintett tagállam illetékes hatóságával. Ebben az értesítésben rögzíteni kell bármely felmerült nehézséget és a gyümölcs- és zöldségpiacot irányító szabályok észlelt megsértését.

(4 Az érintett tagállam a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Bizottságot a szóban forgó nehézségek vagy szabálytalanságok megszüntetésére tett lépésekről.

42. cikk

Bármely, az ellenőrzések során feljegyzett rendellenességgel, amelynek pénzügyi kihatása lehet az EMOGA Garancia Részlegére, az 595/91/EGK rendelet [17] rendelkezéseinek megfelelően foglalkoznak. A tagállamnak, amelynek területén a rendellenességet észlelték, a fenti rendelet 3. cikkében említett nyilatkozatot kell tennie.

Bármilyen, a bizottsági ellenőrzések során észlelt, a közösségi szabályok alkalmazásának a tagállam által történt teljesítése során elkövetett hibával, amelynek pénzügyi kihatása lehet az EMOGA Garancia Részlegére, a 729/70/EGK rendelet 5. cikk (2) bekezdés c) pontja rendelkezéseinek megfelelően foglalkoznak.

VII. CÍM

Általános rendelkezések

43. cikk

Hacsak e rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 92., 93. és 94. cikkeit kell alkalmazni az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek termelésére és kereskedelmére.

44. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság közlik egymással a rendelet alkalmazásához szükséges információkat. A közlendő adatokat a 45. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg. Az ilyen információk közlésére és terjesztésére vonatkozó szabályok ugyanennek az eljárásnak az alapján kerülnek alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok legalább a megművelt területekre és a betakarított, értékesített vagy a 23. cikk szerint nem értékesített termés mennyiségeire vonatkozó információt tartalmazzák.

Ezeket az információkat az alábbiaknak kell összegyűjteniük:

- tagjaik esetében a termelői szervezetek, a 11. és 19. cikkek sérelme nélkül,

- a tagállamok illetékes szolgálatai azoknak a termelőknek az esetében, akik nem tartoznak az ebben a rendeletben meghatározott kollektív struktúrák egyikébe sem. A szóban forgó tagállam ennek a feladatnak a részben vagy egészben történő elvégzésére megbízhat egy vagy több termelői szervezetet.

(3) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést a (2) bekezdésben említett adatok összegyűjtése, azok pontossága, statisztikai feldolgozása és a Bizottság felé történő rendszeres közlése biztosítása érdekében. Szankciókat határoznak meg az indokolatlan késések vagy a szóban forgó feladatok megfelelő végrehajtásának rendszeres elhanyagolása esetére. A tagállamok értesítik a Bizottságot ezekről az intézkedésekről.

(4) A Bizottság a legalkalmasabb eszközökkel rendszeresen közli a tagállamokkal az (1) bekezdésben említett adatokat és az ilyen adatokból levont következtetéseket. Az alkalmazásra szolgáló szabályokat a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

45. cikk

A Friss Gyümölcs és Zöldség Irányítóbizottságát (a továbbiakban "a bizottság") hozzák létre, amely a tagállamok képviselőiből áll és amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

46. cikk

(1) Ahol utalás történik az ebben a cikkben megállapított eljárásra, az elnök a saját kezdeményezése alapján vagy valamely tagállam képviselőjének kérésére az ügyet a Bizottság elé terjeszti.

(2) A Bizottság képviselője előterjeszt a bizottság részére egy előzetes tervet a szükséges intézkedésekről. A bizottság véleményt nyilvánít az előzetes tervről egy adott határidőn belül, amelyet az elnök az ügy sürgősségétől függően határozhat meg. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében meghatározott többségi határozattal hozzák meg azon döntések esetében, amelyeket a Tanács a Bizottság előterjesztése alapján fogad el. A tagállamok képviselőinek szavazatait a bizottságban az abban a cikkben meghatározott módon súlyozzák. Az elnök nem szavaz.

(3) a) A Bizottság elfogadja az intézkedéseket, amelyek azonnal érvénybe lépnek.

b) Ha azonban ezek az intézkedések a bizottság véleménye szerint nem megfelelőek, akkor a Bizottság haladéktalanul értesíti a Tanácsot ezekről az intézkedésekről. Ez esetben a Bizottság elhalaszthatja az általa hozott intézkedések alkalmazását az értesítést követő legfeljebb egy hónapra.

A Tanács egy hónapon belül minősített többséggel eljárva eltérő döntést hozhat.

47. cikk

A bizottság bármely egyéb kérdést tárgyalhat, amelyet az elnök saját kezdeményezésére, vagy egy tagállam képviselőjének kérésére előterjeszt.

48. cikk

E rendelet alkalmazásának részletes szabályai, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi adminisztratív szankciókat, az ágazat sajátos követelményeinek figyelembevételével, a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kerülnek elfogadásra.

49. cikk

E rendeletet a Szerződés 39. és 110. cikkeiben kikötött célok egyidejűfigyelembevételével kell alkalmazni.

50. cikk

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést a rendelet rendelkezései megssértésének megbüntetésére, valamint bármilyen csalás megelőzésére ésmegbüntetésére.

51. cikk

A tagállamok által a rendelet alkalmazására vagy alkalmazása során elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket azok elfogadásától számított egy hónapon belül közlik a Bizottsággal. Az említett rendelkezések bármilyen módosítása esetén ugyanez alkalmazandó.

52. cikk

(1) A közösségi kivonási támogatással és a működési alap közösségi finanszírozásával, a 17. és az 53., 54. és 55. cikkben említett különleges intézkedésekkel, és a 40. cikk (1) bekezdése alkalmazásában a Bizottság részére a tagállamok által biztosított szakértők által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos költségek a 729/70/EGK rendelet 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében az agrárpiac stabilizálását szolgáló beavatkozásoknak minősülnek.

(2) A tagállamok által a 14. cikk és a 15. cikk (6) bekezdésének második albekezdése szerint biztosított támogatások a 4256/88/EGK rendelet [18] 2. cikk (1) bekezdése értelmében közös intézkedésnek minősülnek. Ezt a 2328/91/EGK rendelet [19] 31. cikk (1) bekezdésében említett éves becsült kiadások fedezik.

Az ebben a bekezdésben meghatározott támogatásra a 2328/91/EGK rendelet 1. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

A támogatást a 4253/88/EGK rendelet 21. cikkének megfelelően fizetik ki. Az egyenleg vagy a visszatérítés kifizetése a fenti cikk (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések mellett az alábbiakon alapul:

a) a tagállamnak a naptári év során felmerült kiadásairól szóló nyilatkozata, és

b) a vonatkozó naptári év során alkalmazott intézkedésekről szóló jelentés, a 4253/88/EGK rendelet 25. cikk (4) bekezdésének alapján kidolgozva,

és a Bizottságnak a következő év július 1-je előtt benyújtandó.

(3) A Bizottság a 4253/88/EGK rendelet [20] 29. cikkében említett bizottsággal való konzultáció után fogadja el az e cikk (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(4) A VI. cím rendelkezéseit a 4045/89/EGK rendelet [21] alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.

53. cikk

A termelői szervezetek bármely olyan jogosultsága, amelyet az 1035/72/EGK rendelet 14. cikkének és IIa. címének alkalmazása révén nyertek e rendelet hatályba lépése előtt, érvényének lejártáig fennmarad.

54. cikk

(1) A Közösség 50 %-os mértékben hozzájárul azoknak az intézkedéseknek a finanszírozásához, amelyek a héjas gyümölcsök fogyasztásának és használatának Közösségen belüli fejlesztését és növelését szolgálják.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések célja:

- a termékek minőségének javítása, különösen piaci tanulmányok készítésével és újabb felhasználási módok keresésével, beleértve a termelés megfelelő hozzáillesztését a fentiekhez,

- új csomagolási eljárások kidolgozása,

- értékesítési tanácsok terjesztése az ágazat különböző gazdasági résztvevői között,

- vásárok és egyéb kereskedelmi események szervezése és az azokon való részvétel.

(3) A Bizottság a 46. cikkben foglalt eljárást követően meghatározza a (2) bekezdésben említett intézkedéseket, vagy új intézkedéseket hoz.

55. cikk

Az 1997/1998-as, az 1998/1999-es és az 1999/2000-es gazdasági években betakarított mogyorótermés esetében 15 ECU/100 kg támogatást kapnak azok az 1035/72/EGK rendelet vagy e rendelet értelmében elismert termelői szervezetek, amelyek 1997-ben az 1035/72/EGK rendelet 14d. cikk értelmében minőségfejlesztési tervet, vagy e rendelet értelmében működési programot nyújtanak be.

56. cikk

2000. december 31-ig a Bizottság jelentést küld a Tanácsnak e rendelet működéséről, bármilyen más esetlegesen szükséges előterjesztéssel együtt.

57. cikk

Amennyiben intézkedések szükségesek a korábbi intézkedések és az e rendelet által létrehozott intézkedések közötti átmenet elősegítésére, ezeket az intézkedéseket a 46. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően ke elfogadni.

58. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1997. január 1-jétől kell alkalmazni. A IV. cím a II. mellékletben említett összes termék esetében csak az 1997/1998-as gazdasági év kezdetétől alkalmazandó.

(2) Az 1035/72/EGK, 3285/83/EGK, 1319/85/EGK, 2240/88/EGK, 1121/89/EGK és az 1198/90/EGK rendelet hatályát veszti e rendelet megfelelő rendelkezései alkalmazásának időpontjától.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásokként kell érteni és a VI. melléklet korrelációs táblázatával együtt kell olvasni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1996. október 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. Yates

[1] HL C 52., 1996.2.21., 1. o.

[2] HL C 96., 1996.4.1., 269. o.

[3] HL C 82., 1996.3.19., 21. o.

[4] HL L 325., 1983.11.22., 8. o. a legutóbb a 220/92/EGK rendelettel (HL L 24., 1992.2.1., 7. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 137., 1985.5.27., 39. o., a legutóbb a 404/93/EGK rendelettel (HL L 47., 1993.2.25., 1. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 198., 1988.7.26., 9. o., a legutóbb az 1327/95/EK rendelettel (HL L 128., 1995.6.13., 8. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 118., 1989.4.29., 21. o., a legutóbb az 1327/95/EK rendelettel (HL L 128., 1995.6.13., 8. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 119., 1990.5.11., 59. o.

[9] A legutóbb az 1363/95/EK rendelettel (HL L 132., 1995.6.16.,o.) módosított, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló 1972. május 18-i 1035/72/EGK tanácsi rendelet (HL L 118., 1972.5.20., 1. o.).

[10] HL L 349., 1994.12.31., 105. o. a legutóbb az 1193/96/EK rendelettel (HL L 161., 1996.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

[11] A legutóbb az 1994-es Csatlakozási Okmány által módosított, az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelve (HL L 33., 1979.2.8., 1. o.).

[12] A z 1035/72/EGK és az 1360/78/EGK rendeletben előírtak szerint a termelői szervezetek létrejöttét elősegítő és működését megkönnyítő támogatások Portugáliában történő nyújtásáról szóló 1993. március 17-i tanácsi rendelet

[13] A legutóbb a Bizottság 2722/95/EK rendeletével (HL L 288., 1995.12.1., 35. o.) módosított, a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló 1992. június 30-i 2078/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 215., 1992.7.30., 85. o.).

[14] A legutóbb a 49. rendelettel (HL 53., 1962.7.1., 1571/62. o.) módosított, a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére vonatkozó versenyszabályok alkalmazásáról szóló 26. rendelet (HL 30., 1962.4.20., 993/62. o.).

[15] A legutóbb az 1287/95/EK rendelettel (HL L 125., 1995.6.8., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet (HL L 94., 1970.4.28., 13. o.).

[16] HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

[17] A Tanács 1991. március 4-i 595/91/EGK rendelete, a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint a 283/72/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 67., 1991.3.14., 11. o.).

[18] A 2085/93/EGK rendelettel (HL L 193., 1993.7.31., 44. o.) módosított, a 2052/88/EGK rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlege tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1988. december 19-i 4256/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1988.12.31., 25. o.).

[19] A legutóbb a 2387/95 bizottsági rendelettel (HL L 244., 1995.10.12., 50. o.) módosított, az agrárstruktúra hatékonyságának javításáról szóló 1991. július 15-i 2328/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 218., 1991.8.6., 1. o.).

[20] A legutóbb a 3193/94/EK rendelettel (HL L 337., 1994.12.24., 11. o.) módosított, a különböző strukturális alapok egymás közötti és az Európai Befektetési Bankkal és más létező pénzügyi intézményekkel való tevékenységeinek koordinálására vonatkozóan a 2052/88/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések meghatározásáról szóló 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1988.12.31., 1. o.).

[21] A legutóbb a 3235/94/EK rendelettel (HL L 338., 1994.12.28., 16. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelete (HL L 388., 1989.12.30., 18. o.).

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A fogyasztók számára frissen szállított termékek, amelyekre szabványok vonatkoznak

Alma és körte

Articsóka

Avokádó

Bab

Bimbóskel

Citrusgyümölcsök

Cukkini

Csemegeszőlő

Cseresznye és meggy

Dió

Fejes saláta, fodros és széles levelű endívia

Fokhagyma

Görögdinnye

Hajtatott (witloof) cikória

Kajszi

Káposzta

Karfiol

Kiwi

Mandula

Mogyoró

őszibarack és nektarin

Paradicsom

Póréhagyma

Sárgadinnye

Sárgarépa

Spárga

Spenót

Szamóca

Szilva

Tojásgyümölcs

Uborka

Vöröshagyma

Zeller

Zöldborsó

Zöldpaprika

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 23. cikk (3) bekezdése szerint közösségi kivonási támogatásra jogosult termékek listája

Karfiol

Paradicsom

Tojásgyümölcs

Kajszi

Őszibarack

Nektarin

Citrom

Körte (a borkörte kivételével)

Csemegeszőlő

Alma (a boralma kivételével)

Satsuma

Mandarin

Klementin

Narancs

Sárgadinnye

Görögdinnye

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A termelői szervezetek által alkalmazott olyan szabályok teljes listája, amelyek kiterjeszthetők a nem tag termelőkre 18. cikk (1) bekezdés

1. A termelési információk szolgáltatásának szabályai

a) a termesztési szándékok közlése termékenként és ahol alkalmazható, fajtánként;

b) a vetések és palántázások közlése;

c) a teljes termesztési területek közlése termékenként, és ahol lehetséges, fajtánként;

d) az előzetes termésmennyiség és a várható betakarítási időpontok közlése termékenként, és ahol lehetséges, fajtánként;

e) a betakarított termés és a rendelkezésre álló készletek mennyiségének rendszeres közlése fajtánként;

f) a tárolási kapacitások közlése.

2. Termelési szabályok

a) a szándékolt célnak (friss piaci értékesítés/ipari feldolgozás) megfelelően felhasználandó vetőmag kiválasztása,

b) ritkítás a gyümölcsösökben.

3. Értékesítési szabályok

a) a betakarítás megkezdésének, a értékesítés lépcsőzetes beindításának meghatározott dátumai;

b) minimális méret- és minőségi követelmények;

c) előkészítés, kiszerelés, csomagolás és jelölés az első értékesítési szakaszban;

d) a termék eredetének feltüntetése.

4. Környezetvédelmi szabályok

a) műtrágya és szerves trágya felhasználás;

b) növényvédőszerek és egyéb növényvédelmi eljárások használata;

c) maximális növényvédőszer- és műtrágya-maradvány tartalom a gyümölcs- és zöldségfélékben;

d) a melléktermékek és a használt anyagok elhelyezésének szabályai;

e) a piacról kivont termékek megsemmisítésének szabályai.

5. Árukivonás

- a 23. cikkben foglalt szabályok elfogadása a 25. cikk feltételei szerint.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A nemzeti és közösségi vizsgálatok lehetséges tárgyának nem teljes listája

A termékek szabványainak való megfelelés (7. és 8. cikk)

A termelői szervezetek elismerésével kapcsolatos feltételek teljesítése (12. cikk)

Az akcióterv végrehajtása (13. cikk)

Az elismerési terv végrehajtása és a támogatás felhasználása (14. cikk)

A működési alap kezelése és a működési program végrehajtása (különösen a közpénzek felhasználásának tüzetes vizsgálata) (15. cikk)

A szabályoknak a nem termelőkre történő kiterjesztését szabályozó feltételek teljesítése (18. cikk)

A szakmaközi szervezeteket és egyezményeket, és a szabályok kiterjesztését szabályozó feltételek teljesítése (19., 20. és 21. cikk)

Árukivonási tevékenységek (23. és azt követő cikk)

A közösségi kivonási támogatás megfelelő kifizetése (29. cikk)

A piacról kivont termékek elhelyezése (30. cikk)

A harmadik országokkal történő kereskedelem szabályainak alkalmazása (31. és azt követő cikkek)

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

Közösségi kivonási támogatás

(ECU/100 kg) |

Gazdasági évek | 1997/1998 | 1998/1999 | 1999/2000 | 2000/2001 | 2001/2002 | 2002-től |

Karfiol | 9,34 | 8,88 | 8,41 | 7,94 | 7,48 | 7,01 |

Paradicsom | 6,44 | 6,12 | 5,80 | 5,47 | 5,15 | 4,83 |

Alma | 10,69 | 10,32 | 9,94 | 9,56 | 9,18 | 8,81 |

Szőlő | 10,69 | 10,15 | 9,62 | 9,08 | 8,55 | 8,02 |

Kajszi | 18,90 | 17,95 | 17,01 | 16,06 | 15,12 | 14,17 |

Nektarin | 17,39 | 16,52 | 15,65 | 14,78 | 13,91 | 13,04 |

Őszibarack | 14,65 | 13,92 | 13,18 | 12,45 | 11,72 | 10,99 |

Körte | 10,18 | 9,82 | 9,46 | 9,10 | 8,75 | 8,39 |

Tojásgyümölcs | 5,29 | 5,02 | 4,76 | 4,49 | 4,23 | 3,97 |

Sárgadinnye | 4,00 | 4,00 | 4,00 | 4,00 | 4,00 | 4,00 |

Görögdinnye | 4,00 | 4,00 | 4,00 | 4,00 | 4,00 | 4,00 |

Narancs | 14,33 | 14,26 | 14,20 | 14,13 | 14,07 | 14,00 |

Mandarin | 16,15 | 15,52 | 14,89 | 14,26 | 13,63 | 13,00 |

Klementin | 12,74 | 12,79 | 12,84 | 12,90 | 12,95 | 13,00 |

Satsuma | 10,49 | 10,99 | 11,49 | 12,00 | 12,50 | 13,00 |

Citrom | 13,37 | 13,30 | 13,22 | 13,15 | 13,07 | 13,00 |

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

Korrelációs táblázat

1035/72/EGK rendelet | E rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk | 2. cikk |

3. cikk | 3. cikk |

4. cikk | — |

5. cikk | 4. cikk |

6. cikk | 5. cikk |

7. cikk | 6. cikk |

8. cikk | 7. cikk |

9. és 11. cikk | 8. cikk |

10. cikk | 10. cikk |

12. cikk | 9. cikk |

13. cikk | 11. cikk |

13a. cikk | — |

13b. cikk | — |

14. cikk | 14. cikk |

14a. cikk | — |

14b. cikk | — |

14c. cikk | — |

14d. cikk | — |

14e. cikk | 54. cikk |

14f. cikk | — |

14g. cikk | — |

15. cikk | 23. cikk |

15a. cikk | — |

15b. cikk | 18. cikk |

16. cikk | — |

16a. cikk | — |

16b. cikk | 27. cikk |

17. cikk | 28. cikk |

18. cikk | 29. cikk |

18a. cikk | 24. cikk |

19. cikk | — |

19a. cikk | — |

19b. cikk | — |

19c. cikk | — |

20. cikk | — |

21. cikk | 30. cikk |

22. cikk | 31. cikk |

23. cikk | 32. cikk |

24. cikk | 33. cikk |

25. cikk | 34. cikk |

26. cikk | 35. cikk |

27. cikk | 36. cikk |

31. cikk | 43. cikk |

32. cikk | 45. cikk |

33. cikk | 46. cikk |

34. cikk | 47. cikk |

35. cikk | — |

36. cikk | 52. cikk |

36a. cikk | 52. cikk |

37. cikk | 49. cikk |

38. cikk | 44. cikk |

40. cikk | — |

41. cikk | 58. cikk |

42. cikk | 58. cikk |

--------------------------------------------------