Az Európai Parlament és a Tanács 1610/96/EK rendelete

(1996. július 23.)

a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 189b. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel a növényvédő szerek körében végzett kutatás hozzájárul a nagymennyiségű, jó minőségű és kedvező árú élelmiszerek előállításának és beszerzésnek folyamatos javításához;

(2) mivel a növényvédelmi kutatás hozzájárul a növénytermesztés folyamatos fejlődéséhez;

(3) mivel a növényvédő szerek kifejlesztése – különösen a hosszadalmas, költséges kutatást igénylő növényvédő szerek esetében – a Közösségben és Európában csak úgy folytatható, ha az ilyen kutatások ösztönzése érdekében megfelelő védelmet biztosító, kedvező szabályozásról gondoskodnak;

(4) mivel a növényvédőszer-ágazat versenyképességének megőrzése az ágazat jellegéből eredően a fejlesztések olyan szintű védelmét igényli, mint amelyet a gyógyszerek számára a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1992. június 18-i 1768/92/EGK tanácsi rendelet biztosít [4];

(5) mivel jelenleg egy új növényvédő szerre vonatkozó szabadalmi bejelentés benyújtása és a szóban forgó növényvédő szer forgalomba hozatalának engedélyezése közötti időszak hosszúsága miatt a tényleges szabadalmi oltalom időtartama nem elegendő a kutatásra fordított befektetés megtérüléséhez és a magas színvonalú kutatás fenntartásához szükséges erőforrások előteremtéséhez;

(6) mivel ez a helyzet az oltalom hiányához vezet, ami hátrányosan érinti a növényvédőszer-kutatást és az ágazat versenyképességét;

(7) mivel a kiegészítő oltalmi tanúsítvány fő céljainak egyike, hogy az európai ipar számára megteremthetők legyenek az észak-amerikai és a japán versenytársakéval megegyező versenyfeltételek;

(8) mivel a Tanács az 1993. február 1-jei, a környezetet és a fenntartható fejlődést érintő politika és cselekvés közösségi programjával kapcsolatos állásfoglalásában [5] elfogadott egy általános megközelítési módot és stratégiát a Bizottság által benyújtott programmal kapcsolatban, amely hangsúlyozta a gazdasági növekedés és a környezet minőségének egymásrautaltságát; mivel a környezet védelmének növelése az ipar gazdasági versenyképességének a fenntartását jelenti; mivel ennek megfelelően a kiegészítő oltalmi tanúsítvány kiadása a környezetvédelem szempontjából kedvező intézkedésnek tekinthető;

(9) mivel közösségi szinten egységes megoldásról kell gondoskodni, amely megelőzi a nemzeti jogok további olyan különbségekhez vezető eltérő fejlődését, amelyek feltehetőleg akadályoznák a növényvédő szerek Közösségen belüli szabad mozgását, és ezáltal közvetlenül befolyásolnák a belső piac működését; mivel ez összhangban van a Szerződés 3b. cikke szerinti szubszidiaritás elvével;

(10) mivel ezért kiegészítő oltalmi tanúsítvány bevezetésére van szükség, amelyet a tagállamok mindegyike ugyanolyan feltételekkel ad ki olyan növényvédő szerre vonatkozó nemzeti vagy európai szabadalom jogosultjának kérelmére, amelynek forgalomba hozatalát engedélyezték; mivel ehhez a rendelet a legmegfelelőbb jogi eszköz;

(11) mivel a tanúsítvány által biztosított oltalom időtartamát úgy kell megállapítani, hogy az megfelelő és hatékony védelmet nyújtson; mivel erre figyelemmel annak, aki egyaránt jogosultja a szabadalomnak és a tanúsítványnak, összesen legfeljebb tizenöt év kizárólagosságot kell biztosítani attól az időponttól számítva, amikor először engedélyezték az adott növényvédő szer forgalomba hozatalát a Közösségben;

(12) mivel egy olyan összetett és érzékeny ágazatban, mint a növényvédőszer-ipar, mindazonáltal figyelembe kell venni valamennyi szóban forgó érdeket; mivel erre tekintettel a tanúsítványt nem lehet öt évet meghaladó időtartamra kiadni;

(13) mivel a tanúsítvány ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint az alapszabadalom; mivel ebből következően, ha az alapszabadalom valamely hatóanyagra és annak különböző származékaira (sók és észterek) terjed ki, a tanúsítvány ezekre is kiterjedő oltalmat biztosít;

(14) mivel a valamely hatóanyagból álló termékre vonatkozó tanúsítvány kiadása nem érinti e hatóanyag származékaira (sók, észterek) vonatkozó további tanúsítványok kiadását, feltéve, hogy a származékok külön szabadalom, illetve szabadalmak oltalma alatt állnak;

(15) mivel az átmeneti intézkedések kialakításakor is megfelelő egyensúlyt kell teremteni; mivel ezeknek az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a Közösség növényvédőszer-ipara bizonyos mértékben felzárkózhasson legfőbb versenytársaihoz, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy ezek az intézkedések ne érintsék hátrányosan a nemzeti és a közösségi szintű mezőgazdasági és környezetvédelmi politika egyéb méltányolható célkitűzéseinek megvalósítását;

(16) mivel csak a közösségi szintű lépések teszik lehetővé olyan célkitűzések hatékony megvalósítását, mint a növényvédelem területén végzett innováció megfelelő védelme, biztosítva egyúttal a növényvédő szerek belső piacának megfelelő működését;

(17) mivel e rendelet 12., 13. és 14. preambulumbekezdésében, valamint 3. cikke (2) bekezdésében, 4. cikkében, 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 17. cikke (2) bekezdésében foglalt részletes szabályok megfelelően irányadók a 1768/92/EGK tanácsi rendeletnek különösen a 9. preambulumbekezdése, 3. és 4. cikke, 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 17. cikke értelmezéséhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "növényvédő szerek": hatóanyagok és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények felhasználásra szánt formában, a következő célokra:

a) növények vagy növényi termékek védelme mindenfajta káros szervezet ellen vagy az ilyen káros szervezet hatásának megelőzése, amennyiben e hatóanyagokra vagy készítményekre a soron következő meghatározások egyike sem vonatkozik;

b) a növények életfolyamatainak befolyásolása másként, mint tápanyaggal (például növekedésszabályozó);

c) a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy termékek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó külön tanácsi vagy bizottsági szabályozás tárgyát;

d) nemkívánatos növények elpusztítása; vagy

e) növényi részek elpusztítása, növények nemkívánatos növekedésének gátlása vagy megelőzése;

2. "anyagok": kémiai elemek és azok vegyületei, ahogyan a természetben vagy gyártás eredményeként előfordulnak, ideértve a gyártási folyamatból származó elkerülhetetlen szennyeződéseket is;

3. "hatóanyagok": anyagok vagy mikroorganizmusok, beleértve a vírusokat is, amelyek általában vagy meghatározott módon hatást fejtenek ki

a) káros szervezetek ellen; vagy

b) a növényeken, növényi részeken vagy növényi termékeken;

4. "készítmények": növényvédő szerként történő felhasználásra szánt keverékek vagy oldatok, amelyek két vagy több olyan anyagból állnak, amelyeknek legalább egyike hatóanyag;

5. "növények": élő növények vagy élő növényi részek, ideértve a friss gyümölcsöt és a magvakat;

6. "növényi termékek": feldolgozatlan vagy csak egyszerű feldolgozáson – mint például őrlésen, szárításon vagy sajtoláson – átesett növényi eredetű termékek, ide nem értve az 5. pontban meghatározott növényeket;

7. "káros szervezetek": növények vagy növényi termékek állatvilágba vagy növényvilágba tartozó kártevői, továbbá a vírusok, baktériumok és mikoplazmák és egyéb kórokozók;

8. "termék": a 3. pontban meghatározott hatóanyagok, vagy egy növényvédő szer hatóanyagainak kombinációja;

9. "alapszabadalom": olyan szabadalom, amely a 8. pontban meghatározott terméket, a 4. pontban meghatározott készítményt, a termék előállítására szolgáló eljárást vagy a termék alkalmazását oltalmazza, és amelyet jogosultja a tanúsítvány megszerzésére irányuló eljárás céljaira megjelöl;

10. "tanúsítvány": kiegészítő oltalmi tanúsítvány.

2. cikk

Hatály

Az e rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel tanúsítvány adható minden olyan termékre, amely szabadalmi oltalom alatt áll valamely tagállam területén, és amely növényvédő szerként a 91/414/EGK irányelv [6] 4. cikke szerint vagy – olyan növényvédő szer esetében, amelynek a forgalomba hozatali engedélye iránti kérelmet azelőtt nyújtották be, hogy a szóban forgó tagállam végrehajtotta volna a 91/414/EGK irányelvet – valamely nemzeti jogszabály ilyen értelmű rendelkezése szerint lefolytatott hatósági engedélyezési eljárást követően hozható forgalomba.

3. cikk

A tanúsítvány megszerzésének feltételei

(1) A termékre tanúsítványt kell adni, ha abban a tagállamban, amelyben a 7. cikk szerinti bejelentést benyújtották, a bejelentés napján

a) a termék hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll;

b) a termék növényvédő szerként történő forgalomba hozatalát engedélyezték a 91/414/EGK irányelv 4. cikke vagy annak megfelelő nemzeti jogszabályalapján;

c) a termékre még nem adtak tanúsítványt;

d) a b) pontban említett engedély a termék növényvédő szerként történő forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély.

(2) Nem adható egynél több tanúsítvány a termékre, ha a szabadalmasnak ugyanarra a termékre egynél több szabadalma van. Ha azonban az ugyanarra a termékre tett két vagy több függőben lévő bejelentést két vagy több olyan szabadalmas tette, akik különböző szabadalmak jogosultjai, e termékre egy tanúsítvány adható a szabadalmasok mindegyike számára.

4. cikk

Az oltalom tárgya

Az alapszabadalom által biztosított oltalom keretein belül a tanúsítvány révén nyújtott oltalom csak a forgalomba hozatali engedély szerinti termékre, illetve a termék növényvédő szerként történő olyan alkalmazásaira terjed ki, amelyeket a tanúsítvány megszűnése előtt engedélyeztek.

5. cikk

A tanúsítvány joghatásai

A tanúsítvány – a 4. cikk rendelkezéseit figyelembe véve – az alapszabadalommal azonos jogokat biztosít, azonos kötelezettségekkel és korlátokkal.

6. cikk

Jogosultság a tanúsítványra

Tanúsítvány az alapszabadalom jogosultjának vagy az ő jogutódjának adható.

7. cikk

A tanúsítvány iránti bejelentés

(1) A tanúsítvány iránti bejelentést a termék növényvédő szerként történő – a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalomba hozatali engedélye kiadásának napját követő hat hónapon belül kell benyújtani.

(2) Ha a termék forgalomba hozatalát az alapszabadalom megadása előtt engedélyezik, a tanúsítvány iránti bejelentést – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabadalom megadását követő hat hónapon belül kell benyújtani.

8. cikk

A tanúsítvány iránti bejelentéskellékei

(1) A tanúsítvány iránti bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a tanúsítvány kiadására irányuló kérelem, amelyben különösen a következőket kell feltüntetni:

i. a bejelentő neve és címe;

ii. a képviselő neve és címe, ha van ilyen;

iii. az alapszabadalom száma és a találmány címe;

iv. a termék – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – első forgalomba hozatali engedélyének száma és kelte, és, ha az engedély nem a termék első forgalomba hozatali engedélye a Közösségben, az első engedély száma és kelte;

b) a termék – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalomba hozatali engedélyének egy másolata, amely azonosítja a terméket, és amely tartalmazza különösen az engedély számát és keltét, valamint a terméknek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletének A.1. (1–7. pontok) vagy B.1. (1–7. pontok) részében, illetve a bejelentés benyújtásának helye szerinti tagállam irányadó nemzeti jogszabályaiban felsorolt jellemzőinek összefoglalását;

c) ha a b) pontban említett engedély nem a termék első, növényvédő szerként történő forgalomba hozatali engedélye a Közösségben, a növényvédő szerként történő első forgalomba hozatali engedély azonosító adatai, az engedélyezési eljárás lefolytatásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, valamint az engedélyezésről a megfelelő hivatalos kiadványban közzétett értesítés másolata, ilyen értesítés hiányában bármely más irat, ami igazolja az engedély kiadását, az engedély kiadásának keltét és az engedélyezett termék azonosítását.

(2) A tagállamok a tanúsítvány iránti bejelentés benyújtását díjfizetéshez köthetik.

9. cikk

A tanúsítvány iránti bejelentés benyújtása

(1) A tanúsítvány iránti bejelentést az abban a tagállamban működő, hatáskörrel rendelkező iparjogvédelmi hatósághoz kell benyújtani, ahol vagy amelynek a nevében az alapszabadalmat megadták, és ahol a termék – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalomba hozatali engedélyét kiadták, kivéve, ha a tagállam más hatóságot jelöl ki erre a feladatra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság a tanúsítvány iránti bejelentésről tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a bejelentő neve és címe;

b) az alapszabadalom száma;

c) a találmány címe;

d) a termék – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalomba hozatali engedélyének száma és kelte, valamint az abban szereplő termék azonosítása;

e) ha ez alkalmazható, a termék Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély száma és kelte.

10. cikk

A tanúsítvány kiadása vagy a bejelentés elutasítása

(1) Ha a tanúsítvány iránti bejelentés és az abban szereplő termék megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek, a 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság a tanúsítványt kiadja.

(2) A 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság – a (3) bekezdésben foglaltaktól függően – a tanúsítvány iránti bejelentést elutasítja, ha a bejelentés vagy az abban szereplő termék nem felel meg az e rendeletben előírt feltételeknek.

(3) Ha a tanúsítvány iránti bejelentés nem felel meg a 8. cikkben foglalt feltételeknek, a 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság a bejelentőt a kitűzött határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve a díj megfizetésére hívja fel.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint kitűzött határidőn belül a hiányt nem pótolják, illetve a díjat nem fizetik meg, a hatóság a bejelentést elutasítja.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság a tanúsítványt a 3. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában előírt feltételek vizsgálatának mellőzésével adja ki.

11. cikk

A tájékoztatás közzététele

(1) A tanúsítvány kiadásáról szóló tájékoztatást a 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság teszi közzé. A tájékoztatásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tanúsítvány jogosultjának neve és címe;

b) az alapszabadalom száma;

c) a találmány címe;

d) a termék – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalomba hozatali engedélyének száma és kelte, valamint az abban szereplő termék;

e) ha ez alkalmazható, a termék Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély száma és kelte;

f) a tanúsítvány időtartama.

(2) A tanúsítvány iránti bejelentés elutasításáról szóló tájékoztatást a 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság teszi közzé. A tájékoztatásnak legalább a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell tartalmaznia.

12. cikk

Éves díjak

A tagállamok előírhatják, hogy a tanúsítvány után éves díjat kell fizetni.

13. cikk

A tanúsítvány időtartama

(1) A tanúsítvány időtartama az alapszabadalom jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejártakor kezdődik, és az alapszabadalom iránti bejelentés benyújtásának napja és a termék Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély keltezésének napja között eltelt időszak öt évvel csökkentett időtartamával megegyező ideig tart.

(2) A tanúsítvány időtartama mindazonáltal – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem haladhatja meg a kezdő időponttól számított öt évet.

(3) A tanúsítvány időtartamának meghatározásakor az első ideiglenes forgalomba hozatali engedély csak akkor vehető figyelembe, ha az közvetlenül megelőzi az ugyanarra a termékre adott végleges engedélyt.

14. cikk

A tanúsítvány megszűnése

A tanúsítvány megszűnik, ha

a) a 13. cikk szerinti időtartam eltelt;

b) a jogosult arról lemond;

c) a 12. cikk alapján előírt éves díjat a határidőn belül nem fizették meg;

d) a tanúsítvány tárgyát képező termék a forgalomba hozatali engedélyének vagy engedélyeinek a 91/414/EGK irányelvvel vagy az irányadó nemzeti jogszabállyal összhangban történő visszavonása következtében a továbbiakban nem forgalmazható. A 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság a tanúsítvány megszűnését hivatalból vagy harmadik fél kérelmére határozattal állapítja meg.

15. cikk

A tanúsítvány érvénytelensége

(1) A tanúsítvány érvénytelen, ha

a) azt a 3. cikkben foglaltak alapján nem adhatták volna ki;

b) az alapszabadalom megszűnt a jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejárta előtt;

c) az alapszabadalmat megsemmisítik vagy úgy korlátozzák, hogy arra a termékre, amelyre a tanúsítványt kiadták, az alapszabadalom igénypontjai szerint meghatározott oltalom már nem terjedne ki, vagy ha az alapszabadalom megszűnését követően olyan megsemmisítési ok áll fenn, amelynek következtében a megsemmisítésnek vagy a korlátozásnak ezt megelőzően is helye lett volna.

(2) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítását a nemzeti jog alapján bárki kérheti – kérelem vagy kereset alapján – a szóban forgó alapszabadalom megsemmisítéséért felelős szervtől.

16. cikk

Hatósági tájékoztatás a megszűnésről vagy az érvénytelenségről

A 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság tájékoztatást tesz közzé arról, hogy a tanúsítvány a 14. cikk b), c) vagy d) pontja értelmében megszűnt, vagy az a 15. cikk szerint érvénytelen.

17. cikk

Jogorvoslat

(1) A 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóság vagy a 15. cikk (2) bekezdésében említett szerv e rendelet alapján hozott határozatai ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint a nemzeti jog alapján a nemzeti szabadalmak tárgyában hozott ilyen határozatok ellen.

(2) A tanúsítvány kiadásáról szóló határozat ellen a tanúsítvány időtartamának helyesbítése iránt jogorvoslatnak van helye, ha a tanúsítvány iránti – 8. cikk szerinti – bejelentésben a Közösségen belüli első forgalomba hozatali engedély időpontja hibásan szerepel.

18. cikk

Eljárási rend

(1) Ahol e rendelet eljárási szabályokat nem állapít meg, a tanúsítványra a nemzeti jognak az alapszabadalomra, illetve – ha az alkalmazható – a 1768/92/EGK rendelet szerinti tanúsítványokra irányadó eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve hogy e jogszabályok a tanúsítványokra nem írnak elő különleges eljárási szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tanúsítvány kiadására irányuló eljárásban felszólalásnak nincs helye.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

(1) Tanúsítvány adható minden olyan termékre, amely e rendelet hatálybalépésének napján hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédő szerként történő forgalomba hozatali engedélyt a 91/414/EGK irányelv 4. cikke vagy az annak megfelelő nemzeti jogszabály alapján 1985. január 1. után adták ki a Közösségben.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanúsítvány iránti bejelentést e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani.

20. cikk

Azokban a tagállamokban, amelyeknek az 1990. január 1-jén hatályos nemzeti joga szerint a növényvédőszer-termékek nem voltak szabadalmazhatók, e rendeletet 1998. január 2-tól kell alkalmazni.

E tagállamokban a 19. cikk nem alkalmazható.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hat hónap elteltével lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1996. július 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

K. Hänsch

a Tanács részéről

az elnök

M. Lowry

[1] HL C 390., 1994.12.31., 21. o. és HL C 335, 1995.12.13., 15. o.

[2] HL C 155., 1995.6.21., 14. o.

[3] Az Európai Parlament 1995. június 15-i véleménye (HL C 166., 1995.7.3., 89. o.), a Tanács 1995. november 27-i közös álláspontja (HL C 353., 1995.12.30., 36. o.), valamint az Európai Parlament 1996. március 12-i határozata (HL C 96., 1996.4.1., 30. o.).

[4] HL L 182., 1992.7.2., 1. o.

[5] HL L 138., 1993.5.17., 1. o.

[6] HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 95/36/EK irányelvvel (HL L 172., 1995.7.22., 8. o.) módosított irányelv.

--------------------------------------------------