A Tanács 96/98/EK irányelve

(1996. december 20.)

tengerészeti felszerelésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 84. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 189c. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel a tengeri közlekedés biztonságának biztosítása céljából a közös közlekedéspolitika keretein belül további intézkedések elfogadása szükséges;

(2) mivel a - különösen az emberi élet elvesztésével és a tagállamok tengereinek és tengerpartjainak szennyezésével járó - hajózási balesetek a Közösségben komoly aggodalmat váltanak ki;

(3) mivel a hajózási balesetek kockázatát a hajók fedélzetén elhelyezett felszerelések működési teljesítményének magas szintű biztonságát garantáló közös követelmények alkalmazásával hatékonyan csökkenteni lehet; mivel a tesztelési követelmények és tesztelési módszerek nagymértékben befolyásolhatják a felszerelések jövőbeli teljesítményeit;

(4) mivel a nemzetközi egyezmények elvárják a lobogó szerinti államoktól annak biztosítását, hogy a hajók fedélzetén elhelyezett felszerelések megfeleljenek bizonyos biztonsági követelményeknek, és hogy a tagállamok az erre vonatkozó bizonyítványokat kibocsássák; mivel erre a célra bizonyos tengerészeti felszereléstípusokhoz a nemzetközi szabványügyi testületek és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tesztelési követelményeket dolgoztak ki; mivel a nemzetközi követelmények végrehajtását szolgáló nemzeti tesztelési követelmények az eltérő szakképesítési szintekkel és tapasztalatokkal rendelkező bizonyítványokat kibocsátó hatóságok hatáskörében eltérést engedélyeznek; mivel ez az illetékes nemzeti hatóságok által a vonatkozó nemzetközi biztonsági követelményeknek megfelelőként igazolt termékek eltérő biztonsági szintjét eredményezi és a tagállamok részéről vonakodás tapasztalható annak elfogadására nézve, hogy a lobogójukat viselő hajók további ellenőrzés végrehajtása nélkül más tagállamok által jóváhagyott felszerelésekkel rendelkezzenek;

(5) mivel a nemzetközi követelmények végrehajtásában fennálló különbségek felszámolása céljából közös szabályokat kell előírni; mivel az ilyen közös szabályok eredményeképpen megszűnnek a felszerelések jóváhagyásával kapcsolatos szükségtelen költségek és hivatali eljárás, javulnak az üzemeltetési feltételek és a Közösség hajózásának versenyképessége, és a megfelelőségi jelölésnek a felszerelésekre történő elhelyezése megszünteti a kereskedelmet akadályozó korlátokat;

(6) mivel a Tanács a tengerek biztonságáról [4] szóló 1993. június 8-i állásfoglalásában szorgalmazta, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot az IMO követelmények bevezetésének és a tengerészeti felszerelések jóváhagyási eljárásainak a harmonizációjához;

(7) mivel az ilyen harmonizáció eléréséhez a közösségi szintű intézkedés jelentheti az egyetlen lehetséges módszert, mert az egymástól függetlenül vagy nemzetközi szervezetek bevonásával intézkedő tagállamok nem képesek a felszerelések ugyanolyan szintű biztonsági teljesítményeit megvalósítani;

(8) mivel a megfelelő jogi eszköz egy tanácsi irányelv, mert ez szolgáltatja a nemzetközi tesztelési követelmények tagállamok általi egységes és kötelező alkalmazásához a kereteket;

(9) mivel helyénvaló az az álláspont, hogy elsősorban a hajók fedélzetén elhelyezendő és a nemzeti igazgatás által a főbb nemzetközi egyezmények értelmében, illetve a nemzetközi egyezményekben vagy határozatokban előírt biztonsági követelményeknek megfelelően kötelezően jóváhagyandó felszereléseket kell érinteni;

(10) mivel vannak olyan különféle irányelvek, amelyek biztosítják bizonyos olyan termékek szabad mozgását, amelyek többek között a hajók fedélzetén elhelyezett felszerelésként használhatók, de nem tartoznak a tagállamok bizonyítványkiadási kötelezettsége alá eső felszerelések közé, a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően; mivel a hajók fedélzetén elhelyezendő felszereléseket ezért kizárólagosan az új közös előírásokkal kell szabályozni;

(11) mivel új tesztelési követelményeket kell előírni, lehetőleg nemzetközi szinten, az olyan felszerelések esetében, amelyekre még nem léteznek követelmények vagy amelyeknek követelményei még nem kielégítően részletesek;

(12) mivel a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a felszerelések tesztelési követelményeknek való megfelelése értékeléséért felelős kijelölt testületek független, hatékony és feladataik ellátásához szakmailag alkalmas testületek legyenek;

(13) mivel a nemzetközi tesztelési követelményeknek való megfelelőség a legjobban a Tanács 1993. július 22-i, a megfelelőségi vizsgálat különféle szakaszainak a moduljaira és az EK megfelelőségi jelöléseknek az elhelyezésére és használatára vonatkozó szabályokról szóló 93/465/EGK irányelvében előírt megfelelőségi vizsgálati eljárásokkal bizonyítható, amelyeket a műszaki harmonizációs irányelvekben [5] történő használatra szántak;

(14) mivel ebben az irányelvben semmiféle rendelkezés nem korlátozza egy lobogó szerinti állam igazgatásának nemzetközi egyezmények hatálya alatt meglévő jogosultságát arra vonatkozóan, hogy olyan hajók fedélzetén, amelyek számára biztonsági bizonyítványt bocsát ki, működésiteljesítmény-tesztelést hajtson végre, amennyiben az ilyen tesztelések nem jelentik a megfelelőségi vizsgálati eljárások megkettőzését;

(15) mivel az ebben az irányelvben érintett felszereléseken általános érvényű szabályként el kell helyezni egy olyan jelölést, amely az ebben az irányelvben előírt elvárásoknak való megfelelőséget jelzi;

(16) mivel a tagállamok bizonyos esetekben a megfelelőségi jelöléssel ellátott felszerelések használatát jogosultak átmeneti intézkedésekkel korlátozni vagy megtiltani;

(17) mivel kivételes körülmények között megfelelőségi jelöléssel el nem látott felszerelések használata engedélyezhető;

(18) mivel ennek az irányelvnek a módosításához egy szabályozó bizottság bevonásával lebonyolítandó egyszerűsített eljárás lefolytatása szükséges,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy fokozza a tengerek biztonságát és a tengerek szennyezésének megakadályozását az A mellékletben felsorolt, a hajók fedélzetén elhelyezendő, nemzetközi egyezmények alapján a tagállamok által vagy nevében kibocsátott biztonsági bizonyítványokkal ellátott felszerelésekre vonatkozó nemzetközi jogi eszközök egységes alkalmazásán keresztül, valamint hogy biztosítsa az ilyen felszerelések Közösségen belüli szabad mozgását.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) "megfelelőségi vizsgálati eljárások" a 10. cikk és a B mellékletben előírt eljárásokat jelentik;

b) "felszerelés" az A.1 és A.2 mellékletekben felsorolt, a nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek kielégítése céljából a hajó fedélzetén használatra elhelyezendő felszereléseket jelenti, illetve azokat a felszereléseket, amelyeket a hajó fedélzetén használat céljából önkéntesen helyeznek el, és amelyeket a nemzetközi jogi eszközök értelmében a lobogó szerinti állam igazgatásának kell jóváhagyatni;

c) "rádiókommunikációs felszerelés" a Globális Tengerészeti Vészjelző és Biztonsági Rendszer (GMDSS) vonatkozásában 1988-ban módosított 1984. évi SOLAS-egyezmény IV. fejezetében előírt felszereléseket jelenti, valamint az ugyanazon egyezmény III./6.2.1. rendeletében előírt kétirányú VHF rádiótelefon-készüléket;

d) "nemzetközi egyezmények" az alábbiakat jelentik:

- a Merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezményt (LL66),

- a Tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályokról szóló 1972. évi egyezményt (COLREG),

- a Hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt (MARPOL),

és

- az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezményt (SOLAS),

azok jegyzőkönyveivel és ennek az irányelvnek az elfogadása napján hatályos módosításaival együtt;

e) "nemzetközi jogi eszközök" a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) vonatkozó határozatait és körözvényeit, valamint a vonatkozó nemzetközi tesztelési követelményeket jelentik;

f) "jelölés" a 11. cikkben említett és a D mellékletben bemutatott jelölést jelenti;

g) "kijelölt testület" egy tagállam illetékes nemzeti igazgatása által a 9. cikknek megfelelően kijelölt szervezetet jelenti;

h) "fedélzeten elhelyezett" a hajó fedélzetére telepítést vagy helyezést jelenti;

i) "biztonsági bizonyítványok" a tagállamok által vagy nevében a nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek megfelelően kiállított bizonyítványokat jelentik;

j) "hajó" a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó hajókat jelenti, a hadihajókra ez a meghatározás nem vonatkozik;

k) "közösségi hajó" olyan hajót jelent, amelynek biztonsági bizonyítványai nemzetközi egyezmények alapján egy tagállam által vagy nevében lettek kiállítva. Ez a meghatározás nem vonatkozik arra az esetre, amikor egy tagállam igazgatása egy hajó számára harmadik ország igazgatásának a felkérésére állít ki bizonyítványt;

l) "új hajó" olyan hajót jelent, amelynek a gerincét ennek az irányelvnek a hatálybalépésének napján vagy azt követően fektették, illetve amely az említett időben hasonló építési szakaszban volt. Ennek a meghatározásnak az alkalmazásában "hasonló építési szakasz" olyan szakaszt jelent, amelynek során:

(i) egy meghatározott hajótípussal azonosítható hajóépítés elkezdődik;

és

(ii) az ilyen hajónak legalább 50 tonna súlyt vagy a felhasználandó szerkezeti anyagok becsült tömegének 1 %-át kitevő összeszerelése elkezdődött, attól függően, hogy melyik adat a kisebb;

m) "meglévő hajó" minden olyan hajót jelent, amely nem új hajó;

n) "tesztelési követelmények" azokat a követelményeket jelenti, amelyeket

- a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO),

- a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO),

- a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC),

- az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN),

- az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC),

és

- az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI)

írt elő, ennek az irányelvnek az elfogadása napján hatályosak, és amelyeket a vonatkozó nemzetközi egyezmények és az IMO vonatkozó határozatainak és körözvényeinek megfelelően dolgoztak ki a tesztelési módszerek és tesztelési eredmények meghatározásához, de kizárólag az A mellékletben említett formában;

o) "típusjóváhagyás" a megfelelő tesztelési követelmények szerint elkészített felszerelések értékelési eljárásait, valamint a megfelelő bizonyítványok kibocsátását jelenti.

3. cikk

(1) Ennek az irányelvnek a rendelkezései az alábbi hajók fedélzetén használatos felszerelések vonatkozásában alkalmazandók:

a) új közösségi hajó, függetlenül attól, hogy az építés ideje alatt a hajó a Közösség területén tartózkodott-e, vagy sem;

b) meglévő közösségi hajó,

- amelynek fedélzetén korábban ilyen felszerelés nem volt elhelyezve,

vagy

- ha a korábban a fedélzeten elhelyezett felszerelést kicserélték, kivéve ha nemzetközi egyezmények ettől eltérően rendelkeznek,

függetlenül attól, hogy abban az időpontban, amikor a felszereléseket a hajó fedélzetén elhelyezték, a hajó a Közösség területén tartózkodott-e vagy sem.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazható olyan felszerelések vonatkozásában, amelyeket ennek az irányelvnek a hatálybalépésének napja előtt már a hajó fedélzetén elhelyeztek.

(3) Függetlenül attól a ténytől, hogy az (1) bekezdésben említett felszerelések a szabad mozgás tekintetében ezen az irányelven kívül más irányelvek, különösen a tagállamok elektromágneses kompatibilitásra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv [6] és a személyi védőfelszerelésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1989. december 21-i, 89/686/EGK tanácsi irányelv [7] hatálya alá tartozhatnak, a felszerelések csak ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozónak tekintendők az összes többi azt a célt szolgáló irányelv kizárásával.

4. cikk

Minden egyes tagállam vagy tagállam nevében eljáró szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a vonatkozó biztonsági bizonyítványok kibocsátásakor vagy megújításakor az olyan közösségi hajók fedélzetén, amelyek számára a bizonyítványokat kiállítják, a felszerelések kielégítsék az ebben az irányelvben foglalt követelményeket.

5. cikk

(1) Azoknak a felszereléseknek, amelyek egy közösségi hajó fedélzetén kerülnek elhelyezésre a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett napon vagy azt követően és amelyek az A.1 melléklet felsorolásában szerepelnek, ki kell elégíteniük az említett mellékletnek a rendelkezéseiben említett nemzetközi jogi eszközökben előírt elvárásokat.

(2) A felszereléseknek a nemzetközi egyezményekben és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) vonatkozó határozataiban és körözvényeiben előírt elvárásoknak való megfelelősége kizárólag a vonatkozó tesztelési követelmények és az A.1 mellékletben említett megfelelőségi vizsgálati eljárások szerint bizonyítható. Az A.1 mellékletben felsorolt minden olyan felszerelés esetében, ahol mind a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), mind pedig az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) követelményeit megadják, az ilyen követelményeket alternatív követelményeknek kell tekinteni, és a gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője jogosult annak meghatározására, hogy melyik követelményt kell használni.

(3) Az A.1 melléklet rendelkezéseiben felsorolt és az (1) bekezdésben említett napot megelőzően gyártott olyan felszerelések szintén piacra bocsáthatók és közösségi hajó fedélzetén elhelyezhetők, amelyek számára egy tagállam vagy a tagállam nevében eljáró igazgatás az említett naptól számított kétéves időszak folyamán nemzetközi egyezmények alapján bizonyítványt állított ki, ha az ilyen felszereléseket a tagállamban már hatályban lévő típus-jóváhagyási eljárásoknak megfelelően gyártották, ennek az irányelvnek az elfogadási napját megelőzően.

6. cikk

(1) Egyetlen tagállam sem tiltja meg az A.1 mellékletben említett olyan felszerelések piacra bocsátását vagy közösségi hajó fedélzetén történő elhelyezését, amelyeken feltüntetik a jelölést, vagy amelyek egyéb szempontok szerint kielégítik ennek az irányelvnek az elvárásait, és nem tagadhatja meg a vonatkozó biztonsági bizonyítványok kibocsátását vagy megújítását.

(2) A biztonsági bizonyítvány kibocsátását megelőzően az illetékes igazgatásnak ki kell bocsátania a nemzetközi rádiószabályzatokban előírtnak megfelelő rádióhasználati engedélyt.

7. cikk

(1) Ennek az irányelvnek a hatálybalépési napját követően a Közösség felkéri a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) vagy az európai szabványügyi szervezeteket a megfelelő követelmények kidolgozására az A.2 mellékletben felsorolt felszerelések számára, beleértve a részletes tesztelési követelmények kidolgozását is.

(2) Az (1) bekezdésben említett felkérést az alábbiak teszik meg:

- a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) számára benyújtandó felkérés esetében a Tanács elnöksége és a Bizottság,

- az európai szabványügyi szervezetek számára benyújtandó felkérés esetében a Tanács 1983. március 28-i, a műszaki követelményekkel és szabályzatokkal kapcsolatos információnyújtási eljárásokról szóló 83/189/EGK irányelvében [8] előírt rendelkezések szerint a Bizottság. A Bizottság által kibocsátott megbízásoknak az európai testületek és azok nemzetközi megfelelői közötti együttműködésen keresztül nemzetközi követelmények kidolgozását kell célul kitűzniük.

(3) A tagállamok a legnagyobb igyekezettel szorgalmazzák, hogy a nemzetközi szervezetek, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) is beleértve, az ilyen követelményeket minél hamarabb kidolgozzák.

(4) A Bizottság rendszeresen ellenőrzi a tesztelési követelmények kidolgozásának menetét.

(5) Ha a nemzetközi szervezetek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) is beleértve, nem képesek megállapodni egy bizonyos felszerelés megfelelő tesztelési követelményeinek elfogadásában indokolt határidőn belül, vagy azt megtagadják, az európai szabványügyi szervezetek által végzett munka eredményein alapuló követelmények válnak elfogadhatóvá a 18. cikkben előírt eljárás szerint.

(6) Amennyiben egy bizonyos felszerelésre nézve az (1) vagy (5) bekezdésben említett tesztelési követelményeket megfelelően elfogadják vagy hatályba léptetik, az ilyen felszerelés áthelyezhető az A.2 mellékletből az A.1 mellékletbe a 18. cikkben előírt eljárás szerint, és az áthelyezés napjától kezdődően az 5. cikk alkalmazandó.

8. cikk

(1) Olyan új hajó, amely lobogójától függetlenül nem a tagállamok valamelyikében került lajstromozásra, de amelyet átvezetnek egy tagállam lajstromába, az átlajstromozással a befogadó tagállam felügyelete alá kerül annak ellenőrzése vonatkozásában, hogy a hajó felszereléseinek tényleges állapota megfelel-e a biztonsági bizonyítványokban foglaltaknak, a felszerelések kielégítik-e ennek az irányelvnek az elvárásait és el vannak-e látva a jelöléssel, vagy megfelelnek-e a felszerelések a tagállam felelős igazgatásait kielégítő és az irányelvnek megfelelő típusjóváhagyásnak.

(2) Olyan esetekben, amikor a felszerelésen a jelölés nincs feltüntetve vagy az igazgatás a feltüntetett jelölést nem tekinti egyenértékűnek, a felszerelést ki kell cserélni.

(3) Az ennek a cikknek a rendelkezései szerint egyenértékűnek tekintendő felszereléseket el kell látni az adott tagállam bizonyítványával, amelyet mindig a felszereléssel együtt a fedélzeten kell tartani és amely engedélyezi a lobogó szerinti állam nevében a felszerelésnek a hajó fedélzeten történő elhelyezését és előírja a korlátozásokat, illetve különleges feltételeket a felszerelés használatával kapcsolatosan.

(4) Rádiókommunikációs felszerelések esetében a lobogó szerinti állam igazgatása előírja, hogy az ilyen felszerelések a rádiófrekvencia-spektrum túlzott befolyásolását nem idézhetik elő.

9. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 10. cikkben előírt eljárások elvégzésével megbízott kijelölt testületeikről, a kijelölt testületekre bízott feladatok és a Bizottság által számukra korábban kiutalt azonosítási számok feltüntetésével együtt. Minden egyes szervezet köteles annak a tagállamnak, amely a szervezetet ki kívánja jelölni, előterjeszteni a C mellékletben előírt kritériumokkal kapcsolatos hiánytalan információt, a teljesítést igazoló megfelelő bizonyítékokkal együtt.

(2) Legalább kétévenként egyszer minden egyes tagállam ellenőrizteti kijelölt testületeinek a feladatait az igazgatással vagy az igazgatás által kijelölt külső szervezettel. Az ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy minden egyes kijelölt testület folyamatosan eleget tegyen a C mellékletben előírt elvárásoknak.

(3) Az a tagállam, amely kijelölt egy testületet, visszavonja a kijelölést abban az esetben, ha megállapítja, hogy az adott testület a továbbiakban már nem tesz eleget a C mellékletben előírt elvárásoknak. Erről mind a Bizottságot, mind a többi tagállamot tájékoztatja.

10. cikk

(1) A B mellékletben részletesen leírt megfelelőségi vizsgálati eljárást az alábbiak szerint kell lefolytatni:

(i) EK típusmegfelelőségi vizsgálat lefolytatása (B modul) és a felszerelés piacra bocsátását megelőzően a gyártó vagy a gyártónak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője által, az A.1 mellékletben felsorolt lehetőségekből történt választása szerinti minden felszerelésnek az alábbiakat kell kielégítenie:

a) EK típusmegfelelőségi nyilatkozat (C modul);

b) EK típusmegfelelőségi nyilatkozat (termék-minőségbiztosítás) (D modul);

c) EK típusmegfelelőségi nyilatkozat (termék-minőségbiztosítás) (E modul);

d) EK típusmegfelelőségi nyilatkozat (termékellenőrzés) (F modul); vagy

(ii) EK teljes körű minőségbiztosítás (H modul).

(2) Az EK típusmegfelelőségi nyilatkozatot írásban kell elkészíteni, és annak tartalmaznia kell a B mellékletben előírt minden információt.

(3) Ha a felszereléskészleteket egyedileg vagy kis mennyiségben gyártják le, nem pedig sorozatgyártási vagy tömeggyártási eljárással, megfelelőségi vizsgálati eljárásként alkalmazható az EK egyedi termékellenőrző eljárás (G modul).

(4) A Bizottság köteles a jóváhagyott felszerelésekről és a visszavont vagy elutasított kérelmekről naprakész nyilvántartást vezetni és azt az érdekelt felek rendelkezésére bocsátani.

11. cikk

(1) Az A.1 mellékletben említett, a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök előírásait kielégítő és a megfelelőségi vizsgálati eljárásoknak megfelelően gyártott felszereléseket el kell látni a gyártó vagy a gyártó Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője által elhelyezendő jelöléssel.

(2) A jelölés után fel kell tüntetni a megfelelőségi vizsgálati eljárást lefolytató kijelölt igazgatás azonosító számát, ha a testület részt vett a termék-ellenőrzési szakasz lefolytatásában, valamint annak az évnek az utolsó két számjegyét, amelyben a jelölést a felszerelésen elhelyezték. A kijelölt testület azonosító számát vagy a testület saját maga helyezi el, vagy pedig a gyártó vagy a gyártó Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője.

(3) A jelölésnek formailag meg kell egyezni a D mellékletben feltüntetett jelöléssel.

(4) A jelölést a felszerelésre vagy a felszerelés adattáblájára kell jól látható, olvasható és a felszerelés várható hasznos élettartama folyamán letörölhetetlen módon rögzíteni. Ha azonban a jelölés az adott felszerelés esetében ilyen módon nem rögzíthető vagy a rögzítés tartóssága nem garantálható, a jelölést a termék csomagolásán címke vagy biléta alkalmazásával kell elhelyezni.

(5) Semmiféle olyan jelölést vagy feliratot nem szabad elhelyezni, amelynek jelentése vagy az ebben az irányelvben említett grafikus jelölése kívülállók számára valószínűsíthetően félrevezető.

(6) A jelölést a gyártási szakasz befejezésekor kell elhelyezni.

12. cikk

(1) A 6. cikk ellenére minden egyes tagállam jogosult megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa mintavételi ellenőrzések végrehajtását a saját piacain jelen lévő, jelöléssel ellátott, de hajók fedélzetén még el nem helyezett termékeken az irányelvnek való megfelelés biztosítása céljából. A B melléklet megfelelőségi vizsgálati moduljaiban nem említett mintavételi ellenőrzéseket a tagállam saját költségére hajtja végre.

(2) A 6. cikk ellenére az ennek az irányelvnek megfelelő felszereléseknek egy közösségi hajó fedélzetére történő helyezését követően az adott felszerelés vonatkozásában a hajó lobogó szerinti államának illetékes igazgatása számára lehetővé kell tenni a biztonsági és/vagy szennyezés megelőzési célokat szolgáló, nemzetközi jogi eszközök által előírt, működés közbeni fedélzeti teljesítmény tesztelések végrehajtását, amennyiben azok nem jelentik a már végrehajtott megfelelőségi vizsgálati eljárások megismétlését. A lobogó szerinti állam illetékes igazgatása elvárhatja a gyártótól vagy a gyártó Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjétől vagy a felszerelés Közösségen belüli piacra bocsátásáért felelős személytől ellenőrzési/tesztelési jelentések bemutatását.

13. cikk

(1) Ha egy tagállam ellenőrzés végrehajtása útján vagy egyéb módon megbizonyosodik arról, hogy a felhelyezett jelölés ellenére az A.1 mellékletben említett, előírásosan telepített, karbantartott és rendeltetésszerűen használt felszerelések valamelyike veszélyeztetheti a személyzet, az utasok vagy az esetnek megfelelően egyéb személyek egészségét és/vagy biztonságát, vagy károsan befolyásolhatja a tengeri környezetet, a tagállamnak meg kell tennie minden megfelelő ideiglenes intézkedést annak érdekében, hogy kivonja a kérdéses felszerelést a piacról, vagy megtilthatja vagy korlátozhatja a piacra bocsátását, illetve olyan hajón történő használatát, amely hajó számára biztonsági bizonyítványokat bocsátott ki. Az ilyen tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a meghozott intézkedésről és feltünteti meghozott döntéseinek indokolását, különösen azt a tényt, hogy az ennek az irányelvnek való meg nem felelésnek az előidéző oka:

a) az 5. cikk (1) és (2) bekezdéseinek be nem tartása;

b) az 5. cikk (1) és (2) bekezdéseiben említett tesztelési követelmények helytelen alkalmazása; vagy

c) magukban a tesztelési követelményekben meglévő hiányosság.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. Ha a Bizottság a konzultáció lefolytatását követően arra a megállapításra jut, hogy:

- a meghozott intézkedések indokoltak, haladéktalanul tájékoztatja mind a kezdeményező tagállamot, mind a többi tagállamot; ha az 1. bekezdésben említett döntés előidéző oka a tesztelési követelményekben meglévő hiányosság, a Bizottság az érintett felekkel lefolytatott konzultációt követően köteles az ügyet két hónapon belül a 18. cikkben említett bizottság elé terjeszteni abban az esetben, ha a döntést meghozó tagállam döntését fenn kívánja tartani és a 18. cikkben előírt eljárás megindítását kezdeményezni,

- a meghozott intézkedések nem indokoltak, haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményező tagállamot, valamint a gyártót vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjét.

(3) Ha nem megfelelőnek minősülő felszerelésen helyezték el a jelölést, a megfelelő intézkedést annak a tagállamnak kell megtennie, amely a jelölést elhelyezőre nézve hatáskörrel rendelkezik; az ilyen tagállam a meghozott intézkedéseiről mind a Bizottságot, mind a többi tagállamot tájékoztatja.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamok ennek az eljárásnak mind a folyamatáról, mind a kimeneteléről tájékoztatást kapjanak.

14. cikk

(1) Az 5. cikk rendelkezései ellenére innovatív műszaki megoldások különleges eseteiben a lobogó szerinti tagállam engedélyezheti olyan felszereléseknek közösségi hajók fedélzetén történő elhelyezését, amelyek nem elégítik ki a megfelelőségi vizsgálattal kapcsolatos elvárásokat, ha a lobogó szerinti tagállam igazgatása bevizsgálás alkalmazásával vagy egyéb módon meggyőződött arról, hogy az ilyen felszerelések legalább olyan mértékben hatékonynak bizonyulnak, mint a megfelelőségi vizsgálati eljárásokat kielégítő felszerelések.

Rádiókommunikációs felszerelések esetében a lobogó szerinti tagállam írja elő, hogy az ilyen felszerelések a rádiófrekvenciás sávtartomány indokolatlan befolyásolását nem idézhetik elő.

(2) Az ilyen bevizsgálási eljárások semmiféle körülmények között sem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést a lobogó szerinti tagállamban és más államokban gyártott felszerelések között.

(3) Az ebben a cikkben említett felszereléseket a lobogó szerinti tagállam bizonyítványával kell ellátni, amelyet mindig a felszereléssel együtt a hajó fedélzetén kell tartani, és amely megadja a lobogó szerinti tagállam engedélyét a felszereléseknek a hajó fedélzetén történő elhelyezéséhez és a felszerelések használatával kapcsolatosan korlátozásokat szab ki vagy szabályokat ír elő.

(4) Ha egy tagállam engedélyezi az ebben a cikkben említett felszereléseknek közösségi hajó fedélzetén történő elhelyezését, az engedélyező tagállam az engedélyezéssel, a bevizsgálásokkal és a megfelelőségi vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos összes vonatkozó információról tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) Az (1) bekezdésben említett felszerelésekkel a 18. cikkben előírt eljárások szerint ki kell egészíteni az A.2 melléklet tartalmát képező felsorolást.

(6) Ha egy, az (1) bekezdésben említett felszerelésekkel ellátott hajót másik tagállamnak adnak át, a befogadó tagállam annak biztosítása céljából, hogy a felszerelések legalább annyira hatékonyak legyenek, mint a megfelelőségi vizsgálati eljárásokat kielégítő felszerelések, vállalhatja a szükséges intézkedések megtételét, amely intézkedések kiterjedhetnek tesztelések és gyakorlati szemléltető bemutatók végrehajtására.

15. cikk

(1) Az 5. cikk ellenére, egy lobogó szerinti tagállam tesztelés vagy kiértékelés céljából engedélyezheti olyan felszerelések közösségi hajók fedélzetén történő elhelyezését, amelyek nem elégítik ki a megfelelőségi vizsgálatokkal kapcsolatos elvárásokat, vagy amelyekre a 14. cikk nem vonatkozik, de csak abban az esetben, ha az alábbi feltételeket kielégítik:

a) a felszereléseket el kell látni az adott tagállam bizonyítványával, amelyet a felszereléssel együtt mindig a fedélzeten kell tartani, és amely engedélyezi a lobogó szerinti állam nevében a felszerelés hajón történő elhelyezését és előírja a korlátozásokat, illetve különleges feltételeket a felszerelés használatával kapcsolatosan;

b) az engedély érvényességét rövid időtartamra kell korlátozni;

c) nem szabad az ilyen felszerelésre olyan módon támaszkodni, mintha az az ennek az irányelvnek a rendelkezéseit kielégítő felszerelés helyettesítésére alkalmas lenne és a hajó fedélzetén tartandó, azonnali használatra kész állapotú ilyen felszerelés helyettesítésére nem használható.

(2) Rádiókommunikációs felszerelések esetében a lobogó szerinti tagállam igazgatása előírja, hogy az ilyen felszerelések a rádiófrekvencia-spektrum túlzott befolyásolását nem idézhetik elő.

16. cikk

(1) Abban az esetben, ha a felszereléseket Közösségen kívüli kikötőben és olyan, a lobogó szerinti tagállam igazgatása számára hivatalosan megindokolt kivételes körülmények között ki kell cserélni, amikor az idő, késedelem és költség figyelembevételével EK típusjóváhagyással rendelkező felszereléseknek a hajó fedélzetén történő elhelyezése nem valósítható meg, az alábbi eljárás szerint másféle felszerelés is elhelyezhető:

a) a felszerelésekhez egy kijelölt testülettel egyenértékű elismert szervezet által kibocsátott dokumentációt kell csatolni, amennyiben a Közösség és a harmadik állam között megállapodást írtak alá az ilyen szervezetek kölcsönös elismeréséről;

b) ha az a) bekezdés rendelkezéseinek a betartása nem lehetséges, az IMO egy olyan tagállamának a dokumentációjával ellátott felszereléseket kell a (2) és (3) bekezdések függvényében a hajó fedélzetén elhelyezni, amely tagállam részese a vonatkozó egyezményeknek, és amely dokumentáció igazolja a vonatkozó IMO-előírások betartását.

(2) Az ilyen másféle felszereléseknek a természetéről és jellemzőiről a lobogó szerinti tagállamot haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3) A lobogó szerinti tagállam igazgatása a lehető legrövidebb időn belül köteles gondoskodni arról, hogy az 1. bekezdésben említett felszerelés a tesztelési dokumentációval együtt kielégítse a nemzetközi jogi eszközökben és ebben az irányelvben előírt vonatkozó elvárásokat.

(4) Rádiókommunikációs felszerelések esetében a lobogó szerinti tagállam igazgatása köteles előírni, hogy az ilyen felszerelések a rádiófrekvenciás sávtartomány indokolatlan befolyásolását nem idézhetik elő.

17. cikk

Ezen az irányelven módosítások a 18. cikkben meghatározott eljárás szerint eszközölhetők annak biztosítása céljából, hogy:

- a nemzetközi jogi eszközökben történt módosításokat ennek az irányelvnek a céljára alkalmazzák;

- az A melléklet tartalmát képező felsorolás frissítése új felszerelések bevezetésével és az A.2 melléklet felsorolásából az A.1 melléklet felsorolásába történő átvezetésével vagy megfordítva megtörténjen,

- lehetővé váljon a B + C és H modulok használata az A.1 melléklet felsorolásában szereplő felszerelések esetében,

- más szabványügyi testületek is szerepeljenek a 2. cikk szerinti "tesztelési követelmények" meghatározásban.

18. cikk

(1) A Bizottság számára a Tanács 1993. szeptember 13-i, a Közösség kikötőibe érkező vagy azokat elhagyó veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajókkal szemben a támasztott minimális követelményekről szóló 93/75/EGK irányelve [9] 12. cikke értelmében felállítandó bizottság nyújt támogatást az ebben a cikkben előírt eljárás szerint.

(2) A Bizottság képviselője átadja a bizottságnak a végrehajtandó intézkedések tervezetét. A bizottság a tervezetről alkotott véleményét az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően meghatározott határidőn belül adja át. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében előírt többséggel kell elfogadni olyan határozatok esetében, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján fogad el. A bizottságon belül a tagállamok képviselőinek a szavazatait az említett cikkben előírt módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(3) a) A Bizottság az előirányzott intézkedéseket elfogadja, ha azok a bizottság véleményével összhangban vannak.

b) Abban az esetben, ha az intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével vagy a bizottság véleményt nem terjeszt elő, a Bizottság köteles a meghozandó intézkedésekkel kapcsolatosan haladéktalanul javaslatot terjeszteni a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel hoz határozatot.

Ha a Tanács elé terjesztés napját követő három hónapos időtartam lejáratát követően a Tanács nem hozott határozatot, a javasolt intézkedéseket a Bizottságnak fogadja el.

19. cikk

A tagállamok ennek az irányelvnek a hatékony végrehajtása és hatálybaléptetése céljából kötelesek egymás számára kölcsönösen segítséget nyújtani.

20. cikk

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1998. június 30-ig megfeleljenek.

Ezeket az intézkedéseket 1999. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják az első albekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre vagy azokhoz kihirdetésükkor ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb előírásait, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

21. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1996. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. Barrett

[1] HL C 218., 1995.8.23., 9. o.

[2] HL C 101., 1996.4.3., 3. o.

[3] Az Európai Parlament 1995. november 29-i véleménye (HL C 339., 1995.12.18., 21. o.), a Tanács 1996. június 18-i közös álláspontja (HL C 248., 1996.8.26., 10. o.) és az Európai Parlament 1996. október 24-i határozata (HL C 347., 1996.11.18.).

[4] HL C 271., 1993.10.7., 1. o.

[5] HL C 220., 1993.8.30., 23. o.

[6] HL L 139., 1989.5.23., 19. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.31., 1. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 399., 1989.12.30., 18. o. A legutóbb a 93/95/EGK irányelvvel (HL L 276., 1993.11.9., 11. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 109., 1983.4.26., 8. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[9] HL L 247., 1993.10.5., 19. o.

--------------------------------------------------

A. MELLÉKLET

--------------------------------------------------

B. MELLÉKLET

A megfelelőségi vizsgálat moduljai

EK TÍPUSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS (B MODUL)

1. Egy kijelölt testületnek meg kell győződnie arról és tanúsítania kell, hogy a vizsgált gyártási folyamatból vett reprezentatív minta megfelel-e a vonatkozó nemzetközi okmány rendelkezéseiben előírt elvárásoknak.

2. Az EK típusvizsgálati eljárás lefolytatását a gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője köteles kérelmezni a választása szerinti kijelölt testületnél.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét és címét, illetve ha a kérelmet a gyártó meghatalmazott képviselője nyújtja be, annak a nevét és címét is,

- egy írásos nyilatkozatot arról, hogy ugyanazon kérelmet egyidejűleg nem nyújtották be másik kijelölt testületnél,

- a 3. pontban leírtak szerinti műszaki dokumentációt.

A kérelmező köteles a kijelölt testület rendelkezésére bocsátani a vizsgált gyártási folyamatból vett reprezentatív mintát, a továbbiakban "típust" [1]. A kijelölt testület szükség esetén tesztelés lefolytatásához további mintákra is igényt tarthat.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak vizsgálatát, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elvárásainak. Addig a mértékig, amíg az a vizsgálat céljait szolgálja, a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a tervezési és építési követelményeket, a termék gyártásának, telepítésének és működésének a leírását ennek a mellékletnek a függelékében előírt leírásnak megfelelően.

4. A kijelölt testület köteles:

4.1. megvizsgálni a műszaki dokumentációt és ellenőrizni, hogy a típus gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történik-e;

4.2. végrehajtani a megfelelő vizsgálatokat és lefolytatni vagy lefolytattatni a teszteléseket annak ellenőrzése céljából, hogy a termékek a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökben előírt elvárásoknak ténylegesen megfelelnek-e;

4.3. megállapodni a kérelmezővel a vizsgálatok és tesztelések lefolytatásának a színhelyéről.

5. Ha a megvizsgált típus megfelel a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseiben előírt elvárásoknak, a kijelölt testület köteles a kérelmező részére kibocsátani az EK típusvizsgálati bizonyítványt. A bizonyítványban fel kell tüntetni a gyártó nevét és címét, a megvizsgált felszerelés adatait, a vizsgálat elvégzésének az eredményét, a bizonyítvány érvényességi feltételeit, valamint a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

A műszaki dokumentáció vonatkozó részeit a bizonyítványhoz mellékelni kell és a bizonyítvány egy példányát a kijelölt testület köteles megtartani.

Ha elutasítják a gyártó részére a típusvizsgálati bizonyítvány kiadását, a kijelölt testület köteles az elutasítás okát részletesen megindokolni.

Ha a gyártó ismételt típusvizsgálati kérelmet nyújt be olyan esetben, amikor típusvizsgálati bizonyítvány kiadását korábban elutasították, a kijelölt testülethez benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az összes vonatkozó dokumentációt, beleértve az eredeti tesztelésről készített jelentést, továbbá a korábbi megtagadás részletes indokolását és a felszerelésen végrehajtott minden módosítás adatait is.

6. A kérelmező a jóváhagyott terméken végrehajtott minden módosításról köteles tájékoztatni azt a kijelölt testületet, amelynek az EK típusvizsgálati bizonyítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentáció a birtokában van, és a termékhez további jóváhagyás megszerzése szükséges abban az esetben, ha a végrehajtott módosítások az elvárások kielégítését vagy a termék használatának az előírt körülményeit befolyásolják. A további jóváhagyást az eredeti EK típusvizsgálati bizonyítvány kiegészítése formájában kell megadni.

7. Minden kijelölt testület köteles felkérésre a lobogó szerinti tagállam igazgatásainak és a többi kijelölt testületnek a rendelkezésére bocsátani a kibocsátott és visszavont EK típusvizsgálati bizonyítványokkal és azok kiegészítéseivel kapcsolatos információkat.

8. Más kijelölt testületek jogosultak megkapni az EK típusvizsgálati bizonyítványoknak és/vagy azok kiegészítéseinek a másolatát. A bizonyítványok mellékleteit a többi kijelölt testület számára hozzáférhető módon kell tartani.

9. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles a műszaki dokumentációval együtt az EK típusvizsgálati bizonyítványoknak és azok kiegészítéseinek a másolatait az utolsó termék legyártásától számított tíz éven keresztül megőrizni.

TÍPUSMEGFELELŐSÉG (C MODUL)

1. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a vonatkozó termékek megfeleljenek a megvizsgált típusnak, az EK típusvizsgálati bizonyítványban előírtaknak megfelelően, és kielégítik a vonatkozó hatályos nemzetközi jogi eszközökben előírt elvárásokat, továbbá köteles erről nyilatkozatot tenni. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles minden egyes terméken jelölést elhelyezni és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani.

2. A gyártó köteles minden szükséges intézkedés megtételével gondoskodni arról, hogy a gyártott termékek megfeleljenek a megvizsgált típusnak, az EK típusvizsgálati bizonyítványban előírtaknak megfelelően, és kielégítsék a vonatkozó hatályos nemzetközi jogi eszközökben előírt elvárásokat.

3. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles a típusmegfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az utolsó termék legyártásától számított tíz éven keresztül megőrizni.

TERMÉK-MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (D MODUL)

1. A 2. pontban előírt kötelezettségeket teljesítő gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a termékek megfeleljenek a típusmegfelelőségi elvárásoknak, az EK típusvizsgálati bizonyítványokban leírtaknak megfelelően, és köteles erről nyilatkozatot tenni. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles minden egyes terméken jelölést elhelyezni és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani. A jelölés mellett fel kell tüntetni a 4. pont szerinti felügyelet ellátásáért felelős kijelölt szervezet azonosító jelét.

2. A gyártó a gyártási folyamathoz, az utolsó termékellenőrzéshez és a 3. pont szerinti teszteléshez köteles jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni és köteles alávetni magát a 4. pontban előírt felügyeleti eljárásoknak.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó köteles az érintett termékekhez saját választása szerinti kijelölt testületet felkérni minőségbiztosítási rendszerének a kiértékelése céljából.

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a megvizsgálandó termékkategóriával kapcsolatos összes információt,

- a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentációt,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK típusvizsgálati bizonyítvány egy példányát.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a termékek megfeleljenek az EK típusvizsgálati bizonyítványokban leírtak szerinti típusnak.

A minőségbiztosítási rendszer gyártó által alkalmazott minden elemét, elvárását és rendelkezését szisztematikus és rendezett módon, írásos irányvonalak, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségbiztosítási rendszerről készített dokumentációnak lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások következetesen egyértelmű értelmezését.

A minőségbiztosítási rendszernek különösen az alábbiak leírását kell tartalmaznia:

- a minőségbiztosítási rendszer célkitűzéseit és szervezeti felépítését, a vezetőség termékminőséggel kapcsolatos feladatait és hatásköreit,

- a gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikákat, eljárásokat és alkalmazandó intézkedéseket,

- a gyártás előtt, folyamán és után végrehajtandó vizsgálatokat és lefolytatandó teszteléseket, valamint a végrehajtás gyakoriságát,

- a minőségbiztosítási adatok nyilvántartását, tehát az ellenőrzésekről készített jelentéseket és tesztelési adatokat, kalibrációs adatokat, a foglalkoztatott személyzet minősítéseiről készített jelentéseket stb.,

- az elvárt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer működési hatékonyságának a nyomon követéséhez használt eszközöket.

3.3. A kijelölt testületnek fel kell mérnie a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározásához, hogy kielégíti-e a 3.2. pontban előírt elvárásokat. A minőségbiztosítási rendszerek vonatkozásában az elvárások kielégítésének teljesítését akkor kell vélelmeznie, ha azok a vonatkozó összehangolt követelményeknek megfelelnek.

Az ellenőrzést végző munkacsoport legalább egy olyan taggal kell, hogy rendelkezzen, aki tapasztalatokkal rendelkezik a vizsgált gyártástechnológia értékelésével kapcsolatosan. Az ellenőrzési eljárásnak ki kell terjednie a gyártó telephelyén végrehajtandó helyszíni bejárásra is.

A kijelölt testület a gyártót döntéséről köteles tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az értékelés eredményeként meghozott indokolt döntést.

3.4. A gyártó köteles vállalni a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer működtetéséből származó kötelezettségeinek a teljesítését és köteles a minőségbiztosítási rendszer megfelelőségét és hatékonyságát fenntartani.

A gyártó vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője az általa alkalmazott minőségbiztosítási rendszer minden szándékozott frissítéséről köteles a jóváhagyó kijelölt testületet tájékoztatni.

A kijelölt testület köteles felmérni a javasolt módosításokat és eldönteni, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer ki fogja-e elégíteni a 3.2. pontban előírt elvárásokat, vagy újabb vizsgálat szükséges.

4. A kijelölt testület felelősségi körébe tartozó felügyeleti tevékenység

4.1. A felügyelet gyakorlásának célja annak ellenőrzése, hogy a gyártó gondosan teljesíti-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeit.

4.2. A gyártó köteles a kijelölt testület számára engedélyezni a belépést vizsgálat végrehajtása céljából a gyártási, ellenőrző, tesztelő- és raktárhelyiségekbe, és köteles a rendelkezésére bocsátani minden szükséges információt, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációjával,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, úgymint a vizsgálatokról készített jelentések és tesztelési adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről készített jelentések stb.

4.3. A kijelölt testület köteles rendszeres ellenőrzéseket végrehajtani annak biztosítása céljából, hogy a gyártó tartsa fenn és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert és az ellenőrzésekről készített jelentéseket köteles a gyártó rendelkezésére bocsátani.

4.4. A kijelölt testület továbbá bejelentés nélküli látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen látogatások alkalmával a kijelölt testület szükség szerint lefolytathat vagy lefolytattathat teszteléseket annak ellenőrzése céljából, hogy a minőségbiztosítási rendszer helyesen működik-e. A kijelölt testület a látogatásokról látogatási jelentést, a tesztelésekről pedig tesztelési jelentést köteles a gyártó rendelkezésére bocsátani.

5. A gyártó köteles az utolsó termék gyártásától számított legalább 10 éven keresztül megőrizni a nemzeti hatóságok számára:

- a 3.1. pont második bekezdés második fordulatában említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett frissítéseket,

- a kijelölt testületnek a 3.4. pont utolsó bekezdésében, valamint a 4.3. és 4.4. pontokban említett döntéseit és jelentéseit.

6. Minden kijelölt testület köteles felkérésre a lobogó szerinti tagállam igazgatásainak és a többi kijelölt testületnek a rendelkezésére bocsátani a kibocsátott és visszavont minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásokkal kapcsolatos információit.

TERMÉKMINŐSÉG-BIZTOSÍTÁS (E MODUL)

1. A 2. pontban előírt kötelezettségeit teljesítő gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a termékek megfeleljenek az EK típusvizsgálati bizonyítványokban leírtak szerint a típusmegfelelőségi elvárásoknak, és köteles erről nyilatkozatot tenni. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles minden egyes terméken jelölést elhelyezni és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani. A jelölés mellett fel kell tüntetni a 4. pont szerinti felügyelet ellátásáért felelős kijelölt szervezet azonosító jelét.

2. A gyártó az utolsó termékellenőrzéshez és a 3. pont szerinti teszteléshez köteles jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni és köteles alávetni magát a 4. pontban előírt felügyeleti eljárásoknak.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó köteles az érintett termékekhez saját választása szerinti kijelölt testületet felkérni minőségbiztosítási rendszerének értékelése céljából.

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a megvizsgálandó termékkategóriával kapcsolatos összes információt,

- a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentációt,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK típusvizsgálati bizonyítvány egy példányát.

3.2. A minőségbiztosítási rendszerben minden egyes terméket meg kell vizsgálni és megfelelő teszteléseket kell lefolytatni annak biztosítása céljából, hogy a vonatkozó elvárásoknak és a nemzetközi jogi eszközökben előírt rendelkezéseknek való megfelelésük biztosított legyen. A minőségbiztosítási rendszer gyártó által alkalmazott minden elemét, elvárását és rendelkezését szisztematikus és rendezett módon írásos irányelvek, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségbiztosítási rendszerről készített dokumentációnak lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások kölcsönös értelmezhetőségét.

A minőségbiztosítási rendszernek különösen az alábbiak leírását kell tartalmaznia:

- a minőségbiztosítási rendszer célkitűzéseit és szervezeti felépítését, a vezetőség termékminőséggel kapcsolatos feladatait és hatásköreit,

- a gyártás után lefolytatandó vizsgálatok és tesztelések,

- a minőségbiztosítási rendszer működési hatékonyságának a nyomon követéséhez használt eszközök,

- a minőségbiztosítási nyilvántartások, úgymint az ellenőrzésekről készített jelentések és tesztelési adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről készített jelentések stb.

3.3. A kijelölt testületnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározásához, hogy kielégíti-e a 3.2. pontban előírt elvárásokat. A minőségbiztosítási rendszerek vonatkozásában az elvárásoknak való megfelelést teljesítését akkor kell vélelmeznie, ha azok a vonatkozó összehangolt követelményeknek megfelelnek.

Az ellenőrzést végző munkacsoport legalább egy olyan taggal kell, hogy rendelkezzen, aki tapasztalatokkal rendelkezik a vizsgált termelési technológia értékelésével kapcsolatosan. Az ellenőrzési eljárásnak ki kell terjednie a gyártó telephelyén végrehajtandó helyszíni bejárásra is.

A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője az általa alkalmazott minőségbiztosítási rendszer minden szándékozott frissítéséről köteles a jóváhagyó kijelölt testületet tájékoztatni.

4. A kijelölt testület felelősségi körébe tartozó felügyeleti tevékenység

4.1. A felügyelet gyakorlásának célja annak ellenőrzése, hogy a gyártó gondosan teljesíti-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeit.

4.2. A gyártó köteles a kijelölt testület számára engedélyezni a belépést ellenőrzés végrehajtása céljából a gyártási, ellenőrző, tesztelő- és raktárhelyiségekbe és köteles a rendelkezésére bocsátani minden szükséges információt, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- a műszaki dokumentációt,

- minőségbiztosítási nyilvántartásokat, úgymint az ellenőrzésekről készített jelentéseket és tesztelési adatokat, kalibrációs adatokat, az érintett személyzet képesítéseiről készített jelentésekkel stb.

5. A gyártó köteles az utolsó termék gyártásától számított legalább 10 éven keresztül megőrizni a nemzeti igazgatások számára:

- a 3.1. pont második bekezdés harmadik fordulatában említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett frissítéseket,

- a kijelölt testületnek a 3.4. pont utolsó bekezdésében, valamint a 4.3. és 4.4. pontokban említett döntéseit és jelentéseit.

TERMÉKELLENŐRZÉS (F MODUL)

1. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles ellenőrizni és tanúsítani, hogy a 3. pont alá tartozó termékek megfelelnek az EK típusvizsgálati bizonyítványban leírtak szerinti típusnak.

2. A gyártó köteles minden szükséges intézkedés megtételével gondoskodni arról, hogy a gyártási folyamat biztosítsa azt, hogy a gyártott termékek megfeleljenek a típusnak az EK típusvizsgálati bizonyítványban leírtak szerint. A gyártó köteles minden egyes terméken jelölést elhelyezni és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni.

3. A gyártó választása szerinti kijelölt testület köteles vagy a 4. pontban meghatározott módon minden egyes termék megvizsgálásával és tesztelésével, vagy az 5. pontban meghatározott módon statisztikai alapon végrehajtani a megfelelő vizsgálatokat és lefolytatni a teszteléseket annak ellenőrzése céljából, hogy a termékek megfelelnek-e a nemzetközi jogi eszközökben előírt elvárásoknak.

3.a A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles az utolsó termék gyártásától számított legalább 10 éven keresztül megőrizni a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

4. Minden egyes termék ellenőrzése vizsgálattal és teszteléssel

4.1. Az EK típusvizsgálati bizonyítványban előírt módon a típusmegfelelőség ellenőrzése céljából minden terméket egyenként meg kell vizsgálni és a megfelelő teszteléseket le kell folytatni.

4.2. A kijelölt testület köteles elhelyezni vagy elhelyeztetni azonosító jelét minden egyes jóváhagyott terméken és írásos megfelelőségi bizonyítványt készíteni a lefolytatott tesztelésekkel kapcsolatosan.

4.3. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a lobogó szerinti állam igazgatásának felkérésére képes legyen a kijelölt testület által kibocsátott megfelelőségi bizonyítványt átadni.

5. Statisztikai ellenőrzés

5.1. A gyártó köteles termékeit homogén sorozatok formájában bemutatni és köteles minden szükséges intézkedést megtenni abból a célból, hogy minden egyes terméksorozatban a homogén jelleg biztosított legyen.

5.2. Minden terméket homogén sorozatok formájában kell ellenőrzésre bocsátani. Minden egyes sorozatból véletlenszerű kiválasztással vesznek mintát. Egy mintán belül az összes terméket meg kell vizsgálni és azokon a megfelelő teszteléseket le kell folytatni annak biztosítása céljából, hogy a termékek mindegyike feleljen meg a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elvárásainak, illetve annak meghatározásához, hogy a sorozathoz tartozó termékeket elfogadják-e vagy elutasítják.

5.3. Az elfogadott sorozatok esetében a kijelölt testület köteles elhelyezni vagy elhelyeztetni azonosító jelét minden egyes jóváhagyott termékre és írásos megfelelőségi bizonyítványt készíteni a lefolytatott tesztelésekkel kapcsolatosan. A mintavételben nem megfelelőnek bizonyult termékek kivételével a sorozatot alkotó minden egyes termék piacra bocsátható.

Ha egy sorozatot elutasítanak, a kijelölt testületnek vagy az illetékes igazgatásnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a sorozat ne kerülhessen a piacra. Ha sorozatok elutasítása gyakori jelenség, a kijelölt testület felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzés alkalmazását.

A gyártó a kijelölt testület helyett a gyártási folyamat során felhelyezheti a kijelölt testület azonosító jelét.

5.4. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a lobogó szerinti állam igazgatásának felkérésére képes legyen a kijelölt testület által kibocsátott megfelelőségi bizonyítványokat átadni.

EGYEDI TERMÉKELLENŐRZŐ ELJÁRÁS (G MODUL)

1. A gyártó köteles gondoskodni, illetve nyilatkozni arról, hogy a vonatkozó, a 2. pontban említett bizonyítvánnyal ellátott termék kielégítse a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elvárásait. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles a terméket jelöléssel ellátni és a termékhez megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani.

2. A kijelölt testület köteles megvizsgálni az egyedi terméket és lefolytatni a megfelelő teszteléseket annak ellenőrzése céljából, hogy a termék kielégíti-e a nemzetközi jogi eszközök elvárásait.

A kijelölt testület köteles a jóváhagyott terméken azonosító jelét elhelyezni vagy elhelyeztetni, és köteles kiállítani a lefolytatott tesztelésekről a megfelelőségi bizonyítványt.

3. A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye a termék nemzetközi jogi eszközök elvárásainak való megfelelésének értékelését, valamint a termék tervezésének, gyártásának és működésének a megértését.

EK TELJES KÖRŰ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (H MODUL)

1. A 2. pontban előírt kötelezettségeit teljesítő gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a termékek megfeleljenek a rájuk vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elvárásainak, és köteles erről nyilatkozatot tenni. A gyártó, vagy annak a Közösségen belül letelepedett, meghatalmazott képviselője köteles minden egyes terméken jelölést elhelyezni és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani. A jelölés mellett fel kell tüntetni a 4. pont szerinti felügyelet ellátásáért felelős kijelölt szervezet azonosító jelét.

2. A gyártó a gyártási folyamathoz, az utolsó termékellenőrzéshez és a 3. pont szerinti teszteléshez köteles jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni, és köteles alávetni magát a 4. pontban előírt felügyeleti eljárásoknak.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó köteles egy kijelölt testületet felkérni minőségbiztosítási rendszerének az értékelése céljából.

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a megvizsgálandó termékkategóriával kapcsolatos összes információt,

- a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentációt.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a termékek megfeleljenek a rájuk vonatkozó nemzetközi jogi eszközökben leírt elvárásoknak.

A minőségbiztosítási rendszer gyártó által alkalmazott minden elemét, elvárását és rendelkezését szisztematikus és rendezett módon írásos irányelvek, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások következetesen egyértelmű értelmezését.

A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának különösen az alábbiak leírását kell tartalmaznia:

- a minőségbiztosítási rendszer célkitűzéseit és szervezeti felépítését, a vezetőség termékminőséggel kapcsolatos feladatait és hatásköreit,

- a műszaki tervezési leírásokat az alkalmazásra kerülő követelményeket is beleértve, valamint annak a biztosítékát, hogy a termékekre vonatkozó nemzetközi jogi eszközökben előírt lényegesebb elvárások ki lesznek elégítve,

- az érintett termékkategóriához tartozó termékek tervezésirányítását és tervezés-ellenőrzését, a tervezésben felhasználásra kerülő eljárásokat és szisztematikus intézkedéseket,

- a felhasználásra kerülő megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikákat, eljárásokat és szisztematikus intézkedéseket,

- a gyártás előtt, folyamán és után végrehajtandó vizsgálatokat és lefolytatandó teszteléseket, valamint a végrehajtás gyakoriságát,

- a minőségbiztosítási nyilvántartásokat, úgymint az ellenőrzésekről készített jelentéseket és tesztelési adatokat, kalibrációs adatokat, az érintett személyzet képesítéseiről készített jelentéseket stb.,

- az elvárt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer működési hatékonyságának a nyomon követéséhez használt eszközöket.

A kijelölt testület a gyártót döntéséről köteles tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményei alapján megállapított következtetéseket és az ellenőrzés eredményeként meghozott indokokkal alátámasztott döntéseket.

4. A kijelölt testület felelősségi körébe tartozó EK felügyeleti tevékenység

4.1. A felügyelet gyakorlásának célja annak ellenőrzése, hogy a gyártó gondosan teljesíti-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeit.

4.2. A gyártó köteles a kijelölt testület számára engedélyezni a belépést ellenőrzés végrehajtása céljából a tervező-, gyártó-, ellenőrző, tesztelő- és raktárhelyiségekbe és köteles a rendelkezésére bocsátani minden szükséges információt, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációjával,

- a minőségbiztosítási rendszer tervezési szakaszához készített adatok nyilvántartásait, például az elemzések, számítások, tesztek stb. eredményeit,

- a minőségbiztosítási rendszer gyártási szakaszához készített adatok nyilvántartásait, úgymint az ellenőrzésekről készített jelentéseket és tesztelési adatokat, kalibrációs adatokat, az érintett személyzet képesítéseiről készített jelentéseket stb.

4.3. A kijelölt testület köteles időszakonként ellenőrzéseket végrehajtani annak biztosítása céljából, hogy a gyártó tartsa fenn és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert és az ellenőrzésekről készített jelentéseket köteles a gyártó rendelkezésére bocsátani.

5. A gyártó köteles az utolsó termék gyártásától számított legalább 10 éven keresztül megőrizni a nemzeti igazgatások számára:

- a 3.1. pont második bekezdés második fordulatának rendelkezéseiben említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett frissítéseket,

- a kijelölt testületnek a 3.4. pont utolsó bekezdésében, valamint a 4.3. és 4.4. pontokban említett döntéseit és jelentéseit.

7. Tervvizsgálat

7.1. A gyártó köteles tervvizsgálat végrehajtása céljából egy kijelölt testületet felkérni.

7.2. A kérelmet olyan formában kell elkészíteni, hogy az tegye lehetővé a termék tervezésének, gyártásának és működésének a megértését és annak a vizsgálatát, hogy a termék kielégíti-e a nemzetközi jogi eszközök elvárásait.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a műszaki tervezési leírásokat az alkalmazott követelményeket is beleértve,

- a megfelelőséget alátámasztó bizonyítékokat, különösen abban az esetben, ha az 5. cikkben meghatározott követelményeket nem teljes mértékben alkalmazzák. Az ilyen alátámasztó bizonyítékok között fel kell tüntetni a gyártó saját laboratóriumában, vagy általa megbízott laboratóriumban lefolytatott tesztelések eredményeit is.

7.3. A kijelölt testület köteles megvizsgálni a kérelmet és, ha a terv megfelel a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elvárásainak, kibocsátani a kérelmező számára az EK tervvizsgálati bizonyítványt. A bizonyítványnak tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit, az érvényességi feltételeket, a jóváhagyott terv azonosításához szükséges adatokat, és ha szükséges, a termék működési leírását.

7.4. A kérelmező a jóváhagyott terveken végrehajtott minden módosításról köteles azt a kijelölt testületet tájékoztatni, amely az EK tervvizsgálati bizonyítványt kibocsátotta. A jóváhagyott terveken végrehajtott módosításokhoz az EK tervvizsgálatot kibocsátó kijelölt testület további jóváhagyásának a megszerzése szükséges abban az esetben, ha a végrehajtott módosítások a nemzetközi jogi eszközök elvárásainak kielégítését vagy a termék rendeltetésszerű használatának a körülményeit befolyásolják. Az ilyen további jóváhagyást az eredeti EK tervvizsgálati bizonyítvány kiegészítése formájában kell megadni.

7.5. A kijelölt testület felkérésre köteles a lobogó szerinti tagállamot és a többi kijelölt testületet tájékoztatni:

- a kibocsátott EK tervvizsgálati bizonyítványokról és azok kiegészítéseiről,

- a visszavont EK tervjóváhagyásokról és kiegészítő jóváhagyásokról.

[1] A típus a termék különféle változatait magában foglalhatja, amennyiben a változatok közötti eltérések nem befolyásolják a termék biztonságosságát és egyéb, a termék teljesítményével kapcsolatos elvárásokat.

--------------------------------------------------

C. MELLÉKLET

A tagállamok által a testületek kijelölésekor figyelembe veendő minimális elvárások

1. A kijelölt testületeknek ki kell elégíteniük az EN 45000 szabványsorozatban előírt elvárásokat.

2. A kijelölt testületnek függetlennek kell lennie és nem állhat a gyártók vagy szállítók ellenőrzése alatt.

3. A kijelölt testületnek a Közösség területén letelepedett testületnek kell lennie.

4. Ha a kijelölt testület típusjóváhagyásokat bocsát ki egy tagállam helyett és nevében, a tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a kijelölt testület képesítései, műszaki szakértelme és személyzete megfelelő és alkalmas legyen az ebben az irányelvben előírt elvárások kielégítésére és magas szintű biztonság elérését garantálják.

5. A kijelölt testületnek rendelkeznie kell tengerészeti szakismeretekkel.

A kijelölt testület jogosult megfelelőségi vizsgálati eljárást lefolytatni mind a Közösségen belül, mind a Közösségen kívül letelepedett gazdálkodó szervezetek számára.

A kijelölt testület jogosult megfelelőségi vizsgálati eljárást lefolytatni mind a Közösség tagállamai, mind a Közösség területén kívüli államok számára mind otthoni székhelyű eszközeivel, mind külföldi leányvállalatai személyzetének foglalkoztatásával.

Ha a kijelölt testület leányvállalata folytat le megfelelőségi vizsgálati eljárásokat, a megfelelőségi vizsgálati eljárások okmányait a kijelölt testület által és nevében kell kiállítani, nem pedig a leányvállalat nevében.

Másik tagállamban letelepedett kijelölt testület leányvállalata ugyanakkor kibocsáthat megfelelőségi vizsgálati eljárással kapcsolatos dokumentumokat abban az esetben, ha azt az a másik tagállam jelölte ki.

--------------------------------------------------

D. MELLÉKLET

Megfelelőségi jelölés

A megfelelőségi jelölést az alábbi formában kell elkészíteni:

+++++ TIFF +++++

A jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor a fenti rajzon látható arányokat meg kell tartani.

A jelölés különféle elemeinek lényegileg ugyanolyan függőleges méretezésűnek kell lenniük, a minimális engedélyezett méret 5 mm.

Kisméretű felszerelések esetében a minimális méretkorlátozástól el lehet tekinteni.

--------------------------------------------------

31996L0098