31996D1692



Hivatalos Lap L 228 , 09/09/1996 o. 0001 - 0104


Az Európai Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozata

(1996. július 23.)

a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Serződésre, és különösen annak 129d. cikke első bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárással összhangban [4],

(1) mivel a transzeurópai hálózatok létrehozásának és fejlesztésének nagy szerepe van a fő közösségi célkitűzések megvalósulásában, azaz a belső piac zökkenőmentes működésében, és a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésében;

(2) mivel a Közösség területét behálózó transzeurópai közlekedési hálózatok létrehozásának és fejlesztésének az is konkrét célja, hogy biztosítsa a személyek és áruk lehető legjobb társadalmi, környezeti és biztonsági feltételek között történő fenntartható mobilitását, és komparatív előnyeiket figyelembe véve integráljon minden közlekedési módot; mivel a munkahelyteremtés a transzeurópai hálózat egyik lehetséges hasznos velejárója;

(3) mivel a Bizottság Fehér Könyve a közös közlekedéspolitika fejlesztéséről a meglévő kapacitások optimális kihasználására, valamint a különböző közlekedési módokhoz kapcsolódó valamennyi hálózatnak az utasok és áruk közúti, vasúti, belvízi, tengeri és légi szállítása és a kombinált árufuvarozása tekintetében egy transzeurópai hálózatba történő integrálására szólít fel;

(4) Mivel a közeli rendeletetésű vízi fuvarozás, többek között, elősegítheti a szárazföldi közlekedési útvonalak tehermentesítését;

(5) Mivel az európai szintű hálózati integráció csak fokozatosan, a különböző közlekedési módok összekapcsolásával fejleszthető, tekintettel a valamennyiükben rejlő előnyök jobb kihasználására;

(6) Mivel e célkitűzések megvalósításához az irányvonalak meghatározására a szubszidiaritás elvével összhangban közösségi fellépés szükséges; mivel a transzeurópai közlekedési hálózatok terén javasolt közösségi fellépés kereteit és prioritásait meg kell határozni;

(7) Mivel meg kell jelölni azokat a közös érdekű projekteket, amelyek hozzájárulnak e célkitűzések megvalósulásához, és amelyek megfelelnek az így meghatározott fellépés prioritásainak; mivel csak azokat a projekteket lehet figyelembe venni, amelyek gazdaságilag potenciálisan életképesek;

(8) Mivel a közös érdekű projektek megvalósítása során a tagállamoknak a Tanács az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK [5] tanácsi irányelv értelmében, és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi [6] irányelvet alkalmazva a környezeti hatástanulmányok elvégzésekor tekintettel kell lenniük a környezet védelmére;

(9) Mivel a vélhetően jelentős környezeti hatásokkal járó köz- és magánprojektekre csak ezeknek a potenciális hatásoknak az érvényes közösségi szabályoknak megfelelő előzetes felmérése után szabad engedélyt adni;

(10) Mivel meg kell jelölni azokat a közös érdekű projekteket, amelyek nemcsak a multimodális megközelítés szerinti különböző közlekedési módokat, hanem a forgalomirányítási és felhasználói információs rendszereket, és a helymeghatározási és navigációs rendszereket is érintik;

(11) Mivel e határozat egyik célja az, hogy megjelölje az ilyen közös érdekű projekteket; mivel ezek a projektek az I. és II. mellékletben, és e határozat rendelkező részében vannak megnevezve; mivel az esseni Európai Tanács e projektek közül tizennégynek különös jelentőséget tulajdonított;

(12) Mivel a Bizottságnak e határozat végrehajtásáról kétévente jelentést, ötévente pedig olyan jelentést kell beterjesztenie, amelyből kiderül, hogy az irányelveket felül kell-e vizsgálni;

(13) Mivel a Bizottságnál egy bizottságot kell létrehozni olyan feladatokkal, amelyek között a Bizottság támogatása is szerepel, amikor az ezeknek az irányelveknek a megvalósulását és alakulását vizsgálja,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Cél

(1) E határozat célja, hogy meghatározza azokat az iránymutatásokat, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat terén előirányzott intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és kereteire vonatkoznak; ezek az irányelvek olyan közös érdekű projekteket jelölnek meg, amelyek megvalósítása Közösség-szerte hozzájárul a hálózat fejlődéséhez.

(2) Az 1. bekezdésben említett iránymutatások egy olyan általános keretet jelentenek, amelynek célja, hogy olyan közös érdekű projektek végrehajtására ösztönözze a tagállamokat, és - adott esetben - a Közösséget, amelyek célja a transzeurópai közlekedési hálózat kohéziójának, összekapcsolásának és interoperabilitásának, illetve a hálózat elérhetőségének biztosítása. Ezek a projektek olyan közös célkitűzést jelentenek, amelynek végrehajtása kidolgozottsági fokuktól és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függ, a tagállamok vagy a Közösség anyagi kötelezettségvállalásának előzetes megítélése nélkül. Ezen irányelveknek célja az is, hogy előmozdítsák a magánszektor részvételét.

(3) A legfontosabb követelményeket:

- a transzeurópai közlekedési hálózat interoperabilitására,

- a közlekedési telematikára és a járulékos szolgáltatásokra

vonatkozóan a Szerződésnek megfelelően, és e határozattól különállóan határozzák meg.

2. cikk

Célkitűzések

(1) A transzeurópai közlekedési hálózat 2010-ig fokozatosan, a Közösséget behálózó szárazföldi, tengeri és légiközlekedési infrastruktúrális hálózatok integrálásával, az I. mellékletben található térképeken jelzett terveknek, és/vagy a II. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelően jön létre.

(2) A hálózatnak:

a) a belső határok nélküli területen, a lehető legjobb társadalmi és biztonsági feltételek között biztosítania kell a személyek és áruk fenntartható mobilitását, miközben elő kell segítenie a közösségi célkitűzések elérését, különösen a környezet és a verseny tekintetében, és hozzá kell járulnia a gazdasági és társadalmi kohézió erősítéséhez;

b) elfogadható gazdasági feltételek mellett kiváló minőségű infrastruktúrát kell kínálnia a felhasználók számára;

c) magában kell foglalnia valamennyi közlekedési módot, figyelembe véve azok komparatív előnyeit;

d) lehetővé kell tennie a meglévő kapacitások optimális kihasználását;

e) a lehetőségekhez mérten képesnek kell lennie a közlekedési módokon belüli interoperabilitásra, és ösztönöznie kell a különböző közlekedési módok közötti intermodalitást;

f) a lehetőségekhez mérten gazdaságilag életképesnek kell lennie;

g) a Közösség valamennyi tagállamának területére ki kell terjednie, hogy megkönnyítse általában a hozzáférést, a szigeteket, a körülzárt és periférikus régiókat összekapcsolja a központi régiókkal, és torlódások nélküli összeköttetést teremtsen a Közösség nagyobb agglomerációi és régiói között;

h) összekapcsolhatónak kell lennie az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Közép- és Kelet-Európa, és a Földközi-tengeri országok hálózataival, miközben, ugyanakkor, elősegíti az interoperabilitást és ezeknek a hálózatoknak az elérését, amennyiben az közösségi érdeknek bizonyul.

3. cikk

A hálózat terjedelme

(1) A transzeurópai hálózat közlekedési infrastruktúrából, forgalomirányítási rendszerekből, illetve helymeghatározási és navigációs rendszerekből áll.

(2) A közlekedési infrastruktúra közúti, vasúti, és belvízi hálózatokból, tengeri kikötőkből és belvízi hajóutak mellett fekvő kikötőkből, illetve más összekapcsolási pontokból áll.

(3) A forgalomirányítási rendszerek, és a helymeghatározási és navigációs rendszerek a hálózat összehangolt működésének és a hatékony forgalomirányítási biztosításának céljából magukban foglalják a szükséges műszaki berendezéseket, valamint az információs és távközlési rendszereket.

4. cikk

Intézkedési keretek

A közösségi intézkedések keretei a következőket érintik:

a) a hálózati tervek összeállítása és felülvizsgálata;

b) közös érdekű projektek megjelölése;

c) a meglévő hálózat adaptálása;

d) a hálózati interoperabilitás ösztönzése;

e) a közlekedési módok optimális párosítása, többek között olyan összekapcsolási köpontok kialakításával, amelyeknek áruk fuvarozása esetén, az intermodalitás hatékony kihasználhatósága érdekében, a lehetőségekhez mérten, a városközpontoktól távol kell elhelyezkedniük;

f) törekvés a pénzügyi támogatás egységességére és komplementaritására az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályoknak megfelelően;

g) kutatás és fejlesztés;

h) együttműködés, és megfelelő megállapodások megkötése a hálózatfejlesztésben érdekelt harmadik országokkal;

i) ösztönzők a tagállamok és nemzetközi szervezetek számára, a Közösség által követett célkitűzések előmozdítása céljából;

j) az érdekelt felek közötti folyamatos együttműködés elősegítése;

k) minden más olyan intézkedés, amely szükségesnek bizonyul a 2. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.

5. cikk

Prioritások

A 2. cikkben rögzített célkitűzéseket figyelembe véve a prioritások a következők:

a) a torlódások megszüntetéséhez, a hiányzó szakaszok pótlásához és a fontosabb útvonalak befejezéséhez szükséges csatlakozások, fő kapcsolatok és összeköttetések kialakítása és fejlesztése;

b) a hálózathoz való eljutást biztosító infrastruktúra létrehozása és fejlesztése, lehetővé téve a szigetek, a körülzárt és periférikus régiók összekapcsolását a Közösség központi régióival;

c) a különböző közlekedési módok optimális kombinálása és integrálása;

d) a környezeti megfontolások beépítése a hálózat megtervezésébe és fejlesztésébe;

e) a hálózati elemek interoperabilitásának fokozatos elérése;

f) a meglévő infrastruktúra kapacitásának és hatékonyságának optimalizálása;

g) az összekapcsolási pontok és intermodális platformok létrehozása és korszerűsítése;

h) nagyobb biztonság és hálózati megbízhatóság;

i) a hálózati forgalomirányítási és -ellenőrzési, és a felhasználói információs rendszerek fejlesztése és létrehozása, tekintettel az infrastruktúra-kihasználás optimalizálására;

j) a transzeurópai közlekedési hálózat korszerűbb megtervezéséhez és jobb megvalósításához hozzájáruló tanulmányok.

6. cikk

Harmadik országok hálózatai

A Közösség eseti alapon, a Szerződés megfelelő eljárásai alapján dönt a közös érdekű projektek támogatásáról, és a hálózatok összekapcsolásának és interoperabilitásának fejlesztéséről annak érdekében, hogy biztosítsa harmadik országok hálózatainak a transzeurópai közlekedési hálózattal való kompatibilitását.

7. cikk

Közös érdekű projektek

(1) A Szerződés szabályaival, különösen a verseny kérdéseire vonatkozókkal összhangban közös érdekűnek tekintendő minden olyan projekt, amely:

- a 2. cikkben rögzített célkitűzéseket követi,

- a 3. cikkben ismertetett hálózattal kapcsolatos,

- az 5. cikkben rögzített egy, vagy több prioritásnak megfelel, és

- a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés alapján gazdaságilag potenciálisan életképes.

(2) A projekteknek a 9-17. cikkben ismertetett hálózat valamely elemével kapcsolatban kell lenniük, és különösen:

- kapcsolódniuk kell az I. mellékletben található térképeken megjelölt útvonalakhoz, és/vagy

- meg kell felelniük a II. melléklet előírásainak vagy szempontjainak.

(3) A tagállamok az 1. cikk (2) bekezdésben megállapított elvek keretein belül megteszik mindazokat a lépéseket, amelyeket szükségesnek tartanak.

8. cikk

Környezetvédelen

(1) A tagállamoknak, amikor projekteket fejlesztenek és hajtanak végre, a közös érdekű projektek környezeti hatásfelmérésének elvégzése révén, amelyet a 85/337/EGK irányelv alapján, és a 92/43/EGK irányelv alkalmazásával kell végrehajtani, tekintettel kell lenniük a környezetvédelemre.

(2) A Bizottság:

a) kidolgozza a megfelelő elemző módszereket a teljes hálózat környezeti hatásának stratégiai értékeléséhez;

b) kidolgozza a korridorelemzés megfelelő módszereit, amelyek minden lényeges közlekedési módra vonatkoznak maguknak a korridorok meghatározásának sérelme nélkül. A korridor-koncepció kidolgozásában figyelemmel kell lenni arra, hogy minden tagállamot és régiót be kell kapcsolni a transzeurópai közlekedési hálózatba, és különösen arra, hogy a szigeteket, körülzárt és periférikus régiókat össze kell kapcsolni az Unió központi régióival.

A Bizottság, ahogyan és amennyiben szükséges, a 2. cikkben rögzített célkitűzések megvalósítása céljából e munka eredményét a 21. cikkben előírt iránymutatásokról szóló jelentésében figyelembe veszi.

2. SZAKASZ

KÖZÚTHÁLÓZAT

9. cikk

Jellemzők

(1) A transzeurópai közúthálózat magában foglalja azokat az akár meglévő, akár új, vagy átalakítandó olyan autópályákat és jó minőségű közutakat, amelyek:

- fontos szerepet jÁtszanak a távolsági forgalomban, vagy

- a hálózat által megjelölt útvonalakon elkerülik a fontosabb városközpontokat, vagy

- összeköttetést biztosítanak más közlekedési módokkal, vagy

- a körülzárt és periférikus régiókat összekapcsolják a Közösség központi régióival.

(2) A hálózat a felhasználók számára magas, egységes és folyamatos színvonalú szolgáltatásokat, kényelmet és biztonságot garantál.

(3) A forgalomirányítási rendszerek közti európai, nemzeti és regionális szintű aktív együttműködés alapján, a forgalomirányítási és felhasználói tájékoztató infrastruktúra a hálózat részét képezi.

3. SZAKASZ

VASÚTHÁLÓZAT

10. cikk

Jellemzők

(1) A vasúthálózat nagysebességű vasúthálózatból és hagyományos vasúthálózatból áll.

(2) A nagysebességű vasúthálózat a következőkből áll:

- különlegesen megépített, általában 250 km/h, vagy - a jelenlegi vagy új technológia alkalmazásával - annál nagyobb sebességre alkalmassá tett nagysebességű vonalak,

- 200 km/h sebességre alkalmassá tett, különlegesen korszerűsített nagysebességű vonalak,

- különlegesen korszerűsített nagysebességű vonalak, amelyek helyrajzi, domborzati, vagy várostervezési korlátozások eredményeként különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyeken a sebességet eseti jelleggel kell alakítani.

Ezt a hálózatot az I. mellékletben jelzett vonalak nagysebességű vonalakként vagy nagy sebességhez átalakított vonalakként jelölik.

(3) A hagyományos vasúthálózat hagyományos vasúti közlekedésre szolgáló vonalakból áll, beleértve a 14. cikkben említett kombinált árufuvarozás vasúti szakaszait.

(4) A hálózat:

- fontos szerepet jÁtszik a távolsági áru- és személyforgalomban,

- fontos szerepet játszik a távolsági kombinált árufuvarozás üzemeltetésében,

- lehetővé teszi az összeköttetést más közlekedési módok hálózataival, illetve a regionális és helyi vasúthálózatok elérését.

(5) A hálózat a felhasználók számára, folytonosságának és interoperabilitásának fokozatos megvalósításának köszönhetően magas minőségi és biztonsági színvonalat kínál, amelyet különösen a műszaki harmonizáció és az összehangolt szervezési és ellenőrző rendszer teremt meg.

4. SZAKASZ

BELVÍZI HAJÓÚT-HÁLÓZAT ÉS BELVÍZI HAJÓUTAK MELLETT FEKVŐ KIKÖTŐK

11. cikk

Jellemzők

(1) A transzeurópai belvízi hajóút-hálózat folyókból és csatornákból, illetve különböző mellékfolyókból, és az azokat összekötő csatlakozásokból áll. Lehetővé teszi, különösen az ipari térségek és a főbb peremtelepülések közti összeköttetés megteremtését, és ezeknek a kikötőkkel történő összekapcsolását.

(2) A hálózat részét képező vízi utak minimális műszaki jellemzői azok, amelyeket a IV. osztályú vízi utakra állapítottak meg, amelyek 80-85 m hosszú, és 9,50 m széles hajók vagy tolatmányok áthaladását teszik lehetővé. Ha a hálózat részét képező vízi utat korszerűsítenek, vagy építenek, a műszaki előírásnak meg kell felelnie legalább a IV. osztálynak, lehetővé kell tegye egy későbbi időpontban az Va./Vb. osztály elérését, és megfelelő módon lehetőséget kell biztosítania a kombinált árufuvarozásra használt hajók áthaladására. Az Va. osztály 110 m hosszú, és 11,40 m széles hajók vagy tolatmányok, az Vb. osztály pedig 172-185 m hosszú, és 11,40 m széles hajók vagy tolatmányok áthaladását teszi lehetővé.

(3) A belvízi hajóút mellett fekvő kikötők a hálózat részét képezik, különösen, mint a 2. bekezdésben említett vízi utak és más közlekedési módok közötti összekapcsolódási pontok.

(4) A forgalomirányítási infrastruktúra a hálózat részét képezi.

5. SZAKASZ

TENGERI KIKÖTŐK

12. cikk

Jellemzők

A tengeri kikötők lehetővé teszik a tengeri közlekedés fejlesztését, és a szigetek számára hajózási csatlakozást, illetve a tengeri közlekedés és más közlekedési módok között összekapcsolási pontokat jelentenek. A fuvarozók számára berendezéseket és szolgáltatásokat biztosítanak. Infrastruktúrájuk többféle szolgáltatást biztosít a személyszállítás és árufuvarozás számára, beleértve a kompjáratokat és a közeli- és távoli-rendeltetésű hajózási szolgáltatásokat, beleértve a part menti hajózást a Közösségen belül, illetve a Közösség és harmadik országok között.

6. SZAKASZ

REPÜLŐTEREK

13. cikk

Jellemzők

(1) A transzeurópai repülőterek hálózata a Közösség területén belül található repülőterekből áll, amelyek a kereskedelmi légi forgalom számára nyitva állnak, és amelyek megfelelnek a II. mellékletben rögzített szempontoknak. Ezeket a repülőtereket az általuk bonyolított forgalom volumenének és típusának, illetve hálózaton belüli funkciójuknak megfelelően különböző kategóriákba sorolják. Ezek lehetővé teszik a légi csatlakozások fejlesztését, és a légi közlekedés, illetve más közlekedési módok közti kapcsolat megteremtését.

(2) A transzeurópai repülőtér-hálózat bázisát a nemzetközi összekapcsolási pontok és a közösségi összekapcsolási pontok képezik. A Közösség és a világ többi része közti kapcsolatok elsősorban a nemzetközi összekapcsolási pontokon keresztül valósulnak meg. A kapcsolatot a Közösségen belül lényegében a közösségi összekapcsolási pontok biztosítják, míg a Közösségen kívüli szolgáltatások továbbra is az ágazatnak csak egy kis részét teszik ki. A regionális összekapcsolási pontok és hozzáférési pontok megkönnyítik a hálózat bázisához való hozzáférést, vagy segítik a periférikus és elszigetelt régiók megnyitását.

7. SZAKASZ

KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁSI HÁLÓZAT

14. cikk

Jellemzők

(1) A kombinált transzeurópai árufuvarozási hálózat a következőkből áll:

- a kombinÁlt árufuvarozásra és hajózásra alkalmas vasutak és belvízi hajóutak, amelyek - adott esetben - közúti elő és/vagy utánfuvarozással, lehetővé teszik az áruk nagy távolságra történő fuvarozását;

- vasutak, belvízi hajóutak, hajózási útvonalak és közutak közti átrakást lehetővé tevő berendezések;

- alkalmas gördülőállomány, ideiglenes jelleggel, ha a még átalakítatlan infrastruktúra miatt erre szükség van.

8. SZAKASZ

HAJÓZÁSIRÁNYÍTÁSI ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT

15. cikk

Jellemzők

A transzeurópai hajózásirányítási és információs hálózat magában foglalja:

- a part menti és kikötői hajózásirányítási-rendszereket,

- a hajózási helymeghatározási rendszereket,

- a veszélyes, vagy szennyező árukat szállító hajók adatszolgáltatási rendszereit,

- tengeri vészjelző- és biztonsági rendszereket,

annak érdekében, hogy garantálják a hajózás és a környezetvédelem magas fokú biztonságát és hatékonyságát a Közösség tagállamaihoz tartozó hajózási övezetekben.

9. SZAKASZ

LÉGI FORGALOMIRÁNYÍTÁSI HÁLÓZAT

16. cikk

Jellemzők

A transzeurópai légi forgalomirányítási hálózat az általános repülésre fenntartott légtérből, légi útvonalakból, földi navigációs berendezésekből, forgalomtervező és -irányítási rendszerekből és olyan légi forgalomirányítási rendszerekből (irányító központok, légtérfelügyeleti és légiforgalmi távközlő berendezésekből) áll, amelyek az európai légtérben a biztonságos és hatékony repüléshez szükségesek.

10. SZAKASZ

HELYMEGHATÁROZÁSI ÉS NAVIGÁCIÓS HÁLÓZAT

17. cikk

Jellemzők

A transzeurópai helymeghatározási és navigációs rendszerek hálózata műholdas helymeghatározási és navigációs rendszerekből és azokból a rendszerekből áll, amelyeket a jövőbeli Európai Rádiónavigációs Terv fog meghatározni. Ezek a rendszerek olyan megbízható és hatékony helymeghatározási és navigációs szolgáltatást biztosítanak, amelyet minden közlekedési mód igénybe vehet.

11. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Bizottság az információcsere és a jelentéstétel biztosítására

(1) A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot azokról a nemzeti tervekről és programokról, amelyeket a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére állítottak össze, különösen ami az e határozat által meghatározott közös érdekű projekteket illeti.

(2) A Bizottság megalakítja a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Bizottságát, a továbbiakban "a bizottság", amely a tagállamok képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság egyik képviselője. A bizottság információt cserél a tagállamok által bejelentett tervekről és programokról, és a transzeurópai hálózat fejlesztésére vonatkozó minden kérdést megvizsgálhat.

(3) A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, és a Régiók Bizottságának az e határozatban ismertetett irányelvek megvalósításáról.

A jelentés elkészítésében a Bizottságot a 2. bekezdésben említett bizottság fogja segíteni.

19. cikk

Konkrét projektek

A III. melléklet, jelzésképpen, tartalmazza azokat az I. és II. mellékletben, valamint az e határozat egyéb rendelkezéseiben meghatározott projekteket, amelyeknek az esseni Európa Tanács különös jelentőséget tulajdonított.

20. cikk

Multimodális közlekedés és forgalomirányítás

Az I. és II. mellékletben felsorolt egyéb közös érdekű projektek közül, a hálózat kiegészítésére tekintettel, különös figyelmet kapnak azok, amelyek a multimodális közlekedéssel és az új forgalomirányítási módszerekkel kapcsolatosak.

21. cikk

Az iránymutatások felülvizsgálata

(1) E határozat hatályba lépése után ötévente, először pedig 1999. július 1-jéig, a Bizottság egy jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amelyben jelzi, hogy a közlekedés terén, különösen pedig a vasúti közlekedésben lezajlott gazdasági fejleményeket és a technológia fejlődését figyelembe véve ki kell-e igazítani az irányelveket.

A jelentés összeállításánál a Bizottságot a 18. cikkben említett bizottság segíti.

(2) Az 1. bekezdésben említett jelentést követően a Bizottság - ha szükséges - megfelelő javaslatokat terjeszt elő.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

A közlekedési infrastruktúra terén konzultációs szabályok megállapításáról és egy bizottság létrehozásáról szóló, 1978. február 20-i 78/174/EGK [7] tanácsi határozat hatályát veszti.

23. cikk

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése utáni napon lép hatályba.

24. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1996. július 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

K. Hänsch

a Tanács részéről

az elnök

M. Lowry

[1] HL C 220., 1994.8.8., 1. o., és HL C 97., 1995.4.20., 1. o.

[2] HL C 397., 1994.12.31., 23. o.

[3] HL C 210., 1995.8.14., 34. o.

[4] Az Európai Parlament 1995. május 18-i véleménye (HL C 151., 1995.6.19., 234. o.). A Tanács 1995. szeptember 28-i közös álláspontja (HL C 331., 1995.12.8., 1. o.) és az Európai Parlament 1995. december 13-i határozata (HL C 17., 1996.1.22., 58. o.). A Tanács 1996. július 15-i határozata, és az Európai Parlament 1996. július 17-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem hirdették ki).

[5] HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

[6] HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[7] HL L 54., 1978.2.25., 16. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A TÉRKÉPEKEN JELZETT HÁLÓZATI RAJZOK [1]

2. szakasz: Közúthálózat

2.0. Európa

2.1. Belgium/Luxemburg

2.2. Dánia

2.3. Németország

2.4. Görögország

2.5. Spanyolország

2.6. Franciaország

2.7. Írország

2.8. Olaszország

2.9. Hollandia

2.10. Ausztria

2.11. Portugália

2.12. Finnország

2.13. Svédország

2.14. Egyesült Királyság

3. szakasz: Vasúthálózat

3.0. Európa

3.1. Belgium

3.2. Dánia

3.3. Németország

3.4. Görögország

3.5. Spanyolország

3.6. Franciaország

3.7. Írország

3.8. Olaszország

3.9. Luxemburg

3.10. Hollandia

3.11. Ausztria

3.12. Portugália

3.13. Finnország

3.14. Svédország

3.15. Egyesült Királyság

4. szakasz: Belvízi hajóút-hálózat

4. Európa

5. szakas: Tengeri kikötők

A tengeri kikötőket magukban foglaló közös érdekű projekteket ez a határozat a II. melléklet szempontjainak segítségével határozza meg, és ezek a Közösség tagállamainak bármely kikötőjében lehetnek. Tekintettel arra, hogy egy térképen nem lehet minden kikötőt feltüntetni, az I. mellékletben nincs a tengeri kikötőkről térkép.

6. szakasz: Repülőterek

6.0. Európa

6.1. Belgium/Dánia/Németország/Luxemburg/Hollandia/Ausztria

6.2. Görögország

6.3. Spanyolország/Portugália

6.4. Franciaország

6.5. Írország/Egyesült Királyság

6.6. Olaszország

6.7. Finnország/Svédország

7. szakasz: Kombinált szállítási hálózat

7.1. A. Vasút

B. Vasút, nagybani

7.2. Belvízi hajóutak

Megjegyzés:

A "tervezett" kifejezés a térképek jelmagyarázatában a közös érdekű infrastrukturális projektek valamennyi szakaszára vonatkozik, az előtanulmányoktól az építkezésig.

2. SZAKASZ

KÖZÚTHÁLÓZAT

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

2.0.2.1.2.2.2.3.2.4.2.5.2.6.2.7.2.8.2.9.2.10.2.11.2.12.2.13.2.14.

3. SZAKASZ

VASÚTHÁLÓZAT

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

3.0.3.1.3.2.3.3.3.4.3.5.3.6.3.7.3.8.3.9.3.10.3.11.3.12.3.13.3.14.3.15.

4. SZAKASZ

BELVÍZI HAJÓÚT-HÁLÓZAT

+++++ TIFF +++++

4.

6. SZAKASZ

REPÜLŐTEREK

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

6.0.6.1.6.2.6.3.6.4.6.5.6.6.6.7.

7. SZAKASZ

KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁSI HÁLÓZAT

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

7.1.-A.7.I.-B.7.2.

[1] A térképek a rendelkező részben és/vagy a II. mellékletben említett megfelelő szakaszokra vonatkoznak.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK SZEMPONTJAI ÉS ELŐÍRÁSAI [1]

2. szakasz : Közúthálózat

3. szakasz : Vasúthálózat

4. szakasz : Belvízi hajóút-hálózat és belvízi hajóutak mellett fekvő kikötők

5. szakasz : Tengeri kikötők

6. szakasz : Repülőterek

7. szakasz : Kombinált árufuvarozási hálózat

8. szakasz : Hajózási információs és szervezési hálózat

9. szakasz : Légi forgalomirányítási hálózat

10. szakasz : Helymeghatározási és navigációs hálózat

2. szakasz

Közúthálózat

Az I. mellékletben szereplő összeköttetésekkel kapcsolatos projektek mellett közös érdekű projekteknek kell tekinteni az ilyen összeköttetésekkel kapcsolatos minden infrastrukturális projektet, amely a következőkre vonatkozik:

A. A hálózat fejlesztése, különösen:

- autópálya-szélesítés, vagy közút-korszerűsítés,

- elkerülő útvonalak vagy körgyűrűk építése, illetve korszerűsítése,

- az országos hálózatok interoperabilitásának növelése.

B. Forgalomirányítási és felhasználói információs rendszerek fejlesztése, különösen:

- telematikai infrastruktúra kiépítése forgalmi adatok gyűjtéséhez,

- forgalmi informÁciós központok, és forgalomellenőrzési központok fejlesztése, illetve a különböző országok forgalmi információs központjai közti adatcsere fejlesztése,

- közúti információs szolgáltatások, különösen az RDS-TMC rendszer létesítése [2],

- telematikai infrastruktúrák műszaki interoperabilitása.

3. cikk

Vasúthálózat

Az I. mellékletben szereplő összeköttetésekkel kapcsolatos projektek mellett közös érdekű projekteknek kell tekinteni az ilyen összeköttetésekkel kapcsolatos minden infrastrukturális projektet, amely a következőkre vonatkozik:

- a transzeurópai vasútrendszerek közti interoperabilitás,

- más közlekedési módok hálózataival való összeköttetés.

4. szakasz

Belvízi hajóút-hálózat és belvízi hajóút mellett fekvő kikötők

Belvízi hajóút mellett fekvő kikötők

Az I. mellékletben említett összeköttetésekhez tartozó projektek mellett közös érdekű projektek részének kell tekinteni azokat az infrastrukturális projekteket, amelyek:

A. A 11. cikk (3) bekezdés értelmezésében a belvízi hajóút mellett fekvő kikötőkhöz tartoznak, amelyek eleget tesznek az összes következő feltételnek:

1. az I. mellékletben lévő terv szerint belvízi hajóút-hálózaton találhatók;

2. összeköttetésben állnak más transzeurópai útvonalakkal;

3. átrakó berendezések, különösen:

- átrakó központok,

- konténerterminálok,

- fel/lerakó berendezések.

B. és megfelelnek egy vagy több következő kategóriának:

1. belvízi hajóutak felőli kikötő megközelítés;

2. kikötői infrastruktúra a kikötői területen belül;

3. a kikötői területen belüli egyéb közlekedési infrastruktúra;

4. más közlekedési infrastruktúra, amely összeköti a kikötőt a transzeurópai közlekedési hálózat egyéb elemeivel.

Forgalomirányítás

Közös érdekű projekt közé tartozónak kell tekinteni különösen:

- a hajók, különösen a veszélyes, vagy szennyező árut szállító hajók hajóút-kitűzési és forgalomirányító rendszerét,

- a vészhelyzetekben használatos és a belvízi hajóút biztonságát elősegítő távközlési rendszereket.

5. szakasz

Tengeri kikötők

1. Közös érdekű kikötők és kikötőkhöz kötődő projektek kategóriái

A kikötői és a kikötőhöz kötődő infrastrukturális projekteknek a következők közül egy vagy több kategóriába kell tartozniuk:

A. a kikötő megközelítése a tengerről, vagy belvízi hajóutakról, beleértve a téli jégtörő munkák beruházási költségeit;

B. kikötői infrastruktúra a kikötő területén belül;

C. szárazföldi közlekedési infrastruktúra a kikötői területen belül;

D. a kikötőt a transzeurópai közlekedési hálózat elemeivel összekötő szárazföldi közlekedési infrastruktúra.

2. A projektek konkrét céljai

A közös érdekű kikötői és kikötőkhöz kötődő infrastrukturális projekteknek a következők közül egy vagy több konkrét céllal kell rendelkezniük:

- a Közösségen belüli és kívüli kereskedelem növekedésének elősegítése,

- a fenntartható mobilitás elvének támogatása a szárazföldi folyosók telítettségének enyhítésével, és az európai közlekedés külső költségeinek csökkentésével, például a tengeri szállítás teljes forgalomból való részesedésének növelésével, különösen pedig a part menti hajózás támogatásával,

- a megközelíthetőség javítása és a gazdasági és társadalmi összetartozás erősítése az Európai Közösségben a Közösségen belüli tengeri kapcsolatok fejlesztésével, különös figyelmet fordítva a Közösség szigeteire és a periférikus régióira,

- az északi szélesség 60o-nak környékén és afelett található, télen általában jéggel borított Balti-tengeri kikötők tartós megközelítésének lehetővé tétele.

3. Konkrétan teljesítendő feltételek

A projekteknek hozzá kell járulniuk:

- a közlekedésnek a transzeurópai közlekedési hálózatba, vagy a multimodális közlekedési láncba történő integrálásához,

- a környezetbarát közlekedés nagyobb mértékű kihasználásához.

6. szakasz

Repülőterek

I. A közös érdekű repülőtérré válás jogosultsági szempontjai

A közös érdekű repülőtereknek meg kell felelniük a következő összekapcsolási pontok egyikére vonatkozó feltételeinek:

1. A nemzetközi összekapcsolási pontok tartalmazzák:

- mindazokat a repülőtereket vagy repülőtér rendszereket [3], amelyek teljes évi forgalma legalább:

- 5000000 utas, mínusz 10 %, vagy

- 100000 kereskedelmi légijármű, vagy

- 150000 tonna teherÁru volumen, vagy

- 1000000 Közösségen kívüli utas;

vagy

- minden olyan új repülőtér, amelyet meglévő, helyben tovább már nem fejleszthető nemzetközi összekapcsolási pont felváltására építettek.

2. A közösségi összekapcsolási pontok tartalmazzák:

- mindazokat a repülőtereket vagy repülőtér-rendszereket, amelyek éves forgalma:

- 1000000 mínusz 10 %, és 4499999 utas között van, vagy

- 50000 és 149999 tonna teheráru volumen között van, vagy

- 500000 és 899999 utas között van, amelyből legalább 30 % nem belföldi, vagy

- 300000 és 899999 utas között van és az európai kontinensen kívül, a legközelebbi nemzetközi összekapcsolási ponttól több, mint 500 km-re fekszik;

vagy

- minden olyan új repülőtér, amelyet meglévő, helyben tovább már nem fejleszthető közösségi összekapcsolási pont felváltására építettek.

3. A regionális összekötő és összekapcsolási pontok tartalmaznak minden repülőteret

- amelynek éves forgalma 500000 és 899999 utas között van, amelyből a nem belföldi forgalom nem éri el a 30 %-ot, vagy

- amelynek éves forgalma 250000, mínusz 10 % és 499999 utas között van, vagy

- éves teheráru volumene 10000 és 49999 tonna között van, vagy

- valamely tagÁllam szigetén található, vagy

- a Közösség olyan körülzárt területén található, amely 10 tonnát meghaladó maximális felszálló tömegű légijárművel üzemelő kereskedelmi járattal rendelkezik.

A repülőtér körülzárt területen helyezkedik el, ha a legközelebbi nemzetközi vagy közösségi összekapcsolási ponttól mért 100 km-es sugarú körön kívül található. Ez a távolság kivételesen 75 km-re csökkenthető, a nehéz megközelítésből vagy a rossz minőségű belföldi közlekedési infrastruktúrából eredő földrajzi helyzet figyelembe vételével.

II. A repülőtér hálózattal kapcsolatos közös érdekű projektek előírásai

Minden projekt közös érdekű projektnek minősül, ha megfelel a következő előírásoknak:

Projekt előírások | Az elsődlegesen érintett összekapcsolási pont típusa |

I.Meglévő repülőtér kapacitás optimalizálása

1. IntézkedésMeglévő kapacitás optimalizálása a repülőgép-, utas-, vagy teheráru-forgalom szempontjából, beleértve a repülőtéri léginavigációs berendezést | Nemzetközi Közösségi Regionális összekapcsolási pont és elérési pont |

2. IntézkedésA repülőtér védelmének és biztonságának javítása | Nemzetközi Közösségi Regionális összekapcsolási pont és elérési pont |

3. IntézkedésA meglévő infrastruktúra átalakítása, melyet a belső piac létrejötte, különösen pedig az Unión belül a személyek szabad mozgására vonatkozó intézkedések tesznek szükségessé | Nemzetközi Közösségi Regionális összekapcsolási pont és elérési pont |

II.Új repülőtéri kapacitások kialakítása

4. IntézkedésA repülőtéri kapacitást a repülőgép-, utas-, vagy teheráru-forgalom szempontjából meghatározó infrastruktúra és berendezések fejlesztése, beleértve a repülőtéri léginavigációs berendezéseket | Nemzetközi Közösségi |

5. IntézkedésMeglévő, helyben tovább már nem fejleszthető repülőteret, vagy repülőtér-rendszert felváltó új repülőtér építése | Nemzetközi Közösségi |

III.A repülőtéri tevékenységek által keltett ártalmakkal szembeni jobb védelem

6. IntézkedésA környezeti kompatibilitás javítása a zaj és a repülőtéri szennyezések kezelése szempontjából | Nemzetközi Közösségi |

IV.A repülőtér elérési infrastruktúrájának javítása és fejlesztése

7. IntézkedésA repülőtér és az elérési infrastruktúra közti összekapcsolási pontok javítása és fejlesztése | Nemzetközi Közösségi |

8. IntézkedésA kapcsolatok javítása és fejlesztése más közlekedési hálózatokkal, különösen pedig a vasúthálózattal | Nemzetközi Közösségi |

[1] Ezek a szempontok és előírások a rendelkező részben és/vagy az I. mellékletben említett megfelelő szakaszokra vonatkoznak.

[2] Egy olyan digitális közúti forgalmi-tájékoztató rádiórendszer, amelyben az általános üzenetáramlás az út használójának egyedi igényei szerint állítható be.

[3] Repülőtér rendszerek: HL L 240., 1992.8.24., 14. o.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ 1994. DECEMBER 9-I ÉS 10-I ESSENI EURÓPAI TANÁCS ÁLTAL ELFOGADOTT TIZENNÉGY PROJEKT FELSOROLÁSA

1. Észak-déli nagy sebességű vasút/kombinált árufuvarozás:

Nürnberg-Erfurt-Halle/Lipcse-Berlin

Brenner tengely: Verona-München

2. Nagy sebességű vasút (Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London):

Belgium: Francia/Belga határ - Brüsszel -Liege- Belga/Német határ

Brüsszel - Belga/Holland határ

Egyesült Királyság: London - Csatornaalagút megközelítés

Hollandia: Belga/Holland határ - Rotterdam - Amszterdam

Németország: (Aachen) G27 Köln - Rajna/Majna

3. Déli nagy sebességű vasút:

Madrid-Barcelona-Perpignan-Montpellier

Madrid-Vitoria-Dax

4. Keleti nagy sebességű vasút:

Párizs-Metz-Strasbourg-Appenweier-(Karlsruhe) csatlakozással a Metz-Saarbrücken-Mannheim és Metz-Luxemburg vonalakhoz

5. Hagyományos vasút/kombinált árufuvarozás: Betuwe vonal

Rotterdam - Holland/Német határ - (Rajna/Ruhr)

6. Nagy sebességű vasút/kombinált árufuvarozás: Franciaország-Olaszország

Lyon-Torino

Torinó-Milánó-Velence-Trieszt

7. Görög autópályák: Pathe: Río Antírio, Pátra-Athén-Theszaloníki-Promahon (Görök/Bulgár határ) és a Via Egnatia: Igumenítsa-Theszaloníki-Alexandrúpoli-Ormenio (Görög/Bulgár határ) - Kipi (Görög/Török határ)

8. Lisszabon-Valladoid autópálya

9. Hagyományos vasútvonal: Cork-Dublin-Belfast-Larne-Stranraer

10. Malpensa Repülőtér (Milánó)

11. Kötöttpályás vasút/közút Dánia és Svédország között (?resund kötött csatlakozás) beleértve a közutakhoz, vasúthoz, repülőtérhez vezető megközelítési útvonalakat

12. Skandináv háromszög (vasút/közút)

13. Írország/Egyesült Királyság/Benelux közúti kapcsolat

14. Nyugati parti főútvonal (vasút)

--------------------------------------------------

KÖZÖS NYILATKOZAT

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hangsúlyozzák azt a jelentőséget, amelyet a transzeurópai közlekedési hálózat létrehozásának és egységes fejlesztésének tulajdonítanak. Üdvözlik e határozat elfogadását, mely létrehozza a hálózatot, és pontosan kijelöli a közös érdekű projekteket, lehetővé téve a transzeurópai közlekedési hálózat jogi kereteinek véglegessé tételét.

Megjegyzik, hogy ezek a projektek hozzájárulnak a 2. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez, különösen alapvetően hozzájárulhatnak az Unióban a versenyképességhez, a munkahelyteremtéshez és a kohézióhoz, és kielégítik azt az igényt, hogy a szigeteket, a körülzárt és periférikus régiókat összekapcsolják a Közösség központi régióival. Ebben az összefüggésben hangsúlyozzák, hogy azáltal, hogy ezeket a projekteket az I. és II. melléklet, és e határozat rendelkező része megjelöli, azok jogosulttá válnak a Közösség pénzügyi hozzájárulására, amely megkönnyíti és felgyorsítja az érintett tagállamok általi végrehajtásukat.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy a legnagyobb jelentőséget tulajdonítsák azon projektek megvalósításának, amelyeknek különös figyelmet szentelnek. A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja őket azok végrehajtásáról, többek között a 18. és 21. cikkben előírt jelentések révén.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megjelöli a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése céljából az Európai Parlament által második olvasatban elfogadott projekteket.

--------------------------------------------------

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATAI

- Tárgy: I. melléklet, 5. szakasz: tengeri kikötők:

A Bizottság 1997-ben az érdekelt felekkel és az érintett tagállamokkal való konzultációt követően jelentést, és, adott esetben, a kikötői projektekre vonatkozó javaslatot terjeszt be a 6. szakaszban szereplő repülőterek tekintetében követett módszerhez hasonlóan.

- Tárgy: környezeti előírások és csővezeték-hálózat:

A Bizottság:

(a) folytatja az egyes közlekedési módok vonatkozásában a környezeti előírások vizsgálatát;

(b) tanulmányozza egy olyan csővezeték-hálózat létrehozásának lehetőségét, amelyre nem vonatkoznak a transzeurópai energia-hálózat iránymutatásai, valamint a hálózatnak a transzeurópai hálózatba való integrálásának lehetőségét;

és bármilyen megfelelő javaslatot beterjeszt.

- Tárgy: I. melléklet:

A Bizottság azzal a céllal, hogy megállapítsa, az I. mellékletbe történő beépítés jogosultságát, megvizsgálja a Parlament által második olvasatra megszavazott projekteket. Erre a vizsgálatra a 21. cikkben előírt felülvizsgálati eljárás részeként kerül sor.

- Tárgy: 19. és 20. cikk, és III. melléklet:

A Bizottság megerősíti, hogy e határozat semmi olyat nem tartalmaz, amely előre megállapítaná a tagállamok és a Közösség pénzügyi kötelezettségét.

- Tárgy: 20. cikk:

A transzeurópai hálózatok terén a közösségi pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 2236/95/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság megállapítja, hogy a transzeurópai hálózatok költségvetése értelmében fennálló támogatásra vonatkozó projektek értékelésénél különös figyelmet fog fordítani a multimodális jellegű projektekre, és nevezetesen azokra, amelyekben periférikus régiókba elvezető távolsági útvonalak szerepelnek.

--------------------------------------------------