Hivatalos Lap L 270 , 13/11/1995 o. 0001 - 0033
A Tanács 2597/95/EK rendelete (1995. október 23.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak a 43. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel az Európai Parlament véleményére [2], mivel az Európai Közösség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tagja lett; mivel az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött jegyzőköny előírja, hogy a Bizottság benyújtja a kért statisztikai adatokat a FAO számára; mivel a szubszidiaritás elve szerint a javasolt intézkedések célkitűzései csak egy közösségi jogi aktussal érhetőek el, mert csak a Bizottság képes koordinálni a statisztikai információk közösségi szintű összehangolását, míg a halászati statisztikák összegyűjtése, valamint a statisztikák feldolgozásához és a megbízhatóságuk ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége; mivel a nemzeti statisztikai rendszereken alapuló megfelelő közösségi statisztikák létrehozásának különleges eljárása különösen szoros együttműködést kíván meg a Bizottság és a tagállamok között, elsősorban a 72/279/EGK határozattal [3] létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottságon belül, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Minden tagállam benyújtja a Bizottságnak az e tagállam lobogója alatt hajózó vagy az ott bejegyzett, az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató hajók névleges fogásainak adatait, különös tekintettel a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletre [4]. A névleges fogási adatok tartalmazzák az összes, bármely formában kirakodott vagy tengeren átrakodott halászati terméket a fogást követően a tengerbe visszaengedett, a hajón elfogyasztott vagy csaliként felhasznált mennyiségnek a kivételével. Az adatokat tonnára kerekítve, a kirakodási vagy átrakodási élősúlynak megfelelően rögzítik. 2. cikk (1) A névleges fogási adatokat az 1. mellékletben felsorolt, a 2. mellékletben leírt és a 3. mellékletben ábrázolt fő halászati területenként és alkörzetenként kell benyújtani. Valamennyi fő halászati terület esetében a 4. mellékletben sorolják fel azokat a fajokat, amelyekről adatot kell szolgáltatni. (2) Minden naptári évnek az adatait az év végét követő hat hónapon belül nyújtják be. (3) Amennyiben a tagállam hajói az 1. cikk alapján az adott naptári évben nem halásztak fő halászati területen, akkor a tagállam erről értesíti a Bizottságot. Azonban ha halászatot folytattak egy fő halászati területen, csak azokról a halfajok/alkörzet kombinációkról kell adatot szolgáltatni, amelyek esetében az adott évben fogást jegyeztek fel. (4) A tagállamok hajói által kifogott kisebb jelentőségű fajokra vonatkozó adatokat nem szükséges egyenként megjelölni, hanem gyűjtőnév alatt is szerepelhetnek, amennyiben ezeknek a termékeknek a súlya nem haladja meg a teljes éves halmennyiség 5 %-át az adott fő halászati területen. (5) A statisztikai halászati területek és alkörzeteik, valamint a halfajok statisztikai listáit az 5. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet módosítani. 3. cikk Amennyiben a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések ezt nem szabályozzák másként, a tagállamok számára engedélyezett, hogy a fogási adatok kiszámításához mintavételi módszereket alkalmazzanak flottájuk azon részei esetében, ahol az adatok teljes körű felvétele a közigazgatási eljárások túlzott mértékű alkalmazását jelentené. A mintavételi eljárás részletei, valamint az ezzel a módszerrel kiszámított részletes adatok és az összes adat aránya szerepel a tagállamoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott jelentésében. 4. cikk A tagállamok az 1. és 2. cikk szerinti kötelezettségeiknek az adatok mágneses adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget az 5. mellékletben megadott formátumnak megfelelően. A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállam eltérő formában vagy eltérő adathordozón is benyújthatja az adatokat. 5. cikk (1) Amennyiben az e cikkben megállapított eljárást kell követni, akkor az elnök saját kezdeményezésére vagy a tagállam képviselőjének kérelmére az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság, továbbiakban a "bizottság" elé utalja az ügyet. (2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. Elnöke által az ügy sürgősségére való tekintettel megállapított határidőn belül a bizottság véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt az EK-Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadásra kerülő határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz. (3) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével. b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz. Ha a javaslat Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el. 6. cikk (1) Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben leírják, hogyan számították ki a fogási adatokat, továbbá megadják az adatok reprezentativitásának és megbízhatóságának mértékét. A Bizottság elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalóját, amelyet az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkacsoportján belül megvitatnak. (2) A tagállamok három hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően bevezetett információk bármilyen módosításáról. (3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján kidolgozott módszertani jelentések azt mutatják, hogy egy tagállam nem tudja haladéktalanul teljesíteni e rendelet követelményeit, és változtatni kell a felmérési technikán és a módszertanon, akkor a Bizottság a tagállammal az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság keretén belül együttműködve egy két évig terjedő átmeneti időszakot állapíthat meg, amely alatt e rendelet célkitűzéseit végre kell hajtani. (4) A módszertani jelentéseket, az átmeneti szabályokat, az adatokhoz való hozzáférést, az adatok megbízhatóságát, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos más lényeges kérdéseket az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkacsoportjának keretében évente egyszer megvizsgálja. 7. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 1995. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Luxembourgban, 1995. október 23-án. a Tanács részéről az elnök P. Solbes Mira [1] HL C 329., 1994.11.25., 1. o. [2] HL C 363., 1994.12.19., 60. o. [3] HL L 179., 1972.8.7, 1. o. [4] HL L 151., 1990.6.15, 1. o. -------------------------------------------------- 1. MELLÉKLET AZ ADATSZOLGÁLATATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYA ALÁ ESŐ FŐ FAO HALÁSZATI TERÜLETEK ÉS ALKÖRZETEIK JEGYZÉKE (E területek és alkörzeteik leírása a 2. mellékletben található) KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület) 34.1.1. | Marokkói parti körzet | 34.1.2. | Kanári- és madeira-szigeteki körzet | 34.1.3. | Szaharai parti körzet | 34.2. | Északi óceáni alterület | 34.3.1. | Zöldfoki parti körzet | 34.3.2. | Zöld-foki-szigetek körzete | 34.3.3. | Sherbro körzete | 34.3.4. | Guineai-öböl nyugati körzete | 34.3.5. | Guineai-öböl középső körzete | 34.3.6. | Guineai-öböl déli körzete | 34.4.1. | Guineai-öböl délnyugati körzete | 34.4.2. | Délnyugati óceáni körzet | FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület) 37.1.1. | Baleár-szigetek körzete | 37.1.2. | Oroszlán (Lion)-öböl körzete | 37.1.3. | Szardíniai körzet | 37.2.1. | Adriai-tengeri körzet | 37.2.2. | Jón-tengeri körzet | 37.3.1. | Égei-tengeri körzet | 37.3.2. | Levantei-medence körzete | 37.4.1. | Márvány-tengeri körzet | 37.4.2. | Fekete-tengeri körzet | 37.4.3. | Azovi-tengeri körzet | DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület) 41.1.1. | Amazonasi körzet | 41.1.2. | Natali körzet | 41.1.3. | Salvadori körzet | 41.1.4. | Északi óceáni körzet | 41.2.1. | Santosi körzet | 41.2.2. | Rio Grande körzete | 41.2.3. | La Plata körzete | 41.2.4. | Középső óceáni körzet | 41.3.1. | Észak-patagóniai körzet | 41.3.2. | Dél-patagóniai körzet | 41.3.3. | Déli óceáni körzet | DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület) 47.1.1. | Palmeirinhas-foki körzet | 47.1.2. | Salinas-foki körzet | 47.1.3. | Kuene folyó körzete | 47.1.4. | Cross-foki körzet | 47.1.5. | Orange folyó körzete | 47.1.6. | Jóreménység fokának körzete | 47.2.1. | Középső agulhas-medencei körzet | 47.2.2. | Keleti agulhas-medencei körzet | 47.3. | Déli óceáni alterület | 47.4. | Tristan da Cunha-szigetek alterülete | 47.5. | Szent Ilona-sziget és Ascencion alterülete | AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület) 51.1. | Vörös-tengeri alterület | 51.2. | Perzsa-öböl alterülete | 51.3. | Nyugati arab-tengeri alterület | 51.4. | Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Sri Lanka alterülete | 51.5. | Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete | 51.6. | Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete | 51.7. | Óceáni alterület | 51.8.1. | Marion- és Prince Edward-szigetek körzete | 51.8.2. | Zambézi körzete | -------------------------------------------------- 2. MELLÉKLET KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület) A 3A. melléklet mutatja a kelet-közép-atlanti terület (34. fő halászati terület – kelet-közép-atlanti terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A területek és alterületei, körzetei és alkörzetei leírása következik. A kelet-közép-atlanti terület magában foglalja az Atlanti-óceánnak a következő vonallal határolt területét: Észak-Afrikának a legmagasabb vízállás esetén a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ -én lévő pontjától induló, a partvonalat délnyugati irányban a legmagasabb vízállás szintjén követve a Ponta do Padrã;o-nál lévő pontig (déli szélesség 6 ° 04 ′ 36 ′′ , keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″), onnan végig állandó irányszöggel északnyugati irányban a 6 ° 00 ′ déli szélesség mentén a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ pontjáig, onnan nyugat felé a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20° 00′ pontjáig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 5 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 36 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ -án lévő Punta Marroqui-ig, onnan dél felé az afrikai parton lévő kiindulási pontig futó vonal. A közép-kelet-atlanti terület felosztása az alábbi: Északi parti alterület (34.1. alterület) a) Marokkói parti körzet (34.1.1.) Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 26 ° 00 ′ között lévő, az északi szélesség 36 ° 00 ′ -tól dél felé a 13 ° 00 ′ nyugati hosszúság mentén az északi szélesség 29 ° 00 ′ -ig húzott vonaltól keletre fekvő, és onnan az északi szélesség 26 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 16 ° 00 ′ -ig állandó irányszöggel délnyugat felé húzott vonallal határolt vízterület. b) Kanári- és madeira-szigeteki körzet (34.1.2.) Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 26 ° 00 ′ között lévő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 36 ° 00 ′-tól a nyugati hosszúság 13 ° 00 ′ mentén az északi szélesség 29 ° 00 ′-ig húzott vonal által, valamint az onnan állandó irányszöggel az északi szélesség 26 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 16 ° 00 ′ pontig húzott vonal által határolt vízterület. c) Szaharai parti körzet (34.1.3.) Az északi szélesség 26 ° 00 ′ és északi szélesség 19 ° 00 ′ között lévő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′-tól keletre eső vízterület. Északi óceáni alterület (34.2. alterület) Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 20 ° 00 ′ között, valamint a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterület. Déli parti alterület (34.3. alterület) a) Zöldfoki parti körzet (34.3.1. körzet) Az északi szélesség 19 ° 00 ′ és 09 ° 00 ′ között fekvő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′-tól keletre eső vízterület. b) Zöldfoki-szigetek körzete (34.3.2. körzet) Az északi szélesség 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 10 ° 00 ′, valamint a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ és nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterület. c) Sherbro körzete (34.3.3. körzet) Az északi szélesség 9 ° 00 ′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 8 ° 00 ′ között fekvő vízterület. d) Guineai-öböl nyugati körzete (34.3.4. körzet) Az Egyenlítőtől északra, valamint a nyugati hosszúság 8 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ között fekvő vízterületek. e) Guineai-öböl középső körzete (34.3.5. körzet) Az Egyenlítőtől északra és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ -tól keletre eső vízterületek. f) Guineai-öböl déli körzete (34.3.6. körzet) Az Egyenlítő és a déli szélesség 6 ° 00 ′ , valamint a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ -tól keletre fekvő vízterület. Ez a körzet tartalmazza a Kongó deltájának a déli szélesség 6 ° 00 ′ -tól délre eső vizeit is, beleérve a Ponta do Padrã; o-nál lévő ponttól (déli hosszúság 6 ° 04 ′ 36 ″, keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″) északnyugat felé állandó irányszöggel a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ -ig húzott vonal által, és onnan kelet felé a déli szélesség 6 ° 00 ′ mentén az afrikai partokig, majd onnan az afrikai partvonal mentén a Ponta do Padrã; o-nál lévő kiindulási pontig húzott vonal által határolt vízterületet is. Déli óceáni alterület (34.4. alterület) a) Guineai-öböl délnyugati körzete (34.4.1. körzet) Az Egyenlítő és a déli szélesség 6 ° 00 ′ , valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ között fekvő vízterület. b) Délnyugati óceáni körzet (34.4.2. körzet) Az északi szélesség 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 5 ° 00 ′ között, valamint a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ között fekvő vízterületek; az északi szélesség 10 ° 00 ′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterületek. FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület) A 3B. melléklet mutatja a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (37. fő halászati terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A terület és alkörzeteinek leírása az alábbi. A Földközi-tenger és Fekete-tenger statisztikai területe magába foglalja a) a Földközi-tenger; b) a Márvány-tenger; c) a Fekete-tenger és d) az Azovi-tenger vízterületeit. A tengeri területek tartalmazzák a félsós vizű lagúnákat, és azokat a területeket, ahol a halak és más élőlények túlnyomórészt tengeri eredetűek. A nyugati és délkeleti határok az alábbiak: a) nyugati határ: Punta Marroquitól a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ mentén Afrika partjáig déli irányba húzódó vonal; b) délkeleti határ: a Szuezi-csatorna északi (földközi-tengeri) bejárata. A FÖLDKÖZI-TENGERI STATISZTIKAI TERÜLETÉNEK ALTERÜLETEI ÉS KÖRZETEI A Földközi-tenger nyugati része (37.1. alterület) a következő körzetekből áll: a) Baleár-szigeteki körzet (37.1.1. körzet) A Földközi-tenger nyugati részének a vízterületei, amelyeket az algériai-tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38 ° 00 ′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 41 ° 20 ′ -ig, onnan nyugat felé állandó irányszöggel a kontinens partjáig, Franciaország és Spanyolország határának keleti végéig, majd a spanyol partok mentén a Punta Marroqui-ig, onnan dél felé a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ mentén az afrikai partokig, s onnan keleti irányba az afrikai partok mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. b) Lion (Oroszlán)-öböl körzete (37.1.2. körzet) A Földközi-tenger északnyugati részének vízterülete, amelyet a kontinens partján, Franciaország és Spanyolország határának keleti végétől induló, kelet felé állandó irányszöggel a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ és az északi szélesség 41 ° 20 ′ pontig, majd onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partvonala mentén Franciaország és Olaszország határáig, onnan pedig délnyugati irányban a francia tengerpart mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. c) Szardíniai körzet (37.1.3. körzet) A Tirrén-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az algériai-tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 41 ° 20 ′ -ig, onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partjáig, Franciaország és Olaszország határán lévő pontig, onnan végig az olasz tengerpart vonala mentén az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan nyugatnak az északi szélesség 38 ° 00 ′ mentén a szicíliai partig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel a Tib-fokig, onnan nyugat felé a tunéziai part mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. A Földközi-tenger középső része (37.2. alterület) a következő körzetekből áll: a) Adriai-tenger (37.2.1. körzet) Az Adriai-tenger vízterülete, amely az Adriai-tenger keleti partján lévő, Albánia és az egykori Jugoszlávia határától nyugat felé, az Olaszország partján lévő Gargano-fokig húzott vonaltól északra fekszik. b) Jón-tenger (37.2.2. körzet) A Földközi-tenger középső része és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ -nál lévő ponttól észak felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 23 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Görögország partjáig; onnan Görögország nyugati partja és Albánia partja mentén Albánia és az egykori Jugoszlávia határáig, onnan nyugat felé Olaszország partján lévő Gargano-fokig, onnan Olaszország partja mentén az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan az északi szélesség 38 ° 00 ′ mentén nyugat felé Szicília partjáig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel Trapanitól a Tib-fokig, onnan Afrika partja mentén kelet felé a kiindulási pontig futó vonal határol. A Földközi-tenger keleti része (37.3. alterület) a következő körzetekből áll: a) Égei-tenger (37.3.1. körzet) Az Égei-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket a Görögország déli partján, a keleti hosszúság 23 ° 00 ′ -nál lévő ponttól induló, dél felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan Törökország nyugati partvonala mentén a Kumkaléig, onnan állandó irányszöggel a Kumkalé-től a Teke-fokig, onnan Törökország és Görögország partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. b) Levantei-medence (37.3.2.körzet) A Földközi-tenger vízterülete, amely az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ -nál lévő ponttól induló, észak felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan a Törökország és más, a Földközi-tenger keleti részén fekvő országok partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonaltól keletre fekszik. A Fekete-tenger (37.4. alterület) a következő körzetekből áll: a) Márvány-tenger (37.4.1. körzet) A Márvány-tenger vízterülete, amelyet nyugatról a Dardanellák bejáratánál a Teke-foktól a Kumkaléig futó vonal, keletről pedig a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal határol. b) Fekete-tenger (37.4.2. körzet) A Fekete-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket délnyugaton a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal, északkeleten pedig a Kercsi-félszigeten lévő Takil ponttól a Tamanyi-félszigeten lévő Panyagija pontig futó vonal határol. c) Azovi-tenger (37.4.3. körzet) Az Azovi-tenger vízterülete, amely a Kercsi-szoros déli bejárata mentén futó, a Kercsi-félszigeten az északi szélesség 45 ° 06 ′ és a keleti hosszúság 36 ° 27 ′ -nél lévő Takil ponttól induló, majd a Tamanyi-félszigeten az északi szélesség 45 ° 08 ′ és a keleti hosszúság 36 ° 38 ′ ponton lévő Panyagija pontig futó vonaltól északra fekszik. DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület) A 3C melléklet mutatja a délnyugat-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit. A terület leírása az alábbi. A délnyugat-atlanti területet (41. fő halászati terület) a Dél-Amerika partjától induló, az északi szélesség 5 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 60 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ metszéspontjáig, onnan kelet felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ mentén a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ -ig, onnan a déli szélesség 55 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ metszéspontját, a déli szélesség 55 ° 11 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 04 ′ metszéspontját, valamint a déli szélesség 55 ° 07 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 25 ′ metszéspontját érintve, onnan Dél-Amerika partvonala mentén északi irányban a kiindulási pontig futó vonal határolja. A délnyugat-atlanti területet a következő körzetekre osztották: Amazonasi körzet (41.1.1. körzet) Az összes vízterület, amelyet Dél-Amerika partján az északi szélesség 5 ° 00 ′ -tól induló, a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a hosszúsági kör és a brazil part metszéspontjáig, onnan északnyugat felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. Natali körzet (41.1.2. körzet) Az a vízterület, amelyet Brazília partjától észak felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ mentén az Egyenlítőig, onnan az Egyenlítő mentén kelet felé a nyugati hosszúság 32 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ és Dél-Amerika partjának metszéspontjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. Salvadori körzet (41.1.3. körzet) Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 35 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. Északi óceáni körzet (41.1.4. körzet) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 5 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ ponttól a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 35 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 32 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol. Santosi körzet (41.2.1. körzet) Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. Rio Grande körzete (41.2.2. körzet) Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. La Plata körzete (41.2.3. körzet) Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ -ig, onnan ennek mentén nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. Középső óceáni körzet (41.2.4. körzet) Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a délkörön a nyugati hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol. Észak-patagóniai körzet (41.3.1. körzet) Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 48 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. Dél-patagóniai körzet (41.3.2. körzet) Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 48 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 60 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ pontig, onnan állandó irányszöggel a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ pontot, a déli szélesség 55 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ pontot, a déli szélesség 55 ° 11 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 04 ′ pontot, valamint a déli szélesség 55 ° 07 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 25 ′ pontot érintve, onnan Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig észak felé futó vonal határol. Déli óceáni körzet (41.3.3.) Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol. DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület) A 3D. melléklet mutatja a délkelet-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit. Az ICSEAF-egyezményben meghatározott terület leírása következik. A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) a déli szélesség 6 ° 04 ′ 48 ″ és a keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″ ponttól kezdődő, állandó irányszöggel északnyugati irányban a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ és a déli szélesség 6 ° 00 ′ metszéspontjáig, onnan nyugat felé a szélességi kör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a szélességi kör mentén a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé e hosszúsági kör mentén az afrikai kontinens partjáig, majd onnan a kontinens partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol. A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) az alábbiak szerint osztották fel: Nyugati parti alterület (47.1. alterület) a) Palmeirinhas-foki körzet (47.1.1. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a déli szélesség 10 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. Ebbe a körzetbe nem tartoznak bele a Kongó torkolati vizei (Zaire), amelyek a Ponta do Padrã; o-nál lévő ponttól (déli szélesség 6 ° 04 ′ 36 ″ és a keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″ pontja) északnyugati irányba a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ pontig futó vonaltól északkeletre fekszenek. b) Salinas-foki körzet (47.1.2. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 10 ° 00 ′ és a déli szélesség 15 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. c) Kuene folyó körzete (47.1.3. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 15 ° 00 ′ és a déli szélesség 20 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. d) Cross-foki körzet (47.1.4. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a déli szélesség 25 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. e) Orange folyó körzete (47.1.5. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 25 ° 00 ′ és a déli szélesség 30 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. f) Jóreménység foka körzet (47.1.6. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 30 ° 00 ′ és a déli szélesség 40 ° 00 ′ között, valamint a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 20 ° 00 ′ között fekszik. Agulhas parti alterülete (47.2. alterület) a) Középső agulhasi körzet (47.2.1. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra és a keleti hosszúság 20 ° 00 ′ valamint a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ között fekszik. b) Keleti agulhasi körzet (47.2.2. körzet) Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra és a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ között fekszik. Déli óceáni alterület (47.3. alterület) Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ és a déli szélesség 50 ° 00 ′, valamint a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ között fekszik. Tristan da Cunha-szigetek alterülete (47.4. alterület) Az a vízterület, amely a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a déli szélesség 50 ° 00 ′ valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ között fekszik. Szent Ilona-sziget és Ascencion alterület (47.5. alterület) Az a vízterület, amely a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a déli szélesség 20 ° 00 ′, valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ között fekszik. AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület) Az Indiai-óceán nyugati része általában a következő területekből áll: a) a Vörös-tenger; b) az Ádeni-öböl; c) az iráni part és az Arab-félsziget közötti öböl; d) az Arab-tenger; e) az Indiai-óceánnak az a része, beleértve a Mozambiki-csatornát is, amely a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és 80 ° 00 ′ között és az antarktikus konvergenciától északra fekszik, beleértve a Sri Lanka körüli vízterületet is. A 3E. melléklet mutatja az Indiai-óceán nyugati részének (51. fő halászati terület) határait és alkörzeteit. Az Indiai-óceán nyugati részének határai a következők: - a földközi-tengeri határ: a Szuezi-csatorna északi bejárata, - a nyugati tengeri határ: Afrika partján a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -tól induló, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig futó vonal, - a keleti tengeri határ: az India délkeleti partján lévő ponttól (Calimere-fok) induló, északkeleti irányba állandó irányszöggel a keleti hosszúság 82 ° 00 ′ és az északi szélesség 11 ° 00 ′ pontig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos északi szélesség 3 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig futó vonal, - a déli határ: a déli szélesség 45 ° 00 ′ mentén a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -tól a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig futó vonal. Az Indiai-óceán nyugati részét az alábbiak szerint osztották fel: Vörös-tengeri alterület (51.1. alterület) - Északi határ: a Szuezi csatorna északi bejárata, - Déli határ: az Etiópia és a Dzsibuti Köztársaság határának tengerparti pontjától a Vörös-tenger bejáratán keresztül, az Arab-félszigeten az egykori Jemeni Arab Köztársaság és az egykori Jemeni Demokratikus Népköztársaság tengerparti határpontjáig egyenesen futó vonal. Perzsa-öböl alterület (51.2. alterület) Az öböl bejáratát a Ra's Musandam északi csúcsától kelet felé az iráni partig futó vonal zárja le. Nyugati arab-tengeri alterület (51.3. alterület) A keleti és déli határt az irán–pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az északi szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén Afrika partjáig futó vonal jelenti; az egyéb tengeri határai közösek az 51.1. és 51.2. alterületek határaival (lásd fent). Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Srí Lanka alterület (51.4. alterület) A tengeri határt az irán–pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 3 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 11 ° 00 ′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 82 ° 00 ′-ig, onnan egyenes vonalban délnyugati irányba India délkeleti partjáig futó vonal jelenti. Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete (51.5. alterület) A határt a Szomália partján az északi szélesség 10 ° 00 ′-án lévő ponttól induló, kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 45 ° 00 ′-ig; onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 28 ′ -ig; onnan nyugat felé az Afrika keleti partján lévő Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti pontig futó vonal jelenti. Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete (51.6. alterület) A határt az Afrika keleti partján a déli szélesség 10 ° 28 ′ -nél lévő, a Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti ponttól kezdődő, kelet felé e szélességi körön a keleti hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 30 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a mozambiki partig futó vonal jelenti. Óceáni (Indiai-óceán nyugati része) alterület (51.7. alterület) A határt a déli szélesség 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ től induló, kelet felé e délkör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 30 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -án lévő kiindulási pontig futó vonal jelenti. Mozambiki alterület (51.8. alterület) A déli szélesség 45 ° 00 ′ -tól északra és a keleti szélesség 30 ° 00 ′ és a keleti szélesség 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület. Az alterületet további két körzetre osztották fel. Marion- és Edward-szigetek körzete (51.8.1. körzet) A déli szélesség 40 ° 00 ′ és déli szélesség 50 ° 00 ′ között, valamint a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület. Zambézi körzet (51.8.2. körzet) A déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra, valamint a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület. -------------------------------------------------- 3. MELLÉKLET A: KÖZÉPKELET-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület) +++++ TIFF +++++ B: FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület) +++++ TIFF +++++ C: DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület) +++++ TIFF +++++ D: DÉLEKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület) +++++ TIFF +++++ E: AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület) +++++ TIFF +++++ 4. -------------------------------------------------- 4. MELLÉKLET AZON FAJOK JEGYZÉKE, AMELYEKRE VONATKOZÓAN VALAMENNYI FŐ HALÁSZATI TERÜLET ESETÉBEN ADATOT KELL SZOLGÁLTATNI Az alábbiakban felsorolt fajok fogását jelentették a hivatalos statisztikákban. A tagállamoknak, amennyiben van rendelkezésükre álló adat, azt az azonosított fajok mindegyike esetében át kell adniuk. Amennyiben egyes fajokat nem lehet azonosítani, akkor az adatokat összesítve, a lehető legrészletesebb formában kell benyújtani. Megjegyzés: m.n.j. = máshol nem jelzett KÖZÉPKELET-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület) A faj megnevezése | Tudományos megnevezés | 3 betűjelből álló azonosító | Angolna | Anguilla anguilla | ELE | Alózafélék m.n.j. | Alosa spp. | SHZ | Nyugat-afrikai ilisha | Ilisha africana | ILI | Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX | Rombuszhalfélék | Bothidae | LEF | Közönséges nyelvhal | Solea vulgaris | SOL | Karcsú nyelvhal | Dicologoglossa cuneata | CET | Nyelvhalfélék m.n.j. | Soleidae | SOX | Kutyanyelv halak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX | Szárnyas rombuszhal | Lepidorhombus whiffiagonis | MEG | Rombuszhalak m.n.j. | Lepidorhombus spp. | LEZ | Villás tőkehal | Phycis blennoides | GFB | Francia tőkehal | Trisopterus luscus | BIB | Kék puha tőkehal | Micromesistius poutassou | WHB | Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | HKE | Szenegáli tőkehal | Merluccius senegalensis | HKM | Tőkehalak m.n.j. | Merluccius spp. | HKX | Tőkehalalakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD | Tengeri harcsák m.n.j. | Ariidee | CAX | Tengeri angolna | Conger conger | COE | Tengeriangolna-félék m.n.j. | Congridae | COX | Szalonkahal | Macrorhamphosus scolopax | SNS | Nyálkásfejű halak | Beryx spp. | ALF | Kakashal | Zeus faber | JOD | Ezüst kakashal | Zenopsis conchifer | JOS | Disznófejűhalfélék | Caproidae | BOR | Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | DPX | Spanyol csíkossügér | Epinephelus guaza | GPD | Bronzsügér | Epinephelus aeneus | GPW | Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX | Roncssügér | Polyprion americanus | WRF | Fűrészessügér-félék m.n.j. | Serranidae | BSX | Pettyes farkassügér | Dicentrarchus punctatus | SPU | Farkassügér | Dicentrarchus labrax | BSS | Priacanthusfélék m.n.j. | Priacanthus spp. | BIG | Kardinálishal-félék m.n.j. | Apogonidee | APO | Cilinderhalak | Branchiostegidae | TIS | Rubinthalak stb. | Emmelichthyidae | EMT | Csattogóhalfajok m.n.j. | Lutjanus spp. | SNA | Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX | Édesajkú hal | Plectorhinchus mediterraneus | GBR | Hamis dörmögőhal | Pomadasys incisus | BGR | Sompat dörmögőhal | Pomadasys jubelini | BUR | Nagyszemű dörmögőhal | Brachydeuterus auritus | GRB | Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pomedasyidae) | GRX | Árnyékhalfélék | Sciaena spp. | DRU | Közönséges umbrahal | Umbrina cirrosa | COB | Sashal | Argyrosornus regius | MGR | Boe árnyékhal | Pteroscion peli | DRS | Law croaker | Pseudotolithus brachygnatus | CKL | Kasszáva croaker | Pseudotolithus senegalensis | PSS | Bobo croaker | Pseudotolithus elongatus | PSE | Nyugat-afrikai croakerek | Pseudotolithus spp. | CKW | Árnyékhalak, croakerek m.n.j. | Sciaenidae | CDX | Északi durbincs | Pagellus bogaraveo | SBR | Vörös durbincs | Pagellus erythrinus | PAC | Gyöngyös durbincs | Pagellus acarne | SBA | Bíbor durbincs | PagelIus bellottii | PAR | Durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX | Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG | Nagyszemű fogasdurbincs | Dentex macrophthalmus | DEL | Fogasdurbincs | Dentex dentex | DEC | Angolai fogasdurbincs | Dentex angolensis | DEA | Kongói fogasdurbincs | Dentex congoensis | DNC | Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX | Fekete durbincs | Spondyliosoma cantharus | BRB | Barna tengeridurbincs | Oblada melanura | SBS | Kékfoltos durbincs | Sparus caeruleostictus | BSC | Rózsaszínűdurbincs | Sparus pagrus | RPG | Aranydurbincs | Sparus auratus | SBG | Sparus durbincsok m.n.j. | Sparus (= Pagrus) spp. | SBP | Nagy szemű durbincs | Boops boops | BOG | Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX | Nyurgadurbincsok | Spicara spp. | PIC | Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX | Nyugat-afrikai kecskehal | Pseudopeneus prayensis | GOA | Tengerimárna-félék m.n.j. | Mullidae | MUM | Afrikai sarlóhal | Drepane africana | SIC | Sertésfogú halak | Ephippidae | SPA | Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC | Szakállas brotula | Brotula barbata | BRD | Tengeri felcserhal | Acanthuridae | SUR | Morgóhalfélék m.n.j. | Triglidae | GUX | Íjhalfélék | Balistidae | TRI | Horgászhal | Lophius piscatorius | MON | Horgászhalfélék m.n.j. | Lophiidae | ANF | Árcsőrűcsuka-félék m.n.j. | Belonidae | BEN | Repülőhalfélék m.n.j. | Exocoetidae | FLY | Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR | Nagyfejű tengeri pérhal | Mugil cephalus | MUF | Óriás afrikai threadfin | Polydactylus quadrifilis | TGA | Kis afrikai threadfin | Galeoides decadactylus | GAL | Király threadfin | Pentenemus quinquarius | PET | Threadfinek m.n.j. | Polynemidae | THF | Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX | Makrahal; kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU | Cobia | Rachycentron canadum | CBA | Fattyúmakréla | Trachurus trachurus | HOM | Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX | Ál-makrahalak | Decapterus spp. | SDX | Jakab-hal | Caranx hippos | CVJ | Spanyol makrahal | Decapterus rhonchus | HMV | Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE | Lenézőhal | Selene dorsalis | LUK | Sárkányhalak | Trachinotus spp. | POX | Sárgafarkúfattyúmakréla-fajok m.n.j. | Seriola spp. | AMX | Közönséges villásmakréla | Lichia amia | LEE | Atlanti bumper | Chloroscombrus chrysurus | BUA | Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL | Fedőhal | Stromateus fiatola | BLB | Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX | Csonthal | Albula vulpes | BOF | Alasa | SardineIla aurita | SAA | Tömzsi alasa | Sardinella madeirensis | SAE | Alasák | Sardinella spp. | SIX | Bonga shad | Ethmalosa fimbriata | BOA | Szardínia | Sardina pilchardus | PIL | Európai szardella | Engraulis encrasicolus | ANE | Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU | Bonitó; palamida | Sarda sarda | BON | Karcsú palamida | Orcynopsis unicolor | BOP | Wahoo | Acanthocybium solandri | WAH | Nyugat-afrikai spanyolmakréla | Scomberomorus tritor | MAW | Páncélos makrahal | Auxis tharard, A rochei | FRZ | Tonhal | Thunnus thynnus | BFT | Germon | Thunnus alalunga | ALB | Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT | Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET | Tonhalak m.n.j. | Thunnini | TUN | Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI | Kormos nyársorrúhal | Makaira nigricans | BUM | Fehér marlin; szuronyos hal | Tetrepturus albidus | WHM | Vitorláshalfélék | Istiopboridae | BIL | Kardhal | Xiphias gladius | SWO | Makrahalak m.n.j. | Scombroidei | TUX | Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT | Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS | Fekete abroncshal | Aphanopus carbo | BSF | Abroncshalfélék m.n.j. | Trichiuridae | CUT | Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS | Makrahal | Scomber scombrus | MAC | Makrélák m.n.j. | Scomber spp. | MAZ | Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | MKX | Csillagos cápák | Mustelus spp. | SDV | Rájaalakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX | Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX | Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ | Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA | Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV | Langusztarákok m.n.j. | Palinurus spp. | CRW | Norvég rák | Nephrops norvegicus | NEP | Európai homár | Homarus gammarus | LBE | Éti ostorgarnéla | Penaeus kerathurus | TGS | Déli rózsaszín garnéla | Penaeus notialis | SOP | Ostoros garnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN | Piros ostorgarnéla | Parapenaeus longirostris | DPS | Guinea shrimp | Parapenaeopsis atlantica | GUS | Skarlát garnéla | Plesiopenaeus edwardsianus | SSH | Ostorcsápú garnélák | Palaemonidae | PAL | Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP | Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU | Haslábúak m.n.j. | Gastropoda | GAS | Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC | Kékkagylók m.n.j. | Mytilidae | MSX | Lábasfejűek m.n.j. | Cephalopoda | CEP | Közönséges tintahal | Sepia officinalis | CTC | Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL | Kalmárok | Loligo spp. | SQC | Közönséges polip | Octopus vulgaris | OCC | Polipok | Octopodidae | OCT | Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidae, Ommastrephidae | SQU | Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL | Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX | FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület) A faj elnevezése | Tudományos elnevezés | 3 jegyű azonosító | Tokfélék m.n.j. | Acipenseridae | STU | Angolna | Anguilla anguilla | ELE | Nagy hering | Alosa pontica | SHC | Alózafélék m.n.j. | Alosa spp. | SHD | Fekete- és azovi-tengeri tyulka | Clupeonella cultriventris | CLA | Lapos halak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX | Sima lepényhal | Pleuronectes platessa | PLE | Érdes lepényhal | Platichthys flesus | FLE | Közönséges nyelvhal | Solea vulgaris | SOL | Nyelvhalak m.n.j. | Solea spp. | SOO | Szárnyas rombuszhal | Lepidorhombus whiffiagonis | MEG | Óriásrombuszhal | Psetta maxima | TUR | Rombuszhalak m.n.j. | Lepidorhombus spp. | LEZ | Fekete-tengeri rombuszhal | Psetta maeotica | TUB | Villás tőkehal | Phycis blennoides | GFB | Törpe tőkehal | Trisopterus minutus | POD | Francia tőkehal | Trisopterus luscus | BIB | Kék puha tőkehal | Micromesistius poutassou | WHB | Vékonybajszú tőkehal | Merlangius merlangus | WHG | Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | HKE | Tőkehal-alakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD | Ezüstlazacok | Argentina spp. | ARG | Sűrűfogú gyíkhal | Saurida undosquamis | LIB | Gyíkhalfélék m.n.j. | Synodontidae | LIX | Tengeri angolna | Conger conger | COE | Tengeriangolna-félék m.n.j. | Congridae | COX | Kakashal | Zeus faber | JOD | Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX | Spanyol csíkossügér | Epinephelus guaza | GPD | Bronzsügér | Epinephelus aeneus | GPW | Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX | Roncssügér | Polyprion americanus | WRF | Fűrészes sügér | Serranus cabrilla | CBR | Fűrészes sügérfélék m.n.j. | Serranidae | BSX | Farkassügér | Dicentrarchus labrax | BSS | Tengeri sügérek | Dicentrarchus spp. | BSE | Édesajkú hal | Plectorhinchus mediterraneus | GBR | Árnyékhalfélék | Sciaena spp. | DRU | Közönséges umbrahal | Umbrina cirrosa | COB | Sashal | Argyrosomus regius | MGR | Árnyékhalak, croakerek m.n.j. | Sciaenidae | CDX | Északi durbincs | Pagellus bogaraveo | SBR | Vörös durbincs | Pagellus erythrinus | PAC | Gyöngyös durbincs | Pagellus acarne | SBA | Durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX | Abroncsos keszeg | Diplodus sargus | SWA | Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG | Nagy szemű fogasdurbincs | Dentex macrophthalmus | DEL | Fogasdurbincs | Dentex dentex | DEC | Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX | Fekete durbincs | Spondyliosoma cantharus | BRB | Barna tengeridurbincs | Oblada melanura | SBS | Rózsaszínű durbincs | Sparus pagrus | RPG | Aranydurbincs | Sparus auratus | SBG | Durbincsok m.n.j. | Sparus (= Pagrus) spp. | SBP | Nagy szemű durbincs | Boops boops | BOG | Ezüstös durbincs | Lithognithus mormyrus | SSB | Magashátú durbincs | Sarpa salpa | SLM | Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX | Közönséges ménola | Spicara maena | BPI | Nyurgadurbincsok | Spicara spp. | PIC | Csíkos tengeri márna | Mullus surmuletus | MUR | Közönséges tengeri márna | Mullus barbatus | MUT | Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX | Mérges pókhal | Trachinus draco | WEG | Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC | Homoki angolnák | Ammodytes spp. | SAN | Nyúlhalak | Siganus spp. | SPI | Gébek | Gobius spp. | GOB | Tengeri gébfélék m.n.j. | Gobiidae | GPA | Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO | Vörös morgóhal | Trigla lyra | GUN | Morgóhalfélék m.n.j. | Triglidae | GUX | Horgászhal | Lophius piscatorius | MON | Horgászhalfélék m.n.j. | Lophiidae | ANF | Csőrös csuka | Belone belone | GAR | Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR | Nagyfejű tengeri pérhal | Mugil cephalus | MUF | Kalászhalfélék | Atherinidae | SIL | Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX | Makrahal, kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU | Fattyúmakréla | Trachurus trachurus | HOM | Földközi-tengeri fattyúmakréla | Trachurus mediterraneus | HMM | Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX | Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE | Sárgafarkú fattyúmakréla | Seriola dumerili | AMB | Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX | Közönséges villásmakréla | Lichia amia | LEE | Tüskésmakrélafélék m.n.j. | Carangidae | CGX | Aranyosfejű hal | Brama brama | POA | Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL | Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX | Szardínia | Sardina pilchardus | PIL | Sprotni | Sprattus sprattus | SPR | Európai szardella | Engraulis encrasicolus | ANE | Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU | Bonitó; palamida | Sarda sarda | BON | Karcsú palamida | Orcynopsis unicolor | BOP | Páncélos makrahal | Auxis thazard A. rochei | FRZ | Harántsávos tonmakréla | Euthynnus alletteratus | LTA | Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ | Tonhal | Thunnus thynnus | BFT | Germon | Thunnus alalunga | ALB | Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET | Tonhalak m.n.j. | Thunnini | TUN | Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI | Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL | Kardhal | Xiphias gladius | SWO | Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | TUX | Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS | Foltos makrahal | Scomber iaponicus | MAS | Makrahal | Scomber scombrus | MAC | Makrélák m.n.j. | Scomber spp. | MAZ | Makréla alakúak m.n.j. | Scombroidei | MKX | Heringcápa | Lamna nasus | POR | Macskacápák | Scyliorhinus spp. | SCL | Csillagos cápák | Mustelus spp. | SDV | Közönséges tüskéscápa | Squalus acanthias | DGS | Tüskéscápa-félék m.n.j. | Squalidae | DGX | Angyalrája | Squatina squatina | AGN | Angyalrájafélék | Squatinidae | ASK | Cápaalakúak m.n.j. | Squaliformes | SHX | Hegedűrája-félék | Rhinobatidae | GTF | Rájafajok | Raja spp. | SKA | Rájaalakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX | Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX | Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ | Nagy tarisznyarák | Cancer pagurus | CRE | Mediterrán parti rák | Carcinus aestuaria | CMR | Nagy tengeripók | Maja squinado | SCR | Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA | Rózsaszín tüskés languszta | Palinurus mauritanicus | PSL | Európai languszta | Palinurus elephas | SLO | Languszták m.n.j. | Palinurus spp. | CRW | Norvég rák | Nephrops norvegicus | NEP | Európai homár | Homarus gammarus | LBE | Éti ostorgarnéla | Penaeus kerathurus | TGS | Piros ostorgarnéla | Parapenaeus Iongirostris | DPS | Skarlát garnéla | Plesiopenaeus edwardsianus | SSH | Vörös ostorgarnéla | Aristeus antennatus | ARA | Fűrészes garnéla | Palaemon serratus | CPR | Homoki garnéla | Crangon crangon | CSH | Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP | Éti sáskarák | Squillia mantis | MTS | Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU | Haslábúak m.n.j. | Gastropoda | GAS | Közönséges parti csiga | Littorina littorea | PEE | Európai osztriga | Ostrea edulis | OYF | Portugál osztriga | Crassostrea angulata | OYP | Ehető kékkagyló | Mytilus galloprovincialis | MSM | Nagy fésűkagyló | Pecten jacobeus | SJA | Tüskéscsigák | Murex spp. | MUE | Ehető szívkagyló | Cardium edule | COC | Sávos vénuszkagyló | Venus (= Chamelea) gallina | SVE | Barázdás szőnyegkagyló | Ruditapes decussatus | CTG | Kis vénuszkagyló | Tapes pullastra | CTS | Szőnyegkagylók m.n.j. | Tapes spp. | TPS | Ugrókagylók | Donax spp. | DON | Hüvelykagylók | Solen spp. | RAZ | Kagylók m.n.j. | Bivalvia | CLX | Lábasfejűek m.n.j. | Cephalopoda | CEP | Közönséges tintahal | Sepia officinalis | CTC | Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL | Kalmárok | Loligo spp. | SQC | Nyílkalmár | Todarodes sagittatus sagitt. | SQE | Közönséges polip | Octopus vulgaris | OCC | Pézsmapolipok | Eledone spp. | OCM | Polipok | Octopodidae | OCZ | Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidae, Ommastrephidae | SQU | Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL | Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX | Ehető zsákállat | Microcosmus sulcatus | SSG | Kövi tengerisün | Paracentrotus lividus | URM | Medúzák | Phopilema spp. | JEL | DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület) A faj elnevezése | Tudományos elnevezés | 3 jegyű azonosító | Alózafélék m.n.j. | Alosa spp. | SHZ | Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX | Bastard halibuts | Paralichthys spp. | BAX | Kutyanyelvhalak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX | – | Salilota australia | SAO | Lágyhalak | Moridae | MOR | Brazil codling | Urophycis brasiliensis | HKU | Déli kék puha tőkehal | Micromesistius australis | POS | Argentin tőkehal | Merluccius hubbsi | HKP | Patagóniai tőkehal | Merluccius polylepis | HPA | Tőkehalak m.n.j. | Merluccius spp. | HKX | Patagóniai gránátoshal | Macruronus mageilanicus | GRM | Kék gránátoshalak | Macruronus spp. | GRS | Gránátoshalak | Macrourus spp. | GRV | Tőkehalalakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD | Tengeri harcsák m.n.j. | Ariidae | CAX | Nagy gyíkhal | Saurida tumbil | LIG | Argentin tengeri angolna | Conger orbignyanus | COS | Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX | Robalok m.n.j. | Centropomus spp. | ROB | Csíkossügérek | Mycteroperca spp. | GPB | Vörös csíkossügér | Epinephelus mario | GPR | Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX | Argentin tengeri sügér | Acanthistius brasilianus | BSZ | Fűrészessügér-félék m.n.j. | Serranidae | BSX | Déli vörös csattogóhal | Lutjanus purpureus | SNC | Sárgafarkú csattogóhal | Ocyurus chrysurus | SNY | Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX | Sávos dörmögőhal | Conodon nobilis | BRG | Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pomadasyidae) | GRX | Csíkos árnyékhal | Cynoscion striatus | SWF | Cynoscion sügérek m.n.j. | Cynoscion spp. | WKX | Atlanti árnyékhal | Micropogonias undulatus | CKA | Déli király árnyékhal | Menticirrhus americanus | KGB | Argentin árnyékhal | Urnbrina canasai | CKY | Király sügér | Macrodon ancylodon | WKK | Fekete árnyékhal | Pogonias cromis | BDM | Árnyékhalak, croakerek m.n.j. | Sciaenidae | CDX | Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG | Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX | Rózsaszínű durbincs | Sparus pagrus | RPG | Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX | Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX | Kasztanyett hal | Cheilodactylus bergi | CTA | Brazil homoki sügérek | Pinguipes spp. | SPB | Brazil laposfejű sügér | Percophis brasiliensis | FLA | Patagóniai nyálkáshal | Eleginops maclovinus | BLP | Patagóniai fogassügér | Dissostichus eleginoides | TOP | Púpos sziklasügér | Notothenia gibbenfrons | NOG | Szürke sziklasügér | Notothenia squamifrons | NOS | Patagoniai sziklahal | Patagonotothen brevicauda | NOT | – | Patagonotothen longipes ramsai | PAT | Antarctic rockcods, noties m.n.j. | Nototheniidae | NOX | Blackfin icefish | Chaenocephalus aceratus | SSI | Mackerel icefish | Champsocephalus gunnari | ANI | Icefishes m.n.j. | Channichthyidae | ICX | Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC | Kígyóhal | Genypterus blacodes | CUS | Kormos makrélák m.n.j. | Centrolophidae | CEN | Rózsás álsügér | Helicolenus dactylopterus | BRF | Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO | Morgóhalfélék | Prionotus spp. | SRA | Félcsőrős csuka | Hemirhamphus brasiliensis | BAL | Repülőhalfélék m.n.j. | Exocoetidae | FLY | Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR | Tengeripérfélék m.n.j. | Mugilidae | MUL | Kalászhalfélék | Atherinidae | SIL | Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX | Kéksügér | Pometomus saltatrix | BLU | Tarka fattyúmakréla | Trachurus picturatus | JAA | Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX | Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE | Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX | Parona leatherjack | Parona signata | PAO | Tüskésmakréla-félék m.n.j. | Carangidae | CGX | Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL | Fedőhal | Peprilus spp. | BTG | Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX | Ladyfish | Elops saurus | LAD | Tarpon | Tarpon (= Megelops) atlanticus | TAR | Brazíliai alasa | Sardinella brasiliensis | BSR | Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX | Brazilian menhaden | Brevoortia aurea | MHS | Argentine menhaden | Brevoortia pectinata | MHP | Sprattok | Harengula spp. | SAS | Falklandi sprat | Sprattus fuegensis | FAS | Argentin szardella | Engraulis anchoita | ANA | Szardellafélék m.n.j. | Engraulidae | ANX | Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU | Bonito; palamida | Sarda sarda | BON | Wahoo | Acanthocyhium solandri | WAH | King mackerel | Scomberomorus cavalla | KGM | Királymakréla | Scomberomorus maculatus | SSM | Scomberomorus makrélafajok m.n.j. | Scomberornorus spp. | KGX | Páncélos makrahal | Auxis thazard, A. rochei | FRZ | Harántsávos tonmakréla | Euthynnus alletteratus | LTA | Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ | Tonhal | Thunnus thynnus | BFT | Atlanti tonhal | Thunnus atlanticus | BLF | Germon | Thunnus alalunga | ALB | Déli nagy tonhal | Thunnus maccoyii | SBF | Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT | Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET | Tonhalak m.n.j. | Thunnini | TUN | Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI | Kormos nyársorrúhal | Makaira nigricans | BUM | Fehér marlin | Tetrapturus albidus | WHM | Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL | Kardhal | Xiphias gladius | SWO | Tonhalszerű halak m.n.j. | Scornhroidei | TUX | Fehér kígyómakréla | Thyrsitops lepidopodes | WSM | Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT | Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS | Patagóniai sima cápa | Mustelus schmitti | SDP | Sima cápák | Mustelus spp. | SDV | Patagóniai sima cápa | Mustelus schmitti | SDP | Sima cápák | Mustelus spp. | SDV | Olajosmájú cápák | Galeorhinus spp. | LSK | Közönséges tüskéscápa | Squalus acanthias | DGS | Chola hegedűrája | Rhinobatos percellens | GUD | Fűrészes rájafélék | Pristidae | SAW | Rájaalakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX | Elefánthalak m.n.j. | Callorhinchus spp. | CAH | Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX | Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ | Dana úszórák | Callinectes danae | CRZ | Déli kőrák | Lithodes antarcticus | KCR | Lágyhéjú vörös rák | Paralomis granulosa | PAG | Medúzák m.n.j. | Geryon spp. | GER | Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA | Karibi languszta | Panulirus argus | SLC | Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV | Északi ostorgarnéla | Penaeus aztecus | ABS | Vörösfoltos ostorgarnéla | Penaeus brasiliensis | PNB | Ostorosgarnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN | Atlanti seabob | Xiphopenaeus kroyeri | BOB | Argentin tőrgarnéla | Arternesia longinaris | ASH | Argentin vörös garnéla | Pleoticus muelleri | LAA | Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP | Pompás világítórák | Euphausia superba | KRX | Rák alakúak m.n.j. | Crustacea | CRU | Haslábúak m.n.j. | Gastropoda | GAS | Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC | Plata kékkagyló | Mytilus platensis | MSR | Magellán kagyló | Aulacornya afer | MSC | Fésűkagylók m.n.j. | Pectinidae | SCX | Ugrókagylók | Donax spp. | DON | Kagylók m.n.j. | Bivalvia | CLX | Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL | Patagóniai kalmár | Loligo gahi | SQP | Kalmárok | Loligo spp. | SQC | Argentin rövidszárnyú tintahal | Illex argentinus | SQA | Hétcsillag repülő tintahal | Martialia hyadesi | SQS | Polipok | Octopodidae | OCT | Loligók, nyílvesszőkalmárok m.n.j. | Loliginidee, Ommastrephidae | SQU | Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL | Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX | DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület) A faj elnevezése | Tudományos elnevezés | 3 jegyű azonosító | Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX | Nyugati-parti nyelvhal | Austroglossus microlepis | SOW | Iszap nyelvhal | Austroglossus pectoralis | SOE | Délkelet-atlanti nyelvhalak m.n.j. | Austroglossus spp. | SOA | Nyelvhalak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX | Benguela tőkehal | Merluccius polli | HKB | Sekélyvízi-foki tőkehal | Merluccius capensis | HKK | Mélyvízi-foki tőkehal | Merluccius paradoxus | HKO | Foki tőkehalak | Merluccius capensis, M. parad. | HKC | Tengeri csukák | Merlucciidae | HKZ | Tőkehal alakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD | Bárdhalak | Sternoptychidae | HAF | Fényhalak m.n.j. | Maurolicus spp. | MAU | Világító szardínia | Maurolicus muelleri | MAV | Zöldszemű halak | Chlorophthalmidae | GRE | Fehér márna | Galeichthyes fericeps | GAT | Simaszájú macskahal | Arius heudoloti | SMC | Tengeri harcsák m.n.j. | Arildae | CAX | Nagy gyíkhal | Saurida tumbil | LIG | Gyíkhalfélék m.n.j. | Synodontidae | LIX | Tengeriangolna-félék m.n.j. | Congridae | COX | Szalonkahal | Macrorhamphosus scolopax | SNS | Szalonkahalak | Macroramphosidae | SNI | Nyálkásfejű halak | Beryx spp. | ALF | Nyálkásfejűhal-félék m.n.j. | Berycidae | BRX | Kakashal | Zeus faber | JOD | Ezüst kakashal | Zenopsis conchifer | JOS | Kakashalfélék m.n.j. | Zeidae | ZEX | Disznófejűhal-félék | Caproidae | BOR | Disznófejű hal | Capros aper | BOC | Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX | Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX | Roncssügér | Polyprion americanus | WRF | Fűrészes sügérfélék m.n.j. | Serranidae | BSX | Priacanthusfélék m.n.j. | Priacanthus spp. | BIG | Priacanthidae fajok | Priacenthidae | PRI | Kardinálishal-félék m.n.j. | Apogonidae | APO | Acropomatidae fajok | Acropomatidae | ACR | Feketeszájú splitfin | Synagrops japonicus | SYN | Synagrops fajok m.n.j. | Synagrops spp. | SYS | Foki rubinthal | Emmelichthys nitidus | EMM | Rubinthalak stb. | Emmerichthyidae | EMT | Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX | Nemipterus fajok | Nemipterus spp. | THB | Nemipteridae fajok | Nemipteridae | THD | Nagyszemű dörmögőhal | Brachydeuterus auratus | GRB | Édesajkú hal | Plectorhinchus mediterraneus | BRL | Sompat dörmögőhal | Pomadasys jubelini | BUR | Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pornadasyidae) | GRX | Kob | Argyrosomus hololepidofus | KOB | Geelbek croaker | Atractoscion aequidens | AWE | Tigrisfogú croaker | Otolithes ruber | LKR | Nyugat-afrikai croakerek | Pseudotolithus spp. | CKW | Árnyékhalfélék m.n.j. | Sciaenidae | CDX | Kanári umbra | Umbrina canariensis | UCA | Cynoscion sügérek m.n.j. | Cynoscion spp. | WKX | Natali durbincs | Pagellus natalensis | TJO | Durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX | Tengeri durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX | Gyűrűsdurbincsok m.n.j. | Diplodus spp. | SRG | Nagyszemű fogasdurbincs | Dentex macrophthaImus | DEL | Angolai fogasdurbincs | Dentex angolensis | DEA | Kanári-szigeti fogasdurbincs | Dentex canariensis | DEN | Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX | Fekete durbincs | Spondyliosorna cantharus | BRB | Ácsdurbincs | Argyrozona argyrozona | SLF | Santer durbincs | Cheimerius nufar | SLD | Vörös durbincs | Petrus rupestris | RER | Panga durbincs | Pterogymnus laniarius | PGA | Fehér stumpnose | Rhahdosargus globiceps | WSN | Durbincsok m.n.j. | Sparus (= Pagrus) spp. | SBP. | Nagyszemű durbincs | Boops boops | BOG | Chrysoblephusfajok m.n.j. | Chrysoblephus spp. | RSX | Fehér durbincs | Lithognathus lithognathus | SNW | Ezüstös durbincsfajok, m.n.j. | Lithognathus spp. | STW | Ezüstös durbincs | Lithognathus mormyrus | SSB | Rezesdurbincsfajok | Pachymetopon spp. | CPP. | Magashátú durbincs | Sarpa salpa | SLM | Polysteganus durbincsfajok m.n.j. | Polysteganus spp. | PLY | Skót durbincs | Polysteganus praeorbitalis | SCM | Negyvennégy durbincs | Polysteganus undulosus | SEV | Kék durbincs | Polysteganus coeruleopunctatus | SBU | Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX | Nyurgadurbincsok | Spicara spp. | PIC | Tengeri márnafélék m.n.j. | Mullidae | MUM | Tengeri márnák | Mulius spp. | MUX | Coracinidae fajok m.n.j. | Coracinidae | COT | Galjoen | Coracinus capensis | GAJ | Sertésfogú halak | Ephippidae | SPA | Afrikai sarlóhal | Drepane africana | SIC | Kígyóhalfélék m.n.j. | Ophidiidae | OPH | Kingclip | Genypterus capensis | KCP | Tengeri gébfélék m.n.j. | Gobiidae | GPA | Jóreménység-foki álsügér | Sebastes capensis | REC | Álsügérek m.n.j. | Helicolenus spp. | ROK | Rózsás álsügér | Helicolenus dactylopterus | BRF | Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO | Vörös morgóhal | Trigia lyra | GUN | Jóreménység-foki morgóhal | Chelidonichthys capensis | GUC | Morgóhalfélék m.n.j. | Triglidae | GUX | Morgóhalak | Trigla spp. | GUY | Íjhalfélék | Balistidae | TRI | Jóreménység-foki horgászhal | Lophius upsicephalus | MOK | Horgászhalfélék m.n.j. | Lophiidae | ANF | Lámpáshal | Lampanyctodes hectoris | LAN | Gyöngyöshalfélék | Myctophidae | LXX | Álcsőrű csukafélék m.n.j. | Belonidae | BEN | Tűhalak | Tylosaurus spp. | NED | Makrélacsukafélék m.n.j. | Scomberesocidae | SAX | Atlanti makrélacsuka | Scomberesox saurus | SAU | Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR | Nyilascsukafélék | Sphyraenidae | BAZ | Tengeri pérek m.n.j. | Mugilidae | MUL | Threadfinek m.n.j. | Polynemidae | THF | Kis afrikai threadfin | Galeoides dedactylus | GAL | Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX | Makrahal; kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU | Kékhalak m.n.j. | Pomatomidae | POT | Cobia | Rachycentron canadum | CBA | Cobia-k m.n.j. | Rachycentridae | CBX | Jóreménység-foki fattyúmakréla | Trachurus capensis | HMC | Fattyúmakréla | Trachurus trecae | HMZ | Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX | Álmakrahalak | Decapterus spp. | SDX | Jakabhal | Caranx hippos | CVJ | Spanyol makrahal | Decapterus rhonchus | HMV | Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE | Lenézőhal | Selene dorsalis | LUK | Sárkányhalak | Trachinotus spp. | POX | Sárgafarkú fattyúmakréla | Seriola lalandi | YTC | Fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX | Közönséges villásmakréla | Lichia amia | LEE | Atlanti bumper | Chioroscombrus chrysurus | BUA | Tüskésmakrélafajok m.n.j. | Carangidae | CGX | Aranyosfejűhalfélék m.n.j. | Bramidae | BRZ | Aranyosfejű hal | Brama brama | POA | Aranymakréla | Coryphaena hippurus | DOL | Aranymakrélahal-félék m.n.j. | Coryphaenidae | DOX | Fedőhal | Stromateus fiatola | BLB | Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX | Csonthalak | Albulidae | ALU | Hosszúúszójú csonthal | Pterothrissus belloci | BNF | Alasa | Sardinella aurita | SAA | Tömzsi alasa | Sardinella maderensis | SAE | Dél-afrikai szardínia | Sardinops ocellatus | PIA | Whitehead heringje | Etrumeus whiteheadi | WRR | Dél-afrikai szardella | Engraulis capensis | ANC | Szardellafélék m.n.j. | Engraulidae | ANX | Heringfélék m.n.j. | Clupeidae | CLP | Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX | Hering alakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU | Bonitó; palamida | Sarda sarda | BON | Wahoo | Acanthocybium solandri | WAH | Páncélos makréla | Auxis thazard | FRI | Páncélos makrahal | Auxis thazard, A. rochei | FRZ | Keskenycsíkos spanyol makréla | Scomberomorus guttatus | COM | Királymakréla | Scornberomorus maculatus | SSM | Nyugat-afrikai spanyol makréla | Scornberomorus tritor | MAW | Kanadai királymakréla | Scomberomorus plurilineatus | KAK | Scomberomorus makréla fajok m.n.j. | Scomberomorus spp. | KGX | Harántsávos tonmakréla | Euthynnus alletteratus | LTA | Kawakawa | Euthynnus affinis | KAW | Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ | Tonhal | Thunnus thynnus | BFT | Germon | Thunnus alalunga | ALB | Déli nagy tonhal | Thunnus maccoyji | SBF | Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT | Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET | Amerikai vitorláshal | Istiophorus albicans | SAI | Kormos nyársorrúhal | Makaira nigricans | BUM | Black marlin | Makaira indica | BLM | Fehér marlin | Tetrapturus albidus | WHM | Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL | Kardhal | Xiphias gladius | SWO | Kardhalfélék | Xiphiidae | XIP | Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | TUX | Kígyómakrélák m.n.j. | Gempylidae | GEP | Barracudahal | Thyrsites atun | SNK | Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT | Abroncshalfélék m.n.j. | Trichiuridae | CUT | Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS | Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS | Makrélaalakúak m.n.j. | Scombridae | MAX | Makrélaszerű halak m.n.j. | Scombroidei | MKX | Heringcápafélék | Lamnidae | MSK | Macskacápafélék | Scyliorhinidae | SYX | Rekviemcápák | Cercharhinidae | RSK | Kék cápa | Prionace glauca | BSH | Pörölycápák stb. m.n.j. | Sphyrnidae | SPY | Csillagos cápa | Mustelus mustelus | SMD | Közönséges kutyacápa | Galeorhinus galeus | GAG | Tüskéscápafélék m.n.j. | Squalidae | DGX | Közönséges tüskéscápa | Squalus acanthias | DGS | Rövidorrú tüskéscápa | Squalus megalops | DOP | Angyalrájafélék | Squatinidae | ASK | Rájaalakúak | Rajiformes | SRX | Hegedűrájafélék | Rhinobatidae | GTF | Fűrészesrája-félék | Pristidae | SAW | Valódi rájafélék m.n.j. | Rajidae | RAJ | Rájafajok | Raja spp. | SKA | Tüskésrája-félék | Dasyaididae (= Trygonidae) | STT | Sasrájafélék | Myliobatidae | EAG | Ördögrájafélék | Mobulidae | MAN | Villamosráják | Torpedinidae | TOD | Foki elefánthal | Callorhinus capensis | CHM | Elefánthalak m.n.j. | Callorhinchidae | CAH | Rája alakúak m.n.j. | Batoidimorpha (Hypotremata) | BAI | Cápa alakúak m.n.j. | Selachimorpha (Pleurotremata) | SKH | Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX | Porcos halak m.n.j. | Chondrychthyes | CAR | Tömörfejűek m.n.j. | Holocephali | HOL | Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ | Nagy tarisznyrák | Cancer pagurus | CRE | Tarisznyarákok | Cancridae | CAD | Úszó tarisznyarákok m.n.j. | Portunidae | SWM | Kőrákok m.n.j. | Lithodidae | KCX | Déli kőrák | Lithodes antarcticua | KCR | Kőrák | Lithodes ferox | KCA | Nyugat-afrikai medúza | Geryon (= Chaceon) maritae | CGE | Medúzák m.n.j. | Geryon spp. | GER | Mélyvízi rákok, medúzák | Geryonidae | GEY | Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA | Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV | Királylanguszta | Panulirus regius | LOV | Csipkés languszta | Panulirus homarus | LOK | Foki sziklarák | Jasus lalandii | LBC | Tristan da Cunha sziklarák | Jasus tristani | LBT | Natáli languszta | Palinuris delagoae | SLN | Déli languszta | Palinurus gilchristi | SLS | Languszták m.n.j. | Palinuridae | VLO | Medverákok | Scyllaridae | LOS | Indiai-óceáni rákocska | Nephropsis stewarti | NES | Nephropidae rákok | Nephropidae | NEX | Éti ostorgarnéla | Penaeus kerathurus | TGS | Indiai fehér garnéla | Penarus indicus | PNI | Déli rózsaszín garnéla | Penaeus notiatis | SOP | Ostoros garnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN | Piros ostorgarnéla | Parapenaeus longirostris | DPS | Ostoros garnélák | Penaeidae | PEZ | Csíkos vörös garnéla | Aristeus varidens | ARV | Aristeidae garnélák | Aristeidae | ARI | Fűrészes garnéla | Palaemon serratus | CPR | Solenoceridae garnélák | Solenoceridae | SOZ | Késgarnélák | Haliporoides spp. | KNI | Késgarnéla | Haliporoides triarthrus | KNS | Jack-késgarnéla | Haliporoides sibogae | JAQ | Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP | Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU | Fülcsiga | Haliotis midae | ABP | Giant parti turbáncsiga | Turbo sarmaticus | GIW | Osztrigák m.n.j. | Ostrea spp. | OYX | Fogazott kövi osztriga | Ostrea denticulata | ODE | Portugál osztriga | Crassostrea angulata | OYP | Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC | Sziklakagyló | Perna perna | MSL | Kékkagylók m.n.j. | Mytilidae | MSX | – | Pecten sulcicostatus | PSU | Fésűkagylók m.n.j. | Pectinidae | SCX | Sima vájókagyló | Mactra glabrata | MAG | Vájókagylók | Mactridae | MAT | Vénuszkagylók | Veneridae | CLV | – | Dosinia orbignyi | DOR | Ugrókagylók | Donax spp. | DON | Foki hüvelykagyló | Solen capensis | RAC | Hüvelykagylók | Solenidae | SOI | Kagylók m.n.j. | Bivalvia | CLX | Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL | Chokker tintahal | Loligo reynaudi | CHO | Angolai repülő tintahal | Todarodes sagittatus angolen. | SQG | Kalmárok | Loligo spp. | SQC | Polipok | Octopodidae | OCT | Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidae, Ommastrephidae | SQU | Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL | Dél-afrikai medvefóka | Arctocephalus pusillus | SEK | Vörös zsákállat | Pyura stolonifera | SSR | – | Parechinus angulosus | URR | Tengeri uborkák m.n.j. | Holothurioidea | CUX | Vízi gerinctelenek m.n.j. | Invertebrata | INV | AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület) Név | Tudományos név | 3-alfa azonosító | Kelee shad | Hilsa kelee | HIX | Hilsa shad | Tenualosa ilisha | HIL | Tejhal | Chanos chanos | MIL | Barramundi | Lates calcarifer | GIP | Laposhalak m.n.j. | Pleuronectiformes | FLX | Indiai laposhal | Psettodes erumei | HAI | Nyelvhalak m.n.j. | Cynoglossidae | TOX | Unikornis áltőkehal | Bregmaceros macclellandi | UNC | Tőkehal-alakúak m.n.j. | Gadiformes | GAD | Bumalo | Harpadon nehereus | BUC | Tengeri harcsák m.n.j. | Ariidae | CAX | Nagy gyíkhal | Saurida tumbil | LIG | Sűrűfogú gyíkhal | Saurida undosquamis | LIB | Gyíkhalfélék m.n.j. | Synodontidae | LIX | Murénák m.n.j. | Muraenesox spp. | PCX | Tengeri angolnafélék m.n.j. | Congridae | COX | Nyálkásfejű halak | Beryx spp. | ALF | Japán kakashal | Zeus japonicus | JJD | Sügér alakúak m.n.j. | Perciformes | DPX | Sügérek m.n.j. | Epinephelus spp. | GPX | Fűrészes sügérfélék m.n.j. | Serranidae | BSX | Priacanthus-félék m.n.j. | Priacanthus spp. | BIG | Sillaginidae tőkehalfélék | Sillaginidae | WHS | Hamis trevally | Lactarius lactarius | TRF | Rubinthalak stb. | Emmelichthyidae | EMT | Mangrove vörös csattogóhal | Lutjanus argentimaculatus | RES | Csattogóhalfajok m.n.j. | Lutjanus spp. | SNA | Csattogóhalak m.n.j. | Lutjanidae | SNX | Nemipterus fajok | Nemipterus spp. | THB | Nemipteridae fajok | Nemipteridae | THD | Leiognathidae fajok m.n.j. | Leiognathidae | POY | Dörmögőhalak m.n.j. | Haemulidae (= Pomadasyidae) | GRX | Kob | Argyrosomus hololepidotus | KOB | Geelbek croaker | Atractoscion aequidens | AWE | Árnyékhalfélék m.n.j. | Sciaenidae | CDX | Császársügérek | Lethrinidae | EMP | Durbincsok m.n.j. | Pagellus spp. | PAX | Fogasdurbincsok m.n.j. | Dentex spp. | DEX | Katonadurbincs | Argyrops spinifer | KBR | Santer durbincs | Cheimerius nufar | SLD | Vörös durbincs | Petrus rupestris | RER | Chrysoblephus fajok m.n.j. | Chrysoblephus spp. | RSX | Tengeri durbincsok m.n.j. | Sparidae | SBX | Tengeri márnák | Mullus spp. | MUX | Márnák | Upeneus spp. | GOX | Tengeri márnafélék m.n.j. | Mullidae | MUM | Foltos sarlóhal | Drepane punctata | SPS | Ajakoshalfélék | Labridae | WRA | Mojarra-k | Gerres spp. | MOJ | Sügérszerűek m.n.j. | Percoidei | PRC | Nyúlhalak | Siganus spp. | SPI | Sárkányfejűek, m.n.j. | Scorpaenidae | SCO | Laposfejű halak | Platycephalidae | FLH | Íjhalfélék | Balistidae | TRI | Gyöngyöshalfélék | Myctophidae | LXX | Tűhalak | Tylosurus spp. | NED | Hemirhamphus fajok m.n.j. | Hemirhamphus spp. | HAX | Repülőhalfélél m.n.j. | Exocoetidae | FLY | Nyilascsukák | Sphyraena spp. | BAR | Nagyfejű tengeri pérhal | Mugil cephalus | MUF | Tengeri pérfélék m.n.j. | Mugilidae | MUL | Négyujj-threadfin | Eleutheronema tetradactylum | FOT | Threadfin-ek m.n.j. | Polynemidae | THF | Sügéralakúak m.n.j. | Perciformes | PPX | Makrahal; kékhal | Pomatomus saltatrix | BLU | Cobia | Rachycentron canadum | CBA | Cobia-k m.n.j. | Rachycentridae | CBX | Fattyúmakrélák m.n.j. | Trachurus spp. | JAX | Indiai makrahal | Decapterus russelli | RUS | Álmakrahalak | Decapterus spp. | SDX | Makrahalak m.n.j. | Caranx spp. | TRE | Sárkányhalak | Trachinotus spp. | POX | Sárgafarkú fattyúmakréla | Seriola lalandi | YTC | Seriola fattyúmakrélák m.n.j. | Seriola spp. | AMX | Szivárvány makréla | Elagatis bipinnulata | RRU | Aranyos makréla | Gnatanodon speciosus | GLT | Torpedómakréla | Megalaspis cordyla | HAS | Scomberoides fajok | Scomberoides (= Chorinemus) spp. | QUE | Nagy szemű makréla | Selar crumenophthalmus | BIS | Sárgasávos makréla | Selaroides leptolepis | TRY | Tüskésmakréla-félék m.n.j. | Carangidae | CGX | Fekete pomfret | Formio niger | POB | Aranymakréla | Coryphaene hippurus | DOL | Silver pomfret | Pampus argenteus | SIP | Fedőhalfélék | Stromateidae | BUX | Aranysávos szardinella | Sardinella gibbosa | SAG | Indiai olajszardínia | Sardinella longiceps | IOS | Alasák m.n.j. | Sardinella spp. | SIX | Dél-afrikai szardínia | Sardinops ocellatus | PIA | Pirosszemű hering | Etrumeus teres | RRH | Stolephorus szardellák | Stolephorus spp. | STO | Szardellafélék m.n.j. | Engraulidae | ANX | Heringalakú halak m.n.j. | Clupeoidei | CLU | Dorab farkashering | Chirocentrus dorab | DOB | Farkasheringek | Chirocentrus spp. | DOS | Wahoo | Acanthocybium solandri | WAH | Keskenycsíkos spanyol makréla | Scomberomorus ommerson | COM | Déli királymakréla | Scomberomorus guttatus | GUT | Sávos makréla | Scomberomorus lineolatus | STS | Scomberomorus makrélafajok m.n.j. | Scomberomorus spp. | KGX | Páncélos makrahal | Auxis thazard, A rochei | FRZ | Kawakawa | Euthynnus affinis | KAW | Bonitó | Katsuwonus pelamis | SKJ | Hosszúfarkú tonhal | Thunnus tonggol | LOT | Germon | Thunnus alalunga | ALB | Déli nagy tonhal | Thunnus maccoyii | SBF | Sárgaúszójú tonhal | Thunnus albacares | YFT | Nagyszemű tonhal | Thunnus obesus | BET | Amerikai vitorláshal | Istiophorus platypterus | SFA | Déli kék marlin | Makaira mazara | BLZ | Fekete marlin | Makaira indica | BLM | Csíkos marlin | Tetrapturus audax | MLS | Vitorláshalfélék | Istiophoridae | BIL | Kardhal | Xiphias gladius | SWO | Makréla alakúak m.n.j. | Scombroidei | TUX | Barracudahal | Thyrsites atun | SNK | Ezüstös sertefarkú hal | Trichiurus lepturus | LHT | Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | SFS | Abroncshalfélék m.n.j. | Trichiuridae | CUT | Foltos makrahal | Scomber japonicus | MAS | Indiai makréla | Rastrelliger kanagurta | RAG | Indiai makrélák m.n.j. | Rastrelliger spp. | RAX | Makrélaalakúak m.n.j. | Scombroidei | MKX | Selymes cápa | Carcharhinus falciformis | FAL | Kék cápák m.n.j. | Carcharhinidae | RSK | Hegedűrájafélék stb., m.n.j. | Rhinobatidae | GTF | Fűrészes rájafélék | Pristidae | SAW | Rája alakúak m.n.j. | Rajiformes | SRX | Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j. | Elasmobranchii | SKX | Vértes- és csontoshalak m.n.j. | Osteichthyes | MZZ | Tarisznyarákok | Portunus spp. | CRS | Iszaprák | Scylla serrata | MUD | Medúzák m.n.j. | Geryon spp. | GER | Mászórákok m.n.j. | Reptantia | CRA | Trópusi languszták m.n.j. | Panulirus spp. | SLV | Natáli languszta | Palinurus delagoae | SLN | Papucsrákok | Scyliaridae | LOS | Andaman rák | Metanephrops andamanicus | NEA | Óriás tigrisgarnéla | Penaeus monodon | GIT | Zöld tigrisgarnéla | Penaeus semisulcatus | TIP | Indiai fehér garnéla | Penaeus indicus | PNI | Ostoros garnélák m.n.j. | Penaeus spp. | PEN | Késgarnéla | Haliporoides triarthrus | KNS | Jack-késgarnéla | Haliporoides sibogae | JAQ | Késgarnélák | Haliporoides spp. | KNI | Garnélák m.n.j. | Natantia | DCP | Rákalakúak m.n.j. | Crustacea | CRU | Fülcsigák m.n.j. | Haliotis spp. | ABX | Kövi csészeosztriga | Crassostrea cucullata | CSC | Csészeosztrigák m.n.j. | Crassostrea spp. | OYC | Lábasfejűek m.n.j. | Cephalopoda | CEP | Törpeszépiák | Sepiidae, Sepiolidae | CTL | Kalmárok | Loligo spp. | SQC | Polipok | Octopodidae | OCT | Valódi kalmárok m.n.j. | Loliginidee, Ommastrephidae | SQU | Puhatestűek m.n.j. | Mollusca | MOL | Levesteknős | Chelonia mydas | TUG | Teknősök m.n.j. | Testudinata | TTX | Tengeri uborkák m.n.j. | Holothurioidea | CUX | Vízi gerinctelenek m.n.j. | Invertebrata | INV | -------------------------------------------------- 5. MELLÉKLET AZ ÉSZAK-ATLANTI TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ FOGÁSI ADATOK BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA Mágneses adathordozó Mágnesszalagok: Kilencsávos, 1600 vagy 6250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Amennyiben van rajta címke, akkor az állományzáró kódot fel kell tüntetni. Hajlékonylemezek: MS-DOS formázott, 3,5 hüvelyk méretű és 720 kB vagy 1,4 MB tárterületű, illetve 5,25 hüvelyk méretű és 360 kB vagy 1,2 MB tárterületű lemezek. A bejegyzés formátuma Bájtok száma | Leírás | Megjegyzések | 1–4 | Ország (3 betűjelből álló ISO-kód) | pl. FRA = Franciaország | 5–6 | Év | pl. 93 = 1993 | 7–8 | Fő halászati terület | 34 = keletközép-atlanti terület | 9–15 | Körzet | 3.3 = 3.3 körzet | 16–18 | Fajok | 3 betűjelből álló azonosító | 19–26 | Fogás | Tonnában | Megjegyzések: a) A fogásmezőt (19–26 bájtok) elöl üres helyekkel jobbra zárva kell megadni. Az összes többi mezőt hátul üres helyekkel balra kell igazítani. b) A fogást tonnára kerekítve, a kirakodott mennyiség élősúlyának megfelelően kell feljegyezni. c) A fél egységnél kisebb mennyiséget (19–26 bájtok) "– 1"-ként kell bejegyezni. d) Az ismeretlen mennyiséget (19–26 bájtok) "– 2"-ként kell bejegyezni. --------------------------------------------------