A Tanács 2062/94/EK rendelete

(1994. július 18.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a munkahelyi biztonság, higiénia és egészségvédelem az eredményes szociálpolitika elsődleges céljai közé tartozik;

mivel a Bizottság a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről [4] szóló programjában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi charta végrehajtásáról szóló cselekvési programjában ismertette tervezett intézkedéseit;

mivel a Tanács a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló, 1987. december 21-i állásfoglalásában [5] üdvözölte a Bizottság munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló programjáról szóló közleményt, egyebek között pedig felkérte a Bizottságot a határozatban tárgyalt területre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere javítási módjainak vizsgálatára, különösen az adatok gyűjtése és terjesztése, valamint az e téren hozott közösségi intézkedések nemzeti szintű hatásait tanulmányozó közösségi mechanizmus létrehozásának célszerűsége tekintetében;

mivel az említett határozat felhív az e téren tevékenykedő szervezetekkel, illetve azok között intenzívebb együttműködésre is;

mivel a Tanács hangsúlyozta annak alapvető fontosságát is, hogy a munkáltatók és a munkavállalók ismerjék az érintett kérdéseket, és hozzáférjenek az információkhoz, amennyiben a Bizottság programjában javasolt intézkedések sikerét biztosítani kívánják;

mivel részletes, megbízható és objektív tudományos, technikai és gazdasági adatok gyűjtését, kezelését és elemzését kell elvégezni ahhoz, hogy a közösségi szervek, a tagállamok és a területen érintett szervezetek az információk birtokában válaszolhassanak a hozzájuk intézett kérésekre, alapvető intézkedéseket hozhassanak a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, valamint elegendő információval láthassák el az érintett személyeket;

mivel a Közösségben és a tagállamokban már léteznek olyan szervezetek, amelyek ilyen jellegű információkat és szolgáltatásokat nyújtanak;

mivel annak érdekében, hogy az e szervezetek által már elvégzett munka előnyeit közösségi szinten a lehető legjobban ki lehessen használni, helyénvaló egy, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló információk gyűjtését végző, európai ellenőrző rendszert képező hálózatot kialakítani, amelyet közösségi szinten az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség hangol össze;

mivel annak érdekében, hogy a közösségi szervezetek, a tagállamok és a területen érintett szervezetek eredményesebben tudjanak válaszolni a hozzájuk intézett kérésekre, biztosítani kell számukra, hogy egy olyan ügynökséghez fordulhassanak, amely a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasznál ható technikai, tudományos és gazdasági adatokat bocsát rendelkezésükre;

mivel ennélfogva helyénvaló az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozása, amelynek többek között feladata segítséget nyújtani a Bizottságnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, és ebben az összefüggésben – a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül – hozzájárulni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jövőbeni közösségi cselekvési programok kialakításához;

mivel a tagállamok kormányainak 1993. október 29-én állam- és kormányfői szinten ülésező képviselőinek közös megegyezéssel hozott, az Európai Közösségek egyes szerveinek és szervezeti egységeinek, valamint az Europol székhelye kijelöléséről szóló határozata [6] meghatározta, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség székhelye Spanyolországban, a spanyol kormány által kijelölendő városban lesz; mivel a spanyol kormány e célra Bilbao városát jelölte ki;

mivel az Ügynökség szabályzatát és struktúráját a kívánt eredmények objektív jellegére való tekintettel kell kialakítani és úgy, hogy munkáját a meglévő nemzeti közösségi és nemzetközi szervekkel együttműködésben tudja végezni;

mivel az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként olyan harmadik országok, közösségi intézmények és szervek, valamint nemzetközi szervezetek képviselőit hívhassa meg, amelyek az Ügynökség céljait tekintve osztják a Közösség és a tagállamok érdekeit;

mivel az Ügynökségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, ugyanakkor az esetleges átfedések elkerülése érdekében szoros kapcsolatot kell fenntartania a meglévő közösségi szervekkel és programokkal, különösen az élet- és munkakörülmények javításáért felelős európai alapítvánnyal;

mivel fontos, hogy az Ügynökség igen szoros működési kapcsolatban álljon a Bizottsággal, valamint a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal;

mivel fordításaival kapcsolatban az Ügynökség az Európai Unió szerveinek Fordítási Központját veszi igénybe, amint a Központ megkezdi működését;

mivel az Ügynökség működéséhez az Európai Közösségek általános költségvetése hozzájárul; mivel a szükségesnek tartott összegeket az éves költségvetési eljárás szerint, a pénzügyi előirányzatokkal összhangban kell megállapítani;

mivel e rendelet elfogadása tekintetében a Szerződés csak a 235. cikkben említett hatáskörökről rendelkezik,

ELFOGADTA EZT A RENDELET:

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

Létrejön az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (továbbiakban: az Ügynökség).

2. cikk

Cél

A munkavállalók Szerződésben elrendelt biztonság- és egészségvédelme tekintetében különösen a munkakörnyezetben megvalósítandó fejlesztések, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő cselekvési programok ösztönzése érdekében az Ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a közösségi szervek, tagállamok és a területen érintett szervezetek számára.

3. cikk

Feladatkör

(1) A 2. cikkben ismertetett cél elérése érdekében az Ügynökség feladata:

a) technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése és terjesztése a tagállamokban a közösségi szervek, tagállamok és érdekelt felek felé való továbbításuk érdekében; az adatgyűjtés célja a meglévő nemzeti prioritások és programok meghatározása, valamint a közösségi prioritásokhoz és programokhoz szükséges adatok biztosítása;

b) a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kutatásra és egyéb olyan kutatási tevékenységre vonatkozó technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése, amelyeknek a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő vonatkozásai vannak, valamint a kutatás és kutatási tevékenységek eredményeinek terjesztése;

c) együttműködés, valamint információ- és tapasztalatcsere előmozdítása és támogatása a tagállamok között a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, ideértve a képzési programokra vonatkozó tájékoztatást is;

d) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem témájában konferenciák és szemináriumok szervezése, valamint a tagállamok szakértőinek cseréje;

e) a közösségi szervek és tagállamok számára szükséges objektív technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása ahhoz, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére kialakított igazságos és eredményes politikákat dolgozhassanak ki és hajthassanak végre; e célból különösen olyan technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a Bizottság részére, amelyre annak a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó jogszabályok és intézkedések meghatározásához, előkészítéséhez és értékeléséhez van szüksége, nevezetesen a jogszabályok vállalkozásokra gyakorolt hatása tekintetében, különös figyelemmel a kis- és középvállalkozásokra;

f) a tagállamokkal együttműködésben a 4. cikkben említett hálózat létrehozása és koordinálása, figyelembe véve az ilyen jellegű információkat és szolgáltatásokat nyújtó nemzeti, közösségi és nemzetközi szerveket és szervezeteket;

g) biztonsági és egészségvédelmi kérdésekre vonatkozó információk gyűjtése harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől (WHO, ILO, PAHO, IMO stb.), illetve számukra ezen információk rendelkezésre bocsátása;

h) technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a megelőző tevékenységek végrehajtását szolgáló módszerekről és eszközökről, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások sajátos problémáira;

i) a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül hozzájárulás a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó jövőbeni közösségi cselekvési programok fejlesztéséhez.

(2) Az esetleges átfedések elkerülése érdekében az Ügynökség a lehető legszorosabban együttműködik a közösségi szinten már meglévő intézményekkel, alapítványokkal, szakosodott szervekkel és programokkal.

4. cikk

Hálózat

(1) Az Ügynökség létrehoz egy hálózatot, amely a következőkből áll:

- a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemei,

- a nemzeti fókuszpontok,

- esetleges jövőbeni témaközpontok.

(2) A hálózat leggyorsabb és leghatékonyabb létrehozása érdekében a tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül tájékoztatják az Ügynökséget nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs hálózatuk fő alkotóelemeiről, ideértve bármely olyan intézményt, amely megítélésük szerint hozzájárulhat az Ügynökség munkájához, figyelembe véve azt az igényt, hogy területük lehető legteljesebb földrajzi lefedettségét biztosítsák.

Az Ügynökségnek nemzeti szinten átadandó információkat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok vagy egy általuk kijelölt intézmény koordinálja, illetve továbbítja.

(3) A nemzeti hatóságok tájékoztatják az Ügynökséget azoknak az országuk területén működő intézményeknek a nevéről, amelyek egyes különösen érdekes témákkal kapcsolatban együtt tudnak működni az Ügynökséggel, és így a hálózat témaközpontjaiként szolgálhatnak. Az Ügynökség jogosult ezen intézményekkel megállapodást kötni.

(4) A különleges feladatokat ellátó témaközpontok a hálózat részét képezhetik.

Ezeket a 8. cikkben említett igazgatási tanács jelöli ki egy velük közös megállapodással megállapított, határozott időtartamra.

(5) A különösen érdekesként meghatározott témák és a témaközpontok konkrét feladatainak felsorolása az Ügynökség éves munkaprogramjában szerepel.

(6) A szerzett tapasztalatok fényében az Ügynökség időszakonként újra megvizsgálja a hálózat (2) bekezdésben említett fő alkotóelemeit, majd a tagállamok részéről tett esetleges új kijelölések figyelembevételével elvégzi az igazgatási tanács által kitűzött változtatásokat.

5. cikk

Intézkedések

(1) A 4. cikkben említett hálózat működésének megkönnyítése érdekében az Ügynökség a 4. cikk (4) bekezdése szerint az igazgatási tanács által kijelölt intézményekkel megállapodhat a szükséges intézkedésekről, különösen szerződésekről, az Ügynökség által rájuk bízott feladatok sikeres végrehajtása érdekében.

(2) A tagállamok a területükön működő nemzeti intézmények vagy szervezetek tekintetében rendelkezhetnek úgy, hogy az Ügynökséggel történő megállapodások megkötése a nemzeti fókuszponttal egyetértésben történjen.

6. cikk

Tájékoztatás

Az igazgatási tanács által meghatározott iránymutatásnak megfelelően, valamint – különösen a titkosság tekintetében – a Közösség és a tagállamok információterjesztésre vonatkozó szabályainak betartása mellett, az Ügynökségnek átadott vagy az általa kibocsátott információk és adatok közzétehetőek, és azokhoz a közvéleménynek hozzáférést kell biztosítani.

7. cikk

Jogi személyiség

(1) Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik.

8. cikk

Igazgatási tanács

(1) Az Ügynökség 27 tagból álló igazgatási tanáccsal rendelkezik, akik közül:

a) tizenkét tag a tagállamok kormányait;

b) hat tag a munkáltatói szervezeteket;

c) hat tag a munkavállalói szervezeteket;

d) három tag pedig a Bizottságot képviseli.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács nevezi ki.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett tagokat a tagállamok javaslatára nevezik ki, mégpedig tagállamonként egy tagot.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett tagokat a 74/325/EGK tanácsi határozattal [7] létrehozott munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottságban a munkáltatói és munkavállalói szervezeteket képviselő tagok közül rotációs rendszerben nevezik ki a bizottság tagjaiból álló csoportok javaslatára, mégpedig tagállamonként egy tagot.

Ugyanakkor a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki csak a tag távollétében vagy az eljárási szabályzatban meghatározott módon vesz részt az igazgatási tanács ülésein.

A Bizottságot képviselő tagokat és póttagokat a Bizottság nevezi ki.

(3) Az igazgatási tanács tagjainak hivatali ideje 3 év. Ez az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett tagok kivételével megújítható.

Hivatali idejük lejártakor vagy lemondásuk esetén a tagok kinevezésük megújításáig vagy helyettesítésükig hivatalban maradnak.

(4) Az igazgatási tanács tagjai közül választja elnökét és három elnökhelyettesét, akik egy évig látják el ezt a feladatot.

(5) Az elnök legalább évente kétszer, valamint a tagok legalább egyharmadának kérésére összehívja az igazgatási tanácsot.

(6) Az igazgatási tanács határozatait tagjai kétharmados többségével hozza.

Az igazgatási tanács mindegyik tagja egy szavazattal rendelkezik.

A póttagok csak a tag távolléte esetén jogosultak szavazni.

(7) Az igazgatási tanács elnöke és az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány igazgatója eldönthetik, hogy az igazgatási tanács ülésein részt kívánnak-e venni megfigyelőként.

(8) Az igazgatási tanács maga fogadja el eljárási szabályzatát, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács jóváhagyásával lép hatályba.

9. cikk

Megfigyelők

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatási tanács megfigyelőként meghívhatja a tagsággal nem rendelkező országok, közösségi intézmények és szervek, valamint nemzetközi szervezetek képviselőit.

10. cikk

Éves munkaprogram – éves általános beszámoló

(1) Az igazgatási tanács a 11. cikkben említett igazgató által készített tervezet alapján, a Bizottsággal és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el az Ügynökség éves munkaprogramját.

A programot ugyanezen eljárást követve az év folyamán módosíthatják.

A programot a fenti eljárásnak megfelelően fogadják el, és az egy négy éven át folytatódó program részét képezi.

Az első éves munkaprogramot e rendelet hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül el kell fogadni.

(2) Az igazgatási tanács legkésőbb minden év január 31-ig elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén elkészített éves általános beszámolót.

Az éves általános beszámoló elsősorban az éves munkaprogram célkitűzéseivel hasonlítja össze az elért eredményeket.

Az igazgató az éves általános beszámolót továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tagállamoknak és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottságnak.

11. cikk

Az igazgató

(1) Az Ügynökséget a Bizottság javaslatára az igazgatási tanács által 5 évre szóló, megújítható időtartamra kinevezett igazgató vezeti.

(2) Az igazgató az Ügynökség hivatalos képviselője.

Az igazgató felel a következőkért:

- az igazgatási tanács által elfogadott határozatok és programok megfelelő előkészítése és végrehajtása,

- az Ügynökség napi igazgatása,

- a 10. cikk (2) bekezdésében említett beszámoló elkészítése és közzététele,

- az előírt feladatok elvégzése,

- minden személyzeti ügy,

- az igazgatási tanács üléseinek előkészítése.

(3) Az igazgató tevékenységeiért az igazgatási tanácsnak tartozik felelősséggel.

12. cikk

Költségvetés

(1) Az Ügynökség összes bevételéről és kiadásáról a naptári évekkel egybeeső minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan előirányzatot kell készíteni, és azokat az Ügynökség költségvetésébe be kell vezetni.

(2) A költségvetésben kimutatott bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az Ügynökség bevételei az Ügynökség által teljesített szolgáltatások megfizetéséből szerzett más források sérelme nélkül az Európai Közösségek általános költségvetésében szereplő, a Közösség által biztosított támogatásból állnak.

(4) Az Ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák az alkalmazottak javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költségeket, valamint a munkaprogram végrehajtása során intézményekkel vagy szervekkel kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat.

13. cikk

Tervezett előirányzat – a költségvetés elfogadása

(1) Az igazgató minden évben legkésőbb február 15-ig elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetés-tervezetét, és egy intézményi tervvel együtt továbbítja azt az igazgatási tanácsnak.

(2) Az igazgatási tanács elkészíti a költségvetés-tervezetet az intézményi tervvel együtt, majd legkésőbb március 31-ig továbbítja azokat a Bizottságnak. Ennek alapján a Bizottság meghatározza az Európai Közösségek előzetes általános költségvetés-tervezetében kimutatandó megfelelő előirányzott támogatást, majd a Szerződés 203. cikke szerint benyújtja azt a Tanácsnak.

(3) A pénzügyi év kezdetét megelőzően az igazgatási tanács a közösségi támogatás és az Ügynökség egyéb forrásainak szükség szerinti módosításával elfogadja az Ügynökség költségvetését és az intézményi tervet.

14. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Ügynökség költségvetését az igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség összes kiadására vonatkozó kötelezettségvállalások és kifizetések, valamint az Ügynökség összes bevétele megállapításának és beszedésének folyamatos ellenőrzését a Bizottság pénzügyi ellenőre végzi.

(3) Az igazgató minden évben legkésőbb március 31-ig megküldi az Ügynökség előző pénzügyi évre vonatkozó összes bevételének és kiadásának elszámolását a Bizottság, az igazgatási tanács és a Számvevőszék részére.

A Számvevőszék az elszámolásokat a Szerződés 188c. cikke szerint vizsgálja.

(4) Az igazgatási tanács mentesíti az igazgatót a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

15. cikk

Belső pénzügyi rendelkezések

A Bizottság és a Számvevőszék véleménynyilvánítását követően az igazgatási tanács elfogadja a belső pénzügyi rendelkezéseket, és különösen meghatározza az Ügynökség költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó eljárást.

16. cikk

Szakmai titoktartás

Az igazgatási tanács tagjai, az igazgató, a személyzet és az Ügynökség tevékenységeiben részt vevő más személyek feladataik megszűnését követően is kötelesek tartózkodni a szakmai titoktartás kötelezettségének körébe tartozó információk felfedésétől.

17. cikk

Nyelvre vonatkozó megállapodások

Az Ügynökségre a Közösség intézményeinek nyelvre vonatkozó megállapodásai érvényesek.

18. cikk

Fordítási szolgáltatások

Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Unió szerveinek fordítási központja biztosítja működésének megkezdését követően.

19. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vonatkozik.

20. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és szabályzatok vonatkoznak.

(2) Alkalmazottai tekintetében az Ügynökség a kinevező hatóságra ruházott jogköröket gyakorolja.

(3) Az igazgatási tanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

21. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses károkozásért való felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

Az Ügynökség által kötött szerződésekben szereplő választott bírósági záradékból eredően az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel a jogviták elbírálására.

(2) Szerződésen kívüli károkozásért való felelősség esetében az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően jóvátesz minden, az Ügynökség vagy alkalmazottai által kötelezettségeik teljesítése során okozott kárt.

Az ilyen károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogviták a Bíróság hatáskörébe tartoznak.

(3) Az alkalmazottaknak az Ügynökség felé fennálló személyes felelősségére nézve az Ügynökség alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

22. cikk

A jogszerűség vizsgálata

A közvetlenül és személyesen érintett tagállamok, igazgatási tanácsi tagok és harmadik felek az Ügynökség bármely kifejezett vagy hallgatólagos határozatát a Bizottság elé terjeszthetik azzal, hogy a Bizottság vizsgálja meg az adott határozat jogszerűségét.

Az előterjesztést attól a naptól számított 15 napon belül a Bizottság elé kell terjeszteni, amelyen az érintett fél először tudomást szerzett az adott határozatról.

A Bizottság egy hónapon belül határozatot hoz. Ha ezen időtartam alatt nem hoz határozatot, az ügy elutasítottnak minősül.

23. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Bizottság jelentése és adott esetben az ahhoz kapcsolódó javaslat alapján legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 5 év múlva felülvizsgálja e rendeletet, valamint az Ügynökség szükségesnek bizonyuló új feladatait.

24. cikk

A rendelet hatálybalépése

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1994. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. Kinkel

[1] HL C 271., 1991.10.16. 3. o.

[2] HL C 128., 1994.5.9.

[3] HL C 169., 1992.7.6., 44. o.

[4] HL C 28., 1988.2.3., 3. o.

[5] HL C 28., 1988.2.3., 1. o.

[6] HL C 323., 1993.11.30., 1. o.

[7] HL L 185., 1974.7.9., 15. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A Tanács és a Bizottság nyilatkozata az Európai Munkahelyi Biztonsági

és Egészségvédelmi Ügynökség székhelyéről

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet elfogadásával kapcsolatban a Tanács és a Bizottság a következő nyilatkozatot teszi:

- a tagállamok 1993. október 29-én államfői, illetve kormányzati szinten ülésező képviselői azt a döntést hozták, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség központja Spanyolországban, a spanyol kormány által kijelölendő városban lesz,

- a spanyol kormány Bilbaót jelölte ki az Ügynökség székhelyéül.

--------------------------------------------------