31993R2454



Hivatalos Lap L 253 , 11/10/1993 o. 0001 - 0766
finn különkiadás fejezet 2 kötet 10 o. 0001
svéd különkiadás fejezet 2 kötet 10 o. 0001


A Bizottság 2454/93/EGK rendelete

(1993. július 2.)

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet

végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex [1] (a továbbiakban: Vámkódex) létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre és különösen annak 249. cikkére,

mivel a Vámkódex egyetlen jogszabályban gyűjtötte össze az összes létező vámjogszabályt; mivel ugyanakkor a Vámkódex e jogszabályokban némi módosítást is végzett, hogy összefüggőbbé, egyszerűbbé tegye azokat, és hogy megszüntessen egyes joghézagokat; mivel így ezen a területen a teljes közösségi joganyagot magában foglalja;

mivel azok az okok, amelyek a Vámkódex elfogadásához vezettek, éppúgy vonatkoznak a vámügyi végrehajtási jogszabályokra is; mivel ezért kívánatos egyetlen rendeletbe gyűjteni azokat a vámügyi végrehajtási rendelkezéseket, amelyek jelenleg nagyszámú közösségi rendeletben és irányelvben elszórtan találhatók meg;

mivel a Közösségi Vámkódex végrehajtási kódexe hivatott megállapítani a fennálló vámjogi végrehajtási szabályokat; mivel azonban a tapasztalatok fényében szükség van:

- bizonyos módosítások végrehajtására az említett szabályoknak a Vámkódex rendelkezéseihez való igazítása érdekében,

- egyes, jelenleg csak meghatározott vámeljárásokra vonatkozó rendelkezések hatályának kiterjesztésére annak érdekében, hogy számot lehessen adni a Vámkódex átfogó alkalmazásáról,

- egyes szabályok pontosabb megfogalmazására alkalmazásuk fokozott jogbiztonságának elérése érdekében;

mivel a végrehajtott változtatások főként a vámtartozásokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatosak;

mivel helyénvaló 1995. január 1-jéig korlátozni a 791. cikk (2) bekezdésének alkalmazását és az ezen időpontig szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálni e rendelkezést;

mivel az ebben a rendeletben szabályozott intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1. Vámkódex:

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet;

2. ATA-igazolvány:

az ATA-egyezmény alapján létrehozott nemzetközi vámokmány ideiglenes behozatal céljára;

3. bizottság:

a Vámkódex 247. cikke értelmében létrehozott Vámkódexbizottság;

4. Vám-együttműködési Tanács:

a Vám-együttműködési Tanácsot létrehozó, 1950. december 15-én Brüsszelben kelt egyezmény alapján alapított szerve zet;

5. az áru azonosításához szükséges adatok:

az áru kereskedelmi azonosításához használatos adatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vámhatóságok egyrészt az áru tarifális besorolását, másrészt mennyiségét meghatározzák;

6. nem kereskedelmi jellegű áru:

olyan áru, amelynek a szóban forgó vámeljárás alá vonása eseti jelleggel történik, és amelynek a jellege és a mennyisége azt jelzi, hogy ezt az árut a címzett vagy az árut szállító személy magán-, személyes vagy családi használatára vagy nyilvánvalóan ajándéknak szántak;

7. kereskedelempolitikai intézkedések:

a közös kereskedelempolitika részeként az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó közösségi rendelkezések formájában létrehozott nem tarifális intézkedések, úgymint felügyeleti vagy védintézkedések, mennyiségi korlátozások vagy határértékek, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmak;

8. vámnómenklatúra:

a Vámkódex 20. cikkének (6) bekezdésében említett nómenklatúrák valamelyike;

9. Harmonizált Rendszer:

a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer;

10. Szerződés:

az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés.

2. FEJEZET

Határozatok

2. cikk

Ha egy határozatot kérelmező személy nincs abban a helyzetben, hogy a döntéshez szükséges összes okmányt és információt benyújtsa, akkor a vámhatóságok kötelesek ezen okmányokat és információkat a rendelkezésére bocsátani.

3. cikk

Vissza kell vonni az olyan személy számára kedvező, biztosítékkal kapcsolatos határozatot, aki olyan kötelezettségvállalást írt alá, hogy a vámhatóságok első írásbeli kérelmére kifizeti az esedékes összeget, amennyiben az említett kötelezettségvállalás teljesítésére nem került sor.

4. cikk

A visszavonás nem érinti azt az árut, amelyet a visszavonás hatálybalépése előtt a visszavont engedély alapján már eljárás alá vontak.

Mindazonáltal a vámhatóságok megkövetelhetik, hogy az ilyen áru vámjogi sorsa valamely megengedett módon eldöntésre kerüljön a vámhatóságok által meghatározott időtartamon belül.

II. CÍM

KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS

1. FEJEZET

Meghatározások

5. cikk

E cím alkalmazásában:

1. kötelező érvényű tarifális felvilágosítás:

olyan tarifális felvilágosítás, amely a Közösség tagállamainak vámigazgatásai számára kötelező érvénnyel bír, amennyiben a 6. és 7. cikkben megállapított feltételek teljesülnek;

2. kérelmező:

az a személy, aki kötelező érvényű tarifális felvilágosításért folyamodott a vámhatóságokhoz;

3. a felvilágosítás jogosultja:

az a személy, akinek a nevére a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kibocsátották.

2. FEJEZET

A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadásának folyamata – A felvilágosítás közlése a kérelmezővel és továbbítása a Bizottsághoz

6. cikk

(1) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet írásban kell benyújtani azon tagállam vagy tagállamok illetékes vámhatóságainál, ahol a felvilágosítást alkalmazni kívánják, vagy azon tagállam illetékes vámhatóságánál, ahol a kérelmező székhellyel rendelkezik.

(2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelem csak egyfajta árura vonatkozhat.

(3) A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a felvilágosítás jogosultjának neve és címe;

b) a kérelmező neve és címe, ha nem azonos a felvilágosítás jogosultjával;

c) azon vámnómenklatúra megnevezése, amely szerint az árukat be kívánják soroltatni. Ha a kérelmező meg kívánja szerezni az árura a Vámkódex 20. cikkének (3) bekezdése b) pontjában és (6) bekezdése b) pontjában említett nómenklatúrák valamelyikébe történő besorolást, a kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelemnek konkrétan meg kell neveznie a szóban forgó nómenklatúrát;

d) olyan részletes áruleírás, amely lehetővé teszi az áru azonosítását és vámnómenklatúra szerinti besorolásának meghatározását;

e) az áru összetétele és annak meghatározására alkalmazott valamennyi vizsgálati módszer, ha a besorolás ettől függ;

f) mellékletként csatolva minden rendelkezésre álló minta, fénykép, tervrajz, katalógus vagy bármilyen más dokumentum, amely segítheti a vámhatóságot az áruk vámnómenklatúra szerint történő helyes besorolásában;

g) a tervezett besorolás;

h) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy bármelyik mellékelt dokumentumot lefordítják az érintett tagállam hivatalos nyelvére (illetve egyik hivatalos nyelvére), ha ezt a vámhatóság kéri;

i) a bizalmasan kezelni kívánt adatok;

j) a kérelmező nyilatkozata, hogy tudomása szerint a Közösségen belül kértek-e vagy adtak-e már kötelező érvényű tarifális felvilágosítást azonos vagy hasonló árura;

k) annak elfogadása, hogy a szolgáltatott információkat az Európai Közösségek Bizottságának adatbázisában tárolhatják; a Vámkódex 15. cikkétől eltekintve azonban a tagállamokban hatályban lévő, adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha a vámhatóság úgy véli, hogy a kérelem nem tartalmazza a megalapozott véleményezéshez szükséges összes adatot, felkéri a kérelmezőt, hogy adja meg a hiányzó adatokat.

(5) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmek átvételére vagy az ilyen felvilágosítások kiadására a tagállamok által kijelölt vámhatóságok jegyzékét az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában teszik közzé.

7. cikk

(1) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a lehető leghamarabb, írásban kell megadni a kérelmezőnek. Ha a kérelem elfogadásától számított három hónapon belül nem volt lehetséges a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megadása a kérelmezőnek, a vámhatóság kapcsolatba lép a kérelmezővel, hogy magyarázatot adjon a késedelem okára, és hogy közölje, várhatóan mikor tudja megadni a felvilágosítást.

(2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítást az 1. mellékletben található mintának megfelelő nyomtatványon kell megadni. A felvilágosításban fel kell tüntetni, hogy mely adatokat kell bizalmasan kezelni. A Vámkódex 243. cikkében említett jogorvoslati lehetőséget is meg kell említeni.

8. cikk

(1) Az érintett tagállam vámhatósága haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak a kötelező érvényű tarifális felvilágosítási határozat egyik példányát (az 1. melléklet 2. másodpéldányát), valamint az adatközlést (ugyanezen melléklet 4. másodpéldányát). Ezt a továbbítást elektronikus úton és a lehető leghamarabb kell lebonyolítani.

(2) Ha egy tagállam kéri, a Bizottság haladéktalanul megküldi a nyomtatványban foglalt adatokat és egyéb, kapcsolódó lényeges információkat. Ezt a továbbítást elektronikus úton és a lehető leghamarabb kell lebonyolítani.

3. FEJEZET

A kötelező érvényü tarifális felvilágosítás következetlenségei esetére vonatkozó rendelkezések

9. cikk

Ha a Bizottság arról értesül, hogy ugyanazokra az árukra vonatkozóan különböző kötelező érvényű tarifális felvilágosítások léteznek, szükség esetén intézkedést hoz a vámnómenklatúra egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

4. FEJEZET

A kötelező érvényü tarifális felvilágosítás joghatása

10. cikk

(1) A Vámkódex 5. és 64. cikkének sérelme nélkül a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kizárólag annak jogosultja használhatja fel.

(2) A vámhatóság megkövetelheti a jogosulttól, hogy a vámalakiságok teljesítésekor közölje a vámhatósággal, hogy a vámkezeltetni kívánt árura vonatkozóan kötelező érvényű tarifális felvilágosítással rendelkezik.

(3) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítást annak jogosultja olyan áruk esetében alkalmazhatja, ahol a vámhatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a szóban forgó áru minden tekintetben megfelel a benyújtott kötelező érvényű tarifális felvilágosításban leírtaknak.

(4) A vámhatóságok kérhetik a kötelező érvényű tarifális felvilágosításnak az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy az egyik hivatalos nyelvére történő lefordítását.

11. cikk

A valamely tagállam vámhatósága által 1991. január 1-je után kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás ugyanazokkal a feltételekkel az összes tagállam illetékes hatóságai számára kötelező érvényűvé válik.

12. cikk

(1) A Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésében említett valamely intézkedés elfogadásakor a vámhatóságok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy kötelező érvényű tarifális felvilágosítást azontúl csak a szóban forgó intézkedéssel összhangban lehessen kiadni.

(2) A fenti (1) bekezdés alkalmazásában az alábbi időpontokat kell figyelembe venni:

- a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjában meghatározott, a vámnómenklatúra módosításairól szóló rendeletekre vonatkozóan az alkalmazhatóságuk időpontja,

- ugyanannak a cikknek és bekezdésnek az a) pontjában meghatározott, a vámnómenklatúra szerinti árubesorolást megállapító, illetve befolyásoló rendeletekre vonatkozóan az az időpont, amikor ezeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatában közzéteszik,

- ugyanannak a cikknek és bekezdésnek a b) pontjában meghatározott, a Kombinált Nómenklatúra magyarázatának módosításairól szóló intézkedésekre vonatkozóan az az időpont, amikor ezeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában közzéteszik,

- az Európai Közösség Bíróságának az ugyanannak a cikknek és bekezdésnek a b) pontjában meghatározott ítéleteire vonatkozóan az ítélethozatal időpontja,

- azokkal az ugyanannak a cikknek és bekezdésnek a b) pontjában meghatározott intézkedésekkel kapcsolatosan, amelyek a Vám-együttműködési Tanács árubesorolási véleményének vagy a Harmonizált Rendszer Nómenklatúrájához tartozó magyarázó megjegyzések módosításának elfogadására vonatkoznak, az az időpont, amikor a Bizottság ezeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában közli.

(3) A Bizottság a lehető leghamarabb közli a vámhatóságokkal az ebben a cikkben említett intézkedések és jogi aktusok elfogadásának időpontját.

5. FEJEZET

A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás lejárta esetén alkalmazandó rendelkezések

13. cikk

Ha a Vámkódex 12. cikke (4) bekezdésének második mondata és 12. cikke (5) bekezdése szerint a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást megsemmisítik, vagy az érvénytelenné válik, a kibocsátó vámhatóság erről a lehető leghamarabb értesíti a Bizottságot.

14. cikk

(1) Ha a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésében említett okoknál fogva érvénytelenné vált kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja fel kívánja használni azt a lehetőséget, hogy az említett cikk (6) bekezdése szerinti adott időszak során ezt a felvilágosítást alkalmazza, akkor erről értesíti a vámhatóságokat, és rendelkezésükre bocsát minden szükséges alátámasztó okmányt annak igazolására, hogy a vonatkozó feltételek teljesülnek.

(2) Kivételes esetekben, ha a Bizottság a Vámkódex 12. cikke (7) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban olyan intézkedést fogad el, amellyel eltér az említett cikk (6) bekezdésének rendelkezéseitől, vagy ha – a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás további alkalmazásának lehetőségéről szóló – (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, a vámhatóságok erről írásban értesítik a felvilágosítás jogosultját.

6. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

15. cikk

Az 1991. január 1-je előtt nemzeti szinten kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítások érvényben maradnak.

Azon nemzeti szinten kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítások azonban, amelyek érvényessége 1997. január 1-jénél tovább tart, ettől az időponttól számítva érvényüket vesztik.

III. CÍM

KEDVEZMÉNYES TARIFÁLIS ELBÁNÁS AZ ÁRU JELLEGE ALAPJÁN

1. FEJEZET

Denaturálásra kerülő áruk

16. cikk

Az alábbi táblázat 3. oszlopában felsorolt áruknak a táblázat 2. oszlopában megadott Kombinált Nomenklatúra szerinti vámtarifaalszámok alá történő besorolása attól a feltételtől függ, hogy az árukat denaturálták-e az 5. oszlopban megjelölt mennyiségben felhasznált, a 4. oszlopban említett denaturálószerek valamelyikével annak érdekében, hogy azokat emberi fogyasztásra alkalmatlanná tegyék.

Sorszám | KN-kód | Árumegnevezés | Denaturálószerek |

Név | Maximálisan felhasználható mennyiség grammban a denaturálásra kerülő termék minden 100 kg-jára |

(1) | (2) | (3) | (4) | (5) |

1 | 0408 | Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is– Tojássárgája: | Terpentinolaj | 500 |

Levendulaolaj | 100 |

Rozmaringolaj | 150 |

Nyírfaolaj | 100 |

040811 | – – Szárítva: | A Kombinált Nómenklatúra 23012000 alszáma alá tartozó halliszt, jellegzetes illattal és súly tekintetében legalább az alábbi szárazanyag-tartalommal: | |

62,5 % nyers fehérje és | |

6 % nyers lipid (zsíranyagtartalom) | 5000 |

04081190 | – – – Más | | |

040819 | – – Más | | |

04081990 | – – – Más | | |

040891 | – – Szárítva: | | |

04089190 | – – – Más | | |

040899 | – – Más | | |

04089990 | – – – Más | | |

2 | 1106 | Liszt és dara a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, a 0714 vámtarifaszám alá tartozó szágóból, gyökérből vagy gumóból; liszt, dara és por a 8. árucsoportba tartozó termékekből: | Halolaj, illetve halmájolaj, szűrve, de szagtalanítás, színtelenítés és adalékanyagok nélkül | 1000 |

110620 | – Liszt és dara a 0714 vámtarifaszám alá tartozó szágóból, gyökérből vagy gumóból: | A Kombinált Nómenklatúra 23012000 alszáma alá tartozó halliszt, jellegzetes illattal és súly tekintetében legalább az alábbi szárazanyag-tartalommal: | |

11062010 | – – Denaturált | 62,5 % nyers fehérje és | |

6 % nyers lipid (zsíranyagtartalom) | 5000 |

Kémiai név vagy leírás | Kereskedelmi név | Színindexszám |

4-szulfonbenzol-azorezorcinol vagy 2.4-dihidroxizobenzol-4-szulfonsav sója (színe: sárga) | Krizoin S | 14270 |

1-(4-szulf-1-fenilazo)-4-aminobenzol-5-szulfonsav dinátrium sója (színe: sárga) | Sárga AB | 13015 |

1-(4-szulfo-1-naftilazo)-2-naftol-3,6,8-triszulfonsav tetra-nátrium sója (színe: vörös) | Ponceau 6 R | 16290 |

Tetrabromofluoreszcén (színe: világító sárga) | Eozin | 45380 |

Naftalin | Naftalin | – |

Porított szappan | Porított szappan | – |

Nátrium- vagy kálium-dikromát | Nátrium- vagy kálium-dikromát | – |

Vas-oxid, amely min. 50 tömegszázalékban FE2O3-ot tartalmaz. A vas-oxid színének sötétvörös és barna árnyalat között kell lennie, állagának pedig olyan finomságú pornak, amely legalább 90 %-ban átjut a 0,10 mm nyílású szitán. | Vas-oxid | – |

Nátrium-hipoklorit | Nátrium-hipoklorit | |

Név |

| |

3 | 250100 | Só (beleértve az asztali és a denaturált sót) és tiszta nátrium-klorid (ezek vizes oldatban vagy hozzáadott, csomósodást gátló vagy gördülékenységet elősegítő anyaggal); tengervíz | | 6 |

– Közönséges só (beleértve az asztali és a denaturált sót is) és tiszta nátrium-klorid (ezek vizes oldatban vagy hozzáadott, csomósodást gátló vagy gördülékenységet elősegítő anyaggal) | | 6 |

– – Más: | | |

25010051 | – – – Denaturált vagy ipari célra (ideértve a finomítást), az emberi vagy állati fogyasztású élelmiszerek, tápok elkészítéséhez vagy konzerválásához használtak kivételével | | 1 |

| 0,5 |

| 250 |

| 1000 |

| 30 |

| 250 |

| 3000 |

4 | 3502 | Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok: | Rozmaringolaj (csak folyékony albuminokhoz) Nyers kámforolaj (folyékony és szilárd albuminokhoz) Fehér kámforolaj (folyékony és szilárd albuminokhoz) Nátrium-azid (folyékony és szilárd albuminokhoz) Dietanol-amin (csak szilárd albuminokhoz) | 150200020001006000 |

350210 | – Tojásfehérje: | |

35021010 | – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tett | |

350290 | – Más | |

– – Albuminok, a tojásfehérje kivételével: | |

35029010 | – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tett | |

17. cikk

A denaturálást olyan módon kell elvégezni, amely biztosítja, hogy a denaturálásra kerülő termék és a denaturálószer homogén módon keveredjék, és ezeket gazdaságos módon ne lehessen különválasztani.

18. cikk

A 16. cikkben foglaltaktól eltérve bármely tagállam ideiglenesen jóváhagyhatja az abban a cikkben említett táblázat 4. oszlopában meg nem jelölt denaturálószer használatát.

Ebben az esetben a jóváhagyást követően 30 napon belül értesítést küldenek a Bizottságnak, amelyben részletes adatokkal szolgálnak a denaturálószerek összetételéről és felhasznált mennyiségükről. A Bizottság erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a többi tagállamot.

A kérdést a bizottsághoz utalja.

Ha az értesítés Bizottság által történt kézhezvételétől számítva 18 hónapon belül a bizottság nem adott át olyan tartalmú véleményezést, hogy a szóban forgó denaturálószert az említett táblázat 4. oszlopába fel kell venni, akkor e denaturálószer használatát minden tagállamban haladéktalanul be kell szüntetni.

19. cikk

Ezt a fejezetet a 70/524/EGK tanácsi irányelvben foglaltak sérelme nélkül kell alkalmazni [3].

2. FEJEZET

Egyes magfajták besorolásának feltételei

20. cikk

Az alábbi táblázat 3. oszlopában felsorolt áruknak a táblázat 2. oszlopában megadott Kombinált Nómenklatúra szerinti alszámok alá történő besorolása a 21–24. cikkben megállapított feltételektől függ.

Sorszám | KN-kód | Árumegnevezés, leírás |

1 | 0701 | Burgonya, frissen vagy hűtve |

07011000 | – Vetőburgonya |

2 | 0712 | Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve: |

071290 | – Más zöldség; zöldségkeverék: |

– – Csemegekukorica (zea mays var. saccharata): |

– – – hibridvetőmag |

3 | 1001 | Búza és kétszeres: |

100190 | – Más |

10019010 | – – Tönköly vetésre |

4 | 1005 | Kukorica |

100510 | – Vetőmag: |

– – Hibrid: |

10051011 | – – – Négyvonalas hibrid |

10051013 | – – – Háromvonalas hibrid |

10051015 | – – – Kétvonalas hibrid |

10051019 | – – – Másféle |

5 | 1006 | Rizs |

100610 | – Hántolatlan nyers rizs |

10061010 | – – Vetésre |

6 | 100700 | Cirokmag |

10070010 | – Hibrid vetőmag |

7 | 120100 | Szójabab, törve is |

12010010 | – Vetésre |

8 | 1202 | Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában vagy törve is: |

120210 | – Héjában: |

12021010 | – – Vetésre |

9 | 120400 | Lenmag, törve is: |

12040010 | – Vetésre |

10 | 120500 | Repce, törve is: |

12050010 | – Vetésre |

11 | 120600 | Napraforgómag, törve is: |

12060010 | – Vetésre |

12 | 1207 | Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is |

120710 | – Pálmadió és -mag: |

12071010 | – – Vetésre |

13 | 120720 | – Gyapotmag: |

12072010 | – – Vetésre |

14 | 120730 | – Ricinusmag: |

12073010 | – – Vetésre |

15 | 120740 | – Szezámmag: |

12074010 | – – Vetésre |

16 | 120750 | – Mustármag: |

12075010 | – – Vetésre |

17 | 120760 | – Sáfránymag: |

12076010 | – – Vetésre |

| – Más |

18 | 120791 | – – Mákszem: |

12079110 | – – – Vetésre |

19 | 120792 | – – Illipemag (karitdió): |

12079210 | – – – Vetésre |

20 | 120799 | – – Más: |

12079910 | – – – Vetésre |

21. cikk

A vetőburgonyának meg kell felelnie a 66/403/EGK tanácsi irányelv [4] 15. cikkében foglaltak alapján megállapított feltételeknek.

22. cikk

A vetési célra szánt csemegekukoricának, tönkölybúzának, hibridkukoricának, rizsnek és ciroknak meg kell felelnie a 66/402/EGK tanácsi irányelv [5] 16. cikkében foglaltak alapján megállapított feltételeknek.

23. cikk

A vetési célra szánt olajos magvaknak és olajtartalmú gyümölcsöknek meg kell felelniük a 69/208/EGK tanácsi irányelv [6] 15. cikkében foglaltak alapján megállapított feltételeknek.

24. cikk

Az olyan fajtájú csemegekukorica, tönkölybúza, hibridkukorica, rizs, cirokhibrid, olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, amelyekre nem vonatkozik a 66/402/EGK és 69/208/EGK tanácsi irányelv, nem sorolhatók a 20. cikkben megjelölt alszámok alá, hacsak az érintett személy a tagállamok illetékes hatóságai számára meggyőzően be nem bizonyítja, hogy ezeket az árukat vetési célra szánják.

3. FEJEZET

Szitaszövet darabáruként történö tarifális besorolásának feltételei

25. cikk

Az 59112000 KN-kód alá tartozó, nem konfekcionált szitaszövet tarifális besorolása attól a feltételtől függ, hogy e szöveten elhelyezték-e az alábbi jelölést.

A szövet mindkét szélén – a szegélyét nem érintve – egyenletes távolságra átlóival megjelölt téglalap alakú jeleket kell elhelyezni olyan módon, hogy az egymást követő jelek távolsága a téglalapok egymáshoz közeli oldalai között mérve egy méternél ne legyen nagyobb, valamint hogy a szemben lévő széleken a jelek a másik oldali jelek közötti távolság felénél helyezkedjenek el (mindegyik jel középpontja egyenlő távolságra legyen a szemben fekvő két legközelebbi jel középpontjától). Mindegyik jelet úgy kell elhelyezni, hogy a hosszabbik oldala párhuzamos legyen a szövet láncfonalaival (lásd az alábbi ábrát).

+++++ TIFF +++++

A négyszögek oldalvonalai vastagságának 5 mm-nek kell lennie, az átlókéinak pedig 7 mm-nek. A négyszögek külső méreteit illetően a hosszúságnak legalább 8 cm-nek, a szélességnek legalább 5 cm-nek kell lennie.

A jeleket egyetlen, a szövetétől elütő színnel, kitörölhetetlen módon kell nyomtatni.

4. FEJEZET

Áruk, amelyekre vonatkozóan eredetiségigazolást vagy minőségi bizonyítványt, illetve egyéb bizonyítványt kell benyújtani

26. cikk

(1) Az alábbi táblázat 3. oszlopában felsorolt, az 5. oszlopban jelzett országból behozott áruknak a táblázat 2. oszlopában megadott vámtarifaalszámok alá történő besorolása annak függvénye, hogy a 27–34. cikkben meghatározott előírásokat teljesítő igazolásokat (bizonyítványokat) bemutatták-e.

A táblázat 4. oszlopában megjelölt igazolásokat (bizonyítványokat) a 2–8. mellékletek mutatják be.

Az eredetiségigazolás szőlőre, whiskyre, vodkára és dohányra vonatkozik, az eredetmegjelölési igazolás a borra, a minőségi bizonyítvány pedig a nátrium-nitrátra.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 22042141, a 22042511 , a 22042941 és a 22042951 KN-kód alá tartozó portóihoz, madeirához, sherryhez és setubal muskotályhoz a eredetmegjelölési igazolás helyett a 986/89/EGK [7] bizottsági rendeletnek megfelelően kitöltött és hitelesített, jóváhagyott kereskedelmi okmányt mutatnak be.

(3) Mindazonáltal, közösségi rendelkezésnél fogva a szabad forgalomba bocsátáskor vámmentes dohányt eredetiségigazolás bemutatása nélkül kell besorolni a 24011010-től a 24011049-ig, valamint a 24012010 -től a24012049-ig terjedő alszámok alá. Ilyen igazolást nem bocsátanak ki, és nem fogadnak el az ilyen fajtájú dohányokra vonatkozóan, ha egy és azonos közvetlen csomagolásban egynél több fajta található.

(4) E cikk alkalmazásában az alábbi táblázat 6. sorszáma alatt felsorolt áruk tekintetében:

a) A "mesterséges hővel szárított, Virginia típusú dohány" olyan mesterséges atmoszferikus eljárással kezelt dohányt jelent, amelynél a hőfokot és a levegőztetést szabályozzák, anélkül hogy a füst és a füstgázok érintkezhetnének a dohánylevelekkel. A kezelt dohánylevelek színe általában a citromsárga és a nagyon sötét narancsszín, illetve a vörös között változhat. Az eltérő fokú érettség és a termesztési vagy a kezelési módszer eltérései más színeket vagy színkombinációkat is eredményezhetnek.

b) A "természetes úton szárított, Burley típusú dohány (a Burley-hibrideket is beleértve)" olyan természetes atmoszferikus eljárással kezelt dohányt jelent, amelyen nem érződik a füst vagy a füstgázok illata, amennyiben kiegészítő hő- vagy légcirkulációt alkalmaznak. A dohánylevelek színe általában a világos rozsdabarnától a vöröses színig változhat. Az eltérő fokú érettség és a termesztési vagy a kezelési módszer eltérései más színeket vagy színkombinációkat is eredményezhetnek.

c) A "természetes úton szárított, Maryland típusú dohány" olyan természetes atmoszferikus eljárással kezelt dohányt jelent, amelyen nem érződik a füst vagy a füstgázok illata, amennyiben kiegészítő hő- vagy légcirkulációt alkalmaznak. A dohánylevelek színe általában a világossárgától a sötét meggypiros színig változhat. Az eltérő fokú érettség és a termesztési vagy a kezelési módszer eltérései más színeket vagy színkombinációkat is eredményezhetnek.

d) A "füstöléssel szárított dohány" olyan nyílt lángot alkalmazó, mesterséges atmoszferikus eljárással kezelt dohányt jelent, amelynél a fa füstjét a dohány részben magába szívta. A füstöléssel szárított dohány levelei a szártól meghatározott távolságban mérve általában vastagabbak, mint a természetes úton szárított Burley vagy Maryland típusú dohányé. A dohánylevelek színe általában a sárgásbarnától a nagyon sötét barnáig változhat. Az eltérő fokú érettség és a termesztési vagy a kezelési módszer eltérései más színeket vagy színkombinációkat is eredményezhetnek.

Sorszám | KN-kód | Leírás | Melléklet száma | Kibocsátó szerv |

Exportáló ország | Név | Székhely |

(1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | (7) |

1 | 0806 | Szőlő frissen vagy szárítva: | 2 | Amerikai Egyesült Államok | United States Department of Agriculture vagy annak meghatalmazott hivatalai | Washington DC |

080610 | – Frissen | | | | |

– – Csemegeszőlő | | | | |

– – – – November 1-jétől július 14-ig: | | | | |

08061011 | – – – – Emperor (vitis vinifera cv.) változatból december 1-jétől január 31-ig | | | | |

2 | 2106 | Másutt nem említett élelmiszer-készítmény: | 3 | Svájc | Union suisse du commerce de fromage SA/Schweizerische Käseunion AG/ Unione svizzera per il commercio del fromaggio SA | Bern |

210690 | – Más: | | |

21069010 | – – Sajtfondü | | Ausztria | Österreichische Hartkäse Export GmbH | Innsbruck |

A bor neve | |

Tokaji (aszú és szamorodni) | Országos Borminősítő Intézet Budapest II., Frankel Leó utca 1. (National Institute for the Approval of Wines) |

| |

| | – Más bor; szőlőmust erjedésében gátolva vagy alkohol hozzáadásával lefojtva: | | | | |

| 220421 | – – Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban) | | | | |

| – – – Más: | | | | |

| – – – – Tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázalékot meghaladó, de legfeljebb 18 térfogatszázalék: | | | | |

| 22042141 | – – – – – Tokaji (aszú és szamorodni) | 4 | Magyarország | | Budapest |

| – – – – Tényleges alkoholtartalma 18 térfogatszázalékot meghaladó, de legfeljebb 22 térfogatszázalék: | | | |

| 22042151 | – – – – – Tokaji (aszú és szamorodni) | | | |

| 220429 | – – Másféle: | | | |

| – – – Más: | | | |

| – – – – Tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázalékot meghaladó, de legfeljebb 18 térfogatszázalék: | | | |

| 22042945 | – – – – – Tokaji (aszú és szamorodni) | | | |

| – – – Tényleges alkoholtartalma 18 térfogatszázalékot meghaladó, de legfeljebb 22 térfogatszázalék: | | | |

| 22042955 | – – – – – Tokaji (aszú és szamorodni) | | | |

4 | 2208 | Nem denaturált etil-alkohol kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital; italok készítésére használatos típusú kevert alkoholkészítmények | | Amerikai Egyesült Államok | United States Department of the Treasury, Bureau of Alcohol, Tobacco and Firearms vagy annak meghatalmazott regionális hivatalai [8] | Washington DC |

220830 | – Whisky: | | | | |

– – Bourbon whisky, tartályban (palackban): | 5 | | | |

22083011 | – – – Legfeljebb 2 literes | | | | |

22083019 | – – – Több mint 2 literes | | | | |

5 | 220890 | – Más: | | | | |

– – Legfeljebb 45,4 térfogatszázalék alkoholtartalmú vodka és szilva-, körte-, cseresznye- vagy meggypárlat (a likőr kivételével) tartályban (palackban): | 6 | Finnország | ALKO Limited | Salmisaaren-ranta, 700100 Helsinki 10 Finnország |

– – – Legfeljebb 2 literes: | | | |

22089031 | – – – – Vodka | | | | |

– – Más szeszes ital tartályban (palackban): | | | | |

– – – Legfeljebb 2 literes: | | | | |

– – – – Párlat (likőrök kivételével): | | | | |

22089035 | – – – – – Másféle | | | | |

6 | 2401 | Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék: | 7 | Amerikai Egyesült Államok | Tobacco Association of the United States vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Raleigh, Észak-Karolina |

240110 | – Leveles dohány: |

– – Mesterséges hővel szárított, Virginia típusú és természetes úton szárított, világos Burley típusú dohány (beleértve a Burley-hibrideket is); természetes úton szárított, világos Maryland típusú és füstöléssel szárított dohány: | Kanada | Directorate General Food Production and Inspection, Agriculture Branch, Canada vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Ottawa |

24011010 | – – – Mesterséges hővel szárított, Virginia típusú | Direction générale de la production et de l'inspection, Section agriculture, Canada vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] |

24011020 | – – – Természetes úton szárított, világos Burley típusú (beleértve a Burley-hibrideket is) | | |

24011030 | – – – Természetes úton szárított, világos Maryland típusú | Argentína | Cámara del Tabaco del Salta vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Salta |

– – – Füstöléssel szárított dohány: | | Cámara del Tabaco del Jujuy vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | San Salvador de Jujuy |

24011041 | – – – – Kentucky típusú | |

24011049 | – – – – Másféle | | Cámara de Comercio Exterior de Misiones vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Posadas |

240120 | – Dohány, részben vagy teljesen kocsány nélkül: | Banglades | Ministry of Agriculture, Department of Agriculture Extension, Cash Crop Division vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Dacca |

– – Mesterséges hővel szárított, Virginia típusú és természetes úton szárított, világos Burley típusú dohány (beleértve a Burley-hibrideket is); természetes úton szárított, világos Maryland típusú és füstöléssel szárított dohány | Brazília | Carteira de Comercio Exterior do Banco do Brasil vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Rio de Janeiro |

24012010 | – – – Mesterséges hővel szárított, Virginia típusú dohány | Kína | Sanghai Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Sanghaj |

24012020 | – – – Természetes úton szárított, világos Burley típusú dohány (beleértve a Burley-hibrideket is) |

24012030 | – – – Természetes úton szárított, világos Maryland típusú dohány | Shandong Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Kingdao |

– – – Füstöléssel szárított dohány: |

24012041 | – – – – Kentucky típusú | Hubei Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Hankou |

24012049 | – – – – Másféle |

| | Guangdong Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Guangzu |

| | Liaoning Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Dalian |

| | Yunnan Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Kunming |

| | Shenzhan Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Senzan |

| | Hainan Import and Export Commodity Inspection Bureau of the People's Republic of China vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Hainan |

| | Kolumbia | Superintendencia de Industria y Comercio – División de Control de Normas y Calidades vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Bogotá |

| | Kuba | Empresa Cubana del Tabaco "Cubatabaco" vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Havanna |

| | Guatemala | Dirección de Comercio Interior y Exterior del Ministerio de Economía vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Guatemala City |

| | India | Tobacco Board vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Guntur |

| | Indonézia | Lembaga Tembakou vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | |

- Lembaga Tembakou

Sumatra Utara

| Medan |

- Lembaga Tembakou

Java Tengah

| Sala |

- Lembaga Tembakou

Java Timur I

| Surabaya |

- Lembaga Tembakou

Java Timur II

| Jembery |

| | Mexikó | Secretaria de Comercio vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Mexikóváros |

| | Fülöp-szigetek | Philippine Virginia Tobacco Administration vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Quezon City |

| | Dél-Korea | Office of Korean Monopoly Corporation vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Szintandzsin |

| | Srí Lanka | Department of Commerce vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Colombo |

| | Svájc | Administration fédérale des Douanes, Section de l'imposition du tabac vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Bern |

| | Thaiföld | Department of Foreign Trade, Ministry of Commerce vagy annak meghatalmazott hivatalai [8] | Bangkok |

7 | 3102 | Ásványi vagy vegyi nitrogén trágyázószer: | 8 | Chile | Servicio Nacional de Geologia y Mineria | Santiago |

310250 | – Nátrium-nitrát: | | | | |

31025010 | – – Természetes nátrium-nitrát | | | | |

3105 | A nitrogén, a foszfor és a kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, illetve legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban | | | | |

310590 | – Más: | | | | |

31059010 | – – Természetes kálium–nátrium-nitrát, amely nátrium-nitrát és kálium-nitrát természetes keveréke (legfeljebb 44 % kálium-nitrát-tartalommal), legfeljebb 16,3 tömegszázalék összes nitrogéntartalommal, szárazanyagra számítva | | | | |

27. cikk

(1) A bizonyítványoknak vagy okiratoknak meg kell felelniük a 26. cikkben említett táblázat 4. oszlopában megjelölt mellékletekben található mintáknak. Az igazolásokat és okiratokat az Európai Gazdasági Közösség valamelyik hivatalos nyelvén és – indokolt esetben – az exportáló ország egyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és tölteni.

(2) A bizonyítványok megközelítőleg 210 x 297 mm méretűek.

Az alkalmazott papír:

- a 26. cikkben említett táblázat 3. sorszámánál felsorolt áruk esetében fehér, famentes, írás céljára előkészített, a tömege pedig legalább 55 g/m2 és legfeljebb 65 g/m2.

A bizonyítvány előlapja nyomtatott guilloche-mintás, rózsaszín háttérrel rendelkezik, hogy bárminemű – mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt – hamisítás kitűnjék,

- a 26. cikkben említett táblázat 4. és 5. sorszámánál felsorolt áruk esetében sárga szegélyű, fehér papír, amelynek a tömege legalább 40 g/m2,

- a táblázatban szereplő egyéb áruk esetében fehér papír, amelynek a tömege legalább 40 g/m2.

(3) A 26. cikkben említett táblázat 3. sorszámánál felsorolt áruk esetében a bizonyítvány szegélyei egy legfeljebb 13 mm-es sávban díszítéseket hordozhatnak a külső szélükön.

(4) A 26. cikkben említett táblázat 2. sorszámánál felsorolt áruk esetén minden egyes bizonyítványt egy eredeti és két másodpéldányban állítanak ki. Az eredeti példány fehér, az első másodpéldány rózsaszínű, a második másodpéldány pedig sárga.

(5) A 26. cikkben említett táblázat 2. sorszámánál felsorolt áruk esetében a kibocsátó szerv minden egyes bizonyítványt egyedi sorszámmal lát el, amelyet a kibocsátó szerv szerinti nemzeti szimbólum követ.

A másodpéldányokon ugyanazt a sorszámot és nemzeti szimbólumot kell feltüntetni, mint az eredeti példányon.

(6) Azon tagállam vámhatósága, amelyben az árut szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentik, kérheti a bizonyítvány fordítását.

28. cikk

A bizonyítványt gépírással vagy kézírással töltik ki. Az utóbbi esetben tintával, nyomtatott nagybetűvel töltik ki.

29. cikk

(1) A bizonyítványt, illetve – a 26. cikkben említett táblázat 1., 6. és 7. sorszámánál felsorolt árukból álló osztott szállítmány esetén – a bizonyítvány fénymásolatát a 34. cikk rendelkezései szerint kell bemutatni az importáló tagállam vámhatóságának azon árukkal együtt, amelyekre a bizonyítvány vonatkozik a bizonyítvány kibocsátásának napjától kezdődő alábbi határidőkön belül:

- két hónap a táblázat 2. sorszáma alatt felsorolt áruk esetében,

- három hónap a táblázat 1., 3. és 4. sorszáma alatt felsorolt áruk esetében,

- hat hónap a táblázat 5. és 7. sorszáma alatt felsorolt áruk esetében,

- 24 hónap a táblázat 6. sorszáma alatt felsorolt áruk esetében.

(2) A 26. cikkben említett táblázat 2. sorszámánál felsorolt áruk esetében:

- a bizonyítvány eredeti és első másodpéldányát be kell mutatni a megfelelő hatóságoknak,

- a bizonyítvány második másodpéldányát pedig a kibocsátó szerv küldi el közvetlenül az importáló tagállam vámhatóságának.

30. cikk

(1) Az igazolás vagy a bizonyítvány csak akkor érvényes, ha azt a 26. cikkben említett táblázat 6. oszlopában szereplő kibocsátó szerv megfelelően záradékolta.

(2) Megfelelően záradékolt igazolásnak vagy bizonyítványnak az minősül, amelyiken szerepel a kibocsátás helye és időpontja, a kibocsátó szerv bélyegzőlenyomata és a bizonyítvány aláírására feljogosított személy vagy személyek aláírása.

31. cikk

(1) Kibocsátó szerv csak akkor kerülhet a 26. cikkben említett táblázatba, ha:

a) az exportáló ország kibocsátó szervként ismeri el;

b) vállalja, hogy igazolja az igazolásban vagy bizonyítványban szereplő adatokat;

c) vállalja, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak – kérelmükre – megadja az összes szükséges információt annak érdekében, hogy a bizonyítványokban szereplő adatokat értékelni lehessen.

(2) A 26. cikkben említett táblázatot felül kell vizsgálni, ha az (1) bekezdés a) pontjában megállapított feltétel már nem teljesül, vagy amikor a kibocsátó szerv elmulasztja kötelezettségeinek teljesítését.

32. cikk

A szabad forgalomba bocsátás céljából tett vámáru-nyilatkozatok alátámasztására benyújtott számlákon fel kell tüntetni a vonatkozó igazolás(ok) vagy bizonyítvány(ok) sorszámát.

33. cikk

A 26. cikkben említett táblázat 5. oszlopában felsorolt országok a kibocsátó szervük vagy szerveik, illetve az azok meghatalmazott hivatalai által használt bélyegzőkről mintát küldenek a Bizottságnak. A Bizottság ezt az információt közli a tagállamok vámhatóságaival.

34. cikk

A 26. cikkben említett táblázat 1., 6. és 7. sorszámánál felsorolt áruk esetében, ha a szállítmányt részekre osztották, az eredeti igazolás vagy bizonyítvány fénymásolatát minden egyes osztott szállítmányhoz mellékelni kell. A fénymásolatokat és az eredeti példányt annál a vámhivatalnál kell bemutatni, ahol az áru található.

Minden egyes fénymásolaton fel kell tüntetni a címzett nevét és címét, valamint a piros színű "… kg-ig érvényes kivonat" (a mennyiség számmal és betűvel is kiírandó) feliratot és a szállítmány részekre osztásának helyét és idejét. Ezeket a bejegyzéseket vámhivatali bélyegzővel és a felelős vámtiszt aláírásával kell hitelesíteni. A szállítmány részekre osztásával kapcsolatos adatokat az eredeti bizonyítványra vezetik rá, amelyet az érintett vámhivatal magánál tart.

IV. CÍM

AZ ÁRUK SZÁRMAZÁSA

1. FEJEZET

Nem preferenciális származás

1. szakasz

A származó helyzetet megalapozó megmunkálások vagy feldolgozások

35. cikk

Ez a fejezet a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagokra és textilárukra, valamint egyes, a textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékekre vonatkozóan határozza meg, hogy milyen megmunkálást vagy feldolgozást kell olyannak tekinteni, hogy az teljesíti a Vámkódex 24. cikkében megállapított kritériumokat, és az érintett termékeket abból az országból származóvá teszi, amelyben ezt a megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték.

Az "ország" kifejezés értelemszerűen vagy egy harmadik országot, vagy a Közösséget jelöli.

1. alszakasz

A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk

36. cikk

A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk tekintetében a 37. cikkben meghatározottak szerinti teljes megmunkálást vagy feldolgozást kell úgy tekintetni, mint olyan feldolgozást vagy megmunkálást, amely a Vámkódex 24. cikke értelmében a származó helyzetet megalapozza.

37. cikk

Teljes megmunkálásnak vagy feldolgozásnak az olyan megmunkálási vagy feldolgozási eljárást kell tekinteni, amelynek eredményeként az előállított terméket a Kombinált Nómenklatúra olyan vámtarifaszáma alá sorolják be, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá az eljárás során felhasznált nem származó anyagokat kell besorolni.

Ezzel szemben a 10. mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában csak az abban a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában, az egyes előállított termékekre előírt meghatározott eljárásokat lehet teljes megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekinteni, akár járnak vámtarifaszám-változással, akár nem.

A 10. mellékletben foglalt szabályok alkalmazásának módszerét a 9. mellékletben található bevezető megjegyzések írják le.

38. cikk

Az előző cikk alkalmazásában a származó helyzet megszerzéséhez minden esetben nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, akár bekövetkezett vámtarifaszám-változás, akár nem:

a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító művelet (szellőztetés, szétterítés, szárítás, sérült részek eltávolítása és más hasonló műveletek);

b) a por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, feldarabolásból álló egyszerű műveletek;

c) i. a szállítmány csomagolásának, felosztásának és összeállításának megváltoztatása;

ii. egyszerű zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, raklapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;

d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;

e) termékek alkatrészeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;

f) az a)–e) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja.

2. alszakasz

A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek

39. cikk

A 11. mellékletben felsorolt előállított termékek vonatkozásában az abban a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában említett megmunkálást, illetve feldolgozást kell olyan eljárásnak vagy műveletnek tekinteni, amely a létrejött terméknek a Vámkódex 24. cikke szerinti származó helyzetet megalapozza.

A 11. mellékletben foglalt szabályok alkalmazásának módszerét a 9. mellékletben található bevezető megjegyzések írják le.

3. alszakasz

Minden termékre vonatkozó közös rendelkezések

40. cikk

Ha a 10. és 11. mellékletekben található felsorolások úgy rendelkeznek, hogy a származó helyzet csak akkor megalapozott, ha a felhasznált, nem származó anyagok értéke nem haladja meg az előállított termék gyártelepi árának adott százalékát, úgy e százalékos arány kiszámításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

- az "érték" a felhasznált nem származó anyagok behozatalakor megállapított vámértéke, vagy ha ez nem ismert, és nem is állapítható meg, akkor az ezekért az anyagokért a feldolgozó országban fizetett első megállapítható ár,

- a "gyártelepi ár" az előállított termék gyártelepi ára, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető,

- az "összeszerelési művelet eredményeként nyert érték" az az értéknövekedés, amely magából az összeszerelésből – továbbá bármely befejező és ellenőrző műveletből –, valamint a szóban forgó művelet helyszínéül szolgáló országból származó bármely alkatrész beépítéséből keletkezik, beleértve a hasznot és a műveletek eredményeként ebben az országban felmerült általános költségeket is.

2. szakasz

A pótalkatrészekre vonatkozó végrehajtási rendelkezések

41. cikk

Bármely szabad forgalomba bocsátott vagy előzőleg kivitt berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz történő felhasználásra szánt lényeges pótalkatrész ugyanolyan származásúnak minősül, mint a berendezés, gép, készülék, illetve jármű, feltéve, hogy az ebben a szakaszban foglalt feltételek teljesülnek.

42. cikk

Az előző cikkben említett származás vélelme csak akkor fogadható el:

- ha az szükséges a rendeltetési országba történő behozatalhoz,

- ha az említett lényeges pótalkatrészeknek az adott berendezésbe, gépbe, készülékbe, illetve járműbe a gyártási szakaszban történő beépítése nem akadályozta volna meg, hogy ez a berendezés, gép, készülék, illetve jármű közösségi vagy a gyártó országból való származást nyerjen.

43. cikk

A 41. cikk alkalmazásában:

a) a "berendezés, gép, készülék, illetve jármű" a Kombinált Nómenklatúra XVI., XVII. és XVIII. áruosztályaiba tartozó áru;

b) a "lényeges pótalkatrészek" azok a részek:

- amely alkotórészek nélkül az a) pontban említett, előzőleg szabad forgalomba bocsátott vagy kivitt áruk rendeltetésszerű üzemeltetése nem biztosítható, és

- amelyek ezekre az árukra jellemzőek, és

- amelyeket ezek szokásos karbantartására és a megsérült vagy működésképtelenné vált, ugyanilyen típusú alkatrészeknek a cseréjére szántak.

44. cikk

Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságaihoz vagy meghatalmazott szerveihez a lényeges pótalkatrészekre vonatkozó származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújtanak be a 41. cikk értelmében, akkor ennek a bizonyítványnak a 6. rovata (tételszám, jelek, számok, csomagok száma és fajtája, árumegnevezés) és a bizonyítvánnyal kapcsolatos kérelem tartalmazza az érintett személy olyan értelmű nyilatkozatát, hogy az abban említett árukat a korábban kivitt berendezés, gép, készülék, illetve jármű szokásos karbantartására szánták, valamint az említett berendezés, gép, készülék, illetve jármű pontos adatait is.

Ha lehetséges, az érintett személy közli annak a származási bizonyítványnak az adatait (kibocsátó hatóság, bizonyítvány száma és kelte) is, amelynek fedezete mellett azt a berendezést, gépet, készüléket, illetve járművet – amelynek karbantartásához az alkatrészeket szánták – kivitték.

45. cikk

Amennyiben a lényeges pótalkatrészeknek a 41. cikk értelmében vett származását ezeknek az alkatrészeknek a Közösségben való szabad forgalomba bocsátása érdekében származási bizonyítvánnyal kell igazolni, akkor ennek a bizonyítványnak tartalmaznia kell a 44. cikkben említett adatokat is.

46. cikk

Az ebben a szakaszban előírt szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságai további bizonyítékokat is követelhetnek, különösen:

- a szabad forgalomba bocsátott vagy korábban kivitt berendezésre, gépre, készülékre, illetve járműre vonatkozó számla vagy számlamásolat benyújtását,

- azt a szerződést vagy szerződésmásolatot vagy bármely más olyan okmányt, amelyből kitűnik, hogy a szállítást a szokásos karbantartási szolgáltatás részeként végzik.

3. szakasz

A származási bizonyítványokra vonatkozó végrehajtási rendelkezések

1. alszakasz

A származási bizonyítványokra vonatkozó általános rendelkezések

47. cikk

Ha egy termék származását a behozatalkor származási bizonyítvány benyújtásával igazolják, illetve kell igazolni, úgy ezen bizonyítványnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) megbízható, a kiállító ország által erre kellően felhatalmazott hatóság vagy szerv állítja ki;

b) valamennyi, az érintett áruk azonosságának megállapításához szükséges adatot tartalmazza, különösen:

- a csomagok darabszámát, jellegét, a rajtuk lévő jeleket és számokat,

- a termékek fajtáját,

- a termékek bruttó és nettó tömegét; ezek az adatok azonban más adatokkal helyettesíthetők, így különösen a mennyiség és térfogat megadásával, ha a termékek tömege szállításuk során jelentősen változik, vagy ha a tömeg nem állapítható meg, illetve ha az áruk azonosságának megállapítását rendszerint ezek az egyéb adatok biztosítják,

- a feladó nevét;

c) a bizonyítványnak egyértelműen igazolnia kell, hogy a vonatkozó áru egy meghatározott országból származik.

48. cikk

(1) A tagállamok illetékes hatóságai vagy meghatalmazott szervei által kiállított származási bizonyítványnak meg kell felelnie a 47. cikk a) és b) bekezdésében előírt feltételeknek.

(2) A bizonyítványokat és a rájuk vonatkozó kérelmeket a 12. mellékletben szereplő mintáknak megfelelő nyomtatványokon kell kiállítani.

(3) Ezek a származási bizonyítványok azt igazolják, hogy az áruk a Közösségből származnak.

Amennyiben az exportkereskedelem szükségessége úgy kívánja, az adott bizonyítvány azt is igazolhatja, hogy az áruk egy bizonyos tagállamból származnak.

Ha a Vámkódex 24. cikkében foglalt feltételek csak egy sor, különböző tagállamban végrehajtott művelet vagy eljárás eredményeként teljesülnek, az áruknak kizárólag a közösségi származását lehet igazolni.

49. cikk

Származási bizonyítványt az érintett személy írásbeli kérelme alapján állítanak ki.

Ha a körülmények ezt indokolják, különösen, ha a kérelmező rendszeres kiviteli forgalmat bonyolít le, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem követelnek meg külön kérelmet minden egyes kiviteli eljáráshoz, feltéve, hogy a származásra vonatkozó rendelkezéseket betartják.

Amennyiben a kereskedelem szükségessége úgy kívánja meg, a származási bizonyítványból egy vagy több további másodpéldány is kibocsátható.

Ezeket a másodpéldányokat a 12. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványokon kell kiállítani.

50. cikk

(1) A bizonyítvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb – 5 mm vagy + 8 mm eltérés megengedett. Az alkalmazott papír fehér, famentes, írás céljára előkészített, a tömege legalább 64 g/m2, illetve légipostapapír alkalmazása esetén 25–30 g/m2. A bizonyítvány nyomtatott guilloche-mintás szépiaháttérrel rendelkezik, amely láthatóvá tesz bárminemű – mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt – hamisítást.

(2) A kérelmet az exportáló tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén vagy mindegyikén kell kinyomtatni. A származási bizonyítvány nyomtatványát a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén vagy – a kereskedelmi gyakorlattól és kívánalmaktól függően – valamely más nyelven kell kinyomtatni.

(3) A tagállamok fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a származási bizonyítványok nyomtatványát ők maguk nyomtassák, vagy pedig az általuk felhatalmazott nyomdákban állíttassák elő. Ez utóbbi esetben minden egyes bizonyítványon fel kell tüntetni a nyomtatási engedélyre való hivatkozást. Minden egyes származási bizonyítványon fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét vagy az azonosítására szolgáló jelet. A bizonyítványt el kell látni továbbá az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy bélyegzett sorszámmal.

51. cikk

A kérelem formanyomtatványát és a származási bizonyítványt azonos módon gépírással vagy nyomtatott nagybetűs kézírással kell kitölteni a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy – a kereskedelmi gyakorlattól és kívánalmaktól függően – valamely más nyelven.

52. cikk

A 48. cikkben említett származási bizonyítvány mindegyikét az azonosítást szolgáló sorszámmal kell ellátni. A bizonyítvány iránti kérelmen és magának a bizonyítványnak minden egyes másolatán is szerepelnie kell ugyanennek a számnak.

Ezen túlmenően, a tagállamok illetékes hatóságai vagy meghatalmazott szervei ezen okmányokat kibocsátásuk sorrendjében beszámozhatják.

53. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai határozzák meg, hogy milyen esetleges további adatokat kell megadni a kérelemben. Ezen további adatokat minimális szintre kell korlátozni.

Minden egyes tagállam tájékoztatja a Bizottságot azokról a rendelkezésekről, amelyeket a tagállam az előző bekezdés érvényre juttatása során meghoz. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul közli a többi tagállammal.

54. cikk

A tagállamok származási bizonyítványt kiállító illetékes hatóságai vagy meghatalmazott szervei a kérelmeket legalább két évig megőrzik.

A kérelmeket másolati formában is meg lehet őrizni, feltéve, hogy ezek az érintett tagállam jogszabályai alapján ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek.

2. alszakasz

A különleges behozatali szabályok alá tartozó egyes mezőgazdasági termékek származási bizonyítványára vonatkozó különös rendelkezések

55. cikk

Az 56–65. cikk rendelkezik a harmadik országból származó olyan mezőgazdasági termékekre vonatkozó származási bizonyítványok használatának feltételeiről, amelyek különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések hatálya alá tartoznak, amennyiben ezek a rendelkezések az alábbiakra hivatkoznak.

a) Származási bizonyítványok

56. cikk

(1) Azokra a harmadik országból származó mezőgazdasági termékekre, amelyekre vonatkozóan különleges nem preferenciális behozatali rendelkezéseket állapítottak meg, a 13. mellékletben megtalálható mintának megfelelő származási bizonyítványt kell kiállítani.

(2) Ezeket a bizonyítványokat az érintett harmadik országok illetékes kormányzati hatóságai (a továbbiakban: kibocsátó hatóságok) bocsátják ki, amennyiben a termékeket, amelyekre a bizonyítványok vonatkoznak, a Közösségben hatályban lévő szabályok értelmében ezekből az országokból származónak lehet tekinteni.

(3) A bizonyítványok az 55. cikkben említett különleges behozatali rendelkezéseket szabályozó közösségi jogszabályokban előírt minden szükséges adatot is igazolnak.

(4) Az 55. cikkben említett különleges behozatali rendelkezésekre vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül, a származási bizonyítványok érvényességi ideje a kibocsátó hatóság által történt kiadástól számított tíz hónap.

57. cikk

(1) Az ezen alszakasz rendelkezései szerint kiállított származási bizonyítvány csak egyetlen lapból áll, amelyet az okmány címe mellett szereplő "eredeti" szó azonosít.

Ha további példányokra van szükség, azokon az okmány címe mellett a "másolat" megjelölést kell feltüntetni.

(2) A Közösség illetékes hatóságai a származási bizonyítványnak csak az eredeti példányát fogadják el érvényesnek.

58. cikk

(1) A származási bizonyítvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm vagy – 5 mm eltérés megengedett. Az alkalmazott papír fehér, famentes, írás céljára előkészített, a tömege legalább 40 g/m2. A bizonyítvány színoldala sárga, nyomtatott guilloche-mintás háttérrel rendelkezik, amely láthatóvá tesz bárminemű – mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt – hamisítást.

(2) A bizonyítványokat a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és kitölteni.

59. cikk

(1) A bizonyítványt gépírással vagy valamely gépi adatfeldolgozó rendszer segítségével vagy hasonló eljárással kell kitölteni.

(2) A bejegyzések nem törölhetők ki, és nem írhatók át. Minden módosítást a téves beírás áthúzásával és szükség esetén a helyes adatok beírásával kell elvégezni. Az ilyen módosítást a kiállító személy kézjegyével kell ellátni, és a kibocsátó hatóságnak záradékolnia kell.

60. cikk

(1) Az 56–59. cikknek megfelelően kiállított származási bizonyítvány 5. rovata tartalmaz minden pótlólagos, az 56. cikk (3) bekezdésében említett adatot, amely szükséges lehet azon különleges behozatali rendelkezések végrehajtásához, amelyekhez kapcsolódnak.

(2) Az 5., 6. és 7. rovat fel nem használt részeit úgy kell áthúzni, hogy később oda semmit ne lehessen bejegyezni.

61. cikk

Minden származási bizonyítványt el kell látni az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy nem nyomtatott sorszámmal, valamint minden bizonyítványon szerepelnie kell a kibocsátó hatóság bélyegzőlenyomatának és az arra felhatalmazott személy vagy személyek aláírásának.

A bizonyítványt a vonatkozó termék kivitelekor kell kibocsátani, és a kibocsátó hatóságnak egy példányt minden kibocsátott bizonyítványból meg kell őriznie.

62. cikk

Kivételes esetben a fent említett származási bizonyítványt a vonatkozó termékek kivitele után is ki lehet bocsátani, ha azt tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt a kivitel alkalmával nem bocsátották ki.

A kibocsátó hatóság mindaddig nem állíthatja ki utólag az 56–61. cikkben meghatározott származási bizonyítványt, amíg nem ellenőrizte, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a vonatkozó kiviteli adatokkal.

Az utólag kiállított bizonyítványokon a következő bejegyzések egyikének kell szerepelnie a "Megjegyzések" rovatban:

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- .

b) Igazgatási együttműködés

63. cikk

(1) Ahol az egyes mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó különleges behozatali rendelkezések az 56–62. cikkben foglalt származási bizonyítvány használatát írják elő, az ilyen rendelkezések alkalmazásának jogosultsága igazgatási együttműködési eljárás létrehozásának függvénye, amennyiben a vonatkozó rendelkezések másképpen nem szólnak.

Ehhez az érintett harmadik országoknak a következőket kell eljuttatniuk az Európai Közösségek Bizottságához:

- a származási bizonyítványokat kibocsátó hatóságok nevét és címét az általuk használt bélyegzők mintáival együtt,

- azoknak a kormányzati hatóságoknak a nevét és címét, amelyekhez az alábbi 64. cikkben előírt, a származási bizonyítvány utólagos megerősítésére vonatkozó megkeresést kell küldeni.

A Bizottság minden fent említett információt továbbít a tagállamok illetékes hatóságaihoz.

(2) Amennyiben a szóban forgó harmadik ország elmulasztja az (1) bekezdésben meghatározott információkat a Bizottságnak elküldeni, a Közösség illetékes hatóságai megtagadják a különleges behozatali rendelkezésekből eredő jogok érvényesítését.

64. cikk

(1) Az 56–62. cikkben említett származási bizonyítvány utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, valamint akkor kell elvégezni, ha alapos kétség merült fel az okmányok valódiságát vagy az általuk tartalmazott információ helyességét illetően.

A származással kapcsolatos ügyekben a ellenőrzést a vámhatóság kezdeményezésére kell végrehajtani.

Mezőgazdasági szabályok alkalmazása esetén a ellenőrzést más illetékes hatóságok is elvégezhetik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából a Közösség illetékes hatóságai a származási bizonyítványt vagy annak egy másolatát visszaküldik az exportáló ország által kijelölt kormányzati hatóságnak, szükség szerint megadva azokat a formai és tartalmi okokat, amelyek az ellenőrzést szükségessé teszik. Ha számla is benyújtásra került, akkor annak eredeti vagy egy másolati példányát csatolni kell a visszaküldött bizonyítványhoz. A hatóságok minden olyan rendelkezésre álló információt elküldenek, amely arra utal, hogy a bizonyítványokon megadott adatok helytelenek, vagy a bizonyítvány nem hiteles.

Amennyiben a Közösség vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vonatkozó különleges behozatali rendelkezések alkalmazását az ellenőrzés eredményének megérkezéséig felfüggesztik, az áruk kiadását csak az általuk szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett engedélyezik.

65. cikk

(1) A Közösségen belüli illetékes hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell az utólagos ellenőrzés eredményéről.

A fent említett eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy a fenti 64. cikkben meghatározott feltételekkel elküldött származási bizonyítványok a ténylegesen kivitt árura vonatkoznak-e, és hogy az utóbbira alkalmazhatók-e a vonatkozó különleges behozatali rendelkezések.

(2) Ha az ellenőrzésre vonatkozó megkeresés keltétől számított legfeljebb 6 hónapon belül nem érkezik válasz, a Közösségen belüli illetékes hatóság véglegesen megtagadja a különleges behozatali rendelkezések alkalmazását.

2. FEJEZET

Preferenciális származás

1. szakasz

Általános Preferenciális Rendszer

1. alszakasz

A származó termék fogalmának meghatározása

66. cikk

A Közösség által a fejlődő országokból származó termékekre nyújtott általános preferenciális tarifális elbánásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az alábbi termékeket kell a preferenciális elbánásra jogosult országból (a továbbiakban: kedvezményezett ország) származónak tekinteni, feltéve, hogy ezeket a termékeket a 75. cikkben foglaltak értelmében közvetlenül szállították a Közösségbe:

a) a teljes egészében ezekben az országokban létrejött vagy előállított termékeket;

b) az ezekben az országokban előállított olyan termékeket, amelyek előállításához az a) pontban említettektől eltérő terméket is felhasználtak, feltéve, hogy ezek a termékek a 68. cikk (1) bekezdése értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

67. cikk

(1) Az alábbiakat kell a 66. cikk a) pontja értelmében teljes egészében valamely kedvezményezett országban létrejött vagy előállított árunak tekinteni:

a) az adott országban a föld mélyéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;

b) az ott betakarított növényi termények;

c) az ott született és tenyésztett élő állatok;

d) az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;

e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;

f) az adott állam hajóival a tengerből kinyert tengeri halászati termékek és más termékek;

g) a kizárólag az f) pontban említett termékekből a kedvezményezett ország feldolgozóhajóinak a fedélzetén előállított termékek;

h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek;

i) az ott folytatott gyártási műveletekből származó hulladék és maradék;

j) a felségvizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy a kedvezményezett országnak kizárólagos joga van azok kiaknázására;

k) a kizárólag az a)–j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában használt "hajói" kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik:

- amelyeket a kedvezményezett országban lajstromoztak, illetve vettek nyilvántartásba,

- amelyek a kedvezményezett ország lobogója alatt hajóznak,

- amelyek legalább 50 %-ban a kedvezményezett ország állampolgárainak a tulajdonában vannak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ebben az országban található, és amelynek vezetője vagy vezetői, igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége ennek az országnak az állampolgára, továbbá személyegyesítő vagy korlátolt felelősségű társaságok esetén tőkéjüknek legalább a fele ennek az országnak vagy az ország közjogi szerveinek vagy állampolgárainak a rendelkezési joga alá tartozik,

- amelyek kapitánya és tisztjei a kedvezményezett ország állampolgárai, és

- amelyek legénységének legalább 75 %-a a kedvezményezett ország, ,illetve a tagállam állampolgáraiból áll.

(3) A "kedvezményezett ország" kifejezés az adott országhoz tartozó felségvizeket is magában foglalja.

(4) A tengerjáró hajók – ideértve a kifogott halak feldolgozását végző feldolgozóhajókat is – a kedvezményezett ország területének részét képezik, feltéve, hogy a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelnek.

68. cikk

(1) A 66. cikk b) pontja alkalmazásában – az alábbi (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel – a nem származó anyagok kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak minősülnek, ha az előállított terméket olyan vámtarifaszám alá sorolják be, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során használt összes nem származó anyagot besorolják.

A 14. melléklet tartalmazza a nem származó anyagokból előállított termékekkel kapcsolatos megjegyzéseket.

Az ezekben a rendelkezésekben alkalmazott "árucsoportok" és "vámtarifaszámok" kifejezések a Harmonizált Rendszert alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (első négy számjegy) jelentik.

A "besorolt" kifejezés az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő besorolását jelenti.

(2) A 15. mellékletben foglalt lista 1. és 2. oszlopaiban említett termékek esetében az (1) bekezdésben foglalt szabály helyett a termékkel kapcsolatban a 3. oszlopban megállapított, az adott termékre vonatkozó feltételeket kell teljesíteni.

a) A 15. melléklet listájában szereplő "érték" kifejezés a felhasznált nem származó anyagok behozatalakor érvényes vámértéket jelenti, vagy ha ez nem ismert, és nem is állapítható meg, akkor az ezekért az anyagokért az érintett országban fizetett első megállapítható árat jelenti. Ha a felhasznált származó anyagok értékét kell megállapítani, ezt az albekezdést kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

b) A 15. melléklet listájában szereplő "gyártelepi ár" kifejezés azt az árat jelenti, amelyet az előállított termékért annak a gyártónak fizetnek, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi felhasznált anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető.

(3) A 66. cikk b) pontjának alkalmazásában a származó helyzet megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, függetlenül attól, hogy történt-e vámtarifaszám-változás vagy sem:

a) fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba, kén-dioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása és más hasonló műveletek);

b) a por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, feldarabolásból álló egyszerű műveletek;

c) i. a szállítmány csomagolásának, felosztásának és összeállításának megváltoztatása;

ii. egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba helyezés, raklapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;

d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;

e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki azokat az ebben a címben megállapított feltételeket, amelyek alapján azokat származó termékeknek lehet tekinteni;

f) termékek alkatrészeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;

g) az a)–f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;

h) állatok levágása.

69. cikk

Annak meghatározásához, hogy egy termék egy kedvezményezett országból származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy a termék létrehozásához használt energia és tüzelőanyag, felszerelés és berendezés, valamint gépek és szerszámok a harmadik országból származóak-e.

70. cikk

(1) A 66. cikkben foglaltaktól eltérően annak meghatározásához, hogy vajon egy regionális csoporthoz tartozó kedvezményezett országban előállított termék azon cikk értelmében onnan származó-e, azokat a regionális csoport valamely más országából származó termékeket, amelyeket a csoport valamely más országában az előállításhoz felhasználtak, úgy kell tekinteni, mintha azok az előállítást végző országból származnának.

(2) A késztermék származási országát a 71. cikknek megfelelően kell meghatározni.

(3) A regionális kumuláció az Általános Preferenciális Rendszerben (GSP) részesedő kedvezményezett országok következő három különböző regionális csoportjára vonatkozik:

a) a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN);

b) a Közép-amerikai Közös Piac (CACM);

c) az Andok Csoport.

(4) A "regionális csoport" kifejezés értelemszerűen az Asean, a CACM vagy az Andok Csoportot jelenti.

71. cikk

(1) A 70. cikk értelmében származó helyzetű termékek származási országának a regionális csoport azon országát kell tekinteni, ahol az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy:

- az ennek a cikknek a (3) bekezdésében meghatározott ottani hozzáadott érték nagyobb, mint azon felhasznált anyagok legmagasabb vámértéke, amelyek a regionális csoport valamely más országából származnak,

- az ott elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 68. cikk (3) bekezdésében, míg textiltermékek esetében ezenkívül a 16. mellékletben említett műveleteket.

(2) Minden egyéb esetben a terméket a regionális csoport azon országából származónak kell tekinteni, amely ország a regionális csoport más országaiból érkező származó terméknek a legmagasabb vámértékét adja.

(3) A "hozzáadott érték" a gyártelepi ár, levonva belőle minden olyan beépített termék vámértékét, amely a regionális csoport egy másik országából származónak minősül.

72. cikk

(1) A 70. és 71. cikk csak ott alkalmazható, ahol:

a) a regionális kumulációval összefüggésben lévő kereskedelem, valamint a regionális csoport országai közötti kereskedelem szabályai azonosak az ebben a szakaszban megállapított szabályokkal;

b) a regionális csoport minden országa vállalja, hogy teljesíti ezen szakasz rendelkezéseit, illetve biztosítja azok teljesítését, valamint gondoskodik a szükséges igazgatási együttműködésről mind a Közösség, mind pedig a regionális csoport más országai felé annak érdekében, hogy biztosítsa a FORM "A" származási bizonyítvány megfelelő kibocsátását, valamint ezen származási bizonyítvány és az APR-nyomtatvány felülvizsgálatát.

Erről a kötelezettségvállalásról a regionális csoport titkárságán keresztül tájékoztatják a Bizottságot. A titkárságok értelemszerűen a következők:

- az ASEAN Főtitkársága,

- a Közép-amerikai Közös Piac Állandó Titkársága,

- a Junta del Acuerdo de Cartagena.

(2) Minden egyes regionális csoport esetében a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat, amint az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesültek.

73. cikk

Azok a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok, amelyek a berendezés szokásos tartozékai, és az árban benne foglaltak, vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel egységes tekintet alá esnek.

74. cikk

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak tekintik, ha az alkotóelemeik származó termékek. Ha azonban egy készlet származó és nem származó cikkekből tevődik össze, a készletet, mint egészet, származónak tekintik, feltéve, hogy a nem származó cikkek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

75. cikk

(1) A következő termékeket tekintik az exportáló kedvezményezett országból a Közösségbe közvetlenül szállítottnak:

a) azokat a termékeket, amelyek szállításuk során nem haladnak át más ország területén vagy, kivéve a 70. cikk szerinti esetet, ugyanazon regionális csoporthoz tartozó másik ország területén;

b) azokat a termékeket, amelyeket az exportáló kedvezményezett ország területétől eltérő területen vagy, amikor a 70. cikk az irányadó, ugyanazon regionális csoport más országainak a területétől eltérő területen szállítanak át, és amelyeket szükség esetén átrakodnak vagy ideiglenesen raktároznak ezekben az országokban, feltéve, hogy az ezeken az országokon való átszállítást földrajzi okok indokolják, vagy pedig a szállítás ezt megköveteli, és feltéve, hogy a termékek:

- a tranzit vagy a raktározás országa vámhatóságának vámfelügyelete alatt maradnak, és

- nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, vagy nem bocsátották ott hazai felhasználásra, és

- nem mentek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet;

c) az Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország vagy Svájc területén átszállított és azt követően teljes mértékben vagy részben a Közösségbe újra kivitt termékeket, feltéve, hogy az áruk:

- a tranzit vagy a raktározás országa vámhatóságának vámfelügyelete alatt maradnak, és

- nem mentek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet;

d) az exportáló kedvezményezett ország területén kívüli területen csővezetéken szállított termékeket.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban említett feltételek teljesítését a Közösségben valamely vámhatósághoz benyújtott alábbi okmányokkal kell igazolni:

a) az exportáló kedvezményezett ország által kibocsátott egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed a tranzitországban való áthaladásra; vagy

b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:

- tartalmazza az áruk pontos leírását,

- feltünteti az áruk ki- és ismételt berakodásának, illetve a be- és kihajózásának időpontját, azonosítva a hajót, és

- igazolja, hogy az áruk milyen feltételek mellett maradtak a tranzitországban; vagy

c) ezek hiányában bármely bizonyító erejű okmány.

76. cikk

A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, ebben az alszakaszban meghatározott feltételeket a kedvezményezett országban megszakítás nélkül kell teljesíteni.

Ha a kedvezményezett országból egy más másik országba exportált származó terméket visszaküldenek, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:

- a visszaküldött áru azonos a kivitt áruval, valamint

- az áru az adott országban csak a jó állapotban való megőrzéshez szükséges műveleteken ment át.

77. cikk

(1) Ezektől a rendelkezésektől az Általános Preferenciális Rendszer kedvezményezettjei közé tartozó, legkevésbé fejlett kedvezményezett országok javára el lehet térni, ha azt meglévő iparágak fejlesztése vagy új iparágak meghonosítása indokolja. A legkevésbé fejlett országokat az adott évre az általános preferenciális elbánást alkalmazó tanácsi rendeletek és ESZAK-határozatok sorolják fel.

Ennek érdekében az érintett országnak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az eltérésre irányuló kérelmet kell benyújtania a kérelem indoklásával együtt az Európai Közösségek Bizottságához.

(2) A kérelmek elbírálásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) azokat az eseteket, amelyekben a hatályos származási szabályok alkalmazása jelentős mértékben károsítaná az érintett ország valamely meglévő iparágának a Közösségbe irányuló kivitelét, különös tekintettel azokra az esetekre, ahol ez a tevékenység megszüntetéséhez vezetne;

b) azokat a különös eseteket, amelyekben világosan kimutatható, hogy a származási szabályok egy iparágba való jelentős beruházást hiúsíthatnak meg, és ahol a beruházási program végrehajtását elősegítő eltérés lehetővé tenné ezeknek a szabályoknak a fokozatos betartását;

c) a meghozandó döntés gazdasági és szociális hatását, különösen a foglalkoztatás tekintetében.

(3) Az eltérésre vonatkozó kérelem elbírálásának megkönnyítése érdekében a kérelmező ország kérelme alátámasztására a lehető legrészletesebb információkat biztosítja, különösen a következő pontokra vonatkozóan:

- a késztermék leírása,

- az ott megmunkált vagy feldolgozott termékek jellege és mennyisége,

- az előállítási folyamat,

- a hozzáadott érték,

- az érintett vállalkozásban foglalkoztatottak száma,

- a Közösségbe irányuló kivitel várható mennyisége,

- a kérelmezett időtartam indoklása,

- egyéb észrevételek.

Minden meghosszabbításra irányuló kérelemre ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

2. alszakasz

A származó helyzet igazolása

a) FORM "A" származási bizonyítvány

78. cikk

(1) Az e szakasz értelmében származónak minősülő termékek Közösségbe történő behozataluk esetén a 66. cikkben meghatározott preferenciális elbánásban részesülhetnek olyan – a 17. mellékletben szereplő minta szerinti – FORM "A" származási bizonyítvány bemutatásával, amelyet a kedvezményezett ország vámhatósága vagy más kormányzati hatósága állított ki, feltéve, hogy a szóban forgó ország hatóságai:

- közölték az Európai Közösségek Bizottságával a 93. cikkben előírt információkat, és

- segítik a Közösséget azzal, hogy lehetővé teszik a tagállamok vámhatóságai számára az okmányok hitelességének vagy a szóban forgó termékek tényleges származására vonatkozó adatok pontosságának ellenőrzését.

(2) A FORM "A" származási bizonyítvány csak akkor adható ki, ha a 66. cikkben említett preferenciális elbánás alkalmazása céljából előírt igazoló okmányként szolgál.

(3) A FORM "A" származási bizonyítványt csak az exportőr vagy annak meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre lehet kiállítani.

(4) Az exportőrnek vagy meghatalmazottjának a kérelemhez csatolnia kell minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja, hogy a kivinni kívánt termékekre kiadható a FORM "A" származási bizonyítvány.

(5) A kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatósága a bizonyítványt akkor bocsátja ki, ha a kivitelre kerülő áruk az 1. alszakasz értelmében abból az országból származónak tekinthetők.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére az illetékes kormányzati hatóságnak jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson.

(7) Az exportáló kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatóságának felelőssége azt biztosítani, hogy a bizonyítványt és a kérelmeket megfelelően töltsék ki.

(8) A FORM "A" származási bizonyítvány 2. rovatának kitöltése nem kötelező. Következésképpen a 12. rovatot az "Európai Gazdasági Közösség" vagy az egyik tagállam nevének feltüntetésével kell kitölteni. A 75. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 80. cikkben említett árutovábbítási eljárás alkalmazása esetén azonban e helyett a 80. cikkben importáló országként említett egyik országot kell feltüntetni a 83. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdésében foglaltak szerint.

(9) A FORM "A" származási bizonyítvány kiállításának keltét a 11. rovatban kell feltüntetni. Az ebbe – a bizonyítványt kiállító illetékes kormányzati hatóság számára fenntartott – rovatba kerülő aláírás kézzel írott.

(10) A FORM "A" származási bizonyítványt az exportáló kedvezményezett ország illetékes hatóságai az adott termékek kivitelekor állítják ki. A bizonyítványt az exportőr rendelkezésére kell bocsátani, mihelyt a kivitel megtörtént, illetve bizonyossá vált, hogy meg fog történni.

79. cikk

Mivel a FORM "A" származási bizonyítvány a 66. cikkben meghatározott, a preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos előírások alkalmazásához szükséges igazoló okmány, az exportáló ország illetékes kormányzati hatóságának feladata megtenni minden szükséges intézkedést a termékek származásának és a bizonyítványon szereplő egyéb adatoknak az ellenőrzése érdekében.

80. cikk

Az e szakasz szerinti származó termékek Közösségbe történő behozataluk esetén a 66. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülhetnek az exportáló kedvezményezett ország illetékes hatósága által kibocsátott FORM "A" származási bizonyítvány alapján Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország vagy Svájc vámhatósága által kibocsátott FORM "A" származási bizonyítvány bemutatásával, feltéve, hogy a 75. cikkben meghatározott feltételek teljesültek, és hogy Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország vagy Svájc együttműködik a Közösséggel oly módon, hogy lehetővé teszi annak vámhatóságai számára a kibocsátott FORM "A" bizonyítványok hitelességének és pontosságának ellenőrzését. A 95. cikkben meghatározott ellenőrzési eljárást értelemszerűen alkalmazni kell. A 95. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időtartam nyolc hónapra hosszabbodik.

81. cikk

(1) Kivételes esetben a termékek kivitele után is kiadható FORM "A" származási bizonyítvány, ha azt tévedés vagy mulasztás vagy más különleges körülmények miatt nem állították ki a kivitel idején, és feltéve, hogy az árukat nem a 93. cikkben előírt információnak az Európai Közösségek Bizottságával való közlése előtt exportálták.

(2) Az illetékes kormányzati hatóság csak akkor állíthatja ki utólag a bizonyítványt, ha ellenőrizte, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a megfelelő kiviteli okmányokban szereplő adatokkal, valamint, hogy a szóban forgó termék kivitele során nem adtak ki FORM "A" származási bizonyítványt.

(3) Az utólag kiállított FORM "A" származási bizonyítvány 4. rovatát a

vagy az

megjegyzéssel kell ellátni.

82. cikk

(1) A FORM "A" származási bizonyítvány eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó illetékes kormányzati hatósághoz fordulhat, és – az annak birtokában lévő kiviteli okmányok alapján – másodlat kiállítását kérheti. Az így kibocsátott FORM "A" másodlat 4. rovatában szerepelnie kell a "Duplicata" vagy "Duplicate" megjegyzésnek, valamint az eredetileg kiadott bizonyítvány kiállítási időpontjának és sorszámának.

(2) A 85. cikk alkalmazásában a másodlat az eredeti kibocsátásának időpontjától érvényes.

83. cikk

(1) Egy vagy több FORM "A" származási bizonyítvány bármikor helyettesíthető egy vagy több másik ilyen bizonyítvánnyal, feltéve, hogy a cserét a Közösségnek az áruk ellenőrzéséért felelős vámhatóságai végzik.

(2) Az ennek a cikknek vagy a 80. cikknek az értelmében kibocsátott helyettesítő bizonyítvány a vonatkozó termékek végleges származási bizonyítványának tekintendő. A helyettesítő bizonyítványt a reexportőr írásos kérelmére állítják ki.

(3) A helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovata tartalmazza azon közbeeső ország nevét, ahol a bizonyítványt kiállították.

A 4. rovatban a

vagy a

megjegyzések valamelyike, valamint az eredetileg kiadott származási bizonyítvány kibocsátásának időpontja és sorszáma szerepel.

A reexportőr nevét az 1. rovat tartalmazza.

A végső címzett nevét a 2. rovatban lehet megadni.

A reexportőr számlájára történő hivatkozásokat a 10. rovatban kell megadni.

Az újra kivitt termékek eredeti bizonyítványon szereplő adatait a 3-tól 9-ig terjedő rovatokba kell átvezetni.

A helyettesítő bizonyítványt kibocsátó szerv a 11. rovatot hitelesíti. A hatóság felelőssége a helyettesítő bizonyítvány kibocsátásáig terjed.

A 12. rovatban szereplő, a származási országra és a rendeltetési országra vonatkozó adatokat az eredeti bizonyítványról kell átvezetni. Ezt a rovatot a reexportőr írja alá. Az ezt a rovatot jóhiszeműen aláíró reexportőr nem felelős az eredeti bizonyítványon szereplő adatok helyességéért.

(4) A műveletet végrehajtó vámhivatal az eredeti bizonyítványra feljegyzi a továbbküldött áruk tömegét, számát és jellegét, valamint a hozzá tartozó helyettesítő bizonyítvány vagy bizonyítványok sorszámait. Az eredeti származási bizonyítványt az érintett vámhivatal legalább két évig megőrzi.

(5) Az eredeti bizonyítvány fénymásolata csatolható a helyettesítő bizonyítványhoz.

84. cikk

(1) Az alábbi (4) bekezdés sérelme nélkül a 3833/90/EGK tanácsi rendelet [9] 1. cikkének (4) bekezdése által előírt eredetiségigazolást a 78. cikk által előírt FORM "A" származási bizonyítvány 7. rovatában kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolásnak tartalmaznia kell az áruk leírását az alábbi (3) bekezdésben meghatározottak szerint, az illetékes kormányzati hatóság bélyegzőlenyomatát és annak a hivatalnoknak a kézzel írt aláírását, aki a 7. rovatban feltüntetett áruleírás hitelességét jogosult igazolni.

(3) A származási bizonyítvány 7. rovata az érintett terméknek megfelelően az alábbi áruleírást tartalmazza:

- või

,

- või

,

- või

,

- või

"eau-de-vie à base de raisins, appelée "Singani", en récipients contenant deux litres ou moins"

(4) A fenti (1) és (2) bekezdésektől eltérően és a (3) bekezdés sérelme nélkül a (3) bekezdésben szereplő áruleírás hitelességének igazolására illetékes hatóság nem bélyegzi le a FORM "A" származási bizonyítvány 7. rovatát, ha a származási bizonyítvány kibocsátására jogosult hatóság az eredetiségigazolás kibocsátására jogosult kormányzati hatóság.

85. cikk

(1) A FORM "A" származási bizonyítványt az exportáló kedvezményezett ország kormányzati hatósága által történő kiállítása napjától számított 10 hónapon belül juttatják el az importáló tagállamnak ahhoz a vámhatóságához, ahol a termékeket bemutatják.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított érvényességi idő lejárta után a vámhatóságnak bemutatott FORM "A" származási bizonyítványt akkor lehet elfogadni a 66. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánás alkalmazásának céljából, ha az érvényességi idő betartását vis maior vagy kivételes körülmények tették lehetetlenné.

(3) A vámhatóság akkor is elfogadhatja az ilyen bizonyítványt, ha a terméket az említett határidő lejárta előtt neki bemutatták.

86. cikk

(1) A valamely kedvezményezett országból kiállítás céljára egy másik országba küldött és a Közösségbe való behozatal céljából értékesített termékek behozataluk során részesülnek a 66. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásban, azzal a feltétellel, hogy a termékek megfelelnek e szakasz követelményeinek, mely szerint az exportáló kedvezményezett országból származónak tekinthetők, és amennyiben a vámhatóságok megelégedésére megállapítást nyert, hogy:

a) az exportőr az exportáló kedvezményezett ország területéről közvetlenül abba az országba szállította a termékeket, ahol a kiállítást tartották;

b) ez az exportőr a termékeket eladta vagy egyéb módon átruházta egy közösségbeli személynek vagy személyre;

c) a termékeket ugyanolyan állapotban szállították a Közösségbe, mint ahogy azokat a kiállításra küldték;

d) a termékeket a kiállításra való kiszállításuk óta az ottani bemutatásukon kívül semmilyen más célra nem használták fel.

(2) A FORM "A" származási bizonyítványt a szokásos eljárás szerint kell a vámhatóságnak bemutatni. A bizonyítványon szerepelnie kell a kiállítás nevének és címének. Szükség esetén megkövetelhető a termékek jellegének és a kiállításuk körülményeinek további okmányokkal való igazolása.

(3) Az (1) bekezdést alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóság felügyelete alatt maradnak.

87. cikk

A FORM "A" származási bizonyítványt a vámáru-nyilatkozat alátámasztására be kell mutatni az importáló tagállam vámhatóságának. A hatóságok azt is megkívánhatják, hogy az importőr a szabad forgalomba bocsátási nyilatkozathoz mellékeljen egy olyan nyilatkozatot, mely szerint a termékek megfelelnek a 66. cikkben említett preferenciális tarifális elbánáshoz előírt feltételeknek.

88. cikk

A 68. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a Harmonizált Rendszer 84. vagy 85. árucsoportjába tartozó összeszereletlen vagy szétszerelt terméket a vámhatóság által megállapított feltételek szerint a vámárunyilatkozat-tevő kérelmére több részletben hozzák be, az egyetlen terméknek minősül, és az első részlet behozatalakor az egész termékre egyetlen FORM "A" származási bizonyítványt lehet benyújtani.

b) APR-nyomtatvány

89. cikk

(1) A 78. cikk sérelme nélkül a postai küldeményeket képező termékek esetében (ideértve a csomagokat) az e rendelet szerinti származó helyzet a 18. mellékletben szereplő mintának megfelelő APR-nyomtatvánnyal igazolható, feltéve, hogy ezek a küldemények kizárólag származó termékeket tartalmaznak, és azok értéke küldeményenként nem haladja meg a 3000 ECU-t, és azzal a további feltétellel, hogy a 78. cikk (1) bekezdésben meghatározott együttműködés az APR-nyomtatvány kapcsán megvalósul.

(2) A APR-nyomtatványt az exportőr vagy az ő felelősségére annak meghatalmazott képviselője tölti ki és írja alá. A nyomtatvány 6. rovatában lévő aláírás kézzel írott.

(3) Minden postai küldeményhez külön APR-nyomtatványt kell kitölteni. A nyomtatvány kitöltése és aláírása után az exportőr csomagküldemények esetén azt a szállítási értesítőhöz csatolja. Levélpostai küldemények esetében az exportőr a nyomtatványt a csomagon belül helyezi el.

(4) Ha a küldeményben található árut az exportáló országban már ellenőrizték abból a szempontból, hogy megfelel-e a "származó termék" fogalmának, az exportőr utalhat erre az ellenőrzésre az APR-nyomtatvány 7. "Megjegyzések" rovatában.

(5) Ezek a rendelkezések nem mentesítik az exportőrt semmilyen egyéb, vám- vagy postai szabályozásban előírt alakiság teljesítése alól.

(6) A 85. és 87. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az APR-nyomtatványokra.

c) A származás igazolására vonatkozó egyéb rendelkezések

90. cikk

Magánszemélyektől magánszemélyeknek kis csomagként küldött vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékek FORM "A" származási bizonyítvány benyújtása vagy APR-nyomtatvány kitöltése nélkül is a 66. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásra jogosult származó termékeknek minősülnek, feltéve, hogy ez a behozatal nem kereskedelmi jellegű, és olyan nyilatkozatott tettek, miszerint e cikk alkalmazásának feltételei fennállnak, és e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.

Az ilyen termékek összértéke nem haladhatja meg a 215 ECU-t a kis csomagok esetén vagy a 600 ECU-t az utasok személyi poggyásza esetén.

91. cikk

(1) A 70. cikk alkalmazása esetén egy regionális csoport valamely országából ugyanannak a csoportnak egy másik országába kivitt – további megmunkálásra vagy feldolgozásra szánt, vagy ha ilyen további megmunkálásra vagy feldolgozásra nem került sor, újrakivitelre szánt –termékek származó helyzetének igazolása az első országban kibocsátott FORM "A" származási bizonyítvánnyal vagy APR-nyomtatvánnyal történik.

(2) A kedvezményezett ország hatóságai, amelyek azon termékekre vonatkozó FORM "A" származási bizonyítvány kibocsátásáért felelősek, amelyek előállításához ugyanannak a regionális csoportnak egy másik országából származó termékeket használtak fel, figyelembe veszik ennek a másik országnak az illetékes hatóságai által kibocsátott FORM "A" származási bizonyítványt vagy az ott kiállított APR-nyomtatványt. A 71. cikkben foglaltaknak megfelelően meghatározott származási országot a FORM "A" származási bizonyítvány 12. rovatában vagy az APR-nyomtatvány 8. rovatában kell feltüntetni.

(3) Az így kiállított FORM "A" származási bizonyítványok 4. rovatában szerepelnie kell a

vagy

bejegyzésnek.

92. cikk

A bizonyítványon és a termékek behozatalához szükséges alakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések nem teszik a bizonyítványt eleve semmissé, amennyiben hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy a bizonyítvány megfelel a bemutatott termékeknek.

3. alszakasz

Az igazgatási együttműködés módjai

93. cikk

(1) A kedvezményezett országok tájékoztatják az Európai Közösségek Bizottságát a FORM "A" származási bizonyítványok kiadására jogosult kormányzati hatóságok nevéről és címéről, az általuk használt bélyegzők mintáiról, valamint a FORM "A" származási bizonyítványok és az APR-nyomtatványok ellenőrzéséért felelős kormányzati hatóságok nevéről és címéről.

(2) A kedvezményezett országok tájékoztatják az Európai Közösségek Bizottságát a 84. cikkben említett eredetiségigazolások kiadására jogosult kormányzati hatóságok nevéről és címéről, valamint az általuk használt bélyegzők mintáiról is.

(3) A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a tagállamok vámhatóságaihoz.

94. cikk

A 66. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában minden kedvezményezett ország betartja vagy betartatja a FORM "A" származási bizonyítványok kitöltésére és kibocsátására vonatkozó szabályokat, valamint az APR-nyomtatványok használatára és az igazgatási együttműködésre vonatkozó feltételeket.

95. cikk

(1) A FORM "A" származási bizonyítványok és az APR-nyomtatványok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha a vámhatóságok alapos okkal kételkedhetnek az okmány hitelességében vagy a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok pontosságában.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a vámhatóságok a FORM "A" származási bizonyítványt vagy az APR-nyomtatványt visszaküldik az exportáló kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatóságához, szükség esetén megadva az ellenőrzés formai vagy tartalmi okait. Ha a számlát benyújtották, azt a számlát vagy annak másolatát csatolják az APR-nyomtatványhoz. A vámhatóságok megadnak továbbá minden olyan birtokukba jutott információt, amely arra utal, hogy az említett bizonyítványon vagy APR-nyomtatványon szereplő adatok helytelenek.

Ha az érintett hatóságok úgy határoznak, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a 66. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás megadását, az áruk kiadását csak az általuk szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett engedélyezik.

(3) Ha az (1) bekezdés rendelkezésinek megfelelően utólagos ellenőrzést kérnek, az ellenőrzés elvégzésére és az eredmények közlésére a közösségi vámhatóságok felé legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre. Az eredmények alapján megállapítják, hogy a szóban forgó FORM "A" származási bizonyítvány vagy APR-nyomtatvány a ténylegesen kivitt termékekre vonatkozik-e, és hogy ezekre a termékekre valóban alkalmazható volt-e a 66. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás.

(4) A 91. cikkben foglaltaknak megfelelően kibocsátott FORM "A" származási bizonyítványok esetében a válasz tartalmazza a figyelembe vett FORM "A" származási bizonyítványokra vagy APR-nyomtatványokra való hivatkozásokat.

(5) Ha alapos kételyre okot adó esetekben a (3) bekezdésben megjelölt hat hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, újabb megkeresést küldenek az illetékes hatóságokhoz. Ha a második megkeresést követő négy hónapon belül sem érkezik meg az ellenőrzés eredménye a megkereső hatósághoz, vagy ha ezek az eredmények nem teszik lehetővé a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának a megállapítását, ezen hatóságok – vis maior vagy kivételes körülmények esetének kivételével – megtagadják a preferenciális tarifális elbánásra való jogosultság biztosítását.

(6) Ha az ellenőrzési eljárás vagy bármely más rendelkezésre álló adat e szakasz rendelkezéseinek megsértésére utal, az exportáló kedvezményezett ország saját kezdeményezésére vagy a Közösség kérelmére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatokat végez, vagy intézkedéseket hoz azok elvégzésére az ilyen jogszabálysértések felderítése és megelőzése céljából. E cél érdekében az érintett kedvezményezett ország felkérheti a Közösséget a vizsgálatokban való részvételre.

(7) A FORM "A" származási bizonyítvány utólagos ellenőrzése céljából az exportáló kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatósága legalább két évig megőrzi a bizonyítványok másolatát, illetve minden vonatkozó kiviteli okmányt.

96. cikk

A 75. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 80. cikk rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország és Svájc az általuk egyes fejlődő országokból származó termékeknek biztosított preferenciális tarifális elbánás vonatkozásában a fent említettekhez hasonló rendelkezéseket alkalmaznak.

4. alszakasz

Záró rendelkezések

97. cikk

A 87. cikk sérelme nélkül, a FORM "A" származási bizonyítványokat a közvetlen szállítást igazoló okmánnyal együtt attól az időponttól számított hat hónapon belül lehet bemutatni, amikor egy országot vagy területet a Tanács rendeleteiben és az ESZAK határozataiban a szóban forgó évben említett termékeket illetően felvesznek vagy újra felvesznek az Általános Preferenciális Rendszerbe, amely termékek a Közösségben vagy árutovábbítási eljárás alatt vannak, vagy átmeneti megőrzésben, vámraktározási eljárásban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban ott tárolják őket.

2. szakasz

Megszállt területek

1. alszakasz

A származó termék fogalmának meghatározása

98. cikk

(1) A megszállt területekről származó egyes termékekre a Közösség által nyújtott preferenciális tarifális elbánásra vonatkozó rendelkezések az alábbi termékekre alkalmazhatók, amennyiben a 103. cikk értelmében azokat közvetlenül szállították:

a) a megszállt területekről származó termékek:

i. teljes egészében az ezeken a területeken létrejött vagy előállított termékek;

ii. az ezeken a területeken előállított termékek, amelyeknek az előállítása során a teljes egészében ezeken a területeken létrejött vagy előállított termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 100. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek ezen alszakasz értelmében a Közösségből származnak;

b) a Közösségből származó termékek:

i. teljes egészében a Közösségben létrejött vagy előállított termékek;

ii. a Közösségben előállított termékek, amelyeknek az előállítása során a teljes egészében a Közösségben létrejött vagy előállított termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 100. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek ezen alszakasz értelmében a megszállt területekről származnak;

(2) A "megszállt területek" kifejezés a Jordán folyó Izrael által megszállt nyugati partját és a Gázai övezetet jelöli.

99. cikk

Az alábbiakat kell teljes egészében a megszállt területeken létrejöttnek vagy előállítottnak tekinteni:

a) az adott területen a föld mélyéből vagy az odatartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;

b) az ott betakarított növényi termények;

c) az ott született és tenyésztett élő állatok;

d) az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;

e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;

f) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek;

g) az ott folytatott gyártási műveletekből származó hulladék és maradék;

h) a felségvizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy az adott területnek kizárólagos joga van azok kiaknázására;

i) a kizárólag az a)–h) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.

100. cikk

(1) A 98. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában a nem származó termékeket kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekintik, ha az így előállított terméket olyan vámtarifaszám alá sorolják be, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel a feldolgozás során felhasznált nem származó anyagokat besorolják.

A 68. cikk (1) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését alkalmazni kell.

(2) A 19. mellékletben szereplő lista 1. és 2. oszlopában megtalálható termékek esetében az (1) bekezdésben foglalt szabály helyett a termékekkel kapcsolatban a 3. oszlopban meghatározott feltételeket kell teljesíteni.

a) A 19. melléklet listájában szereplő "érték" a felhasznált nem származó anyagok behozatalakor érvényes vámérték, vagy ha ez nem ismert, és nem is állapítható meg, akkor az ezekért az anyagokért az érintett területen fizetett első megállapítható ár.

Ha a felhasznált származó anyagok értékét meg kell állapítani, akkor az előző albekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.

b) A 19. melléklet listájában szereplő "gyártelepi ár" az az ár, amelyet az előállított termékért a gyártelepen fizetnek annak a gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető.

(3) A 98. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában a származó helyzet megszerzéséhez a 68. cikk (3) bekezdésének a)–h) pontjaiban említett műveleteket egyetlen esetben sem lehet kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekinteni, akár bekövetkezett vámtarifaszám-változás, akár nem.

101. cikk

Annak meghatározásához, hogy egy termék a megszállt területekről származik-e, nem szükséges megállapítani, hogy harmadik országból származik-e a termék létrehozása során felhasznált energia és fűtőanyag, felszerelés és berendezés, valamint gépek és szerszámok, vagy azok az előállítás során felhasznált anyagok és termékek, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek az áruk végső összetételébe.

102. cikk

A 73. és 74. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.

103. cikk

(1) A megszállt területekről a Közösségbe és a Közösségből a megszállt területekre közvetlenül szállított terméknek a következőket kell tekinteni:

a) azok a termékek, amelyek szállításuk során nem haladnak át más ország területén;

b) azok a termékek, amelyeket a megszállt területektől vagy a Közösségtől eltérő területen szállítanak át, és amelyeket szükség esetén átrakodnak vagy ideiglenesen raktároznak, feltéve, hogy az ezeken a területeken való átszállítást földrajzi okok indokolják, vagy pedig a szállítás ezt megköveteli, és feltéve, hogy a termékek:

- nem kerültek ott belső felhasználásra, és

- a kirakáson, ismételt berakáson vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más műveleten kívül nem mentek keresztül más műveleten;

c) a megszállt területeken kívüli területeken keresztül csővezetéken szállított termékek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett feltételek teljesítését a közösségi vámhatóságokhoz vagy a megszállt területek kereskedelmi kamaráihoz benyújtott alábbi okmányok bizonyítják:

a) a megszállt területeken vagy a Közösség területén kibocsátott egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed a tranzitországban való áthaladásra; vagy

b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:

- pontos áruleírást ad,

- feltünteti az áruk ki- és ismételt berakodásának, illetve az esetleges hajóba rakodásának és onnan kirakodásának időpontját, azonosítva a hajót, és

- igazolja, hogy az áruk milyen feltételek mellett maradtak a tranzitországban; vagy

c) ezek hiányában bármely bizonyító erejű okmány.

104. cikk

A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, ebben az alszakaszban meghatározott feltételeknek a Közösségben vagy a megszállt területeken megszakítás nélkül eleget kell tenni.

Ha a Közösségből vagy a megszállt területekről egy más másik országba exportált származó terméket visszaküldenek, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:

- a visszaküldött áru azonos a kivitt áruval, valamint

- az az adott országban nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleteken.

2. alszakasz

A származó helyzet igazolása

a) EUR.1 szállítási bizonyítvány

105. cikk

E szakasz értelmében a származó helyzetet az EUR.1 szállítási bizonyítvány igazolja, melynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza.

106. cikk

(1) A EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – annak meghatalmazott képviselője által, írásban beadott kérelemre állítják ki. A kérelmet az ebben az alszakaszban szereplő rendelkezéseknek megfelelően kitöltött űrlapon kell benyújtani, melynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza.

A megszállt területek kereskedelmi kamarái legalább két évig megőrzik az EUR.1 szállítási bizonyítványokra vonatkozó kérelmeket.

(2) Az exportőrnek vagy meghatalmazottjának a kérelemhez csatolnia kell minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja, hogy az exportálni kívánt termékekre kiadható az EUR.1 szállítási bizonyítvány.

Az exportőr vállalja, hogy az illetékes hatóságok kérelmére benyújt minden olyan kiegészítő bizonyítékot, amelyet a hatóságok a preferenciális elbánásra jogosult termékek származó helyzete helyességének megállapításához kérnek, és vállalja, hogy beleegyezik számviteli adatainak e célból történő minden hatósági vizsgálatába és annak ellenőrzésébe, hogy milyen körülmények között jutott a termékek birtokába.

(3) EUR.1 szállítási bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha az a 98. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához szükséges igazoló okmányként szolgál.

(4) A megszállt területek kereskedelmi kamarái vagy az exportáló tagállam vámhatóságai az EUR.1 szállítási bizonyítványt akkor bocsátják ki, ha az exportálandó áruk e szakasz értelmében származó termékeknek tekinthetők.

(5) Mivel az EUR.1 szállítási bizonyítvány bizonyítékként szolgál a megállapított preferenciális elbánás alkalmazásához, a megszállt területek kereskedelmi kamaráinak vagy az exportáló tagállam vámhatóságainak a felelőssége, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek az áruk származásának és a bizonyítványon szereplő egyéb adatoknak az ellenőrzése érdekében.

(6) A (4) bekezdésben megszabott feltételek teljesítésének ellenőrzésére a megszállt területek kereskedelmi kamaráinak vagy az exportáló tagállam vámhatóságainak jogában áll bármilyen bizonyítékot bekérni, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytatni.

(7) A megszállt területek kereskedelmi kamaráinak vagy az exportáló tagállam vámhatóságainak a feladata azt biztosítani, hogy az (1) bekezdésben említett űrlapot megfelelően töltsék ki. Különösen azt ellenőrzik, hogy az áruk leírására fenntartott helyet oly módon töltötték-e ki, amely kizárja a csalás szándékával történő kiegészítés minden lehetőségét. Ennek érdekében a termékek leírásánál nem szabad üres sort hagyni. Ha a helyet nem használták fel teljes egészében, a leírás utolsó sora alá vízszintes vonalat húznak, és az üres helyet áthúzzák.

(8) A szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítványnak a vámhatóság részére fenntartott részében kell feltüntetni.

(9) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a megszállt területek kereskedelmi kamarái vagy az exportáló tagállam vámhatóságai a vonatkozó termékek kivitelekor állítják ki. A bizonyítványt haladéktalanul az exportőr rendelkezésére bocsátják, amint a kivitel ténylegesen megtörtént, vagy azt biztosították.

107. cikk

(1) Kivételesen a vonatkozó termékek kivitele után is kiadható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha azt a kivitelkor tévedés vagy mulasztás vagy más különleges körülmények miatt nem állították ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az exportőr kérelmében:

- feltünteti a bizonyítvány által érintett termékek kivitelének helyét és idejét,

- igazolja, hogy a szóban forgó termékek kivitelekor nem állítottak ki EUR.1 szállítási bizonyítványt, és ezt megindokolja.

(3) A megszállt területek kereskedelmi kamarái vagy az exportáló tagállam vámhatóságai akkor állíthatják ki utólag az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a vonatkozó kiviteli adatokkal.

Az utólag kiállított bizonyítványoknak a következő bejegyzések egyikét kell tartalmazniuk:

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- .

(4) A (3) bekezdésben említett bejegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" rovatában kell feltüntetni.

108. cikk

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr a megszállt területek kereskedelmi kamaráihoz vagy az exportáló tagállam vámhatóságaihoz fordulhat, amely szerv azt kibocsátotta, és – az annak birtokában lévő kiviteli okmányok alapján – másodlat kiállítását kérheti.

(2) Az így kibocsátott másodlatot az alábbi megjegyzések egyikével kell ellátni:

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- ,

- .

(3) A (2) bekezdésben említett bejegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" rovatában kell feltüntetni.

(4) A másodlat, amelyen szerepel az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátásának napja, az adott naptól kezdve érvényes.

109. cikk

Egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítványt bármikor helyettesíteni lehet egy vagy több másik EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal, feltéve, hogy a helyettesítést az a közösségi vámhivatal végzi, ahol az áruk találhatók.

110. cikk

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a megszállt területek kereskedelmi kamarái által történő kibocsátásuk után 5 hónapon belül benyújtják azon tagállam vámhatóságához, ahol a termékeket bemutatják.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított végső határidő lejárta után a tagállam vámhatóságának benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványt akkor lehet elfogadni preferenciális elbánás alkalmazása céljából, ha a bizonyítvány határidő előtti benyújtását vis maior vagy kivételes körülmények tették lehetetlenné.

(3) A késedelmes bemutatás egyéb eseteiben az importáló tagállam vámhatósága elfogadhatja a bizonyítványt, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták.

111. cikk

(1) A megszállt területekről kiállítás céljára egy harmadik országba küldött és a kiállítás után a Közösségbe való behozatal céljából értékesített termékek behozataluk során részesülnek a 98. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásban, azzal a feltétellel, hogy a termékek megfelelnek ezen alszakasz követelményeinek, mely szerint a megszállt területekről származónak ismerhetők el, amennyiben a vámhatóságok megelégedésére megállapítást nyert, hogy:

a) az exportőr a megszállt területekről abba az országba szállította a termékeket, ahol a kiállítást rendezték, és azokat ott kiállította;

b) ez az exportőr a termékeket eladta vagy egyéb módon átruházta egy közösségbeli személynek vagy személyre;

c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána ugyanolyan állapotban szállították a Közösségbe, mint ahogy azokat a kiállításra küldték;

d) a termékeket a kiállításra való kiszállításuk óta az ottani bemutatásukon kívül semmilyen más célra nem használták fel.

(2) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a szokásos eljárás szerint kell a vámhatóságnak bemutatni. A bizonyítványon szerepel a kiállítás neve és címe. Szükség esetén megkövetelhető a termékek jellegének és a kiállításuk körülményeinek további okmányokkal való igazolása.

(3) Az (1) bekezdés vonatkozik minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóság felügyelete alatt maradnak.

112. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az ebben a szakaszban megállapított eljárásoknak megfelelően kell az importáló tagállam vámhatóságának bemutatni. E hatóságok megkövetelhetik a bizonyítvány fordítását.

A hatóságok azt is megkövetelhetik, hogy az importőr a szabad forgalomba bocsátási nyilatkozathoz mellékeljen egy olyan nyilatkozatot, mely szerint a termékek megfelelnek a 98. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához előírt feltételeknek.

113. cikk

Ha a Harmonizált Rendszer 84. vagy 85. árucsoportjába tartozó összeszereletlen vagy szétszerelt terméket a vámhatóság által megállapított feltételek szerint a nyilatkozattevő kérelmére több részletben hozzák be, az egyetlen terméknek minősül, és az első részlet behozatalakor az egész termékre egyetlen szállítási bizonyítványt lehet benyújtani.

114. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat az importáló tagállam vámhatóságai a hatályban lévő szabályoknak megfelelően őrzik meg.

b) EUR.2 nyomtatvány

115. cikk

(1) A 106. cikk sérelme nélkül, olyan csak származó termékeket tartalmazó szállítmány esetén, amelynek értéke nem haladja meg szállítmányonként a 2820 ECU-t, az e szakasz értelmében származó helyzetet az EUR.2 nyomtatvány igazolja, melynek mintáját a 22. melléklet tartalmazza.

(2) Az EUR.2 nyomtatványt az exportőr vagy – annak felelősségére – meghatalmazott képviselője írja alá.

(3) Minden szállítmányra vonatkozóan ki kell tölteni egy EUR.2 nyomtatványt.

(4) Ezek a rendelkezések nem mentesítik az exportőrt semmilyen egyéb, vám- vagy postai szabályozásban előírt alakiságok teljesítése alól.

(5) Az EUR.2 nyomtatványt kiállító exportőr a megszállt területek kereskedelmi kamarájának kérelmére bemutat minden, ezen nyomtatvány használatát alátámasztó okmányt.

116. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítványon vagy az EUR.2 nyomtatványon és az anyagok importjához szükséges alakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon közölt adatok közötti kisebb eltérések nem teszik az okmányt eleve érvénytelenné, feltéve, hogy hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy az EUR.2 nyomtatvány megfelel a bemutatott termékeknek.

117. cikk

(1) Az alábbi termékeket lehet e szakasz szerint származó termékként behozni a Közösségbe anélkül, hogy a 105. vagy a 115. cikkben említett okmányokat be kellene mutatni:

a) magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött árukat, feltéve, hogy azok értéke nem haladja meg a 200 ECU-t;

b) az utasok személyes poggyászának részét képező árukat, feltéve, hogy azok értéke nem haladja meg az 565 ECU-t.

(2) Ezek a rendelkezések csak akkor alkalmazandók, ha a behozatal nem kereskedelmi jellegű, és nyilatkoztak, miszerint a megállapított preferenciális tarifális elbánás alkalmazásának feltételei fennállnak, és e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.

3. alszakasz

Az igazgatási együttműködés módjai

118. cikk

A megszállt területek megküldik az Európai Közösségek Bizottságához a kereskedelmi kamarák által használt bélyegzők mintáit, valamint az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiadására jogosult és az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzésért felelős hatóságok nevét és címét.

A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a tagállamok vámhatóságaihoz.

119. cikk

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha az importáló tagállam vámhatóságainak vagy a megszállt területek kereskedelmi kamaráinak alapos oka van kételkedni az okmány hitelességében vagy a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok helyességében.

(2) Az 1. alszakasz megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a megszállt területek segítik a Közösséget azáltal, hogy lehetővé teszik a tagállamok vámhatóságai számára az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok hitelességének és a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok helyességének az ellenőrzését.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az importáló tagállam vagy terület vámhatóságainak az EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy az EUR.2 nyomtatványt, vagy annak másolatát vissza kell küldeni a megszállt területek kereskedelmi kamaráihoz vagy az exportáló tagállam vámhatóságához, szükség szerint megadva az ellenőrzés formai vagy tartalmi okait.

A megkereső hatóságok az EUR.1 szállítási bizonyítványhoz és EUR.2 nyomtatványhoz csatolják a vonatkozó kereskedelmi okmányokat vagy azok másolatát, továbbá az utólagos ellenőrzésre vonatkozó kérelmük alátámasztására megküldenek minden olyan birtokukba jutott okmányt és információt, amelyek arra utalnak, hogy az említett bizonyítványon vagy nyomtatványon szereplő adatok helytelenek.

Ha az importáló tagállam vámhatósága úgy határoz, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a preferenciális elbánás alkalmazását, az áruk kiadását úgy teszik lehetővé, hogy meghoznak minden, általuk szükségesnek ítélt óvintézkedést.

(4) Az importáló tagállam vámhatóságát vagy a megszállt területek kereskedelmi kamaráit az ellenőrzés eredményeiről hat hónapon belül értesítik. Az eredményekből ki kell tűnnie, hogy a (3) bekezdés értelmében visszaküldött okmányok a ténylegesen exportált termékekre vonatkoznak-e, és hogy ezekre a termékekre valóban alkalmazható volt-e a preferenciális elbánás.

Erre a bekezdésre a 95. cikk (5) bekezdésének a rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok utólagos ellenőrzése céljából a megszállt területek kereskedelmi kamarái vagy az exportáló tagállam vámhatósága legalább két évig megőrzik a kiviteli okmányokat vagy az azokat helyettesítő bizonyítványok másolatait.

3. szakasz

Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területe

1. alszakasz

A származó termék fogalmának meghatározása

120. cikk

Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területéről (a továbbiakban: kedvezményezett köztársaság) származó egyes termékekre a Közösség által nyújtott preferenciális tarifális elbánásra vonatkozó rendelkezések az alábbi termékekre alkalmazhatók, amennyiben a 125. cikk értelmében azokat közvetlenül szállították:

1. a valamely kedvezményezett köztársaságból származó termékek:

a) teljes egészében valamely kedvezményezett köztársaságban létrejött vagy előállított termékek;

b) valamely kedvezményezett köztársaságban előállított termékek, melyeknek az előállítása során a teljes egészében ebben a köztársaságban létrejött vagy előállított termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 122. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek ezen alszakasz értelmében a Közösségből származnak, feltéve, hogy az érintett kedvezményezett köztársaságban a 122. cikk (3) bekezdésében említett nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás mértékén túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;

2. a Közösségből származó termékek:

a) teljes egészében a Közösségben létrejött vagy előállított termékek;

b) a Közösségben előállított termékek, melyeknek az előállítása során a teljes egészében a Közösségben létrejött vagy előállított termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 122. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek ezen alszakasz értelmében valamelyik kedvezményezett köztársaságból származnak, feltéve, hogy a Közösségben a 122. cikk (3) bekezdésében említett nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás mértékén túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

121. cikk

(1) A 67. cikk (1) bekezdése a)–k) pontjaiban említett tételek teljes egészében valamely kedvezményezett köztársaságban vagy a Közösségben létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek.

(2) A 67. cikk (1) bekezdése f) pontjában alkalmazott "hajói" kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik:

- amelyeket valamely tagállamban vagy az érintett kedvezményezett köztársaságban lajstromoztak, illetve nyilvántartásba vettek,

- amelyek valamely tagállam vagy az érintett kedvezményezett köztársaság lobogója alatt hajóznak,

- amelyek legalább 50 %-ban az érintett tagállam vagy kedvezményezett köztársaság állampolgárainak a tulajdonában vannak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye valamely tagállamban vagy kedvezményezett köztársaságban van, és amelynek vezetője vagy vezetői, igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége a tagállamoknak vagy a kedvezményezett köztársaságnak az állampolgára, továbbá személyegyesítő vagy korlátolt felelősségű társaságok esetén tőkéjüknek legalább a fele vagy a tagállamoknak vagy az érintett kedvezményezett köztársaságnak, vagy a tagállamok vagy valamely kedvezményezett köztársaság közjogi szerveinek vagy állampolgárainak a rendelkezési joga alá tartozik,

- amelyek kapitánya és tisztjei a tagállamoknak vagy az érintett kedvezményezett köztársaságnak az állampolgárai, és

- amelyek legénységének legalább 75 %-a a tagállamoknak vagy az érintett kedvezményezett köztársaságnak az állampolgáraiból áll.

(3) A "Közösség" és "kedvezményezett köztársaság" kifejezés az adott országhoz tartozó felségvizeket is magában foglalja. A tengerjáró hajók – ideértve a kifogott halak feldolgozását végző feldolgozóhajókat is – azon ország területének részét képezik, amelyikhez tartoznak, feltéve, hogy a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelnek.

122. cikk

(1) A 120. cikk alkalmazásában a nem származó termékeket kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekintik, ha az így előállított terméket olyan vámtarifaszám alá sorolják be, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel a feldolgozás során felhasznált nem származó anyagokat besorolják.

A 68. cikk (1) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését alkalmazni kell.

(2) A 20. mellékletben szereplő lista 1. és 2. oszlopaiban megtalálható termékek esetében az (1) bekezdésben foglalt szabály helyett a termékekkel kapcsolatban a 3. oszlopban meghatározott feltételeket kell teljesíteni.

a) Ha a 20. melléklet listájánál százalékos szabályt alkalmaznak egy, a Közösségben vagy valamely kedvezményezett köztársaságban előállított termék származó helyzetének meghatározásához, a megmunkálás vagy feldolgozás hozzáadott értéke megfelel a létrejött termék gyártelepi árának, levonva abból a Közösségbe vagy a kedvezményezett köztársaságba harmadik országból importált anyagok vámértékét.

b) A 20. melléklet listájában szereplő "érték" a felhasznált nem származó anyagok behozatalakor megállapított vámértéke, vagy ha ez nem ismert, és nem is állapítható meg, akkor az ezekért az anyagokért az érintett területen fizetett első megállapítható ár.

Ha a felhasznált származó anyagok értékét meg kell állapítani, az előző albekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.

c) A 20. melléklet listájában szereplő "gyártelepi ár" az az ár, amelyet az előállított termékért a gyártelepen fizetnek annak a gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető.

(3) Az (1) és (2) bekezdések alkalmazásában a származó helyzet megszerzéséhez a 68. cikk (3) bekezdésének a)–h) pontjaiban említett műveleteket egyetlen esetben sem lehet kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekinteni, akár bekövetkezett vámtarifaszám-változás, akár nem.

123. cikk

Annak meghatározásához, hogy egy termék valamely kedvezményezett köztársaságból vagy a Közösségből származik-e, nem szükséges megállapítani, hogy harmadik országokból származik-e a termék létrehozása során felhasznált energia és fűtőanyag, felszerelés és berendezés, valamint gépek és szerszámok, vagy azok az előállítás során felhasznált anyagok és termékek, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek az áruk végső összetételébe.

124. cikk

A 73. és 74. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.

125. cikk

(1) A 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás csak olyan származó termékekre vagy anyagokra vonatkozik, amelyek a kedvezményezett köztársaság és a Közösség területe közötti szállítás során nem haladnak át más ország területén. Azonban a valamely kedvezményezett köztársaságból vagy a Közösségből származó és egyetlen szállítmányt képező termékek áthaladhatnak a kedvezményezett köztársaság és a Közösség területeitől eltérő területeken, szükség esetén átrakodással vagy ideiglenes raktározással az ilyen területen, feltéve, hogy az áruk a tranzitország vagy a raktározás országa vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és nem mentek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.

A kedvezményezett köztársaságból vagy a Közösségből származó termékek a Közösség vagy a kedvezményezett köztársaság területein kívüli területeken keresztül csővezetéken szállíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítését az illetékes vámhatóságokhoz benyújtott alábbi okmányok bizonyítják:

a) az exportáló ország vagy terület által kibocsátott egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed a tranzitországban való áthaladásra; vagy

b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:

- tartalmazza az áruk pontos leírását,

- feltünteti az áruk ki- és ismételt berakodásának, illetve az esetleges hajóba rakodásának és onnan kirakodásának időpontját, azonosítva a hajókat, és

- igazolja, hogy az áruk milyen feltételek mellett maradtak a tranzitországban; vagy

c) ezek hiányában bármely bizonyító erejű okmány.

126. cikk

A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, ebben az alszakaszban meghatározott feltételeket a Közösségben vagy a kedvezményezett köztársaságban megszakítás nélkül teljesíteni kell.

Ha a Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból egy másik országba kivitt származó terméket visszaküldenek, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:

- a visszaküldött áru azonos a kivitt áruval, valamint

- az az adott országban nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleteken.

2. alszakasz

A származó helyzet igazolása

a) EUR.1 szállítási bizonyítvány

127. cikk

E szakasz értelmében a származó helyzetet az EUR.1 szállítási bizonyítvány igazolja, amelynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza.

128. cikk

(1) A EUR.1 származási bizonyítványt az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – annak meghatalmazott képviselője által, írásban beadott kérelemre állítják ki. A kérelmet az ebben az alszakaszban szereplő rendelkezéseknek megfelelően kitöltött űrlapon kell benyújtani, amelynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza.

Az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük az EUR.1 szállítási bizonyítványokra vonatkozó kérelmeket.

(2) A 106. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

(3) EUR.1 szállítási bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha az a 120. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához szükséges igazoló okmányként szolgál.

(4) Az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai az EUR.1 szállítási bizonyítványt akkor bocsátják ki, ha az áruk e szakasz értelmében származó termékeknek tekinthetők.

(5) Azokban az esetekben, amikor az áruk a 120. cikk (1) bekezdése b) pontjának utolsó mondatának vagy a 120. cikk (2) bekezdése b) pontjának utolsó mondatának értelmében származó termékeknek minősülnek, az EUR.1 szállítási bizonyítványokat a korábban kiadott vagy kiállított származásigazolás bemutatásától függően bocsátják ki. Ezt a származásigazolást az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük.

(6) Mivel az EUR.1 szállítási bizonyítvány a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához szükséges igazoló okmány, az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak a feladata minden szükséges intézkedést megtenni az áruk származásának és a bizonyítványon szereplő egyéb adatok ellenőrzésének érdekében.

(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjenek, vagy bármilyen, általuk szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytassanak.

(8) Az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak a feladata azt biztosítani, hogy a 127. cikkben említett űrlapot megfelelően töltsék ki. Különösen azt ellenőrzik, hogy az áruk leírására fenntartott helyet oly módon töltötték-e ki, ami kizárja a csalás szándékával történő kiegészítés minden lehetőségét. Ennek érdekében a termékek leírásánál nem szabad üres sort hagyni. Ha a helyet nem használták fel teljes egészében, a leírás utolsó sora alá vízszintes vonalat húznak, és az üres helyet áthúzzák.

(9) A szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítványnak a vámhatóság részére fenntartott részében kell feltüntetni.

(10) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai a vonatkozó termékek kivitelekor állítják ki. A bizonyítványt haladéktalanul az exportőr rendelkezésére bocsátják, amint a kivitel ténylegesen megtörtént, vagy azt biztosították.

(11) Bosznia és Hercegovina Köztársaságnak és Macedónia területének az esetében az ebben és az alábbi cikkekben a "vámhatóságokra" való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, mint amelyek a gazdasági kamarákra utalnak addig, ameddig ezeknek a köztársaságoknak a gazdasági kamarái a szóban forgó feladatokat ellátják.

129. cikk

A 107–109. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.

130. cikk

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló tagállam vagy az exportáló kedvezményezett köztársaság vámhatóságai által történő kibocsátásuk után öt hónapon belül be kell nyújtani annak az importáló tagállamnak vagy importáló kedvezményezett köztársaságnak a vámhatóságaihoz, ahova a termékeket beviszik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított végső határidő lejárta után az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványt akkor lehet elfogadni preferenciális elbánás alkalmazása céljából, ha a bizonyítvány határidő előtti benyújtását vis maior vagy kivételes körülmények tették lehetetlenné.

(3) A késedelmes bemutatás egyéb eseteiben az importáló tagállam vagy a kedvezményezett köztársaság vámhatósága elfogadhatja a bizonyítványt, ha a termékeket az említett végső határidő előtt náluk bemutatták.

131. cikk

(1) A Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból kiállítás céljára egy másik országba küldött és a kiállítás után a Közösségbe való behozatal céljából értékesített termékek behozataluk során részesülnek a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásban, azzal a feltétellel, hogy a termékek megfelelnek az 1. alszakasz követelményeinek, mely szerint a Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból származónak ismerhetőek el, amennyiben a vámhatóságok megelégedésére megállapítást nyert, hogy:

a) az exportőr a Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból abba az országba szállította a termékeket, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott kiállította;

b) ez az exportőr a termékeket eladta vagy egyéb módon átruházta egy közösségbeli vagy valamely kedvezményezett köztársaságbeli személynek vagy személyre;

c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána ugyanolyan állapotban szállították a Közösségbe vagy valamelyik kedvezményezett köztársaságba, mint ahogy azokat a kiállításra küldték;

d) a termékeket a kiállításra való kiszállításuk óta az ottani bemutatásukon kívül semmilyen más célra nem használták fel.

(2) A 111. cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezéseit alkalmazni kell.

132. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az érintett tagállam vagy kedvezményezett köztársaság által megállapított eljárásoknak megfelelően kell az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak bemutatni. E hatóságok megkövetelhetik a bizonyítvány fordítását.

A hatóságok azt is megkövetelhetik, hogy az importőr az áruk szabad forgalomba bocsátásához szükséges nyilatkozathoz mellékeljen egy olyan nyilatkozatot, mely szerint a termékek megfelelnek a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához előírt feltételeknek.

133. cikk

A 122. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a Harmonizált Rendszer 84. vagy 85. árucsoportjába tartozó összeszereletlen vagy szétszerelt terméket a vámhatóság által megállapított feltételek szerint a nyilatkozattevő kérelmére több részletben hozzák be, az egyetlen terméknek minősül, és az első részlet behozatalakor az egész termékre egyetlen szállítási bizonyítványt lehet benyújtani.

134. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai a Közösségben vagy a kedvezményezett köztársaságban hatályban lévő szabályoknak megfelelően megőrzik.

b) EUR.2 nyomtatvány

135. cikk

(1) A 127. cikk sérelme nélkül, olyan csak származó termékeket tartalmazó szállítmány esetén, amelynek értéke nem haladja meg szállítmányonként a 3000 ECU-t, az 1. alszakasz értelmében származó helyzetet az EUR.2 nyomtatvány igazolja, amelynek mintáját a 22. melléklet tartalmazza.

(2) Az EUR.2 nyomtatványt az exportőr vagy – annak felelősségére – meghatalmazott képviselője tölti ki és írja alá. Ha a szállítmányban található árut az exportáló tagállamban vagy területen már ellenőrizték abból a szempontból, hogy megfelel-e a "származó termék" fogalmának, az exportőr utalhat erre az ellenőrzésre az EUR.2 nyomtatvány "Megjegyzések" rovatában.

(3) Minden szállítmányra vonatkozóan ki kell tölteni egy EUR.2 nyomtatványt.

(4) Ezek a rendelkezések nem mentesítik az exportőrt semmilyen egyéb, vám- vagy postai szabályozásban előírt alakiságok teljesítése alól.

(5) Az EUR.2 nyomtatványt kiállító exportőr az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak kérelmére bemutat minden, ezen nyomtatvány használatát alátámasztó okmányt.

136. cikk

(1) Az alábbi, az 1. alszakasz értelmében származónak minősülő termékeket a 127. vagy a 135. cikkben említett okmányok bemutatása nélkül is be lehet hozni a Közösségbe vagy valamely kedvezményezett köztársaságba a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásával:

a) magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött árukat, feltéve, hogy a termékek értéke nem haladja meg a 215 ECU-t;

b) az utasok személyes poggyászának részét képező árukat, feltéve, hogy a termékek értéke nem haladja meg a 600 ECU-t;

A 117. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.

3. alszakasz

Az igazgatási együttműködés módjai

137. cikk

A kedvezményezett köztársaságok tájékoztatják a Bizottságot az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiadására és a bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzésének elvégzésére jogosult vámhatóságok címéről, valamint az általuk használt bélyegzők mintáiról. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a tagállamok vámhatóságaihoz.

138. cikk

(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak alapos oka van kételkedni az okmány hitelességében vagy a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok pontosságában.

(2) A fenti rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a kedvezményezett köztársaság és Közösség tagállamai vámhatóságaikon keresztül segítik egymást azáltal, hogy ellenőrzik az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok hitelességét és a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok pontosságát.

(3) Az (1) bekezdésben említett esetekben az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai az EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy az EUR.2 nyomtatványt, vagy annak másolatát visszaküldik az exportáló ország vámhatóságaihoz, szükség szerint megadva az ellenőrzés formai vagy tartalmi okait.

A megkereső hatóságok az EUR.1 szállítási bizonyítványhoz és EUR.2 nyomtatványhoz csatolják a vonatkozó számlát vagy azok másolatát, ha azt benyújtották, továbbá megküldenek minden olyan birtokukba jutott okmányt és információt, amelyek arra utalnak, hogy az említett bizonyítványon vagy nyomtatványon szereplő adatok helytelenek.

Ha az importáló tagállam vámhatóságai úgy határoznak, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a 120. cikkben említett preferenciális elbánás alkalmazását, az áruk kiadását úgy teszik lehetővé, hogy meghoznak minden, általuk szükségesnek ítélt óvintézkedést.

(4) Az importáló tagállam vagy a kedvezményezett köztársaság vámhatóságait az ellenőrzés eredményeiről legfeljebb hat hónapon belül értesítik. Az eredményeknek lehetővé kell tenniük annak eldöntését, hogy a (3) bekezdés értelmében visszaküldött okmányok a ténylegesen exportált termékekre vonatkoznak-e, és hogy ezekre a termékekre valóban alkalmazható volt-e a 120. cikkben említett preferenciális elbánás.

Ha alapos kétely esetében az ellenőrzés iránti megkereséstől számított hat hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a megkereső hatóságok – vis maior vagy kivételes körülmények esetének kivételével – megtagadják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.

(5) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok utólagos ellenőrzése céljából az exportáló ország vámhatósága legalább két évig megőrzi a bizonyítványok másolatait, valamint minden rájuk vonatkozó kiviteli okmányt.

4. alszakasz

Ceuta és Melilla

139. cikk

(1) Az ebben a szakaszban használt "Közösség" kifejezés nem terjed ki Ceutára és Melillára. A "Közösségből származó termékek" kifejezés nem terjed ki a Ceutából és Melillából származó termékekre.

(2) E szakasznak 1. és 3. alszakaszait a 140. cikkben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel, értelemszerűen alkalmazni kell a Ceutából és Melillából származó termékekre.

140. cikk

(1) A 120. cikk helyett az alábbi bekezdések alkalmazandók, és a 120. cikkre való hivatkozásokat értelemszerűen alkalmazni kell erre a cikkre.

(2) A 125. cikk közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével

a) Ceutából és Melillából származó termékeknek minősülnek:

i. a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött vagy előállított termékek;

ii. a Ceutában és Melillában előállított termékek, melyeknek előállítása során az i. alpontban említett termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 122. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek az 1. alszakasz értelmében a Közösségből vagy valamelyik kedvezményezett köztársaságból származnak, feltéve, hogy Ceutában és Melillában a 122. cikk (3) bekezdésében említett nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás mértékén túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;

b) valamely kedvezményezett köztársaságból származó termékeknek minősülnek:

i. a teljes egészében valamely kedvezményezett köztársaságban létrejött vagy előállított termékek;

ii. a valamely kedvezményezett köztársaságban előállított termékek, melyeknek előállítása során a i. alpontban említett termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 122. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek ezen alszakasz értelmében Ceutából és Melillából vagy a Közösségből származnak, feltéve, hogy a 122. cikk (3) bekezdésében említett nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás mértékén túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

(3) Ceuta és Melilla egyetlen területnek tekintendő.

(4) Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője az EUR.1 szállítási bizonyítvány 2. rovatában feltünteti az érintett kedvezményezett köztársaság nevét és a "Ceuta és Melilla" szavakat.

Ezen túlmenően a Ceutából és Melillából származó termékek esetében az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában meg kell jelölni a származó helyzetet.

(5) A spanyol vámhatóságok felelősek ezeknek a rendelkezéseknek a Ceután és Melillán való alkalmazásáért.

V. CÍM

VÁMÉRTÉK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

141. cikk

(1) A Vámkódex 28–36. cikkének és az ebben a címben szereplő cikkek rendelkezéseinek alkalmazásakor a tagállamoknak be kell tartaniuk a 23. mellékletben meghatározott rendelkezéseket.

A 23. melléklet első oszlopában hivatkozott rendelkezéseket a második oszlop értelmező megjegyzéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Ha a vámérték megállapításakor szükséges az általánosan elfogadott számviteli elvekre hivatkozni, a 24. melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni.

142. cikk

(1) E cím alkalmazásában:

a) a "megállapodás" az 1973 és 1979 között folytatott többoldalú kereskedelmi tárgyalások keretében megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, amelyre a Vámkódex 31. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése is utal;

b) az "előállított áruk" a termesztett, gyártott és bányászott áruk;

c) az "azonos áruk" olyan, ugyanabban az országban előállított áruk, amelyek minden tekintetben megegyeznek, beleértve a fizikai tulajdonságokat, a minőséget és megítélést is. A meghatározásnak egyébként megfelelő áruk kisebb megjelenésbeli eltérései nem zárják ki, hogy ezeket az árukat azonosnak tekintsék;

d) a "hasonló áruk" olyan, ugyanabban az országban előállított áruk, amelyek bár nem minden tekintetben egyeznek meg, de hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló összetevő anyagokból állnak, ami lehetővé teszi, hogy megfeleljenek ugyanazon funkcióknak, és a kereskedelemben egymást kölcsönösen helyettesítsék; az áruk hasonlóságának megállapításakor a figyelembe veendő tényezők közé tartozik azok minősége, megítélése és az, hogy rendelkeznek-e védjeggyel;

e) az "azonos osztályú vagy fajtájú áruk" olyan áruk, amelyek egy adott ipar vagy iparág által előállított áruk csoportjába tartoznak; ez a kifejezés azonos vagy hasonló árukat foglal magában.

(2) Az "azonos áruk" vagy "hasonló áruk" kifejezés nem foglalja magában azokat az árukat, amelyek tervezői, fejlesztési, iparművészeti vagy formatervezői munkát, valamint olyan terveket és vázlatokat testesítenek meg vagy tükröznek, amelyekre nézve a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontja iv. alpontjának rendelkezése alapján semmiféle kiigazítást nem végeztek, mivel ezeket az elemeket a Közösségben készítették.

143. cikk

(1) A Vámkódex 29. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában személyek kizárólag akkor tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha:

a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói;

b) jogilag elismert üzlettársak;

c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással;

d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet;

e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat;

f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi;

g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy

h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással:

- férj és feleség,

- szülő és gyermek,

- fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér),

- nagyszülő és unoka,

- nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg,

- após vagy anyós és vő vagy meny,

- sógor és sógornő.

(2) E cím alkalmazásában azok a személyek, akik egymással olyan üzleti kapcsolatban állnak, amelyben egyik a másiknak kizárólagos ügynöke, forgalmazója vagy engedményese, elnevezéstől függetlenül, csak akkor minősülnek egymástól függőnek, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.

144. cikk

(1) A Vámkódex 29. cikke értelmében megállapított vámértékhez, olyan áruk vonatkozásában, amelyek árát a vámcélokra való értékelés tényleges időpontjában valójában még nem fizették ki, általános szabályként a kiegyenlítés időpontjában irányadó árat kell alapul venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásáról a Bizottság és a tagállamok a bizottságban konzultációkat folytatnak.

145. cikk

Ha a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett áruk egyetlen ügylet során vásárolt ugyanazon árukból álló nagyobb szállítmány részét képezik, a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár a teljes árnak az a hányada, amelyet a vámkezeltetni kívánt árumennyiség a teljes megvásárolt mennyiségen belül képvisel.

A ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár részarányosítását kell alkalmazni olyan esetekben is, amikor a szállítmány egy része elvész, vagy amikor az értékelendő áruk a szabad forgalomba bocsátás előtt károsodtak.

146. cikk

Ha a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár a szóban forgó áruk vonatkozásában tartalmazza a származási vagy exportáló ország belső adójának összegét is, ez az összeg nem képezi a vámérték részét, feltéve, hogy az érintett vámhatóságok számára meggyőzően bizonyítják, hogy a szóban forgó árukat ez alól a vevő javára mentesítették vagy mentesíteni fogják.

147. cikk

(1) A Vámkódex 29. cikke alkalmazásában azt a tényt, hogy az eladás tárgyát képező árukat a szabad forgalomba bocsátás számára kérik vámkezelni, megfelelő utalásnak kell tekinteni arra vonatkozóan, hogy azok eladása a Közösség vámterületére irányuló export céljából történt. Ez az utalás érvényes abban az esetben is, ha az értékelést több egymást követő eladás előzte meg; ilyen esetben a 178–181. cikktől függően bármelyik eladási ár az értékelés alapjául vehető.

(2) Ha azonban az árukat az eladás időpontja és a szabad forgalomba bocsátás időpontja között egy harmadik országban használták, a vámérték nem feltétlenül azonos az ügyleti értékkel.

(3) A vevőnek nem kell megfelelnie semmilyen más feltételnek azonkívül, hogy szerződő fél az adásvételi szerződésben.

148. cikk

Ha a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában megállapítják, hogy az importált áruk eladása vagy ára olyan feltételhez vagy ellenszolgáltatáshoz kötött, amelynek értéke az értékelendő áruk vonatkozásában meghatározható, ezt az értéket a vevő által az eladó részére történő közvetett kifizetésnek és a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár részének kell tekinteni, feltéve, hogy a feltétel vagy ellenszolgáltatás nincs összefüggésben:

a) sem olyan tevékenységgel, amely a Vámkódex 29. cikke (3) bekezdésének b) pontja hatálya alá esik; sem

b) olyan tényezővel, amely kapcsán a Vámkódex 32. cikke értelmében ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat ki kell egészíteni.

149. cikk

(1) A Vámkódex 29. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a "marketingtevékenység" kifejezés a szóban forgó áruk reklámozásával és eladásának ösztönzésével, valamint az árukra vonatkozó jótállásokkal és szavatossággal kapcsolatos valamennyi tevékenységet jelenti.

(2) A vevő által vállalt ilyen tevékenységeket saját számlájára végzett tevékenységnek kell tekinteni, még akkor is, ha azokat a vevő az eladóval kötött megállapodásból eredő kötelezettségvállalásként teljesíti.

150. cikk

(1) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdése a) pontjának (azonos áruk ügyleti értéke) alkalmazásában a vámértéket olyan azonos áruk ügyleti értéke alapján kell megállapítani, amelyeket ugyanazon a kereskedelmi szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Ha ilyen eladás nem található, olyan azonos áruk ügyleti értékét kell alapul venni, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más mennyiségben adtak el, kiigazítva azt az eltérő kereskedelmi szintből és/vagy mennyiségből adódó eltérésekkel, feltéve, hogy ezek a kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékon alapulnak, amelyekből – függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez – egyértelműen megállapítható a kiigazítás indokoltsága és helyessége.

(2) Ha az ügyleti érték tartalmazza a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett költségeket, akkor az importált áruk és a szóban forgó azonos áruk ilyen költségei közötti – az eltérő távolságokból és szállítási módokból adódó – jelentős különbségek figyelembevételével kiigazítást kell végezni.

(3) Ha e cikk alkalmazásakor egynél több, azonos árukra vonatkozó ügyleti érték is található, az importált áruk vámértékének megállapításához a legalacsonyabb ilyen értéket kell alapul venni.

(4) E cikk alkalmazásakor a más személy által előállított áruk ügyleti értékét csak akkor kell figyelembe venni, ha az (1) bekezdés szerint nem állapítható meg ügyleti érték olyan azonos árukra, amelyek előállítója ugyanaz a személy, mint az értékelendő áruk előállítója.

(5) E cikk alkalmazásában az importált azonos áruk ügyleti értéke a Vámkódex 29. cikke értelmében korábban már megállapított, az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kiigazított vámértéket jelenti.

151. cikk

(1) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének b) pontja (hasonló áruk ügyleti értéke) alkalmazásakor a vámértéket olyan hasonló áruk ügyleti értéke alapján kell megállapítani, amelyeket ugyanazon a kereskedelmi szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Ha ilyen eladás nem található, olyan hasonló áruk ügyleti értékét kell alapul venni, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más mennyiségben adtak el, kiigazítva azt az eltérő kereskedelmi szintből és/vagy mennyiségből adódó eltérésekkel, feltéve, hogy ezek a kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékon alapulnak, amelyekből – függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez – egyértelműen megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága.

(2) Ha az ügyleti érték tartalmazza a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett költségeket, akkor az importált áruk és a szóban forgó hasonló áruk ilyen költségei közötti – az eltérő távolságokból és szállítási módokból adódó – jelentős különbségek figyelembevételével kiigazítást kell végezni.

(3) Ha e cikk alkalmazásakor egynél több, hasonló árukra vonatkozó ügyleti érték is található, az importált áruk vámértékének megállapításához a legalacsonyabb ilyen értéket kell alapul venni.

(4) E cikk alkalmazásakor a más személy által előállított áruk ügyleti értékét csak akkor kell figyelembe venni, ha az (1) bekezdés szerint nem található ügyleti érték olyan hasonló árukra, amelyek előállítója ugyanaz a személy, mint az értékelendő áruk előállítója.

(5) E cikk alkalmazásában az importált hasonló áruk ügyleti értéke a Vámkódex 29. cikke értelmében korábban már megállapított, az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kiigazított vámértéket jelenti.

152. cikk

(1) a) Ha az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat ugyanolyan állapotban értékesítik a Közösségben, mint amilyenben azokat importálták, az importált áruknak a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott vámértéke azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat a legnagyobb összmennyiségben, az értékelendő áruk behozatalával azonos vagy közel azonos időben olyan személyeknek értékesítenek, akik függetlenek azoktól, akiktől ilyen árukat vásárolnak, a következők levonásával:

i. a szokásosan fizetett vagy megállapodás szerint fizetendő jutalékok, vagy a szokásos nyereség és általános költségek fedezésére szolgáló kiegészítések (a szóban forgó áruk közvetlen vagy közvetett marketingköltségeit is beleértve), amelyek a Közösségben az azonos osztályú vagy fajtájú importált áruk eladásával kapcsolatosak;

ii. a Közösségben felmerülő szokásos szállítási és biztosítási, valamint járulékos költségek;

iii. a Közösségben az áruk behozatala vagy eladása kapcsán fizetendő behozatali vámok és egyéb díjak.

b) Ha sem az importált árukat, sem az azonos vagy hasonló importált árukat nem értékesítik az értékelendő áruk behozatalával azonos vagy közel azonos időben, az importált áruk – e cikk szerint meghatározott, egyébként az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá eső – vámértéke azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat a Közösségben az értékelendő áruk importját követő legkorábbi időpontban, de a behozataltól számított 90. nap lejárta előtt olyan állapotban értékesítik, mint amilyenben azokat importálták.

(2) Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem értékesítik a Közösségben olyan állapotban, mint amilyenben azokat importálták, akkor – ha az importőr ezt kéri – a vámérték azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat további feldolgozás után a legnagyobb összmennyiségben olyan személyeknek értékesítik a Közösségben, akik függetlenek azoktól, akiktől ilyen árukat vásárolnak, kellőképpen figyelembe véve a további feldolgozás következtében keletkezett hozzáadott értéket, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti levonásokat.

(3) E cikk alkalmazásában az az egységár, amelyen az importált árukat a legnagyobb összmennyiségben értékesítik, azt az árat jelenti, amelyen – a behozatalt követően az első olyan kereskedelmi szinten, amelyen ilyen eladások történnek – a legnagyobb számban értékesítettek egységeket olyan személyeknek, akik függetlenek azoktól, akiktől ilyen árukat vásárolnak.

(4) Az egységár megállapításakor e cikk alkalmazásában nem vehető figyelembe olyan személynek történő értékesítés a Közösségben, aki az importált áruk előállításával vagy exportcélú eladásával összefüggő felhasználáshoz a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely elemet közvetve vagy közvetlenül, ingyenesen vagy csökkentett áron biztosítja.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a "legkorábbi időpont" az az időpont, amikor az importált áruknak vagy az azonos vagy hasonló importált áruknak az egységár megállapításához megfelelő mennyiségben történő értékesítésére sor kerül.

153. cikk

(1) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének d) pontja (számított érték) alkalmazásakor a vámhatóságok nem kérhetik vagy kötelezhetik a Közösségben lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező személyt, hogy ennek az értéknek a meghatározása érdekében ellenőrzés céljából bármilyen számlát vagy egyéb dokumentumot bemutasson, vagy ahhoz hozzáférést engedjen. Mindazonáltal az áruk előállítója által az e cikk szerinti vámérték meghatározása céljából adott információkat a tagállamok vámhatóságai egy nem közösségbeli országban ellenőrizhetik az előállító egyetértésével, és feltéve, hogy ezek a hatóságok előzetesen kellőképpen értesítik az érintett ország hatóságait, és azok nem ellenzik az ellenőrzést.

(2) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdése d) pontjának első francia bekezdésében említett anyagok és gyártási műveletek költségébe vagy értékébe be kell számítani a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjaiban meghatározott elemek költségeit is.

Be kell számítani ezenkívül bármely olyan, a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott termék vagy szolgáltatás megfelelőképpen arányosan megosztott értékét, amelyet a vevő közvetlenül vagy közvetve az importált áruk előállításával kapcsolatos felhasználásra nyújt. A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontjában meghatározott olyan szolgáltatások értékét, amelyeket a Közösségben nyújtanak, csak olyan mértékben kell beszámítani, amilyen mértékben ezeket a szolgáltatásokat az előállítónak felszámítják.

(3) Ha a számított érték meghatározásának céljára az előállító által vagy annak nevében nyújtott információkon kívül más információkat is felhasználnak, a vámhatóságok – a Vámkódex 15. cikkét figyelembe véve – tájékoztatják a nyilatkozatottevőt, ha az ezt kéri, az ilyen információk forrásáról, a felhasznált adatokról és az ilyen adatokon alapuló számításokról.

(5) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdése d) pontjának második francia bekezdésében említett "általános költségek" magukban foglalják az áruk exportcélú előállításának és értékesítésének azon közvetlen és közvetett költségeit, amelyek nem tartoznak a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének d) pontja első francia bekezdése alá.

154. cikk

Ha a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett tárolóeszközöket többször importálják, azok költségét a nyilatkozattevő kérelmére az általánosan elfogadott számviteli elvek szerint arányosan meg kell osztani.

155. cikk

A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontja iv. alpontjának alkalmazásában a kutatás és az előzetes tervezési vázlatok költségeit a vámértékbe nem lehet beszámítani.

156. cikk

A Vámkódex 33. cikke c) pontját értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vámértéket nem az ügyleti érték, hanem más módszer alkalmazásával állapítják meg.

2. FEJEZET

Jogdíjakra és licencdíjakra vonatkozó rendelkezések

157. cikk

(1) A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a jogdíjak és licencdíjak különösen az alábbiakra vonatkozó jogok használatáért történő kifizetéseket jelentenek:

- importált áruk gyártása (különösen szabadalmak, formatervezési minták, használati minták és gyártási know-how), vagy

- importált áruk exportcélú eladása (különösen védjegyek, bejegyzett formatervezési minták), vagy

- importált áruk felhasználása vagy újraeladása (különösen szerzői jogok, az importált árukban elválaszthatatlanul megtestesített gyártási eljárások).

(2) A Vámkódex 32. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, ha az importált áruk vámértékét a Vámkódex 29. cikkének rendelkezései szerint állapítják meg, a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árhoz csak akkor kell hozzászámítani a jogdíjat vagy licencdíjat, ha ez a kifizetés:

- az értékelendő árukra vonatkozik, és

- ezen áruk eladásának feltételét képezi.

158. cikk

(1) Amennyiben az importált áruk a Közösségben előállított áruknak csak összetevői vagy alkotóelemei, az importált árukért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árat csak akkor kell kiigazítani, ha a jogdíj vagy licencdíj ezekre az árukra vonatkozik.

(2) Ha az árukat összeszereletlen állapotban importálják, vagy az újraértékesítés előtt csak olyan kisebb feldolgozáson kell keresztülmenniük, mint a hígítás vagy csomagolás, ez nem akadálya annak, hogy a jogdíjat vagy licencdíjat az importált árukra vonatkozónak tekintsék.

(3) Ha a jogdíjak vagy licencdíjak részben az importált árukra, részben pedig egyéb olyan összetevőkre vagy alkotóelemekre vonatkoznak, amelyeket az árukhoz importálásuk után adnak hozzá, vagy az importálást követő tevékenységekre vagy szolgáltatásokra vonatkoznak, megfelelő arányú megosztást csak objektív és számszerűsíthető adatok alapján lehet tenni, a Vámkódex 32. cikke (2) bekezdéséhez fűzött, a 23. mellékletben megtalálható értelmező megjegyzéssel összhangban.

159. cikk

A védjegy használatának jogára vonatkozó jogdíjat vagy licencdíjat csak akkor kell hozzáadni az importált áruk után ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árhoz, ha:

- a jogdíj vagy licencdíj olyan árukra vonatkozik, amelyeket a behozatal után ugyanolyan állapotban adnak el újra, vagy amelyek a behozatalt követően csak kismértékű feldolgozáson mentek keresztül,

- az árukat olyan védjeggyel – akár az áruk importálása előtt, akár utána látták el azzal az árukat – hozzák forgalomba, amiért jogdíjat vagy licencdíjat fizetnek, és

- a vevőnek nem áll módjában ilyen árukat az eladótól független más szállítóktól beszerezni.

160. cikk

Ha a vevő harmadik félnek fizet jogdíjat vagy licencdíjat, a 157. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek nem tekintendők teljesítettnek, kivéve, ha az eladó vagy egy vele függőségi viszonyban lévő személy követeli meg a vevőtől annak megfizetését.

161. cikk

Ha a jogdíj vagy licencdíj összegének kiszámolási módját az importált áruk árából vezetik le, úgy ellenkező bizonyíték hiányában feltételezhető, hogy ennek a jogdíjnak vagy licencdíjnak a kifizetése az értékelendő árukra vonatkozik.

Mindamellett, ha a jogdíj vagy licencdíj összegét az importált áruk árától függetlenül számolják ki, ezen jogdíjnak vagy licencdíjnak a kifizetése ennek ellenére vonatkozhat az értékelendő árukra.

162. cikk

A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásakor lényegtelen szempont az, hogy a fizetendő jogdíj vagy licencdíj kedvezményezettje mely országban letelepedett.

3. FEJEZET

A Közösségbe történő belépés helyére vonatkozó rendelkezések

163. cikk

(1) A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése e) pontjának és 33. cikke a) pontjának alkalmazásában a Közösség vámterületére történő belépés helye:

a) tengeri forgalomban a kirakodási kikötő vagy az átrakodási kikötő, amennyiben az átrakodást e kikötő vámhatósága igazolja;

b) tengeri, ezt követően átrakodás nélküli belvízi árufuvarozás esetén az első kikötő, ahol a kirakodás megtörténhet, akár a folyó vagy csatorna torkolatánál, akár belsőbb szakaszon, amennyiben a vámhivatalnak igazolják, hogy a fuvardíj a kirakodási kikötőig nagyobb, mint az első kikötőig;

c) vasúti, belvízi, vagy közúti árufuvarozás esetén az a hely, ahol az első vámhivatal található;

d) egyéb eszközökkel szállított áruk esetén az a hely, ahol a Közösség vámterületének szárazföldi határán azok áthaladnak.

(2) A Közösség vámterületére beléptetett, majd e vámterület egy másik részén található rendeltetési helyre Ausztria, Svájc, Magyarország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság vagy az 1991. január 1-jei határok szerinti Jugoszlávia területén keresztül szállított áruk vámértékét a Közösség vámterületére történő első belépés helyére való hivatkozással kell meghatározni, feltéve, hogy az árukat Ausztria, Svájc, Magyarország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, illetve a fentebb meghatározott Jugoszlávia területén keresztül közvetlenül, a szokásos útvonalon szállították a rendeltetési helyre.

(3) A Közösség vámterületére belépett, majd tengeri úton a vámterület egy másik részén lévő rendeltetési helyre szállított áruk vámértékét a Közösség vámterületére történő első belépés helyére való hivatkozással kell meghatározni, feltéve, hogy az árukat közvetlenül, a szokásos útvonalon szállították a rendeltetési helyre.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha az árukat kizárólag a szállításukkal összefüggő okokból kirakodják, átrakodják vagy ideiglenesen várakoztatják Ausztria, Svájc, Magyarország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság vagy a (2) bekezdésben meghatározott Jugoszlávia területén.

(5) Azon áruk esetében, amelyek a Közösség vámterületére beléptek, majd amelyeket az egyik francia tengerentúli megyéből közvetlenül a Közösség vámterületének egy másik részére szállítottak, vagy fordítva, az áruk belépésének helyeként azt az (1) és (2) bekezdésben említett helyet kell figyelembe venni, amely a Közösség vámterületének azon a részén található, ahonnan az áruk érkeztek, amennyiben azokat ott kirakodták vagy átrakodták, és ezt a vámhatóságok igazolták.

(6) Amennyiben a (2), (3) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a belépés helyeként azt az (1) bekezdésben meghatározott helyet kell figyelembe venni, amely a Közösség vámterületének azon a részén található, ahová az árukat küldik.

4. FEJEZET

Szállítási költségekre vonatkozó rendelkezések

164. cikk

A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése e) pontjának és 33. cikke a) pontjának alkalmazásában:

a) amennyiben az árukat a Közösség vámterületére történő behozatal helyén túl azonos szállítási módon szállítják tovább, a szállítás költségeit a Közösség vámterületén kívül és azon belül megtett távolságok arányában kell megosztani, kivéve, ha a vámhatóságok számára olyan bizonyítékot nyújtanak be, amely igazolja azokat a költségeket, amelyek az áruk fuvarozására általánosan kötelező fuvardíjszabás szerint a Közösség vámterületére történő belépés helyéig merültek volna fel;

b) amennyiben az árukat olyan egységes, a vevő lakóhelyéig/telephelyéig költségmentes áron (free domicile) számlázták, amely megfelel a belépés helye szerinti árnak, a Közösségen belüli szállítási költségeket nem kell levonni ebből az árból. Mindamellett az ilyen levonás megengedett, ha a vámhatóságoknak benyújtott bizonyíték igazolja, hogy a határparitásos ár alacsonyabb lenne, mint az egységes, a vevő lakóhelyéig/telephelyéig költségmentes ár;

c) amennyiben a szállítás ingyenes, vagy a vevő intézi, a behozatal helyéig felmerülő, az azonos szállítási módok esetén szokásos fuvardíjszabás szerint kiszámított szállítási költségeket bele kell számítani a vámértékbe.

165. cikk

(1) A postán küldött áruk tekintetében a rendeltetési helyig felszámolt minden postaköltséget bele kell számítani az áruk vámértékébe, kivéve azokat a kiegészítő postai költségeket, amelyek az importáló országban merültek fel.

(2) Mindazonáltal a bejelentett értéket a nem kereskedelmi szállítmányok vámértékének meghatározásakor nem kell kiigazítani ezekkel a költségekkel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható olyan árukra, amelyeket az EMS-Datapost néven ismert gyorspostaszolgálatok (Dániában EMS-Jetpost, Németországban EMS-Kurierpostsendungen, Olaszországban CAI-Post) szállítanak.

166. cikk

Az áruk vámértékébe beszámítandó légi szállítási költségeket a 25. mellékletben szereplő szabályok és százalékok alkalmazásával kell meghatározni.

5. FEJEZET

Az automatikus adatfeldolgozó berendezésekhez használt egyes adathordozók értékelése

167. cikk

(1) A Vámkódex 29–33. cikkétől eltérően azon importált adathordozók vámértékének meghatározásánál, amelyek adatfeldolgozó berendezésben történő felhasználás céljából adatokat vagy utasításokat hordoznak, csak magának az adathordozónak a költségét vagy értékét kell figyelembe venni. Az adatokat vagy utasításokat tartalmazó importált adathordozók vámértéke ezért nem tartalmazza az adatok vagy az utasítások költségét vagy értékét, feltéve, hogy ezek a költségek és értékek elkülönülnek a szóban forgó adathordozó költségétől és értékétől.

(2) E cikk alkalmazásában:

a) az "adathordozó" kifejezés nem foglalja magában az integrált áramköröket, a félvezetőket és hasonló eszközöket vagy olyan árucikkeket, amelyek ilyen áramköröket vagy eszközöket tartalmaznak;

b) az "adatok vagy utasítások" kifejezés nem foglalja magában a hang-, film- vagy videofelvételeket.

6. FEJEZET

Átváltási árfolyamokra vonatkozó rendelkezések

168. cikk

E fejezet 169–172. cikkének alkalmazásában:

a) "jegyzett árfolyam":

- az érintett tagállam leginkább reprezentatív devizapiacán vagy -piacain a kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan jegyzett legfrissebb eladási árfolyam, vagy

- valamely, a tagállam által egyéb módon jegyzett és "jegyzett árfolyam"-ként megjelölt átváltási árfolyam, feltéve, hogy az a lehető legpontosabban tükrözi az érintett pénznem aktuális értékét a kereskedelmi ügyletekben;

b) a "közzétett" kifejezés az érintett tagállam által megjelölt módon való általánosan ismertté tételt jelenti;

c) "pénznem": bármely olyan pénzegység, amelyet a pénzügyi hatóságok egymás között vagy amelyet a nemzetközi piacon elszámolási eszközként használnak.

169. cikk

(1) Amennyiben az áruk vámértékének meghatározásához szolgáló tényezőket a meghatározás időpontjában az értékelés színhelyéül szolgáló tagállam pénznemétől eltérő pénznemben fejezik ki, akkor ezen értéknek az érintett tagállam pénznemében történő meghatározásához a hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett és azon a napon vagy másnap közzétett árfolyamot kell alkalmazni.

(2) A hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett árfolyamot kell alkalmazni a következő naptári hónap egésze során, kivéve, ha azt egy, a 171. cikk értelmében megállapított árfolyam váltja fel.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben jelzett utolsó előtti szerdán nem került sor árfolyamjegyzésre, vagy bár volt árfolyamjegyzés, de azt sem aznap, sem pedig a következő napon nem tették közzé, akkor az érintett valuta utolsó jegyzett, a megelőző 14 napon belül közzétett árfolyamát kell az azon a szerdán jegyzett árfolyamnak tekinteni.

170. cikk

Amennyiben az árfolyam a 169. cikk rendelkezései alapján nem állapítható meg, úgy a Vámkódex 35. cikkének alkalmazásához használandó árfolyamot az érintett tagállam jelöli meg. Ennek az árfolyamnak a lehető legpontosabban kell tükröznie az érintett pénznem aktuális értékét az olyan kereskedelmi ügyletekben, amelyeket az adott tagállam pénznemében bonyolítottak le.

171. cikk

(1) Amennyiben a hónap utolsó szerdáján jegyzett és aznap vagy a következő napon közzétett árfolyam 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér a 169. cikk értelmében megállapított, a következő hónapban alkalmazandó árfolyamtól, akkor ez az árfolyam a Vámkódex 35. cikkének alkalmazásakor felhasználandó árfolyamként az érintett hónap első szerdájától az utóbb említett árfolyam helyébe lép.

(2) Amennyiben az előző rendelkezésekben említett alkalmazási időszak során valamely szerdán jegyzett és aznap vagy a következő napon közzétett árfolyam 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér az ennek a fejezetnek az alapján alkalmazott árfolyamtól, akkor a következő szerdától ez az árfolyam a Vámkódex 35. cikkének alkalmazásakor felhasználandó árfolyamként az utóbb említett árfolyam helyébe lép. A helyettesítő árfolyamot alkalmazni kell a hónap hátralevő részében, feltéve, hogy ezt az árfolyamot az ennek a bekezdésnek az első mondatában foglalt rendelkezések értelmében nem váltja fel másik.

(3) Amennyiben egy tagállamban az árfolyamot szerdán nem jegyzik, vagy ha jegyzik is, nem teszik közzé aznap vagy a következő napon, akkor a jegyzett árfolyam az (1) és (2) bekezdésben az érintett tagállamban való alkalmazásában a vonatkozó szerdai napot megelőzően legutoljára jegyzett és közzétett árfolyam.

172. cikk

Ha egy tagállam vámhatóságai engedélyezik a nyilatkozattevőnek, hogy az áruk szabad forgalomba bocsátására tett vámáru-nyilatkozatra vonatkozóan bizonyos adatokat egy későbbi időpontban időszakos vámáru-nyilatkozat formájában nyújtson be, illetve biztosítson, akkor ez az engedély a nyilatkozattevő kérelmére rendelkezhet úgy, hogy a vámérték részét képező – egy adott pénznemben kifejezett – tényezőket egységes árfolyamon váltsák át az adott tagállam pénznemére. Ez esetben az alkalmazandó árfolyam az az ennek a fejezetnek megfelelően megállapított árfolyam lesz, amely a szóban forgó időszakos vámáru-nyilatkozat által érintett időszak első napján alkalmazandó.

7. FEJEZET

Egyszerűsített eljárások egyes romlandó árukra vonatkozóan

173. cikk

(1) A 26. mellékletben említett termékek vámértékének meghatározása céljából a Bizottság minden felsorolt vámtarifaszámhoz a tagállamok pénznemében kifejezett, nettó 100 kilogrammonkénti egységértéket állapít meg.

Az egységértékeket 14 napos időszakokra kell alkalmazni, pénteki napokkal kezdődően.

(2) Az egységértékeket az alábbi tényezők alapján kell megállapítani, amelyeket a tagállamoknak minden egyes vámtarifaszámra vonatkozóan meg kell adniuk a Bizottságnak:

a) a határparitásos átlagos egységár, vámkezelés nélkül, nettó 100 kilogrammonként az érintett tagállam pénznemében kifejezve, a 27. mellékletben felsorolt kereskedelmi központokban a 174. cikk (1) bekezdésében említett hivatkozási időszak folyamán az ép áruk árainak alapján kiszámítva;

b) az egy naptári év alatt vám megfizetése mellett szabad forgalomba bocsátott mennyiségek.

(3) A vámkezelés nélküli, határparitásos átlagos egységárat az importőrök és nagykereskedők közötti eladások bruttó bevétele alapján kell kiszámítani. A londoni, milánói és rungis-i kereskedelmi központok esetében azonban a bruttó bevétel azon a kereskedelmi szinten nyilvántartott bevétel, amelyen ezeket az árukat ezekben a kereskedelmi központokban a leggyakrabban értékesítik.

Az így kapott számokból le kell vonni a következőket:

- 15 %-os kereskedelmi haszon a londoni, milánói és rungis-i kereskedelmi központok, valamint 8 %-os haszon a többi kereskedelmi központ esetén,

- a vámterületen belüli szállítási és biztosítási költségek,

- 5 ECU állandó összeg, amely az összes olyan egyéb költséget képviseli, amelyet az áruk vámértéke nem tartalmaz.

Ezt az összeget a Vámkódex 18. cikkével összhangban megállapított, hatályban lévő legutolsó árfolyamok alapján át kell váltani a tagállamok pénznemeire,

- azok a behozatali vámok és egyéb díjak, amelyeket nem lehet belefoglalni a vámértékbe.

(4) A tagállamok a (3) bekezdés szerinti szállítási és biztosítási költségekre vonatkozóan levonandó átalányösszegeket határozhatnak meg. Az ilyen átalányösszegekről és ezek megállapítási módjáról kötelesek haladéktalanul értesíteni a Bizottságot.

174. cikk

(1) A 173. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett átlagos egységárak kiszámításának referencia-időszaka az a 14 napos időszak, amely az új egységértékek megállapításának hetét megelőző csütörtöki napon ér véget.

(2) Az átlagos egységárakat a tagállamok legkésőbb az egységértékek 173. cikk szerinti megállapítása hetének hétfőjén, déli 12 óráig közlik. Amennyiben ez munkaszüneti nap, az értesítésre az azt közvetlenül megelőző munkanapon kerül sor.

(3) Az egy naptári év folyamán szabad forgalomba bocsátott, valamennyi vámtarifaszámhoz tartozó mennyiségről minden tagállam a tárgyévet követő év június 15. előtt értesíti a Bizottságot.

175. cikk

(1) A 173. cikk (1) bekezdésében említett egységértékeket a Bizottság állapítja meg minden második kedden a 173. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett átlagos egységárak súlyozott átlaga alapján, a 173. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett mennyiségeket figyelembe véve.

(2) A súlyozott átlag meghatározása céljából a 173. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett minden egyes átlagos egységárat az egységértékek megállapításának hetét megelőzően a Bizottság által meghatározott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett legutolsó átváltási árfolyam alapján ECU-re kell átváltani. Ugyanezt az átváltási árfolyamot kell alkalmazni az így kapott egységértékeknek a tagállamok pénznemeire történő visszaváltásakor.

(3) Mindaddig, amíg új értékeket nem tesznek közzé, a legutoljára közzétett egységértékeket kell alkalmazni. Mindazonáltal az egy vagy több tagállamban jelentkező olyan nagyobb áringadozások esetén, amelyek például egy bizonyos termék folyamatos importjának megszakadása miatt következtek be, új egységértékek határozhatók meg az új értékek meghatározásakor aktuálisan érvényes árak alapján.

176. cikk

(1) Azokat a szállítmányokat, amelyek a vámcélú értékelés irányadó időpontjában legalább 5 %-ban változatlan állapotban emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket tartalmaznak, vagy amelyek értéke legalább 20 %-kal csökkent a megbízható, hibátlan áruk átlagos piaci áraihoz viszonyítva, károsodottként kell kezelni.

(2) A károsodott szállítmány értékelhető:

- a kiválogatást követően az egységértékeknek a megbízható minőségű, hibátlan részre való alkalmazásával, miközben a károsodott részt vámfelügyelet mellett megsemmisítik, vagy

- a megbízható minőségű, hibátlan termékekre vonatkozóan megállapított egységértékek alkalmazásával, miután levonták a szállítmány súlyának azt a százalékát, amely megegyezik egy hites kárszakértő által károsodottnak becsült és a vámhatóságok által elfogadott százalékkal, vagy

- a megbízható minőségű, hibátlan termékekre vonatkozóan megállapított egységértékek alkalmazásával, csökkentve egy hites kárszakértő által károsodottnak becsült és a vámhatóságok által elfogadott százalékkal.

177. cikk

(1) Egy vagy több általa behozott termék olyan vámértéken való bejelentésével vagy bejelentetésével, amelyet az érintett személy az ebben a fejezetben foglaltak szerint megállapított egységértékekre történő hivatkozással állapított meg, az érintett személy kötelezi magát arra, hogy a folyó naptári évre vonatkozóan a szóban forgó terméket vagy termékeket illetően csatlakozik az egyszerűsített eljárási rendszerhez.

(2) Ha ezt követően az érintett személy az általa importált egy vagy több termék vámcélú értékelésére az egyszerűsített eljárásoktól eltérő módszer használatát kéri, az érintett tagállam vámhatóságainak tájékoztatnia kell őt arról, hogy a folyó naptári év hátralévő időszakában az érintett termék vagy termékek tekintetében az egyszerűsített eljárásokat már nem veheti igénybe; ez a kizárás a következő naptári évre kiterjeszthető. A közölt kizárásról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot, amely haladéktalanul értesíti a többi tagállam vámhatóságait.

8. FEJEZET

Adatszolgáltatás és benyújtandó okmányok

178. cikk

(1) Ha a Vámkódex 28–36. cikkének megfelelően a vámérték megállapítása szükséges, az importárukra vonatkozó vámáru-nyilatkozathoz egy, a vámértékre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozatot (vámértékbevallás) kell mellékelni. A vámértékbevallást a 28. mellékletben szereplő mintának megfelelő D.V.1. formanyomtatványon kell teljesíteni, amelyet szükség esetén egy vagy több, a 29. mellékletben szereplő mintának megfelelő D.V.1. bis nyomtatvánnyal lehet kiegészíteni.

(2) Külön követelmény, hogy az (1) bekezdésben előírt vámértékbevallást kizárólag olyan személy tehet, akinek lakóhelye vagy székhelye a Közösség vámterületén belül található, és aki a bevallásban megadandó valamennyi adattal rendelkezik.

(3) A vámhatóságok eltekinthetnek az (1) bekezdésben említett nyomtatványon megteendő nyilatkozat megkövetelésétől, ha a szóban forgó áruk vámértéke a Vámkódex 29. cikkének rendelkezései szerint nem határozható meg. Ilyen esetekben a (2) bekezdésben említett személy köteles olyan egyéb adatokat szolgáltatni a vámhatóságoknak – vagy azok hozzáférhetőségéről gondoskodni –, amelyek a vámértéknek a Vámkódex valamely másik cikke alapján történő meghatározása céljából kérhetők; az ilyen egyéb adatokat olyan formában és módon kell megadni, amilyen formában azokat a vámhatóságok előírják.

(4) Az (1) bekezdésben előírt vámértékbevallásnak a vámhivatal számára történő benyújtása – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – egyenértékű a (2) bekezdésben említett személy felelősségvállalásával az alábbiak tekintetében:

- a vámértékbevallásban megadott adatok pontossága és teljessége,

- ezen adatok alátámasztásaként benyújtott okmányok hitelessége, és

- az áruk vámértékének meghatározásához szükséges bármely további adat vagy okmány benyújtása.

(5) Ez a cikk nem alkalmazható olyan árukra, amelyek vámértékét a 173–177. cikk rendelkezései szerinti egyszerűsített eljárásban állapítják meg.

179. cikk

(1) A vámhatóságok – kivéve, ha az a behozatali vámok szabályszerű alkalmazása céljából elengedhetetlen – az alábbi esetekben eltekinthetnek a 178. cikk (1) bekezdésében előírt nyilatkozat egészének vagy egy részének a megkövetelésétől, amennyiben:

a) az egy szállítmányban behozott áruk vámértéke nem haladja meg az 5000 ECU-t, feltéve, hogy azok nem egy azonos feladótól azonos címzettnek küldött osztott szállítmányt vagy többszöri szállítmányt alkotnak; vagy

b) a szóban forgó behozatal nem kereskedelmi jellegű; vagy

c) a szóban forgó adatok benyújtása nem szükséges az Európai Közösségek Vámtarifájának alkalmazásához, vagy ha a tarifában előírt vámokat különös vámjogi rendelkezések alapján nem kell kivetni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, ECU-ben kifejezett összeget a Vámkódex 18. cikke szerint át kell váltani. A vámhatóságok az átváltás után kapott összeget felfelé vagy lefelé kerekíthetik.

A vámhatóságok változatlanul fenntarthatják az ECU-ben meghatározott összeg nemzeti pénznemben kifejezett értékét, ha a Vámkódex 18. cikkében szabályozott éves kiigazítások időpontjában ennek az összegnek az átváltása – az ebben a bekezdésben szabályozott kerekítés előtt – a nemzeti pénznemben kifejezett értéknek kevesebb mint 5 %-os változását vagy annak csökkenését eredményezi.

(3) Az azonos eladótól azonos vevő részére azonos kereskedelmi feltételekkel történő folyamatos áruszállítások esetében a vámhatóságok eltekinthetnek attól, hogy a 178. cikk (1) bekezdése szerinti összes adatot minden egyes vámáru-nyilatkozathoz be kelljen nyújtani, de az adatok benyújtását a körülmények megváltozásakor, valamint legalább háromévente egyszer megkövetelik.

(4) Az e cikk alapján adott mentesítés visszavonható, és elrendelhető a D.V.1. benyújtása, ha megállapítást nyer, hogy a mentesítés alapjául szolgáló feltételek nem teljesültek, vagy már nem teljesülnek.

180. cikk

Ahol számítógépes rendszereket alkalmaznak, vagy ahol az érintett áruk általános, időszakos vagy összevont vámáru-nyilatkozat tárgyát képezik, a vámhatóságok különféle változatokat engedélyezhetnek a vámérték megállapításához szükséges adatszolgáltatás formáját illetően.

181. cikk

(1) A 178. cikk (2) bekezdésében említett személy köteles a vámhatóságoknak benyújtani az importált áruk vámértékbevallásának alapjául szolgáló számlamásolatot. Amennyiben a vámértékről írásban nyilatkoztak, a vámhatóságok megőrzik ezt a másolatot.

(2) Írásban tett vámértékbevallás esetében, ha az importált árukra vonatkozó számlát olyan személy részére állították ki, aki egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, mint amelyikben a vámértékről nyilatkoztak, akkor a nyilatkozattevőnek a számláról két másolatot kell benyújtania a vámhatóságnak. Az egyik másolatot a vámhatóság őrzi meg; a másikat pedig – a szóban forgó vámhivatal bélyegzőlenyomatával és a vámáru-nyilatkozat nyilvántartási számával ellátva – vissza kell juttatni a nyilatkozattevőnek azzal, hogy továbbítsa azt annak a személynek, akinek a részére a számlát kiállították.

(3) A vámhatóságok a (2) bekezdés rendelkezéseit olyan esetekre is kiterjeszthetik, amikor az a személy, akinek a részére a számlát kiállították, ugyanabban a tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, mint amelyikben a vámértékről nyilatkoztak.

VI. CÍM

AZ ÁRU BELÉPTETÉSE A VÁMTERÜLETRE

1. FEJEZET

Áruvizsgálat és mintavétel az érintett személy által

182. cikk

(1) Az áruknak a Vámkódex 42. cikke szerinti megvizsgálására vonatkozó engedélyt annak a személynek a szóbeli kérelmére kell megadni, aki jogosult az áruk vámjogi sorsa felől rendelkezni, kivéve, ha a vámhatóság a körülményekre való tekintettel úgy ítéli meg, hogy ehhez írásbeli kérelem szükséges.

Mintavétel csak az érintett személy írásbeli kérelmére engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben említett írásbeli kérelmet az érintett személynek kell aláírnia és benyújtania az illetékes vámhatósághoz. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a kérelmező neve és címe,

- az áru elhelyezése,

- a gyűjtő vámáru-nyilatkozat száma, amennyiben azt már benyújtották, kivéve, ha a vámhivatal magára vállalja ennek az információnak, vagy az előző vámeljárás megjelölésének, vagy azoknak az adatoknak a bejegyzését, amelyekből azonosítható az a szállítási eszköz, amelyen az árut elhelyezték,

- minden egyéb adat, amely az áru azonosításához szükséges.

A vámhatóság az engedélyt az érintett személy által benyújtott kérelmen tünteti fel. Amennyiben a kérelem mintavételre vonatkozik, az említett hatóság feltünteti a mintavételi árumennyiséget.

(3) Az áruk előzetes megvizsgálására és a mintavételre a vámhatóság felügyelete alatt kerül sor, amely minden egyes esetben meghatározza a követendő eljárásokat.

Az érintett személy viseli a kicsomagolással, méréssel, újracsomagolással és az árut érintő bármely egyéb művelettel járó kockázatot és költséget. Az elemzéssel kapcsolatos minden költséget is ő fizet.

(4) Az árumintáknak eleget kell tenniük az alaki követelményeknek, hogy azok vámjogi sorsát meghatározzák. Amennyiben a minták megvizsgálása azok megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását eredményezi, úgy semmiféle fizetési kötelezettség nem merül fel. A hulladékra és maradékra a Vámkódex 182. cikke (5) bekezdését kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Gyűjtő vámáru-nyilatkozat

183. cikk

(1) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az azt kiállító személynek kell aláírnia.

(2) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a vámhatóság záradékkal látja el, és megőrzi annak ellenőrzése érdekében, hogy az árunak, amelyre az vonatkozik, a Vámkódex 49. cikkében megállapított időszakon belül meghatározták-e a vámjogi sorsát.

(3) Azon áruk esetében, amelyeket a vámhatóságnak való bemutatás előtt árutovábbítási eljárás keretében továbbítottak, gyűjtő vámáru-nyilatkozatként a rendeltetési vámhivatalnak szánt árutovábbítási okmány másolata szolgál.

(4) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot számítógépes formában tegyék meg. Ebben az esetben a (2) bekezdésben megállapított szabályokat a megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni.

184. cikk

(1) Azt a gyűjtő vámáru-nyilatkozattal kísért árut, amelyet a szállítóeszközről nem rakodtak ki, a 183. cikk (1) bekezdésben említett személynek érintetlen állapotban ismételten be kell mutatnia bármikor, ha a vámhatóság ezt kéri, mindaddig, amíg a szóban forgó áru vámjogi sorsát meghatározzák.

(2) Minden olyan személy, akinek az áru annak kirakodása után szállítás vagy raktározás céljából a birtokában van, felelős az árunak a vámhatóságok kérésére érintetlen állapotban való ismételt bemutatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért.

3. FEJEZET

Átmeneti megőrzés

185. cikk

(1) Amennyiben a Vámkódex 51. cikke (1) bekezdésében említett helyeket állandó jelleggel elfogadták mint az átmeneti megőrzés alatt álló áruk elhelyezésére szolgáló helyeket, úgy ezek megnevezése "átmeneti megőrzési raktár".

(2) Amennyiben az átmeneti megőrzési raktár nem a vámhatóság saját kezelésében van, az a vámjogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében megkövetelheti, hogy:

a) az átmeneti megőrzési raktárak két zárral legyenek ellátva, és az egyik kulcs az említett vámhatóság birtokában legyen;

b) az átmeneti megőrzési raktárt üzemeltető személy olyan raktárnyilvántartást vezessen, amely lehetővé teszi az áruk mozgásának nyomon követését.

186. cikk

Az árut a gyűjtő vámáru-nyilatkozat alapján kell az átmeneti megőrzési raktárban elhelyezni. A vámhatóságok azonban megkövetelhetik egy, az általuk meghatározott mintának megfelelő nyomtatványon kiállított külön bejelentés benyújtását.

187. cikk

A Vámkódex 56. cikkének vagy az áruk vámhatóságok által történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseknek a sérelme nélkül, a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot tevő személy, vagy ha ilyen bejelentést még nem nyújtottak be, a Vámkódex 44. cikke (2) bekezdésében említett személyek felelnek a Vámkódex 53. cikke (1) bekezdése szerinti vámhatósági intézkedések végrehajtásáért, és viselik ezen intézkedések költségeit.

188. cikk

Amennyiben a Vámkódex 53. cikke értelmében a vámhatóságok értékesítik az árut, úgy ezt a tagállamban hatályban lévő előírásokkal összhangban kötelesek megtenni.

4. FEJEZET

A tengeri vagy légi úton szállított árukra vonatkozó különös rendelkezések

1. szakasz

Általános rendelkezések

189. cikk

Amennyiben az árut a Közösség vámterületére egy harmadik országból tengeri vagy légi úton hozzák be, és egyazon fuvarokmány fedezete mellett, azonos szállítási módon, átrakodás nélkül szállítják a Közösség egy másik kikötőjébe vagy repülőterére, akkor az árut csak a kirakodási vagy átrakodási kikötőben vagy repülőtéren kell a vámhatóságnak bemutatni a Vámkódex 40. cikke szerint.

2. szakasz

Az utasok kézi- és feladott poggyászára vonatkozó különös rendelkezések

190. cikk

E szakasz alkalmazásában:

a) közösségi repülőtér: bármely, a Közösség vámterületén található repülőtér;

b) nemzetközi közösségi repülőtér: bármely olyan közösségi repülőtér, amely az illetékes hatóságok engedélyével harmadik államokkal légi forgalmat bonyolíthat le;

c) Közösségen belüli légi járat: egy légi jármű két közösségi repülőtér közötti, közbülső leszállás nélküli mozgása, amely nem kezdődik és nem végződik nem közösségi repülőtéren;

d) közösségi kikötő: bármely, a Közösség vámterületén elhelyezkedő tengeri kikötő;

e) Közösségen belüli tengeri utazás: olyan hajók közbülső megállás nélküli, két közösségi kikötő közötti mozgása, amelyek két vagy több meghatározott közösségi kikötő között rendszeresen közlekednek;

f) kedvtelési célú hajó: magánhajó, amelynek útvonalát a használók határozzák meg;

g) sport- és üzleti célú légi jármű: olyan magán-légijármű, amelynek útvonalát a használók határozzák meg;

h) poggyász: minden olyan tárgy, amelyet utazása során egy személy bármilyen módon magával visz.

191. cikk

E szakasz alkalmazásában légi utazás esetén a poggyász:

- "feladott poggyász", amennyiben azt az indító repülőtéren feladták, és az az utazó személy számára sem a repülés alatt, sem az e fejezet 192. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve a 194. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett esetleges közbülső leszállások alatt nem hozzáférhető,

- "kézipoggyász", amennyiben azt az utazó személy felviszi magával a légi jármű utasterébe.

192. cikk

Az alkalmazandó ellenőrzéseket és vámalakiságokat

1. azon személyek kézi- és feladott poggyásza esetén, akik olyan légi járaton utaznak, amely nem közösségi repülőtérről indult, és amely egy közösségi repülőtéren való közbülső leszállás után egy másik közösségi repülőtér felé folytatja útját, ezen utolsó repülőtéren kell elvégezni, feltéve, hogy ez egy nemzetközi közösségi repülőtér; ebben az esetben a poggyászokra a harmadik országból érkező személy poggyászaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az ilyen poggyászt szállító személy az illetékes hatóságoknak nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a poggyászaiban lévő áruk közösségi helyzetét;

2. azon személyek kézi- és feladott poggyásza esetén, akik olyan légi járaton utaznak, amely, mielőtt egy nem közösségi repülőtér felé folytatná útját, leszáll egy közösségi repülőtéren, az indító repülőtéren kell elvégezni, feltéve, hogy az egy nemzetközi közösségi repülőtér; ebben az esetben a kézipoggyász azon a közösségi repülőtéren is ellenőrizhető, ahol a légi jármű megszakítja az útját, annak megállapítása érdekében, hogy az abban lévő áruk megfelelnek-e a Közösségen belüli szabad árumozgás feltételeinek;

3. olyan személyek poggyásza esetén, akik ugyanazon hajón olyan egymás utáni útszakaszokból álló tengeri utazáson vesznek részt, amely egy nem közösségi kikötőből indul, ott áll meg, vagy oda érkezik, azon kikötőben kell elvégezni, amelyben a szóban forgó poggyászt berakják, illetve kirakják.

193. cikk

Az alkalmazandó ellenőrzéseket és alakiságokat az utazó személyek poggyásza tekintetében az alábbi járműveken a következők szerint kell elvégezni:

1. kedvtelési célú hajó esetén bármely közösségi kikötőben, függetlenül a hajó származásától vagy rendeltetési helyétől;

2. sport- és üzleti célú légi járművek esetében:

- a nem közösségi repülőtérről érkező légi járatoknál az első érkezési repülőtéren, melynek nemzetközi közösségi repülőtérnek kell lennie, amennyiben a légi jármű közbülső leszállás után egy másik közösségi repülőtérre folytatja útját,

- közösségi repülőtérről érkező légi járatoknál az utolsó nemzetközi közösségi repülőtéren, amennyiben a légi jármű közbülső leszállás után egy nem közösségi repülőtérre folytatja útját.

194. cikk

(1) Ha egy nem közösségi repülőtérről érkező légi járművön érkező poggyászokat valamely közösségi repülőtéren egy másik olyan légi járműre rakodnak át, amely Közösségen belüli légi járatként repül tovább:

- a feladott poggyászokra vonatkozó minden ellenőrzést és alakiságot a Közösségen belüli légi járat érkezési repülőterén kell elvégezni, feltéve, hogy ez utóbbi repülőtér nemzetközi közösségi repülőtér,

- a kézipoggyászok valamennyi ellenőrzését az első nemzetközi közösségi repülőtéren kell elvégezni; a Közösségen belüli légi járat további ellenőrzése az érkezési repülőtéren csak olyan kivételes esetben végezhető el, amennyiben az a feladott poggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul,

- a feladott poggyászok ellenőrzése az első közösségi repülőtéren csak olyan kivételes esetekben végezhető el, ha az a kézipoggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul.

(2) Ha a poggyászokat egy közösségi repülőtéren egy közösségen belüli légi járatként közlekedő légi járműre rakodják be, hogy azokat egy másik közösségi repülőtéren olyan légi járműre rakodják át, amelynek célállomása egy nem közösségi repülőtér:

- a feladott poggyászokra vonatkozó minden ellenőrzést és alakiságot a Közösségen belüli légi járat indító repülőterén kell elvégezni, feltéve, hogy ez a repülőtér nemzetközi közösségi repülőtér,

- a kézipoggyászok valamennyi ellenőrzését az utolsó nemzetközi közösségi repülőtéren kell elvégezni; az ilyen poggyászok előzetes ellenőrzése a Közösségen belüli légi járat indító repülőterén csak olyan kivételes esetekben végezhető el, ha az a feladott poggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul,

- a feladott poggyászok ellenőrzése az utolsó közösségi repülőtéren csak olyan kivételes esetekben végezhető el, ha az a kézipoggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul.

(3) Minden ellenőrzést és alakiságot, amely olyan poggyászokra alkalmazandó, amelyek valamely nem közösségi repülőtérről érkező menetrend szerinti vagy charter járaton érkeznek egy közösségi repülőtérre, és amelyeket ezen a közösségi repülőtéren egy Közösségen belüli légi járatként közlekedő sport- és üzleti célú légi járműre rakodnak át, a menetrend szerinti vagy charter járat érkezési repülőterén kell elvégezni.

(4) Minden ellenőrzést és alakiságot, amely olyan poggyászokra alkalmazandó, amelyeket egy közösségi repülőtéren egy Közösségen belüli légi járatként közlekedő sport- és üzleti célú légi járműre rakodnak be azzal a céllal, hogy ezeket a poggyászokat egy közösségi repülőtéren átrakodják egy olyan menetrend szerinti vagy charter járatra, amelynek célállomása egy nem közösségi repülőtér, a menetrend szerinti vagy charter járat indító repülőterén kell elvégezni.

(5) A tagállamok az ellenőrzéseket azon a nemzetközi közösségi repülőtéren végezhetik, ahol a feladott poggyászokat átrakodják, olyan poggyászok esetében:

- amelyek egy nem közösségi repülőtérről érkeztek, és amelyeket egy nemzetközi közösségi repülőtéren olyan légi járműre rakodnak át, amely ugyanazon államterület nemzetközi repülőterére tart,

- amelyeket egy nemzetközi repülőtéren azért rakodtak be egy légi járműbe, hogy az ugyanazon államterületen található másik nemzetközi repülőtéren olyan légi járműre rakodják át, amely nem közösségi repülőtérre tart.

195. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

- érkezéskor a személyek ne csomagolhassanak ki semmilyen árut azelőtt, hogy elvégezték volna azon kézipoggyászok ellenőrzését, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet [10] 1. cikke,

- induláskor a személyek ne csomagolhassanak ki semmilyen árut, miután elvégezték azon kézipoggyászok ellenőrzését, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet 1. cikke,

- érkezéskor megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy az áruk bármilyen átrakására sor kerüljön azelőtt, hogy elvégezték volna az ellenőrzést azokon a feladott poggyászokon, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet 1. cikke,

- induláskor megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy az áruk bármilyen átrakására sor kerüljön azután, hogy elvégezték az ellenőrzést azokon a feladott poggyászokon, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet 1. cikke.

196. cikk

A közösségi repülőtéren feladott regisztrált poggyászt az érintett repülőtéren a hozzáerősített címkével kell azonosítani. A címke mintáját és technikai jellemzőit a 30. melléklet tartalmazza.

197. cikk

Minden tagállam megadja a Bizottságnak azon repülőterek jegyzékét, amelyek megfelelnek a 190. cikk b) pontban foglalt "nemzetközi közösségi repülőtér" meghatározásnak. A Bizottság ezt a jegyzéket az Európai Közösségek Hivatalos LapjánakC sorozatában közzéteszi.

VII. CÍM

VÁMÁRU-NYILATKOZATOK – RENDES ELJÁRÁS

1. FEJEZET

Írásbeli vámáru-nyilatkozatok

1. szakasz

Általános rendelkezések

198. cikk

(1) Amennyiben egy vámáru-nyilatkozat kettő vagy több árura terjed ki, az egyes árukra vonatkozó adatok úgy tekintendők, mint amelyek különálló vámáru-nyilatkozatot képeznek.

(2) Ipari berendezés egyazon KN-kód alá tartozó alkotóelemei egyetlen árutételnek tekintendők.

199. cikk

A büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül, a vámáru-nyilatkozatot tevő személy vagy képviselője által aláírt vámáru-nyilatkozat vámhivatalnál történő benyújtásával az illető személy a hatályos rendelkezések értelmében felelősséget vállal az alábbiak vonatkozásában:

- a vámáru-nyilatkozatban megadott adatok helyessége,

- a mellékelt okmányok hitelessége, és

- a szóban forgó áruk érintett vámeljárás alá vonásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség betartása.

200. cikk

A vámáru-nyilatkozatot kísérő okmányokat a vámhatóság – eltérő rendelkezés hiányában – bevonja, kivéve, ha a nyilatkozattevő más eljáráshoz is igényli azokat. Az utóbbi esetben a vámhatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fenti okmányokat azt követően csak arra az árumennyiségre vagy -értékre vonatkozóan lehessen felhasználni, amelyre nézve azok továbbra is érvényesek.

201. cikk

(1) A vámáru-nyilatkozatot annál a vámhivatalnál kell benyújtani, ahol az árukat bemutatták. A vámáru-nyilatkozatot azután lehet benyújtani, hogy az áruk bemutatására sor került.

(2) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámáru-nyilatkozat benyújtására azelőtt kerüljön sor, mielőtt a nyilatkozattevő be tudná mutatni az árut. Ebben az esetben a vámhatóság a körülmények figyelembevételével határidőt szabhat az áru bemutatására. Ha az áru bemutatása a meghatározott határidőn belül nem történik meg, a vámhatóság a vámáru-nyilatkozatot úgy tekinti, mintha azt nem nyújtották volna be.

(3) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat azelőtt került benyújtásra, mielőtt az áru, amelyre vonatkozik, a vámhivatalhoz vagy egyéb, a vámhatóság által kijelölt helyre megérkezett volna, úgy a vámáru-nyilatkozat csak a szóban forgó áru vámhatóságnak történő bemutatását követően fogadható el.

202. cikk

(1) A vámáru-nyilatkozatot az illetékes vámhivatalnál kell benyújtani az ott meghatározott nyitvatartási időben.

A vámhatóság azonban a nyilatkozattevő kérelmére és költségére engedélyezheti a vámáru-nyilatkozat nyitvatartási időn kívül történő benyújtását is.

(2) Minden olyan vámáru-nyilatkozatot, amelyet a vámhivatal vámtisztviselőjénél a vámhatóság és az érintett személy között létrejött megállapodás alapján az e célra megfelelően kijelölt egyéb helyen nyújtottak be, úgy kell tekinteni, mintha azt az említett vámhivatalban nyújtották volna be.

203. cikk

A vámáru-nyilatkozaton fel kel tüntetni az elfogadásának időpontját.

204. cikk

A vámhatóság engedélyezheti vagy megkövetelheti, hogy a Vámkódex 65. cikkében említett kiigazításokat az eredeti vámáru-nyilatkozatot helyettesítő új vámáru-nyilatkozat benyújtásával tegyék meg. Ebben az esetben a fizetendő vám meghatározásának, valamint az adott vámeljárásra irányadó bármely egyéb rendelkezés alkalmazásának alapjául az a nap szolgál, amelyen az eredeti vámáru-nyilatkozatot elfogadták.

2. szakasz

A vámáru-nyilatkozat céljára alkalmazandó formanyomtatványok

205. cikk

(1) Az áruk vámeljárás alá vonása vagy a Vámkódex 182. cikkének (3) bekezdésével összhangban való újrakivitele céljából a vámhatósághoz benyújtandó, rendes eljárásoknál használatos írásbeli vámáru-nyilatkozat hivatalos formanyomtatványa az egységes vámokmány.

(2) Erre a célra más nyomtatványok is alkalmazhatók, ha a szóban forgó vámeljárás rendelkezései ezt megengedik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem zárják ki:

- a 225–236. cikkben az áruk szabad forgalomba bocsátása, kivitele vagy ideiglenes behozatala esetén előírt írásbeli vámáru-nyilatkozat adása alóli mentesítést,

- hogy a tagállam mentesítést adjon az (1) bekezdésben említett formanyomtatvány alkalmazása alól, amennyiben a 237. és 238. cikkben foglalt, postai küldeményként (levél vagy csomag) beérkező küldeményekre vonatkozó különleges rendelkezéseket kell alkalmazni,

- különleges formanyomtatványok használatát a vámárunyilatkozat-adás megkönnyítése érdekében egyes esetekben, amennyiben a vámhatóság ezt engedélyezi,

- hogy a tagállam mentesítést adjon az (1) bekezdésben említett formanyomtatvány alkalmazása alól, amennyiben két vagy több tagállam vámigazgatásai között olyan megállapodások vagy egyezmények vannak vagy lesznek hatályban, amelyek célja az említett tagállamok közötti kereskedelem összes alakiságának vagy az alakiságok egy részének a nagyobb mértékű egyszerűsítése,

- hogy az érintett személy egynél több árufajtából álló szállítmányok esetén a közösségi árutovábbítási eljárás alakiságainak teljesítése céljából rakományjegyzéket használjon,

- a kiviteli, árutovábbítási vagy behozatali vámáru-nyilatkozatnak és a nem közösségi belső árutovábbítási eljárás alapján továbbított áruk közösségi helyzetét igazoló okmányoknak köz- vagy magántulajdonú adatfeldolgozó rendszerrel – szükség esetén sima papírra – történő kinyomtatását a tagállamok által megállapított feltételek szerint,

- hogy a tagállamok úgy rendelkezzenek, hogy – amennyiben számítógépes vámárunyilatkozat-feldolgozási rendszert vesznek igénybe – az (1) bekezdés szerinti vámáru-nyilatkozatot az e rendszer által kinyomtatott egységes vámokmány formájában is meg lehessen tenni.

(4) Amennyiben az alakiságokat köz- vagy magántulajdonú számítógépek alkalmazásával teljesítik, amelyek a nyilatkozatokat ki is nyomtatják, a vámhatóságoknak jogukban áll úgy rendelkezni, hogy:

- a saját kezűleg történő aláírás valamely más kódok alkalmazásán alapuló azonosítási technikával helyettesíthető, amely ugyanolyan jogi érvénnyel bír, mint a kézzel írott aláírás. Ez a lehetőség csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes hatóságok által megállapított műszaki és eljárási feltételeket teljesítették,

- az így készült nyilatkozatok a vámhivatali bélyegző alkalmazása és az illetékes vámtisztviselő aláírása helyett közvetlenül az alkalmazott rendszereken belül hitelesíthetők.

(5) Azokban az esetekben, amikor a Közösség jogszabályai a kivitelre, újrakivitelre, illetve a behozatalra vonatkozó vagy az árut más vámeljárás alá vonó vámáru-nyilatkozatra külön utalást tesznek, a tagállamok csak azokat az okmányokat követelhetik meg, amelyeket:

- kifejezetten a Közösség jogszabályai határoznak meg, vagy amelyekről ezek a jogszabályok rendelkeznek,

- a Szerződéssel összeegyeztethető nemzetközi egyezményekben foglaltak értelmében követelnek meg,

- a piaci szereplőktől követelnek meg ahhoz, hogy saját kérelmükre valamely kedvezményt vagy különleges könnyítést szerezzenek meg,

- a Szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével olyan különleges rendelkezések végrehajtásához követelnek meg, amelyek nem hajthatók végre kizárólag az (1) bekezdésben említett okmány használata révén.

206. cikk

Szükség esetén az egységes vámokmányt kell igénybe venni a Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányában megállapított átmeneti időszakban is az egyrészt az 1985. december 31-i állapot szerinti Közösség és Spanyolország, illetve Portugália közötti, másrészt e két utóbbi tagállam közötti olyan áruk vonatkozásában folytatott kereskedelem kapcsán, amelyek tekintetében bizonyos vámok, illetve azokkal azonos hatású díjak továbbra is fennmaradtak, illetve amelyekre továbbra is az említett csatlakozási okmányban megállapított egyéb intézkedéseket kell alkalmazni.

Az első bekezdés alkalmazásában a Spanyolországgal és Portugáliával, illetve a Spanyolország és Portugália között folytatott kereskedelem céljából használt nyomtatványok 2., vagy adott esetben 7. példányát meg kell semmisíteni.

Az egységes vámokmányt kell igénybe venni a közösségi árukkal folytatott olyan kereskedelem esetén is, amelyre egyrészt a Közösség vámterületének a 77/388/EGK tanácsi irányelv [11] rendelkezései által érintett és nem érintett részei között, másrészt a közösségi vámterületnek az e rendelkezések által nem érintett részei között kerül sor.

207. cikk

A 205. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok vámhatóságai a kiviteli vagy a behozatali alakiságok teljesítése céljából az adott tagállam hatóságai által megkívánt egységes vámokmány egy vagy több példányának benyújtásától eltekinthetnek, feltéve, hogy a szóban forgó adatok más adathordozón rendelkezésre állnak.

208. cikk

(1) Az egységes vámokmányt olyan részgarnitúrákban kell benyújtani, amelyek annyi példányt tartalmaznak, ahány az áruk adott vámeljárás alá vonásához kapcsolódó alakiságok teljesítéséhez szükséges.

(2) Amennyiben a közösségi árutovábbítási eljárást vagy az egységes árutovábbítási eljárást egy másik vámeljárás előzi meg vagy követi, olyan részgarnitúrát kell benyújtani, amely annyi példányt tartalmaz, amennyi az árutovábbítási eljárással és az azt megelőző vagy követő vámeljárással kapcsolatos alakiságok teljesítéséhez szükséges.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett részgarnitúrák

- vagy egy teljes, nyolcpéldányos, a 31. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából,

- vagy – különösen a nyilatkozatok feldolgozására szolgáló számítógépes adatfeldolgozó rendszer révén történő kiállítás esetén – két egymást követő négypéldányos, a 32. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából állnak.

(4) A 205. cikk (3) bekezdése, a 222–224. cikk, illetve a 254–289. cikk sérelme nélkül, a vámáru-nyilatkozatok adott esetben kiegészíthetőek egy vagy több, olyan részgarnitúrában megjelenő pótlappal, amelyek annyi nyilatkozati példányt tartalmaznak, ahány az áru adott vámeljárás alá vonásához szükséges. Adott esetben a megelőző vagy utólagos vámeljárásokkal kapcsolatos alakiságok teljesítéséhez szükséges példányokat is csatolni lehet.

A pótlapokból álló részgarnitúrák

- vagy egy nyolcpéldányos, a 33. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából,

- vagy kettő négypéldányos, a 34. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából állnak.

A pótlapok szerves részét képezik azon egységes vámokmánynak, amelyhez tartoznak.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a vámhatóságok rendelkezhetnek úgy, hogy a pótlapok nem használhatók abban az esetben, ha a vámáru-nyilatkozatok kiállításához számítógépes rendszert alkalmaztak.

209. cikk

(1) Amennyiben a 208. cikk (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazzák, minden érintett fél csak azon vámeljárással kapcsolatos adatok tekintetében tartozik felelősséggel, amelyeket nyilatkozattevőként, főkötelezettként vagy ezek képviselőjeként maga kérelmezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a nyilatkozattevő olyan egységes vámokmányt használ, amelyet a megelőző vámeljárás során bocsátottak ki, akkor a nyilatkozat benyújtását megelőzően köteles ellenőrizni az azokban a rovatokban szereplő adatok helyességét, amelyekért felelősséggel tartozik, valamint azt, hogy ezek az adatok alkalmazhatók-e az adott árukra és a kérelmezett vámeljárásra, és szükség esetén köteles kiegészíteni azokat.

Az első albekezdésben említett esetekben a nyilatkozattevő, ha bármilyen eltérést észlel a szóban forgó áru és a feltüntetett adatok között, köteles haladéktalanul értesíteni azt a vámhivatalt, ahová a vámáru-nyilatkozatot benyújtotta. Ebben az esetben a nyilatkozattevőnek a vámáru-nyilatkozatot egy új, üres egységes vámokmány példányain kell kiállítania.

210. cikk

Amennyiben az egységes vámokmányt több, egymást követő vámeljárásra kiterjedően használják, a vámhatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a szóban forgó különböző vámeljárásokkal kapcsolatos vámáru-nyilatkozatok adatai megegyeznek-e egymással.

211. cikk

A vámáru-nyilatkozatot a Közösség egyik olyan hivatalos nyelvén kell kitölteni, amely elfogadható azon tagállam vámhatóságai számára is, ahol az alakiságokat teljesítik.

Szükség esetén a rendeltetési tagállam vámhatósága a nyilatkozattevőtől vagy annak az adott tagállamban tevékenykedő képviselőjétől megkövetelheti, hogy fordíttassa le a vámáru-nyilatkozatot az adott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Ebben az esetben a fordítás lép a szóban forgó vámáru-nyilatkozatban szereplő megfelelő adatok helyébe.

Az előző albekezdéstől eltérve, a vámáru-nyilatkozatot minden olyan esetben a rendeltetési tagállam számára elfogadható közösségi hivatalos nyelven kell kiállítani, amikor a vámáru-nyilatkozat ez utóbbi tagállamban olyan példányokon készül, amelyek nem azonosak az indító tagállam vámhivatalához eredetileg benyújtott példányokkal.

212. cikk

(1) Az egységes vámokmányt a 37. mellékletben szereplő útmutatóban és a Közösség más jogszabályaiban megállapított további szabályokkal összhangban kell kitölteni.

(2) A vámhatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az (1) bekezdésben említett használati útmutató példányaihoz.

(3) Szükség esetén az egyes tagállamok vámhatóságai kiegészíthetik a használati útmutatót.

213. cikk

A 205. cikk (1) bekezdésében említett nyomtatványok kitöltésénél alkalmazandó kódok felsorolása a 38. mellékletben található.

214. cikk

Azokban az esetekben, amikor a szabályok a 205. cikk (1) bekezdésében említett nyomtatvány további példányainak használatát írják elő, a nyilatkozattevő a pótlapokat vagy az említett nyomtatvány fénymásolatait használhatja erre a célra.

A pótlapokat vagy fénymásolatokat a nyilatkozattevőnek alá kell írnia, és be kell nyújtania a vámhatóságnak, ez utóbbi pedig ugyanolyan feltételekkel záradékolja ezeket, mint az egységes vámokmányt. Ezeket a vámhatóság eredeti okmányként fogadja el, feltéve, hogy minőségüket és olvashatóságukat kielégítőnek találja.

215. cikk

(1) A 205. cikk (1) bekezdésében említett nyomtatványokat olyan önmásoló papírra kell nyomtatni, amelyet írás céljára előkészítettek, és a súlya legalább 40 g/m2. Azért, hogy az egyik oldalon lévő adatok ne rontsák a másik oldalon szereplő adatok olvashatóságát, a papírnak eléggé átlátszatlannak és olyan szilárdnak kell lennie, hogy a rendeltetésszerű használat során ne szakadjon el vagy gyűrődjön könnyen.

Minden példány papírja fehér színű. A közösségi árutovábbírásra használt (1., 4., 5. és 7.) példányokon azonban az 1. rovat (első és harmadik alrovat), a 2., 3., 4., 5., 6., 8., 15., 17., 18., 19., 21., 25., 27., 31., 32., 33. (bal oldalon az első alrovat), 35., 38., 40., 44., 50., 51., 52., 53., 55. és 56. rovatok zöld színű háttérrel rendelkeznek.

A nyomtatványokat zöld színnel kell nyomtatni.

(2) A rovatok vízszintesen egytized, függőlegesen pedig egyhatod hüvelykes mértékegységeken alapulnak. Az alrovatok vízszintesen egytized hüvelykes mértékegységeken alapulnak.

(3) A különböző példányok színjelölése a következőképpen alakul:

a) a 31. és 33. mellékletben szereplő mintának megfelelő formanyomtatványokon:

- az 1., 2., 3. és 5. példányok jobb szélét folyamatos piros, zöld, sárga, illetve kék színű csíkkal kell ellátni,

- a 4., 6., 7. és 8. példányok jobb szélét szaggatott kék, piros, zöld, illetve sárga színű csíkkal kell ellátni;

b) a 32. és 34. mellékletben szereplő mintáknak megfelelő formanyomtatványokon az 1/6., 2/7., 3/8. és 4/5. példányok jobb szélét folyamatos, ettől jobbra pedig szaggatott piros, zöld, sárga, illetve kék színű csíkkal kell ellátni.

Ezen csíkok szélessége hozzávetőlegesen 3 mm. A szaggatott csíkok 3 mm oldalhosszúságú négyzetekből állnak, amelyeket 3 mm-es, üres szakaszok választanak el egymástól.

(4) Azokat a példányokat, amelyekre a 31. és 33. mellékletekben bemutatott formanyomtatványokon szereplő adatok önmásoló eljárással kerülnek, a 35. melléklet sorolja fel.

Azokat a példányokat, amelyekre a 32. és 34. mellékletekben bemutatott formanyomtatványokon szereplő adatok önmásoló eljárással kerülnek, a 36. melléklet sorolja fel.

(5) A nyomtatványok 210 x 297 mm méretűek, a mérettől való eltérés a hosszúságot illetően legfeljebb – 5 mm és + 8 mm lehet.

(6) A tagállamok vámhatóságai megkövetelhetik, hogy a nyomtatványokon feltüntessék az előállító nyomda nevét és címét, vagy egy olyan jelet, amely lehetővé teszi a nyomda azonosítását. A vámhatóságok ezenkívül a nyomtatványok nyomtatását előzetes műszaki jóváhagyáshoz köthetik.

3. szakasz

A vámeljáráshoz szükséges adatok

216. cikk

(1) A 37. melléklet tartalmazza az összes olyan lehetséges rovatot, amely az egységes vámokmány felhasználásával tett vámáru-nyilatkozaton egy adott vámeljárás esetén alkalmazásra kerülhet.

(2) A 37. melléklet szintén tartalmazza azokat a rovatokat, amelyeket egy adott vámeljárás alá vonás céljából tett vámáru-nyilatkozaton mindenképpen ki kell tölteni (minimumlista).

217. cikk

A 205. cikk (2) bekezdésében említett nyomtatványok valamelyikének alkalmazása esetén a szükséges adatok a szóban forgó nyomtatványtól függnek. Az adatokat adott esetben a szóban forgó vámeljárásra vonatkozó rendelkezések értelmében ki lehet egészíteni.

4. szakasz

A vámáru-nyilatkozathoz csatolandó okmányok

218. cikk

(1) A vámáru-nyilatkozathoz az alábbi okmányokat kell csatolni az áru szabad forgalomba bocsátása iránti kérelem esetén:

a) a számla, amely alapján az áru vámértékét a 181. cikkben előírtak szerint bejelentették;

b) amennyiben ez a 178. cikk szerint szükséges, a vámáru-nyilatkozaton szereplő áruk vámértékének megállapítása céljából adott vámértékbevallás, amelyet az említett cikkben megállapított feltételeknek megfelelően állítottak ki;

c) a preferenciális tarifális szabályok vagy egyéb, a bejelentett árura vonatkozó jogszabályoktól eltérő intézkedések alkalmazásához szükséges okmányok;

d) minden egyéb okmány, amely a bejelentett áruk szabad forgalomba bocsátását szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges.

(2) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vámáru-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a fuvarokmányokat vagy adott esetben az előző vámeljárással kapcsolatos okmányokat is benyújtsák.

Amennyiben egy árucikket több csomagban mutatnak be, a vámhatóság megkövetelheti csomagjegyzék vagy olyan, ezzel egyenértékű okmány bemutatását, amely jelzi az egyes csomagok tartalmát.

(3) Amennyiben azonban az árut a Vámkódex 81. cikke alapján meghatározott vámtétel terheli, az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett okmányokat nem kell megkövetelni.

Ezen túlmenően, amennyiben az áru mentes a behozatali vámok alól, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett okmányokat nem kell megkövetelni, kivéve, ha a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy azok szükségesek az adott áruk szabad forgalomba bocsátását szabályozó rendelkezések alkalmazása céljából.

219. cikk

(1) Az árutovábbítási nyilatkozathoz csatolni kell a fuvarokmányt is. Az indító vámhivatal a vámkezeléskor eltekinthet ezen okmányok benyújtásától. A fuvarokmányt azonban a szállítás ideje alatt a vámhivatal vagy bármely más illetékes hatóság kérelmére be kell mutatni.

(2) Az esetlegesen alkalmazandó egyszerűsítő intézkedések sérelme nélkül, az áruknak a Közösség vámterületéről való kivitelére vagy újrakivitelére vonatkozó vámokmányt vagy bármely egyéb, azzal egyenértékű okmányt a hozzá tartozó árutovábbítási nyilatkozattal együtt be kell mutatni az indító vámhivatalnak.

(3) A vámhatóság adott esetben megkövetelheti az előző vámeljárásra vonatkozó okmány benyújtását.

220. cikk

(1) A gazdasági vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozathoz a passzív feldolgozási eljárás kivételével az alábbi okmányokat kell csatolni:

a) a 218. cikkben foglalt okmányok, kivéve a nem D típusú vámraktárban történő vámraktározási eljárás esetét;

b) a szóban forgó vámeljárásra vonatkozó engedély vagy az engedélykérelem másolata, amennyiben az 556. cikk (1) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni, kivéve a vámraktározási eljárás alá vonás esetét vagy azokat az eseteket, amikor az 568. cikk (3) bekezdését, a 656. cikk (3) bekezdését vagy a 695. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A passzív feldolgozási eljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozathoz az alábbi okmányokat kell csatolni:

a) a 221. cikkben foglalt okmányok;

b) az eljárásra vonatkozó engedély vagy az engedélykérelem másolata, amennyiben a 751. cikk (1) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni, kivéve, amikor a 760. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A gazdasági vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatokra a 218. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A vámhatóság engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett okmányokat a kérelmező ne csatolja a vámáru-nyilatkozathoz, hanem a vámhatóságok rendelkezésére magánál tartsa.

221. cikk

(1) A kiviteli vagy újrakiviteli nyilatkozatokhoz minden olyan okmányt csatolni kell, amely a kiviteli vámok, valamint a szóban forgó áruk kivitelét szabályozó rendelkezések helyes alkalmazásához szükséges.

(2) A kiviteli vagy újrakiviteli nyilatkozatokra a 218. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.

2. FEJEZET

Számítógépes vámáru-nyilatkozat

222. cikk

(1) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a nyilatkozattevő a 37. mellékletben említett írásbeli vámáru-nyilatkozat összes adatát vagy adatainak egy részét úgy helyettesítse, hogy az adatokat, amelyek megegyeznek az írásbeli vámáru-nyilatkozathoz szükséges adatokkal, az erre kijelölt vámhivatalnak számítógépes feldolgozás céljából kód formájában vagy a vámhatóság által meghatározott más formában összeállítva megküldi.

(2) A vámhatóság meghatározza az (1) bekezdésben említett adatok megküldéséhez kapcsolódó a feltételeket.

223. cikk

A vámhatóságok – többek között – az alábbiak szerint engedélyezhetik a számítógép használatát:

- megkövetelhetik, hogy a szóban forgó alakiságok teljesítéséhez szükséges adatokat az ő számítógépes vámárunyilatkozat-feldolgozási rendszerükbe táplálják be – ilyenkor nem szükséges az írásbeli vámáru-nyilatkozat,

- rendelkezhetnek úgy, hogy a 205. cikk (1) bekezdése szerinti vámáru-nyilatkozatot számítógépes adatbevitellel tegyék meg, amennyiben nem nyújtottak be vámáru-nyilatkozatnak megfelelő okmányt.

224. cikk

(1) Amennyiben az alakiságokat köz- vagy magántulajdonú számítógépes rendszer alkalmazásával teljesítik, a vámhatóság az azt kérő személyek számára engedélyezi a saját kezű aláírás olyan, végső soron kódok használatán alapuló, megfelelő azonosítási technikával történő helyettesítését, amely ugyanolyan jogi érvénnyel bír, mint a kézzel írott aláírás.

(2) A vámhatóság engedélyezheti az érintett személyek számára, hogy a 218–221. cikkben említett csatolandó okmányokat teljes egészében vagy részben számítógépen készítsék el és továbbítsák.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett könnyítések csak akkor adhatók meg, ha a vámhatóság által megállapított műszaki és adminisztrációs feltételek teljesülnek.

3. FEJEZET

Szóban vagy bármely más módon adott vámáru-nyilatkozatok

1. szakasz

Szóbeli vámáru-nyilatkozatok

225. cikk

Az alábbi áruk szabad forgalomba bocsátását célzó vámáru-nyilatkozatot szóban is meg lehet tenni:

a) nem kereskedelmi jellegű áruk esetén:

- az utasok személyi poggyászában található áruk, illetve

- a magánszemélyeknek küldött áruk, valamint

- egyéb elhanyagolható gazdasági jelentőségű esetekben, amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi;

b) kereskedelmi jellegű áruk esetén, amennyiben:

- az összérték szállítmányonként és nyilatkozattevőnként nem haladja meg a hatályban lévő közösségi rendelkezésekben megszabott statisztikai küszöbértéket, és

- a szállítmány nem része egy rendszeres, hozzá hasonló szállítmányokból álló sorozatnak, valamint

- az árukat nem független fuvarozó szállítja nagyobb szállítmány részeként;

c) a 229. cikkben említett áruk esetén, amennyiben azok mint tértiáruk mentességre jogosultak;

d) a 230. cikk b) és c) pontjában említett áruk esetén.

226. cikk

Vámáru-nyilatkozat szóban is adható az alábbi áruk kivitelekor:

a) nem kereskedelmi jellegű áruk:

- az utasok személyi poggyászában található áruk, illetve

- a magánszemélyek által küldött áruk;

b) a 225. cikk b) pontjában említett áruk;

c) a 231. cikk b) és c) pontjában említett áruk;

d) egyéb áruk elhanyagolható gazdasági jelentőségű esetekben, amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi.

227. cikk

(1) A vámhatóság rendelkezhet úgy, hogy a 225. és 226. cikk nem alkalmazható, amennyiben az áruk vámkezelését végző személy egy másik személy megbízásából vámügynökként jár el.

(2) Amennyiben a vámhatóság nincs meggyőződve a vámáru-nyilatkozat adatainak helyességéről vagy teljességéről, úgy írásbeli vámáru-nyilatkozatot követelhet meg.

228. cikk

Amennyiben a 225. vagy 226. cikk szerint szóban bejelentett árura behozatali vagy kiviteli vámkötelezettség áll fenn, a vámhatóság az érintett személynek a vámtartozás megfizetéséről elismervényt ad.

229. cikk

(1) Az alábbi áruk ideiglenes behozatala céljából szóbeli vámáru-nyilatkozat tehető a 696. cikkben megállapított feltételek szerint:

a) - a 685. cikkben felsorolt állatok és berendezések,

- a 679. cikkben felsorolt csomagolóanyagok,

- olyan rádiós és televíziós gyártási és közvetítő-berendezések, valamint az erre a célra különlegesen átalakított járművek és berendezéseik, amelyeket a Közösség vámterületén kívüli székhellyel rendelkező állami vagy magánszervezetek hoztak be, és amelyeket az ilyen berendezések és járművek behozatali eljárását engedélyező vámhatóságok jóváhagytak,

- a 671. cikk (2) bekezdése c) pontjának értelmében olyan műszerek és berendezések, amelyekre a szervátültetésre váró betegeknek segítséget nyújtó orvosoknak van szükségük;

b) a 232. cikkben említett áruk;

c) a vámhatóságok által engedélyezett egyéb áruk.

(2) Az (1) bekezdésben említett áruk tekintetében az ideiglenes behozatali eljárást lezáró újrakivitel esetében is lehet szóbeli vámáru-nyilatkozatot tenni.

2. szakasz

Egyéb módon megtett vámáru-nyilatkozatok

230. cikk

Az alábbiakat – amennyiben azokra vonatkozóan nem tettek kifejezett vámáru-nyilatkozatot – úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 233. cikkben meghatározott cselekmény révén szabad forgalomba bocsátás iránti vámáru-nyilatkozatot tettek:

a) olyan nem kereskedelmi jellegű, az utas személyi poggyászában található áruk, amelyek vagy a 918/83/EGK tanácsi rendelet [12] XI. címe I. fejezetének értelmében vagy tértiáru címén vámmentességet élveznek;

b) a 918/83/EGK tanácsi rendelet IX. és X. címe I. fejezetének értelmében vámmentességet élvező áruk;

c) tértiáruk címén vámmentességet élvező szállítóeszközök;

d) elhanyagolható jelentőségű forgalomban behozott áruk, amelyek a Vámkódex 38. cikke (4) bekezdésével összhangban mentesülnek a vámhivatalnak történő bemutatás kötelezettsége alól, feltéve, hogy behozatali vámok nem vonatkoznak rájuk.

231. cikk

Az alábbiakat – amennyiben azokra vonatkozóan nem tettek kifejezett vámáru-nyilatkozatot – úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 233. cikk b) pontjában meghatározott cselekmény révén kiviteli vámáru-nyilatkozatot tettek:

a) nem kereskedelmi jellegű, az utasok személyi poggyászában található áruk, melyekre kiviteli vámok nem vonatkoznak;

b) a Közösség vámterületén nyilvántartásba vett és újrabehozatalra szánt szállítóeszközök;

c) a 918/83/EGK tanácsi rendelet II. fejezetében említett áruk;

d) egyéb áruk elhanyagolható gazdasági jelentőségű esetekben, amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi.

232. cikk

(1) Az alábbiakat – amennyiben azokat írásban vagy szóban nem jelentették be a vámhatóság felé – úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 698. és 735. cikknek megfelelően a 233. cikkben meghatározott cselekmény révén ideiglenes behozatali vámáru-nyilatkozatot tettek:

a) az utasok által a 684. cikk szerinti sportcélokra, illetve személyi használatra behozott vagyontárgyak és áruk;

b) a 718–725. cikkben felsorolt szállítóeszközök.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett árukat sem írásban, sem szóban nem jelentették be a vámhatóság felé, azokat úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 233. cikkben említett cselekmény révén az ideiglenes behozatalt lezáró újrakiviteli vámáru-nyilatkozatot tettek.

233. cikk

A 230–232. cikk alkalmazásában vámáru-nyilatkozatnak tekintendő cselekmények az alábbiak lehetnek:

a) a vámhivatalhoz vagy a Vámkódex 38. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kijelölt vagy jóváhagyott bármely egyéb helyre szállított áruk esetén:

- a vámhivatal zöld vagy "nincs elvámolnivaló" folyosóján történő áthaladás, ha kétfolyosós rendszer működik,

- kétfolyosós rendszert nem működtető vámhivatalon történő áthaladás, önként tett vámáru-nyilatkozat nélkül,

- a "nincs elvámolnivaló" feliratú matricának vagy vámárunyilatkozat-címkének a rögzítése az utasszállító jármű szélvédőjén, ahol a nemzeti rendelkezések biztosítják ezt a lehetőséget;

b) a Vámkódex 38. cikkének (4) bekezdésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően az áruknak a vámhivatalnál történő bemutatási kötelezettség alóli mentessége esetén, a 231. cikk szerinti kivitel, valamint a 232. cikk (2) bekezdése szerinti újrakivitel esetén:

- a Közösség vámterületének határán történő egyszerű áthaladás.

234. cikk

(1) Amennyiben a 230–232. cikk feltételei teljesülnek, az árut akkor kell a Vámkódex 63. cikke szerint a vámhivatalnál bemutatottnak, a vámáru-nyilatkozatot elfogadottnak, a kiadást pedig engedélyezettnek tekinteni, amikor a 233. cikkben említett cselekmény megvalósul.

(2) Amennyiben egy ellenőrzés felfedi, hogy a 233. cikkben említett cselekmény megvalósult, de a behozott, illetve kivitt áruk nem felelnek meg a 230–232. cikkben meghatározott feltételeknek, az érintett árukat jogellenesen behozott vagy kivitt áruknak kell tekinteni.

3. szakasz

Az 1. és 2. szakaszra vonatkozó közös rendelkezések

235. cikk

A 225–232. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az árukra, amelyekre visszatérítések vagy más összegek kifizetését vagy vám visszafizetését kérik, vagy amelyekre tiltás vagy korlátozás vagy bármely más különleges alakiság vonatkozik.

236. cikk

Az 1. és 2. szakasz alkalmazásában "utas":

A. áru behozatala esetén:

1. minden olyan személy, aki ideiglenesen lép be a Közösség vámterületére, és akinek lakóhelye nem ott található, és

2. minden olyan személy, aki a Közösség vámterületére tér vissza, ahol egyébként lakóhellyel rendelkezik, miután ideiglenesen egy harmadik országban tartózkodott;

B. áru kivitele esetén:

1. minden olyan személy, aki ideiglenesen elhagyja a Közösség vámterületét, ahol egyébként lakóhellyel rendelkezik, és

2. minden olyan személy, aki ideiglenes ott-tartózkodását követően elhagyja a Közösség vámterületét, ahol egyébként nem rendelkezik lakóhellyel;

4. szakasz

Postai forgalom

237. cikk

(1) Az alábbi postai küldeményeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket bejelentettek a vámhatóságnál:

A. szabad forgalomba bocsátás céljából:

a) a Közösség vámterületére való beléptetés időpontjában:

- olyan levelezőlapok és levelek, amelyek kizárólag személyes jellegű üzeneteket tartalmaznak,

- Braille-írással írott levelek,

- nyomtatott anyagok, amelyekhez behozatali vámok nem kapcsolódnak, és

- minden egyéb, levél vagy postai csomagküldemény formájában küldött szállítmány, amely a Vámkódex 38. cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően mentes a vámhatóságnál való bemutatás kötelezettsége alól;

b) a vámhatóságnál történő bemutatás időpontjában:

- az a) pontban említettektől eltérő, levél vagy postai csomagküldemény formájában küldött szállítmányok, feltéve, hogy C1 és/vagy C2/CP3 vámáru-nyilatkozatot mellékeltek hozzájuk;

B. kivitel esetén:

a) olyan levél vagy postai csomagküldemény esetében, melyre kiviteli vámok nem vonatkoznak, a levél vagy postai csomagküldemény postahivatal által történő elfogadásakor;

b) olyan levél vagy postai csomagküldemény esetében, melyre kiviteli vámok vonatkoznak, a levél vagy postai csomagküldemény vámhatóságnál történő bemutatásakor, feltéve, hogy C1 és/vagy C2/CP3 vámáru-nyilatkozatot mellékeltek hozzá.

(2) Az (1) bekezdés A. pontjában említett esetekben a címzettet, az (1) bekezdés B. pontjában említett esetekben pedig a feladót kell nyilatkozattevőnek és adott esetben vámfizetésre kötelezettnek tekinteni. A vámhatóság rendelkezhet úgy, hogy a postaigazgatást kell nyilatkozattevőnek és adott esetben vámfizetésre kötelezettnek tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nem vámköteles árukat a Vámkódex 63. cikke értelmében a vámhatóságnál bemutatottaknak, a vámáru-nyilatkozatot elfogadottnak, a kiadást pedig engedélyezettnek kell tekinteni a következő esetekben:

a) behozatal esetén, amikor az árut a címzettnek kézbesítik;

b) kivitel esetén, amikor az árut a postahivatalok átvették.

(4) Amennyiben olyan levelet vagy postai csomagküldeményt, amely nem mentesül a Vámkódex 38. cikke (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján a vámhatóságnál történő bemutatás kötelezettsége alól, C1 és/vagy C2/CP3 vámáru-nyilatkozat nélkül mutatnak be, vagy ha ezek a vámáru-nyilatkozatok hiányosak, a vámhatóság határozza meg, hogy a vámáru-nyilatkozatot milyen formában kell megtenni, illetve kiegészíteni.

238. cikk

A 237. cikk nem alkalmazható:

- az olyan kereskedelmi célú árukat tartalmazó küldeményekre, amelyek összértéke meghaladja a Közösség hatályos rendelkezéseiben megállapított statisztikai küszöbértéket; a vámhatóságnak jogában áll magasabb küszöbértéket meghatározni,

- az olyan kereskedelmi célú árukat tartalmazó küldeményekre, amelyek egy rendszeres, azokhoz hasonló szállítmányokból álló sorozat részét képezik,

- arra az esetre, amikor a vámáru-nyilatkozat megtétele írásban, szóban, vagy számítógépes rendszer alkalmazásával történik,

- a 235. cikkben meghatározott árukat tartalmazó küldeményekre.

VIII. CÍM

AZ ÁRUK VÁMVIZSGÁLATA, A VÁMHIVATAL TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEI

239. cikk

(1) Az árut a vámhatóság által erre a célra kijelölt helyeken és időpontokban kell megvizsgálni.

(2) A vámhatóság azonban a nyilatkozattevő kérelmére engedélyezheti, hogy az áru vámvizsgálatára más helyeken és időpontokban kerüljön sor.

Minden ezzel kapcsolatosan felmerülő költség a nyilatkozattevőt terheli.

240. cikk

(1) Amennyiben a vámhatóság úgy határoz, hogy vámvizsgálatot tart, erről értesíti a nyilatkozattevőt, illetve annak képviselőjét.

(2) Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy az áruknak csak egy részét vizsgálja meg, értesíti a nyilatkozattevőt vagy annak képviselőjét, hogy mely tételeket kívánja vizsgálat alá vonni. A vámhatóság választásával szemben nincs helye ellentmondásnak.

241. cikk

(1) A nyilatkozattevő vagy az általa az áruk vizsgálatánál történő részvételre kijelölt személy a vámhatóság munkájának elősegítéséhez szükséges minden segítséget köteles megadni. Amennyiben a vámhatóság úgy találja, hogy a nyújtott segítség nem kielégítő, jogában áll megkövetelni a nyilatkozattevőtől, hogy jelöljön ki egy másik személyt, aki képes megadni a szükséges segítséget.

(2) Amennyiben a nyilatkozattevő megtagadja, hogy az áru vámvizsgálatánál jelen legyen, vagy hogy olyan személyt jelöljön ki, aki képes megadni a vámhatóság által szükségesnek tartott segítséget, az említett hatóság határidőt állapít meg a kötelezettség teljesítésére, kivéve, ha úgy dönt, hogy a vámvizsgálattól el lehet tekinteni.

Ha a nyilatkozattevő a határidő lejártával sem teljesítette a vámhatóság által megszabott követelményeket, a vámhatóság a Vámkódex 75. cikke a) pontjának alkalmazása céljából a nyilatkozattevő kockázatára és költségére lefolytatja az áru vámvizsgálatát, és amennyiben szükséges, igénybe veszi szakértő vagy bármely más személy szolgáltatását is a hatályos rendelkezések alapján.

(3) Azok a megállapítások, amelyeket az előző bekezdésben említett feltételek szerint elvégzett vámvizsgálat során tett a vámhatóság, ugyanolyan érvényűek, mintha a vizsgálat során a nyilatkozattevő jelen lett volna.

(4) A vámhatóságnak lehetősége van, hogy a (2) és (3) bekezdésben megállapított intézkedések helyett a vámáru-nyilatkozatot érvénytelennek tekintse, amennyiben az a tény, hogy a nyilatkozattevő megtagadta az áru vámvizsgálatán való személyes részvételt, illetve helyettesítésére olyan másik személy megjelölését, aki képes megadni a vámhatóságnak a szükséges segítséget, sem célja, sem tényleges hatása szerint nem akadályozza ezt a hatóságot abban, hogy olyan megállapítást tegyen, miszerint az áruknak az érintett vámeljárás alá vonását szabályozó rendelkezéseket megsértették, illetve sem célja, sem tényleges hatása szerint nem eredményezi a Vámkódex 66. cikkének (1) bekezdésében vagy 80. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megkerülését.

242. cikk

(1) Ha a vámhatóság mintavétel mellett dönt, erről értesíti a nyilatkozattevőt vagy annak képviselőjét.

(2) A mintavételt a vámhatóság maga hajtja végre. Jogában áll azonban felkérni a nyilatkozattevőt vagy az általa kijelölt személyt, hogy az ő felügyelete alatt végezze el a mintavételt.

A mintavételt a hatályos rendelkezésekben meghatározott módszerek alapján kell elvégezni.

(3) A mintaként vett árumennyiség nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amely az elemzéshez vagy részletesebb vizsgálathoz szükséges, beleértve az esetleges ellenőrző elemzést is.

243. cikk

(1) A nyilatkozattevő vagy az általa a mintavételnél történő részvételre kijelölt személy minden olyan segítséget köteles megadni a vámhatóságnak, amely a művelet elvégzéséhez szükséges.

(2) Amennyiben a nyilatkozattevő megtagadja, hogy a mintavételnél jelen legyen, vagy hogy másik személyt jelöljön ki a közreműködésre, vagy amennyiben az nem adja meg a vámhatóságnak a művelet elvégzéséhez szükséges valamennyi segítséget, akkor a 241. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

244. cikk

Amennyiben elemzés vagy részletes vizsgálat céljából a vámhatóság mintát vesz, engedélyezi a szóban forgó áru kiadását anélkül, hogy az elemzés vagy vizsgálat eredményére várna, kivéve, ha valamilyen más ok merül fel a kiadás megtagadására, és feltéve, hogy – amennyiben vámtartozás keletkezett vagy valószínűsíthetően keletkezhet – a szóban forgó vámtartozást lekönyvelték, és kifizették, vagy arra biztosítékot nyújtottak.

245. cikk

(1) A vámhatóság által mintaként vett árumennyiséget nem kell levonni a bejelentett mennyiségből.

(2) A kiviteli vagy passzív feldolgozási eljárás során, amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a vámhatóság engedélyezi a nyilatkozattevő számára, hogy az áruból vett mintamennyiséget a szállítmány kiegészítése érdekében azonos áruval pótolja.

246. cikk

(1) Amennyiben az elemzés vagy részletes vizsgálat során a minta nem semmisült meg, azt a nyilatkozattevő részére, annak kérelmére és költségére vissza kell szolgáltatni, ha arra a vámhatóságnak már nincs szüksége, különösen azután, hogy az ennek az elemzésnek vagy részletes vizsgálatnak az eredményein alapuló, a vámhatóság által hozott határozattal szemben a nyilatkozattevő már minden jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

(2) Amennyiben a nyilatkozattevő nem kéri, hogy a mintát részére visszaadják, akkor azt a vámhatóság megsemmisítheti, vagy megőrizheti. Különleges esetekben azonban a vámhatóság kötelezheti a nyilatkozattevőt, hogy a megmaradt mintát szállítsa el.

247. cikk

(1) Amennyiben a vámhatóság ellenőrzi a vámáru-nyilatkozatot és a kísérő okmányokat, illetve megvizsgálja az árut, akkor legalább a vámáru-nyilatkozat általa visszatartott példányán vagy egy ahhoz csatolt okmányon meg kell jelölnie az ellenőrzés vagy vizsgálat alapját és eredményét. Az áru részleges vizsgálata esetén a vizsgált szállítmányra vonatkozó adatokat úgyszintén fel kell tüntetnie.

Adott esetben a vámhatóságnak azt is fel kell tüntetnie a vámáru-nyilatkozaton, hogy a nyilatkozattevő vagy képviselője nem volt jelen.

(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat és a kísérő okmányok ellenőrzésének vagy az áruk vizsgálatának az eredménye nem egyezik meg a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatokkal, akkor a vámhatóságnak legalább a vámáru-nyilatkozat általa visszatartott példányán vagy egy ahhoz csatolt okmányon meg kell jelölnie azokat az adatokat, amelyeket figyelembe kell venni a szóban forgó árura vonatkozó terhek alkalmazásához, a kivitelhez kapcsolódó esetleges visszatérítések vagy egyéb összegek kiszámításához, valamint az azon vámeljárást szabályozó többi rendelkezés alkalmazásához, amely alá az árut bejelentették.

(3) A vámhatóság ténymegállításában adott esetben feltünteti az alkalmazott azonosítási módokat. Ezt dátummal látja el, és feltünteti rajta az azt kibocsátó vámtisztviselő azonosításához szükséges adatokat.

(4) Amennyiben a vámhatóság nem ellenőrzi a vámáru-nyilatkozatot, és nem is vizsgálja meg az árut, úgy nem kell záradékolnia sem a vámáru-nyilatkozatot, sem az (1) bekezdésben említett kísérő okmányt.

248. cikk

(1) A kiadás engedélyezése után el lehet végezni a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok szerint meghatározott behozatali vámok lekönyvelését. Amennyiben a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy az általa elvégzett vizsgálat magasabb összegű behozatali vámot eredményezhet, mint amely a vámáru-nyilatkozaton feltüntetett adatokból következik, úgy olyan biztosíték nyújtását követeli meg, amely elegendő a vámáru-nyilatkozat adatai szerint megállapított és az áruk után végül adott esetben fizetendő összegek közötti különbözet fedezésére. A nyilatkozattevő azonban a biztosíték nyújtása helyett kérheti annak a vámösszegnek az azonnali lekönyvelését, amelyet az áruk után esetleg végül fizetni fog.

(2) Amennyiben a vámhatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján olyan összegű behozatali vámot állapít meg, amely eltér a vámáru-nyilatkozatban megadott adatok alapján kiszabható összegtől, az áruk kiadása után az így megállapított összeget haladéktalanul le kell könyvelni.

(3) Amennyiben a vámhatóságnak megalapozott kétségei merülnek fel azt illetően, hogy valamely tiltást vagy korlátozást kell-e alkalmazni, és ez nem tisztázható, amíg a hatóságok által elvégzett ellenőrzések eredménye nem áll rendelkezésre, a szóban forgó árukat nem lehet kiadni.

249. cikk

(1) A kiadás formáját a vámhatóság határozza meg, kellőképpen figyelembe véve azt a helyet, ahol az áru található, valamint az áru felügyeletére vonatkozó külön rendelkezéseket.

(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot írásban nyújtották be, akkor azon vagy adott esetben a hozzá csatolt okmányon fel kell tüntetni a kiadás tényét és időpontját, és egy példányt vissza kell juttatni a nyilatkozattevőnek.

250. cikk

(1) Amennyiben a vámhatóság a Vámkódex 75. cikke a) pontjának második vagy harmadik francia bekezdésében felsorolt okok valamelyike miatt nem tudta engedélyezni az áruk kiadását, úgy határidőt állapít meg a nyilatkozattevőnek, hogy rendezze az áruk helyzetét.

(2) Amennyiben a nyilatkozattevő a Vámkódex 75. cikke a) pontjának második francia bekezdésében említett körülmények esetén elmulasztotta benyújtani a szükséges okmányokat az (1) bekezdésben említett határidőn belül, a szóban forgó vámáru-nyilatkozatot meg nem tettnek kell tekinteni, és a vámhivatal azt érvényteleníti. Ebben az esetben a Vámkódex 66. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Vámkódex 75. cikke a) pontjának harmadik francia bekezdésében említett körülmények esetén és a Vámkódex 66. cikke (1) bekezdésének első albekezdése vagy 182. cikke értelmében hozott intézkedések sérelme nélkül, amennyiben a nyilatkozattevő az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem fizette meg a fizetendő vámot, és nem is nyújtott annak összegére biztosítékot, úgy a vámhatóság előkészületeket tehet az áru értékesítésére. Ebben az esetben az árukat értékesíteni kell – amennyiben a szóban forgó vámhatóság tagállamának jogszabályai megengedik, szükség esetén kényszerértékesítés útján is –, kivéve, ha a szükséges feltételeket időközben teljesítették. A vámhatóság erről tájékoztatja a nyilatkozattevőt.

A vámhatóság a nyilatkozattevő kockázatára és költségére a szóban forgó árut a felügyelete alatt álló különleges helyiségbe vagy területre irányíthatja.

251. cikk

A Vámkódex 66. cikke (2) bekezdésétől eltérően a vámáru-nyilatkozatot az áru kiadását követően is érvényteleníteni lehet az alábbiak szerint:

1. amennyiben megállapítást nyer, hogy tévedésből a megfelelő vámeljárás helyett olyan vámeljárást kértek, amely behozatalivámteher-fizetéssel jár együtt, úgy a vámhatóság érvényteleníti a vámáru-nyilatkozatot, ha annak elfogadásától számított három hónapon belül erre vonatkozó kérelmet nyújtanak be hozzá, feltéve, hogy:

- az áru felhasználása nem sértette meg azon vámeljárás feltételeit, amely alá azt vonni kellett volna,

- a vámáru-nyilatkozat benyújtásakor az árut egy másik olyan vámeljárás alá vonásra szánták, amelynek valamennyi követelményét teljesítették, és

- az árut haladéktalanul azon vámeljárás alá vonják, amelyre ténylegesen szánták.

Az a vámáru-nyilatkozat, amely az árut az utóbb említett vámeljárás alá vonja, az érvénytelenített vámáru-nyilatkozat elfogadásának napjától hatályos.

Kivételes és megfelelően indokolt esetekben a vámhatóság engedélyezheti a három hónapos határidő túllépését;

2. amennyiben az áru tekintetében kiviteli vagy passzív feldolgozási eljárást kértek, a vámáru-nyilatkozatot érvényteleníteni kell, feltéve, hogy:

a) azon áruk esetében, amelyek kivitelivámteher-fizetési kötelezettség alá tartoznak, behozatalivám-visszatérítésre, kiviteli visszatérítésre vagy egyéb kivitellel kapcsolatos összegre vonatkozó kérelem tárgyát képezik, vagy amelyekre más különleges exportintézkedés vonatkozik:

- a nyilatkozattevő igazolást nyújt a kiviteli vámhivatal számára arra vonatkozóan, hogy az áru nem hagyta el a Közösség vámterületét,

- a nyilatkozattevő visszaszolgáltatja az említett vámhivatalnak a vámáru-nyilatkozat valamennyi példányát, valamint minden egyéb okmányt, amelyet annak elfogadásakor a részére kiállítottak,

- a nyilatkozattevő igazolja a kiviteli vámhivatalnál, hogy a szóban forgó árukra vonatkozó kiviteli nyilatkozat alapján kapott visszatérítéseket és egyéb összegeket visszafizette, vagy hogy az illetékes szervek megtették a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy azokat ne fizessék ki, és

- a nyilatkozattevő a hatályos rendelkezéseknek megfelelően teljesített minden olyan kötelezettséget, amelyet a kiviteli vámhivatal állapított meg az áru helyzetének rendezése érdekében.

A vámáru-nyilatkozat érvénytelenítése egyben a vámáru-nyilatkozattal együtt benyújtott kiviteli engedélyen vagy előzetes rögzítési igazoláson tett valamennyi módosítás visszavonását is jelenti.

Amennyiben a kiviteli nyilatkozaton szereplő árunak egy meghatározott határidőn belül el kell hagynia a Közösség vámterületét, a határidő betartásának elmulasztása a vonatkozó vámáru-nyilatkozat érvénytelenítésével jár;

b) egyéb áruk esetén a kiviteli vámhivatalt e rendelet 796. cikkének megfelelően tájékoztatni kell, hogy a bejelentett áru nem hagyta el a Közösség vámterületét.

3. Amennyiben az áru újrakivitele vámáru-nyilatkozat benyújtásával jár együtt, akkor a fenti 2. pontot kell megfelelően alkalmazni.

4. Amennyiben a közösségi árukat a Vámkódex 98. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint vonták vámraktározási eljárás alá, úgy ezen vámeljárás alá vonás céljából tett vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését kérelmezni lehet, és az végrehajtható, ha az áruk előírt vámjogi sorsa rendezésének elmulasztása esetére vonatkozó jogszabályokban meghatározott intézkedéseket megtették.

Amennyiben az áru vámraktározási eljárás alatt tartására megállapított határidő lejártáig nem kérvényezték a vonatkozó jogszabályokban megállapított vámjogi sors meghatározását, a vámhatóság megteszi az azon jogszabályokban előírt intézkedéseket.

252. cikk

Ha a vámhatóság a Vámkódex 75. cikke szerint értékesíti az árukat, úgy ezt a 188. cikkben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.

IX. CÍM

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK

1. FEJEZET

Meghatározások

253. cikk

(1) A hiányos vámáru-nyilatkozat esetén követendő eljárás lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy kellően indokolt esetben olyan vámáru-nyilatkozatot is elfogadjon, amely nem tartalmazza az összes szükséges adatot, vagy amelyhez nem csatolták a szóban forgó vámeljáráshoz szükséges valamennyi okmányt.

(2) Az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás lehetővé teszi, hogy az árukat a szóban fogó vámeljárás alá vonják egy egyszerűsített vámáru-nyilatkozat benyújtása mellett, amit követően kiegészítő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani, amely lehet általános, időszakos vagy összegző jellegű.

(3) A helyi vámkezelési eljárás lehetővé teszi, hogy az áruk szóban fogó vámeljárás alá vonását az érintett személy helyiségében vagy területén vagy a vámhatóság által megjelölt vagy jóváhagyott más helyen végezzék el.

2. FEJEZET

Az áruk szabad forgalomba bocsátására irányuló vámáru-nyilatkozatok

1. szakasz

Hiányos vámáru-nyilatkozatok

254. cikk

A szabad forgalomba bocsátást célzó vámáru-nyilatkozatokat a vámhatóság a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhatja anélkül, hogy azokon feltüntették volna a 37. mellékletben felsorolt minden egyes adatot, feltéve, hogy tartalmazzák legalább az egységes vámokmány 1. rovatának (első és második alrovatának), 14., 21., 31., 37., 40. és 54. rovatának adatait és:

- az áruk megfelelő pontosságú leírását ahhoz, hogy a vámhatóság haladéktalanul és egyértelműen meg tudja határozni az árunak a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámai vagy -alszámai szerinti besorolását,

- ha az árukra értékvám-fizetési kötelezettség keletkezik, azok vámértékét, vagy ha a nyilatkozattevő nincs olyan helyzetben, hogy meghatározza ezt az értéket, akkor olyan ideiglenes értékmegjelölést, amelyet a vámhatóság elfogadhatónak tart, kellőképpen figyelembe véve különösen a nyilatkozattevő rendelkezésére álló adatokat,

- minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a szabad forgalomba bocsátásukat szabályozó rendelkezések végrehajtása, valamint az áru kiadását megelőzően szükséges biztosíték összegének megállapítása érdekében.

255. cikk

(1) Azokhoz a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatokhoz, amelyeket a vámhatóság a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhat a szükséges okmányok valamelyikének csatolása nélkül is, legalább azokat az okmányokat csatolni kell, amelyeket a bejelentett áruk szabad forgalomba bocsátása előtt be kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az olyan vámáru-nyilatkozatot, amelyhez nem csatolták az áru szabad forgalomba bocsátása előtt benyújtandó okmányt vagy okmányokat, el lehet fogadni akkor, ha a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazolták, hogy:

a) a szóban forgó okmány létezik, és érvényes;

b) az okmányt a nyilatkozattevő akaratán kívül álló okok miatt nem csatolták a vámáru-nyilatkozathoz;

c) a vámáru-nyilatkozat elfogadásának bármilyen késedelme megakadályozná az áru szabad forgalomba bocsátását, vagy a miatt az árura magasabb vámtételt kellene fizetni.

A hiányzó okmányokra vonatkozó adatokat minden esetben fel kell tüntetni a vámáru-nyilatkozaton.

256. cikk

(1) A vámhatóság által a nyilatkozattevő részére a vámáru-nyilatkozat elfogadásakor a hiányzó adatok közlésére vagy a hiányzó okmányok benyújtására engedélyezett határidő nem haladhatja meg a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjától számított egy hónapot.

Csökkentett vagy nulla behozatali vámtétel alkalmazásához szükséges okmány esetén, amennyiben a vámhatóság alapos okkal feltételezi, hogy a hiányos vámáru-nyilatkozattal kísért áru ilyen csökkentett vagy nulla vámtétel alá sorolható, a nyilatkozattevő kérelmére további határidőt engedélyezhet a szóban forgó okmány benyújtására. Ez a további határidő nem lehet hosszabb három hónapnál.

Amennyiben a közlendő hiányzó adatok vagy a benyújtandó okmányok a vámértékre vonatkoznak, a vámhatóság – ha ez feltétlenül szükségesnek bizonyul – hosszabb határidőt állapíthat meg, vagy az előzetesen megállapított határidőt meghosszabbíthatja. Az engedélyezett teljes időszaknál számba kell venni a hatályos előírt időszakokat.

(2) Amennyiben a csökkentett vagy nulla behozatali vámtétel a szabad forgalomba bocsátott árura kizárólag bizonyos vámkontingensek vagy vámplafonok mértékéig alkalmazható, akkor az árut az engedélyezett mennyiségbe csak akkor lehet beleszámolni, ha ténylegesen benyújtják azt az okmányt, amely a csökkentett vagy nulla vámtétel alkalmazásának feltétele. Ezt az okmányt minden esetben be kell nyújtani:

- vámplafon esetén azon időpont előtt, amikor valamely közösségi intézkedés a szokásos behozatali vámok kiszabását visszaállítja,

- vámkontingensek esetén a megállapított mennyiségi határok elérése előtt.

(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül is benyújtható azon okmány, amelynek benyújtása a csökkentett vagy nulla vámtétel alkalmazásának feltétele, azon határidő lejárta után is, amelyre a csökkentett vagy nulla vámtételt megállapították, feltéve, hogy a szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot ezen időpont előtt elfogadták.

257. cikk

(1) A hiányos vámáru-nyilatkozatnak a vámhatóság részéről történő elfogadása nem akadályozhatja meg vagy nem késleltetheti az így bejelentett áru kiadását, feltéve, hogy ezt egyéb okok nem akadályozzák. A 248. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az áruk kiadása az alábbi (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelően történik.

(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat elfogadása idején hiányzó adatok, illetve alátámasztó okmányok késedelmes közlése, benyújtása nem befolyásolja az említett vámáru-nyilatkozatban feltüntetett áru után fizetendő vámösszeget, a vámhatóság a szokásos módon kiszámított fizetendő összeget haladéktalanul lekönyveli.

(3) Amennyiben a 254. cikknek megfelelően valamely vámáru-nyilatkozat ideiglenes értékmegjelölést tartalmaz, a vámhatóság:

- az ezen értékmegjelölés alapján meghatározott vámösszeget haladéktalanul lekönyveli,

- szükség esetén megköveteli olyan biztosíték nyújtását, amely elegendő ezen összeg és az áruk után végül adott esetben fizetendő összeg közötti különbség fedezésére.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a vámáru-nyilatkozat elfogadása idején hiányzó adatok vagy valamely alátámasztó okmány késedelmes közlése, benyújtása befolyásolhatja azon vámösszeget, amely az említett vámáru-nyilatkozatban feltüntetett áru után fizetendő, a vámhatóság az alábbiak szerint jár el:

a) ha bármely hiányzó adat vagy alátámasztó okmány késedelmes közlése, benyújtása csökkentett vámtétel alkalmazásához vezethet,

- a csökkentett vámtétel szerint fizetendő behozatali vámokat haladéktalanul lekönyveli,

- megköveteli olyan biztosíték nyújtását, amely fedezi a különbséget az említett összeg és azon összeg között, amelyet akkor kellene fizetni, ha a behozatali vámot a szóban forgó árura a szokásos vámtétel szerint számítanák ki;

b) ha bármely hiányzó adat vagy alátámasztó okmány késedelmes közlése, benyújtása az áruk vámmentes beléptetéséhez vezethet, a vámhatóság megköveteli olyan biztosíték nyújtását, amely fedezi azt az összeget, amelyet akkor kellene fizetni, ha a behozatali vámot a szóban forgó árura a szokásos vámtétel szerint szabnák ki.

(5) Minden utólag – különösen a vámérték végleges meghatározásának eredményeképpen – felmerülő változtatás sérelme nélkül, a nyilatkozattevő a biztosíték nyújtása helyett kérheti az alábbi összeg haladéktalan lekönyvelését:

- azon vámösszeg, amelyet az áru után végül adott esetben fizetni kell, amennyiben a (3) bekezdés második francia bekezdését vagy a (4) bekezdés a) pontjának második francia bekezdését kell alkalmazni, vagy

- a szokásos vámtétel szerint számított vámösszeg, amennyiben a (4) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

258. cikk

Amennyiben a 256. cikkben említett határidő lejártakor a nyilatkozattevő még nem közölte az áru vámértékének végleges meghatározásához szükséges részleteket, vagy a hiányzó adatok vagy okmányok benyújtását elmulasztotta, a vámhatóság haladéktalanul lekönyveli a szóban forgó áru után fizetendő vámként a 257. cikk (3) bekezdésének második francia bekezdésében, a 257. cikk (4) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében és a 257. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek alapján nyújtott biztosítéknak megfelelő összeget.

259. cikk

A 254–257. cikkben meghatározott feltételek szerint elfogadott hiányos vámáru-nyilatkozatot a nyilatkozattevő kiegészítheti, vagy a vámhatóság beleegyezésével olyan vámáru-nyilatkozattal helyettesítheti, amely megfelel a Vámkódex 62. cikkében megállapított feltételeknek.

Bármely vámösszeg megállapítása és az áru szabad forgalomba bocsátását szabályozó egyéb rendelkezés alkalmazása tekintetében mindkét esetben a hiányos vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontja lesz irányadó.

2. szakasz

Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás

260. cikk

(1) A nyilatkozattevő valamennyi szükséges adatot tartalmazó írásbeli kérelmére a 261. és 262. cikkben megállapított feltételek szerint és módon engedélyt kap arra, hogy a szabad forgalomba bocsátás iránti nyilatkozatot egyszerűsített formában tegye meg, amikor az árut a vámhatóságnak bemutatja.

(2) Ezen egyszerűsített vámáru-nyilatkozat formája lehet:

- az egységes vámokmányon tett hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy

- valamely adminisztratív vagy kereskedelmi okmány, amelyhez csatolják a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet.

Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak legalább az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

(3) Ha a körülmények ezt indokolják, a vámhatóság megengedheti, hogy a (2) bekezdés második francia bekezdésében említett szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet egy általános kérelem helyettesítse, amely egy adott időtartamon belül valamennyi szabad forgalomba bocsátási eljárásra vonatkozik. Az ilyen általános kérelemre válaszként megadott engedélyre történő hivatkozást rá kell vezetni az (1) bekezdésnek megfelelően bemutatott kereskedelmi vagy adminisztratív okmányra.

(4) Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozathoz minden olyan okmányt csatolni kell, amelynek benyújtása az áru szabad forgalomba bocsátásának biztosításához szükséges. Ebben az esetben a 255. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.

(5) Ezt a cikket a 278. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

261. cikk

(1) A 260. cikkben említett engedély a nyilatkozattevőnek akkor adható meg, amennyiben biztosítani lehet a behozatali tilalmak vagy korlátozások vagy az áruk szabad forgalomba bocsátását szabályozó egyéb rendelkezések betartásának hatékony ellenőrzését.

(2) Az ilyen engedély iránti kérelmet főszabályként el kell utasítani, ha a kérelmet benyújtó személy:

- a vámjogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,

- csak esetenként kéri az áruk szabad forgalomba bocsátását.

Az engedély iránti kérelem akkor is elutasítható, ha a szóban forgó személy egy olyan másik személy nevében jár el, aki csak esetenként kéri az áruk szabad forgalomba bocsátását.

(3) A Vámkódex 9. cikkének sérelme nélkül az engedély a (2) bekezdésben felsorolt esetekben visszavonható.

262. cikk

(1) A 260. cikkben említett engedélyben:

- meg kell jelölni az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat elfogadására illetékes vámhivatal(oka)t,

- meg kell határozni az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatok formáját és tartalmát,

- meg kell határozni azokat az árukat, amelyekre az engedély vonatkozik, és azokat az adatokat, amelyeket az áruk azonosítása céljából az egyszerűsített vámáru-nyilatkozaton fel kell tüntetni,

- fel kell hívni a figyelmet az érintett személy által az esetlegesen felmerülő vámtartozás fedezésére nyújtandó biztosítékra.

Az engedélyben meg kell határozni a kiegészítő vámáru-nyilatkozatok formáját és tartalmát is, valamint ki kell tűzni azokat a határidőket, amelyeken belül azokat az e célra kijelölt vámhatóságnál be kell nyújtani.

(2) A vámhatóság eltekinthet a kiegészítő vámáru-nyilatkozat benyújtásától, ha az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat olyan árukra vonatkozik, amelyek értéke nem éri el a hatályos közösségi rendelkezésekben foglalt statisztikai küszöbértéket, és az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat már tartalmazza a szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges valamennyi adatot.

3. szakasz

Helyi vámkezelési eljárás

263. cikk

A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyt a 264–266. cikkben megállapított feltételek szerint és módon minden személynek meg kell adni, aki az árukat a saját helyiségében vagy területén, vagy a 253. cikkben megjelölt egyéb helyeken kívánja szabad forgalomba bocsátani, és aki a vámhatóságnál e célból az engedély megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazó írásbeli kérelmet nyújt be:

- olyan áruk tekintetében, amelyek közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan a fent említett személy a rendeltetési hivatalnál elvégzendő egyszerűsített eljárások igénybevételére vonatkozó engedéllyel rendelkezik a 406–409. cikkben foglaltak szerint,

- olyan áruk tekintetében, amelyeket már korábban gazdasági vámeljárás alá vontak, a 278. cikk sérelme nélkül,

- olyan áruk tekintetében, amelyeket – a Vámkódex 40. cikke szerinti vám elé állításukat követően – az említett helyiségekbe vagy területekre vagy helyekre küldenek az első francia bekezdésben említettektől eltérő árutovábbítási eljárásban,

- olyan áruk tekintetében, amelyeket a vám elé állítás követelménye alóli mentesítéssel hoznak be a Közösség vámterületére a Vámkódex 41. cikkének b) pontja szerint.

264. cikk

(1) A 263. cikkben említett engedélyt meg kell adni, ha:

- a kérelmező nyilvántartása lehetővé teszi, hogy a vámhatóság hatékony – elsősorban utólagos – ellenőrzéseket végezhessen,

- biztosítható a behozatali tilalmak vagy korlátozások vagy a szabad forgalomba bocsátást szabályozó bármilyen egyéb rendelkezések betartásának hatékony ellenőrzése.

(2) Az engedély iránti kérelmet főszabályként el kell utasítani, amennyiben a kérelmező:

- a vámjogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,

- csak esetenként kéri áruk szabad forgalomba bocsátását.

265. cikk

(1) A Vámkódex 9. cikkének sérelme nélkül, a vámhatóság eltekinthet az engedély visszavonásától, ha:

- az engedélyes a vámhatóság által megszabott határidőn belül teljesíti kötelezettségeit, vagy

- valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása nem befolyásolja érdemben az eljárás lefolytatását.

(2) Az engedélyt főszabályként vissza kell vonni, ha a 264. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében említett eset merül fel.

(3) Az engedély visszavonható, ha a 264. cikk (2) bekezdése második francia bekezdésében említett eset merül fel.

266. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a vámhatóság meggyőződhessen az eljárás megfelelő lefolytatásáról, a 263. cikkben említett engedélyes az áruk e célra kijelölt helyre történő megérkezésekor:

a) a vámhatóság által meghatározott formában és módon köteles a vámhatóságot értesíteni az áruk megérkezéséről azok kiadása érdekében;

b) az említett árukat köteles nyilvántartásba venni; az ilyen nyilvántartásba vételt bármilyen más alakiság helyettesítheti, amely a vámhatóság által előírtakhoz hasonló biztosítékot kínál. A nyilvántartásba történő bejegyzésben fel kell tüntetni annak időpontját és az áruk azonosításához szükséges adatokat;

c) köteles a vámhatóság rendelkezésére bocsátani minden olyan okmányt, amelynek benyújtása a szabad forgalomba bocsátást szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges lehet.

(2) A vámhatóság, azzal a feltétellel, hogy ez nem befolyásolja az eljárások megfelelő lefolytatásának ellenőrzését:

a) engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett értesítést közvetlenül az áruk megérkezése előtt tegyék meg;

b) bizonyos különleges körülmények között, amennyiben a szóban forgó áruk jellege és az áruforgalom gyorsasága ezt indokolja, a vámhatóság mentesítheti az engedélyest azon kötelezettség alól, hogy az áruk érkezéséről minden egyes alkalommal tájékoztassa az illetékes vámhivatalt, feltéve, hogy az engedélyes az említett vámhivatal rendelkezésére bocsát minden olyan adatot, amelyet a vámhatóság az áruk vizsgálatára vonatkozó jogának gyakorlásához szükségesnek tart.

Ebben az esetben az áruknak az érintett személy nyilvántartásába történő felvétele egyenértékű az áruk kiadásával.

267. cikk

A 263. cikkben említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, és meg kell jelölni különösen:

- azon árukat, amelyekre az engedély vonatkozik,

- a 266. cikkben említett kötelezettségek formáját és az érintett személy által nyújtandó biztosítékra való figyelemfelhívást,

- a vámáruk kiadásának időpontját,

- azon határidőt, amelyen belül a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot az e célra kijelölt illetékes vámhivatalhoz be kell nyújtani,

- azon feltételeket, amelyek mellett az árukra vonatkozóan általános, időszakos vagy összegző vámáru-nyilatkozatot kell tenni.

3. FEJEZET

A gazdasági vámeljárásokra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok

1. szakasz

A gazdasági vámeljárások megindítása

1. alszakasz

Vámraktározási eljárás alá vonás

A. Hiányos vámáru-nyilatkozatok

268. cikk

(1) Azon vámraktározási eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatnak, amelyet az eljárást megindító vámhivatal a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhat anélkül, hogy az tartalmazná a 37. mellékletben felsorolt adatok mindegyikét, tartalmaznia kell legalább az azon áruk azonosításához szükséges adatokat, amelyekre a vámáru-nyilatkozat vonatkozik, beleértve az áruk mennyiségét.

(2) A 255., 256. és 259. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Ez a cikk nem vonatkozik az 529–534. cikkben említett közösségi mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatokra.

B. Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás

269. cikk

(1) A nyilatkozattevő kérelmére a 270. cikkben foglalt feltételek szerint és módon engedélyezni kell, hogy az áru vám elé állításakor az áruk vámeljárás alá vonása iránti vámáru-nyilatkozatot egyszerűsített formában tegye meg.

Ennek az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak a formája lehet:

- a 268. cikkben meghatározott típusú hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy

- olyan adminisztratív vagy kereskedelmi okmány, amelyhez csatolták az áruk vámeljárás alá vonására irányuló kérelmet.

Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 268. cikk (1) bekezdésében említett adatokat.

(2) Amennyiben ezt az eljárást D típusú vámraktárral kapcsolatban alkalmazzák, az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni az érintett áruk jellegét is, olyan részletességgel, amely lehetővé teszi azonnali és egyértelmű besorolásukat, valamint fel kell tüntetni a vámértéket is.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás nem alkalmazható a B és F típusú vámraktárakra, sem pedig az 529–534. cikkben említett közösségi mezőgazdasági termékek – bármely típusú raktárt illető – vámraktározási eljárás alá vonására.

270. cikk

(1) A 269. cikk (1) bekezdésében említett kérelmet írásban kell benyújtani, és annak az engedély megadásához szükséges minden adatot tartalmaznia kell.

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a 269. cikk (1) bekezdésében említett kérelem egy meghatározott határidőn belül lefolytatandó eljárásokra vonatkozó általános kérelemmel helyettesíthető.

Ebben az esetben a kérelmet a 497–502. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kell kiállítani, és a vámraktár működtetésére irányuló kérelemmel együtt vagy az eredeti engedély módosításaként be kell nyújtani ahhoz a vámhatósághoz, amely a vámeljárásra vonatkozó engedélyt kiadta.

(2) A 269. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt az érintett személynek meg kell adni, feltéve, hogy ez nem befolyásolja az eljárás megfelelő lefolytatását.

(3) Az ilyen engedélyt főszabályként meg kell tagadni, ha:

- az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges biztosítékok hiányoznak,

- az érintett személy csak esetenként kéri áruk ezen vámeljárás alá vonását,

- az érintett személy a vámjogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette.

(4) A Vámkódex 9. cikkének sérelme nélkül, az engedélyt a (3) bekezdésben meghatározott esetekben vissza lehet vonni.

271. cikk

(1) A 269. cikk (1) bekezdésében említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, beleértve:

- az áruk vámraktározási eljárás alá vonására illetékes vámhivatalt vagy vámhivatalokat,

- az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatok formáját és tartalmát.

Kiegészítő vámáru-nyilatkozatra nincs szükség.

C. Helyi vámkezelési eljárás

272. cikk

(1) A helyi vámkezelési eljárás igénybevételére vonatkozó engedélyt a (2) bekezdésben és a 273. és 274. cikkben megállapított feltételek szerint és módon kell megadni.

(2) A 269. cikk (2) bekezdését és a 270. cikket megfelelően alkalmazni kell.

273. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a vámhatóság biztosíthassa a vámraktározási eljárás megfelelő lefolytatását, az engedélyes az áruk e célra kijelölt helyre történő megérkezésekor:

a) a felügyeletet ellátó vámhivatal által meghatározott formában és módon köteles e vámhivatalt értesíteni az áruk megérkezéséről;

b) az említett árukat köteles felvenni a raktárnyilvántartásba;

c) köteles a felügyeletet ellátó vámhivatal rendelkezésére bocsátani minden, az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó okmányt.

A b) pontban említett raktárnyilvántartásba történő bejegyzésnek tartalmaznia kell legalább néhány, az áruk kereskedelmi azonosításához használt adatot, beleértve az áruk mennyiségét.

(2) A 266. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.

274. cikk

A 272. cikk (1) bekezdésében említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, és meg kell jelölni különösen:

- azon árukat, amelyekre az eljárás vonatkozik,

- a 273. cikkben említett kötelezettségek formáját,

- az áruk kiadásának időpontját.

Kiegészítő vámáru-nyilatkozatra nincs szükség.

2. alszakasz

Aktív feldolgozási, vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve ideiglenes behozatali eljárás alá vonás

A. Hiányos vámáru-nyilatkozatok

275. cikk

(1) Az áruk passzív feldolgozástól, illetve vámraktározástól eltérő egyéb gazdasági vámeljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatoknak, amelyeket az eljárást megindító vámhivatal a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhat anélkül, hogy azok tartalmaznák a 37. mellékletben felsorolt valamennyi adatot, vagy amelyekhez nem csatolták a 220. cikkben felsorolt egyes okmányokat, tartalmazniuk kell legalább az egységes vámokmány 14., 21., 31., 37., 40. és 54. rovatában említett adatokat, a 44. rovatban pedig az engedélyre való hivatkozást, vagy:

- a kérelemre való hivatkozást, amennyiben az 556. cikk (1) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni, vagy

- az 568. cikk (3) bekezdésében, a 656. cikk (3) bekezdésében vagy a 695. cikk (3) bekezdésében említett adatokat, amennyiben azok ebben a rovatban feltüntethetők, ha az engedély kibocsátására vonatkozó egyszerűsített eljárásokat lehet alkalmazni.

(2) A 255., 256. és a 259. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Az áruk vám-visszatérítési eljárás keretében történő aktív feldolgozási eljárás alá vonása esetén a 257. és 258. cikket szintén értelemszerűen alkalmazni kell.

B. Egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési eljárás

276. cikk

A 260–267. és a 270. cikkben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az ezen alszakasz hatálya alá tartozó gazdasági vámeljárások céljából bejelentett árukra.

3. alszakasz

Passzív feldolgozási eljárás céljából bejelentett áruk

277. cikk

A 279–289. cikk kivitel céljából bejelentett árukra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a passzív feldolgozási eljárás keretében történő kivitel céljára bejelentett árukra.

2. szakasz

A gazdasági vámeljárások lezárása

278. cikk

(1) A passzív feldolgozástól, illetve vámraktározástól eltérő gazdasági vámeljárások lezárása esetén a szabad forgalomba bocsátásra, a kivitelre és az újrakivitelre vonatkozó egyszerűsített eljárások alkalmazhatók. Újrakivitel esetén a 279–289. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az áruknak a passzív feldolgozási eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátására a 254–267. cikk rendelkezései szerinti egyszerűsített eljárások alkalmazhatók.

(3) A vámraktározási eljárás lezárása esetén a szabad forgalomba bocsátásra, a kivitelre és az újrakivitelre vonatkozó egyszerűsített eljárások alkalmazhatók.

Mindemellett azonban:

a) az áruk F típusú vámraktárba történő betárolása esetén nem engedélyezhető az egyszerűsített eljárás;

b) az áruk B típusú vámraktárba történő betárolása esetén csak a hiányos vámáru-nyilatkozat és az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazható;

c) valamely D típusú vámraktárra vonatkozó engedély kibocsátása a szabad forgalomba bocsátásra irányuló helyi vámkezelési eljárás automatikus alkalmazását vonja maga után.

Olyan esetekben azonban, amikor az érintett személy valamely olyan tehermegállapítási szabály alkalmazását kívánja igénybe venni, amely az áruk fizikai megvizsgálása nélkül nem állapítható meg, ezen eljárás nem alkalmazható. Ebben az esetben olyan egyéb vámeljárások alkalmazhatók, amelyek az áruk vám elé állításával járnak;

d) az egyszerűsített eljárások nem alkalmazhatók azokra a közösségi mezőgazdasági termékekre, amelyeket az 529–534. cikk értelmében vámraktározási eljárás alá vontak.

4. FEJEZET

Kiviteli vámáru-nyilatkozatok

279. cikk

A kiviteli vámhivatalnál a 792. cikk rendelkezései szerint elvégzendő alakiságok az ebben a fejezetben szereplő rendelkezések szerint egyszerűsíthetők.

A 793–796. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a fejezetre.

1. szakasz

Hiányos vámáru-nyilatkozatok

280. cikk

(1) A kiviteli nyilatkozatokat a vámhivatal a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhatja anélkül, hogy azok a 37. mellékletben felsorolt valamennyi adatot tartalmaznák, feltéve, hogy legalább az egységes vámokmány 1. (első alrovat), 2., 14., 17., 31., 33., 38., 44. és 54. rovatában említett adatokat tartalmazzák, és:

- amennyiben az árukra kiviteli vámok vagy bármely egyéb, a közös agrárpolitika keretében előírt intézkedések vonatkoznak, minden olyan adatot, amely az ilyen vámok kiszabásához vagy intézkedések megfelelő meghozatalához szükséges,

- az áruk azonosításához, az azok kivitelét szabályozó rendelkezések alkalmazásához vagy a kivitelüket megelőzően szükséges biztosíték összegének meghatározásához szükségesnek tartott minden további adatot.

(2) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a nyilatkozattevő ne töltse ki a 17. és 33. rovatot, azzal a feltétellel, hogy kijelenti, hogy a szóban forgó áruk kivitele nem esik tilalom vagy korlátozás alá, és a vámhatóságnak nincs oka kételkedni ebben, továbbá hogy az áruk leírása lehetővé teszi azok Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásának azonnali és egyértelmű meghatározását.

(3) A 3. számú példány 44. rovatában az alábbi bejegyzések valamelyikének kell szerepelnie:

- Exportación simplificada

- Forenklet udførsel

- Vereinfachte Ausfuhr

- Απλουστευμένη εξαγωγή

- Simplified exportation

- Exportation simplifée

- Esportazione semplificata

- Vereenvoudigde uitvoer

- .

(4) A 255–259. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a kiviteli nyilatkozatokra.

281. cikk

A 789. cikk alkalmazása esetén a kiegészítő vagy helyettesítő vámáru-nyilatkozatokat az exportőr letelepedési helye szerint illetékes vámhivatalhoz lehet benyújtani. Amennyiben az alvállalkozó valamely más tagállamban letelepedett, mint az exportőr, ez a lehetőség csak azzal a feltétellel vehető igénybe, ha az érintett tagállamok igazgatásai egymással erre vonatkozóan megállapodást kötöttek.

A hiányos vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni azt a vámhivatalt, ahová a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot be fogják nyújtani. Az a vámhivatal, ahová a hiányos vámáru-nyilatkozatot benyújtják, megküldi az 1. és 2. számú példányokat azon vámhivatalhoz, ahová a kiegészítő vagy helyettesítő vámáru-nyilatkozatot benyújtják.

2. szakasz

Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás

282. cikk

(1) Az engedély megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazó írásbeli kérelemre a nyilatkozattevő – a 261. és 262. cikkben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazása mellett – engedélyt kap arra, hogy az áruk vám elé állításakor a kiviteli nyilatkozatot egyszerűsített formában tegye meg.

(2) A 288. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatot a hiányos egységes vámokmány formájában kell megtenni, amelynek legalább az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmaznia kell. A 280. cikk (3) és (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

3. szakasz

Helyi vámkezelési eljárás

283. cikk

A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyt a 284. cikkben foglalt feltételek szerint és módon írásbeli kérelmére minden olyan személynek (a továbbiakban: elfogadott exportőr) meg kell adni, aki a kiviteli eljárást a saját helyiségében vagy területén vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott más helyen kívánja lefolytatni.

284. cikk

A 264. és 265. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

285. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a vámhatóság meggyőződhessen az eljárás megfelelő módon történő lefolytatásáról, az elfogadott exportőr az áruknak a 283. cikkben említett helyekről történő elszállítása előtt:

a) a vámhatóság által meghatározott formában és módon köteles a vámhatóságot értesíteni az áruk elszállításáról azok kiadása érdekében;

b) az említett árukat köteles nyilvántartásba venni. Az ilyen nyilvántartásba vételt bármilyen más alakiság helyettesítheti, amely a vámhatóság által előírtakhoz hasonló biztosítékot nyújt. A nyilvántartásba történő bejegyzésben fel kell tüntetni annak időpontját és az áruk azonosításához szükséges adatokat;

c) köteles a vámhatóság rendelkezésére bocsátani minden olyan okmányt, amelynek benyújtása az áruk kivitelét szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges lehet.

(2) Bizonyos különleges körülmények között, amennyiben a szóban forgó áruk jellege és a kiviteli áruforgalom gyorsasága ezt indokolja, a vámhatóság mentesítheti az elfogadott exportőrt azon kötelezettség alól, hogy az áruk elszállításáról minden egyes alkalommal tájékoztassa az illetékes vámhivatalt, feltéve, hogy az említett vámhivatal rendelkezésére bocsát minden olyan adatot, amelyet a vámhatóság adott esetben az áruk vizsgálatára vonatkozó jogának gyakorlásához szükségesnek tart.

Ebben az esetben az áruknak az elfogadott exportőr nyilvántartásába történő felvétele egyenértékű az áruk kiadásával.

286. cikk

(1) Annak ellenőrzésére, hogy az áruk ténylegesen elhagyták a Közösség vámterületét, az egységes vámokmány 3. számú példánya szolgál a kiléptetés igazolásául.

Az engedélyben elő kell írni, hogy az egységes vámokmány 3. számú példányát előzetesen hitelesíttetni kell.

(2) Az előzetes hitelesítés az alábbi módok valamelyikén történhet:

a) az A rovat előre ellátható az illetékes vámhivatal bélyegzőlenyomatával és az említett vámhivatal egy tisztviselőjének aláírásával;

b) az elfogadott exportőr egy különleges, a 62. mellékletben bemutatott mintának megfelelő bélyegzővel lebélyegezheti a vámáru-nyilatkozatot.

E bélyegző lenyomata előre rányomtatható a nyomtatványokra, ha a nyomtatást egy erre engedéllyel rendelkező nyomdára bízzák.

(3) Az áruk elindítása előtt az elfogadott exportőr köteles:

- elvégezni a 285. cikkben említett alakiságokat,

- feltüntetni az egységes vámokmány 3. számú példányán az áruk nyilvántartásba vételére történő hivatkozást, valamint a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően kitöltött 3. számú példány 44. rovatának tartalmaznia kell:

- az engedély számát és a kibocsátó vámhivatal nevét,

- a 280. cikk (3) bekezdésében említett bejegyzések valamelyikét.

287. cikk

(1) A 283. cikkben említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, és meg kell jelölni különösen:

- azon árukat, amelyekre az engedély vonatkozik,

- a 285. cikkben említett kötelezettségek formáját,

- az áruk kiadásának időpontját,

- a 3. számú példány tartalmát és érvényesítésének módszereit,

- a kiegészítő vámáru-nyilatkozat benyújtásának módját és azon határidőt, amelyen belül azt be kell nyújtani.

(2) Az engedélynek tartalmaznia kell az elfogadott exportőr kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy megtesz minden szükséges intézkedést a különleges bélyegző vagy a kiviteli vámhivatal bélyegzőjének lenyomatával ellátott nyomtatványok, illetve a különleges bélyegző lenyomatának megőrzése érdekében.

4. szakasz

A 2. és 3. szakaszra vonatkozó közös rendelkezések

288. cikk

(1) A tagállamok engedélyezhetik az egységes vámokmány helyett valamely kereskedelmi vagy adminisztratív okmány vagy bármilyen más adathordozó eszköz alkalmazását, amennyiben a kiviteli eljárás egészét egyetlen tagállam területén hajtják végre, vagy ha ezt a lehetőséget az érintett tagállamok szervei közötti megállapodás révén biztosítják.

(2) Az (1) bekezdésben említett okmánynak vagy adathordozó eszköznek tartalmaznia kell legalább az áruk azonosításához szükséges adatokat és a 280. cikk (3) bekezdésében említett bejegyzések valamelyikét, és csatolni kell hozzá a kiviteli kérelmet.

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a vámhatóság engedélyezheti a kérelemnek olyan általános kérelemmel történő helyettesítését, amely egy adott időszak alatt elvégzendő kiviteli eljárásokra vonatkozik. Az engedélyre való hivatkozást szerepeltetni kell a szóban forgó okmányon vagy adathordozó eszközön.

(3) A kereskedelmi vagy adminisztratív okmány ugyanúgy igazolja a Közösség vámterületéről való kiléptetést, mint az egységes vámokmány 3. számú példánya. Egyéb adathordozó eszköz alkalmazása esetén meg kell határozni a kiléptetés bejegyzésének módját, adott esetben az érintett államok szervei közötti megállapodás útján.

289. cikk

Amennyiben valamely kiviteli művelet egészét egyetlen tagállam területén hajtják végre, ez a tagállam a 2. és 3. szakaszban meghatározott eljárásokon kívül és a közösségi politikák figyelembevételével egyéb egyszerűsítéseket is elrendelhet.

II. RÉSZ

AZ ÁRUK VÁMJOGI SORSA

I. CÍM

SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

290. cikk

(1) Amennyiben közösségi árukat a 797. cikknek megfelelően ATA-igazolvány fedezete mellett visznek ki, úgy ezen árukat az ATA-igazolvány alapján szabad forgalomba lehet bocsátani.

(2) Ebben az esetben az a vámhivatal, ahol az árukat szabad forgalomba bocsátják, a következő alakiságokat végzi el:

a) ellenőrzi az újrabehozatali betétlap A–G. rovataiban megadott adatokat;

b) kitölti az ellenőrző szelvényt és az újrabehozatali betétlap H. rovatát;

c) megőrzi az újrabehozatali betétlapot.

(3) Ha közösségi áruk tekintetében az ideiglenes kiviteli eljárást lezáró alakiságokat nem annál a vámhivatalnál végzik el, ahol az áruk a Közösség vámterületére beléptek, akkor az áruknak ezen vámhivataltól ahhoz a vámhivatalhoz történő elszállítása, ahol az említett alakiságokat elvégzik, külön alakiságot nem igényel.

2. FEJEZET

Meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánásban részesülő áruk beléptetése

1. szakasz

Áruk, a vágólovak kivételével

291. cikk

(1) A meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánással szabad forgalomba bocsátott áruk beléptetéséhez az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából behozó vagy behozató személy részére kiállított írásbeli engedély szükséges.

(2) Az említett engedélyt az érintett személy írásos kérelme alapján adja ki azon tagállam vámhatósága, ahol az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentették.

(3) A 39. mellékletben felsorolt áruk esetében a kérelemnek többek között az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a tervezett felhasználáshoz igénybe venni kívánt üzem rövid leírását;

b) a tervezett felhasználás jellegét;

c) a felhasználni kívánt termékek típusát és mennyiségét;

d) amennyiben a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjára vonatkozó 4. n) és 5. kiegészítő megjegyzés alkalmazandó, az előállított áruk típusát, mennyiségét és vámtarifa szerinti árumegnevezését.

(4) Az érintett személy köteles lehetővé tenni a vámhatóság számára, hogy a terméket a vállalkozás létesítményében vagy létesítményeiben a teljes feldolgozási folyamat során nyomon követhesse.

292. cikk

(1) A vámhatóságnak jogában áll korlátozni a 291. cikkben említett engedély érvényességi idejét.

(2) Amennyiben a vámhatóság az engedélyt visszavonja, az engedélyesnek haladéktalanul meg kell fizetnie a Vámkódex 208. cikkének megfelelően megállapított behozatali vámokat azon árukra vonatkozóan, amelyeket még nem vontak az előírt meghatározott célú felhasználás alá.

293. cikk

Az engedélyes köteles:

a) az árut az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonni;

b) olyan nyilvántartást vezetni és megőrizni az áruról, amely lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy elvégezzen minden olyan ellenőrzést, amelyet szükségesnek tart annak megállapítása érdekében, hogy az árut valóban az előírt meghatározott célú felhasználásnak vetik alá.

294. cikk

(1) Attól a naptól számított egy éven belül, amelyen a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás céljából adott vámáru-nyilatkozatot elfogadta, valamennyi árut az előírt meghatározott célú felhasználás alá kell vonni.

(2) A 40. melléklet II. részében felsorolt áruk esetében az (1) bekezdésben említett időtartam 5 év.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőket a vámhatóság meghosszabbíthatja, ha az árukat előre nem látható körülmények, vis maior, illetve az áruk megmunkálásából vagy feldolgozásából adódó kényszerhelyzet miatt nem tudták az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonni.

(4) A 39. mellékletben felsorolt áruk esetében az (1) és (3) bekezdést kell alkalmazni, kivéve, ha a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjára vonatkozó kiegészítő megjegyzések 4. n) és 5. pontja másképpen rendelkezik.

295. cikk

(1) Az árukat a szóban forgó meghatározott célú felhasználás alá vontnak kell tekinteni:

1. az egyszeri használatra szánt áruk esetében, ha a megállapított határidőn belül az áruk teljes mennyiségét az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonták;

2. a többször felhasználható áruk esetében az áruk első előírt felhasználás alá vonását követő két év elteltével; az első ilyen felhasználás alá vonás időpontját be kell vezetni a 293. cikk b) pontjában meghatározott nyilvántartásba, azonban:

a) azokat a 40. melléklet I. részében felsorolt anyagokat, amelyeket a légitársaságok légi járműveinek – akár cseremegállapodások feltételei szerinti, akár saját szükségleteik miatt történő – karbantartásához és javításához használnak fel, az előírt használatbavétel első időpontjában kell a meghatározott célú felhasználás alá vontnak tekinteni;

b) az összeszerelésre szánt járműalkatrészeket akkor kell a meghatározott célú felhasználás alá vontnak tekinteni, amikor a járműveket más személyek részére átadták;

c) azokat a 40. melléklet I. részében felsorolt árukat, amelyeket egyes légi járművek építésére, karbantartására, átalakítására vagy felszerelésére szánnak, akkor kell a meghatározott célú felhasználás alá vontnak tekinteni, amikor a repülőgépet az engedélyessel nem azonos személy részére átadják, vagy amikor a légi járművet többek között karbantartás, javítás vagy átalakítás után ismét a tulajdonosa rendelkezésére bocsátják;

d) azokat a 40. melléklet II. részében felsorolt árukat, amelyeket egyes hajóosztályok vagy fúró- vagy termelési platformok építésére, javítására, karbantartására, átalakítására, berendezésére vagy felszerelésére szánnak, akkor kell a meghatározott célú felhasználás alá vontnak tekinteni, amikor a hajót vagy a fúróplatformot az engedélyessel nem azonos személy részére átadják, vagy amikor a hajót vagy fúróplatformot többek között karbantartás, javítás vagy átalakítás után ismét a tulajdonosa rendelkezésére bocsátják;

e) azokat a 40. melléklet II. részében felsorolt árukat, amelyeket felszerelés céljából közvetlenül a fedélzetre szállítottak, az ilyen szállítás időpontjában kell a meghatározott célú felhasználás alá vontnak tekinteni;

f) a polgári repülőgépeket akkor kell a meghatározott célú felhasználás alá vontnak tekinteni, amikor azokat az e célra előírt közhitelű nyilvántartásba bejegyezték.

(2) Az áruk megmunkálásából vagy feldolgozásából származó hulladékot és maradékot, valamint az áruk természetével járó súlyveszteségnek tulajdonítható veszteséget meghatározott célú felhasználás alá vont árunak kell tekinteni.

296. cikk

(1) Az engedélyes által kellően megindokolt szükséghelyzetben a vámhatóság engedélyezheti az ebben a szakaszban megjelölt áruk velük azonos típusú, minőségű és egyező műszaki és fizikai tulajdonságú árukkal együtt való tárolását.

Ha az árukat ilyen módon tárolják, e szakasz előírásait olyan mennyiségű árura kell alkalmazni, amely megegyezik az e szakasz alapján szabad forgalomba bocsátott áru mennyiségével.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a vámhatóság engedélyezheti, hogy a 39. mellékletben felsorolt, az e szakasznak megfelelően szabad forgalomba bocsátott árukat más, a nevezett mellékletben felsorolt árukkal vagy a 27090000 KN-kód alá tartozó nyersolajjal együtt vegyesen tárolják.

(3) A (2) bekezdésben említett nem azonos típusú, minőségű és nem egyező műszaki és fizikai tulajdonságú áruk vegyes tárolása csak akkor engedélyezhető, ha a teljes árukeveréket a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjára vonatkozó kiegészítő megjegyzések 4. és 5. pontjában említett eljárások valamelyikének vetik alá.

297. cikk

(1) Amennyiben az áruk átadására a Közösségen belül kerül sor, azon személynek, akinek az árukat átadták, a 291. cikk szerint kibocsátott engedéllyel kell rendelkeznie.

(2) A 294. cikktől eltérve, az átadás időpontjától számított egy éven belül valamennyi árut az előírt meghatározott célú felhasználás alá kell vonni; ez az időtartam azonban a 294. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerint meghosszabbítható.

298. cikk

(1) Amennyiben a 297. cikkben említett árukat egyik tagállamból a másikba szállítják, a 471–495. cikkben előírt T5 ellenőrző példányt kell használni a (2)–(8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

(2) A feladónak a T5 ellenőrző példányt 6 példányban (egy eredeti és öt másolat) kell kitöltenie. Az egyes példányokat sorszámmal kell ellátni.

A T5 ellenőrző példánynak a következőket kell tartalmaznia:

- az A. rovatban ("Indító vámhivatal") az indító tagállam illetékes vámhivatalának megnevezése,

- a 2. rovatban a feladó neve vagy cégneve és teljes címe,

- a 8. rovatban a címzett neve vagy cégneve és teljes címe,

- az "Fontos megjegyzés" rovatban (a 14., "Nyilatkozattevő/Képviselő" rovat alatt) a meglévő kettő közé egy harmadik francia bekezdést kell beilleszteni, amely a következőt tartalmazza: "– a "meghatározott célú felhasználás"-ra vonatkozó eljárásban továbbított áruk esetén a lent jelzett átvevőnek/címzettnek",

- a 31., illetve 33. rovatban az árumegnevezés a feladás időpontjában, beleértve a darabszámot és a vonatkozó Kombinált Nómenklatúra szerinti kódot,

- a 38. rovatban az áruk nettó tömege,

- a 103. rovatban az áruk nettó mennyisége betűvel megadva,

- a 104. rovatban az "Egyéb (részletezze)" jelölőnégyzet beikszelve és az alábbiak egyike nyomtatott nagybetűvel bejegyezve:

- DESTINO ESPECIAL: MERCANCÍAS QUE DEBEN PONERSE A DISPOSICIÓN DEL CESIONARIO [REGLAMENTO (CEE) No 2454/93, ARTÍCULO 298],

- SÆRLIGT ANVENDELSESFORMÅL: SKAL STILLES TIL RÅDIGHED FOR ERHVERVEREN (FORORDNING (EØF) Nr. 2454/93, ARTIKEL 298),

- BESONDERE VERWENDUNG: WAREN SIND DEM ÜBERNEHMER ZUR VERFÜGUNG ZU STELLEN (ARTIKEL 298 DER VERORDNUNG (EWG) Nr. 2454/93),

- ΕΙΔΙΚΟΣ ΠΡΟΟΡΙΣΜΟΣ: ΕΜΠΟΡΕΥΜΑΤΑ ΠΟΥ ΠΡΕΠΕΙ ΝΑ ΤΕΘΟΥΝ ΣΤΗ ΔΙΑΘΕΣΗ ΤΟΥ ΕΚΔΟΧΕΑ [ΚΑΝΟΝΙΣΜΟΣ (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93, ΑΡΘΡΟ 298],

- END-USE: GOODS TO BE PLACED AT THE DISPOSAL OF THE TRANSFEREE (REGULATION (EEC) No 2454/93, ARTICLE 298),

- DESTINATION PARTICULIÈRE: MARCHANDISES À METTRE À LA DISPOSITION DU CESSIONNAIRE [RÈGLEMENT (CEE) No 2454/93, ARTICLE 298],

- DESTINAZIONE PARTICOLARE: MERCI DA METTERE A DISPOSIZIONE DEL CESSIONARIO [REGOLAMENTO (CEE) N. 2454/93, ARTICOLO 298],

- BIJZONDERE BESTEMMING: GOEDEREN TER BESCHIKKING TE STELLEN VAN DE CESSIONARIS (VERORDENING (EEG) Nr. 2454/93, ARTIKEL 298),

- DESTINO ESPECIAL: MERCADORIAS A PÔR À DISPOSIÇÃO DO CESSIONÁRIO [REGULAMENTO (CEE) N.o 2454/93, ARTIGO 298.o];

- a 106. rovatban

a) azon esetekben, amikor az árukat szabad forgalomba bocsátásukat követően bármilyen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették alá, az áruk megnevezése a szabad forgalomba bocsátáskor és az ennek megfelelő KN-kód;

b) a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat nyilvántartási száma és benyújtásának időpontja, valamint azon vámhivatal neve és címe, ahol a vámáru-nyilatkozatot benyújtották.

- az E. rovatban, a nyomtatvány hátoldalán ("Az indító tagállam részére fenntartva"):

- a rendeltetési tagállam illetékes vámhivatalát,

- az áruk feladásának időpontját.

(3) A feladó köteles az első példányt megőrizni a 293. cikk b) pontjában előírt nyilvántartásban, és köteles a második és harmadik példányt az áru feladása előtt eljuttatni az indító tagállam illetékes vámhivatalának a vámhivatal által meghatározott módon. A negyedik és az ötödik, valamint az eredeti példányt az árukkal együtt meg kell küldenie a címzettnek. Az illetékes vámhivatal saját nyilvántartásában megőrzi a második példányt, a harmadikat pedig továbbítja a címzett tagállamának illetékes vámhivatalához.

(4) Az áruk átvételekor a címzett köteles bevezetni az árukat a 293. cikk b) pontjában meghatározott nyilvántartásba, amelyhez csatolnia kell az eredeti okmányt; a negyedik másolati példányt köteles haladéktalanul megküldeni a rendeltetési tagállam illetékes vámhivatalához a tagállam által előírt módon, az érkezés dátumának feltüntetésével. A címzettnek azonnal jeleznie kell a vámhivatalnak az esetleges többletet, hiányt, az áru kicserélését vagy egyéb szabálytalanságot. Ezenfelül az ötödik példányt továbbítania kell a feladónak.

(5) A feladó e fejezet alapján fennálló kötelezettségei a (4) bekezdésben említett napon átszállnak a címzettre. Mindaddig ezen kötelezettségek a feladót terhelik.

(6) Az ebben a cikkben megállapított eljárás szerint feladott árukat sem az indító, sem pedig a rendeltetési vámhivatalban nem kell bemutatni.

(7) E cikk rendelkezéseit egyaránt alkalmazni kell azokra az árukra, amelyek a Közösségen belüli két pont közötti szállításuk során egy EFTA-országon haladnak keresztül, és amelyeket abból az országból szállítanak vissza.

(8) Az indító tagállam vámhatósága a feladó helyiségeiben és területein, a rendeltetési tagállam vámhatósága pedig a címzett helyiségeiben és területein időszaki ellenőrzéseket végez. A feladó és a címzett ezen ellenőrzésekben köteles együttműködni, és minden kért adatot megadni.

299. cikk

(1) A 298. cikktől eltérve, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légitársaságoknak nem szükséges T5 ellenőrző példányt használniuk a repülőgépek – akár cseremegállapodások alapján, akár saját szükségleteik miatt történő – karbantartásához és javításához szükséges áruk fuvarozásához.

Ebben az esetben az árukat légifuvarlevél vagy ezzel egyenértékű okmány fedezete mellett kell szállítani a 298. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2) A légifuvarlevélnek vagy az azzal egyenértékű okmánynak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a szállító légitársaság megnevezését;

b) az indító repülőtér megnevezését;

c) a fogadó légitársaság megnevezését;

d) a rendeltetési repülőtér megnevezését;

e) az árumegnevezést;

f) az árucikkek számát.

Az előző albekezdésben említett adatok kódolt formában vagy egy csatolt okmányra való hivatkozással is megadhatók.

(3) A légifuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány első oldalán a következő megjegyzések egyikét kell nyomtatott nagybetűkkel feltüntetni:

- DESTINO ESPECIAL,

- SÆRLIGT ANVENDELSESFORMÅL,

- BESONDERE VERWENDUNG,

- ΕΙΔΙΚΟΣ ΠΡΟΟΡΙΣΜΟΣ,

- END-USE,

- DESTINATION PARTICULIÈRE,

- DESTINAZIONE PARTICOLARE,

- BIJZONDERE BESTEMMING,

- DESTINO ESPECIAL.

(4) Minden egyes, az (1) bekezdésben említett árukat szállító vagy fogadó légitársaság valamennyi tagállamban köteles ellenőrzés céljából az illetékes vámhatóság rendelkezésére bocsátani a 293. cikk b) pontjában előírt nyilvántartásokat.

(5) A szállító légitársaságnak a nyilvántartása részeként meg kell őriznie a légifuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány egy példányát, és az indító tagállam vámhatósága által előírt módon egy további másolati példányt az illetékes vámhivatal rendelkezésére kell bocsátania.

A fogadó légitársaságnak a nyilvántartása részeként meg kell őriznie a légifuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány egy példányát, és a rendeltetési tagállam vámhatósága által előírt módon egy további másolati példányt az illetékes vámhivatal rendelkezésére kell bocsátania.

(6) A sértetlen árukat és a légifuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány példányait a légitársaság székhelye szerinti tagállam vámhatósága által meghatározott helyeken kell a fogadó légitársaság rendelkezésére bocsátani. Ezen túlmenően az árukat be kell jegyezni a 293. cikk b) pontjában említett nyilvántartásba.

Az áruk és a légifuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány példányai átadásának, valamint az előző albekezdésben említett nyilvántartásba vételének az árukat szállító repülőgép indulásától számított öt napon belül meg kell történnie.

(7) Az e cikk alapján fennálló kötelezettségek a szállító légitársaságról a fogadó légitársaságra akkor hárulnak át, amikor a sértetlen árukat és a légifuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány példányait átadják ez utóbbinak.

300. cikk

A tagállamon belül történő valamennyi áruátadást közölni kell a vámhatósággal. Az értesítés formáját, azt a határidőt, amely alatt az értesítést meg kell küldeni és minden egyéb követelményt az említett vámhatóság határoz meg. Az értesítésben világosan meg kell jelölni az áruk átadásának időpontját.

A kedvezményezett ettől az időponttól kezdődően magára vállalja az e szakasz alapján az átadott árukkal kapcsolatosan felmerülő kötelezettségeket.

301. cikk

(1) A 291. cikknek megfelelően kibocsátott engedély jogosultjának kérelmére a vámhatóság az általa meghatározott feltételek alapján jóváhagyja azokat a helyeket (a továbbiakban: szárazföldi műveleti bázisok), amelyeken a 40. melléklet II. részének B. szakaszában felsorolt áruk tárolhatók vagy bármilyen műveletnek alávethetők.

(2) A 298. cikk sérelme nélkül, a 293. cikk b) pontjában előírt nyilvántartásba történő felvételen kívül semmilyen egyéb alakiság nem alkalmazandó az (1) bekezdésben említett áruk szállításakor:

a) a szárazföldi műveleti bázisoktól a fúróplatformokig és vissza, függetlenül attól, hogy azok felségvizeken belül vagy kívül vannak;

b) adott esetben a szárazföldi műveleti bázisoktól a fúróplatformokra szánt áruk behajózási pontjáig, valamint a fúróplatformokról érkező áruk kirakodási pontjától a szárazföldi műveleti bázisokig;

c) a behajózási ponttól a fúróplatformokig és vissza, függetlenül attól, hogy azok felségvizeken belül vagy kívül vannak, azokban az esetekben, amikor az árukat a szárazföldi műveleti bázisok érintése nélkül szállítják a fúróplatformokra átadás céljából;

d) a fúróplatformok közötti szállítás esetén, függetlenül attól, hogy azok felségvizeken belül vagy kívül vannak.

302. cikk

(1) A vámhatóság az áruknak a 291. cikk szerinti kedvezményes tarifális elbánáshoz előírt céltól eltérő felhasználását csak akkor hagyhatja jóvá, ha az engedélyes a vámhatóságnak hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy saját körülményei miatt vagy magukkal az árukkal kapcsolatos okokból eredően lehetetlen volt az árukat az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 40. melléklet I. és II. részében felsorolt áruk esetében a vámhatóság jóváhagyja az áruknak a kedvezményes tarifális elbánáshoz előírt céltól eltérő felhasználását, amennyiben azt gazdasági okok miatt indokoltnak tartja.

(3) Az előző bekezdésekben említett jóváhagyás feltétele, hogy az engedélyes megfizesse a Vámkódex 208. cikkének megfelelően megállapított behozatali vámok összegét.

303. cikk

(1) A vámhatóság nem hagyja jóvá az áruk kivitelét a Közösség vámterületéről, illetve a vámfelügyelet alatt álló áruk megsemmisítését, ha az engedélyes nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a vámhatóságnak, hogy saját körülményei miatt vagy magukkal az árukkal kapcsolatos okokból eredően lehetetlen volt az árukat az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonni.

Amennyiben az áruknak a Közösség vámterületéről történő kivitelét engedélyezték, az áruk a kiviteli nyilatkozat elfogadásának időpontjából kezdődően nem közösségi árunak minősülnek.

Mezőgazdasági termékek esetében az egységes vámokmány 44. rovatában a következő megjegyzések egyikét kell feltüntetni nyomtatott nagybetűkkel:

- DESTINO ESPECIAL: MERCANCÍAS PREVISTAS PARA LA EXPORTACIÓN [REGLAMENTO (CEE) N° 2454/93, ARTÍCULO 303]: APLICACIÓN DE LOS MONTANTES COMPENSATORIOS MONETARIOS Y RESTITUCIONES AGRARIAS EXCLUIDA,

- SÆRLIGT ANVENDELSESFORMÅL: VARER BESTEMT TIL UDFØRSEL I (FORORDNING (EØF) Nr. 2454/93, ARTIKEL 303): ANVENDELSE AF MONETÆRE UDLIGNINGSBELØB OG LANDBRUGSRESTITUTIONER ER UDELUKKET,

- BESONDERE VERWENDUNG: ZUR AUSFUHR VORGESEHENE WAREN (ARTIKEL 303 DER VERORDNUNG (EWG) Nr. 2454/93): ANWENDUNG DER WÄHRUNGSAUSGLEICHSBETRÄGE UND LANDWIRTSCHAFTLICHEN AUSFUHRERSTATTUNGEN AUSGESCHLOSSEN,

- ΕΙΔΙΚΟΣ ΠΡΟΟΡΙΣΜΟΣ: ΕΜΠΟΡΕΥΜΑΤΑ ΠΟΥ ΠΡΟΟΡΙΖΟΝΤΑΙ ΓΙΑ ΕΞΑΓΩΓΗ [ΚΑΝΟΝΙΣΜΟΣ (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93, ΑΡΘΡΟ 303]: ΑΠΟΚΛΕΙΕΤΑΙ Η ΕΦΑΡΜΟΓΗ ΤΩΝ ΝΟΜΙΣΜΑΤΙΚΩΝ ΕΞΙΣΩΤΙΚΩΝ ΠΟΣΩΝ ΚΑΙ ΤΩΝ ΓΕΩΡΓΙΚΩΝ ΕΠΙΣΤΡΟΦΩΝ,

- END-USE: GOODS DESTINED FOR EXPORTATION (REGULATION (EEC) No 2454/93, ARTICLE 303). MONETARY COMPENSATORY AMOUNTS AND AGRICULTURAL REFUNDS NOT APPLICABLE,

- DESTINATION PARTICULIÈRE: MARCHANDISES PRÉVUES POUR L'EXPORTATION [RÈGLEMENT (CEE) N° 2454/93, ARTICLE 303]: APPLICATION DES MONTANTS COMPENSATOIRES MONÉTAIRES ET RESTITUTIONS AGRICOLES EXCLUE,

- DESTINAZIONE PARTICOLARE: MERCI PREVISTE PER L'ESPORTAZIONE [REGOLAMENTO (CEE) N. 2454/93, ARTICOLO 303]: APPLICAZIONE DEI MONTANTI COMPENSATORI MONETARI E RESTITUZIONI AGRICOLE ESCLUSA,

- BIJZONDERE BESTEMMING: VOOR UITVOER BESTEMDE GOEDEREN (VERORDENING (EEG) Nr. 2454/93, ARTIKEL 303): TOEKENNING VAN MONETAIRE COMPENSERENDE BEDRAGEN EN LANDBOUWRESTITUTIES UITGESLOTEN,

- DESTINO ESPECIAL: MERCADORIAS PREVISTAS PARA A EXPORTAÇÃO [REGULAMENTO (CEE) N.° 2454/93, ARTIGO 303.°]: APLICAÇÃO DOS MONTANTES COMPENSATÓRIOS MONETARIOS E RESTITUIÇÕES AGRÍCOLAS EXCLUÍDA.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 40. melléklet I. és II. részében felsorolt áruk esetében a vámhatóság jóváhagyja az áruknak a Közösség vámterületéről való kivitelét, amennyiben azt gazdasági okok miatt indokoltnak tartja.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 296. cikk (3) bekezdésében említett vegyes tárolású árukra, kivéve, ha a teljes készletet kiviszik vagy megsemmisítik.

304. cikk

(1) Ha a meghatározott célú felhasználásra szánt árukra a meghatározott célú felhasználás alapján alkalmazandó behozatali vám nem alacsonyabb, mint amely az árukra egyébként alkalmazandó lenne, az említett árukat a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó KN-kód szerint kell besorolni, és ebben az esetben ez a szakasz nem alkalmazható.

(2) Ez a szakasz nem alkalmazható a 41. mellékletben felsorolt árukra.

2. szakasz

Vágólovak

305. cikk

(1) A 01011910 KN-kód alá tartozó, vágásra szánt lovak szabad forgalomba bocsátása az alábbi feltételektől függ:

a) a várhatóan felmerülő vámtartozás fedezésére biztosíték nyújtása a Vámkódex 208. cikkének megfelelően; és

b) a szabad forgalomba bocsátáskor minden egyes lovat a vámhatóság számára kielégítő módon, egyértelműen olvasható jelzéssel kell azonosítani, amely a ló bal lapockáján a szőrnek ollóval vagy más módon történő eltávolításából ered, és amely egyrészt egy X jelet tartalmaz annak jelölésére, hogy a lovat vágásra szánták, másrészt pedig egy számot, amely lehetővé teszi a ló azonosítását a szabad forgalomba bocsátástól a levágás idejéig.

(2) A megjelölés adatait fel kell tüntetni a lovak szabad forgalomba bocsátása céljából adott vámáru-nyilatkozaton. A vámáru-nyilatkozat egy másodpéldányának a lovakat kell kísérnie, és ezt a példányt végül a 308. cikk (1) bekezdésében említett hatósághoz kell eljuttatni.

(3) A nyilatkozattevő kötelezettségeit a 293. cikk szabályozza.

306. cikk

(1) A szabad forgalomba bocsátást követően a lovakat a vámhivatal által vámzárral ellátott szállítóeszközzel (bármely, a vámzárak vészhelyzetben történő feltöréséről és cseréjéről szóló nemzeti rendelkezés sérelme nélkül) közvetlenül a vámhatóság által elfogadott vágóhídra kell szállítani, és ott le kell vágni.

(2) A vágóhídra történő megérkezéskor az illetékes hatóság jelenlétében kell a jármű vámzárát eltávolítani és a lovakat levezetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó engedélyt megadó vámhivatalnak hivatalos helye van a vágóhídon, és amennyiben a lovak haladéktalanul a 308. cikk (1) bekezdésében említett hatóság felügyelete alá kerülnek.

Ezen túlmenően, ha a szabad forgalomba bocsátó vámhivatal a vágóhíd közvetlen szomszédságában van, a vámhatóság a vámzárak alkalmazása helyett intézkedhet a megfelelő felügyeletről annak biztosítása érdekében, hogy a lovakat közvetlenül a vágóhídra szállítsák és a 308. cikk (1) bekezdésében említett hatóság felügyelete alá helyezzék.

307. cikk

Ha valamely lovat a vágóhídra érkezésekor nem lehet azonosítani, vagy ha a 306. cikket nem tartották be, az illetékes hatóság erről haladéktalanul értesíti az illetékes vámhivatalt, amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

308. cikk

(1) A lovak levágásának bizonyítása az erre felhatalmazott hatóság által kibocsátott igazolással vagy a 305. cikk (2) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozat másodpéldányára történő, e hatóság által rávezetett záradékkal történik, amely tanúsítja, hogy a levágott állatok megegyeznek a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozaton feltüntetett állatokkal.

(2) A levágásról kiadott igazolásnak a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 30 napon belül – vagy közvetlenül az (1) bekezdésben említett hatóságtól, vagy pedig a nyilatkozattevőn keresztül, az érintett tagállam határozatának megfelelően – meg kell érkeznie ahhoz a vámhivatalhoz, ahová az említett vámáru-nyilatkozatot benyújtották.

II. CÍM

ÁRUTOVÁBBÍTÁS

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

309. cikk

E cím alkalmazásában:

a) szállítóeszköz különösen:

- bármilyen közúti jármű, pótkocsi vagy nyerges pótkocsi,

- bármilyen vasúti személy- vagy áruszállító kocsi,

- bármilyen vízi jármű vagy hajó,

- bármilyen légi jármű,

- bármilyen, a 670. cikk g) pontjának értelmében vett szállítótartály;

b) indító vámhivatal:

az a vámhivatal, ahol a közösségi árutovábbítási eljárás kezdődik;

c) átléptető vámhivatal:

- a Közösség vámterületéről való kilépési ponton lévő vámhivatal, ha a szállítmány közösségi árutovábbítási eljárás során ezt a területet egy tagállam és egy harmadik ország közötti határon hagyja el,

- a Közösség vámterületére való belépési ponton lévő vámhivatal, ha a szállítmány közösségi árutovábbítási eljárás során egy harmadik ország területén haladt át;

d) rendeltetési vámhivatal:

az a vámhivatal, ahol a közösségi árutovábbítási eljárás alá vont árut a közösségi árutovábbítási eljárás befejezése érdekében be kell mutatni;

e) kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal:

az a vámhivatal, ahol az összkezességet vagy átalánykezességet nyújtják.

2. FEJEZET

Hatály

310. cikk

(1) A Vámkódex 91. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a külső közösségi árutovábbítási eljárásban kell továbbítani azokat a közösségi árukat:

- amelyeket kiviteli vámalakiságoknak vetettek alá annak érdekében, hogy a közös agrárpolitika alapján harmadik országba történő kivitel után járó visszatérítéseket megadják,

vagy

- amelyek tekintetében a behozatali vámok visszafizetésének vagy elengedésének az a feltétele, hogy ezen árukat újra kivigyék a Közösség vámterületéről, vagy vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban helyezzék el, illetve a szabad forgalomba bocsátáson kívül bármely egyéb vámeljárás alá vonják,

vagy

- amelyeket végtermékek formájában történő későbbi kivitelük céljából vám-visszatérítési eljárás keretében történő aktív feldolgozási eljárásban bocsátottak szabad forgalomba, és amelyekre visszatérítési kérelmet lehet benyújtani a Vámkódex 128. cikkének megfelelően, amennyiben az érintett személynek szándékában áll ilyen kérelmet benyújtani,

vagy

- amelyekre kiviteli lefölözések és adók vonatkoznak, és amelyeket a közös agrárpolitika alapján harmadik országba történő kivitelük során vámalakiságoknak vetettek alá,

vagy

- amelyek intervenciós készletekből származnak, és felhasználásuk és/vagy rendeltetésük tekintetében ellenőrzési intézkedések alá tartoznak, továbbá a közös agrárpolitika alapján harmadik országba történő kivitel során vámalakiságoknak vetették őket alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett olyan árukat, amelyek nem hagyták el a Közösség vámterületét, közösségi áruként kell kezelni, ha igazolják, hogy a kiviteli árunyilatkozatot és az azon közösségi intézkedésekkel kapcsolatos vámalakiságokat, amelyek alapján az áruknak el kellett volna hagyniuk a Közösség vámterületét, valamint ezen alakiságok valamennyi következményét visszavonták.

311. cikk

A 310. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a közösségi belső árutovábbítási eljárás alapján kell továbbítani azokat a közösségi árukat, amelyeket:

a) egy vagy több EFTA-ország területén át szállítanak a Közösség vámterületének egyik pontjáról a vámterület egy másik pontjára;

b) azon igazgatási együttműködési módszerek keretében szállítanak, amelyek célja, hogy az átmeneti időszakban biztosítsák a szabad mozgást az egyrészt az 1985. december 31-i állapot szerinti Közösség és Spanyolország, illetve Portugália közötti, másrészt e két utóbbi tagállam közötti olyan áruk vonatkozásában folytatott kereskedelemben, amelyek tekintetében a vámok teljes eltörlése, illetve a csatlakozási okmányban megállapított egyéb intézkedések még nem érvényesülnek;

c) - a Közösség vámterületének a 77/388/EGK tanácsi irányelv alkalmazása alá tartozó részéről szállítanak a vámterület olyan másik részére, amelyre az említett rendelkezéseket nem kell alkalmazni, vagy

- a Közösség vámterületének a 77/388/EGK tanácsi irányelv alkalmazási területén kívül eső részéről szállítanak a vámterület olyan másik részére, amelyre az említett rendelkezéseket alkalmazni kell, vagy

- a Közösség vámterületének a 77/388/EGK tanácsi irányelv alkalmazási területén kívül eső részéről szállítanak a vámterület olyan másik részére, amelyre az említett rendelkezéseket szintén nem kell alkalmazni.

312. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazása alá tartozó áruk a Közösség vámterületének két pontja között egy harmadik, nem EFTA-ország területén keresztül akkor szállíthatók a közösségi árutovábbítási eljárás alapján, amennyiben az ilyen harmadik ország területén keresztül történő szállítás a tagállamok valamelyikében kiállított egyazon fuvarokmány fedezete mellett történik; ilyen esetben az eljárás végrehajtását a harmadik ország területén fel kell függeszteni.

3. FEJEZET

Az áruk közösségi helyzete

313. cikk

(1) A (2) bekezdésben felsorolt kivételek figyelembevételével a Közösség vámterületének két pontja között szállított minden áru közösségi árunak minősül, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy nem rendelkezik közösségi helyzettel.

(2) Az alábbiak nem minősülnek közösségi árunak, kivéve, ha a 314–323. cikknek megfelelően megállapítást nyer, hogy közösségi helyzettel rendelkeznek:

a) a Vámkódex 163. cikke (2) bekezdésének b)–e) pontjában említett okmányok egyikének fedezete mellett szállított áruk;

b) a Közösség vámterületének két pontja között egy harmadik ország területén keresztül szállított áruk;

c) olyan áruk, amelyeket:

- légi úton szállítanak egy harmadik ország repülőteréről a Közösség vámterületén található repülőtérre,

- tengeren szállítanak egy harmadik ország kikötőjéből a Közösség vámterületén található kikötőbe,

- tengeren szállítanak a Közösség vámterületén található kikötő vámszabad területéről, ahol ezeket az árukat az ezen a vámterületen található másik kikötőbe való továbbítás céljából rakodták be, vagy rakodták át a hajóra, kivéve, ha a vámhatóságnak a hajó okmányaira rávezetett megjegyzése révén megállapítást nyer, hogy az említett hajó a kikötő olyan részéből jött, amely nem tartozik a vámszabad területhez;

d) a Közösség vámterületén található postahivatalban feladott küldeményben foglalt áruk, ha a csomagokon vagy a kísérő okmányokon egy, a 42. mellékletben található mintának megfelelő címkét helyeztek el. Ezt a címkét a csomagokon és a kísérő okmányokon a küldő tagállam vámhatóságának kell elhelyeznie, illetve neki kell gondoskodnia azok elhelyezéséről, ha az áruk nem közösségi áruk;

e) olyan áruk, amelyeket tengeren szállítanak a Közösség vámterületén lévő egyik kikötőből ugyanennek a vámterületnek egy másik kikötőjébe, ha az árukat:

- egy harmadik országból érkező és harmadik országban berakodott árut szállító olyan hajó fuvarozta, amely a Közösség egy vagy több kikötőjében megszakította az útját, vagy

- egy harmadik országba tartó és harmadik országban kirakodásra szánt, a Közösség valamely kikötőjében berakodott árut szállító olyan hajó fuvarozta, amely a Közösség egy vagy több kikötőjében megszakította az útját, vagy

- olyan hajó fuvarozta, amely a közösségi indító kikötő és a közösségi rendeltetési kikötő között egy vagy több harmadik országbeli kikötőben már megszakította az útját, vagy

- közvetlenül vámszabad területre érkező hajó fuvarozta, vagy

- olyan hajó fuvarozta, amely olyan kikötőben szakította meg az útját, ahol vámszabad terület van, kivéve, ha a vámhatóságnak a hajó okmányaira vezetett feljegyzése révén megállapítást nyer, hogy az említett hajó a kikötő olyan részéből jött, amely nem tartozik a vámszabad területhez.

(3) a) A Vámkódex 170. cikkének sérelme nélkül, a hajó kapitánya vagy a képviselője köteles az áruk kirakodási kikötőjében tájékoztatni a vámhatóságot a hajó érkezéséről, és megjelölni azt a kikötőt, ahonnan a hajó ez eredeti szállítmányával elindult, valamint az összes olyan kikötőt, ahol a hajó megszakította az útját, vagy ahol szándékában állt az útját megszakítani, mielőtt a közösségi rendeltetési kikötőbe megérkezett. A hajó kapitánya felszólításra köteles a megadott tájékoztatás alátámasztására okmányokat, így például a hajónaplót bemutatni.

Ha a rendeltetési kikötő szerinti vámhatóságnak nem megfelelően adják meg a kért tájékoztatást, a hajó által szállított összes áru nem közösségi árunak minősül, kivéve, ha a 314–323. cikknek megfelelően megállapítást nyer, hogy azok közösségi helyzettel rendelkeznek.

b) Az a) pont szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében a hajó kapitánya vagy az ő képviselője az áruk kirakodásának helyszínéül szolgáló közösségi kikötők vámhatóságainak olyan, a Közösség vámterületén lévő indító kikötő vámhatósága által hitelesített tájékoztató jegyzet másolatát nyújthatja át, amely megjelöli a tervezett rendeltetési kikötőt és az összes olyan kikötőt, ahol a hajó előreláthatólag megszakítja az útját.

A tájékoztató jegyzet használata azonban kötelező, ha a hajó a Vámkódex 91. cikke (1) bekezdésében említett árut szállít.

c) A rendeltetési kikötő vámhatósága mentesítést adhat az a) és b) pont alkalmazása alól olyan hajókra vonatkozóan:

- amelyek nyilvánvalóan – például hajózási útvonalaik jellegének és földrajzi kiterjedésének következtében – kizárólag közösségi kikötők között közlekednek, és nem érintenek harmadik országot, vagy

- amelyeket olyan hajózási vállalatok működtetnek, amelyeknek engedélyezték a 448. cikk (11) bekezdésében előírt egyszerűsített eljárás igénybevételét.

314. cikk

(1) A 313. cikk (2) bekezdésének a)–c), illetve e) pontjában említett esetekben az áruk közösségi helyzetét a 315–318. cikkben előírt okmányok egyikével vagy a 319–323. cikkben előírt részletes eljárások szerint kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdésben említett okmányok vagy alakiságok nem alkalmazhatók olyan áruk tekintetében:

a) amelyeket kivitelre szánnak;

vagy

b) amelyek a 310. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése alá tartoznak;

vagy

c) amelyek nem közösségi helyzetű göngyölegben vannak;

vagy

d) amelyeket nem közvetlenül szállítanak egyik tagállamból egy másikba.

Az alábbi áruk úgy minősülnek, mint amelyeket közvetlenül szállítanak egyik tagállamból egy másikba:

- azok az áruk, amelyeket harmadik ország területén való áthaladás nélkül szállítanak,

- azok az áruk, amelyeket egy vagy több harmadik ország területén át szállítanak, azzal a feltétellel, hogy az ezeken az országokon való áthaladást a tagállamok valamelyikében kiállított egyazon fuvarokmánnyal kísérik.

315. cikk

(1) Az áruk közösségi helyzetét az e cikkben foglalt feltételek mellett T2L okmány benyújtásával kell igazolni.

(2) A T2L okmányt a 31. és 32. mellékletben található minta 4. vagy 4/5. példányának megfelelő nyomtatványán kell kiállítani.

Az említett nyomtatványt adott esetben a 33. és 34. mellékletben található minta 4. vagy 4/5. példányának megfelelő egy vagy több nyomtatvánnyal lehet kiegészíteni.

Amennyiben számítógépes rendszert használnak a vámáru-nyilatkozatok kiállítására, és a tagállamok nem engedélyezik pótlapok igénybevételét, a nyomtatványt a 31. és 32. mellékletben található minta 4. vagy 4/5. példányának megfelelő egy vagy több nyomtatvánnyal kell kiegészíteni.

(3) Az érintett személynek a nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali alrovatába be kell jegyeznie a "T2L" jelet, bármely felhasznált pótlap 1. rovatának jobb oldali alrovatába pedig a "T2L bis" jelet.

(4) Amennyiben a T2L okmányt két- vagy többfajta áruból álló szállítmányra vonatkozóan kell kiállítani, akkor az ezen árukra vonatkozó adatokat egy vagy több, a 341. cikk (2) bekezdésétől a 344. cikk (2) bekezdéséig terjedő rendelkezések szerinti rakományjegyzékre is rá lehet vezetni, a T2L okmányként használt nyomtatvány 31. "Csomagok és árumegnevezés", 32. "Tételsorszám", 35. "Bruttó tömeg (kg)" és adott esetben 33. "Vámtarifaszám", 38. "Nettó tömeg (kg)" és 44. "Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek" rovatai helyett.

Rakományjegyzékek használata esetén a T2L okmányok nyomtatványán a szóban forgó rovatokat át kell húzni.

(5) A 342. cikk b) pontjában említett rovat felső része a "T2L" jel bejegyzésére, ugyanezen rovat alsó része pedig a 316. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, vámhatóság általi záradékolásra szolgál.

A rakományjegyzék "Indító/kiléptető ország" oszlopát nem kell kitölteni.

(6) A rakományjegyzéket a vonatkozó T2L okmány példányszámával megegyező számú példányban kell benyújtani.

(7) Amennyiben egy T2L okmányhoz kettő vagy több rakományjegyzéket csatoltak, akkor az érintett személynek ezeket a rakományjegyzékeket sorszámmal kell ellátnia; a csatolt rakományjegyzékek számát a T2L okmányként használt formanyomtatvány 4. "Rakományjegyzék" rovatában kell feltüntetni.

316. cikk

(1) A 394. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a T2L okmányt egyetlen eredeti példányban kell kiállítani.

(2) A T2L okmányt és adott esetben a T2L bis okmány(oka)t az indító tagállam vámhatósága az érintett személy kérelmére záradékkal látja el. Az ilyen záradék a következőket foglalja magában, amelyeknek lehetőség szerint ezen okmányok C (indító vámhivatal) rovatában kell megjelenniük:

a) a T2L okmány esetében az indító vámhivatal neve és bélyegzőlenyomata, a hatáskörrel rendelkező tisztviselő aláírása, a záradékolás időpontja és vagy egy nyilvántartási szám, vagy szükség esetén a feladási nyilatkozat száma;

b) a T2L bis okmány esetében a T2L okmányon szereplő szám. Ezt a számot vagy az indító vámhivatal nevét is tartalmazó bélyegzővel vagy pedig kézírással kell feltüntetni. Ez utóbbi esetben az okmányt az említett vámhivatal hivatalos bélyegzőjével is el kell látni.

Az okmányokat ki kell adni az érintett személynek, amint az áruknak a rendeltetési tagállamba történő feladásával kapcsolatos alakiságokat elvégezték.

317. cikk

(1) A 315. és 316. cikk sérelme nélkül, az áruk közösségi helyzetét az e cikkben foglalt feltételek mellett az árukra vonatkozó számla vagy fuvarokmány bemutatásával kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdésben említett számlának vagy fuvarokmánynak tartalmaznia kell legalább a feladó vagy, amennyiben a feladó és a nyilatkozattevő nem azonos, a nyilatkozattevő teljes nevét és címét, a csomagok számát és fajtáját, jelöléseit és számozását, az áruk megnevezését, a kilogrammban kifejezett bruttó tömeget és, ha szükséges, a szállítótartályok számait.

A nyilatkozattevőnek egyértelműen fel kell tüntetnie az említett okmányon a "T2L" jelet, és azt saját kezűleg alá kell írnia.

(3) A számlát, valamint a nyilatkozattevő által megfelelően kitöltött és aláírt fuvarokmányt kérelmére az indító tagállam vámhatósága hitelesíti. A hitelesítés magában foglalja az indító vámhivatal nevét és bélyegzőlenyomatát, az illetékes tisztviselő aláírását, a hitelesítés dátumát, illetve egy nyilvántartási számot, vagy szükség esetén a feladási vagy kiviteli nyilatkozat számát.

(4) Ha a (2) bekezdés vagy a 224. cikk (1) bekezdése szerint kitöltött és aláírt számlával vagy fuvarokmánnyal kísért közösségi áruk összértéke nem haladja meg a 10000 ECU-t, a nyilatkozattevőnek nem kell ezt az okmányt vagy számlát az indító tagállam vámhatósága általi záradékolás céljából benyújtani.

Az előző albekezdésben említett esetben a számlának vagy fuvarokmánynak a (2) bekezdésben felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell az indító vámhivatal adatait.

(5) Ez a cikk csak akkor alkalmazható, ha a számla vagy fuvarokmány kizárólag közösségi árukra vonatkozik.

318. cikk

Amennyiben az áruk közösségi helyzetének bizonyítására igénybe vett okmányt utólag állítják ki, arra az alábbi kifejezések egyikét kell rávezetni piros színnel:

- Expedido a posteriori,

- Udstedt efterfølgende,

- Nachträglich ausgestellt,

- Εκδοθέν εκ των υστέρων,

- Issued retroactively,

- Délivré a posteriori,

- Rilasciato a posteriori,

- Achteraf afgegeven,

- Emitido a posteriori.

319. cikk

(1) Amennyiben az árukat TIR-igazolvány vagy ATA-igazolvány fedezete mellett szállítják, a nyilatkozattevőnek – az áruk közösségi helyzetének bizonyítása érdekében és a 314. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel – a felhasznált igazolvány minden vonatkozó betétlapján aláírásával együtt olvashatóan fel kell tüntetnie a "T2L" jelet az árumegnevezésekre fenntartott helyen, mielőtt azt hitelesítés céljából benyújtaná az indító vámhivatalnak. A "T2L" jelet valamennyi betétlapon az indító vámhivatal bélyegzőlenyomatával és az illetékes tisztviselő aláírásával kell hitelesíteni.

(2) Amennyiben ugyanazon TIR-igazolvány vagy ATA-igazolvány fedezete mellett mind közösségi, mind nem közösségi árukat szállítanak, ezen két árukategóriát külön kell feltüntetni, és a "T2L" jelet úgy kell bejegyezni, hogy az egyértelműen csak a közösségi árukra vonatkozzon.

320. cikk

Ha a tagállamok valamelyikében nyilvántartott közúti gépjárművek közösségi helyzetét kell megállapítani, akkor a járműveket közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:

a) amennyiben rendszámtáblával és okmányokkal rendelkeznek, és az említett rendszámtáblák és az okmányokon feltüntetett nyilvántartási adatok alapján a közösségi helyzet egyértelműen megállapítható;

b) egyéb esetekben a 315–323. cikknek megfelelően.

321. cikk

Ha valamely tagállam vasúttársaságának tulajdonában lévő tehervagonok közösségi helyzetének megállapítására van szükség, akkor a vagonokat közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:

a) amennyiben a rajtuk feltüntetett kódszám és tulajdoni jelzés (megkülönböztető betűk) alapján a közösségi helyzetük egyértelműen megállapítható;

b) egyéb esetekben, ha a 315–318. cikkben említett okmányok egyikét bemutatják.

322. cikk

(1) Ha a Közösségen belüli kereskedelemben áruk szállításánál használt olyan csomagolóanyagok közösségi helyzetének megállapítására van szükség, amelyek a tagállamok valamelyikében letelepedett személy használatában álló csomagolóanyagokként azonosíthatók, és amelyeket használat után egy másik tagállamból üresen küldenek vissza, úgy ezen csomagolóanyagokat közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:

a) amennyiben azokat közösségi áruként jelentették be, és nem fér kétség a nyilatkozat valódiságához;

b) egyéb esetekben, a 315–323. cikknek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés által előírt könnyítést a tartályokra, csomagolóanyagokra, raklapokra és egyéb hasonló eszközökre vonatkozóan meg kell adni, kivéve a 670. cikk szerinti szállítótartályokat.

323. cikk

Ha az utas poggyászában lévő áruk közösségi helyzetének megállapítására van szükség, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi célra szánják, akkor az árukat közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:

a) amennyiben azokat közösségi áruként jelentették be, és nem fér kétség a nyilatkozat valódiságához;

b) egyéb esetekben, a 315–322. cikknek megfelelően.

324. cikk

A tagállamok vámhatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezetnek megfelelően az áruk közösségi helyzetének bizonyítására használt okmányok hitelességének és helyességének, valamint az ilyen alakiságok szabályosságának ellenőrzésében.

325. cikk

A Szerződés 10. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett igazgatási együttműködés módszereinek részeként a tagállamok bevezetik a T2M okmányt. Ez az okmány annak igazolására szolgál, hogy a tagállamok hajói által fogott halászzsákmány – akár amikor változatlan állapotban viszik be a Közösség vámterületére, akár azt követően, hogy a tagállamok hajóinak fedélzetén olyan feldolgozásnak vetették alá, amely nem szünteti meg az így nyert termékeknek a 3. árucsoport vagy az 1504 vagy 2301 KN-kód alá tartozását – kielégíti az említett Szerződés 9. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételeket.

326. cikk

A 325. cikkben említett halászzsákmányt és az ezekből származó termékeket a 329–333. cikkben foglaltak szerint kiállított T2M okmánynak kell kísérnie, amennyiben:

a) az a hajó, amely a halászzsákmányt fogta, és adott esetben a fedélzeten azt feldolgozta, ezt közvetlenül egy másik, a hajó tagállamával nem azonos tagállamba szállítja;

b) valamely tagállamhoz tartozó olyan hajó, amelyre a halászzsákmányt az a) pontban említett hajóról átrakodták, a fedélzeten feldolgozza a halászzsákmányt, és az ebből származó termékeket közvetlenül a Közösség vámterületére szállítja;

c) egy, az a) és b) pontokban említettektől eltérő, valamely tagállamhoz tartozó hajó, amelyre a halászzsákmányt vagy az ebből származó termékeket átrakodták, az(oka)t közvetlenül a Közösség vámterületére szállítja;

d) az a), b) és c) pontokban említett hajók egyike a halászzsákmányt vagy az ebből származó termékeket közvetlenül egy Közösségen kívüli országba vagy területre szállítja, ahonnan azokat a Közösség vámterületére átszállítják.

327. cikk

(1) A T2M nyomtatványnak a 43. mellékletben szereplő mintának kell megfelelnie.

(2) Az eredeti példányt famentes, írásra előkészített, legalább 55 g/m2 tömegű papírra kell nyomtatni. A papír mindkét oldalának zöld, nyomtatott guilloche-mintás háttérrel kell rendelkeznie, hogy bárminemű, mechanikus vagy vegyi úton megkísérelt hamisítás kitűnjék.

(3) A T2M nyomtatvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm és – 5 mm közötti eltérés megengedett.

(4) A nyomtatványt a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni, azon tagállam illetékes hatóságainak előírásai szerint, amelyhez a hajó tartozik.

(5) A T2M nyomtatványokat olyan 10 darabos garnitúrákba kell kötni, amelyek minden egyes nyomtatvány esetében egy leválasztható eredetit és egy le nem választható másolatot tartalmaznak. A nyomtatványgarnitúra borítójának 2. oldalán a 44. mellékletben szereplő megjegyzéseket kell feltüntetni.

(6) Minden egyes T2M formanyomtatványnak egyedi sorszáma van. Ez a szám megegyezik az eredetin és a másolaton.

(7) A tagállamok a nyomtatványok nyomtatását és a garnitúrák összeállítását maguk végzik, vagy a munkát az általuk felhatalmazott nyomdákra bízhatják. Ez utóbbi esetben a felhatalmazásra történő hivatkozást fel kell tüntetni minden nyomtatványgarnitúra borítójának 1. oldalán és minden nyomtatvány eredeti példányán. Az 1. oldalon és minden nyomtatvány eredeti példányán fel kell tüntetni ezenkívül a nyomda nevét és címét, vagy egy olyan jelzést, amely alapján a nyomda azonosítható.

(8) A T2M nyomtatványok a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén, gépírással vagy olvasható kézírással – az utóbbi esetben tintával, nyomtatott betűvel – töltendők ki. Semmilyen törlés, illetve átírás nem végezhető. Javításokat a téves szó áthúzásával és a szükséges adatok beírásával lehet végezni. Az ilyen javításokat el kell látni azon személy kézjegyével, aki az azokat tartalmazó nyilatkozatot aláírta.

328. cikk

A T2M nyomtatványok garnitúráját a hajótulajdonos vagy annak képviselője kérelmére a hajó lajstrom szerinti vagy hazai kikötőjének a vámhatósága állítja ki.

A T2M nyomtatványok garnitúrája csak akkor állítható ki, ha a hajótulajdonos vagy annak képviselője a nyomtatvány nyelvén kitöltötte a garnitúrában található nyomtatványok minden eredeti és másolati példányának 1. és 2. rovatát. A nyomtatványgarnitúra kibocsátásakor a vámhatóság kitölti a garnitúrában található nyomtatványok összes eredeti és másolati példányának 3. rovatát.

329. cikk

A halászzsákmányt ejtő hajó kapitányának minden esetben ki kell töltenie a nyomtatványgarnitúrában lévő egyik nyomtatvány eredeti és másolati példányának 4., 5. és 8. rovatait:

a) ha a halászzsákmányt nem abban a tagállamban rakodják partra, amelyhez hajója tartozik;

b) ha a halászzsákmányt egy másik, valamely tagállamhoz tartozó hajóra rakják át;

c) ha a halászzsákmányt egy, a Közösség vámterületén kívüli országban vagy területen rakodják partra.

330. cikk

Amennyiben a halászzsákmányt azon hajó fedélzetén dolgozták fel, amelyik azt kifogta, és az így keletkező termékek az 1504–2301 KN-kód alá tartoznak, az említett hajó kapitányának ki kell töltenie a vonatkozó T2M okmány eredeti és másolati példányának 4–8. rovatait, és a feldolgozást rögzítenie kell a hajónaplójában.

331. cikk

A 329. cikk b) pontjában említett halászzsákmány vagy a 330. cikkben említett keletkező termékek átrakása esetén a két érintett kapitány köteles kitölteni a T2M okmány eredeti és másolati példányának 9. rovatát is, és aláírni az átrakási nyilatkozatot. A T2M okmány eredeti példányát azon hajó kapitánya kapja, amelyre a zsákmányt vagy a keletkező termékeket átrakják, az átrakási műveletet pedig mindkét hajó naplójában fel kell jegyezni.

332. cikk

Ha a 330. cikkben említett feldolgozást az átrakás után egy másik, a tagállamok valamelyikéhez tartozó hajó fedélzetén végzik el, amelyre a zsákmányt átrakták, ennek a hajónak a kapitánya köteles kitölteni a részére a halászzsákmány átrakásakor átadott T2M okmány eredeti példányának 6., 7. és 10. rovatát, a feldolgozást pedig feljegyezni a hajó hajónaplójában.

333. cikk

A 329. cikk b) pontjában említett halászzsákmány vagy a 330. cikkben említett keletkező termékek újbóli átrakása esetén, vagy pedig a 332. cikkben említett keletkező termékek átrakása esetén a két érintett kapitány köteles kitölteni a T2M okmány eredeti példányának 11. rovatát is, és aláírni az átrakási nyilatkozatot.

A T2M okmány eredeti példányát azon hajó kapitánya kapja, amelyre a halászzsákmányt vagy a keletkező termékeket átrakják, az átrakási műveletet pedig mindkét hajó hajónaplójában fel kell jegyezni.

334. cikk

(1) A 329. cikknek és adott esetben a 330–333. cikknek megfelelően kiállított T2M okmány eredeti példányát ahhoz a vámhivatalhoz kell benyújtani, ahol a 325. cikkben említett, az okmány tárgyát képező keletkező termékeket vámeljárás alá vonás céljából bejelentették. A hatóságok jogosultak fordítást kérni. Ezen túlmenően a T2M okmányon szereplő bejegyzések ellenőrzése érdekében megkövetelhetik az összes vonatkozó okmány és különösen a hajók 326. cikk a), b) és c) pontjaiban említett okmányainak a bemutatását.

(2) Amennyiben a 325. cikkben említett halászzsákmányt vagy a keletkező termékeket, amelyekre a T2M okmány vonatkozik, egy, a Közösségen kívüli országban vagy területen fogták ki, az említett okmány csak akkor érvényes, ha az adott ország vagy terület vámhatóságának az igazolása kíséri.

Ezen az igazoláson:

a) szerepelnie kell egy nyilatkozatnak, amely szerint a halászzsákmány vagy a keletkező termékek, amelyekre az okmány vonatkozik, a szóban forgó országban vagy területen való tartózkodásuk alatt mindvégig vámfelügyelet alatt álltak, és ott csak a megóvásukhoz szükséges mértéket meg nem haladó kezelésen mentek át;

b) fel kell tüntetni a halászzsákmány vagy a keletkező termékek érkezésének és indulásának időpontjait, és azt a szállítóeszközt, amelyet a Közösségbe történő továbbításukhoz használtak.

Ilyen igazolás hiányában azon tagállam vámhatósága, ahová a halászzsákmányt vagy a keletkező termékeket behozták, bármilyen más, általa azonos érvényűnek elismert okmányt elfogadhat.

335. cikk

(1) Amennyiben a 325. cikkben említett halászzsákmányt vagy a keletkező termékeket a Közösség vámterületén kívüli országba vagy területre szállították, mielőtt azokat a Közösség területére osztott szállítmányonként elküldték, a 329. cikknek és adott esetben a 330–333. cikknek megfelelően kiállított T2M okmány eredeti példányát a kapitánynak vagy képviselőjének az említett országban vagy területen meg kell őriznie. Az okmány másolati példányát haladéktalanul meg kell küldeni a halászhajó lajstrom szerinti vagy hazai kikötőjének a vámhivatalához.

(2) A kapitány vagy képviselője minden részszállítmányhoz köteles egy kivonatot kiállítani a T2M okmányból úgy, hogy erre a célra a 328. cikknek megfelelően kiadott T2M nyomtatványokból álló nyomtatványgarnitúrából vett nyomtatványt használ fel.

Valamennyi kivonaton szerepelnie kell az eredeti okmányra való hivatkozásnak, és a 4. rovatban fel kell tüntetni a részszállítmányt alkotó termékek mennyiségét és fajtáját.

Minden egyes kivonatot világosan meg kell jelölni az alábbi szavak valamelyikével:

- Extracto,

- Udskrift,

- Auszug,

- Απόσπασμα,

- Extract,

- Extrait,

- Estratto,

- Uittreksel,

- Extracto.

(3) A 334. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerinti igazolással kísért T2M okmány kivonatának eredeti példányát minden egyes részszállítmány esetében azon tagállam vámhivatalának kell bemutatni, ahol a részszállítmányt alkotó termékeket vámeljárás alá vonás céljából bejelentik.

(4) A (3) bekezdésben említett vámhivatal haladéktalanul megküldi a T2M okmány kivonatának hitelesített példányát a halászhajó lajstrom szerinti vagy hazai kikötőjének vámhivatalához. Az említett példánynak a vámáru-nyilatkozatra való hivatkozást is tartalmaznia kell azon vámeljárás tekintetében, melyre az árukat szánták.

(5) A T2M okmány eredeti példányát mindaddig vissza kell tartani, amíg az összes azon szereplő termék vámjogi sorsát meg nem határozták.

A kapitány vagy képviselője az eredeti T2M okmány "Megjegyzések" rovatába minden esetben köteles feljegyezni a csomagok számát és fajtáját, a bruttó tömeget (kg) és azt a vámjogi sorsot, amelyre az árut szánták. Ha ezen vámjogi sors szerint az osztott szállítmányt a (2) bekezdés értelmében a Közösségbe továbbítják, a megfelelő kivonat számát és időpontját is fel kell tüntetni. Miután az eredeti T2M okmánnyal kísért összes halászati termék vámjogi sorsát meghatározták, az okmányt haladéktalanul vissza kell juttatni a halászhajó lajstrom szerinti vagy hazai kikötőjének a vámhivatalához.

(6) A vámok és egyéb díjak beszedésének biztosítása érdekében a (3) bekezdésben említett vámhivatal vámhatóságai csak biztosíték nyújtása mellett engedélyezhetik a halászati termékek közösségi helyzet szerinti vámkezelését. A biztosíték a halászhajó lajstrom szerinti vagy hazai kikötője vámhivatalának a hozzájárulásával szabadítható fel. A hozzájárulást legkésőbb az (5) bekezdésben említett eredeti T2M okmány átvételétől számított egy hónapon belül kell megadni.

336. cikk

A T2M okmány tárgyát képező, a 325. cikkben említett halászzsákmánnyal vagy a keletkező termékekkel egyidejűleg bemutatott csomagolóanyagok csak akkor részesülnek Közösségen belüli eljárásban, ha a közösségi helyzetüket bizonyító okmányt a vámhatóságnál bemutatják.

337. cikk

Minden alkalommal, amikor a halászhajó visszatér a lajstrom szerinti vagy hazai kikötőjébe, ha indulása óta a T2M nyomtatványgarnitúrából felhasználtak, a tulajdonosnak vagy képviselőjének az azt kibocsátó vámhivatalnál be kell mutatnia a garnitúrát, hogy a másodpéldányokat ellenőrizhessék.

Ugyancsak be kell mutatnia a garnitúrát, amikor erre a vámhatóság kéri.

A garnitúrát minden ellenőrzés után vissza kell adni a tulajdonosnak mindaddig, amíg minden nyomtatványt fel nem használtak.

338. cikk

Ha a 327. cikkben említett T2M nyomtatványgarnitúrával ellátott hajó, mielőtt az összes nyomtatványt felhasználta volna, már nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a halászzsákmánya más tagállamokban közösségi kezelésben részesülhessen, a garnitúrát haladéktalanul vissza kell juttatni a kibocsátó vámhivatalhoz.

339. cikk

A 325–340. cikk rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok vámigazgatásai kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a T2M okmányok hitelességének és az azokban foglalt adatoknak az ellenőrzésében.

340. cikk

(1) A 325. és a 326. cikk alkalmazásában azon hajók, amelyeket Ceuta vagy Melilla helyi szintű illetékes hatóságainál (registros de base) lajstromoztak véglegesen, nem tekinthetők valamely tagállam hajóinak.

(2) A Ceuta vagy Melilla helyi szintű illetékes hatóságainál véglegesen bejegyzett halászhajó lajstrom szerinti vagy hazai kikötőjének vámhatósága nem jogosult ezen hajók részére T2M nyomtatványgarnitúra kibocsátására.

(3) A 334. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni azokra a 326. cikkben említett halászzsákmányokra vagy keletkező termékekre, amelyeket a T2M okmány fedezete mellett tettek partra Ceuta vagy Melilla kikötőjében átrakás és a Közösség vámterületére való továbbszállítás céljából. Ezen túlmenően ezen termékek partra tételére, raktározására és átrakására olyan külön rakpartokat kell meghatározni, amelyek elkülönülnek az egyéb célterületekre irányuló termékekre fenntartottaktól.

4. FEJEZET

Közösségi külső árutovábbítás

1. szakasz

Eljárás

341. cikk

(1) Minden olyan árut, amelyet a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítanak, az e szakasz szerinti T1 nyilatkozattal kell bejelenteni. A T1 nyilatkozatnak a 31–34. mellékletben szereplő mintának kell megfelelnie, és a 37. és 38. mellékletben található útmutató szerint alkalmazandó.

(2) A 45. mellékletben szereplő mintán alapuló rakományjegyzékek a 343–345. cikknek és a 383. cikknek megfelelően a közösségi árutovábbítási nyilatkozatok leíró részeiként használhatók. Ez a felhasználás a feladási/kiviteli eljáráshoz vagy a rendeltetési tagállamban lefolytatott bármilyen eljáráshoz kapcsolódó alakiságokkal vagy az ezekhez az alakiságokhoz használt nyomtatványokkal összefüggő kötelezettségeket semmilyen tekintetben nem érinti.

Rakományjegyzéknek kell tekinteni ebben az esetben bármilyen kereskedelmi okmányt, amely eleget tesz a 342–345. és a 383. cikkben foglalt előírásoknak, és megfelel a 386–388. cikknek.

342. cikk

A rakományjegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a "Rakományjegyzék" címet;

b) egy 70 × 55 mm méretű rovatot, felosztva egy 70 × 15 mm méretű felső részre, amely a "T" jel feltüntetésére szolgál, amelyet a 346. cikk (1) bekezdésében említett bejegyzések egyike követ, és egy 70 x 40 mm méretű alsó részre a 345. cikk (3) bekezdésében említett bejegyzések számára;

c) oszlopokat, az alábbi sorrendben és fejlécekkel:

- sorszám,

- jelek, számok, a csomagok száma és fajtája; árumegnevezés,

- indító/kiléptető ország,

- bruttó tömeg (kilogrammban),

- hivatalos bejegyzések.

Az oszlopok szélessége igény szerint igazítható. A "Hivatalos bejegyzések" fejlécű oszlop szélessége azonban nem lehet 30 mm-nél kevesebb. A fenti a), b) és c) pontokban említetteken kívül egyéb rovatok is alkalmazhatók.

343. cikk

(1) A nyomtatványoknak csak az elülső oldala használható rakományjegyzékként.

(2) Minden, a rakományjegyzéken feltüntetett tételt sorszámmal kell ellátni.

(3) Adott esetben minden tétel után fel kell tüntetni a közösségi jogszabályokban, különösen a közös agrárpolitika keretében előírt megjegyzéseket, a benyújtott okmányokra, bizonyítványokra és engedélyekre történő külön hivatkozásokat.

(4) Közvetlenül az utolsó bejegyzés után vízszintes vonalat kell húzni, és a fennmaradó helyet át kell húzni oly módon, hogy semmilyen utólagos kiegészítést ne lehessen tenni.

344. cikk

(1) Az egyes tagállamok vámhatóságai engedélyezhetik olyan jegyzékeknek a 341. cikk (2) bekezdés szerinti rakományjegyzékként való alkalmazását, amelyek nem felelnek meg a 341. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében és a 342. cikkben foglalt minden követelménynek.

Az ilyen jegyzékek használata csak akkor engedélyezhető, ha:

a) ezeket olyan vállalkozások készítik, amelyek integrált elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszeren alapuló nyilvántartást vezetnek;

b) ezeket úgy tervezték és töltik ki, hogy azokat a vámhatóság nehézség nélkül használhatja;

c) minden egyes tételre vonatkozóan tartalmazzák a sorszámot, a csomagok számát, fajtáját és jelölését, az árumegnevezést, a feladó/kiléptető országot és a bruttó tömeget kilogrammban.

(2) Feladási/kiviteli eljárás során alkalmazott alakiságok lefolytatása céljából összeállított, áruk leírására szolgáló listák szintén használhatók az (1) bekezdés szerinti rakományjegyzékként, még akkor is, ha ezeket a listákat olyan vállalkozások nyújtják be, amelyek nyilvántartása nem elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszeren alapul.

(3) A tagállamok vámhatósága engedélyezheti azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nyilvántartása elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszeren alapul, és amelyeknek az (1) és (2) bekezdés értelmében már engedélyezett a különleges rakományjegyzékek használata, hogy ilyen jegyzékeket használjanak a csak egyfajta árut magában foglaló közösségi árutovábbítási eljárásokhoz, ha ezt a lehetőséget az érintett vállalkozás számítógépes programja szükségessé teszi.

345. cikk

(1) Amennyiben a főkötelezett két- vagy többfajta árut magában foglaló szállítmányok esetén rakományjegyzéket használ, a közösségi árutovábbítási eljárás céljára használt nyomtatvány 15. "Feladó/kiléptető ország" rovatát, 33. "Vámtarifaszám" rovatát, 35. "Bruttó tömeg (kg)" rovatát, 38. "Nettó tömeg (kg)" rovatát és, ha szükséges, 44. "Különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek" rovatát át kell húzni, a 31. "Csomagok és árumegnevezés" rovatban pedig nem tüntethetők fel a jelölések és számok, a csomagok száma és fajtája, valamint az árumegnevezés. Ebben az esetben nem lehet pótlapokat alkalmazni.

(2) A rakományjegyzéket a vonatkozó közösségi árutovábbítási eljárás céljára használt okmány példányszámával megegyező számú példányban kell benyújtani.

(3) Az vámáru-nyilatkozat nyilvántartásba vételekor a rakományjegyzéken ugyanazt a nyilvántartási számot kell feltüntetni, mint a vonatkozó közösségi árutovábbítási eljárás céljára használt okmányon. Ezt a számot vagy az indító vámhivatal nevét is tartalmazó bélyegzővel vagy kézzel kell rávezetni. Ez utóbbi esetben azt az indító vámhivatal hivatalos bélyegzőjével kell ellátni.

Az indító vámhivatal tisztviselőjének aláírása nem kötelező.

(4) Amennyiben kettő vagy több rakományjegyzék kíséri a közösségi árutovábbítási eljárásra használt egyazon okmányt, mindegyiknek rendelkeznie kell a főkötelezett által adott sorszámmal. A kísérő rakományjegyzékek számát az említett okmány 4. "Rakományjegyzék" rovatában kell feltüntetni.

(5) Az 1. rovat jobb oldali mezőjében "T1" vagy "T2" jelzéssel ellátott és egy vagy több rakományjegyzékkel kísért egységes vámokmányon tett vámáru-nyilatkozatot a 341. cikk (1) bekezdése szerint külső vagy a 381. cikk szerint közösségi belső árutovábbítási nyilatkozattal egyenértékűnek kell tekinteni.

346. cikk

(1) Amennyiben az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében kell szállítani, a főkötelezettnek a nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali mezőjébe "T1" jelzést kell írnia. Ha pótlapokat csatolnak, a főkötelezettnek a "T1 bis" jelzést kell rávezetnie az alkalmazott pótlapok 1. rovatának jobb oldali mezőjébe.

Amennyiben a tagállamok nem engedélyezik pótlapok igénybevételét abban az esetben, ha a vámáru-nyilatkozatok elkészítésére számítógépes rendszert használnak, a közösségi árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványát egy vagy több, a 31. és 32. mellékletekben szereplő mintának megfelelő nyomtatvánnyal kell kiegészíteni. Ebben az esetben a "T1 bis" jelzést a nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali mezőjébe kell beírni.

(2) A T1 nyilatkozatot a főkötelezettnek alá kell írnia, és annak legalább három példányát be kell nyújtania az indító vámhivatalhoz.

(3) Ha az indító tagállamban a közösségi árutovábbítási eljárás egy másik vámeljáráshoz kapcsolódik, a T1 nyilatkozaton utalni kell erre az eljárásra vagy a megfelelő vámokmányokra.

347. cikk

(1) Ugyanaz a szállítóeszköz az áruk egynél több indító vámhivatalnál történő berakodására és egynél több rendeltetési vámhivatalnál történő kirakodására is felhasználható.

(2) Minden egyes T1 nyilatkozat csak az egyetlen szállítóeszközre berakott vagy berakandó, egy indító vámhivataltól egy rendeltetési vámhivatalig szállított árukra vonatkozhat .

Az első albekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők egyetlen szállítóeszköznek, azzal a feltétellel, hogy a szállított árukat együtt kell feladni:

a) közúti jármű egy vagy több pótkocsival vagy nyerges pótkocsival;

b) vonat több vasúti kocsival;

c) egységet alkotó hajók;

d) az e cikk szerint szállítóeszközre berakodott szállítótartályok.

348. cikk

(1) Az indító vámhivatal elfogadja és nyilvántartásba veszi a T1 nyilatkozatot, előírja azt a határidőt, amelyen belül az árukat a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, és megteszi az azonosításhoz általa szükségesnek tekintett intézkedéseket.

(2) Az indító vámhivatal a szükséges adatokat rávezeti a T1 nyilatkozatra, megőrzi a saját példányát, és a többit visszaadja a főkötelezettnek vagy képviselőjének.

349. cikk

(1) Az áruk azonosságát alapvetően zárral kell biztosítani.

(2) Az alábbiakat kell zárral ellátni:

a) a rakteret, ha a szállítóeszközt már más előírások alapján engedélyezték, vagy az indító vámhivatal zárbiztosnak ismerte el;

b) egyéb esetekben minden egyes csomagot.

(3) A szállítóeszköz azzal a feltétellel ismerhető el zárbiztosnak, ha:

a) a zárak egyszerűen és hatásosan helyezhetők fel;

b) olyan a kialakításuk, hogy semmilyen árut nem lehet eltávolítani vagy felrakni a feltörés látható nyoma vagy a zár sérülése nélkül;

c) nincs az áruk elrejtésére alkalmas hely;

és

d) a raktér a vámhatóság ellenőrzése céljából könnyen megközelíthető.

(4) Az indító vámhivatal eltekinthet a zárral való ellátástól, ha az áruk azonossága a T1 okmányon vagy a pótlapokon szereplő áruleírás alapján vagy az esetleges egyéb, az azonosság biztosítására szolgáló intézkedések figyelembevételével megállapítható.

350. cikk

(1) Az árukat a szállítás alatt az indító vámhivatal által a főkötelezettnek vagy képviselőjének visszaadott T1 okmány másolatainak kell kísérnie.

(2) A T1 okmány másolatait a vámhatóság kérelmére be kell mutatni.

351. cikk

Minden egyes tagállamnak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a közösségi árutovábbítási eljárás lefolytatásában illetékes vámhivatalok jegyzékét, megjelölve azok nyitvatartási idejét.

A Bizottság ezeket az adatokat továbbítja a többi tagállamnak.

352. cikk

(1) A szállítmányt és a T1 okmány másolatait minden egyes átléptető vámhivatalnál be kell mutatni.

(2) A fuvarozónak minden átléptető vámhivatalnál a 46. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kiállított határátlépési igazolást kell benyújtania.

(3) Az átléptető vámhivatalok nem végeznek áruvizsgálatot, kivéve, ha olyan szabálytalanság gyanúja merül fel, amely visszaélésekhez vezethet.

(4) Ha az árukat olyan átléptető vámhivatalon keresztül szállítják, amelyet nem tüntettek fel a T1 okmányon, az említett vámhivatal haladéktalanul megküldi a határátlépési igazolást az okmányon megjelölt vámhivatalnak.

353. cikk

Amennyiben az árukat köztes vámhatóság jelenlétében rakják be vagy ki, az indító vámhivatal vagy vámhivatalok által visszaadott T1 okmány példányait ennek a hatóságnak be kell bemutatni.

354. cikk

(1) A T1 okmányon bejelentett áru új vámáru-nyilatkozat nélkül átrakodható másik szállítóeszközre azon tagállam vámhatóságának felügyelete mellett, amelynek területén az átrakodást végzik. Ebben az esetben az illetékes hatóság a T1 okmányon feltünteti a megfelelő megjegyzést.

(2) A vámhatóság az általa meghatározott feltételek mellett engedélyezheti a felügyelet nélküli átrakodást. Ebben az esetben a fuvarozó tünteti fel a T1 okmányon a megfelelő adatokat, és értesíti az átrakodás szerinti ország vámhatóságát, hogy az átrakodást igazolják.

355. cikk

(1) Ha a zár a szállítás során a fuvarozón kívül álló okok miatt megsérül, a fuvarozónak haladéktalanul kérnie kell, hogy azon tagállam vámhatósága, amelynek területén a szállítóeszköz tartózkodik, vegyen fel hitelesített jegyzőkönyvet. Az érintett vámhatóságnak, ha lehetséges, új zárat kell felhelyeznie.

(2) Ha baleset következtében szükségessé válik a szállítmány másik szállítóeszközre való átrakodása, a 354. cikk szerint kell eljárni.

(3) A teljes rakomány vagy a rakomány egy részének azonnali kirakodását szükségessé tevő fenyegető veszély esetén a fuvarozó saját felelősségére cselekedhet. Intézkedését fel kell jegyeznie a T1 okmányon. Ebben az esetben az (1) bekezdés alkalmazandó.

(4) Ha a szállítás során bekövetkező baleset vagy más véletlen esemény következtében a fuvarozó nincs abban a helyzetben, hogy a 348. cikkben említett határidőnek eleget tegyen, köteles a lehető legrövidebb időn belül értesíteni az (1) bekezdésben említett vámhatóságot. Ez a hatóság a megfelelő megjegyzést feltünteti a T1 okmányon.

356. cikk

(1) Az árukat és a T1 okmányt a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni.

(2) A rendeltetési vámhivatal feljegyzi a T1 okmány példányain az elvégzett ellenőrzések eredményét, és késedelem nélkül eljuttat egy másodpéldányt az indító vámhivatalnak, a másik példányt pedig megőrzi.

(3) A közösségi árutovábbítási eljárás lezárható másik vámhivatalnál is, mint amelyet a T1 okmányban feltüntettek. Ebben az esetben ez a másik vámhivatal válik a rendeltetési vámhivatallá.

(4) Az indító vámhivatal által megszabott határidő, amelyen belül az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, kötelező érvényű azon országok vámhatóságai számára, amelyeknek a területét a közösségi árutovábbítási eljárás érinti, és ezek a hatóságok azt nem módosíthatják.

(5) Amennyiben az árut a rendeltetési vámhivatalnál az indító vámhivatal által meghatározott határidő lejárta után mutatják be, és a határidő betartásának elmulasztása a rendeltetési vámhivatal számára kielégítő módon megindokolt körülményeknek tudható be, és nem róható fel a fuvarozónak vagy a főkötelezettnek, akkor az előírt határidő betartottnak tekintendő.

357. cikk

(1) Aki a közösségi árutovábbítási okmányt azzal a szállítmánnyal együtt, amelyre az okmány vonatkozik, a rendeltetési vámhivatalnál bemutatja, kérelemre bemutatási igazolást kaphat.

(2) A közösségi árutovábbítási okmány és a vonatkozó szállítmány rendeltetési vámhivatalnál való bemutatását bizonyító bemutatási igazolási nyomtatványnak meg kell felelnie a 47. mellékletben szereplő mintának. Az igazolás kiállítható a közösségi árutovábbítási okmány hátlapján erre fenntartott helyen is.

(3) A bemutatási igazolást az érintett személynek előzetesen kell kitöltenie. Az igazolás tartalmazhat a szállítmányra vonatkozó egyéb adatokat a rendeltetési vámhivatal számára fenntartott helyen kívül, de a rendeltetési vámhivatal által rávezetett záradék csak az ezen a helyen szereplő adatok tekintetében érvényes.

358. cikk

Minden tagállam jogosult egy vagy több központi vámhivatalt kijelölni, ahová a rendeltetési tagállam illetékes vámhivatalai az árutovábbítási okmányokat visszaküldik. A tagállamok a kijelölt vámhivatalokról tájékoztatják a Bizottságot, és meghatározzák az oda visszaküldendő okmányok kategóriáját. A Bizottság ezt az információt továbbítja a többi tagállam részére.

2. szakasz

Biztosítéknyújtás

1. alszakasz

Általános rendelkezések

359. cikk

(1) A Vámkódex 94. cikke (1) bekezdésében említett biztosíték a Közösség egész területén érvényes.

(2) A biztosíték lehet összkezesség, amely több közösségi árutovábbítási eljárásra kiterjed, vagy egyedi kezesség, amely egyetlen közösségi árutovábbítási eljárásra terjed ki.

(3) A 373. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel a kezesség bármely, a Vámkódex 195. cikkében említett feltételeknek megfelelő harmadik természetes vagy jogi személy egyetemleges felelősségén alapuló kezesség.

(4) A (3) bekezdésben hivatkozott kezesi nyilatkozatnak:

- összkezesség esetén a 48. mellékletben,

- egyedi kezesség esetén a 49. mellékletben,

- átalánykezesség esetén az 50. mellékletben

szereplő mintának kell megfelelnie. (5) Amennyiben a nemzeti jogszabályokban vagy igazgatási intézkedésekben meghatározott rendelkezések vagy az általános kereskedelmi gyakorlat megkívánja, minden tagállam engedélyezheti a kezesség más formáját, azzal a feltétellel, hogy annak jogi hatása megegyezik a mintaokmányéval.

2. alszakasz

Összkezesség

360. cikk

Amennyiben a Közösség vámterületére harmadik országból behozott, valamely külön tájékoztatási kötelezettség, így különösen az 1468/81/EGK [13] tanácsi rendelet alkalmazása szerinti tájékoztatási kötelezettség alá tartozó vagy tartozni rendelt árukra vonatkozó közösségi árutovábbítási műveletek a csalás fokozott veszélyével járnak, a tagállamok vámhatóságai a Bizottsággal egyetértésben intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy ideiglenesen megtiltsák ezen áruk vonatkozásában az összkezesség alkalmazását.

Valamely tagállam vámhatóságának az a határozata, mely megtiltja az összkezesség igénybevételét, a többi tagállam vámhatóságaira is vonatkozik.

A tagállamok vámigazgatásai folyamatosan tájékoztatják egymást és a Bizottságot az e cikk értelmében meghozott határozataikról.

Hat hónap múlva a Bizottság döntést hoz arra vonatkozóan, hogy szükséges-e fenntartani a meghozott intézkedéseket.

361. cikk

A 360. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az összkezesség szintjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. A kezesség összegét az alábbi 4. pontban megállapított eljárások szerint megállapított fizetendő vámok és egyéb díjak legalább 30 %-ában kell meghatározni.

2. Az összkezességet az alábbi 4. pontban megállapított eljárások szerint megállapított fizetendő vámok és egyéb díjak teljes összegével azonos szinten kell meghatározni, ha az az alábbi árukat érintő közösségi külső árutovábbítási eljárások fedezetére szolgál:

- a Közösség vámterületére behozott áruk,

- az 53. mellékletben felsorolt áruk, és

- olyan áruk, amelyek – különösen az 1468/81/EGK tanácsi rendelet előírásai értelmében – a Bizottság által adott, a fokozott csalási kockázattal járó árutovábbítási eljárásokra vonatkozó külön tájékoztatás hatálya alá tartoznak.

A vámhatóság azonban a kezesség összegét a fizetendő vámok és egyéb díjak 50 %-ában is megszabhatja olyan személyek számára:

- akik abban a tagállamban letelepedettek, ahol a kezességnyújtásra sor kerül,

- akik rendszeresen igénybe veszik a közösségi árutovábbítási rendszert,

- akik pénzügyi helyzetükből adódóan képesek kötelezettségeiknek eleget tenni, és

- akik a vám- vagy adójogszabályok tekintetében semmilyen súlyos jogsértést nem követtek el.

Ennek az albekezdésnek az alkalmazásakor a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak a 362. cikk (3) bekezdésében előírt kezességi tanúsítvány 7. rovatába az alábbi megjegyzések valamelyikét kell bejegyeznie:

- aplicación del punto 2 del artículo 361 del Reglamento (CEE) no 2454/93,

- anvendelse af artikel 361, nr. 2, i forordning (EØF) nr. 2454/93,

- Anwendung von Artikel 361 Nummer 2 der Verordnung (EWG) Nr. 2454/93,

- Εφαρμογή του άρθρου 361 σημείο 2 δεύτερο εδάφιο του κανονισμού (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93,

- application of Article 361 (2) of Regulation (EEC) No 2454/93,

- application de l'article 361 point 2 du règlement (CEE) no 2454/93,

- applicazione dell'articolo 361, punto 2 del regolamento (CEE) n. 2454/93,

- toepassing van artikel 361, punt 2, van Verordening (EEG) nr. 2454/93,

- aplicação do ponto 2 do artigo 361.° do Regulamento (CEE) n.° 2454/93.

3. Amennyiben a közösségi árutovábbítási nyilatkozat az e cikk (2) bekezdésében foglalt árukon kívül más árukat is tartalmaz, a kezesség összegére vonatkozó rendelkezéseket oly módon kell alkalmazni, mintha a két árukategória külön vámáru-nyilatkozaton szerepelne.

Figyelmen kívül kell azonban hagyni az azon kategóriába tartozó árukat, melyek mennyisége vagy értéke viszonylag jelentéktelen.

4. E cikk alkalmazásához a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak egy hétre vetítve meg kell állapítania a következőket:

- végrehajtott szállítások száma,

- az érintett országokban alkalmazott, a legnagyobb tehermegállapítási tételek alapján fizetendő vámok és egyéb díjak.

Ennek a számításnak az érintett személynek a megelőző évben végrehajtott áruszállításokra vonatkozó kereskedelmi és számviteli okmányain kell alapulnia oly módon, hogy az azok alapján kapott eredményt el kell osztani 52-vel.

Új gazdasági szereplők esetében a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal az érintett személlyel együttműködve a már rendelkezésre álló adatok alapján megbecsüli az egy adott időszak alatt szállított árukra vonatkozó mennyiséget, értéket és terheket. A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal kerekítéssel határozza meg azoknak az áruknak a valószínű értékét és az utánuk fizetendő terheket, amelyeket egyhetes időtartam alatt szállítanak.

A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal évente felülvizsgálja az összkezesség összegét, különösen az indító vámhivatalok által nyújtott tájékoztatás figyelembevételével, és indokolt esetben módosítja az összeget.

362. cikk

(1) Az összkezességet a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnál kell benyújtani.

(2) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal meghatározza a kezesség összegét, elfogadja a kezességvállaló kötelezettségvállalását, és engedélyt bocsát ki, amely lehetővé teszi a főkötelezett számára, hogy a kezesség korlátain belül bármely indító vámhivataltól közösségi árutovábbítást végezzen.

(3) Minden olyan személy számára, aki engedélyt kapott, a 363–366. cikkben megállapított feltételek szerint az 51. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kezességi tanúsítványt kell kibocsátani egy vagy több példányban.

(4) A kezességi tanúsítványra való hivatkozást minden T1 okmányon fel kell tüntetni.

(5) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal visszavonhatja az engedélyt, ha a kiadásához megkövetelt feltételek már nem állnak fenn.

363. cikk

(1) A főkötelezettnek a kezességi tanúsítvány kiállításakor vagy annak érvényességi ideje alatt bármikor saját felelősségére a tanúsítvány hátoldalán meg kell neveznie azt a személyt vagy azokat a személyeket, akit vagy akiket meghatalmazott arra, hogy nevében a közösségi árutovábbítási nyilatkozatokat aláírja/aláírják. A megnevezés a meghatalmazott családi és utónevének megadásából, valamint a meghatalmazott aláírásmintájából áll. Minden egyes meghatalmazott megnevezését a főkötelezett aláírásával kell igazolni. A főkötelezett jogosult áthúzni azokat a rovatokat, amelyeket nem akar használni.

(2) A főkötelezett valamely meghatalmazott személy nevének bejegyzését a tanúsítvány hátoldalán bármikor érvénytelenítheti.

364. cikk

Minden olyan személy, akinek a nevét valamely indító vámhivatalnál bemutatott kezességi tanúsítvány hátoldalára bejegyezték, a főkötelezett meghatalmazott képviselőjének minősül.

365. cikk

A kezességi tanúsítvány érvényességi ideje nem haladhatja meg a két évet. Ezt az időtartamot azonban a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.

366. cikk

Ha a kezességet visszavonják, a főkötelezett felel azért, hogy a részére kiadott minden érvényes kezességi tanúsítványt haladéktalanul visszaküldjenek a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak.

A tagállamok minden vissza nem küldött érvényes kezességi tanúsítvány adatait megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezekről tájékozatja a többi tagállamot.

3. alszakasz

Átalánykezesség

367. cikk

(1) Bármely tagállam engedélyezheti a kezességvállalónak, hogy nyilatkozat formájában 7000 ECU átalányösszegben egyszeri kezességet nyújtson, amellyel biztosítja az ő felelőssége alatt végrehajtott közösségi árutovábbítási eljárások során esetleg felmerülő vámok és egyéb díjak megfizetését, bármely személy legyen is a főkötelezett. Ez a rendelkezés a 368. cikk sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) Az átalánykezességet valamely kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnál kell benyújtani.

368. cikk

(1) A (2) és (3) bekezdések szerinti esetek kivételével az indító vámhivatal nem követelhet közösségi árutovábbítási nyilatkozatonként 7000 ECU átalányösszeget meghaladó kezességet, függetlenül attól, hogy az egyes vámáru-nyilatkozatok fedezete mellett szállított árukra vonatkozó vámok és egyéb díjak összege mekkora.

(2) Amennyiben a rá jellemző egyedi körülmények miatt valamely árutovábbítási eljárás nagyobb kockázattal jár, és ezért a 7000 ECU összegű kezesség nyilvánvalóan nem elegendő, az indító vámhivatal nagyobb, a 7000 ECU többszörösének megfelelő összegű kezességet követelhet annak érdekében, hogy az egész továbbítandó árumennyiségre vonatkozó vám biztosítva legyen.

(3) Az 52. mellékletben felsorolt áruk szállítása az átalánykezesség összegének emelését eredményezi, amennyiben a szállított árumennyiség meghaladja a 7000 ECU átalányösszeghez rendelt mennyiséget.

Ebben az esetben az átalányösszeget a 7000 ECU összegnek a továbbítandó árumennyiség biztosításához szükséges mértékű többszörösére kell emelni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett esetekben a főkötelezett a 7000 ECU szükséges többszörösének megfelelő összegű átalánykezességi garanciajegyet ad át az indító vámhivatalnak.

369. cikk

(1) Amennyiben a közösségi árutovábbítási nyilatkozat az 52. mellékletben szereplő listán felsorolt árukon kívül más árukat is tartalmaz, akkor az átalánykezességre vonatkozó rendelkezések úgy alkalmazandók, mintha mindkét árufajta külön vámáru-nyilatkozaton szerepelne.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően azonban bármelyik árukategóriába tartozó árukat figyelmen kívül kell hagyni, ha azok mennyisége vagy értéke viszonylag jelentéktelen.

370. cikk

(1) A kezességvállaló azáltal, hogy a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal elfogadja a kötelezettségvállalását, felhatalmazást kap arra, hogy a kötelezettségvállalásban foglalt feltételek szerint átalánykezességi garanciajegyeket bocsásson ki olyan személyeknek, akik valamely, az általuk választott indító vámhivataltól történő közösségi árutovábbítási eljárás során főkötelezettként kívánnak fellépni.

(2) Az átalánykezességi garanciajegynek az 54. mellékletben szereplő mintának kell megfelelnie. A minta hátoldalán szereplő adatokat azonban fel lehet tüntetni az elülső oldalon is, a garanciajegyet kibocsátó személy vagy cég adatai fölött, úgy, hogy a további bejegyzések változatlanok maradnak.

(3) A kezességvállaló minden átalánykezességi garanciajegy kapcsán 7000 ECU értékig felelős.

(4) A 368. és 371. cikk sérelme nélkül a főkötelezett minden egyes átalánykezességi garanciajegy fedezete mellett egyetlen közösségi árutovábbítási eljárást hajthat végre. A garanciajegyet az indító vámhivatalhoz kell benyújtani, amely azt megőrzi.

371. cikk

A kezességvállaló olyan átalánykezességi garanciajegyeket is kiadhat, amelyek:

- nem érvényesek az 52. mellékletben felsorolt áruk közösségi árutovábbítási eljárással történő továbbítására, és

- az első francia bekezdésben nem érintett árukra vonatkoznak, és amelyekre a 347. cikk (2) bekezdésének értelmében szállítóeszközönként legfeljebb hét garanciajegy alkalmazható.

Ennek érdekében a kezességvállalónak az ilyen átalánykezességi garanciajegyeken átlósan, nyomtatott nagybetűkkel az alábbi jelzések egyikét kell feltüntetnie:

- VALIDEZ LIMITADA; APLICACIÓN DEL ARTÍCULO 371 DEL REGLAMENTO (CEE) N° 2454/93,

- BEGRÆNSET GYLDIGHED – ARTIKEL 371, I FORORDNING (EØF) Nr. 2454/93,

- BESCHRÄNKTE GELTUNG – ARTIKEL 371 DER VERORDNUNG (EWG) Nr. 2454/93,

- ΠΕΡΙΟΡΙΣΜΕΝΗ ΙΣΧΥΣ: ΕΦΑΡΜΟΓΗ ΤΟΥ ΑΡΘΡΟΥ 371 ΤΟΥ ΚΑΝΟΝΙΣΜΟΥ (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93,

- LIMITED VALIDITY – APPLICATION OF ARTICLE 371 OF REGULATION (EEC) No 2454/93,

- VALIDITÉ LIMITÉE – APPLICATION DE L'ARTICLE 371 DU RÈGLEMENT (CEE) N° 2454/93,

- VALIDITÀ LIMITATA – APPLICAZIONE DELL'ARTICOLO 371 DEL REGOLAMENTO (CEE) N. 2454/93,

- BEPERKTE GELDIGHEID – TOEPASSING VAN ARTIKEL 371 VAN VERORDENING (EEG) Nr. 2454/93,

- VALIDADE LIMITADA; APLICAÇÃO DO ARTIGO 371.° DO REGULAMENTO (CEE) N.° 2454/93.

372. cikk

Az a tagállam, amelyhez a kezességnyújtás helye szerinti hivatal tartozik, haladéktalanul értesíti a több tagállamot a kezesség visszavonásáról.

4. alszakasz

Egyedi kezesség

373. cikk

(1) Az egyetlen közösségi árutovábbítási eljáráshoz nyújtott egyedi kezességvállalást az indító vámhivatalnál kell benyújtani. A kezesség összegét az indító vámhivatal szabja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett biztosíték az indító vámhivatalnál készpénzbiztosíték formájában is nyújtható. Ebben az esetben a T1 okmánynak az indító vámhivatalnál történő lezárása után azt felszabadítják.

5. alszakasz

Az 1–4. alszakaszra vonatkozó közös rendelkezések

374. cikk

A kezességvállaló a Vámkódex 199. cikke (1) bekezdésében említett eseteken kívül akkor menthető fel kötelezettségei alól, ha a T1 nyilatkozat nyilvántartásba vételének időpontjától számított 12 hónapos határidő lejárt, és az indító tagállam vámhatósága nem értesítette őt a T1 okmány lezárásának elmulasztásáról.

Ha az első albekezdésben előírt határidőn belül a kezességvállalót a vámhatóság értesíteti a T1 okmány lezárásának elmulasztásáról, akkor arról is értesíteni kell, hogy köteles vagy köteles lehet megfizetni azokat az összegeket, amelyekért a szóban forgó közösségi árutovábbítási eljárás kapcsán felel. Ezt az értesítést a kezességvállalónak legkésőbb a T1 nyilatkozat nyilvántartásba vételi időpontjától számított legfeljebb három éven belül meg kell kapnia. Amennyiben e határidő lejárta előtt ilyen értesítésre nem került sor, a kezességvállaló mentesül a kötelezettsége alól.

6. alszakasz

Biztosítéknyújtás alóli mentesség

375. cikk

(1) Közösségi árutovábbítási műveleteknél a biztosítéknyújtás alóli mentesség engedélyezése céljából az érintett személy által a Vámkódex 95. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében adott kötelezettségvállalást az 55. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani.

(2) Amennyiben a nemzeti jogszabályokban vagy igazgatási intézkedésekben meghatározott rendelkezések vagy az általános gyakorlat megkívánja, minden tagállam más formában is kiállíttathatja az érintett személy kötelezettségvállalását, azzal a feltétellel, hogy annak ugyanolyan kötelező érvénnyel kell rendelkeznie, mint a mintában szereplő kötelezettségvállalásnak.

376. cikk

(1) A Vámkódex 95. cikke (3) bekezdésével összhangban a biztosítéknyújtás alóli mentesség nem vonatkozik azokra az árukra:

a) amelyek összértéke szállítmányonként meghaladja a 100000 ECU-t;

vagy

b) amelyek az 56. melléklet felsorolásában szerepelnek mint magas kockázatot képviselő áruk.

(2) A biztosítéknyújtás alóli mentesség nem alkalmazható, ha a 360. cikk rendelkezései szerint az összkezesség alkalmazása tilos.

377. cikk

(1) Biztosítéknyújtás alóli mentesség alkalmazásakor a vonatkozó T1 árutovábbítási nyilatkozatban utalni kell a Vámkódex 95. cikke (4) bekezdésében említett tanúsítványra.

(2) A biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítvány az 57. mellékletben szereplő mintának felel meg.

(3) A főkötelezettnek a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítvány kiadásakor vagy annak érvényességi ideje alatt bármikor saját felelősségére a tanúsítvány hátoldalán meg kell neveznie azt a személyt vagy személyeket, akit vagy akiket meghatalmazott arra, hogy nevében a közösségi árutovábbítási nyilatkozatokat aláírja/aláírják. Az adatoknak tartalmazniuk kell minden meghatalmazott személy családi és utónevét, amelyet e személy aláírásmintája követ. Minden egyes meghatalmazott megnevezését a főkötelezett aláírásával kell igazolni. A főkötelezett jogosult áthúzni azokat a rovatokat, amelyeket nem akar használni.

A főkötelezett valamely meghatalmazott személy nevének bejegyzését a tanúsítvány hátoldalán bármikor érvénytelenítheti.

(4) Minden olyan személy, akinek a nevét valamely indító vámhivatalnál bemutatott, biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítvány hátoldalára bejegyezték, a főkötelezett meghatalmazott képviselőjének minősül.

(5) A biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítvány érvényességi ideje nem haladhatja meg a két évet. Ezt az időtartamot azonban a mentességet engedélyező hatóság egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.

(6) Ha a biztosítéknyújtás alóli mentességet visszavonják, a főkötelezett felel azért, hogy a részére kiadott minden érvényes, a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítványt haladéktalanul visszaküldjenek a mentességet engedélyező hatóságnak.

A tagállamok minden vissza nem küldött érvényes tanúsítvány adatait megküldik a Bizottságnak.

A Bizottság ezekről tájékoztatja a többi tagállamot.

3. szakasz

Szabálytalanságok, a szabályszerűség bizonyítása

378. cikk

(1) A Vámkódex 215. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a szállítmányt nem mutatták be a rendeltetési vámhivatalnál, és a jogsértés vagy szabálytalanság helye nem állapítható meg, ez a jogsértés vagy szabálytalanság úgy minősül, mint amelyet:

- abban a tagállamban követtek el, amelyhez az indító vámhivatal tartozik,

vagy

- abban a tagállamban követtek el, amelyhez az a Közösségbe való belépés pontján lévő átléptető vámhivatal tartozik, amelyhez a határátlépési igazolást benyújtották,

kivéve, ha a 379. cikk (2) bekezdése szerint meghatározandó határidőn belül az árutovábbítási eljárás szabályszerűségét vagy a jogsértés, illetve szabálytalanság tényleges elkövetési helyét a vámhatóság számára hitelt érdemlően bizonyítják.

(2) Amennyiben ilyen bizonyítékot nem nyújtanak be, és így a jogsértés vagy szabálytalanság úgy minősül, mint amelyet az indító tagállamban vagy az első bekezdés második francia bekezdésében említettek szerinti beléptető tagállamban követtek el, az érintett árukkal kapcsolatos vámokat és egyéb díjakat ez a tagállam veti ki a közösségi vagy nemzeti rendelkezések szerint.

(3) Ha a T1 nyilatkozat nyilvántartásba vételének időpontjától számított hároméves határidő lejárta előtt megállapítják, hogy melyik tagállamban követték el ténylegesen a jogsértést vagy szabálytalanságot, ez a tagállam a közösségi vagy nemzeti rendelkezések szerint beszedi az érintett árukra vonatkozó vámokat és egyéb díjakat (eltekintve azoktól, amelyeket a (2) bekezdés szerint mint a Közösség saját forrásait vetettek ki). Amennyiben a beszedés tényét igazolják, az eredetileg kivetett vámokat és egyéb díjakat (eltekintve azoktól, amelyeket mint a Közösség saját forrásait vetettek ki) vissza kell téríteni.

(4) Az árutovábbítási eljárásra vonatkozó biztosíték nem szabadítható fel a fent említett hároméves határidő vége előtt, vagy amíg meg nem fizették az abban a tagállamban alkalmazandó vámokat és egyéb díjakat, amelyben az említett jogsértést vagy szabálytalanságot ténylegesen elkövették.

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy minden jogsértés és szabálytalanság ügyében eljárjanak, és hatékony szankciókat alkalmazzanak.

379. cikk

(1) Amennyiben a szállítmányt nem mutatták be a rendeltetési vámhivatalnál, és az elkövetett jogsértés vagy szabálytalanság helye nem állapítható meg, az indító vámhivatal erről a lehető leghamarabb, de minden esetben a közösségi árutovábbítási nyilatkozat nyilvántartásba vételének időpontjától számított 11. hónap végéig tájékoztatja a főkötelezettet.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítésben meg kell jelölni azt a határidőt, amelyen belül az eljárás szabályszerűségét vagy a jogsértés vagy szabálytalanság tényleges elkövetési helyét a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazoló bizonyítékokat az indító vámhivatalhoz be kell nyújtani. Ez a határidő az (1) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított három hónap. Ha az említett bizonyítékot e határidő végéig nem nyújtják be, az illetékes tagállam megteszi a szükséges lépéseket a vámok és egyéb díjak beszedése érdekében. Azokban az esetekben, amikor ez a tagállam nem azonos azzal, amelyben az indító vámhivatal található, ez utóbbi tagállamot haladéktalanul értesíteni kell.

380. cikk

A vámhatóság számára az árutovábbítási eljárás szabályos végrehajtását többek között az alábbiak szerint lehet a 378. cikk (1) bekezdésével összhangban hitelt érdemlően bizonyítani:

a) a vámhatóság által igazolt okmány bemutatásával, amelyből kitűnik, hogy a szóban forgó árukat a rendeltetési vámhivatalnak vagy, a 406. cikk alkalmazásakor, az engedélyezett címzettnek bemutatták. Ennek az okmánynak elegendő adatot kell tartalmaznia az áruk azonosításához;

vagy

b) valamely harmadik országban kiállított, belföldi szabad forgalomba bocsátást igazoló vámokmánnyal vagy annak másolatával, illetve fénymásolatával; ezt a másolatot vagy fénymásolatot hitelesíttetni kell azzal a szervezettel, amely az eredeti okmányt is hitelesítette, az érintett harmadik ország hatóságával vagy az egyik tagállam hatóságával. Ennek az okmánynak elegendő adatot kell tartalmaznia az áruk azonosításához.

5. FEJEZET

Közösségi belső árutovábbítási eljárás

381. cikk

(1) Minden olyan árut, amelyet a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítanak, T2 nyilatkozaton kell bejelenteni. A T2 nyilatkozat a 31–34. mellékletben szereplő minta szerinti és a 37. mellékletben található útmutatóval összhangban alkalmazott vámáru-nyilatkozatnak felel meg.

(2) A 4. fejezetet értelemszerűen alkalmazni kell a közösségi belső árutovábbítási eljárásra.

6. FEJEZET

A 4. és 5. fejezetre vonatkozó közös rendelkezések

382. cikk

(1) Olyan szállítmányok esetében, amelyek mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukat tartalmaznak, az egységes közösségi árutovábbítási nyilatkozathoz "T1 bis" vagy "T2 bis" jelzésű pótlapok csatolhatók.

Ebben az esetben az említett nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali alrovatába be kell jegyezni a "T" jelet; a "T" jel utáni üres helyet át kell húzni; ezen túlmenően a 32. "Tételsorszám", 33. "Vámtarifaszám", 35. "Bruttó tömeg (kg)", 38. "Nettó tömeg (kg)" és 44. "Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek" rovatokat is át kell húzni. A felhasznált közösségi árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványának 31. "Csomagok és árumegnevezés" rovatában hivatkozni kell a "T1 bis" jelzésű pótlapok, illetve a "T2 bis" jelzésű pótlapok sorszámaira.

(2) Amennyiben a felhasznált nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali alrovatából a "T1", "T1 bis" vagy "T2", "T2 bis" jelzéseket kihagyták, vagy olyan szállítmányok esetében, amelyek mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukat tartalmaznak, az (1) bekezdés és a 383. cikk rendelkezéseit nem tartották be, úgy az ilyen okmányok fedezete mellett szállított áruk közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítottnak minősülnek.

A kiviteli vámok, illetve a közös kereskedelempolitika keretében történő kivitel vonatkozásában előírt intézkedések alkalmazásakor azonban ezek az áruk közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítottnak minősülnek.

383. cikk

Olyan szállítmányok esetében, amelyek mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukat tartalmaznak, külön rakományjegyzékeket kell kiállítani, amelyeket az egységes közösségi árutovábbítási nyilatkozathoz kell csatolni.

Ebben az esetben az említett nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali alrovatába be kell jegyezni a "T" jelet. A "T" jel utáni üres helyet át kell húzni; ezen túlmenően a 15. "Indító/kiléptető ország" 32. "Tételsorszám", 33. "Vámtarifaszám", 35. "Bruttó tömeg (kg)", 38. "Nettó tömeg (kg)" és, ha szükséges, a 44. "Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek" rovatokat is át kell húzni. A felhasznált nyomtatvány 31. "Csomagok és árumegnevezés" rovatában hivatkozni kell a kétfajta árura vonatkozó rakományjegyzékek sorszámaira.

384. cikk

Amennyiben szükséges, a tagállamok vámhatóságai közölnek egymással minden megállapítást, okmányt, jelentést, eljárási jegyzőkönyvet és a közösségi árutovábbítási eljárás keretében végzett szállításokkal és az eljárás során elkövetett szabálytalanságokkal és jogsértésekkel kapcsolatos adatot.

385. cikk

Az árutovábbítási nyilatkozatokat és az azokhoz kapcsolódó egyéb okmányokat a Közösség egyik, az indító tagállam vámhatósága által elfogadott hivatalos nyelvén kell kiállítani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az átalánykezességi garanciajegyekre.

Amennyiben szükséges, valamely másik olyan tagállam vámhatósága, ahol a vámáru-nyilatkozatokat és az okmányokat be kell mutatni, megkövetelheti, hogy az okmányokat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére fordítsák le.

A kezességi tanúsítványhoz használt nyelvet azon tagállam vámhatósága határozza meg, amelyhez a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal tartozik.

A biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítványhoz használt nyelvet azon tagállam vámhatósága jelöli meg, amelyben a biztosítéknyújtás alóli mentességet engedélyezik.

386. cikk

(1) A rakományjegyzékekhez, a határátlépési igazolásokhoz és a bemutatási igazoláshoz alkalmazott papír írás céljára előkészített, a tömege legalább 40 g/m2; a papírnak olyan szilárdságúnak kell lennie, hogy a rendeltetésszerű használat során ne szakadjon el vagy gyűrődjön össze könnyen.

(2) Az átalánykezességi garanciajegyekhez alkalmazott papír famentes, írás céljára előkészített, a tömege legalább 55 g/m2. A papírnak vörös színű, nyomtatott guilloche-mintás háttérrel kell rendelkeznie, hogy bárminemű, mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt hamisítás kitűnjék.

(3) A kezességi tanúsítványokhoz és a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítványhoz alkalmazott papír famentes, a tömege legalább 100 g/m2. A papírnak mindkét oldalán nyomtatott guilloche-mintás háttérrel kell rendelkeznie, hogy bárminemű, mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt hamisítás kitűnjék. Az említett háttér:

- a kezességi tanúsítványok esetében zöld,

- a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítványok esetében világoskék.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett papír fehér, kivéve a 341. cikk (2) bekezdésében említett rakományjegyzéket, amelynek színét az érintett felek szabadon határozhatják meg.

387. cikk

A nyomtatványok mérete:

a) 210 × 297 mm a rakományjegyzékek esetében. Hosszirányban legfeljebb – 5 mm és + 8 mm közötti eltérés megengedett;

b) 210 × 148 mm a határátlépési igazolások, a kezességi tanúsítványok és a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítványok esetében;

c) 148 × 105 mm a bemutatási igazolások és az átalánykezességi garanciajegyek esetében.

388. cikk

(1) Az átalánykezességi garanciajegyeken fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét, vagy egy olyan jelzést, amely alapján a nyomda azonosítható. Minden átalánykezességi garanciajegyet egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A tagállamok felelősek a kezességi tanúsítványok és a biztosíték nyújtása alóli mentességre vonatkozó tanúsítványok kinyomtatásáért. Minden tanúsítványt és igazolást egyedi sorszámmal kell ellátni, hogy azonosítható legyen.

(3) A kezességi tanúsítványok és a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó tanúsítványok, valamint az átalánykezességi garanciajegyek nyomtatványait írógéppel vagy egyéb mechanográfiai vagy hasonló eljárással kell kitölteni.

(4) A rakományjegyzékeket, a határátlépési igazolásokat és a bemutatási igazolásokat írógéppel vagy egyéb mechanográfiai vagy hasonló eljárással, vagy pedig olvasható kézírással – ez utóbbi esetben tintával és nyomtatott nagybetűkkel – kell kitölteni.

(5) A nyomtatványokon törlés vagy átírás nem megengedett. Minden módosítást a téves beírás áthúzásával és a szükséges adatok beírásával kell elvégezni. Az ilyen helyesbítést az azt beíró személynek kézjegyével kell ellátnia, és azt a vámhatóságnak a félreértést kizáró módon hitelesítenie kell.

7. FEJEZET

Egyszerűsítések

1. szakasz

Egyszerűsített eljárás az áruk közösségi helyzetének megállapításához használt okmányok kibocsátására

389. cikk

A 317. cikk (4) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül, az egyes tagállamok vámhatóságai bármely, a 390. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő és a 315. cikk (1) bekezdés szerinti T2L okmánnyal vagy a 317. cikkben foglalt okmányok valamelyikével (a továbbiakban: kereskedelmi okmányok) az áru közösségi helyzetének megállapítását indítványozó személynek (a továbbiakban: engedélyezett feladó) engedélyezhetik, hogy az ilyen okmányokat anélkül használja, hogy azokat az indító tagállam vámhatóságának hitelesítésre be kellene nyújtania .

390. cikk

(1) A 389. cikkben előírt engedély csak olyan személynek adható meg, aki:

a) rendszeresen továbbít árut;

b) olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy tevékenységét ellenőrizze;

c) a vám- vagy adójogszabályokat nem sértette meg súlyosan vagy ismételten.

(2) A vámhatóság visszavonhatja az engedélyt, ha valamely engedélyezett feladó már nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, vagy nem tartja be az ebben a szakaszban vagy az engedélyben meghatározott követelményeket.

391. cikk

(1) A vámhatóság által kibocsátott engedélyekben meg kell határozni különösen:

a) az érintett okmányokhoz használt nyomtatványok előzetes hitelesítéséért felelős hivatalt a 392. cikk (1) bekezdése a) pontjának előírása szerint;

b) azt az eljárást, amely szerint az engedélyezett feladó az érintett nyomtatványok megfelelő alkalmazását igazolni köteles.

(2) Az illetékes hatóság meghatározza azt a határidőt, amelyen belül és azt a módot, ahogyan az engedélyezett feladónak tájékoztatnia kell az illetékes vámhivatalt annak érdekében, hogy ez a vámhivatal az áru indítása előtt a szükséges ellenőrzéseket végre tudja hajtani.

392. cikk

(1) Az engedélyben elő kell írni, hogy a T2L okmányhoz és adott esetben a T2L bis okmányhoz használt nyomtatvány elülső oldalán lévő "C. Indító vámhivatal" rovatot vagy a kereskedelmi okmányok elülső oldalát:

a) előre le kell bélyegezni a 391. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vámhivatal bélyegzőjével, és e hivatal valamely tisztviselőjének alá kell azt írnia;

vagy

b) az engedélyezett feladónak egy, a vámhatóság által jóváhagyott, a 62. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges fémbélyegzővel le kell bélyegeznie; ezt a bélyegzőlenyomatot már előre rá lehet nyomtatni a nyomtatványra, ha a nyomtatást egy erre a tevékenységre engedélyt kapott nyomdára bízzák.

(2) Az engedélyezett feladónak legkésőbb az áruk feladásakor ki kell töltenie és alá kell írnia a nyomtatványt. Ezenkívül a T2L okmányon az indító vámhivatal által végzett ellenőrzésre fenntartott rovatban vagy az alkalmazott kereskedelmi okmányon egy egyértelműen azonosítható helyen fel kell tüntetnie az illetékes vámhivatal nevét, az okmány kitöltésének időpontját és az alábbi kifejezések valamelyikét:

- Procedimiento simplificado,

- Forenklet fremgangsmåde,

- Vereinfachtes Verfahren,

- Απλουστευμένη διδικασία,

- Simplified procedure,

- Procédure simplifée,

- Procedura semplificata,

- Vereenvoudigde regeling,

- Procedimento simplificado.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kifejezést tartalmazó, kitöltött és az engedélyezett feladó által aláírt nyomtatvány egyenértékű az áru közösségi helyzetét igazoló okmánnyal.

393. cikk

(1) A vámhatóság az engedélyezett feladót mentesítheti a 62. mellékletben szereplő különleges bélyegzővel ellátott és elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszer útján előállított T2L okmányok vagy kereskedelmi okmányok aláírásának kötelezettsége alól. Ennek a mentesítésnek az a feltétele, hogy az engedélyezett feladó előzetesen írásban kötelezettséget vállaljon az illetékes hatóságok felé minden különleges bélyegzővel ellátva kibocsátott T2L vagy kereskedelmi okmányból eredő jogi következményekért.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított T2L okmányoknak vagy kereskedelmi okmányoknak az engedélyezett feladó aláírása helyén az alábbi kifejezések valamelyikét kell tartalmaznia:

- Dispensa de firma,

- Fritaget for underskrift,

- Freistellung von der Unterschriftsleistung,

- Δεν απαιτείται υπογραφή,

- Signature waived,

- Dispense de signature,

- Dispensa dalla firma,

- Van ondertekening vrijgesteld,

- Dispensada a assinatura.

394. cikk

Az engedélyezett feladónak minden, e szakasz értelmében kibocsátott T2L okmányról vagy kereskedelmi okmányról másolatot kell készíteni. A vámhatóság meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek keretében a másolati okmányt ellenőrzés céljából be kell mutatni, és legalább két évig meg kell őrizni.

395. cikk

(1) Az engedélyezett feladó:

a) köteles betartani e szakasz és az engedély előírásait;

b) minden szükséges intézkedést meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy a különleges bélyegzőnek vagy a 391. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vámhivatal bélyegzőjének a lenyomatát tartalmazó nyomtatványok megőrzését biztosítsa.

(2) A 391. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előre lebélyegzett T2L okmányok vagy kereskedelmi okmányok nyomtatványaival való visszaélés esetén az engedélyezett feladó – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – felel azoknak a vámoknak és egyéb díjaknak a megfizetéséért, amelyeket az ilyen visszaélés következményeként valamely tagállamban nem fizettek be, kivéve, ha az engedélyt kiadó vámhatóság előtt bizonyítja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában tőle megkövetelt intézkedéseket megtette.

396. cikk

A feladási tagállam vámhatósága bizonyos árufajtákat és szállítási formákat kizárhat az ebben a szakaszban nyújtott könnyítések lehetőségéből.

2. szakasz

Az indító és a rendeltetési vámhivataloknál végzett alakiságok egyszerűsítése

397. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazása esetén az eljárásra vonatkozó alakiságok e szakasz rendelkezései szerint egyszerűsödnek.

Ez a szakasz azonban nem alkalmazható azokra az árukra, amelyekre a 463–470. cikk vonatkozik.

1. alszakasz

Alakiságok az indító vámhivatalnál

398. cikk

Az egyes tagállamok vámhatóságai bármely, a 399. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő és közösségi árutovábbítási eljárást alkalmazni kívánó személynek (a továbbiakban: engedélyezett feladó) engedélyezhetik, hogy az érintett árukat és az ezekre az árukra vonatkozó közösségi árutovábbítási nyilatkozatot ne kelljen bemutatnia az indító vámhivatalnak.

399. cikk

(1) A 398. cikkben előírt engedély csak olyan személynek adható meg, aki:

a) rendszeresen továbbít árut;

b) olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy tevékenységét ellenőrizze;

c) összkezességet nyújt, ha a közösségi árutovábbítási eljáráshoz biztosítékra van szükség;

d) a vám- vagy adójogszabályokat nem sértette meg súlyosan vagy ismételten.

(2) A vámhatóság visszavonhatja az engedélyt, ha valamely engedélyezett feladó már nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, vagy nem tartja be az ebben az alszakaszban vagy az engedélyben meghatározott követelményeket.

400. cikk

A vámhatóság által kibocsátott engedélyekben meg kell határozni különösen:

a) azt a vámhivatalt vagy azokat a vámhivatalokat, amelyek a szállítmányok indító vámhivatalaként illetékesek;

b) azt a határidőt, amelyen belül és azt az eljárást, amelynek révén az engedélyezett feladónak tájékoztatnia kell az indító vámhivatalt a feladandó szállítmányról annak érdekében, hogy ez a vámhivatal az áru indítása előtt a szükséges ellenőrzéseket végre tudja hajtani;

c) azt a határidőt, amelyen belül az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni;

d) az azonosítás érdekében meghozandó intézkedéseket. Ennek érdekében a vámhatóság előírhatja, hogy a szállítóeszközt vagy a csomagot vagy csomagokat különleges, a vámhatóság által engedélyezett és az engedélyezett feladó által felhelyezett zárakkal lássák el.

401. cikk

(1) Az engedélyben meg kell határozni, hogy a közösségi árutovábbítási nyilatkozatok nyomtatványainak elülső oldalán az indító vámhivatal részére fenntartott rovatot:

a) előre le kell bélyegezni az indító vámhivatal bélyegzőjével, és e vámhivatalnak egy tisztviselőjének alá kell azt írnia;

vagy

b) az engedélyezett feladónak egy, a vámhatóság által jóváhagyott, a 62. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges fémbélyegzővel le kell bélyegeznie. Ezt a bélyegzőlenyomatot már előre rá lehet nyomtatni a nyomtatványra, ha a nyomtatást egy erre a tevékenységre engedélyt kapott nyomdára bízzák.

Az engedélyezett feladónak a rovatot oly módon kell kitöltenie, hogy megjelöli az áru feladásának időpontját, és az engedélyben erre vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban számmal látja el a vámáru-nyilatkozatot.

(2) A vámhatóság előírhatja olyan nyomtatványok használatát, amelyek az azonosítás céljából megkülönböztető jellel vannak ellátva.

402. cikk

(1) Legkésőbb az áru indításakor az engedélyezett feladónak a szabályszerűen kitöltött közösségi árutovábbítási nyilatkozat 1. és 4. számú példányának elülső oldalán "Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés" rovatba be kell írnia azt a határidőt, amelyen belül az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, az alkalmazott azonosítási intézkedéseket és az alábbi kifejezések egyikét:

- Procedimiento simplificado,

- Forenklet fremgangsmåde,

- Vereinfachtes Verfahren,

- Απλουστευμένη διαδικασία,

- Simplified procedure,

- Procédure simplifiée,

- Procedura semplificata,

- Vereenvoudigde regeling,

- Procedimento simplificado.

(2) Az indítást követően az 1. számú példányt haladéktalanul meg kell küldeni az indító vámhivatalhoz. A vámhatóság jogosult az engedélyben előírni, hogy az 1. számú példányt a közösségi árutovábbítási nyilatkozat kitöltésekor haladéktalanul el kell küldeni az indító vámhivatalhoz. A többi példány a 341–380. cikknek megfelelően az árukat kíséri.

(3) Amennyiben az indító tagállam vámhatósága a szállítmány indításakor ellenőrzést végez, ezt a tényt be kell jegyezni a közösségi árutovábbítási nyilatkozat 1. és 4. számú példányának elülső oldalán "Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés" rovatba.

403. cikk

A szabályszerűen kitöltött és a 402. cikk (1) bekezdésében meghatározott jelzésekkel ellátott közösségi árutovábbítási nyilatkozat egyenértékű a közösségi külső vagy belső árutovábbítási okmánnyal, és a vámáru-nyilatkozatot aláíró engedélyezett feladó lesz a főkötelezett.

404. cikk

(1) A vámhatóság az engedélyezett feladót mentesítheti a 62. mellékletben szereplő különleges bélyegzővel ellátott és elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszerrel előállított közösségi árutovábbítási nyilatkozatok aláírásának kötelezettsége alól. Az ilyen mentesítésnek az a feltétele, hogy az engedélyezett feladó előzetesen olyan tartalmú írásos kötelezettségvállalást tegyen az illetékes hatóságok felé, amelyben elismeri, hogy ő minden olyan közösségi árutovábbítási eljárás főkötelezettje, amelyet a különleges bélyegző lenyomatával ellátott közösségi árutovábbítási okmányok fedezete mellett hajtanak végre.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított közösségi árutovábbítási okmányoknak a főkötelezett aláírása számára fenntartott rovatban az alábbi kifejezések egyikét kell tartalmazniuk:

- Dispensa de firma,

- Fritaget for underskrift,

- Freistellung von der Unterschriftsleistung,

- Δεν απαιτείται υπογραφή,

- Signature waived,

- Dispense de signature,

- Dispensa dalla firma,

- Van ondertekening vrijgesteld,

- Dispensada a assinatura.

405. cikk

(1) Az engedélyezett feladó:

a) köteles betartani ennek az alszakasznak és az engedélynek az előírásait; és

b) minden szükséges intézkedést meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy a különleges bélyegzőnek, illetve az indító vámhivatal bélyegzőjének a lenyomatát vagy a különleges bélyegző lenyomatát tartalmazó nyomtatványok biztonságos megőrzését biztosítsa.

(2) Az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előre lebélyegzett nyomtatványokkal való visszaélés esetén, az engedélyezett feladó – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – felel azoknak a vámoknak és egyéb díjaknak valamely tagállamban való megfizetéséért, amelyek az ilyen nyomtatványok fedezete mellett szállított árukkal kapcsolatban felmerültek, kivéve, ha az engedélyt kiadó vámhatóság előtt bizonyítja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában tőle megkövetelt intézkedéseket megtette.

2. alszakasz

Alakiságok a rendeltetési vámhivatalnál

406. cikk

(1) Az egyes tagállamok vámhatóságai engedélyezhetik, hogy a közösségi árutovábbítási eljárás alatt szállított árukat ne kelljen bemutatni a rendeltetési vámhivatalnál, ha ezeket az árukat olyan személynek küldik, aki megfelel a 407. cikkben meghatározott feltételeknek (a továbbiakban: engedélyezett címzett), és akinek azon tagállam vámhatósága, amelyhez a rendeltetési vámhivatal tartozik, előzetesen engedélyt adott ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a főkötelezettnek a Vámkódex 96. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségeket akkor kell teljesítenie, amikor a szállítmányt kísérő közösségi árutovábbítási okmányok példányait és a sértetlen árukat az előírt határidőn belül az engedélyezett címzett telephelyére vagy az engedélyben megjelölt helyre az azonosítás biztosítására szolgáló intézkedések betartásával leszállítják.

(3) Az engedélyezett címzett a fuvarozó kérelmére a (2) bekezdés szerinti feltételek mellett leszállított szállítmányok mindegyikére bemutatási igazolást állít ki, amelyben nyilatkozik arról, hogy az okmányt bemutatták, és az árukat leszállították.

407. cikk

(1) A 406. cikkben említett engedély csak olyan személynek adható meg, aki:

a) rendszeresen fogad közösségi árutovábbítási eljárás keretében szállított árut;

b) olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy tevékenységét ellenőrizze;

c) a vám- vagy adójogszabályokat nem sértette meg súlyosan vagy ismételten.

(2) A vámhatóság visszavonhatja az engedélyt, ha valamely engedélyezett címzett már nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, vagy nem tartja be az ebben az alszakaszban vagy az engedélyben meghatározott követelményeket.

408. cikk

(1) A vámhatóság által kibocsátott engedélyekben meg kell határozni különösen:

a) azt a vámhivatalt vagy azokat a vámhivatalokat, amelyek az engedélyezett címzetthez érkező szállítmányokra vonatkozóan rendeltetési vámhivatalaként illetékesek;

b) azt az időtartamot, amelyen belül és azt az eljárást, amelynek révén az engedélyezett címzettnek tájékoztatnia kell a rendeltetési vámhivatalt az áruk megérkezéséről annak érdekében, hogy ez a vámhivatal az áru érkezésekor minden szükséges ellenőrzést végre tudjon hajtani.

(2) A 410. cikk sérelme nélkül, a vámhatóság az engedélyben meghatározza, hogy szükséges-e a rendeltetési vámhivatal bármilyen intézkedése, mielőtt az engedélyezett címzett rendelkezhet a megérkezett áruval.

409. cikk

(1) Az engedélyezett címzett a telephelyére vagy az engedélyben megállapított helyre érkezett szállítmányokkal kapcsolatban

a) az engedélyben meghatározott eljárásnak megfelelően köteles haladéktalanul jelezni a rendeltetési vámhivatalnak mindenféle többletet, hiányt, az áru helyettesítését vagy egyéb szabálytalanságot, mint például a zárak megsérülését;

b) köteles haladéktalanul elküldeni a rendeltetési vámhivatalnak a szállítmányt kísérő közösségi árutovábbítási okmányok példányait, feltüntetve az érkezés időpontját és a felhelyezett zárak állapotát.

(2) A rendeltetési vámhivatal a közösségi árutovábbítási okmányok említett példányaira rávezeti a szükséges adatokat.

3. alszakasz

Egyéb rendelkezések

410. cikk

Az indító vagy rendeltetési vámhivatal tagállamának vámhatósága egyes árufajtákat kizárhat a 398–406. cikkben biztosított egyszerűsítésekből.

411. cikk

(1) Amennyiben mentességet adnak a közösségi árutovábbítási nyilatkozat indító vámhivatalban való bemutatása alól azon áruk esetében, amelyeket a 413–442. cikknek megfelelően CIM fuvarlevél vagy TR átadási jegyzék fedezete mellett szállítanak, a vámhatóság meghatározza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán vagy a TR átadási jegyzék 2., 3A és 3B példányán szerepeljen a "T1" vagy a "T2" jelzés.

(2) Amennyiben a 413–442. cikk értelmében szállított árukat valamely engedélyezett címzett részére küldik, a vámhatóság előírhatja, hogy a 406. cikk (2) bekezdésétől és a 409. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérően a CIM fuvarlevél 2. és 3. példányát vagy a TR átadási jegyzék 1., 2. és 3A példányát a vasúttársaság vagy a fuvarozási vállalat közvetlenül a rendeltetési vámhivatalnak nyújtsa be.

3. szakasz

Vasúti forgalomban történő áruszállítással járó alakiságok egyszerűsítése

1. alszakasz

Vasúti áruszállításra vonatkozó általános rendelkezések

412. cikk

A 352. cikk a vasúti áruszállításra nem alkalmazható.

Amennyiben a határátlépési igazolást a 352. cikk (2) bekezdése értelmében mégis be kell mutatni, a vasúttársaság által vezetett nyilvántartás lép ennek az igazolásnak a helyébe.

413. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazásakor az erre az eljárásra vonatkozó alakiságok a 414–425. cikk, a 441. cikk és a 442. cikk szerint egyszerűsödnek a "CIM fuvarlevél és expresszárulevél" (a továbbiakban: CIM fuvarlevél) fedezete mellett vasúttársaságok által szállított áruk esetében.

414. cikk

A CIM fuvarlevél egyenértékű:

a) a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a T1 nyilatkozattal vagy okmánnyal;

b) a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a T2 nyilatkozattal vagy okmánnyal.

415. cikk

A tagállamok vasúttársaságai kötelesek a központi elszámolási hivatalukban vagy hivatalaikban vezetett nyilvántartásaikat az országuk illetékes vámhatóságai részére ellenőrzési célokra hozzáférhetővé tenni.

416. cikk

(1) Az a vasúttársaság, amely T1 vagy T2 nyilatkozatként vagy okmányként szolgáló CIM fuvarlevéllel kísért árut vesz át fuvarozásra, a művelet tekintetében főkötelezetté válik.

(2) Annak a tagállamnak a vasúttársasága, amelynek területén át az áruk a Közösségbe beléptek, főkötelezetté válik azon áruk szállítása tekintetében, amelyeket egy harmadik ország vasúttársasága vett át fuvarozásra.

417. cikk

A vasúttársaságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a közösségi árutovábbítási eljárás keretében szállított szállítmányok az 58. mellékletben található minta szerinti piktogrammal ellátott öntapadó címkével legyenek ellátva.

A címkéket a CIM fuvarlevélre és zárt rakomány esetén a megfelelő vasúti kocsira, egyéb esetekben pedig a csomag(ok)ra kell ragasztani.

418. cikk

Amennyiben a fuvarozási szerződést úgy módosítják, hogy:

- az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén kívül kellett volna befejeződnie, mégis azon belül ér véget,

- az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén belül kellett volna befejeződnie, mégis azon kívül ér véget,

akkor a vasúttársaságok a módosított szerződést az indító vámhivatal előzetes engedélye nélkül nem teljesíthetik.

A vasúttársaságok minden egyéb esetben teljesíthetik a módosított szerződést, az indító vámhivatalt azonban a módosításról haladéktalanul értesíteni kell.

419. cikk

(1) A CIM fuvarlevelet az indító vámhivatalnál kell bemutatni olyan közösségi árutovábbítási eljárásban történő szállítás esetében, amely a Közösség vámterületén belül indul és ér véget.

(2) Az indító vámhivatal a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba jól láthatóan bejegyzi:

- a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a "T1" jelzést,

- a 311. cikk b) pontja vagy a Vámkódex 165. cikke szerinti közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a "T2", "T2 ES" vagy a "T2 PT" jelzést.

A "T2", "T2 ES" vagy "T2 PT" jelzést az indító vámhivatal bélyegzőjével hitelesíteni kell.

(3) A CIM fuvarlevél összes példányát vissza kell adni az érintett személynek.

(4) A 311. cikk a) pontjában említett árukat a közösségi indító pályaudvartól a Közösség vámterületén lévő rendeltetési pályaudvarig tartó teljes útra közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni az egyes tagállamok által meghatározott intézkedéseknek megfelelően, anélkül hogy az indító vámhivatalnál az árukra vonatkozó CIM fuvarlevelet be kellene mutatni, és a 417. cikkben említett címkét fel kellene ragasztani. Ez a mentesség azonban nem vonatkozik azokra a CIM fuvarlevelekre, amelyeket a 463–470. cikk rendelkezéseivel érintett árukra bocsátottak ki.

(5) A (2) bekezdésben említett áruk tekintetében a rendeltetési pályaudvar helye szerinti vámhivatal látja el a rendeltetési vámhivatal teendőit. Ha azonban az árukat egy közbülső állomáson szabad forgalomba bocsátják, vagy más vámeljárás alá helyezik, akkor a pályaudvar helye szerint illetékes vámhivatal jár el rendeltetési vámhivatalként.

A 311. cikk a) pontjában említett áruk tekintetében a rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

(6) A 415. cikkben említett ellenőrzés céljából a vasúttársaságoknak a rendeltetési országban a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a (4) bekezdésben említett közösségi árutovábbítási eljárásokra vonatkozó összes CIM fuvarlevelet az e hatóságokkal való kölcsönös megállapodás révén meghatározott rendelkezések szerint.

(7) Amennyiben közösségi árukat az egyik tagállamban lévő helyről egy másik tagállamban lévő helyre szállítanak egy harmadik, nem EFTA-ország területén keresztül, a közösségi belső árutovábbítási eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben a (4) bekezdés, az (5) bekezdés második albekezdése és a (6) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

420. cikk

Főszabályként, és a vasúttársaságok által az azonosság biztosítása érdekében tett intézkedéseket is figyelembe véve, az indító vámhivatal nem helyez fel zárat a szállítóeszközre vagy a csomagokra.

421. cikk

(1) A 419. cikk (5) bekezdésnek első albekezdésében említett esetekben a CIM fuvarlevél 2. és 3. példányát a rendeltetési vámhivatalért felelős tagállam vasúttársaságának kell benyújtania ennek a vámhivatalnak.

(2) A rendeltetési vámhivatal a 2. példányt annak záradékolása után haladéktalanul visszaküldi a vasúttársaságnak, a 3. példányt pedig megőrzi.

422. cikk

(1) Azokra a szállítási műveletekre, amelyeknek kiindulási és végpontja a Közösség vámterületén belül van, a 419–420. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Rendeltetési vámhivatalként az a vámhivatal jár el, amelyhez tartozó határállomáson keresztül az áru elhagyja a Közösség vámterületét.

(3) A rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

423. cikk

(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül indul, és azon belül kell véget érnie, akkor az a vámhivatal jár el indító vámhivatalként, amelyhez tartozó határállomáson keresztül az áru belép a Közösség vámterületére.

Az indító vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

(2) Rendeltetési vámhivatalként a rendeltetési pályaudvar szerinti vámhivatal jár el. Ha azonban az árukat egy közbülső állomáson szabad forgalomba bocsátják, vagy más vámeljárás alá helyezik, akkor az e pályaudvar helye szerint illetékes vámhivatal jár el rendeltetési vámhivatalként.

A 421. cikkben meghatározott alakiságokat a rendeltetési vámhivatalnál kel lefolytatni.

424. cikk

(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül kezdődik és ér véget, akkor a 423. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatal jár el indító vámhivatalként, a 422. cikk (2) bekezdésében említett vámhivatal pedig rendeltetési vámhivatalként.

(2) Az indító és rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

425. cikk

A 423. cikk (1) bekezdése vagy a 424. cikk (1) bekezdése szerint szállított árukat úgy kell tekinteni, mint amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítanak, kivéve, ha a 313–340. cikknek megfelelően igazolják az áruk közösségi helyzetét.

2. alszakasz

Konténerben szállított árukra vonatkozó rendelkezések

426. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazásakor az eljárás alakiságai a 427–442. cikk szerint egyszerűsödnek a vasúttársaságok által, fuvarozási vállalatok igénybevételével, konténerekben szállított olyan áruk esetében, amelyeket átadási jegyzékek (e cím alkalmazásában a továbbiakban: TR átadási jegyzékek) fedezete mellett szállítanak. Ezek a szállítások adott esetben a sínen történő szállításon kívül más szállítási módokat is magukban foglalhatnak az indító országban az indító pályaudvarig, valamint a rendeltetési ország rendeltetési pályaudvarától. Ezek a szállítások magukban foglalhatják a nevezett pályaudvarok közötti, tengeri úton történő szállítást is.

427. cikk

A 426–442. cikk alkalmazásában:

1. "fuvarozási vállalat": a vasúttársaságok által az áruk konténerekben, TR átadási jegyzékkel történő szállítására alapított, társas vállalkozási formában működő vállalkozás, amelynek társasági tagjai maguk a vasúttársaságok;

2. "konténer": olyan, a 670. cikk g) pontja szerinti szállítótartály:

- amelyet úgy terveztek, hogy a zárakat hatásosan fel lehessen rá helyezni, ha a 435. cikk alkalmazása ezt szükségessé teszi,

- amelyeknek mérete olyan, hogy az alaplap négy külső sarka által körbezárt terület legalább 7 m2.

3. "TR átadási jegyzék": a fuvarozási szerződést magában foglaló okmány, amely alapján a fuvarozási vállalat egy vagy több konténert a határt átlépő forgalomban egy adott feladótól egy címzettig szállíthat. Minden TR átadási jegyzék jobb felső sarkában azonosítás céljából egy sorszám található. A szám nyolc számjegyből áll, amelyeket a "TR" betűk előznek meg.

A TR átadási jegyzék az alábbi példányokból áll, a sorszámozásnak megfelelő sorrendben:

– 1: a fuvarozási vállalat vezérigazgatóságának példánya,

– 2: a rendeltetési pályaudvaron működő fuvarozási vállalat belföldi képviselőjének példánya,

– 3A: a vámhatóság példánya,

– 3B: a címzett példánya,

– 4: a fuvarozási vállalat vezérigazgatóságának példánya,

– 5: az indító pályaudvaron működő fuvarozási vállalat belföldi képviselőjének példánya,

– 6: a feladó példánya.

A 3A példány kivételével a TR átadási jegyzék minden példányának a jobb oldali szélét körülbelül négy centiméteres zöld csíkkal kell ellátni.

4. "TR átadási jegyzék pótlapja" (a továbbiakban: pótlap): az az okmány, amelyet a TR átadási jegyzékhez csatolnak annak elválaszthatatlan részeként, és amellyel több konténert ugyanazon indító pályaudvartól ugyanazon rendeletetési pályaudvarig szállítanak, ahol a vámalakiságokat teljesítik.

A pótlapot a hozzá tartozó TR átadási jegyzékkel azonos példányszámban kell kiállítani.

A pótlapok számát a TR átadási jegyzék jobb felső sarkában az erre a célra fenntartott rovatban kell feltüntetni.

Ezenkívül a pótlap jobb felső sarkában fel kell tüntetni a pótlaphoz tartozó valamennyi TR átadási jegyzék sorszámát.

428. cikk

A fuvarozási vállalat által alkalmazott TR átadási jegyzék egyenértékű:

a) a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a T1 nyilatkozattal vagy okmánnyal;

b) a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a T2 nyilatkozattal vagy okmánnyal.

429. cikk

(1) A fuvarozási vállalat minden tagállamban köteles a központi elszámolási hivatalában vagy a belföldi képviselőjénél, illetve képviselőinél vezetett nyilvántartásokat ellenőrzés céljára a vámhatóság részére belföldi képviselője vagy képviselői útján hozzáférhetővé tenni.

(2) Az illetékes vámhatóság megkeresésére a fuvarozási vállalat vagy annak belföldi képviselője vagy képviselői köteles(ek) haladéktalanul megküldeni az összes olyan okmányt, számviteli nyilvántartást vagy adatot, amelyek a végrehajtott vagy még folyamatban lévő szállításokkal kapcsolatosak, és amelyeket az illetékes vámhatóság szükségesnek lát megtekinteni.

(3) Azokban az esetekben, amikor a 428. cikknek megfelelően a TR átadási jegyzékeket a T1 vagy T2 nyilatkozattal vagy okmányokkal egyenértékűnek kell tekinteni, a fuvarozási vállalat vagy annak belföldi képviselője, illetve képviselői kötelesek tájékoztatni:

a) a rendeltetési vámhivatalt minden olyan TR átadási jegyzékről, amelynek 1. példányát úgy küldték meg részére, hogy arról a vámhivatali záradék hiányzik;

b) az indító vámhivatalt, ha a TR átadási jegyzék 1. példányát nem küldték vissza, és ha azzal kapcsolatban nem tudja megállapítani, hogy a szállítmány szabályszerű bemutatása megtörtént-e a rendeltetési vámhivatalnál, vagy hogy a 437. cikk szerinti esetekben a szállítmány elhagyta-e a Közösség vámterületét harmadik országbeli rendeltetéssel.

430. cikk

(1) A 426. cikk szerinti azon szállítmányok esetében, amelyeket a fuvarozási vállalat a tagállamok valamelyikében vett át, a szóban forgó tagállam vasúttársasága válik főkötelezetté.

(2) A 426. cikk szerinti azon szállítmányok esetében, amelyeket a fuvarozási vállalat egy harmadik országban vett át, annak a tagállamnak a vasúttársasága válik főkötelezetté, amelyen keresztül az áruk a Közösség vámterületére belépnek.

431. cikk

Amennyiben a vámalakiságokat nem az indító pályaudvarig vagy a rendeltetési pályaudvartól folytatott vasúti forgalomban végrehajtott szállítás során kell teljesíteni, akkor minden egyes TR átadási jegyzék csak egy konténert kísérhet.

432. cikk

A fuvarozási vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy a közösségi árutovábbítási eljárás alá vont szállítmányokat az 58. mellékletben található minta szerinti piktogrammal ellátott öntapadós címkével lássák el. A címkéket a TR átadási jegyzékre és az érintett konténerekre kell felragasztani.

433. cikk

Amennyiben a fuvarozási szerződést úgy módosítják, hogy:

- az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén kívül kellett volna végződnie, mégis azon belül ér véget,

- az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén belül kellett volna végződnie, mégis azon kívül ér véget,

a fuvarozási vállalat a módosított szerződést az indító vámhivatal előzetes jóváhagyása nélkül nem teljesítheti.

A fuvarozási vállalat minden egyéb esetben teljesítheti a módosított szerződést; az indító vámhivatalt azonban a változásról haladéktalanul értesíteni kell.

434. cikk

(1) A TR átadási jegyzéket az indító vámhivatalnál kell bemutatni olyan szállítás esetében, amelynél a közösségi árutovábbítási eljárás a Közösség vámterületén belül indul, és ott is ér véget.

(2) Az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 2., 3A és 3B példányán, a vámhatóság számára fenntartott rovatba jól láthatóan bejegyzi:

- a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a "T1" jelzést,

- a 311. cikk b) pontja és a Vámkódex 165. cikke szerinti közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén a "T2", "T2 ES" vagy a "T2 PT" jelzést,

- a "T2", "T2 ES" vagy a "T2 PT" jelzéseket az indító vámhivatal bélyegzőjével hitelesíteni kell.

(3) Amennyiben valamely TR átadási jegyzék mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig a 311. cikk b) pontja és a Vámkódex 165. cikke szerinti közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukat tartalmazó konténerekre vonatkozik, akkor az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 2., 3A és 3B példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba az egyes konténerekre vonatkozó külön hivatkozásokat jegyez be, attól függően, hogy milyen típusú árukat tartalmaznak, és a megfelelő konténerekre való hivatkozás mellett bejegyzi a T1 jelzést vagy a "T2", "T2 ES", illetve a "T2 PT" jelzést.

(4) A (3) bekezdés által érintett esetekben, amikor pótlapot alkalmaznak, minden konténerfajtára vonatkozóan külön listát kell készíteni, és az azokra való hivatkozást oly módon kell fel tüntetni, hogy a TR átadási jegyzék 2., 3A és 3B példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba be kell jegyezni a pótlapok sorszámát. A pótlapok sorszáma mellé be kell jegyezni a "T1" jelzést vagy a "T2", "T2 ES", illetve a "T2 PT" jelzést attól függően, hogy milyen konténerfajtára vonatkoznak.

(5) A TR átadási jegyzék összes példányát vissza kell juttatni az érintett személynek.

(6) A 311. cikk a) pontjában említett árukat a teljes útra közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni az egyes tagállamok által meghatározott feltételeknek megfelelően, anélkül hogy az indító vámhivatalnál az árukra vonatkozó TR átadási jegyzéket be kellene mutatni, és a 432. cikkben említett címkét fel kellene ragasztani. Ez a mentesítés azonban nem vonatkozik azokra a TR átadási jegyzékekre, amelyeket a 463–470. cikk rendelkezéseivel érintett árukra bocsátottak ki.

(7) A (2) bekezdésben említett áruk tekintetében a TR átadási jegyzéket be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalnál, ha az árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy más vámeljárás alá vonják.

A 311. cikk a) pontjában említett áruk tekintetében a rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

(8) A 429. cikkben említett ellenőrzés céljából a fuvarozási vállalatnak a rendeltetési országban a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátania a (6) bekezdésben említett közösségi árutovábbítási eljárásokra vonatkozó összes TR átadási jegyzéket az ezekkel a hatóságokkal való kölcsönös megállapodás révén meghatározott rendelkezések szerint.

(9) Amennyiben közösségi árukat az egyik tagállamban lévő helyről egy másik tagállamban lévő helyre vasúton szállítanak egy harmadik, nem EFTA-ország területén keresztül, a közösségi belső árutovábbítási eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben a (6) bekezdést, a (7) bekezdés második albekezdését és a (8) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.

435. cikk

Az áruk azonosságát a 349. cikknek megfelelően kell biztosítani. Az indító vámhivatal azonban főszabályként nem helyez fel zárat a konténerekre, amennyiben a vasúttársaságok megfelelő intézkedéseket tesznek az azonosság biztosítása érdekében. Ha zárat helyeztek fel, ezt a tényt a TR átadási jegyzék 3A és 3B példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba be kell jegyezni.

436. cikk

(1) A 434. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében említett esetekben a fuvarozási vállalatnak be kell nyújtania a rendeltetési vámhivatalnak a TR átadási jegyzék 1., 2. és 3A példányát.

(2) A rendeltetési vámhivatal az 1. és 2. példányt záradékolás után haladéktalanul visszaküldi a fuvarozási vállalatnak, a 3A példányt pedig megőrzi.

437. cikk

(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén belül indul, és azon kívül kell véget érnie, akkor a 434. cikk (1)–(5) bekezdésében és a 435. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Rendeltetési vámhivatalként az a vámhivatal jár el, amelyhez tartozó határállomáson keresztül az áru elhagyja a Közösség vámterületét.

(3) A rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

438. cikk

(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül indul, és azon belül kell véget érnie, akkor az a vámhivatal jár el indító vámhivatalként, amelyhez tatozó határállomáson keresztül az áru belép a Közösség vámterületére. Az indító vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

(2) Rendeltetési vámhivatalként az a vámhivatal jár el, amelynél az árukat bemutatták.

A 436. cikkben meghatározott alakiságokat a rendeltetési vámhivatalnál folytatják le.

439. cikk

(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül indul, és azon kívül kell véget érnie, akkor a 438. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatal jár el indító vámhivatalként, a 437. cikk (2) bekezdésében említett vámhivatal pedig rendeltetési vámhivatalként.

(2) Az indító és rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

440. cikk

A 438. cikk (1) bekezdése vagy a 439. cikk (1) bekezdése szerint szállított árukat úgy kell tekinteni, mint amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítanak, kivéve, ha a 313–340. cikknek megfelelően igazolják az áruk közösségi helyzetét.

3. alszakasz

Egyéb rendelkezések

441. cikk

(1) A 341. cikk (2) bekezdésének második albekezdését és a 342–344. cikket minden olyan rakományjegyzékre alkalmazni kell, amely a CIM fuvarlevelet vagy a TR átadási jegyzéket kíséri. Ezeknek a jegyzékeknek a számát a CIM fuvarlevélen vagy a TR átadási jegyzéken fel kell tüntetni a kísérő okmányok adatai számára fenntartott rovatban.

Ezen túlmenően a rakományjegyzéknek tartalmaznia kell azoknak a vasúti kocsiknak a számát, amelyekre a CIM fuvarlevél vonatkozik, vagy adott esetben az árukat tartalmazó konténer számát.

(2) Olyan szállítási műveletek esetében, amelyek a Közösség vámterületén belül kezdődnek, és mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukra vonatkoznak, külön rakományjegyzékeket kell kiállítani; a TR átadási jegyzék fedezete mellett konténerekben szállított áruk esetében ezeket a külön jegyzékeket minden olyan konténerre vonatkozóan külön ki kell állítani, amely mindkét árufajtát tartalmazza.

Azoknak a rakományjegyzékeknek a sorszámát, amelyek mindkét árufajtára vonatkoznak, fel kell tüntetni a CIM fuvarlevélen vagy a TR átadási jegyzéken, az árumegnevezésekre fenntartott rovatban.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben és a 413–442. cikkben előírt eljárások alkalmazása során a CIM fuvarlevelet vagy a TR átadási jegyzéket kísérő rakományjegyzékek azok elválaszthatatlan részét képezik, és azokkal azonos joghatással bírnak.

Az ilyen rakományjegyzékek eredeti példányát a feladó pályaudvar bélyegzi le.

4. alszakasz

A rendes eljárások és az egyszerűsített eljárások hatálya

442. cikk

(1) Közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazása esetén, a 412–441. cikk rendelkezései nem zárják ki a 341–380. cikkben meghatározott eljárások alkalmazását, és a 415. és 417. cikk vagy a 429. és 432. cikk rendelkezései is alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a CIM fuvarlevél vagy a TR átadási jegyzék kiállításakor az alkalmazott közösségi árutovábbítási okmány(ok)ra való hivatkozást egyértelműen fel kell tüntetni a kísérő okmányok adatai számára fenntartott rovatban. A hivatkozásnak tartalmaznia kell az okmány típusát, a kiállító vámhivatal megnevezését és valamennyi felhasznált okmány keltét és nyilvántartási számát.

Ezen túlmenően a CIM fuvarlevél 2. példányát, illetve a TR átadási jegyzék 1. és 2. példányát a közösségi árutovábbítási eljárásban utoljára érintett pályaudvar illetékes vasúttársaságának kell hitelesítenie. Ez a vasúttársaság azt követően hitelesíti az okmányt, hogy megbizonyosodott arról, hogy az áruk szállítása az azokon hivatkozott közösségi árutovábbítási okmány vagy okmányok fedezete mellett történik.

(3) Amennyiben egy közösségi árutovábbítási eljárást a 426–440. cikknek megfelelően TR átadási jegyzék fedezete mellett hajtanak végre, úgy a művelethez kiállított CIM fuvarlevélre az (1) és (2) bekezdés és a 413–425. cikk nem alkalmazandó. A CIM fuvarlevélnek a kísérő okmányok adatai számára fenntartott rovatában egyértelműen utalni kell a TR átadási jegyzékre. A hivatkozásnak tartalmaznia kell a "TR átadási jegyzék" kifejezést és azt követően a sorszámot.

8. FEJEZET

Egyes szállítási módokra vonatkozó különös rendelkezések

1. szakasz

Légi fuvarozás

443. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás csak akkor kötelező érvényű a légi forgalomban szállított árukra vonatkozóan, ha azokat a Közösség valamely repülőterén rakodták fel, vagy rakodták át.

444. cikk

(1) Amennyiben a 443. cikknek megfelelően a közösségi árutovábbítási eljárás valamely közösségi repülőtérről légi úton szállított árukra nézve kötelező, úgy az árujegyzék (manifeszt) – feltéve, hogy az tartalmazza a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 9. mellékletének 3. függelékében meghatározott adatokat – egyenértékű a közösségi árutovábbítási nyilatkozattal.

(2) Amennyiben a szállítási művelet mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukra vonatkozik, ezeket az árukat külön manifeszteken kell feltüntetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett manifeszteken a légitársaságnak egy keltezéssel és aláírással ellátott záradékot kell elhelyeznie, amelyben azokat közösségi árutovábbítási nyilatkozatnak ismeri el, valamint meg kell határoznia azoknak az áruknak a vámjogi helyzetét, amelyekre vonatkoznak. Az így kitöltött és aláírt manifeszteket értelemszerűen T1 nyilatkozatként vagy T2 nyilatkozatként kell kezelni.

Az (1) és (2) bekezdésben említett manifesztnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- az árukat fuvarozó légitársaság neve,

- a járatszám,

- a járat időpontja,

- a berakodás repülőterének (indító repülőtér) és a kirakodás repülőterének (rendeltetési repülőtér) neve;

továbbá a manifeszten szereplő valamennyi szállítmányra vonatkozóan:

- a légifuvarlevél száma,

- a csomagok száma,

- az áruk összefoglaló leírása, illetve gyűjtőszállítmánynál adott esetben a "consolidated" kifejezés, akár rövidített formában (egyenértékű a gyűjtőárukkal),

- a bruttó tömeg.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben említett manifesztekkel kísért árukat szállító légitársaság a vonatkozó árutovábbítási eljárás főkötelezettje.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben említett manifesztet az indító repülőtéren záradékolás céljából két vagy több példányban be kell nyújtani a vámhatóságnak, amely megőriz egy példányt, kivéve, ha a légitársaság a 398. cikk értelmében engedélyezett feladói státussal rendelkezik.

Az említett hatóság ellenőrzés céljából megkövetelheti valamennyi, a manifeszten felsorolt szállítmányra vonatkozó légifuvarlevél bemutatását.

(6) Az árut szállító légitársaságnak tájékoztatnia kell a rendeltetési repülőtér vámhatóságát az indító repülőtér vagy repülőterek nevéről.

A rendeltetési repülőtér vámhatósága eltekinthet ettől a követelménytől az olyan légitársaságok tekintetében, amelyek esetében – többek között az érintett légitársaságok által alkalmazott útvonalak vagy a szolgáltatási körükbe tartozó területek jellege miatt – az indító repülőtér vagy repülőterek nem kétséges(ek).

(7) Az (1)–(5) bekezdésben előírt manifeszt egy példányát be kell mutatni a rendeltetési repülőtér vámhatóságának. Az említett hatóság ennek a manifesztnek egy példányát megőrzi.

(8) A (7) bekezdés sérelme nélkül a rendeltetési repülőtér vámhatósága ellenőrzés céljából megkövetelheti a repülőtéren kirakott árukra vonatkozó manifesztek bemutatását.

Az említett hatóság ellenőrzés céljából megkövetelheti valamennyi, a manifeszten felsorolt szállítmányra vonatkozó légifuvarlevél bemutatását is.

(9) A rendeltetési repülőtér szerint illetékes vámhatóság minden indító repülőtér szerint illetékes vámhatóságnak havonta megküldi azt a listát, amelyet a légitársaságok azokról az (1)–(3) bekezdésben említett manifesztekről állítottak össze, amelyeket hozzájuk a megelőző hónapban benyújtottak. A listát a rendeltetési repülőtér vámhatósága hitelesíti.

Az említett listában a manifesztek leírásának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a manifeszt hivatkozási száma,

- az árut fuvarozó légitársaság neve (esetleg rövidítve),

- a járatszám,

- a járat időpontja.

A vámhatóságok az általuk meghatározott feltételek mellett, két- vagy többoldalú megállapodások révén engedélyezhetik a légitársaságoknak, hogy az első albekezdésben felsorolt adatokat maguk továbbítsák az indító repülőtér illetékes vámhatóságának. Az ilyen engedélyt adó vámhatóság erről köteles értesíteni a másik tagállam vámhatóságát.

Abban az esetben, ha az említett listán szereplő manifesztek adataival kapcsolatban szabálytalanságokat állapítanak meg, a rendeltetési vámhivatal értesíti az indító vámhivatalt, hivatkozva különösen a szóban forgó árukra vonatkozó légifuvarlevelekre.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott manifeszt helyett a tagállamok vámhatóságai az érintett légitársaságok kérelmére két- vagy többoldalú megállapodások révén engedélyezhetik az egyszerűsített közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazását, amennyiben az érintett légitársaságok elektronikus adatcsererendszert vesznek igénybe.

(11) a) Olyan nemzetközi légitársaság esetén, amelynek székhelye a Közösség vámterületén belül van, vagy ott regionális képviselettel rendelkezik, és amely:

- a Közösség vámterületén belül található indító és rendeltetési repülőtér közötti adattovábbításhoz elektronikus adatcsererendszert alkalmaz, továbbá

- megfelel a b) pontban foglalt feltételeknek,

az (1)–(9) bekezdésben leírt közösségi árutovábbítási eljárás kérelemre egyszerűsíthető.

A kérelem beérkezésekor azon tagállam vámhatósága, amelynek területén a légitársaság székhelye található, értesíti a többi tagállam vámhatóságát, amelyek területén az adatcsererendszerrel összekötött indító és rendeltetési repülőterek találhatók.

A vámhatóság a Vámkódex 97. cikke (2) bekezdése a) pontjának figyelembevételével kiadja az e bekezdés c) pontjában foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozó engedélyt, feltéve, hogy az értesítéstől számított hatvan napon belül semmilyen kifogás nem érkezik.

Ez az engedély valamennyi érintett tagállamban érvényes, de csak az engedélyben említett repülőterek közötti árutovábbítási eljárásokra alkalmazható.

b) A c) pontban foglalt egyszerűsített eljárás csak olyan légitársaság számára engedélyezhető, amely:

- jelentős számú járatot üzemeltet a Közösségen belül,

- gyakran indít, illetve fogad árut,

- írásos vagy számítógépes nyilvántartása lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy a feladási és rendeltetési helyen végzett tevékenységét ellenőrizze,

- a vám- vagy adójogszabályokat nem sértette meg súlyosan vagy ismételten,

- valamennyi nyilvántartását hozzáférhetővé teszi a vámhatóság számára,

- vállalja, hogy kötelezettségei teljesítését illetően a vámhatóságok felé teljes mértékben elszámoltatható legyen, és hogy minden jogsértés és szabálytalanság felszámolásában együttműködik.

c) Az egyszerűsített eljárást a következő módon kell alkalmazni:

- a légitársaságnak az összes szállítmány vámjogi helyzetére vonatkozó bizonyítékokat nyilván kell tartania kereskedelmi nyilvántartásában,

- a manifeszt az indító repülőtéren kiállított, elektronikus adatcsererendszer útján továbbított manifeszt,

- a légitársaságnak a manifeszt minden egyes tétele mellett fel kell tüntetnie a megfelelő T1, T2, TE (egyenértékű a T2 ES-sel), TP (egyenértékű a T2 PT-vel), illetve C (egyenértékű a T2L-lel) jelzést,

- a közösségi árutovábbítási eljárást lezártnak kell tekinteni, ha az elektronikus adatcsererendszerrel készített manifesztet a rendeltetési repülőtér vámhatóságának rendelkezésére bocsátják, és az árukat ez utóbbinak bemutatták,

- az elektronikus adatcsererendszer útján továbbított manifeszt egy kinyomtatott példányát kérés esetén be kell mutatni az indító és rendeltetési repülőtér szerint illetékes vámhatóságnak,

- az indító repülőtér szerint illetékes vámhatóság a kockázatelemzés alapján utólagos ellenőrzéseket végez,

- a rendeltetési repülőtér szerint illetékes vámhatóság kockázatelemzés alapján számviteli ellenőrzéseket végez, és szükség esetén az elektronikus adatcsererendszerrel készített manifesztek adatait ellenőrzés céljából továbbítja az indító repülőtér szerint illetékes vámhatósághoz,

- a légitársaság felelős a rendeltetési repülőtéren tapasztalt minden jogsértés és szabálytalanság felderítéséért, és arról a vámhatóságot köteles tájékoztatni,

- a rendeltetési repülőtér szerint illetékes vámhatóság a lehető leghamarabb minden jogsértésről és szabálytalanságról tájékoztatja az indító repülőtér szerint illetékes vámhatóságot,

- ezeket a jogsértéseket és szabálytalanságokat a légitársaságok és a rendeltetési és indító repülőterek szerint illetékes vámhatóságok közötti megállapodások szerint rendezhetik.

445. cikk

(1) Amennyiben a 443. cikknek megfelelően a közösségi árutovábbítási eljárás valamely közösségi repülőtérről légi úton szállított árukra nézve kötelező, úgy a 444. cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy bármely érintett személy alkalmazza a 341–380. cikkben meghatározott közösségi árutovábbítási eljárásokat. Ebben az esetben a 444. cikkben meghatározott eljárások nem alkalmazhatók.

2. szakasz

Tengeri fuvarozás

446. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás csak akkor kötelező érvényű a tengeren szállított árukra vonatkozóan, ha azokat a Közösség valamely kikötőjében rakodták be, vagy rakodták át.

447. cikk

A közösségi árutovábbítási eljárás nem alkalmazható, ha a Vámkódex 91. cikkének (1) bekezdésében említett árukat a Közösség vámterületén található kikötőben rakodják hajóra:

- valamely harmadik országba irányuló kivitel esetében anélkül, hogy a Közösség vámterületén egy másik kikötőben kirakodnák vagy átrakodnák az árukat, vagy

- valamely kikötőben található vámszabad területre való szállítás esetében; ebben az esetben a 313. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett tájékoztató jegyzet használata kötelező.

448. cikk

(1) Amennyiben a 446. cikknek megfelelően a közösségi árutovábbítási eljárás valamely közösségi kikötőből tengeren szállított árukra nézve kötelező, a tagállamok illetékes vámhatóságai az érintett hajózási társaságok kérelmére és a (2)–(10) bekezdésben meghatározott feltételekre is figyelemmel egyszerűsíthetik a közösségi árutovábbítási eljárást, lehetővé téve ezáltal, hogy az ezekre az árukra vonatkozó hajórakjegyzéket (manifeszt) közösségi árutovábbítási nyilatkozatként vagy okmányként használják.

(2) A kérelem beérkezésekor annak a tagállamnak az illetékes vámhatósága, ahol a hajózási társaság székhelye található, értesíti a többi tagállam vámhatóságát, amelyek területén az érintett indító és rendeltetési kikötők találhatók.

A vámhatóság megadja az engedélyt az érintett hajózási társaságnak, feltéve, hogy az értesítéstől számított hatvan napon belül semmilyen kifogás nem érkezik. Az engedély a Vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti két- vagy többoldalú megállapodás alapján minden érintett tagállamban érvényes.

Amennyiben ezt az engedélyt nem adják meg, a 341–380. cikkben meghatározott közösségi árutovábbítási eljárást kell alkalmazni.

E cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy adott esetben bármely érintett személy, ideértve azokat a hajózási társaságokat, amelyek megkapták az engedélyt, alkalmazza a 341–380. cikkben meghatározott közösségi árutovábbítási eljárásokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedély csak olyan hajózási társaságoknak adható meg:

- amelyek nyilvántartása lehetővé teszi az illetékes vámhatóság számára tevékenységük ellenőrzését,

- a vám- vagy adójogszabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten,

- amelyek olyan manifeszteket használnak:

- amelyek nyomtatványa tartalmazza legalább az érintett hajózási társaság nevét és teljes címét, a vízi jármű azonosítóját, a berakodás helyét, a kirakodás helyét, a hajóraklevélre (bill of lading) való hivatkozást és minden egyes szállítmányra vonatkozóan a csomagok számát és árumegnevezést, a kilogrammban kifejezett bruttó tömeget és adott esetben a szállítótartályok azonosító számát,

- amelyeket a vámhatóságok könnyen tudnak ellenőrizni és felhasználni,

- amelyeket a hajók indulása előtt szabályszerűen kitöltve és aláírva be lehet nyújtani a vámhatóságnak.

(4) Az (1) bekezdésben említett engedélyben ki kell kötni, hogy amennyiben az árutovábbítási eljárás mind közösségi külső, mind közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukra vonatkozik, ezeket az árukat külön manifeszteken kell feltüntetni.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett manifeszteken a hajózási társaságnak egy keltezéssel és aláírással ellátott záradékot kell elhelyeznie, amelyben azokat közösségi árutovábbítási nyilatkozatnak ismeri el, valamint meg kell határoznia azoknak az áruknak a vámjogi helyzetét, amelyekre vonatkoznak. Az így kitöltött manifeszteket értelemszerűen T1 nyilatkozatként vagy T2 nyilatkozatként kell kezelni.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben említett manifeszttel kísért árukat szállító hajózási társaság a vonatkozó árutovábbítási eljárás főkötelezettje.

(7) Az (1)–(4) bekezdésben említett manifesztet záradékolás céljából két vagy több példányban kell benyújtani az indító kikötő szerint illetékes vámhatóságnak, amely megőriz egy példányt, kivéve, ha a hajózási társaság a 398. cikk értelmében engedélyezett feladói státussal rendelkezik.

(8) Az (1)–(4) bekezdésben előírt manifesztet záradékolás céljából be kell mutatni a rendeltetési kikötő szerint illetékes vámhatóságnak. Az említett hatóság ennek a manifesztnek egy példányát megőrzi annak érdekében, hogy az árukat szükség esetén vámfelügyelet alá lehessen helyezni.

(9) A (8) bekezdés sérelme nélkül a rendeltetési kikötő szerint illetékes vámhatóság ellenőrzés céljából megkövetelheti a kikötőben kirakott minden árura vonatkozó manifeszt és hajóraklevél bemutatását.

(10) A rendeltetési kikötő szerint illetékes vámhatóság minden indító kikötő szerint illetékes vámhatóságnak havonta megküldi azt a listát, amelyet a hajózási társaságok vagy azok képviselői azokról az (1)–(4) bekezdésben említett manifesztekről állítottak össze, amelyeket hozzájuk a megelőző hónapban benyújtottak. A listát a rendeltetési kikötő vámhatósága hitelesíti.

Az említett listán az egyes manifesztek leírásának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a manifeszt hivatkozási száma,

- az árut fuvarozó hajózási társaság neve (esetleg rövidítve),

- a szállítás időpontja.

Abban az esetben, ha az említett listán szereplő manifesztek adataival kapcsolatban szabálytalanságokat állapítanak meg, a rendeltetési vámhivatal értesíti az indító vámhivatalt, hivatkozva különösen a szóban forgó árukra vonatkozó hajóraklevelekre.

(11) a) Olyan nemzetközi hajózási társaság esetén, amelynek székhelye a Közösség vámterületén van, vagy ott regionális képviselettel rendelkezik, és amely megfelel a b) pontban foglalt feltételeknek, az (1)–(10) bekezdésben leírt közösségi árutovábbítási eljárás kérelemre egyszerűsíthető.

A kérelem beérkezésekor azon tagállam vámhatósága, amelynek területén a hajózási társaság székhelye található, értesíti a többi tagállam vámhatóságát, amelyek területén a terv szerinti indító és rendeltetési kikötők találhatók.

A vámhatóság a Vámkódex 97. cikke (2) bekezdése a) pontjának figyelembevételével kiadja az e bekezdés c) pontjában foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozó engedélyt, feltéve, hogy az értesítéstől számított hatvan napon belül semmilyen kifogás nem érkezik.

Ez az engedély valamennyi érintett tagállamban érvényes, de csak az engedélyben felsorolt kikötők közötti árutovábbítási eljárásokra alkalmazható.

b) A c) pontban foglalt egyszerűsített eljárás csak olyan hajózási társaság számára engedélyezhető:

- amelynek e cikk rendelkezéseinek megfelelően engedélyezték manifeszt alkalmazását,

- amely jelentős számú Közösségen belüli járatot üzemeltet elfogadott útvonalakon,

- amely gyakran küld, illetve fogad árut,

- amely vállalja, hogy kötelezettségei teljesítését illetően a vámhatóságok felé teljes mértékben elszámoltatható legyen, és hogy minden jogsértés és szabálytalanság felszámolásában együttműködik.

c) Az egyszerűsített eljárást a következő módon kell alkalmazni:

- a hajózási társaságnak az összes szállítmány vámjogi helyzetére vonatkozó bizonyítékokat nyilván kell tartania kereskedelmi nyilvántartásaiban és a manifeszt példányain,

- a hajózási társaság minden szállított árura vonatkozóan egyetlen manifesztet használhat, és a manifeszt minden egyes tétele mellett fel kell tüntetnie a megfelelő T1, T2, TE (egyenértékű a T2 ES-sel), TP (egyenértékű a T2 PT-vel), illetve C (egyenértékű a T2L-lel) jelzést,

- a közösségi árutovábbítási eljárást lezártnak kell tekinteni, ha a manifesztet és az árukat a rendeltetési kikötő szerint illetékes vámhatóságnak bemutatták,

- az indító kikötő szerint illetékes vámhatóság kockázatelemzés alapján visszamenőleges ellenőrzéseket végez,

- a rendeltetési kikötő szerint illetékes vámhatóság kockázatelemzés alapján számviteli ellenőrzéseket végez, és szükség esetén a manifesztek adatait ellenőrzés céljából továbbítja az indító kikötő szerint illetékes vámhatósághoz,

- a hajózási társaság felelős a rendeltetési kikötőben tapasztalt minden jogsértés és szabálytalanság felderítéséért, és arról a vámhatóságot köteles tájékoztatni,

- a rendeltetési kikötő szerint illetékes vámhatóság a lehető leghamarabb minden jogsértésről és szabálytalanságról tájékoztatja az indító kikötő szerint illetékes vámhatóságot.

449. cikk

A 446. cikktől eltérve, a Közösség vámterületén belül elhelyezkedő kikötőben található vámszabad területen berakodott vagy átrakodott árukat úgy kell tekinteni, mint amelyeket egy harmadik országban rakodtak be, vagy rakodtak át, kivéve, ha a vámhatóságnak a hajó okmányaira vezetett bejegyzése révén megállapítható, hogy az említett hajó a kikötő olyan részéből jött, amely nem tartozik a vámszabad területhez.

3. szakasz

Csővezetéken történő szállítás

450. cikk

(1) A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazásakor az eljárásra vonatkozó alakiságokat a (2)–(6) bekezdésnek megfelelően kell alkalmazni a csővezetéken szállított árukra.

(2) A csővezetéken keresztül szállított árut a közösségi árutovábbítási eljárás alá vontnak kell tekinteni:

- a Közösség vámterületére való belépéskor azon áruk esetében, amelyek az említett területre csővezetéken keresztül lépnek be,

- a vezetékrendszerbe való bevezetéskor azon áruk esetében, amelyek már a Közösség vámterületén belül vannak.

Szükség esetén az áruk közösségi helyzetét a 313–340. cikknek megfelelően kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti áruk esetében a csővezetéknek a Közösségbe való belépés vagy szállítás megkezdésének helye szerinti tagállamban letelepedett üzemeltetője válik főkötelezetté.

(4) A Vámkódex 96. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a csővezeték azon tagállamban letelepedett üzemeltetője minősül fuvarozónak, amelynek a területén keresztül az árut csővezetéken átszállítják.

(5) A közösségi árutovábbítási eljárás akkor minősül befejezettnek, ha a csővezetéken szállított áru a címzett telephelyére megérkezik, vagy a címzett elosztó hálózata átvette, és a nyilvántartásába bevezették.

(6) Az ilyen áruk szállításában részt vevő vállalkozások kötelesek nyilvántartást vezetni, és azt a (2)–(4) bekezdés szerinti közösségi árutovábbítási eljárás kapcsán szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzése céljából az illetékes vámhatóság számára hozzáférhetővé tenni.

9. FEJEZET

Árufuvarozás TIR-igazolvány vagy ATA-igazolvány fedezete mellett

1. szakasz

Közös rendelkezések

451. cikk

(1) Amennyiben a Vámkódex 91. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, illetve 163. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően az árut:

- az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó eljárásban (TIR-egyezmény),

- ATA-igazolvány fedezete mellett (ATA-egyezmény)

szállítják a Közösség vámterületének egyik pontjáról egy másik pontjára, a Közösség vámterületét – a TIR-igazolvány vagy az ATA-igazolvány ilyen fuvarozásra történő felhasználását szabályozó előírások értelmében – egyetlen területnek kell tekinteni.

(2) Az ATA-igazolványok árutovábbítási okmányként való alkalmazásakor az "árutovábbítás" áruk fuvarozását jelenti a Közösség vámterületén lévő valamely vámhivataltól egy másik, ugyanazon a területen lévő vámhivatalig.

452. cikk

Amennyiben a Közösség vámterületének egyik pontjától egy másik pontjáig való fuvarozás során az áruk valamely harmadik ország területén haladnak át, a TIR- vagy ATA-eljárással kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat azokon a pontokon kell elvégezni, ahol az áruk ideiglenesen elhagyják a Közösség vámterületét, illetve ahol az említett területre újra belépnek.

453. cikk

(1) A TIR-igazolvány vagy az ATA-igazolvány fedezete mellett a Közösség vámterületén belül szállított áruk nem közösségi áruknak minősülnek, kivéve, ha közösségi helyzetüket hitelt érdemlően igazolják.

(2) Az (1) bekezdésben említett áruk közösségi helyzetét a 314–324. cikknek megfelelően kell megállapítani.

454. cikk

(1) Ezt a cikket a garanciavállaló egyesületek felelőssége tekintetében a TIR-egyezmény, illetve az ATA-egyezmény különös rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy TIR-igazolvány fedezete mellett végrehajtott fuvarozási művelet vagy egy ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott árutovábbítási művelet során vagy azzal kapcsolatban egy meghatározott tagállamban jogsértést vagy szabálytalanságot követtek el, az esetleg fizetendő vámok és egyéb díjak beszedését – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – a közösségi vagy nemzeti rendelkezések szerint az érintett tagállam végzi.

(3) Amennyiben nem állapítható meg, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot mely területen követték el, az ilyen jogsértést vagy szabálytalanságot abban a tagállamban elkövetettnek kell tekinteni, amelyikben azt felfedezték, kivéve, ha a 455. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az eljárás szabályszerűségére, illetve a jogsértés vagy szabálytalanság tényleges elkövetésének helyére vonatkozó, hitelt érdemlő bizonyítékot a vámhatóság előtt bemutatták.

Amennyiben ilyen bizonyítékot nem mutatnak be, és az említett jogsértést vagy szabálytalanságot így abban a tagállamban elkövetettnek tekintik, amelyikben azt felfedezték, az érintett árukra vonatkozó vámokat és egyéb díjakat a közösségi vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően az érintett tagállam szedi be.

Ha utólagosan megállapítják, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot ténylegesen melyik tagállamban követték el, az ebben a tagállamban az érintett árukra vonatkozó vámokat és egyéb díjakat (eltekintve azoktól, amelyeket a második albekezdés szerint, mint a Közösség saját forrásait vetettek ki) az azokat eredetileg beszedő tagállam köteles visszatéríteni ennek a tagállamnak. Ebben az esetben minden túlfizetést vissza kell téríteni annak a személynek, aki a terheket eredetileg megfizette.

Amennyiben azoknak a vámoknak és egyéb díjaknak az összege, amelyeket az azokat beszedő tagállam eredetileg beszedett és visszatérített, alacsonyabb, mint az abban a tagállamban esedékes vámoknak és egyéb díjaknak az összege, ahol a jogsértést vagy szabálytalanságot ténylegesen elkövették, ennek a tagállamnak a közösségi vagy nemzeti rendelkezések értelmében be kell szednie a különbözetet.

A tagállamok vámigazgatásai megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy minden jogsértés és szabálytalanság ügyében eljárjanak, és hatékony szankciókat alkalmazzanak.

455. cikk

(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy TIR-igazolvány fedezete mellett végrehajtott fuvarozási művelet vagy egy ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott árutovábbítási művelet során vagy azzal kapcsolatban jogsértést vagy szabálytalanságot követtek el, a vámhatóság a TIR-egyezmény 11. cikkének (1) bekezdésében, illetve az ATA-egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésében előírt határidőn belül értesíti a TIR-igazolvány, illetve az ATA-igazolvány jogosultját és a garanciavállaló egyesületet.

(2) A TIR-igazolvány, illetve ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott művelet szabályszerűségének a 454. cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerinti bizonyítékát az adott esettől függően a TIR-egyezmény 11. cikkének (2) bekezdésében, illetve az ATA-egyezmény 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt határidőn belül kell benyújtani.

(3) A vámhatóságok előtt különösen a következők minősülnek ilyen hitelt érdemlő bizonyítéknak:

a) a vámhatóság által igazolt okmány, amelyből kitűnik, hogy a szóban forgó árukat a rendeltetési vámhivatalnak bemutatták. Ennek az okmánynak elegendő adatot kell tartalmaznia az áruk azonosításához; vagy

b) valamely harmadik országban kiállított, az ottani szabad forgalomba bocsátást igazoló vámokmánynak vagy másolatának, illetve fénymásolatának bemutatása; ezt a másolati vagy fénymásolati példányt hitelesíttetni kell azzal a szervezettel, amely az eredeti okmányt záradékkal látta el, az érintett harmadik ország hatóságával vagy pedig a tagállamok valamelyikének hatóságával. Ennek az okmánynak elegendő adatot kell tartalmaznia az áruk azonosításához; vagy

c) az ATA-egyezmény alkalmazásában az egyezmény 8. cikkében említett igazolás.

2. szakasz

A TIR-igazolványra vonatkozó eljárási rendelkezések

456. cikk

A TIR-egyezmény 1. cikke h) pontjának alkalmazásában az "átléptető vámhivatal" olyan vámhivatalt jelent, amelyen keresztül TIR-eljárás során a TIR-egyezményben meghatározottak szerint közúti járművet, járműszerelvényt vagy szállítótartályt hoznak be a Közösség vámterületére, vagy visznek ki onnan.

457. cikk

A TIR-egyezmény 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, ha valamely szállítmány belép a Közösség vámterületére, vagy elindul a Közösség vámterületén lévő indító vámhivataltól, a garanciavállaló egyesület felelős vagy válik felelőssé minden olyan tagállam vámhatóságával szemben, amelynek területére a TIR-igazolvány fedezete mellett fuvarozott szállítmány belép, addig a pontig, ahol az a Közösség vámterületét elhagyja, illetve az említett területen lévő rendeltetési vámhivatalig.

3. szakasz

Az ATA-igazolványra vonatkozó eljárási rendelkezések

458. cikk

(1) A vámhatóságoknak minden tagállamban ki kell jelölniük egy koordinációs hivatalt az ATA-igazolvánnyal kapcsolatos jogsértésekre vagy szabálytalanságokra vonatkozó bármilyen eljárás lefolytatására.

Ezek a hatóságok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a koordinációs hivatalok kijelöléséről és azok teljes címéről. E hivatalok jegyzékét közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában .

(2) A fizetendő vámok és egyéb díjak beszedéséért felelős tagállam meghatározása céljából azt a tagállamot kell az ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott árutovábbítási művelet során elkövetett jogsértés vagy szabálytalanság – a 454. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében – felfedezése helyének tekinteni, amelyben az árukat megtalálták, vagy ha az árukat nem találták meg, akkor azt a tagállamot, amelynek koordinációs hivatalánál az igazolvány legutolsó betétlapja megtalálható.

459. cikk

(1) Amennyiben valamely tagállam vámhatósága megállapítja, hogy vámtartozás keletkezett, igényét a lehető legrövidebb időn belül be kell benyújtania annak a garanciavállaló egyesületnek, amellyel ez a tagállam kapcsolatban áll. Amennyiben a tartozás amiatt merült fel, hogy az ATA-igazolvánnyal kísért árukat az ATA-egyezményben meghatározott időtartamon belül nem vitték ki újra,vagy vámjogi sorsukat nem rendezték, ezt az igényt legkorábban az igazolvány lejártától számított három hónap elteltével lehet elküldeni.

(2) Az igényt benyújtó koordinációs hivatalnak ugyanakkor lehetőség szerint az 59. mellékletben szereplő mintának megfelelően kiállított tájékoztatót kell küldenie annak a koordinációs hivatalnak, amelynek az illetékessége alá az ideiglenes behozatal vámhivatala tartozik.

A tájékoztatóhoz csatolni kell az el nem számolt okmány másolatát, amennyiben az a koordináló hivatalnak rendelkezésére áll. A tájékoztatót bármikor alkalmazni lehet, amikor szükséges.

460. cikk

(1) A 459. cikkben említett igényből eredő vámok és adók összegét a 60. mellékletben bemutatott elszámolásinyomtatvány-minta alapján kell kiszámolni, amelyet a csatolt útmutatónak megfelelően kell kitölteni.

Az elszámolási nyomtatványt az igény benyújtásától számított három hónapon belül, de legkésőbb a beszedési eljárás vámhatóság által történő megindításától számított hat hónapon belül az igény benyújtását követően is el lehet küldeni.

(2) A 461. cikkel összhangban és az abban foglaltak szerint az a tény, hogy ezt a nyomtatványt valamely garanciavállaló egyesületnek megküldi az a vámhatóság, amellyel ez a testület kapcsolatban áll, nem mentesíti a Közösségben működő többi garanciavállaló egyesületet a vámok és egyéb díjak megfizetése alól, ha megállapítják, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot nem abban a tagállamban követték el, amelyben az eljárásokat megindították.

(3) Az elszámolási nyomtatványt szükség szerint két vagy három példányban kell kitölteni. Az első példányt az igényt érvényesítő tagállam vámhatóságával kapcsolatban álló garanciavállaló egyesületnek a részére kell kiállítani. A második példányt a kibocsátó koordinációs hivatal őrzi meg. Szükség esetén a kibocsátó koordinációs hivatal elküldi a harmadik példányt annak a koordinációs hivatalnak, amelynek illetékessége alá az ideiglenes behozatalivám-hivatal tartozik.

461. cikk

(1) Amennyiben megállapítják, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot nem abban a tagállamban követték el, amelyben az eljárást megindították, az első tagállam koordinációs hivatala a maga részéről lezárja az ügyet.

(2) Az eljárás lezárása érdekében a koordinációs hivatal megküldi a másik tagállam koordinációs hivatalának a birtokában lévő iratokat, és szükség esetén visszatérít a vele kapcsolatban álló garanciavállaló egyesületnek minden olyan összeget, amelyet az az egyesület adott esetben letétbe helyezett, vagy ideiglenesen kifizetett.

Az ügy azonban csak akkor zárható le, ha az első tagállam koordinációs hivatala a második tagállam koordinációs hivatalától megkapja a nyilatkozatot, amelyben közlik, hogy ez utóbbi tagállamban az ATA-egyezmény szabályainak megfelelően megindították az eljárást. Ezt a nyilatkozatot a 61. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani.

(3) A behajtási eljárást a jogsértés vagy szabálytalanság helye szerinti tagállam koordinációs hivatala veszi át, és szükség esetén beszedi a vele kapcsolatban álló garanciavállaló egyesülettől az esedékes vámokat és egyéb díjakat az abban a tagállamban hatályban lévő mértéknek megfelelően, amelyben ez a hivatal található.

(4) Az eljárást az igazolvány lejártától számított egy éven belül át kell adni, feltéve, hogy a végleges kifizetés az ATA-egyezmény 7. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében még nem történt meg. Amennyiben ezt a határidőt túllépik, a 454. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdését kell alkalmazni.

10. FEJEZET

Fuvarozás a 302. számú nyomtatvány fedezete mellett

462. cikk

(1) Amennyiben a Vámkódex 91. cikke (2) bekezdése e) pontjának, illetve a 163. cikke (2) bekezdése e) pontjának megfelelően az 1951. június 19-én Londonban aláírt, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló egyezményben előírt 302. számú nyomtatvány fedezete mellett szállítanak árut a Közösség vámterületének egyik pontjáról egy másik pontjára, a Közösség vámterülete az említett nyomtatvány ilyen fuvarozáshoz történő felhasználására vonatkozó előírások alkalmazásában egyetlen területnek minősül.

(2) Amennyiben egy, az (1) bekezdésben említett szállítási művelet során az áruk valamely harmadik ország területén haladnak át, a 302. számú nyomtatvánnyal kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat azokon a pontokon kell elvégezni, ahol az áruk ideiglenesen elhagyják a Közösség vámterületét, illetve ahol az említett területre újra belépnek.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy 302. számú nyomtatvány fedezete mellett végrehajtott szállítási művelet során vagy azzal kapcsolatban egy meghatározott tagállamban jogsértést vagy szabálytalanságot követtek el, az esetleg fizetendő vámok és egyéb díjak beszedését – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – a közösségi vagy nemzeti rendelkezések szerint az érintett tagállam végzi.

(4) A 454. cikk (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

11. FEJEZET

Közösségi árutovábbítási okmányok felhasználása az egyes áruk kivitelére vonatkozó intézkedések alkalmazása céljából

463. cikk

(1) Ez a fejezet az azon árukra vonatkozó feltételeket határozza meg, amelyeket közösségi árutovábbítási eljárás vagy más árutovábbítási eljárás keretében szállítanak a Közösség vámterületén belül, amennyiben az érintett áruk Közösségből való kivitele tilos, vagy azokat korlátozások, vámok vagy egyéb díjak terhelik.

(2) Ezek a feltételek azonban kizárólag a szóban forgó tilalmat, korlátozást, vámokat vagy egyéb díjakat előíró intézkedés ilyen értelmű rendelkezése esetén és az intézkedésben előírt különös rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandók.

464. cikk

Amennyiben a 463. cikk (1) bekezdésében említett árukat közösségi árutovábbítási eljárás alá vonják, a főkötelezettnek a közösségi árutovábbítási okmány "Árumegnevezés" rovatában az alábbi mondatok egyikét kell feltüntetnie:

- Salida de la Communidad sometida a restricciones,

- Udpassage fra Fællesskabet undergivet restriktioner,

- Ausgang aus der Gemeinschaft – Beschränkungen unterworfen,

- Έξοδος από την Κοινότητα υποκείμενη σε περιορισμούς,

- Export from the Community subject to restrictions,

- Sortie de la Communauté soumise à des restrictions,

- Uscita dalla Comunità assoggettata a restrizioni,

- Verlaten van de Gemeenschap aan beperkingen onderworpen,

- Saída da Comunidade sujeita a restrições,

- Salida de la Comunidad sujeta a pago de derechos,

- Udpassage fra Fællesskabet betinget af afgiftsbetaling,

- Ausgang aus der Gemeinschaft – Abgabenerhebungen unterworfen,

- Έξοδος από την Κοινότητα υποκείμενη σε επιθάρυνση,

- Export from the Community subject to duty,

- Sortie de la Communauté soumise à imposition,

- Uscita dalla Comunità assoggettata a tassazione,

- Verlaten van de Gemeenschap aan belastingheffing onderworpen,

- Saída da Comunidade sujeita a pagamento de imposições.

465. cikk

(1) Amennyiben a 463. cikk (1) bekezdésében említett árukat a közösségi árutovábbítási eljárástól eltérő eljárás alá vonják, az a vámhivatal, amelynél a feladási alakiságokat teljesítik, megköveteli a 472. cikkben előírt T5 ellenőrző példány kitöltését. Az érintett személynek a T5 ellenőrző példány 104. rovatába adott esetben be kell jegyeznie a 464. cikkben meghatározott kifejezések egyikét.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámhivatal arra a vámokmányra, amelynek fedezete mellett az árukat szállítják, adott esetben bejegyzi a 464. cikkben meghatározott kifejezések egyikét.

466. cikk

A 464. és 465. cikk nem alkalmazható, ha az áruknak a Közösség vámterületéről való kivitelére vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtásakor azon vámhivatalnak, amelynél a kiviteli alakiságokat teljesítik, igazolják, hogy az árukat a korlátozás alól felszabadító igazgatási intézkedést hoztak, illetve, hogy minden esedékes kiviteli vámot vagy díjat kifizettek, vagy hogy az adott körülmények között az áruk további alakiságok teljesítése nélkül elhagyhatják a Közösség vámterületét.

467. cikk

(1) Amennyiben a 463. cikk (2) bekezdésében említett intézkedés biztosíték nyújtását írja elő, a biztosítékot azokban az esetekben kell nyújtani, ha a vámokmány adatai szerint a 463. cikk (1) bekezdésében megjelölt, a Közösség vámterületének két pontja között szállított áruk nem légi úton fogják elhagyni a Közösség vámterületét.

(2) A biztosítékot vagy ahhoz a vámhivatalhoz kell benyújtani, amelynél az áruk továbbításához szükséges alakiságokat elvégzik, vagy bármely egyéb szervhez, amelyet az a tagállam, amelynek területén a fenti vámhivatal található, erre a célra az érintett tagállam vámhatóságai által meghatározott szabályoknak megfelelően kijelölt. Kiviteli vámot vagy egyéb díjat megállapító intézkedések esetén nem szükséges biztosítékot nyújtani, ha az árukat közösségi árutovábbítási eljárás keretében szállítják, amennyiben a biztosítékot nem készpénzben, hanem valamely egyéb módon nyújtják, vagy ha a biztosítéktól a főkötelezett személye miatt eltekintenek.

468. cikk

(1) A 465. cikket alkalmazni kell azokra a 463. cikk (1) bekezdésében említett árukra is, amelyek a Közösség vámterületének két pontja közötti szállítás során egy EFTA-ország területén haladnak át, és amelyeket ilyen országból szállítanak tovább.

A 482. cikktől eltérően a T5 ellenőrző példány eredetije kíséri az árukat a rendeltetési tagállam illetékes vámhivataláig.

Az indító vámhivatal meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az árukat újra be kell hozni a Közösség vámterületére.

(2) Ha a 463. cikk (2) bekezdésében említett intézkedés biztosíték nyújtását írja elő, úgy a 467. cikktől eltérően az (1) bekezdés által érintett minden ügyletre biztosítékot kell nyújtani.

469. cikk

Amennyiben az áruk a rendeltetési vámhivatalba történő megérkezésüket követően nem kerülnek azonnal szabad forgalomba, ennek a vámhivatalnak meg kell tennie a szükséges lépéseket a 463. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések végrehajtása érdekében.

470. cikk

Amennyiben a 463. cikk (1) bekezdésében említett árukat a 467. cikkben foglaltaknak megfelelően szállítják akár légi, akár egyéb úton, és az előírt határidőn belül nem hozzák be újra a Közösség vámterületére, akkor úgy minősülnek, hogy az árukat abból a tagállamból, ahol azokat feladták, szabálytalanul vitték ki valamely harmadik országba, kivéve, ha megállapítják, hogy azok vis maior vagy előre nem látható körülmények miatt elvesztek.

12. FEJEZET

A Közösség intézkedéseinek alkalmazásakor használandó okmányokra (T5 ellenőrző példány) vonatkozó előírások, ideértve az áruk felhasználását és/vagy rendeltetését érintő ellenőrzéseket

471. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a) "illetékes hatóság":

az e fejezet alkalmazásáért felelős vámhatóság vagy bármely egyéb hatóság;

b) "vámhivatal":

az e fejezet helyi szinten való alkalmazásáért felelős vámhivatal vagy szervezet.

472. cikk

(1) Amennyiben valamely közösségi intézkedés végrehajtása annak bizonyításától függ, hogy az említett intézkedés által a Közösség vámterületére behozott, onnan kivitt vagy azon belül szállított áruk felhasználására és/vagy rendeltetésére vonatkozóan előírt feltételeket teljesítették, ez a bizonyítás a T5 ellenőrző példány benyújtásával történik. A T5 ellenőrző példány a kitöltött T5 nyomtatvány, amelyet adott esetben a 478. cikkben foglaltak szerint egy vagy több T5 bis pótlap vagy a 479. cikkben vagy 480. cikkben foglaltak szerint egy vagy több T5 rakományjegyzék kísér.

Nem kizárt több T5 ellenőrző példány egyidejű, de különböző célokból történő használata, ha mindegyiket közösségi jogszabály írja elő.

(2) Azon személy, aki az (1) bekezdés értelmében a T5 ellenőrző példányt aláírja, köteles az említett okmányban megjelölt árukat a bejelentett célra felhasználni és/vagy a bejelentett rendeltetés alá vonni.

473. cikk

A T5 ellenőrző példány nyomtatványai a 63., 64. és 65. mellékletekben szereplő mintáknak felelnek meg. A nyomtatványokat a 66. mellékletben szereplő kitöltési útmutatóval és adott esetben a Közösség más jogszabályaiban megállapított további szabályokkal összhangban kell kitölteni. Szükség esetén minden tagállam kiegészítheti a kitöltési útmutatót.

A T5 ellenőrző példányt a 476–485. cikknek megfelelően kell kiadni és felhasználni.

474. cikk

(1) A T5 ellenőrző példányhoz alkalmazott papír világoskék, írásra előkészített, legalább 40 g/m2 tömegű. Megfelelően átlátszatlannak kell lennie ahhoz, hogy az egyik oldalon lévő adatok ne befolyásolják a másik oldal adatainak olvashatóságát. A papírnak olyan szilárdságúnak kell lennie, hogy a rendeltetésszerű használat során ne szakadjon el vagy gyűrődjön össze könnyen.

(2) A nyomtatványok mérete:

a) 210 x 297 mm a T5 nyomtatványok (63. melléklet) és a T5 bis nyomtatványok (64. melléklet) esetében, hosszirányban legfeljebb – 5 mm és + 8 mm közötti eltérés megengedett;

b) 297 x 240 mm a T5 rakományjegyzékek (65. melléklet) esetében, hosszirányban legfeljebb – 5 mm és + 8 mm közötti eltérés megengedett.

(3) A nyomtatványok különböző példányainak színjelölése a következőképpen történik:

- az eredeti példányok jobb szélét folyamatos, fekete színű csíkkal kell ellátni,

- ezeknek a csíkoknak a szélessége hozzávetőlegesen 3 mm.

(4) A nyomtatvány elülső oldalán lévő, a visszaküldésre megadott cím, valamint a fontos megjegyzés pirossal nyomtatható.

475. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy a T5 ellenőrző példányokon fel legyen tüntetve az előállító nyomda neve és címe, vagy olyan jelzés, amely lehetővé teszi a nyomda azonosítását.

476. cikk

A T5 ellenőrző példányt a Közösség egyik olyan hivatalos nyelvén kell kitölteni, amely elfogadható az indító tagállam illetékes hatóságai számára is.

Azon másik tagállam illetékes hatósága, ahol ezt az okmányt bemutatják, szükség esetén kérheti az adott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére való fordítását.

477. cikk

(1) A T5 ellenőrző példányt írógéppel vagy egyéb mechanográfiai vagy hasonló eljárással kell kitölteni. Az okmányt olvasható kézírással, tintával és nyomtatott nagybetűkkel is ki lehet tölteni.

A nyomtatványokon törlés vagy átírás nem megengedett. Minden módosítást a téves beírás áthúzásával és a szükséges adatok beírásával kell elvégezni. Az ilyen helyesbítést az azt beíró személynek kézjegyével kell ellátnia, és azt az illetékes vámhatóságnak a félreértést kizáró módon hitelesítenie kell.

(2) A T5 ellenőrző példány automatikus másolási eljárással is előállítható és kitölthető, feltéve, hogy a nyomtatvány mintájára, formátumára, méretére, az alkalmazott nyelvre, az olvashatóságra, a törlés és átírás tilalmára és a javításra vonatkozó rendelkezéseket szigorúan betartják.

478. cikk

(1) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak, hogy a T5 ellenőrző példányt egy vagy több további T5 bis pótlappal egészítsék ki olyan esetekben, amikor valamennyi nyomtatvány egyetlen olyan szállítmányra vonatkozik, amelyet egyetlen szállítóeszközre raktak fel, továbbá egyetlen címzett részére és egyetlen felhasználásra és/vagy rendeltetésre szántak.

(2) A felhasznált T5 bis pótlapok számát fel kell tüntetni annak a T5 ellenőrző példánynak a 3. rovatában, amelyhez azokat csatolják. A T5 ellenőrző példány nyilvántartási számát valamennyi T5 bis pótlapon fel kell tüntetni a nyilvántartási adatok részére rendszeresített rovatban. A T5 ellenőrző példány és a T5 bis pótlapok fedezete alá tartozó összes csomag számát a T5 ellenőrző példány 6. rovatában tüntetik fel.

479. cikk

(1) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a területükön bejegyzett vállalkozásoknak, hogy a T5 ellenőrző példányt egy vagy több T5 rakományjegyzékkel egészítsék ki, amelyeken rendre a T5 nyomtatvány 31., 33., 35., 38., 100., 103. és 105. rovatában szereplő adatokat kell feltüntetni, feltéve, hogy valamennyi nyomtatvány egyetlen olyan szállítmányra vonatkozik, amelyet egyetlen szállítóeszközre raktak fel, továbbá egyetlen címzett részére és egyetlen felhasználásra és/vagy rendeltetésre szántak.

(2) A T5 rakományjegyzéknek csak az elülső oldala használható. A T5 rakományjegyzéken szereplő minden egyes tétel elé sorszámot kell írni, és az oszlopok címében szereplő minden adatot meg kell adni.

Az utolsó bejegyzés után vízszintes vonalat kell húzni, és a fennmaradó helyet át kell húzni oly módon, hogy semmilyen utólagos kiegészítést ne lehessen tenni. A felsorolt árukat tartalmazó csomagok teljes számát, valamint ezeknek az áruknak a teljes bruttó és nettó tömegét a megfelelő oszlopok alján fel kell tüntetni.

(3) Amennyiben T5 rakományjegyzéket alkalmaznak, a hozzá tartozó T5 ellenőrző példány 31., 33., 35., 38., 100., 103. és 105. rovatait át kell húzni, és az ellenőrző példányhoz nem csatolható T5 bis nyomtatvány.

(4) A felhasznált T5 rakományjegyzékek számát a T5 ellenőrző példány 4. rovatában fel kell tüntetni. A T5 ellenőrző példány nyilvántartási számát valamennyi T5 rakományjegyzéken fel kell tüntetni a nyilvántartási adatok részére rendszeresített rovatban. A különféle rakományjegyzékek fedezete alá tartozó csomagok teljes számát a T5 ellenőrző példány 6. rovatában kell feltüntetni.

480. cikk

(1) A 479. cikk (1) bekezdésében említett engedélyben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek adatnyilvántartása elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszeren alapul, engedélyezhetik, hogy az említett adatfeldolgozó rendszerek által készített T5 rakományjegyzéket használják, amelyek, bár tartalmazzák a 65. mellékletben szereplő listában előírt összes adatot, nem felelnek meg a 473–475. cikk és a 477. cikk minden feltételének vagy annak a 479. cikk (2) bekezdésében foglalt kikötésnek, miszerint minden, a listán szereplő tételt sorszámnak kell megelőznie. Ezeket a listákat azonban oly módon kell tervezni és kitölteni, hogy az érintett illetékes hatóságok nehézség nélkül használhassák azokat.

(2) Az engedély csak azoknak a vállalkozásoknak adható meg, amelyek az illetékes hatóságok által kívánatosnak tartott biztonsági előírásokat be tudják tartani.

(3) A feladási/kiviteli alakiságok elvégzése céljából összeállított, áruk leírására szolgáló listáknak a 479. cikk (1) bekezdésében említett rakományjegyzékként való alkalmazása szintén megengedhető, még akkor is, ha ezeket a listákat olyan vállalkozások készítik, amelyek nyilvántartása nem elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszeren alapul.

(4) Az engedély jogosultja felel abban az esetben, ha az általa kiállított rakományjegyzéket bármely személy jogsértő vagy szabálytalan módon használja fel.

481. cikk

(1) A T5 ellenőrző példányokat és szükség esetén a T5 bis pótlapokat vagy a T5 rakományjegyzékeket az érintett személynek egy eredeti és legalább egy másolati példányban kell kiállítania. Ezek mindegyikén szerepelnie kell az érintett személy eredeti aláírásának.

(2) A T5 ellenőrző példányoknak és szükség esetén a T5 bis pótlapoknak vagy a T5 rakományjegyzékeknek tartalmazniuk kell az áruk leírásával kapcsolatos minden adatot, valamint minden olyan további adatot, amelyet az ellenőrzést elrendelő közösségi intézkedéssel kapcsolatos rendelkezések előírnak.

(3) Amennyiben az árukat nem közösségi árutovábbítási eljárás keretében szállítják, a T5 ellenőrző példányon hivatkozni kell az esetlegesen alkalmazott árutovábbítási eljárási okmányra. Ha nem alkalmaznak árutovábbítási eljárást, az ellenőrző példányon az alábbi kifejezések egyikét kell feltüntetni:

- mercancías fuera del procedimiento de tránsito,

- ingen forsendelsesprocedure,

- nicht im Versandverfahren befindliche Waren,

- είτε σε μνεία "Εμπορεύματα εκτός διαδικασίας διαμετακόμισης",

- goods not covered by a transit procedure,

- marchandises hors procédure de transit,

- merci non vincolate ad una procedura di transito,

- goederen niet geplaatst onder een regeling voor douanevervoer,

- mercadorias não abrangidas por um procedimento de trânsito.

(4) A közösségi árutovábbítási okmányon vagy más árutovábbítási eljárásra vonatkozó okmányon hivatkozni kell a kibocsátott T5 ellenőrző példányra vagy példányokra.

482. cikk

(1) Amennyiben az árukat közösségi árutovábbítási eljárás vagy valamely más árutovábbítási eljárás keretében szállítják, a T5 ellenőrző példányt az indító vámhivatal bocsátja ki. Az indító vámhivatal a T5 ellenőrző példány egy másolati példányát megőrzi. A T5 ellenőrző példány eredetije az árukat legalább addig a vámhivatalig kíséri, amelynél az áruk felhasználását és/vagy rendeltetését igazolják ugyanazon feltételek mellett, mint az alkalmazott árutovábbítási eljárásra vonatkozó okmányon.

(2) Amennyiben a felhasználásukat és/vagy rendeltetésüket illetően ellenőrzés alá vont árukat nem vonják árutovábbítási eljárás alá, a feladó tagállam illetékes hatóságai T5 ellenőrző példányt bocsátanak ki, és a T5 ellenőrző példány egy másolati példányát megőrzik.

A T5 ellenőrző példánynak tartalmaznia kell a 481. cikk (3) bekezdésében említett kifejezések egyikét.

(3) A T5 ellenőrző példányt és szükség esetén a T5 bis pótlapo(ka)t és/vagy a T5 rakományjegyzéke(ke)t az indító tagállam illetékes hatóságai hitelesítik. Az ilyen hitelesítéseknek az alábbiakat kell tartalmazniuk a fenti okmányok "A" (indító vámhivatal) rovatában:

a) a T5 ellenőrző példányok esetében az indító vámhivatal megnevezését és bélyegzőlenyomatát, az illetékes személy aláírását, a hitelesítés időpontját és a nyilvántartási számot, amely előre is rányomtatható az okmányra;

b) a T5 bis pótlapok és/vagy a T5 rakományjegyzékek esetében a T5 ellenőrző példányon szereplő számot. Ezt a számot az indító vámhivatal nevét magában foglaló bélyegzőlenyomattal vagy kézzel kell feltüntetni. Ez utóbbi esetben ezt az említett vámhivatal hivatalos bélyegzőjével is hitelesíteni kell.

Ezeknek az okmányoknak az eredeti példányait át kell adni az érintett személynek, amint minden adminisztratív alakiságot teljesítették.

(4) Az árukat és a T5 ellenőrző példányok eredeti példányait be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban.

483. cikk

(1) A rendeltetési vámhivatal az elrendelt vagy előírt felhasználást és/vagy rendeltetést ellenőrzi, vagy saját felelősségére gondoskodik annak ellenőrzéséről.

(2) A rendeltetési vámhivatal nyilvántartásba veszi a T5 ellenőrző példányban foglalt adatokat úgy, hogy szükség esetén megőrzi az említett okmány fénymásolatát, és rögzíti az általa végzett ellenőrzések eredményeit.

(3) A 485. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a rendeltetési vámhivatal az összes szükséges alakiság teljesítése, valamint a megfelelő záradékolás után a T5 ellenőrző példány eredetijét visszaküldi a "Visszaküldendő" megjelölés alatt feltüntetett címre.

484. cikk

Bármely személy, aki a T5 ellenőrző példányt és azt a szállítmányt, amelyre az vonatkozik, bemutatja a rendeltetési vámhivatalnak, kérelemre a 47. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kiállított bemutatási igazolást kap.

A bemutatási igazolás nem helyettesítheti a T5 ellenőrző példányt.

485. cikk

(1) A T5 ellenőrző példány által kísért áruszállítmány esetében a tagállamok illetékes hatóságainak kell engedélyezni, hogy az ilyen szállítmányt és a T5 ellenőrző példányt meg lehessen osztani, mielőtt lezárják azt az eljárást, amelyre vonatkozóan a nyomtatványt kibocsátották. Az ilyen megosztásból eredő szállítmányok tovább is oszthatók.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a közösségi intézkedések olyan intervenciós alapból eredő termékekre való alkalmazását, amelyeket a felhasználás és/vagy rendeltetés szempontjából ellenőrzésnek vetnek alá, és amelyeket egy másik tagállamban dolgoznak fel, mielőtt végső felhasználásra kerülnének, és/vagy elérnék végső rendeltetésüket.

(3) Az (1) bekezdésben említett megosztást a (4)–(7) bekezdésnek megfelelően hajtják végre. A tagállamoknak joguk van eltérni ezektől a rendelkezésektől azokban az esetekben, amikor a megosztásból származó valamennyi szállítmány abban a tagállamban kerül végső felhasználásra vagy végső rendeltetésre, ahol a megosztás történik.

(4) A vámhivatal, amelyben a megosztás történik, a 481. cikkben foglaltak szerint a megosztott szállítmány minden egyes részére vonatkozóan a T5 ellenőrző példány egy kivonatát bocsátja ki, egy T5 ellenőrző példányt használva fel erre a célra.

Valamennyi kivonatnak tartalmaznia kell egyebek között az eredeti T5 ellenőrző példány 100., 104., 105., 106. és 107. rovataiban feltüntetett kiegészítő adatokat és azoknak az áruknak a tömegét és nettó mennyiségét, amelyre az érintett kivonat vonatkozik. Minden kivonat 106. rovatában fel kell tüntetni a nyilvántartási számot és dátumot, az eredeti T5 ellenőrző példányt kibocsátó vámhivatalt és országot, az alábbi bejegyzések egyikének alkalmazásával:

- Extracto del ejemplar de control: …

(número, fecha, oficina y país de expedición)

- Udskrift af kontroleksemplar: …

(nummer, dato, udstedelsessted og land)

- Auszug aus dem Kontrollexemplar: …

(Nummer, Datum, ausstellende Stelle und Ausstellungsland)

- Απόσπασμα του αντιτύπου ελέγχου: …

(αριθμός, ημερομηνία, γραφείο και χώρα εκδόσεως)

- Extract of control copy: …

(Number, date, office and country of issue)

- Extrait de l'exemplaire de contrôle: …

(numéro, date, bureau et pays de délivrance)

- Estratto dell'esemplare di controllo: …

(numero, data, ufficio e paese di emissione)

- Uittreksel uit controle-exemplaar: …

(nummer, datum, kantoor en land van afgifte)

- Extracto do exemplar de controlo: …

(número, data, estância, país de emissão)

(5) Az a vámhivatal, ahol a megosztást végrehajtják, feltünteti az eredeti T5 ellenőrző példányon, hogy a nyomtatványt megosztották. Ezt oly módon teszi, hogy a "felhasználás és/vagy rendeltetés ellenőrzése" rovatba beírja az alábbi kifejezések egyikét:

- … (número) extractos expedidos – copias adjuntas,

- … (antal) udstedte udskrifter – kopier vedføjet,

- … (Anzahl) Auszüge ausgestellt – Durchschriften liegen bei,

- … (αριθμός) εκδοθέντα αποσπάσματα – συνημμένα αντίγραφα,

- … (number) extracts issued – copies attached,

- … (nombre) extraits délivrés – copies ci-jointes,

- … (numero) estratti rilasciati – copie allegate,

- … (aantal) uittreksels afgegeven – kopieën bijgevoegd,

- … (quantidade) extractos emitidos – cópias juntas

Az eredeti T5 ellenőrző példányt a kibocsátott kivonatok példányainak kíséretében haladéktalanul visszajuttatják a "Visszaküldendő" címszó alatt megjelölt címre.

Az a vámhivatal, ahol a megosztást végrehajtják, megőrzi az eredeti T5 ellenőrző példány és a kibocsátott kivonatok másolatát.

(6) A T5 ellenőrző példányról készült kivonatok eredeti példányai és az alkalmazott eljárásra vonatkozó esetleges okmányok a megosztott szállítmány részeit kísérik.

(7) A megosztott szállítmány egyes részeinek rendeltetési tagállamaiban lévő illetékes vámhivatalok az elrendelt vagy előírt felhasználást és/vagy rendeltetést ellenőrzik, vagy saját felelősségükre gondoskodnak annak ellenőrzéséről. A megfelelő adatokat rávezetik a kivonatokra, és a 483. cikk (3) bekezdésnek megfelelően visszajuttatják azokat a "Visszaküldendő" címszó alatt megjelölt címre.

(8) Az (1) bekezdésben említett további megosztás esetén a (2)–(7) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.

486. cikk

(1) A T5 ellenőrző példányt utólag is ki lehet bocsátani azzal a feltétellel, hogy:

- az érintett személy nem felelős azért, hogy az említett okmány kérelmezése vagy kibocsátása nem történt meg akkor, amikor az árukat feladták, vagy az illetékes hatóság számára elfogadhatóan igazolni tudja, hogy a mulasztás nem az ő hanyagságának vagy gondatlanságának tudható be,

- az érintett személy bizonyítja, hogy a T5 ellenőrző példány olyan árukra vonatkozik, amelyek tekintetében minden adminisztratív alakiságot teljesítettek,

- az érintett személy bemutatja a T5 ellenőrző példány kibocsátásához szükséges okmányokat,

- az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően megállapítható, hogy a T5 ellenőrző példány utólagos kibocsátása nem biztosít olyan pénzügyi előnyöket, amelyek az alkalmazott árutovábbítási eljárás, az áruk vámjogi helyzete, valamint azok felhasználása és/vagy rendeltetése alapján nem lennének igazolhatóak.

(2) Amennyiben a T5 ellenőrző példányt utólag bocsátják ki, arra az alábbi kifejezések egyikét kell pirossal rávezetni:

- Expedido a posteriori,

- Udstedt efterfølgende,

- Nachträglich ausgestellt,

- Εκδοθέν εκ των υστέρων,

- Issued retroactively,

- Délivré a posteriori,

- Rilasciato a posteriori,

- Achteraf afgegeven,

- Emitido a posteriori.

Ezen túlmenően az érintett személy az ilyen T5 ellenőrző példányon köteles feltüntetni annak a szállítóeszköznek az azonosítóját, amellyel az árukat szállították, az indítás időpontját és adott esetben azt az időpontot, amikor az árukat a rendeltetési vámhivatalban bemutatták.

(3) Az utólag kibocsátott T5 ellenőrző példányt a rendeltetési vámhivatal csak akkor láthatja el igazolásával, ha a vámhivatal megállapítja, hogy a szóban forgó okmány fedezete alá tartozó árukat arra a célra használták fel, és/vagy elérték azon rendeltetésüket, amelyet az említett áruk behozatalára, kivitelére vagy a Közösség vámterületén belüli szállítására vonatkozó közösségi intézkedés elrendelt vagy előírt.

(4) A T5 ellenőrző példányokról, a T5 ellenőrző példányok kivonatairól, a T5 bis pótlapokról és a T5 rakományjegyzékekről akkor bocsáthatók ki másodlatok, ha az eredeti példányok elvesztek. A másodlaton vastag piros betűkkel szerepelnie kell a "MÁSODLAT" szónak, valamint a másodlatot kiadó vámhivatal bélyegzőlenyomatának és az illetékes tisztviselő aláírásának.

487. cikk

A 472. cikktől eltérően, és ha az idevonatkozó közösségi intézkedésre vonatkozó rendelkezések másként nem rendelkeznek, minden tagállam jogosult megkövetelni, hogy az áruk felhasználását és/vagy rendeltetésük elérését a nemzeti eljárások szabályainak megfelelően igazolják, feltéve, hogy az áruk nem hagyják el az ország területét a rendelkezés vagy előírás szerinti célra történő felhasználásuk és/vagy rendeltetésük elérése előtt.

488. cikk

Minden tagállam illetékes hatósága engedélyezheti saját illetékességi körén belül minden olyan személynek, aki megfelel a 489. cikkben meghatározott feltételeknek, és aki olyan árukat kíván küldeni, amelyekre vonatkozóan T5 ellenőrző példányt kell kiállítani (a továbbiakban: engedélyezett feladó), hogy ne kelljen bemutatnia az indító vámhivatalnál sem az érintett árukat, sem pedig az azokra vonatkozó T5 ellenőrző példányt.

489. cikk

(1) A 488. cikkben foglalt engedélyt csak olyan személyeknek adják meg, akik:

a) gyakran küldenek és fogadnak árut;

b) nyilvántartása lehetővé teszi a vámhatóság számára műveleteik ellenőrzését;

c) biztosítékot nyújtanak, amennyiben a T5 ellenőrző példány kibocsátása biztosíték nyújtásához van kötve;

és

d) a vonatkozó jogszabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten.

(2) Az illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés c) pontjában említett biztosítékot benyújtsák.

490. cikk

Az illetékes hatóság által kibocsátott engedélyekben meg kell határozni különösen:

a) azt a vámhivatalt vagy azokat a vámhivatalokat, amelyek illetékesek a szállítmányok tekintetében indító vámhivatalként eljárni;

b) azt a határidőt, amelyen belül és azt a módot, ahogyan az engedélyezett feladónak értesítenie kell az indító vámhivatalt a küldeni kívánt szállítmányokról annak érdekében, hogy ez a vámhivatal az áru indítása előtt a szükséges ellenőrzéseket végre tudja hajtani;

c) azt a határidőt, amelyen belül az árukat be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalnál; ezt a határidőt a szállítási feltételeknek megfelelően határozzák meg;

d) az azonosság biztosításához szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a szállítóeszköz vagy a csomag(ok) olyan különleges zárral legyen(ek) ellátva, amelyet az illetékes hatóságok elfogadnak, és amelyet az engedélyezett feladó helyez fel.

491. cikk

(1) Az engedélyben meg kell határozni, hogy a T5 ellenőrző példány nyomtatványainak elülső oldalán az indító vámhivatal részére fenntartott rovatot:

a) előre lebélyegezik az indító vámhivatal bélyegzőjével, és e hivatal egy tisztviselője azt aláírja;

vagy

b) az engedélyezett feladó egy, a vámhatóság által jóváhagyott, a 62. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges fémbélyegzővel lebélyegzi. Ezt a bélyegzőlenyomatot már előre rá lehet nyomni a nyomtatványra, ha a nyomtatást egy erre a tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező nyomdára bízzák.

Az engedélyezett feladó kitölti a rovatot oly módon, hogy megjelöli az áru feladási dátumát, és az engedélyben erre vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban sorszámmal látja el a vámáru-nyilatkozatot.

(2) A vámhatóság olyan nyomtatványok használatát írhatja elő, amelyek az azonosítás céljából megkülönböztető jellel vannak ellátva.

492. cikk

(1) Legkésőbb az áru feladásakor az engedélyezett feladó a szabályszerűen kitöltött T5 ellenőrző példány elülső oldalán "Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés" rovatba beírja azt a határidőt, amelyen belül az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, a feladó tagállam által megkövetelt kiviteli okmányokra való hivatkozást, az alkalmazott azonosítási intézkedéseket és az alábbi bejegyzések egyikét:

- Procedimiento simplificado,

- Forenklet fremgangsmåde,

- Vereinfachtes Verfahren,

- Απλουστευμένη διαδικασία,

- Simplified procedure,

- Procédure simplifée,

- Procedura semplificata,

- Vereenvoudigde regeling,

- Procedimento simplificado.

(2) Az áruk feladását követően az engedélyezett feladó haladéktalanul megküldi az indító vámhivatalhoz a T5 ellenőrző példány másolatát, valamint minden olyan különleges okmányt, amelynek alapján a T5 ellenőrző példányt kiállították.

(3) Amennyiben az indító vámhivatal a szállítmány indításakor vizsgálatot végez, ezt a tényt beírja a T5 ellenőrző példány elülső oldalán az "Indító vámhivatal által végzett ellenőrzés" rovatba.

(4) A szabályszerűen kitöltött, az (1) bekezdésben foglalt jelöléseket tartalmazó és az engedélyezett feladó által aláírt T5 ellenőrző példány – annak bizonyítása érdekében, hogy az abban említett árukat a meghatározott célra használták fel, illetve azok elérték a meghatározott rendeltetésüket – úgy tekintendő, mint amelyet az az indító vámhivatal bocsátott ki, amely a nyomtatványok előzetes hitelesítését a 491. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően elvégezte, vagy amelynek a neve a 491. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett különleges bélyegző lenyomatában szerepel.

493. cikk

(1) Az engedélyezett feladónak:

a) be kell tartania e fejezet rendelkezéseit és az engedélyben meghatározott feltételeket;

b) minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a különleges bélyegző vagy az indító vámhivatal bélyegzőlenyomatát tartalmazó nyomtatványok biztonságos megőrzését biztosítsa.

(2) Az engedélyezett feladó viseli minden általa kiállított T5 ellenőrző példánnyal vagy a 488. cikkben előírt engedély alapján rá háruló eljárás végrehajtásával kapcsolatos hiba, mulasztás vagy egyéb tévedés minden – különösen pénzügyi – következményét.

(3) Abban az esetben, ha bármely személy visszaél az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előre lebélyegzett T5 ellenőrző példány nyomtatványaival, az engedélyezett feladó – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – felel azoknak a vámoknak és egyéb díjaknak a megfizetéséért, amelyeket nem fizettek meg, és minden olyan anyagi előny megtérítéséért, amelyhez az ilyen visszaélés következtében jogellenesen jutottak, kivéve, ha az engedélyt megadó vámhatóság számára hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, hogy az (1) bekezdés b) pontja értelmében tőle elvárható intézkedéseket megtette.

494. cikk

(1) A vámhatóság felhatalmazhatja az engedélyezett feladót arra, hogy ne kelljen aláírnia a 62. mellékletben említett különleges bélyegzővel ellátott és elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszerrel kiállított T5 ellenőrző példányokat. Az ilyen engedély feltétele, hogy az engedélyezett feladó előzetesen ennek a hatóságnak írásos kötelezettségvállalást adjon, amelyben – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – elismeri, hogy ő felel azoknak a vámoknak és egyéb díjaknak a megfizetéséért, amelyeket nem fizettek meg, és minden olyan anyagi előny megtérítéséért, amelyhez a különleges bélyegző lenyomatával ellátott T5 ellenőrző példány felhasználása révén jogellenesen jutottak.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított T5 ellenőrző példány nyomtatványai a nyilatkozattevő aláírása számára fenntartott rovatban az alábbi bejegyzések egyikét tartalmazzák:

- Dispensa de firma,

- Fritaget for underskrift,

- Freistellung von der Unterschriftsleistung,

- Δεν απαιτείται υπογραφή,

- Signature waived,

- Dispense de signature,

- Dispensa dalla firma,

- Van ondertekening vrijgesteld,

- Dispensada a assinatura.

495. cikk

A 2823/87/EGK bizottsági rendelet [14] I., II. és III. mellékletében szereplő nyomtatványok, amelyek e rendelet hatálybalépését megelőzően használatban voltak, továbbra is felhasználhatók a készletek kimerüléséig, de legkésőbb 1995. december 31-ig.

III. CÍM

GAZDASÁGI VÁMELJÁRÁSOK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

Meghatározások

496. cikk

E cím alkalmazásában:

a) felügyeletet ellátó vámhivatal: az engedélyben megjelölt az a vámhivatal, amelyet az engedélyt kibocsátó tagállam vámhatóságai az eljárás felügyeletére felhatalmaztak;

b) eljárást megindító vámhivatal: az engedélyben megjelölt az a vámhivatal vagy vámhivatalok, amelyet, illetve amelyeket az engedélyt kibocsátó tagállamok vámhatóságai felhatalmaztak arra, hogy az áruk vámeljárás vagy vámeljárások alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatot elfogadja/elfogadják;

c) eljárást lezáró vámhivatal: az engedélyben megjelölt, az engedélyt kibocsátó tagállam vámhatóságai által a vámáru-nyilatkozatok elfogadására felhatalmazott az a vámhivatal vagy vámhivatalok, amely, illetve amelyek a gazdasági vámeljárás alá vonást követően meghatározza/meghatározzák az áruk vámjogi sorsát.

2. szakasz

Az eljárás engedélyezése – rendes eljárás

497. cikk

(1) A (3) bekezdés, valamint az 568., 656., 695. és 760. cikk sérelme nélkül a gazdasági vámeljárás engedélyezése iránti kérelmet – beleértve a vámraktár működtetésének engedélyezése vagy a vámraktározási eljárás alkalmazásának engedélyezése iránti kérelmeket is – (a továbbiakban a kérelem) írásban kell benyújtani.

A kérelemnek meg kell felelnie a 67. mellékletben foglalt mintának. A kérelmezőnek a kérelemben közölnie kell minden, a minta számozott rovatai szerint megkövetelt adatot, ahogy azt a 67/A. – 67/E. számú mellékletek mutatják, beleértve a megjegyzéseket is. A megjegyzések szövegét azonban nem szükséges bemásolni a kérelembe. A kérelmet alá kell írni, és dátummal kell ellátni.

Ha a kijelölt vámhatóság nem találja elegendőnek a kérelemben közölt adatokat, ez a bekezdés nem zárja ki, hogy további információkat kérjen a kérelmezőtől, valamint azt sem, hogy az e címben szabályozott területtől eltérő területekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükséges további adatokat kérjen.

(2) A kérelemhez csatolni kell minden olyan alátámasztó igazolás vagy okmány eredetijét vagy másolatát, amely a kérelemben feltüntetett, a kérelem elbírálásához bemutatandó adatokra vonatkozik, és a kérelemben hivatkozni kell ezekre. Ha az adatokat bővebben is ki kell fejteni, a kérelemhez pótlapok csatolhatók. Minden ilyen okmány, igazolás és pótlap szerves részét képezi annak a kérelemnek, amelyhez csatolták. A mellékletek számát fel kell tüntetni a kérelemben.

(3) A vámhatóságok az engedélyes számára eseti alapon engedélyezhetik, hogy írásban kérelmezze az engedély megújítását vagy módosítását, közölve a korábbi engedélyre vonatkozó adatokat és megjelölve a szükséges változtatásokat.

(4) Az 568., 656., 695. és 760. cikkben meghatározott egyszerűsített eljárások sérelme nélkül, nem fogadható el az olyan kérelem, amely nem teljesíti az ebben a cikkben foglalt követelményeket, és amelyet nem az 509., 555., 651., 691. vagy 750. cikkel összhangban nyújtottak be.

498. cikk

A kérelmező aláírásával benyújtott kérelem azt jelzi, hogy az érintett személy alkalmazni kívánja a kérelmezett vámeljárást, és – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – a tagállamokban hatályban lévő rendelkezések alapján felelősséget vállal:

- a vámáru-nyilatkozatban közölt adatok pontosságáért,

- a csatolt okmányok hitelességéért, és

- a kérelmezett vámeljárásra vonatkozó valamennyi kötelezettség teljesítéséért.

499. cikk

(1) Az engedély kiadása előtt az engedély megadására illetékes vámhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az engedély megadásának valamennyi feltétele teljesült.

(2) Az engedély nem adható meg, ha a kérelem a 497. cikk (4) bekezdése értelmében nem fogadható el.

500. cikk

(1) Az 568., 656., 695. és 760. cikk sérelme nélkül, a Vámkódex 85. cikke szerinti gazdasági vámeljárás alkalmazására vonatkozó engedélyt (beleértve a vámraktár működtetésére vagy a vámraktározási eljárás alkalmazására vonatkozó engedélyeket) a 68/A. – 68/E. melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő mintanyomtatványon kell kiállítani. Az engedélyt alá kell írni, és dátummal kell ellátni.

(2) A kérelmezőt tájékoztatni kell az engedély kiadásáról.

(3) Az 556. cikk (1) bekezdésében és a 751. cikk (1) bekezdésében említett eltérések sérelme nélkül, az engedély a kiadás napján lép hatályba.

(4) Az engedély adott esetben egy vagy több vámeljárás alá vonásra vonatkozhat.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, a korábban kiadott engedélynek a 497. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem alapján történő megújítása vagy módosítása esetén, a vámhatóság eseti alapon vagy olyan határozatot hozhat, amely a módosított engedélyre való hivatkozások szerint megjelöli a megváltoztatandó rovatokat, vagy új engedélyt adhat ki.

501. cikk

(1) Ha az engedély megadásának valamely feltétele nem teljesül, a vámhatóság köteles a kérelmet elutasítani.

(2) A kérelmet elutasító határozatot írásba kell foglalni, és arról a Vámkódex 6. cikke (3) bekezdésével összhangban a kérelmezőt tájékoztatni kell.

502. cikk

(1) A vámhatóság a kérelmeket és azok mellékleteit a kiadott engedéllyel együtt köteles megőrizni.

(2) Az engedély megadása esetén a kérelmet, a mellékleteket és az engedélyt legalább annak a naptári évnek a végétől számított három évig meg kell őrizni, amelyben az engedély lejár, vámraktár működtetésének vagy vámraktározási eljárás alkalmazásának engedélyezése esetén pedig annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig, amelyben az engedélyt érvénytelenítették vagy visszavonták.

(3) A kérelem elutasítása, illetve az engedély érvénytelenítése vagy visszavonása esetén a kérelmet, valamint adott esetben a kérelmet elutasító határozatot vagy az engedélyt és valamennyi mellékletet annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a kérelmet elutasították, illetve az engedélyt érvénytelenítették vagy visszavonták.

2. FEJEZET

Vámraktározás

1. szakasz

Általános rendelkezések

1. alszakasz

Meghatározások és a vámraktár típusai

503. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a) mezőgazdasági termékek: azon termékek, melyekre az 565/80/EGK tanácsi rendelet [15] 1. cikkében említett rendeletek vonatkoznak. A 3033/80/EGK tanácsi rendelet [16] hatálya alá tartozó árukat (mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó termékek) vagy a 3035/80/EGK tanácsi rendelet [17] alá tartozó árukat (a Szerződés II. melléklete alá nem tartozó áruk formájában exportált mezőgazdasági termékek) mezőgazdasági termékeknek kell tekinteni;

b) előlegfizetés: az áruk exportálása előtt az export-visszatérítéssel megegyező összeg megfizetése, ha az ilyen összeg megfizetését az 565/80/EGK tanácsi rendelet előírja;

c) előfinanszírozott áru: minden olyan, előlegfizetés tárgyát képező áru, amelyet változatlan állapotban exportra szánnak, függetlenül attól, hogy az előlegfizetést lehetővé tévő közösségi szabályokban hogyan nevezik azokat;

d) előfinanszírozott alaptermék: minden olyan, az 532. cikkben említett feldolgozásnál nagyobb mértékű feldolgozás után feldolgozott termék formájában exportra szánt termék, amely előlegfizetés tárgya;

e) feldolgozott áru: minden olyan áru vagy termék, amely az előfinanszírozott alaptermék feldolgozása során jön létre, függetlenül attól, hogy az előlegfizetést lehetővé tévő közösségi szabályokban hogyan nevezik azokat.

504. cikk

(1) A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, a vámraktározási eljárásban az áruk tárolására szolgáló vámraktárak a következőképpen osztályozhatók:

- A típus: a vámraktár üzemeltetőjének felelőssége alatt álló, a Vámkódex 99. cikke második bekezdése első francia bekezdésének megfelelő közvámraktár,

- B típus: a Vámkódex 102. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a Vámkódex 105. cikkének második albekezdésére figyelemmel, a vámraktárba beraktározók felelősségével működő, a Vámkódex 99. cikke második bekezdése első francia bekezdésének megfelelő közvámraktár,

- C típus: a Vámkódex 99. cikke második bekezdése második francia bekezdésének megfelelő magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a személy, de nem szükségszerűen az áruk tulajdonosa,

- D típus: a Vámkódex 99. cikke második bekezdése második francia bekezdésének megfelelő magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a személy, de nem szükségszerűen az áru tulajdonosa, és ahol a Vámkódex 112. cikke (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2) A vámraktározási eljárás olyan, a Vámkódex 99. cikke második bekezdése második francia bekezdése szerinti magánvámraktárakra is alkalmazható, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a személy, de nem szükségszerűen az áru tulajdonosa, olyan rendszer alapján is, amely a Vámkódex 98. cikke (3) bekezdése alapján lehetővé teszi az áruk raktározását az engedélyes tulajdonában lévő raktározási létesítményben. Az ilyen eljárás E típusú vámraktárnak minősül.

(3) Ha a vámraktár a Vámkódex 99. cikke második bekezdése első francia bekezdése szerinti közvámraktár formájában működik, és azt a vámhatóság üzemelteti, a vámraktár F típusú vámraktárnak minősül.

(4) Nem engedélyezett az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott vámraktártípusok kombinációja ugyanazon helyiségben vagy helyen.

2. alszakasz

A vámraktárak elhelyezése

505. cikk

(1) Az E és F típusú raktárak kivételével vámraktár csak a vámhatóság által elfogadott helyiség vagy más meghatározott hely lehet.

(2) Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy F típusú vámraktárt üzemeltet, kijelöli azokat a helyiségeket vagy más meghatározott helyeket, amelyek a vámraktárt képezik. A határozatot a tagállamok törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezéseinek közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

(3) A vámhatóság által a 185. cikk szerinti "átmeneti megőrzési raktárként" jóváhagyott, illetve a vámhatóság által üzemeltetett hely A, B, C vagy D típusú raktárként is jóváhagyható, vagy F típusú raktárként üzemeltethető.

506. cikk

Az A, C, D és E típusú raktárak a 3665/87/EGK bizottsági rendelet [18] 38. cikkével összhangban élelmiszerraktárként is jóváhagyhatók.

3. alszakasz

Kereskedelempolitikai intézkedések

507. cikk

Ha a közösségi jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy kereskedelempolitikai intézkedéseket kell alkalmazni:

a) az áruk szabad forgalomba bocsátásához, akkor ezek az intézkedések nem alkalmazhatók az áruk vámraktározási eljárás alá vonásakor, illetve az áruk vámraktározásának időtartama alatt;

b) áruknak a Közösség vámterületére történő beléptetéséhez, ezek az intézkedések akkor alkalmazandók, ha nem közösségi árukat vonnak vámraktározási eljárás alá;

c) az áruk kiviteléhez ezen intézkedéseket akkor kell alkalmazni, ha közösségi árukat exportálnak a Közösség vámterületéről vámraktározási eljárás alá vonást követően.

2. szakasz

Az engedélyezésre vonatkozó rendelkezések

508. cikk

E szakasz rendelkezéseit az F típusú vámraktár kivételével valamennyi vámraktártípusra alkalmazni kell.

509. cikk

Az engedély iránti kérelmet a 497. cikkel és a 67/A. melléklettel összhangban ahhoz a tagállam által kijelölt vámhatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a vámraktárként jóváhagyandó hely található, illetve az E típusú vámraktár esetében azon tagállam által kijelölt vámhatósághoz, amelyben a vámraktár üzemeletetőjének fő számláit vezetik.

510. cikk

(1) Az engedély csak akkor adható meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a raktározás tényleges gazdasági szükséglete áll fenn, és ha a vámraktárt elsősorban árutárolásra szánja; jóllehet az árukat alávethetik a szokásos kezelésnek, aktív feldolgozásnak vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásnak a Vámkódex 106. és 109. cikkében meghatározott feltételek szerint, feltéve, hogy ezek a műveletek nem kerülnek túlsúlyba az árutárolással szemben.

(2) A Vámkódex 86. cikkének alkalmazásában annak felmérésekor, hogy a vámraktár felügyeletének és ellenőrzésének adminisztratív költségei arányban vannak-e a vámraktárfenntartásra vonatkozó gazdasági szükségletekkel, figyelembe kell venni többek között a vámraktár típusát és az ott alkalmazható eljárásokat.

511. cikk

(1) Az engedélyt azon tagállam által kijelölt vámhatóság adja ki, amelyhez a kérelmet az 509. cikk szerint benyújtották.

Az engedély vagy a kiadás napján, vagy – ha úgy rendelkezik – egy későbbi időpontban lép hatályba. Ha azonban a kérelmező magánvámraktár üzemeltetésére vonatkozó engedélyt kér, és a vámhatóság írásban kivételesen nem a 68/A. mellékletben meghatározott formában értesíti őt arról, hogy egyetért az engedély kiadásával, az engedély az értesítés időpontjában lép hatályba. Az értesítés másolatát mellékelni kell az engedélyhez, amelynek az elválaszthatatlan részét képezi.

(2) Az érvénytelenítésre, visszavonásra és módosításra vonatkozó szabályok sérelme nélkül, az engedélyeket határozatlan időre adják ki.

(3) Az engedélyben többek között fel kell tüntetni a vámraktár felügyeletéért felelős vámhivatalt. Szükség esetén meghatározható, hogy a veszélyes vagy más árukra nézve valószínűleg káros, illetve az egyéb okból különleges létesítményeket igénylő árukat olyan helyen kell elhelyezni, amely az ilyen áruk fogadására szolgáló különleges eszközökkel van felszerelve.

Magánvámraktár esetében az engedélyben meg lehet határozni a vámraktárban elhelyezhető áruk körét is.

(4) Ha az érintett személy arra kér engedélyt, hogy az árukat ne a felügyeletet ellátó vámhivatalnál, hanem egy másik vámhivatalnál mutassa be vagy vámkezeltesse, és ez nem befolyásolja a műveletek megfelelő lebonyolítását, a vámhatóság felhatalmazhat egy vagy több vámhivatalt arra, hogy az eljárást megindító vámhivatalként járjon el.

Ha egynél több tagállam érintett ezen eljárásban, az engedélyt kiadó vámhatóságnak meg kell küldenie az engedély másolatát a többi érintett vámhatóságnak.

512. cikk

(1) Az 510. cikk (1) bekezdésében meghatározott gazdasági szükségesség feltétele nem tekinthető többé teljesítettnek, ha az engedélyes írásban az engedély visszavonását kéri.

(2) Az engedély visszavonható, ha a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a vámraktár nem vagy már nem üzemeltethető olyan módon, hogy fenntartása indokolt lenne.

3. szakasz

Az áruk vámraktározási eljárás alá vonása

513. cikk

(1) A vámraktározási eljárás alá kerülő árut és a vámeljárás alá vonáshoz szükséges vámáru-nyilatkozatot a felügyeletet ellátó vámhivatalnál, illetve az 511. cikk (4) bekezdésének alkalmazásakor az engedélyben megjelölt eljárást megindító vámhivatalnál kell bemutatni.

(2) Ha az 511. cikk (4) bekezdésének második albekezdése kerül alkalmazásra, az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozat egy példányát vagy pótlapját, illetve az áru vámeljárás alá vonásához használt adminisztratív vagy kereskedelmi okmány egy példányát az eljárást megindító vámhivatal köteles megküldeni a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, amint az áru kiadását engedélyezték. Az említett vámhivatal nevét és címét a vámáru-nyilatkozat 44. rovatában, illetve a kereskedelmi vagy adminisztratív okmányon fel kell tüntetni.

Ha az eljárást megindító vámhivatal szükségesnek tartja, kérheti a felügyeletet ellátó vámhivatalt, hogy az áru megérkezéséről értesítse.

A vámraktározási eljárást szabályozó rendelkezések attól az időponttól alkalmazhatók, amikor az eljárást megindító vámhivatal elfogadja a vámeljárás alá vonáshoz szükséges vámáru-nyilatkozatot; ezt a nyilatkozatot kell alkalmazni az áruk sürgősen végzendő szállításánál és a felügyeletet ellátó vámhivatalnak történő bemutatás nélküli vámraktári beszállításánál is.

Ez az eljárás nem alkalmazható a B típusú vámraktár esetében.

(3) A (2) bekezdésben említett eljárás az érintett személyek ilyen irányú kérelme nélkül is alkalmazható a vámhivatalok belső ügyintézésére vonatkozó okok, így különösen a számítógépes adatfeldolgozás alkalmazása miatt.

1. alszakasz

Rendes eljárás

514. cikk

Az 513. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot a 198–252. cikkel összhangban kell megtenni.

2. alszakasz

Egyszerűsített eljárások

515. cikk

A Vámkódex 76. cikkében meghatározott egyszerűsített eljárásokat a 268–274. cikkel összhangban kell alkalmazni.

516. cikk

Az 514. és 515. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni az 505. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti megőrzési raktárban lévő áruk vámraktározási eljárás alá való áthelyezésekor is.

4. szakasz

A vámraktárak üzemeltetése és a vámraktározási eljárás

1. alszakasz

Raktárnyilvántartás

517. cikk

(1) Az A, C, D és E típusú vámraktárak esetében a vámhatóságoknak a vámraktár üzemeltetőjét kell kijelölniük a Vámkódex 105. cikkében meghatározott raktárnyilvántartás vezetésére.

A raktárnyilvántartást a felügyeletet ellátó vámhivatal számára hozzáférhetővé kell tenni, hogy az bármilyen ellenőrzést elvégezhessen.

(2) A B típusú vámraktárak esetében a felügyeletet ellátó vámhivatal az eljárás alá vonáshoz szükséges vámáru-nyilatkozatokat, illetve az eljáráshoz alkalmazott adminisztratív okmányokat köteles megőrizni annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhesse az eljárások lezárását. Raktárnyilvántartást nem kell vezetni.

A vámokmányok megőrzését szabályozó egyéb közösségi előírások sérelme nélkül, a felügyeletet ellátó vámhivatal belső adminisztrációjának keretében meghatározhatja, meddig őrzi meg ezeket a vámáru-nyilatkozatokat. A határidő meghosszabbítható.

Ha a vámáru-nyilatkozatban vagy okmányban feltüntetett áru vámjogi sorsát ez alatt a határidő alatt nem határozzák meg, a felügyeletet ellátó vámhivatal elrendelheti az áru vámjogi sorsának meghatározását, illetve, hogy a vámeljárás alá vonáshoz szükséges eredeti vámáru-nyilatkozatot vagy eredeti okmányt váltsák fel az eredeti vámáru-nyilatkozat vagy okmány minden adatát reprodukáló új vámáru-nyilatkozattal.

(3) Az F típusú vámraktár esetén a vámnyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az 520. cikkben meghatározott valamennyi információt. A nyilvántartások helyettesítik a Vámkódex 105. cikkében említett raktárnyilvántartást.

518. cikk

Az 517. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a felügyeletet ellátó vámhivatalnak nem kell raktárnyilvántartást vezetnie.

Adminisztratív céllal azonban minden elfogadott vámáru-nyilatkozatról nyilvántartást vezethet.

519. cikk

Ha a beraktározó által kereskedelmi vagy adózási célokból vezetett nyilvántartások – a vámraktár típusára és a vámeljárás alá vonásnál, valamint az eljárás lezárásánál alkalmazott eljárásokra is figyelemmel – a felügyelethez esetleg szükséges valamennyi adatot tartalmazzák, és ezek az adatok a felügyelet céljára is felhasználhatók, a vámhatóság köteles azokat a Vámkódex 105. cikkében meghatározott raktárnyilvántartásként jóváhagyni.

520. cikk

(1) A Vámkódex 105. cikkében meghatározott raktárnyilvántartásnak tartalmaznia kell az eljárás megfelelő alkalmazásához és felügyeletéhez szükséges valamennyi adatot.

A raktárnyilvántartásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a vámraktározási eljárás alá vonáshoz szükséges vámáru-nyilatkozat 1., 31., 37. és 38. rovatában foglalt adatokat;

b) hivatkozást azon nyilatkozatokra, amelyek által a vámraktározási vámeljárás lezárásaként az áru vámjogi sorsát rendezik;

c) az egyéb vámokmányok, valamint az eljárás alá vonásra és az eljárás lezárására vonatkozó minden egyéb okmány keltét és hivatkozási adatait;

d) az áruk figyelemmel kísérését, így különösen az áruk helyének megállapítását lehetővé tevő adatokat, beleértve az áruknak az eljárás megszüntetése nélkül történő vámraktárak közötti szállítására vonatkozó adatokat;

e) az áruknak az 524. cikkben említett közös raktározására vonatkozó adatokat;

f) az áruazonosításhoz esetleg szükséges minden egyéb adatot;

g) az áruk olyan szokásos kezelésére vonatkozó adatokat, amelyeknek az árukat alávetik;

h) az áruknak a vámraktár területéről való ideiglenes kitárolására vonatkozó adatokat.

(2) A D típusú vámraktárak raktárnyilvántartásának az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a 37. melléklet szerinti minimumlistában meghatározott adatokat is.

(3) A raktárnyilvántartásnak minden időpontban mutatnia kell az éppen akkor vámraktározási eljárás alatt lévő árukészletet. A vámraktár üzemeltetőjének a vámhatóság által meghatározott időközönként az említett készletről jegyzéket kell benyújtania a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(4) A Vámkódex 112. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor az áru kezelés előtti vámértékének meg kell jelennie a raktárnyilvántartásban.

(5) Az egyszerűsített eljárás alkalmazása esetén (eljárás alá vonáskor vagy lezáráskor) e cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

521. cikk

(1) Az A, C vagy D típusú vámraktárakba betárolt, vámraktározási eljárás alá vont árukat a Vámkódex 107. cikkével összhangban a vámraktárba fizikailag történő beraktározás időpontjában kell raktárnyilvántartásba venni, a felügyeletet ellátó vámhivatal vagy az eljárást megindító vámhivatal által az 513. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert vagy elfogadott adatok alapján.

(2) Az E típusú vámraktárba betárolt, vámraktározási eljárás alá vont árut akkor kell az (1) bekezdésben említett raktárnyilvántartásba venni, amikor az áru megérkezik az engedélyes raktárlétesítményébe.

(3) Ha a vámraktár az 505. cikk (3) bekezdése szerinti átmeneti megőrzési raktárként is szolgál, az (1) bekezdésben említett raktárnyilvántartásba vétel:

- a Vámkódex 49. cikke értelmében megállapított határidő lejárta előtt történik, ha a 272. cikkben említett helyi vámkezelési eljárás kerül alkalmazásra az átmeneti megőrzésből a vámraktározási eljárásba való áthelyezés során;

- egyéb esetekben az áru kiadásának időpontjában történik a vámraktározási eljárás alá vonást kezdeményező vámáru-nyilatkozat benyújtását követően.

(4) Az eljárás lezárására vonatkozó adatokat a raktárnyilvántartásba be kell jegyezni:

- valamelyik egyszerűsített eljárás alkalmazása esetében addig az időpontig, amíg az áru elhagyja a vámraktár területét,

- egyéb esetben az áru további vámjogi sorsát rendező vámáru-nyilatkozat benyújtását követő árukiadás időpontjában.

2. alszakasz

Szokásos kezelési módok

522. cikk

(1) A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, a nem közösségi áruknál alkalmazható szokásos kezelési módokat a 69. melléklet sorolja fel.

(2) Ha a kezelés eredményeként a kezelés előtti áruk behozatali vámjához képest előnyösebb behozatali vám kiszabására kerül sor, a kezelés csak azzal a feltétellel engedélyezhető, ha a Vámkódex 112. cikkének (2) bekezdésében említett kérelmet a szokásos kezelési módok elvégzésére vonatkozó engedélykérelemmel együtt nyújtják be.

Ebben az esetben a Vámkódex 112. cikkének (3) bekezdése szerinti kedvezőbb tehermegállapítási szabályok alkalmazása iránti kérelem D típusú vámraktárnál nem fogadható el.

(3) Ha a kezelés eredményeként a kezelés előtt az árura alkalmazandó behozatali vámnál magasabb behozatali vám kerülne kiszabásra, az érintett személy a Vámkódex 112. cikkének (2) bekezdésében említett kérelmet nem nyújthatja be.

Ebben az esetben a D típusú vámraktár üzemeltetője köteles lemondani a kezelt áruk vámeljárás alá vonásának időpontjában elismert vagy elfogadott tehermegállapítási szabályok alkalmazásából esetleg származó minden előnyről.

(4) Ha a vámraktározási eljárás alá vont áruknak a vámáru-nyilatkozatban a szabad forgalomba bocsátástól eltérő vámjogi sorsot szánnak a (2) bekezdés alkalmazása mellett, az áru további vámjogi sorsát rendező vámáru-nyilatkozat 31. rovatában az alábbi jelzések egyikének kell megjelennie:

- Mercancías MU,

- SB varer,

- UB-Waren,

- Εμπορεύματα ΣΕ,

- UFH goods,

- Marchandises MU,

- Merci MU,

- GB-goederen,

- Mercadorias MU.

Ezt a jelzést minden olyan okmányra rá kell vezetni, amely az átmeneti megőrzésre vagy arra a vámeljárásra vonatkozik, amely alá a későbbiekben az árukat vonják.

(5) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó valamely vámeljárás alá vont árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy olyan másik vámeljárás alá vonják, amely vámtartozást eredményezhet, az INF 8. adatlapot kell alkalmazni. Ezt az adatlapot egy eredeti és egy másolati példányban kell kiállítani a 70. mellékletben foglalt mintának és előírásoknak megfelelő formanyomtatványon.

Az a vámhatóság, amelyhez a szabad forgalomba bocsátáshoz vagy egy másik, adott esetben vámtartozást eredményező vámeljáráshoz szükséges vámáru-nyilatkozatot benyújtják, az általa záradékolt INF 8. adatlap használatával megkeresi annak a vámraktárnak a felügyeletét ellátó vámhivatalt, ahol a szokásos kezelés történt, hogy kérje a bejelentett áruk jellegének, vámértékének és mennyiségének közlését, amelyet akkor vettek volna figyelembe, ha a fenti áru nem esett volna át az említett kezelésen.

Az INF 8. adatlap eredeti példányát a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalhoz kell megküldeni, a másolatot pedig az a vámhatóság őrzi meg, amely a nyomtatvány 14. rovatát záradékkal látta el.

A vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal a kért adatokat a 11., 12. és 13. rovatban közli, záradékkal látja el a 15. rovatot, és visszaküldi az INF 8. adatlap eredeti példányát a 4. rovatban feltüntetett vámhivatalnak.

(6) A nyilatkozattevő az INF 8. adatlap kiadását a (4) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg kérheti.

Ebben az esetben a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal közli a 11., 12. és 13. rovatban az említett adatokat, záradékkal látja el a 15. rovatot, és visszajuttatja az INF 8. adatlap eredeti példányát a nyilatkozattevőnek.

523. cikk

(1) Az érintett személy köteles még a kezelés lebonyolítása előtt minden esetben írásban benyújtani a szokásos kezelési módok lebonyolításának engedélyezése iránti kérelmet a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(2) A szokásos kezelési módok lebonyolításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások, különösen az 522. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása érdekében.

A kérelem jóváhagyása esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal az engedély megadásaként a kérelmet megfelelő záradékkal látja el, és lebélyegzi. Ebben az esetben az 502. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az 522. cikk sérelme nélkül, a vámraktár üzemeltetésére vonatkozó engedélyben vagy az E típusú vámraktár esetében a vámraktározási eljárás alkalmazására vonatkozó engedélyben meg lehet jelölni azokat a szokásos kezelési módokat, amelyek az eljárás során várhatók. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal értesítése a kezelésről, amely értesítés az általa meghatározott módon történik, helyettesíti az (1) bekezdésben említett kérelmet.

3. alszakasz

Különböző vámjogi helyzetben lévő áruk közös raktározása

524. cikk

(1) Amennyiben az a zavartalan működést nem befolyásolja, a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezi, hogy közösségi árukat – a Vámkódex 98. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett közösségi áruk kivételével – és nem közösségi árukat ugyanabban a raktározási létesítményben raktározzanak.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett közös raktározás lehetetlenné teszi az árufajták vámjogi helyzetének mindenkori azonosítását, ez a raktározás kizárólag azonos áruk esetében engedélyezhető.

Azonos áruk azok, amelyek a Kombinált Nomenklatúra azonos alszámai alá tartoznak, azonos kereskedelmi minőségűek, és azonosak a műszaki jellemzőik.

4. alszakasz

Ideiglenes kitárolás

525. cikk

(1) Az áruknak a vámraktár területéről történő ideiglenes kitárolása előtt az érintett személynek erre minden esetben írásban engedélyt kell kérnie a felügyeletet ellátó vámhivataltól.

(2) Az áruk ideiglenes kitárolásának engedélyezése iránti kérelemben meg kell adni a vámraktározási eljárást szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges valamennyi adatot. A kérelem jóváhagyása esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal az engedély megadásaként a kérelmet megfelelő záradékkal látja el, és lebélyegzi.

Ebben az esetben az 502. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3) A vámraktárak üzemeltetési engedélye utalhat arra, hogy az áru ideiglenesen kitárolható. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett kérelem helyébe a felügyeletet ellátó vámhivatal részére az e hivatal által meghatározott módon megküldött, az áru ideiglenes kitárolásáról szóló értesítés lép.

(4) Az 522. és 523. cikk alkalmazandó, ha a szokásos kezelésre azon idő alatt kerül sor, amíg az áru ideiglenesen a vámraktáron kívül van.

5. alszakasz

Az áruk vámraktárak közötti szállítása az eljárás lezárása nélkül

526. cikk

(1) Az áru vámraktárak közötti, az eljárás lezárása nélkül történő szállításához a 205. cikkben meghatározott mintának megfelelő formanyomtatványt kell alkalmazni a 71. mellékletben ismertetett eljárással összhangban.

(2) A 72. mellékletben ismertetett egyszerűsített eljárást kell alkalmazni:

- ha az a vámraktár, amelyben az árut feladják, a 253. cikk (3) bekezdésében említett engedéllyel rendelkezik a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására, és az a vámraktár, amelyben az árut elhelyezik, a 272. cikkben említett engedéllyel rendelkezik az egyszerűsített helyi vámkezelési eljárás alkalmazására az áru vámraktározási eljárás alá vonásához,

vagy

- ha ugyanaz a személy a felelős mindkét vámraktárért,

vagy

- ha a raktárnyilvántartások elektronikus úton össze vannak kapcsolva.

(3) A vámraktárak között szállított árukért a felelősség akkor száll át annak a vámraktárnak az üzemeltetőjére, ahová az árut elhelyezik, amikor átveszi az árut, és bevezeti azt a raktárnyilvántartásba.

(4) Ha az átszállítandó árut szokásos kezelésnek vetették alá, és az 522. cikk (2) bekezdése alkalmazandó, akkor az (1) bekezdésben említett okmánynak tartalmaznia kell az átszállított áruk jellegére, vámértékére és mennyiségére vonatkozó azon adatokat, melyeket a vámtartozás felmerülése esetén figyelembe vennének, ha az adott áru nem ment volna keresztül az említett kezelésen.

Adott esetben a fenti árunál az 522. cikk (4), (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A vámeljárás alá vont áru nem szállítható át az egyik vámraktárból a másikba az eljárás lezárása nélkül, ha az a vámraktár, amelyből vagy amelybe az árut szállítják, B típusú vámraktár.

6. alszakasz

Leltár

527. cikk

A felügyeletet ellátó vámhivatal – ha szükségesnek tartja – a vámraktár megfelelő üzemeltetése érdekében elrendelheti, hogy a vámraktározási eljárás alá vont valamennyi áruról vagy azok egy részéről rendszeresen vagy esetenként leltár készüljön.

5. szakasz

A vámraktározási eljárás lezárása

528. cikk

(1) Azonos áruknak az 524. cikk (2) bekezdésében említett közös raktározása esetén a vámjogi sors rendezése céljából bejelentett áruk – az érintett személy választása szerint – közösségi vagy nem közösségi áruknak tekinthetők.

Az első albekezdés alkalmazása semmilyen esetben sem járhat azzal az eredménnyel, hogy nagyobb árumennyiség kerüljön a kiválasztott vámjogi helyzetbe, mint amilyen mennyiségű, ténylegesen ilyen vámjogi helyzettel rendelkező áru a vámjogi sors rendezésére bejelentett áruk kitárolásának időpontjában a vámraktárban található.

(2) Az áru teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a vámeljárás alá vont, megsemmisült vagy károsodott áruk aránya az azonos típusú, a megsemmisülés vagy károsodás időpontjában a vámraktározási eljárás alatt a vámraktárban lévő áruk aránya alapján állapítandó meg, kivéve, ha a vámraktár üzemeltetője bizonyítani tudja az eljárás alatt álló megsemmisült vagy károsodott áru tényleges mennyiségét.

6. szakasz

A közösségben szabad forgalomban lévő mezőgazdasági termékekre vonatkozó különleges előírások

529. cikk

A Vámkódex 98. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vámraktározási eljárás alá vont előfinanszírozott árukra az 1–5. szakaszt kell alkalmazni az 522. és 524. cikk kivételével.

530. cikk

(1) Ha az 513. cikk (1) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozat előfinanszírozott árukra vonatkozik, a vámáru-nyilatkozatot a 205. cikkben előírt nyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett okmány másolata a 3665/87/EGK bizottsági rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében előírt "fizetési nyilatkozat"-ként szolgál.

(3) A nyilatkozathoz csatolni kell minden olyan okmányt, amelyek bemutatása az előfinanszírozott áruk vámraktározási eljárás alá vonásához szükséges, beleértve a kiviteli engedélyeket vagy a 3719/88/EGK bizottsági rendeletben [19] említett előzetes rögzítési igazolásokat.

531. cikk

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az 530. cikkben említett, az előfinanszírozott áruk vámraktározási eljárás alá vonásához szükséges vámáru-nyilatkozat csak az 565/80/EGK tanácsi rendelet 6. cikkében és a 3665/87/EGK bizottsági rendelet 31. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett biztosíték nyújtása után fogadható el. Ebben az esetben a 2220/85/EGK bizottsági rendelet [20] alkalmazandó.

(2) A vámhatóság a 3665/87/EGK bizottsági rendelet 31. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételekkel engedélyezheti, hogy az (1) bekezdésben említett biztosíték nyújtása a vámeljáráshoz szükséges vámáru-nyilatkozat elfogadása után történjen meg.

532. cikk

A színezett árpára vonatkozó 815/89/EGK bizottsági rendelet [21] sérelme nélkül, a vámraktározási eljárás alá vont előfinanszírozott áruk alávethetők a 3665/87/EGK bizottsági rendelet 28. cikkének (4) bekezdésében előírt kezelési módoknak; a kezelési módok felsorolása a 73. mellékletben található.

533. cikk

(1) A vámraktározási eljárás akkor zárható le, amikor a kiviteli nyilatkozatot elfogadják.

(2) A kiviteli nyilatkozat elfogadását követően az áru továbbra is vámfelügyelet alatt marad mindaddig, amíg el nem hagyja a Közösség vámterületét.

Ez idő alatt az áru a vámraktár területén anélkül raktározható, hogy vámraktározási eljárás alatt állna.

(3) E cikknek a felügyeletet ellátó vámhivatal részéről történő alkalmazása nem érinti a hatáskörrel rendelkező hatóság által a közös agrárpolitika céljából elvégzendő ellenőrzéseket.

534. cikk

(1) A vámraktározási eljárás alá vont előfinanszírozott árukra a 205. cikkben említett nyomtatvány igénybevételével kell kiviteli nyilatkozatot benyújtani.

(2) A vámáru-nyilatkozathoz csatolni kel a 221. cikkben említett valamennyi okmányt, így különösen a kiviteli engedélyt vagy a 3719/88/EGK bizottsági rendeletben említett előzetes rögzítési igazolást.

(3) Az (1) bekezdésben említett okmány hátoldalán kell feltüntetni azt a dátumot, amikor az áru elhagyja a Közösség vámterületét.

Ha a Közösség vámterületének elhagyása előtt az az áru, amelyre vonatkozóan a kiviteli nyilatkozatot elfogadták, e terület egy részén keresztülhalad, a 3665/87/EGK bizottsági rendelet 6., 6a. és 7. cikkében szabályozott eljárások alkalmazandók.

(4) A 3665/87/EGK bizottsági rendelet 34. és 42. cikke értelmében a kivitellel azonosnak tekintett vámjogi sorsban részesített árut úgy kell tekinteni, hogy elhagyta a Közösség vámterületét.

7. szakasz

Vámraktár igénybevétele az áru vámraktározási eljárás alá vonása nélkül

1. alszakasz

Közösségi áruk

535. cikk

Az előfinanszírozott alaptermékeknek a vámraktár területén történő feldolgozását az 565/80/EGK tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban kell elvégezni.

536. cikk

(1) Ha a vámhatóság a Vámkódex 106. cikkének (3) bekezdésével összhangban előírja, hogy a Vámkódex 98. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében említett, a vámraktár területén tárolt közösségi árukon kívüli áruknak szerepelniük kell a Vámkódex 105. cikkében említett raktárnyilvántartásban, a bejegyzésből egyértelműen ki kell tűnnie azok vámjogi helyzetének.

(2) Az 524. cikk sérelme nélkül, a felügyeletet ellátó vámhivatal különleges módszereket állapíthat meg az ilyen áru azonosítására, különösen azzal a céllal, hogy megkülönböztesse azt az azonos területen tárolt, vámraktározási eljárás alá vont áruktól.

(3) Az (1) bekezdésben említett áru a szokásos kezelésnek vethető alá, aktív feldolgozásban vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásban felhasználható.

537. cikk

Az alábbi áruk tárolhatók a vámraktár területén anélkül, hogy vámraktározási eljárás alá kerülnének:

- a 3665/87/EGK bizottsági rendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban továbbra is vámfelügyelet alatt tartandó áruk,

- a fent hivatkozott rendelet 6a. cikkének értelmében átrakás céljából ideiglenesen a Közösség vámterületén lévő áruk.

A fenti árukra az 536. cikk (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell.

2. alszakasz

Nem közösségi áruk

538. cikk

(1) Ezt az alszakaszt az A, C vagy D típusú vámraktárak területén végzett olyan aktív feldolgozási műveletekre (felfüggesztő eljárás) vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásra kell alkalmazni, amelynek során a helyi vámkezelési eljárás alkalmazása a vámraktározási eljárás alá vonás, az újrakivitel vagy a szabad forgalomba bocsátás esetében engedélyezett.

(2) Ha ez az alszakasz másképp nem rendelkezik, az aktív feldolgozásra és a vámfelügyelet melletti feldolgozásra megállapított rendelkezések alkalmazandók:

- a vám-visszatérítési eljárás keretében történő aktív feldolgozási műveletekre,

- a B vagy F típusú raktárak területén vagy az E típusú vámraktárban vámraktározási eljárás alá vont áruk tárolására használt területen végzett aktív feldolgozási műveletekre (felfüggesztő eljárás vagy vám-visszatérítési eljárás) és vámfelügyelet melletti feldolgozásra,

- az A, C vagy D típusú vámraktárak területén végzett olyan műveletekre, amelyek esetében nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított feltételek.

539. cikk

A vámhatóság megtagadja az ebben az alszakaszban említett egyszerűsített eljárás alkalmazására vonatkozó engedély megadását, ha a műveletek megfelelő végrehajtásához szükséges garanciák nincsenek biztosítva. A vámhatóság – az 510. cikk sérelme nélkül – megtagadhatja az engedélyt azoktól a személyektől, akik nem gyakran végeznek aktív feldolgozási műveleteket vagy vámfelügyelet melletti feldolgozást.

540. cikk

Az 538. cikk (1) bekezdésében említett vámraktárak területén aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás mindaddig nem történhet meg, amíg az 556. vagy a 651. cikkben említett engedélyt nem adták ki.

Az engedélyben meg kell határozni azt a vámraktárt (megjelölve annak típusát), ahol a műveleteket el fogják végezni.

541. cikk

(1) Az ebben az alszakaszban előírt eljárások alkalmazásához az engedélyesnek "aktív feldolgozási nyilvántartást" vagy "vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartást" kell vezetnie az 556. cikk (3) bekezdésében és a 651. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint, amely nyilvántartásokban fel kell tüntetni az engedély hivatkozási adatait is.

(2) Az 595. vagy 664. cikkben említett elszámolási okmány kiállítása céljából az (1) bekezdésben említett bejegyzésekre vonatkozó hivatkozás helyettesíti az 595. cikk (3) bekezdésében, illetve a 664. cikk (3) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozatokra és okmányokra vonatkozó hivatkozást.

(3) Az aktív feldolgozási nyilvántartás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseinek lehetővé kell tennie a vámhatóság számára, hogy bármikor ellenőrizhesse a fenti eljárások valamelyike alatt álló valamennyi áru vagy termék pontos helyzetét.

542. cikk

(1) Ha az áru a vámraktár területére történő beszállításának időpontjában kerül aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá, a 276. cikkben említett helyi vámkezelési eljárás alkalmazandó.

(2) Az aktív feldolgozási nyilvántartásban vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartásban lévő bejegyzésben hivatkozni kell arra az okmányra, amelynek hatálya alatt az áruszállítás történt.

543. cikk

(1) Ha a vámraktár területén lévő árukat vonják aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá, a 276. cikkben említett helyi vámkezelési eljárás alkalmazandó.

(2) A vámraktározási eljárás vagy az aktív feldolgozási nyilvántartásba, vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartásba vétellel zárul le, az esettől függően. A fenti bejegyzés hivatkozási adatait a vámraktár raktárnyilvántartásába is be kell jegyezni.

544. cikk

(1) Ha a végterméket, illetve a vámraktár területén aktív feldolgozási eljárás alá vont változatlan állapotú árut, vagy a feldolgozott, illetve a vámraktár területén vámfelügyelet mellett történő feldolgozási eljárás alá vont változatlan állapotú árut vámraktározási eljárás alá vonják, a 272. cikkben említett helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

(2) Az aktív feldolgozási eljárást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárást a vámraktár raktárnyilvántartásába történő bejegyzéssel kell lezárni. A fenti bejegyzés hivatkozási adatait az aktív feldolgozási nyilvántartásba vagy a vámfelügyelet mellett történő feldolgozási nyilvántartásba is be kell jegyezni, az esettől függően.

(3) A 610. cikkben előírt megjelöléseket be kell vezetni a vámraktár raktárnyilvántartásába.

545. cikk

(1) Ha az aktív feldolgozási eljárás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás akkor zárul le, amikor a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat, illetve a feldolgozott árukat vagy a változatlan állapotú árukat azok újrakivitele céljából szállítják el a vámraktár területéről, a 283. cikkben említett helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

(2) Ha az aktív feldolgozási eljárás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás akkor zárul le, amikor a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat, illetve a feldolgozott árukat vagy a változatlan állapotú árukat a szabad forgalomba bocsátás céljából szállítják el a vámraktár területéről, a 263–267. cikkben említett helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

(3) Ha az aktív feldolgozási eljárás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás akkor zárul le, amikor a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat, illetve a feldolgozott árukat vagy a változatlan állapotú árukat a szabad forgalomba bocsátástól vagy újrakiviteltől eltérő eljárás céljából szállítják el a vámraktár területéről, az erre a célra megállapított rendes vagy egyszerűsített eljárást kell alkalmazni.

(4) A végtermékeknek vagy a változatlan állapotú áruknak, illetve a feldolgozott áruknak vagy a változatlan állapotú áruknak a vámraktár területéről történő elszállítását nem szükséges a vámraktár raktárnyilvántartásába bejegyezni.

546. cikk

Az 544. cikk (2) bekezdése és az 545. cikk (2) és (4) bekezdése nem érinti a Vámkódex 122., 135. és 136. cikkének alkalmazását az aktív feldolgozási eljárás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá vont árukra vagy termékekre alkalmazandó terhek tekintetében.

547. cikk

(1) Ha ez a műveletek megfelelő elvégzését nem befolyásolja, a vámhatóság engedélyezheti a vámraktározási eljárás alá vont nem közösségi áruknak az aktív feldolgozási eljárás alá vont importárukkal vagy végtermékekkel történő együttes tárolását ugyanabban a raktározási létesítményben.

(2) Ha a vámraktározási eljárás alá vont áru vagy az aktív feldolgozási eljárás alá vont végtermék vagy változatlan állapotú áru vámjogi helyzete átszáll más árura, ez az áru az érintett eljárásra vonatkozó rendelkezések hatálya alá kerül, beleértve a terhekre és a kiegyenlítő kamatok beszedésére vonatkozó szabályokat is.

(3) Az 524. cikk (2) bekezdését, valamint az 528. cikk (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

8. szakasz

Információcsere

548. cikk

E fejezet alkalmazása céljából valamennyi tagállam közli a Bizottsággal az alábbiakra vonatkozó általános intézkedéseket:

- a vámhatóságok meghatározása az 509. cikknek megfelelően,

- a Vámkódex 104. cikke,

- a Vámkódex 106. cikkének (3) bekezdése,

- az 513. cikk (3) bekezdése.

A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában közzéteszi az említett adatokat.

3. FEJEZET

Aktív feldolgozás

1. szakasz

Általános rendelkezések

549. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a) fő végtermékek: végtermékek, amelyek előállításához az aktív feldolgozási eljárás igénybevételét engedélyezték;

b) melléktermékek: a fő végtermékektől eltérő végtermékek, amelyek a feldolgozási eljárás során szükségszerűen melléktermékként keletkeztek;

c) veszteség: a behozott áruk azon része, amely a feldolgozási művelet során – különösen párolgás, kiszáradás, gáz formájában való elillanás vagy szennyvízben való lefolyás révén – megsemmisül vagy elvész;

d) mennyiségi kulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített importáruk arányának kiszámítása az ilyen áruk teljes mennyiségéhez viszonyítva;

e) értékkulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített importáruk arányának kiszámítása a végtermékek értékéhez viszonyítva;

f) feldolgozó: az a személy, aki a feldolgozási műveletek egészét vagy egy részét elvégzi;

g) helyettesítés egyenértékű árukkal: azon eljárás, amely a Vámkódex 115. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében lehetővé teszi végtermékek előállítását olyan helyettesítő árukból, amelyek megfelelnek az 569. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;

h) előzetes kivitel: az a rendszer, amely a Vámkódex 115. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében lehetővé teszi helyettesítő áruk alkalmazásával előállított végtermékek kivitelét a Közösség vámterületéről az importárunak a felfüggesztő eljárás alá vonása előtt;

i) háromszögforgalom: azon eljárás, amelyben az importárukat a Közösségben nem annál a vámhivatalnál vonják aktív feldolgozási eljárás alá, amelynél a végtermék előzetes kivitele történt;

j) újrakiviteli határidő: azon határidő, ameddig a termékek vámjogi sorsának a Vámkódex 89. cikkében említetteknek megfelelően rendeződnie kell;

k) havi összesítés: a Vámkódex 118. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása azon újrakiviteli határidők tekintetében, amelyek egy adott naptári hónap folyamán kezdődnek;

l) negyedéves összesítés: a Vámkódex 118. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása azon újrakiviteli határidők tekintetében, amelyek egy adott negyedév folyamán kezdődnek.

550. cikk

A Vámkódex 114. cikke (2) bekezdése d) pontjának negyedik francia bekezdésében említett, termelési segédeszközként használható árukat a 74. melléklet sorolja fel.

2. szakasz

Az eljárás engedélyezése – rendes eljárás

551. cikk

(1) A felfüggesztő eljárás alkalmazása kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmezőnek ténylegesen szándékában áll a fő végtermékek újrakivitele a Közösség vámterületéről. Ebben az esetben a felfüggesztő eljárás alkalmazása valamennyi feldolgozásra kerülő árura engedélyezhető.

(2) A vám-visszatérítési eljárás alkalmazása kizárólag a Vámkódex 124. cikkében említett esetekben engedélyezhető, ha adott a lehetőség a fő végtermékeknek a Közösség vámterületéről történő kivitelére.

(3) Ha mindkét eljárás alkalmazásához szükséges feltételek teljesülnek, a kérelmező akár a felfüggesztő eljárás, akár a vám-visszatérítési eljárás alkalmazásának engedélyezését kérelmezheti.

552. cikk

(1) A Vámkódex 117. cikkének c) pontjában említett gazdasági feltételek többek között akkor tekinthetők teljesítettnek, ha:

a) a feldolgozás a megfelelő kód szerint hivatkozott alábbi műveletek egyikéből áll:

i. olyan műveletek, melyeket valamely harmadik országban letelepedett személlyel kötött bérmunkaszerződés alapján végeznek. "Bérmunka" alatt a közvetlenül vagy közvetve az engedélyes rendelkezésére bocsátott importáruk olyan feldolgozása értendő, amelyet a Közösség vámterületén kívül letelepedett megbízó előírásai szerint és nevében végeznek, általában csak a feldolgozási költségek megfizetése ellenében (kód: 6201);

ii. nem kereskedelmi jellegű árukat érintő műveletek (kód: 6202);

iii. javítások, beleértve a nagyjavítást és a beállításokat (kód: 6301);

iv. az áruk állagmegőrzését, megjelenésük vagy piacképességük javítását, forgalmazásra vagy viszonteladásra történő előkészítésüket célzó szokásos kezelési módok (kód: 6302);

v. olyan műveletek, amelyekben az engedély alapján behozott, nyolc számjegyű KN-kód alá tartozó egyes árufajták értéke nem haladja meg kérelmezőnként és naptári évenként a 200000 ECU-t, függetlenül a feldolgozási műveletet végző feldolgozók számától.

A 75. mellékletben felsorolt áruk és termékek értékhatára azonban nem haladhatja meg a 100000 ECU-t. A fenti érték az áruknak a kérelem benyújtásának időpontjában ismert adatok és benyújtott okmányok alapján becsült vámértéke.

Ettől a bekezdéstől bizonyos importáruk esetében a bizottsági eljárással összhangban el lehet tekinteni (kód: 6400);

b) a Közösségben nem állítanak elő a feldolgozásra kerülő árukhoz hasonló árut (kód: 6101);

"Hasonló áru" alatt az azonos, nyolc számjegyű KN-kód alá tartozó, az előállításra kerülő végtermékeket figyelembe véve azonos kereskedelmi minőséggel és azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező áru értendő;

c) a b) pontban meghatározott hasonló árukat nem állítják elő a Közösségben elegendő mennyiségben (kód: 6102);

d) a b) pontban meghatározott hasonló áruk nem szerezhetők be megfelelő időn belül a kérelmező részére a Közösségben letelepedett gyártóktól. Az ilyen áruk akkor tekintendők megfelelő időn belül beszerezhetetlennek, ha a Közösségben letelepedett termelők nem tudják azokat a feldolgozó rendelkezésére bocsátani a tervezett gazdasági művelet végzéséhez szükséges időpontban, annak ellenére, hogy az az igényét időben benyújtotta (kód: 6103);

e) a b) pontban meghatározott hasonló árukat előállítják ugyan a Közösségben, de azok a következő okok egyike miatt nem használhatók fel:

i. azok ára a tervezett gazdasági tevékenységet gazdaságilag lehetetlenné tenné (kód: 6104);

Annak eldöntésében, hogy a Közösségben előállított hasonló áruk ára gazdaságilag lehetetlenné tenné-e a tervezett gazdasági tevékenységet, többek között figyelembe kell venni azt a hatást, amelyet a Közösségben előállított termékek felhasználása jelentene a végtermék önköltségi árára, és ez által a harmadik ország piacán történő értékesítésére, figyelembe véve a következőket:

- a feldolgozásra kerülő áruk vámkezelés előtti árát, valamint a Közösségben előállított hasonló termékek árát a visszatérített vagy export esetén visszatérítendő hazai adók nélkül, beleértve a közös agrárpolitika keretében alkalmazásra kerülő visszatérítéseket vagy egyéb összegeket.

Az értékesítés feltételeit, így különösen a fizetési feltételeket és a közösségi termékek javasolt szállítási feltételeit szintén figyelembe kell venni az árak összehasonlításakor,

- a végtermékek harmadik ország piacán elérhető azt az árát, amely a kereskedelmi levelezésből vagy egyéb információkból megállapítható;

ii. a hasonló áruk nem rendelkeznek a feldolgozó számára előírt, a végtermékek előállításához szükséges minőséggel vagy jellemzőkkel (kód: 6105);

iii. az áruk nem felelnek meg a végtermékek harmadik országból származó vevője által kifejezetten meghatározott követelményeknek (kód: 6106);

iv. a végtermékeket importárukból kell előállítani az ipari és kereskedelmi tulajdonjog védelmére vonatkozó rendelkezések betartása érdekében (kód: 6107);

f) egy adott időszakon belül az eljárás alá vont bizonyos típusú árura vonatkozó engedélyt kérelmező:

i. a szóban forgó időszak alatt a végtermékbe beépített ilyen árukra vonatkozó összes igényének 80 %-át a Közösség vámterületén szerzi be a b) pontban meghatározott, a Közösségben előállított hasonló áruk formájában; a fenti előírás alkalmazása érdekében a kérelmezőnek csatolnia kell a vámhatóságnak azokat az igazoló okmányokat, amelyek alapján az említett hatóság meggyőződhet arról, hogy a közösségi áruk tervezett beszerzése megfelelően végrehajtható. A kérelemhez csatolt igazoló okmányok lehetnek például azon kereskedelmi vagy adminisztratív okmányoknak a másolatai, amelyek egy korábbi hivatkozási időszak alatt történt beszerzésekre vagy a szóban forgó időszakra szóló rendelésekre vagy tervezett beszerzésekre vonatkoznak.

A Vámkódex 87. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a vámhatóság adott esetben ellenőrzi, hogy a százalékos arányt a szóban forgó időszak végére elérték-e (kód: 7001);

ii. megpróbál védekezni a tényleges ellátási problémák ellen, amelyek az említett árufajtára nézve a vámhatóság számára elfogadhatóan bizonyítottak, és a Közösségben előállított áruk aránya alacsonyabb az i. alpontban említettnél (kód: 7002);

iii. a vámhatóság számára elfogadhatóan igazolja, hogy megtette a szükséges lépéseket a feldolgozáshoz szükséges áruknak a Közösségen belüli beszerzéséhez, közösségi gyártóktól azonban nem kapott ajánlatot (kód: 7003);

iv. polgári repülőgépet gyárt légitársaságok részére (kód: 7004);

v. polgári repülőgépek javítását, átépítését vagy átalakítását végzi (kód: 7005).

(2) Az (1) bekezdés f) pontjának i. alpontja nem alkalmazható a Szerződés II. mellékletében felsorolt árukra.

(3) A kérelmezőnek kérelmében meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek alapján az (1) bekezdés értelmében a gazdasági feltételek teljesítettnek tekinthetők.

553. cikk

(1) Kivételes körülmények esetén, ha a kérelmező az 552. cikkben szereplő okoktól eltérő okok miatt tekinti a gazdasági feltételeket teljesítettnek, ezeket az okokat kérelmében kell kifejtenie (kód: 8000).

(2) Ha a vámhatóság az 552. cikkben foglaltaktól eltérő esetekben a gazdasági feltételeket teljesítettnek tekinti, az engedélyt határozott időre adhatja meg, amely nem haladhatja meg a kilenc hónapot.

A kérelem gazdasági feltételekre vonatkozó részeiről az engedély kibocsátását követő hónap folyamán tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság ismerteti ezeket a többi tagállammal.

A vámhatóság az engedélyes kérelmére meghosszabbíthatja az engedély érvényességi idejét, ha a bizottsági eljárással összhangban nem fogadtak el megfelelő időben erre vonatkozó rendelkezéseket.

(3) Ha a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy közösségi szintű konzultáció ajánlott annak biztosítása érdekében, hogy az engedély kibocsátását lehetővé tevő gazdasági feltételek teljesüljenek, a vámhatóság tagállamának kell az esetet a Bizottság elé terjeszteni, amely értesíti erről a többi tagállamot.

Ha a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a közösségi szintű konzultáció előtt az engedély kiadása nem ajánlott, a kérelem részleteit a lehető legrövidebb időn belül közölnie kell.

Ha vámhatóság úgy ítéli meg, hogy az engedély kiadható a konzultáció előtt, a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

554. cikk

A gazdasági feltételek számbavétele során az alábbiak önmagukban nem szolgálhatnak az engedély megadásának alapjául:

a) az a tény, hogy a feldolgozási műveletekhez felhasználható hasonló áruk közösségi gyártója az aktív feldolgozási eljárás alkalmazását kérelmező féllel versenyben álló vállalkozás;

b) az a tény, hogy az árukat a Közösségben egyetlen vállalkozás állítja elő.

555. cikk

(1) A kérelmet a 497. cikknek megfelelően és a 67/B. mellékletben található mintának megfelelően kell kiállítani, és annak a személynek kell benyújtania, akinek az engedély a Vámkódex 86., 116. és 117. cikke alapján megadható.

(2) a) A kérelmet azon tagállam hatáskörrel rendelkező vámhatóságához kell benyújtani, ahol a feldolgozási műveletet el akarják végezni;

b) Ha a kérelmező által vagy nevében végzett, egymást követő feldolgozási műveleteket várhatóan különböző tagállamokban végzik, egyetlen engedély iránti kérelem is benyújtható.

Ebben az esetben a kérelmet, amely tartalmazza az egymás utáni műveletekre vonatkozó valamennyi adatot és azoknak a helyeknek a pontos megjelölését, ahol azokat el akarják végezni, azon tagállam vámhatóságához kell benyújtani, amelyben az első ilyen műveletet el fogják végezni.

(3) Ha a feldolgozást a Közösségben letelepedett két személy között létrejövő bérmunkaszerződés alapján kell elvégezni, a kérelmet a megbízónak vagy a megbízó képviselőjének kell benyújtania.

(4) A Vámkódex 117. cikke a) pontja második mondatának alkalmazása céljából nem kereskedelmi jellegű behozatal alatt az 1. cikk 6. pontjában említett áruk behozatala értendő.

556. cikk

(1) Az 568. cikk sérelme nélkül, az engedélyt az a vámhatóság bocsátja ki, amelyhez az 555. cikk (2) bekezdése értelmében a kérelmet benyújtották, és az engedélyt az 500. cikknek megfelelően, a 68/B. mellékletben található mintával összhangban kell kiállítani.

Az 500. cikk (3) bekezdésétől eltérve, kellően indokolt kivételes esetekben a vámhatóság visszamenőleges hatályú engedélyt is kiadhat, jóllehet az ilyen engedély visszamenőleges hatálya nem terjedhet ki a kérelem benyújtását megelőző időre.

(2) Az 555. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásakor az engedély nem adható ki azon tagállamok illetékes vámhatóságának beleegyezése nélkül, amelyben a kérelemben megjelölt helyek találhatók. Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a) az a vámhatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották – miután meggyőződött arról, hogy a tervezett műveletre vonatkozó gazdasági feltételek teljesítettnek tekinthetők – tájékoztatja a kérelemről és az engedélytervezetről a többi érintett tagállam vámhatóságát; az említett tervezetnek tartalmaznia kell legalább az elszámolási kulcsot, a jóváhagyott azonosítási módszereket, a 68/B. mellékletben foglalt engedélyminta 12. pontjában említett vámhivatalokat, az eljárás alá vonásnál, az eljárás átváltásánál vagy lezárásánál adott esetben alkalmazott egyszerűsített eljárásokat, valamint többek között a felügyeletet ellátó vámhivatal értesítésére vonatkozóan betartandó szabályokat;

b) az érintett vámhatóságok az értesítés kézhezvétele után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb a kérelem és az engedélytervezet közlésének időpontjától számított két hónapon belül közlik estleges kifogásaikat;

c) az a) pontban említett vámhatóság, miután az importárukkal kapcsolatban esetleg felmerülő vámtartozás megfizetésének biztosítása érdekében megtette a szükséges intézkedéseket, kiadhatja az engedélyt, amennyiben a b) pontban említett határidőn belül nem kap értesítést az engedélytervezettel szemben felmerült kifogásról;

d) az engedélyt kiállító tagállam megküldi az engedély másolatát a fent említett valamennyi tagállamnak.

Az így kiadott engedély kizárólag a fent említett tagállamokban érvényes.

A tagállamok közlik a Bizottsággal az a) pontban említett kérelem és engedélytervezet átvételére illetékes vámhatóságok nevét és címét. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.

(3) Az aktív feldolgozási eljárást szabályozó rendelkezések megfelelő alkalmazása érdekében a vámhatóságok az ellenőrzése megkönnyítése céljából megkövetelhetik az engedélyestől, hogy olyan raktárnyilvántartást vezessen, vagy olyan raktárnyilvántartás vezetéséről gondoskodjon (a továbbiakban: aktív feldolgozási nyilvántartás), amely feltünteti az eljárás alá vont importáruk és az előállított végtermékek mennyiségét, valamint a műveletek figyelemmel kíséréséhez és az esetlegesen fizetendő behozatali vámok pontos kiszámításához szükséges valamennyi adatot.

Az aktív feldolgozási nyilvántartást a felügyeletet ellátó vámhivatal rendelkezésére kell bocsátani az eljárás megfelelő végrehajtásához szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében. Ha a feldolgozási műveleteket két vagy több létesítményben végzik, a nyilvántartásnak mindig tartalmaznia kell az egyes létesítményekben végzett eljárásokra vonatkozó adatokat.

Ha az engedélyes kereskedelmi céllal vezetett nyilvántartása lehetővé teszi az eljárás ellenőrzését, a vámhatóságoknak azt az előző albekezdés értelmében érvényes aktív feldolgozási nyilvántartásként kell elismerniük .

557. cikk

Ha az 556. cikk (2) bekezdése nem alkalmazható, és a végtermékeket korábban kiadott engedély alapján előállított más végtermékekből állítják elő, a további feldolgozási műveletet végző vagy végeztető személy köteles benyújtani a 67/B. mellékletnek megfelelő újabb kérelmet, amelyben hivatkoznia kell a már kiadott engedély adataira. Ebben az esetben a gazdasági feltételek teljesítettnek tekinthetők, és nem szükséges ismét felmérni azokat (kód: 6303).

558. cikk

(1) Az engedély érvényességének időtartamát a vámhatóság a gazdasági feltételek és a kérelmező egyéni igényeinek figyelembevételével határozza meg.

Ha az érvényesség időtartama meghaladja a két évet, az engedélyben meghatározott időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedélyt kiadták.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az 560. cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó eljárás engedélyezésének érvényességi időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

559. cikk

(1) Az illetékes vámhatóság az engedély kiadásakor a Vámkódex 118. cikkével összhangban meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a végtermékeket újra ki kell vinni, számításba véve az adott mennyiségű árura kiadott engedélyben feltüntetett, a feldolgozási műveletek elvégzéséhez szükséges időt, az eljárásra engedélyezett importáruk mennyiségét, valamint a végtermék vámjogi sorsának rendezéséhez szükséges időt.

(2) Ha a körülmények ezt indokolják, az újrakivitelre meghatározott időtartam meghosszabbítható akkor is, ha az eredetileg megállapított határidő lejárt.

560. cikk

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az 565/80/EGK tanácsi rendelet 1. cikkében említett, a fenti rendelet 2. cikkének b) vagy c) pontja értelmében feldolgozott termékek vagy áruk formájában újrakivitelre kerülő mezőgazdasági termékfajták esetében az újrakivitelre meghatározott határidő nem haladhatja meg a hat hónapot.

(2) A 804/68/EGK tanácsi rendelet [22] 1. cikkében említett termékek esetében, amelyeket az abban a cikkben vagy az említett rendelet mellékletében említett áruk előállítására kívánnak felhasználni, az újrakivitelre meghatározott határidő nem haladhatja meg a négy hónapot.

561. cikk

(1) Előzetes kivitel esetén a vámhatóságnak meg kell határoznia a Vámkódex 118. cikkének (3) bekezdésében említett határidőt az importáruk beszerzéséhez és a Közösségbe szállításához szükséges idő figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő nem haladhatja meg:

- a három hónapot azoknak az áruknak az esetében, amelyekre árszabályozási rendszer van érvényben,

- az 170111 vagy 170112 KN-kód alá tartozó nyerscukor esetében a 2630/81/EGK bizottsági rendelettel [23] összhangban kiadott behozatali engedély érvényességi idejét,

- minden más áru esetében a hat hónapot. Ezt a határidőt az engedélyes megalapozott kérelmére meg lehet hosszabbítani, de a határidő teljes tartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. Amennyiben a körülmények ezt indokolttá teszik, a határidő az eredetileg megállapított határidő lejárta után is meghosszabbítható.

562. cikk

(1) Az 559. és 560. cikkben említett határidők az árukat az aktív feldolgozási eljárás alá vonó nyilatkozat elfogadásának időpontjától vagy a vám-visszatérítési eljárás alkalmazásánál a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontjától kezdődnek.

(2) Az 561. cikkben meghatározott határidők a kiviteli nyilatkozat elfogadásának időpontjától kezdődnek.

563. cikk

(1) A havi vagy negyedéves összesítést azon tagállam által megfelelően felhatalmazott vámhatóság engedélyezi, amelyben az engedélykérelmet benyújtották, ha az importárukat várhatóan rendszeres időközönként vonják az eljárás alá azzal a céllal, hogy feldolgozásra és végtermék formájában újrakivitelre kerüljenek úgy, hogy az újrakivitel határideje többé-kevésbé állandó.

(2) Havi összesítés esetén az egy adott hónapban kezdődő valamennyi újrakiviteli határidő annak a naptári hónapnak az utolsó napján jár le, amelyben a szóban forgó hónapban történő utolsó eljárás alá vonásra vonatkozó újrakiviteli határidő lejár.

(3) Negyedéves összesítés esetén az egy negyedévben kezdődő valamennyi újrakiviteli határidő annak a naptári negyedévnek az utolsó napján jár le, amelyben a szóban forgó negyedévben történő utolsó eljárás alá vonásra vonatkozó újrakiviteli határidő lejár.

(4) A havi vagy negyedéves összesítés a 76. mellékletben szereplő példák figyelembevételével alkalmazandó.

564. cikk

(1) Az 560. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó havi összesítés engedélyezése esetén az 563. cikk (2) bekezdésében említett újrakiviteli határidők legkésőbb az azt a hónapot követő ötödik naptári hónap utolsó napján járnak le, amelyre az összesítést engedélyezték.

(2) Az 560. cikk (2) bekezdésében említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó havi összesítés engedélyezése esetén az újrakiviteli határidők legkésőbb az azt a hónapot követő negyedik naptári hónap utolsó napján járnak le, amelyre az összesítést engedélyezték.

(3) Az 560. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó negyedéves összesítés engedélyezése esetén az 563. cikk (3) bekezdésében említett újrakiviteli határidők legkésőbb az azt a hónapot követő negyedév utolsó napján járnak le, amelyre az összesítést engedélyezték.

(4) Az 560. cikk (2) bekezdésében említett termékekre negyedéves összesítés nem engedélyezhető.

565. cikk

Az 563. és 564. cikkben említett határidők attól az időponttól kezdődnek, amikor az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot elfogadták.

566. cikk

(1) Az 567. cikkre is figyelemmel, a Vámkódex 114. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott elszámolási kulcsot, illetve a Vámkódex 119. cikkében említett elszámolásikulcs-meghatározási módszert a lehetőségekhez képest a termelési adatok alapján kell megállapítani, és annak a feldolgozó vállalkozás nyilvántartásában azonosíthatónak kell lennie.

(2) Az elszámolási kulcsot vagy az elszámolási kulcs meghatározásának módszerét – a vámhatóság utólagos ellenőrzése mellett – az (1) bekezdéssel összhangban kell meghatározni.

567. cikk

(1) A (2) bekezdésben említett átalány-elszámolásikulcs csak olyan jó állapotban lévő, eredeti és piacképes importárukra alkalmazható, amelyek megfelelnek a közösségi jogszabályokban adott esetben meghatározott szabványminőségnek.

(2) A 77. melléklet 5. oszlopában feltüntetett átalány-elszámolásikulcs az említett melléklet 1. oszlopában felsorolt importárukon végzett olyan aktív feldolgozási műveleteknél alkalmazandó, amelyek a 3. és 4. oszlopban felsorolt végtermékek előállítását eredményezik.

3. szakasz

Az eljárás engedélyezése – egyszerűsített eljárás

568. cikk

(1) Ez a cikk akkor alkalmazandó, ha a feldolgozási műveleteket egyetlen tagállamban végzik, kivéve azokat az eseteket, amikor egyenértékű árukkal történő helyettesítést alkalmaznak.

(2) Ha a vámeljárás alá vonáshoz nem a Vámkódex 76. cikkében említett egyszerűsített eljárást alkalmazzák, valamint az 552. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben a vámhatóság által egyszerűsített eljárás engedélyezésére felhatalmazott vámhivatal engedélyezheti, hogy a felfüggesztő eljárás keretében az aktív feldolgozási eljárás alá vonáshoz szükséges vámáru-nyilatkozat, a vám-visszatérítési eljárás keretében pedig a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása engedélykérelemnek minősüljön.

Ebben az esetben a vámáru-nyilatkozat elfogadása engedélyezésnek minősül, de a vámáru-nyilatkozat elfogadása minden esetben függ az engedély megadását szabályozó feltételektől.

(3) A (2) bekezdés értelmében benyújtott vámáru-nyilatkozatokhoz csatolni kell egy, a nyilatkozattevő által kiállított olyan okmányt, amely – ha szükséges – tartalmazza az alábbi adatokat, kivéve, ha ezek az adatok magának a vámáru-nyilatkozatként használt formanyomtatványnak a 44. rovatába bejegyezhetők:

a) a kérelmező neve vagy cégneve és címe, ha az eljárás alkalmazását kérelmező személy nem azonos a vámáru-nyilatkozatot tevő személlyel;

b) a feldolgozó neve vagy cégneve és címe, ha a feldolgozó nem azonos a kérelmezővel vagy a vámáru-nyilatkozatot tevő személlyel;

c) a feldolgozási művelet jellege;

d) a végtermék kereskedelmi és/vagy műszaki leírása;

e) a becsült elszámolási kulcs vagy adott esetben az elszámolási kulcs meghatározásához alkalmazott módszer;

f) az újrakivitel tervezett határideje;

g) az a hely, ahol a feldolgozási műveletet el kívánják végezni.

A 498. cikket megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az 502. cikket megfelelően alkalmazni kell.

4. szakasz

Helyettesítés egyenértékű áruval és előzetes kivitel

1. alszakasz

Helyettesítés egyenértékű áruval a felfüggesztő eljárás és a vám-visszatérítési eljárás keretében

569. cikk

(1) A (2) bekezdés és az 570. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az egyenértékű áruval történő helyettesítés alkalmazása esetén a helyettesítő áruknak a Kombinált Nomenklatúra azonos, nyolc számjegyű alszáma alá kell tartozniuk, és az importárukkal azonos kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük.

(2) A 78. mellékletben felsorolt árukra az ebben a mellékletben foglalt különös rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az egyenértékű árukkal történő helyettesítés kizárólag akkor lehetséges, ha azt az érintett személy a kérelemben igényelte, és ha az engedély meghatározza az (1) bekezdésben említett, a helyettesítő árukban és importárukban közös tényezőket és az ezek ellenőrzésére szolgáló eszközöket.

(4) Ha az engedély biztosítja az egyenértékű árukkal történő helyettesítést, az engedélynek tartalmaznia kell az említett eljárás alkalmazására vonatkozó rendelkezések betartásának biztosítása érdekében teendő külön intézkedéseket.

(5) Ha az engedély nem biztosítja az egyenértékű árukkal történő helyettesítést, de az engedélyes alkalmazni kívánja ezt az eljárást, akkor kérelmeznie kell az eredetileg megadott engedély módosítását. A kérelmet a 497. cikkel összhangban kell kiállítani.

570. cikk

(1) Megfelelő körülmények esetén a vámhatóságok engedélyezhetik, hogy a helyettesítő áruk magasabb feldolgozottsági állapotban legyenek, mint az importáruk, feltéve, hogy a helyettesítő árukon a feldolgozási művelet jelentős részét az engedélyes vállalkozása vagy egy más vállalkozás az ő számlájára végzi el.

(2) Az érintett személy köteles minden esetben lehetővé tenni a vámhatóság számára az 569. cikk (1) bekezdésében említett tényezők azonosítását, mielőtt az egyenértékű áruval történő helyettesítést alkalmazná.

571. cikk

(1) Ha az egyenértékű árukkal történő helyettesítést az importáruk előzetes kivitele nélkül alkalmazzák, az importáruk és helyettesítő áruk vámjogi helyzetének a Vámkódex 115. cikkének (3) bekezdése szerinti változása az eljárás lezárásához benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásakor valósul meg. Ha azonban az engedélyes az importárut még az aktív feldolgozási eljárás lezárása előtt a Közösségben forgalomba hozza, akár változatlan formában, akár végtermék formájában, az importáruk vagy helyettesítő áruk vámjogi helyzete az áruk forgalomba bocsátásának időpontjában változik meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámjogi helyzet változása nem változtatja meg a kivitt áruk származását.

(3) A változatlan állapotban lévő áruk vagy végtermékek teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén megsemmisült vagy károsodott importáruk részarányának kiszámítása az azonos típusú árukból álló, a megsemmisülés vagy károsodás időpontjában az engedélyes rendelkezésére álló árukészletben lévő importáruk arányában kifejezve történik, kivéve, ha az engedélyes bizonyítani tudja a megsemmisült vagy károsodott importáru tényleges mennyiségét.

2. alszakasz

Előzetes kivitel a felfüggesztő eljárás keretében

572. cikk

(1) Ha az egyenértékű áruval történő helyettesítést felfüggesztő eljárás keretében alkalmazzák, az 569. és az 570. cikket, valamint az 571. cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Előzetes kivitel esetén, a Vámkódex 115. cikkének (3) bekezdésében említett vámjogi helyzet változás az alábbiak szerint történik:

- a kivitt végtermékek esetében a kiviteli nyilatkozat elfogadásának időpontjában azzal a feltétellel, hogy az importárukat aktív feldolgozási eljárás alá vonják,

- az importáruk és helyettesítő áruk esetében az eljárásra bejelentett importáruk kiadásának időpontjában.

5. szakasz

A felfüggesztő eljárásra vonatkozó rendelkezések

1. alszakasz

Áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonása

573. cikk

(1) A felfüggesztő eljárás keretében az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonását szabályozó rendelkezéseket az egyenértékű árukkal történő helyettesítésnél az importárukra is alkalmazni kell, akár megvalósul az előzetes kivitel, akár nem.

(2) Az 570. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az egyenértékű árukkal történő helyettesítés keretében felhasznált helyettesítő áruk – az előzetes kivitel megvalósulásától függetlenül – nem vonhatók aktív feldolgozási eljárás alá.

a) Rendes eljárás

574. cikk

(1) Az 568. cikk alkalmazásának esetét kivéve, az importárukat aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) alá vonó vámáru-nyilatkozatokat az engedélyben az eljárás lefolytatására kijelölt vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) Az 568. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatokat az egyik megfelelően felhatalmazott vámhivatalhoz kell benyújtani.

575. cikk

(1) Az 574. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot a 198–252. cikkel összhangban kell kiállítani.

(2) Az 568. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatban megadott árumegnevezéseknek meg kell felelniük az engedélyben megadott árumegnevezéseknek.

Az egyenértékű árukkal történő helyettesítés esetében a vámáru-nyilatkozat adatait megfelelően részletezni kell ahhoz, hogy az 569. cikk (1) bekezdésében említett adatok azonosítása lehetővé váljon.

(3) A Vámkódex 62. cikke (2) bekezdésének értelmében a vámáru-nyilatkozathoz a 220. cikkben előírt okmányokat kell csatolni; a háromszögforgalom rendszerének alkalmazása esetén a 604. cikkel összhangban a vámáru-nyilatkozathoz csatolni kell az ott említett INF 5 adatlapot is, kivéve a 605. cikk alkalmazásának esetét.

b) Egyszerűsített eljárások

576. cikk

(1) A Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 275. és a 276. cikkel összhangban kell alkalmazni.

(2) A vámhatóság megtagadja a 276. cikkben előírt helyi vámkezelési eljárás alkalmazására vonatkozó engedélyt azoktól a személyektől, akik az 556. cikk (3) bekezdése szerinti raktárnyilvántartást nem tudják bemutatni.

(3) A Vámkódex 76. cikkének (2) bekezdésében említett kiegészítő vámáru-nyilatkozatot az előírt határidőn belül, de legkésőbb az elszámolási okmány benyújtásáig kell benyújtani.

2. alszakasz

Az aktív feldolgozási eljárás lezárása

577. cikk

(1) A Vámkódex 89. cikke értelmében az importáruk vonatkozásában az aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) akkor kerül lezárásra, ha a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk további vámjogi sorsának rendezéséhez vámáru-nyilatkozatot nyújtottak be, és az eljárás igénybevételéhez szükséges minden egyéb feltétel teljesült.

A Vámkódex 115. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetében az eljárás akkor kerül lezárásra, ha a vámhatóság a nem közösségi árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot elfogadta.

(2) Az aktív feldolgozási eljárás lezárása szempontjából az alábbiakat kell a közösségi vámterületről történő kivitelnek tekinteni:

a) végtermékek szállítása olyan személyek részére, akik mentességre jogosultak a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés, a konzuli kapcsolatokról Bécsben 1963. április 24-én aláírt nemzetközi szerződés vagy egyéb konzuli egyezmények, illetve a különleges missziókról szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény értelmében;

b) végtermékek szállítása olyan harmadik országok fegyveres erői számára, amelyek a 918/83/EGK tanácsi rendelet 136. cikkével összhangban valamely tagállam területén állomásoznak;

c) polgári repülőgépek szállítása a Közösség vámterületén letelepedett légitársaságok számára;

d) polgári repülőgépek javítása, átépítése vagy átalakítása aktív feldolgozási eljárás keretében.

(3) Az eljárás lezárása vagy az (1) vagy (2) bekezdésben említett vámjogi sorsok egyike alá vont végtermékeknek megfelelő importáruk mennyisége, vagy az ilyen vámjogi sors alá vont változatlan állapotban lévő áruk mennyisége alapján történik.

578. cikk

A végtermékekre vagy változatlan állapotban lévő árukra vonatkozó, valamely vámjogi sorshoz szükséges vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az eljárás lezárásához szükséges összes adatot.

579. cikk

(1) Amennyiben előre nem látható körülmények vagy vis maior következtében az importáruk jellege és/vagy műszaki jellemzői úgy változnak meg, hogy lehetetlenné válik előállítani azokat a végtermékeket, amelyekre az aktív feldolgozási eljárást (felfüggesztő eljárást) engedélyezték, az engedélyes erről köteles értesíteni a felügyeletet ellátó vámhivatalt.

(2) Az 571. cikk (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Azokban az esetekben, amikor a szóban forgó változás a hatályban lévő engedély hatályban tartását vagy az engedély tartalmát befolyásolhatja, az (1) és (2) bekezdés a Vámkódex 9. cikkének és 87. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül alkalmazandó.

(4) Ezt a cikket a végtermékekre megfelelően alkalmazni kell.

580. cikk

(1) A változatlan állapotú áruk vagy a fő végtermékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó feltételek akkor tekintendők teljesítettnek, ha az érintett személy kijelenti, hogy ezen termékek vagy áruk esetében nem lehetséges olyan vámjogi sors meghatározása, amely alapján nem keletkezne behozatalivám-fizetési kötelezettség.

(2) A vámhatóság a szabad forgalomba bocsátást általános jelleggel is engedélyezheti. Ilyen engedélyezés kizárólag akkor lehetséges, ha az nem sérti a szabad forgalomba bocsátással kapcsolatos egyéb közösségi rendelkezéseket.

(3) Az importáruk akár végtermékek, akár változatlan állapotú áruk formájában forgalomba hozhatók a Közösség piacán anélkül, hogy a szabad forgalomba bocsátás alakiságai a forgalomba bocsátás időpontjáig befejeződtek volna.

Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában, az ily módon forgalomba hozott áruk nem tekinthetők úgy, hogy azok a Vámkódex 89. cikkében említett valamely vámjogi sorsot megkapták.

(4) Azokat az importárukat, akár végtermék, akár változatlan állapotú áru formájában, amelyekre a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó általános engedélyt megadták, és amelyeknek az újrakiviteli határidő lejártáig (az 561. cikk kellő figyelembevételével) nem határozták meg a Vámkódex 89. cikkében említett vámjogi sorsát, szabad forgalomba bocsátottnak kell tekinteni; hasonlóképpen, a szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámáru-nyilatkozatot benyújtottnak és elfogadottnak, az áruk kiadását pedig úgy kell tekinteni, mintha azt az említett határidő lejártakor engedélyezték volna.

(5) A (3) bekezdéssel összhangban forgalomba hozott árukat haladéktalanul közösségi árunak kell tekinteni.

581. cikk

Az egyszerűsített eljárások alkalmazásának sérelme nélkül, a végtermékeket vagy változatlan állapotú árukat, melyek vámjogi sorsát meg fogják határozni, a rendeltetési hivatalnak kell bemutatni annak érdekében, hogy ezek a termékek vagy áruk az adott vámjogi sors meghatározásakor alkalmazandó általános rendelkezéseknek megfelelő vámalakiságokon keresztülmehessenek.

A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban engedélyezheti, hogy az érintett végtermékeket vagy változatlan állapotú árukat az első albekezdésben említett vámhivataltól eltérő vámhivatalban is bemutathassák.

a) Rendes eljárás

582. cikk

(1) Az 568. cikk alkalmazásának esetét kivéve, az aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) lezárása céljából tett vámáru-nyilatkozatot az engedélyben meghatározott, az eljárást lezáró vámhivatalok egyikénél kell benyújtani.

(2) Az 568. cikk alkalmazása esetében az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az engedélyt kiadó vámhivatalnál kell benyújtani.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban engedélyezheti, hogy az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az (1), illetve (2) bekezdésben említett vámhivataltól eltérő vámhivataloknál nyújtsák be.

583. cikk

(1) Az 582. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot az adott vámjogi sorsra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell kitölteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatban szereplő végtermékek vagy változatlan állapotú áruk árumegnevezésének összhangban kell lennie az engedélyben foglalt adatokkal.

(3) A Vámkódex 62. cikke (2) bekezdésének értelmében az eljárás lezárásához kapcsolódó vámáru-nyilatkozathoz azokat az okmányokat kell csatolni, amelyek benyújtására a 218–221. cikkben foglalt rendelkezések alapján az áruknak a kért eljárás alá vonásához szükség van.

b) Egyszerűsített eljárások

584. cikk

A Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 278. cikkel összhangban kell alkalmazni.

c) A terhek alkalmazására vonatkozó rendelkezések

585. cikk

(1) Ha az importáru a Kombinált Nomenklatúra 1509 vagy 1510 vámtarifaszáma alá tartozó olívaolaj, amelynek szabad forgalomba bocsátása akár változatlan állapotban, akár az 15099000 vagy 15100090 KN-kód alá tartozó végtermékek formájában engedélyezett, az alkalmazandó mezőgazdasági lefölözés a következő:

- a pályáztatási eljárás alapján kiadott behozatali engedélyben jelzett mezőgazdasági lefölözés az 1978. december 28-i 3136/78/EGK bizottsági rendelet [24] 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel,

vagy

- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontja előtt a Közösség által utoljára megállapított legkisebb mezőgazdasági lefölözés, ha a fenti rendelet 6. cikkében említett engedélyt bemutatták, vagy ha a szabad forgalomba bocsátott mennyiség nem haladja meg a 100 kilogrammot.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az importáru a 07099039 vagy 07112090 KN-kód alá tartozó olívaolaj, és az 15099000 vagy 15100090 KN-kód alá tartozó végtermékek szabad forgalomba bocsátását engedélyezik.

586. cikk

Abban az esetben, ha a változatlan állapotban lévő áruk vagy végtermékek szabad forgalomba bocsátása más tagállamban történik, mint ahol a terméket aktív feldolgozási eljárás alá vonták, a szabad forgalomba bocsátás tagállama szedi be a 611. cikkben előírt INF 1. adatlapon feltüntetett behozatali vámot az adatlapon megjelölt szabályokkal összhangban.

587. cikk

(1) Ha végtermékeket szabad forgalomba bocsátják, és a vámtartozást a Vámkódex 121. cikkének megfelelően az importárukra alkalmazandó tehermegállapítási szabályok alapján számítják ki, a vámáru-nyilatkozat 15., 16., 34., 41. és 42. rovatát a változatlan állapotú árukra vonatkozóan kell kitölteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat nem kell közölni, ha a szabad forgalomba bocsátás céljából tett nyilatkozathoz csatolták a 611. cikkben említett INF 1. adatlapot vagy bármilyen más olyan okmányt, amely tartalmazza az INF 1. adatlapon szereplőkkel azonos adatokat.

588. cikk

(1) A 79. melléklet tartalmazza azoknak a végtermékeknek és feldolgozási műveleteknek a felsorolását, amelyekre a Vámkódex 122. cikke a) pontjának első francia bekezdése vonatkozik.

E cikk értelmében a Vámkódex 122. cikke a) pontjának első francia bekezdése alá nem tartozó végtermékek megsemmisítése a Közösség vámterületéről történő kivitelnek tekintendő.

(2) Az (1) bekezdésben említett végtermékek behozatali vámjainak meghatározásánál alkalmazott időpont a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontja.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezheti a Vámkódex 122. cikke a) pontja első francia bekezdésének alkalmazását az (1) bekezdésben említett listában nem szereplő hulladékokra, bontási anyagokra, maradványokra, nyiradékokra és selejtekre.

Az egyes tagállamok hathavonta tájékoztatják a Bizottságot azokról az esetekről, amikor ezt a bekezdést alkalmazták.

589. cikk

(1) Ha a végtermékekkel vagy változatlan állapotú árukkal összefüggésben vámtartozás merül fel, a kiszabásra kerülő behozatali vámra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható:

- ha a Vámkódex 216. cikke szerint keletkezik vámtartozás,

- ha a Vámkódex 182. cikke szerinti megsemmisítésből eredő hulladékot és maradékot szabad forgalomba bocsátják,

- ha a 79. mellékletben említett melléktermék kerül szabad forgalomba, feltéve, hogy az arányban áll a fő végtermékek exportált mennyiségével,

- ha a (4) bekezdéssel összhangban kiszámított kiegyenlítő kamat szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatonként nem haladja meg a 20 ECU-t,

- ha az engedélyes kéri a szabad forgalomba bocsátást, és igazolja, hogy nem a hanyagságából vagy csalási szándékából fakadó körülmények teszik lehetetlenné vagy gazdaságilag lehetetlenné az exportműveletek végrehajtását azokkal a feltételekkel, amelyeket a kérelem benyújtásakor előre jelzett, és kellőképpen megindokolt.

(3) A (2) bekezdés ötödik francia bekezdése alá tartozó esetek megvizsgálására vonatkozó kérelmet az engedélyt kiadó tagállam által kijelölt vámhatósághoz kell benyújtani. A kérelem csak akkor fogadható el, ha az eset kivizsgálásához szükséges összes igazoló okmányt mellékelték.

Ha a vámhatóság olyan kérelmet kap, amelyhez kapcsolódóan a kiegyenlítő kamat összege elszámolási okmányonként legfeljebb 3000 ECU, és úgy találja, hogy a kérelem alapjául szolgáló okok a (2) bekezdés ötödik francia bekezdésében foglaltaknak megfelelő helyzetet mutatnak, a vámhatóság eltekint az (1) bekezdés alkalmazásától. Ilyen esetben az igazoló okmányokat a vámhatóság három évig megőrzi.

Minden egyéb esetben a vámhatóságnak a kérelmet – ha szándékában áll azt elfogadni – a Bizottsághoz kell továbbítania az ügy teljes kivizsgálásához szükséges anyagot tartalmazó irategyüttessel együtt. A végtermékek vagy változatlan állapotú áruk szabad forgalomba bocsátásra történő kiadásának engedélyezése a vámhatóságok részéről biztosíték nyújtásához köthető, amelynek összegét a (4) bekezdéssel összhangban kell meghatározni.

A Bizottság az irategyüttes kézhezvételekor haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot. A kérelmet továbbító tagállam eltekint az (1) bekezdés alkalmazásától, amennyiben a Bizottság a kézhezvétel igazolását követő két hónapon belül nem tájékoztatja a tagállamot semmilyen kifogásról.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az átvett kérelmekről és az azokkal kapcsolatban tett intézkedésekről.

(4) a) Az éves kamatlábakat a Bizottság határozza meg az előző év azonos hathavi időszakában a tagállamokban alkalmazott reprezentatív rövid lejáratú kamatlábak számtani átlaga alapján.

Ezek a kamatlábakat az adott hathavi időszakban keletkezett minden vámtartozásra alkalmazni kell.

Abban a tagállamban megállapított kamatlábat kell alkalmazni, amelyben az aktív feldolgozási műveletek vagy az első aktív feldolgozási művelet történt, vagy történnie kellett volna.

A kamatlábakat az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatában közzé kell tenni legalább egy hónappal azok hatálybalépése előtt.

b) A kamatot naptári hónaponként kell számítani arra az időszakra, amely az azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amelyben először vonták az eljárás alá azt az importárut, amelynek vonatkozásában az eljárás lezárult, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a vámtartozás keletkezett.

A kiegyenlítő kamat alkalmazásához figyelembe venni kívánt időtartam meghatározásának egyszerűsítése érdekében – különös tekintettel azokra a feldolgozási műveletekre, amelyekben az importáruk és/vagy végtermékek nagy száma gazdaságilag lehetetlenné teszi a rendes szabályok alkalmazását – a vámhatóságok az érintett személy kérelmére engedélyezhetik, hogy a kamat alkalmazási időszakának alapjául a végtermékek előállításához használt árukészletek forgási időszaka szolgáljon.

A készlet forgási időszakának az az átlagos időtartam tekintendő, amely akkor kezdődik, amikor a végtermékek előállításához felhasználásra kerülő áruk belépnek a feldolgozóüzem területére, és addig az időpontig tart, amíg azok a feldolgozóüzemet elhagyják. Ezt az időtartamot a végtermékek előállításához szükséges áruk átlagos készletének bekerülési áron számított értékének az éves forgalomhoz viszonyított aránya alapján kell meghatározni.

A kapott adatot 12-vel megszorozva és a következő egész számra kerekítve megkapható azoknak a hónapoknak a száma, amelyekre a kiegyenlítő kamat alkalmazandó.

A fent említett egyszerűsítést a vámhatóságok csak azzal a feltétellel fogadhatják el, ha a készletek forgási sebessége ellenőrizhető.

A kiegyenlítő kamat alkalmazásához figyelembe veendő időtartam legalább egy hónap.

c) A kamat összegét a behozatali vámok, a fenti a) pontban említett kamatlábak és a fenti b) pontban említett időtartam alapján kell kiszámítani.

590. cikk

(1) Bizonyos esetekben, különösen, ha a feldolgozási műveletek két vagy több tagállamot érintenek, az érintett személy kérelmére egyszerűsített módszerek is alkalmazhatók a kiegyenlítő kamatok kiszámítására és könyvelésére.

(2) Ha az érintett tagállamok meggyőződtek arról, hogy a javasolt eljárások végrehajthatók, közlik azokat a Bizottsággal, a Bizottság pedig értesíti a többi tagállamot. A Bizottsággal közölt eljárások akkor alkalmazhatók, ha a Bizottság a javaslat kézhezvételének napjától számított két hónapon belül nem értesíti az érintett tagállamokat az eljárások alkalmazásával kapcsolatos semmilyen kifogásról.

591. cikk

(1) A végtermékekbe beépített importáruk arányát akkor kell kiszámítani, ha a kiszabandó behozatali vám megállapításhoz arra szükség van. Nem végezhető ilyen számítás többek között abban az esetben, ha a vám összegének megállapítására kizárólag a Vámkódex 122. cikke alapján kerül sor.

(2) A számítások az 592–594. cikkben meghatározott módszerekkel, illetve bármely más, ugyanilyen eredményre vezető módszerrel végezhetők el.

592. cikk

A mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (végtermékek) kell alkalmazni, ha csak egyféle végterméket állítanak elő az aktív feldolgozási műveletek során. Ebben az esetben a vámtartozást keletkeztető végtermékeknek megfelelő importáru-mennyiség kiszámítása úgy történik, hogy a szóban forgó áruk összmennyiségére egy olyan együtthatót kell alkalmazni, amely a vámtartozást keletkeztető végtermékek mennyisége és a végtermékek összmennyisége közötti aránynak felel meg.

593. cikk

(1) A mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (importáruk) kell alkalmazni, ha az importáruk minden eleme megtalálható minden egyes végtermékben.

Annak eldöntése során, hogy ezt a módszert kell-e alkalmazni, a veszteségeket figyelmen kívül kell hagyni.

Az egyes végtermékek előállításához felhasznált importáru-mennyiség meghatározása úgy történik, hogy az importáruk összmennyiségére sorban alkalmazni kell az egyes végterméktípusokban található adott importáruk mennyisége és a végtermékek összességében található importáruk összmennyisége közötti aránynak megfelelő együtthatót.

A vámtartozást keletkeztető végtermékek mennyiségének megfelelő importáru-mennyiség meghatározása úgy történik, hogy az 592. cikkben leírt módszer alapján kapott együtthatót alkalmazni kell az adott termékek előállításához felhasznált importáruknak az e bekezdés harmadik albekezdése alapján kiszámított mennyiségére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a mennyiségi kulcs szerinti számítási módszert (importáruk) kell alkalmazni azokra a műveletekre is, amelyek során a durumbúzát kuszkusz-lisztté, darává vagy egyéb őrleménnyé dolgozzák fel.

594. cikk

(1) Ha az 592. és 593. cikk nem alkalmazható, minden esetben az értékkulcs szerinti elszámolást kell alkalmazni. Az engedélyes beleegyezésével és egyszerűsítés céljából azonban a vámhatóságok az értékkulcs szerinti elszámolás helyett a mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (importáruk) is alkalmazhatják, ha mindkét módszer hasonló eredményre vezet.

(2) Az egyes végterméktípusok előállításához felhasznált importáru-mennyiség meghatározása során az importáruk összmennyiségére sorban az egyes végtermékeknek a (3) bekezdés alapján meghatározott értéke és a végtermékek összértéke közötti aránynak megfelelő együtthatókat kell alkalmazni.

(3) A Vámkódex 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban az értékkulcs szerinti elszámolás alkalmazásához az egyes végtermékek értéke megegyezik:

- az azonos vagy hasonló áruk legutolsó közösségi értékesítési árával, feltéve, hogy azt nem befolyásolta a vevő és az eladó közötti kapcsolat, vagy ha ez nem ismeretes,

- a Közösségben alkalmazott legutolsó gyártelepi árral, feltéve, hogy azt nem befolyásolta a vevő és az eladó közötti kapcsolat.

Ha az érték az első albekezdés alapján nem határozható meg, azt a felügyeletet ellátó vámhivatal határozza meg bármilyen megfelelő módszer alkalmazásával.

(4) A vámtartozást keletkeztető végtermékek mennyiségének megfelelő importáru-mennyiség meghatározása úgy történik, hogy az 592. cikkben foglalt módszerrel meghatározott együtthatót kell alkalmazni a szóban forgó termékek előállításához felhasznált importáruknak a (2) bekezdés szerint kiszámított mennyiségére.

d) Elszámolási okmány

595. cikk

(1) Az 596. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az engedélyesnek elszámolási okmányt kell benyújtania a felügyeletet ellátó vámhivatalnak.

(2) Az elszámolási okmánynak többek között az alábbi adatokat tartalmaznia:

a) az engedély hivatkozási száma;

b) az egyes importárufajták mennyisége és az eljárás alá vonó vámáru-nyilatkozatokra történő hivatkozás;

c) az importáruk Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja;

d) az importáruk vámértéke és a rájuk alkalmazandó behozatali vámtételek;

e) a megállapított elszámolási kulcs;

f) a végtermékek jellege és mennyisége, valamint meghatározott vámjogi sorsa, az említett termékek vámjogi sorsát meghatározó vámáru-nyilatkozatra történő hivatkozással együtt;

g) a végtermékek értéke, ha az értékkulcs szerinti elszámolást kell alkalmazni az eljárás lezárása céljából;

h) az 580. cikk (3) bekezdése értelmében szabad forgalomba bocsátottnak tekintett importáruk mennyisége után fizetendő behozatali vám összege;

i) a háromszögforgalom rendszere alapján eljárás alá vont importáruk.

(3) Ha egyszerűsített eljárást alkalmaznak az eljárás alá vonás vagy az eljárás lezárása érdekében, a szóban forgó vámáru-nyilatkozatok és okmányok megegyeznek a Vámkódex 76. cikke (3) bekezdésében előírt vámáru-nyilatkozatokkal és okmányokkal. Az elszámolási okmányban fel kell tüntetni az 580. cikk alapján szabad forgalomba bocsátottnak tekintett árumennyiséget is.

596. cikk

(1) Az elszámolási okmányt az adott esetben az 565. cikk szerint kiszámított újrakiviteli határidő lejártát követő harminc napon belül kell benyújtani. Havi vagy negyedéves összesítés alkalmazása esetén az elszámolási okmányt havonta vagy negyedévente kell bemutatni.

(2) A (3) bekezdés és az 597. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, előzetes kivitel alkalmazása esetén az elszámolási okmányt az 561. cikkel összhangban meghatározott határidő lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal maga is kiállíthatja az elszámolási okmányt, de csak az (1) és (2) bekezdésben említett határidőkön belül. Ezt a tényt az engedélyen is fel kell tüntetni.

597. cikk

(1) Az 580. cikk (3) bekezdése alapján – akár végtermékként, akár változatlan állapotú áruként – szabad forgalomba bocsátottnak tekintendő importárukra vonatkozó behozatali vámot legkésőbb az elszámolási okmány benyújtásakor meg kell fizetni, amely adott esetben egy összesítő vámáru-nyilatkozaton is alapulhat.

(2) Ha az importárukra vonatkozó terhek egyéb elemeinek azonosítása is szükséges a behozatali vámok összegének meghatározásához, az elszámolási okmányban ezeket és – szükség esetén – a végtermékbe beépített importáruknak az 592–594. cikk szerint megállapított arányát is fel kell tüntetni.

(3) Az engedélyes köteles a felügyeletet ellátó vámhivatal rendelkezésére bocsátani az 580. cikk (3) bekezdése alapján szabad forgalomba bocsátottnak tekintendő árukkal kapcsolatos minden olyan okmányt, amelynek a bemutatása az áruk szabad forgalomba bocsátására irányadó rendelkezések helyes alkalmazásához szükséges.

(4) A felügyeletet ellátó vámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy:

(a) az 595. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási okmány számítógépen vagy a szóban forgó vámhivatal által meghatározott bármely egyéb formában készüljön;

(b) az elszámolási okmány az árukat eljárás alá vonó vámáru-nyilatkozaton készüljön.

598. cikk

A felügyeletet ellátó vámhivatal a végrehajtott ellenőrzés alapján az elszámolási okmányt észrevételekkel látja el, szükség esetén értesíti a vizsgálat eredményéről az engedélyest, és az elszámolási okmányt, valamint a csatolt okmányokat az elszámolási okmány kiállítása évének végétől számított három naptári évig megőrzi. Az adott vámhivatalnak azonban jogában áll úgy dönteni, hogy az elszámolási okmánnyal kapcsolatos okmányokat az engedélyes őrizze meg. Az adott okmányokat ebben az esetben is ugyanaddig az időpontig kell megőrizni.

599. cikk

(1) Ha az importárukat egyetlen engedély alapján, de több vámáru-nyilatkozattal vonták a vámeljárás alá, a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk, melyeknek vámjogi sorsát meghatározták, úgy tekintendők, mintha a legkorábbi vámáru-nyilatkozat alapján az eljárás alá vont importárukból előállított termékek vagy áruk lennének.

(2) Ha az engedélyes be tudja mutatni azokat az importárukat, amelyekből az (1) bekezdésben említett végtermékeket, illetve változatlan állapotú árukat előállították, az (1) bekezdés nem alkalmazható.

3. alszakasz

Háromszögforgalom

600. cikk

Az 556. cikkben említett vámhatóság a háromszögforgalmat csak az előzetes kivitel keretében engedélyezheti.

601. cikk

(1) A háromszögforgalomhoz az INF 5. adatlapot kell alkalmazni.

(2) Az INF 5. adatlapot a 81. mellékletben található mintának és rendelkezéseknek megfelelő formanyomtatványon kell kiállítani egy eredeti és három másolati példányban, amelyeket együtt kell bemutatni a kiviteli alakiságokat végző vámhivatalnak .

Az INF 5. adatlapot a kivitt végtermékek mennyiségének megfelelő importáru-mennyiség tekintetében kell kitölteni. Ha az árukat egymást követő részszállítmányokban tervezik behozni, egynél több INF 5. adatlap is kiállítható.

(3) Az INF 5. adatlap eltulajdonítása, elvesztése, illetve megsemmisülése esetén az importőr kérheti az adatlapot záradékkal ellátó vámhivataltól másodlat kibocsátását. Az említett vámhivatal teljesíti a kérelmet, amennyiben bizonyítható, hogy még nem vonták eljárás alá azokat az importárukat, amelyekre a másodlatot kérték.

Az így kiállított eredeti és másolati INF 5. adatlapokon szerepelnie kell az alábbi bejegyzések egyikének:

- DUPLICADO,

- DUPLIKAT,

- DUPLIKAT,

- ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ,

- DUPLICATE,

- DUPLICATA,

- DUPLICATO,

- DUPLICAAT,

- SEGUNDA VIA.

602. cikk

(1) Ha a végtermékekre vonatkozó kiviteli nyilatkozatot a kiviteli alakiságokat végző vámhivatalhoz nyújtják be, a 601. cikk (2) bekezdése alapján kiállított INF 5. adatlapot kell bemutatni.

(2) Ha a végtermékek a Közösség vámterületét azon a vámhivatalon keresztül hagyják el, ahol a kiviteli nyilatkozatot elfogadták, az adott vámhivatal záradékkal látja el az INF 5. adatlap 9. és 10. rovatát, megőrzi az 1. sz. másolati példányt, és az eredetit a többi másolati példánnyal együtt visszajuttatja a nyilatkozattevő személynek.

Ha ez a vámhivatal nem azonos a felügyeletet ellátó vámhivatallal, az 1. sz. másolati példányt záradékolnia kell, és el kell küldenie a felügyeletet ellátó vámhivatalnak.

(3) Ha a végtermékek a Közösség területét olyan vámhivatalon keresztül hagyják el, amely nem azonos azzal a vámhivatallal, amelyik a kiviteli nyilatkozatot elfogadta, ezek a termékek a Közösség vámterületéről a közösségi külső árutovábbítási eljárás alapján vihetők ki.

Az árutovábbítási okmányon az árumegnevezésre fenntartott rovatnak tartalmaznia kell a 610. cikk (1) bekezdésében említett megnevezések egyikét és az EX-IM betűket.

Az ebben a bekezdésben foglalt esetekben a kiviteli nyilatkozatot elfogadó vámhivatalnak a 9. rovatot a T1 okmány adatainak bejegyzésével és a T1 jelölés feltüntetésével kell kitöltenie. A kiléptető vámhivatal kitölti a 10. rovatot, és elküldi az 1. számú másolati példányt a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, az eredeti példányt és a többi másolatot pedig visszajuttatja a nyilatkozatot tevő személynek.

(4) A (3) bekezdésben említett végtermékek esetében nem határozható meg más vámjogi sors, mint a közvetlenül harmadik országba irányuló kivitel.

603. cikk

Az importáru eljárás alá vonását az eredetileg meghatározottól eltérő vámhivatalnál is elvégezhetik, ha a változást a felügyeletet ellátó vámhivatal vagy az a vámhivatal engedélyezi, amelynél a beléptető alakiságokat elvégzik. Az utóbbi esetben a fenti vámhivatal értesíti a változásról a felügyeletet ellátó vámhivatalt.

604. cikk

(1) Az importárut eljárás alá vonó vámáru-nyilatkozathoz csatolni kell az INF 5. adatlap eredeti, illetve 2. és 3. számú másolati példányát.

(2) Az a vámhivatal, ahová az eljárás alá vonásról szóló vámáru-nyilatkozatot benyújtják, az INF 5. adatlap eredeti, illetve 2. és 3. számú másolati példányára rávezeti az eljárás alá vont áruk mennyiségét és a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontját. A 3. számú másolati példányt haladéktalanul továbbítani kell a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz, a 2. számú másolati példányt meg kell őrizni vámhivatalnál, az eredeti példányt pedig vissza kell juttatni a nyilatkozattevőnek.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal – amint a 3. számú másolati példányt megkapta – késedelem nélkül értesíti az engedélyest az eljárás alá vont importáruk mennyiségéről, valamint az eljárás alá vonás időpontjáról.

605. cikk

Ha az eljárást megindító vámhivatal és a kiviteli alakiságokat elvégző vámhivatal ugyanabban a tagállamban található, a vámhatóságok más eljárást is előírhatnak.

4. alszakasz

Különleges kereskedelempolitikai intézkedések

606. cikk

Ha az engedélykérelem a 607. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartozó árukra vonatkozik, a kérelem benyújtásakor nem szükséges semmilyen engedélyt, felhatalmazást vagy egyéb hasonló okmányt bemutatni.

607. cikk

(1) Ha a közösségi jogszabályok különleges kereskedelempolitikai intézkedéseket írnak elő:

a) az áru szabad forgalomba bocsátására, az adott intézkedések nem alkalmazhatók sem az áruknak az aktív feldolgozási eljárás alá vonása esetén, sem arra az időtartamra, ameddig az áruk a fenti eljárás alatt állnak;

b) a Közösség vámterületére behozott árukra, az adott intézkedések akkor alkalmazandók, ha az importárukat aktív feldolgozási eljárás alá vonják.

(2) A nem közösségi áruk – még ha azokra nem is vonatkoznak behozatali vámok – felfüggesztő eljárás keretében aktív feldolgozási eljárás alá vonhatók:

a) az áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések mellőzése céljából;

b) a változatlan állapotú áruk vagy a végtermékek kivitelére vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések mellőzése céljából, a Közösségből származó termékek kivitelére vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések sérelme nélkül.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának vagy a (2) bekezdésnek az alkalmazása esetén az eljárás alá vonáskor nem szükséges semmilyen engedélyt, felhatalmazást vagy egyéb ezzel kapcsolatos okmányt bemutatni.

608. cikk

A Közösségből származó áruk kivitelére vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések sérelme nélkül, az alkalmazandó előírások szerint az aktív feldolgozási eljárás alá vont, nem közösségi áruk újrakivitele nem jelenti azt, hogy a változatlan állapotú áruk vagy végtermékek kivitelére vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedéseket kell alkalmazni.

609. cikk

(1) Az importáruk változatlan állapotú árukként vagy a 79. mellékletben felsorolt melléktermékektől eltérő végtermékekként történő szabad forgalomba bocsátásakor a vámhatóság köteles alkalmazni valamennyi, a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának idején hatályban lévő, importárukra vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedést.

(2) Ha a szabad forgalomba bocsátást nem abban a tagállamban kérelmezik, ahol az importárukat aktív feldolgozási eljárás alá vonták, minden olyan kereskedelempolitikai intézkedést alkalmazni kell, amely a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában abban a tagállamban hatályban volt, amelyben az árukat az eljárás alá vonták.

5. alszakasz

Igazgatási együttműködés

610. cikk

(1) Ha a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat vámszabad területre vagy vámszabad raktárba tárolják be, vagy valamelyik felfüggesztő eljárás alá vonják, s ezáltal lehetővé válik az aktív feldolgozási eljárás lezárása, az adott vámjogi sors meghatározásához szükséges okmányon vagy – egyszerűsített eljárás igénybevétele esetén – a felhasznált kereskedelmi okmányon vagy nyilvántartásban az áru leírására fenntartott rovatnak a szóban forgó eljáráshoz szükséges adatokon kívül az alábbi bejegyzések valamelyikét is tartalmaznia kell:

- Mercancías PA/S,

- A. F./S-varer,

- A. V./S-Waren,

- Εμπορεύματα ET/A,

- I. P./S. goods,

- Marchandises PA/S,

- Merci PA/S,

- AV/S-goederen,

- Mercadorias AA/S.

(2) Ha a felfüggesztő eljárás keretében aktív feldolgozási eljárás alá vont áruk olyan különleges kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek az áruk – akár végtermékként, akár változatlan állapotú áruként – történő vámeljárás alá vonása, illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása időpontjában továbbra is hatályban maradnak, az (1) bekezdésben említett bejegyzést az alábbiak egyikével kell kiegészíteni:

- Politica comercial,

- Handelspolitik,

- Handelspolitik,

- Εμπορική πολιτική,

- Commercial policy,

- Politique commerciale,

- Politica commerciale,

- Handelspolitiek,

- Política comercial.

(3) Az eljárást lezáró vámhivatalnak meg kell győződnie arról, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett megjelöléseket rávezették-e minden olyan okmányra, amelyet a fenti bekezdésekben említett okmányok pótlására vagy lezárására bocsátottak ki.

611. cikk

(1) Az INF 1. adatlapként megjelölt adatlap egy eredeti és két másolati példányból áll, amelyeket a 82. mellékletben foglalt mintának és rendelkezéseknek megfelelő formanyomtatványon kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett INF 1. adatlapot kell alkalmazni:

a) a Vámkódex 88. cikkében említett biztosíték összegének megállapításához;

b) ha a végtermékeket vagy változatlan állapotú árukat az eljárást lezáró vámhivataltól eltérő vámhivatalnál bocsátják szabad forgalomba.

612. cikk

Ha az INF 1. adatlapot a 611. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célra alkalmazzák, a 2. rovatot megfelelő bejegyzéssel kell ellátni.

613. cikk

(1) A 611. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában, ha változatlan állapotban lévő áruk vagy végtermékek egészének vagy egy részének a szabad forgalomba bocsátására vonatkozó kérelmet nyújtanak be, a vámáru-nyilatkozat elfogadásáért felelős vámhatóságnak az általa záradékolt INF 1. adatlap felhasználásával az alábbi adatokat kell megkérnie a felügyeletet ellátó vámhivataltól:

- a 9. a) rovatban a Vámkódex 121. cikke vagy 128. cikkének (4) bekezdése alapján kiszabandó behozatali vámok összegét,

- a 9. b) rovatban az 589. cikk alapján kiszabandó kiegyenlítő kamat összegét,

- a szabad forgalomba bocsátott végtermékek előállítása során felhasznált importáruk mennyiségét, KN-kódját és származását.

A behozatali vámok összegének tükröznie kell az alábbi összegek között fennálló különbségeket is:

- a Vámkódex 121. cikkének alkalmazásával meghatározott behozatali vám összege, illetve a visszafizetett vagy elengedett behozatali vám összege, valamint

- a már nyilvántartásba vett, illetve visszafizetendő vagy elengedésre kerülő behozatali vám összege.

(2) Ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat a 610. cikk (2) bekezdésében említett termékekre vagy árukra vonatkozik, és a kereskedelempolitikai intézkedéseket alkalmazni kell abban a tagállamban, amelyben az aktív feldolgozási eljárást engedélyezték, az adott vámáru-nyilatkozat elfogadásáért felelős vámhatóságnak az általa záradékolt INF 1. adatlap felhasználásával tájékoztatást kell kérnie a felügyeletet ellátó vámhivataltól arra vonatkozóan, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont árukra a hatályos kereskedelempolitikai intézkedéseket valóban alkalmazták-e.

(3) Az INF 1. adatlap eredeti és egy másolati példányát meg kell küldeni a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, egy másolati példányt pedig az adatlapot záradékoló vámhatóságnál kell megőrizni.

(4) Ha az INF 1. adatlapot kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazására használják fel, az adatlapot átvevő, felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelemről értesíti az engedélyest.

(5) Az a felügyeletet ellátó vámhivatal, amely számára az INF 1. adatlapot megküldték, közli az adatlap 8., 9. és 10. rovatában kért adatokat, záradékkal látja el az adatlapot, megtartja a másolati példányt, és visszaküldi az eredetit. A vámhivatal nem köteles azonban megadni ezeket az adatokat annak az időszaknak a lejárta után, amely alatt az iratokat meg kell őriznie.

(6) Az INF 1. adatlapon feltüntetett termékek – kizárólag az (1) bekezdésben említett összeg kiszámítása céljából – a 2. rovat záradékkal való ellátásának napjával tekintendők szabad forgalomba bocsátottnak.

614. cikk

Szabad forgalomba bocsátás kérelmezése esetén – ha a 612. cikk értelmében már kiállították az INF 1. adatlapot – ugyanaz az adatlap használható, feltéve, hogy tartalmazza az alábbi adatokat:

- a 9. a) rovatban az importáruk után a Vámkódex 121. cikkének (1) bekezdése vagy 128. cikkének (4) bekezdése alapján fizetendő behozatali vámok összegét, valamint

- a 11. rovatban azt a dátumot, amikor az érintett importárukat először vonták aktív feldolgozási eljárás alá.

Ilyen adatok hiányában új INF 1. adatlapot kell záradékkal ellátni a 613. cikkel összhangban.

615. cikk

(1) Az engedélyes akkor kérheti az INF 1. adatlap záradékolását, ha a végtermékeket vagy árukat egy második engedélyeshez vagy egy második engedélyezett feldolgozó telepére szállítják át.

(2) Ebben az esetben a 614. cikkben említett bejegyzésekről a felügyeletet ellátó vámhivatal köteles gondoskodni.

6. alszakasz

Áruk átszállítása

616. cikk

(1) A 617–623. cikk sérelme nélkül, ha a termékeket vagy árukat a Közösség vámterületén belül – akár az engedély átruházása, akár egyetlen egységes engedély alapján – másik helyre szállítják, az érintett termékeket vagy árukat a külső árutovábbításra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell szállítani.

(2) A közösségi külső árutovábbítási okmányon vagy a külső árutovábbítási okmányként kezelt okmányon szerepelnie kell a 610. cikkben említett bejegyzésnek.

(3) Amennyiben az ilyen átszállítási eljárások alkalmazását engedélyezik, ezeket az engedélyben fel kell tüntetni. Ezek az eljárások a közösségi külső árutovábbítási eljárásban történő árutovábbítási eljárások helyébe lépnek. A termékeknek vagy áruknak az egyik engedélyestől egy másik engedélyeshez történő átszállítása esetén mindkét engedélyben meg kell határozni az átszállítási eljárásokat.

A szóban forgó eljárások igénybevételére vonatkozó engedély csak akkor adható ki, ha az engedélyes az 566. cikk (3) bekezdése szerinti aktív feldolgozási nyilvántartást vezet vagy vezetett.

a) Az egyazon engedély alkalmazásával végzett áru- vagy termékátszállításra vonatkozó rendelkezések

617. cikk

A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy a végtermékeket vagy változatlan állapotú árukat vámalakiságok alkalmazása és az aktív feldolgozási eljárás befejezése nélkül, az egyik feldolgozó telephelyéről egy másik feldolgozó telephelyére továbbfeldolgozás céljából átszállítsák azzal a feltétellel, hogy az átszállítás bekerül az aktív feldolgozási nyilvántartásba.

618. cikk

Az aktív feldolgozás engedélyese továbbra is felelős az átszállított termékekért vagy árukért.

b) Az egyik engedélyestől egy másik engedélyeshez történő áru- vagy termékátszállításra vonatkozó rendelkezések

619. cikk

A vámhatóságok engedélyezik a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk átszállítását az egyik engedélyestől a másik engedélyeshez, feltéve, hogy a művelet rögzítésre kerül az első engedélyes aktív feldolgozási nyilvántartásában a 83. mellékletben foglalt eljárással összhangban.

620. cikk

(1) Az átszállított termékekért vagy árukért való felelősség akkor száll át a másik engedélyesre, amikor az adott árukat, illetve termékeket az átveszi, és aktív feldolgozási nyilvántartásába felveszi.

(2) Az aktív feldolgozási nyilvántartásba történő felvétel azt eredményezi, hogy az adott áruk vagy termékek a másik engedélyes nevében ismét eljárás alá kerülnek.

c) Általános rendelkezések

621. cikk

(1) A vámhatóság – amennyiben ez a műveletek megfelelő lebonyolítását nem befolyásolja – az általa megállapított feltételek mellett engedélyezi:

a) az importáruk vámalakiságok nélküli szállítását az eljárást megindító vámhivataltól a feldolgozó telephelyéig, valamint a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk szállítását a gazdálkodó telephelyéről az eljárást lezáró vámhivatalig;

b) a 83. mellékletben említett nyomtatványok előzetes hitelesítését vagy a 83. mellékletben említett nyomtatványoknak a feldolgozó által történő kitöltését, amelyeket a feldolgozó a vámhatóság által jóváhagyott különleges fémbélyegzővel köteles lepecsételni;

c) a vámalakiságok számítógépes rendszerrel történő elvégzését, amennyiben az adott rendszer biztosítja e fejezet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén az eljárást megindító vámhivatal tájékoztatja a felügyeletet ellátó vámhivatalt az importáruk eljárás alá vonásáról, az eljárást lezáró vámhivatal pedig a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk kiviteléről. A tájékoztatás a vámáru-nyilatkozatnak az erre a célra készült külön másolatainak és a kísérő okmányoknak a megküldésével történik.

622. cikk

Az engedélyes felelős azért, hogy a vámhatóságot előzetesen értesítse a vámhatóság által meghatározott formában és módon végrehajtandó átszállításról.

623. cikk

(1) Az ebben az alszakaszban említett átszállítási eljárások alkalmazása esetén az elszámolási okmány bemutatásakor alkalmazni lehet az 580. cikkben említett, szabad forgalomba bocsátottnak tekintett árukra vonatkozó rendelkezéseket, feltéve, hogy a szabad forgalomba bocsátásról szóló más közösségi rendelkezések ezt nem zárják ki.

(2) A felügyeletet ellátó vámhivatal köteles tájékoztatni az eljárást megindító vámhivatalt vagy vámhivatalokat a lezárt eljárásokról, és köteles megadni az általa elfogadott, eljárást megindító vámáru-nyilatkozatok hivatkozási adatait.

6. szakasz

A vám-visszatérítési eljárásra vonatkozó rendelkezések

1. alszakasz

Szabad forgalomba bocsátás vám-visszatérítési eljárás keretében

624. cikk

A vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátás céljából megállapított eljárásokat kell alkalmazni az importárukra, beleértve azokat az importárukat is, amelyekre az előzetes kivitel nélküli egyenértékű árukkal történő helyettesítés vonatkozik (szabad forgalomba bocsátás behozatali vámok alkalmazása nélkül).

a) Rendes eljárás

625. cikk

(1) Az 568. cikk alkalmazását kivéve, a vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot az engedélyben meghatározott eljárást megindító vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) Az 568. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot a megfelelően felhatalmazott vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

626. cikk

(1) A 625. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot a 198–252. cikkel összhangban kell benyújtani.

(2) Az 575. cikk (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

b) Egyszerűsített eljárások

627. cikk

(1) A vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó, a Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 275. és 276. cikkel összhangban kell alkalmazni.

(2) Az 576. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A Vámkódex 76. cikkének (2) bekezdésében említett kiegészítő vámáru-nyilatkozatot a megállapított határidőn belül, de legkésőbb a visszafizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kell benyújtani.

2. alszakasz

A vám visszafizetése vagy elengedése

628. cikk

Az 577. cikk (2) bekezdésében említett eseteket a végtermékek Közösségből történő kivitelével azonosnak kell tekinteni.

629. cikk

A végtermékek a Vámkódex 128. cikkében említett valamely vámjogi sorsának rendezéséhez szükséges vámáru-nyilatkozatnak vagy kérelemnek tartalmaznia kell a visszafizetési igény alátámasztásához szükséges összes adatot.

630. cikk

Az egyszerűsített eljárások igénybevételének sérelme nélkül, minden végterméket, amelyet valamely vámjogi sorsra kívánnak rendelni, be kell mutatni az eljárást lezáró vámhivatalnak, és azon az általánosan alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban el kell végezni az adott vámjogi sors szerint meghatározott vámalakiságokat.

631. cikk

(1) Az 568. cikk alkalmazását kivéve, a végtermékeknek a Vámkódex 128. cikkében említett valamely vámjogi sorsra rendelésére irányuló vámáru-nyilatkozatot az engedélyben meghatározott eljárást lezáró vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) Az 568. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az engedélyt kibocsátó vámhivatalhoz kell benyújtani.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban engedélyezheti, hogy az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az (1) és (2) bekezdésben említett vámhivataltól eltérő vámhivatalhoz nyújtsák be.

632. cikk

(1) A 631. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot az adott vámjogi sors szerint megállapított rendelkezésekkel összhangban kell benyújtani.

(2) Az 583. cikk (2) és (3) bekezdéseit alkalmazni kell.

633. cikk

Az aktív feldolgozási eljárás lezárására előírt, a Vámkódex 76. cikke szerinti egyszerűsített eljárásokat a 278. cikkel összhangban kell alkalmazni.

634. cikk

(1) A végtermékekbe beépített importáruk részarányát akkor kell meghatározni, amikor arra a visszafizetésre vagy elengedésre kerülő behozatali vámok meghatározásához szükség van. Nem kell ilyen számítást végezni, ha minden végtermékre a Vámkódex 128. cikkében említett valamely vámjogi sorsot határozzák meg.

(2) A számítást a 635–637. cikkben említett módszerekkel összhangban vagy ugyanolyan eredménnyel járó módszerrel kell végezni.

635. cikk

A mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (végtermékek) akkor kell alkalmazni, ha csak egyféle végterméket állítanak elő az aktív feldolgozási műveletek során. Ebben az esetben a visszafizetés vagy elengedés igénybevételére jogosító végtermékeknek megfelelő importáru-mennyiség kiszámítása úgy történik, hogy a szóban forgó áruk összmennyiségére egy olyan együtthatót kell alkalmazni, amely a visszafizetésre vagy elengedésre jogosító végtermékek mennyisége és a végtermékek összmennyisége közötti aránynak felel meg.

636. cikk

A mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (importáruk) kell alkalmazni, ha a szabad forgalomba hozott áruk minden eleme megtalálható minden egyes végtermékben.

A veszteségeket figyelmen kívül kell hagyni annak eldöntésekor, hogy ezt a módszert kell-e alkalmazni.

A vám-visszatérítési eljárás keretében az egyes végtermékek előállításához felhasznált importáru-mennyiség meghatározása úgy történik, hogy az importáruk összmennyiségére sorban alkalmazni kell az egyes végterméktípusokban található adott importáruk mennyisége és a végtermékek összességében található importáruk összmennyisége közötti aránynak megfelelő együtthatót.

A vám-visszatérítési eljárás keretében a visszatérítés vagy elengedés igénybevételére jogosító végtermékek mennyiségének megfelelő importáru-mennyiség meghatározása úgy történik, hogy a 635. cikkben leírt módszer szerint kapott együtthatót alkalmazni kell az adott termékek előállításához felhasznált importáruknak a harmadik bekezdés alapján kiszámított mennyiségére.

637. cikk

(1) Ha a 635. és 636. cikk nem alkalmazható, az értékkulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni. Az engedélyes beleegyezésével az egyszerűsítés érdekében azonban a vámhatóságok az értékkulcs szerinti számítási módszer helyett a mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (importáruk) is alkalmazhatják, ha mindkét módszer hasonló eredményre vezet.

(2) Az egyes végterméktípusok előállításához felhasznált importáru-mennyiség meghatározása során az importáruk összmennyiségére sorban az egyes végtermékeknek a (3) bekezdés alapján kiszámított összehasonlító értéke közötti aránynak megfelelő együtthatókat kell alkalmazni.

(3) Az 594. cikk (3) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A visszatérítés vagy elengedés igénybevételére jogosító végtermékek mennyiségének megfelelő importáru-mennyiség meghatározása úgy történik, hogy a 635. cikkben jelzett módszer alapján kapott együtthatót kell alkalmazni a szóban forgó termékek előállításához felhasznált importáruknak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított mennyiségére.

638. cikk

(1) A behozatali vám visszafizetése vagy elengedése attól függ, hogy az engedélyes benyújtott-e erre vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: visszafizetési kérelem/AF) a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. A kérelmet két példányban kell benyújtani.

(2) Ha az engedély kibocsátására az 556. cikk (2) bekezdése alapján került sor, a (4) bekezdésre is tekintettel a visszafizetési kérelem/AF csak az engedélyt kiadó tagállamban lévő felügyeletet ellátó vámhivatalhoz nyújtható be.

(3) Az 557. cikk alkalmazása esetén visszafizetést csak egyetlen engedélyes kérhet.

(4) Meghatározott esetekben az érintett személyek írásbeli kérelmére, amennyiben két vagy több, az eljárásban érintett tagállam kész engedélyezni, hogy a visszafizetési kérelem/AF a (2) bekezdésben meghatározott tagállamtól eltérő tagállamban lévő vámhatósághoz kerüljön benyújtásra, a fenti tagállamoknak először tájékoztatniuk kell a Bizottságot a kérelmekről azon eljárások tervezetével együtt, amelyeket annak biztosítása érdekében terveztek, hogy a 640. cikkben említett kérelmet megfelelően állítsák ki. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot. A Bizottság által közölt eljárások alkalmazhatók, kivéve, ha a tervezet kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság közli kifogását az érintett tagállamokkal az alkalmazással kapcsolatban.

639. cikk

(1) A Vámkódex 128. cikkének (3) bekezdésében említett, a visszafizetési kérelem/AF benyújtására megállapított határidő legfeljebb hat hónap lehet attól az időponttól számítva, amikor a végtermékeknek a Vámkódex 128. cikkének (1) bekezdésében említett vámjogi sorsát meghatározták.

(2) Ha különleges körülmények indokolják, a vámhatóság az (1) bekezdésben előírt határidőt annak lejárta után is meghosszabbíthatja.

640. cikk

(1) A visszafizetési kérelemnek/AF többek között az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az engedélyre történő hivatkozás;

b) minden olyan importárutípus mennyisége, amelyre vonatkozóan a vám visszafizetését vagy elengedését kérik;

c) az importáruk KN-kódja;

d) az importáruk vámértéke és a vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában a vámhatóság által meghatározott behozatali vám mértéke;

e) a behozott áruknak a vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátásának időpontja;

f) hivatkozás azokra a vámáru-nyilatkozatokra, amelyek alapján az importárukat a vám-visszatérítési eljárás keretében szabad forgalomba bocsátották;

g) a végtermékek típusa és mennyisége, valamint tervezett vámjogi sorsa;

h) a végtermékek értéke, ha az eljárás lezárásánál az értékkulcs szerinti elszámolást alkalmazzák;

i) a rögzített elszámolási kulcs;

j) hivatkozás azokra a vámáru-nyilatkozatokra, amelyek alapján a végtermékeket a Vámkódex 128. cikke szerinti vámjogi sorsra bejelentették;

k) a visszafizetésre vagy elengedésre kerülő behozatali vám és beszedett kiegyenlítő kamat összege, figyelembe véve többek között az egyéb végtermékek behozatali vámját.

(2) Ha a vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges alakiságokra és kivitelre vonatkozóan egyszerűsített eljárásokat alkalmaztak, a Vámkódex 76. cikkének (3) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozatokat és okmányokat kell alkalmazni.

641. cikk

(1) Ha a felügyeletet ellátó vámhivatal úgy dönt, hogy a 640. cikk (1) bekezdésének f) és j) pontjában említett vámáru-nyilatkozatokat, valamint az adott vámhivatal által meghatározott egyéb okmányokat az engedélyesnek kell megőrizni, az adott vámáru-nyilatkozatokat és okmányokat a vámhivatal rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A 646. cikk alkalmazása esetén azonban a kérelemhez csatolni kell az INF 7. adatlapok záradékolt eredeti példányait is.

642. cikk

(1) A felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezheti, hogy a 640. cikk (1) bekezdésében említett egyes adatokat ne tüntessék fel, ha ezek nem befolyásolják a visszafizetésre vagy elengedésre kerülő összeg kiszámítását.

(2) A felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezheti a 640. cikk (1) bekezdésében említett visszafizetési kérelem/AF számítógépes vagy az adott vámhivatal előírásai szerinti egyéb formában történő kiállítását.

643. cikk

A felügyeletet ellátó vámhivatal az elvégzett ellenőrzés eredményét rávezeti a visszafizetési kérelemre/AF, és értesíti az engedélyest az ellenőrzés eredményéről; a felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelmet és a csatolt okmányokat a kérelemről hozott határozat évének végétől számított legalább három naptári évig megőrzi.

A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban határozhat úgy is, hogy a kérelemre vonatkozó okmányokat az engedélyesnek kell megőriznie. Ebben az esetben az adott okmányokat ugyanennyi ideig kell megőrizni.

3. alszakasz

Igazgatási együttműködés

644. cikk

(1) Ha a vám-visszatérítési eljárás keretében a végtermékekre a Vámkódex 128. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett valamely vámjogi sorsot határozták meg, lehetővé téve ezáltal a visszafizetést, az eljáráshoz, illetve a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban alkalmazott okmányon az áruk leírására fenntartott rovatnak az alábbi bejegyzések egyikét kell tartalmaznia:

- Mercancías PA/S,

- A. F./S-varer,

- A. V./S-Waren,

- Εμπορεύματα ET/A,

- I. P./S. goods,

- Marchandises PA/S,

- Merci PA/S,

- AV/S-goederen,

- Mercadorias AA/S.

(2) Az eljárást lezáró vámhivatalnak meg kell győződnie arról, hogy az (1) bekezdésben említett bejegyzéseket az (1) bekezdésben említett okmányok pótlása vagy lezárása érdekében kibocsátott minden okmányra rávezették-e.

645. cikk

Ha a vám-visszatérítési eljárás keretében történő aktív feldolgozás során előállított végtermékeket egy ugyanabban vagy másik tagállamban lévő másik, felügyeletet ellátó vámhivatalhoz közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítják át, ami visszafizetés iránti kérelem benyújtásának alapjául szolgálhat, és a fenti termékek új aktív feldolgozási kérelem tárgyát képezik, az új engedély kiadásáért felelős, megfelelően felhatalmazott vámhatóság – akár a felfüggesztő eljárás, akár a vám-visszatérítési eljárás keretében – a 611. cikkben említett INF 1. adatlapot köteles használni a kiszabandó behozatali vám vagy fizetendő vámtartozás összegének meghatározásához.

646. cikk

(1) Az INF 7. adatlapként ismert adatlap a 84. mellékletben szereplő mintának és az ott megállapított rendelkezéseknek megfelelően kiállított egy eredeti és egy másolati példányból áll.

(2) Az (1) bekezdésben említett INF 7. adatlapot kell alkalmazni, ha a vám-visszatérítési eljárás keretében történő feldolgozási művelet során előállított végtermékeket a visszafizetési kérelem benyújtása nélkül ahhoz a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz szállítják át, amely nem azonos azzal, ahol a szabad forgalomba bocsátás megtörtént, és az adott végtermékekre itt – akár változatlan állapotban, akár megfelelően engedélyezett továbbfeldolgozás után – a Vámkódex 128. cikkének (1) bekezdésével összhangban visszafizetést vagy elengedést lehetővé tevő vámjogi sorsot határoznak meg. Az a vámhivatal, ahol az adott vámjogi sors meghatározása megtörtént, szükség esetén az érintett személy kívánságára kiadja az INF 7. adatlapot.

647. cikk

(1) Az adatlapot az érintett személynek a kért vámjogi sors meghatározásához szükséges vámáru-nyilatkozattal egyidejűleg kell benyújtania.

(2) Az a vámhivatal, amelyhez az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot benyújtották, záradékkal látja el az INF 7. adatlapot, visszaküldi az eredeti és egy másolati példányt az engedélyesnek, a másik másolatot pedig megőrzi.

7. szakasz

Információcsere a Bizottsággal

648. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a) minden olyan engedély esetén, ahol a naptári évre és feldolgozóra eső importáru értéke meghaladja az 552. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában megállapított határértéket, a 85. mellékletben megjelölt adatokról; ezeket az adatokat nem kell közölni akkor, ha az aktív feldolgozási engedélyt az alábbi kódokkal jelölt egy vagy több gazdasági feltétel alapján bocsátották ki: 6106, 6107, 6201, 6202, 6301, 6302, 6303, 7004 vagy 7005.

Az 560. cikk (2) bekezdésében említett termékek tekintetében azonban, az adatokat minden megadott engedély tekintetében közölni kell a termékek értékétől vagy a gazdasági feltételek hivatkozási kódjától függetlenül;

b) a 86. mellékletben említett adatokról minden olyan engedélykérelemre vonatkozóan, amelyet azért utasítottak vissza, mert a gazdasági feltételeket nem tekintik teljesültnek;

c) olyan esetek adatairól, amelyeknél azért nem alkalmazták az 567. cikkben említett átalány-elszámolásikulcsot, mert bár az aktív feldolgozási eljárás a 77. melléklet 1. oszlopában felsorolt importárukra vonatkozik, az előállított végtermékek nem azonosak a 3. és 4. oszlopban az azonos gyártási szakaszban említett végtermékekkel.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatokat az esetnek megfelelően az engedély kiállításának vagy a kérelem elutasításának hónapját követő hónapban kell közölni. A Bizottság ezekről az adatokról tájékoztatja a többi tagállamot, a bizottság pedig a szükségesnek ítélt esetekben megvizsgálja azokat.

649. cikk

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal:

a) azoknak a vámhatóságoknak a jegyzékét, ahová az engedélykérelmet – az 568. cikk alapján benyújtandó kérelmek kivételével – be kell nyújtani;

b) azoknak a vámhivataloknak a jegyzékét, amelyek az 568. cikk értelmében felhatalmazást kaptak arra, hogy a felfüggesztő eljárás keretében történő eljárás alá vonásra vagy a vám-visszatérítési eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatokat elfogadják.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt két hónappal, a későbbiekben pedig azon hónapot követő hónap során kell közölni, amelyben a tagállam megváltoztatja a vámhivatalok illetékességét.

(3) A Bizottság a kereskedők érdekében ezeket az adatokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában teszi közzé.

4. FEJEZET

Vámfelügyelet melletti feldolgozás

1. szakasz

Általános rendelkezések

650. cikk

A Vámkódex 131. cikkével összhangban a vámfelügyelet melletti feldolgozás a 87. mellékletben szereplő lista 1. oszlopában található azon áruknál alkalmazható, amelyeknek a 2. oszlopban említett feldolgozáson kell átesniük.

1. alszakasz

Engedélyezés – rendes eljárás

651. cikk

(1) A kérelmet a 497. cikkel összhangban, a 67/C. mellékletben szereplő minta szerint kell kiállítani, és annak a személynek kell benyújtania, akinek a Vámkódex 86., 132. és 133. cikke alapján az engedély megadható.

(2) a) A kérelmet azon tagállam illetékes vámhatóságához kell benyújtani, ahol a feldolgozási műveletet elvégzik.

b) Ha a feldolgozási műveleteket várhatóan a kérelmező által vagy a kérelmező nevében több különböző tagállamban végzik el, egyetlen engedélyre vonatkozó kérelem is benyújtható.

Ebben az esetben a kérelmet, amelynek tartalmaznia kell a műveletek sorrendjére vonatkozó adatokat és a műveletek pontos helyszíneit, annak a tagállamnak a vámhatóságához kell benyújtani, ahol az első művelet történik.

652. cikk

(1) A 656. cikk sérelme nélkül, az engedélyt az a hatóság adja ki, amelyhez a kérelmet a 651. cikk (2) bekezdése alapján benyújtották, és azt az 500. cikk alapján, a 68/C. mellékletben szereplő mintával összhangban kell kiállítani.

(2) A 651. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetén az engedély nem adható meg azon tagállam illetékes vámhatóságainak egyetértése nélkül, amelyben a kérelemben megjelölt helyszínek találhatók. Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a) az a vámhatóság, ahová a kérelmet benyújtották, miután meggyőződött arról, hogy a tervezett művelet tekintetében a gazdasági feltételek teljesültnek tekinthetők, a kérelmet és az engedély tervezetét közli a többi érintett tagállam vámhatóságaival. Az említett engedélytervezetnek tartalmaznia kell legalább az elszámolási kulcsot, a jóváhagyott azonosítási módszereket, a 68/C. mellékletben szereplő engedélyminta 9. pontjában szereplő vámhivatalokat, az eljárás alá vonáshoz, az átszállításhoz vagy az eljárás lezárásához igénybevett bármely egyszerűsített eljárást, valamint a többek között a felügyeletet ellátó vámhivatal értesítésével kapcsolatban betartandó szabályokat;

b) az érintett vámhatóságok az értesítés kézhezvétele után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelem és az engedélytervezet közlésének napjától számított két hónapon belül közlik bármely kifogásukat;

c) az a) pontban említett vámhatóságok – miután megtették az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az importáruk kapcsán esetleg felmerülő vámtartozás kifizetésre kerüljön – kiadhatják az engedélyt, ha a b) pontban említett határidőn belül nem értesültek az engedélytervezettel szemben felmerülő kifogásról;

d) az engedélyt kiadó tagállamnak meg kell küldenie az engedély másolatát a fentiekben említett valamennyi tagállamnak.

Az így kiadott engedélyek kizárólag a fentiekben említett tagállamokban érvényesek.

A tagállamok közlik a Bizottsággal az a) pontban említett kérelmek és engedélytervezetek átvételére kijelölt vámhatóságok nevét és címét. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.

(3) Az eljárást szabályozó rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a vámhatóság előírhatja, hogy az engedélyes az ellenőrzések megkönnyítése érdekében olyan nyilvántartást köteles vezetni vagy vezettetni, amely feltünteti az eljárás alá vont importáruk és a feldolgozás során belőlük előállított feldolgozott termékek mennyiségét, valamint a műveletek figyelemmel kíséréséhez és az esetleg fizetendő behozatali vám megfelelő kiszámításához szükséges valamennyi adatot.

A "vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartást" a felügyeletet ellátó vámhivatal rendelkezésére kell bocsátani, hogy az eljárás megfelelő végrehajtásához szükséges bármilyen ellenőrzést elvégezhessen.

Ha a kérelmező által kereskedelmi célból vezetett nyilvántartás lehetővé teszi az eljárás ellenőrzését, a vámhatóságnak a fenti nyilvántartást érvényes vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartásnak kell tekintenie.

653. cikk

Az engedély érvényességének időtartamát a vámhatóság esetenként állapítja meg, figyelembe véve a kérelmező egyéni igényeit.

Ha ez az időtartam meghaladja a két évet, az engedélyben meghatározott időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedélyt kiadták.

654. cikk

(1) Az engedély kiadásakor a vámhatóságnak kell meghatároznia azt a határidőt, amely előtt a feldolgozott termékek vámjogi sorsát meg kell határozni a Vámkódex 134. cikkével összhangban; a határidő meghatározásakor figyelembe kell venni a feldolgozási műveletek elvégzéséhez, valamint a feldolgozott termékek vámjogi sorsának meghatározásához szükséges időt.

(2) Ha a körülmények ezt indokolják, az engedélyben meghatározott határidő meghosszabbítható azután is, hogy az eredetileg megállapított határidő lejárt.

655. cikk

(1) A Vámkódex 134. cikkében említett elszámolási kulcsot, illetve az elszámolási kulcs meghatározására szolgáló módszert lehetőleg a termelési adatok alapján kell megállapítani, és annak a fenti engedélyesi nyilvántartásban azonosíthatónak kell lennie.

(2) Az elszámolási kulcsot vagy az elszámolási kulcs meghatározásának módszerét – a vámhatóság utólagos ellenőrzése mellett – az (1) bekezdéssel összhangban kell meghatározni.

2. alszakasz

Engedélyezés – egyszerűsített eljárások

656. cikk

(1) Ez a cikk akkor alkalmazható, ha a feldolgozási műveleteket egyetlen tagállamban végzik.

(2) Ha a Vámkódex 76. cikkében említett egyszerűsített eljárások az eljárás alá vonáskor nem alkalmazhatók, a vámhatóság által az engedélyek egyszerűsített eljárás alkalmazásával történő megadására felhatalmazott vámhivatal engedélyezi, hogy az áruk eljárás alá vonására irányuló vámáru-nyilatkozat engedélykérelemnek minősüljön. Ebben az esetben a vámáru-nyilatkozat elfogadása engedélyezésnek minősül, és az elfogadás minden esetben függ az engedély megadásának feltételeitől.

(3) A (2) bekezdés alapján benyújtott vámáru-nyilatkozathoz csatolni kell egy, a nyilatkozattevő által kiállított okmányt, amely – szükség esetén – tartalmazza az alábbi adatokat, kivéve, ha ezek az adatok magának a vámáru-nyilatkozatként használt formanyomtatványnak a 44. rovatába is bejegyezhetők:

a) a kérelmező neve vagy cégneve és címe, ha az eljárás alkalmazását kérelmező személy nem azonos a nyilatkozattevővel;

b) a feldolgozó neve vagy cégneve és címe, ha a feldolgozást végző személy nem azonos a kérelmezővel vagy a nyilatkozattevővel;

c) a feldolgozási művelet jellege;

d) a feldolgozott termékek kereskedelmi és/vagy műszaki leírása;

e) az elszámolási kulcs vagy adott esetben a kulcs megállapításának módszere;

f) az importáruk vámjogi sorsának meghatározására rendelkezésre álló határidő;

g) az a hely, ahol a feldolgozási műveletet el kívánják végezni.

A 498. cikket megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az 502. cikket megfelelően alkalmazni kell.

2. szakasz

Az áruk eljárás alá vonása

657. cikk

(1) A 656. cikk alkalmazásának kivételével, a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásra vonatkozó nyilatkozatot az engedélyben ilyen eljárás megindítására kijelölt vámhivatalok egyikénél lehet benyújtani.

(2) A 656. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot a megfelelően felhatalmazott vámhivatalnál lehet benyújtani.

658. cikk

(1) A 657. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot a 198–252. cikkel összhangban kell benyújtani.

(2) A 656. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatban feltüntetett áruk leírásának meg kell egyeznie az engedélyben foglalt leírásokkal.

(3) A Vámkódex 62. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a vámáru-nyilatkozathoz a 220. cikkben előírt okmányokat kell csatolni.

659. cikk

(1) A Vámkódex 76. cikkében említett egyszerűsített eljárásokat a 275. és 276. cikkel összhangban kell alkalmazni.

(2) A vámhatóság köteles megtagadni a 276. cikkben leírt helyi vámkezelési eljárás engedélyezését azoktól a személyektől, akiknél nem készíthető el a 652. cikk (3) bekezdésében említett raktárnyilvántartás.

(3) A Vámkódex 76. cikke (2) bekezdésében említett kiegészítő vámáru-nyilatkozatot az előírt határidőn belül, de legkésőbb az elszámolási okmány benyújtásakor kell benyújtani.

3. szakasz

Az eljárás lezárása

660. cikk

(1) Az eljárás lezárásának alapja az elszámolási kulcs alkalmazásával a feldolgozott termékekre vetített importáru mennyisége, vagy azoknak a változatlan állapotú áruknak a mennyisége, amelyek vámjogi sorsát meghatározták.

(2) Szükség esetén és a Vámkódex 135. cikke alkalmazásával a termékekbe beépített importáruknak az 591–594. cikk szerinti részarányára vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

661. cikk

(1) A 656. cikk alkalmazását kivéve, a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lezárására vonatkozó nyilatkozatot az engedélyben meghatározott, az eljárást lezáró vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) A 656. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az engedélyt kibocsátó vámhivatalnak kell benyújtani.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban engedélyezheti, hogy az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vámhivataltól eltérő vámhivatalnál nyújtsák be.

662. cikk

(1) A 661. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot az adott vámjogi sorsra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatban szereplő feldolgozott termékek vagy importáruk árumegnevezésének meg kell egyeznie az engedélyben szereplő árumegevezésekkel.

(3) Az 583. cikk (3) bekezdését alkalmazni kell.

663. cikk

Az eljárás lezárására a Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 278. cikk (1) bekezdésével összhangban kell alkalmazni.

664. cikk

(1) Az engedélyesnek az elszámolási okmányt az elszámolási határidő lejártát követő harminc napon belül kell benyújtania a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(2) Az elszámolási okmánynak többek között az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az engedély hivatkozási adatai;

b) az importáruk típus szerinti mennyisége és az eljárás alá vonásukhoz benyújtott vámáru-nyilatkozatok hivatkozási adatai;

c) az importáruk KN-kódja;

d) az importáruk vámértéke;

e) a megállapított elszámolási kulcs;

f) a feldolgozott termékek jellege és mennyisége, valamint meghatározott vámjogi sorsa, az ehhez szükséges vámáru-nyilatkozatok hivatkozási adataival együtt;

g) a 666. cikk negyedik francia bekezdésének alkalmazása esetén a feldolgozási költségek;

h) a feldolgozott termékek KN-kódja.

(3) Ha az eljárás alá vonáshoz vagy az eljárás lezárásához egyszerűsített eljárást alkalmaznak, a Vámkódex 76. cikkének (3) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozatokat és okmányokat kell alkalmazni.

665. cikk

(1) A felügyeletet ellátó vámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy:

a) a 664. cikk (2) bekezdésében említett elszámolási okmány számítógéppel vagy az adott vámhivatal által előírt bármely egyéb formában készüljön;

b) az elszámolási okmány az árukat eljárás alá vonó vámáru-nyilatkozaton készüljön.

(2) Az 598. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell.

(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal maga is kiállíthatja az elszámolási okmányt a 664. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül. Ezt a tényt fel kell tüntetni az engedélyben.

666. cikk

A Vámkódex 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a feldolgozott termékek szabad forgalomba bocsátásakor azok vámértéke az érintett személy döntése alapján – amely döntésre a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontjában kerül sor – az alábbi értékek egyike lehet:

- harmadik országban előállított, azonos vagy hasonló áru azonos vagy közel azonos időpontban meghatározott vámértéke,

- az eladási ár, feltéve, hogy a vevő és eladó közötti kapcsolat nem befolyásolja azt,

- azonos vagy hasonló áruk eladási ára a Közösségben, feltéve, hogy a vevő és eladó közötti kapcsolat azt nem befolyásolja,

- az importáruk vámértéke a feldolgozási költségekkel növelve.

667. cikk

Ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontjában az importárukra érvényes kereskedelempolitikai intézkedések vannak hatályban, ezek az intézkedések nem alkalmazhatók a feldolgozott termékekre, kivéve, ha azok a feldolgozott termékekkel azonos termékekre is érvényesek.

Ebben az esetben az intézkedéseket a szabad forgalomba bocsátott feldolgozott termékek előállítására ténylegesen felhasznált importáruk mennyiségére kell alkalmazni.

4. szakasz

Információcsere a Bizottsággal

668. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a) a 88. melléklet szerinti adatokról azon engedélyek tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a naptári évre és gazdálkodóra eső eljárás alá vont áruk értéke meghaladja a 100000 ECU-t;

b) a 89. mellékletben említett adatokról minden olyan engedélykérelemre vonatkozóan, amelyet azért utasítottak vissza, mert a Vámkódex 133. cikkének e) pontjában foglalt gazdasági feltételeket nem tekintették teljesültnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokról való tájékoztatásnak az esettől függően az engedély kiállításának vagy a kérelem elutasításának hónapját követő hónapban kell megtörténnie. A Bizottság az adatokról tájékoztatja a többi tagállamot, a bizottság pedig a szükségesnek ítélt esetekben megvizsgálja azokat.

669. cikk

(1) A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal:

a) azoknak a vámhatóságoknak a jegyzékét, ahová a 656. cikkben említett esetek kivételével az engedélykérelmek benyújthatók;

b) a 656. cikk alapján az árukat eljárás alá vonó vámáru-nyilatkozatok elfogadására felhatalmazott vámhivatalok felsorolását.

(2) A 649. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

5. FEJEZET

Ideiglenes behozatali eljárás

1. szakasz

Általános rendelkezések

670. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a) beléptető vámhivatal: az a vámhivatal, amelyen keresztül az ATA-igazolvánnyal kísért áruk belépnek a Közösség vámterületére;

b) kiléptető vámhivatal: az a vámhivatal, amelyen keresztül az ATA-igazolvánnyal kísért áruk kilépnek a Közösség vámterületéről;

c) szállítóeszköz: személy- vagy áruszállításra használt bármely eszköz. A fogalom kiterjed a pótalkatrészekre, szokásos tartozékokra és felszerelésekre, beleértve azokat az áruk rakodásához, biztosításához vagy védelméhez használt felszereléseket, amelyek szállítóeszközzel együtt kerültek behozatalra;

d) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy: a Közösség vámterületén kívüli lakóhellyel, illetve bejegyzett székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy;

e) kereskedelmi célú felhasználás: a szállítóeszköznek térítés ellenében személyszállításra, illetve akár térítés ellenében, akár a nélkül ipari vagy kereskedelmi áruszállításra való felhasználása;

f) magáncélú felhasználás: szállítóeszköz kizárólag személyes célú használata az érintett személy által, amely nem minősül kereskedelmi célú használatnak;

g) szállítótartály: azon szállítóberendezés (rakszekrény, felszerelhető tartály, leszerelhető kocsiszekrény vagy más hasonló szerkezet), amely:

- áruk elhelyezésére szolgáló, teljesen vagy részben zárt rekeszt képez,

- állandó jellegű és ebből eredendően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,

- speciálisan arra kialakított, hogy megkönnyítse az áruk egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő fuvarozását közbenső átrakodás nélkül,

- könnyen kezelhető, különösen az egyik szállítási módról a másikra való áttéréskor,

- tervezése folytán könnyen megrakható és üríthető, belső térfogata legalább egy köbméter.

A rakfelületeket szállítótartályként kell kezelni.

A szállítótartály fogalmába beletartoznak az adott szállítótartály típusának megfelelő tartozékok és felszerelések, feltéve, hogy azokat a szállítótartállyal együtt szállítják. A szállítótartály fogalmába nem tartoznak bele a járművek, a járművek tartozékai és pótalkatrészei, a csomagolóanyagok vagy raklapok.

Az utolsó francia bekezdéstől eltérve, a szállítótartály fogalma a légi fuvarozásban használt, egy köbméternél kisebb belső térfogatú szállítótartályokra is érvényes;

h) vámzárral történő szállítás: a szállítótartály használata a szállítótartály vámzárja alapján azonosítható áruk szállítása céljából;

i) leszerelhető kocsiszekrény: az önálló mozgatószerkezettel nem rendelkező, kifejezetten olyan közúti járművön történő szállításra tervezett rakodórekesz, amelynek az alvázát és kocsiszekrényét kifejezetten erre a célra tervezték. A meghatározás vonatkozik a kifejezetten kombinált fuvarozás céljára tervezett rakodórekeszeket képező mozgatható ládákra is;

j) részben zárt szállítótartály: általában a padozatból és felépítményből álló, egy zárt szállítótartállyal egyenlő nagyságú rakodóteret elhatároló berendezés; a felépítmény általában a szállítótartály keretét képező fémrészekből áll; az ilyen típusú szállítótartályok rendelkezhetnek egy vagy több oldalsó vagy elülső fallal is; egyes esetekben kizárólag egy tető van támasztóoszlopokkal a padozathoz rögzítve; az ilyen típusú szállítótartályokat elsősorban nagy kiterjedésű áruk (pl. gépkocsik) szállítására használják;

k) rakfelületek: felépítmény nélküli vagy csak részleges felépítménnyel rendelkező raklapok, amelyek hosszúsága és szélessége a szállítótartályokéval megegyezik; a raklap oldalán alsó és felső sarokszerelvények találhatók, amelyek lehetővé teszik a szállítótartályokhoz is használatos horgonyzó- és emelőberendezések alkalmazását;

l) a szállítótartály tartozékai és berendezései: elsősorban a következő eszközök, abban az esetben is, ha eltávolíthatók:

i. a szállítótartályon belüli hőmérséklet ellenőrzésére, módosítására vagy fenntartására szolgáló berendezések;

ii. a környezeti viszonyok és hatások változásainak jelzésére vagy rögzítésére szolgáló kisebb berendezések (például a hőmérsékletet, illetve rázkódást jelző készülék);

iii. az áruk rakodására szolgáló belső válaszfalak, raklapok, polcok, támasztók, horgok és hasonló eszközök;

m) raklap: az az eszköz, amelynek felületén valamely egy egységet alkotó árumennyiség gépi eszközök segítségével történő szállítás, kezelés vagy egymás tetejére rakodás céljából elhelyezhető. A raklap állhat két egymástól támasztékokkal elválasztott rakfelületből, illetve egyetlen, lábakkal alátámasztott rakfelületből vagy egy kifejezetten légi fuvarozásra tervezett rakfelületből; összmagassága a lehető legkisebb, hogy villástargonca vagy raklapemelő segítségével kezelhető legyen; felépítménnyel vagy a nélkül;

n) szállítótartály vagy raklap üzemeltetője: a szállítótartály vagy raklap mozgását irányító személy, függetlenül attól, hogy annak tulajdonosa-e vagy sem;

o) szállítótartályra vagy raklapra vonatkozó eljárás jogosultja: a szállítótartály vagy raklap üzemeltetője vagy annak képviselője;

p) belső forgalom: a Közösség vámterületén belül felvett személyek vagy berakodott áruk fuvarozása, ha ezen a területen belül szállnak ki, illetve rakják ki azokat.

2. szakasz

Szállítóeszközöktől eltérő áruk ideiglenes behozatala

1. alszakasz

Ideiglenes behozatal teljes vámmentességgel: hatály és feltételek

a) Szakmai felszerelések

671. cikk

(1) A szakmai felszerelések a behozatali vámok alóli teljes mentességgel járó ideiglenes behozatali eljárásban hozhatók be.

(2) Szakmai felszerelések:

a) azok a sajtó-, rádiós vagy televíziós berendezések, amelyek a Közösség vámterületén kívül letelepedett sajtó-, rádiós vagy televíziós szervezetek azon képviselőinek a munkájához szükségesek, akik tudósítás vagy meghatározott műsorokhoz szükséges anyagok közvetítése, illetve rögzítése céljából érkeznek erre a területre;

b) az a filmfelvevő berendezés, amely a Közösség vámterületén kívül letelepedett, erre a területre meghatározott film vagy filmek készítése céljából érkező személy munkájához szükséges;

c) minden olyan egyéb berendezés, amely a Közösség vámterületén kívül letelepedett, erre a területre egy meghatározott feladat elvégzésére érkező személy hivatásának, szakmájának vagy foglalkozásának gyakorlásához szükséges. Nem tartoznak ide az áruk ipari előállítására vagy csomagolására használt berendezések, a természeti erőforrások kiaknázására használt berendezések (a kézi szerszámok kivételével), valamint épületek építésére, javítására vagy karbantartására, illetve földmozgatásra vagy hasonló célokra használt berendezések;

d) az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett berendezések segédeszközei és azok tartozékai.

A szakmai felszerelésnek tekintendő áruk szemléltető listáját a 90. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha:

a) a szakmai felszerelés tulajdonosa a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy;

b) a szakmai felszerelést az adott területen kívül letelepedett személy hozza be;

c) a szakmai felszerelést kizárólag az adott területre látogató személy használja, illetve az ő személyes felügyelete mellett használják azt.

A c) pontban említett feltétel azonban nem alkalmazható olyan filmek, televíziós műsorok vagy audiovizuális művek készítéséhez behozott filmfelvevő berendezésekre, amelyek a Közösség vámterületén belül letelepedett féllel kötött koprodukciós szerződés keretében készülnek.

Közös rádió- vagy televízióműsor készítése esetén a szakmai felszerelés képezheti bérleti szerződés vagy más hasonló megállapodás tárgyát, amelynek egyik szerződő fele a Közösség vámterületén belül letelepedett személy.

672. cikk

Az ideiglenesen behozott szakmai felszerelések javításához utólagosan behozott alkatrészekre ugyanolyan feltételekkel igénybe vehetők az ideiglenes behozatali könnyítések, mint magára a felszerelésre.

b) Kiállításokon, vásárokon, találkozókon vagy más hasonló rendezvényeken bemutatásra vagy használatra kerülő áruk

673. cikk

(1) A behozatali vámok alóli teljes mentességgel járó ideiglenes behozatali eljárásban hozhatók be az alábbi áruk:

a) rendezvényen való kiállításra vagy bemutatásra szánt áruk;

b) az importáruk valamely rendezvényen történő bemutatásával kapcsolatban használni kívánt áruk, beleértve:

- a behozott és kiállításra kerülő gépek vagy berendezések bemutatásához szükséges árukat,

- a Közösség vámterületén kívül letelepedett személyek ideiglenes kiállító standjaihoz használt építőanyagokat, díszítőanyagokat az elektromos szerelvényekkel együtt,

- reklám- és szemléltetőanyagokat vagy a bemutatott importáruk reklámozásához szükséges egyéb berendezéseket, például hang- és képfelvételek, filmek és diafilmek, a használatukhoz szükséges berendezésekkel együtt;

c) a nemzetközi találkozókon, konferenciákon és kongresszusokon használatos berendezések, beleértve a tolmácsberendezést, a hang- és képfelvevő berendezéseket, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű filmeket;

d) rendezvényeken való kiállításra vagy részvételre szánt élő állatok;

e) ideiglenesen behozott árukból, gépekből, berendezésekből vagy állatokból rendezvény során nyert termékek.

(2) "Rendezvények" alatt a következőket kell érteni:

a) kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállítás, vásár vagy egyéb hasonló bemutató;

b) elsősorban jótékonysági célra szervezett kiállítás vagy találkozó;

c) elsősorban művelődési, művészeti, kézműipari, sport-, illetve tudományos, műszaki oktatási, kulturális, szakszervezeti vagy idegenforgalmi tevékenység elősegítésére, vallási ismeretek bővítése vagy vallásgyakorlás elősegítése céljából, illetve a népek közötti barátság elősegítésére szervezett kiállítás vagy találkozó;

d) nemzetközi szervezetek vagy szervezetcsoportok képviselőinek találkozója;

e) hivatalos vagy megemlékezés jellegű reprezentatív találkozó,

kivéve az olyan magáncélú, üzletekben vagy kereskedelmi helyiségekben rendezett kiállításokat, amelyek célja a behozott áruk értékesítése.

c) Oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések

674. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbiakra:

a) oktatási segédeszközök;

b) ezek pótalkatrészei és tartozékai;

c) kifejezetten az ilyen segédeszközök karbantartására, ellenőrzésére, hitelesítésére vagy javítására tervezett eszközök.

(2) "oktatási segédeszköz": minden, kizárólag oktatási vagy szakképzési célra történő használatra szánt segédeszköz, különösen a modellek, műszerek, készülékek és gépek.

Az oktatási segédeszköznek tekintendő áruk felsorolását a 91. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha az oktatási segédeszközöket, pótalkatrészeket, tartozékokat vagy szerszámokat:

a) arra jogosult intézmények hozzák be, és azokat ilyen intézmények felügyelete mellett és felelősségére használják;

b) nem kereskedelmi célokra használják;

c) indokolt mennyiségben hozzák be, a behozatal céljának figyelembevételével;

d) a Közösség vámterületén való tartózkodásuk teljes időtartama alatt az ezen a területen kívül letelepedett személy tulajdonában maradnak.

(4) A fenti oktatási segédeszközökre vonatkozó ideiglenes behozatali eljárás időtartama legfeljebb 12 hónap.

675. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbiakra:

a) tudományos felszerelések;

b) ezek pótalkatrészei és tartozékai;

c) kifejezetten a Közösség vámterületén kizárólag tudományos kutatás vagy oktatás céljából felhasznált tudományos felszerelések karbantartására, ellenőrzésére, hitelesítésére vagy javítására tervezett eszközök.

(2) Tudományos felszerelés alatt a tudományos kutatási vagy oktatási célra felhasznált műszereket, készülékeket és gépeket kell érteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha a tudományos felszereléseket, pótalkatrészeket, tartozékokat és szerszámokat:

a) arra jogosult intézmények hozzák be, és azokat ilyen intézmények felügyelete mellett és felelősségére használják;

b) nem kereskedelmi célokra használják;

c) indokolt mennyiségben hozzák be, a behozatal céljának figyelembevételével;

d) a Közösség vámterületén való tartózkodásuk teljes időtartama alatt az ezen a területen kívül letelepedett személy tulajdonában maradnak.

(4) A fenti tudományos felszerelések legfeljebb 12 hónapig maradhatnak ideiglenes behozatali eljárás alatt.

676. cikk

(1) A 674. cikk (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az "arra jogosult intézmény" alatt olyan, alapvetően nem profitorientált, oktatási vagy szakképzési célú állami vagy magánintézményt kell érteni, amelyet az engedélyt kibocsátó tagállam kijelölt vámhatósága az oktatási segédeszközök átvevőjeként az ideiglenes behozatali eljárás keretében jóváhagyott.

(2) A 675. cikk (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az "arra jogosult intézmény" alatt olyan, alapvetően nem profitorientált, tudományos vagy oktatási célú állami vagy magánintézményt kell érteni, amelyet az engedélyt kibocsátó tagállam kijelölt vámhatósága a tudományos felszerelés átvevőjeként az ideiglenes behozatali eljárás keretében jóváhagyott.

d) Orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelés

677. cikk

(1) A kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek szánt orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelések teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárásban hozhatók be.

(2) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha az említett felszereléseket:

a) eseti jelleggel, térítésmentesen, haszonkölcsönképpen szállították;

b) diagnosztikai vagy gyógyászati célra szánják.

(3) "Eseti jelleggel szállított felszerelés" minden olyan orvosi, sebészeti vagy laboratóriumi felszerelés, amelyet olyan kórház vagy más egészségügyi intézmény kérelmére küldenek, amelynek rendkívüli körülményekkel kell megküzdenie, és sürgős szüksége van ezekre a felszerelésekre saját felszerelése hiányosságainak pótlása érdekében.

e) Katasztrófa következményeinek elhárítására szolgáló anyagok

678. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárásban hozhatók be a Közösség vámterületét sújtó katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben felhasználásra kerülő anyagok.

(2) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha ezeket az anyagokat:

- térítésmentesen, haszonkölcsönképpen hozzák be,

- állami szerveknek vagy az illetékes vámhatóság által jóváhagyott szervezeteknek szánják.

f) Göngyöleg

679. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell engedélyezni a göngyölegre.

(2) Göngyöleg alatt az alábbiak értendők:

a) a behozatalkori állapotukban áruk külső vagy belső csomagolására szolgáló csomagolóeszközök;

b) az áruk felgöngyölítésére, tekercselésére vagy összekötözésére szolgáló eszközök,

kivételt képeznek azonban a nagy tételben behozott csomagolóanyagok, például a szalma, papír, üveggyapot és forgács.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben alkalmazható, ha a göngyölegeket:

a) megtöltve hozzák be, és a vámáru-nyilatkozaton jelzik, hogy üresen vagy megtöltve kerülnek újrakivitelre;

b) üresen hozzák be, és a vámáru-nyilatkozaton jelzik, hogy megtöltve kerülnek újrakivitelre.

(4) Az ideiglenes behozatali eljárás alá vont göngyölegek még eseti jelleggel sem használhatók a belföldi forgalomban, kivéve az áruknak a Közösség vámterületéről való kivitele céljából. Abban az esetben, ha a göngyölegek megtöltve kerülnek behozatalra, ez a tilalom csak attól az időponttól érvényes, amikor azok tartalmát kiürítik.

(5) Az e göngyölegekre vonatkozó ideiglenes behozatali eljárás legfeljebb hat hónapig tarthat.

g) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatal hatálya alá tartozó egyéb áruk

680. cikk

A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbiakra:

a) a Közösség vámterületén belül letelepedett személynek szánt öntőformák, szerszámok, nyersöntvények, rajzok, vázlatok és más hasonló cikkek, amennyiben az azok használatával előállított termékek legalább 75 %-át exportálják a vámterületről;

b) a Közösség vámterületén belül letelepedett személynek valamely gyártási eljárás során történő felhasználásra szánt mérő-, ellenőrző és vizsgáló műszerek és más hasonló cikkek, amennyiben az azok felhasználásával előállított termékek legalább 75 %-át exportálják az adott területről;

c) a Közösség vámterületén belül letelepedett személy rendelkezésére bocsátott különleges eszközök és műszerek, amelyeket a teljes egészében kivitelre kerülő áruk előállításához használnak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen különleges eszközök és műszerek a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában maradnak;

d) bármilyenfajta vizsgálatnak, kísérletnek alávetett vagy bemutatott áru, beleértve a típusengedélyezési eljárásokhoz szükséges vizsgálatokat és kísérleteket, kivéve a jövedelemszerző tevékenységnek minősülő vizsgálatokat, kísérleteket vagy bemutatókat;

e) vizsgálatok, kísérletek végrehajtásához vagy áruk bemutatásához használandó bármilyenfajta áru, kivéve a bármilyen jövedelemszerző tevékenységnek minősülő vizsgálatot, kísérletet vagy bemutatót;

f) egy bizonyos árufajtára jellemző áruminták, amelyeket hasonló árukra vonatkozó rendelések beszerzése céljából bemutatásra szánnak.

681. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni a helyettesítő termelőeszközökre.

(2) A helyettesítő termelőeszközök legfeljebb hat hónapig maradhatnak ideiglenes behozatali eljárás alatt.

(3) "Helyettesítő termelőeszközök" azok a műszerek, berendezések, gépek, amelyeket a beszállító vagy a javítást végző ideiglenesen és ingyenesen bocsát az ügyfél rendelkezésére a hasonló áruk leszállításáig vagy kijavításáig.

682. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbi árukra:

a) árverésen történő értékesítés céljából behozott használt áruk;

b) adásvételi szerződésben meghatározott előzetes minőségi vizsgálat céljára behozott áruk;

c) esetleges értékesítési szándékkal, kiállítás céljára behozott műalkotások;

d) megtekintésre küldött kikészített szőrmeáru, drágakövek, szőnyegek és ékszerek, feltéve, hogy azok sajátos jellegük folytán nem hozhatók be árumintaként.

(2) Az (1) bekezdésben említett áruk az a), b) és c) esetekben legfeljebb hat hónapig, a d) esetben pedig legfeljebb négy hétig maradhatnak ideiglenes behozatali eljárás alatt.

(3) A fentiek alkalmazásában:

- "használt áru" az újonnan előállított áruk kivételével minden áru,

- "megtekintésre küldött szállítmányok" azon árukból álló szállítmányok, amelyeket a szállítmány feladója értékesíteni kíván, a címzett pedig az áru megtekintése után dönt a megvételről.

683. cikk

A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbiakra:

a) kereskedelmi célú felhasználás előtt megtekintésre szánt előhívott és kidolgozott filmpozitívok és egyéb rögzített képhordozó eszközök;

b) szinkronizálás, feliratozás vagy másolás céljából behozott filmek, mágnesszalagok és kábelek, valamint egyéb hang- vagy képhordozó eszközök;

c) külföldi termékek vagy berendezések jellegét és működését bemutató filmek, feltéve, hogy nem térítés ellenében történő nyilvános bemutatásra szánják azokat;

d) automatikus adatfeldolgozásban való felhasználásra ingyenesen küldött adathordozó eszközök.

684. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni a személyes használati tárgyakra és a sportcélokra behozott árukra.

(2) A fentiek alkalmazásában:

a) "személyes használati tárgy": minden olyan új vagy használt cikk, amelyre az utasnak – figyelembe véve az utazás minden körülményét – az utazás során személyes használat céljából szüksége lehet, kivéve a kereskedelmi célra behozott árukat;

b) "sportcélokra behozott áruk": sporteszközök vagy egyéb olyan áruk, amelyeket az utasok a Közösség vámterületén tartott sportversenyeken, bemutatókon vagy edzéseken használnak.

(3) A fenti áruk szemléltető felsorolását a 92. melléklet tartalmazza.

685. cikk

A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbiakra:

a) idomítási, betanítási vagy tenyésztési célból vagy állatorvosi kezelés céljából behozott bármilyen fajtájú élő állat;

b) transzhumálási vagy legeltetési célból behozott bármilyen fajtájú élő állat;

c) a Közösség vámterületén kívül, de annak közvetlen közelében letelepedett személyek tulajdonában lévő igavonó állatok és felszerelések, feltéve, hogy a fentieket ezek a személyek a Közösség vámterületén belül található földterület megmunkálására hozzák be, ideértve a mezőgazdasági vagy az erdészeti munkát – beleértve a fakivágást- és -szállítást – vagy a haltenyésztést;

d) idegenforgalmi reklámanyag. Az idegenforgalmi reklámanyagnak tekintendő áruk felsorolását a 93. melléklet tartalmazza.

686. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni a tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagokra.

(2) A fentiek alkalmazásában:

- "jóléti ellátáshoz szükséges anyagok": a tengerészek kulturális, művelődési, szabadidős, vallási vagy sporttevékenységének végzéséhez szükséges anyagok,

- "tengerész": a tengeren közlekedő hajó üzemeltetésével és szolgálataival kapcsolatos feladatokért felelős, a hajó fedélzetén szállított személy.

(3) A tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagnak tekintendő áruk listáját a 94. melléklet tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás akkor engedélyezhető, ha az anyagokat:

a) a nemzetközi tengeri forgalomban részt vevő hajóról rakták ki a parton a legénység által történő ideiglenes használat érdekében, a hajó kikötőben tartózkodását meg nem haladó időtartamra;

b) kulturális vagy szociális intézményekben való ideiglenes használatra hozták be, tizenkét hónapos időtartamra. A kulturális vagy szociális intézmények alatt a tengerészek számára hivatalos szervek vagy vallási, illetve más nonprofit szervezetek által fenntartott szállók, klubok vagy üdülőközpontok, valamint az olyan imahelyek értendők, ahol rendszeresen tartanak istentiszteleteket tengerészek számára.

687. cikk

A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni a határövezetben általános jelentőségű infrastruktúrának az állami hatóságok felügyelete mellett és felelősségére történő építésére, javítására vagy karbantartására használt különféle felszerelésekre.

688. cikk

(1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni a Közösség vámterületére ideiglenesen, gazdasági jelentőséggel nem bíró különleges helyzetben behozott árukra.

(2) Gazdasági jelentőséggel nem bíró különleges helyzetnek tekintendő az olyan áruk ideiglenes, eseti jellegű, három hónapot meg nem haladó időtartamra történő behozatala a Közösség vámterületére, amelyek értéke nem haladja meg a 4000 ECU-t.

689. cikk

(1) Bármely tagállam engedélyezheti a teljes mentességet a területére eseti jelleggel, három hónapot meg nem haladó időtartamra behozott árukra a Vámkódex 142. cikkében említett részleges mentesség helyett.

(2) Miután a bizottság megvizsgálja a 746. cikk (1) bekezdése c) pontjában említett adatközléseket, rendelkezni kell azoknak a műveleteknek az (1) bekezdés hatálya alóli kizárásáról, amelyek kedvezőtlenül érintik a Közösségen belüli versenyfeltételeket, vagy sértik az ottani piaci szereplők érdekeit.

2. alszakasz

A részleges vámmentesség hatálya alá tartozó árukra vonatkozó különös rendelkezések

690. cikk

A Vámkódex 142. cikkének (2) bekezdése alapján a 95. melléklet tartalmazza azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyekre vonatkozóan nem alkalmazható a részleges vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás.

3. alszakasz

Az eljárás engedélyezése

a) Rendes eljárás

691. cikk

(1) A kérelmet a 497. cikknek megfelelően, a 67/D. mellékletben foglalt minta alapján kell kiállítani, és annak a személynek kell benyújtania, akinek a Vámkódex 86. és 138. cikke értelmében az engedély megadható.

(2) a) A kérelmet az azon tagállam által kijelölt vámhivatalhoz kell benyújtani, amelyben az áruk felhasználásra kerülnek.

b) Ha az áruk várhatóan több tagállamban kerülnek felhasználásra, egyetlen engedély iránti kérelem is benyújtható. Ezt a kérelmet az azon tagállam által kijelölt vámhatósághoz kell benyújtani, amelyben az áruk először kerülnek felhasználásra.

Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell az egyes felhasználások sorrendjére és azokra a várható helyekre vonatkozó adatokat, ahol az ideiglenesen behozott árukat használni fogják.

692. cikk

(1) A 695. cikk sérelme nélkül, az engedélyt az a vámhatóság adja ki, amelyhez a kérelmet a 691. cikk (2) bekezdése szerint benyújtották, és azt az 500. cikknek megfelelően, a 68/D. mellékletben foglalt minta alapján kell kiállítani.

(2) A 691. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetén az engedély nem adható ki az azon tagállamok által kijelölt vámhatóságok hozzájárulása nélkül, ahol a kérelemben megjelölt helyszínek találhatók. A következő eljárást kell alkalmazni:

a) az a vámhatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották, értesíti a többi érintett tagállam vámhatóságát a kérelemről és az engedély tervezetéről; az engedély tervezetének tartalmaznia kell legalább a következő adatokat: felhasználási helyek, az áruk kereskedelmi és/vagy műszaki leírása, a várható mennyiség és érték, az a rendelkezés, amelynek alapján az engedélyt kérelmezik, a javasolt azonosítási módszerek, a 68/D. mellékletben foglalt engedélyminta 8. pontjában említett vámhivatalok és adott esetben a betartandó előírások, többek között a felügyeletet ellátó vámhivatal értesítésével kapcsolatban;

b) a többi érintett vámhatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelemről és az engedélytervezetről kapott értesítéstől számított két hónapon belül jelzi bármely felmerülő kifogását;

c) az a) pontban említett vámhatóság kiadhatja az engedélyt, amennyiben a b) pontban említett időtartamon belül nem kapott értesítést az engedélytervezettel szembeni kifogásokról;

d) az engedélyt kiadó tagállam köteles másolatot küldeni a fent említett valamennyi tagállam részére.

Az így kiadott engedélyek csak a fent említett tagállamokban érvényesek.

A tagállamok közlik a Bizottsággal az a) pontban említett kérelem és engedélytervezet átvételére kijelölt vámhatóságok nevét és címét. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.

693. cikk

Az engedély érvényességi idejét a vámhatóság eseti alapon, a kérelmező egyedi igényeire tekintettel határozza meg.

694. cikk

(1) Az engedély kiadásakor a kijelölt vámhivatal köteles megállapítani azt a határidőt, amelyen belül az importáruk vámjogi sorsát meg kell határozni a Vámkódex 140. cikkének (2) bekezdésében, valamint 674., 675., 677., 679., 681., 682. és 688. cikkében előírt határidők, továbbá az ideiglenes behozatal céljának megvalósításához szükséges idő figyelembevételével.

(2) A Vámkódex 140. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában kivételes körülmények alatt minden olyan esemény értendő, amelynek eredményeképpen az árukat további ideig kell használni annak érdekében, hogy az ideiglenes behozatal célja megvalósuljon.

(3) Az előírt határidőt meghaladó hosszabbítás engedélyezése esetén az új határidőt azoknak a körülményeknek a figyelembevételével kell kitűzni, amelyek az engedélyest meggátolták abban, hogy teljesítse az áru említett határidőn belül történő újrakivitelére vonatkozó kötelezettségét.

b) Egyszerűsített eljárások

695. cikk

(1) Ez a cikk attól függetlenül alkalmazható, hogy az árukat egyetlen vagy több tagállamban kívánják-e felhasználni. Minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a Vámkódex 142. cikkének (1) bekezdése, illetve a 688. és 689. cikk alkalmazását nem kérelmezik.

(2) Ha a Vámkódex 76. cikkében meghatározott, az áruk vámeljárás alá vonására irányuló egyszerűsített eljárások nem alkalmazhatók, a vámhatóság által az egyszerűsített eljárások engedélyezésére felhatalmazott vámhivatal engedélyezi, hogy az eljárás megindítására vonatkozó vámáru-nyilatkozat engedélyezési kérelemnek minősüljön.

Ebben az esetben a vámáru-nyilatkozat elfogadása engedélynek minősül, a nyilatkozat elfogadása pedig minden esetben az engedély megadását szabályozó feltételektől függ, beleértve az ellenőrzést végző vámhivatalnak az adatlap 44. rovatában jelzett határozatát is.

(3) A (2) bekezdés szerint benyújtott vámáru-nyilatkozathoz csatolni kell egy, a nyilatkozattevő által kiállított okmányt, amely – szükség esetén – tartalmazza az alábbi adatokat, kivéve, ha ezek az adatok magának a vámáru-nyilatkozatként használt formanyomtatványnak a 44. rovatába is bejegyezhetők:

a) a kérelmező neve vagy cégneve és címe, ha a kérelmező személy nem azonos a nyilatkozattevővel, továbbá adott esetben az áruk tulajdonosának neve vagy cégneve és címe;

b) az áruk felhasználójának neve vagy cégneve és címe, ha a felhasználó nem azonos a kérelmezővel vagy a nyilatkozattevővel;

c) az a rendelkezés, amely alapján a kérelmet benyújtották;

d) az az időtartam, ameddig az áruk várhatóan az eljárás alatt maradnak;

e) az a hely, ahol az áruk felhasználásra kerülnek;

f) az a tény, hogy a 713. és 714. cikkben megállapított eljárások alkalmazásra kerülnek-e.

A 498. cikket megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az 502. cikket megfelelően alkalmazni kell.

696. cikk

(1) A 229. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában előírt egyszerűsített engedélyezési eljárások akkor alkalmazhatók, ha a nyilatkozattevő szóbeli nyilatkozata alátámasztásaként nyilvántartást mutat be, amely tartalmazza a következő adatokat:

a) a nyilatkozattevő neve és címe;

b) az áruk kereskedelmi megnevezése;

c) az áruk értéke;

d) az adott áruk várható tartózkodási ideje az érintett tagállamban;

e) az egyes árutípusok tételszámáról készült pontos kimutatás;

f) a 229. cikk (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdésében meghatározott esetekben a felhasználás helye.

(2) A dátummal és a kérelmező aláírásával ellátott nyilvántartást két példányban kell benyújtani a vámhivatalhoz; az egyiket a vámhivatal záradékolja, és átadja az érintett személynek, a másik példány pedig az adott vámhivatalnál marad.

A nyilvántartásnak a vámhivatal által történő záradékolása egyenértékű az engedélyezéssel.

(3) A 229. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett állatokra és felszerelésekre vonatkozó nyilvántartások egy évig használhatók a Közösség vámterületére való valamennyi beléptetés esetében.

Ezeket a nyilvántartásokat az illetékes vámhivatalhoz évente kell benyújtani, mielőtt az első ideiglenes behozatali műveletre sor kerül.

697. cikk

(1) Az ATA-igazolványnak a vámhatóság által az ideiglenes behozatali eljárás alkalmazására felhatalmazott vámhivatalhoz történő benyújtása egyenértékű az engedély iránti kérelem benyújtásával, az igazolvány (ideiglenes behozatali betétlap) elfogadása pedig egyenértékű az eljárás engedélyezésével.

(2) Az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint ideiglenesen behozható áruk felsorolását a 96. melléklet tartalmazza.

(3) Az ATA-igazolványt a vámhivatalok csak akkor fogadják el, ha:

a) azokat olyan országban bocsátották ki, amely szerződő fele az ATA-egyezménynek, és egy nemzetközi garanciavállaló lánc részét képező egyesület azt záradékkal látta el, és kezességet vállalt rá.

A Bizottság a tagállamokkal közli az érintett országok és egyesületek listáját;

b) azokat a vámhatóság a borítólap megfelelő rovatában igazolással látja el; és

c) azok a Közösség vámterületének egészére érvényesek.

698. cikk

A vámhatóság kifejezett kérését kivéve, a 684. cikkben említett, utasok személyes használati tárgyaira és a sportcélokra behozott árukra külön írásbeli kérelem vagy engedély nélkül kell engedélyezni az ideiglenes behozatali eljárást.

Ebben az esetben a 233. cikkben előírt cselekményt az ideiglenes behozatal kérelmezésének, a vámhatóság be nem avatkozását pedig engedélyezésnek kell tekinteni.

4. alszakasz

Az áruk eljárás alá vonása

699. cikk

(1) A 695–697. cikk alkalmazását kivéve, az ideiglenes behozatali eljárás megindítására vonatkozó nyilatkozatot az engedélyben megjelölt, eljárást megindító vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) A 695. vagy 696. cikk alkalmazása esetén a 701. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot vagy a nyilvántartást az erre megfelelően felhatalmazott vámhivatalhoz kell benyújtani.

(3) A 697. cikk alkalmazása esetén az ATA-igazolványt az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonása érdekében az alábbi vámhivatalokban kell benyújtani:

a) a 95. melléklet 2–9. pontjában, 11. és 20. pontjában említett áruk esetén az annak a helynek az eljárás alá vonásra területileg illetékes hivatalához, ahol az árukat felhasználják;

b) egyéb esetekben az eljárást megindító vámhivatalként való eljárásra felhatalmazott beléptető vámhivatalhoz. Ebben az esetben a beléptető vámhivatal az eljárást megindító vámhivatalként jár el.

Kivételes esetekben, ha az eljárást megindító vámhivatalként való eljárásra felhatalmazott beléptető vámhivatal nem képes minden olyan feltétel teljesítését ellenőrizni, amely az ideiglenes behozatali eljárás igénybevételére vonatkozik, engedélyezi, hogy az árut az árutovábbítási okmányként felhasznált ATA-igazolvány fedezete mellett abba a rendeltetési hivatalba szállítsák, amely képes az ilyen ellenőrzéseket elvégezni.

(4) A tagállamok vámhatóságai felhatalmazzák egyes vámhivatalaikat arra, hogy eljárást megindító vámhivatalként vagy eljárást megindító vámhivatalként működő beléptető vámhivatalként járjanak el.

700. cikk

A Vámkódex 88. cikkének alkalmazása céljából a 97. melléklet sorolja fel azokat az eseteket, amikor az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonásához biztosíték nyújtása nem szükséges.

a) Rendes eljárás

701. cikk

(1) A 699. cikk (1) és (2) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozatot a 198–252. cikkel összhangban kell kiállítani.

(2) A 695. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozaton szereplő áruk leírásának meg kell felelnie az engedélyben meghatározottaknak.

(3) A 699. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén az eljárást megindító vámhivatal a következők szerint jár el:

a) ellenőrzi a behozatali betétlap A–G. rovataiban feltüntetett adatokat;

b) kitölti az ellenőrzőszelvényt és a behozatali betétlap H. rovatát; az áruk újrakivitelének a H. rovat b) pontja alá bevezetendő végső határideje – a Vámkódex 140. cikkének (2) bekezdésében említett különleges határidők sérelme nélkül – nem lépheti túl az igazolvány érvényességének idejét;

c) bevezeti az eljárást megindító vámhivatal nevét és címét az újrakiviteli betétlap H. rovatának e) pontjába;

d) megőrzi a behozatali betétlapot.

b) Egyszerűsített eljárások

702. cikk

A Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 275. és 276. cikkel összhangban kell alkalmazni.

5. alszakasz

Az eljárás lezárása

a) A Vámkódex 89. cikke szerinti vámjogi sorsokkal kapcsolatos általános rendelkezések

703. cikk

A részleges mentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás alatt álló áruk számára valamely vámjogi sors meghatározása esetén a Vámkódex 143. cikke szerint fizetendő teljes összeget meg kell fizetni.

704. cikk

(1) Lezártnak kell tekinteni az ideiglenes behozatali eljárást az olyan, a 673. cikk szerint behozott áruk tekintetében, amelyeket egy rendezvényen elfogyasztottak, megsemmisítettek vagy ingyenesen szétosztottak a közönségnek.

Az ilyen áruk és a 673. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett termékek jellegének azonban meg kell felelnie a rendezvény jellegének, a látogatók számának és annak, hogy a kiállító milyen mértékben vesz részt abban.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az alkoholtartalmú italokra, dohányárukra vagy üzemanyagokra.

b) Rendes eljárás

705. cikk

(1) A 695–697. cikk alkalmazását kivéve, az ideiglenes behozatali eljárás lezárására vonatkozó nyilatkozatot az engedélyben megjelölt eljárást lezáró vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) A 695. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot, illetve a nyilvántartást – adott esettől függően – az engedélyt kibocsátó vámhivatalhoz kell benyújtani.

(3) A 697. cikk alkalmazása esetén az ATA-igazolványt az eljárás lezárására megfelelően felhatalmazott vámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban engedélyezheti az (1) és (2) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatnak a fenti bekezdésekben megjelöltektől eltérő vámhivatalnál történő benyújtását.

706. cikk

(1) A 705. cikk (1) és (2) bekezdésében említett vámáru-nyilatkozatot az adott vámjogi sors meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozaton szereplő importáruk leírásának meg kell felelnie az engedélyben meghatározottaknak.

(3) A 705. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén az eljárást lezáró vámhivatal a következők szerint jár el:

a) kitölti az ellenőrző szelvényt és az újrakiviteli betétlap H. rovatát;

b) megőrzi az újrakiviteli betétlapot, és haladéktalanul visszaküldi azt a H. rovat e) pontjában megjelölt hivatalhoz.

c) Egyszerűsített eljárások

707. cikk

A Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 278. cikkel összhangban kell alkalmazni.

6. alszakasz

A terhek kiszabására vonatkozó rendelkezések

708. cikk

A Vámkódex 144. cikkének (1) bekezdése értelmében, a 673. cikkben, valamint a 682. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett áruk esetében a vámtartozás megállapításánál figyelembe veendő időpont megegyezik a szabad forgalomba bocsátás céljából tett nyilatkozat elfogadásának időpontjával.

709. cikk

(1) Ha korábban ideiglenes behozatali eljárás alá vont importáruk szabad forgalomba bocsátására kerül sor, a kiszabásra kerülő teljes behozatali vám után kiegyenlítő kamatot kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 673., 678., 682. és 684. cikk, valamint a 685. cikk d) pontja alapján ideiglenes behozatali eljárás alá vont áruk szabad forgalomba bocsátására.

(3) a) Az éves kamatlábak megfelelnek az 589. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján megállapított kamatlábaknak.

b) A kamatot naptári hónaponként kell alkalmazni arra az időszakra, amely az azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amelyben először vonták az eljárás alá azokat a behozott árukat, amelyekre vonatkozóan az ideiglenes behozatali eljárás lezárult, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben az árukat szabad forgalomba bocsátották. A kiegyenlítő kamatot legalább egy hónapos időszakra kell alkalmazni.

c) A kamat összegét a behozatali vámok, a fenti a) pontban említett kamatláb és a fenti b) pontban említett időtartam alapján kell kiszámítani.

710. cikk

Amennyiben egy ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott ideiglenes behozatali művelet során vagy azzal kapcsolatban jogsértést vagy szabálytalanságot követtek el, a fizetendő behozatali vámok beszedésére a 454. és 455., valamint a 458–461. cikkben foglalt, az ATA-igazolvány árutovábbítási okmányként való használatára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7. alszakasz

Igazgatási együttműködés

711. cikk

A behozott áruknak az ideiglenes behozatali eljárás lezárását lehetővé tevő vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása, illetve valamely megengedett feltételes mentességi eljárás alá vonása esetén az adott vámjogi sorsra vonatkozó okmányon vagy – egyszerűsített eljárás esetén – az alkalmazott kereskedelmi okmányokon vagy nyilvántartásokban az áruk leírására fenntartott rovatnak a szóban forgó eljárásra vonatkozóan megállapított adatok mellett tartalmaznia kell a következő bejegyzések egyikét is:

- Mercancías IT,

- MI-varer,

- V.V.-Waren,

- Εμπορεύματα ΠΕ,

- T.A. goods,

- Marchandises AT,

- Merci A.T.,

- TI-goederen,

- Mercadorias I.T.

8. alszakasz

Áruk átszállítása

712. cikk

(1) A 713. és 714. cikk sérelme nélkül az áruknak a Közösség vámterületén belüli – akár átruházott, akár egyedi engedély alapján történő – átszállítása esetén az adott árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás rendelkezéseivel összhangban kell szállítani.

(2) A külső árutovábbítási okmánynak, illetve a külső árutovábbítási okmányként kezelt okmánynak tartalmaznia kell az újrakivitel végső időpontját, valamint a 711. cikkben említett bejegyzések egyikét.

713. cikk

(1) Az érintett személy kérelmére a 712. cikk (1) bekezdésében említett áruk az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt átszállítási eljárásokkal összhangban egyazon engedély alapján is szállíthatók.

(2) Amennyiben az ilyen átszállítási eljárás igénybevétele engedélyezett, azt az engedélyben meg kel határozni. Ekkor ezek az eljárások a külső árutovábbítási eljárás helyébe lépnek.

(3) A vámhatóság engedélyezi, hogy az árukat az eljárást megindító vámhivataltól az eljárást lezáró vámhivatalhoz a 715. cikk (3) bekezdésében előírtaktól eltérő vámalakiságok és ideiglenes behozatali eljárás lezárása nélkül szállítsák át.

(4) A továbbított árukért a felelősség az engedélyest terheli.

(5) Az engedélyes köteles előzetesen értesíteni a vámhatóságot az adott vámhatóság által meghatározott formában és módon lebonyolítandó minden átszállításról.

714. cikk

(1) Amennyiben a vámeljárások lefolytatását ez nem befolyásolja, a vámhatóság az általa megállapított egyéb feltételekkel engedélyezi a behozott áruknak az eljárást megindító vámhivataltól a felhasználás helyére, illetve a felhasználás helyéről az eljárást lezáró vámhivatalhoz vámalakiságok elvégzése nélkül történő szállítását.

(2) Az érintett személy köteles a kiviteli nyilatkozat részére átadott példányának megküldése útján értesíteni a felügyeletet ellátó vámhivatalt az ideiglenes behozatali eljárás alapján beléptetett áruk újrakiviteléről.

715. cikk

(1) A 712. cikk alkalmazása esetén, ha az árut külső árutovábbítási eljárás alá vonják, a illetékes hatóság a (3) bekezdésben előírt információs adatlapot az engedélyes kérelmére záradékkal látja el.

(2) A 713. cikk alkalmazása esetén a (3) bekezdésben előírt adatlapot az áruk eljárás alá vonásakor vagy az átszállítási művelet megkezdésekor kell záradékolni.

(3) Az adatlap (a továbbiakban: INF 6. adatlap) egy eredeti és két másodpéldányból áll. Az adatlapot a 98. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell kiállítani.

716. cikk

(1) Az INF 6. adatlapnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a vámhatóság számára jelzik:

- azt az időpontot, amikor az importárukat az ideiglenes behozatali eljárás alá vonták,

- a fenti napon megállapított terheket,

- a részleges vámmentességet biztosító intézkedések alapján korábban már kiszabott behozatali vámok összegét, valamint az e tekintetben figyelembe vett határidőt.

(2) Az INF 6. adatlap eredeti és egy másolati példányát vissza kell adni az érintett személynek, egy példányt pedig az azt záradékoló vámhivatalnál kell megőrizni. A másodpéldányt az érintett személy köteles átadni az eljárást lezáró vámhivatalnak, majd a záradékkal való ellátás után visszaküldeni annak a vámhivatalnak, amely azt eredetileg záradékolta.

3. szakasz

Szállítóeszközök ideiglenes behozatala

1. alszakasz

Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatal esetei és feltételei

717. cikk

A 718. cikk (7) bekezdésének, a 719. cikk (10) bekezdése b) pontjának és (11) bekezdésének, a 721. cikk (5) bekezdésének, a 722. cikk (3) bekezdésének, valamint a 723. cikk (3) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, az alábbi a)–d) pontban felsorolt szállítóeszközök nem kölcsönözhetők, nem adhatók bérbe, nem adhatók zálogba, nem ruházhatók át a Közösségben letelepedett személyre, és nem bocsáthatók annak rendelkezésére.

a) Közúti szállítóeszközök

718. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a kereskedelmi célra használt közúti járművekre.

(2) E cikk alkalmazásában járműnek minősül valamennyi közúti jármű és ahhoz csatlakoztatható pótkocsi.

(3) A (4) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás alapján történő beléptetés csak akkor engedélyezhető, ha a járművet:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy hozza be, vagy azt az ő nevében hozzák be;

b) a fenti személy vagy megbízottja kereskedelmi célra használja;

c) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy nevében a Közösség vámterületén kívül vették nyilvántartásba. Amennyiben a jármű nem került nyilvántartásba, a fenti feltételt akkor kell teljesültnek tekinteni, ha a szóban forgó jármű tulajdonosa a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy;

d) kizárólag olyan szállítások alkalmával használják, amelyek a Közösség vámterületén kívül kezdődnek, vagy ott végződnek.

(4) Amennyiben a Közösség vámterületén nyilvántartásba vett gépjárműhöz pótkocsit kapcsoltak, az ideiglenes behozatali eljárás engedélyezhető akkor is, ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek.

(5) Az (1) bekezdésben említett járművek a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén a Közösség vámterületén tartózkodhatnak az azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig, amelyekhez az ideiglenes behozatalt kérelmezték, pl. utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áru be- és kirakodása, fuvarozás és karbantartási munkálatok.

(6) A (3) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy nevében eljáró személynek rendelkeznie kell az adott személy felhatalmazásával.

(7) A (3) bekezdéstől eltérve:

a) a kereskedelmi célra használt járműveket a Közösség vámterületén lakóhellyel rendelkező természetes személyek is vezethetik a (6) bekezdésben foglalt követelmények betartásával;

b) a vámhatóság engedélyezheti, hogy:

- kivételes esetekben a Közösség vámterületén belül letelepedett személy ideiglenes behozatali eljárás keretében kereskedelmi célra járművet hozzon be, és használjon korlátozott, az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított ideig,

- a Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személy, aki egy ezen a területen kívül letelepedett személy alkalmazásában áll, egy, az utóbbi személy tulajdonában álló járművet hozzon be, és azt a Közösség vámterületén kereskedelmi célra használja. Az ideiglenes behozatali eljárás keretében beléptetett jármű magáncélra is felhasználható, amennyiben az ilyen használat eseti jellegű, a kereskedelmi tevékenység során válik szükségessé, és ezt a foglalkoztatási szerződés előírja;

c) a kereskedelmi célt szolgáló járművek a belföldi forgalomban akkor használhatók, ha a fuvarozás terén hatályos – különösen a belépéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos – rendelkezések így rendelkeznek.

719. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a magáncélra használt járművekre.

(2) E cikk alkalmazásában járműnek minősül valamennyi közúti jármű, beleértve a gépjárművekhez csatlakoztatható lakókocsit és pótkocsit.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás akkor engedélyezhető, ha a járművet:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy hozza be;

b) az érintett személy magáncélra használja;

c) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy nevében a vámterületen kívül vették nyilvántartásba. Amennyiben azonban a járművet nem vették nyilvántartásba, a fenti feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha a szóban forgó jármű tulajdonosa a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve:

a) az eljárást abban az esetben is engedélyezni kell, ha nem közösségi járműveket a Közösség vámterületén ideiglenes jelleggel vesznek nyilvántartásba a későbbi újrakivitel szándékával, és a jármű a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy részére kiadott rendszámtáblát visel;

b) a vámhatóság engedélyezheti, hogy a Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személy, aki ezen a területen kívül letelepedett személy alkalmazásában áll, az utóbbi személy tulajdonában álló járművet hozzon be, és azt magáncélra vagy – a kereskedelmi célú használat kivételével – ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység folytatására használja, amennyiben ezt a foglalkoztatási szerződés előírja.

(5) Az ideiglenes behozatali eljárást a következő esetekben is alkalmazni kell:

a) amennyiben a használó a rendes lakóhelye szerinti országban nyilvántartott magánjárművet a Közösség vámterületén rendszeresen használja a lakóhelyéről a munkahelyére és az onnan történő visszautazás céljára. Az eljárásra vonatkozó engedély semmilyen egyéb időbeli korlátozás alá nem esik;

b) amennyiben egy diák a rendes lakóhelye szerinti országban nyilvántartott magánjárművet a Közösség vámterületén használja, ahol kizárólag tanulmányai folytatása céljából tartózkodik.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett járművek a Közösség vámterületén maradhatnak:

a) bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig;

b) az (5) bekezdés b) pontjában említett esetekben mindaddig, amíg a diák a Közösség vámterületén tartózkodik.

(7) Az (5) bekezdés b) pontját, valamint a (6) bekezdés b) pontját értelemszerűen alkalmazni kell a határozott időtartamú megbízásokat teljesítő személyekre.

(8) A (3) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a magáncélra használt járművek nem adhatók és nem vehetők bérbe, nem bocsáthatók más személy rendelkezésére, illetve amennyiben a járműveket behozataluk idején bérelték, kölcsönözték, vagy más személy rendelkezése alatt álltak, nem adhatók, illetve vehetők ismét bérbe, nem kölcsönözhetők, illetve nem bocsáthatók más személy rendelkezésére a Közösség vámterületén az azonnali újrakivitel kivételével semmilyen célból.

(9) A (8) bekezdés értelmében a magáncélra használt, a Közösség vámterületén kívül bejegyzett székhellyel rendelkező kölcsönző vállalkozás tulajdonát képező járművet újból bérbe veheti az említett területen kívül letelepedett természetes személy a vámhatóság belátása szerint meghatározott határidőn belüli újrakivitel céljából, amennyiben a jármű egy bérleti szerződés teljesítését követően tartózkodik a Közösség vámterületén.

(10) A (8) bekezdés ellenére:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett természetes személy házastársa, illetve közvetlen egyenes ági rokonai, akiknek rendes lakóhelye kívül esik a Közösség vámterületén, használhatják az előzőleg ideiglenes behozatali eljárás keretében beléptetett magánjárművet;

b) az ideiglenes behozatali eljárás alá vont, magáncélra használt járművet a Közösség vámterületén lakóhellyel rendelkező természetes személy is használhatja eseti jelleggel, amennyiben ez a személy az eljárás jogosultja nevében és utasításai szerint jár el, és az maga is az említett vámterületen tartózkodik.

(11) A 717. cikktől eltérve:

a) a (9) bekezdésben leírt ideiglenes behozatali eljárás a Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személy által is igénybe vehető; a járművet a Közösség vámterületéről a kölcsönző vállalkozásnak a Közösség területén lakóhellyel rendelkező alkalmazottja is visszaszállíthatja;

b) a Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személy a lakóhelye szerinti tagállamba való hazatérésének céljából, magáncélra az említett területen kívül járművet bérelhet vagy kölcsönözhet a (3) bekezdés c) pontjában megállapított feltételek betartásával. A vámhatóság állapítja meg az adott eset körülményeinek figyelembevételével azt a határidőt, amelyen belül a járművet újra ki kell vinni;

c) a vámhatóság engedélyezheti a (4) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárást a Közösség vámterületén belül letelepedett olyan természetes személy számára, aki rendes lakóhelyét a fenti vámterületen kívülre kívánja áthelyezni, az alábbi feltételekkel:

- az érintett személynek a vámhatóság által elfogadható bármely eszközzel bizonyítania kell lakóhely-változtatását,

- a járművet a nyilvántartásba vétel időpontjától számított három hónapon belül ki kell vinni.

(12) A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, az ideiglenes behozatali eljárás keretében behozott jármű közösségi vámterületen való tartózkodási időtartamának megszakítása érdekében az ideiglenes behozatali eljárás jogosultja köteles tájékoztatni a vámhatóságot, és eleget tenni a vámhatóság által a jármű időközi használatának megakadályozása érdekében megfelelőnek tartott intézkedéseknek.

720. cikk

(1) A 719. cikk rendelkezéseit a (12) bekezdés kivételével értelemszerűen alkalmazni kell a hátas- és igavonó állatokra, valamint a Közösség vámterületére belépő, ezek által vont járművekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett állatok és az azok által vont járművek három hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén.

b) Vasúti szállítóeszközök

721. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a vasúti szállítóeszközökre.

(2) E cikk alkalmazásában "vasúti szállítóeszköz" a személy- vagy áruszállításra alkalmas minden mozdony, sínautó, bármilyen vasúti kocsi vagy tehervagon.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás akkor engedélyezhető, ha a vasúti szállítóeszköz:

a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonát képezi;

b) a Közösség vámterületén kívül működő vasúthálózat nyilvántartásában szerepel.

(4) A vasúti szállítóeszközök 12 hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén.

(5) A 717. cikktől eltérve:

a) a vasúti szállítóeszközök a Közösség vámterületén belül letelepedett személy rendelkezésére bocsáthatók azzal a feltétellel, hogy azokat valamely megállapodás alapján együttesen használják, oly módon, hogy mindegyik vasúthálózat a sajátjaként használhatja a többi hálózat eszközeit;

b) kivételes esetekben a vámhatóság engedélyezheti a Közösség vámterületén belül letelepedett személy számára, hogy az adott vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre ideiglenes behozatali eljárás alá vont áru szállítására szánt vasúti kocsikat hozzon be és használjon.

c) Légi szállítóeszközök

722. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a légi szállítóeszközökre.

(2) Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök a Közösség vámterületén maradhatnak azoknak a műveleteknek – pl. az utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áruk be- és kirakodása, fuvarozás és karbantartás – az elvégzéséhez szükséges ideig, amely műveletekre az ideiglenes behozatali eljárást kérelmezték.

(3) A 718. cikk (6), (7) és (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a kereskedelmi célra használt légi járművekre. A vámhatóság kivételes esetekben engedélyezheti a Közösség vámterületén belül letelepedett személy számára, hogy az adott vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott korlátozott időre ideiglenes behozatali eljárás alá vont légi járműveket hozzon be és használjon.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett légi szállítóeszközöket magáncélú légi szállításra használják, a 719. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeket alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdésben említett szállítóeszközök bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén.

(6) A 719. cikk (8)–(12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a magáncélra használt repülőgépekre.

d) Tengeri és belvízi szállítóeszközök

723. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a tengeri és belvízi szállítóeszközökre.

(2) Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök a Közösség vámterületén maradhatnak azoknak a műveleteknek – pl. az utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áruk be- és kirakodása, fuvarozás és karbantartás – az elvégzéséhez szükséges ideig, amely műveletekre az ideiglenes behozatali eljárást kérelmezték.

(3) A 718. cikk (6) és (7) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell a kereskedelmi célú hajókra a tengeri vagy belföldi vízi úton végzett szállítás során. A vámhatóság kivételes esetekben engedélyezheti a Közösség vámterületén belül letelepedett személy számára, hogy az adott vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott korlátozott időre ideiglenes behozatali eljárás alá vont hajókat hozzon be és használjon.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett szállítóeszközöket magáncélú, tengeri vagy belföldi vízi úton történő szállításra használják, a 719. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeket alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdésben említett szállítóeszközök bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén.

(6) A 719. cikk (8)–(12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a magáncélra használt tengeri vagy belföldi vízi úton történő szállításra.

(7) A 717. cikktől eltérve, kivételes esetekben, amikor a Közösség vámterületén kívül eső tavi kikötők infrastruktúrája nem alkalmas a magáncélra használt belvízi szállítóeszközök kikötésére, a vámhatóság engedélyezheti a Közösség vámterületén belül letelepedett személy számára, hogy ideiglenes behozatali eljárás alá vont hajót hozzon be, és azt az olyan tónak a Közösséghez tartozó részén használja, amely egyrészt az adott területen, másrészt annak az országnak a területén helyezkedik el, ahol a hajót nyilvántartásba vették. Az érintett személynek a vámhatóság előtt az azáltal elfogadott bármely módon bizonyítania kell, hogy a tavi kikötői infrastruktúra a kikötésre nem alkalmas.

e) Raklapok

724. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a raklapokra.

(2) Az azonosítható raklapok 12 hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén, amely időtartam a tulajdonos kérelmére lerövidíthető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő raklapok 6 hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén, amely időtartam a tulajdonos kérelmére lerövidíthető.

f) Szállítótartályok

725. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást alkalmazni kell a vámzárral történő szállításra jóváhagyott vagy jelzésekkel ellátott szállítótartályokra, ha azokat a Közösség vámterületére tulajdonosuk, üzemeltetőjük vagy ezek valamelyikének képviselője nevében hozzák be.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő szállítótartályok abban az esetben léptethetők be ideiglenes behozatali eljárás keretében, ha ezt engedélyezi annak a tagállamnak a vámhatósága, amelyben az áru eljárás alá vonását kérelmezték.

(3) Az ideiglenes behozatali eljárás alá vont szállítótartályok 12 hónapig maradhatnak a Közösség vámterületén.

(4) Az ideiglenes behozatali eljárás alá vont szállítótartályok a Közösség vámterületéről való újrakivitelt megelőzően belföldi forgalomban is használhatók. A szállítótartályok azonban az egyik tagállam területén való tartózkodásuk ideje alatt kizárólag egyetlen alkalommal használhatók olyan áruk szállítására, amelyeket az adott tagállam területén rakodtak be, és ugyanazon tagállam területén szándékoznak kirakodni, akkor, ha a szállítótartályokat különben üresen kellene szállítani ezen a területen.

(5) A 729. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, a szállítótartályok szokásos tartozékainak és felszerelésének behozatala történhet akár egy szállítótartállyal együtt egy külön vagy egy másik szállítótartállyal együtt történő későbbi újrakivitel céljából, vagy külön, egy szállítótartállyal történő későbbi újrakivitel céljából.

726. cikk

(1) A 725. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni minden olyan szállítótartályra – függetlenül attól, hogy jóváhagyták-e azok vámzárral történő szállítását –, amelyen tartósan, megfelelő és jól látható helyen feltüntették az alábbi adatokat:

a) a tulajdonos vagy üzemeltető azonosító adatait;

b) a szállítótartálynak a tulajdonos vagy üzemeltető által megadott azonosító jelzéseit és számait;

c) a szállítótartály önsúlyát, beleértve valamennyi tartósan rögzített felszerelését is; valamint

d) azt az országot, amelyhez a szállítótartály tartozik.

A c) pontban említett adatokat azonban nem szükséges feltüntetni azokon a szállítótartályokon, amelyeket kombinált vasúti-közúti szállításban használnak, illetve a d) pontban említett adatokat nem kell feltüntetni azokon a szállítótartályokon, amelyeket légi szállításban használnak.

(2) A szállítótartály származási országának feltüntetése történhet az ország teljes nevének kiírásával, az ISO 3166 nemzetközi szabványban szabályozott ISO alpha-2 országkód jeleivel, a nemzetközi közúti forgalomban közlekedő gépjárművek nyilvántartó országának azonosítására szolgáló megkülönböztető betűjelzéssel, illetve a kombinált vasúti-közúti fuvarozásban használt szállítótartályok esetében számokkal. A tulajdonos vagy üzemeltető azonosítása feltüntethető nevének teljes kiírásával vagy egyezményesen megállapított azonosító jelekkel, az olyan jelzések, mint a jelképek vagy zászlók használata azonban nem engedélyezett.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdéssel összhangban lévő jelölésekkel ellátott szállítótartályról kitűnik, hogy az egyik tagállamhoz tartozik, úgy kel tekinteni, hogy az megfelel a Szerződés 9. és 10. cikkében megállapított feltételeknek.

Az eljárás jogosultja azonban a szállítótartályt tároló tagállam vámhatóságának felszólítására köteles közölni a szállítótartály vámjogi helyzetére vonatkozó adatokat.

727. cikk

(1) Vámzárral történő szállításra jóváhagyott szállítótartálynak kell tekinteni azokat a szállítótartályokat, amelyek:

a) a 726. cikk (1) bekezdésében előírt adatokon kívül hordozzák az alábbi, a (2) bekezdésben említett szabályoknak megfelelően az engedélyezési táblán feltüntetendő adatokat is:

- a gyártó sorozatszáma (a gyártási szám), valamint

- a típust jelző azonosítási számok és betűk, ha a jóváhagyás azokra is vonatkozik;

b) megfelelnek a (2) bekezdésben említett műszaki feltételeknek; és

c) rendelkeznek az egyik tagállam vagy a 99. mellékletben felsorolt országok valamelyikének jóváhagyásával a (2) bekezdésben előírt eljárásnak megfelelően.

(2) A vámzárral történő szállításra jóváhagyott szállítótartályokra vonatkozó műszaki előírásoknak és a jóváhagyással kapcsolatos eljárásoknak összhangban kell lenniük a 2112/78/EGK tanácsi rendelethez [25] csatolt TIR-egyezmény 7. mellékletének I. és II. részében foglaltakkal. Ezen rendelet értelmében a TIR-egyezmény 7. mellékletére vonatkozóan hatályba lépett valamennyi módosítást alkalmazni kell.

Ezeket a szabályokat a fent említett 7. melléklet III. részében található értelmező rendelkezésekben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jóváhagyott szállítótartályok nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglalt műszaki előírásoknak, illetve ha valamely szállítótartály annak komoly hibája miatt már nem felel meg azoknak az előírásoknak, amelyek alapján a vámzárral történő szállításra jóváhagyták, a vámhivatalnak a 100. mellékletben foglaltak szerint kell eljárnia.

728. cikk

A 725. cikk (4) bekezdését a 101. mellékletben foglalt értelmező megjegyzésekkel összhangban kell alkalmazni.

g) Tartalék alkatrészek, tartozékok és szokásos felszerelések

729. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali eljárást a szokásos tartalék alkatrészekre, tartozékokra és felszerelésekre is alkalmazni kell, beleértve az áruk raktározásához, megóvásához szükséges felszereléseket is, amelyek azzal a szállítóeszközzel együtt vagy attól külön is behozatalra kerülhetnek, amelyhez tartoznak.

(2) A szállítóeszközzel együtt vagy külön behozott tartalék alkatrészek kizárólag az adott szállítóeszközön végrehajtott kisebb javításokhoz, valamint a szállítótartály szokásos karbantartásához használhatók fel.

(3) A Közösség vámterülete felé vezető útjuk során vagy a Közösség vámterületén szükségessé váló szokásos karbantartási műveletek és javítások nem jelentenek változást a Vámkódex 137. cikke értelmében, és elvégezhetők az ideiglenes behozatali eljárás ideje alatt.

2. alszakasz

Az eljárás engedélyezése

a) Általános szabályok

730. cikk

A 724. cikk (3) bekezdésének és a 725. cikk (2) bekezdésének alkalmazását kivéve, illetve a 728. cikkben foglaltak sérelme nélkül, a szállítóeszközök az eljárás keretében írásbeli kérelem vagy engedély nélkül beléptethetők.

Ebben az esetben a 233. cikkben előírt cselekményt az ideiglenes behozatal iránti kérelemnek, a vámhatóság beavatkozásának hiányát pedig engedélyezésnek kell tekinteni.

731. cikk

Az eljárás a 724. cikk (2) bekezdésében említett raklapokra, valamint a 725. cikk (1) bekezdésében említett szállítótartályokra vonatkozóan a 730. cikkben leírt eljárásnak megfelelően engedélyezhető, feltéve, hogy az eljárás jogosultja:

a) a Közösség vámterületén képviselettel rendelkezik, és minden olyan tagállam kijelölt illetékes vámhatósága számára, amelyben a raklapokat vagy a szállítótartályokat tárolni szándékozik, rendelkezésére bocsátja az adatokat, amelyek alapján képviselője és képviselői meghatalmazásának köre azonosítható;

b) azon tagállam kijelölt vámhatóságának felszólítására, amelyben a raklapokat vagy a szállítótartályokat tárolják, közli a raklapok és szállítótartályok a Közösség vámterületére történő beléptetésének helyére és időpontjára, az adott területről történő kilépésének helyére és időpontjára, illetve a raklapoknak és szállítótartályoknak az adott területen belüli mozgására vonatkozó adatokat.

b) Különös szabályok

732. cikk

(1) A 724. cikk (3) és a 725. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén az ideiglenes behozatali eljárás használata érdekében az üzemeltetőnek vagy képviselőjének annak a tagállamnak az illetékes vámhivatalához kell benyújtania kérelmét, amelyben az eljárás alá kerülő szállítótartályokat vagy raklapokat a Közösség vámterületére belépteti.

(2) A kérelmet írásban kell benyújtani a vámhatóság által elfogadható bármely formában. A kérelemben az alábbi adatoknak kell szerepelnie:

a) az üzemeltetőnek vagy képviselőjének neve, cégneve és címe;

b) a 731. cikk b) pontjában foglaltak betartására vonatkozó kötelezettségvállalás;

c) a 724. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén a raklapok száma és leírása.

(3) A kérelem lehet általános jellegű, és vonatkozhat egynél több ideiglenes behozatali műveletre is.

(4) Egyszeri ideiglenes behozatali műveletre vonatkozóan a kérelmet a 736. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt lista bemutatása helyettesíti.

733. cikk

(1) Az a vámhivatal, ahová a kérelmet benyújtották, köteles határozatot hozni, és megfelelő esetben köteles kiadni az ideiglenes behozatali engedélyt (a továbbiakban engedély).

(2) Engedély kizárólag az újrakivitel alkalmával azonosítható szállítótartályokra adható ki.

(3) Az engedélyt az illetékes vámhivatal aláírja, és megőrzi annak egy másolati példányát. Az engedélyben többek között meg kell jelölni azt a módot, ahogyan az üzemeltetőnek a 731. cikk b) pontjában felsorolt adatokat szolgáltatnia kell.

(4) Az engedély lehet általános jellegű, és vonatkozhat egynél több ideiglenes behozatali műveletre.

(5) Egyszeri ideiglenes behozatali művelet esetén a 736. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt listának a vámhatóság részéről történő elfogadása az engedélyezéssel egyenértékű.

c) A Vámkódex 140. cikkében említett határidők

734. cikk

A Vámkódex 140. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából a szállítóeszközökre a 694. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni. Amennyiben az eljárás jogosultja igazolni tudja, hogy a 724. cikk (3) és (4) bekezdésében említett raklapok, illetve a 725. cikk (1) és (2) bekezdésében említett szállítótartályok bizonyos ideig használaton kívül voltak, az ilyen használaton kívüliséget olyan kivételes körülménynek kell tekinteni, amely indokolja a határidő meghosszabbítását.

3. alszakasz

A szállítóeszközök ideiglenes behozatali eljárás alá vonása

735. cikk

(1) A szállítóeszközöket a 232. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint kell ideiglenes behozatali eljárás alá vonni.

(2) A Vámkódex 88. cikke értelmében, a be nem jelentett szállítóeszközök ideiglenes behozatali eljárás alá vonásának nem feltétele a biztosítéknyújtás.

736. cikk

(1) A 735. cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a felügyeletet ellátó vámhivatal az eljárás megindításakor vagy az ellenőrzések során úgy ítéli meg, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a szállítóeszköz újrakivitelére vonatkozó kötelezettségeket nem teljesítik, az ideiglenes behozatali eljárás alkalmazásának feltétele:

a) a 205. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított vámáru-nyilatkozat, illetve a 205. cikk (3) bekezdésében említett nemzetközi egyezményben előírt okmány bemutatása;

b) szállítótartályok esetén a 229. cikk (1) bekezdésében említett szóbeli vámáru-nyilatkozat, amelyhez egy alább részletezett listát kell mellékelni.

Ebben a listában a következőket kell feltüntetni:

i. az üzemeltetőnek vagy képviselőjének neve, cégneve és címe;

ii. a szállítótartályok azonosítására szolgáló eszköz;

iii. a szállítótartályok száma, a szokásos tartalék alkatrészek, tartozékok és felszerelés mennyisége és típusa.

(2) A 735. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 729. cikk (1) bekezdésében említett tételekre, amelyeket nem azzal a szállítóeszközzel együtt hoznak be, amelyhez tartoznak, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt alakiságokat kell alkalmazni a hatályos megállapodásokban előírt további egyszerűsítési lehetőségek sérelme nélkül.

(3) A 735. cikk (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben a felügyeletet ellátó vámhivatal úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, és az esetlegesen felmerülő vámtartozás kifizetése nem biztosított, biztosíték nyújtását követeli meg.

737. cikk

(1) Az aktív feldolgozási eljárás lezárása alkalmával ideiglenes behozatali eljárás alá vont szállítóeszközöket a Közösség vámterületére behozott szállítóeszközöknek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök ideiglenes behozatali eljárás alá vonása időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor azok az eljárás keretében először kerülnek felhasználásra.

(3) Az aktív feldolgozási eljárás keretében előírt elszámolási okmány kiállítása céljából az ideiglenes behozatali eljárás jogosultja az aktív feldolgozás engedélyese számára olyan igazolást köteles kiadni, amely helyettesíti az 595. cikk (3) bekezdésében előírt okmányokat.

4. alszakasz

A szállítóeszközökre vonatkozó ideiglenes behozatali eljárás lezárása

738. cikk

A javításokat vagy karbantartást követően lecserélt alkatrészeket, illetve a sérült vagy hibás új tartalék alkatrészeket az importárukra engedélyezett vámjogi sors alá kell vonni.

739. cikk

A 721. cikkben említett vasúti szállítóeszközök, valamint a 724. cikkben említett raklapok esetén, amelyek valamely megállapodás alapján együttesen kerülnek felhasználásra, az eljárás akkor is lezárul, amikor a Közösség vámterületén belül letelepedett személy számára rendelkezésre bocsátott vasúti szállítóeszközökkel, illetve raklapokkal azonos típusú vagy azonos értékű vasúti szállítóeszközök, illetve raklapok engedélyezett vámjogi sorsát meghatározzák.

740. cikk

(1) Ha a szállítóeszközöket a 735. cikk rendelkezéseiben előírt módon vonják ideiglenes behozatali eljárás alá, az eljárást az alábbiak szerint kell lezárni:

a) újrakivitel esetén a 232. cikk (2) bekezdésében említett módon;

b) bármely egyéb vámjogi sors elnyerése céljából benyújtott, a szóban forgó eljárásra vonatkozó előírásoknak megfelelő vámáru-nyilatkozattal.

(2) A 736. cikk alkalmazása esetén az ideiglenes behozatali eljárás az adott szállítóeszközökre vonatkozóan akkor kerül lezárásra, ha azokat az engedélyezett vámjogi sors meghatározása céljából a vámáru-nyilatkozattal vagy a 736. cikkben említett okmánnyal együtt bemutatják az azon a vámhivatal által megállapított határidőn belül, amelynél az adott okmányt bemutatták, illetve vámáru-nyilatkozatot benyújtották.

5. alszakasz

Záró rendelkezések

741. cikk

Ez a szakasz nem érinti a közlekedési ágazatra vonatkozó hatályos rendelkezéseket, különös tekintettel a hozzáféréssel és működéssel kapcsolatos feltételeket szabályozó rendelkezésekre.

742. cikk

A vámhatóság visszavonhatja a szállítóeszközökre vonatkozó ideiglenes behozatali engedélyt, ha a vámhatóság – az ebben a fejezetben foglalt eltérések, illetve a hatályos megállapodásokban előírt további egyszerűsítési lehetőségek sérelme nélkül – megállapítja többek között:

- hogy a kereskedelmi célú közúti szállítóeszközök a belföldi forgalomban kerültek felhasználásra,

- hogy a magáncélú szállítóeszközök kereskedelmi célra kerültek felhasználásra a belföldi forgalomban,

- hogy a szállítóeszközöket behozatalukat követően bérbe vagy kölcsönadták, vagy valakinek a rendelkezésére bocsátották, illetve ha a szállítóeszközöket behozataluk idején bérelték, kölcsönözték, vagy azok valakinek a rendelkezése alatt álltak, azokat az azonnali újrakiviteltől eltérő bármely más célból később újra bérbe- vagy kölcsönadták, vagy más személy rendelkezésére bocsátották a Közösség vámterületén belül.

4. szakasz

Az eljárás lezárására vonatkozó különös rendelkezések

743. cikk

E fejezet alkalmazása során az árukat indokolt esetben és a vámhatóság beleegyezésével bármikor fel lehet ajánlani az Államkincstár javára.

5. szakasz

Kereskedelempolitikai intézkedések

744. cikk

Amennyiben a közösségi jogszabályok kereskedelempolitikai intézkedésekről rendelkeznek:

a) az áruk szabad forgalomba bocsátásával kapcsolatban, az említett intézkedések nem alkalmazhatók az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására, sem arra az időtartamra, amely alatt az áruk az eljárás alatt állnak;

b) a Közösség vámterületére behozott árukkal kapcsolatban, az említett intézkedéseket akkortól kell alkalmazni, amikor az árukat az ideiglenes behozatali eljárás alá vonják;

c) a kivitellel kapcsolatban, az említett intézkedések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha nem közösségi árukat a Közösség vámterületéről az ideiglenes behozatali eljárás alá vonásukat követően visznek ki újra.

745. cikk

A behozott áruk szabad forgalomba bocsátása a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásakor hatályban lévő kereskedelempolitikai intézkedések vámhatóság által történő alkalmazásától függ.

6. szakasz

Információcsere

746. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a) azokról az esetekről, amelyekben a 696. cikk a 229. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint kerül alkalmazásra;

b) a 102. mellékletben említett adatokról minden olyan engedélyre vonatkozóan, amelynél a behozott áruk értéke a 4000 ECU-t meghaladja, és az ideiglenes behozatalt a 688. cikk alapján engedélyezték;

c) a 103. mellékletben említett adatokról minden olyan engedélyre vonatkozóan, amelyeknél az ideiglenes behozatalt a 689. cikk alapján engedélyezték.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett adatokat minden év március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell közölni a Bizottsággal a megelőző hat hónapban kibocsátott engedélyekre vonatkozóan. Az adatokat a Bizottság valamennyi tagállamhoz eljuttatja, és azokat a bizottság minden olyan esetben megvizsgálja, amikor azt szükségesnek ítéli.

747. cikk

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal:

a) azoknak vámhatóságoknak a jegyzékét, amelyekhez a kérelmet be kell nyújtani, a 695., 696. és 697. cikkben említettek kivételével;

b) az eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok elfogadására a 695., 696. és 697. cikk értelmében felhatalmazott vámhivatalok jegyzékét.

(2) A 649. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

6. FEJEZET

Passzív feldolgozás

1. szakasz

Általános rendelkezések

748. cikk

A fejezet alkalmazásában:

a) fő végtermékek: végtermékek, amelyek előállításához a passzív feldolgozási eljárás igénybevételét engedélyezték;

b) melléktermékek: a passzív feldolgozási műveletből szükségszerűen származó olyan végtermékek, amelyek eltérnek azoktól a fő végtermékektől, amelyekre az eljárást engedélyezték;

c) veszteség: az ideiglenes kivitelre kerülő termékek azon része, amely a feldolgozási művelet során – különösen párolgás, kiszáradás, gáz formájában történő elillanás vagy szennyvízben való lefolyás révén – megsemmisül és elvész;

d) mennyiségi kulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépült ideiglenesen kivitt áruk arányának kiszámítása az ilyen áruk teljes mennyiségéhez viszonyítva;

e) értékkulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített ideiglenesen kivitt áruk arányának kiszámítása a végtermékek értékéhez viszonyítva;

f) előzetes behozatal: a Vámkódex 154. cikkének (4) bekezdésében szabályozott eljárás;

g) háromszögforgalom: azon eljárás, amelynek során a végterméket más tagállamban lévő vámhivatal bocsátja szabad forgalomba részleges vagy teljes vámmentességgel, mint amelyik tagállamban lévő vámhivatal az árut ideiglenes kiviteli eljárás alá vonta;

h) levonásra kerülő összeg: azok a behozatali vámok, amelyek az ideiglenesen kivitt árukra kerültek volna kiszabásra, ha azokat a Közösség vámterületére abból az országból hozták volna be, ahol a feldolgozási műveletnek, illetve az utolsó feldolgozási műveletnek az árut alávetették;

i) rakodási, szállítási és biztosítási költségek: az áruk rakodásával, szállításával és biztosításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség, beleértve:

- a megbízási és közvetítői díjat, a vételi megbízások díjainak a kivételével,

- az ideiglenes kivitelre kerülő áruk szerves részét nem képező csomagolóeszközök költségét,

- a göngyöleg költségét, beleértve a munkadíjat és az anyagköltségeket,

- az áruk szállításával kapcsolatosan szükséges kezelés költségeit.

1. alszakasz

Az eljárás engedélyezése – rendes eljárás

749. cikk

(1) A Vámkódex 148. cikke b) pontjának alkalmazása céljából a vámhatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a végterméket az ideiglenesen kivitt árukból állították elő, amiről különösen a következők révén győződik meg:

a) a különleges jelölésekre, illetve gyártási számokra vonatkozó nyilatkozat vagy azok leírása;

b) ólomzárak, pecsétek, bélyegzőlenyomatok vagy egyéb megkülönböztető jelölések elhelyezése;

c) mintavétel, illusztrációk vagy műszaki leírások;

d) elemzések elvégzése;

e) a szóban forgó ügyletre vonatkozó igazoló olyan okmányok (például szerződések, levelezés vagy számlák) vizsgálata, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a végterméket az ideiglenesen kivitt árukból kívánják előállítani.

A vámhatóság felhasználhatja továbbá a Vám-együttműködési Tanács 1963. december 3-i ajánlásában előírt és a 104. mellékletben foglalt, az egyik országból gyártás, feldolgozás, illetve javítás céljából egy másik országba kiszállított áruk ideiglenes kivitelének megkönnyítését célzó tájékoztatót is.

(2) Ha az eljárást – akár szabvány csererendszer keretében, akár másként – az áruk javítása céljából kérelmezik, a vámhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az ideiglenesen kivitt áruk megjavíthatók. Ha a vámhatóság szerint ez a feltétel nem teljesül, a hatóság az engedélyt megtagadja.

(3) Ha a kérelem szabvány csererendszer igénybevételére vonatkozik, a vámhatóság többek között a fenti (1) bekezdés a), c), d) vagy e) pontjában felsorolt ellenőrzési módszereket alkalmazza. Az (1) bekezdés e) pontja esetén az igazoló okmányokban egyértelműen szerepelnie kell, hogy az adott javítást a Vámkódex 155. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően cseretermék rendelkezésre bocsátásával fogják elvégezni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során a vámhatóságnak elsősorban arról kell meggyőződnie, hogy a Vámkódex 154. cikkének (1) bekezdése szerinti csereeljárás igénybevételének engedélyezése nem az áruk műszaki teljesítményének fokozását szolgálja.

Ennek érdekében a vámhatóság ellenőrzi:

- a javítással kapcsolatos szerződéseket és egyéb igazoló okmányokat, valamint

- az ideiglenesen kivit árukkal, illetve az ilyen árut magában foglaló árukkal kapcsolatos adásvételi vagy bérleti szerződéseket és/vagy számlákat, és elsősorban az azokban megállapított feltételeket.

(5) Ha nem állapítható meg, hogy a végtermékeket az ideiglenesen kivitt árukból állítják-e elő, és a Vámkódex 148. cikkének b) pontja szerinti eltérésre vonatkozó kérelmet nyújtanak be a vámhatósághoz, a vámhatóság a kérelmet továbbítja a Bizottsághoz.

750. cikk

(1) A kérelmet a 497. cikknek megfelelően és a 67/E. mellékletben foglalt mintával összhangban annak a személynek kell kiállítania és benyújtania, akinek a Vámkódex 86., 147. és 148. cikke alapján az engedély megadható.

(2) a) A kérelmet annak a tagállamnak a kijelölt vámhatóságainál kell benyújtani, ahol az ideiglenes kivitelre kerülő áruk találhatók;

b) Ha az árukat várhatóan több tagállamból fogják kivinni, egyetlen engedély iránti kérelem is benyújtható. A kérelmet annak a tagállamnak a kijelölt vámhatóságánál kell benyújtani, ahol az áruk egy része található.

Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell a műveletek sorrendjének részleteit, valamint az ideiglenes kivitel várható helyszíneit.

751. cikk

(1) A 760. és 761. cikk sérelme nélkül, az engedélyeket az a vámhatóság bocsátja ki, amelyhez a kérelmet a 750. cikk (2) bekezdése alapján benyújtották, és az engedélyt az 500. cikknek megfelelően és a 68/E. mellékletben szereplő mintával összhangban kell kiállítani.

Az 500. cikk (3) bekezdésében foglaltaktól eltérve, kellően indokolt kivételes esetekben a vámhatóság visszamenőleges hatályú engedélyt is kiadhat. Az ilyen engedélyek hatálya azonban nem terjedhet ki a kérelem benyújtását megelőző időpontra. Ez a kivétel nem alkalmazható az előzetes behozatallal járó szabvány csererendszerben.

(2) A 750. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásakor az engedély nem adható ki azon tagállamok kijelölt vámhatóságának egyetértése nélkül, ahol a kérelemben megjelölt helyszínek találhatók. Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a) az a vámhatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották – miután meggyőződött arról, hogy a tervezett műveletre vonatkozó gazdasági feltételek teljesítettnek tekinthetők –, tájékoztatja a kérelemről és az engedély tervezetéről a többi érintett vámhatóságot; az említett tervezetnek legalább az elszámolási kulcsot, a jóváhagyott azonosítási módszert, a 68/E. mellékletben szereplő engedélyminta 11. pontjában említett vámhivatalokat, adott esetben az eljárásért felelős vámhivatalt ("felügyeletet ellátó hivatal"), valamint az eljárás megindítása során alkalmazott bármely egyszerűsített eljárásért, illetve az eljárás alapján az áru szabad forgalomba bocsátásáért felelős vámhivatalt, továbbá többek között a felügyeletet ellátó vámhivatal értesítésére vonatkozóan betartandó szabályokat kell tartalmaznia;

b) a többi érintett vámhatóság a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb a kérelem és az engedélytervezet közlésétől számított két hónapon belül közli esetleges kifogásait;

c) az a) pontban említett vámhatóság kiadhatja az engedélyt, ha a b) pontban említett határidőn belül nem kap értesítést az engedélytervezettel szemben felmerült kifogásról;

d) az engedélyt kiállító tagállam megküldi az engedély másolatát a fent említett valamennyi tagállamnak.

Az ily módon kiadott engedély csak a fent említett tagállamokban érvényes.

A tagállamok közlik a Bizottsággal az a) pontban említett kérelem és engedélytervezet átvételére kijelölt vámhatóságok nevét és címét. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.

752. cikk

(1) Az előzetes behozatal nélküli szabvány csererendszerre vonatkozó engedély a helyettesítő termékek helyett a végtermékek újrabehozatalára is alkalmazható, feltéve, hogy valamennyi feltétel teljesül.

(2) Ha a körülmények ezt indokolják, és az előzetes behozatal nélküli szabvány csererendszer engedélyezésének valamennyi feltétele teljesül, a vámhatóság engedélyt adhat a helyettesítő termékek behozatalára a passzív feldolgozási engedély jogosultjának akkor is, ha ez utóbbi engedély nem rendelkezik ilyen eljárás igénybevételéről.

Az érintett személynek legkésőbb a helyettesítő termékek behozatalának időpontjáig erre irányuló kérelmet kell benyújtania.

753. cikk

Az engedély érvényességi idejét a vámhatóság a gazdasági feltételek és a kérelmező egyéni igényeinek figyelembevételével határozza meg.

Ha az érvényességi idő meghaladja a két évet, az engedély kiadásának alapjául szolgáló gazdasági feltételeket az engedélyben meghatározott időszakonként felül kell vizsgálni.

754. cikk

(1) Azt a határidőt, amelyen belül a végtermékeket vissza kell szállítani a Közösség vámterületére, a feldolgozási műveletek végrehajtásához, valamint az ideiglenesen kivitt áruk és a végtermékek szállításához szükséges idő figyelembevételével kell meghatározni. Ezt a határidőt az eljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontjától kell számítani.

(2) Az előzetes behozatal nélküli szabvány csererendszer keretében azt a határidőt, amelyen belül a helyettesítő termékeket a Közösség területére be kell hozni, az ideiglenesen kivitt termékek helyettesítéséhez, valamint az ideiglenesen kivitt termékek és a helyettesítő termékek szállításához szükséges idő figyelembevételével kell meghatározni. Ezt a határidőt az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozat elfogadásának időpontjától kell számítani.

(3) Az (1) bekezdésben említett végtermékek újrabehozatala, valamint a (2) bekezdésben említett helyettesítő termékek behozatala akkor tekinthető befejezettnek, ha a termékeket:

- szabad forgalomba bocsátották, vagy

- vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolták, illetve vámraktározási vagy aktív feldolgozási eljárás alá vonták,

- közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vonták.

(4) A cikk alkalmazásánál figyelembe veendő időpont megegyezik az áru szabad forgalomba bocsátására, illetve a (3) bekezdésben említett valamely vámjogi sors meghatározására irányuló vámáru-nyilatkozat elfogadásának, illetve az áru vámszabad területre vagy a vámszabad raktárba történő betárolásának időpontjával.

755. cikk

Ha a körülmények ezt indokolják, a 754. cikkben említett határidő meghosszabbítható akkor is, ha az eredeti határidő lejárt.

756. cikk

(1) Ha körülmények indokolják, a Vámkódex 157. cikkében említett határidő meghosszabbítható akkor is, ha az eredeti határidő lejárt.

(2) A Vámkódex 157. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az áruk vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása, illetve az áruk későbbi kivitel szándékával vámraktározási vámeljárás alá vonása az áru kivitelének minősül.

757. cikk

A 758. cikk sérelme nélkül, a Vámkódex 149. cikke (2) bekezdésében említett elszámolási kulcsot legkésőbb az áruk passzív feldolgozási eljárás alá vonásának időpontjában az elvégzendő feldolgozási műveletre vagy műveletekre vonatkozó műszaki adatok figyelembevételével kell meghatározni, ha ilyen adatok rendelkezésre állnak; ha azonban ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a kulcsot a Közösségben az azonos jellegű műveletekre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok figyelembevételével kell meghatározni.

758. cikk

Ha a körülmények ezt indokolják, a vámhatóság az elszámolási kulcsot az áruk eljárás alá vonása után is megállapíthatja, de legkésőbb addig, amíg a végtermékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásra kerül.

759. cikk

(1) A Vámkódex 147. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából a 751. cikkben említett engedélyt az ideiglenes kivitelre kerülő árukat exportáló személy kérelmére akkor is ki kell adni, ha ő nem azonos a feldolgozási műveleteket végző személlyel. Ezt az eltérést a kérelmező letelepedési helye szerinti tagállam vámhatóságánál benyújtott kérelemben kell kérni. Ez a rendelkezés a háromszögforgalom esetében is alkalmazandó.

Az engedélyt a kérelmező számára kell kiadni.

Az eltérés lehetővé teszi, hogy az engedélyesen kívüli személy is kérelmezhesse a végtermék szabad forgalomba bocsátását és azt, hogy az eljárásra engedélyt kapjon.

(2) A kérelemhez csatolni kell az annak elbírálásához szükséges összes igazoló okmányt. Az okmányoknak alá kell támasztaniuk különösen:

- azokat az előnyöket, amelyek a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdése alkalmazásának eredményeként a kivitt áruk forgalmának növekedésében mutatkoznának a szokásos feltételekkel bonyolított forgalomhoz viszonyítva,

- annak igazolását, hogy a kérelmezett eltérés nem sértené az újrabehozatalra kerülő végtermékekkel azonos vagy azokhoz hasonló termékek közösségbeli gyártóinak alapvető érdekeit.

(3) Ha a vámhatóság valamennyi szükséges adattal rendelkezik, a kérelmet állásfoglalásával együtt továbbítania kell a Bizottságnak.

A kérelem kézhezvételét követően a Bizottság közli az adatokat a tagállamokkal.

A Bizottság a bizottsági eljárással összhangban dönti el, hogy egy engedély kiadható-e, és ha igen, milyen feltételekkel, és meghatározza elsősorban az ellenőrző intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Vámkódex 151. cikkében említett vámmentességet csak olyan végtermékre adják meg, amelyekbe az ideiglenesen kivitt árukat ténylegesen beépítették.

2. alszakasz

Az eljárás engedélyezése – egyszerűsített eljárások

760. cikk

(1) Ha a Vámkódex 76. cikkében megállapított, az eljárás megindítására vonatkozó egyszerűsített eljárást nem alkalmazzák, és a feldolgozási műveletek az áruk javítására vonatkoznak, a vámhatóság által az engedélyek egyszerűsített eljárással történő kiadására felhatalmazott vámhivatal engedélyezi, hogy az eljárás megindítására vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása engedély iránti kérelemnek minősüljön.

Ebben az esetben a vámáru-nyilatkozat elfogadása az engedély megadásának minősül, és az elfogadás az engedély megadására irányadó feltételektől függ.

(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott vámáru-nyilatkozatokhoz csatolni kell egy, a kérelmező által kitöltött olyan okmányt, amely – ha szükséges – tartalmazza az alábbi adatokat, kivéve, ha ezek az adatok magának a vámáru-nyilatkozatként használt formanyomtatványnak a 44. rovatába is bejegyezhetők:

a) a kérelmező neve vagy cégneve és címe, ha az eljárás igénybevételét kérelmező személy nem azonos a nyilatkozattevővel, a nyilatkozattevő nevét vagy cégnevét és címét;

b) a végtermékek kereskedelmi és/vagy műszaki leírása;

c) a feldolgozási műveletek jellege;

d) a végtermékek újrabehozatalához szükséges idő;

e) az elszámolási kulcs vagy adott esetben az elszámolási kulcs megállapításának módja;

f) az azonosítás módja.

A 498. cikket megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az 502. cikket megfelelően alkalmazni kell.

761. cikk

(1) Ha a feldolgozási műveletek nem kereskedelmi jellegű javításokra vonatkoznak – akár ellenszolgáltatás fejében, akár térítésmentesen végzik azokat – a vámhatóság által kijelölt vámhivatal a bejelentő kérelmére engedélyezi, hogy az áru szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozat engedély iránti kérelemnek minősüljön. Ilyen esetekben a vámáru-nyilatkozat elfogadása az engedély megadásának minősül, és annak elfogadása az engedély megadására irányadó feltételektől függ.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a "nem kereskedelmi jellegű javítás" az áruk olyan javítását jelenti, beleértve az áruk eredeti állapotának visszaállítását és azok rendbehozatalát, amely:

- eseti jelleggel történik, valamint

- kizárólag az importőr vagy családja személyes használatára szolgáló árukkal kapcsolatos, amelyek jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva nem tükröznek semmiféle kereskedelmi érdekeltséget.

(3) Az áruk nem kereskedelmi jellegét a kérelmezőnek kell bizonyítania. A vámhivatal csak abban az esetben engedélyezheti az (1) bekezdésben biztosított könnyítést, ha annak valamennyi feltétele teljesül.

2. szakasz

Az áruk passzív feldolgozási eljárás alá vonása

762. cikk

Az áruk passzív feldolgozási eljárás alá vonását szabályozó eljárásokat az ideiglenes kivitelre kerülő árukra is alkalmazni kell, beleértve az akár előzetes behozatallal, akár a nélkül behozott, a szabvány csererendszer alapján felhasznált ideiglenes kivitelre kerülő árukat is.

1. alszakasz

Rendes eljárás

763. cikk

(1) A 760. és 761. cikk alkalmazását kivéve, az ideiglenesen kivitt áruk passzív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló vámáru-nyilatkozatot (kiviteli nyilatkozat) az engedélyben meghatározott, eljárást megindító vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) A 760. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot valamely megfelelően felhatalmazott vámhivatalhoz kell benyújtani.

764. cikk

(1) A 763. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot a kivitelre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell kiállítani.

(2) A 761. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozaton szereplő áruleírásnak meg kell felelnie az engedélyben meghatározottaknak.

(3) A 658. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

2. alszakasz

Egyszerűsített eljárások

765. cikk

A Vámkódex 76. cikkében foglalt egyszerűsített eljárásokat a 277. cikkel összhangban kell alkalmazni.

3. szakasz

Mentességre való jogosultság a passzív feldolgozási eljárásban

766. cikk

A 754. cikk (a Vámkódex 149. cikkének (1) bekezdésében előírt határidők számítása) sérelme nélkül, a passzív feldolgozási eljárásban a mentességre való jogosultság feltétele az áru szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása.

767. cikk

(1) A 760. és 761. cikk alkalmazását kivéve, az áru szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatot az engedélyben meghatározott eljárást lezáró vámhivatalok egyikéhez kell benyújtani.

(2) A 760. cikk alkalmazása esetén az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az engedélyt kibocsátó vámhivatalhoz kell benyújtani.

(3) A 761. cikk alkalmazása esetén az áru szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatot a vámhatóság által megfelelően felhatalmazott vámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) A felügyeletet ellátó vámhivatal azonban engedélyezheti az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatnak az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő vámhivatalhoz történő benyújtását.

768. cikk

(1) A 767. cikkben említett vámáru-nyilatkozatot a 198–252. cikkel összhangban kell kiállítani.

(2) A 761. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozaton a végtermékek vagy helyettesítő termékek leírásának meg kell egyeznie az engedélyben meghatározottakkal.

(3) A Vámkódex 62. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából a vámáru-nyilatkozathoz csatolni kell a 218–221. cikkben foglaltak szerint az áruk szabad forgalomba bocsátásához szükséges okmányokat, továbbá:

- az eljárás megindítására vonatkozó vámáru-nyilatkozat egy példányát, illetve háromszögforgalom esetén a 781. cikkben előírt INF 2. adatlapot, valamint

- ha az áru szabad forgalomba bocsátására irányuló vámáru-nyilatkozatot a Vámkódex 149. cikke (1) bekezdésében megállapított határidők lejárta után nyújtják be, és a 754. cikk (3) bekezdését alkalmazzák, bármely olyan okmányt, amely lehetővé teszi annak igazolását, hogy a végtermékek vagy helyettesítő termékek vámjogi sorsának meghatározása az említett határidőn belül megtörtént.

769. cikk

Az eljárás szerinti szabad forgalomba bocsátásra a Vámkódex 76. cikkében előírt egyszerűsített eljárásokat a 254–267. cikkben és a 278. cikkben említett feltételekkel összhangban kell alkalmazni.

4. szakasz

A terhek alkalmazására vonatkozó rendelkezések

770. cikk

A Vámkódex 151. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett levonásra kerülő összeg kiszámításánál nem kell figyelembe venni:

a) az alábbi rendelkezésekben előírt terheket:

- a gabonafélék piacáról szóló 2727/75/EGK tanácsi rendelet [26] 14. cikkének (2) bekezdése,

- a sertéshúspiacról szóló 2759/75/EGK tanácsi rendelet [27] 13. cikkének (1) bekezdése,

- a tojáspiacról szóló 2771/75/EGK tanácsi rendelet [28] 8. cikkének (1) bekezdése,

- a baromfihús piacáról szóló 2777/75/EGK tanácsi rendelet [29] 8. cikkének (1) bekezdése,

- a zöldség- és gyümölcságazatról szóló 1035/72/EGK tanácsi rendelet [30] 25. és 25a. cikke,

- a borpiacról szóló 822/87/EGK tanácsi rendelet [31] 53. cikkének (3) bekezdése;

b) azokat a dömpingellenes vámokat és kiegyenlítő vámokat,

amelyek az ideiglenes kivitelre kerülő árukra vonatkoztak volna, ha azokat az érintett tagállamba azokból az országokból hozták volna be, ahol a feldolgozási műveletet vagy az utolsó feldolgozási műveletet ezeken az árukon elvégezték.

771. cikk

(1) A Vámkódex 151. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén nem kell beszámítani az ideiglenes kivitelre kerülő árukkal összefüggésben a feldolgozási művelet vagy az utolsó feldolgozási művelet helyéig felmerülő rakodási, szállítási és biztosítási költségeket:

- az ideiglenes kivitelre kerülő áruknak a végtermékek vámértékének a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban történő meghatározásakor figyelembe vett értékébe,

- a feldolgozási költségekbe, ha az ideiglenes kivitelre kerülő áruk értéke nem határozható meg az első francia bekezdésben említett 32. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazása útján.

(2) Az (1) bekezdésben említett feldolgozási költségek magukban foglalják a végtermékeknek attól a helytől felmerülő rakodási, szállítási és biztosítási költségeit, ahol a feldolgozási műveletet vagy utolsó feldolgozási műveletet elvégezték, addig a helyig, ahol a végtermékek belépnek a Közösség vámterületére.

(3) A Vámkódex 153. cikkében említett javítási költségek magukban foglalják az engedélyes által a javítást végző személynek vagy az ő javára az elvégzett javításért kifizetett vagy kifizetésre kerülő összegeket és az engedélyes által az ideiglenes kivitelre kerülő áruk javításának feltételeként a javítást végző személynek, illetve a javítást végző személy valamely kötelezettségének a teljesítése érdekében kifizetett vagy kifizetésre kerülő összegeket.

Az ilyen kifizetésnek nem kell szükségképpen pénzátutalás formájában történnie. A kifizetések teljesíthetők akkreditív vagy forgatható értékpapír révén, közvetlenül és közvetett formában.

Az engedélyes és a feldolgozó közötti viszony megítélésére a 143. cikket kell alkalmazni.

772. cikk

(1) A végtermékbe beépített ideiglenesen kivitt áruk arányát a 773–775. cikkben felsorolt módszerek egyikével kell kiszámítani, ha a 774. cikk (3) bekezdésében említett melléktermékektől eltérő, adott feldolgozási műveletből származó valamennyi végtermék szabad forgalomba bocsátására nem azonos időpontban kerül sor.

(2) A 773–775. cikkben említett számításokat a 105. mellékletben foglalt példák alapján, illetve azonos eredményre vezető bármely egyéb módszerrel kell kimunkálni.

773. cikk

(1) Ha egy vagy többfajta ideiglenesen kivitt áruból a passzív feldolgozási eljárás során csak egyfajta végtermék keletkezik, a mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (végtermékek) kell alkalmazni a végtermékek szabad forgalomba bocsátásakor levonásra kerülő összeg megállapítására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szabad forgalomba bocsátott végtermékek mennyiségének megfelelő ideiglenes kivitelre kerülő, a levonásra kerülő összeg megállapításakor figyelembe veendő árumennyiség kiszámítása úgy történik, hogy a szóban forgó minden egyes árutípus teljes mennyiségére egy olyan együtthatót kell alkalmazni, amely a szabad forgalomba bocsátott végtermékek mennyisége és a végtermékek összmennyisége közötti aránynak felel meg.

774. cikk

(1) Ha egy vagy többfajta ideiglenesen kivitt áruból a passzív feldolgozási eljárása során többfajta végtermék keletkezik, és az adott áruk minden eleme megtalálható a különböző fajtájú végtermékek mindegyikében, a mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (ideiglenesen kivitt áruk) kell alkalmazni a végtermékek szabad forgalomba bocsátásakor levonásra kerülő összeg megállapítására.

(2) A veszteségeket nem kell figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy az (1) bekezdésben említett módszer alkalmazandó-e.

(3) Az ideiglenes kivitelre kerülő áruk arányának meghatározásakor a hulladéknak, maradéknak, selejtnek, nyiradéknak és maradványnak minősülő melléktermékeket veszteségként kell kezelni.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az egyes végtermékek előállításához felhasznált ideiglenesen kivitt egyes árutípusok mennyiségének meghatározása úgy történik, hogy az ideiglenes kivitelre kerülő egyes árutípusok összmennyiségére sorban alkalmazni kell az egyes végterméktípusokban található áruk mennyisége és az adott áruknak a végtermékek összességében található összmennyisége közötti aránynak megfelelő együtthatót.

(5) A szabad forgalomba bocsátott egyes végterméktípusok mennyiségének megfelelő ideiglenes kivitelre kerülő, a levonásra kerülő összeg megállapításakor figyelembe veendő egyes árumennyiségek kiszámítása úgy történik, hogy a 773. cikk (2) bekezdésében megjelölt módszer alapján kapott együtthatót alkalmazni kell az adott terméktípusok előállításához felhasznált ideiglenesen kivitt áruk egyes típusainak a (4) bekezdés szerint kiszámított mennyiségére.

775. cikk

(1) Ha a 773. és a 774. cikk nem alkalmazható, az értékkulcs szerinti elszámolást kell alkalmazni.

Az engedélyes beleegyezésével és az egyszerűsítés érdekében azonban a vámhatóság az értékkulcs szerinti elszámolás helyett a mennyiségi kulcs szerinti elszámolást (ideiglenes kivitt áruk) alkalmazhatja, ha mindkét módszer hasonló eredményhez vezet.

(2) Az egyes végterméktípusok előállítása során felhasznált ideiglenesen kivitt árutípusok mennyiségének meghatározása során az ideiglenes kivitelre kerülő áruk összmennyiségére sorban az egyes végterméktípusok vámértéke és a végtermékek teljes vámértéke közötti aránynak megfelelő együtthatókat kell alkalmazni.

(3) Ha valamelyikfajta végtermék nem kerül újrabehozatalra, az ilyen termékek értékkulcs szerinti értéke megfelel az azonos vagy hasonló termékek Közösségen belüli aktuális értékesítési árának, feltéve, hogy ezt az árat a vevő és az eladó közötti viszony nem befolyásolja.

A vevő és eladó közötti viszony értékelésére a 143. cikket kell alkalmazni.

Ha az érték a fenti rendelkezések alkalmazásával nem állapítható meg, a vámhatóság állapítja azt meg bármely elfogadható módszerrel.

(4) A szabad forgalomba bocsátott egyes végterméktípusok mennyiségének megfelelő ideiglenes kivitelre kerülő, a levonásra kerülő összeg megállapításakor figyelembe veendő egyes árumennyiségek kiszámítása úgy történik, hogy a 773. cikk (2) bekezdésében megjelölt módszerrel meghatározott együtthatót alkalmazni kell a szóban forgó termékek előállításához felhasznált ideiglenes kivitt áruk egyes típusainak a (2) bekezdés szerint kiszámított mennyiségére.

776. cikk

(1) Ha olyan passzív feldolgozási engedély kerül kiadásra, amely nem rendelkezik a javításról, és a vámhatóság az engedélyes beleegyezésével a behozatali vámok alóli részleges mentességről szóló rendelkezések alapján képes a fizetendő vámok összegét közelítőleg meghatározni, akkor az említett hatóság a szóban forgó engedély szerint elvégzendő valamennyi feldolgozási műveletnél alkalmazható átlagkulcsot (az eljárás összesített lezárása) állapíthat meg olyan vállalkozások esetében, amelyek gyakran végeznek passzív feldolgozási műveleteket.

(2) Az (1) bekezdésben említett kulcsot legfeljebb hat hónapig tartó időszakra lehet meghatározni:

- a fenti időszakra fizetendő összeg közelítő becslés alapján történő meghatározásával, vagy

- a korábbi hasonló időszakra fizetett összeg behajtásával kapcsolatos tapasztalat figyelembevételével.

A kulcsot adott esetben növelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a lekönyvelt behozatali vám összege ne legyen kevesebb a jogszerűen fizetendő összegnél.

(3) Az (1) bekezdésben említett kulcsot átmenetileg alkalmazni lehet a (2) bekezdésben foglalt számításnál felhasználttal azonos időszakban szabad forgalomba bocsátott végtermékek feldolgozási költségeire, és nem szükséges a fizetendő behozatali vám összegét minden egyes alkalommal pontosan kiszámolni egy termék szabad forgalomba bocsátásakor.

(4) Az e cikk alkalmazásával meghatározott behozatali vám összegét a Vámkódex 217–232. cikkében előírt feltételekkel és határidőn belül kell lekönyvelni.

(5) Az egyes hivatkozási időszakok végén a vámhatóság elvégzi az eljárás összesített lezárását, és a behozatali vámok alóli részleges mentességre vonatkozó rendelkezések szerint elkészíti a végleges elszámolást.

(6) Ha a végleges elszámolásból kitűnik, hogy a lekönyvelt behozatali vám összege túl magas, vagy a (2) bekezdés szerinti növelés ellenére a lekönyvelt behozatali vám összege alacsonyabb a jogszerűen fizetendő összegnél, kiigazítást kell végezni.

5. szakasz

Háromszögforgalom

777. cikk

(1) A 751. cikkben említett vámhatóság a háromszögforgalmat:

a) a Vámkódex 147. vagy 152. cikkében említett engedéllyel kapcsolatban; vagy

b) az engedélyesnek az engedély megadása után, de a végtermékek vagy helyettesítő termékek szabad forgalomba bocsátása előtt benyújtott külön kérelmére engedélyezi.

(2) A háromszögforgalom nem engedélyezhető az előzetes behozatallal járó szabvány csererendszer keretében.

778. cikk

(1) A 783. cikk sérelme nélkül, a háromszögforgalom rendszerének alkalmazása esetén az INF 2. adatlapot kell alkalmazni.

(2) Az INF 2. adatlapot a 106. mellékletben szereplő mintának és rendelkezéseknek megfelelően kell kiállítani egy eredeti és egy másodpéldányban, amelyeket együttesen kell benyújtani az eljárást megindító vámhivatalhoz.

Az INF 2. adatlapot az eljárás alá vont áruk mennyiségének megfelelően kell kiállítani. Ha a végtermékek vagy helyettesítő termékek várhatóan egynél több szállítmányban különböző vámhivataloknál kerülnek újrabehozatalra, az eljárást megindító hivatal az engedélyes kérelmére az eljárás alá vont áruk mennyiségéről elegendő számú INF 2. adatlapot bocsát ki.

(3) Az INF 2. adatlap eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén a passzív feldolgozás engedélyese kérheti másodlat kiadását az INF 2. adatlapot záradékoló vámhivataltól. Az adott vámhivatal eleget tesz a kérelemben foglaltaknak, ha igazolható, hogy nem történt meg azoknak az ideiglenesen kivitt áruknak az újrabehozatala, amelyekre vonatkozóan a másodlatot kérték.

Az így kibocsátott másodlaton az alábbi bejegyzések egyikének kell szerepelnie:

- DUPLICADO,

- DUPLIKAT,

- DUPLIKAT,

- ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ,

- DUPLICATE,

- DUPLICATA,

- DUPLICATO,

- DUPLICAAT,

- SEGUNDA VIA.

(4) Az INF 2. adatlap kibocsátására irányuló kérelem megfelel az engedélyesnek a Vámkódex 150. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hozzájárulásának.

779. cikk

(1) Az eljárást megindító vámhivatal záradékolja az INF 2. adatlap eredetijét és másodpéldányát. A másodpéldányt megőrzi, az eredetit pedig visszaadja a nyilatkozattevőnek.

(2) Ha az eljárást megindító vámhivatal szerint az a vámhivatal, amelynél a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozat benyújtásra kerül, az engedélyre vonatkozó olyan adatokat kér, amelyek nincsenek feltüntetve az adatlapon, ezeket az adatokat az adatlapon kell feltüntetni.

(3) Az INF 2. adatlap eredeti példányát annál a vámhivatalnál kell benyújtani, ahol az áruk elhagyják a Közösség vámterületét. Ez a vámhivatal az eredeti példányon igazolja, hogy az áruk elhagyták az adott területet, és az adatlapot visszajuttatja az azt benyújtó személynek.

780. cikk

(1) Ha az eljárást megindító vámhivatalt felhívják az INF 2. adatlap záradékolására, a 16. rovatban fel kell tüntetni az ideiglenes kivitelre kerülő áruk azonosításához felhasznált eszközöket.

(2) Ha mintavételre vagy rajzok, illetve műszaki leírások alkalmazására kerül sor, az (1) bekezdésben említett vámhivatal hitelesíti ezeket a mintákat, rajzokat, illetve műszaki leírásokat egy vámzárnak az árukon – ha ezt az áruk jellege lehetővé teszi – vagy a csomagoláson történő elhelyezésével oly módon, hogy azt ne lehessen meghamisítani.

A mintákhoz, rajzokhoz, illetve műszaki leírásokhoz a vámhivatal bélyegzőlenyomatát és a kiviteli nyilatkozat hivatkozási adatait tartalmazó címkét kell erősíteni oly módon, hogy azokat ne lehessen kicserélni.

(3) A (2) bekezdéssel összhangban hitelesített és zárral ellátott mintákat, rajzokat, illetve műszaki leírásokat vissza kell juttatni az exportőrnek, aki a végtermékek vagy helyettesítő termékek újrabehozatalakor köteles azokat sértetlen zárral bemutatni.

(4) Ha elemzésre van szükség, és az eredmény csak azután válik ismertté, hogy a vámhivatal az INF 2. adatlapot záradékolta, az elemzés eredményeit tartalmazó okmányt lebélyegzett, hamisíthatatlan borítékban kell átadni az exportőrnek.

781. cikk

(1) A végtermékek vagy helyettesítő termékek importőrének a szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozat benyújtásakor az eljárást lezáró vámhivatalnak be kell mutatnia az INF 2. adatlap eredeti példányát, valamint adott esetben a 780. cikk (3) és (4) bekezdésében említett azonosítási eszközöket.

(2) Ha a végtermékek vagy helyettesítő termékek szabad forgalomba bocsátása egyetlen szállítmányban vagy több szállítmányban, de ugyanannál a vámhivatalnál történik, ez a vámhivatal az INF 2. adatlap eredeti példányán feltünteti a szabad forgalomba bocsátott végtermékek vagy helyettesítő termékek mennyiségének megfelelő ideiglenesen kivitt áruk mennyiségét. Ha az INF 2. adatlap lezárásra kerül, azt csatolni kell a megfelelő vámáru-nyilatkozathoz. Eltérő esetben az adatlap visszakerül a bejelentőhöz, és ennek tényét be kell jegyezni a 205. cikkben előírt formanyomtatvány 44. rovatába.

(3) Ha a végtermékek vagy helyettesítő termékek szabad forgalomba bocsátása több szállítmányban, több vámhivatalnál történik, és a 778. cikk (2) bekezdése nem került alkalmazásra, az a vámhivatal, ahová a szabad forgalomba bocsátásra irányuló első nyilatkozatot benyújtották, a nyilatkozattevő kérelmére az eredeti INF 2. adatlapot további, a szabad forgalomba még nem bocsátott ideiglenesen kivitt áruk mennyiségére kiállított INF 2. adatlapokkal helyettesíti. A vámhivatal megjelöli a helyettesítő adatlapon vagy adatlapokon az eredeti adatlap számát, valamint az azt kibocsátó vámhivatal számát. A helyettesítő adatlapra vagy adatlapokra bejegyzett mennyiségeket le kell vonni az eredeti INF 2. adatlapokon bejegyzett mennyiségekből, és azt az ily módon való lezárását követően a szabad forgalomba bocsátásra irányuló eredeti nyilatkozathoz kell csatolni. Amint az egyes helyettesítő adatlapok lezárása megtörtént, azokat is csatolni kell ahhoz a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozathoz, amelyre vonatkoznak.

782. cikk

Az eljárást lezáró vámhivatal jogosult arra, hogy az INF 2. adatlapot záradékoló vámhivatalt megkeresse az adatlap hitelességének és az abban foglalt adatok pontosságának, valamint az adatlapra bejegyzett további adatoknak utólagos ellenőrzése céljából.

Az utóbbi vámhivatal a megkeresésnek a lehető legrövidebb időn belül köteles eleget tenni.

783. cikk

A háromszögforgalom lebonyolításához meghatározott egyszerűsített adatközlési és ellenőrzési eljárások alkalmazhatók.

Az érintett tagállamoknak előzetesen meg kell küldenie a Bizottságnak a szóban forgó forgalom lebonyolítására javasolt eljárások tervezetét. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

A Bizottsággal közölt egyszerűsített eljárások alkalmazhatók, kivéve, ha a Bizottság a tervezet kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül értesíti az érintett tagállamokat az eljárások alkalmazásával szemben felmerült kifogásokról.

6. szakasz

Kereskedelempolitikai intézkedések

784. cikk

(1) A kivitellel kapcsolatos kereskedelempolitikai intézkedéseket a passzív feldolgozási eljárás megindítására irányuló nyilatkozat elfogadásának időpontjától kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti azokat a határozatokat, amelyek lehetővé teszik a 2620 KN-kód alá tartozó réz és rézötvözet hamujának és maradványainak, valamint a 740400 KN-kód alá tartozó rézhulladéknak és réztörmeléknek a kiviteli kontingensek terhére való elszámolásának mellőzését.

785. cikk

(1) A Vámkódex 145. cikkének (1) bekezdésében említett végtermékek szabad forgalomba bocsátása esetén az ezekre a termékekre a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában az adott termékekre hatályos különös kereskedelempolitikai intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha az ilyen termékek a Vámkódex 23. és 24. cikke értelmében nem a Közösségből származnak.

(2) A behozatalra vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések sem a szabvány csererendszer, sem a Vámkódex 123. cikkével összhangban kivitelezett javítás, illetve továbbfeldolgozási műveletek esetén nem alkalmazhatók.

7. szakasz

Igazgatási együttműködés

786. cikk

(1) A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak a 107. mellékletben szereplő adatokat minden olyan engedélykérelemre vonatkozóan, amelyet azért utasítottak el, mert a gazdasági feltételeket nem tekintették teljesítettnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat a kérelem elutasításának hónapját követő hónap folyamán kell megküldeni. A Bizottság ezeket az adatokat közli a többi tagállammal, és a bizottság – ha ezt szükségesnek ítéli – megvizsgálja azokat.

787. cikk

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal:

a) azoknak a vámhatóságoknak a jegyzékét, amelyekhez az engedély iránti kérelmeket – a 760. és 761. cikk alapján benyújtott kérelmek kivételével – be kell nyújtani;

b) a 760. és 761. cikknek megfelelően az engedélyek kibocsátására felhatalmazott vámhivatalok jegyzékét.

(2) A 649. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

IV. CÍM

A KIVITELRE VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Végleges kivitel

788. cikk

(1) A Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában exportőrnek azt a személyt kell tekinteni, akinek a nevében a kiviteli nyilatkozatot tették, és aki az áruk tulajdonosa, vagy akinek az áruk felett hasonló rendelkezési joga van a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában.

(2) Ha a tulajdonjog vagy az áruk feletti hasonló rendelkezési jog olyan személyt illet, aki – a kivitel alapjául szolgáló szerződés szerint – a Közösségen kívül letelepedett, akkor exportőrnek a Közösségen belül letelepedett szerződő felet kell tekinteni.

789. cikk

Alvállalkozás esetén a kiviteli nyilatkozat az alvállalkozó letelepedési helye szerint illetékes vámhivatalhoz is benyújtható.

790. cikk

Ha adminisztratív okoknál fogva a Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének első mondata nem alkalmazható, a vámáru-nyilatkozat az érintett tagállam bármely vámhivatalához benyújtható, amely a szóban forgó eljárásra illetékes.

791. cikk

(1) Indokolt esetben a kiviteli nyilatkozat

- a Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének első mondatában említett vámhivataltól eltérő másik vámhivatalnál,

vagy

- a 790. cikkben említett vámhivataltól eltérő másik vámhivatalnál

is elfogadható.

Ebben az esetben a tilalmak és korlátozások alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzéseknél figyelembe kell venni a helyzet különleges jellegét.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a kiviteli alakiságokat nem az exportőr tagállamában hajtják végre, akkor az a vámhivatal, ahová a kiviteli nyilatkozatot benyújtották, az egységes vámokmány egy példányát elküldi az exportőr tagállamában kijelölt vámhivatalhoz.

792. cikk

A 207. cikk sérelme nélkül, ha a kiviteli nyilatkozat egységes vámokmány alapján kerül kiállításra, az 1., 2. és 3. példányt kell használni. Az a vámhivatal, ahová a kiviteli nyilatkozatot benyújtották (kiviteli vámhivatal), lebélyegzi az A. rovatot, és adott esetben kitölti a D. rovatot. Az áruk kiadásakor ez a vámhivatal az 1. példányt megtartja, a 2. példányt megküldi a kiviteli vámhivatal szerinti tagállam statisztikai hivatalának, a 3. példányt pedig visszajuttatja az érintett személyhez.

793. cikk

(1) Az egységes vámokmány 3. példányát és a kivitelre bocsátott árukat a kiléptető vámhivatalnál be kell mutatni.

(2) Kiléptető vámhivatal:

a) az áruk vasúton, postán, légi vagy vízi úton történő kivitele esetén az azon a területen illetékes vámhivatal, ahol az árut a vasúttársaság, a postahivatal, a légitársaság vagy a hajózási társaság egyazon fuvarozási szerződés alapján harmadik országba történő szállításra átveszi;

b) csővezetéken kivitt áru, valamint villamos energia esetén az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam által kijelölt vámhivatal;

c) egyéb eszközzel, illetve az a) vagy b) pontban nem említett körülmények között kivitt áruk esetén az utolsó vámhivatal azt megelőzően, hogy az áruk elhagyják a Közösség vámterületét.

(3) A kiléptető vámhivatal köteles meggyőződni arról, hogy a bemutatott áruk megfelelnek a bejelentett áruknak, valamint felügyeli és a 3. példány hátlapján történő záradékkal igazolja az áruk tényleges kiléptetését. Az ilyen záradékolásnak olyan bélyegzővel kell történnie, amelyből kitűnik a vámhivatal neve és az igazolás időpontja. A kiléptető vámhivatal visszaadja a 3. példányt az azt benyújtó személynek a nyilatkozattevőnek való visszajuttatás céljából.

Osztott szállítmány kivitele esetén a záradékolás csak a ténylegesen kivitelre került áruk vonatkozásában adható meg. Több különböző vámhivatalon keresztül történő megosztott kivitel esetén az a kiléptető vámhivatal, ahová a 3. példány eredetijét benyújtották, a megfelelően megindokolt kérelem kézhezvételekor a szóban forgó áruk minden egyes részszállítmányára vonatkozóan záradékolja a 3. példány egyik másodpéldányát, tekintettel arra, hogy egy másik kiléptető vámhivatalnál az bemutatásra kerül. A 3. példány eredetijét ennek megfelelő megjegyzéssel kel ellátni.

Ha az egész műveletre egyetlen tagállam területén kerül sor, ez a tagállam úgy is rendelkezhet, hogy a 3. példányt ilyen záradékkal nem kell ellátni; ebben az esetben ezt a példányt nem kell visszaküldeni.

(4) Ha a kiléptető vámhivatal megállapítja, hogy az áru hiányos, akkor rávezeti ezt a benyújtott vámáru-nyilatkozat példányára, és erről tájékoztatja a kiviteli vámhivatalt.

Ha a kiléptető vámhivatal megállapítja, hogy az áru mennyisége a vámáru-nyilatkozaton szereplő mennyiséget meghaladja, mindaddig megtagadja az áruk kiléptetését, amíg a kiviteli alakiságokat nem teljesítik.

Ha a kiléptető vámhivatal eltérést állapít meg az áruk jellegében, mindaddig megtagadja az áruk kiléptetését, amíg a kiviteli alakiságokat nem teljesítik, és erről tájékoztatja a kiviteli vámhivatalt.

(5) A (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben a kiléptető vámhivatal a kiviteli nyilatkozat 3. példányát a (3) bekezdéssel összhangban záradékolja, miután piros színnel bejegyzi az "Export" kifejezést, és lebélyegzi a fuvarokmányt. Ha harmadik országba irányuló rendszeres hajójáratok, illetve közvetlen szállítás vagy repülőjárat esetén az üzemeltetők más módon is biztosítani tudják a műveletek szabályszerűségét, az "Export" kifejezés bejegyzésére nincs szükség.

(6) Ha árutovábbítási eljárás keretében harmadik országba vagy a kiléptető vámhivatalhoz továbbított árukról van szó, az indító vámhivatal a 3. példányt a (3) bekezdés szerint záradékolja, majd – miután valamennyi árutovábbítási okmányra vagy bármely egyéb azt helyettesítő okmányra piros színnel rávezette az "Export" kifejezést – a 3. példányt visszajuttatja a nyilatkozattevőnek. A kiléptető vámhivatal ellenőrzi az áruk tényleges kiléptetését.

Az első albekezdés nem alkalmazható a 419. cikk (4) és (7) bekezdésében, valamint a 434. cikk (6) és (9) bekezdésében említett esetekre, amikor az áruknak és az okmányoknak az indító vámhivatal előtt történő bemutatásától eltekintenek.

(7) A kiviteli vámhivatal felszólíthatja az exportőrt annak igazolására, hogy az áruk elhagyták a Közösség vámterületét.

794. cikk

(1) A kiléptető vámhivatalnál is bejelenthető az olyan áru, amelyre nem vonatkoznak tilalmak, illetve korlátozások, és amelynek értéke szállítmányonként és nyilatkozattevőnként nem haladja meg a 3000 ECU-t.

A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható arra az esetre, ha a kiviteli nyilatkozatot tevő személy mások nevében hivatásos vámügynökként lép fel.

(2) Szóbeli vámáru-nyilatkozat csak a kiléptető vámhivatalnál tehető.

795. cikk

Ha az áruk kiviteli nyilatkozat nélkül hagyják el a Közösség vámterületét, úgy az exportőr köteles az erre vonatkozó vámáru-nyilatkozatot utólag benyújtani a letelepedési helye szerint illetékes vámhivatalhoz. Ezekben az esetekben a 790. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ilyen vámáru-nyilatkozat elfogadásának az a feltétele, hogy az exportőr az érintett vámhivatal vámhatósága előtt hitelt érdemlően igazolja a szóban forgó áruk jellegét és mennyiségét, valamint azokat a körülményeket, amelyek mellett az adott áruk elhagyták a Közösség vámterületét. Ez a vámhivatal megfelelő záradékkal látja el az egységes vámokmány 3. példányát.

A vámáru-nyilatkozat utólagos elfogadása nem zárja ki sem a hatályban lévő szankciók alkalmazását, sem pedig a közös agrárpolitika keretében adott esetben felmerülő következmények alkalmazását.

796. cikk

(1) Ha a kivitelre bocsátott áruk nem hagyják el a Közösség vámterületét, az exportőr köteles haladéktalanul tájékoztatni a kiviteli vámhivatalt. A szóban forgó vámáru-nyilatkozat 3. példányát vissza kell juttatni ehhez a vámhivatalhoz.

(2) Ha a 793. cikk (5) vagy (6) bekezdésében említett esetekben a szállítási szerződés módosítása azzal a következménnyel jár, hogy a Közösség vámterületén fejeződik be egy olyan szállítás, amelynek ezen vámterületen kívül kellett volna befejeződnie, a szóban forgó társaságok vagy hatóságok csak a 793. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett vámhivatal, illetve árutovábbítási eljárások esetén az indító vámhivatal beleegyezésével hajthatják végre a módosított szerződést. Ebben az esetben a 3. példányt vissza kell juttatni.

2. FEJEZET

Ideiglenes kivitel ATA-igazolvánnyal

797. cikk

(1) ATA-igazolvány akkor használható fel kivitel céljából, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) az ATA-igazolványt a Közösség egyik tagállamában bocsátották ki, és egy nemzetközi garanciavállaló-lánc részét képező, a Közösségben letelepedett egyesület azt záradékkal látta el, és kezességet vállalt rá.

A Bizottság közzéteszi ezeknek az egyesületeknek a listáját;

b) az ATA-igazolvány hatálya csak közösségi árukra terjed ki,

- amelyeket a Közösség vámterületéről történő kivitelükkor nem vetettek alá kiviteli vámalakiságoknak a közös agrárpolitika alapján fennálló visszatérítések, illetve egyéb kivitellel kapcsolatos összegek fizetése céljából,

- amelyek tekintetében a közös agrárpolitika alapján nem biztosítottak semmilyen más olyan pénzügyi előnyt, amely az említett áruk kivitelének kötelezettségével jár együtt,

- amelyek tekintetében nem nyújtottak be visszafizetés iránti kérelmet;

c) a 221. cikkben említett okmányokat bemutatták. A vámhatóság a fuvarokmány bemutatását is kérheti;

d) az árukat újrabehozatalra szánják.

(2) Ha ATA-igazolvánnyal szállított árukat vonnak ideiglenes kiviteli eljárás alá, a kiviteli vámhivatal az alábbi vámalakiságokat végzi el:

a) az ATA-igazolvány kiviteli betétlapjának A. és G. rovatában feltüntetett adatokat összeveti az igazolvány fedezete mellett fuvarozott árukkal;

b) szükség esetén kitölti az igazolvány borítólapján "A vámhatóság igazolása" megjelölésű rovatot;

c) kitölti az ellenőrző szelvényt és a kiviteli betétlap H. rovatát;

d) az újrabehozatali betétlap H. rovatának b) pontjába bejegyzi a saját nevét;

e) megőrzi a kiviteli betétlapot.

(3) Ha a kiviteli vámhivatal nem azonos a kiléptető vámhivatallal, a kiviteli vámhivatal elvégzi a (2) bekezdésben említett alakiságokat, de nem tölti ki a kiviteli ellenőrző szelvény 7. rovatát, amelyet a kiléptető vámhivatal tölt ki.

(4) Az áruk újrabehozatalának a vámhatóság által a kiviteli betétlap H. rovatának b) pontjában megállapított határideje nem lépheti túl az igazolvány érvényességi idejét.

798. cikk

Ha az ATA-igazolvánnyal a Közösség vámterületéről kilépő árukat már nem kívánják újra behozni, akkor egy, a 37. mellékletben említett adatokat tartalmazó kiviteli nyilatkozatot kell benyújtani a kiviteli vámhivatalnak.

A szóban forgó igazolvány benyújtásakor a fent említett kiviteli vámhivatal a kiviteli nyilatkozat 3. példányát záradékolja, és az újrabehozatali betétlapot, valamint az ellenőrző szelvényt érvényteleníti.

V. CÍM

EGYÉB VÁMJOGI SORSOK

1. FEJEZET

Vámszabad területek és vámszabad raktárak

1. szakasz

Általános rendelkezések

799. cikk

(1) E fejezet alkalmazásában üzemeltető minden olyan személy, aki áruk megőrzésével, megmunkálásával, feldolgozásával, eladásával vagy vételével járó tevékenységet vámszabad területen vagy vámszabad raktárban folytat.

(2) Az 503. cikkben foglalt meghatározásokat erre a fejezetre is alkalmazni kell.

800. cikk

Ha a közösségi jogszabályok kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását írják elő:

a) az áruk szabad forgalomba bocsátására, ezek az intézkedések nem alkalmazhatók abban az esetben, amikor az árukat vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolták, sem pedig arra az időre, amíg az áruk itt tartózkodnak;

b) az áruknak a Közösség vámterületére történő beléptetésére, akkor ezeket az intézkedéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha nem közösségi árukat tárolnak be vámszabad területre vagy vámszabad raktárba;

c) áruk kivitelére, akkor ezek az intézkedéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolt közösségi árukat kiviszik a Közösség vámterületéről. Ezeket az árukat vámfelügyelet alatt kell tartani.

801. cikk

Bármely személy kérelmezheti a Közösség vámterülete egyik részének vámszabad területté nyilvánítását vagy ott vámszabad raktár létesítését.

A Közösségben létező és működő vámszabad területek felsorolását a 108. melléklet tartalmazza.

802. cikk

A vámszabad területeket, illetve a vámszabad raktárak helyiségeit vagy területét körülzáró kerítést úgy kell kialakítani, hogy az megkönnyítse a vámfelügyeletet a vámszabad területen vagy vámszabad raktáron kívül, és megakadályozza az áruknak a vámszabad területről vagy a vámszabad raktárból történő szabálytalan kitárolását.

A kerítést közvetlenül kívülről határoló területnek olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a megfelelő vámfelügyeletet. Az adott terület megközelítéséhez az említett hatóságok hozzájárulása szükséges.

803. cikk

(1) A vámszabad területen történő építésre vonatkozó engedélyt írásban kell kérelmezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemben meg kell határozni azt a tevékenységet, amelyre az épületet használni kívánják, és meg kell adni minden egyéb olyan adatot, amely lehetővé teszi, hogy a vámhatóság mérlegelje az engedély megadásának indokoltságát.

(3) A vámhatóság megadja az engedélyt olyan esetekben, ha ez a vámjogszabályok alkalmazását nem akadályozza.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést azokra az esetekre is alkalmazni kell, ha egy vámszabad területen lévő épületet vagy vámszabad raktárnak minősülő épületet átalakítanak.

804. cikk

A Vámkódex 168. cikkének (1) bekezdésében említett felügyelet sérelme nélkül, a vámhatóság szúrópróbaszerűen, illetve minden olyan alkalommal elvégzi a Vámkódex 168. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett ellenőrzéseket, amikor a vonatkozó jogszabályok betartását illetően kétség merül fel.

2. szakasz

Vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban folytatott tevékenységek és a raktárnyilvántartások jóváhagyása

805. cikk

A Vámkódex 176. cikkének (1) bekezdésében említett tevékenységek esetén a Vámkódex 172. cikkének (1) bekezdésében említett értesítés a 808. cikkben említett raktárnyilvántartás jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtásával történik.

806. cikk

Az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett tevékenységet folytató alkalmazottai betartsák a vámjogszabályokat.

807. cikk

(1) Mielőtt az üzemeltető megkezdi tevékenységét a vámszabad területen vagy a vámszabad raktárban, köteles megszerezni a vámhatóság jóváhagyását a Vámkódex 176. cikkében említett raktárnyilvántartáshoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás csak olyan személyeknek adható meg, akik a vámszabad területre vagy a vámszabad raktárakra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához megadnak minden szükséges biztosítékot.

808. cikk

(1) A 807. cikkben említett jóváhagyás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) írásban kell benyújtani az azon tagállam által kijelölt vámhatósághoz, amely tagállamban a vámszabad terület, illetve vámszabad raktár található.

(2) A kérelemben meg kell határozni, hogy a Vámkódex 176. cikke (1) bekezdésében említett tevékenységek közül melyeket kívánják folytatni. A kérelemnek tartalmaznia kell a vezetett vagy vezetendő raktárnyilvántartás részletes leírását, azon áruk jellegét és vámjogi helyzetét, amelyekre a tevékenységek vonatkoznak, szükség esetén azt a vámeljárást, amelynek keretében a tevékenységeket végzik, és minden egyéb olyan adatot, amelyet a vámhatóság a vámszabad területekre és vámszabad raktárakra vonatkozó rendelkezések megfelelő betartásának biztosítása érdekében szükségesnek tart.

(3) A kérelmeket és az azokkal kapcsolatos okmányokat a vámhatóságnak annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig meg kell őriznie, amelyben az üzemeltető befejezi a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban végzett tevékenységet.

809. cikk

A raktárnyilvántartás jóváhagyását írásban, keltezéssel és aláírással ellátva kell megadni.

A kérelmezőt a jóváhagyásról értesíteni kell.

A 808. cikk (3) bekezdésében meghatározott ideig egy másolati példányt meg kell őrizni.

810. cikk

(1) A vámhatóság módosítja vagy visszavonja a jóváhagyást, ha a Vámkódex 172. cikke (2) és (3) bekezdése alapján a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban végzett tevékenysége folytatását megtiltják annak a személynek, akinek a jóváhagyást kiadták.

(2) A jóváhagyást a vámhatóság visszavonja, ha azt állapítja meg, hogy az áruk ismétlődően eltűnnek, és ez nem magyarázható meg kielégítő módon.

(3) Amennyiben a jóváhagyást visszavonják, a raktárnyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenység a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban nem folytatható.

3. szakasz

Az áruk betárolása vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba

811. cikk

A 812. és 813. cikk sérelme nélkül, ha az áruk vámszabad területre vagy vámszabad raktárba érkeznek, ezeket az árukat nem kell vám elé állítani, és azokra vonatkozóan nem szükséges vámáru-nyilatkozatot tenni.

Bármely árunak a tevékenység helyére történő érkezését haladéktalanul be kell vezetni a 807. cikkben említett raktárnyilvántartásba.

812. cikk

A Vámkódex 168. cikkének (4) bekezdésében említett fuvarokmány bármely, szállítással kapcsolatos okmány lehet, úgymint fuvarlevél, szállítólevél, rakományjegyzék (manifeszt) vagy továbbítási bizonylat, amennyiben az tartalmazza az áruk azonosításához szükséges valamennyi adatot.

813. cikk

(1) A vámeljárás lezárására meghatározott bármely egyszerűsített eljárás sérelme nélkül, ha a vámeljárás alá vont árut a Vámkódex 170. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján vám elé kell állítani, akkor az árukkal együtt a vonatkozó okmányt is be kell mutatni.

(2) Ha az aktív feldolgozási eljárás vagy ideiglenes behozatali eljárás a végtermékek vagy behozott termékek közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vonásával zárul le, majd azokat a Közösség vámterületéről történő későbbi kivitel szándékával vámszabad területre vagy vámszabad raktárba tárolják be, a vámhatóságnak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végeznie, hogy meggyőződjön arról, hogy a 817. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett adatokat bevezették-e a raktárnyilvántartásba.

A vámhatóság arról is köteles meggyőződni, hogy ha az áruk a vámszabad területen belül egyik üzemeltetőtől a másikhoz kerülnek át, ezt bevezetik az árukat átvevő üzemeltető raktárnyilvántartásába.

814. cikk

Ha egy, a behozatali vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozat lehetővé teszi, hogy az árukat vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolják, a vámhatóság kiadja a 887. cikk (5) bekezdésében említett igazolást.

815. cikk

A 823. cikkben foglaltak sérelme nélkül, olyan áruk vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása, amelyek kivitelivám-kötelesek, vagy azokra egyéb kiviteli rendelkezések vonatkoznak, és amelyekről a Vámkódex 170. cikkének (3) bekezdése alapján értesíteni kell a vámhatóságot, nem vonja maga után sem valamely okmánynak a beléptetéskor történő bemutatását, sem pedig az összes beléptetett áru tételes és általános ellenőrzését.

816. cikk

Az áruk közösségi, illetve nem közösségi helyzetének a Vámkódex 170. cikkének (4) bekezdése szerinti igazolására a vámhatóságoknak a 109. mellékletben található mintának és rendelkezéseknek megfelelő formanyomtatványt kell használniuk.

4. szakasz

Vámszabad terület, illetve vámszabad raktár üzemeltetése

817. cikk

(1) A 807. cikkel összhangban jóváhagyott raktárnyilvántartást vezető üzemeltető köteles e raktárnyilvántartásba bevezetni a vámjogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi adatot.

(2) Ha az üzemeltető felfedezi, hogy áruk nem természetes oknál fogva tűntek el, erről köteles értesíteni a vámhatóságot.

(3) A 824. cikkben foglaltak sérelme nélkül, a raktárnyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a csomagok számát és fajtáját, az azok jelölésére, azonosító számára vonatkozó adatokat, az áruk mennyiségét és szokásos kereskedelmi megnevezését, és adott esetben a szállítótartály azonosító jeleit;

b) azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik, hogy az árukat és különösen az áruk tartózkodási helyét figyelemmel kísérjék;

c) az áruk be-, illetve kitárolásakor használt fuvarokmány hivatkozási adatait;

d) a vámjogi helyzet megjelölését és adott esetben annak az igazolásnak a hivatkozási adatait, amely a 816. cikkben említettek szerint ezt igazolja;

e) a szokásos kezelési módokra vonatkozó adatokat;

f) ha az áruknak a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő beléptetése aktív feldolgozási eljárást, ideiglenes behozatali eljárást vagy vámraktározási eljárást, illetve közösségi külső árutovábbítási eljárást zár le, amely utóbbi önmagában is az előbbi eljárások egyikét zárja le, akkor

- az 522. cikk (4) bekezdésében,

- a 610. cikk (1) bekezdésében és a 644. cikk (1) bekezdésében, valamint

- a 711. cikkben

említett bejegyzéseket;

g) ha az árukat vámszabad területről vagy vámszabad raktárból történő elszállításukat követően vonták közösségi külső árutovábbítási eljárás alá, és ez az eljárás oly módon került lezárásra, hogy az árukat vámszabad területre vagy vámszabad raktárba szállítják, a 818. cikk (4) bekezdésében előírt bejegyzést;

h) az azokra az árukra vonatkozó adatokat, amelyek szabad forgalomba bocsátásukkor vagy ideiglenes behozatalukkor nem esnének behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések alá; amelyek felhasználását vagy rendeltetését ellenőrizni kell.

(4) Ha a vámeljárás céljából készletnyilvántartást kell vezetni, az ezekben a nyilvántartásokban foglalt adatokat nem kell külön átvezetni az (1) bekezdésben említett raktárnyilvántartásba.

818. cikk

(1) A Vámkódex 173. cikkének b) pontjában említett szokásos kezelési módokat a 69. melléklet határozza meg.

(2) Ha a kezelés hatására a nem közösségi áruk a kezelés után alkalmazandó behozatali vámok szerint előnyösebb helyzetbe kerülnének, mint a kezelés előtti vámok szerint, a kezelés csak akkor végezhető el, ha a Vámkódex 178. cikkének (2) bekezdésében említett kérelmet ugyanakkor nyújtják be, mint az 523. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet .

(3) Ha a kezelés az árukra vonatkozóan magasabb behozatali vámot eredményezne, mint amely az árukat a kezelés előtt terhelné, a kezeléshez nincs szükség engedélyre, és az érintett személy már nem nyújthat be a Vámkódex 178. cikkének (2) bekezdésében említett kérelmet.

(4) Ha a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt árukat a szabad forgalomba bocsátástól vagy újrakiviteltől eltérő eljárás alá vonás céljából jelentik be, vagy ha ezeket az árukat átmeneti megőrzés alá vonják, és a (2) bekezdés kerül alkalmazásra, az áruk szóban forgó eljárás alá vonására irányuló vámáru-nyilatkozat 31. rovatában vagy az átmeneti megőrzéshez használt okmányon az árumegnevezésre fenntartott rovatban az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetni:

- Mercancías MU,

- SB-varer,

- UB-Waren,

- Εμπορεύματα ΣΕ,

- UFH goods,

- Marchandises MU,

- Merci MU,

- GB-goederen,

- Mercadorias MU.

(5) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamely vámeljárás alá vont árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy egy másik olyan vámeljárás alá vonják, amely vámtartozás keletkezését eredményezheti, a 70. mellékletben említett INF 8. adatlapot kell alkalmazni.

Az a vámhatóság, amelyhez a szabad forgalomba bocsátás vagy egy másik, esetleges vámtartozás keletkezését eredményező vámeljárás alá vonás iránti kérelmet benyújtották, az általa záradékolt INF 8. adatlap használatával megkeresi a szokásos kezelést végző vámszabad terület vagy vámszabad raktár felügyeletét ellátó vámhatóságot, hogy közölje azon bejelentett áruk jellegét, vámértékét és mennyiségét, amelyet figyelembe vettek volna, ha az érintett áruk nem estek volna át az említett kezelésen.

Az INF 8. adatlap eredeti példányát meg kell küldeni a vámszabad terület vagy vámszabad raktár felügyeletét ellátó vámhatóságnak, a másodpéldányt pedig annál a vámhatóságnál kell megőrizni, amely az adatlap 14. rovatát záradékolta.

A vámszabad terület vagy vámszabad raktár felügyeletét ellátó vámhatóság közli a 11., 12. és 13. rovatban kért adatokat, záradékkal látja el a 15. rovatot, és az INF 8. adatlap eredetijét visszaküldi a 4. rovatban említett vámhivatalnak.

(6) A nyilatkozattevő az INF 8. adatlap kiállítását akkor kérheti, amikor az árukat a vámszabad területről vagy vámszabad raktárból azzal a céllal tárolták ki, hogy azokat a szabad forgalomba bocsátástól vagy újrakiviteltől eltérő vámeljárás alá vonják.

Ebben az esetben a vámszabad terület vagy vámszabad raktár felügyeletét ellátó vámhatóság közli a 11., 12. és 13. rovatban említett adatokat, záradékkal látja el a 15. rovatot, és az INF 8. adatlap eredetijét visszaküldi a nyilatkozattevőnek.

819. cikk

(1) A Vámkódex 175. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, ha nem közösségi árukat bocsátanak szabad forgalomba vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, a 253. cikk (3) bekezdésében előírt eljáráshoz nincs szükség a vámhatóság előzetes engedélyére. Ebben az esetben a 809. cikkben említett raktárnyilvántartások jóváhagyása a szabad forgalomba bocsátásra irányuló egyszerűsített eljárás ellenőrzésénél felhasznált raktárnyilvántartásra is kiterjed.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban szabad forgalomba bocsátott áruk közösségi helyzetének igazolása a 109. mellékletben említett, az üzemeltető által kibocsátott okmánnyal történik.

5. szakasz

Az áruk kitárolása a vámszabad területről, illetve vámszabad raktárból

820. cikk

Az áruknak a tevékenység helyszínéről történő kitárolására vonatkozó adatokat haladéktalanul be kell vezetni a 807. cikkben említett raktárnyilvántartásba, hogy a 822. cikkben említett vámhatóságok ezek alapján elvégezhessék az ellenőrzéseket.

821. cikk

Az azokban az esetekben alkalmazandó eljárások sérelme nélkül, amikor az exportra kiviteli vámokat vagy kereskedelempolitikai intézkedéseket, illetve a 6. szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az árukat közvetlenül kiviszik a Közösség vámterületéről, sem az áruk, sem a vámáru-nyilatkozat bemutatására nincs szükség.

822. cikk

A 827. cikk sérelme nélkül, a vámhatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik az üzemeltető raktárnyilvántartását annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a vámszabad területről vagy vámszabad raktárból kitárolt árukra vonatkozó kivitelre, újrakivitelre vagy szállításra vonatkozó rendelkezéseket betartják-e.

6. szakasz

A közösségi mezőgazdasági árukra vonatkozó különös rendelkezések

823. cikk

(1) Az 565/80/EGK tanácsi rendelet 5. cikke szerint vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt előfinanszírozott árukat vám elé kell állítani, és azokra vonatkozóan vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámáru-nyilatkozatot az 530. cikknek megfelelően kell kiállítani.

824. cikk

A 807. cikkben említett raktárnyilvántartásban a 817. cikkben említett adatokon túl fel kell tüntetni azt az időpontot is, amikor az előfinanszírozott árukat a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolták, valamint a vámeljárás alá vonásra irányuló vámáru-nyilatkozat hivatkozási adatait.

825. cikk

Az előfinanszírozott áruk kezelésére az 532. cikket kell alkalmazni.

826. cikk

Az előfinanszírozott alaptermékeket vámszabad területen vagy vámszabad raktárban az 565/80/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének rendelkezései szerint lehet feldolgozni.

827. cikk

(1) Az előfinanszírozott árukat a Közösség mezőgazdasági jogszabályaiban megállapított határidőn belül kivitelre be kell jelenteni, és a Közösség vámterületéről ki kell szállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vámáru-nyilatkozatot az 534. cikknek megfelelően kell kiállítani.

(3) A 386/90/EGK tanácsi rendelet [32] sérelme nélkül, a vámhatóság a raktárnyilvántartás alapján szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez az (1) bekezdésben említett határidők betartásának biztosítása érdekében.

828. cikk

Vámszabad területen vagy vámszabad raktárban élelmiszerraktár a 3665/87/EGK bizottsági rendelet [33] 38. cikkében foglalt rendelkezések szerint létesíthető.

7. szakasz

A vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban történő aktív feldolgozás (felfüggesztő eljárás) vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén alkalmazandó eljárások

829. cikk

Az aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás keretében vámszabad területen vagy vámszabad raktárban végzett feldolgozási műveletekre nem kerülhet sor mindaddig, amíg az 556. vagy 652. cikkben említett engedélyt meg nem adták.

Az engedélyben meg kell határozni, hogy ezeket a műveleteket melyik vámszabad területen vagy vámszabad raktárban kell elvégezni.

830. cikk

A vámhatóság az ebben a szakaszban említett egyszerűsített eljárásokra vonatkozó engedély magadását megtagadja, ha a műveletek megfelelő elvégzéséhez szükséges valamennyi biztosíték nem áll rendelkezésre.

A vámhatóság megtagadhatja az engedélyt azoktól a személyektől, akik csak esetenként végeznek aktív feldolgozási műveleteket vagy vámfelügyelet melletti feldolgozást.

831. cikk

(1) Az engedélyesnek az 556. cikk (3) bekezdésében és a 652. cikk (3) bekezdésében említett aktív feldolgozási nyilvántartást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell az engedély hivatkozási adatait is.

(2) Az 595. cikkben vagy a 664. cikkben említett elszámolási okmány elkészítése tekintetében az 595. cikk (3) bekezdésében vagy a 664. cikk (3) cikkében meghatározott vámáru-nyilatkozatokra és okmányokra történő hivatkozást az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási bejegyzésekre való hivatkozás helyettesíti.

832. cikk

(1) Ha az árukat akkor vonják aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá, amikor azokat a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beszállítják, a 276. cikkben megállapított helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

(2) A üzemeltető azonban kérheti a rendes eljárás alkalmazását az áruk aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vonására.

(3) A helyi vámkezelési eljárásnak a 276. cikk szerinti alkalmazása tekintetében az aktív feldolgozási nyilvántartás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseit a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásának bejegyzései helyettesítik.

(4) Az aktív feldolgozási nyilvántartás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseiben hivatkozni kell az árukat kísérő okmányra.

833. cikk

(1) Ha már vámszabad területen vagy vámszabad raktárban lévő árukat vonnak aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá, a 276. cikkben említett helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

(2) Az aktív feldolgozási nyilvántartás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseinek hivatkozási adatait be kell jegyezni a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásába.

834. cikk

(1) A vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett végtermékek, feldolgozott termékek vagy változatlan állapotú áruk tekintetében az aktív feldolgozási eljárás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lezárására a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásában történő bejegyzéssel kerül sor. E bejegyzés hivatkozási adatait fel kell tüntetni az aktív feldolgozási nyilvántartásban, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartásban.

(2) A 610. cikkben említett bejegyzéseket fel kell tüntetni a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásában.

835. cikk

(1) Ha az aktív feldolgozási eljárás a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás a feldolgozott termékek vagy változatlan állapotú áruk vámszabad területről vagy vámszabad raktárból való kitárolásakor, e termékek vagy áruk újrakivitelével kerül lezárásra, a 283. cikkben megállapított helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

Az azokban az esetekben alkalmazandó eljárások sérelme nélkül, amikor az exportra kiviteli vámokat vagy kereskedelempolitikai intézkedéseket kell alkalmazni, ha az árukat vámszabad területről vagy vámszabad raktárból közvetlenül viszik ki a Közösség vámterületéről, nincs szükség kiviteli nyilatkozat bemutatására.

(2) Ha az aktív feldolgozási eljárás a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk tekintetében, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás a feldolgozott termékek vagy változatlan állapotú áruk tekintetében a vámszabad területről vagy vámszabad raktárból történő kitárolásuk idején, a fenti termékek vagy áruk szabad forgalomba bocsátásával kerül lezárásra, a 263–267. cikkben megállapított helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.

(3) Ha az aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lezárására akkor kerül sor, amikor a végtermékeket, feldolgozott termékeket vagy változatlan állapotú árukat a szabad forgalomba bocsátástól vagy a kiviteltől eltérő más eljárás alá vonás céljából tárolják ki a vámszabad területről vagy vámszabad raktárból, az e célra megállapított rendes vagy egyszerűsített eljárásokat kell alkalmazni.

(4) A 832. cikk (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása esetén a végtermékeknek, feldolgozott termékeknek vagy változatlan állapotban lévő áruknak a vámszabad területről vagy vámszabad raktárból történő kitárolását nem kell bejegyezni a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásába.

836. cikk

A 835. cikk (2) és (5) bekezdése nem érinti a Vámkódex aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá vont termékek vagy áruk után fizetendő vámok megállapítására vonatkozó 122., 135. és 136. cikkének alkalmazását.

837. cikk

A Németországi Szövetségi Köztársaság vámhatósága minden negyedévet követő hónap végéig megküldi a Bizottságnak a 85. mellékletben felsorolt adatokat azokkal az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó engedélyekkel kapcsolatban, amelyeket a Hamburgi Régi Szabad Kikötőben a megelőző negyedév folyamán bocsátottak ki vagy módosítottak, és amelyek tekintetében az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó gazdasági feltételeket nem kell alkalmazni.

838. cikk

A vámszabad területen vagy vámszabad raktárban vagy az onnan történő kitárolást követően szabad forgalomba bocsátott végtermékek, feldolgozott termékek vagy változatlan állapotú áruk közösségi helyzetét a 109. mellékletben említett, az üzemeltető által kibocsátott okmánnyal kell igazolni.

Az első bekezdést a Közösség piacán az 580. cikk (3) bekezdése szerint forgalomba hozott végtermékekre és változatlan állapotú árukra is alkalmazni kell.

839. cikk

Az aktív feldolgozási nyilvántartás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseinek lehetővé kell tenniük, hogy a vámhatóság bármikor megállapíthassa a szóban forgó valamely eljárás alá vont vagy vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba betárolt termékek, illetve áruk pontos helyét.

8. szakasz

Adatközlés

840. cikk

(1) A tagállamok vámhatóságai az alábbi adatokat közlik a Bizottsággal:

a) az általuk kijelölt vagy a kijelölésük után működésbe lépő vámszabad területeket, valamint azokat a vámszabad raktárakat, amelyek létesítését és működését engedélyezték, függetlenül azok megnevezésétől;

b) azokat a kijelölt vámhatóságokat, amelyekhez a 808. cikkben említett kérelmet be kell nyújtani;

c) az aktív feldolgozási eljárás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás ellenőrzésére a Vámkódex 173. cikke szerint meghatározott intézkedésekben bekövetkező módosulásokat.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatokat közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában.

2. FEJEZET

Újrakivitel, megsemmisítés és felajánlás az Államkincstár javára

841. cikk

Ha az újrakivitelhez vámáru-nyilatkozat benyújtása szükséges, a megelőző gazdasági vámeljárás lezárása esetén alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül a 788–796. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

842. cikk

(1) A Vámkódex 182. cikke (3) bekezdése szerinti, az áru megsemmisítésére vonatkozó értesítést írásban kel megtenni, és azt az érintett személynek alá kell írnia. Az értesítést megfelelő időben kell benyújtani annak érdekében, hogy a vámhatóság számára lehetővé váljon a megsemmisítés felügyelete.

(2) Ha a szóban forgó árukra már benyújtották a vámhatóság által elfogadott vámáru-nyilatkozatot, a vámhatóság jelzi a megsemmisítés tényét a vámáru-nyilatkozaton, és a Vámkódex 66. cikkével összhangban a vámáru-nyilatkozatot érvényteleníti.

Az áruk megsemmisítésekor jelen lévő vámhatóság a formanyomtatványon vagy vámáru-nyilatkozaton meghatározza a megsemmisítés eredményeképpen keletkező hulladék vagy maradék jellegét és mennyiségét abból a célból, hogy egy másik vámjogi sors meghatározása során meg lehessen állapítani az alkalmazandó terheket.

(3) A (2) bekezdés első albekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az Államkincstár számára átengedett árukra.

VI. CÍM

A KÖZÖSSÉG VÁMTERÜLETÉT ELHAGYÓ ÁRUK

843. cikk

(1) Ha olyan, vámeljárás alá nem vont áruk hagyják el a Közösség vámterületét azzal a céllal, hogy ezen terület egy másik részén újból beléptetésre kerüljenek, amelyeknek a Közösségből történő kivitele tiltott vagy korlátozás, kiviteli vám vagy egyéb díj megfizetésének kötelezettsége alá esik, akkor ezen áruk kilépésekor a 472–495. cikkben megállapított szabályokkal összhangban T5 ellenőrző példányt kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a légitársaságok vagy hajózási társaságok által végzett fuvarozásra, feltéve, hogy a tengeri fuvarozás közvetlen vonalon és rendszeres hajójáraton történik anélkül, hogy a hajó a Közösség területén kívül megállna.

(3) A T5 ellenőrző példányt bármelyik vámhivatal kiállíthatja, ahol a szóban forgó árukat bemutatják, és ezt a példányt a kiléptető vámhivatalnál a kérdéses árukkal együtt be kell mutatni.

(4) A fenti ellenőrző példány tartalmaznia kell:

- az áru megnevezését, valamint a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódját a 31., illetve 33. rovatban,

- az áruk nettó tömegét a 38. rovatban,

- 104. rovatban az

"Egyéb (részletezze)"

rovat beikszelését és nyomtatott nagybetűkkel a következőket:

"A kilépés a Közösség területéről korlátozás alá esik – Közösség területére való ismételt beléptetésre szánt áruk",

"A kilépés a Közösség területéről teher megfizetésének kötelezettségével jár – Közösség területére való ismételt beléptetésre szánt áruk".

(5) A T5 ellenőrző példány eredetijét az áruknak a Közösség vámterületére való ismételt beléptetése helye szerinti illetékes vámhivatalnál be kell mutatni.

(6) A T5 ellenőrző példányt az (5) bekezdésben említett vámhivatal késedelem nélkül visszajuttatja az azt kiállító vámhivatalnak, azt követően, hogy a "J. A felhasználás és/vagy rendeltetés ellenőrzése" rovatot az első rubrikát beikszelve és az áruknak a Közösség vámterületére való ismételt beléptetése időpontját feltüntetve záradékkal látta el.

Szabálytalanságok esetén azonban a "Megjegyzések" rovatba erre vonatkozó megfelelő megjegyzést kell bejegyezni.

III. RÉSZ

TÉRTI ÁRUK

844. cikk

(1) A Vámkódex 185. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban mentesülnek a behozatali vám alól az alábbiak:

- a Közösség vámterületéről korábban már kivitt áruk, amelyek tekintetében a kiviteli vámalakiságok lefolytatására a közös agrárpolitika alapján, a kivitel megvalósulásához kötött visszatérítésekhez vagy egyéb összegekhez való hozzájutás céljából került sor,

illetve

- azok az áruk, amelyek vonatkozásában a fent említett visszatérítéstől vagy más összegtől eltérő olyan pénzügyi előny nyújtására került sor a közös agrárpolitika alapján, amely az adott áruk kivitelére vonatkozó kötelezettséggel jár,

amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett visszatérítés vagy más összeg már visszafizetésre került, vagy hogy az illetékes hatóságok részéről megtörténtek a fenti összegek visszatartásához szükséges intézkedések, illetve hogy a megadott egyéb pénzügyi előnyök érvénytelenítése megtörtént, és az árukat:

i. a rendeltetési országban érvényben lévő jogszabályok szerint, belföldi felhasználás céljából nem bocsátották belföldi forgalomba az adott ország területén;

ii. a címzett visszaküldte vagy azért, mert hibásak voltak, vagy azért, mert nem feleltek meg a felek közötti szerződés rendelkezéseinek;

iii. azért hozták be újra a Közösség vámterületére, mert az exportőrtől független körülmények következtében nem lehetett azokat olyan célokra használni, amelyekre az adott árukat szánták.

(2) Az (1) bekezdés iii. pontja szerinti körülmény, ha:

a) a Közösség vámterületére azért küldték vissza az árukat, mert azok a címzett részére történő leszállítás előtt sérülést szenvedtek oly módon, hogy vagy maga az áru, vagy az árut szállító eszköz sérült meg;

b) az árukat eredetileg szakmai vásáron vagy ehhez hasonló eseményen történő felhasználás vagy eladás céljából exportálták, és az áruk nem kerültek felhasználásra vagy eladásra;

c) az áruk azért nem kerülhettek a címzett részére leszállításra, mert a címzett valamely ténybeli vagy jogi okból kifolyólag az áruk kivitelének alapjául szolgáló szerződést nem volt képes teljesíteni;

d) az áruk természeti, politikai vagy társadalmi akadályok következtében nem kerülhettek a címzett részére leszállításra, vagy az áruk azután jutottak el a címzetthez, hogy lejárt az áruk kivitelének alapjául szolgáló szerződésben kikötött kötelező szállítási határidő;

e) a gyümölcs- és zöldségfélék piacának közös szervezése alá tartozó, bizományi szerződés alapján feladott és kivitt áruk a célállomásként szereplő harmadik ország piacán nem kerültek eladásra.

(3) A közös agrárpolitika keretében kiviteli engedéllyel, illetve előzetes rögzítési igazolással kivitt áruk csak akkor mentesülnek a behozatali vámok alól, ha igazolják, hogy a vonatkozó közösségi előírásoknak megfeleltek.

(4) Az (1) bekezdésben említett áruk csak akkor mentesülhetnek a behozatali vámok alól ha azokat a kivitelükkel kapcsolatos kiviteli vámalakiságok elvégzése időpontjától számított tizenkét hónapon belül a Közösség vámterületén szabad forgalomba bocsátják.

845. cikk

A térti áruk abban az esetben is mentesülnek a behozatali vámok alól, ha a Közösség területéről korábban kivitt áruknak csak részét képezik.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az áru olyan alkatrészekből, illetve tartozékokból áll, amelyek a Közösség vámterületéről korábban kivitt gépekhez, berendezésekhez, készülékekhez vagy más termékekhez tartoztak.

846. cikk

(1) A Vámkódex 186. cikkétől eltérve, mentesülnek a behozatali vámok alól azok a térti áruk:

a) amelyeken a Közösség vámterületéről történt kivitelük után nem végeztek a jó állapotban tartásukhoz szükséges kezelésen kívüli kezelést, vagy amelyeken kizárólag a külső megjelenésüket megváltoztató kezelést végeztek;

b) amelyeken a Közösség vámterületéről történt kivitelük után nem kizárólag a jó állapotban tartásukhoz szükséges vagy a külső megjelenésüket megváltoztató kezelést végeztek, de amelyek hibásnak, illetve alkalmatlannak bizonyultak az eredeti felhasználásra, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

- ez a kezelés kizárólag azzal a céllal került alkalmazásra, hogy az árukat megjavítsák, vagy azok jó állapotát visszaállítsák,

- az áruk eredeti felhasználásra való alkalmatlansága csak azután vált nyilvánvalóvá, hogy az ilyen kezeléshez már hozzáfogtak.

(2) Ha a térti árukon az (1) bekezdés b) pontjában megengedett kezelést végeztek, és az ilyen kezelés alapján behozatalivám-fizetési kötelezettség alá esnének, amennyiben passzív feldolgozási eljáráson mentek volna keresztül, akkor a passzív feldolgozási eljárás szerint alkalmazandó vámkivetési szabályokat kell alkalmazni.

Ha azonban az áruk olyan műveleteken mentek át, amelyek a jó állapotba hozás érdekében szükségessé vált javításból vagy helyreállításból álltak, és amelyek olyan, előre nem látható körülmények következtében váltak szükségessé, amelyek a Közösség vámterületén kívül merültek fel, és mindezt a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazolták, akkor meg kell adni a behozatali vám megfizetése alóli mentességet, feltéve, hogy a tértiáruk értéke a fenti tevékenységek következtében nem lett magasabb, mint a Közösség vámterületéről történt kivitelük időpontjában.

(3) A (2) bekezdés második albekezdésének alkalmazásában:

a) jó állapotba hozás érdekében szükségessé vált javítás vagy helyreállítás: minden olyan tevékenység, amelynek célja azon működési hibák, illetve az árukban bekövetkezett sérülések kijavítása, amelyeket az áruk a Közösség vámterületén kívül szenvedtek el, és amely nélkül az áruk nem használhatók fel az eredetileg tervezett célokra;

b) a térti áruk értéke a rajtuk végzett műveletek következtében nem tekintendő magasabbnak, mint amekkora a Közösség vámterületéről történő kivitelük időpontjában volt, ha a rajtuk elvégzett tevékenységek nem haladták meg azt a mértéket, amire feltétlenül szükség volt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kérdéses áruknak ugyanazon módon történő felhasználása, mint amire a kivitelük idején alkalmasak voltak.

Ha az áruk jó állapotba hozása érdekében végzett javítás vagy helyreállítás szükségessé teszi alkatrészek beépítését is, akkor ez a beépítés szigorúan csak azokra az alkatrészekre korlátozódhat, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az árukat pontosan úgy lehessen használni, mint kivitelük idején.

847. cikk

A kiviteli vámalakiságok elvégzésekor a vámhatóság az érintett személy kérelmére az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmazó okmányt bocsát ki arra az esetre, ha az áruk a Közösség vámterületére visszaküldésre kerülnek.

848. cikk

(1) Térti áruként az alábbiak fogadhatók el:

- azok az áruk, amelyekhez a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat alátámasztásául bemutatják az alábbi okmányokat:

a) a kiviteli nyilatkozatnak a vámhatóságok által az exportőrnek visszaküldött példánya vagy a fenti okmánynak az említett hatóság által hitelesként igazolt másolata; vagy

b) a 850. cikkben előírt adatlap.

Ha a vámhatóság számára az újrabehozatali vámhivatalnál rendelkezésre álló vagy a vámhivatal által az érintett személyektől nyert bizonyíték arra utal, hogy a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentett áruk eredetileg a Közösség vámterületéről kerültek kivitelre, és hogy abban az időpontban eleget tettek a térti áruként való elfogadásra meghatározott feltételeknek, akkor az a) és b) pontban említett dokumentumokra nincs szükség.

- a Közösségben kibocsátott ATA-igazolvánnyal kísért áruk.

Ezek az áruk abban az esetben is elfogadhatók térti áruként a Vámkódex 185. cikkében megállapított korlátozásokon belül, ha az ATA-igazolvány érvényessége lejárt.

A 290. cikk (2) bekezdésében megállapított alakiságokat minden esetben el kell végezni.

(2) Az (1) bekezdés első francia bekezdése nem alkalmazható a csomagolóanyagok, szállítóeszközök nemzetközi forgalma, illetve bizonyos különleges vámeljárás alá tartozó termékek esetén, ha az autonóm vagy a szerződéses rendelkezések megállapítják, hogy a vámokmányokra ilyen esetben nincs szükség.

Az első francia bekezdés azokban az esetekben sem alkalmazható, ha az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából szóban vagy bármilyen más cselekménnyel is be lehet jelenteni.

(3) Ha szükségesnek ítélik, a vámhatóságok az újrabehozatali vámhivatalnál adott esetben felszólíthatják az érintett személyt, hogy – különösen a térti áru azonosítása céljából – nyújtson be további bizonyítékot.

849. cikk

(1) Azon térti áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozathoz, amelyek kivitelénél a kiviteli vámalakiságok elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitel megvalósulásához kötött visszatérítésekhez vagy egyéb összegekhez való hozzájutás céljából került sor, a 848. cikkben felsorolt okmányokon kívül csatolni kell az exportáló tagállamban a fenti visszatérítések vagy egyéb összegek nyújtásáért felelős hatóság(ok) által kiállított igazolást is. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik azon vámhivatal számára, ahol az érintett áruk a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentésre kerültek, annak ellenőrzését, hogy az igazolás a fent nevezett árukra vonatkozik.

(2) Ha az árukivitel során a kiviteli vámalakiságok elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegekhez való hozzájutás céljából nem került sor, az igazolásnak tartalmaznia kell az alábbi bejegyzések egyikét:

- Sin concesión de restituciones u otras cantidades a la exportación;

- Ingen restitutioner eller andre beløb ydet ved udførslen;

- Keine Ausfuhrerstattungen oder sonstige Ausfuhrvergünstigungen;

- Δεν έτυχαν επιδοτήσεων ή άλλων χορηγήσεων κατά την εξαγωγή;

- No refunds or other amounts granted on exportation;

- Sans octroi de restitutions ou autres montants à l'exportation;

- Senza concessione di restituzioni o altri importi all'esportazione;

- Geen restituties of andere bij de uitvoer verleende bedragen;

- Sem concessão de restituicões ou outros montantes na exportação.

(3) Ha az árukivitel során a kiviteli vámalakiságok elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegek megszerzése céljából került sor, az igazolásnak az alábbi bejegyzések egyikét kell tartalmaznia:

- Restituciones y otras cantidades a la exportación reintegradas por … (cantidad);

- De ved udførslen ydede restitutioner eller andre beløb er tilbagebetalt for … (mængde);

- Ausfuhrerstattungen und sonstige Ausfuhrvergünstigungen für … (Menge) zurückbezahlt;

- Επιδοτήσεις και άλλες χορηγήσεις κατά την εξαγωγή επεστράφησαν για … (ποσότης);

- Refunds and other amounts on exportation repaid for … (quantity);

- Restitutions et autres montants à l'exportation remboursés pour … (quantité);

- Restituzioni e altri importi all'esportazione rimborsati per … (quantità);

- Restituties en andere bedragen bij de uitvoer voor … (hoeveelheid) terugbetaald;

- Restituições e outros montantes na exportação reembolsados para … (quantidade);

või

- Titulo de pago de restituciones u otras cantidades a la exportación anulado por … (cantidad);

- Ret til udbetaling af restitutioner eller andre beløb ved udførslen er annullerei for … (mængde);

- Auszahlungsanordnung über die Ausfuhrerstattungen und sonstigen Ausfuhrvergünstigungen für … (Menge) ungültig gemacht;

- Αποδεικτικό πληρωμής επιδοτήσεων ή άλλων χορηγήσεων κατά την εξαγωγή ακυρωμένο για … (ποσότης),

- Entitlement to payment of refunds or other amounts on exportation cancelled for … (quantity);

- Titre de paiement des restitutions ou autres montants à l'exportation annulé pour … (quantité);

- Titolo di pagamento delle restituzioni o di altri importi all'esportazione annullato per … (quantità);

- Aanspraak op restituties of andere bedragen bij uitvoer vervallen voor … (hoeveelheid);

- Titulo de pagamento de restituições ou outros montantes na exportação anulado para … (quantidade);

attól függően, hogy a kivitelre előírt visszatérítéseket vagy egyéb összegeket az illetékes hatóságok kifizették-e már, vagy sem.

(4) A 848. cikk (1) bekezdése első francia bekezdésének b) alpontjában említett esetben az (1) bekezdésben említett igazolást a 850. cikkben előírt INF 3. adatlapon kel megadni.

(5) Ha a vámhatóság annál a vámhivatalnál, ahol az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentették, rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel meggyőződhet arról, hogy a közös agrárpolitika keretében a kivitelre előírt visszatérítést vagy egyéb összeget nem nyújtottak, és ezt követően sem nyújthatnak, az (1) bekezdésben említett igazolásra nincs szükség.

850. cikk

Az INF 3. adatlapot egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani a 110. mellékletben feltüntetett mintáknak megfelelő formanyomtatványokon.

851. cikk

(1) A (3) bekezdésre is figyelemmel, az INF 3. adatlapot az exportőr kérelmére a vámhatóságok a kiviteli vámhivatalnál állítják ki az adott árura vonatkozó kiviteli vámalakiságok elvégzésekor, ha az exportőr kijelenti, hogy ezek az áruk feltehetően a kiviteli vámhivataltól eltérő vámhivatalon keresztül kerülnek visszaszállításra.

(2) Az INF 3. adatlapot az exportőr kérelmére a vámhatóságok a kiviteli vámhivatalnál az adott árura vonatkozó kiviteli vámalakiságok elvégzése után is kiállíthatják, amennyiben ez a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok az exportált árura vonatkoznak.

(3) A 849. cikk (1) bekezdésében említett áruk esetén az INF 3. adatlap csak a vonatkozó kiviteli vámalakiságok lezárása után, a (2) bekezdésben foglalt feltétellel bocsátható ki.

Ezen túlmenően az INF 3. adatlap csak akkor bocsátható ki, ha:

a) a B. rovatot a vámhivatal előzetesen kitöltötte, és záradékkal látta el; valamint

b) az A. rovatot a vámhivatal előzetesen kitöltötte, és záradékkal látta el, ha az abban foglalt adatokra szükség van.

852. cikk

(1) Az INF 3. adatlapon fel kell tüntetni a vámhatóság által az exportált áru azonosítása céljából előírt összes adatot.

(2) Ha várható, hogy az exportált áruk a Közösség vámterületére a kiviteli vámhivataltól eltérő több vámhivatalon keresztül érkeznek vissza, az exportőr több INF 3. adatlap kiadását kérheti annak érdekében, hogy azok a kivitt áru teljes mennyiségére kiterjedjenek.

Ehhez hasonlóan az exportőr kérheti az INF 3. adatlapot kiállító vámhatóságot, hogy annak helyettesítésére több INF 3. adatlapot állítsanak ki, amelyek kiterjednek az eredetileg kibocsátott INF 3. adatlapban foglalt teljes árumennyiségre.

Az exportőr olyan INF 3. adatlap kiállítását is kérheti, amely a kivitt áruknak csak egy részére vonatkozik.

853. cikk

Az INF 3. adatlap eredeti és másolati példányát vissza kell küldeni az exportőrnek, hogy az exportőr az újrabehozatali vámhivatalnál azt bemutathassa. A második másolati példányt az azt kibocsátó vámhivatal őrzi meg hivatalos nyilvántartásában.

854. cikk

Az újrabehozatali vámhivatal feltünteti az INF 3. adatlap eredeti és másolati példányán a behozatali vám alól mentesülő térti áruk mennyiségét, az eredeti példányt megtartja, a másolati példányt pedig a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat hivatkozási számának és időpontjának feltüntetésével megküldi az azt kibocsátó vámhivatalnak.

Az adott vámhatóság összehasonlítja ezt a példányt a birtokában lévő példánnyal, és megőrzi azt hivatalos nyilvántartásában.

855. cikk

Az INF 3. adatlap eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az érintett személy kérheti az azt kibocsátó vámhatóságtól másodlat kibocsátását. Az említett vámhivatal eleget tesz a kérelemnek, ha a körülmények ezt indokolják. Az így kibocsátott másodlaton fel kell tüntetni az alábbi megjelölések egyikét:

- DUPLICADO,

- DUPLIKAT,

- DUPLIKAT,

- ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ,

- DUPLICATE,

- DUPLICATA,

- DUPLICATO,

- DUPLICAAT,

- SEGUNDA VIA.

A vámhatóság a birtokában lévő INF 3. adatlap másolatán feltünteti, hogy másodlatot bocsátottak ki.

856. cikk

(1) A kiviteli vámhivatal vámhatósága az újrabehozatali vámhivatal vámhatóságának megkeresésére minden rendelkezésére álló adatot közöl az előbbivel annak érdekében, hogy az meg tudja állapítani, hogy az áruk megfelelnek-e az ebben a részben foglalt rendelkezések igénybevételéhez szükséges feltételeknek.

(2) Az INF 3. adatlap az (1) bekezdésben említett kérelemhez és adattovábbításhoz használható fel.

IV. RÉSZ

VÁMTARTOZÁS

I. CÍM

VÁMBIZTOSÍTÉK

857. cikk

(1) A Vámkódex 193., 194. és 195. cikke szerinti készpénzletét vagy kezességvállalás formájában nyújtott biztosítékon kívüli, illetve a tagállamok által adott esetben a Vámkódex 194. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeket nem kielégítő voltuk ellenére megengedhető készpénzletét vagy más értékek átengedése formájában nyújtott biztosítékok a következők lehetnek:

a) jelzálogjog alapítása, ingatlan megterhelése, kézizálog vagy egy ingatlanhoz tartozó joggal egyenértékűnek tekintett egyéb jog;

b) követelés átruházása, áruk, értékpapírok vagy követelések, így különösen takarékkönyvek vagy a nemzeti adósság-nyilvántartásban való bejegyzés elzálogosítása – birtoklással vagy a nélkül;

c) a vámhatóság által e célból jóváhagyott harmadik fél által egyetemleges szerződéses felelősség vállalása a tartozás teljes összegére, így különösen olyan váltó átadása, amelynek kifizetéséért ilyen harmadik fél kezeskedik;

d) azon tagállam valutájától eltérő valutában nyújtott készpénzletét vagy ezzel egyenértékű biztosíték, amelyben a biztosítékot nyújtják;

e) a vámhatóság által kezelt általános kezességi rendszerben történő részvétel a hozzájárulás befizetésének függvényében.

(2) A vámhatóság meghatározza azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek között és amelyek esetén az (1) bekezdésben említett biztosítéktípusok igénybe vehetők.

858. cikk

Ha a biztosíték készpénzletét, akkor a vámhatóság nem köteles ezen összeg után kamatot fizetni.

II. CÍM

VÁMTARTOZÁS KELETKEZÉSE

1. FEJEZET

Mulasztások, amelyeknek nincs jelentős kihatásuk az átmeneti megőrzésre, illetve a vámeljárásra

859. cikk

A Vámkódex 204. cikke (1) bekezdésének értelmében az alábbi mulasztásoknak nincs jelentős kihatásuk az átmeneti megőrzés helyes lefolytatására vagy az adott vámeljárásra, amennyiben:

- nem tekinthetők kísérletnek arra nézve, hogy az árukat jogellenesen kivonják a vámfelügyelet alól,

- az érintett személy részéről nem utalnak súlyos gondatlanságra, és

- az áruk helyzetének rendezéséhez szükséges minden alakiság utólagosan elvégzésre kerül:

1. az adott átmeneti megőrzés vagy vámeljárás keretében az áruk vámjogi sorsának meghatározására engedélyezett határidő túllépésekor azzal a feltétellel, hogy a határidő meghosszabbításra került volna, ha a meghosszabbítás iránti kérelmet időben benyújtják;

2. az árutovábbítási eljárás alá vont áruk esetében az áruknak a rendeltetési vámhivatalhoz történő bemutatására előírt határidő túllépésekor azzal a feltétellel, hogy erre a bemutatásra később sor kerül;

3. az átmeneti megőrzés vagy vámraktározási eljárás alá vont áruk esetében a vámhatóság által előzetesen nem engedélyezett kezelés elvégzésekor, amennyiben a kezelést engedélyezték volna, ha azt kérelmezik;

4. az ideiglenes behozatali eljárás alá vont áruk esetében az áruknak az engedélyezettől eltérő felhasználásakor, amennyiben ezt a felhasználást a fenti eljárás keretében engedélyezték volna, ha azt kérelmezik;

5. az átmeneti megőrzés vagy vámeljárás alá vont áruk esetében az áruk helyének nem engedélyezett megváltoztatásakor, amennyiben az árukat be tudják mutatni a vámhatóságnak annak felszólítására;

6. átmeneti megőrzés vagy vámeljárás alá vont áruk esetében az áruknak a Közösség vámterületéről való kiszállításakor, illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolásakor a szükséges alakiságok elvégzése nélkül;

7. a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánásban részesült áruk esetén az áruknak a rendeltetésszerű használatbavétel előtti, a vámhatóságok értesítése nélkül történő átszállításakor azzal a feltétellel, hogy:

a) az átszállítás a feladó raktárnyilvántartásába bekerül; és

b) a címzett a szóban forgó árukra vonatkozó engedély jogosultja.

860. cikk

A vámhatóság úgy tekinti, hogy a Vámkódex 204. cikkének (1) bekezdése alapján vámtartozás keletkezik, kivéve, ha az a személy, aki az adós lenne, bebizonyítja, hogy a 859. cikkben foglalt feltételek teljesülnek.

861. cikk

Az a tény, hogy a 859. cikkben említett mulasztások nem eredményeznek vámtartozást, nem zárja ki a hatályos büntetőjogi rendelkezések vagy az adott vámeljárás során kibocsátott engedélyek visszavonását lehetővé tevő rendelkezések alkalmazását.

2. FEJEZET

Természetes veszteség

862. cikk

(1) A Vámkódex 206. cikkének értelmében a vámhatóság az érintett személy kérelmére figyelembe veszi a hiányzó mennyiségeket, ha kimutatható, hogy az észlelt veszteségek kizárólag az áruk jellegéből és nem a fenti személynél felmerülő bármilyen gondatlanságból vagy csalási szándékból származnak.

(2) Gondatlanság vagy csalási szándék alatt különösen az adott áruk szállítására, tárolására, kezelésére, megmunkálására vagy feldolgozására vonatkozó, a vámhatóságok által meghatározott vagy a szokásos eljárás keretében alkalmazott szabályok betartásának figyelmen kívül hagyását kell érteni.

863. cikk

A vámhatóság eltekinthet attól, hogy az érintett személynek igazolnia kelljen, hogy az árukban helyrehozhatatlan veszteség következett be a természetükben rejlő okoknál fogva, ha meggyőződik arról, hogy nincs egyéb magyarázat a veszteségre.

864. cikk

A tagállamok hatályos nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni az áruk természetéből eredő helyrehozhatatlan veszteségek veszteségnormájának meghatározására, ha az érintett személy nem igazolja, hogy a tényleges veszteség meghaladja az adott árura vonatkozó veszteségnorma alkalmazásával kiszámított veszteséget.

3. FEJEZET

Az áruk vámjogi helyzete bizonyos szabálytalan helyzetekben

865. cikk

A szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozat bemutatását vagy azonos joghatással bíró egyéb cselekményt, valamint az okmányoknak az illetékes hatóságok általi záradékolásra történő benyújtását az árunak a Vámkódex 203. cikkének (1) bekezdése szerint a vámfelügyelet alóli elvonásának kell tekinteni, ha ezek a cselekmények azzal a következménnyel járnak, hogy az áruk szabálytalanul a közösségi áruk vámjogi helyzetét kapják meg.

866. cikk

Az adott árukra alkalmazandó tilalmakra vagy korlátozásokra vonatkozóan megállapított rendelkezések sérelme nélkül, ha behozatali vámtartozás keletkezik a Vámkódex 202., 203., 204. vagy 205. cikke értelmében, és a behozatali vámot kifizették, a fenti árukat közösségi árunak kell tekinteni, amelyeknek szabad forgalomba bocsátását nem kell bejelenteni.

867. cikk

A Vámkódex 233. cikkének c) és d) pontja alapján történő elkobzás nem érinti a szóban forgó áruk vámjogi helyzetét.

III. CÍM

KÖNYVVITELI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL ÉS UTÓLAGOS BESZEDÉS

868. cikk

A tagállamoknak nem kell a 10 ECU-nél kisebb összegeket lekönyvelniük.

A behozatali vagy kiviteli vámok utólagos beszedésére nincs szükség, ha a beszedésenkénti összeg 10 ECU-nél kevesebb.

869. cikk

A vámhatóságok maguk is határozhatnak úgy, hogy nem könyvelnek le beszedetlen vámokat:

a) ha a preferenciális tarifális elbánás alkalmazására vámkontingens, vámplafon vagy egyéb megállapodás alapján kerül sor, és az erre az elbánásra vonatkozó jogosultság anélkül szűnt meg a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában, hogy ezt a tényt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában az adott áru szabad forgalomba bocsátása előtt kihirdették volna, vagy – ha ezt a tényt nem hirdetik ki – az érintett tagállamban szokásos megfelelő módon erről tájékoztatást adtak volna, és a fizetésre kötelezett személy a maga részéről jóhiszeműen cselekedett, és eleget tett a vámáru-nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított minden rendelkezésnek;

b) ha a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek teljesülnek, feltéve, hogy az érintett személytől egy vagy több behozatali vagy kiviteli tevékenység, de egyetlen hiba vonatkozásában be nem szedett összeg 2000 ECU-nél kevesebb;

c) ha az a tagállam, amelyhez az adott vámhatóság tartozik, a 875. cikkel összhangban erre felhatalmazást kapott.

870. cikk

(1) Minden tagállam elküldi a Bizottságnak azon esetek listáját, amelyekben a 869. cikk a), b) vagy c) pontjának rendelkezéseit alkalmazta, valamennyi eset rövid leírásával együtt.

(2) Az (1) bekezdésben említett listát minden év első és harmadik negyedévében valamennyi esetre vonatkozóan továbbítani kell, ha az előző félév során be nem szedett vámok lekönyvelésétől eltekintettek.

(3) A Bizottság a listákat eljuttatja valamennyi többi tagállamnak.

(4) A listákat a bizottság rendszeresen megvizsgálja.

871. cikk

A 869. cikkben említett esetek kivételével, a vámhatóság – akár úgy ítéli meg, hogy a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek teljesülnek, akár ha kételyei merülnek fel az adott rendelkezésben foglalt kritériumoknak az adott esetre való megfelelő alkalmazhatósága tekintetében – köteles az ügyet a Bizottság elé utalni, abból a célból, hogy az a 872–876. cikkben megállapított eljárással összhangban határozatot hozzon. A Bizottság elé utalt ügyre vonatkozóan az eset teljes körű vizsgálatához szükséges valamennyi adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

A Bizottság az ügy beérkezésekor erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot.

Ha megállapítást nyer, hogy a tagállam által szolgáltatott adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az adott ügyben a tények teljes ismeretében lehessen határozatot hozni, a Bizottság további adatok szolgáltatását kérheti.

872. cikk

A Bizottság a 871. cikk első bekezdésében említett ügy beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi az előterjesztés egy-egy másolati példányát a tagállamoknak.

Az adott ügy megvitatását a lehető leghamarabb a Vámkódex 247. cikkében meghatározott bizottság napirendjére kell tűzni.

873. cikk

Az adott ügyet vizsgáló bizottság keretében egy valamennyi tagállam képviselőiből álló szakértői csoporttal történő konzultáció után a Bizottság határoz arról, hogy a vizsgált körülmények alapján a kérdéses vámokat le kell-e könyvelni.

Ezt a határozatot a 871. cikk első bekezdésében említett ügynek a Bizottsághoz történő beérkezésétől számított hat hónapon belül kell meghozni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy határozatának meghozatala céljából a tagállamtól további adatokat kell kérni, a hat hónapos határidő a további adatszolgáltatásra vonatkozó bizottsági megkeresés és az ezen adatok kézhezvétele között eltelt időszakkal meghosszabbítható.

874. cikk

Az érintett tagállamot a 873. cikkben említett határozatról a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a fenti cikkben meghatározott határidő lejáratától számított 30 napon belül értesíteni kell.

A határozat egy-egy példányát meg kell küldeni a többi tagállamnak.

875. cikk

Ha a 873. cikkben említett határozat megállapítja, hogy a vizsgált körülmények alapján az adott vámokat nem kell lekönyvelni, akkor a Bizottság az általa meghatározott feltételekkel egy vagy több tagállamot felhatalmazhat arra, hogy a hasonló ténybeli és jogi megítélésű esetekben eltekintsen a vámkezelés utáni lekönyveléstől.

Ebben az esetben a 873. cikkben említett határozatról valamennyi ily módon felhatalmazott tagállamot értesíteni kell.

876. cikk

Ha a Bizottság nem hozza meg határozatát a 873. cikkben említett határidőn belül, vagy határozatáról az érintett tagállamot a 874. cikkben meghatározott határidőn belül nem értesíti, az adott tagállam vámhatóságai nem könyvelik le a szóban forgó vámokat.

IV. CÍM

BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOK VISSZAFIZETÉSE VAGY ELENGEDÉSE

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

877. cikk

(1) E cím alkalmazásában:

a) könyvelést végző vámhivatal: az a vámhivatal, ahol azok a behozatali vagy kiviteli vámok kerültek lekönyvelésre, amelyek visszafizetését vagy elengedését kérelmezték;

b) döntéshozó vámhatóság: az a vámhatóság, amely a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelem ügyében határozathozatalra illetékes abban a tagállamban, ahol az érintett vámokat lekönyvelték;

c) felügyelő vámhivatal: az a vámhivatal, amelynek hatáskörébe tartoznak azok az áruk, amelyekkel kapcsolatban a felmerülő és lekönyvelésre került behozatali és kiviteli vámok visszafizetését vagy elengedését kérelmezik, és amely a kérelem elbírálásához szükséges meghatározott ellenőrzéseket elvégzi;

d) végrehajtó vámhivatal: az a vámhivatal, amely megteszi a szükséges intézkedéseket a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozat megfelelő végrehajtására.

(2) A könyvelést végző vámhivatal, a döntéshozó vámhatóság, a felügyelő vámhivatal és a végrehajtó vámhivatal funkcióit teljes egészében vagy részben ugyanazon vámhivatal is elláthatja.

2. FEJEZET

A Vámkódex 236–239. cikkéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések

1. szakasz

Kérelem

878. cikk

(1) A behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem) a vámtartozás kötelezettjének vagy az e személy jogait és kötelezettségeit átvállaló személynek kell benyújtania.

A visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelmet az első albekezdésben említett személy vagy személyek képviselője is benyújthatja.

(2) A 882. cikk sérelme nélkül, a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelmet egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani a 111. mellékletben foglalt mintának és rendelkezéseknek megfelelő formanyomtatványon.

Az (1) bekezdésben említett személy vagy személyek kérelmére azonban a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem más iraton is benyújtható, ha az tartalmazza a fenti mellékletben szereplő adatokat.

879. cikk

(1) A Vámkódex 6. cikke (1) bekezdésében említett okmányokkal együtt benyújtott, visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelmet a könyvelést végző vámhivatalnál kell benyújtani, kivéve, ha a vámhatóság e célra egy másik vámhivatalt jelöl ki; ez a vámhivatal – ha a határozathozatalra maga nem jogosult – az átvétel után haladéktalanul továbbítja a kérelmet a döntéshozó vámhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett vámhivatal rávezeti az átvétel dátumát a kérelem eredeti és másolati példányára, és a másolatot visszaküldi a kérelmezőnek.

A 878. cikk (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén a szóban forgó vámhivatal írásban igazolja az átvételt a kérelmezőnek.

880. cikk

A közös agrárpolitika keretében ebben a vonatkozásban elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül, az olyan árukra vonatkozó kérelemhez, amelyekre behozatali vagy kiviteli engedély, illetve előzetes rögzítési igazolás került kiadásra az adott vámáru-nyilatkozat benyújtásakor, csatolni kell a fenti engedély vagy igazolás kibocsátásáért felelős hatóságok által kiadott igazolást, amely tanúsítja, hogy megtették a szükséges intézkedéseket a fenti engedély vagy igazolás érvénytelenítésére.

Erre az igazolásra azonban nincs szükség, ha:

- az adott engedélyt vagy igazolást az a vámhatóság adta ki, ahová a kérelmet benyújtják,

- a kérelem alapja olyan lényegi tévedés, melynek nincs hatása az adott engedélyre vagy igazolványra.

881. cikk

(1) A 879. cikkben említett vámhivatal elfogadhat olyan kérelmet is, amely nem tartalmazza a 878. cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványon előírt valamennyi adatot. A kérelemnek azonban legalább az 1–3. és 7. rovatba bejegyzendő adatokat tartalmaznia kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az adott vámhivatal a hiányzó adatok és/vagy okmányok benyújtására határidőt szab.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint a vámhivatal által meghatározott határidőt nem tartják be, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A kérelmezőt erről haladéktalanul értesíteni kell.

882. cikk

(1) Olyan térti áruk esetén, amelyekre a Közösség vámterületéről történő kivitelükkor kiviteli vámot vetettek ki, a fenti vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltétele, hogy az alábbi okmányok által kísért kérelmeket a vámhatósághoz benyújtsák:

a) a fizetés megtörténtének igazolására kibocsátott okmány, amennyiben a kérdéses összegeket már beszedték;

b) a térti áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatnak az újrabehozatali vámhivatal által hitelesített eredeti vagy másolati példánya.

Ezen az okmányon az újrabehozatali vámhivatalnak fel kell tüntetnie az alábbi bejegyzések egyikét:

- Mercancías de retorno en aplicación de la letra b) del apartado 2 del artículo 185 del Código

- Returvarer i henhold til kodeksens artikel 185, stk. 2, litra b)

- Rückwaren gemäß Artikel 185 Absatz 2 Buchstabe b) des Zollkodex

- Εμπορεύματα επανεισαγόμενα κατ' εφαρμογή του άρθρου 185 παράγραφος 2 στοιχείο β) του κώδικα

- Goods admitted as returned goods under Article 185 (2) (b) of the Code

- Marchandises en retour en application de l'article 185 paragraphe 2 point b) du code

- Merci in reintroduzione in applicazione dell'arti-colo 185, parágrafo 2, lettera b) del códice

- Goederen die met toepassing van artikel 185, lid 2, onder b), van het Wetboek kunnen worden toegelaten als terugkerende goederen

- Mercadorias de retorno por aplicação da alínea b) do n.o 2 do artigo 185.o do código;

c) az exportőr részére az árukra vonatkozó kiviteli vámalakiságok befejezése időpontjában visszaküldött kiviteli nyilatkozat másolata vagy annak a kiviteli vámhivatal által hitelesített másolata.

Ha a döntéshozó vámhatóságnál már rendelkezésére állnak a fenti a), b) vagy c) pontban említett vámáru-nyilatkozat(ok)ban szereplő adatok, az adott vámáru-nyilatkozato(ka)t nem kell bemutatni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet a 879. cikkben említett vámhivatalnál a kiviteli nyilatkozat átvételének napjától számított 12 hónapon belül kell benyújtani.

2. szakasz

A visszafizetés vagy az elengedés megadására irányuló eljárás

883. cikk

A döntéshozó vámhatóság engedélyezheti, hogy az adott esetben a visszafizetés vagy elengedés feltételét képező vámalakiságokat a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelemre vonatkozó határozat meghozatala előtt elvégezzék. Ez az engedély semmiképpen sem befolyásolhatja a vámhatóságnak a kérelemről hozott határozatát.

884. cikk

A 883. cikk sérelme nélkül, és amíg nem születik határozat a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelemről, nem szállíthatók el az adott kérelemben meghatározott helyen kívüli helyre azok az áruk, amelyekre a visszafizetést vagy elengedést kérelmezték, kivéve, ha a kérelmező előzetesen értesíti a 879. cikkben említett vámhivatalt, amely ennek megfelelően tájékoztatja a döntéshozó vámhatóságot.

885. cikk

(1) Ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem olyan esetre vonatkozik, amelynek során kiegészítő adatokat kell beszerezni, vagy az árukat meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a Vámkódexben és az ebben a címben megállapított visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó feltételek teljesüljenek, a döntéshozó vámhatóság megteszi az e célból szükséges intézkedéseket, szükség esetén a felügyelő vámhivatal segítségét kérve, a beszerezni kívánt adatok vagy az elvégzendő ellenőrzések jellegének meghatározásával.

A felügyelő vámhivatal haladéktalanul eleget tesz ennek a kérelemnek, és továbbítja a beszerzett adatokat, valamint az elvégzett ellenőrzések eredményét a döntéshozó vámhatóságnak.

(2) Ha a kérelem olyan árukra vonatkozik, amelyek nem abban a tagállamban találhatók, ahol a behozatali vagy kiviteli vámokat lekönyvelték, e cím 4. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

886. cikk

(1) Ha a döntéshozó vámhatóságnak valamennyi szükséges adat a rendelkezésére áll, a Vámkódex 6. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban írásban határozatot hoz a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelemről.

(2) A kérelem jóváhagyása esetén a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásához szükséges valamennyi adatot.

A körülményektől függően a határozatban szerepelnie kell az alábbi adatok egy részének vagy mindegyikének:

a) a határozattal érintett áruk azonosításához szükséges adatok;

b) a behozatali vagy kiviteli vám visszafizetésének vagy elengedésének oka és a Vámkódexnek, valamint adott esetben ennek a címnek a megfelelő cikkére történő hivatkozás;

c) az alkalmazható felhasználás, illetve rendeltetés, amelynek céljából az áruk elküldhetők, a Vámkódex és adott esetben a döntéshozó vámhatóság megfelelő engedélye alapján a konkrét esetben rendelkezésre álló lehetőségektől függően;

d) a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltételét képező vámalakiságok elvégzésének határideje;

e) annak megjelölése, hogy a behozatali vagy kiviteli vámok nem kerülnek visszafizetésre vagy elengedésre addig, amíg a végrehajtó vámhivatal nem tájékoztatta a döntéshozó vámhatóságot arról, hogy a visszafizetés vagy elengedés feltételét képező vámalakiságokat elvégezték;

f) a határozat végrehajtása során az árukra mindvégig vonatkozó követelmények részletei;

g) a határozat címzettjének szóló felhívás arra vonatkozóan, hogy az áruk bemutatásakor a határozat eredeti példányát át kell adnia az általa megválasztott végrehajtó vámhivatalnak.

887. cikk

(1) A végrehajtó vámhivatal megteszi az intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

- adott esetben betartsák a 886. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett követelményeket,

- az áruk minden esetben ténylegesen oly módon kerüljenek felhasználásra, illetve arra a rendeltetési helyre kerüljenek elküldésre, ahogy az a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozatban szerepel.

(2) Ha a határozat úgy rendelkezik, hogy az árukat vámraktárban el lehet elhelyezni, vagy vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba lehet elhelyezni, és a jogosult igénybe veszi ezt a lehetőséget, a szükséges vámalakiságokat a végrehajtó vámhivatalnál kell elvégezni.

(3) Abban az esetben, ha csak egy, a végrehajtó vámhivatal szerinti tagállamtól eltérő tagállamban állapítható meg, hogy az árukat a vámtartozás visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozatban előírt felhasználás alá vonták-e, illetve az abban a határozatban előírt rendeltetési helyre szállították-e, a megfelelő teljesítés igazolásául az e cikk, illetve a 471–495. cikk rendelkezéseinek megfelelően kiadott és használt T 5 ellenőrző példányt kell bemutatni.

A T5 ellenőrző példánynak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a 33. rovat: az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolása;

b) a 103. rovat: az áruk nettó mennyisége betűkkel jelölve;

c) a 104. rovat: értelemszerűen vagy a "Kilépés a Közösség vámterületéről" megjelölés, vagy az "Egyéb (részletezze)" sor alatt az alábbi bejegyzések egyike:

- Ingyenes küldemény az alábbi jótékonysági intézmény számára …,

- Vámfelügyelet melletti megsemmisítés,

- Az áru következő vámeljárás alá vonása: …,

- Vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő elhelyezés;

d) a 106. rovat: hivatkozás a vám visszafizetését vagy elengedését engedélyező határozatra;

e) a 107. rovat: a "2454/93/EGK rendelet 877–912. cikke" szöveg.

(4) A felügyelő vámhivatal, amely megállapítja, vagy amelyiknek feladata megállapítani, hogy az árukat ténylegesen a meghatározott célra használták fel, illetve az előírt rendeltetési helyre szállították, kitölti az ellenőrző példány "A felhasználás és/vagy rendeltetés ellenőrzése" című rovatát úgy, hogy keresztet tesz a "túloldalon bejelentett felhasználásra és/vagy rendeltetésre …-án/-én került sor" szövegnél, és feltünteti a megfelelő dátumot.

(5) Ha a végrehajtó vámhivatal meggyőződött arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, igazolást küld erről a döntéshozó vámhatóságnak.

888. cikk

A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelmet jóváhagyó döntéshozó vámhatóság a fenti vámot csak a 887. cikk (5) bekezdésében említett igazolás kézhezvétele után fizeti vissza vagy engedi el.

889. cikk

(1) Ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem vámkontingens, vámplafon vagy egyéb preferenciális tarifális szabály szerint az árura a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában alkalmazott csökkentett vagy nulla behozatali vámtételen alapul, a visszafizetés vagy elengedés csak akkor engedélyezhető, ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában az alábbi szükséges okmányokat csatolták arról, hogy:

- vámkontingens esetén annak mennyisége még nem merült ki,

- egyéb esetekben a rendszerint fizetendő vámtételt nem határozták meg újra.

Ha az előző bekezdésben megállapított feltételek nem teljesülnek, a visszafizetést vagy elengedést ettől függetlenül engedélyezhetik, ha az árukra a vámhatóság hibájából nem alkalmazták a csökkentett vagy nulla vámtételt, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat, amelyhez a csökkentett vagy nulla vámtétel alkalmazásához szükséges minden okmányt csatoltak, tartalmazott minden adatot.

(2) Mindegyik tagállam elküldi a Bizottságnak azon esetek listáját, amelyekben az (1) bekezdés második albekezdését alkalmazták, megadva mindegyik eset rövid összefoglalását.

A 870. cikk (2), (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell.

890. cikk

Ha a származási bizonyítvány, a szállítási bizonyítvány, közösségi belső árutovábbítási okmány vagy egyéb megfelelő okmány benyújtása visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem alátámasztására szolgál, feltüntetve, hogy a behozott áru a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában jogosult a közösségi, illetve a preferenciális tarifális elbánásra, a döntéshozó vámhatóság csak akkor hagyja jóvá a kérelmet, ha kétséget kizáróan megállapítja, hogy:

- az így benyújtott okmány valóban a szóban forgó árura vonatkozik, és hogy az említett okmány elfogadásának feltételei teljesültek,

- a preferenciális tarifális elbánás megadásának minden egyéb feltétele teljesült.

A visszafizetésre vagy elengedésre az áruk bemutatásakor kerül sor. Ha az áruk nem mutathatók be a végrehajtó vámhivatalnak, az utóbbi csak akkor engedélyezi a visszafizetést vagy elengedést, ha rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a vámkezelés után bemutatott bizonyítvány vagy okmány az adott árura vonatkozik.

891. cikk

Nem engedélyezhető a vám visszafizetése vagy elengedése, ha a kérelem alátámasztására a lefölözések előzetes rögzítését alátámasztó igazolásokat nyújtanak be.

892. cikk

A behozatali vámoknak a Vámkódex 238. cikke szerinti visszafizetésére vagy elengedésére nem kerül sor, ha:

- az áruk hibás voltát a szerződés feltételei – különösen az ár – meghatározásakor figyelembe vették, és e szerződés szolgált alapul az áruk behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá vonására,

- az árukat az importőr azután értékesíti, miután megállapította, hogy azok hibásak, vagy nem felelnek meg a szerződés feltételeinek.

893. cikk

(1) A 900. cikk (1) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül a döntéshozó vámhatóság a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetését vagy elengedését megalapozó vámalakiságok elvégzésére határidőt szab, amely a visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozat közlésének napjától számított legfeljebb két hónap lehet.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elmulasztása esetén elvész a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó jogosultság, kivéve, ha a határozattal érintett személy igazolja, hogy előre nem látható körülmények vagy vis maior következtében nem tudta a határidőt betartani.

894. cikk

Ha a döntéshozó vámhatóság által engedélyezett árumegsemmisítés során hulladék vagy maradék keletkezett, ezt a hulladékot vagy maradékot nem közösségi árunak kell tekinteni, ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem már elfogadásra került.

895. cikk

Ha a Vámkódex 238. cikke (2) bekezdése b) pontjának második albekezdésében említett engedélyt megadják, a vámhatóság minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett árukat ezt követően nem közösségi árunak tekintsék.

896. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretében behozatali engedély vagy előzetes rögzítési igazolás alapján behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá vont árukra a Vámkódex 237., 238. és 239. cikke csak akkor alkalmazható, ha a 879. cikkben említett vámhivatal meggyőződik arról, hogy az illetékes hatóság megtette a szükséges intézkedéseket a behozatal alapjául szolgáló engedély, illetve igazolás joghatásainak megszüntetése érdekében.

(2) Az (1) bekezdést újrakivitel, vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő elhelyezés, illetve az áruk megsemmisítése esetén is alkalmazni kell.

897. cikk

Ha nem a teljes áru, hanem ezen áru egy vagy több alkatrészének vagy összetevőjének a kivitelére, újrakivitelére vagy megsemmisítésére, illetve egy másik vámjogi sors meghatározására kerül sor, a visszafizetésre vagy elengedésre kerülő összeg a teljes árura kivetett behozatali vám és azon behozatali vám összegének a különbsége, amely az áru fennmaradó részére lett volna kivethető, ha azt változatlan állapotban vonnák ilyen vámfizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá azon a napon, amikor a teljes áru bejelentésre került.

898. cikk

A Vámkódex 240. cikkében hivatkozott összeg 10 ECU.

3. FEJEZET

A Vámkódex 239. cikkének alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések

1. szakasz

A tagállamok vámhatóságai által meghozandó határozatok

899. cikk

A 905–909. cikkben megállapított eljárással összhangban esetenként figyelembe veendő egyéb körülmények sérelme nélkül, ha a döntéshozó vámhatóság megállapítja, hogy a Vámkódex 239. cikkének (2) bekezdése szerint benyújtott visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem:

- a 900–903. cikkben említett körülmények egyikének megfelelő indokon alapul, és hogy ez nem az érintett személynél felmerülő csalás vagy nyilvánvaló gondatlanság eredményeképpen keletkezett, visszafizeti vagy elengedi az adott behozatali vám összegét.

"Érintett személy" alatt a 878. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több személy, illetve annak képviselője, valamint minden olyan személy értendő, aki az adott árura vonatkozó vámalakiságok elvégzésében részt vett, vagy annak elvégzésére vonatkozóan utasításokat adott,

- a 904. cikkben említett körülmények egyikének megfelelő indokon alapul, nem fizeti vissza, illetve nem engedi el az adott behozatali vám összegét.

900. cikk

(1) A behozatali vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni, ha:

a) a teljes vagy részleges behozatalivám-mentességgel járó vámeljárás alá vont nem közösségi árukat vagy a meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánással szabad forgalomba bocsátott árukat eltulajdonítják, feltéve, hogy az árukat azonnal visszaszerzik, és ismét eredeti vámjogi helyzetükbe állítják vissza olyan állapotban, amelyben eltulajdonításukkor voltak;

b) a nem közösségi árukat a teljes vagy részleges vámmentességgel járó vámeljárás alól tévedésből kivonják, feltéve, hogy a hiba felfedésekor azonnal ismét az eredeti vámjogi helyzetükbe kerülnek vissza olyan állapotban, amelyben az elvonáskor voltak;

c) a szabad forgalomba bocsátott árukat a rendeltetési helyre való megérkezéskor nem lehet kirakodni a szállítóeszköz zárszerkezetének meghibásodása miatt, feltéve, hogy az áruk haladéktalanul újrakivitelre kerülnek;

d) az eredetileg szabad forgalomba bocsátott áruk passzív feldolgozási eljárás alapján visszaküldésre kerülnek nem közösségi beszállítójukhoz annak érdekében, hogy a beszállító számára lehetővé tegyék az árukban a szabad forgalomba bocsátása előtt is fennálló hibák – ingyenes – kijavítását (még akkor is, ha a hibákat csak a szabad forgalomba bocsátás után fedezték fel), vagy annak érdekében, hogy az áruk a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó szerződés rendelkezéseivel összhangba kerüljenek, és az adott beszállító úgy dönt, hogy az árukat véglegesen megtartja, mert a hibákat nem képes kijavítani, vagy a javítás nem lenne gazdaságos;

e) amikor a vámhatóság a teljes behozatali vámmentességet élvező áruk szabad forgalomba bocsátásakor ténylegesen esedékes ilyen vámok utólagos lekönyveléséről határoz, az derül ki, hogy a szóban forgó áruk a Közösség vámterületéről vámfelügyelet nélkül kerültek újrakivitelre, feltéve, hogy megállapításra kerül, miszerint az ilyen behozatali vámok visszafizetésével vagy elengedésével kapcsolatban a Vámkódexben megállapított lényeges feltételeknek az újrakivitel idején eleget tettek volna, ha az áruk szabad forgalomba bocsátásakor az adott összeg kivetésre került volna;

f) valamely igazságügyi szerv olyan áru forgalmazását tiltotta meg, amelyet korábban az érintett személy a szokásos feltételek szerinti behozatali vámok megfizetésére kötelező vámeljárás alá vont, és amelyet a Közösség vámterületéről újra kivisznek, vagy a vámhatóságok ellenőrzése alatt megsemmisítenek, feltéve, hogy megállapítást nyer, hogy az adott áru a Közösség területén nem került tényleges felhasználásra;

g) a saját nevében vámárunyilatkozat-adásra felhatalmazott bejelentő által ilyen vámok megfizetésével járó vámeljárás alá vont áruknak a nyilatkozattevőnek fel nem róható okból a címzetthez történő leszállítása nem lehetséges;

h) a feladó hibájából az áruk tévesen kerültek a címzett részére leszállításra;

i) az áruk a címzett megrendelésében található nyilvánvaló ténybeli tévedés következtében nem alkalmasak arra a felhasználásra, amelyre a címzett szánta azokat;

j) miután az áruk behozatali vámfizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá kerültek, megállapítást nyer, hogy az áruk a vámeljárás alá kerülésük időpontjában nem feleltek meg a felhasználásukra vagy a forgalmazásukra vonatkozó hatályos rendelkezéseknek, és ezért nem használhatók fel arra a célra, amelyre a címzett szánta azokat;

k) az áruknak a címzett által tervezett célra történő felhasználását megakadályozza vagy lényegesen korlátozza a megfelelő döntési jogkörrel rendelkező hatóság vagy egyéb szerv valamely olyan általános érvényű intézkedése, amelynek meghozatalára a behozatali vám megfizetésének kötelezettségével járó vámeljárás alá vonás után került sor;

l) az érintett személy által kérelmezett teljes vagy részleges behozatali vámmentességet a fennálló rendelkezések értelmében az érintett személy hibáján kívül eső okokból a vámhatóság nem adhatja meg, és ebből következően az esedékes behozatali vámokat lekönyveli;

m) a címzett az árukat csak az áruk behozatali vámok megfizetésének kötelezettségével járó vámeljárás alá vonásának alapját képező szerződésben megállapított szállítási határidő lejárta után kapta meg;

n) a Közösség vámterületén belül nem volt lehetséges az áruk eladása, és ezért ingyenesen olyan jótékonysági szervezetek részére kerülnek elküldésre:

- amelyek tevékenységüket egy harmadik országban folytatják, feltéve, hogy ezeknek a jótékonysági szervezeteknek van képviseletük a Közösségben,

vagy

- a Közösség vámterületén belül folytatják tevékenységüket, feltéve, hogy jogosultak a hasonló áruknak harmadik országokból történő és szabad forgalomba bocsátás céljából megvalósuló behozatala esetén a mentességre.

(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül az (1) bekezdés c) és f)–n) pontjában felsorolt esetekben – kivéve, ha az áruk egy hatósági rendelkezés alapján megsemmisítésre vagy ingyenesen olyan jótékonysági szervezet részére kerülnek elszállításra, amely a Közösség területén végzi tevékenységét – a behozatali vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltétele a szóban forgó áruknak a Közösség vámterületéről vámhatósági felügyelet mellett történő újrakivitele.

Kérelemre a döntéshozó vámhatóság engedélyezi, hogy újrakivitel helyett az árukat megsemmisítsék, vagy újrakivitel céljából közösségi külső árutovábbítási eljárás, vámraktározási eljárás alá vonják, vagy vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban helyezzék el.

A fenti eljárások bármelyike alá vont árukat nem közösségi áruknak kell tekinteni.

Ebben az esetben a vámhatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett árukat a későbbiekben nem közösségi áruknak tekintsék.

(3) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában említett esetekben a behozatali vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltétele az áruknak az eredeti beszállító vagy az általa meghatározott más címzett részére történt újrakivitele.

(4) Ezen túlmenően a felügyelő vámhivatalnak meg kell győződnie arról, hogy az áruk újrakivitelük előtt sem felhasználásra, sem pedig eladásra nem kerülnek.

901. cikk

(1) A behozatali vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni, ha:

a) az árukat tévesen vonták a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá, és ezek az áruk anélkül kerültek újrakivitelre a Közösség vámterületéről, hogy korábban a megfelelő vámeljárás alá kerültek volna, feltéve, hogy a Vámkódex 237. cikkében meghatározott egyéb feltételek teljesültek;

b) az áruk a Vámkódex 238. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, vámellenőrzés nélkül kerültek újrakivitelre vagy megsemmisítésre, feltéve, hogy az említett cikkben meghatározott egyéb feltételek teljesültek;

c) a 900. cikk (1) bekezdésének c), illetve f)–n) pontja szerint az áruk vámellenőrzés nélkül újrakivitelre vagy megsemmisítésre kerültek, feltéve, hogy a 900. cikk (2) és (4) bekezdésében megállapított egyéb feltételek teljesültek.

(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények esetén a behozatali vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltételei a következők:

a) minden olyan igazolás bemutatása, amely szükséges ahhoz, hogy a döntéshozó vámhatóság meggyőződhessen arról, hogy azokat az árukat, amelyek vonatkozásában a visszafizetést vagy az elengedést kérelmezték:

- ténylegesen újra kivitték a Közösség vámterületéről, vagy

- olyan hatóságok vagy személyek felügyelete mellett semmisítették meg, akik az ilyen megsemmisítések hivatalos igazolására jogosultak;

b) az adott áruk közösségi helyzetét igazoló azon okmány visszaküldése a döntéshozó vámhatóság részére, amely alapján az adott áruk elhagyhatták a Közösség vámterületét, vagy az említett hatóság által annak bizonyításához szükségesnek tartott bármilyen olyan bizonyíték bemutatása, hogy a szóban forgó okmány ezt követően nem használható fel áruknak a Közösség területére történő behozatalával kapcsolatban.

902. cikk

(1) A 901. cikk (2) bekezdése alkalmazásában:

a) a szükséges igazoláshoz, amely alapján a döntéshozó vámhatóság meggyőződik arról, hogy az áruk, amelyek vonatkozásában visszafizetési vagy elengedési kérelem került benyújtásra, ténylegesen újrakivitelre kerültek a Közösség vámterületéről, a kérelmezőnek be kell mutatnia:

- az árunak a Közösség vámterületéről történő kivitelére vonatkozó vámáru-nyilatkozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát,

és

- azon vámhivatal igazolását, amelyen keresztül az áru ténylegesen elhagyta a Közösség vámterületét.

Ha ilyen igazolást nem lehet bemutatni, akkor az, hogy az áruk ténylegesen elhagyták a Közösség vámterületét, az alábbi okmányok bemutatásával is igazolható:

- a harmadik ország rendeltetési vámhivatala által kiadott igazolás, amely igazolja, hogy az áruk megérkeztek, vagy

- a rendeltetés szerinti harmadik országban az árukról készült vámáru-nyilatkozat eredeti vagy hitelesített másolati példánya.

Ezekhez az okmányokhoz csatolni kell azokat az adminisztratív és kereskedelmi okmányokat, amelyek lehetővé teszik a döntéshozó vámhatóság részére annak ellenőrzését, hogy a Közösség vámterületéről kivitt áruk azonosak azokkal, amelyeket a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá bejelentettek, nevezetesen:

- az adott eljárással kapcsolatos vámáru-nyilatkozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát,

és

- ha a döntéshozó vámhatóság szükségesnek tartja, olyan kereskedelmi vagy adminisztratív okmányokat (például számlákat, feladással kapcsolatos adatokat, árutovábbítási okmányokat vagy egészségügyi igazolásokat) az áruk teljes körű leírásával (kereskedelmi megnevezés, mennyiségek, jelzések és egyéb azonosító adatok), amelyek az említett eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozattal vagy a Közösség vámterületéről történő kiviteli nyilatkozattal vagy adott esetben a rendeltetés szerinti harmadik országban az áruk vámáru-nyilatkozatával kapcsolatban kerültek bemutatásra;

b) a szükséges igazoláshoz, amely alapján a döntéshozó vámhatóság meggyőződik arról, hogy az áruk, a visszafizetési vagy elengedési kérelemmel érintett áruk ténylegesen megsemmisítésre kerültek az ilyen megsemmisítés hivatalos igazolására jogosult hatóságok vagy személyek felügyelete mellett, a kérelmezőnek be kell mutatnia:

- az áruk megsemmisítését felügyelő hatóságok által kiállított megsemmisítéssel kapcsolatos jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot, illetve annak hitelesített másolatát, vagy

- a megsemmisítés igazolására jogosult személy által kiadott igazolást az adott személy jogosultságának igazolásával együtt.

Ezeknek az okmányoknak tartalmazniuk kell a megsemmisített áruk kielégítően teljes körű leírását (kereskedelmi megnevezés, mennyiségek, jelzések és egyéb azonosító adatok) annak érdekében, hogy a vámhatóság a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton megadott adatokkal való összevetés, valamint a csatolt kereskedelmi okmányok (számlák, feladással kapcsolatos adatok stb.) alapján meggyőződhessen arról, hogy a megsemmisített áruk azonosak azokkal, amelyek az adott eljárás vonatkozásában bejelentésre kerültek.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt igazolások nem elegendőek ahhoz, hogy a döntéshozó vámhatóság az előtte folyó ügyben a tények teljes körű ismeretében hozhassa meg határozatát, vagy ha egyes igazolások nem állnak rendelkezésre, akkor ezeket az adott hatóság által szükségesnek ítélt egyéb okmányokkal lehet helyettesíteni vagy kiegészíteni.

903. cikk

(1) Az olyan térti áruk esetében, amelyekre a Közösség vámterületéről történő kivitelükkor kiviteli vám került beszedésre, a szabad forgalomba bocsátás engedélyezése feljogosít a beszedett összegek visszafizetésére.

(2) Az (1) bekezdést csak azokra az árukra kell alkalmazni, amelyek a 844. cikkben említett helyzetek egyikében vannak.

Az áru szabad forgalomba bocsátás céljából való bejelentésének vámhivatalánál hitelt érdemlően igazolni kell, hogy az áruk a Vámkódex 185. cikke (2) bekezdésének b) pontja alatt felsorolt helyzetek egyikében vannak.

(3) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a térti áru csak egy részét képezi a korábban a Közösség vámterületéről kivitt árunak.

904. cikk

A behozatali vám nem fizethető vissza, illetve nem engedhető el, ha a visszafizetésre vagy adott esetben az elengedésre irányuló kérelem egyetlen indoka az, hogy:

a) a Vámkódex 237. vagy 238. cikkében, illetve e rendelet 900. vagy 901. cikkében említett okoktól eltérő okok miatt – nevezetesen azért, mert nem lehetett azokat eladni – a Közösség vámterületéről olyan áru kerül újrakivitelre, amely korábban behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alapján került beléptetésre;

b) a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás keretében vámkezelt áruk a vámhatóság által történő kiadásuk után bármilyen, a közösségi jogszabályokban kifejezetten nem említett okból megsemmisítésre kerültek;

c) a szabad forgalomba bocsátásra preferenciális tarifális elbánás céljából bejelentett áruk esetében olyan okmányokat mutatnak be, amelyekről utólag kiderül, hogy hamisítottak, tévesek, vagy a preferenciális tarifális elbánás alkalmazása céljára nem alkalmasak, még akkor is, ha ezek jóhiszeműen kerültek bemutatásra.

2. szakasz

A Bizottság által meghozandó határozatok

905. cikk

(1) Ha az a döntéshozó vámhatóság, amelyhez a Vámkódex 239. cikkének (2) bekezdése szerint a visszafizetésre vagy elengedésre irányuló kérelem benyújtásra került, a 899. cikk alapján nem tud határozatot hozni, de a kérelmet olyan bizonyítékok támasztják alá, amelyek a körülményekből eredő olyan különleges helyzetet képezhetnek, amelynek során az érintett személy részéről sem csalárd szándék, sem nyilvánvaló gondatlanság nem merülhet fel, az adott hatóság tagállama az ügyet a 906–909. cikk alapján történő elintézés céljából a Bizottsághoz utalja.

Az "érintett személy" kifejezést ugyanúgy kell értelmezni, mint a 899. cikk esetében.

Minden egyéb esetben a döntéshozó vámhatóság elutasítja a kérelmet.

(2) A Bizottság elé terjesztett ügyre vonatkozóan az eset teljes körű vizsgálatához szükséges valamennyi adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

A Bizottság az ügy beérkezésekor erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot.

Ha megállapítást nyer, hogy a tagállam által szolgáltatott adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az adott ügyben a tények teljes ismeretében lehessen határozatot hozni, a Bizottság további adatok szolgáltatását kérheti.

(3) A 906–909. cikkben megállapított eljárás befejezésének bevárása nélkül, a döntéshozó vámhatóság kérelemre még azelőtt hozzájárulhat az áruk újrakivitelére vagy megsemmisítésére vonatkozó vámalakiságok elvégzéséhez, hogy a Bizottság az adott kérelemmel kapcsolatban meghozta volna határozatát. Az ilyen engedély megadása a kérelemmel kapcsolatban hozott végleges határozatot semmilyen mértékben nem befolyásolja.

906. cikk

A Bizottság a 905. cikk (2) bekezdésében említett ügy beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi az előterjesztés egy-egy másolati példányát a tagállamoknak.

Az adott ügy megvitatását a lehető leghamarabb a Vámkódex 247. cikkében meghatározott bizottság napirendjére kell tűzni.

907. cikk

Az adott ügyet vizsgáló bizottság keretében egy valamennyi tagállam képviselőiből álló szakértői csoporttal történő konzultáció után a Bizottság határoz arról, hogy a különleges helyzet alapján jogszerű-e a visszafizetés vagy elengedés.

Ezt a határozatot a 905. cikk (2) bekezdésében említett ügynek a Bizottsághoz történő beérkezésétől számított hat hónapon belül kell meghozni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy határozatának meghozatala céljából a tagállamtól további adatokat kell kérni, a hat hónapos határidő a további adatszolgáltatásra vonatkozó bizottsági megkeresés és az ezen adatok kézhezvétele között eltelt időszakkal meghosszabbítható.

908. cikk

(1) Az érintett tagállamot a 907. cikkben említett határozatról a legrövidebb időn belül, de legkésőbb a 907. cikkben meghatározott határidő lejártától számított 30 napon belül értesíteni kell.

A határozat egy-egy példányát meg kell küldeni a többi tagállamnak.

(2) A döntéshozó vámhatóság az (1) bekezdéssel összhangban közölt bizottsági határozat alapján dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

(3) Ha a 907. cikkben említett határozat megállapítja, hogy a figyelembe vett körülmények alapján a vám visszafizetése vagy elengedése indokolt, akkor a Bizottság az általa meghatározott feltételekkel egy vagy több tagállamot felhatalmazhat arra, hogy a hasonló ténybeli és jogi megítélésű esetekben a vámokat visszafizesse vagy elengedje.

Ebben az esetben a 907. cikkben említett határozatról valamennyi ily módon felhatalmazott tagállamot értesíteni kell.

909. cikk

Ha a Bizottság nem hozza meg határozatát a 907. cikkben említett határidőn belül, vagy határozatáról az érintett tagállamot a 908. cikkben meghatározott határidőn belül nem értesíti, akkor a döntéshozó vámhatóság helyt ad a kérelemnek.

4. FEJEZET

A tagállamok vámhatóságai közötti igazgatási segítségnyújtás

910. cikk

A 885. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a döntéshozó vámhatóság a 112. mellékletben foglalt mintának megfelelő formanyomtatványon két példányban kiállított írásos megkeresést küld a felügyelő vámhivatal részére. A megkereséshez csatolja a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem eredeti vagy másolati példányait, továbbá minden ahhoz szükséges dokumentumot, hogy a felügyelő vámhivatal a kért adatokat beszerezze, vagy a kért ellenőrzéseket elvégezze.

911. cikk

(1) A felügyelő vámhivatal a megkeresés átvételétől számított két héten belül beszerzi a döntéshozó vámhatóság által kért adatokat, vagy elvégzi a kért ellenőrzéseket. A felügyelő vámhivatal a beszerzett adatokat vagy az elvégzett vizsgálatok eredményeit bevezeti a 910. cikkben említett okmány eredeti példányának erre a célra fenntartott részére, és azt a neki megküldött minden egyéb irattal együtt visszaküldi a döntéshozó vámhatóságnak.

(2) Ha a ellenőrzést végző vámhivatal az (1) bekezdésben említett két héten belül nem tudja beszerezni a kért adatokat vagy elvégezni a kért ellenőrzéseket, a fenti időszakon belül visszaigazolja a részére megküldött megkeresés átvételét a 910. cikkben említett okmány megfelelő megjegyzésekkel ellátott egy példányának a döntéshozó vámhatóság részére történő visszaküldésével.

912. cikk

A végrehajtó vámhivatal a 887. cikk (5) bekezdésében említett igazolást az ellenőrzést végző vámhivatalnak a 113. mellékletben megadott mintának megfelelő formanyomtatványon küldi meg.

V. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

913. cikk

Az alábbi rendeletek és irányelvek hatályukat vesztik:

- a Bizottság 1970. január 9-i 37/70/EGK rendelete az előzetesen leszállított berendezések, gépek, készülékek vagy járművek lényeges pótalkatrészei származásának meghatározásáról [34],

- a Bizottság 1970. december 23-i 2632/70/EGK rendelete a rádió- és televízió-vevőkészülékek származásának meghatározásáról [35],

- a Bizottság 1971. február 12-i 315/71/EGK rendelete vermut készítésére szánt alapborok és a vermut származásának meghatározásáról [36],

- a Bizottság 1971. április 27-i 861/71/EGK rendelete a magnetofonok származásának meghatározásáról [37],

- a Bizottság 1973. november 14-i 3103/73/EGK rendelete a származási bizonyítványokról és azok alkalmazásáról [38],

- a Bizottság 1976. november 26-i 2945/76/EGK rendelete a Közösség vámterületére visszaszállított árukra alkalmazandó vámkezelésről szóló 754/76/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [39], amelyet legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya módosított,

- a Bizottság 1978. december 19-i 137/79/EGK rendelete a tagállamok hajói által kifogott halászzsákmányok Közösségen belüli kezelésének alkalmazására vonatkozó igazgatási együttműködés különleges módszereinek bevezetéséről [40], amelyet legutóbb a 3399/91/EGK rendelet [41] módosított,

- a Bizottság 1980. június 11-i 1494/80/EGK rendelete a vámértékre vonatkozó értelmező megjegyzésekről és általánosan elfogadott számviteli elvekről [42],

- a Bizottság 1980. június 11-i 1495/80/EGK rendelete az áruk vámértékéről szóló 1224/80/EGK tanácsi rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról [43], amelyet legutóbb az 558/91/EGK rendelet [44] módosított,

- a Bizottság 1980. június 11-i 1496/80/EGK rendelete a vámértékre vonatkozó adatok bejelentéséről és a benyújtandó okmányokról [45], amelyet legutóbb a 979/93/EGK rendelet [46] módosított,

- a Bizottság 1980. június 20-i 1574/80/EGK rendelete a behozatali és kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló 1430/79/EGK tanácsi rendelet 16. és 17. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [47],

- a Bizottság 1980. december 5-i 3177/80/EGK rendelete az áruk vámértékéről szóló 1224/80/EGK tanácsi rendelet 14. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során az irányadó beléptetési helyről [48], amelyet legutóbb a 2779/90/EGK rendelet [49] módosított,

- a Bizottság 1980. december 5-i 3179/80/EGK rendelete a postán küldött áruk vámértékének meghatározásakor figyelembe veendő postai díjakról [50], amelyet legutóbb az 1264/90/EGK rendelet [51] módosított,

- a Bizottság 1981. február 12-i 553/81/EGK rendelete a származási bizonyítványokról és azok igényléséről [52],

- a Bizottság 1981. június 12-i 1577/81/EGK rendelete az egyes romlandó áruk vámértékének meghatározására vonatkozó egyszerűsített eljárások rendszeréről [53], amelyet legutóbb a 3334/90/EGK rendelet [54] módosított,

- a Bizottság 1981. december 17-i 82/57/EGK irányelve az áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló 79/695/EGK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó bizonyos rendelkezésekről [55], amelyet legutóbb a 83/371/EGK irányelv [56] módosított,

- a Bizottság 1982. április 23-i 82/347/EGK irányelve a közösségi áruk kivitelére vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló 81/177/EGK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó bizonyos rendelkezésekről [57],

- a Bizottság 1983. október 28-i 3040/83/EGK rendelete a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló 1430/79/EGK tanácsi rendelet 2. és 14. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [58],

- a Bizottság 1983. november 9-i 3158/83/EGK rendelete a jogdíjak vámértékre tett hatásáról [59],

- a Bizottság 1984. június 13-i 1751/84/EGK rendelete a 3599/82/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezésekről [60], amelyet legutóbb a 3693/92/EGK rendelet [61] módosított,

- a Bizottság 1984. december 17-i 3548/84/EGK rendelete az áruk szabad forgalomba bocsátása előtti vámfelügyelet melletti feldolgozását lehetővé tevő intézkedésekről szóló 2763/83/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó bizonyos rendelkezésekről [62], amelyet legutóbb a 2361/87/EGK rendelet [63] módosított,

- a Bizottság 1985. június 27-i 1766/85/EGK rendelete a vámérték meghatározásánál alkalmazandó átváltási árfolyamokról [64], amelyet legutóbb az 593/91/EGK rendelet [65] módosított,

- a Bizottság 1986. december 11-i 3787/86/EGK rendelete egyes gazdasági vámeljárások keretében kibocsátott engedélyek érvénytelenítéséről vagy visszavonásáról [66],

- a Bizottság 1986. december 12-i 3799/86/EGK rendelete a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló 1430/79/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [67],

- a Bizottság 1987. július 31-i 2458/87/EGK rendelete a passzív feldolgozási eljárásról és a szabvány csererendszerről szóló 2473/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [68], amelyet legutóbb a 3692/92/EGK rendelet [69] módosított,

- a Bizottság 1987. december 9-i 4128/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 24011010–24011049 és a 24012010–24012049 alszáma alá tartozó, mesterséges hővel szárított Virginia típusú és természetes úton szárított, világos Burley típusú dohány (beleértve a Burley-hibrideket is) és a természetes úton szárított, világos Maryland típusú és a füstöléssel szárított dohány behozatalának feltételeiről [70],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4129/87/EGK rendelete az Európai Gazdasági Közösség és Jugoszlávia közötti megállapodáshoz csatolt C. mellékletben felsorolt egyes házi szarvasmarhafajok alá tartozó élő állatok és egyes szarvasmarhafajok húsának a Kombinált Nómenklatúrába való besorolásának feltételeiről [71],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4130/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 08061011 alszáma alá tartozó Emperor (Vitis vinifera cv) fajtájú friss csemegeszőlő behozatalának feltételeiről [72],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4131/87/EGK rendelete portói, madeira, sherry, setubal, muskotály és tokaji (aszú és szamorodni) boroknak a Kombinált Nómenklatúra 22042141, 22042151, 22042941, 22042945, 22042951 és 22042955 alszáma alá történő besorolásának feltételei ről [73], amelyet legutóbb a 2490/91/EGK rendelet [74] módosított,

- a Bizottság 1987. december 9-i 4132/87/EGK rendelete a Bourbon whiskey Kombinált Nómenklatúra 22083011 és 22083019 alszáma alá történő besorolásának feltételeiről [75],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4133/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 22089031 és 22089059 alszáma alá tartozó vodka behozatalának az Európai Gazdasági Közösség és Finnország között létrejött, a borok és szeszes italok kölcsönös kereskedelméről szóló megállapodásban előírt tarifális feltételeiről [76],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4134/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 21069010 alszáma alá tartozó sajtfondü néven ismert készítmények behozatalának feltételeiről [77],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4135/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 31025010 és 31059110 alszáma alá tartozó természetes nátrium-nitrát és természeteskálium-tartalmú nátrium-nitrát behozatalának feltételeiről [78],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4136/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 01011910 alszáma alá tartozó vágólovak behozatalának feltételeiről [79],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4137/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 04081190, 04089190, 04089990, 11062010, 25010051, 35021010 és 35029010 alszáma alá tartozó áruk behozatalának feltételeiről [80],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4138/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó vetésre szánt burgonya, csemegekukorica, gabonafélék, olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök behozatalának feltételeiről [81],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4139/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó bizonyos kőolajtermékek behozatalának feltételeiről [82],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4140/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 59112000 alszáma alá tartozó kikészítetlen szitaszövet behozatalának feltételeiről [83],

- a Bizottság 1987. december 9-i 4141/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó egyes repülőgép- és hajótípusokhoz szánt áruk behozatalának feltételeiről [84], amelyet legutóbb az 1418/81/EGK rendelet [85] módosított,

- a Bizottság 1987. december 9-i 4142/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó egyes áruk behozatalának feltételeiről [86], amelyet legutóbb a 3803/92/EGK rendelet [87] módosított,

- a Bizottság 1988. március 4-i 693/88/EGK rendelete a származó termék fogalmának az Európai Gazdasági Közösség által a fejlődő országokból származó egyes áruk vonatkozásában nyújtott preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához történő meghatározásáról [88], amelyet legutóbb a 3660/92/EGK rendelet [89] módosított,

- a Bizottság 1988. március 14-i 809/88/EGK rendelete a "származó termék" fogalmának meghatározásáról és a megszállt területekről származó áruknak a Közösségbe történő behozatalakor alkalmazandó igazgatási együttműködés módszereiről [90], amelyet legutóbb a 2774/88/EGK rendelet [91] módosított,

- a Bizottság 1988. december 21-i 4027/88/EGK rendelete a szállítótartályok ideiglenes behozatalára vonatkozó rendelkezésekről [92], amelyet legutóbb a 3348/89/EGK rendelet [93] módosított,

- a Bizottság 1989. február 3-i 288/89/EGK rendelete az integrált áramkörök származásának meghatározásáról [94],

- a Bizottság 1989. március 8-i 597/89/EGK rendelete a vámtartozásról szóló 2144/87/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [95],

- a Bizottság 1989. július 11-i 2071/89/EGK rendelete az optikai rendszert tartalmazó vagy résszűkítős típusú fénymásoló berendezések származásának meghatározásáról [96],

- a Bizottság 1989. december 15-i 3850/89/EGK rendelete a különleges behozatali szabályok hatálya alá tartozó bizonyos mezőgazdasági termékek tekintetében az áruk származása fogalmának közös meghatározásáról szóló, 1968. június 27-i 802/68/EGK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések megállapításáról [97],

- a Bizottság 1990. július 30-i 2561/90/EGK rendelete a vámraktárakról szóló 2503/88/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [98], amelyet legutóbb a 3001/92/EGK bizottsági rendelet [99] módosított,

- a Bizottság 1990. július 30-i 2562/90/EGK rendelete a vámszabad területekről és vámszabad raktárakról szóló 2504/88/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [100], amelyet legutóbb a 2485/91/EGK bizottsági rendelet [101] módosított,

- a Bizottság 1990. október 5-i 2883/90/EGK rendelete a szőlőlé származásának meghatározásáról [102],

- a Bizottság 1990. október 5-i 2884/90/EGK rendelete egyes tojásból előállított áruk származásának meghatározásáról [103],

- a Bizottság 1990. december 11-i 3561/90/EGK rendelete egyes kerámiatermékek származásának meghatározásáról [104],

- a Bizottság 1990. december 14-i 3620/90/EGK rendelete egyes háziállatok friss, hűtött vagy fagyasztott húsa és nyesedéke származásának meghatározásáról [105],

- a Bizottság 1990. december 18-i 3672/90/EGK rendelete a gömbcsészés, gördülő- és tűgörgős csapágyak származásának meghatározásáról [106],

- a Bizottság 1990. december 19-i 3716/90/EGK rendelete a vámtartozások kifizetésének biztosítása érdekében nyújtandó biztosítékról szóló 4046/89/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [107],

- a Bizottság 1990. december 21-i 3796/90/EGK rendelete a tagállamok vámhatóságai által az áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolásával kapcsolatban szolgáltatott adatokról szóló 1714/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [108], amelyet legutóbb a 2674/92/EGK rendelet [109] módosított,

- a Bizottság 1991. május 24-i 1364/91/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk származásának meghatározásáról [110],

- a Bizottság 1991. május 24-i 1365/91/EGK rendelete pamuthulladékok, impregnált filc és nem-szőtt áruk, bőrruházati cikkek, lábbelik és textilből készült óraszíjak származásának meghatározásáról [111],

- a Bizottság 1991. június 12-i 1593/91/EGK rendelete a TIR és az ATA-igazolványok árutovábbítási okmányként történő Közösségen belüli használatáról szóló 719/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról [112],

- a Bizottság 1991. június 13-i 1656/91/EGK rendelete az aktív feldolgozási eljárások vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozások meghatározott típusaira alkalmazandó különleges rendelkezésekről [113],

- a Bizottság 1991. július 23-i 2164/91/EGK rendelete a megfizetésért felelős személyek részéről az áruk vámfizetéssel járó vámeljárás alá vonásakor meg nem fizetett behozatali vagy kiviteli vámok vámkezelés utáni behajtásáról szóló 1697/79/EGK tanácsi rendelet 5. cikke (2) bekezdésének végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [114],

- a Bizottság 1991. június 26-i 2228/91/EGK rendelete az aktív feldolgozást könnyítő intézkedésekről szóló 1999/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [115], amelyet legutóbb a 3709/92/EGK rendelet [116] módosított,

- a Bizottság 1991. július 25-i 2249/91/EGK rendelete a szállítóeszközök ideiglenes behozataláról szóló 1855/89/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [117],

- a Bizottság 1991. július 31-i 2365/91/EGK rendelete az áruknak a Közösség vámterületére történő ideiglenes behozatalához vagy a Közösség vámterületéről történő ideiglenes kiviteléhez szükséges ATA-igazolvány alkalmazásának feltételeiről [118],

- a Bizottság 1991. december 18-i 3717/91/EGK rendelete a szabad forgalomba bocsátásuk előtt történő vámfelügyelet melletti feldolgozás által nyújtott előnyök igénybevételét lehetővé tévő áruk felsorolásáról [119], amelyet legutóbb a 209/93/EGK rendelet [120] módosított,

- a Bizottság 1992. január 22-i 343/92/EGK rendelete a Horvát és Szlovén Köztársaságból, valamint a Bosznia-Hercegovina és Macedónia Jugoszláv Köztársaságból származó termékeknek a Közösségbe történő behozatala esetén a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről [], amelyet legutóbb a 3660/92/EGK rendelet módosított [],

- a Bizottság 1992. április 12-i 1214/92/EGK rendelete a közösségi árutovábbítási eljárás végrehajtására és ezen eljárás bizonyos egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezésekről [], amelyet legutóbb a 3712/92/EGK rendelet [] módosított,

- a Bizottság 1992. július 3-i 1823/92/EGK rendelete a Közösségen belüli légi járatokat igénybe vevő személyek feladott és kézipoggyászaira, valamint a Közösségen belüli tengeri átkeléseken részt vevő személyek poggyászaira alkalmazandó ellenőrzések és alakiságok eltörléséről szóló 3925/91/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól [],

- a Bizottság 1992. július 31-i 2453/92/EGK rendelete az egységes vámokmányról szóló 717/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról [], amelyet legutóbb a 607/93/EGK rendelet módosított [],

- a Bizottság 1992. szeptember 15-i 2674/92/EGK rendelete a tagállamok vámhatóságai által az áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolásával kapcsolatban szolgáltatott adatokról szóló 1715/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtó rendelkezéseinek kiegészítéséről [],

- a Bizottság 1992. szeptember 17-i 2713/92/EGK rendelete a Közösség vámterületének bizonyos részei közötti árumozgásról [],

- a Bizottság 1992. november 10-i 3269/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek a kiviteli és újrakiviteli eljárásra, valamint a Közösség vámterületét elhagyó árukra vonatkozó 161., 182. és 183. cikke végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekről [],

- a Bizottság 1992. december 8-i 3566/92/EGK rendelete az áruk felhasználásának és/vagy rendeltetésének igazolását előíró közösségi intézkedések alkalmazásának céljából felhasználandó okmányokról [],

- a Bizottság 1992. december 21-i 3689/92/EGK rendelete a TIR-igazolványoknak és ATA-igazolványoknak a Közösségen belül fuvarokmányként történő használatáról szóló 719/91/EGK tanácsi rendelet és az ideiglenes behozatali intézkedésekről szóló 3599/82/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról [],

- a Bizottság 1992. december 21-i 3691/92/EGK rendelete a TIR-igazolványoknak és ATA-igazolványoknak a Közösségen belül fuvarokmányként történő használatáról szóló719/91/EGK tanácsi rendelet és az ideiglenes behozatali intézkedésekről szóló 3599/82/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről [],

- a Bizottság 1992. december 21-i 3710/92/EGK rendelete az aktív feldolgozási intézkedések (felfüggesztő eljárás) alá tartozó áruk vagy termékek szállítására vonatkozó eljárásokról [],

- a Bizottság 1992. december 21-i 3903/92/EGK rendelete a légi szállítás költségeiről [].

914. cikk

A hatályon kívül helyezett rendelkezésekre vonatkozó hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

915. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 791. cikk (2) bekezdése 1995. január 1-jével hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1993. július 2-án.

a Bizottság részéről

Christiane Scrivener

a Bizottság tagja

[1] HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[3] HL L 270., 1970.2.14., 1. o.

[4] HL 125., 1966.7.11., 2320. o.

[5] HL 125., 1966.7.11., 2309. o.

[6] HL L 169., 1969.7.10., 3. o.

[7] HL L 106., 1989.4.18., 1. o.

[8] Ha a meghatalmazott hivatal máshol található, mint ahol a 7. oszlopban megadottak szerint a vonatkozó kibocsátó szerv székhelye megtalálható, az 5. oszlopban említett érintett állam ennek a meghatalmazott hivatalnak a nevét és címét megküldi az Európai Közösségek Bizottságának, amely erről tájékoztatja a tagállamok vámhatóságait.

[9] HL L 370., 1990.12.31., 86. o.

[10] HL L 374., 1991.12.31., 4. o.

[11] HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

[12] HL L 105., 1983.4.23., 1. o.

[13] HL L 144., 1981.6.2., 1. o.

[14] HL L 270., 1987.9.23., 1. o.

[15] HL L 62., 1980.3.7., 5. o.

[16] HL L 323., 1980.11.29., 1. o.

[17] HL L 323., 1980.11.29., 27. o.

[18] HL L 351., 1987.12.14., 1. o.

[19] HL L 331., 1988.12.2., 1. o.

[20] HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

[21] HL L 86., 1989.3.31., 34. o.

[22] HL L 148., 1968.6.28., 13. o.

[23] HL L 258., 1981.9.11., 16. o.

[24] HL L 370., 1978.12.30., 72. o.

[25] HL L 252., 1978.9.28., 1. o.

[26] HL L 281., 1975.11.1., 1. o.

[27] HL L 282., 1975.11.1., 1. o.

[28] HL L 282., 1975.11.1., 49. o.

[29] HL L 282., 1975.11.1., 77. o.

[30] HL L 118., 1972.5.20., 1. o.

[31] HL L 84., 1987.3.27., 1. o.

[32] HL L 42., 1990.2.16., 6. o.

[33] HL L 351., 1987.12.14., 7. o.

[34] HL L 7., 1970.1.10., 6. o.

[35] HL L 279., 1970.12.24., 35. o.

[36] HL L 36., 1971.2.13., 10. o.

[37] HL L 95., 1971.4.28., 11. o.

[38] HL L 315., 1973.11.16., 34. o.

[39] HL L 335., 1976.12.4., 1. o.

[40] HL L 20., 1979.1.27., 1. o.

[41] HL L 320., 1991.11.22., 19. o.

[42] HL L 154., 1980.6.21., 3. o.

[43] HL L 154., 1980.6.21., 14. o.

[44] HL L 62., 1991.3.8., 24. o.

[45] HL L 154., 1980.6.21., 16. o.

[46] HL L 101., 1993.4.27., 7. o.

[47] HL L 161., 1980.6.26., 3. o.

[48] HL L 335., 1980.12.12., 1. o.

[49] HL L 267., 1990.9.29., 36. o.

[50] HL L 335., 1980.12.12., 62. o.

[51] HL L 124., 1990.5.15., 32. o.

[52] HL L 59., 1981.3.5., 1. o.

[53] HL L 154., 1981.6.13., 26. o.

[54] HL L 321., 1990.11.21., 6. o.

[55] HL L 28., 1982.2.5., 38. o.

[56] HL L 204., 1983.7.28., 63. o.

[57] HL L 156., 1982.6.7., 1. o.

[58] HL L 297., 1983.10.29., 13. o.

[59] HL L 309., 1983.11.10., 19. o.

[60] HL L 171., 1984.6.29., 1. o.

[61] HL L 374., 1992.12.22., 28. o.

[62] HL L 331., 1984.12.19., 5. o.

[63] HL L 215., 1987.8.5., 9. o.

[64] HL L 168., 1985.6.28., 21. o.

[65] HL L 66., 1991.3.13., 14. o.

[66] HL L 350., 1986.12.12., 14. o.

[67] HL L 352., 1986.12.13., 19. o.

[68] HL L 230., 1987.8.17., 1. o.

[69] HL L 374., 1992.12.22., 26. o.

[70] HL L 387., 1987.12.31., 1. o.

[71] HL L 387., 1987.12.31., 9. o.

[72] HL L 387., 1987.12.31., 16. o.

[73] HL L 387., 1987.12.31., 22. o.

[74] HL L 231., 1991.8.20., 1. o.

[75] HL L 387., 1987.12.31., 36. o.

[76] HL L 387., 1987.12.31., 42. o.

[77] HL L 387., 1987.12.31., 48. o.

[78] HL L 387., 1987.12.31., 54. o.

[79] HL L 387., 1987.12.31., 60. o.

[80] HL L 387., 1987.12.31., 63. o.

[81] HL L 387., 1987.12.31., 67. o.

[82] HL L 387., 1987.12.31., 70. o.

[83] HL L 387., 1987.12.31., 74. o.

[84] HL L 387., 1987.12.31., 76. o.

[85] HL L 135., 1991.5.30., 28. o.

[86] HL L 387., 1987.12.31., 82. o.

[87] HL L 384., 1992.12.30., 15. o.

[88] HL L 77., 1988.3.22., 77. o.

[89] HL L 370., 1992.12.19., 11. o.

[90] HL L 86., 1988.3.30., 1. o.

[91] HL L 249., 1988.9.8., 5. o.

[92] HL L 355., 1988.12.23., 22. o.

[93] HL L 323., 1989.11.8., 17. o.

[94] HL L 33., 1989.2.4., 23. o.

[95] HL L 65., 1989.3.9., 11. o.

[96] HL L 196., 1989.7.12., 24. o.

[97] HL L 374., 1989.12.22., 8. o.

[98] HL L 246., 1990.9.10., 1. o.

[99] HL L 301., 1992.10.17., 16. o.

[100] HL L 246., 1990.9.10., 33. o.

[101] HL L 228., 1991.8.17., 34. o.

[102] HL L 276., 1990.10.6., 13. o.

[103] HL L 276., 1990.10.6., 14. o.

[104] HL L 347., 1990.12.12., 10. o.

[105] HL L 351., 1990.12.15., 25. o.

[106] HL L 356., 1990.12.19., 30. o.

[107] HL L 358., 1990.12.21., 48. o.

[108] HL L 365., 1990.12.28., 17. o.

[109] HL L 271., 1992.9.16., 5. o.

[110] HL L 130., 1991.5.25., 18. o.

[111] HL L 130., 1991.5.25., 28. o.

[112] HL L 148., 1991.6.13., 11. o.

[113] HL L 151., 1991.6.15., 39. o.

[114] HL L 201., 1991.7.24., 16. o.

[115] HL L 210., 1991.7.31., 1. o.

[116] HL L 378., 1992.12.23., 6. o.

[117] HL L 204., 1991.7.27., 31. o.

[118] HL L 216., 1991.8.3., 24. o.

[119] HL L 351., 1991.12.20., 23. o.

[120] HL L 25., 1993.2.2., 18. o.

[] HL L 38., 1992.2.14., 1. o.

[] HL L 370., 1992.12.19., 11. o.

[] HL L 132., 1992.5.16., 1. o.

[] HL L 378., 1992.12.23., 15. o.

[] HL L 185., 1992.7.4., 8. o.

[] HL L 249., 1992.8.28., 1. o.

[] HL L 65., 1993.3.17., 5. o.

[] HL L 271., 1992.9.16., 1. o.

[] HL L 275., 1992.9.18., 11. o.

[] HL L 326., 1992.11.12., 11. o.

[] HL L 362., 1992.12.11., 11. o.

[] HL L 374., 1992.12.22., 14. o.

[] HL L 374., 1992.12.22., 25. o.

[] HL L 378., 1992.12.23., 9. o.

[] HL L 393., 1992.12.31., 1. o.

--------------------------------------------------

VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK A KÖZÖSSÉGI VÁMKÓDEXHEZ

MELLÉKLETEK

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Sorszám | Tárgy | Oldalszám |

1. | Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás | 218 |

2. | Eredetiségigazolás: "Emperor" fajtájú friss csemegeszőlő | 223 |

3. | Igazolás a "sajtfondü" néven ismert készítményekhez | 224 |

4. | Eredetmegjelölési igazolás: Tokaji bor (aszú, szamorodni) | 225 |

5. | Eredetiségigazolás: Bourbon whiskey | 226 |

6. | Eredetiségigazolás: Finn vodka | 227 |

7. | Eredetiségigazolás: Dohányáru | 228 |

8. | Minőségi bizonyítvány: Chilei nitrát | 229 |

9. | Bevezető megjegyzések az előállított termékeknek származó helyzetet biztosító, illetve nem biztosító megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listáihoz, amennyiben a műveleteket nem származó anyagokon hajtották végre | 230 |

10. | Nem származó anyagokon végrehajtott, az előállított termék származó helyzetét megalapozó, illetve nem megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája. A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk | 233 |

11. | Nem származó anyagokon végrehajtott, az előállított termék származó helyzetét megalapozó, illetve nem megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája. A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek | 238 |

12. | Származási bizonyítvány és kérelem | 241 |

13. | Származási bizonyítvány mezőgazdasági termékeknek az Európai Gazdasági Közösségbe történő behozatalához | 245 |

14. | Bevezető megjegyzések a három preferenciális rendszerre vonatkozóan | 246 |

15. | Az előállított termékek származó helyzetének megalapozása érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája (GSP) | 247 |

16. | A GSP szerinti regionális kumulációból kizárt megmunkálás | 248 |

17. | FORM "A" származási bizonyítvány | 249 |

18. | Az APR-nyomtatvány formája | 254 |

19. | Az előállított termékek származó helyzetének megalapozása érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája (Megszállt területek) | 259 |

20. | Az előállított termékek származó helyzetének megalapozása érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája (Bosznia és Hercegovina, Horvát Köztársaság, Szlovén Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) | 260 |

21. | EUR.1 szállítási bizonyítvány és kérelem | 261 |

22. | EUR.2 nyomtatvány | 266 |

23. | Értelmező megjegyzések a vámértékre vonatkozóan | 269 |

24. | Általánosan elfogadott számviteli elvek alkalmazása a vámérték megállapítása során | 275 |

25. | A légi szállítás költségeinek beszámítása a vámértékbe | 276 |

26. | Egységérték-megállapítás alá tartozó áruk osztályozása | 333 |

27. | Az árubesorolásnak megfelelően az egységárak kiszámítását végző kereskedelmi központok | 336 |

28. | Nyilatkozat a vámértékre vonatkozó adatokról – D.V.1. | 339 |

29. | Pótlap – D.V.1. bis | 341 |

30. | A közösségi repülőtéren feladott poggyászra erősítendő címke | 343 |

31. | EV – Egységes vámokmány | 346 |

32. | EV – Egységes vámokmány a nyilatkozatok feldolgozására szolgáló számítógépes adatfeldolgozó rendszer céljára | 358 |

33. | EV – Pótlapok az egységes vámokmányhoz | 364 |

34. | EV – Pótlapok az egységes vámokmányhoz | 372 |

35. | A 31. és a 33. mellékletekben bemutatott nyomtatványok azon példányai, amelyeken az adatoknak önmásoló eljárással kell megjelenniük | 376 |

36. | A 32. és a 34. mellékletekben bemutatott nyomtatványok azon példányai, amelyeken az adatoknak önmásoló eljárással kell megjelenniük | 377 |

37. | Használati útmutató | 378 |

38. | A nyomtatványokon alkalmazott kódok | 391 |

39 | A meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánásban részesülő kőolajtermékek listája | 398 |

40. | A meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánásban részesülő, légi járművekhez, hajókhoz és fúró- vagy termelési platformokhoz tartozó termékek listája | 399 |

41. | Azon áruk listája, amelyek a 291–304. cikk szerint meghatározott célú felhasználásuk alapján nem részesülhetnek kedvezményes tarifális elbánásban | 400 |

42. | Sárga címke | 401 |

43. | T2M okmány | 402 |

44. | Megjegyzések (a nyomtatványgarnitúra borítójának 2. oldalán jelenik meg) | 405 |

45. | Rakományjegyzék | 406 |

46. | TC 10 – Határátlépési igazolás | 407 |

47. | TC 11 – Bemutatási igazolás | 408 |

48. | Közösségi árutovábbítás – Összkezesség | 409 |

49. | Közösségi árutovábbítás – Egyedi kezesség | 411 |

50. | Közösségi árutovábbítás – Átalánykezesség | 413 |

51 | TC 31 – Kezességi tanúsítvány | 415 |

52. | Azon áruk jegyzéke, amelyek továbbítása során felmerülhet az átalánykezesség összegének megemelése | 416 |

53. | Azon áruk jegyzéke, amelyek továbbítása során felmerülhet az összkezesség összegének megemelése | 417 |

54. | TC 32 – Átalánykezességi garanciajegy | 418 |

55. | Biztosítéknyújtás alóli mentesség – az érintett személy kötelezettségvállalása | 419 |

56. | Magas kockázatot képviselő áruk listája, amelyekre nem vonatkozik a biztosítéknyújtás alóli mentesség | 420 |

57. | TC 33 – Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről | 421 |

58. | Öntapadós piktogram (417. és 432. cikkek) | 422 |

59. | A 459. cikkben említett tájékoztató mintája | 423 |

60. | Elszámolási nyomtatvány | 424 |

61. | Eljárásátvételi nyilatkozat – minta | 427 |

62. | Különleges bélyegző | 428 |

63. | T5 eredeti ellenőrző példány | 429 |

64. | T5 BIS eredeti ellenőrző példány | 433 |

65. | T5 rakományjegyzék | 435 |

66. | A T5 ellenőrző példány kiállításához szükséges nyomtatványok kitöltési útmutatója | 439 |

67. | Különböző gazdasági vámeljárások engedélyezésére vonatkozó kérelemminták | 443 |

68. | Különböző gazdasági vámeljárások engedélyezésére vonatkozó engedélyminták | 448 |

69. | Az 522. cikkben hivatkozott szokásos kezelési módok felsorolása | 453 |

70. | INF 8 adatlap | 454 |

71. | Áruk vámraktárak közötti átszállítása – rendes eljárás | 455 |

72. | Áruk vámraktárak közötti átszállítása – egyszerűsített eljárás | 456 |

73. | Előfinanszírozott áruk – az 532. cikkben hivatkozott kezelési módok listája | 457 |

74. | Az 550. cikkben hivatkozott áruk (termelési segédeszközök) listája | 458 |

75. | Áruk, amelyeknek teljes értéke az 552. cikk (1) bekezdése a) pontja v. alpontjának alkalmazásában nem lépheti túl a 100000 ECU értéket | 459 |

76. | Példák a havi és negyedéves összesítésre | 460 |

77. | Átalány-elszámolásikulcs | 461 |

78. | Különleges rendelkezések bizonyos árufajták egyenértékű árukkal történő helyettesítésére és előzetes kivitelére vonatkozóan | 462 |

79. | Végtermékek, amelyekre a Vámkódex 122. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének értelmében a rájuk vonatkozó külön vámtételek alkalmazhatók | 463 |

80. | Példák a végtermékekben foglalt importáruk arányának kiszámítására (591–594. cikk) | 464 |

81. | INF 5 adatlap | 465 |

82. | INF 1 adatlap | 466 |

83. | Aktív feldolgozási eljárás alá vont áru vagy termék átszállítása egyik engedélyestől egy másik engedélyeshez | 467 |

84. | INF 7 adatlap | 468 |

85. | Aktív feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 648. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kötelező adatszolgáltatás | 469 |

86. | Aktív feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 648. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint kötelező adatszolgáltatás | 470 |

87. | A 650. cikkben hivatkozott feldolgozási eljárások felsorolása | 471 |

88. | Vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 668. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatás (engedély megadása) | 472 |

89. | Vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 668. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás (kérelem elutasítása) | 473 |

90. | Szakmai felszerelés – szemléltető lista | 474 |

91. | Oktatási segédeszközök – szemléltető lista | 475 |

92. | Utasok személyes használati tárgyai és sportcélokra behozott áru – szemléltető lista | 476 |

93. | Idegenforgalmi reklámanyag – szemléltető lista | 477 |

94. | Tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagok – szemléltető lista | 478 |

95. | Részleges vámmentességből kizárt áruk | 479 |

96. | A 697. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, az ATA-igazolvány bemutatásával ideiglenesen behozható áruk listája | 480 |

97. | A 700. cikkben említett esetek, amelyekben az illetékes hatóság nem követeli meg biztosíték nyújtását | 481 |

98. | INF 6 adatlap | 482 |

99. | A 727. cikk (1) bekezdésében hivatkozott országok, amelyek a szállítótartályok vámzárral történő szállítását jóváhagyják | 483 |

100. | Intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a szállítótartályok, amelyeknek a vámzárral történő szállítását jóváhagyták, megfelelnek a vonatkozó előírásoknak; jóváhagyás visszavonása | 484 |

101. | Értelmező megjegyzés a szállítótartályok belső forgalomban való használatáról ideiglenes behozatali eljárás során (725. cikk (4) bekezdése) | 485 |

102. | Ideiglenes behozatal. A 2454/93/EGK rendelet 746. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás | 486 |

103. | Ideiglenes behozatal. A 2454/93/EGK rendelet 746. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatszolgáltatás | 487 |

104. | Adatlap átalakítás, feldolgozás vagy javítás céljából egyik országból a másikba történő ideiglenes árukivitel megkönnyítéséhez | 488 |

105. | Módszerek a végtermékbe beépített, ideiglenes kivitelre kerülő áru arányának kiszámítására | 496 |

106. | INF 2 adatlap | 497 |

107. | Passzív feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 786. cikke szerint kötelező adatszolgáltatás | 498 |

108. | A Közösség területén található és működő vámszabad területek | 499 |

109. | Vámjogi helyzet igazolása | 500 |

110. | INF 3 adatlap | 503 |

111. | Vámvisszafizetés/vám elengedése iránti kérelem | 508 |

112. | Vizsgálati megkeresés | 511 |

113. | Vám visszafizetése vagy elengedése | 515 |

--------------------------------------------------

1. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

2. MELLÉKLET

EREDETISÉGIGAZOLÁS: "EMPEROR" FAJTÁJÚ FRISS CSEMEGESZŐLŐ

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

3. MELLÉKLET

IGAZOLÁS A "SAJTFONDÜ" NÉVEN ISMERT KÉSZÍTMÉNYEKHEZ

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

4. MELLÉKLET

EREDETMEGJELÖLÉSI IGAZOLÁS: TOKAJI BOR (ASZÚ, SZAMORODNI)

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

5. MELLÉKLET

EREDETISÉGIGAZOLÁS: BOURBON WHISKEY

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

6. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

7. MELLÉKLET

EREDETISÉGIGAZOLÁS: DOHÁNYÁRU

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

8. MELLÉKLET

MINŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY: CHILEI NITRÁT

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

9. MELLÉKLET

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK SZÁRMAZÓ HELYZETÉT MEGALAPOZÓ, ILLETVE NEM MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁIHOZ, AMENNYIBEN A MŰVELETEKET NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON HAJTOTTÁK VÉGRE

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

1. megjegyzés

1.1. A 10. és a 11. melléklet listáinak első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlopban a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszám vagy a megfelelő árucsoport száma található, míg a második oszlop a Kombinált Nómenklatúra adott vámtarifaszámának vagy árucsoportjának megfelelő árumegnevezést adja meg. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Az első oszlopban feltüntetett szám előtt álló "ex" arra utal, hogy a 3. oszlopban feltüntetett szabály a leírt vámtarifaszámnak, illetve árucsoportnak csak a 2. oszlopban megnevezett részére vonatkozik.

1.2. Ha az 1. oszlopban csoportba rendezve több vámtarifaszám vagy több árucsoport száma van feltüntetve, és a termék leírása a 2. oszlopban ennélfogva általános jellegű, akkor a 3. oszlopban hozzájuk tartozó szabály az összes olyan termékre vonatkozik, amely a Kombinált Nómenklatúra alapján a feltüntetett árucsoport valamelyik vámtarifaszáma vagy az 1. oszlopban csoportba rendezett vámtarifaszámok bármelyike alá tartozik.

1.3. Amennyiben a listákban egy-egy vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, úgy az egyes francia bekezdések a vámtarifaszám adott részének leírását tartalmazzák a 3. oszlopban hozzájuk tartozó szabállyal együtt.

2. megjegyzés

2.1. Az "előállítás" kifejezés mindenfajta megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozik, köztük az "összeszerelésre" vagy a különleges műveletekre is.

2.2. Az "anyag" kifejezés a termék előállításánál felhasznált valamennyi "összetevőre,""nyersanyagra", "alkotóelemre" vagy "alkatrészre" stb. vonatkozik.

2.3. A "termék" kifejezés az előállított termékre utal abban az esetben is, ha ezt a terméket a későbbiekben egy másik előállítási műveletben való felhasználásra szánják.

3. megjegyzés

3.1. A 3. oszlopban megadott szabályban előírt megmunkálást vagy feldolgozást csak a felhasznált nem származó anyagok vonatkozásában kell végrehajtani. A 3. oszlopban feltüntetett valamely szabályban szereplő korlátozások hasonlóképpen csak a felhasznált nem származó anyagokra vonatkoznak.

3.2. Ha egy újabb termék előállítása folyamán kiindulási anyagként olyan nem származó anyagokból készült termék kerül felhasználásra, amelyik előállítása során már maga származó helyzetet nyert, akkor az ilyen termékre nem vonatkozik a listában a végső termékre előírt szabály.

Például:

A hímzés nélküli szövet azáltal nyerhet származó helyzetet, ha fonálból szövik. Ha ezt az anyagot később hímzett ágynemű készítésére használják fel, akkor a hímzés nélküli szövet felhasználására előírt százalékos határérték ebben az esetben nem alkalmazandó.

4. megjegyzés

4.1. A listákban feltüntetett szabályok az előírt megmunkálás, illetve feldolgozás minimális mértékét jelölik, és az ezt meghaladó mértékben végrehajtott megmunkálás, illetve feldolgozás szintén biztosítja a származó helyzetet. Ezzel szemben az előírtnál kisebb mértékű megmunkálás, illetve feldolgozás nem biztosíthat származó helyzetet. Ha tehát egy szabály úgy szól, hogy a nem származó anyag az előállítás egy bizonyos szintjén használható fel, akkor az ilyen anyag felhasználása az előállítás bármely azt megelőző fázisában is megengedett, azonban bármely azt követő fázisában már nem.

4.2. Ha a listán szereplő valamelyik szabály azt írja elő, hogy egy termék több anyagból is előállítható, akkor ez azt jelenti, hogy a felsorolt anyagok közül egy, de több is felhasználható. Nem szükséges mindegyik anyag felhasználása.

Például:

A fonálra vonatkozó szabály úgy szól, hogy természetes szálak és – egyéb anyagok mellett – vegyi anyagok ugyancsak felhasználhatók. Ez nem jelenti, hogy mindkettőt fel kell használni, csak azt, hogy felhasználható egyik is, másik is, vagy mindkettő.

4.3. Ha a listán szereplő valamelyik szabály azt írja elő, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, akkor ez a feltétel nyilvánvalóan nem akadálya más olyan anyagok használatának, amelyek természetükből eredő belső tulajdonságaiknál fogva nem tudnak eleget tenni a szabályban foglaltaknak.

5. megjegyzés

Az összes olyan anyag vonatkozásában, amelyet a 11. melléklet (a XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek) nem említ, a származó helyzet megállapítására eseti alapon kerül sor minden egyes folyamatnak vagy műveletnek a Vámkódex 24. cikkében meghatározott utolsó lényeges feldolgozás, illetve megmunkálás fogalma alapján történő értékelésével.

6. megjegyzés

6.1. A 10. melléklet szerinti listában használt "szálak" kifejezés alatt "természetes szálak" és az 5501–5507 KN-kód alá tartozó "vágott műszál" értendő, továbbá a papír előállítására szolgáló rostanyag.

6.2. A 10. melléklet szerinti listában használt "természetes szálak" kifejezés a mesterséges vagy szintetikus szálaktól különböző szálakra vonatkozik, és a fonás megtörténtét megelőző fázisokra korlátozódik, a hulladékot is beleértve, továbbá – hacsak másképp nincsen meghatározva – a "természetes szálak" kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy más módon feldolgozott, de nem font szálakat.

6.3. A "természetes szálak" kifejezés magában foglalja az 0503 KN-kód alá tartozó lószőrt, az 5002 és 5003 KN-kód alá tartozó selymet, az 5101–5105 KN-kód alá tartozó gyapjúszálat, finom és durva állati szőrt, az 5201–5203 KN-kód alá tartozó pamutszálat és az 5301–5305 KN-kód alá tartozó egyéb növényi eredetű szálakat.

6.4. A 10. melléklet szerinti listában használt "vágott műszál" kifejezés az 5501–5507 KN-kód alá tartozó szintetikus vagy mesterséges szálból készült fonókábelt, a vágott műszálat és ezek hulladékát foglalja magában.

6.5. A 10. melléklet szerinti listában használt "textilpép" és "vegyi anyagok" kifejezés azokat a nem textil anyagokat (ezek nem az 50–63. árucsoportok alá vannak osztályozva) jelöli, amelyek mesterséges vagy szintetikus szálak vagy fonalak, illetve papírgyártásra alkalmas bizonyos fajtájú rostanyag előállítására használhatók fel.

6.6. A két- vagy többféle textilanyagból előállított termékek esetében a 3. oszlopban feltüntetett rendelkezések a kevert textil előállításánál felhasznált valamennyi textilanyagra vonatkoznak.

7. megjegyzés

7.1. A 10. melléklet szerinti listában használt, az előállításnak bizonyos nem származó anyagok felhasználásánál megkövetelt szintjét jelző "előfehérített" kifejezés bizonyos olyan fonalakra, szőtt kelmékre és kötött vagy hurkolt kelmékre vonatkozik, amelyek mosására csak a fonás vagy a szövés műveletét követően kerül sor.

Az előfehérített termékek az előállításnak egy korábbi fázisában vannak, mint a fehérített termékek, amelyek fehérítőszerekben (oxidálószerek, mint például a hidrogén-peroxid és redukálószerek) végzett többszöri fürdőn is túlestek.

7.2. A 10. melléklet szerinti listában használt "teljes elkészítés" kifejezés azt jelenti, hogy az anyag vágását, illetve az anyag közvetlenül formára történő kötését vagy horgolását követő összes műveletet végre kell hajtani.

Az elkészítés azonban nem feltétlenül tekinthető hiányosnak, ha egy vagy több kikészítő művelet végrehajtására nem került sor.

Az alábbi lista példákat tartalmaz a kikészítő műveletekre:

- gombok és/vagy más típusú kapcsok és rögzítők felhelyezése,

- gomblyuk készítése,

- nadrágszár, ing- és ruhaujj vagy ing és ruha alsó szegélyének eldolgozása,

- díszek és tartozékok, például zsebek, címkék, jelvények stb. felvarrása,

- ruha vasalása és egyéb előkészítése a "konfekcióáruként" történő értékesítésre.

Kikészítő műveletekkel kapcsolatos megjegyzések – különleges esetek

Előfordulhat, hogy az előállítás bizonyos műveleteiben a kikészítő műveletek végrehajtása, különösen több művelet kombinációja esetében, annyira fontos, hogy ezeket a műveleteket egyszerű kikészítésnél többnek kell tekinteni.

Ezekben a különleges esetekben a kikészítő eljárás végrehajtásának elmulasztása komplett jellegétől fosztja meg a kiszerelést.

7.3. Az "impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés" kifejezés nem foglalja magában a kelmék egymáshoz rögzítésére szolgáló műveleteket.

--------------------------------------------------

10. MELLÉKLET

NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGREHAJTOTT, AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ HELYZETÉT MEGALAPOZÓ, ILLETVE NEM MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA

A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk

KN-kód | Árumegnevezés | A nem származó anyagokon végzett olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely a származó helyzetet megalapozza |

(1) | (2) | (3) |

ex5101 | Gyapjú, nem kártolva, nem fésülve: | |

– Zsírtalanított, nem karbonizált gyapjú | Előállítás zsíros gyapjúból, beleértve a gyapjúhulladékot is, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |

– Karbonizált | Előállítás zsírtalanított, nem karbonizált gyapjúból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |

ex5103 | Gyapjú, finom vagy durva állati szőr hulladéka, karbonizált | Előállítás nem karbonizált hulladékból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |

ex5201 | Pamut nem kártolva, nem fésülve, fehérített | Előállítás nyers gyapotból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |

5501 –5507 | Vágott műszál: | |

– Nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített | Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből. |

– Kártolt, fésült vagy egyéb | Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből vagy az 5505 KN-kód alá tartozó hulladékból. |

ex 50–55. árucsoport | Fonal, monofil és cérna, a papírfonalon kívül: | |

– Nyomott vagy festett | Előállítás: nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített természetes szálból,nyersselyemből vagy selyemhulladékból,vegyi anyagból, textilpépből, vagyvágott, nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített műszálból, fonókábelből vagy szálhulladékbólvagy A fehérítetlen vagy az előfehérítettfonal vagy monofil nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében, ahol az összesodrás és a texturálás nem tekintendő ilyen műveletnek, és a nem származó anyag (a fonalat is beleértve) értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 48 %-át. |

– Egyéb | Előállítás: nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített természetes szálból,nyersselyemből vagy selyemhulladékból,vegyi anyagból, textilpépből, vagyvágott, nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített műszálból, fonókábelből vagy szálhulladékból. |

Szőtt szövetek, a papírfonalból szőtt szöveteken kívül: | |

– Nyomott vagy festett | Előállítás fonalból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

– Egyéb | Előállítás fonalból. |

5601 | Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrölt elemi szál | Előállítás szálból. |

5602 | Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: | |

– Nyomott vagy festett | Előállítás szálból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített nemez nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

– Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt | Fehérítetlen nem szőt szövet impregnálása, bevonása, beborítása vagy rétegelése |

– Egyéb | Előállítás szálból. |

5603 | Nem szőtt szövet, az impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: | |

– Nyomott vagy festett | Előállítás szálból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített nem szőtt szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

– Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt | Fehérítetlen nem szőtt szövet impregnálása, bevonása, beborítása vagy rétegelése |

– Egyéb | Előállítás szálból. |

5604 | Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 KN-kód alá tartozó textilszál, -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy ezekbe az anyagokba bemártva: | |

– Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva | Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból és -zsinegből. |

– Egyéb | Fehérítetlen textilszál, -szalag és hasonlók impregnálása, bevonása, beborítása vagy burkolása. |

5607 | Zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is | Előállítás szálból, kókuszrost fonalból, szintetikus vagy mesterséges filamens szálból készült fonalból vagy monofilből. |

5609 | Fonalból, az 5404 és az 5405 KN-kód alá tartozó szalagból és hasonlóból készült áru, másutt nem említett zsineg, kötél, hajókötél és kötéláru | Előállítás szálból, kókuszrost fonalból, szintetikus vagy mesterséges filamens szálból készült fonalból vagy monofilből. |

5704 | Szőnyeg és más textil padlóborító nemezből, nem tűzve, nem pelyhesítve, konfekcionálva is | Előállítás szálból. |

58. árucsoport | Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés: | |

– Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban (5810 KN-kód) | Előállítás, amelyben a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |

– Nyomott vagy festett | Előállítás fonalból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet, nemez vagy nem szőtt szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

– Impregnált, bevont vagy beborított | Előállítás fehérítetlen szövetből, nemezből vagy nem szőtt szövetből |

– Egyéb | Előállítás fonalból. |

5901 | Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez | Előállítás fehérítetlen szövetből. |

5902 | Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid-, poliészter- vagy viszkóz műselyem fonalból | Előállítás fonalból. |

5903 | Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó szövetek kivételével | Előállítás fehérítetlen szövetből vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

5904 | Linóleum, formára vágva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, formára vágva is | Előállítás fehérítetlen szövetből, nemezből vagy nem szőtt textíliából. |

5905 | Textil falborító | Előállítás fehérítetlen szövetből vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

5906 | Gumizott szövet, az 5902 KN-kód alá tartozó kivételével | Előállítás fehérített kötött vagy hurkolt szövetből vagy más fehérítetlen szövetből. |

5907 | Más módon impregnált, bevont vagy beborított szövet; festett szövet színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek, vagy hasonlók számára | Előállítás fehérítetlen szövetből vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

5908 | Szőtt, font vagy kötött textil bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához és hasonlóhoz; fehér izzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnya-szövet, impregnálva is | Előállítás fonalból. |

5909 | Textiltömlő öntözéshez és hasonló célra, bélelve is, és más anyagokból készült szerelékkel vagy tartozékkal is | Előállítás fonalból vagy szálból. |

5910 | Szállítószalag, meghajtó- vagy erőátviteli szíj textilanyagból, fémmel vagy más anyaggal megerősítve is | Előállítás fonalból vagy szálból. |

5911 | A Nómenklatúra 59. árucsoportjához tartozó 7. megjegyzésben meghatározott textiltermék és textiláru műszaki célra: | |

– Polírozókorong vagy -gyűrű a nemezből készült polírozókorong vagy -gyűrű kivételével | Előállítás fonalból, szövethulladékból vagy a 6310 KN-kód alá tartozó rongyból. |

– Egyéb | Előállítás fonalból vagy szálból. |

60. árucsoport | Kötött és hurkolt kelmék: | |

– Nyomott vagy festett | Előállítás fonalból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében., |

– Egyéb | Előállítás fonalból. |

61. árucsoport | Kötött és hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok: | |

– Két vagy több formára vágott vagy mindjárt formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve | Teljes elkészítés |

– Egyéb | Előállítás fonalból. |

ex 62. árucsoport | A 6213 és 6214 KN-kód alá nem tartozó ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével, amelyek vonatkozó szabályai az alábbiakban vannak részletezve: | |

– Kész vagy teljes | Teljes elkészítés. |

– Nem kész vagy hiányos | Előállítás fonalból. |

6213 ès6214 | Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló: | |

– Hímzett | Előállítás fonalból vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |

– Egyéb | Előállítás fonalból. |

6301 –ex6306 | Takaró és útitakaró; ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília; függöny (drapéria is) és belső vászonroló; ágyfüggöny; más lakástextília (a 9494 KN-kód alá tartozók kivételével); zsák és zacskó áruk csomagolására; ponyva, vászontető és napellenző; kempingcikk: | |

– Nemezből, nem szőtt szövetből: | |

– Nem impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt | Előállítás szálból. |

– Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt | Fehérítetlen nemez vagy nem szőtt szövet impregnálása, bevonása, beborítása vagy rétegelése. |

– Egyéb: | |

– Kötött vagy hurkolt | |

– Hímzés nélküli | Teljes elkészítés. |

– Hímzett | Teljes elkészítés vagy Előállítás hímzés nélküli kötött vagy hurkolt anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli kötött vagy hurkolt anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |

– Nem kötött vagy hurkolt: | |

– Hímzés nélküli | Előállítás fonalból. |

– Hímzett | Előállítás fonalból vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |

6307 | Más konfekcionált áru, beleértve a szabásmintát is, a nem mechanikus legyező és kézben tartható ellenző, a hozzájuk tartozó keret és nyél, valamint az ilyen keret és nyél alkatrészei kivételével: | |

– Felmosórongy, mosogatórongy, portörlő rongy és hasonlók | Előállítás fonalból. |

– Egyéb | Előállítás, amelyben a felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |

6308 | Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta és hasonló hímzett cikkek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve | Készlet kialakítása, amelyben az összes felhasznált nem származó áru összértéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 25 %-át. |

[1] Lásd a 7.1. bevezető megjegyzést a 9. mellékletben.

[2] A származó helyzetet biztosító megmunkálásnak, illetve feldolgozásnak tekintendő hőnyomást azonban pauszpapírral végzett nyomásnak kell kísérnie.

[3] Lásd a 7.3. bevezető megjegyzést a 9. mellékletben.

[4] Lásd a 7.2. bevezető megjegyzést a 9. mellékletben.

--------------------------------------------------

11. MELLÉKLET

NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGREHAJTOTT, AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ HELYZETÉT MEGALAPOZÓ, ILLETVE NEM MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA

A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek

KN-kód | A termékek leírása | A nem származó anyagokon végzett olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely a származó helyzetet megalapozza |

(1) | (2) | (3) |

0201 | Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve | Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi hizlalási idő előz meg |

0202 | Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva | Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi hizlalási idő előz meg. |

0203 | Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva | Az állat levágása, amelyet legalább kéthavi hizlalási idő előz meg. |

0204 | Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva | Az állat levágása, amelyet legalább kéthavi hizlalási idő előz meg. |

0205 | Ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva | Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi hizlalási idő előz meg. |

0206 | Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva | Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi, illetve a sertés, a juh vagy a kecske esetében kéthavi hizlalási idő előz meg. |

ex0408 | Madártojás héj nélkül, szárítva és tojássárgája szárítva | Az alábbiak szárítása (a tojáshéj feltörése és indokolt esetben a fehérje, illetve a sárgája elválasztása után): Az ex0407 KN-kód alá tartozó madártojás héjában, frissen vagy tartósítvaAz ex0408 KN-kód alá tartozó madártojás héj nélkül, a szárított tojás kivételévelAz ex0408 KN-kód alá tartozó tojásfehérje, a szárított tojásfehérje kivételével |

ex1404 | Gyapothulladék (pamutlinters), fehérítő | Előállítás nyers gyapotból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |

| | Nem származó anyagon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, ami származó helyzetet nem biztosít. |

ex2009 | Gyümölcslé, nem erjesztve, alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is | Előállítás szőlőmustból. |

ex2204 | Vermut előállítására szolgáló bor friss szőlőből, friss szőlőből készült sűrített vagy nem sűrített must vagy alkohol hozzáadásával | Előállítás friss szőlőből készült borból. |

| | Nem származó anyagon végzett olyan eljárás vagy művelet, ami származó helyzetet biztosít. |

ex2205 | Vermut | Előállítás friss szőlőből készült, sűrített vagy nem sűrített mustot vagy alkoholt tartalmazó friss szőlőből készült, a 2204 KN-kód alá tartozó borból. |

ex3401 | Szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított nemez vagy nem szőtt szövet | Előállítás nemezből vagy nem szőtt szövetből. |

ex3405 | Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítőkkel, fémpolírozókkal és krémekkel, súrolókrémekkel, porokkal és hasonló készítményekkel impregnált, bevont, beborított nemez és nem szőtt szövet | Előállítás nemezből és nem szőtt szövetből. |

ex3502 | Szárított tojásfehérje | Az alábbiak szárítása (a tojáshéj feltörése és indokolt esetben a fehérje, illetve a sárgája elválasztása után): Az ex0407 KN-kód alá tartozó madártojás héjában, frissen vagy tartósítvaAz ex0408 KN-kód alá tartozó madártojás héj nélkül, a szárított tojás kivételévelAz ex3502 KN-kód alá tartozó tojásfehérje, a szárított tojásfehérje kivételével |

ex4203 | Ruházati cikk bőrből vagy rekonstruált bőrből | Bőr vagy rekonstruált bőr két vagy több darabjának összevarrása vagy összeállítása. |

ex4910 | Bármilyen kerámiaanyagú nyomtatott naptár, naptárblokk is, díszítve | Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |

6401 –6405 | Lábbeli | Előállítás bármelyik vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 KN-kód alá tartozó, talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével. |

ex6911ex6913 | Asztali, konyhai, egyéb háztartási és tisztálkodási áru kerámiából; szobrocska és más dísztárgy kerámiából; díszítve | Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |

ex7117 | Ékszerutánzat kerámiából, díszítve | Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |

ex8482 | Golyós-, görgős- vagy tűgörgős csapágy, összeállítva | A belső és a külső gyűrű hőkezelését, köszörülését és polírozását követő összeállítás. |

ex8520 | Mágnesszalagos hangfelvevő készülékek, lejátszó szerkezettel vagy a nélkül | Előállítás, amelyben az összeszerelő műveletek és, indokolt esetben, az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Ha a 45 %-os szabály nem teljesül, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek gyártelepi ára a készülék gyártelepi árának több mint 35 %-át adja. Ha a 35 %-os szabálynak két ország is eleget tesz, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek nagyobb százalékos arányt képviselnek. |

ex8527 | Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is | Előállítás, amelyben az összeszerelő műveletek és, indokolt esetben, az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Ha a 45 %-os szabály nem teljesül, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek gyártelepi ára a készülék gyártelepi árának több mint 35 %-át adja. Ha a 35 %-os szabálynak két ország is eleget tesz, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek nagyobb százalékos arányt képviselnek. |

ex8528 | Televízióadás vételére alkalmas készülék (a videotuner, a video-vetítőkészülék és a videomonitor kivételével), rádióműsor-vevőkészüléket vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, de képfelvevő és -lejátszó készülék nélkül | Előállítás, amelyben az összeszerelő műveletek és, indokolt esetben, az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Ha a 45 %-os szabály nem teljesül, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek gyártelepi ára a készülék gyártelepi árának több mint 35 %-át adja. Ha a 35 %-os szabálynak két ország is eleget tesz, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek nagyobb százalékos arányt képviselnek. |

ex8542 | Integrált áramkörök | A diffúzió művelete (ahol az integrált áramkör félvezető hordozón van kialakítva megfelelő adalékanyag szelektív adalékolásával) |

| | Nem származó anyagon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, ami származó helyzetet nem biztosít. |

ex9009 | Optikai rendszerű vagy kontakt fénymásoló készülék | A fénymásoló készülék összeszerelése, amit a papírmozgató szerkezet, a henger, a papírtovábbító görgők, az oldallemezek, a görgőscsapágyak, a csavarok és a csavaranyák előállítása kísér. |

| | Nem származó anyagon végzett olyan eljárás vagy művelet, ami származó helyzetet biztosít. |

ex9113 | Szíj, szalag és karkötő karórához és ezek alkatrésze textíliából | Előállítás, amelyben a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |

ex9401 èsex9403 | Kerámia ülőbútor (a 9402 KN-kód alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülőbútor és más bútor is, és ezek része, díszítve | Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |

ex9405 | Kerámialámpa és kerámia világítófelszerelés, beleértve a fényszórót és a spotlámpát is, és mindezek másutt nem említett alkatrésze; megvilágított kerámiajelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók, állandó jellegű fényforrással szerelve, valamint mindezek másutt nem említett alkatrésze, díszítve | Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |

[1] Ahol ezek a feltételek nem teljesülnek, ott a húst (a vágási mellékterméket és a belsőséget) abban az országban kell származónak tekinteni, amelyben a húst adó állatot a leghosszabb ideig hizlalták vagy tartották.

[2] Az "összeállítva" kifejezés a részlegesen összeállított alkatrészeket is jelöli, de nem vonatkozik a szétszerelt állapotban lévő alkatrészekre.

--------------------------------------------------

12. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

13. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

14. MELLÉKLET

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A HÁROM PREFERENCIÁLIS RENDSZERRE

VONATKOZÓAN

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

15. MELLÉKLET

AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK SZÁRMAZÓ HELYZETÉNEK MEGALAPOZÁSA ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON ELVÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA (GSP)

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

16. MELLÉKLET

A GSP SZERINTI REGIONÁLIS KUMULÁCIÓBÓL KIZÁRT MEGMUNKÁLÁS

Az olyan megmunkálás, mint:

- gombok és/vagy más típusú kapcsok és rögzítők felhelyezése,

- gomblyuk készítése,

- nadrágszár, ing- és ruhaujj vagy ing és ruha alsó szegélyének eldolgozása,

- zsebkendő, asztalterítő stb. beszegése,

- díszek és tartozékok, például zsebek, címkék, jelvények stb. rögzítése,

- ruha vasalása és egyéb előkészítése a "konfekcióáruként" történő értékesítésre,

- vagy e megmunkálások bármely kombinációja.

--------------------------------------------------

17. MELLÉKLET

FORM "A" SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY

1. A FORM "A" származási bizonyítványnak meg kell felelnie az ebben a mellékletben bemutatott mintának. A bizonyítvány hátoldalán feltüntetett megjegyzések esetében az angol vagy a francia nyelv használata nem kötelező. A bizonyítványokat angol vagy francia nyelven kell kiállítani. Ha a nyomtatványt kézzel töltik ki, akkor azt tollal és nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni.

2. Valamennyi bizonyítvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm és – 5 mm eltérés megengedett. Az alkalmazott papír fehér famentes, írás céljára előkészített papír, tömege legalább 25 g/m2. A nyomtatványt zöld, nyomtatott guilloche-mintás háttérrel rendelkezik, amely bármilyen mechanikus vagy vegyi eszközökkel megkísérelt hamisítást láthatóvá tesz.

Ha a bizonyítvány több példányban készül, akkor csak a legfelső eredeti példánynak kell zöld, nyomtatott guilloche-mintás hátérrel rendelkeznie.

3. Minden bizonyítványt nyomtatott vagy más módon rögzített azonosító sorszámmal kell ellátni.

+++++ TIFF +++++

NOTES (1988)

I. Countries which accept Form A for the purposes of the generalized system of preferences (GSP):

Australia | Norway | European Economic Community: | Ireland |

Austria | Sweden | Belgium | Italy |

Canada | Switzerland | Denmark | Luxembourg |

Finland | United States of America | France | Netherlands |

Japan | | Federal Republic of Germany | Portugal |

New Zealand | | Greece | Spain |

| | | United Kingdom |

People's Republic of Bulgaria | | |

Czechoslovak Socialist Republic | | |

Hungarian People's Republic | | |

Polish People's Republic | | |

Union of Soviet Socialist Republics | | |

Full details of the conditions covering admission to the GSP in these countries are obtainable from the designated authorities in the exporting preference-receiving countries or from the customs authorities of the preference-giving countries listed above. An information note is also obtainable from the UNCTAD secretariat.

II. General conditions

To qualify for preference, products must:

(a) fall within a description of products eligible for preference in the country of destination. The description entered on the form must be sufficiently detailed to enable the products to be identified by the customs officer examining them;

(b) comply with the rules of origin of the country of destination. Each article in a consignment must qualify separately in its own right; and

(c) comply with the consignment conditions specified by the country of destination. In general, products must be consigned direct from the country of exportation to the country of destination but most preference-giving countries accept passage through intermediate countries subject to certain conditions. (For Australia, direct consignment is not necessary.)

III. Entries to be made in box 8

Preference products must either be wholly obtained in accordance with the rules of the country of destination or sufficiently worked or processed to fulfil the requirements of that country's origin rules.

(a) Products wholly obtained: for export to all countries listed in Section I, enter the letter "P" in box 8 (for Australia and New Zealand box 8 may be left blank).

(b) Products sufficiently worked or processed: for export to the countries specified below, the entry in box 8 should be as follows:

(1) United States of America: for single country shipments enter the letter "Y" in box 8, for shipments from recognized associations of countries, enter the letter "Z" followed by the sum of the cost or value of the domestic materials and the direct cost of processing, expressed as a percentage of the ex-factory price of the exported products (example "Y" 35 % or "Z" 35 %).

(2) Canada: for products which meet origin criteria from working or processing in more than one eligible least developed country, enter the letter "G" in box 8; otherwise "F".

(3) Austria, Finland, Japan, Norway, Sweden, Switzerland and the European Economic Community enter the letter "W" in box 8 followed by the Customs Cooperation Council Nomenclature (harmonized system) heading of the exported product (example: "W" 96.18).

(4) Bulgaria, Czechoslovakia, Hungary, Poland and the USSR: for products which include value added in the exporting preference-receiving country, enter the letter "Y" in box 8 followed by the value of imported materials and components expressed as a percentage of the fob price of the exported products (example "Y" 45 %); for products obtained in a preference-receiving country and worked or processed in one or more other such countries, enter "PK".

(5) Australia and New Zealand: completion of box 8 is not required. It is sufficient that a declaration be properly made in box 12.

+++++ TIFF +++++

NOTES (1988)

I. Pays qui acceptent la formule A aux fins du systéme généralisé de préférences (SGP):

Australie | Japon | Communauté économique européenne: | |

Autriche | Norvège | République fédérale d'Allemagne | Irlande |

Canada | Nouvelle-Zélande | Belgique | Italie |

Etats-Unis d'Amérique | Suède | Danemark | Luxembourg |

Finlande | Suisse | Espagne | Pays-Bas |

| | France | Portugal |

| | Grèce | Royaume-Uni |

République populaire de Bulgarie | | |

République populaire de Pologne | | |

République populaire hongroise | | |

République socialiste tchécoslovaque | | |

Union des Républiques socialistes soviétiques | | |

Des détails complets sur les conditions régissant l'admission au bénéfice du SGP dans ces pays peuvent être obtenus des autorités désignées par les pays exportateurs bénéficiaires ou de l'administration des douanes des pays donneurs qui figurent dans la liste ci-dessus. Une note d'information peut également être obtenue du secrétariat de la CNUCED.

II. Conditions générales

Pour être admis au bénéfice des préférences, les produits doivent:

a) correspondre à la définition établie des produits pouvant bénéficier du régime de préférences dans le pays de destination. La description figurant sur la formule doit être suffisamment détaillée pour que les produits puissent être identifiés par l'agent des douanes qui les examine;

b) satisfaire aux règles d'origine du pays de destination. Chacun des articles d'une même expédition doit répondre aux conditions prescrites;

et

c) satisfaire aux conditions d'expédition spécifiées par le pays de destination. En général, les produits doivent être expédiés directement du pays d'exportation au pays de destination; toutefois, la plupart des pays donneurs de préférences acceptent sous certaines conditions le passage par des pays intermédiaires (pour l'Australie, l'expédition directe n'est pas nécessaire).

III. Indications à porter dans la case 8

Pour bénéficier des préférences, les produits doivent avoir été, soit entièrement obtenus, soit suffisamment ouvrés ou transformés conformément aux règles d'origine des pays de destination.

a) Produits entièrement obtenus: pour l'exportation vers tous les pays figurant dans la liste de la section I, il y a lieu d'inscrire la lettre "P" dans la case 8 (pour l'Australie et la Nouvelle-Zélande, la case 8 peut être laissée en blanc).

b) Produits suffisamment ouvrés ou transformés: pour l'exportation vers les pays figurant ci-après, les indications à porter dans la case 8 doivent être les suivantes:

1. Etats-Unis d'Amérique: dans le cas d'expédition provenant d'un seul pays, inscrire la lettre "Y" ou, dans le cas d'expéditions provenant d'un groupe de pays reconnu comme un seul, la lettre "Z", suivie de la somme du coût ou de la valeur des matières et du coût direct de la transformation, exprimée en pourcentage du prix départ usine des marchandises exportées (exemple: "Y" 35 % ou "Z" 35 %);

2. Canada: il y a lieu d'inscrire dans la case 8 la lettre "G" pour les produits qui satisfont aux critères d'origine après ouvraison ou transformation dans plusieurs des pays les moins avancés; sinon, inscrire la lettre "F";

3. Autriche, Finlande, Japon, Norvège, Suède, Suisse et Communauté économique européenne: il y a lieu d'inscrire dans la case 8 la lettre "W" suivie de la position tarifaire occupée par le produit exporté dans la Nomenclature du Conseil de coopération douanière (système harmonisé) (exemple: "W" 96.18);

4. Bulgarie, Pologne, Hongrie, Tchécoslovaquie et URSS: pour les produits avec valeur ajoutée dans le pays exportateur bénéficiaire de préférences, il y a lieu d'inscrire la lettre "Y" dans la case 8, en la faisant suivre de la valeur des matières et des composants importés, exprimée en pourcentage du prix fob des marchandises exportées (exemple: "Y" 45 %); pour les produits obtenus dans un pays bénéficiaire de préférences et ouvrés ou transformés dans un ou plusieurs autres pays bé;néficiaires, il y a lieu d'inscrire les lettres "Pk" dans la case 8;

5. Australie et Nouvelle-Zélande: il n'est pas nécessaire de remplir la case 8. Il suffit de faire une déclaration appropriée dans la case 12.

[1] For Australia, the main requirements is the exporter's declaration on the normal commercial invoice. Form A, accompanied by the normal commercial invoice, is an acceptable alternative, but official certification is not required.

[2] Pour l'Australie, l'exigence de base est une attestation de l'exportateur sur la facture habituelle. La formule A, accompagnée de la facture habituelle, peut être acceptée en remplacement, mais une certification officielle n'est pas exigée.

--------------------------------------------------

18. MELLÉKLET

AZ APR-NYOMTATVÁNY FORMÁJA

1. Az APR-nyomtatványnak meg kell felelnie az ebben a mellékletben bemutatott mintának. Az APR-nyomtatványhoz csatolt megjegyzések esetében az angol vagy a francia nyelv használata nem kötelező. A nyomtatványt angol vagy francia nyelven kell kiállítani. Ha a nyomtatványt kézzel töltik ki, akkor azt tollal és nyomtatott nagybetűkkel kell kötölteni. A nyomtatvány 6. rovatában az aláírásnak kézírással kell szerepelnie.

2. Az APR-nyomtatvány 210 x 148 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm és – 5 mm eltérés megengedett. Az alkalmazandó papír fehér famentes, írás céljára előkészített papír, tömege legalább 64 g/m2.

3. Minden nyomtatványt nyomtatott vagy más módon rögzített azonosító sorszámmal kell ellátni.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

19. MELLÉKLET

AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK SZÁRMAZÓ HELYZETÉNEK MEGALAPOZÁSA ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON ELVÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA

(Megszállt területek)

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

20. MELLÉKLET

AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK SZÁRMAZÓ HELYZETÉNEK MEGALAPOZÁSA ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON ELVÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA

(Bosznia és Hercegovina, Horvát Köztársaság, Szlovén Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság)

Lásd: A Bizottság 1602/2000/EK rendelete (HL L 188., 2000.7.26., 1. o.).

--------------------------------------------------

21. MELLÉKLET

EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY ÉS KÉRELEM

1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az ebben a mellékletben megadott mintának megfelelő nyomtatványon kell kiállítani. A nyomtatvány a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készül. A bizonyítványokat ezeknek a nyelvekn