A Tanács 92/42/EK irányelve

(1992. május 21.)

a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel együttműködve [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a 91/565/EGK határozat [4] előírja a közösségi energiahatékonyság előmozdítását a SAVE-program keretében;

mivel a belső piac 1992. december 31-ig tartó időszak alatt történő fokozatos létrehozására irányuló intézkedéseket kell elfogadni; mivel a belső piac egy belső határok nélküli térség, amelyen belül biztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;

mivel a tagállamok energia-megtakarítási programjainak továbbfejlesztéséről szóló, 1985. január 15-i tanácsi állásfoglalás [5] arra szólítja fel a tagállamokat, hogy folytassák és, ahol szükséges, fokozzák erőfeszítéseiket a racionálisabb energiafelhasználás előmozdítása érdekében az integrált energiatakarékossági politikák fejlesztésével;

mivel az 1986. szeptember 16-i tanácsi állásfoglalás [6] a Közösség 1995. évi új energiapolitikai célkitűzéseiről és a tagállamok politikájának összehangolásáról szól, és különösen arról a célkitűzésről, miszerint a végső energiafelhasználás hatásfoka legalább 20 %-kal növelendő;

mivel a Szerződés 130r. cikke szerint a Közösség környezetvédelmi politikájának célja a természetes erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításának biztosítása;

mivel a tagállamok egészség-, biztonság-, környezet- és fogyasztóvédelemre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó javaslatoknál magas követelményszintet célszerű alapul venni;

mivel a Tanács 1989. június 21-i állásfoglalásában [7] kijelentette, hogy "az üvegházhatással összefüggő potenciális klímaváltozások veszélyére megfelelő figyelmet kell fordítani", és 1990. október 29-i végkövetkeztetései szerint a közösségi CO2-kibocsátásokat a 2000. évben az 1990-es szinten kell stabilizálni;

mivel a Közösség energiafelhasználásának jelentős hányadát teszi ki a háztartási és szolgáltatási szektor fogyasztása;

mivel e szektor jelentősége a központi fűtési rendszerek elterjedésével és a hőkomfort általános növekedésével tovább fog nőni;

mivel a jobb kazánhatásfok érdekében áll a fogyasztónak; az energiamegtakarítás kisebb szénhidrogén-behozatalt eredményez; a Közösség energiafüggőségének csökkenése pedig kedvezően hat a kereskedelmi mérlegre;

mivel az új vagy már meglévő, nem ipari célú épületek helyiségeinek fűtésére vagy melegvíz-ellátására szolgáló hőfejlesztő berendezések teljesítményéről, valamint az új, nem ipari célú épületek hő- és melegvízelosztó hálózatának szigeteléséről szóló, 1978. február 13-i 78/170/EGK tanácsi irányelv [8] azt eredményezte, hogy az egyes tagállamokban igen eltérő hatásfok-szinteket határoztak meg;

mivel a melegvízkazánokkal szemben támasztott magas hatásfok-követelmények eredményeképpen a piacra kerülő berendezések műszaki jellemzőiben mutatkozó eltérések csökkennek, ez megkönnyíti a sorozatgyártást és ezáltal a megtakarításokat; mivel megfelelően magas szintű követelményeket támasztó előírás hiányában azonban a belső piac megvalósulása azzal járhat, hogy jelentős teljesítménycsökkenés következik be a fűtőberendezéseknél a piacon megjelenő alacsony hatásfokú kazánok miatt;

mivel a Közösségen belül a helyi klimatikus adottságok, valamint az épületek energia- és használati jellemzőinek terén igen nagy eltérések vannak; mivel a tagállamoknak figyelembe kell venni ezeket az eltéréseket a melegvízkazánok ezen irányelv alapján történő üzembe helyezése feltételeinek meghatározása során; mivel fentiek alapján indokolt, hogy az olyan tagállamok, amelyekben az irányelv elfogadásának időpontjában széles körben használatosak a háttérkazánok, valamint a lakótérbe telepíthető kazánok pontosan meghatározott keretek között továbbra is engedélyezhessék ilyen kazánok forgalomba hozatalát és üzembe helyezését; mivel e szabályozást a Bizottságnak különös figyelemmel kell felügyelnie;

mivel ennek az irányelvnek, amelynek célja a kazán-hatásfokon alapuló műszaki akadályok megszüntetése, azt az új felfogást kell követnie, amelyet a Tanács 1985. május 7-i állásfoglalása [9] rögzített, és amely rendelkezik különösen arról, hogy az EGK-Szerződés 100. cikkén alapuló irányelvek keretében történő jogszabály-közelítés azoknak az alapvető követelményeknek az elfogadására korlátozódik, amelyeknek a forgalomba hozott termékeknek meg kell felelniük, továbbá hogy "e követelményeket kellő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy olyan jogszabályi kötelezettségeket teremtsenek, amelyek be nem tartása szankciókat vonhat maga után, és a tanúsítványok kiállítására illetékes szervek számára a megfelelő szabványok hiánya esetén is lehetővé tegyék a termékek megfelelőségének tanúsítását";

tekintettel a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 83/189/EGK irányelvre [10],

tekintettel a megfelelőségértékelési eljárások különböző fázisaira vonatkozó, a műszaki harmonizációs irányelvekben való használatra szánt modulokról szóló 90/683/EGK határozatra [11],

mivel a hatásfok-követelményeknek megfelelő kazánokon fel kell tüntetni a CE-jelölést és – adott esetben – azokat a jelöléseket, amelyekkel a Közösségben szabadon forgalmazhatók és rendeltetésüknek megfelelően üzembe helyezhetők;

tekintettel az építőipari termékekre vonatkozó tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 89/106/EGK irányelvre [12],

mivel a gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 29-i 90/396/EGK tanácsi irányelvben [13] rögzítettek szerint a racionális energiafelhasználás ösztönzése érdekében az irányelv hatály alá eső gázüzemű kazánokra hatásfok-követelményeket kell megszabni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv a közösségi energiamegtakarítás elősegítését célzó SAVE-program részeként az olyan folyékony és gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok – a továbbiakban "kazánok" – hatásfokával szemben támasztott követelményeket rögzíti, amelyeknek névleges teljesítménye legalább 4 kW és legfeljebb 400 kW.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

- kazán: a kazántestből és égőből álló berendezés, amely az égés során felszabaduló hő víznek történő átadására szolgál,

- készülékek:

- az égővel felszerelendő kazántest,

- a kazántestbe szerelendő égő,

- névleges teljesítmény (kW): a gyártó által rögzített és a gyártó által megadott hatásfok melletti állandó üzemállapotában garantáltan elérhető maximális hőteljesítmény,

- hatásfok (%): a hőközvetítő közegnek átadott hőmennyiség és a tüzelőanyag (állandó nyomás melletti) alsó fűtőértékének és az időegység alatt elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiségnek a szorzata közötti viszonyszám,

- részterhelés (%): az időszakosan vagy a névleges terhelésnél kisebb teljesítménnyel működtetett kazán hasznos teljesítménye és névleges teljesítménye közötti arány,

- átlagos kazánvíz-hőmérséklet: a belépő és kilépő vízhőmérséklet középértéke,

- szabványos kazán: olyan kazán, amelynél az átlagos vízhőmérséklet a kazán kialakításával korlátozható,

- háttérkazán: központi fűtési rendszer biztosítására szolgáló kazán, amely kazán és gáztüzelésű berendezés kombinációjának részeként a fűtőberendezés helyére (fireplace recess) beépíthető,

- alacsony hőmérsékletű kazán: olyan kazán, amely folyamatosan képes 35–40 C°-os víz előállítására, és amelyben bizonyos körülmények között kondenzációra kerülhet sor, ideértve a folyékony tüzelőanyaggal üzemelő kazánokat is,

- gázüzemű kondenzációs kazán: olyan kazán, amely az égéstermékben lévő vízgőz nagy részének folyamatos kondenzálására van kialakítva,

- lakótérbe telepíthető kazán: olyan legalább 37 kW névleges teljesítményű kazán, amely arra szolgál, hogy a kazánfalon át kisugárzott hővel fűtse a lakótérnek azt a részét, amelyben elhelyezték, nyitott tágulási tartállyal rendelkezik, és a melegvízellátást gravitációs keringetéssel biztosítja; az ilyen kazánokon egyértelműen fel kell tüntetni, hogy lakótérbe kell telepíteni.

3. cikk

(1) Nem tartoznak az irányelv hatálya alá:

- olyan melegvízkazánok, amelyek különböző tüzelőanyagokkal, köztük szilárd tüzelőanyagokkal működtethetők,

- azonnali melegvíz-készítésre szolgáló berendezések,

- olyan kazánok, amelyeknek tüzelőanyaga a szokásosan forgalmazott folyékony és gáznemű tüzelőanyagokétól jelentősen eltérő tulajdonságokkal rendelkezik (ipari hulladékgáz, biogáz stb.),

- főző és olyan készülékek, amelyek első sorban annak a helyiségnek a fűtésére szolgálnak, amelyben be vannak építve, másodlagos funkciójuk melegvízellátás központi fűtés számára és felhasználás céljára,

- 6 kW-nál kisebb névleges teljesítményű, tárolóval ellátott gravitációs keringetésű és kizárólag melegvíz-szolgáltatást biztosító készülékek

- egyedi gyártású kazánok.

(2) A kettős funkciójú – helyiségfűtés és melegvíz-szolgáltatás – kazánoknál az 5. cikk (1) bekezdésében említett hatásfok-követelmények csak a fűtési funkcióra vonatkoznak.

4. cikk

(1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az irányelv követelményeinek megfelelő készülékek és kazánok területükön történő forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, kivéve, ha a Szerződés vagy a Közösség irányelvei és egyéb jogszabályai másként rendelkeznek.

(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy csak olyan kazánokat lehessen üzembe helyezni, amelyek teljesítik 5. cikk (1) bekezdésben említett hatásfok-követelményeket és azokat az üzembe helyezési feltételeket, amelyeket a helyi klimatikus adottságoknak és az épület energetikai és használati jellemzőinek megfelelően állapítottak meg a tagállamok.

(3) Mindazonáltal azok a tagállamok, amelyekben az irányelv elfogadásának időpontjában széles körben használatosak a háttérkazánok és/vagy a lakótérbe telepíthető kazánok, továbbra is engedélyezik ezek üzembe helyezését, amennyiben hatásfokuk névleges teljesítménynél és 30 %-os részterhelésnél egyaránt legfeljebb 4 %-kal alacsonyabb, mint az 5. cikk (1) bekezdés szerint a szabványos kazánokra vonatkozó hatásfok-követelmények.

(4) A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a (2) és (3) bekezdés kihatásait és elemzi azokat a 10. cikk szerint benyújtandó jelentéshez. E célból a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a szükséges információkat, hogy az be tudja nyújtani a Tanácsnak a fenti cikkben említett módosítási javaslatokat, amelyek révén a hatékony energiahasznosítás és a kazánok szabad forgalma biztosítható a Közösségben.

5. cikk

(1) A különböző kazántípusoknak a következőkben meghatározott hatásfok-követelményeknek kell megfelelniük:

- névleges teljesítményen, azaz kW-ban kifejezett Pn névleges teljesítmény és 70 C° közepes kazánvíz-hőmérséklet mellett,

és

- részterhelésen, azaz 30 %-os terhelés és a kazántípustól függő közepes kazánvíz-hőmérséklet mellett.

Az alábbi táblázat a betartandó hatásfok-követelményeket mutatja:

Kazán-típus | Teljesítmény- tartomány | Hatásfok névleges teljesítménynél | Hatásfok részterhelésnél |

| kW | Közepes kazánvíz-hőmérséklet (C°) | Hatásfok(%) | Közepes kazánvíz-hőmérséklet (C°) | Hatásfok-követelmény(%) |

Szabványos kazán | 4–400 | 70 | ≥ 84 + 2 log Pn | ≥ 50 | ≥ 80 + 3 log Pn |

Alacsony hőmérsékletű kazán | 4–400 | 70 | ≥ 87,5 + 1,5 log Pn | 40 | ≥ 87,5 + 1,5 log Pn |

Kondenzációs kazán | 4–400 | 70 | ≥ 91 + 1 log Pn | 30 | ≥ 97 + 1 log Pn |

(2) Az irányelv követelményeivel kapcsolatosan a Bizottság megbízásából a 83/189/EGK irányelvnek és a 88/182/EGK irányelvnek [16] megfelelően kidolgozott harmonizált szabványok egyebek mellett a gyártással és a mérésekkel kapcsolatos vizsgálati módszereket határozzák meg. A hatásfok-követelményekbe megfelelő tűréshatárokat kell beépíteni.

6. cikk

(1) A tagállamok határozhatnak a 7. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelő jelölési rendszer alkalmazásáról, amelyből egyértelműen kitűnik az adott kazán energiahatékonysága. Ez a rendszert olyan kazánokra alkalmazzák, amelyek teljesítőképessége meghaladja az 5. cikk (1) bekezdésben a szabványos kazánokra megadott hatásfok-követelményeket.

Amennyiben a névleges teljesítménynél mért hatásfok és a részterhelésnél mért hatásfok egyaránt eléri vagy meghaladja a szabványos kazánokra vonatkozó értéket, úgy a kazán egy csillag

+++++ TIFF +++++

megjelölést kap, az I. melléklet 2. pontjában bemutatott mintának megfelelően.

Amennyiben a névleges teljesítménynél mért hatásfok és a részterhelésnél mért hatásfok legalább három ponttal meghaladja a szabványos kazánokra vonatkozó értéket, úgy a kazán két csillag

+++++ TIFF +++++

megjelölést kap.

A névleges teljesítmény- és részterhelési értékek minden további 3 ponttal való túllépésénél egy további, az I. melléklet 2. pontjában bemutatott mintának megfelelő csillag

+++++ TIFF +++++

megjelölés hozzáadását teszi szükségessé.

(2) A tagállamok nem engedélyezhetnek olyan egyéb jelöléseket, amelyek az (1) bekezdésben említett jelöléssel összetéveszthetők.

7. cikk

(1) A tagállamok azokat a kazánokat, amelyek megfelelnek azoknak a harmonizált szabványoknak, amelyeknek a hivatkozási számát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétették, és amelyekre a tagállamok közzétették az ezeket átültető nemzeti szabványoknak a hivatkozási számait, úgy tekintik, hogy megfelelnek az 5. cikk (1) bekezdésében előírt alapvető hatásfok-követelményeknek. Az ilyen kazánokon fel kell tüntetni az I. melléklet 1. pontja szerinti CE-jelölést, és EK-megfelelőségi nyilatkozattal kell rendelkezniük.

(2) A sorozatgyártású kazánok megfelelőségét a következőképpen kell tanúsítani:

- a III. mellékletben leírt B modulnak megfelelő kazántípus hatásfok-vizsgálatával, és

- a jóváhagyott típussal való megfelelőségről szóló, a IV. mellékletben leírt C, D vagy E moduljának megfelelő megfelelőségi nyilatkozattal.

Gázkazánok esetén a hatásfokuk megfelelőségét értékelő eljárások megegyeznek a gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/396/EGK irányelvben rögzített hatásfok-követelményeknek való megfelelőség értékelésére szolgáló eljárásokkal.

(3) A külön értékesített készülékeket forgalomba hozataluk előtt el kell látni CE-jelöléssel és EK-megfelelőségi nyilatkozattal, amely tartalmazza azokat a paramétereket, amelyek lehetővé teszik, hogy összeszerelésük után elérjék az 5. cikk (1) bekezdésben rögzített hatásfokot.

(4) Az irányelv követelményeinek és a CE-jelölés megadására vonatkozó egyéb rendelkezéseknek való megfelelőséget tanúsító CE-jelölést, valamint az I. melléklet szerinti feliratokat látható módon, jól olvashatóan és letörölhetetlenül kell a kazánokon és készülékeken feltüntetni. Ezekre a készülékekre nem szabad semmilyen egyéb olyan jelet, jelölést, adatot felhelyezni, amely a jelentését vagy megjelenítését tekintve a CE-jelöléssel összetéveszthető lenne.

8. cikk

(1) A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak, hogy mely szerveket jelöltek ki a 7. cikkben említett eljárásokkal kapcsolatos feladatok elvégzésére (a továbbiakban: "bejelentett szervezetek").

A Bizottság e szervezeteknek azonosító számot ad, amelyről értesíti a tagállamokat.

A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a bejelentett szervezetek jegyzékét, és biztosítja a jegyzék folyamatos aktualizálását.

(2) A tagállamoknak a szervek kijelölése során az V. mellékletben szereplő minimumkövetelményeket kell alkalmazniuk. A vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő értékelési követelményeknek megfelelő szervezetek úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek e követelményeknek.

(3) Az egy adott szervet bejelentő tagállamnak vissza kell vonnia a bejelentést, ha úgy látja, hogy a szervezet már nem felel meg a (2) bekezdés követelményeinek. Erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, illetve a többi tagállamot.

9. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1993. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamoknak ezeket a rendelkezéseket 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok 1997. december 31-ig engedélyezik olyan készülékek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek az irányelv elfogadásának időpontjában a területükön érvényes szabványoknak megfeleltek.

10. cikk

A Bizottság három évvel az irányelv hatálybalépése után az elért eredményekről jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentéshez csatolja az irányelv módosítására vonatkozó javaslatokat, amelyeket az eredmények és a műszaki fejlődés alapján szükségesnek tart.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1992. május 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

Luis Mira Amaral

[1] HL C 292., 1990.11.22., 8. o.

[2] HL C 129., 1991.5.20., 97. o. és HL C 94., 1992.4.13.

[3] HL C 102., 1991.4.18., 46. o.

[4] HL L 307., 1991.11.8., 34. o.

[5] HL C 20., 1985.1.22., 1. o.

[6] HL C 241., 1986.9.25., 1. o.

[7] HL C 183., 1989.7.20., 4. o.

[8] HL L 52., 1978.2.23., 32. o. Legutóbb a 82/885/EGK irányelvvel (HL L 378., 1982.12.31., 19. o.) módosított irányelv.

[9] HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

[10] HL L 109., 1983.4.26., 8. o. Legutóbb a 90/230/EGK határozattal (HL L 128., 1990.5.18., 15. o.) módosított irányelv.

[11] HL L 380., 1990.12.31., 13. o.

[12] HL L 40., 1989.2.11., 12. o.

[13] HL L 196., 1990.7.26., 15. o.

[16] HL L 81., 1988.3.26., 75. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

EK-MEGFELELŐSÉGI JELEK ÉS EGYÉB JELÖLÉSEK

1. Megfelelőségi jel

Az EK-megfelelőségi jel az alábbi formájú CE betűkből és a jelölés felhelyezése évszámának az utolsó két jegyéből áll:

+++++ TIFF +++++

2. További megkülönböztető jelölések

Az irányelv 6. cikke szerint odaítélhető energiahatékonysági jelölés az alábbi szimbólum

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI JELÖLÉSEK MEGADÁSA

Névleges teljesítménynél és 0,3 Pn részterhelésnél egyaránt teljesítendő hatásfok-követelmények

Jelölés | HatásfokPn névleges teljesítményen és 70 C° átlagos kazánvíz-hőmérsékleten (%) | Hatásfok0,3 Pn részterhelésen és ≥ 50 C° átlagos kazánvíz-hőmérsékletnél (%) |

+++++ TIFF +++++

| ≥ 84 + 2 log Pn | ≥ 80 + 3 log Pn |

+++++ TIFF +++++

| ≥ 87 + 2 log Pn | ≥ 83 + 3 log Pn |

+++++ TIFF +++++

| ≥ 90 + 2 log Pn | ≥ 86 + 3 log Pn |

+++++ TIFF +++++

| ≥ 93 + 2 log Pn | ≥ 89 + 3 log Pn |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

B modul: EK-típusvizsgálat

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során a bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy az adott gyártásra jellemző minta megfelel az irányelv rá vonatkozó rendelkezéseinek.

2. Az EK-típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője valamelyik általa választott bejelentett szervezethez nyújtja be.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét és címét, valamint – ha a kérelmet meghatalmazott képviselője nyújtja be – annak nevét és címét is,

- írásbeli nyilatkozatot arról, hogy ugyanezt a kérelmet nem adták be más bejelentett szervezethez,

- a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentációt.

A kérelmezőnek a bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátania egy mintát, amely jellemző az adott gyártásra (a továbbiakban: típus). A bejelentett szervezet további mintákat kérhet be, ha erre szüksége van vizsgálati programjának végrehajtásához.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tenni annak értékelését, hogy a termék megfelel-e az irányelv követelményeinek. A műszaki dokumentációnak – az értékeléshez szükséges mértékben – ki kell terjednie a készülék kialakítására, gyártására és üzemelésére, és a következőket kell tartalmaznia, amennyiben az az értékeléshez szükséges:

- az általános típusleírást,

- az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzait és vázlatait,

- az említett tervek és rajzok leírását és a megértésükhöz szükséges magyarázatokat és a termék működésének ismertetését,

- az 5. cikk (2) bekezdésében szereplő – részben vagy teljesen alkalmazott – szabványok jegyzékét, továbbá az irányelv alapvető követelményeinek teljesítésére alkalmazott megoldások leírását, amennyiben nem alkalmazták az 5. cikkben említett szabványokat,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményeit,

- a vizsgálati jegyzőkönyveket.

4. A bejelentett szervezetnek:

4.1. meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt, ellenőriznie kell, hogy a típust a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e le, és azonosítania kell azokat a részegységeket, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésben szereplő szabványok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően készültek, valamint azokat, amelyek e szabványok vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül készültek;

4.2. el kell végeznie vagy végeztetnie a szükséges vizsgálatokat annak megállapítására, hogy – amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésben szereplő szabványokat nem alkalmazták – a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az irányelv alapvető követelményeinek;

4.3. el kell végeznie vagy végeztetnie a szükséges vizsgálatokat annak megállapítására, hogy – ha a gyártó a vonatkozó szabványok alkalmazását választotta – ténylegesen ezeket alkalmazták-e;

4.4. meg kell állapodnia a kérelmezővel abban, hogy a vizsgálatokat és a szükséges ellenőrzéseket hol végzik el.

5. Amennyiben a típus megfelel az irányelv rendelkezéseinek, a bejelentett szervezet kiadja az EK-típusvizsgálati tanúsítványt a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

A tanúsítványhoz csatolni kell a műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek jegyzékét, ennek egy példányát a bejelentett szervezetnél kell megőrizni.

Amennyiben a bejelentett szervezet elutasítja az EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiadását a gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője részére, meg kell adnia az elutasítás részletes indokolását.

Biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét.

6. A kérelmező a jóváhagyott készülék bármely módosításáról tájékoztatja a műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet, amelyeket jóvá kell hagyatni, amennyiben a változtatás befolyásolhatja a terméknek az alapvető követelményekkel való megfelelőségét vagy a termék használatára előírt feltételeket. Ezt az új jóváhagyást az EK-típusvizsgálati tanúsítványhoz csatolt kiegészítés formájában adják ki.

7. Minden bejelentett szervezet értesíti a többi bejelentett szervezetet az EK-típusvizsgálati tanúsítványokkal, valamint a kiadott és visszavont kiegészítésekkel kapcsolatos adatokról.

8. A többi bejelentett szervezet másolatokat kaphat az EK-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell megőrizni.

9. A gyártó, illetve meghatalmazott képviselője köteles a műszaki dokumentáció mellett az EK-típusvizsgálati tanúsítványokat és azok kiegészítéseit az utolsó termék legyártását követően még legalább 10 évig megőrizni.

Amennyiben sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem telepedett le a Közösségben, úgy a műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége azt terheli, aki a terméket a közösségi piacon forgalomba hozza.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

C modul: Típusmegfelelőség

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során a gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó készülékek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típusnak, és megfelelnek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek. A gyártónak minden egyes terméket el kell látnia a CE-jelöléssel és egy írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania.

2. A gyártónak az összes szükséges intézkedést meg kell tennie ahhoz, hogy a gyártási eljárás biztosítsa azt, hogy a gyártott készülékek megfeleljenek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típusnak és az irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

3. A gyártó, illetve meghatalmazott képviselője köteles a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az utolsó termék legyártását követően még legalább 10 évig megőrizni.

Amennyiben sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem letelepedett a Közösségben, úgy a műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége azt terheli, aki a terméket a közösségi piacon forgalomba hozza.

4. A gyártó által választott bejelentett szervezetnek általa kiválasztott időközönként vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie a terméken. A bejelentett szervezet a helyszínen mintát vesz a késztermékből és elvégzi rajta az 5. cikk (2) bekezdésben említett vonatkozó szabvány(ok)ban szereplő vagy ezzel egyenértékű ellenőrző vizsgálatokat annak igazolására, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó irányelv követelményeinek. Abban az esetben, ha egy vagy több megvizsgált termékminta nem bizonyul megfelelőnek, a bejelentett szervezetnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

D modul: Gyártási minőségbiztosítás

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során az a gyártó, aki megfelel a 2. pontban foglalt kötelezettségeknek, biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó készülékek megegyeznek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típussal, és megfelelnek az irányelv követelményeinek. A gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője minden egyes terméken feltünteti a CE-jelölést, és egy írásos megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A CE-jelöléshez csatolni kell annak a bejelentett szervezetnek az azonosító jelét, amelyik a 4. pontban említett felügyeletért felelős.

2. A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a készülékek gyártásánál, végellenőrzésénél és vizsgálatánál 3. pontnak megfelelően. Ezt a 4. pont szerint ellenőrizni kell.

3. Minőségügyi rendszer

3.1. A gyártó egy általa választott bejelentett szervezetnél kérelmezi az érintett készülékekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszerének értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a tervezett készülékkategóriára vonatkozó összes adatot,

- a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típusnak való megfelelőséget és az irányelv vonatkozó követelményeinek teljesítését.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és előírást rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jegyzőkönyvek egységes értelmezését.

A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen a következők pontos leírását:

- a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vállalatirányítás feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően,

- az alkalmazandó gyártási, minőségellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres programok,

- a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és ellenőrzések, és ezek elvégzésének gyakorisága,

- a minőségügyi feljegyzések, mint pl. vizsgálati jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

- a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének ellenőrzését szolgáló eszközök.

3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítására, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban foglalt követelményeknek. Olyan minőségbiztosítási rendszerek esetén, amelyek a megfelelő harmonizált szabványokat alkalmazzák, feltételezik az ezen követelményeknek való megfelelést. Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalatokkal kell rendelkeznie a szóban forgó terméktechnológia értékelésének terén. Az értékelési folyamat részét képezi a gyártó telephelyén tett ellenőrző látogatás.

A határozatot közlik a gyártóval. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit és az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot.

3.4. A gyártónak vállalnia kell, hogy minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket a jóváhagyott formában teljesíti, és gondoskodik arról, hogy az állandóan megfelelő és hatékony módon működjék.

A gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet minden, a minőségbiztosítási rendszerben javasolt változásról.

A bejelentett szervezet kiértékeli a javasolt változtatásokat, és dönt arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. bekezdésben szereplő követelményeknek vagy újbóli értékelésre van szükség.

Határozatát közölnie kell a gyártóval. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit és az indokolt határozatot.

4. A bejelentett szervezet felelőssége melletti felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak biztosítja, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzési céllal belépjen a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint tárolás helyszíneire és rendelkezésére bocsát minden szükséges adatot, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- a minőségügyi feljegyzéseket, mint pl. vizsgálati jelentések és vizsgálati adatokat, kalibrációs adatokat és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentéseket stb.

4.3. A bejelentett szervezetnek rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartja-e és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és az erről szóló vizsgálati jelentést átadja a gyártónak.

4.4. Ezen túlmenően a bejelentett szervezet előre be nem jelentett látogatásokat tehet a gyártónál. E látogatások során a bejelentett szervezet – szükség esetén – ellenőrző vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet annak igazolására, hogy a minőségbiztosítási rendszer megfelelően működik-e. A bejelentett szervezetnek erről látogatási jelentést kell adnia a gyártónak, és ha ellenőrző vizsgálatra került sor, vizsgálati jelentést is kell készítenie.

5. A gyártó az utolsó termék legyártását követően legalább 10 évig köteles a nemzeti hatóságok részére megőrizni:

- a 3.1. pont második francia bekezdésében említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett változtatásokat,

- a bejelentett szervezettől kapott, a 3.4 pont utolsó bekezdésében., a 4.3. és a 4.4. pontban említett határozatokat és jelentéseket.

6. A bejelentett szervezetek tájékoztatják a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő jóváhagyások kiadásáról és visszavonásáról.

E modul: Termékellenőrzés

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során az a gyártó, aki megfelel a 2. pontban foglalt kötelezettségeknek, biztosítja és kijelenti, hogy a kazánok és készülékek megegyeznek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típussal, és megfelelnek az irányelv követelményeinek. A gyártónak minden egyes terméken fel kell tüntetnie a CE-jelölést, és egy írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania. A CE-jelöléshez csatolni kell annak a bejelentett szervezetnek az azonosító jelét, amelyik a 4. pontban említett felügyeletért felelős.

2. A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a kazánok és készülékek végső ellenőrzésénél és vizsgálatánál a 3. pontnak megfelelően, amely a 4. pontban említett felügyelet tárgyát képezi.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó egy általa választott bejelentett szervezetnél kérelmezi az érintett készülékekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszerének értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a tervezett kazán-, illetve készülékkategóriára vonatkozó összes adatot,

- a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.

3.2. A minőségbiztosítási rendszer keretében minden egyes kazánt és készüléket megvizsgálnak, és elvégzik rajtuk az 5. cikkben említett szabvány(ok)ban szereplő vagy ezzel egyenértékű ellenőrző vizsgálatokat annak igazolására, hogy a termék megfelel a vonatkozó irányelv követelményeinek. A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiak pontos leírását:

- a vállalatirányítás minőségügyi célkitűzései és szervezeti felépítése, feladatai és hatásköre a tervezést és a termékminőséget illetően,

- a gyártás után végzendő vizsgálatok és ellenőrzések,

- azok az eszközök, melyekkel a minőségbiztosítási rendszer hatékonyan felügyelhető,

- a minőségügyi feljegyzések, mint pl. vizsgálati jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítására, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban foglalt követelményeknek. Olyan minőségbiztosítási rendszerek esetén, amelyek a megfelelő harmonizált szabványt alkalmazzák, feltételezik az ezen követelményeknek való megfelelést.

Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalatokkal kell rendelkeznie a szóban forgó terméktechnológia értékelésének terén. Az értékelési folyamat részét képezi a gyártó telephelyének meglátogatása.

A határozatot közölni kell a gyártóval. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit és az indokolt határozatot.

3.4 A gyártónak vállalnia kell, hogy a minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket a jóváhagyott formában teljesíti, és gondoskodik arról, hogy az állandóan megfelelő és hatékony módon működjék.

A gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet minden, a minőségbiztosítási rendszerben javasolt változásról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat, és dönt arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. bekezdésben szereplő követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

Határozatát közli a gyártóval. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit és az indokolt határozatot.

4. Felügyelet a bejelentett szervezet felelőssége mellett

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak biztosítania kell, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzési céllal belépjen a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a tárolás helyszíneire és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges adatot, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- a műszaki dokumentumokat,

- a minőségügyi feljegyzéseket, mint pl. vizsgálati jelentéseket és vizsgálati adatokat, a kalibrációs adatokat, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentéseket stb.

4.3. A bejelentett szervezetnek rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és erről vizsgálati jelentést kell készítenie a gyártó számára.

4.4. Ezen túlmenően a bejelentett szervezet előre be nem jelentett látogatásokat tehet a gyártónál. E látogatások során a bejelentett szervezet – szükség esetén – ellenőrző vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet annak igazolására, hogy a minőségbiztosítási rendszer megfelelően működik-e. A bejelentett szervezetnek erről a látogatásról jelentést kell adnia a gyártónak, és ha ellenőrző vizsgálatra került sor, vizsgálati jelentést is kell készítenie.

5. A gyártó az utolsó termék legyártását követően legalább 10 évig köteles a nemzeti hatóságok részére megőrizni:

- a 3.1. pont harmadik francia bekezdésében említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett változtatásokat,

- a bejelentett szervezettől kapott, a 3.4. pont 4. bekezdésében, 4.3. és 4.4. pontban említett határozatokat és jelentéseket.

6. A bejelentett szervezetek tájékoztatják a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő jóváhagyások kiadásáról és visszavonásáról.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A szervezet kijelölésénél a tagállamok által figyelembe veendő minimumkövetelmények

1. A bejelentett szervezet, annak igazgatója és a vizsgálatokért felelős személyzete nem lehet az általuk vizsgált a készülékek tervezője, gyártója, szállítója, illetve üzembe helyezője, amelyeknek a vizsgálatát végzi, és nem lehet e személyek bármelyikének meghatalmazott képviselője sem. Ezek a személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőjük útján e termékek tervezésében, gyártásában, értékesítésében, fenntartásában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó és a bejelentett szervezet között.

2. A bejelentett szervezetnek és vizsgálatot végző személyzetének az ellenőrzést a legnagyobb szakmai feddhetetlenséggel és műszaki hozzáértéssel kell végeznie, mentesnek kell lenniük mindenfajta olyan – különösen anyagi jellegű – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatja döntésüket, illetve a vizsgálat eredményét, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akik az ellenőrzés eredményében érdekeltek.

3. A bejelentett szervezetnek rendelkeznie kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeknek ahhoz, hogy megfelelően el tudja végezni az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív és műszaki feladatokat; ezenkívül rendelkeznie kell a különleges ellenőrző vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel is.

4. Az ellenőrzésért felelős személyeknek rendelkezniük kell a következőkkel:

- biztos műszaki és szakmai képzettség,

- az általuk végzett vizsgálatok követelményeinek megfelelő szintű ismerete és megfelelő gyakorlat azok elvégzésében,

- a vizsgálatok eredményeinek dokumentálására a tanúsítványok, feljegyzések és jelentések elkészítésének képessége.

5. Biztosítani kell a vizsgálatot végző személyzet pártatlanságát. Javadalmazásuk nem függhet az elvégzett vizsgálatok számától, illetve ezek eredményétől.

6. A bejelentett szervezetnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve ha az állam a nemzeti jogszabályoknak megfelelően átvállalja a felelősséget, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felelős az ellenőrzésekért.

7. A bejelentett szervezet személyzetét üzleti titoktartás köti (kivéve annak az államnak az illetékes közigazgatási hatóságaival szemben, amelyben tevékenységét végzi) minden olyan információt illetően, amelyet ezen az irányelven, illetve az azt hatályba léptető nemzeti jogszabályon alapuló feladatainak végrehajtása során szerez.

--------------------------------------------------