A Tanács irányelve

(1990. november 27.)

a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús előállítását és forgalomba hozatalát érintő közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákról

(91/495/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús szerepel a Szerződés II. mellékletében szereplő termékek listáján; mivel a nyúl- és a vadtenyésztés általában a mezőgazdasági ágazathoz tartozik; mivel e gazdálkodási tevékenység a mezőgazdasági népesség egy része számára jövedelemforrást képez;

mivel az ágazat ésszerű fejlesztésének biztosítása és a termelékenység fokozása érdekében közösségi szinten kell rögzíteni a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús előállítását és forgalomba hozatalát érintő közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákkal kapcsolatos szabályokat;

mivel a belső piac megvalósítása céljából a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús Közösségen belüli kereskedelmének előmozdítása érdekében fel kell számolni a tagállamok között az állat-egészségügyi és közegészségügyi feltételek tekintetében fennálló egyenlőtlenségeket;

mivel a nyúlhússal és a tenyésztettvad-hússal háziállatokra és emberre nézve is fertőző betegségek terjedhetnek; mivel meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyek segítségével e veszélyek ellenőrizhetővé válnak;

mivel az élelmiszer okozta fertőzések és mérgezések elkerülése érdekében a szóban forgó húst megfelelő higiéniai körülmények között kell kezelni;

mivel a legutóbb a 89/162/EGK irányelvvel [4] módosított, az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv [5] megállapítja az állatbetegségek bejelentésének feltételeit a Közösségben; mivel időszerű a tenyésztett vadállományt érintő bizonyos ragályos betegségek vonatkozásában ugyanolyan információkkal rendelkezni, mint a háziállatok tekintetében;

mivel a legutóbb a 89/662/EGK irányelvvel [6] módosított, a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelv [7], valamint a legutóbb a 90/539/EGK irányelvvel [8] módosított, a friss baromfihús kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1971. február 15-i 71/118/EGK tanácsi irányelv [9] rögzíti a friss hússal, illetve a friss baromfihússal szemben támasztott egészségügyi követelményeket; mivel a vadhús előállítása céljából tenyésztett vadak hasonlítanak a tenyésztett emlősökhöz és szárnyasokhoz; mivel időszerű ezért a friss hús és a baromfihús kereskedelmében már eddig is alkalmazott egészségügyi szabályok hatályának, bizonyos sajátosságok figyelembevételével történő kiterjesztése a tenyésztettvad-húsra;

mivel a helyi kereskedelemre szolgáló kis mennyiségű nyúlhús és tenyésztettvad-hús esetében indokolt kivételt tenni;

mivel a rendeltetési hely szerinti tagállam által végrehajtott vizsgálatok megszervezésével és nyomon követésével, valamint a szükséges biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvben [10] megállapított általános szabályokra kell hivatkozni;

mivel meg kell bízni a Bizottságot ezen irányelv végrehajtási utasításainak meghozatalával; mivel ennek érdekében meg kell teremteni azon eljárásokat, amelyek a tagállamok és a Bizottság szoros és hatékony együttműködését szolgálják az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Ezen irányelv megállapítja a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús előállítását és forgalomba hozatalát érintő közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákkal kapcsolatos követelményeket.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a 64/433/EGK irányelv 2. cikkében és a 71/118/EGK irányelv 2. cikkében megadott meghatározásokat kell alkalmazni.

Az alábbi meghatározásokat is alkalmazni kell:

1. "nyúlhús": a házinyúl minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas;

2. "tenyésztettvad-hús": a fogságban tenyésztett, tartott és levágott szárazföldi emlős vadállatok és vadon élő szárnyasok – beleértve a 90/539/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett fajokat – minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas;

3. "tenyésztett vad": azon szárazföldi emlősök, illetve szárnyasok, amelyek nem tekinthetők háziállatnak és nem szerepelnek a 64/433/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében, illetve a 71/118/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében, de amelyeket háziállatként tenyésztenek. Azon vadon élő emlősök azonban, amelyek elzárt területen a vadak életéhez hasonló szabad életet élnek, nem tekinthetők tenyésztett vadnak;

4. "előállító ország": az a tagállam, amelynek területén a húst előállító gazdaság található.

II. FEJEZET

A nyúlhús előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok

3. cikk

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyúlhús:

a) előállítása a 71/118/EGK irányelv általános feltételeit teljesítő és az e fejezetben foglaltak tekintetében a 14. cikkel összhangban engedélyezett létesítményben történik;

b) olyan gazdaságban, vagy területen tenyésztett állatból származik, ahol állat-egészségügyi vizsgálat következményeként semmiféle tilalmat nem vezettek be;

c) olyan állatból származik, amelyik a 71/118/EGK irányelv 4. cikkével összhangban átesett a hatósági állatorvos, vagy segédszemélyzete által végzett olyan ante mortem vizsgálaton, amely megfelelt az ezen irányelv I. mellékletének I. fejezetében foglaltaknak, és amely állatot a vizsgálat eredményeképpen vágásra alkalmasnak találtak;

d) kezelése a 71/118/EGK irányelv I. mellékletének V. fejezetében előírt feltételekhez – a 28a és a 28b pontban szereplő feltételek kivételével – hasonló, kielégítő higiéniai feltételek között történik;

e) átesett az ezen irányelv I. melléklete II. fejezetével összhangban a hatósági állatorvos – vagy a 71/118/EGK irányelv 4. cikkében foglaltak alapján a segédszemélyzet – által végzett post mortem vizsgálaton, és rajta a röviddel a vágás előtt bekövetkezett traumás sérüléseken, illetve helyi rendellenességeken vagy elváltozásokon kívül egyéb elváltozás nem látható, feltéve hogy megállapításra kerül – szükség esetén akár megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal is –, hogy ezek miatt az állati test vagy belsőség nem válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná, vagy az emberi egészségre nézve ártalmassá;

f) ezen irányelv I. melléklete III. fejezetével összhangban rendelkezik állat-egészségügyi jelöléssel.

Adott esetben olyan döntést is lehet hozni, amely a 20. cikkben előírt eljárásnak megfelelően módosítja vagy kiegészíti a fent említett fejezet rendelkezéseit, mindenekelőtt a termékkiszerelés különböző formáira való tekintettel, amennyiben azok megfelelnek a higiéniával kapcsolatos szabályoknak; az említett eljárás különösen – és az említett fejezettől eltérve – első ízben 1992. január 1. előtt azon feltételeket határozza meg, amelyek mellett engedélyezhető a vágott testeknek, azok részeinek vagy a belsőségnek az említett fejezet 11.3 szakasza a) pontjának megfelelő jelöléssel nem rendelkező nagy kiszerelésben történő értékesítése;

g) tárolása a post mortem vizsgálat után az ezen irányelv I. melléklete IV. fejezetével összhangban, kielégítő higiéniai körülmények között történik, a 14. cikknek megfelelően engedélyezett létesítményekben, vagy a közösségi szabályoknak megfelelően engedélyezett raktárakban;

h) szállítása ezen irányelv I. melléklete V. fejezetével összhangban, kielégítő higiéniai körülmények között történik;

i) előállítása a hasított test részei vagy a csontozott hús esetében is a 71/118/EGK irányelv 3. cikkében előírt feltételekhez hasonló feltételek mellett történik az ezen irányelv 14. cikkével összhangban kifejezetten e célra engedélyezett létesítményekben.

(2) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a másik tagállam területére feladott friss nyúlhúst egészségügyi bizonyítvány kíséretében szállítják a rendeltetési országba.

Az egészségügyi bizonyítvány eredeti példányát, amelynek végig kell kísérnie a nyúlhúst az áru címzettjéhez történő szállítása során, hatósági állatorvosnak kell kiállítania a berakodáskor. Formai és tartalmi szempontból az egészségügyi bizonyítványnak a II. mellékletben szereplő mintapéldánynak kell megfelelnie, és legalább a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani, továbbá tartalmaznia kell az említett mellékletben szereplő mintában előírt valamennyi adatot.

4. cikk

(1) A 3. cikkben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy:

a) kistermelő közvetlenül szállítson nyúlhúst magánszemély saját fogyasztására;

b) kis létszámú nyulat tartó gazdálkodó kis mennyiségben szállítson friss nyúlhúst:

- akár a gazdaságához legközelebb eső helyi piacokon közvetlenül a végső fogyasztó részére,

- akár kiskereskedő részére, hogy az közvetlenül a végső fogyasztónak adja tovább azt, feltéve hogy az ilyen kiskereskedő ugyanazon, illetve az azzal szomszédos településen folytatja tevékenységét, mint a termelő.

Az említett lehetséges eltérés nem terjed ki a vándorkereskedelemben történő értékesítésre, a postai rendelésre történő értékesítésre és a kiskereskedő vonatkozásában a piaci értékesítésre.

(2) A tagállamok megteszik az (1) bekezdésben előírt műveletek egészségügyi ellenőrzésének biztosításához és az ilyen hús származási helyének visszakeresését lehetővé tevő szabályok elfogadásához szükséges intézkedéseket.

(3) A Bizottság a 20. cikkben megállapított eljárás alapján elfogadhatja az e cikkben foglaltak végrehajtásának részletes szabályait és különösen rögzítheti – a tagállamok kérésére – az (1) bekezdés alapján szállítható mennyiségek felső határát.

III. FEJEZET

A tenyésztettvad-hús előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok

5. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tenyésztettvad-hús Közösségen belüli kereskedelme:

a) a tenyésztett, vadon élő szárnyasok esetében a friss baromfihús Közösségen belüli kereskedelmének és harmadik országokból történő behozatalának állat-egészségügyi feltételeiről szóló, 1990. június 26-i 91/494/EGK tanácsi irányelv [11] követelményeinek felel meg;

b) a többi tenyésztett vadfaj esetében a legutóbb a 89/662/EGK irányelvvel módosított, a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1972. december 12-i 72/461/EGK tanácsi irányelv [12] követelményeinek felel meg.

6. cikk

(1) A hasított körmű, vadon élő szárazföldi emlősökből származó tenyésztettvad-hús megfelel a 64/433/EGK irányelv 3. cikkében és 5. cikkének b)–k) pontjaiban említett vonatkozó feltételeknek, amennyiben a származási állomány rendszeres állat-egészségügyi vizsgálaton esik át és a 11. cikknek megfelelően végzett felmérést követően, vagy az állat-egészségügyi vizsgálat eredményeképpen semmiféle korlátozás hatálya alá nem tartozik. E vizsgálat részletes szabályainak rögzítésére a 20. cikkben megállapított eljárással összhangban kerül sor.

A kérdéses állatok kezelése a szarvasmarhafélékétől, a sertésekétől, a juhokétól és a kecskékétől eltérő időpontban történik.

Az egészségügyi bizonyítvány, mely az ilyen húst kötelezően kíséri, az ezen irányelv IV. mellékletében található mintának felel meg.

A tenyésztett vaddisznó, illetve a trichina-fertőzésre fogékony egyéb vadfajok húsát a legutóbb a 89/321/EGK irányelvvel [13] módosított, a házisertésből származó friss hús harmadik országból történő behozatalát követő trichina- (Trichinella spiralis) vizsgálatról szóló, 1976. december 21-i 77/96/EGK tanácsi irányelvnek [14] megfelelő emésztéses módszerrel végzett vizsgálatnak vetik alá.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, a hatósági szolgálat engedélyt adhat a tenyésztett vadnak a származási helyen történő levágására, amennyiben nem szállítható a szállításban résztvevők veszélyeztetésének elkerülése, vagy az állat kímélete érdekében. Ez az engedély akkor adható meg, ha:

- az állomány rendszeres állat-egészségügyi vizsgálaton esik át és a 12. cikknek megfelelően végzett felmérést követően, vagy az állat-egészségügyi vizsgálat eredményeképpen semmiféle korlátozás alá nem helyezték,

- az állatok tulajdonosa ilyen kérést nyújtott be,

- a hatósági szolgálatot előre értesítik az állatok vágásának időpontjáról,

- a gazdaság rendelkezik egy olyan központtal, ahol a vad megtekinthető és a vágásra szánt csoport ante mortem vizsgálata lebonyolítható,

- a gazdaság rendelkezik az állatok vágására, leszúrására és kivéreztetésére alkalmas épülettel,

- a leszúrással és kivéreztetéssel végzett vágás előtt elkábítják az állatokat, amit a 74/577/EGK irányelvben [15] rögzített feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Az állat-egészségügyi szolgálat csak különleges esetekben engedélyezheti az állatok lelövését,

- a levágott és kivéreztetett állatokat a vágást követően a lehető legrövidebb időn belül felfüggesztik és kielégítő higiéniai feltételek között egy, a 66/433/EGK irányelvvel összhangban engedélyezett vágóhídra szállítják. Amennyiben a tartás helyén levágott vad egy órán belül nem szállítható a 64/433/EGK irányelv 8. cikkének megfelelően engedélyezett vágóhídra, azt olyan konténerben vagy szállítóeszközben kell szállítani, amelynek belső hőmérséklete 0 °C és 4 °C között tartható. Az állatot a kábítást követően legfeljebb három órán belül ki kell zsigerelni,

- a levágott állatokat egy olyan bizonyítvány kíséretében szállítják a vágóhídra, amelyet az állat-egészségügyi szolgálat állít ki, igazolva az ante mortem vizsgálat kedvező eredményét, a megfelelően végzett kivéreztetést és a vágás időpontját. Ennek a bizonyítványnak meg kell felelnie a III. mellékletben található mintának.

(3) A hazai piaci ellátás céljára fenntartott húsra vonatkozó egészségügyi szabályok elfogadásáig, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a tenyésztett nagyvad vágása, valamint az (1) bekezdésben említett hús darabolása és tárolása történhet a nemzeti hatóságok által a hazai piacra engedélyezett létesítményekben, amennyiben az ilyen hús Közösségen belüli kereskedelmi forgalomba nem kerül.

7. cikk

(1) A rendeltetési országok a Szerződés általános rendelkezéseinek kellő figyelembevételével egy vagy több küldő országot általános, vagy adott esetekre vonatkozó engedélyben részesíthetnek, melynek alapján a 64/433/EGK irányelv 5. cikkének b) és i)–k) pontjában említett friss hús az ország területére beengedhető.

Az ilyen friss hús kizárólag a 64/433/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban küldhető.

(2) Amennyiben egy rendeltetési ország az (1) bekezdéssel összhangban általános engedélyt nyújt, erről haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) A küldő országok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az egészségügyi bizonyítványok – melyek mintáját a IV. melléklet tartalmazza – említést tegyenek arról, ha az (1) bekezdésben meghatározott lehetőségek valamelyikét alkalmazzák.

8. cikk

A tenyésztett szárnyasvadak húsa a 71/118/EGK irányelv 3. cikkében említett feltételeknek megfelel.

A Közösségen belüli kereskedelmi forgalmazásra szánt tenyésztett szárnyasvadak húsát a 71/118/EGK irányelv 8. cikkében előírt egészségügyi bizonyítvány kíséri, amely az ezen irányelv IV. mellékletben megadott mintának felel meg.

Amennyiben azonban a 71/118/EGK irányelv I. melléklete V. fejezetének 23. pontjában foglaltak ellenére fürj és galamb esetében a kizsigerelés alkalmazott technikája nem teszi lehetővé minden egyes madár zsigereinek átfogó egészségügyi vizsgálatát, a vizsgálat végrehajtható minden 500 madárból álló tétel legalább 5 %-át képviselő mintán, illetve 500 madár felett ennek megfelelő arányban, amennyiben az egyes tételek jellegük, tömegük és származási helyük tekintetében homogének.

Amennyiben a kapott eredmények nem egyértelműen kielégítőek, úgy a zsigereknek az ilyen mintavételen alapuló vizsgálata nyomán a levágott madarak fogyasztásra való alkalmasságával kapcsolatban adott vélemény az egész tételre vonatkozik.

9. cikk

A 8. cikk első albekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok a területükön előállított és forgalomba hozott tenyésztett vadszárnyasok húsa vonatkozásában – a Szerződés általános rendelkezéseinek kellő figyelembevételével – a 71/118/EGK irányelv I. mellékletének V. fejezetében, a vágás és a kizsigerelés tekintetében rögzített rendelkezésekhez képest eltérésben részesíthetik a területükön található azon vágóhidakat vagy daraboló létesítményeket, amelyek ezen irányelv kihirdetését megelőzően már folytatták e tevékenységet, és amelyek a részben kizsigerelt, vagy ki nem zsigerelt tenyésztett vadszárnyasok előállítása vonatkozásában ezt kifejezetten kérik.

Ezen eltérés gyakorlása esetén tilos a 71/118/EGK irányelv I. mellékletének X. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölés használata.

10. cikk

A 8. cikk nem vonatkozik azon tenyésztett vadszárnyasok húsára, amelyet egyedi esetekben annak termelője közvetlenül a végső fogyasztónak ad el saját fogyasztás céljára, de nem vándorkereskedelemben történő értékesítés, postai rendelésre történő értékesítés, vagy piaci értékesítés keretében.

A Bizottság a 20. cikkben megállapított eljárás alapján elfogadhatja az e cikkben foglaltak végrehajtásának részletes szabályait és különösen rögzítheti – a tagállamok kérésére – az (1) bekezdés alapján szállítható mennyiségek felső határát.

IV. FEJEZET

Közös rendelkezések

11. cikk

(1) A tagállamok gondoskodnak a területükön található gazdaságokban a nyulak és tenyésztett vadak egészségi állapotának rendszeres időközönként végzett felméréséről.

(2) E célból egy központi szolgálatra vagy szervre bízzák az ezen irányelvnek megfelelően végrehajtott egészségügyi vizsgálatok eredményeinek összegyűjtésével és felhasználásával járó feladatokat, amennyiben emberre vagy állatra fertőző betegséget állapítanak meg, illetve a szermaradványoknak a megengedett határértékeket meghaladó mértékű jelenlétét mutatják ki.

(3) Amennyiben betegség előfordulását, vagy a (2) bekezdésben említett feltétel meglétét állapítják meg, úgy a felmérésnek az adott esetre vonatkozó eredményeit a lehető legrövidebb időn belül jelentik az állatok származási állományának felügyeletét ellátó hatósági szolgálatnak.

(4) A hatósági szolgálat a járványügyi helyzettől függően speciális vizsgálatokat végez a tenyésztett vadállományon a 82/894/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében említett betegségek jelenlétének megállapítása céljából.

A tagállamok az ilyen betegségek előfordulását az említett irányelvvel összhangban jelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

12. cikk

(1) A tagállamok kiegészítik azon terveket, amelyek a szermaradványok jelenléte tekintetében az állatok és a friss hús vizsgálatáról szóló, 1986. szeptember 16-i 86/469/EGK tanácsi irányelv [16] 4. cikkében említett szermaradványok vizsgálatára vonatkoznak annak érdekében, hogy a nyulakat és a tenyésztett vadakat a fenti irányelvben előírt vizsgálatoknak alávessék, továbbá a vadállomány megfigyelésével megállapítsák szennyezőanyagok jelenlétét a környezetben.

(2) A tagállamok a 11. cikk (4) bekezdésében említett megfigyelés eredményeinek figyelembevételével korlátozzák a megfigyelés alá vont gazdaságokból, illetve területekről származó vadhús felhasználását.

(3) A Bizottság a 20. cikkben leírt eljárással összhangban részletes szabályokat fogad el az e cikkben foglaltak végrehajtására.

13. cikk

A nyúlhús, illetve a tenyésztettvad-hús nem használható fel emberi fogyasztásra, ha:

a) megállapítják, hogy az I. melléklet 9. a) pontjában felsorolt hibák valamelyikével rendelkezik;

b) olyan állat húsáról van szó, amely az állatnak adott anyagok miatt az emberi egészségre nézve valószínűleg veszélyessé, vagy ártalmassá válhat, és amelyről az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság véleményének kikérését követően a 20. cikkben megállapított eljárás keretében ilyen értelmű döntés született. A Szerződés általános rendelkezéseinek megfelelően az engedélyezett anyagokra vonatkozó nemzeti jogszabályok mindaddig hatályban maradnak, amíg e döntés meg nem születik;

c) az ionizálásra vonatkozó esetleges közösségi előírások sérelme nélkül, a húst ionizáló vagy ultraibolya sugárzással, húspuhító vagy más olyan anyaggal kezelték, amely befolyásolhatja annak érzékszervi tulajdonságait, illetve ha az állat-egészségügyi jelölésre használt színezékektől eltérő színezéket alkalmaztak.

14. cikk

(1) Valamennyi tagállam jegyzéket állít össze az általa engedélyezett és állat-egészségügyi engedélyezési számmal rendelkező létesítményekről. A tagállamok olyan létesítmények számára engedélyezhetik a nyúl és a tenyésztett vad levágását és darabolását, amelyek rendelkeznek a 71/118/EGK és a 64/433/EGK irányelvben foglaltak szerinti engedéllyel, amennyiben az ilyen létesítmények nyúlhús és/vagy tenyésztettvad-hús feldolgozására fel vannak szerelve, továbbá amennyiben olyan módon hajtják végre e műveleteket, ami biztosítja a higiéniai szabályok betartását. A tagállamok megküldik ezt a listát a többi tagállam és a Bizottság részére.

(2) A tagállamok nem engedélyezik olyan létesítmény működését, melynek esetében nem győződtek meg arról, hogy az megfelel az ezen irányelvben foglaltaknak. A tagállamok visszavonják az engedélyt, amennyiben a megadásának feltételei már nem teljesülnek.

(3) Ha a 16. cikknek megfelelő ellenőrzésre került sor, az érintett tagállam figyelembe veszi az ellenőrzésből eredő következtetéseket. Az engedély visszavonásáról a többi tagállamot és a Bizottságot értesítik.

(4) Az engedélyezett létesítmények tevékenységének vizsgálata és felügyelete a hatósági állatorvos felelősségére történik, akinek munkáját – a 71/118/EGK irányelv alapján a segédszemélyzetre háruló feladatok sérelme nélkül – kifejezetten e célnak megfelelően kiképzett személyzet segítheti a tisztán fizikai jellegű feladatok végrehajtásában. A hatósági állatorvos részére mindenkor akadálytalan belépést kell biztosítani a létesítmények teljes területére annak megállapítása végett, hogy betartják-e az ezen irányelvben foglaltakat.

Az ilyen segédletet szabályozó részletes szabályok a 20. cikkben leírt eljárással összhangban kerülnek meghatározásra.

15. cikk

A Bizottság állat-egészségügyi szakértői a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve helyszíni ellenőrzéseket tarthatnak, amennyiben az ezen irányelv egységes alkalmazásaszempontjából szükséges; a szakértők vizsgálhatják, hogy az engedélyezett létesítmények ténylegesen eleget tesznek-e az ezen irányelvben foglaltaknak. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az elvégzett ellenőrzések eredményéről.

A Bizottság állat-egészségügyi szakértői az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket tarthatnak, amennyiben az az ezen irányelvben foglaltak egységes alkalmazásához szükséges.

Az e cikkben foglaltak végrehajtásának általános rendelkezéseit a 20. cikkben megállapított eljárással összhangban határozzák meg.

16. cikk

(1) A belső piac megvalósítása céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló 89/662/EGK tanácsi irányelvben megállapított szabályok különösen a rendeltetési ország által végzett ellenőrzések megszervezésére és az azt követő intézkedésekre, továbbá a vadhúsnak a Közösség területén történő előállítását és forgalmazását érintő egészségügyi problémákkal kapcsolatban alkalmazandó védintézkedésekre vonatkoznak.

(2) A 89/662/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) az A. melléklet vége az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"– A Tanács 1990. november 27-i 91/495/EGK irányelve a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús előállítását és forgalomba hozatalát érintő közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákról. (HL L 268., 1991.9.24., 41. o.) (A harmadik országból importált nyúlhús és tenyésztettvad-hús kivételével)"

b) a B. mellékletben a "nyúl- és vadhús" francia bekezdés helyébe "vadhús" lép.

17. cikk

A nyúl- és vadhús harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó közösségi rendelkezések hatályba lépéséig a tagállamok olyan importrendelkezéseket alkalmaznak, amelyek legalább egyenértékűek ezen irányelv rendelkezéseivel.

A tagállamok azonban e rendelkezések bevezetéséig is gondoskodnak arról, hogy a harmadik országokból történő behozatalára továbbra is a 89/662/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdésében rögzített szabályok vonatkozzanak, valamint arról, hogy:

i. a friss nyúlhús és a friss tenyésztettvad-hús semmilyen körülmények között ne legyen megjelölve a 71/118/EGK irányelv I. mellékletének X. fejezetében említett közegészségügyi jelöléssel, valamint – darabolt és kicsontozott hús esetén – azt a fenti irányelv 3. cikke (1) bekezdésének B. pontjával összhangban kezeljék;

ii. a trichinára fogékony fajok húsát a 77/96/EGK irányelv szerinti emésztéses módszerrel vizsgálják.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

18. cikk

Ezen irányelv nem érinti a vadon élő állatok védelme céljából elfogadott közösségi jogszabályokat.

19. cikk

Ezen irányelv mellékleteit a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel módosítja, különös tekintettel arra, hogy azok igazodjanak a technológiai fejlődéshez.

20. cikk

(1) Amennyiben az e cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni, akkor az ügyeket az elnök, saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére, haladéktalanul a 68/361/EGK határozattal [17] felállított Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban "bizottság") elé terjeszti.

(2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(3) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

(4) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé.

A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a Tanács megkeresésének időpontjától számított három hónapon belül a Tanács nem dönt, akkor a Bizottság elfogadja, és azonnal alkalmazza a javasolt intézkedéseket, kivéve ha a Tanács egyszerű szavazattöbbséggel elutasította azokat.

21. cikk

A vadhús előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó közösségi egészségügyi és állat-egészségügyi szabályok – amelyeket legkésőbb 1991. március 31-ig kell elfogadni – bevezetéséig a fogyasztásra alkalmas vadhús a 89/662/EGK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdésében, valamint 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályok hatálya alá tartozik.

22. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésőbb 1993. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezen intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1990. november 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

V. Saccomandi

[1] HL C 327., 1989.12.30., 40. o.

[2] HL C 260., 1990.10.15., 154. o.

[3] HL C 124., 1990.5.21., 7. o.

[4] HL L 61., 1989.3.4., 48. o.

[5] HL L 378., 1982.12.31., 58. o.

[6] HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

[7] HL L 121., 1964.7.29., 2012/64. o.

[8] HL L 303., 1990.10.31., 6. o.

[9] HL L 55., 1971.3.8., 23. o.

[10] HL L 224., 1990.9.18., 29. o.

[11] HL L 268., 1991.9.24., 35. o.

[12] HL L 302., 1972.12.31., 24. o.

[13] HL L 133., 1989.5.17., 33. o.

[14] HL L 26., 1977.1.31., 67. o.

[15] HL L 316., 1974.11.26., 10. o.

[16] HL L 275., 1986.9.26., 36. o.

[17] HL L 255., 1968.10.18., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. FEJEZET

A nyulak ante mortem vizsgálata

1. Az állatokon ante mortem vizsgálatot kell végezni. Az általános szabály az, hogy az ilyen ante mortem vizsgálatot a gazdaságban kell elvégezni berakodás előtt.

a) Amennyiben az ante mortem vizsgálatot végrehajtották a származási gazdaságban, elegendő, ha a vágóhídi vizsgálat a szállítás során bekövetkezett sérülések megállapítására korlátozódik, amennyiben a nyulakat legfeljebb 24 órával korábban vizsgálták meg a származási gazdaságban, és azokat egészségesnek találták. Ezenfelül a nyulak azonosságát igazolni kell a vágóhídra érkezéskor.

Ha a származási gazdaságban és a vágóhídon nem ugyanaz a hatósági állatorvos végzi az ante mortem vizsgálatot, akkor az állatokat a III. mellékletben részletezett adatokat tartalmazó egészségügyi bizonyítványnak kell kísérni.

b) Ha a származási gazdaságban ante mortem vizsgálatra nem kerül sor, akkor a vágónyulaknak a vágóhídra való megérkezéstől számított 24 órán belül ante mortem vizsgálaton kell átesniük. A vizsgálatot közvetlenül a vágás előtt ismételten végre kell hajtani, ha az ante mortem vizsgálat óta 24 óránál hosszabb idő telt el.

A vágóhíd üzemeltetője, vagy annak képviselője köteles elősegíteni az ante mortem vizsgálattal kapcsolatos teendők végzését, különösen az állatok szükségesnek ítélt mozgatása tekintetében.

A vágásra szállított minden egyes példányt vagy tételt azonosítani kell, hogy az illetékes hatóság megállapíthassa az eredetét.

2. Az ante mortem vizsgálatot hatósági állatorvosnak kell végeznie a szakma szabályai szerint, megfelelő megvilágítás mellett.

3. A vizsgálatnak meg kell határoznia, hogy:

a) az állatok szenvednek-e emberre vagy állatra átvihető betegségben, mutatnak-e olyan tüneteket, vagy általános állapotuk olyan-e, amely ilyen betegség esetleges előfordulására utal;

b) mutatnak-e betegségre utaló olyan tüneteket, vagy az általános állapotukat befolyásoló olyan rendellenességeket, amelyek a húst emberi fogyasztásra alkalmatlanná tehetik.

4. Nem vághatók le az állatok emberi fogyasztás céljára, ha megállapítást nyer, hogy a 3. pontban említett feltételeknek megfelelő betegségben szenvednek.

5. A 4. pontban említett állatokat elkülönítve, vagy az összes többi nyúl levágása után kell leölni és húsukat higiénikusan kell kezelni.

II. FEJEZET

A nyulak post mortem vizsgálata

6. A levágott nyulakat közvetlenül a vágás után meg kell vizsgálni.

7. A post mortem vizsgálatot megfelelő megvilágítás mellett kell végezni.

8. A post mortem vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie:

a) a levágott állat megtekintése;

b) a tüdő, a máj, a lép, a vesék és az állati test olyan részeinek áttapintása, illetve szükség esetén bemetszése, amelyek valamilyen változást mutatnak;

c) az állomány, a szín, a szag és adott esetben az íz rendellenességeinek vizsgálata;

d) szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok.

9. a) A nyulakat emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlannak minősítik, amennyiben a post mortem vizsgálat a következőket tárja fel:

- emberre vagy állatra nézve fertőző betegségek,

- rosszindulatú vagy áttételes daganatok; áttételes tályogok,

- kiterjedt parazitás fertőzés a bőr alatti vagy az izomszövetekben,

- tiltott anyagok maradványai, vagy a megengedett közösségi határértékeket meghaladó mennyiségű szermaradvány, többek között gyógyászati hatású szerek jelenléte,

- mérgezés,

- kiterjedt sérülések vagy kiterjedt véres, illetve vérsavó beivódás,

- szín-, szag- vagy ízrendellenességek,

- állomány-rendellenességek, elsősorban ödéma vagy súlyos senyvesség.

b) A vágott állatok azon részei, amelyeken a hús egyéb részeinek egészségét nem befolyásoló, helyi sérülések vagy szennyeződések láthatóak, emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősülnek.

c) A hatósági állatorvos jegyzőkönyvben rögzíti az ante mortem és a post mortem vizsgálat eredményeit, és amennyiben a 3. pontban említett betegségek vagy maradékanyagok jelenlétét állapítja meg, úgy arról értesíti az állatok származási állományának felügyeletét ellátó hatósági szolgálat szerveit, valamint az említett állományért felelős személyt.

III. FEJEZET

Közegészségügyi jelölés

10. A közegészségügyi jelölést a hatósági állatorvos felelőssége alatt kell elvégezni, aki e célból a következőket tartja fenn és kezeli:

a) a hús közegészségügyi jelöléséhez szükséges eszközök, amelyeket csak a megjelölés tényleges időpontjában és csak az ahhoz szükséges időre ad át a segédszemélyzetnek;

b) címkék és csomagolóanyagok, amelyeken a 11. pontban hivatkozott jelölések, vagy bélyegzők egyike már fel van tüntetve. Ezeket a címkéket, csomagolóanyagokat és bélyegzőket a hatósági állatorvos a szükséges számban adja át a segédszemélyzetnek, akkor, amikor azok használatára sor kerül.

11. 1. Az közegészségügyi jelölés a következőkből áll:

a) - a felső részen a küldő ország nevének kezdőbetűje/kezdőbetűi: B, D, DK, EL, ESP, F, IRL, I, L, NL, P, UK,

- a középső részen a vágóhíd, vagy adott esetben a daraboló üzemek állat-egészségügyi engedélyszáma,

- az alsó részen a következő betűjelzések egyike: CEE, EEG, EWG, EOEF, EEC vagy EOK,

a betűknek és számoknak 0,2 cm méretűnek kell lenniük; vagy

b) egy ovális alakú jelölés, amely az a) pontban felsorolt információkat tartalmazza; a betűknek 0,8 cm, a számoknak 1,1 cm magasságúnak kell lenniük.

2. A jelöléshez felhasznált anyag meg kell, hogy feleljen valamennyi higiéniai követelménynek és az 1. pontban említett információknak tökéletesen olvasható formában kell megjelenniük rajta.

3. a) Az 1. a. pontban említett közegészségügyi jelölést a következők szerint kell elhelyezni:

- a csomagolatlan vágott testeken az 1. a. pontban felsorolt adatokat tartalmazó pecsét,

- a csomagolt vágott testeket burkoló védőcsomagoláson vagy egyéb csomagoláson, illetve alatta, látható módon,

- a vágott állati test részeit vagy belsőségeit tartalmazó kis kiszerelésű termékek védőcsomagolásán vagy egyéb csomagoláson, illetve alatta, látható módon.

b) Az 1. b pontban említett közegészségügyi jelölést a nagy kiszerelésű termékeken fel kell tüntetni.

4. Ha a közegészségügyi jelölés a 3. pontban foglaltakkal összhangban kerül rá a védőcsomagolásra, illetve a csomagolásra, akkor:

- azt úgy kell ott elhelyezni, hogy a védőcsomagolás, illetve a csomagolás felbontásakor a jelölés megsemmisüljön, vagy

- a védőcsomagolást, illetve a csomagolást úgy kell lezárni, hogy az a felnyitást követően ne legyen újra felhasználható.

IV. FEJEZET

Tárolás

12. A nyúlhúst a post mortem vizsgálatot követően le kell hűteni, vagy le kell fagyasztani, és olyan hőmérsékleten kell tartani, ami semmikor sem emelkedhet – 4 oC, mélyhűtésnél pedig – 12 oC fölé.

V. FEJEZET

Szállítás

13. Figyelemmel a szállítás időtartamára és körülményeire, valamint az igénybe vett szállítóeszközre, a nyúlhúst olyan állapotban kell feladni, hogy a szállítás során védve legyen minden szennyező és minőségét rontó hatástól. Különösen arról kell gondoskodni, hogy a szállításhoz használt járművek rendelkezzenek a 12. pontban rögzített hőmérsékleti értékek fenntartására alkalmas berendezésekkel.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

MINTA

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

MINTA

EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

MINTA

EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------