A Tanács 1553/89/EGK, Euratom rendelete

(1989. május 29.)

a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 1988. június 24-i 88/376/EGK, Euratom tanácsi határozatra [1], és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [2],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [3],

tekintettel a Számvevőszék véleményére [4],

mivel, legutóbb a 3735/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelettel [5] módosított, a tagállamok pénzügyi hozzájárulásainak a Közösségek saját forrásaival történő felváltásáról szóló 1970. április 21-i határozatának a hozzáadottérték-adóból származó saját források tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 1977. december 19-i 2892/77/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet [6] 14. cikke alapján egy, 1988. december 31. napjával végződő átmeneti időszakot kell alkalmazni;

mivel 1989. január 1-jétől alkalmazni kell a hozzáadottérték-adóból származó sajátforrás (a továbbiakban: "HÉA-sajátforrás") beszedéséről szóló végleges egységes megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az e megállapodásokat hatályba léptető részletes szabályokat;

mivel a HÉA-sajátforrás alapjának meghatározására egyedüli és végleges módszerként a bevételeken alapuló módszert kell választani, mivel e módszer megbízható, és a legtöbb tagállam eddig is alkalmazta;

mivel a 2892/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet rendelkezései továbbra is hatályban maradhatnak, hacsak nem válnak feleslegessé, vagy nincs szükség azok módosítására az elért tapasztalatok tükrében;

mivel a kimutatások helyesbítésére vonatkozó eljárások végrehajtásában szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy pontosítani kell azok alkalmazási körét, leszögezve, hogy ez általában valamennyi helyesbítésre vonatkozik;

mivel a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot azon eljárásokról, amelyeket az adóköteles személyek nyilvántartásba vételére, valamint a HÉA meghatározására és beszedésére alkalmaznak, továbbá tájékoztatniuk kell HÉA-ellenőrzési rendszereik módozatairól és körülményeiről; mivel a Bizottságnak az érintett tagállamokkal együtt mérlegelnie kell, hogy a hatékonyság javítása érdekében tervezi-e ezen eljárások továbbfejlesztését; mivel a Bizottságnak háromévenként jelentést kell készítenie a tagállamokban alkalmazott eljárásokról és azok tervezett továbbfejlesztéséről;

figyelembe véve a Számvevőszéknek az EGK-Szerződés 206c. cikke és az EAK-Szerződés 180a. cikke szerinti hatáskörét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

Általános rendelkezések

1. cikk

A HÉA-sajátforrásokat úgy számítják ki, hogy a 88/376/EGK, Euratom határozattal összhangban megállapított egységes mértéket az e rendelettel összhangban meghatározott alapra vetítik ki.

II. CÍM

Hatály

2. cikk

(1) A HÉA-sajátforrás alapjának meghatározása, a legutóbb a 84/386/EGK határozattal [7] módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv [8] 2. cikkében említett adóköteles tevékenységek alapján történik, kivéve az irányelv 13. és 16. cikkében foglalt tevékenységeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a HÉA-sajátforrás meghatározása a következők figyelembevételével történik:

- azon tevékenységek, amelyek a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően az előzetesen felszámított adók visszatérítésére vonatkozóan mentességet élveznek,

- azon tevékenységek, amelyeket a tagállamok a 77/388/EGK irányelv 28. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően továbbra is megadóztathatnak,

- azon tevékenységek, amelyeket a tagállamok továbbra is mentesíthetik a 77/388/EGK irányelv 28. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően,

- azon tevékenységek, amelyeket a tagállamok a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján az adóalanyoknak biztosított választási jog alapján adóztatnak.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a HÉA-sajátforrás meghatározásakor a tagállamoknak lehetőségük van figyelmen kívül hagyni azon adóalanyok tevékenységit, amelyeknek a 77/388/EGK irányelv 24. cikkének (4) bekezdése szerinti szabályok alapján meghatározott éves forgalma nem haladja meg 10000 ECU-t, amely összeget az adott pénzügyi év átlagárfolyamán az adott nemzeti pénznemre váltottak át; a tagállamok az átváltásból eredő összeget legfeljebb 10 %-kal felfelé, illetve lefelé kerekíthetik.

III. CÍM

Számítási módszer

3. cikk

Az 5. és a 6. cikk sérelme nélkül, a HÉA-sajátforrás alapjának egy adott naptári évre történő kiszámítása úgy történik, hogy elosztjuk a tagállam által a tárgyévben beszedett összes nettó HÉA-bevételt az ugyanazon évben alkalmazott HÉA-mértékkel.

Amennyiben valamely tagállam egynél több HÉA-mértéket alkalmaz, a HÉA-sajátforrás alapját úgy kell kiszámítani, hogy elosztjuk az összes nettó HÉA-bevételt a HÉA-mértékek súlyozott átlagával. Ez esetben a tagállam megállapítja négy tizedesjegy pontosságig az adómérték súlyozott átlagát a 4. cikkben meghatározott közös módszer alapján. Az adómérték súlyozott átlagát százalékban fejezik ki.

4. cikk

(1) A 3. cikkben említett különböző adómértékek súlyozásának kiszámításához a tagállamok az alkalmazott HÉA-mérték szerint lebontják az összes olyan tevékenységet, amely a nemzeti jogszabályok értelmében adóköteles, és amely alapján - tekintettel a 77/388/EGK irányelv 17. cikkére - a megrendelő nem jogosult HÉA levonására, valamint lebontják az átalányadót fizető mezőgazdasági termelők saját gazdaságának fogyasztását, illetve a végső felhasználók részére történő közvetlen értékesítéseiket.

Az ilyen számításhoz azon HÉA-mértékeket használják, amelyek a (7) bekezdésnek megfelelően a tárgyév során befolyt HÉA-bevételekre vonatkoznak.

Azon tevékenységeket, amelyek a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően az előzetesen felszámított adók visszatérítésére vonatkozóan mentességet élveznek, nulla kulcs alá tartozó adóköteles tevékenységeknek kell tekinteni.

(2) A HÉA-mérték szerinti bontást a következő kategóriákra kell alkalmazni, amennyiben azok a le nem vonható HÉA-fizetési kötelezettség alá tartoznak:

- magánháztartások végső fogyasztása, beleértve az átalányadót fizető mezőgazdasági termelők saját gazdaságának fogyasztását, illetve a végső fogyasztók részére történő közvetlen értékesítéseiket,

- magántulajdonban lévő nonprofit intézmények és az államháztartás folyó termelőfelhasználása,

- egyéb ágazatok folyó termelőfelhasználása,

- magántulajdonban lévő nonprofit intézmények és az államháztartás bruttó állóeszköz felhalmozása,

- egyéb ágazatok bruttó állóeszköz felhalmozása,

- a 77/388/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott közművesített és közművesítetlen építési telkek,

- arannyal kapcsolatos tevékenységek, az ipari célra használt arany kivételével,

az érintett tagország vonatkozásában a 77/388/EGK irányelv 3. cikkében említett területen.

(3) A végső fogyasztás szerinti bontás szempontjából az átalányadót fizető mezőgazdasági termelők saját gazdaságának fogyasztása, illetve a végső felhasználó részére történő közvetlen értékesítéseik egyenlő mérték alá tartoznak a levonható adókra kivetett adómértékkel.

(4) A tevékenységek statisztikai kategóriák szerinti bontását az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerének (ESA) megfelelően készített nemzetgazdasági számlákból származó adatok felhasználásával kell elvégzni. Egy adott pénzügyi év HÉA-sajátforrás alapjának kiszámításánál az adott pénzügyi évet megelőző utolsó előtti évre vonatkozó nemzetgazdasági számlákra kell hivatkozni.

Az egyes tagállamok a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően engedélyt kaphatnak arra, hogy adatfelhasználásuk valamelyik más évre vonatkozzon, amely nem lehet korábbi, mint az adott pénzügyi évet megelőző ötödik év.

(5) A le nem vonható HÉA alá tartozó tevékenységek meghatározásakor és a HÉA-mérték szerinti bontás elvégzésekor a tagállamok támaszkodhatnak olyan adatokra is, amelyek az ESA-t kiegészítő forrásokból származnak, azaz elsősorban belső nemzetgazdasági számlákból, amennyiben bontásuk megfelelő, vagy ha nem, egyéb alkalmas forrásokból.

(6) Az egyes adómértékek súlyozásának meghatározásához a tagállamok kiszámítják az adott mérték hatálya alá tartozó tevékenységek értéke és az összes tevékenység aggregált értéke közötti viszonyt.

(7) Amennyiben egy tagállam úgy módosítja az összes vagy néhány tevékenységre vonatkozó adómértékét, illetve bizonyos tevékenységek adózás szempontjából történő elbírálását, hogy az befolyásolja a tényleges HÉA-bevételeket, új súlyozott átlagot kell kiszámítania. Az új súlyozott átlagot azon bevételre alkalmazzák, amely a módosított adómérték, illetve a módosított szabályozás alkalmazásából ered.

Az első albekezdéstől eltérően a tagállamok kiszámíthatnak egy egységes súlyozott átlagú adómértéket is. E célból azon tevékenységeket, amelyek vonatkozásában az adómérték, illetve a szabályozás megváltozott, a pro rata temporis elv alapján az adott év teljes időtartamára vetítve sorolják be a régi és az új adómérték, illetve a régi és az új szabályozás alá, figyelembe véve az új adómérték, illetve az új szabályozás hatálybalépése és az abból eredő bevétel begyűjtésének ideje között eltelt átlagos időtartamot. Az így kiszámított átlagos időtartamot az egész hónapra ki lehet kerekíteni.

5. cikk

(1) A 3. cikk alkalmazásában a tagállamok adott esetben a ténylegesen befolyt bevételhez hozzáadnak egy meghatározott összeget úgy, hogy az így kiszámított bevétel megfeleljen azon HÉA-összegnek, amelyet akkor gyűjtöttek volna be, ha nem alkalmazzák a 77/388/EGK irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében foglalt progresszív adókedvezmény rendszerét.

(2) Az egyes tagállamok által beszedett bevételt korrigálják, amennyiben a 77/388/EGK irányelv 25. cikkének (3) bekezdése alapján az átalányadót fizető mezőgazdasági termelők által végzett tevékenységekre alkalmazandó kompenzációátalány százalékos mértéke nem felel meg azon levonható HÉA-nak, amelyet az adott tevékenységekre ténylegesen alkalmaztak, kivéve azon HÉA-mértéket, amelyet a mezőgazdasági termelő saját fogyasztására és a végső felhasználó részére végzett közvetlen eladásaira kell a tárgyév során alkalmazni. A korrekció összege a két százalékarány közötti különbséggel egyenlő.

6. cikk

(1) A 2. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azon tevékenységekre, amelyeket olyan adóalanyok végeznek, akiknek az éves forgalma meghaladja ugyan a 10000 ECU-t, de a 77/388/EGK irányelv 24. cikke (2) bekezdésének értelmében adómentességet élveznek, valamint a (2) bekezdésben említett esetekre történő alkalmazásában a tagállamok meghatározzák a HÉA-sajátforrás alapját az adóalanyok által a fenti irányelv 22. cikkének megfelelően készített adóbevallás vagy – ha nincs ilyen adóbevallás, illetve az nem tartalmazza a szükséges információt – más megfelelő adatok alapján kell meghatározni, mint például az egyéb adóbevallások, a könyvvizsgáló által hitelesített számlák vagy a teljes statisztikai adatsorok.

(2) A 2. cikk (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik francia bekezdésének alkalmazásában:

- a 77/388/EGK irányelv E. mellékletében felsorolt olyan tevékenységek tekintetében, amelyeket a tagállamok továbbra is megadóztatnak a fenti irányelv 28. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján, a tagállamok úgy számítják ki a HÉA-sajátforrás alapját, mintha e tevékenységek adómentesek lennének;

- a 77/388/EGK irányelv F. mellékletében felsorolt olyan tevékenységek tekintetében, amelyeket a tagállamok továbbra is mentesítenek a fenti irányelv 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján, a tagállamok úgy számítják ki a HÉA-sajátforrás alapját, mintha e tevékenységek adókötelesek lennének;

- a 77/388/EGK irányelv G. melléklete 1.a) pontjában említett olyan tevékenységek tekintetében, amelyek a fenti irányelv 28. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a tagállamok által az adózónak biztosított választási jog alapján adóznak, a tagállamok úgy számítják ki a HÉA-sajátforrás alapját, mintha e tevékenységek adómentesek lennének.

(3) A 13. cikkben szabályozott eljárás alapján a tagállamok engedélyt kaphatnak a következőkre:

- vagy a HÉA-sajátforrás alapjának kiszámítása során nem veszik figyelembe a következőket:

a) azon, a 77/388/EGK irányelv E., F. és G. mellékletében felsorolt tevékenységek egy vagy több csoportja, amelyekre e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni;

b) azon adónak megfelelő összeg, amely beszedésére akkor került volna sor, ha nem alkalmazzák a 77/388/EGK irányelv 24. cikk (2) bekezdésében foglalt progresszív adókedvezmény rendszerét;

- vagy az a) és b) pontban említett esetekben közelítő becsléssel állapítják meg a HÉA-sajátforrás alapját,

amennyiben ezen esetekben a HÉA-sajátforrás alapjának pontos kiszámításával járó eljárás terhe feltehetően nem állna arányban a kérdéses tevékenységeknek az adott tagállam összeges HÉA-sajátforrás alapjára gyakorolt hatásával.

(4) Amennyiben egy tagállam a 77/388/EGK irányelv 17. cikke (6) bekezdésének második albekezdése, illetve a 17. cikk (7) bekezdése alapján korlátozza a levonási jog gyakorlását, jogában áll a HÉA-sajátforrás alapját úgy meghatározni, mintha nem korlátozta volna a levonási jog gyakorlását.

A 77/388/EGK irányelv 17. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben az előző albekezdést csak a kőolajtermékek és az üzleti célra használt személygépkocsik vásárlására, valamint e gépkocsik lízingelésével, bérlésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos kiadásokra lehet alkalmazni.

(5) Amennyiben a legutóbb a 89/194/EGK irányelvvel [9] módosított, a nemzetközi utazás során alkalmazott import forgalmi adó és jövedéki adó alól nyújtott mentességre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról szóló, 1969. május 29-i 69/169/EGK tanácsi irányelv [10] 6. cikkének megfelelően valamely tagállam adó-visszatérítést nyújt, a visszatérítés alapjául szolgáló tevékenységek adóköteles összegét szükség esetén kivonják a HÉA-sajátforrás alapjából.

IV. CÍM

A saját források elszámolására és rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok

7. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb július 31-ig megküldik a Bizottságnak a HÉA-sajátforrás alapjának teljes összegére vonatkozóan a 3. cikknek megfelelően készített előző naptári évi kimutatásukat, amelyre az 1. cikkben említett mértéket kell alkalmazni.

(2) A kimutatás tartalmazza az alap meghatározásához felhasznált összes olyan adatot, amely a 11. cikkben említett ellenőrzéshez szükséges. A kimutatásban külön feltüntetik az 5. cikkben és a 6. cikk (1)–(4) bekezdésében említett tevékenységekből keletkező forrásalapot.

(3) Az alap meghatározásához a kimutatás elkészítésének időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb adatokat használják fel.

8. cikk

A tagállamok minden év április hó 15. napjáig megküldik a Bizottságnak a HÉA-sajátforrás alapjára vonatkozó következő pénzügyi évi előirányzatukat.

9. cikk

(1) A 7. cikk (1) bekezdésében említett kimutatásban az előző pénzügyi év tekintetében bármely okból végrehajtott korrekcióra a Bizottság és az érintett tagállam közötti megállapodás alapján kerülhet sor.

Amennyiben az érintett tagállam nem adja meg hozzájárulását, a Bizottság, az ügy felülvizsgálatát követően, meghozza az e rendelet megfelelő alkalmazása érdekében általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

Valamennyi korrekciót bele kell foglalni a július 31-i összesített kimutatásba, amely módosítja az adott pénzügyi évre megelőzően készített kimutatásokat.

(2) Az érintett pénzügyi évet követő negyedik év július 31. napját követően tilos további korrekciót végezni a 7. cikk (1) bekezdésében említett éves kimutatásokban, kivéve azon pontok korrekcióját, amelyekre vonatkozóan a Bizottság vagy az érintett tagállam előzetes értesítést küldött.

V. CÍM

Ellenőrzési szabályok

10. cikk

(1) A tagállamok minden egyes pénzügyi év április hó 30. napjáig tájékoztatják a Bizottságot azon megoldásokról és módosításokról, amelyeket az 5. cikkben és a 6. cikk (1)–(4) bekezdésében említett tevékenységek kategóriáira a HÉA-sajátforrás alapjának meghatározásához javasolnak, adott esetben feltüntetik azon adatok körét, amelyeket helyénvalónak tartanak, valamint a tevékenységek egyes kategóriái alapjának értékére vonatkozó becslésüket.

A Bizottság 30 napon belül megküldi a többi tagországnak az egyes tagállamoktól kapott fenti információt.

(2) A 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően a Bizottság megvizsgálja a javasolt megoldásokat és módosításokat.

11. cikk

(1) A HÉA-sajátforrásokkal kapcsolatos ellenőrzéseit a Bizottság a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve végzi. Az ellenőrzések során a Bizottság külön gondoskodik arról, hogy helyesen lássák el a becslési alap központosítására, valamint a 3., illetve a 4. cikkben említett súlyozott átlagnak megfelelő adómértékre, illetve a begyűjtött hozzáadottérték-adó nettó összegének meghatározására irányuló munkákat; a Bizottság biztosítja továbbá, hogy adott esetben a felhasznált adatok, valamint az 5. cikkben és a 6. cikk (1)–(4) bekezdésében említett tevékenységek eredményeként a HÉA-sajátforrások összegének meghatározására szolgáló számítások megfeleljenek ezen irányelvnek.

(2) A Bizottság által a 2/71/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján felhatalmazott tisztviselők hatáskörének és kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 1974. január 21-i 165/74/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletet [11] alkalmazzák a HÉA-sajátforrások ellenőrzésére. A fenti rendelet 5. cikkének alkalmazása során az ott említett információhoz csak azon személyek férhetnek hozzá, akiknek ismerniük kell ezen információt a HÉA-sajátforrások rendelkezésre bocsátásával és ellenőrzésével kapcsolatos hivatali kötelezettségeik folytán.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket követően az adott pénzügyi évre vonatkozó éves kimutatásokat a 9. cikkben meghatározott módon korrigálni kell.

12. cikk

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azon eljárásokról, amelyeket az adóalanyok nyilvántartásba vételére, valamint a HÉA kivetésére és beszedésére alkalmaznak, továbbá tájékoztatja HÉA-ellenőrzési rendszereik módozatairól és eredményeiről.

(2) A Bizottság az érintett tagországgal együtt mérlegeli, hogy hatékonyságuk javítása érdekében szükséges-e ezen eljárások továbbfejlesztése.

(3) A Bizottság háromévenként jelentést készít a tagállamokban alkalmazott eljárásokról és azok tervezett továbbfejlesztéséről.

A Bizottság első alkalommal 1991. december 31-ig nyújtja be e jelentését a Parlamentnek és a Tanácsnak.

13. cikk

(1) A 1552/89/EGK, Euratom, ESZAK rendelet [12] 20. cikkében említett bizottság (a továbbiakban: "a bizottság") a Bizottság kezdeményezésére vagy valamelyik tagállam kérésére rendszeresen megvizsgálja az e rendelet alkalmazásából eredő problémákat.

(2) A 4. cikk (4) bekezdésében, illetve a 6. cikk (3) bekezdésében szabályozott engedélyért folyamodó tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb annak a pénzügyi évnek az április hó 30. napjáig be kell benyújtaniuk kérelmüket a Bizottságnak, amelytől kezdve az engedélyt alkalmazni kell.

A Bizottság képviselője a lehető leghamarabb, de legkésőbb a pénzügyi év december hó 31. napjáig a bizottság elé terjeszti határozattervezetét.

(3) A Bizottság kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a bizottság megvizsgálja a 10. cikkben említett megoldásokat.

Amennyiben a bizottság vizsgálatát követően nézeteltérések merülnek fel a tervezett megoldásokkal kapcsolatban, a Bizottság képviselője a lehető legrövidebb időn belül határozattervezetet terjeszt a bizottság elé, de legkésőbb azon pénzügyi évnek a december hó 31. napjáig, amelytől kezdve a megoldást alkalmazni kell.

(4) A bizottság, az elnök által az ügy sürgőssége tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a (2) és a (3) bekezdésben említett határozattervezetről, szükség szerint szavazás útján.

A véleményt jegyzőkönyvben rögzítik; továbbá minden tagállamnak joga van kérni saját álláspontjának jegyzőkönyvbe foglalását.

A Bizottság messzemenően köteles figyelembe venni a bizottság véleményét. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, miként vette figyelembe annak véleményét.

(5) A bizottság véleménynyilvánítását követő 60 napon belül a Bizottság meghozza határozatát, amelyről értesíti a tagállamokat.

VI. CÍM

Záró rendelkezések

14. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1989. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet nem vonatkozik azonban az 1989 előtti évek HÉA-sajátforrás alapjának azon kimutatásai összeállítására és korrekcióira, amelyeket az adott kimutatások tekintetében változatlanul hatályos 2892/77/EGK, Euratom, ESZAK rendeletnek megfelelően végeztek el.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1989. május 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. Romero Herrera

[1] HL L 185., 1988.7.15., 24. o.

[2] HL C 128., 1988.5.17., 4. o. és HL C 15., 1989.1.19., 11. o.

[3] HL C 309., 1988.12.5., 30. o.

[4] HL C 191., 1988.7.20., 3. o.

[5] HL L 356., 1985.12.31., 1. o.

[6] HL L 336., 1977.2.27., 8. o.

[7] HL L 208., 1984.9.3., 58. o.

[8] HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

[9] HL L 73., 1989.3.17., 47. o.

[10] HL L 133., 1969.6.4., 6. o.

[11] HL L 20., 1974.1.24., 1. o.

[12] HL L 155., 1989.6.7., 1. o.

--------------------------------------------------