A Tanács irányelve

(1989. április 13.)

egyes gépjárművek és pótkocsijaik oldalsó védelmére (oldalsó védőszerkezetekre) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(89/297/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel együttműködve [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel intézkedéseket kell tenni, hogy a belső piac fokozatosan legkésőbb 1992. december 31-ig megvalósuljon; mivel a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított;

mivel azok a műszaki követelmények, amelyeknek a gépjárműveknek az egyes nemzeti jogszabályok alapján meg kell felelniük, többek között a gépjárművek és pótkocsijaik oldalsó védelmére is vonatkoznak;

mivel ezen követelmények egyes tagállamonként eltérők; mivel ezért szükséges, hogy minden tagállam – akár kiegészítésként, akár a jelenlegi szabályozás helyett – azonos követelményeket léptessen hatályba, hogy ezáltal alkalmazni lehessen a legutóbb a 87/403/EGK irányelv [4] által módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv [5] szerinti EGK-típusjóváhagyási eljárást;

mivel – a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében – lényeges a magasabb súlykategóriákba tartozó valamennyi járműre oldalsó védőszerkezetek elhelyezése, hogy a védtelen úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok) a járművek alá esés kockázata ellen hatékony védelemben részesüljenek;

mivel gyakorlati okokból valamennyi új járműre és új típusjóváhagyásra járműkategóriánként a rendelkezéseket eltérő kezdeti alkalmazási időpontban szükséges bevezetni;

mivel a gépjárművekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése magában foglalja, hogy a tagállamok közös követelmények alapján elfogadják az általuk – egymástól függetlenül – végzett vizsgálatokat,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában: "jármű": bármely, a 70/156/EGK irányelv 1. melléklete szerinti N2 és N3 kategóriájú gépjármű, illetve O3 és O4 kategóriájú pótkocsi, amelyet közúti használatra terveztek, felépítménnyel vagy anélkül, nagyobb és legnagyobb tervezési sebessége több, mint 25 km/óra.

2. cikk

(1) Az oldalsó védelemre hivatkozva egyetlen tagállam sem tagadhatja meg az EGK-típusjóváhagyást vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan járműre, amelyik megfelel a mellékletben megállapított követelményeknek.

(2) Az oldalsó védelemre hivatkozva egyetlen tagállam sem utasíthatja vissza, vagy tilthatja meg olyan jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát, amelyik teljesíti a mellékletben megállapított követelményeket.

3. cikk

Az EGK-típusjóváhagyást megadó tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy tájékoztatást kapjon bármely, a mellékletben említett alkatrészt vagy jellemzőt illető módosításról. E tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága határozza meg, hogy a módosított típusra új vizsgálatot kell-e végrehajtani, illetve új vizsgálati jelentést kell-e elkészíteni. Amennyiben a vizsgálatok során kiderül, hogy ezen irányelv követelményei nem teljesülnek, a módosítás nem hagyható jóvá.

4. cikk

(1) 1990. június 1-jétől a tagállamok:

- nem állíthatnak ki az 70/156/EGK irányelv 10. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti okiratot egy járműtípusra, ha a jármű oldalsó védőszerkezet berendezései nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek,

- megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását, ha a jármű oldalsó védőszerkezet berendezései nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek.

(2) 1991. május 1-jei hatállyal a tagállamok megtilthatják az olyan jármű forgalomba helyezését, amelynél az oldalsó védőszerkezet berendezések nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek.

5. cikk

A mellékletben foglalt követelményeknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1989. október 30.-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal hazai joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1989. április 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. Solbes

[1] HL C 265., 1987.10.5., 21. o.

[2] HL C 94., 1988.4.11., 23. o.

[3] HL C 80., 1988.3.28., 17. o.

[4] HL L 220., 1987.8.8, 44. o.

[5] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

AZ OLDALSÓ VÉDELEM MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI

1. Általános leírás és fogalommeghatározások

1.1. Valamennyi N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművet úgy kell kialakítani, és/vagy felszerelni, hogy hatásos védelmet nyújtson a védtelen úthasználóknak (gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok) a járművek oldala alá esés és a kerekek alá kerülés kockázata ellen. [1]

Az irányelv nem vonatkozik az alábbiakra:

- nyerges vontatók,

- osztatlan hosszúságú, igen hosszú rakományok, pl. farönkök, acélrudak stb., szállítására tervezett és kialakított különleges pótkocsik,

- különlegesen célokra tervezett és kialakított járművek, ahol gyakorlati okok miatt nem lehet oldalsó védőszerkezetet kialakítani.

1.2. Egy járművet akkor kell az 1.1. pont követelményeinek megfeleltnek tekinteni, ha az oldalsó részei által nyújtott védelem az alábbi pontokban foglaltakat teljesíti.

1.3. Fogalommeghatározások

1.3.1. Járműtípus az oldalsó védelem céljából

"Járműtípus az oldalsó védelem céljából":

olyan jármű, amely nem tér el az alábbi lényeges jellemzők vonatkozásában: hátsó tengely szélessége, a felépítmény és az alváz szerkezete, méretei, alakja és anyaga és a jármű felfüggesztés jellemzői, amennyiben ezek hatással vannak a 2. pont követelményeinek teljesítésére.

1.3.2. "Terheletlen tömeg": a jármű súlya üzemképes állapotban, teher és személyek nélkül, de üzemanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, szerszámokkal és pótkerékkel ellátva, ha ezeket a gyártó szabvány felszerelésként szállítja.

1.4. A jármű elhelyezése

A 2. pontban megadott műszaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatakor a jármű helyzetének a következőnek kell lennie:

- vízszintes és sík felületen áll,

- a kormányzott kerekek egyenes-meneti helyzetben legyenek,

- a jármű terheletlen legyen,

- a félpótkocsik úgy feküdjenek fel támaszukon, hogy rakfelületük vízszintes legyen.

2. Különleges berendezéssel (oldalsó védőszerkezettel) megvalósított oldalsó védelem

2.1. A berendezés nem növeli meg a jármű teljes szélességét, és a külső felületének fő részei a jármű legkülső határoló síkjától (legnagyobb szélességétől) befelé mérve nem távolodhatnak el 120 milliméternél jobban. Elülső vége bizonyos járműveken befelé fordulhat, a 2.4.2. és 2.4.3. pontnak megfelelően. Hátsó vége legalább a leghátsó 250 milliméteren nem lehet a hátsó gumiabroncsok legkülső élénél 30 milliméternél beljebb (figyelmen kívül hagyva az abroncsok kidudorodását az úttal való érintkezésnél).

2.2. A berendezés külső felülete sima, minél laposabb vagy vízszintesen bordázott, és minél folyamatosabban az elejétől a végéig; a szomszédos részek ugyanakkor fedhetik egymást, ha az átfedések szabad élei hátrafelé vagy lefelé néznek, illetve ha 25 milliméternél nem nagyobb rés van hosszirányban, és feltéve, hogy a hátsó rész nem nyúlik ki az elülső rész külsején túlra; a lekerekített csapszeg- és szegecs-fejek a felülettől legfeljebb 10 milliméterre nyúlhatnak ki, és egyéb részekre ugyanez érvényes, feltéve, ha simák és lekerekítettek; valamennyi külső élnek és saroknak lekerekítettnek kell lennie, legalább 2,5 milliméteres sugárral (vizsgálatuk a 74/483/EGK irányelv [2] előírásai alapján).

2.3. A berendezés egy folytonos sík felületből, vagy egy vagy több vízszintes vágányzatból állhat, illetve állhat felület és vágányzat kombinációból; hossztartók alkalmazása esetén ezek legfeljebb 300 mm-re lehetnek egymástól, és

- az N2 és O3 járműkategóriáknál legalább 50 mm magasságúak;

- az N3 és O4 kategóriáknál legalább 100 mm magasságúak és alapvetően sík felületűek.;

A sík felületek és vágányzatok kombinációjából álló oldalsó védőszerkezetek – 2.2. pont követelményeire is figyelemmel – folyamatos kialakításúak.

2.4. Az oldalsó védőszerkezet első végét a következőképpen kell kialakítani:

2.4.1. Helyzete legyen a következő:

2.4.1.1. gépjárművön: legfeljebb 300 mm-rel a közvetlenül a védőszerkezet előtt lévő kerék gumiabroncsának leghátsó részét érintő, a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges, függőleges keresztirányú érintősík mögött;

2.4.1.2. vonórudas pótkocsinál: a 2.4.1.1. pontban meghatározott sík mögött legfeljebb 500 milliméterre;

2.4.1.3. félpótkocsinál: a támasztó lábak keresztirányú középsíkja mögött legfeljebb 250 milliméterre, ha a félpótkocsi fel van szerelve ilyen lábakkal, azonban a leghátsó helyzetben lévő királycsap középpontján átmenő keresztirányú sík és az elülső él közötti távolság nem haladhatja meg a 2,7 métert.

2.4.2. Ahol az első perem egyébként nyitott térbe nyúlik, az él folyamatos, függőleges tagban végződik, amely a védőszerkezet teljes magasságára kiterjed. Az N2 és O3 kategóriáknál ennek a tagnak a külső és előrenéző felületei legalább 50 milliméterre hajolnak hátrafelé és 100 milliméterre befelé, az N3 és O4 kategóriáknál pedig legalább 100 milliméterre hátrafelé és 100 milliméterre befelé.

2.4.3. Olyan gépjárművön, ahol a 2.4.1.1. pontban említett 300 milliméteres méret a vezetőfülkén belülre esik, a védőszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy érintkezzen a vezetőfülke oldalfalával, és ha szükséges, legfeljebb 45 fokkal befelé fordulhat. Felfüggesztett vagy dönthető vezetőfülke esetében 100 milliméteres hosszirányú rés megengedett az elülső él és a vezetőfülke oldalfala között. Ezen esetekben a 2.4.2. pont rendelkezései nem érvényesek.

2.4.4. Olyan gépjárművön, ahol a 2.4.1.1. pontban említett 300 milliméteres méret a vezetőfülke mögé esik, és a védőszerkezet előre nyúlik a 2.4.3. pont szerint, a gyártónak be kell tartania a 2.4.3. pont rendelkezéseit.

2.5. Az oldalsó védőszerkezet hátsó éle nem lehet 300 milliméterrel előrébb annál a keresztirányú függőleges síknál, amelyik a hátsó részéhez legközelebbi hátsó gumiabroncs legelülső pontját érinti; a hátsó élen nem szükséges folyamatos, függőleges tagot elhelyezni.

2.6. Az oldalsó védőszerkezet alsó élének egyetlen pontja sem lehet a talajtól számítva 550 milliméternél magasabban.

2.7. Az aláfutásgáltó felső éle nem lehet 350 milliméternél alacsonyabban a járműnek annál a szerkezeti részénél, amelyet a gumiabroncsok külső felületét (figyelmen kívül hagyva a talaj közelében keletkező kidudorodást) érintő függőleges sík metsz, vagy érint, kivéve a következő eseteket:

2.7.1. ahol a 2.7. pont szerinti sík nem metszi a jármű szerkezeti részét, a felső élnek a rakfelülettel azonos szinten, vagy a talajtól mért 950 mm magasságban kell lennie, a kisebb értéket kell számításba venni;

2.7.2. ahol a 2.7. pont szerinti sík a járműszerkezetet a talajtól mért 1,3 méternél magasabban metszi, az oldalsó védőszerkezet felső éle legalább 950 mm-rel a talaj szintje felett legyen;

2.7.3. konténer vagy leszerelhető felépítmény szállítására tervezett kialakított és nem csupán átalakított különleges járműnél a védőszerkezet felső élének magasságát a 2.7.1. és 2.7.2. pont szerint kell meghatározni, melynek során a konténer vagy a felépítmény a jármű részének tekinthető.

2.8. Az oldalsó védőszerkezet alapvetően merev, szilárdan beszerelt (a beszerelés a jármű rendes használatakor fellépő rezgés hatására nem lazulhat meg), és fémből vagy más alkalmas anyagból kell készülnie, kivéve a 2.9. pontban felsorolt eseteket.

Az oldalsó védőszerkezett alkalmasnak kell tekinteni, ha képes 1kN vízszintes statikus erőhatásnak ellenállni, amely merőlegesen hat külső felületének bármely pontjára, ha az erőhatás kerek és lapos végű, 220 mm ± 10 mm átmérőjű búvárdugattyún keresztül történik, és az oldalsó védőszerkezet deformálódása a terhelések hatására legfeljebb:

- 30 mm a védőszerkezet leghátsó 250 milliméteres szakaszán,

- 150 mm a védőszerkezet maradék részén.

2.8.1. A fenti követelmények számítás útján ellenőrizhetők.

2.9. A járműhöz állandóan rögzített egységek, mint például akkumulátor láda, levegőtartályok, tüzelőanyagtartályok, lámpák, fényszórók, pótkerekek és szerszámos ládák, az oldalsó védőszerkezet részét képezhetik, ha megfelelnek ezen irányelv méretkövetelményeinek. A hézagokra vonatkozóan a 2.2. pontban foglalt követelmények vonatkoznak.

2.10. Az oldalsó védőszerkezet nem alkalmazható fék-, levegő- és hidraulika csövek csatlakoztatására.

3. A fenti rendelkezésektől eltérően a következő típusú járműveknek csak az alább megadott egyes követelményeket illetően kell az előírásoknak megfelelniük.

3.1. A meghosszabbítható pótkocsi akkor felel meg a 2. pont összes követelményének, ha legkisebb hosszúságára van összetolva. Ha a pótkocsi ki van húzva, az oldalsó védőszerkezetek megfelelnek a 2.6., 2.7. és a 2.8. pontnak, illetve a 2.4. vagy a 2.5. pontnak, de nem feltétlenül mindkettőnek. A pótkocsi megnyújtása nem képezhet réseket az oldalsó védőszerkezetek hossza mentén.

3.2. A tartálykocsit, amely kizárólag folyékony anyag állandóan rögzített tartályban történő szállítására készült, és a töltéshez vagy ürítéshez szükséges cső- vagy tömlő- csatlakozással van ellátva, úgy kell felszerelni oldalsó védőszerkezettel, hogy az olyan mértékben feleljen meg a 2. pont követelményeinek, amennyire csak a gyakorlati használat megengedi; a követelmények szigorú betartása csak akkor mellőzhető, ha ezt az üzemeltetési követelmények igénylik.

3.3. A kitolható lábakkal ellátott és ennek megfelelően tervezett járművön, ahol ezek a lábak a kiegészítő stabilitást nyújtják berakodáskor, kirakodáskor vagy egyéb műveleteknél, az oldalsó védőszerkezeten megengedett olyan rések kialakítása, amelyek lehetővé teszik a lábak kitolását.

3.4. Olyan járművön, amelyen a RO-RO szállítás céljaira lekötési pontok vannak, a védőszerkezeten megengedett a rögzítőkötelek átvezetése és meghúzása céljából rések kialakítása.

4. Ha a jármű oldalsó kiképzése és/vagy felszerelése olyan, hogy alakja és méretei együttesen teljesítik a 2. pont követelményeit, akkor ez az oldalsó védőszerkezetet helyettesítő oldalsó védelemmel ellátottnak tekinthető.

5. EGK-típusjóváhagyási kérelem

5.1. Egy jármű oldalsó védelemmel kapcsolatos EGK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

5.2. A kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat 3 példányban, valamint a következő adatokat:

5.2.1. leírás a járműről, az 1.4.1. pont szerinti megfelelőség szempontjából, méretezett rajzokkal együtt és/vagy fényképet vagy robbantott ábrákat a jármű oldalairól. A jármű típusának azonosítására szolgáló számokat és/vagy jelzéseket csatolni kell;

5.2.2. egy megfelelően részletezett műszaki adatokkal ellátott műszaki leírás az oldalsó védőszerkezet részeiről.

5.3. a típus-jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak be kell nyújtani a jóváhagyandó típus szempontjából reprezentatív járművet.

6. EGK-típusjóváhagyás

6.1. A járműtípushoz egy, a mellékletben bemutatott minta szerinti EGK-típusbizonyítványt kell csatolni.

[1] Ezen irányelv nem gátolja a tagállamokat abban, hogy további előírásokat adjanak ki a járművek első kerekei előtti és hátsó kerekei mögötti járműrészekre.

[2] HL L 266., 1974.10.2., 4. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

PÉLDA

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------