A Tanács irányelve

(1985. december 20.)

az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi és vizsgálati módszerek bevezetéséről

(85/591/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása, gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása kiemelt jelentőséggel bír az Európai Gazdasági Közösségben;

mivel az e célra használt mintavételi és vizsgálati módszerek közvetlen hatással lehetnek a közös piac létrehozására és működésére; mivel emiatt ezeket összhangba kell hozni;

mivel a mintavétel és a vizsgálat e módszereinek megállapítása tisztán tudományos és szakmai jellegű intézkedés; mivel szükség van egy gyors eljárásra az ilyen módszerek kidolgozásához, fejlesztéséhez és kiegészítéséhez; mivel az ilyen intézkedések elfogadásának elősegítése érdekében egy olyan eljárást kell kidolgozni, amely biztosítja a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést az Élelmiszerügyi Állandó Bizottságon belül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Amennyiben közösségi mintavételi és vizsgálati módszerek bevezetésére van szükség az élelmiszerek összetételének, gyártási körülményeinek, csomagolásának és címkézésének meghatározása céljából, az ilyen módszereket a Bizottság vagy – adott esetben – a Tanács fogadja el a 4. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés nem érint egyetlen, egyedi közösségi szabályozással kapcsolatos jelenleg hatályos vagy ezután elfogadásra kerülő rendelkezést sem.

(3) Annak az eldöntéséhez, hogy szükség van-e az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések bevezetésére, különösen az alábbi feltételeket kell figyelembe venni:

a) a közösségi jog egységes alkalmazásának a szükségességét;

b) a közösségen belüli kereskedelmet akadályozó tényezőket;

c) az a) vagy b) pontban említett feltételek állandó vagy ismétlődő megvalósulását.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben meghatározott irányelveknek figyelembe kell venniük a tudományos és a műszaki ismeretek állását, különösen a mintavétel és a vizsgálatok igazolt módszereit.

(2) Ezen irányelvek a végrehajtásukra megfelelő határidőket állapítanak meg a tagállamok számára.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések bevezetése nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy egyéb kipróbált és tudományosan igazolható módszereket alkalmazzanak, feltéve hogy ez nem akadályozza az olyan termékek szabad mozgását, amelyeket a közösségi módszerek értelmében megfelelőnek tekintenek. Mindazonáltal ha az eredmények értelmezésében eltérés van, akkor azokat kell irányadónak tekinteni, amelyeket a közösségi módszerek alkalmazásával kaptak.

(4) A bevezetésre kerülő vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a mellékletben meghatározott feltételeknek.

(5) A 3. cikk sérelme nélkül, a meglévő irányelvek szükséges módosításait – a tudományos és a műszaki ismeretek fejlettsége tekintetében szükséges mértékben – a 4. cikkben megállapított eljárással, a tagállam kérésére el lehet fogadni.

3. cikk

(1) Ha egy tagállam részletes bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az 1. cikkel összhangban elfogadott valamely intézkedés adott esetben – szakmai okokból vagy amiatt, hogy nem eléggé egyértelmű egy fontos egészségügyi kérdés vizsgálatához – nem megfelelő, a tagállam a saját területén ideiglenesen felfüggesztheti a szóban forgó intézkedés alkalmazását, de csak arra az adott esetre vonatkozóan. A tagállam haladéktalanul értesíti erről a többi tagállamot és a Bizottságot, és a döntését megindokolja.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja a tagállam által megjelölt indokokat, a 4. cikkben említett Élelmiszerügyi Állandó Bizottságon belül konzultációt folytat a tagállammal, majd ezt követően haladéktalanul véleményt nyilvánít és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(3) Ha a Bizottság véleménye szerint szükség van az 1. cikknek megfelelően elfogadott intézkedés módosítására az (1) bekezdésben említett nehézségek megoldásához, akkor a 4. cikkben meghatározott eljárást kezdeményezi. A tagállam, amely a közösségi intézkedés alkalmazását felfüggesztette, a felfüggesztést a módosítások hatálybalépéséig fenntarthatja.

4. cikk

(1) Az e cikkben meghatározott eljárásra történő hivatkozáskor a 69/414/EGK határozattal [4] létrehozott Élelmiszerügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: "a bizottság") elnöke az ügyet saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének a kérésére a bizottság elé terjeszti.

(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségétől függően megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt 45 szavazatos többséggel kell elfogadni, a tagállamok szavazatait a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(3) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével;

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz;

c) Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el.

5. cikk

A tagállamok – az ezen irányelvről szóló értesítést követő két éven belül [5] – hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1985. december 20-án

a Tanács részéről

az elnök

R. Steichen

[1] HL C 53., 1984.2.24., 9. o.

[2] HL C 46., 1985.2.18., 95. o.

[3] HL C 44., 1985.2.15., 1. o.

[4] HL L 291., 1969.11.19., 9. o.

[5] Ezen irányelvről a tagállamokat 1985.december 23-án értesítették.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. Azokat a vizsgálati módszereket, amelyek elfogadása ezen irányelv rendelkezései szerint mérlegelés tárgyát képezi, az alábbi feltételek alapján kell megvizsgálni:

i. specificitás;

ii. pontosság;

iii. precizitás: laboratóriumon belüli megismételhetőségi és laboratóriumon belüli és laboratóriumok közötti reprodukálhatósági változékonyság;

iv. kimutathatósági határ;

v. érzékenység;

vi. kivitelezhetőség és alkalmazhatóság;

vii. egyéb, szükség szerint választható feltétel.

2. Az 1. iii. pontban említett precizitásértékeknek olyan körvizsgálatból kell származniuk, amelyet a körvizsgálatokról szóló valamely nemzetközi jegyzőkönyvvel [pl. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, "A mérési módszerek precizitása" (ISO 5725/1981)] összhangban végeztek el. A megismételhetőségi és a reprodukálhatósági eredményeket valamely nemzetközileg elfogadott formában kell kifejezni (pl. a 95 %-os az ISO 5725/1981 szabvány meghatározása szerinti konfidencia-intervallumokban). A körvizsgálat eredményeit ki kell hirdetni vagy korlátlanul hozzáférhetővé kell tenni.

3. Az árucikkek különböző csoportjaira egységesen alkalmazott vizsgálati módszereket előnyben kell részesíteni a csak egyes árucikkekre alkalmazott módszerekkel szemben.

4. Az ezen irányelv alapján elfogadott vizsgálati módszereket a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által ajánlott – vizsgálati módszerekre vonatkozó – szabványos szerkezetbe kell foglalni.

--------------------------------------------------