A Tanács irányelve

(1982. december 10.)

az új vagy már meglévő, nem ipari célú épületek helyiségeinek fűtésére vagy melegvíz-ellátására szolgáló hőfejlesztő berendezések teljesítményéről, valamint az új, nem ipari célú épületek hő- és melegvízelosztó hálózatának szigeteléséről szóló 78/170/EGK irányelv módosításáról

(82/885/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 103. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel a 78/170/EGK irányelv [3] megköveteli, hogy a tagállamok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az új vagy már meglévő nem ipari célú épületekben a helyiségek fűtésére és/vagy melegvíz előállítására szolgáló valamennyi új hőfejlesztő berendezés megfeleljen a minimális üzemi követelményeknek;

mivel az említett irányelv előírja, hogy a minimális üzemi követelmények tiszteletben tartását a hőfejlesztő gyártásakor vagy a beszerelés időpontjában végzett ellenőrzéssel biztosítsák;

mivel arról is rendelkezik, hogy a beszerelés időpontjában ellenőrzött hőfejlesztő berendezések esetében az energiaveszteség nem haladhatja meg a tagállamok által megállapított szinteket;

mivel mindazonáltal előírja, hogy azokra a berendezésekre, amelyeket nem lehet a gyártáskor ellenőrizni, egy megfelelő műszaki vizsgálat után kell javaslatot tenni;

mivel ezeket a vizsgálatokat megfelelően elvégezték, az említett hőfejlesztő berendezések szempontjából megfelelő intézkedéseket kell tenni;

mivel ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy az olyan hőfejlesztő berendezés esetén, amelyet a gyártáskor nem lehet ellenőrizni, szükség van a beszerelési idő és a helyszíni vizsgálat ideje közötti intervallum lehetőségének biztosítására;

mivel ezek a vizsgálatok egy olyan gyakorlati szabályzat megszerkesztéséhez vezettek, amely a szereléssel kapcsolatos vizsgálat alá vont, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő hőfejlesztő berendezés helyszíni teljesítményvizsgálatánál követendő eljárásokat tartalmazza;

mivel a fentiekből következően a kérdéses hőfejlesztő berendezések ellenőrzését az említett gyakorlati szabályzattal összhangban kell végrehajtani, amely szabályzat minimális közös alapot képez a Közösségben; mivel a gyakorlati szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatók a szilárdanyag-tüzelésű hőfejlesztő berendezésekre;

mivel a beszereléssel kapcsolatban végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó előírások betartása gyors vizsgálatának biztosítása érdekében szükséges egy, a gyártási szakaszban ellenőrzött hőfejlesztő berendezésekre megállapított adattáblához hasonló adattábláról rendelkezni; mivel ezt az adattáblát helyettesítheti az ellenőrzési jelentés; mivel a teljesítménykövetelményeknek vagy az energiaveszteség szintjeinek ki nem elégítése esetén, az ellenőrzési jelentést el kell küldeni a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságnak;

mivel az ezen irányelv végrehajtására elfogadott intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a tagállamoknak az ezen irányelv által érintett területeken hozott jogszabályainak a közelítéséhez tett intézkedéseket, és arra kell irányulniuk, hogy megkönnyítsék a közösségi szinten vagy nemzetközileg ezeken a területeken folyamatban lévő vagy végrehajtandó harmonizációt vagy szabványosítást;

mivel ezért a 78/170/EGK irányelvet módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 78/170/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a "minimális üzemi követelményeknek" szavak előtt a szöveg a "gazdaságilag indokolható" szavakkal egészül ki;

2. az 1. cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"Ezen irányelv hatálya nem terjed ki az ellenállással üzemelő elektromos hőfejlesztő berendezésekre, hőszivattyúkra és a távfűtő hálózathoz való csatlakozásokra.";

3. az 1. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdését el kell hagyni;

4. az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(3a) Azokról a beszerelés időpontjában ellenőrzött hőfejlesztő berendezésekről, amelyek nem elégítik ki a minimális üzemi követelményeket, a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság dönt, amely azt is elrendelheti, hogy a hőfejlesztő berendezést helyezzék üzemen kívül; e követelményeknek való megfelelést adattábla igazolja, amelynek legalább a (3) bekezdésben előírt adatokat kell tartalmaznia, az utolsó franciabekezdés kivételével, amely a névleges hőteljesítményen üzemelő hőfejlesztő berendezés fogyasztására vonatkozik.

A hőhordozó folyadék legmagasabb hőmérsékletének jelzése, amelyről az ötödik franciabekezdés rendelkezik, elhagyható, ha a hőmérsékletet egy másik dokumentum megadja.

Az ellenőrző szervnek át kell adnia a felhasználó számára egy ellenőrzési jelentést a tagállamok által meghatározott formában; ennek a jelentésnek különösen azokat a részleteket kell tartalmaznia, amelyeket az első albekezdésben előírt adattáblán kell megadni. Ez a jelentés helyettesítheti az adattáblát.

Amikor az ellenőrzési jelentés megállapítja, hogy a hőfejlesztő berendezés nem felel meg a minimális üzemi követelményeknek, az ellenőrző szervnek el kell küldenie a jelentés egy példányát a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságnak. Minden olyan esetben, ahol a hőfejlesztő berendezés más tagállamból érkezik, az ellenőrzés végrehajtásának helye szerint illetékes közigazgatási hatóságnak a tulajdonos hozzájárulásával át kell adnia a szállító számára, az utóbbi kérésére, az ellenőrzési jelentés egy példányát.

(3b) A beszerelés végrehajtásakor a hőfejlesztő berendezések ellenőrzését az ennek az irányelvnek a mellékletét képező gyakorlati szabályzattal összhangban kell végrehajtani. A gyakorlati szabályzat rendelkezései az ellenőrzési eljárás minimális közös alapját képezik a Közösségben. E rendelkezések kiegészíthetők a tagállamok által hozott rendelkezésekkel, de nem vonhatók vissza, és velük ellentétes rendelkezések nem hozhatók. A gyakorlati szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatók szilárdanyag tüzelésű hőfejlesztő berendezésekre vagy kondenzációs kazánokra.";

5. Az 1. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A beszerelés időpontjában ellenőrzött hőfejlesztő berendezések esetében a tagállamok a gyakorlati szabályzat 3.1. pontjával összhangban a minimális üzemi követelmények helyett rögzíthetik a maximális energiaveszteség szintjeit.

Ilyen esetben a (3a) és (3b) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni."

2. cikk

A 78/170/EGK irányelv ezen irányelv mellékletével egészül ki.

3. cikk

A tagállamok ezen irányelvről szóló értesítéstől számított 18 hónapon belül elfogadják a hőfejlesztő berendezések beszerelésekor esedékes vizsgálatára vonatkozó intézkedéseket.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1982. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

G. Fenger Møller

[1] HL C 175., 1980.7.14., 12. o.

[2] HL C 300., 1980.11.18., 6. o.

[3] HL L 52., 1978.2.23., 32. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

NEM IPARI CÉLÚ ÉPÜLETEK HELYISÉGEINEK FŰTÉSÉRE ÉS/VAGY MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, FOLYÉKONY VAGY GÁZNEMŰ TÜZELŐANYAGGAL ÜZEMELŐ HŐFEJLESZTŐ BERENDEZÉS BESZERELÉSKOR TÖRTÉNŐ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATÁHOZ HASZNÁLANDÓ GYAKORLATI SZABÁLYZAT

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS A VESZTESÉGEK MEGHATÁROZÁSA

1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS

1.1. Különböző típusú tüzelőanyagok (folyékony vagy gáz halmazállapotú) használatára képes hőfejlesztő berendezés esetében a vizsgálatot minden olyan tüzelőanyag-típussal végre kell hajtani, amely összhangban van a gyártó előírásaival, és rendelkezésre áll a vizsgálat idején.

1.2. A füstgázok kivezetésénél egy nyílást kell biztosítani a mérőszondák behelyezéséhez és a füstminták vételéhez.

1.3. Minden egyes mérésnek olyan pontosságúnak kell lennie, hogy elérhető legyen az eredményeknek a tagállamok által előírt általános pontossága.

1.4. A vizsgálatot ésszerű időtartamon belül kell végrehajtani, és lehetőleg a hőfejlesztő berendezés névleges hőleadása mellett. Ahol ez lehetetlen, az ehhez legközelebbi terhelést kell használni. Ha a hőfejlesztő berendezést kettő vagy több terhelésen való működtetésre tervezték, csökkentett terhelés melletti vizsgálat is végrehajtható a tagállamok kérésére. Az alkalmazott terheléseket megbízható módszerrel kell megállapítani.

1.5. A teljesítményt, függetlenül attól, hogy közvetett vagy közvetlen módszerrel történt-e a meghatározása, százalékban kell kifejezni az 1.4. pontban jelzettek szerint megállapított terhelés mellett az égőbe bevezetett tüzelőanyag nettó vagy bruttó fűtőértéke alapján.

2. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

2.1. A hőfejlesztő berendezés előkészítése

2.1.1. A használó kötelessége, a gyártó és/vagy a beszerelő esetleges segítségével, hogy a vizsgálat előtt elvégezze a hőfejlesztő berendezés általa szükségesnek vélt tisztítását, beszabályozását és előkészítését. A hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságok kötelezővé tehetik az ilyen tisztítást.

2.1.2. Ellenőrizni kell a hőfejlesztő berendezésnek és a kürtővel való csatlakozásának szivárgásbiztosságát.

2.2. A hőtermelő berendezés azonosítása

2.2.1. A vizsgálat előtt az ellenőrző szervnek (a továbbiakban "a szerv") fel kell jegyeznie minden szükséges adatot a hőfejlesztő berendezés azonosítására, és legalább a hőfejlesztő berendezés jellemzőit vagy műszaki adatait úgy, ahogyan ezek például az adattáblán láthatók és/vagy a használó számára átadott szerelési és üzemeltetési utasításokban találhatók, amelyek a gyártóval, típussal, gyártási évvel és a névleges hőteljesítménnyel kapcsolatosak.

2.2.2. A szerv ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a szükséges feltételek annak biztosítására, hogy semmilyen zavar ne forduljon elő a vizsgálat során, amely valószínűleg hátrányosan befolyásolná a vizsgálat eredményességét. Ennek érdekében külön megköveteli a használótól, hogy bemutassa azokat a tanúsítványokat – vagy bármilyen más bizonyítékot –, amelyek igazolják, hogy a kazánházhoz és a kazánház helyiségeihez előírt biztonsági ellenőrzéseket elvégezték. Ez a feltétel teljesítettnek tekinthető azokban a tagállamokban, ahol a hőfejlesztő berendezések nem szerelhetők be vagy nem helyezhetők üzembe előzetes biztonsági ellenőrzés nélkül. Ha a nemzeti jogszabályok ilyen ellenőrzést nem követelnek meg, a szerv jogosult kellő mértékben biztosítani a biztonságos munkakörülményeket, mielőtt az ellenőrzést elvégezné.

Ha a fenti szempontok alapján a szerv úgy ítéli meg, hogy nem kielégítő a helyzet az ellenőrzés végrehajtásához, elutasíthatja az ellenőrzés végrehajtását; ebben az esetben ad hoc jelentést készít.

2.3. Előzetes működtetés

2.3.1. A vizsgálat előtt a szerv előzetes működtetést végezhet az ellenőrzési célokra beszerelt mérőberendezés előre beállításának és működésének ellenőrzése érdekében. A szervnek biztosítania kell, hogy minden mérés a szükséges mértékű pontossággal történjen. Pontosabban meghatározva, ha a szerv úgy dönt, hogy a létesítmény normál berendezésének részét képező mérőműszereket használ, ellenőriznie kell, hogy kielégítik-e ezek a műszerek a pontossági és megbízhatósági előírásokkal kapcsolatosan megkívánt feltételeket.

2.3.2. A használó kötelessége a gyártó és/vagy a beszerelő segítségével, valamint a hőfejlesztő berendezés tulajdonosának engedélyével, a hőfejlesztő berendezés minden olyan végleges beállításának végrehajtása, amelyre szükség lehet, valamint az optimális vizsgálati körülmények megteremtéséhez a különböző utasítások további magyarázatainak megadása.

2.4. A vizsgálat

2.4.1. A vizsgálati tevékenységekért egyedül a szerv felelős.

2.4.2. A vizsgálatot egyensúlyi állapotban kell végrehajtani a betáplált tüzelőanyag és égési levegő mennyiséget állandó értéken tartva.

2.4.3. A vizsgálat során a szerv elvégzi a 3. pontban előírt kötelező méréseket, és adott esetben a 4. pontban ismertetett egyéb választható méréseket. A szerv az 5. pontban előírtak szerint jelentést készít.

3. VESZTESÉGEK MEGHATÁROZÁSA A FÜSTGÁZOKON KERESZTÜL

3.1. Érzékelhető hőveszteségek mérése

Amennyiben a teljesítmény meghatározása közvetett módszerrel történik, a szerv jogosult térfogatszázalék meghatározására a szén-dioxid vagy az oxigén mérésével a füstgázokban.

Ezt követően egy képletet használ, amely a füstgázok és az égési levegő közötti hőmérsékletkülönbségen kívül megfelelő állandókat is tartalmaz. A képletet és állandókat azon tagállamnak kell közzétennie, amelynek a joghatósága alá az ellenőrző szerv tartozik, vagy azokat egy szabványban kell megállapítani.

Hivatalos rendelkezések vagy szabvány hiányában az érzékelhető hőveszteségek a tüzelőanyag jellemzőiből, fűtőértékéből és a légfeleslegből számíthatók ki, a gáz tüzelőanyagok fajhőjét megadó táblázatok segítségével, ilyenek például a 12. Gázügyi Világkongresszus (IGU/E/17/73) által elfogadott táblázatok.

A fenti eljárás kondenzációs kazánokra nem alkalmazható.

3.2. Füstgáz átlátszatlanságának mérése

A szervnek akkor kell végrehajtania ezt a mérést, ha a hőfejlesztő berendezés folyékony tüzelőanyagot vagy folyékony formában befecskendezett cseppfolyós gázt használ; a mérést megfelelő műszer segítségével kell végrehajtani; az eredményt a szokásos füstölésmutatóként (0-tól 9-ig) kell kifejezni.

4. EGYÉB ELLENŐRZÉSEK (VÁLASZTHATÓ)

4.1. Szén-monoxid nyomok

A szerv felhatalmazást kaphat, hogy ellenőrizze, nem tartalmaznak-e a hőfejlesztő berendezés füstgázai szén-monoxidot olyan mennyiségben, amely kétségeket vethet fel a 3.1. ponttal összhangban végzett mérések eredményeit illetően.

4.2. A hőfejlesztő berendezés burkolatán keresztüli veszteségek

Azokban a tagállamokban, ahol nincsenek e tárgykörre vonatkozó jogszabályok, műszaki szabályok vagy egyéb rendelkezések, a szerv felhatalmazást kaphat arra, hogy a burkolaton keresztüli veszteségeket a gyártó által megadott adatokból és/vagy a vizsgálat során megfigyelt felületi hőmérsékletekből határozza meg.

5. VIZSGÁLATI JELENTÉS

A vizsgálat lefolytatása után a szerv jelentést készít a tagállam által előírt formában, megadva a hőfejlesztő berendezés fő jellemzőit, az elvégzett méréseket, a veszteségek kiszámítására használt képletet és a hőfejlesztő berendezés teljesítményét.

--------------------------------------------------