A Tanács irányelve

(1976. december 13.)

a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről

(77/92/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 49., 57., 66. és 235 cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel a Szerződés értelmében az átmeneti időszak végétől a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás vonatkozásában tilos minden megkülönböztető bánásmód az állampolgárság alapján; mivel e nemzeti bánásmód elve alkalmazandó különösen a szakmai szervezetekhez való csatlakozás jogára, amennyiben az érintett személy szakmai tevékenysége szükségszerűen együtt jár e jog gyakorlásával;

mivel nem minden tagállam szab feltételeket a biztosítási ügynöki és alkuszi tevékenység megkezdéséhez és folytatásához; mivel egyes esetekben e tevékenység szabadon megkezdhető és folytatható, míg egyéb esetekben szigorú rendelkezések érvényesülnek, amelyek a szakma gyakorlását a képesítés hivatalos igazolásához kötik;

mivel, tekintettel az ügynökök és alkuszok tevékenységi körét illetően a tagállamok közötti különbségekre, a lehető legvilágosabban meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyekre ez az irányelv vonatkozik;

mivel továbbá, a Szerződés 57. cikke úgy rendelkezik, hogy irányelveket kell kibocsátani az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról annak érdekében, hogy megkönnyítsék az önfoglalkoztató tevékenységek megkezdését és folytatását;

mivel az oklevelek kölcsönös elismerése, illetve az azonnali összehangolás hiányában azonban elő kell segíteni a szóban forgó tevékenységek esetében a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását, különösen az Általános Programokban [3] előirányzott átmeneti rendelkezések elfogadásával annak érdekében, hogy ne rójanak szükségtelen terheket azoknak a tagállamoknak az állampolgáraira, ahol az ilyen tevékenységek megkezdését nem kötik semmilyen feltételhez;

mivel az ilyen jellegű nehézségek megelőzése érdekében az átmeneti intézkedéseknek az lenne a célja, hogy az e tevékenységek megkezdésére szabályokkal rendelkező, adott fogadó tagállam a tevékenység megkezdéséhez megfelelő képesítésnek tekintse azt a tényt, hogy abban a tagállamban, ahonnan a külföldi állampolgár érkezik, a közelmúltban megfelelő ideig folytatta tevékenységét, amennyiben előzetes képzés nem szükséges, annak biztosítása érdekében, hogy az érintett személy rendelkezik a fogadó tagállam saját állampolgáraitól megkövetelt, egyenértékű szakmai ismeretekkel;

mivel a Hollandiában fennálló helyzetre tekintettel, ahol a biztosítási alkuszok szakmai tudásuktól függően több kategóriába vannak besorolva, ezzel egyenértékű rendszert kell biztosítani a többi tagállam azon állampolgárai számára, akik az érintett kategóriák valamelyikében kívánnak tevékenységbe kezdeni; mivel ebből a szempontból a legmegfelelőbb és legtárgyilagosabb szempont azoknak a munkavállalóknak a száma, akik az érintett személy irányítása alatt tevékenykednek, illetve tevékenykedtek;

mivel, amenynyiben az ügynök tevékenysége magában foglalja, hogy valamely biztosítóintézet vagy biztosítóintézetek állandó megbízottjaként járjon el, és az adott intézet vagy intézetek szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozó egyes vagy valamennyi ügylet tekintetében az intézet vagy intézetek nevében kötelezettségeket vállaljon, az érintett személy jogosult a fogadó tagállamban alkuszi tevékenységet végezni;

mivel ez az irányelv okafogyottá válik, mihelyt a szóban forgó tevékenységek megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételek összehangolása, valamint az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése megtörténik;

mivel, amenynyiben a tagállamokban az ebben az irányelvben említett tevékenységek megkezdése és folytatása munkavállalók esetében szintén a szakmai ismeretek és képességek meglététől függ, ezt az irányelvet kell alkalmazni e személyek kategóriájára is annak érdekében, hogy a munkavállalók szabad mozgása útjában álló akadályok megszűnjenek, és ezzel kiegészüljön a 312/76/EGK rendelettel [4] módosított, a Közösségen belül a munkavállalók szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-ei 1612/68/EGK tanácsi rendelet [5];

mivel ugyanezen okból a jó hírnév és az annak igazolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a munkavállalók esetében is, hogy az adott munkavállaló korábban nem állt fizetésképtelenség miatt folytatott eljárás hatálya alatt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A tagállamok a területükön való letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás tekintetében elfogadják az ezen irányelvben meghatározott intézkedéseket az Általános Programok I. címének hatálya alá tartozó, azon természetes személyek és társaságok esetében (a továbbiakban: "kedvezményezettek"), akik vagy amelyek önálló vállalkozóként a 2. cikkben említett tevékenységet kívánják folytatni.

(2) Ezt az irányelvet kell alkalmazni a tagállamoknak azokra az állampolgáraira is, akik az 1612/68/EGK irányelvben meghatározottak szerint munkavállalóként kívánják folytatni a 2. cikkben említett tevékenységeket.

2. cikk

(1) Ezt az irányelvet kell alkalmazni a letelepedés szabadságát korlátozó intézkedések felszámolását célzó Általános Program III. mellékletében felsorolt, az ISIC 630. csoportjába tartozó következő tevékenységekre:

a) az olyan személyek szakmai tevékenysége, akik teljesen szabadon választva intézetet, kapcsolatot teremtenek a biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázatukra biztosítási vagy viszontbiztosítási fedezetet kereső személyek és biztosító, illetve viszontbiztosító intézetek között, és akik a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződések megkötését megelőzően előkészítő munkát végeznek, és amikor szükséges, segítséget nyújtanak a szóban forgó szerződések kezelésében és teljesítésében, különös tekintettel kárigények esetére;

b) az olyan személyek szakmai tevékenysége, akiket egy vagy több szerződés keretében utasítanak, illetve felhatalmaznak arra, hogy egy vagy több biztosító nevében és megbízásából, vagy kizárólagosan megbízásából eljárva, biztosítási szerződések előkészítése, illetve e szerződések megkötése érdekében végezzenek üzletszerző tevékenységet, tegyenek ajánlatot és végezzenek előkészítő munkát, illetve működjenek közre e szerződések kezelésében és teljesítésében, különös tekintettel kárigények esetére;

c) az a) és b) pontokban említett személyek kivételével az olyan személyek tevékenysége, akik e személyek megbízásából többek között üzletszerző munkát végeznek, megismertetik a biztosítási szerződéseket, vagy a biztosítási díjak beszedését végzik feltéve, hogy e tevékenységek részeként biztosítással kapcsolatos kötelezettséget nem vállalnak a lakossággal szemben, illetve velük összefüggésben.

(2) Ezt az irányelvet kell alkalmazni különösen a tagállamokban szokásosan a következőként megnevezett tevékenységekre:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett tevékenységeknél:

- Belgiumban:

- Courtier d'assurance

Verzekeringsmakelaar,

- Courtier de réassurance

Herverzekeringsmakelaar,

- Dániában:

- Juridiske og fysiske personer, som driver selvstændig virksomhed som formidler ved afsætning af forsikringskontrakter,

- Németországban:

- Versicherungsmakler,

- Rückversicherungsmakler,

- Franciaországban:

- Courtier d'assurance,

- Courtier d'assurance maritime,

- Courtier de réassurance,

- Írországban:

- Insurance broker,

- Reinsurance broker,

- Olaszországban:

- Mediatore di assicurazioni,

- Mediatore di riassicurazioni,

- Hollandiában:

- Makelaar,

- Assurantiebezorger,

- Erkend assurantieagent,

- Verzekeringsagent,

- az Egyesült Királyságban:

- Insurance broker;

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységeknél:

- Belgiumban:

- Agent d'assurance

Verzekeringsagent,

- Dániában:

- Forsikringsagent,

- Németországban:

- Versicherungsvertreter,

- Franciaországban:

- Agent général d'assurance,

- Írországban:

- Agent,

- Olaszországban:

- Agente di assicurazioni,

- Luxemburgban:

- Agent principal d'assurance,

- Agent d'assurance,

- Hollandiában:

- Gevolmachtigd agent,

- Verzekeringsagent,

- az Egyesült Királyságban:

- Agent;

c) az (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenységeknél:

- Belgiumban:

- Sous-agent

Sub-agent,

- Dániában:

- Underagent,

- Németországban:

- Gelegenheitsvermittler,

- Inkassant,

- Franciaországban:

- Mandataire,

- Intermédiaire,

- Sous-agent,

- Írországban:

- Sub-agent,

- Olaszországban:

- Subagente,

- Luxemburgban:

- Sous-agent,

- Hollandiában:

- Sub-agent,

- az Egyesült Királyságban:

- Sub-agent.

3. cikk

Azok a tagállamok, amelyekben a 2. cikkben említett tevékenységek megkezdése vagy folytatása bizonyos képesítési feltételek teljesítéséhez kötött, biztosítják, hogy az ezt kérelmező kedvezményezett letelepedését, illetve tevékenységének ideiglenes megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon az általa folytatni kívánt szakmára vonatkozó szabályokról.

4. cikk

Amennyiben valamely tagállamban a 2. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában említett tevékenység megkezdése vagy folytatása általános, kereskedelmi, vagy szakmai ismeretekhez és képességekhez kötött, az adott tagállam mindezek igazolásaként elfogadja azt a tényt, hogy a szóban forgó tevékenységek egyikét valamely másik tagállamban a következő időszakokon keresztül folytatták:

a) négy egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezetői minőségben; vagy

b) két egymást követő éven kereszül önállóan vagy vezetői minőségben, amennyiben a kedvezményezett igazolja, hogy legalább három évig biztosítási ügynökkel vagy alkusszal, vagy biztosítóintézettel együtt folytatta a tevékenységét; vagy

c) egy éven keresztül önállóan vagy vezetői minőségben, amennyiben a kedvezményezett igazolja, hogy az adott tevékenységre vonatkozóan előzetes képzésben részesült, amelyet államilag elismert bizonyítvány igazol, illetve amelyet az illetékes szakmai testület a követelményeinek minden tekintetben megfelelőnek ismer el.

5. cikk

(1) Amennyiben valamely tagállam a 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett valamely tevékenység megkezdését vagy folytatását feltételeként szigorúbb előírásokhoz köti, mint a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett tevékenységek esetében, az elsőként említett tevékenység megkezdése vagy folytatása feltételeként előírhatja, hogy azt valamely másik tagállamban, a 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett tevékenységi ágazatban a következő időszakokon keresztül kellett előzetesen folytatni:

a) négy egymást követő éven keresztül önállóan, vagy vezetői minőségben; vagy

b) két egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezetői minőségben, amennyiben a kedvezményezett igazolja, hogy legalább három évig biztosítási ügynökkel vagy alkusszal, vagy biztosítási intézettel együtt folytatta tevékenységét; vagy

c) egy éven keresztül önállóan vagy vezetői minőségben, amennyiben a kedvezményezett igazolja, hogy az adott tevékenység tekintetében előzetes képzésben részesült, amelyet államilag elismert bizonyítvány igazol, illetve amelyet az illetékes szakmai szervezet a követelményeinek minden tekintetben megfelelőnek ismer el.

A kedvezményezett által a 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint folytatott tevékenységet, amennyiben az magában foglalja a tevékenység folytatását valamely biztosítóintézet vagy biztosítóintézetek állandó megbízása alapján, feljogosítva az érintett személyt arra, hogy az intézet szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozó egyes vagy minden ügylet tekintetében kötelezettségeket vállaljon a intézet(ek) nevében, a 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett tevékenységgel egyenértékűnek kell tekinteni.

(2) Mindazonáltal, Hollandiában a 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett tevékenységek megkezdéséhez vagy folytatásához ezen túlmenően a következő feltételek szükségesek:

- amennyiben a kedvezményezett "makelaar"-ként kíván tevékenykedni, az adott tevékenységeket olyan üzleti formában kellett folytatnia, ahol legalább 10 munkavállaló tartozott az irányítása alá,

- amennyiben a kedvezményezett "assurantiebezorger"-ként kíván tevékenykedni, az adott tevékenységeket olyan üzleti formában kellett folytatnia, ahol legalább 5 munkavállaló tartozott az irányítása alá,

- amennyiben a kedvezményezett "erkend assurantieagent"-ként kíván tevékenykedni, az adott tevékenységeket olyan üzleti formában kellett folytatnia, ahol legalább 2 munkavállaló tartozott az irányítása alá.

6. cikk

(1) Amennyiben valamely tagállamban a 2. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenység megkezdését vagy folytatását általános, kereskedelmi vagy szakmai ismeretekhez és képességekhez kötik, az adott tagállam mindezek meglétének igazolásaként elfogadja azt a tényt, hogy a szóban forgó tevékenységet valamely másik tagállamban a következő időszakokon keresztül folytatták:

a) két egymást követő éven keresztül önállóan, illetve biztosítási ügynökkel vagy alkusszal, vagy biztosítóintézettel; vagy

b) egy éven keresztül az a) pontban meghatározott feltételek szerint, amennyiben a kedvezményezett igazolja, hogy az adott tevékenység tekintetében előzetes képzésben részesült, amelyet államilag elismert bizonyítvány igazol, illetve amelyet az illetékes szakmai szervezet a követelményeinek minden tekintetben megfelelőnek ismer el.

(2) A 2. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett tevékenységek valamelyikének egy éven keresztül történő folytatása és a szakirányú képzésben való részvétel az (1) bekezdésben megállapított előírásoknak megfelelőnek minősül.

7. cikk

A 4., 5. és 6. cikkben említett esetekben, az adott tevékenység folytatása nem fejeződhetett be a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtásának napját megelőző 10 évnél régebben. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam saját állampolgáraira vonatkozóan ennél rövidebb időszakot határoz meg, ezt az időszakot kell alkalmazni a kedvezményezettekre is.

8. cikk

(1) A 4. cikk és az 5. cikk (1) bekezdése értelmében egy személy valamely tevékenységet akkor folytatott vezetői minőségben, ha a tevékenységet:

a) az intézet vezetőjeként vagy az intézet fióktelepének vezetőjeként folytatta; vagy

b) az intézet vezetője helyetteseként vagy meghatalmazott képviselőjeként folytatta, amennyiben a beosztáshoz a képviselt intézet vezetőjééhez azonos felelősség társult.

(2) Valamely személy esetében a tevékenység folytatását ugyancsak vezetői minőségben folytatott tevékenységnek kell tekinteni a 4. cikk alkalmazásában, amennyiben a biztosítási intézeten belüli feladatok magukban foglalták az ügynökök irányítását vagy munkájuk ellenőrzését.

(3) A 4. cikk b) pontja és az 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti munkának magában kellett foglalnia a biztosítási szerződések megkötésével, kezelésével és teljesítésével kapcsolatos feladatokat.

9. cikk

(1) A 4., 5., 6. és 7. cikkben meghatározott feltételek teljesítését olyan tanúsítvány igazolja, amelyet a származás szerinti tagállam vagy annak a tagállamnak az illetékes hatósága vagy szervezete bocsát ki, ahonnan a személy érkezett; ezt a tanúsítványt a szóban forgó tevékenységeknek a fogadó tagállamban való folytatására irányuló kérelemhez mellékelve kell benyújtani.

(2) A 13. cikkben meghatározott határidőn belül a tagállamok kijelölik az (1) bekezdésben említett tanúsítvány kiadására illetékes hatóságokat és szervezeteket, és erről haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállamot, valamint a Bizottságot.

(3) A 13. cikkben meghatározott határidőn belül valamennyi tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot azokról a hatóságokról és szervezetekről, amelyekhez a 2. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló kérelmet és az ahhoz mellékelt okiratokat a fogadó tagállamban be kell nyújtani.

10. cikk

(1) Amennyiben a fogadó tagállam a 2. cikkben említett tevékenységet megkezdeni vagy folytatni kívánó saját állampolgárának előírja jó hírnevének és annak igazolását, hogy megelőzően nem állt fizetésképtelenség miatt folytatott eljárás hatálya alatt, illetve a fentiekben említett bármely igazolást, más tagállamok állampolgárai esetében megfelelő igazolásként kell elfogadnia valamely "bírósági nyilvántartás" kivonatának bemutatását, vagy ennek hiányában az azzal egyenértékű irat bemutatását, amelyet a származás szerinti tagállam vagy annak a tagállamnak az illetékes bírósága vagy államigazgatási szerve bocsátott ki, ahonnan a külföldi állampolgár érkezik, arra nézve, hogy e feltételeknek eleget tett.

(2) Amennyiben a származás szerinti tagállam vagy az a tagállam, ahonnan a külföldi állampolgár érkezik, nem bocsát ki az (1) bekezdésben említett igazolást, azt helyettesíteni lehet esküvel megerősített nyilatkozattal – vagy olyan államokban, ahol esküvel megerősített nyilatkozat nem létezik, ünnepélyes nyilatkozattal –, amelyet az érintett személy egy illetékes bíróság vagy államigazgatási hatóság előtt, vagy szükség esetén, a származás szerinti tagállamban vagy abban a tagállamban működő közjegyző előtt tesz, ahonnan a személy érkezik; az érintett hatóság vagy közjegyző igazolást állít ki, amely igazolja az esküvel megerősített nyilatkozat vagy az ünnepélyes nyilatkozat hitelességét. Korábbi fizetőképességről ugyancsak tehető nyilatkozat az említett ország illetékes szakmai szervezete előtt is.

(3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kiadott igazolások bemutatásukkor a kiadástól számított 3 hónapnál nem lehetnek régebbiek.

(4) A 13. cikkben meghatározott határidőn belül a tagállamok kijelölik az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett igazolások kiadására illetékes hatóságokat és szerveket, és erről haladéktalanul értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot.

A 13. cikkben meghatározott határidőn belül valamennyi tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot azokról a hatóságokról, illetve szervezetekről, amelyekhez az e cikkben említett iratokat a 2. cikkben említett tevékenységnek a fogadó tagállamban történő folytatására iránti kérelemnek a mellékleteként be kell nyújtani.

(5) Amennyiben a fogadó tagállamban szükség van a pénzügyi helyzet igazolására, az adott állam a származás szerinti tagállam vagy annak a tagállamnak a pénzintézetei által kiadott igazolásokat, ahonnan a külföldi állampolgár érkezik, a saját területén kiadott igazolásokkal egyenértékűnek fogadja el.

11. cikk

A fogadó tagállam, amennyiben a 2. cikkben említett tevékenységek valamelyikét megkezdeni vagy folytatni kívánó saját állampolgáraitól megköveteli eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat letételét, és amennyiben az ilyen eskü vagy nyilatkozat szövegét más tagállamok állampolgárai nem alkalmazhatják, biztosítja, hogy megfelelő és az előbbivel egyenértékű eskü- vagy nyilatkozatforma álljon rendelkezésre az érintett személyek számára.

12. cikk

Ez az irányelv mindaddig alkalmazandó, ameddig a szóban forgó tevékenységek megkezdésére és folytatására vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolásáról szóló irányelv hatályba nem lép.

13. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított 18 hónapon belül annak megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

14. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv hatálya alá tartozó területen fogadnak el.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1976. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. van der Stoel

[1] HL C 78., 1971.8.2., 13. o.

[2] HL C 113., 1971.11.9., 6. o.

[3] HL 2., 1962.1.15., 32/62. o. es 36/62.0.

[4] HL L 39., 1976.2.14., 2. o.

[5] HL L 257., 1968.10.19., 2. o.

--------------------------------------------------