A Tanács irányelve

(1975. december 18.)

a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(76/115/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel azon műszaki előírások, amelyeknek – a tagállami jogszabályok alapján – a gépjárműveknek meg kell felelniük, többek között a biztonsági övek rögzítéseire vonatkoznak;

mivel e követelmények tagállamonként eltérőek; mivel ezért különösen a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv [3] alapján minden járműtípus tekintetében bevezetendő EGK-típusjóváhagyási eljárás lehetővé tétele céljából szükséges, hogy a tagállamok elfogadják ugyanazon követelményeket akár a meglévő szabályaik kiegészítéseként, akár azokat felváltva;

mivel a 74/60/EGK irányelv [4] megállapította az utastér belső berendezéseire, a kezelőszervek elhelyezkedésére, a tetőre, az ülések háttámlájára és hátsó részének kialakítására vonatkozó közös előírásokat; mivel a 74/297/EGK irányelv [5] megállapította a kormányberendezés ütközés esetén történő működésével kapcsolatosan a belső berendezésekre vonatkozó közös előírásokat; mivel a 74/408/EGK irányelv [6] megállapította az ülésekre és rögzítésük szilárdságára vonatkozó közös előírásokat; mivel a későbbiekben további, a belső berendezésekkel és különösen a biztonsági övekkel, fejtámlákkal és a kezelőszervek jelölésével kapcsolatos előírásokat kell elfogadni;

mivel a gépjárművekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése a közös előírások alapján a tagállamok által elvégzett ellenőrzések a többi tagállam által történő kölcsönös elismerésével jár együtt; mivel e rendszerek hatékony működtetése érdekében minden tagállamnak el kell fogadnia ezen előírásokat azonos időponttól kezdődően,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv a gépjárművek menetirányba néző ülésein ülő felnőtt utasai számára szánt biztonsági övek rögzítéseire vonatkozik.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában: "jármű" minden, a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott M1 kategóriájú, közúti használatra szánt, legalább négy kerékkel rendelkező és a 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességgel rendelkező jármű.

3. cikk

Amennyiben a biztonsági övek rögzítései megfelelnek az I., III. és IV. mellékletben meghatározott előírásoknak, a tagállamok a rögzítésekre történő hivatkozással nem tagadhatják meg valamely gépjármű EGK-típusjóváhagyását, illetve nemzeti típusjóváhagyását.

4. cikk

Amennyiben a biztonsági övek rögzítései megfelelnek az I., III. és IV. mellékletben meghatározott követelményeknek, a tagállamok nem utasíthatják el vagy tilthatják meg valamely gépjármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a rögzítésekre történő hivatkozással.

5. cikk

Az a tagállam, amely típusjóváhagyást adott ki, meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy tudomást szerezzen az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott bármely elem vagy jellemző módosulásáról. E tagállam illetékes hatóságai eldöntik, hogy a módosított járműtípus tekintetében szükséges-e új vizsgálatok végrehajtása és új jelentés készítése. Amennyiben e vizsgálatok az ezen irányelv előírásainak történő meg nem felelést állapítják meg, a módosítás nem engedélyezhető.

6. cikk

A mellékletek előírásainak a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából szükséges minden módosítása a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárással összhangban történik.

7. cikk

(1) A tagállamok 1976. október 1-je előtt elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezéseket 1977. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Ezen irányelv értesítését követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatást kapjon az irányelv által szabályozott területen általuk tervezett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1975. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. Toros

[1] HL C 5., 1975.1.8., 41. o.

[2] HL C 47., 1975.2.27., 45. o.

[3] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

[4] HL L 38., 1974.2.11., 2. o.

[5] HL L 165., 1974.6.20., 16. o.

[6] HL L 221., 1974.8.12., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATOK, GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG, UTASÍTÁSOK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.1. "járműtípus" olyan járműkategória, amely a biztonságiöv-rögzítései tekintetében nem tér el olyan lényeges szempontokban, mint például: a járműfelépítmény vagy az ülésszerkezet, illetve a jármű bármely más olyan alkatrészének a mérete, alakja és anyagösszetétele, amelyhez a biztonsági öv rögzítései kapcsolódnak;

1.2. "biztonsági öv rögzítései" a járműfelépítmény, az ülésszerkezet vagy a jármű bármely egyéb része, amelyhez a biztonsági öv csatlakozó elemeit rögzítik;

1.3. "biztonsági öv" (vagy öv) a rögzítőcsattal ellátott hevederek, beállítóeszközök és olyan csatlakozó berendezések együttese, amelyet a járműbe rögzítettek és arra terveztek, hogy ütközés vagy a jármű hirtelen lassulása esetén csökkentse viselője sérülési kockázatát a teste elmozdulásának a korlátozásával. Az ilyen berendezést rendszerint "övberendezésnek" nevezik, amely magában foglalja az energiafelfogásra és a heveder felcsévélésére szolgáló berendezéseket is;

1.4. "övvezető" az olyan berendezés, amely megváltoztatja a heveder elhelyezkedését az öv viselőjéhez képest;

1.5. "biztonsági öv tényleges rögzítése" az a pont, amelyet a 4.4. pontban meghatározott módon a biztonsági övek egyes részei a viselőhöz viszonyított szögének meghatározására használnak, tehát az a pont, amelyhez a biztonsági övet rögzíteni kell ahhoz, hogy a viseléskor a tervezettel azonos helyzetet biztosítson, amely a biztonsági öv és a rögzítőelemek rögzítéseihez történő elrendezésétől függően lehet az öv tényleges rögzítése vagy attól eltérő pont is;

1.5.1. amennyiben a biztonsági öv tartalmaz olyan rögzített vagy szabadon forgó merev részt, amely az alsó öv rögzítéséhez kapcsolódik, az ülés összes beállításához tartozó tényleges rögzítés az a pont, amelyben a heveder ehhez a merev részhez kapcsolódik;

1.5.2. amennyiben hevedervezetőt alkalmaznak a járműfelépítményen vagy az ülésszerkezeten, az övvezető középpontját kell a biztonsági öv tényleges rögzítésének tekinteni azon a helyen, ahol a heveder elhagyja a hevederterelőt az öv viselőjének az oldalán; a hevedernek egyenes vonalban kell húzódnia a biztonsági öv tényleges rögzítése és a viselő között;

1.5.3. amennyiben a biztonsági öv a viselőjétől közvetlenül a jármű felépítményéhez vagy az ülésszerkezethez rögzített övvisszahúzó szerkezetbe jut közbenső hevederterelő nélkül, a heveder tárolására szolgáló henger tengelye, illetve az övheveder középvonalán áthaladó sík metszéspontját kell a biztonsági öv tényleges rögzítésének tekinteni;

1.6. "ülés" az egy felnőtt számára ülőhelyet biztosító, kárpitbevonattal ellátott szerkezet, amely lehet a jármű felépítményével egybeépített vagy attól független. A meghatározás különálló ülésre vagy egy sorülés egy felnőtt számára férőhelyet biztosító részére vonatkozik;

1.7. "sorülés" a legalább két felnőtt számára férőhelyet biztosító, kárpitbevonattal ellátott szerkezet;

1.8. "üléscsoport" a sorülés típusú vagy különálló, de egymás melletti ülések (azaz amelyeket úgy rögzítettek, hogy az egyik ilyen ülés elülső rögzítése egy vonalban van a másik ilyen ülés elülső vagy hátsó rögzítésével, illetve a másik ilyen ülés elülső vagy hátsó rögzítései között helyezkedik el) és egy vagy két felnőtt számára biztosít ülőhelyet;

1.9. "felhajtható ülés" egy kiegészítő, alkalmi használatra szánt ülés, amely szokásos helyzetben fel van hajtva;

1.10. "üléstípus" olyan üléskategória, amely nem tér el olyan lényeges jellemzőkben, mint:

1.10.1. az ülés szerkezetének alakja, méretei és anyaga;

1.10.2. a beállító szerkezetek és a reteszelő szerkezetek típusa és méretei;

1.10.3. a biztonsági öv ülésen lévő rögzítéseinek, az ülés rögzítéseinek és a járműfelépítmény megfelelő alkatrészeinek típusa és mérete;

1.11. "ülésrögzítés" az a rendszer, amelynek segítségével az ülésszerkezetet a jármű felépítményéhez rögzítik, beleértve a járműfelépítmény hozzá tartozó részeit;

1.12. "beállítószerkezet" az a szerkezet, amely segítségével az ülés, illetve annak részei az ülő személy testalkatához igazíthatók. Ez a szerkezet különösen az alábbiakat teszi lehetővé:

1.12.1. hosszirányú állítás;

1.12.2. függőleges állítás;

1.12.3. szöghelyzetállítás;

1.13. "átállító szerkezet" az olyan szerkezet, amely az utasok könnyebb ki- és beszállása érdekében lehetővé teszi az ülés vagy annak egy része rögzített közbenső helyzet nélkül történő szögelfordulását, illetve hosszirányú elmozdulását;

1.14. "reteszelőrendszer" bármilyen olyan rendszer, amely biztosítja, hogy az ülés és annak részei egy adott használati helyzetben maradjanak, és tartalmaz mind az üléstámlát az üléshez, mind pedig az ülést a járműhöz kapcsoló reteszelőrendszereket.

2. EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1. A különböző járműtípusok biztonságiöv-rögzítéseire vonatkozó EGK-típus-jóváhagyási kérelmet a jármű gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2.2. A kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:

2.2.1. a járműfelépítmény megfelelően méretarányos általános elrendezési rajzai, a biztonsági öv rögzítései helyének feltüntetésével, a biztonsági öv rögzítései, valamint azon szerkezet részletes rajza, amelyhez kapcsolódnak;

2.2.2. a biztonsági öv rögzítéseinek a szilárdságát várhatóan befolyásoló felhasznált anyagok leírása;

2.2.3. a biztonsági öv rögzítéseinek a műszaki leírása;

2.2.4. amennyiben a biztonsági öv rögzítései az ülésszerkezet részét képezik, a járműtípus részletes leírása, tekintettel az ülések, az ülések rögzítései, valamint azok beállító- és reteszelőrendszereinek kialakítására;

2.2.5. az ülések, az ülések járműhöz kapcsolódó rögzítéseinek, valamint azok beállító- és reteszelőrendszereinek megfelelően méretarányos és kellően részletes rajzai.

2.3. A gyártó átadja a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálatnak a jóváhagyandó jármű típusát képviselő járművet vagy a jármű – a biztonsági öv rögzítései vizsgálatának szempontjából a műszaki szolgálat által – lényegesnek minősített alkatrészeit.

3. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

3.1. Az EGK-típusbizonyítványhoz mellékelni kell egy, a II. mellékletben meghatározott modellnek megfelelő nyomtatványt.

4. ELŐÍRÁSOK

4.1. Meghatározások (lásd a III. mellékletet)

4.1.1. A H-pont a 74/60/EGK irányelv IV. mellékletében leírt eljárással meghatározott referenciapont.

4.1.2. A referenciaegyenes a 74/60/EGK irányelv IV. melléklete 2. ábráján szereplő próbabábu – amely az ötvenedik százalékosztályba tartozó felnőtt férfinak megfelelő – medence és a lábrésze közötti területen, illetve a mellkas- és a nyakrész között áthaladó egyenes.

4.1.3. Az L1 és az L2 pont a biztonsági öv alsó tényleges rögzítése.

4.1.4. A C-pont a H-pont felett függőlegesen 450 mm-re található.

4.1.5. Az α1 és az α2 szög a vízszintes sík és a jármű hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges, valamint a H és az L1, illetve L2 ponton áthaladó sík által bezárt szög.

4.1.6. Az S a biztonsági öv felső tényleges rögzítése és az alábbiak szerint meghatározott, a jármű hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos P referenciasík közötti távolság mm-ben:

4.1.6.1. amennyiben az ülési pozíciót jól meghatározza az ülés alakja, a P sík ennek az ülésnek a szimmetriasíkja;

4.1.6.2. jól meghatározott pozíció hiányában:

4.1.6.2.1. a vezető esetében a P sík egy, a jármű hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos, a kormánykerék középpontján – amennyiben állítható, annak középső állásában – áthaladó függőleges sík;

4.1.6.2.2. az első külső utas esetében a P sík szimmetrikus a vezető P síkjával;

4.1.6.2.3. a hátsó külső utas esetén a P sík a gyártó által meghatározott sík azzal a feltétellel, hogy a P sík és a jármű hosszirányú szimmetriasíkja közötti A távolság tekintetében az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

A ≥ 200 mm, amennyiben a sorülést a gyártó csak két utas elhelyezésére tervezte,

A ≥ 300 mm, amennyiben a sorülést a gyártó két vagy három utas elhelyezésére tervezte.

4.2. Általános előírások

4.2.1. A biztonsági öv rögzítéseit úgy kell tervezni, gyártani és elhelyezni, hogy:

4.2.1.1. lehetővé tegyék a megfelelő biztonsági öv beszerelését. Az első külső pozícióban a biztonsági öv rögzítéseinek alkalmasnak kell lenniük övvisszahúzó és hevedervezető beépítésére, különös tekintettel a biztonsági öv rögzítéseinek szilárdsági jellemzőire, kivéve ha a gyártó olyan más típusú biztonsági övvel felszerelt járművet szállít, amely beépített övvisszahúzóval rendelkezik. Amennyiben a biztonsági öv rögzítései csak meghatározott típusú biztonsági övekkel alkalmazhatók, azok típusát fel kell tüntetni a fenti 3.1. pontban szereplő nyomtatványon;

4.2.1.2. a megfelelő viselés esetén legkisebbre csökkentsék a biztonsági öv megcsúszásának a veszélyét;

4.2.1.3. legkisebbre csökkentsék a biztonsági öv a jármű, illetve az ülés éles és merev alkatrészeivel történő érintkezése miatt bekövetkező sérülésének a veszélyét.

4.2.2. A személyek járműbe történő beszállásának lehetővé tétele és a viselők védelme céljából különböző helyzetet felvevő biztonságiöv-rögzítések esetén ezen irányelv előírásai a biztonsági öv rögzítéseinek tényleges védelmi helyzetére vonatkoznak.

4.3. A biztonságiöv-rögzítések legkisebb száma

4.3.1. Első ülések esetén két alsó és egy felső biztonságiöv-rögzítést kell biztosítani.

4.3.1.1. Az első középső ülések esetén a két alsó biztonságiöv-rögzítése abban az esetben minősül megfelelőnek, ha a szélvédő a 74/60/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott referenciazónán kívül esik. A biztonsági öv rögzítései szempontjából a szélvédőt akkor kell a referenciazóna részének tekinteni, ha a II. mellékletben leírt vizsgálati módszer alapján statikus kapcsolatba kerülhet a vizsgálati berendezéssel.

4.3.1.2. A 4.3.1. és 4.3.1.1. pont rendelkezéseitől eltérően 1979. január 1-jéig minden középső ülés csak két alsó biztonságiöv-rögzítéssel szerelhető fel.

4.3.2. A hátsó külső ülésekhez két alsó és egy felső biztonságiöv-rögzítést kell beszerelni, viszont amennyiben felső biztonságiöv-rögzítés nem szerelhető be – mint például néhány kabriolet vagy nyitható tetejű gépjármű esetén –, elfogadható a csak két alsó biztonságiöv-rögzítés is.

4.3.3. Minden egyéb üléshez – a felhajtható ülések kivételével – két alsó biztonságiöv-rögzítést kell elhelyezni.

4.3.4. A felhajtható ülések esetén nincs szükség biztonságiöv-rögzítésekre. Amennyiben azonban a jármű rendelkezik ezekhez az ülésekhez tartozó biztonságiöv-rögzítésekkel, azoknak meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak.

4.4. A biztonsági öv rögzítéseinek elhelyezkedése

4.4.1. A biztonsági öv rögzítései a 4.3. pontban meghatározott elhelyezkedésének az alábbi követelményeknek kell megfelelniük.

4.4.2. Általános előírások

4.4.2.1. Bármely biztonsági öv rögzítései elhelyezhetők teljes egészében a jármű felépítményén, az ülés szerkezetén vagy a jármű bármely más részén, illetve szétosztható e részek között.

4.4.2.2. Bármely biztonsági öv rögzítése használható két egymás mellett található biztonsági öv végpontjának a csatlakoztatására, amennyiben megfelelnek a vizsgálatra vonatkozó előírásoknak.

4.4.2.3. Kettő vagy több ülőhelyhez beszerelt biztonságiöv-rögzítéssel ellátott sorülés esetén az alsó biztonságiöv-rögzítések az ülés vagy a karosszéria-szerkezet részei. A felső biztonságiöv-rögzítésekre ugyanez az előírás vonatkozik.

4.4.3. A biztonsági öv alsó tényleges rögzítései

4.4.3.1. Az α1 és az α2 szögnek a 30° és 80° közötti tartományban kell lennie az ülés minden rendes utazási pozíciójában. Amennyiben az első ülés nem állítható vagy amennyiben a biztonsági öv rögzítései nem magán az ülésen találhatók, az α1 és az α2 szögnek a 60° ± 10° tartományban kell lennie.

4.4.3.2. Hátsó ülések esetében az α1 és az α2 szög kisebb lehet, mint a 4.4.3.1. pontban meghatározott legkisebb érték, de nem lehet kisebb 20°-nál.

4.4.3.3. Az ülés hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos és az ugyanazon ülés két L1 és L2 különböző alsó tényleges öv rögzítésén áthaladó két függőleges sík közötti távolságnak legalább 350 mm-nek kell lennie.

Az ülés hosszirányú szimmetriasíkjának az L1 és L2 pontok között kell haladnia, valamint legalább 120 mm távolságra kell lennie ezektől a pontoktól.

4.4.4. A biztonsági öv felső tényleges rögzítései

4.4.4.1. Abban az esetben, ha hevedervezetőt vagy hasonló eszközt használnak, és ez befolyásolja a biztonsági öv felső tényleges rögzítésének a helyét, akkor e hely meghatározásának hagyományos úton kell történnie a rögzítés helyzetét figyelembe véve, amikor a heveder hosszirányú középvonala keresztülhalad H-pontból az alábbi három szakasz segítségével egymást követően meghatározott J ponton:

HZ , a referenciaegyenes egy szakasza a H ponttól felfelé mérve, 530 mm hosszúságban;

ZX , a jármű hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges szakasz a Z pontból mérve 120 mm hosszúságban a rögzítés irányában;

XJ , a HZ és a ZX szakaszok által meghatározott síkra merőleges szakasz az X pontból mérve 60 mm hosszúságban előre mutató irányban.

4.4.4.2. Amennyiben a biztonsági öv felső tényleges rögzítése az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenesen áthaladó sík mögött helyezkedik el, akkor annak az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenessel 65°-os szöget bezáró FN sík alatt kell elhelyezkednie. Hátsó ülések esetében ez a szög 60°-ra csökkenthető. Az FN síknak úgy kell elhelyezkednie, hogy a referenciaegyenest D pontban oly módon metssze, hogy a DH szakasz hossza 315 mm + 1,6 S legyen.

Amennyiben a biztonsági öv felső tényleges rögzítése az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenesen áthaladó síkon vagy az előtt helyezkedik el, akkor annak az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenessel 65°-os szöget bezáró F1N1 sík alatt kell elhelyezkednie. Hátsó ülések esetében ez a szög 60°-ra csökkenthető. Az F1N1 síknak úgy kell elhelyezkednie, hogy a referenciaegyenest D’ pontban metssze oly módon, hogy a D’H szakasz hossza 315 mm + 1,8 S legyen.

4.4.4.3. Amennyiben a biztonsági öv felső tényleges rögzítése az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenesen áthaladó sík mögött helyezkedik el, akkor annak az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenest abban a B pontban 120°-os szögben metsző FK sík mögött kell elhelyezkednie oly módon, hogy a BH szakasz hossza 260 mm + 1,2 S legyen.

Amennyiben a biztonsági öv felső tényleges rögzítése az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenesen áthaladó síkon vagy az előtt helyezkedik el, akkor annak az ülés hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a referenciaegyenest abban a B’ pontban 120°-os szögben metsző F1K1 sík mögött kell elhelyezkednie, amelyre fennáll, hogy a B’H szakasz hossza 260 mm + S.

4.4.4.4. Az S értéke nem lehet kisebb 140 mm-nél.

4.4.4.5. A biztonsági öv felső tényleges rögzítésének a jármű hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges és a H ponton áthaladó függőleges sík mögött kell elhelyezkednie, a III. mellékletben látható módon.

4.4.4.6. A biztonsági öv felső tényleges rögzítésének a C ponton áthaladó vízszintes sík fölött kell elhelyezkednie.

4.4.4.7. Amennyiben a jármű elrendezése nem teszi lehetővé a bekötési pont a CY sík fölött történő elhelyezését, a 4.4.4.6. pontban meghatározott követelménytől eltérően és 1979. január 1-jéig a biztonsági öv felső tényleges rögzítése kialakítható a CY vízszintes sík és a jármű hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges, a CY síkkal 20°-os szöget bezáró CM sík közötti területen is. Az ülés háttámlája nem lehet alacsonyabban a C ponton áthaladó vízszintes sík magasságánál, valamint hevedervezetőt kell alkalmazni, a heveder vállról történő lecsúszásának a megakadályozása érdekében. Az 5. ponttal összhangban történő vizsgálat során a hevedert az ülés háttámláján megtartó pontnak a CM sík fölött kell maradnia.

4.5. A biztonsági öv rögzítésére szolgáló menetes furatok mérete

4.5.1. A biztonságiöv-rögzítés menetes furata méretének 11,11 mm-es (7/16) 20 UNF 2B-nek kell lennie.

5. VIZSGÁLAT

5.1. Általános előírások

5.1.1. Az 5.2. pont rendelkezéseinek alkalmazására is figyelemmel, illetve a gyártó kérésére:

5.1.1.1. a vizsgálatok elvégezhetők a járműfelépítményen, illetve a teljes egészében elkészült járművön;

5.1.1.2. az ablakok és az ajtók lehetnek felszerelt vagy nem felszerelt állapotban, illetve nyitott vagy zárt helyzetben;

5.1.1.3. a járműtípushoz tartozó és a jármű szerkezetének merevségét várhatóan befolyásoló berendezések felszerelhetők.

5.1.2. Az üléseket be kell szerelni és a vezetési, illetve jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat által meghatározott, a rendszer szilárdsága tekintetében a legkedvezőtlenebb feltételeket biztosító helyzetbe kell állítani. Az ülések helyzetét a jelentésben fel kell tüntetni. Amennyiben az üléstámla és a párna közötti szög állítható, azt a 74/60/EGK irányelv IV. melléklete 2.2. pontjában meghatározott módon kell beállítani.

5.2. A jármű rögzítése

5.2.1. A vizsgálat során a jármű rögzítésére használt módszernek olyannak kell lennie, hogy az ne erősítse a biztonsági öv rögzítéseit vagy a biztonsági öv rögzítési területeinek a szilárdságát, illetve ne csökkentse a szerkezet átlagos deformálódását.

5.2.2. A rögzítőberendezést akkor kell elfogadhatónak tekinteni, ha nem fejt ki hatást a szerkezet teljes szélességére kiterjedő területen, és a szerkezetet vagy az egész járművet a vizsgálandó biztonsági öv rögzítése előtt legalább 500 mm-rel támasztja meg vagy rögzíti, valamint a vizsgálandó biztonsági öv rögzítése mögött legalább 300 mm-rel tartja vagy rögzíti.

5.2.3. Javasolt a szerkezetet megközelítőleg a kerekek, amennyiben ez nem lehetséges a felfüggesztések csatlakozási pontjainak tengelyében felállított lábakra állítani.

5.3. Általános vizsgálati előírások

5.3.1. Az azonos csoportba tartozó ülések biztonságiöv-rögzítéseit egyszerre kell vizsgálni.

5.3.2. A húzóerőt előre mutató irányban kell kifejteni, a vízszintes felett 10° ± 5°-os szögben a jármű hosszanti középső szimmetriasíkjával párhuzamos síkban.

5.3.3. A terhelés teljes kifejtését a lehető leggyorsabban kell megvalósítani. A biztonsági övek rögzítéseinek legalább 0,2 másodpercig kell ellenállniuk a meghatározott terhelésnek.

5.3.4. Az 5.4. pontban meghatározott vizsgálatok során használandó terhelő eszközök a IV. mellékletben láthatók.

5.3.5. A felső biztonságiöv-rögzítéssel rendelkező ülések rögzítéseit az alábbi feltételek mellett kell vizsgálni:

5.3.5.1. Első külső ülések:

A biztonsági övek rögzítésein az 5.4.1. pontban meghatározott vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést a felső biztonságiöv-rögzítésekre felcsévélővel vagy hevedervezetővel ellátott, övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni.

5.3.5.1.1. Az alsó biztonságiöv-rögzítéseken abban az esetben is el kell végezni az 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatot, ha a külső alsó biztonságiöv-rögzítéshez nem kapcsolódik övvisszahúzó, vagy ha az övvisszahúzó a felső biztonságiöv-rögzítéshez kapcsolódik.

5.3.5.1.2. A gyártó kérésére az 5.3.5.1.1. pontban meghatározott esetekben az 5.4.1. és 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatok két különböző szerkezeten végezhetők el.

5.3.5.2. Hátsó külső ülések és minden középső ülés:

A biztonsági övek rögzítésein az 5.4.2. pontban előírt vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést az övvisszahúzó nélküli hárompontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni, illetve az 5.4.3. pontban előírt vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést a biztonsági övek alsó rögzítéseire a kétpontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni. A gyártó kérésére ezt a két vizsgálatot két különböző szerkezeten lehet elvégezni.

5.3.5.3. Amennyiben a gyártó övvisszahúzóval felszerelt biztonsági övvel látja el a járműveit – az 5.3.5.1. és 5.3.5.2. ponttól eltérően – a megfelelő biztonságiöv-rögzítések vizsgálatát azon biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell végezni, amelyhez ezeket a rögzítéseket jóváhagyják.

5.3.6. Amennyiben a hátsó külső és középső ülésekhez nem kapcsolódik felső biztonságiöv-rögzítés, az alsó biztonságiöv-rögzítéseken az 5.4.3. pont szerinti vizsgálatot kell elvégezni, amely során a terhelést a biztonsági övek alsó rögzítéseire a kétpontos biztonsági öv geometriáját visszaadó eszközzel kell átvinni.

5.3.7. Amennyiben a jármű kialakítása lehetővé teszi olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a hevederek közvetlenül – közbenső tárcsák vagy egyéb hasonló eszközök nélkül – kapcsolódjanak a rögzítésekhez vagy amelyekhez a 4.3. pontban meghatározottakon kívül további rögzítések szükségesek, a biztonsági övet vagy a biztonsági övet helyettesítő huzalokból, tárcsákból vagy egyéb hasonló eszközökből álló berendezést ezen eszköz közbeiktatásával kell a jármű biztonságiöv-rögzítéseihez csatlakoztatni, valamint a biztonsági öv rögzítésein, ennek megfelelően, az 5.4. pontban előírt vizsgálatokat kell elvégezni.

5.3.8. Az 5.3. pontban előírt vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, de bizonyítani kell azok egyenértékűségét.

5.4. Egyedi vizsgálati módszerek

5.4.1. A felső rögzítésnél felcsévélővel vagy hevedervezetővel ellátott övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

5.4.1.1. A felső rögzítéshez a terhelőeszköz által kifejtett erő közvetítésére különleges heveder- vagy huzalcsévélőt vagy -vezetőt, vagy a gyártó által szállított hevedercsévélőt vagy -vezetőt kell beszerelni.

5.4.1.2. Az ugyanazon biztonsági övhöz tartozó rögzítésekre csatlakoztatott terhelőeszközre (lásd a IV. melléklet 2. ábráját) a biztonsági öv felsőtestet fogó hevederének geometriáját visszaadó eszközön keresztül 1350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelést kell kifejteni.

5.4.1.3. Ugyanakkor 1350 daN ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv két alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a IV. melléklet 1. ábráját).

5.4.2. Övvisszahúzó nélküli vagy a felső rögzítésnél övvisszahúzóval felszerelt hárompontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

5.4.2.1. A biztonsági öv felső rögzítéséhez és ugyanazon biztonsági öv az ellenkező oldalon lévő alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a IV. melléklet 2. ábráját) a biztonsági öv felső rögzítéséhez rögzített övvisszahúzó segítségével – amennyiben a gyártó biztosított ilyet – 1350 daN ± 20 daN vizsgálati terhelést kell kifejteni.

5.4.2.2. Ugyanekkor 1350 daN ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a IV. melléklet 1. ábráját).

5.4.3. A kétpontos biztonsági öv vizsgálati elrendezése

2225 daN ± 20 daN húzóerőt kell kifejteni a biztonsági öv két alsó rögzítéséhez kapcsolt terhelőeszközre (lásd a IV. melléklet 1. ábráját).

5.4.4. A teljes mértékben az ülés szerkezetében lévő vagy a jármű szerkezete és az ülés szerkezete között elosztott biztonságiöv-rögzítések vizsgálata

5.4.4.1. Az elrendezésnek megfelelő módon az 5.4.1., 5.4.2. és 5.4.3. pontban meghatározott vizsgálatokat kell elvégezni, miközben mindegyik ülés és üléscsoport esetében hozzá kell adni az alábbiakban meghatározott erőt.

5.4.4.2. Az 5.4.1., 5.4.2. és 5.4.3. pontban meghatározott terhelésekhez hozzá kell adni a teljes ülés súlyának 20-szorosával megegyező, az ülés tömegközéppontjában vízszintesen és hosszirányban alkalmazott erőt.

5.5. Vizsgálati eredmények

5.5.1. Mindegyik rögzítésnek ki kell állnia az 5.3. és 5.4. pontban előírt vizsgálatokat. A rögzítés vagy a környező terület maradandó deformációja – beleértve a részleges szakadást és törést is – nem jelenti a vizsgálatnak történő meg nem felelést, amennyiben az előírt erőt a meghatározott időn keresztül kiállja. A vizsgálat során be kell tartani a 4.4.3.3. pontban a biztonsági öv alsó tényleges rögzítései tekintetében meghatározott, illetve a 4.4.4.6. és 4.4.4.7. pontban a biztonsági öv felső tényleges rögzítései tekintetében meghatározott legkisebb távolságokat.

5.5.2. Kétajtós jármű esetén a hátsó ülések utasai járműből történő kiszállását lehetővé tevő mozgató- és rögzítőrendszereknek a húzóerő megszűnését követően kézzel működtethetőnek kell lenniük.

5.5.3. A vizsgálatot követően a biztonságiöv-rögzítések és a vizsgálat alatt terhelt szerkezetek minden sérülését fel kell jegyezni.

6. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

6.1. A jóváhagyott típusnak történő megfelelőség ellenőrzése céljából kielégítő mennyiségű véletlenszerű vizsgálatot kell végezni a sorozatgyártású járműveken.

6.2. Általános szabályként elmondható, hogy ezek az ellenőrzések a mérésekre korlátozódnak. Amennyiben azonban szükséges, a járműveken el kell végezni az 5. pontban előírt vizsgálatokat.

7. HASZNÁLATI ÚTMUTATÓK

A gyártónak a jóváhagyott típusnak megfelelő minden jármű esetén egyértelműen fel kell tüntetnie a jármű használati útmutatójában:

- hogy hol találhatók a biztonsági öv rögzítései,

- a rögzítésekhez szánt biztonsági övek típusát.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ÖV TÉNYLEGES RÖGZÍTÉSEINEK ELHELYEZKEDÉSE

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

HÚZÓESZKÖZ

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------