Személyzeti Szabályzat

Megjegyzés

AZ I. ÉS II. RÉSZHEZ [1]

Az 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 56., 1968.3.4.) 2. és 3. cikkében megállapítottak szerint az 1968. március 5-től alkalmazandó, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit [2], valamint az azon rendeletet módosító következő rendeleteket ez a szöveg foglalja egységes szerkezetbe. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg kizárólag tájékoztatási céllal készült, és az jogilag nem kötelező [3]. Az egyes cikkek mellett zárójelben szereplő számjegyek megfelelnek az alább felsorolt számjegyeknek, és az azokat módosító rendeletekre vonatkoznak.

(1) A 2278/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 289., 1969.11.17., 1. o.)

(2) A 95/70/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 15., 1970. 1. 21., 1. o.)

(3) A 96/70/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 15., 1970.1.21., 4. o.)

(4) AZ 16/71/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 5., 1971.1.7., 1. o.)

(5) A 2653/71/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 276., 1971.12.16., 1. o.)

(6) A 2654/71/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 276., 1971.12.16., 6. o.)

(7) Az 1369/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 149., 1972.7.1., 1. o.)

(8) Az 1473/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 160., 1972.7.16., 1. o.)

(9) A 2647/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 283., 1972.12.20., 1. o.)

(10) Az 558/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 55., 1973.2.28., 1. o.)

(11) A 2188/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 223., 1973.8.11., 1. o.)

(12) A 2/74/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 2., 1974.1.3., 1. o.)

(13) A 3191/74/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 341., 1974.12.20., 1. o.)

(14) A 711/75/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 71., 1975.3.20., 1. o.)

(15) Az 1009/75/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 98., 1975.4.19., 1. o.)

(16) Az 1601/75/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 164., 1975.6.27., 1. o.)

(17) A 2577/75/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 263., 1975.10.11., 1. o.)

(18) A 2615/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 299., 1976.10.29., 1. o.)

(19) A 3177/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 359., 1976.12.30., 1. o.)

(20) A 3178/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 359., 1976.12.30., 9. o.)

(21) Az 1376/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 157., 1977.6.28., 1. o.)

(22) A 2687/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 314., 1977.12.8., 1. o.)

(23) A 2859/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 330., 1977.12.23., 1. o.)

(24) A 912/78/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 119., 1978.5.3., 1. o.)

(25) A 914/78/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 119., 1978.5.3., 8. o.)

(26) A 2711/78/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 328., 1978.11.23., 1. o.)

(27) A 3084/78/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 369., 1978.12.29., 1. o.)

(28) A 3085/78/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 369., 1978.12.29., 6. o.)

(29) A 2955/79/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 336., 1979.12.29., 1. o.)

(30) AZ 160/80/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 20., 1980.1.26., 1. o.)

(31) AZ 161/80/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 20., 1980.1.26., 5. o.)

(32) AZ 187/81/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 21., 1981.1.24., 18. o.) és

a 397/81/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 46., 1981.2.19., 1. o.)

(33) A 2780/81/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 271., 1981.9.26., 1. o.)

(34) A 3821/81/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 386., 1981.12.31., 1. o.)

(35) A 371/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 47., 1982.2.19., 8. o.)

(36) A 372/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 47., 1982.2.19., 13. o.)

(37) A 3139/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 331., 1982.11.26., 1. o.)

(38) A 440/83/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 53., 1983.2.26., 1. o.)

(39) Az 1819/83/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 180., 1983.7.5., 1. o.)

(40) A 2074/83/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 203., 1983.7.27., 1. o.)

(41) A 3647/83/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 361., 1983.12.24., 1. o.)

(42) A 419/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 51., 1985.2.21., 1. o.)

(43) A 420/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 51., 1985.2.21., 6. o.)

(44) Az 1578/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 154., 1985.6.13., 1. o.)

(45) Az 1915/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 180., 1985.7.12., 3. o.)

(46) A 2799/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 265., 1985.10.8., 1. o.)

(47) A 3580/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 343., 1985.12.20., 1. o.)

(48) A 3855/86/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 359., 1986.12.19., 1. o.)

(49) A 3856/86/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 359., 1986.12.19., 5. o.)

(50) A 793/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 79., 1987.3.21., 1. o.)

(51) A 3019/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 286., 1987.10.9., 3. o.)

(52) A 3212/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 307., 1987.10.29., 1. o.)

(53) A 3784/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 356., 1987.12.18., 1. o.)

(54) A 2338/88/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 204., 1988.7.29., 1. o.)

(55) A 2339/88/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 204., 1988.7.29., 5. o.)

(56) A 3982/88/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 354., 1988.12.22., 1. o.)

(57) A 2187/89/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 209., 1989.7.21., 1. o.)

(58) A 3728/89/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 364., 1989.12.14., 1. o.)

(59) A 2258/90/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 204., 1990.8.2., 1. o.)

(60) A 3736/90/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 360., 1990.12.22., 1. o.)

(61) A 2232/91/EGK rendelet (HL L 204., 1991.7.22., 1. o.)

(62) A 3830/91/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 361., 1991.12.31., 1. o.)

(63) A 3831/91/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 361., 1991.12.31., 7. o.)

(64) A 3832/91/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 361., 1991.12.31., 9. o.)

(65) A 3833/91/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 361., 1991.12.31., 10. o.)

(66) A 3834/91/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (HL L 361., 1991.12.31., 13. o.)

(67) Az 571/92/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 62., 1992.3.7., 1. o.)

(68) A 3761/92/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 383., 1992.12.29., 1. o.)

(69) A 3947/92/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (HL L 404., 1992.12.31., 1. o.)

(70) A 3608/93/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 328., 1993.12.29., 1. o.)

(71) Az 1197/95/EK, Euratom, ESZAK rendelettel (HL L 119., 1995.5.30., 1. o.)

módosított 3161/94/ESZAK, EK, Euratom rendelet (HL L 335., 1994.12.23., 1. o.)

(72) A 2963/95/ESZAK, EK, Euratom rendelet (HL L 310., 1995.12.22., 1. o.)

(73) Az 1354/96/Euratom, ESZAK, EK rendelet (HL L 175., 1996.7.13., 1. o.)

(74) A 2485/96 Euratom, ESZAK, EK rendelet (HL L 338., 1996.12.28., 1. o.)

(75) A 2192/97/ESZAK, EK, Euratom rendelet (HL L 301., 1997.11.5., 5. o.)

(76) A 2591/97/ESZAK, EK, Euratom rendelet (HL L 351., 1997.12.23., 1. o.)

(77) A 781/98/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 113., 1998.4.15., 4. o.)

(78) A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.)

(79) A 2594/98/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 325., 1998.12.3., 1. o.)

(80) A 2762/98/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 346., 1998.12.22., 1. o.)

(81) A Bizottság 1999/C 60/09 közleménye a többi intézménynek a személyzeti szabályzatban előírt összegek euróra történő átváltásáról (HL C 60., 1999.2.3., 11. o.)

(82) A 620/1999/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 78., 1999.3.24., 1. o.)

(83) Az 1238/1999/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 150., 1999. 6.17., 1. o.)

(84) A 2700/1999/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 327., 1999.12.21., 1. o.)

(85) A 212/2000/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 24., 2000.1.29., 1. o.)

(86) A 628/2000/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 76., 2000.3.25., 1. o.)

(87) A 2804/2000/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 326., 2000.12.22., 3. o.)

(88) A 2805/2000/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 326., 2000.12.22., 7. o.)

(89) Az 1986/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 271., 2001.10.12., 1. o.)

(90) A 2581/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 345., 2001.12.29., 1. o.)

(91) A 490/2002/EK, ESZAK, Euratom rendelet (HL L 77., 2002.3.20., 1. o.)

(92) A 2265/2002/EK, Euratom rendelet (HL L 347., 2002.12.20.,1. o.) [4]

[1] Ezt a kivonatot a Bizottság Személyzeti Szabályzati Egysége készítette. Az e kiadvánnyal kapcsolatos bármely észrevétel az ADMIN-QUICK-WAY@cec.eu.int elektronikus levélcímre küldhető.

[2] E személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek léptek az 1961. december 18-i 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendeletben (HL L 45., 1962.6.14.) megállapított az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, valamint az Európai Szén-és Acélközösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei helyébe.

[3] A jogi aktusok egységes szerkezetbe foglalása nem rendelkezik jogalkotási státusszal, kivéve, ha azt az azokat meghozó intézmény készítette. Mivel az e kivonatban szereplő tanácsi rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegeit a Bizottság készítette, jogvita esetén az eredetileg a Hivatalos Lapban közzétett vonatkozó tanácsi rendelet(ek)re és nem erre az egységes szerkezetbe foglalt szövegre kell hivatkozni.Végül, a kivonat a legteljesebb körültekintéssel készült, abban a reményben, hogy értékes információforrás és hasznos munkaeszköz lesz.

[4] Ez a rendelet igazította ki legutoljára az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazását a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban.

--------------------------------------------------

I.

Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata

I. cím: Általános rendelkezések

II. cím: A tisztviselők jogai és kötelezettségei

III. cím: A tisztviselők előmenetele

1. fejezet: Felvétel

2. fejezet: Hivatali státusz

1. szakasz: Aktív foglalkoztatás

2. szakasz: Kirendelés

3. szakasz: Személyes okokkal indokolt szabadság

4. szakasz: Nem aktív státusz

5. szakasz: Szabadság katonai szolgálat miatt

3. fejezet: Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés

4. fejezet: A szolgálati jogviszony megszűnése

1. szakasz: Lemondás

2. szakasz: Kötelező lemondás

3. szakasz: A szolgálat érdekében történő nyugdíjazás

4. szakasz: Elbocsátás alkalmatlanság miatt

5. szakasz: Nyugdíjazás

6. szakasz: Tiszteletbeli rang

IV. cím: A tisztviselők munkafeltételei

1. fejezet: Munkaidő

2. fejezet: Szabadság

3. fejezet: Munkaszüneti napok

V. cím: A tisztviselők javadalmazása és szociális biztonsági ellátásai

1. fejezet: Díjazás és költségtérítés

1. szakasz: Díjazás

2. szakasz: Költségtérítés

2. fejezet: Szociális biztonsági ellátások

3. fejezet: Nyugdíj

4. fejezet: Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

5. fejezet: Jogátruházás a Közösségek javára

VI. cím: Fegyelmi intézkedések

VII. cím: Jogorvoslat

VIII. cím: A Közösségek tudományos vagy műszaki szolgálataihoz tartozó tisztviselőkre vonatkozó különös rendelkezések

VIIIA. cím: A harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezések

IX. cím: Átmeneti és záró rendelkezések

1. fejezet: Átmeneti rendelkezések

2. fejezet: Záró rendelkezések

I. melléklet: Alapbeosztások és az azoknak megfelelő előmeneteli csoportok

A. A személyzeti szabályzat 5. cikke (4) bekezdésének megfelelő alapbeosztások és az azoknak megfelelő előmeneteli csoportok az egyes besorolási osztályokban és a nyelvi szolgálatnál

B. A személyzeti szabályzat 92. cikkének megfelelő, a Közösségek tudományos és műszaki szolgálataihoz tartozó tisztviselőinek alapbeosztásai és az azoknak megfelelő előmeneteli csoportok

II. melléklet: A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása

1. szakasz: Személyzeti bizottság

2. szakasz: Vegyesbizottság

3. szakasz: Fegyelmi tanács

4. szakasz: Rokkantsági bizottság

5. szakasz: Értékelésekért felelős bizottság

III. melléklet: Versenyvizsgák

IV. melléklet: A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás

IVa. melléklet: Részmunkaidős munkavégzés

V. melléklet: Szabadság

1. szakasz: Éves szabadság

2. szakasz: Külön szabadság

3. szakasz: Utazási idő

VI. melléklet: Túlmunkáért járó kompenzációs szabadság és díj

VII. melléklet: Díjazás és költségtérítés

1. szakasz: Családi támogatások

2. szakasz: Külföldi munkavégzési támogatás

2a. szakasz: Átalánytámogatás

2b. szakasz: Oktatási támogatás

3. szakasz: Költségtérítés

A. Beilleszkedési támogatás

B. Újrabeilleszkedési támogatás

C. Utazási költségek

D. Költözési költségek

E. Napidíj

F. Kiküldetési költségek

G. Átalány költségtérítés

4. szakasz: Az összegek folyósítása

VIII. melléklet: Nyugdíjrendszer

1. fejezet: Általános rendelkezések

2. fejezet: Öregségi nyugdíj és távozási díj

1. szakasz: Öregségi nyugdíj

2. szakasz: Távozási díj

3. fejezet: Rokkantsági nyugdíj

4. fejezet: Túlélő hozzátartozói nyugdíj

5. fejezet: Ideiglenes nyugdíjak

6. fejezet: Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel

7. fejezet: 1. szakasz: A nyugdíjrendszer finanszírozása

2. szakasz: A nyugdíjak kiszámítása

3. szakasz: Az ellátások folyósítása

8. fejezet: Átmeneti rendelkezések

IX. melléklet: Fegyelmi eljárás

X. melléklet: A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések

1. fejezet: Általános rendelkezések

2. fejezet: Kötelezettségek

3. fejezet: Munkafeltételek

4. fejezet: Javadalmazás és szociális biztonsági ellátások

1. szakasz: Díjazás és családi támogatások

2. szakasz: A költségtérítésre vonatkozó szabályok

3. szakasz: Szociális biztonsági ellátások

5. fejezet: Fegyelem

6. fejezet: Átmeneti rendelkezések

XI. melléklet: A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkére vonatkozó végrehajtási szabályok

1. fejezet: A díjazás éves felülvizsgálata

1. szakasz: Az éves kiigazításokat meghatározó tényezők

2. szakasz: A díjazás éves kiigazítására vonatkozó intézkedések

2. fejezet: A díjazás átmeneti kiigazítása

3. fejezet: Magas inflációs rátával rendelkező országok

4. fejezet: A súlyozás meghatározása

5. fejezet: Kivételi záradék

6. fejezet: Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának szerepe és kapcsolata a tagállamok nemzeti statisztikai intézeteivel

7. fejezet: Záró rendelkezések és felülvizsgálati záradék

I. cím: Általános rendelkezések

1. cikk (21) (73)

E személyzeti szabályzat alkalmazásában "a Közösségek tisztviselője" bármely olyan személy, akit az e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a Közösségek valamely intézményének állományában létrehozott beosztásba az adott intézmény kinevezésre jogosult hatósága által kibocsátott kinevezési okirattal kineveztek.

Eltérő rendelkezések hiányában e személyzeti szabályzat alkalmazásában a Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát és az Európai Unió ombudsmanját a Közösségek intézményének kell tekinteni.

1a. cikk (77)

(1) E személyzeti szabályzat értelmében és a meghatározott családi állapotot előíró vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, a tisztviselők faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésre, nemre vagy nemi irányultságra vonatkozó közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés nélküli egyenlő bánásmódra jogosultak.

(2) Annak érdekében, hogy a munkavégzés során a férfiak és a nők közötti teljes egyenlőséget a gyakorlatban is biztosítsák, az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja azt, hogy az Európai Közösségek intézményei sajátos előnyöket biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el az alulreprezentált nem szakmai tevékenységének megkönnyítése érdekében, vagy abból a célból, hogy kiküszöböljék, illetve kompenzálják a szakmai előmenetelben megmutatkozó hátrányokat.

(3) Az intézmények – megállapodás útján és a Személyzeti Szabályzati Bizottsággal folytatott konzultációt követően – az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó területeken meghatározzák a nők és a férfiak esélyegyenlőségének elősegítésére irányuló intézkedéseket és eljárásokat, valamint elfogadják a megfelelő rendelkezéseket, nevezetesen az olyan de facto egyenlőtlenségek orvoslása érdekében, amelyek e területeken a nők esélyeit gátolják.

2. cikk (69) (73)

Minden intézmény meghatározza, hogy szervezetén belül ki gyakorolja az e személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

A Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Unió ombudsmanja titkárságának tisztviselői tekintetében az említett bizottságok és az ombudsman eljárási szabályzata rendelkezik arról, hogy ki gyakorolja az e személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

A személyzet felvétele, illetve a szociális biztonsági és nyugdíjrendszerek tekintetében két vagy több intézmény az egyik intézményt, illetve egy intézményközi testületet is megbízhat a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök gyakorlásával.

3. cikk

A tisztviselő kinevezési okiratának tartalmaznia kell a kinevezés hatálybalépésének időpontját; ez az időpont nem előzheti meg azt az időpontot, amikor a tisztviselő megkezdi tevékenységét.

4. cikk

Kinevezésre kizárólag e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a megüresedett beosztások betöltése céljából kerülhet sor.

Az intézményekben megüresedő beosztásokról értesíteni kell az adott intézmény személyzetét, mihelyt a kinevezésre jogosult hatóság úgy dönt, hogy az üresedést be kell tölteni.

Ha az üresedés nem tölthető be áthelyezés, előléptetés, vagy belső versenyvizsga útján, a megüresedett beosztásról értesíteni kell a három Európai Közösség személyzetét.

5. cikk (8)

(1) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztásokat, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel négy – A., B., C., és D. – besorolási osztályba kell sorolni, rang szerint csökkenő sorrendben.

Az A. besorolási osztály az egyetemi végzettséget vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalatot igénylő, adminisztratív és tanácsadó feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó nyolc besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek rendszerint egyenként két besorolási fokozatot magukban foglaló előmeneteli csoportokból állnak.

A B. besorolási osztály a felsőbb szintű középfokú végzettséget vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalatot igénylő, végrehajtási feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó öt besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek rendszerint egyenként két besorolási osztályt magukban foglaló előmeneteli csoportokból állnak.

A C. besorolási osztály a középfokú végzettséget vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalatot igénylő, irodai feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó öt besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek rendszerint egyenként két besorolási osztályt magukban foglaló előmeneteli csoportokból állnak.

A D. besorolási osztály az adott esetben valamilyen technikai szakképzettséggel kiegészített alapfokú végzettséget igénylő, fizikai vagy karbantartó tevékenységet folytató személyzetre vonatkozó négy besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek rendszerint egyenként két besorolási osztályt magukban foglaló előmeneteli csoportokból állnak.

Az előző rendelkezésektől eltérve azonban az e személyzeti szabályzat felülvizsgálatára vonatkozó eljárásnak megfelelően az azonos szakterülethez tartozó beosztások, a fenti besorolási osztályokba tartozó több besorolási fokozatot magukban foglaló szolgálatokká alakíthatók.

(2) A fordítói és tolmácsi beosztásokat egy nyelvi szolgálatba kell csoportosítani, amelyet az LA betűk jelölnek, és amely az A. besorolási osztály 3–8. besorolási fokozatával egyenértékű hat besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek rendszerint két besorolási fokozatot magukban foglaló előmeneteli csoportokból állnak.

(3) Az azonos besorolási osztályba vagy azonos szolgálathoz tartozó tisztviselőkre azonos felvételi és szolgálati előmeneteli feltételek vonatkoznak.

(4) Az alapbeosztásokat és a vonatkozó előmeneteli csoportokat tartalmazó táblázatot az I. melléklet határozza meg.

E táblázatra tekintettel minden intézmény – a 10. cikkben említett személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – meghatározza az egyes alapbeosztásokhoz kapcsolódó feladatokat és hatásköröket.

6. cikk

A költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzék minden besorolási osztály és minden szolgálat esetében feltünteti az egyes előmeneteli csoportokon belüli besorolási osztályokban a beosztások számát.

7. cikk (8)

(1) A kinevezésre jogosult hatóság kizárólag a szolgálat érdekei szerint eljárva és állampolgárságra való tekintet nélkül kinevezéssel vagy áthelyezéssel osztja be az egyes tisztviselőket a saját besorolási osztályukon vagy szolgálatukon belüli besorolási fokozatuknak megfelelő beosztásba.

A tisztviselő kérheti az intézményen belüli áthelyezését.

(2) A tisztviselőt ideiglenesen a besorolási osztályában vagy szolgálatánál lévő olyan előmeneteli csoportba tartozó beosztás betöltésére utasíthatják, amely magasabb a saját előmeneteli csoportjánál. Az ilyen ideiglenes beosztásba helyezés negyedik hónapjának kezdetétől az érintett személyt kiegészítő juttatás illeti meg, amely a tényleges besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti díjazás, illetve azon díjazás közötti különbözettel egyenlő, amelyet az ideiglenesen betöltött beosztásba való kinevezés esetén e beosztásnak megfelelő előmeneteli csoport kezdő besorolási fokozata szerinti fizetési fokozatra tekintettel kapna.

Az ideiglenes kinevezés időtartama nem haladja meg az egy évet, kivéve ha a kinevezés közvetlenül vagy közvetve olyan tisztviselő helyettesítésére irányul, akit szolgálati érdekből egy másik beosztásba rendeltek ki, katonai szolgálatra hívtak be, illetve aki elhúzódó betegszabadságon van.

8. cikk

Az Európai Közösségek egy másik intézményéhez kirendelt tisztviselő hat hónap elteltével kérelmezheti az áthelyezését az adott intézményhez.

Ha a tisztviselő anyaintézménye és azon intézmény, amelyhez a tisztviselőt kirendelték, egyaránt hozzájárul az áthelyezéshez, a tisztviselőt úgy kell tekinteni, mint aki a teljes közösségbeli szolgálati előmenetele során az utóbbi intézmény alkalmazásában állt. A tisztviselő az ilyen áthelyezés következtében nem részesülhet azon pénzügyi előnyökben, amelyekben egy tisztviselő e személyzeti szabályzat értelmében a Közösségek valamelyikénél fennálló szolgálatának megszűnésekor részesülhet.

Ha a kérelemnek helyt adó határozat az anyaintézménynél betöltöttnél magasabb besorolási fokozatba helyezést is magában foglal, azt előléptetésnek kell tekinteni; ilyen határozat kizárólag a 45. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően hozható.

9. cikk (69)

(1) Létre kell hozni:

a) minden intézményen belül:

- egy személyzeti bizottságot, amely a különböző alkalmazási helyek szerinti részlegekbe szerveződhet,

- egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több vegyesbizottságot,

- egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több fegyelmi tanácsot,

- szükség esetén egy értékelésekért felelős bizottságot;

b) a Közösségek esetében:

- egy rokkantsági bizottságot,

amelyek ellátják az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatokat.

(1a) E személyzeti szabályzat egyes rendelkezéseinek végrehajtására két vagy több intézmény számára közös vegyesbizottság hozható létre.

(2) A testületek összetételét és eljárását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően az egyes intézmények határozzák meg.

E testületek tagjait a Közösségek Havi Személyzeti Értesítőjében fel kell sorolni.

(3) A személyzeti bizottság a személyzetet képviseli az intézménnyel szemben, valamint folyamatos kapcsolatot tart fenn az intézmény és a személyzet között. A bizottság hozzájárul a szolgálat zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a személyzet számára a véleményének kifejtésére és érvényesítésére.

A bizottság felhívja az intézmény illetékes szerveinek figyelmét az e személyzeti szabályzat értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely általános jelentőségű kérdésre. A bizottsággal konzultáció folytatható bármely ilyen jellegű kérdésben.

A bizottság tanácsot ad az intézmény illetékes szerveinek a szolgálat szervezésével és működésével kapcsolatban, és javaslatokat tesz a személyzet munkafeltételeinek vagy általános életkörülményeinek javítására vonatkozóan.

A bizottság részt vesz az intézmény által személyzete érdekében létrehozott szociális jóléti intézmények irányításában és felügyeletében. A bizottság az intézmény beleegyezésével maga is létrehozhat ilyen szociális jóléti intézményeket.

(4) Az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatok mellett a vegyesbizottság vagy vegyesbizottságok konzultációkat folytathatnak a kinevezésre jogosult hatósággal vagy a személyzeti bizottsággal olyan általános jellegű kérdésekről, amelyekben az utóbbiak bármelyike úgy dönt, hogy hozzájuk fordul.

(5) Az értékelésekért felelős bizottság véleményét kell kérni:

a) a próbaidő leteltét követő intézkedésekről;

b) az alkalmatlanság miatti elbocsátásokról; és

c) az intézménynél történő bármely létszámcsökkentéssel érintett tisztviselők kiválasztásáról.

A bizottság biztosítja, hogy a személyzet tagjaira vonatkozó időszakos értékelések minden intézményen belül egységes módon készüljenek.

10. cikk

Létre kell hozni egy, a Közösségek intézményeinek képviselőiből, és azok személyzeti bizottságainak azonos számú képviselőjéből álló személyzeti szabályzati bizottságot. A személyzeti szabályzati bizottság tagjainak kinevezésére irányuló eljárást az intézmények közös megegyezéssel határozzák meg.

Az e személyzeti szabályzat által ráruházott feladatok mellett a személyzeti szabályzati bizottság javaslatokat fogalmazhat meg a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára. A Bizottság konzultál a személyzeti szabályzati bizottsággal a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban; a személyzeti szabályzati bizottság a véleményét a Bizottság által meghatározott határidőn belül közli. A személyzeti szabályzati bizottság az elnöke, valamely intézmény, vagy a személyzeti bizottság kérelmére ül össze.

A személyzeti szabályzati bizottság ülésein készült jegyzőkönyveket közölni kell a megfelelő testületekkel.

10a. cikk

Az intézmény meghatározza azon határidőket, amelyeken belül a személyzeti bizottság, a vegyesbizottság vagy a személyzeti szabályzati bizottság megadja a tőle kért véleményeket; e határidők nem lehetnek 15 munkanapnál rövidebbek. Amennyiben az előírt határidőn belül nem adnak véleményt, az intézmény meghozza saját döntését.

II. cím: A tisztviselők jogai és kötelezettségei

11. cikk

A tisztviselő feladatainak ellátása során és magatartásának meghatározásakor kizárólag a Közösségek érdekeit tartja szem előtt; az intézményén kívül egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy az intézményén kívüli más helyről sem fogadhat el semmiféle elismerést, kitüntetést, kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve ha azzal a kinevezését megelőzően, illetve katonai vagy egyéb állampolgári kötelezettség teljesítése céljából biztosított külön szabadsága során nyújtott szolgálatait ismerik el.

12. cikk

A tisztviselőnek tartózkodnia kell minden olyan nyilvános cselekménytől, különösen a nyilvános véleménynyilvánítástól, amely rossz fényt vethet a beosztására.

A tisztviselő sem közvetlenül sem közvetve nem tarthat, illetve nem szerezhet meg olyan fajtájú vagy mértékű részesedést az intézményének hatáskörébe tartozó vagy azzal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokban, amely feladatainak ellátása során csorbíthatja függetlenségét.

Amennyiben a tisztviselő külső tevékenységben kíván részt venni, függetlenül attól, hogy az jövedelemszerzésre irányul-e vagy sem, illetve bármilyen, a Közösségeken kívüli megbízást kíván ellátni, ehhez be kell szereznie a kinevezésre jogosult hatóság hozzájárulását. A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a tevékenység vagy a megbízás csorbíthatja a tisztviselő függetlenségét, illetve káros lehet a Közösségek tevékenységére.

13. cikk

Amennyiben a tisztviselő házastársa jövedelemszerző tevékenységet folytat, a tisztviselő erről köteles tájékoztatni intézményének kinevezésre jogosult hatóságát. Ha a tevékenység jellege összeférhetetlennek bizonyul a tisztviselő feladataival, és a tisztviselő nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott időn belül megszűnik, a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a tisztviselő továbbra is megtartsa-e beosztását, áthelyezzék egy másik beosztásba, vagy lemondásra szólítsák fel.

14. cikk

Amennyiben feladatainak ellátása során a tisztviselőnek olyan ügyben kell állást foglalnia, amelynek kezeléséhez vagy kimeneteléhez olyan személyes érdeke fűződik, amely sértené függetlenségét, erről köteles a kinevezésre jogosult hatóságot tájékoztatni.

15. cikk

Annak a tisztviselőnek, aki választással elnyerhető közhivatalra pályázik, személyes okokkal indokolt szabadságot kell kérnie; e szabadság időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.

A kinevezésre jogosult hatóság az ilyen hivatal betöltésére megválasztott minden tisztviselő ügyét megvizsgálja. A kinevezésre jogosult hatóság – a hivatal jelentőségének, valamint a hivatalt betöltő személyre háruló feladatoknak a figyelembevételével – határoz arról, hogy a tisztviselő maradhat-e aktív alkalmazásban, vagy személyes okokkal indokolt szabadságot kell kérnie. Ez utóbbi esetben a szabadság időtartama azonos azzal az időtartammal, amelyre a tisztviselőt megválasztották.

16. cikk

A tisztviselő a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

Az egyes intézmények a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák, melyek azok a beosztások, amelyeket betöltő tisztviselők a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő három évben csak az alábbi rendelkezésekkel összhangban végezhetnek bármely más tevékenységet, függetlenül attól, hogy az jövedelemszerzésre irányul-e vagy sem.

E három év alatt a tisztviselőnek, aki ilyen beosztást töltött be, haladéktalanul tájékoztatnia kell azt az intézményt, amelyhez a szolgálati jogviszony megszűnését megelőző három évben tartozott, azon feladatokról vagy megbízatásokról, amelyek ellátására felkérhetik.

Az intézmény a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően, a tájékoztatástól számított 15 napon belül értesíti az érintett személyt, hogy megtiltja-e számára az ilyen feladatok vagy megbízatások elfogadását.

17. cikk

A tisztviselő a legnagyobb körültekintéssel jár el minden, a feladatainak ellátása során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott ténnyel és információval kapcsolatban; semmilyen módon sem adhat ki jogosulatlan személyeknek nyilvánosságra nem hozott dokumentumokat vagy információkat. A tisztviselőt e kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat vagy hozathat nyilvánosságra semmilyen szöveget, amelynek tárgya a Közösségek tevékenységével kapcsolatos. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett közzététel alkalmas arra, hogy a Közösségek érdekeit sértse.

18. cikk

A tisztviselő által feladatainak ellátása során készített valamennyi írásos anyaggal vagy más munkával kapcsolatos minden jog annak a Közösségnek a tulajdona, amelynek tevékenységéhez ezen írásos anyag vagy munka kapcsolódik.

19. cikk

A tisztviselő bírósági eljárás során a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül semmilyen alapon nem adhat ki semmilyen olyan információt, amelyről feladataival összefüggésben van tudomása. Az engedély csak akkor tagadható meg, ha a Közösségek érdekei úgy kívánják, és annak megtagadása nem jár büntetőjogi következményekkel a tisztviselőre nézve. A tisztviselőt ez a kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon tisztviselőre vagy volt tisztviselőre, aki az Európai Közösségek Bírósága vagy valamely intézmény fegyelmi tanácsa előtt tesz tanúvallomást olyan ügyben, amely a három Európai Közösség valamelyikének alkalmazottját vagy volt alkalmazottját érinti.

20. cikk

A tisztviselőnek az alkalmazás helyén vagy olyan helyen kell laknia, amely nincs nagyobb távolságra az alkalmazás helyétől, mint ami feladatainak megfelelő ellátásával összeegyeztethető.

21. cikk (24)

A tisztviselő beosztásától függetlenül segíti, és tanácsaival támogatja feletteseit; a tisztviselő felelős a rábízott feladatok végrehajtásáért.

A szolgálat bármely részlegét irányító tisztviselő felelősséggel tartozik feletteseinek a ráruházott hatáskörök ellátásáért, illetve az általa adott utasítások teljesítéséért. Beosztottainak felelőssége a tisztviselőt semmiképpen sem mentesíti a tisztviselőt saját felelőssége alól.

Amennyiben a tisztviselő olyan utasítást kap, amelyet szabálytalannak tart, vagy amelynek teljesítése súlyos következményekkel járhat, arról – szükség esetén írásban – tájékoztatnia kell közvetlen felettesét. Ha felettese az utasítást írásban megerősíti, a tisztviselő köteles azt teljesíteni, kivéve ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik.

22. cikk

A tisztviselő kötelezhető arra, hogy egészben vagy részben térítse meg a Közösségeknek a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban súlyos kötelezettségszegéssel okozott kárt.

A kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozatot hoz a fegyelmi ügyek vonatkozásában megállapított eljárásnak megfelelően.

Az Európai Közösségek Bírósága az e rendelkezésből eredő jogviták tekintetében teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

23. cikk (24)

A tisztviselőket megillető kiváltságok és mentességek biztosítása kizárólag a Közösségek érdekében történik. A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvre is figyelemmel a tisztviselők nem mentesülnek sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem a hatályos jogszabályok és rendőrségi előírások betartása alól .

Az érintett tisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a kinevezésre jogosult hatóságot, ha e kiváltságok és mentességek vita tárgyát képezik.

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben előírt laissez-passer az A 1 – A 4 és azokkal egyenértékű besorolási fokozatba tartozó tisztviselők számára állítható ki. Amennyiben a szolgálat érdeke úgy kívánja, e laissez-passer a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával olyan, más besorolási fokozatokba tartozó tisztviselők számára is kiállítható, akiknek alkalmazási helye a tagállamok területén kívül található.

24. cikk (8)

A Közösségek segítséget nyújtanak minden tisztviselőnek, különösen olyan személy elleni eljárásban, aki a tisztviselő vagy családtagjai sérelmére, a tisztviselő beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármely személy vagy vagyon elleni támadást követett el.

A Közösségek egyetemlegesen megtérítik a tisztviselőnek az ilyen esetben elszenvedett kárt, amennyiben azt nem a tisztviselő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta és az elkövetőtől nem tudott kártérítést kapni.

A Közösségek előmozdítják a tisztviselők olyan szakmai továbbképzését, amely összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működésével, és saját érdekeiknek is megfelel.

Az ilyen szakmai továbbképzést a tisztviselők előléptetése során figyelembe kell venni.

24a. cikk (8)

A tisztviselők jogosultak az egyesülési jog gyakorlására; tagjai lehetnek különösen szakszervezeteknek vagy az európai tisztviselők szakmai szervezeteinek.

25. cikk (8)

A tisztviselők kérelemmel fordulhatnak az intézményük kinevezésre jogosult hatóságához.

Az e személyzeti szabályzat alapján egy meghatározott személyre vonatkozóan hozott minden határozatot írásban haladéktalanul közölni kell az érintett tisztviselővel. A tisztviselőt hátrányosan érintő minden határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.

A tisztviselők kinevezésére, beiktatására, előléptetésére, áthelyezésére, hivatali státuszának meghatározására és szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó határozatokat haladéktalanul ki kell függeszteni azon intézmény területén, amelyhez a tisztviselő tartozik, és közzé kell tenni a Közösségek Havi Személyzeti Értesítőjében.

26. cikk

A tisztviselő személyi aktája az alábbiakat tartalmazza:

a) a hivatali státuszára vonatkozó összes iratot, valamint az alkalmasságára, teljesítményére és magatartására vonatkozó összes értékelés;

b) a tisztviselő ezen iratokkal kapcsolatban tett valamennyi észrevétele.

Az iratokat sorrendben kell iktatni, számozni és irattározni; az a) pontban említett iratokra az intézmény nem hivatkozhat, illetve azokat nem használhatja fel a tisztviselővel szemben, ha azokról a személyi aktába való felvételük előtt a tisztviselőt nem tájékoztatták.

Valamennyi irat tisztviselővel való közlését a tisztviselő aláírásával kell igazolni, vagy annak hiányában ajánlott levél útján kell kézbesíteni.

A tisztviselő személyi aktája nem tartalmazhat hivatkozást a tisztviselő politikai, világnézeti, vagy vallási meggyőződésére.

Minden tisztviselőnek csak egyetlen személyi aktája lehet.

A tisztviselő még szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is jogosult betekinteni a személyi aktájában lévő összes iratba.

A személyi akta bizalmasan kezelendő, és abba csak a hivatal helyiségeiben lehet betekinteni. Amennyiben azonban egy, a tisztviselőt érintő ügy kerül az Európai Közösségek Bírósága elé, akkor személyi aktáját továbbítani kell a Bíróságnak.

III. cím: A tisztviselők előmenetele

1. fejezet: Felvétel

27. cikk (77)

A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek, és akiket a Közösségek tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon toboroztak.

A tisztviselőket faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint családi állapotukra vagy helyzetükre való tekintet nélkül kell kiválasztani.

Semmilyen beosztás sem tartható fenn valamely tagállam állampolgárai számára.

28. cikk

Egy tisztviselő kizárólag az alábbi feltételekkel nevezhető ki:

a) a Közösségek tagállamai egyikének állampolgára – kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) a 29. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, megfelelt egy, a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelő vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló versenyvizsga feltételeinek;

e) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és

f) tanúbizonyságot tesz a Közösségek egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a feladatainak ellátásához szükséges szintű ismeretéről.

29. cikk

(1) Mielőtt egy intézmény egy üres beosztását betöltené, a kinevezésre jogosult hatóság mérlegeli, hogy:

a) a beosztás betölthető-e előléptetéssel, vagy az intézmények közötti áthelyezéssel;

b) tartsanak-e az intézményen belüli versenyvizsgát;

c) milyen áthelyezésre vonatkozó kérelmeket nyújtottak be a három Közösség többi intézményének tisztviselői;

és ezután követi a vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló versenyvizsgára vonatkozó eljárást. A versenyvizsgákra vonatkozó eljárást a III. melléklet állapítja meg.

Az eljárás a jövőbeli felvétel számára történő tartalékképzés céljából is lefolytatható.

(2) A kinevezésre jogosult hatóság a versenyvizsgákra vonatkozó eljárástól eltérő eljárást fogadhat el az A 1 vagy A 2 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők felvételére, és kivételes esetekben a különleges képesítést igénylő beosztások betöltésére.

30. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság minden versenyvizsgához felvételi bizottságot nevez ki. E bizottság összeállítja az alkalmas pályázók listáját.

A kinevezésre jogosult hatóság dönt arról, hogy e pályázók közül melyeket nevezi ki az üres beosztásokba.

31. cikk

(1) Az így kiválasztott pályázókat az alábbiak szerint kell kinevezni:

- az A. besorolási osztályba vagy a nyelvi szolgálathoz tartozó tisztviselőket: a besorolási osztályuk vagy szolgálatuk kezdő besorolási fokozatába,

- más besorolási osztályba tartozó tisztviselőket: azon beosztás kezdő besorolási fokozatába, amelynek betöltésére felvették őket.

(2) A kinevezésre jogosult hatóság azonban az alábbi korlátozásokkal kivételt tehet az előző rendelkezések alól:

a) az A 1, A 2, A 3 és LA 3 besorolási fokozat tekintetében,

- a megüresedő beosztásokba történő kinevezések legfeljebb feléig,

- az újonnan létrehozott beosztásokba történő kinevezések legfeljebb kétharmadáig,

b) a többi besorolási fokozat tekintetében,

- megüresedő beosztásokba történő kinevezések legfeljebb egyharmadáig,

- az újonnan létrehozott beosztásokba történő kinevezések legfeljebb feléig.

E rendelkezést – az LA 3 besorolási fokozat kivételével – az egyes besorolási fokozatokban betöltendő hat beosztásból álló csoportonként kell alkalmazni.

32. cikk (8) (69)

A tisztviselőt a besorolási fokozatának első fizetési fokozatába kell felvenni.

A kinevezésre jogosult hatóság azonban az érintett személy képzettségének és különleges tapasztalatának figyelembevételével besorolási fokozatában további szolgálati idő figyelembevételét is engedélyezheti; ez nem haladhatja meg az A 1–A 4, LA 3 és az LA 4 besorolási fokozatban a 72 hónapot, illetve az egyéb besorolási fokozatokban a 48 hónapot.

Az intézmény által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül az ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan beosztású tisztviselőnek nevezik ki őket.

33. cikk (24)

A kinevezés előtt a sikeres pályázót az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 28. cikk e) pontjában előírt követelményeknek megfelel.

Ha az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredménye kedvezőtlen, a pályázó e kedvezőtlen orvosi szakvélemény intézmény által történt közlését követő 20 napon belül kérheti, hogy ügyét a kinevezésre jogosult hatóság által az intézmény orvosai köréből választott három orvosból álló orvosi bizottsághoz véleményezésére nyújtsák be. Az orvosi bizottság meghallgatja az eredeti kedvezőtlen véleményt kiadó intézményi orvost. A pályázó az orvosi bizottság elé terjesztheti az általa választott orvos véleményét. Ha az orvosi bizottság véleménye megerősíti az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat következtetéseit, a pályázó fizeti a díjak és a járulékos költségek 50 %-át.

34. cikk (8) (24) (69)

(1) Az A 1 és A 2 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők kivételével a tisztviselők próbaidőt teljesítenek beiktatásuk előtt. Ezen időtartam az A. besorolási osztályba, a nyelvi szolgálatba és a B. besorolási osztályba tartozó tisztviselők esetében kilenc hónap, az egyéb tisztviselők esetében pedig hat hónap.

Ha a próbaidő során a tisztviselő feladatait betegség, az 58. cikk szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja.

(2) A próbaidős tisztviselőről a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc napon belül írásban benyújtani. Az értékelést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül beszerzi az értékelésekért felelős vegyesbizottság véleményét a meghozandó intézkedésről. A kinevezésre jogosult hatóság a próbaidős tisztviselőt egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsáthatja; a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő azonban nem haladhatja meg a próbaidő szokásos időtartamát.

A kinevezésre jogosult hatóság azonban kivételes esetben engedélyezheti a próbaidő meghosszabbítását, és a tisztviselőt másik szervezeti egységbe oszthatja be. Ez esetben az új kinevezés időtartama legalább hat hónap, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozásokra is figyelemmel.

(3) Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelést kell készíteni a próbaidős tisztviselőnek a beosztásával kapcsolatos feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálati jogviszonyban nyújtott teljesítményéről és magatartásáról. Ezt az értékelést közölni kell a próbaidős személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc napon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelés a tisztviselő elbocsátására vagy – kivételes esetben – a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül konzultál az értékelésekért felelős vegyesbizottsággal a meghozandó intézkedésről.

Azt a próbaidős tisztviselőt, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy véglegesen beiktassák beosztásába, el kell bocsátani. A kinevezésre jogosult hatóság azonban kivételes esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja a próbaidőt, és adott esetben a próbaidős tisztviselőt másik szervezeti egységbe oszthatja be.

(4) A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 15 hónapot.

(5) Az elbocsátott próbaidős személy – kivéve ha azonnal újra jövedelemszerző tevékenységbe kezd – háromhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha több mint egy éves szolgálatot teljesített; kéthavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha legalább hat hónapos szolgálatot teljesített, illetve egyhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha kevesebb, mint hat hónapos szolgálatot teljesített.

(6) A (2), (3), (4) és (5) bekezdés nem vonatkozik azon tisztviselőkre, akik próbaidejük vége előtt mondanak le.

2. fejezet: Hivatali státusz

35. cikk

A tisztviselőket az alábbi hivatali státuszok egyikébe kell kinevezni:

a) aktív foglalkoztatás;

b) kirendelés;

c) személyes okokkal indokolt szabadság;

d) nem aktív státusz;

e) szabadság katonai szolgálat miatt.

1. szakasz: Aktív foglalkoztatás

36. cikk

Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselő olyan személy, aki a IV. címben foglalt feltételeknek megfelelően ellátja az azon beosztással kapcsolatos feladatokat, amelybe kinevezték, vagy amellyel ideiglenesen megbízták.

2. szakasz: Kirendelés

37. cikk (8) (40) (69)

A kirendelt tisztviselő olyan beiktatott tisztviselő, aki(t) a kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján:

a) a szolgálat érdekében olyan utasítást kapott:

- hogy ideiglenesen az intézményén kívüli beosztást lásson el; vagy

- hogy egy olyan személyt, aki a Közösségeket létrehozó szerződések, vagy a Közösségek egységes Tanácsát és egységes Bizottságát létrehozó szerződés által meghatározott hivatalt lát el, vagy a Közösségek egyik intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament egyik politikai csoportjának választott elnökét ideiglenesen segítse,

- hogy ideiglenesen olyan beosztásban dolgozzon, amely szerepel a kutatási és beruházási előirányzatokból finanszírozott beosztások listáján, és amelyet a költségvetési hatóságok ideiglenesnek minősítettek.

b) saját kérése alapján:

- az Európai Közösségek valamely másik intézményének rendelkezésére bocsátottak; vagy

- a Közösség érdekeit szolgáló és a Közösség intézményeinek egyetértésével – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – összeállított jegyzékben szereplő szervezet rendelkezésére bocsátottak.

A kirendelt tisztviselőt továbbra is megilleti a 38. és 39. cikk szerinti feltételeknek megfelelő minden joga, és anyaintézményének tisztviselőjeként kötelezettségei továbbra is fennállnak. A nyugdíjra vonatkozó 77. cikk harmadik bekezdésének rendelkezései értelmében azonban az első bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett kirendelés során a tisztviselőre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak, mint arra a tisztviselőre, akinek besorolási fokozata megegyezik azon beosztás besorolási fokozatával, ahová az érintett tisztviselőt kirendelték.

38. cikk (8)

A szolgálat érdekében történő kirendelésre az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a kirendelésről a kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő meghallgatása után határoz;

b) a kirendelés időtartamát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg;

c) az érintett tisztviselő minden hatodik hónap végén kérheti a kirendelés megszüntetését;

d) a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő különbözet fizetésére jogosult, amennyiben azon beosztás teljes díjazása, ahová kirendelték, kevesebb, mint amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata alapján megilleti; hasonlóképpen jogosult minden olyan járulékos költség megtérítésére, amely a kirendelésével kapcsolatban merül fel;

e) a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő továbbra is olyan nyugdíjjárulékot fizet, amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti aktív foglalkoztatása során megállapított illetményén alapul.

f) a kirendelt tisztviselő megtartja beosztását, magasabb fizetési fokozatba lépésre való jogát és az előléptetésre való alkalmasságát;

g) kirendelésének végével a tisztviselőt haladéktalanul vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba.

39. cikk (8) (40)

A tisztviselő saját kérésére történő kirendelésére az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a kirendelésről és annak időtartamáról a kinevezésre jogosult hatóság határoz;

b) az új tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül az érintett tisztviselő kérheti a kirendelés megszüntetését; ekkor azonnal vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba;

c) e hat hónapos időszak végén más személy nevezhető ki a beosztásába;

d) a kirendelés időtartama alatt a nyugdíjjárulékokat és minden nyugdíjjogosultságot az anyaintézménybeli besorolási fokozat és fizetési fokozat szerinti aktív foglalkoztatás tekintetében megállapított illetmény alapján kell kiszámítani.

A 37. cikk (1) bekezdése b) pontja második francia bekezdésének értelmében kirendelt tisztviselő azonban, aki nyugdíjjogosultságot azon testületnél szerez, ahová kirendelték, a kirendelés idejére nem tartozik az anyaintézményénél működő nyugdíjrendszerhez.

Azon tisztviselő, aki a 37. cikk (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése szerinti kirendelés alatt rokkanttá válik, valamint az ezen időszak alatt elhalálozott tisztviselő által eltartott személyek e személyzeti szabályzat alapján rokkantsági, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak, amelynek összegét csökkenteni kell azon összegekkel, amelyeket azonos jogcím alapján ugyanezen időszakra már kifizetett az a testület, amelyhez a tisztviselőt kirendelték.

E rendelkezés nem eredményezheti azt, hogy a tisztviselő vagy az általa eltartott személyek olyan teljes nyugdíjra váljanak jogosulttá, amelynek összege meghaladja az érintett személyt az e személyzeti szabályzat alapján megillető nyugdíj összegének felső határát.

e) a kirendelés lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely a besorolási osztályán vagy szolgálatán belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő, besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig a tisztviselő kirendelésben marad, fizetés nélkül.

3. szakasz: Személyes okokkal indokolt szabadság

40. cikk (8) (24) (40)

(1) A beiktatott tisztviselő számára, kivételes esetben és saját kérésére, személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság engedélyezhető.

(2) A 15. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az ilyen szabadság időtartama nem haladhatja meg az egy évet.

A szabadság további két egyéves időszakkal meghosszabbítható.

Amennyiben azonban a tisztviselő ahhoz igényli e szabadságot, hogy:

- gondoskodjon egy ötödik életévét be nem töltött és a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a tisztviselő eltartottjának minősülő gyermek neveléséről; vagy

- gondoskodjon a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a tisztviselő eltartottjának minősülő, és az intézményi orvos által elismerten súlyos szellemi vagy testi fogyatékosságban szenvedő és folyamatos gondozást vagy felügyeletet igénylő gyermek neveléséről,

a szabadság évente négy alkalommal hosszabbítható meg, feltéve hogy a fenti két francia bekezdésben említett egyik vagy másik feltétel minden hosszabbítás alkalmával továbbra is fennáll.

Amennyiben a tisztviselő azért igényli e szabadságot, hogy elkísérhesse házastársát – aki szintén a Közösségek tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja – akinek feladatai ellátásához a szabadságot kérelmező tisztviselő alkalmazásának helyétől akkora távolságra kell berendeznie szokásos tartózkodási helyét, hogy a közös otthonuk e helyen történő kialakítása kényelmetlenséget okozna a szabadságot kérelmező tisztviselőnek feladatai ellátásában, a szabadság évente öt alkalommal hosszabbítható meg, feltéve hogy a szabadság engedélyezésének feltételei minden hosszabbítás alkalmával fennállnak. Egy tisztviselő pályafutása során csak egy alkalommal veheti igénybe a szabadság meghosszabbítására vonatkozó utóbbi rendelkezést.

(3) A szabadság alatt a tisztviselő nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre; tagságát a 72. és 73. cikkben meghatározott szociális biztonsági rendszerben, és a kockázatok e rendszer alapján történő fedezését fel kell függeszteni.

Azon tisztviselő azonban, aki bizonyítja, hogy más állami biztosítási rendszerben nem lehet biztosított a 72. és 73. cikkben említett kockázatokkal szemben, legkésőbb egy hónappal a személyes okokkal indokolt szabadság első hónapja után kérelmezheti, hogy továbbra is az említett cikkekkel összhangban legyen biztosítva, feltéve hogy a személyes okokkal indokolt szabadság első évére vonatkozóan viseli a 72. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében említett kockázatok fedezéséhez előírt járulékköltségek felét, valamint a teljes költséget az ilyen szabadság fennmaradó része alatt; a járulékokat a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani. Ezen túlmenően az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy egy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy legfeljebb egy évre további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve hogy viseli a 83. cikk (2) bekezdésében megállapított mérték háromszorosával megegyező járulékköltséget; a járulékokat a tisztviselő besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani.

(4) A személyes okokkal indokolt szabadságra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a személyes okokkal indokolt szabadságot az érintett tisztviselő kérésére a kinevezésre jogosult hatóság engedélyezi;

b) a meghosszabbítás iránti kérelmet a szabadság lejárta előtt két hónappal kell benyújtani;

c) a tisztviselő által betöltött beosztásba más személy nevezhető ki;

d) a szabadság lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely a besorolási osztályán vagy szolgálatán belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztás követelményeinek. Amennyiben a tisztviselő visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig a tisztviselő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadságon marad.

4. szakasz: Nem aktív státusz

41. cikk (8) (46) (78) (79)

(1) A nem aktív státuszú tisztviselő olyan személy, aki a beosztások számának az intézményénél történt csökkentése miatt létszám fölöttivé vált.

(2) A beosztások számának egy adott besorolási fokozatban való csökkentéséről a költségvetési eljárással összhangban a megfelelő költségvetési hatóság dönt.

A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az ilyen intézkedések milyen típusú beosztásokat érintsenek.

A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően összeállítja az ilyen intézkedésekkel érintett tisztviselők jegyzékét, figyelembe véve a tisztviselők alkalmasságát, teljesítményét, feladataik teljesítése során tanúsított magatartását, családi körülményeit és szolgálati idejét. Bármely tisztviselőt, aki az előző albekezdésben említett beosztást tölt be, és aki nem aktív státuszba helyezését kéri, automatikusan felvesznek e jegyzékbe.

Azon tisztviselők, akiknek a neve szerepel e jegyzékben, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján nem aktív státuszba kerülnek.

(3) Amíg e státuszban van, a tisztviselő nem látja el feladatait, nem élvezi a díjazáshoz vagy a magasabb fizetési fokozatba lépéshez való jogait, de egy öt évet meg nem haladó időszakig továbbra is nyugdíjjogosultságot szerez a besorolási fokozatával és fizetési fokozatával járó illetménye alapján.

A nem aktív státuszba helyezés időpontjától számított két éven keresztül a tisztviselő elsőbbséget élvez bármely, a besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli, a besorolási fokozatának megfelelő megüresedő vagy újonnan létrehozott beosztásba történő visszahelyezésre, feltéve hogy rendelkezik a szükséges képesítésekkel.

A nem aktív státuszba helyezett tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.

Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján alkalmazandó illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.

A tisztviselő minden szükséges írásbeli bizonyítékot megad, és tájékoztatja az intézményt minden, a jogosultságát érintő tényről.

A negyedik albekezdésben említett juttatást és az utoljára folyósított teljes díjazást azon súlyozási tényezővel kell súlyozni, amelyet azon Közösségeken belüli ország tekintetében rögzítettek, amelyben a kedvezményezett lakóhelyének fennállását igazolja.

Amennyiben a kedvezményezett egy, a Közösségeken kívüli országban telepedik le, a súlyozás értéke 100.

A juttatást euróban kell kifejezni. A juttatást a jogosult lakóhelye szerinti ország pénznemében kell folyósítani.

Az eurótól eltérő pénznemben folyósított juttatásokat a 63. cikk második bekezdésében meghatározott átváltási árfolyamon kell kiszámítani.

(4) A juttatásra való jogosultsági időszak végén a tisztviselő köteles lemondani. A tisztviselő adott esetben a nyugdíjrendszer szerinti nyugdíjban részesülhet.

(5) Az a tisztviselő, akinek a (3) bekezdésben előírt két éves időszak lejárta előtt a besorolási fokozatának megfelelő beosztást ajánlanak fel, és azt alapos indok nélkül visszautasítja, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően megfosztható az előző rendelkezések szerinti jogaitól és lemondásra szólítható fel.

5. szakasz: Szabadság katonai szolgálat miatt

42. cikk

Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, "szabadság katonai szolgálat miatt" különleges státuszt kap.

Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra hívnak be, nem részesül díjazásban, de megőrzi e személyzeti szabályzat szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A tisztviselő megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra is, ha a katonai szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.

Az a tisztviselő, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.

3. fejezet: Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés

43. cikk

A tisztviselők alkalmasságáról, teljesítményéről és feladataik teljesítése során tanúsított magatartásáról – az A 1 és A 2 besorolási fokozatba tartozók kivételével – rendszeresen, de legalább minden második évben egyszer az egyes intézmények által a 110. cikkel összhangban meghatározott feltételek szerint értékelést kell készíteni.

Az értékelést közölni kell a tisztviselővel. A tisztviselőnek jogában áll az értékeléssel kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt tenni.

44. cikk

Az a tisztviselő, aki két évig a besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában volt, automatikusan azon besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.

45. cikk (69)

(1) Az előléptetésről a kinevezésre jogosult hatóság határoz. Az előléptetés a tisztviselőnek azon besorolási osztály vagy szolgálat következő magasabb besorolási fokozatába történő kinevezésével történik, amelyhez a tisztviselő tartozik. Az előléptetés kizárólag olyan tisztviselők közüli választással törtéhet, akik besorolási fokozatukban egy minimális időszakot letöltöttek, az előléptetésre alkalmas tisztviselők érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelések figyelembevétele után.

A szolgálatuk vagy besorolási osztályuk kezdő besorolási fokozatába kinevezett tisztviselők esetében ez a legrövidebb időszak a beiktatásuktól számított hat hónap; más tisztviselők esetében két év.

(2) A tisztviselők kizárólag versenyvizsga alapján helyezhetők át egyik szolgálattól egy másikhoz, vagy léptethetők elő egyik besorolási osztályból egy másikba.

(3) Ha azonban egy intézmény személyzeti követelményei úgy kívánják, el lehet térni a (2) bekezdéstől, hogy lehetővé tegyék a tisztviselők számára, hogy a (4) bekezdéssel összhangban áthelyezés útján a nyelvi szolgálattól az A. besorolási osztályba kerüljenek, illetve fordítva.

(4) Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság úgy dönt, hogy él az eltérés nyújtotta lehetősséggel, a vegyesbizottság véleményének figyelembevételével meghatározza azon beosztások számát, amelyekre ezen intézkedés alkalmazható. Ugyanezen eljárással dönt a tervezett áthelyezések kritériumairól és feltételeiről, beleértve az érintett tisztviselők érdemeinek, képzettségének és szakmai tapasztalatának figyelembevételét.

Azon tisztviselőknél, akik esetében a (3) bekezdés által engedélyezett eltérést alkalmazták, az (1) bekezdésben említett szolgálati időt azon besorolási fokozatban, amelybe átkerülnek, attól az időponttól kell számítani, amikor az áthelyezés hatályba lép.

Új besorolási fokozatában a tisztviselő semmilyen esetben sem kaphat annál alacsonyabb alapilletményt, mint amelyet korábbi besorolási fokozatában kapott volna.

Az egyes intézmények a 110. cikkel összhangban a (3) és (4) bekezdés végrehajtása érdekében szükség szerint általános rendelkezéseket fogadnak el.

46. cikk (8)

Egy magasabb besorolási fokozatba kinevezett tisztviselő új besorolási fokozatában olyan szolgálati idővel rendelkezik, amely megfelel a korábbi besorolási fokozatában elért feltételezett fizetési fokozattal azonos vagy afeletti feltételezett fizetési fokozatnak, továbbá jár számára új besorolási fokozatának kétéves növekménye.

E rendelkezés alkalmazásában minden besorolási fokozatot a szolgálati jogviszonyban töltött hónapoknak megfelelő feltételezett fizetési fokozatokra, és a tényleges fizetési fokozatok skáláján keresztül az adott besorolási fokozat kétéves növekményének egy huszonnegyedével növekvő feltételezett illetményekre kell bontani. A magasabb besorolási fokozatba kinevezett tisztviselő semmilyen esetben sem kaphat annál alacsonyabb alapilletményt, mint amelyet korábbi besorolási fokozatában kapott volna.

A magasabb besorolási fokozatba kinevezett tisztviselő nem sorolható az adott besorolási fokozat kezdő fizetési fokozatánál alacsonyabb fokozatba.

4. fejezet: A szolgálati jogviszony megszűnése

47. cikk

A szolgálati jogviszony megszűnik:

a) lemondás;

b) kötelező lemondás;

c) a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás;

d) alkalmatlanság miatti elbocsátás;

e) a beosztásból való eltávolítás;

f) nyugdíjazás; vagy

g) halál következtében.

1. szakasz: Lemondás

48. cikk (8)

Annak a tisztviselőnek, aki le kíván mondani, egyértelműen, írásban ki kell jelentenie az intézménnyel fennálló szolgálati jogviszonyának végleges megszűntetésére irányuló szándékát.

A kinevezésre jogosult hatóság a lemondólevél kézhezvételétől számított egy hónapon belül határoz a lemondás jóváhagyásáról. A kinevező hatóság azonban megtagadhatja a lemondás elfogadását, amennyiben a lemondólevél kézhezvételének időpontjában a tisztviselővel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy ha az ilyen eljárás a következő harminc napon belül elkezdődik.

A lemondás a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott időpontban lép hatályba; ezen időpont az A. besorolási osztályba és a nyelvi szolgálathoz tartozó tisztviselők esetében nem haladhatja meg a tisztviselő által a lemondólevelében javasolt időpontot követő három hónapot, a többi besorolási osztályba tartozó tisztviselő esetében pedig az egy hónapot.

2. szakasz: Kötelező lemondás

49. cikk (8)

A tisztviselő kizárólag akkor kötelezhető lemondásra, ha már nem felel meg a 28. cikk a) pontjában megállapított feltételeknek, vagy a 13., 39., 40. cikkben és a 41. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint a VIII. melléklet 14. cikkének második bekezdésében meghatározott esetekben.

A tisztviselőket lemondásra kötelező, indokolással ellátott határozatokat a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt és az érintett tisztviselő meghallgatását követően hozza meg.

3. szakasz: A szolgálat érdekében történő nyugdíjazás

50. cikk (8) (46)

Az A 1 vagy A 2 besorolási fokozatba tartozó beosztást betöltő tisztviselő a szolgálat érdekében a kinevezésre jogosult hatóság határozatával nyugdíjazható.

Az ilyen nyugdíjazás nem lehet fegyelmi intézkedés.

Az így nyugdíjazott tisztviselő, akit nem neveznek ki a besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli, a besorolási fokozatának megfelelő másik beosztásba, a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.

Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján érvényes illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.

A 41. cikk (3) bekezdésének 5–9. albekezdését kell alkalmazni.

Amikor a tisztviselőnek a juttatásra való jogosultsága megszűnik - feltéve hogy elérte az 55. életévét - nyugdíjra válik jogosulttá, a VIII. melléklet 9. cikke szerinti levonások nélkül.

4. szakasz: Elbocsátás alkalmatlanság miatt

51. cikk

(1) Az a tisztviselő, aki alkalmatlannak bizonyul feladatainak ellátására, elbocsátható.

A kinevezésre jogosult hatóság azonban felajánlhatja, hogy a tisztviselőt alacsonyabb besorolási fokozatba sorolja át.

(2) Minden, a tisztviselő elbocsátására irányuló javaslatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat, és azt közölni kell az érintett tisztviselővel. A tisztviselőnek jogában áll a javaslattal kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt megtenni.

(3) A kinevezésre jogosult hatóság a IX. mellékletben megállapított eljárást követően indokolással ellátott határozatot hoz.

5. szakasz: Nyugdíjazás

52. cikk (46)

Az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tisztviselőt nyugdíjazni kell:

- vagy automatikusan, azon hónap utolsó napján, amelyben betölti 65. életévét,

- vagy saját kérésére azon hónap utolsó napján, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtotta, ha az érintett legalább 60 éves, vagy ha 50 és 60 év közötti és a VIII. melléklet 9. cikkének megfelelően eleget tesz az azonnali nyugdíjfizetés követelményeinek.

Analógia útján alkalmazni kell a 48. cikk második bekezdésének második mondatát.

53. cikk (46)

Azon tisztviselőt, akivel kapcsolatban a rokkantsági bizottság úgy találja, hogy alkalmazni kell a 78. cikk rendelkezéseit, azon hónap utolsó napján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megállapítja a feladatainak ellátására való tartós alkalmatlanságot, automatikusan nyugdíjazni kell.

6. szakasz: Tiszteletbeli rang

54. cikk

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján szolgálati jogviszonyának megszűnésekor saját előmeneteli csoportjában, vagy a következő, magasabb előmeneteli csoportban tiszteletbeli rangot kaphat.

Az ilyen tiszteletbeli ranghoz semmiféle anyagi előny nem kapcsolódik.

IV. cím: A tisztviselők munkafeltételei

1. fejezet: Munkaidő

55. cikk (7) (8) (16)

Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselőknek mindenkor az intézményük rendelkezésére kell állniuk.

A rendes munkaidő azonban nem haladhatja meg a heti 42 órát, amelyet a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott munkaidőrendben kell teljesíteni. Ugyanezen kereteken belül a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározhatja az egyes feladatokkal megbízott egyes tisztviselői csoportok munkaidőrendjét.

Ezenkívül a tisztviselő szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt kötelezhető arra, hogy munkahelyén vagy otthonában a rendes munkaidején túl készenléti szolgálatban álljon. Az intézmény az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítja meg.

55a. cikk (8)

Kivételesen, indokolással ellátott kérelem benyújtása esetén, a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő számára részmunkaidős munkavégzést engedélyezhet, amennyiben úgy véli, hogy az teljes mértékben megfelel az intézmény érdekeinek.

Az ezen engedély megadására vonatkozó eljárást a IVa. melléklet állapítja meg.

Az a tisztviselő, akinek részmunkaidős munkavégzést engedélyeztek, a kinevezésre jogosult hatóság rendelkezéseinek megfelelően minden hónapban köteles ledolgozni a rendes munkaidő felét.

56. cikk (8)

A tisztviselő csak kivételesen, sürgős vagy nagy mennyiségű munka esetén kötelezhető túlórára; éjszakai munkavégzés és a vasárnapokon vagy munkaszüneti napokon történő munkavégzés kizárólag a kinevezésre jogosult hatóság által előírt eljárás szerint engedélyezhető. A túlórák száma, amelyek elvégzésére egy tisztviselő kötelezhető, nem haladhatja meg hathavonta a 150 órát.

Az A. és B. besorolási osztályba és a nyelvi szolgálathoz tartozó tisztviselők által teljesített túlóra nem jogosít fel kompenzációs szabadságra vagy díjazásra.

A C. és D. besorolási osztályba tartozó tisztviselők az általuk teljesített túlórák alapján a VI. melléklet rendelkezései szerint kompenzációs szabadságra jogosultak; amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlórák teljesítését követő hónapban nincs lehetőség, a tisztviselők díjazásra jogosultak.

56a. cikk (7) (15)

Azon tisztviselő, akinek szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt éjszaka, szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napokon rendszeresen dolgoznia kell, külön juttatásokra jogosult, ha olyan váltott műszakban dolgozik, amelyet az intézmény a szolgálati követelmények vagy a biztonsági előírások miatt rendel el, és amelyet rendszeresnek és állandó jellegűnek minősít.

A Tanács a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően előterjesztett javaslata alapján eljárva meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők csoportjait, valamint e juttatások mértékét és feltételeit.

A váltott műszakban dolgozó tisztviselők rendes munkaideje nem haladhatja meg a rendes éves összmunkaidőt.

56b. cikk (7) (16)

A tisztviselő külön juttatásokra jogosult, ha a kinevezésre jogosult hatóság határozata értelmében szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt a rendes munkaidőn túl munkahelyén vagy otthonában készenlétben kell maradnia.

A Tanács a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően előterjesztett javaslata alapján eljárva meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők csoportjait, valamint e juttatások mértékét és feltételeit.

2. fejezet: Szabadság

57. cikk

A tisztviselők a Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel megállapítandó szabályokkal összhangban naptári évenként legalább 24 munkanap és legfeljebb 30 munkanap éves szabadságra jogosultak.

Az éves szabadság mellett a tisztviselők kérelem alapján kivételesen külön szabadságra is engedélyt kaphatnak. Az ilyen szabadságra vonatkozó szabályokat az V. melléklet állapítja meg.

58. cikk (8) (24)

Az 57. cikkben meghatározott szabadságon kívül a terhes nők, orvosi igazolás bemutatása alapján szülési szabadságra jogosultak, amely az igazolásban feltüntetett várható szülési időpontja előtt hat héttel kezdődik és 10 héttel a szülés időpontját követően ér véget; e szabadság nem lehet rövidebb 16 hétnél.

59. cikk (8)

(1) Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy betegség vagy baleset miatti munkaképtelensége folytán feladatait ellátni nem tudja, automatikusan betegszabadságra jogosult.

Az érintett tisztviselő köteles munkaképtelenségéről a lehető leghamarabb tájékoztatni az intézményét, és egyidejűleg közölni tartózkodási helyét. Amennyiben a tisztviselő három napnál tovább hiányzik, orvosi igazolást kell bemutatnia. A tisztviselő kötelezhető arra, hogy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak vesse alá magát.

Ha egy 12 hónapos időszakban a tisztviselő betegség miatt legfeljebb három napos hiányzásai összesen több mint tizenkét napot tesznek ki, ezt követően betegség miatt csak orvosi igazolással maradhat távol.

A kinevezésre jogosult hatóság a rokkantsági bizottság elé terjesztheti minden olyan tisztviselő ügyét, akinek bármely három éves időszak alatt az összesített betegszabadsága meghaladja a 12 hónapot.

(2) A tisztviselő kötelezhető arra, hogy az intézményi orvos vizsgálatát követően betegszabadságra menjen, ha ezt egészségi állapota megköveteli vagy ha háztartásának egyik tagja fertőző betegségben szenved.

(3) A vitás eseteket a rokkantsági bizottság elé kell utalni.

(4) A tisztviselőknek minden évben az intézmény orvosa vagy egy általuk választott orvos által elvégzett egészségügyi vizsgálaton kell átesniük.

Utóbbi esetben az orvosi díjat egy, évente a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározott maximális összegig az intézmény fizeti.

59a. cikk (8)

A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselők éves szabadsága az ilyen engedély időtartama alatt felére csökken. A levonásra kerülő résznapokat figyelmen kívül kell hagyni.

60. cikk

Betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol. Bármely, adott esetben alkalmazandó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából. Ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, elveszti jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére.

Ha a tisztviselő a szabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét kell kérnie.

3. fejezet: Munkaszüneti napok

61. cikk

A munkaszüneti napok listáját a Közösségek intézményei a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg.

V. cím: A tisztviselők javadalmazása és szociális biztonsági ellátásai

1. fejezet: Díjazás és költségtérítés

1. szakasz: Díjazás

62. cikk

A VII. melléklettel összhangban és ellenkező rendelkezés hiányában a tisztviselő a kinevezése alapján a besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő díjazásra jogosult.

A tisztviselő nem mondhat le a díjazásra való jogosultságáról.

A díjazás alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.

63. cikk

(28) (31) (32) (36) (38) (41) (42) (43) (47) (49) (53) (56) (58) (60) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

A tisztviselő díjazását euróban kell kifejezni. A díjazást azon ország pénznemében kell folyósítani, amely országban a tisztviselő a feladatait ellátja.

Az eurótól eltérő pénznemben folyósított díjazást az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásához 2002. július 1-jén használt átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.

Ezen időpontot a díjazás 65. cikkben meghatározott éves felülvizsgálatakor a Tanács, a Bizottság javaslata alapján az EGK-Szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Euratom-Szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva változtatja meg.

A 64. és 65. cikk alkalmazásának sérelme nélkül az e cikkek értelmében rögzített súlyozást, minden alkalommal, amikor a fenti időpontot megváltoztatják, a Tanács kiigazítja; továbbá a Tanács a harmadik bekezdésben említett eljárással összhangban eljárva kijavítja az euró változásának hatásait a második bekezdésben említett átváltási árfolyamok tekintetében.

64. cikk (78)

A tisztviselő euróban kifejezett díjazását, az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100 % fölötti, azzal egyenlő, vagy az alatti százalékértékkel kell súlyozni.

Ezt a súlyozást a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az EGK-Szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Euratom-Szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva fogadja el. A Közösségek ideiglenes székhelyein dolgozó tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozás értéke 1962. január 1-jétől kezdődően 100 %.

65. cikk

(1) A Tanács minden évben felülvizsgálja a Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását. E felülvizsgálatot szeptemberben kell elvégezni, a Bizottságnak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben elkészített közös indexén alapuló közös jelentése alapján; az index a Közösségek minden egyes országában a július 1-jén fennálló helyzetet tükrözi.

E felülvizsgálat során a Tanács mérlegeli, hogy a Közösségek gazdasági és szociális politikájának keretében a díjazást ki kell-e igazítani. Különös figyelmet kell fordítani a közszolgálatbeli fizetések emelkedésére és a személyzetfelvétel szükségleteire.

(2) A megélhetési költségek jelentős változása esetén a Tanács két hónapon belül határoz a súlyozás kiigazításáról és adott esetben visszamenőleges hatályú alkalmazásáról.

(3) E cikk alkalmazásában a Tanács a Bizottság javaslata alapján az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel jár el.

65a. cikk (62)

A 64. és 65. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat a XI. melléklet határozza meg.

66. cikk

(1) (2) (4) (5) (9) (11) (12) (13) (19) (23) (27) (30) (31) (32) (35) (36) (37) (38) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

A havi alapilletményeket az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg (euró):

Besorolási fokozat | Fizetési fokozat |

2002.7.1 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |

A1 | 12 179,52 | 12 826,51 | 13 473,50 | 14 120,49 | 14 767,48 | 15 414,47 | | |

A2 | 10.808,33 | 11.425,71 | 12.043,09 | 12.660,47 | 13.277,85 | 13.895,23 | | |

A3 | 8.951,25 | 9.491,28 | 10.031,31 | 10.571,34 | 11.111,37 | 11.651,40 | 12.191,43 | 12.731,46 |

A4 | 7.520,00 | 7.941,50 | 8.363,00 | 8.784,50 | 9.206,00 | 9.627,50 | 10.049,00 | 10.470,50 |

A5 | 6.199,87 | 6.567,17 | 6.934,47 | 7.301,77 | 7.669,07 | 8.036,37 | 8.403,67 | 8.770,97 |

A6 | 5.357,85 | 5.650,18 | 5.942,51 | 6.234,84 | 6.527,17 | 6.819,50 | 7.111,83 | 7.404,16 |

A7 | 4.612,02 | 4.841,51 | 5.071,00 | 5.300,49 | 5.529,98 | 5.759,47 | | |

A8 | 4.078,92 | 4.243,42 | | | | | | |

B1 | 5.357,85 | 5.650,18 | 5.942,51 | 6.234,84 | 6.527,17 | 6.819,50 | 7.111,83 | 7.404,16 |

B2 | 4.642,16 | 4.859,80 | 5.077,44 | 5.295,08 | 5.512,72 | 5.730,36 | 5.948,00 | 6.165,64 |

B3 | 3.893,81 | 4.074,78 | 4.255,75 | 4.436,72 | 4.617,69 | 4.798,66 | 4.979,63 | 5.160,60 |

B4 | 3.367,80 | 3.524,74 | 3.681,68 | 3.838,62 | 3.995,56 | 4.152,50 | 4.309,44 | 4.466,38 |

B5 | 3.010,37 | 3.137,37 | 3.264,37 | 3.391,37 | | | | |

C1 | 3.435,01 | 3.573,53 | 3.712,05 | 3.850,57 | 3.989,09 | 4.127,61 | 4.266,13 | 4.404,65 |

C2 | 2.987,74 | 3.114,68 | 3.241,62 | 3.368,56 | 3.495,50 | 3.622,44 | 3.749,38 | 3.876,32 |

C3 | 2.787,00 | 2.895,75 | 3.004,50 | 3.113,25 | 3.222,00 | 3.330,75 | 3.439,50 | 3.548,25 |

C4 | 2.518,27 | 2.620,28 | 2.722,29 | 2.824,30 | 2.926,31 | 3.028,32 | 3.130,33 | 3.232,34 |

C5 | 2.322,00 | 2.417,15 | 2.512,30 | 2.607,45 | | | | |

D1 | 2.624,21 | 2.738,95 | 2.853,69 | 2.968,43 | 3.083,17 | 3.197,91 | 3.312,65 | 3.427,39 |

D2 | 2.392,77 | 2.494,68 | 2.596,59 | 2.698,50 | 2.800,41 | 2.902,32 | 3.004,23 | 3.106,14 |

D3 | 2.227,04 | 2.322,36 | 2.417,68 | 2.513,00 | 2.608,32 | 2.703,64 | 2.798,96 | 2.894,28 |

D4 | 2.099,79 | 2.185,90 | 2.272,01 | 2.358,12 | | | | |

66a. cikk (34) (52) (63) (78) (88)

(1) A 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet [1] 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 1992. január 1-jétől 2003. július 1-jéig terjedő időszakban a Közösségek által az aktív foglalkoztatásban lévő állománynak fizetett díjazás tekintetében egy ideiglenes intézkedést - a továbbiakban: ideiglenes járulék - kell alkalmazni.

(2) a) Ezen ideiglenes járulék mértéke, amelyet a harmadik bekezdésben megállapított alapra kell alkalmazni, 5,83 %.

b) A Tanács a Bizottság jelentése és javaslata alapján, az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződésben megállapított eljárással összhangban eljárva, a többi érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően, adott esetben a személyzeti szabályzat XI. melléklete 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat keretében, megváltoztathatja az a) pontban említett ideiglenes járulék mértékét.

(3) a) Az ideiglenes járulék alapja a díjazás kiszámításának alapjául szolgáló besorolási fokozathoz és fizetési fokozathoz tartozó alapilletmény,

- az azonos besorolási fokozatba és fizetési fokozatba tartózó, a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartottal nem rendelkező tisztviselő által az ideiglenes járulék levonása előtt fizetendő szociális biztonsági járulék, valamint a nyugdíjjárulék és az adó, továbbá

- egy, a D 4 besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő alapilletményével azonos összeg levonásával.

b) Az ideiglenes járulék alapjának meghatározásához használt elemeket euróban kell kifejezni és 100-al kell súlyozni.

(4) Az ideiglenes járulék alkalmazása nem okozhatja a fizetéseknek az ideiglenes járulék bevezetése előtt folyósított nettó összegek alá csökkenését. [2]

Az első albekezdés rendelkezései következtében a járulék azon részét, amelyet egy adott évben nem alkalmaznak, hozzá kell adni a következő évre alkalmazott járulékhoz.

(5) Az ideiglenes járulékot havonta a forrásnál kell levonni; a bevételeket a Közösségek általános költségvetésében bevételként kell feltüntetni.

67. cikk

(1) (2) (4) (5) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (19) (23) (24) (27) (31) (32) (35) (36) (38) (40) (79)

(1) A családi támogatások a következők:

a) háztartási támogatás;

b) eltartott gyermek után nyújtott támogatás;

c) iskoláztatási támogatás.

(2) Az e cikkben meghatározott családi támogatásokban részesülő tisztviselők kötelesek az egyéb forrásból származó, hasonló jellegű támogatásokat bejelenteni; ez utóbbi támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint folyósított támogatásokból.

(3) Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás olyan orvosi igazolások alapján, amelyek szerint az érintett gyermek olyan szellemi vagy testi fogyatékosságban szenved, amely a tisztviselőre súlyos anyagi terhet ró, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával megkétszerezhető.

(4) Amennyiben a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke értelmében az ilyen családi támogatásokat a tisztviselőtől eltérő személynek folyósítják, e támogatásokat azon ország pénznemében kell folyósítani, ahol ez a személy lakóhellyel rendelkezik, és adott esetben a 63. cikk második albekezdésében említett átváltási árfolyamok alapján kell kiszámítani. A támogatásokra, amennyiben az ország a Közösségekben található, az adott országra előírt súlyozást kell alkalmazni, vagy, ha a lakóhely szerinti ország a Közösségeken kívül található, egy 100-al egyenlő súlyozást kell alkalmazni.

A (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell, amennyiben a családi támogatásokat ilyen személynek folyósítják.

68. cikk (8)

A 67. cikk (1) bekezdésében meghatározott családi támogatásokat továbbra is folyósítani kell, amennyiben a tisztviselő az Európai Szén- és Acélközösség személyzeti szabályzatának 41., vagy 34., illetve 42. cikke értelmében támogatásra jogosult.

Az érintett személy köteles bejelenteni a más forrásból származó, hasonló jellegű, ugyanazon gyermek után kapott támogatásokat; az ilyen támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint kifizetett támogatásokból.

68a. cikk (8)

A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselő a IVa. mellékletben meghatározott díjazásra jogosult.

69. cikk

(1) (2) (4) (5) (9) (10) (11) (12) (13) (19) (23) (27) (31) (32) (35) (36) (38) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59)(60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

A külföldi munkavégzési támogatás azon alapilletmény, háztartási támogatás és eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének 16 %-ával egyenlő, amelyre a tisztviselő jogosult. A külföldi munkavégzési támogatás nem lehet havi 424,07 eurónál kevesebb.

70. cikk (8)

A tisztviselő elhalálozása esetén a túlélő házastársat vagy az eltartott gyermekeket az elhalálozás hónapját követő harmadik hónap végéig az elhunyt személy teljes díjazása megilleti.

Nyugdíjra jogosult személy elhalálozása esetén a fenti rendelkezéseket az elhunyt személy nyugdíja tekintetében kell alkalmazni.

70a. cikk (24)

Azon tisztviselők számára, akiket a kinevezésre jogosult hatóság a 24. cikk harmadik bekezdésében meghatározott továbbképzési és oktatási rendszer alapján oktatási feladatokra jelölt ki, a VII. melléklet 4b. cikkében megállapított feltételek alapján támogatás adható.

2. szakasz: Költségtérítés

71. cikk

A tisztviselő a VII. mellékletnek megfelelően jogosult a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos, valamint a feladatainak ellátása során vagy azokkal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

2. fejezet: Szociális biztonsági ellátások

72. cikk (8) (10) (40)

(1) A tisztviselő, annak házastársa - amennyiben ez utóbbi bármely más jogszabály vagy előírás értelmében hasonló jellegű és mértékű ellátásra nem jogosult - gyermekei és a VII. melléklet 2. cikkének értelmében vett más eltartottjai betegségbiztosításra jogosultak a felmerült költségek 80 %-áig, a Közösségek intézményeinek közös megegyezése alapján – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – megállapított szabályok szerint. A térítés mértéke 85 %-ra emelkedik az alábbi ellátások esetében: konzultációk és vizitek, műtéti beavatkozások, kórházi kezelés, gyógyszerészeti termékek, röntgenvizsgálatok, vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok és orvosi vényre kiutalt protézisek, a fogprotézis kivételével. A térítés mértéke 100 %-ra emelkedik tuberkulózis, gyermekbénulás, rák, elmebetegség és a kinevezésre jogosult hatóság által hasonlóan súlyosnak elismert más betegségek, valamint megelőző szűrővizsgálatok és szülés esetén. A 100 %-os térítés azonban nem vonatkozik a foglalkozási betegség vagy baleset esetére, amelyre a 73. cikket kell alkalmazni.

Az e biztosításhoz szükséges járulék egyharmada a tisztviselőt terheli, azonban az általa fizetendő összeg nem haladhatja meg alapilletményének 2 %-át.

(1a) Azon tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya megszűnik és bizonyítja, hogy semmilyen más állami betegségbiztosítási rendszerben sem szerezhet biztosítást, legkésőbb a szolgálati jogviszonya megszűnését követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb hathónapos időtartam alatt az (1) bekezdés szerinti betegségbiztosításban részesüljön. Az előző bekezdésben említett járulékot a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak felét a tisztviselő viseli.

Az intézmény orvosával folytatott konzultációt követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására az előző bekezdésben előírt egyhónapos határidő és a hathónapos időtartamra történő korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett személy súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet a szolgálati jogviszony megszűnését megelőzően szerzett és amelyről az előző albekezdésben előírt hathónapos időtartam lejárta előtt tájékoztatta az intézményt, feltéve hogy aláveti magát az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak.

(1b) Amennyiben a tisztviselő volt házastársa, a gyermeke, aki már nem a tisztviselő eltartottja, vagy egy olyan személy, aki már nem tekinthető a személyzeti szabályzat VII. mellékletének második cikke szerinti eltartott gyermeknek bizonyítani tudja, hogy semmilyen más állami betegségbiztosítási rendszerben nem szerezhet biztosítást, legfeljebb további egy éven keresztül olyan minőségben részesülhet az (1) bekezdés rendelkezései szerinti betegségbiztosításban, mint a tisztviselő biztosítása által biztosított személy; ez a biztosítás nem járulékköteles. Ez az egyéves időtartam a válást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján vagy azon a napon kezdődik, amelyen az eltartott gyermek vagy az annak tekintett személy elveszti ezt a jogállását.

(2) Azon tisztviselő, aki 60 éves koráig a Közösségek szolgálatában állt, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, a szolgálattól történő távozását követően is jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra. A járulék összegét a nyugdíj összege alapján kell kiszámítani.

Ezen ellátások ugyancsak megilletik az aktív foglalkoztatásban állt tisztviselő, vagy a 60. életévéig a Közösségek szolgálatában állt tisztviselő halálát követően, illetve a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy halálát követően a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyeket. A járulék összegét az említett személy nyugdíjának összege alapján kell kiszámítani.

(2a) Az alábbiak ugyancsak jogosultak az (1) bekezdésben előírt ellátásokra, feltéve hogy semmilyen más állami betegségbiztosítási rendszer keretében nem kaphatnak biztosítást:

- az öregségi nyugdíjra jogosult volt tisztviselők, akik 60. életévük betöltése előtt hagyták el a Közösségek szolgálatát,

- a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek, azon volt tisztviselő halálának okán, aki 60. életévének betöltése előtt hagyta el a Közösségek szolgálatát.

Az (1) bekezdésben említett járulékot a volt tisztviselő nyugdíja alapján kell kiszámítani, és annak felét a jogosult személy viseli.

Az árvasági nyugdíjra jogosult személy azonban nem jogosult az (1) bekezdésben előírt juttatásokra, kivéve ha ezt kérelmezi. A járulékot az árvasági nyugdíj alapján kell kiszámítani.

(3) Amennyiben bármely 12 hónapos időszak során az összes meg nem térített költség meghaladja a tisztviselő havi alapilletményének vagy nyugdíjának felét, a kinevezésre jogosult hatóság külön költségtérítést engedélyezhet az érintett személy családi körülményeinek figyelembevételével, az (1) bekezdésben említett szabályokban meghatározott módon.

(4) Az előbbi juttatásokra jogosult személy köteles bejelenteni minden más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszerben számára, vagy a biztosításával fedezett más személyek számára kifizetett, vagy igényelhető költségtérítés összegét.

Amennyiben az az összeg, amelyet költségtérítés útján kapnának, meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítés összegét, az (1) bekezdés szerint térítendő összegből le kell vonni a különbözetet, azon költségtérítés kivételével, amelyet magán kiegészítő betegségbiztosítási rendszerben kaptak a Közösségek betegségbiztosítási rendszerének keretében vissza nem téríthető költségek fedezésére.

73. cikk (24) (46)

(1) A tisztviselő a Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel meghatározott szabályok alapján, szolgálatba lépésének napjától kezdődően foglalkozási megbetegedés és baleset elleni biztosításban részesül. A tisztviselő a nem foglalkozási kockázatok elleni biztosítás költségéhez alapilletményének 0,1 %-áig járul hozzá.

Az említett szabályokban meg kell határozni, hogy a biztosítás mely kockázatokra nem terjed ki.

(2) A fizetendő ellátások a következők:

a) Elhalálozás esetén:

Az elhalálozott személy balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény ötszörösével egyenlő átalányösszeg kifizetése az alább felsorolt személyek részére:

- a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerint az elhunyt tisztviselő házastársa és gyermekei; a házastársat megillető összeg azonban az átalányösszeg 25 %-ánál nem lehet kevesebb,

- ha a fenti kategóriába egyetlen személy sem tartozik, a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerinti egyéb leszármazottak,

- ha a fenti két kategóriába egyetlen személy sem tartozik, a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerinti felmenő ági rokonok,

- ha a fenti kategóriákba egyetlen személy sem tartozik, az intézmény.

b) Teljes végleges rokkantság esetén:

A balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény nyolcszorosával egyenlő átalányösszeg kifizetése a tisztviselő részére.

c) Részleges végleges rokkantság esetén:

A b) pontban előírt, az (1) bekezdésben említett szabályokban megállapított táblázat szerint kiszámított összeg arányos részének kifizetése a tisztviselő részére.

Az e szabályokban meghatározott rendelkezések szerint a fenti kifizetések életjáradékkal helyettesíthetők.

A fenti ellátások a 3. fejezetben meghatározott ellátásokon felül nyújthatók.

(3) Az alábbiakat ugyancsak az (1) bekezdésben említett szabályok szerint kell megtéríteni: orvosi, gyógyszerészeti, kórházi, műtéti, végtagpótlási, röntgenfelvételi, masszázs-, ortopédiai, klinikai és közlekedési költségek, valamint a baleset vagy a foglalkozási megbetegedés folytán felmerült minden egyéb hasonló költség.

Térítés azonban csak abban az esetben nyújtható, ha a tisztviselő részére a 72. cikk szerint kifizetett összeg nem fedezi a felmerült költségek egészét.

74. cikk (1) (8) (10) (24) (78) (81)

(1) Ha a tisztviselőnek gyermeke születik, a gyermek gondozását ténylegesen ellátó személyt 198,31 euró összegű juttatás illeti meg.

Ugyanezen juttatás illeti meg azt a tisztviselőt, aki olyan öt éves kor alatti gyermeket fogad örökbe, aki a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében eltartott.

(2) Ez a juttatás akkor is jár, ha a terhesség a hetedik hónapban, vagy azután szakad meg.

(3) A szülési segély kedvezményezettje köteles az ugyanazon gyermek után más forrásokból kapott bármilyen hasonló juttatást bejelenteni; ennek összegét a fent említett juttatásból le kell vonni. A juttatás abban az esetben is csak egyszer fizethető ki, ha mindkét szülő a Közösségek tisztviselője.

75. cikk (40)

A tisztviselő, a tisztviselő házastársa vagy eltartott gyermeke, illetve a VII. melléklet 2. cikkének értelmében bármely más, a tisztviselő háztartásában élő eltartott személy elhalálozása esetén az intézmény fedezi a holttestnek a tisztviselő alkalmazási helyéről a származási helyére történő szállítását.

Amennyiben azonban a tisztviselő kiküldetés során halálozik el, az intézmény a holttestnek az elhalálozás helyéről a tisztviselő származási helyére történő szállítását fedezi.

76. cikk

Adományok, kölcsönök vagy előlegek adhatók azon tisztviselőknek, volt tisztviselőknek, illetve a tisztviselő elhalálozása esetén azok jogutódai részére, akik többek között súlyos vagy elhúzódó betegség vagy családi körülmények következtében különösen nehéz helyzetbe kerülnek.

3. fejezet: Nyugdíj

77. cikk (8)

A legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkező tisztviselő öregségi nyugdíjra jogosult. Amennyiben azonban a tisztviselő elmúlt 60 éves, ha a nem aktív státuszú időszak alatt nem lehetett újra szolgálatba helyezni, vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén a szolgálati idő hosszától függetlenül jogosult e nyugdíjra.

Az öregségi nyugdíj legnagyobb összege 70 %-a a tisztviselő utolsó olyan besorolási fokozatban kapott alapilletményének, amelybe a tisztviselő legalább egy évig tartozott. Ez azt a tisztviselőt illeti meg, aki a VIII. melléklet 3. cikke alapján számított legalább 35 éves szolgálati idővel rendelkezik. Ha a szolgálati jogviszonyban eltöltött évek száma 35 évnél kevesebb, a fenti legnagyobb összeget arányosan csökkenteni kell.

Azon tisztviselők esetében azonban, akik a Közösségeket létrehozó szerződések, vagy a Közösségek egységes Tanácsát és egységes Bizottságát létrehozó szerződés által meghatározott hivatalt ellátó személyeket, illetve a Közösségek egyik intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament egyik politikai csoportjának választott elnökét segítik, az e minőségükben megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjjogosultságot az e minőségben kapott utolsó alapilletmény alapján kell kiszámítani, amennyiben ezen alapilletmény meghaladja az e cikk második bekezdésében említett alapilletményt.

A nyugdíj összege nem lehet kisebb, mint a létminimum 4 %-a, minden egyes szolgálati jogviszonyban eltöltött év után.

A nyugdíjjogosultságot a tisztviselő a 60. életévének betöltésével szerzi meg.

78. cikk (8)

Az a tisztviselő, aki az előmeneteli csoportjába tartozó beosztáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában akadályozó teljes végleges rokkantságban szenved, a VIII. melléklet 13–16. cikkében meghatározott módon rokkantsági nyugdíjra jogosult.

A rokkantsági nyugdíj a tisztviselő alapilletményének 70 %-a, ha a rokkantság feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban, foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be.

Amennyiben a rokkantság más okból ered, a rokkantsági nyugdíj megegyezik azon nyugdíjjal, amelyre a tisztviselő 65 éves korában lett volna jogosult, ha szolgálati jogviszonya addig fennmaradt volna.

A rokkantsági nyugdíjat azon alapilletmény alapján kell kiszámítani, amelyet a tisztviselő a besorolási fokozatában kapott volna, ha a nyugdíj folyósításakor még szolgálati jogviszonyban állt volna.

A rokkantsági nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum 120 %-a.

Amennyiben a tisztviselő a rokkantságot szándékosan idézte elő, a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a tisztviselőt csak az öregségi nyugdíj illeti meg.

79. cikk (8) (24) (46)

A tisztviselő vagy a volt tisztviselő özvegye, a VIII. melléklet 4. fejezetében meghatározott módon, a férjének fizetett, vagy azon öregségi vagy rokkantsági nyugdíj 60 %-ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult, amit a férje akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy korától függetlenül – az elhalálozása időpontjában erre a nyugdíjra jogosulttá vált volna.

Azon tisztviselő özvegyének fizetett özvegyi nyugdíj összege, aki a 35. cikkben meghatározott valamely hivatali státuszban állt, nem lehet kisebb a létminimum összegénél, sem pedig a tisztviselő utolsó alapilletményének 35 %-ánál.

Ezen összeg nem lehet kisebb a tisztviselő utolsó alapilletményének 42 %-ánál, ha az elhalálozás a 78. cikk második bekezdésében meghatározott körülmények egyike miatt következett be.

79a. cikk (46)

A 79. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a női tisztviselők vagy volt tisztviselők özvegyére is.

80. cikk (8) (40) (46)

Amennyiben a tisztviselő, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartott gyermekek a VIII. melléklet 21. cikke szerinti árvasági nyugdíjra jogosultak.

A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házassága esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.

Amennyiben a tisztviselő, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy elhalálozik, de az első bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartott gyermekek a VIII. melléklet 21. cikkének megfelelően árvasági nyugdíjra jogosultak; a nyugdíj azonban az említett cikk szerint kiszámított nyugdíj felével egyenlő.

Amennyiben a tisztviselő, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő volt tisztviselő házastársa – aki nem tisztviselő, illetve nem ideiglenes alkalmazott – elhalálozik, a túlélő házastársnak a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartott gyermekei a VIII. melléklet 21. cikkének megfelelően árvasági nyugdíjra jogosultak.

Az első, második és harmadik bekezdésben maghatározott jogosultság fennáll a személyzeti szabályzat 50. cikke, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 3. cikke vagy a 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke értelmében juttatásra jogosult volt tisztviselő halála esetén, valamint azon volt tisztviselő halála esetén, aki a 60. életévének betöltése előtt szűnt volna meg szolgálati jogviszonya és kérelmezte nyugdíjának elhalasztását azon naptári hónapot követő hónap első napjára, amikor 60. életévét betölti.

81. cikk (8) (10)

A 60. életéve betöltésének időpontjában vagy azt követően öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve a rokkantsági nyugdíjra vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy a VII. mellékletben meghatározott feltételek szerint jogosult a 67. cikkben előírt családi támogatásokra; a háztartási támogatást a jogosult nyugdíja alapján kell kiszámítani.

A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy részére folyósítandó eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege azonban a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított támogatás összegének kétszerese.

81a. cikk (46)

(1) Minden egyéb rendelkezés, különösen a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyeknek folyósítandó legkisebb összegekre vonatkozó rendelkezések ellenére, az özvegy és más jogosult személyek részére túlélő hozzátartozói nyugdíjként, valamint családi támogatásként folyósítandó összeg – az adó kifizetése és az egyéb kötelező levonások után – együttesen nem haladhatja meg:

a) a 35. cikkben meghatározott hivatali státuszok egyikével rendelkező tisztviselő elhalálozása esetén azon díjazás, amelyben a tisztviselő részesült volna, amennyiben változatlan besorolási fokozat és fizetési fokozat mellett továbbra is szolgálati jogviszonyban maradt volna, valamint bármely ilyen esetben őt megillető családi támogatás, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;

b) azon öregségi nyugdíj, amely – az elhalálozása időpontjában rá irányadó besorolási fokozat és fizetési fokozat szerint – a fenti a) pontban említett tisztviselőt attól az időponttól kezdődően megillette volna, amikor betöltötte volna a 65. életévét, valamint minden olyan családi támogatás, amit részére folyósítottak volna, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;

c) az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult volt tisztviselő elhalálozása esetén azon nyugdíj összegét, amelyre – amennyiben életben marad – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;

d) azon volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki a szolgálatot 60. életévének betöltése előtt hagyta el és nyugdíjának elhalasztását kérte a 60. életéve betöltésének hónapját követő hónap első napjáig, azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a 60. életéve betöltésének időpontjában – amennyiben életben maradt volna – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;

e) azon tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki halála napján e személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikke, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 3. cikke, az 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke, a 2150/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 2. cikke vagy az 1679/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke alapján juttatásra volt jogosult, azon juttatás összege, amelyre életben maradása esetén jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;

f) azon időpontot követő időszakra vonatkozóan, amikor az e) pontban említett volt tisztviselő már nem lett volna jogosult a támogatásra, azon nyugdíj összege, amelyre abban az időpontban jogosult lett volna, ha életben marad és megfelel a nyugdíjjogosultsághoz szükséges vonatkozó életkori követelményeknek, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni azon súlyozásokat, amelyek az említett összegeket érinthetik.

(3) Az (1) bekezdés a)–f) pontjában megállapított legnagyobb összegeket a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek között jogosultságuk arányában kell felosztani, figyelmen kívül hagyva ebből a szempontból az (1) bekezdést.

Az így felosztott összegekre a 82. cikk (1) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését kell alkalmazni.

82. cikk (40) (78) (79)

(1) A fent meghatározott nyugdíjakat a nyugdíjjogosultság első hónapjának első napján hatályban lévő illetménytáblázatok alapján kell kiszámítani.

A nyugdíjakat az azon Közösségeken belüli ország tekintetében rögzített értékkel kell súlyozni, amelyben a jogosult lakóhelyének fennállását igazolja.

Ha a nyugdíj jogosultja a Közösségeken kívül található országban telepedik le, a 100-as súlyozási tényezőt kell alkalmazni.

Az euróban kifejezett nyugdíjakat a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 45. cikkében említett pénznemek egyikében, a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében meghatározott módon kell folyósítani.

(2) Amennyiben a Tanács a 65. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy emeli a díjazást, akkor a 65. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban eljárva ugyanazon időben határoznia kell a nyugdíjak megfelelő emeléséről is.

83. cikk (8) (64)

(1) Az e nyugdíjrendszer keretében folyósított ellátásokat a Közösségek költségvetéséből kell fedezni. A tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított táblázattal összhangban együttesen garantálják az ilyen ellátások kifizetését.

Az Európai Szén- és Acélközösség korábbi személyzeti szabályzata 83. cikkének (1) bekezdésében említett nyugdíjrendszer alapjainak felhasználásáról a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz.

(2) A tisztviselők e nyugdíjrendszer finanszírozásához a költségek egyharmadával járulnak hozzá. A járulék a tisztviselő alapilletményének a 64. cikkben meghatározott súlyozás figyelmen kívül hagyásával számított 8,25 %-a. A járulékot a tisztviselők illetményéből havonta le kell vonni.

(3) Azon tisztviselők nyugdíjának kiszámítására vonatkozó eljárást, akik szolgálatuk egy részét az Európai Szén- és Acélközösségnél töltötték, vagy a Közösségek közös intézményeihez tartoznak, valamint e nyugdíjak kifizetése költségeinek az Európai Szén- és Acélközösség nyugdíjalapja, valamint az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség költségvetése közötti felosztását a Tanácsok és az Európai Szén- és Acélközösség Elnöki Bizottsága által közös megegyezéssel elfogadott rendeletben, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően kell meghatározni.

(4) Amennyiben a nyugdíjrendszernek a Tanács által felkért egy vagy több képesített szakértő által elvégzett biztosításmatematikai értékelése azt mutatja, hogy a tisztviselők járulékai nem elegendőek a nyugdíjrendszerben fizetendő ellátások egyharmadának finanszírozására, a költségvetési hatóságok a költségvetési eljárással összhangban eljárva és a 10. cikkben meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák a járulékok mértéke vagy a nyugdíjkorhatár tekintetében szükséges módosításokat.

84. cikk

Az említett nyugdíjrendszerre vonatkozó részletes szabályokat a VIII. melléklet tartalmazza.

4. fejezet: Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

85. cikk (8)

Minden túlfizetett összeget vissza kell téríteni, amennyiben az átvevő tudatában volt annak, hogy a kifizetésnek nem volt jogos indoka, vagy amennyiben a túlfizetés ténye nyilvánvalóan olyan, hogy azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

5. fejezet: Jogátruházás a Közösségek javára

85a. cikk (46)

(1) Ha az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személy halálát, baleseti sérülését vagy megbetegedését egy harmadik személy okozza, az elhalálozást, sérülést vagy betegséget okozó események következtében – a személyzeti szabályzat szerint rájuk háruló kötelezettségek korlátai között – a Közösségekre szállnak át az áldozat vagy az áldozat jogutódainak jogai, ideértve a harmadik féllel szembeni keresetindítási jogot is.

(2) Az (1) bekezdésben előírt jogátruházás többek között a következőkre terjed ki:

- azon díjazásra, amelyet az ideiglenes munkaképtelenség időtartama alatt a tisztviselő részére az 59. cikknek megfelelően folytatólagosan folyósítanak,

- azon kifizetésekre, amelyeket a tisztviselő halálát vagy a nyugdíjra jogosult volt tisztviselő halálát követően, a 70. cikknek megfelelően folyósítanak,

- azon ellátásokra, amelyeket a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikk, valamint azok végrehajtási szabályai értelmében folyósítanak,

- a 75. cikkben említett, a holttest szállításával kapcsolatos költségekre,

- azon kiegészítő családi támogatásokra, amelyeket a 67. cikk (3) bekezdése és a VII. melléklet 2. cikkének (3) és (5) bekezdésének megfelelően a súlyos betegségben, fogyatékosságban vagy rokkantságban szenvedő eltartott gyermek után folyósítanak,

- azon rokkantsági nyugdíjakra, amelyeket olyan tartós rokkantságot eredményező baleset vagy betegség esetén folyósítanak, amely a tisztviselő tartós munkaképtelenségét eredményezi,

- azon túlélő hozzátartozói nyugdíjakra, amelyeket a nyugdíjra jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása, illetve a tisztviselő vagy volt tisztviselő házastársának elhalálozása esetén folyósítanak, ha a házastárs nem tisztviselő, és nem ideiglenes alkalmazott,

- azon árvasági nyugdíjakra, amelyeket a tisztviselő vagy volt tisztviselő gyermekének korától függetlenül folyósítanak, amennyiben a gyermek súlyos betegsége, fogyatékossága vagy rokkantsága folytán az eltartására kötelezett személy halálát követően nem képes a létfenntartásához szükséges jövedelmet biztosítani.

(3) A Közösségekre történő jogátruházás azonban nem terjed ki azokra a 73. cikk szerinti juttatásokon túlmenő kártérítési igényekre, amelyek tisztán személyes kárból származnak, mint a nem vagyoni kár, a fájdalomdíj, a testi torzulás és az elveszett életöröm miatti károk megtérítése iránti igények.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem gátolják a Közösségek közvetlen keresetindítását.

VI. cím: Fegyelmi intézkedések

86. cikk (24)

(1) Azon tisztviselő vagy volt tisztviselő, aki az e személyzeti szabályzat szerinti kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megsérti, fegyelmi intézkedéssel sújtható.

(2) A fegyelmi intézkedések a következők:

a) írásbeli figyelmeztetés;

b) megrovás;

c) a magasabb fizetési fokozatba lépés elhalasztása;

d) alacsonyabb fizetési fokozatba sorolás;

e) alacsonyabb besorolási fokozatba sorolás;

f) eltávolítás a beosztásból, és adott esetben a nyugdíjra való jogosultság csökkentése vagy visszavonása, azonban ezen intézkedés következményei nem érinthetik a tisztviselő által eltartott személyeket;

g) amennyiben a tisztviselő szolgálati jogviszonya megszűnt, a nyugdíjra való jogosultságának teljes vagy részleges, ideiglenes vagy végleges visszavonása; ezen intézkedés nem érintheti a tisztviselő által eltartott személyeket;

(3) Egyetlen kötelezettségszegés sem vonhat maga után egynél több fegyelmi intézkedést.

87. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő közvetlen felettesének javaslatára vagy saját kezdeményezésére jogosult írásbeli figyelmeztetést vagy megrovást adni anélkül, hogy a fegyelmi tanáccsal konzultálna. Az érintett tisztviselőt előzetesen meg kell hallgatni.

A kinevezésre jogosult hatóság a többi fegyelmi intézkedést a IX. mellékletben előírt fegyelmi eljárás lefolytatását követően hozza meg. A kinevezésre jogosult hatóság az eljárást az érintett tisztviselő meghallgatását követően rendeli el.

88. cikk

Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság egy tisztviselőt súlyos kötelességszegéssel vádol, legyen az szolgálati kötelezettségeinek megsértése vagy bűncselekmény elkövetése, elrendelheti az adott tisztviselő azonnali felfüggesztését.

A tisztviselő felfüggesztését elrendelő határozatban meg kell határozni, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a tisztviselő megkaphatja-e díjazását vagy azt részben visszatartják; a visszatartott rész nem lehet több a tisztviselő alapilletményének felénél.

A tisztviselő felfüggesztéséről szóló határozat hatálybalépésének napjától számított négy hónapon belül végleges határozatot kell hozni. Amennyiben a négy hónapos határidő végéig nem születik határozat, a tisztviselő ismét a teljes díjazását kapja.

Ha a tisztviselővel szemben fegyelmi intézkedést nem hoznak, vagy írásbeli figyelmeztetésen, megrováson illetve a magasabb fizetési fokozatba lépés elhalasztásán kívül nem alkalmaznak vele szemben más intézkedést, illetve ha az előző bekezdésben előírt határidőn belül végleges határozat nem születik, az érintett tisztviselőt megilleti a díjazásából visszatartott összeg.

Amennyiben azonban ugyanezen cselekmények miatt a tisztviselő ellen büntetőeljárást indítottak, végleges határozat csak az ügyben eljáró bíróság jogerős ítéletét követően hozható.

89. cikk

Az a tisztviselő, akivel szemben a beosztásból való eltávolítástól eltérő fegyelmi intézkedést hoztak, az írásbeli figyelmeztetés és a megrovás esetében három éven belül, bármely más intézkedés esetében hat éven belül kérelmezheti, hogy személyi aktájából az ilyen intézkedésekre vonatkozó minden utalást töröljenek.

A kinevezésre jogosult hatóság – a fegyelmi tanáccsal folytatott konzultációt követően, amennyiben a tanács rész vett a fegyelmi eljárásban – határoz arról, hogy helyt ad-e a tisztviselő kérelmének; ha a kérelemnek helyt adnak, az akta törlés utáni tartalmáról tájékoztatni kell a tisztviselőt.

VII. cím: Jogorvoslat

90. cikk (8)

(1) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy kérelmezheti, hogy a kinevezésre jogosult hatóság határozatot hozzon személyével kapcsolatban. A kinevezésre jogosult hatóság a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha e határidő végéig a kérelemre nem érkezik válasz, akkor az hallgatólagos elutasító határozatnak tekintendő, amellyel szemben az alábbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően panasszal lehet élni.

(2) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be a kinevezésre jogosult hatósághoz az őt hátrányosan érintő intézkedés ellen; ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az említett hatóság határozatot hozott, és arra az esetre is, amikor az elmulasztotta a személyzeti szabályzatban előírt intézkedés elfogadását. A panaszt három hónapos határidőn belül kell benyújtani. A határidő kezdete:

- általános jellegű intézkedés esetében az intézkedés közzétételének időpontja,

- egy meghatározott személyre vonatkozó intézkedés esetében az az időpont, amikor az érintett személyt a határozatról értesítették, de semmiképpen sem később, mint amikor az érintett a határozatot kézhez kapta; ha azonban az intézkedés a címzettjén kívül egy másik személy elleni panaszt is tartalmaz, e másik személy vonatkozásában az az időpont, amikor ez utóbbi személy erről értesítést kap, de semmiképpen sem később, mint a közzététel időpontja,

- a válaszra előírt határidő lejártának időpontja, ha a panasz az (1) bekezdés értelmében a kérelem elutasítását jelentő hallgatólagos határozatra vonatkozik.

A kinevezésre jogosult hatóság a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha az előírt határidő végéig a panaszra nem érkezik válasz, azt a panasz elutasítását jelentő hallgatólagos határozatnak kell tekinteni, amely ellen a 91. cikk szerint jogorvoslattal lehet élni.

(3) A tisztviselő kérelmét vagy panaszát közvetlen felettesén keresztül köteles benyújtani, kivéve ha az közvetlen felettesére vonatkozik; ebben az esetben az közvetlenül a következő feletteshez nyújtható be.

91. cikk (8)

(1) Az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel a Közösségek és az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy között keletkező minden olyan jogvita tekintetében, amely az adott személyt a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében hátrányosan érintő intézkedés jogszerűségére vonatkozik. A Bíróság a pénzügyi természetű jogviták terén teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

(2) Az Európai Közösségek Bíróságához csak akkor lehet keresetet benyújtani, ha:

- a 90. cikk (2) bekezdése értelmében az abban előírt határidőn belül a kinevezésre jogosult hatósághoz már nyújtottak be panaszt, és

- a panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították.

(3) A (2) bekezdés szerinti kereset benyújtásának határideje három hónap. A határidő kezdete:

- a panasszal kapcsolatos határozat közlésének időpontja,

- a válaszadásra előírt határidő lejáratának időpontja, ha a keresetet a 90. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panasz hallgatólagos elutasítását jelentő határozat ellen nyújtották be; ha azonban hallgatólagos határozattal történt elutasítását követően a panaszt a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt kifejezett határozattal elutasítják, a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő újrakezdődik.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve az érintett személy közvetlenül azután, hogy a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében benyújtotta panaszát a kinevezésre jogosult hatósághoz, keresetet nyújthat be a Bírósághoz, amennyiben ahhoz mellékeli a megtámadott igazgatási aktus végrehajtásának felfüggesztésére vagy ideiglenes intézkedések elfogadására irányuló kérelmet. Ebben az esetben a Bíróságon az alapeljárást a panasz kifejezett vagy hallgatólagos elutasításáról szóló határozat meghozatalának időpontjáig felfüggesztik.

(5) Az e cikk alapján benyújtott keresetek tárgyában az Európai Közösségek Bíróságának eljárási szabályzata szerint kell lefolytatni a vizsgálatot és határozatot hozni.

91a. cikk (69)

Azon területekkel kapcsolatos kérelmeket és panaszokat, amelyekre a 2. cikk harmadik albekezdését alkalmazták, a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatósághoz kell benyújtani. Fellebbezni azon intézménynél kell, amely felé az adott kinevezésre jogosult hatóság felelős.

VIII. cím: A Közösségek tudományos vagy műszaki szolgálataihoz tartozó tisztviselőkre vonatkozó különös rendelkezések

92. cikk

E cím a Közösségek azon tisztviselőire vonatkozó különös rendelkezéseket állapítja meg, akik a nukleáris tudományok tudományos vagy műszaki képesítést igénylő területén töltenek be beosztást, és akiket a kutatási és beruházási költségvetés előirányzataiból fizetnek.

Az előző bekezdés hatálya alá tartozó, a tudományos vagy műszaki szolgálatokhoz tartozó tisztviselőkre vonatkozó alapbeosztásokat és a megfelelő előmeneteli csoportokat tartalmazó táblázat az I. B. mellékletben található.

93. cikk

A Bizottság határozhat a 92. cikk hatálya alá tartozó, az A 1 vagy A 2 besorolási fokozatba tartozó és nagyon magas szintű tudományos vagy műszaki képesítéssel rendelkező tisztviselők számára az V. címben előírtakat – az átalánytámogatások és a költségtérítés kivételével – legfeljebb 25 %-kal meghaladó pénzbeli előnyök nyújtásáról.

Az ilyen előnyben részesülő tisztviselők maximális számát a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg.

94. cikk

A 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőkre a 17. és 18. cikk második bekezdésének rendelkezései mellett a következő rendelkezések vonatkoznak.

A tisztviselőnek az Európai Atomenergia-közösség tevékenységével kapcsolatos írott vagy bármely más formájú publikációja a kinevezésre jogosult hatóság engedélyéhez és az általa megállapított feltételekhez kötött. E Közösség jogosult az ilyen publikáció szerzői jogainak reá történő átruházását kérni.

A tisztviselőnek a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban kidolgozott találmánya az Európai Atomenergia-közösség tulajdonát képezi. Az intézmény az adott találmányra saját költségére és a Közösség nevében minden országban szabadalmat igényelhet és szerezhet. A tisztviselő által az Európai Atomenergia-közösség tevékenységével kapcsolatban egy évvel a szolgálati idejének lejártát követően kidolgozott találmányt, ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban dolgozta volna ki. Amennyiben a találmányokat szabadalmaztatják, a feltaláló vagy feltalálók nevét fel kell tüntetni.

Az intézmény adott esetben általa meghatározott összegű jutalmat adhat a szabadalmazott találmányt kidolgozó tisztviselőnek.

95. cikk

1968. december 31-ig és a 31. és 32. cikktől eltérve a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselők azon beosztás kezdő besorolási fokozatánál magasabb besorolási fokozatba vehetők fel, mint amelybe toborozták őket, és a betöltendő beosztások legfeljebb fele tekintetében a 32. cikkben említettektől eltérő fizetési fokozatba sorolhatók.

A említett időpontot követő időszakra a Tanács a Bizottság javaslata alapján megállapítja az ilyen személyek felvételére vonatkozó rendelkezéseket.

96. cikk

A 34. cikk (1) bekezdésétől eltérve a próbaidő háromtól hat hónapig terjedhet azon 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselők esetében akik a C. vagy D. besorolási osztályba tartoznak.

97. cikk

(1) A 44. cikktől eltérve a kinevezésre jogosult hatóság a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőket kivételes érdemeik elismeréseképpen a fizetési fokozatban való soron kívüli előrelépéssel jutalmazhatja; az ilyen alapilletmény-emelésben részesülő tisztviselők száma egy évben az egyes besorolási osztályokban nem haladhatja meg az adott besorolási osztályba tartozó teljes állomány egy nyolcadát.

Az alapilletmény-emelés révén a tisztviselő nem részesülhet a besorolási fokozatának legmagasabb fizetési fokozatához tarozó alapilletménynél magasabb alapilletményben.

(2) A 44. cikktől eltérve azon 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőnek, akinek alkalmassága, hatékonysága, vagy magatartása nem kielégítő, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján a fizetési fokozatban való előrelépése legfeljebb két évre elhalasztható, a 87. cikkben megállapított eljárás alkalmazása nélkül.

(3) E cikk nem alkalmazandó a 92. cikk hatálya alá tartozó, az A 1 vagy A 2 besorolási fokozatba sorolt tisztviselőkre.

98. cikk

A 34. cikk rendelkezésein túl, a próbaidő lejárta után bármely, 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselő eredeti besorolása megváltoztatható.

A 45. cikk (2) bekezdését a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőkre nem kell alkalmazni.

Annak érdekében, hogy a kinevezésre jogosult hatóság előléptethesse a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselők közül az arra legérdemesebbeket, alapos okkal, kivételes esetben a 45. cikk (2) bekezdésében megállapított szolgálati idő tekintetében egy évet meg nem haladó kivétel tehető. Egy tisztviselő öt évben legfeljebb egyszer részesülhet az e bekezdés rendelkezéseiből származó előnyökből.

99. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőket rendkívüli szolgálatukért jutalomban részesítheti; ennek összege egy évben nem haladhatja meg a havi alapilletmény összegének háromszorosát, kivéve ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján ettől eltérést engedélyez.

A rendkívüli szolgálatért járó jutalmak összege nem haladhatja meg a 92. cikk hatálya alá tartozó tudományos és műszaki személyzet egészének évente fizetendő összes alapilletmény 3 %-át.

A Bizottság minden évben meghatározza a jutalom összegét, valamint azon személyeket, akik abban részesülnek, és jelentést nyújt be a Tanácsnak a nyújtott jutalmak számáról és összegéről, besorolási fokozatonként, szolgálatonként és a jutalmak fő indoka szerinti bontásban.

100. cikk

A 92. cikk hatálya alá tartozó egyes tisztviselők számára a különösen nehéz munkafeltételek kompenzálása céljából különleges támogatás nyújtható.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján meghatározza az ilyen különleges támogatás mértékét, feltételeit és az abban részesülő személyeket.

101. cikk

Az 56. cikk második bekezdésétől eltérve és kizárólag kivételes esetekben a 92. cikk hatálya alá tartozó és a B. besorolási fokozatba sorolt egyes tisztviselők az általuk teljesített túlórák után a VI. mellékletnek megfelelően kompenzációt vagy díjazást kaphatnak.

A kinevezésre jogosult hatóság meghatározza azon beosztásokat, amelyek betöltői részesülhetnek az e cikk rendelkezéseiből származó előnyökből.

VIIIA. cím (51): A harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezések

101a. cikk

A személyzeti szabályzat egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezéseket a X. melléklet állapítja meg.

IX. cím: Átmeneti és záró rendelkezések

1. fejezet: Átmeneti rendelkezések

102. cikk

(1) Bármely, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség Tanácsa által az előmeneteli csoportokra vonatkozó eljárás egységesítése és a besorolásnál alkalmazandó kritériumok tekintetében meghozandó határozatra is figyelemmel, a Közösségek azon alkalmazottja, aki e személyzeti szabályzat hatálybalépésekor [3] a Közösségek valamelyik intézményében állandó beosztást tölt be, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján beiktatható az e személyzeti szabályzat által megállapított illetménytáblázat azon besorolási fokozatába és fizetési fokozatába, amely megfelel azon besorolási fokozatnak és fizetési fokozatnak, amelybe – kifejezetten vagy hallgatólagosan – azelőtt sorolták, mielőtt e személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, feltéve hogy:

- minden ilyen alkalmazott megfelel a 28. cikk a), b), c), e) és f) pontja követelményeinek,

- minden ilyen alkalmazott, az A 1 és A 2 besorolási fokozatba tartozók kivételével:

a) e személyzeti szabályzat hatálybalépésekor legalább hat hónapja a Közösségek valamelyik intézményének szolgálatában állt; a Közösségek azon alkalmazottja, aki nem felel meg e követelménynek próbaidőre nevezhető ki és a 34. cikknek megfelelően iktatható be tisztviselőnek;

b) a következő albekezdésben meghatározott beiktatási bizottság nem készített róla kedvezőtlen értékelést.

E személyzeti szabályzat hatálybalépésekor minden intézménynél létre kell hozni egy beiktatási bizottságot, amely az intézmény vezető alkalmazottaiból áll, akiket a kinevezésre jogosult hatóság nevez ki e bizottságba.

E bizottság tanácsot ad a kinevezésre jogosult hatóságnak az intézmény azon alkalmazottainak a beosztásukkal járó feladatokra való alkalmassága tekintetében, akik a fenti rendelkezések értelmében alkalmasak a beiktatásra, az A 1 és A 2 besorolási fokozatba tartozók kivételével; ennek során a bizottság az alkalmazott felettesei által készített, annak alkalmasságáról, hatékonyságáról és a szolgálat teljesítése során tanúsított magatartásáról szóló értékelést veszi alapul.

(2) Azon alkalmazott szerződése, akiről a beiktatási bizottság kedvezőtlen értékelést tesz, megszűnik. A kinevezésre jogosult hatóság azonban felajánlhatja az ilyen személynek a neki korábban – kifejezetten vagy hallgatólagosan – adottnál az e személyzeti szabályzat által megállapított illetménytáblázat szerinti, alacsonyabb besorolási fokozatba és alacsonyabb fizetési fokozatba történő beiktatást. Az a személy, akinek a szerződése megszűnik a 34. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdésében meghatározott juttatásban részesül.

(3) Azt a személyt, aki e személyzeti szabályzat hatálybalépésekor a Közösségek alkalmazottja volt, és akit, mielőtt e személyzeti szabályzatot alkalmazták volna rá, nem soroltak – kifejezetten vagy hallgatólagosan – semmilyen besorolási fokozatba és fizetési fokozatba, a kinevezésre jogosult hatóság e személyzeti szabályzat hatálybalépésétől számított egy éven belül besorolási fokozatba és fizetési fokozatba sorolja, adott esetben a 32. cikktől eltérve.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve,

a) azt a tisztviselőt, akinek a beosztása az I. mellékletben foglalt táblázatban a D. besorolási osztályba tartozik, azon beosztásának megfelelő besorolási fokozatba és az adott besorolási fokozaton belül azon fizetési fokozatba kell besorolni, amelyhez tartozó alapilletmény – a közösségi adó és a tisztviselő által a nyugdíjrendszerbe fizetett járulék levonása után – egyenlő, vagy közvetlenül alatta van azon alapilletmény összegének – a helyi támogatás hozzáadásával és a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerébe fizetett járulék levonásával – amelyet a tisztviselő e személyzeti szabályzat hatálybalépésekor kapott;

b) a nyelvi szolgálathoz tartozó tisztviselőt azon beosztásának megfelelő besorolási fokozatba és az adott besorolási fokozaton belül azon fizetési fokozatba kell besorolni, amely közvetlenül fölötte van azon fizetési fokozatnak, amelybe az (1) bekezdéssel összhangban sorolnák.

(5) Az Európai Szén- és Acélközösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata VIII. címe 1. fejezetének rendelkezései alkalmazandók azon alkalmazottra, aki e személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt az Európai Szén- és Acélközösség beiktatott tisztviselője volt, és azon Közösség valamelyik intézményénél személyes okokkal indokolt szabadságot vett ki annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági Közösség vagy az Európai Atomenergia-közösség valamelyik intézményének szolgálatába álljon, azon besorolási fokozat és fizetési fokozat tekintetében, amelybe az (1)–(4) bekezdéssel összhangban beiktatták, feltéve hogy ezáltal nem jut nagyobb előnyökhöz, mint amelyeket akkor élvezne, ha az Európai Szén- és Acélközösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata alapján iktatták volna be ugyanazon besorolási fokozatba.

103 és 104 cikk (8)

Hatályon kívül.

105. cikk (46)

Hatályon kívül.

106. cikk

Az a tisztviselő, aki e személyzeti szabályzat alkalmazása előtt különélési támogatásban részesült, és aki a VII. melléklet 4. cikke értelmében nem jogosult külföldi munkavégzési támogatásra, jogosult ugyanazon összegre, amelyet az e személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt hatályos illetménytáblázat alapján különélési támogatás formájában kapott volna. Ezen összeg a későbbiekben semmilyen okból sem változtatható meg, kivéve ha a tisztviselő külföldi munkavégzési támogatás követelményeinek megfelelve ilyen támogatásra válik jogosulttá.

107 cikk (8)

(1) Azon tisztviselőnek, akire e személyzeti szabályzatot ezen átmeneti rendelkezésekkel összhangban alkalmazták, és aki bizonyítja, hogy a származási országában felhalmozott nyugdíjjogosultságokról a Közösségek egyikének szolgálatába állása miatt részben vagy egészben le kellett mondania, és nem szerezhette meg az ilyen jogok biztosításmatematikai egyenértékét, a származási országában szerzett nyugdíjszerző szolgálati évek számának megfelelő szolgálati időt kell beszámítani a közösségekbeli nyugdíjának meghatározása érdekében, a járulékok utólagos befizetése nélkül.

(2) Az így beszámított nyugdíjszerző szolgálati évek számát azon intézmény kinevezésre jogosult hatósága határozza meg, amelyhez a tisztviselő tartozik, a 10. cikkben meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően. Ez nem haladhatja meg:

- azon tényleges szolgálati évek számát, amelyet a tisztviselő 65. életévének eléréséig letölthet;

- azon évek számának felét, amelyek 65. életévének betöltésekor szükségesek lennének ahhoz, hogy 35 nyugdíjszerző szolgálati évvel rendelkezzen.

(3) Az a tisztviselő, akire az előző bekezdések rendelkezései alkalmazandók, a származási országában lévő nyugdíjjogosultságainak elszámolásakor kapott, e jogok biztosításmatematikai ellenértékének meg nem felelő összeg egy részét köteles befizetni a Közösségeknek; ez a rész a Közösségek által beszámított nyugdíjszerző szolgálati évek száma és azon nyugdíjszerző szolgálati évek száma közötti aránnyal egyenlő, amelyről a tisztviselő származási országában lemondott.

(4) Az elhalálozás és a 41. vagy 50. cikk alkalmazásának esetét kivéve az a tisztviselő, aki 65. életévének betöltése előtt hagyja el a szolgálatot, nem jogosult ilyen beszámításra.

(5) Az olyan tisztviselő halálának esetén, akire a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni, a nyugdíjszerző szolgálati évek teljes számát, amelyet beszámítottak volna neki, ha elérte volna a 65. életévét, azonnal a jogutódai nyugdíjjogosultságának kiszámításához kell beszámítani.

(6) Azon tisztviselőnek, akire az előző bekezdések rendelkezései alkalmazandók, ha érintik a 41. vagy az 50. cikk rendelkezései, a nyugdíj folyósításának megkezdésekor be kell számítani a nyugdíjszerző szolgálati évek azon részét, amelyet beszámítottak volna neki, ha betöltötte volna a 65. életévét. E rész a nyugdíjjogosultságának kiszámításánál figyelembe vett nyugdíjszerző szolgálati évek száma és azon nyugdíjszerző szolgálati évek száma közötti aránnyal egyenlő, amelyeket 65. életévének betöltéséig szerezhetett volna.

108. és 109 cikk (8)

Hatályon kívül.

2. fejezet: Záró rendelkezések

110. cikk (8)

Az e személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket az egyes intézmények a személyzeti bizottságukkal és a 10. cikkben meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadják el.

Minden ilyen, az intézmények közös megegyezésével elfogadott általános rendelkezést és szabályt a személyzet tudomására kell hozni.

Az intézmények igazgatási osztályai rendszeresen konzultálnak egymással e személyzeti szabályzat alkalmazásáról.

[1] HL L 56., 1968.3.4., 8. o. A legutóbb a 3736/90/Euratom, ESZAK, EGK rendelettel (HL L 360., 1990.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

[2] Az ideiglenes járulék bevezetése előtt folyósított összegek alatt az 1991. évi éves kiigazítás figyelembevétele nélkül folyósított jövedelmet kell érteni.

[3] 1962.1.1

--------------------------------------------------

I. melléklet: Alapbeosztások és az azoknak megfelelő előmeneteli csoportok (8) (24) (69)

A. A személyzeti szabályzat 5. cikke (4) bekezdésének megfelelő alapbeosztások és az azoknak megfelelő előmeneteli csoportok az egyes besorolási osztályokban és a nyelvi szolgálatnál

A. besorolási osztály

A 1 | Főigazgató |

A 2 | Igazgató |

A 3 | Osztályvezető |

A 4 – A 5 | Vezető tisztviselő |

A 6 – A 7 | Tisztviselő |

A 8 | Asszisztens tisztviselő |

B. besorolási osztály

B1 | Vezető adminisztratív asszisztens |

B2 – B3 | Első adminisztratív asszisztens – Első műszaki asszisztens – Első titkársági asszisztens |

B4 – B5 | Adminisztratív asszisztens – Műszaki asszisztens – Titkársági asszisztens |

C. besorolási osztály

C 1 | Ügyvezető titkár – Osztályvezető titkár – Irodavezető titkár |

C 2 – C 3 | Titkár/Gyors-és gépíró – Titkár |

C 4 – C 5 | Gépíró – Asszisztens |

D. besorolási osztály

D 1 | Egységvezető |

D 2 – D 3 | Szakképzett alkalmazott – Szakmunkás |

D 4 | Szakképzetlen alkalmazott – Szakképzetlen munkás |

Nyelvi szolgálat

L A 3 | Fordító vagy tolmács osztály vezetője |

L A 4 – L A 5 | Fordító vagy tolmács csoport vezetője – Lektor, Vezető fordító, Vezető tolmács |

L A 6 – L A 7 | Fordító – Tolmács |

L A 8 | Fordító asszisztens – Tolmács asszisztens |

A. besorolási fokozat

Adminisztratív és tanácsadói személyzet

A 1 | Főigazgató |

A 2 | Igazgató |

A 3 | Osztályvezető |

A 4 | Vezető tudományos vagy műszaki tisztviselő |

A 5 – A6 – A7 – A8 | Tudományos vagy műszaki tisztviselő |

B. besorolási fokozat

a)Tervezőhivatali személyzet

B 1 – B 2 | Műszaki rajzoló – Részlegvezető |

B 2 – B 3 | Tervező |

b)Laboratóriumi személyzet

B 1 – B 2 | Vezető laboratóriumi technikus |

B 3 – B 4 – B 5 | Laboratóriumi technikus (A személyzeti szabályzat 62. és 66. cikkétől eltérve a B 5 besorolási fokozatba kinevezett laboratóriumi technikusok a B 5 besorolási fokozat négy fizetési fokozattal kiegészített skáláján szereplő díjazást kapják: a negyedik utáni minden új fizetési fokozatot úgy kell kiszámítani, hogy az előző fizetési fokozathoz hozzá kell adni az adott besorolási fokozatra vonatkozó kétéves növekményt). |

c)Műhely személyzet

B 1 – B 2 | Munka főfelügyelő |

B 2 – B 3 | Műhelyfelügyelő |

B 2 – B 3 – B 4 | Tervező |

B 3 – B 4 | Művezető |

C. besorolási fokozat

a)Irodai személyzet

C 1 – C 2 – C 3 – C 4 | Műszaki rajzoló |

b)Műhely személyzet

C 1 | Vezető kézműves |

C 2 – C 3 – C 4 – C 5 | Kézműves |

c)Laboratóriumi személyzet

C 1 | Vezető laboráns |

C 2 – C 3 – C 4 – C 5 | Laboráns |

C 3 | Laboratóriumi technikus (A személyzeti szabályzat 62. cikkétől eltérve a C 3 besorolási fokozatba kinevezett a laboratóriumi technikusok díjazása csak a 4. fizetési fokozatig megy fel). |

D. besorolási fokozat

a)Irodai személyzet

D 1 | Első reprográfiai szakalkalmazott |

D 2 – D 3 | Reprográfiai asszisztens – Iktató titkár |

b)Szállító és kezelő személyzet

D 1 – D 2 | Munkafelügyelő |

D 3 – D 4 | Munkás |

c)Laboratóriumi személyzet

D 1 – D 2 | Laboratóriumi asszisztens |

D 3 – D 4 | Laboratóriumi takarító |

--------------------------------------------------

II. melléklet: A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása

1. szakasz: Személyzeti bizottság

1. cikk (8) (75)

A személyzeti bizottság annak tagjaiból és adott esetben azok helyetteseiből áll, akiknek a hivatali ideje három év. Az intézmény azonban rövidebb hivatali időt is meghatározhat, de az egy évnél nem lehet rövidebb. Az intézmény minden tisztviselője választásra jogosult és választható.

A személyzeti bizottság megválasztásának feltételeit, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztásának feltételeit, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. A választás titkos szavazással történik.

Amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, a központi bizottság tagjainak az egyes alkalmazási helyek tekintetében történő kinevezésének módját az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. Csak az érintett helyi részleg tagjai nevezhetők ki a központi bizottság tagjává.

A személyzeti bizottság tagsága, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek tagsága, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, olyan, amely biztosítja a tisztviselők minden besorolási osztályának, a személyzeti szabályzat 5. cikke által előírt minden szolgálatnak, valamint a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 7. cikkének első bekezdésében említett alkalmazottaknak a képviseletét. A helyi részlegekbe szerveződött személyzeti bizottság központi bizottsága létrehozatalának érvényességi feltétele az, hogy tagjainak többségét kinevezzék.

A személyzeti bizottság megválasztása, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztása, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, csak akkor érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező tisztviselők kétharmada részt vett a választáson. Ha azonban ezt az arányt nem érik el, a második választás akkor is érvényes, ha a szavazati joggal rendelkezők többsége részt vesz a választásban.

A személyzeti bizottság tagjai, és a bizottság vagy az intézmény által a személyzeti szabályzat szerinti feladatok ellátására felállított szervekbe kinevezett tisztviselők által ellátott feladatokat az intézményükben végzett rendes szolgálatuk részének kell tekinteni. Az érintett személyeknek e feladatok ellátásából semmiképpen sem származhat hátránya .

2. szakasz: Vegyesbizottság

2. cikk (69)

Egy intézmény vegyesbizottságának vagy vegyesbizottságainak összetétele a következő:

- a kinevezésre jogosult hatóság által évente kinevezett elnök,

- a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által egyenlő számban, egy időben kinevezett tagok és póttagok.

A két vagy több intézmény részére létrehozott közös vegyesbizottság összetétele a következő:

- a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdésében említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnök,

- a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények kinevezésre jogosult hatóságai és a személyzeti bizottságok által egyenlő számban kinevezett tagok és póttagok.

A közös vegyesbizottság létrehozásával kapcsolatos eljárásokat a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények, a személyzeti bizottságukkal folytatott konzultációt követően, közös megegyezéssel fogadják el.

A póttag csak a tag hiányzása esetén szavazhat.

3. cikk (8)

A vegyesbizottság a kinevezésre jogosult hatóság összehívása alapján, vagy a személyzeti bizottság kérésére ül össze.

A bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag – illetve azok távollétében póttag – jelen van.

A bizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.

A bizottság véleményét az elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a kinevezésre jogosult hatósággal és a személyzeti bizottsággal.

A bizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.

3a. cikk (69)

A közös vegyesbizottság a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdésében említett kinevezésre jogosult hatóság, vagy az e vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények egyikének személyzeti bizottsága vagy kinevezésre jogosult hatósága kérésére ül össze.

A közös vegyesbizottság akkor határozatképes, ha az összes tag, vagy azok helyettese jelen van.

A közös vegyesbizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.

A közös vegyesbizottság véleményét annak elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdése szerinti kinevezésre jogosult hatósággal, az egyéb kinevezésre jogosult hatóságokkal, valamint azok személyzeti bizottságaival.

A közös vegyesbizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.

3. szakasz: Fegyelmi tanács

4. cikk

A fegyelmi tanács – vagy fegyelmi tanácsok – egy elnökből és négy tagból áll. Tevékenységüket titkár segíti.

5. cikk

(1) A fegyelmi tanácsok elnökeit a kinevezésre jogosult hatóság évente nevezi ki. Az elnökök semmilyen esetben sem lehetnek egyidejűleg a vegyesbizottság vagy az értékelésekért felelős bizottság tagjai.

A kinevezésre jogosult hatóság továbbá minden bizottság részére névjegyzéket készít, amely ha lehetséges, minden besorolási osztály minden besorolási fokozatából két tisztviselő nevét tartalmazza.

A személyzeti bizottság egyidejűleg hasonló névjegyzéket továbbít a kinevezésre jogosult hatóságnak.

(2) A fegyelmi eljárást vagy a személyzeti szabályzat 22. vagy 51. cikkében meghatározott eljárást kezdeményező jelentés kézhezvételétől számított öt napon belül a fegyelmi tanács elnöke az érintett tisztviselő jelenlétében kisorsolja a fent említett listákon szereplő nevekből annak a négy tagnak a nevét, akik fegyelmi tanácsot alkotják úgy, hogy mindegyik névjegyzékből két személy nevét húzza ki.

A fegyelmi tanács tagja nem tartozhat alacsonyabb besorolási fokozatba, mint az a tisztviselő, akinek az ügyét a tanács tárgyalja.

Az elnök minden tagot tájékoztat a fegyelmi tanács összetételéről.

(3) A fegyelmi tanács megalakulásától számított öt napon belül az eljárás alá vont tisztviselő az elnök kivételével bármely taggal szemben kifogást nyújthat be.

Ugyanezen határidőn belül a fegyelmi tanács bármely tagja jogos ok alapján kérheti a felmentését.

A bizottság elnöke a megüresedő helyeket sorshúzással tölti be.

6. cikk

A fegyelmi tanács tagjai megbízatásuk ellátása során teljesen függetlenül járnak el.

A fegyelmi tanács eljárása nem nyilvános.

4. szakasz: Rokkantsági bizottság

7. cikk (8) (24)

A rokkantsági bizottság három orvosból áll:

- egy orvos, akit azon intézmény jelöl ki, amelyhez a tisztviselő tartozik,

- egy orvos, akit az érintett tisztviselő jelöl ki,

- egy orvos, akit az előbbi két orvos közös egyetértéssel jelöl ki.

Amennyiben az érintett tisztviselő nem jelöl ki orvost, az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöl ki egyet.

Amennyiben a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem tudnak megállapodni a harmadik orvos kijelöléséről, a harmadik orvost az érintett felek egyikének kérelmére hivatalból az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöli ki.

8. cikk

A rokkantsági bizottság eljárásával összefüggésben felmerült költségeket azon intézmény viseli, amelyhez az érintett tisztviselő tartozik.

Amennyiben az érintett tisztviselő által kijelölt orvos a tisztviselő alkalmazási helyétől eltérő helyen rendelkezik lakóhellyel, a tisztviselő viseli az így felmerülő többletköltségeket, az első osztályon történő utazás költségeinek kivételével, amelyeket az intézmény megtérít.

9. cikk

A tisztviselő a rokkantsági bizottsághoz a kezelőorvosától vagy más, őt megvizsgáló orvostól származó bármilyen jelentést vagy igazolást benyújthat.

A bizottság eljárása nem nyilvános.

5. szakasz: Értékelésekért felelős bizottság

10. cikk

Az értékelésekért felelős bizottság tagjait a kinevezésre jogosult hatóság évente nevezi ki az intézmény vezető tisztviselői közül. A bizottság megválasztja az elnökét. A vegyesbizottság tagjai nem lehetnek az értékelésekért felelős bizottság tagjai.

Amennyiben a bizottságnak olyan tisztviselőről kell értékelést készítenie, akinek közvetlen felettese a bizottság tagja, az adott tag nem vehet részt az ügy megvitatásában.

11. cikk

Az értékelésekért felelős bizottság eljárása nem nyilvános.

--------------------------------------------------

III. melléklet: Versenyvizsgák

1. cikk (8) (69)

(1) A versenyvizsgák kiírását a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el.

A kiírás tartalmazza:

a) a versenyvizsga jellegét (intézményen belüli versenyvizsga, intézményeken belüli versenyvizsga, nyílt – adott esetben két vagy több intézmény számára közös –versenyvizsga);

b) a versenyvizsga típusát (vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló);

c) a betöltendő beosztással járó tevékenységek és feladatok jellegét;

d) a betöltendő beosztáshoz szükséges okleveleket és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat vagy tapasztalatokat;

e) amennyiben versenyvizsga vizsgákon alapul, azok jellegét és értékelésük módját;

f) adott esetben a betöltendő beosztás sajátos jellege miatt megkövetelt nyelvismeretet;

g) adott esetben a korhatárt, és a Közösségek olyan alkalmazottaira vonatkozó emelt korhatárt, akik legalább egy éve a Közösségek szolgálatában állnak;

h) a jelentkezési határidőt;

i) adott esetben a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontja szerinti kivételeket.

A két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgájáról szóló kiírást a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdésében említett kinevezésre jogosult hatóság a közös vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el.

(2) A nyílt versenyvizsgákról szóló kiírást a jelentkezési határidő lejárta előtt legalább egy hónappal, és adott esetben a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(3) Minden versenyvizsgát, azonos határidők figyelembevételével, meg kell hirdetni a három Európai Közösség intézményeiben.

2. cikk

A pályázóknak ki kell tölteniük egy, a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott formanyomtatványt.

A pályázóktól további okmányok vagy információk kérhetők.

3. cikk (69)

A felvételi bizottság az elnökből, a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett egy vagy több személyből és egy, a személyzeti bizottság által kinevezett tisztviselőből áll.

Két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgája esetén a felvételi bizottság a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdésében említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnökből, és a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdésében említett kinevezésre jogosult hatóság által, az intézmények javaslata alapján kinevezett tagokból, valamint az intézmények személyzeti bizottságainak közös megegyezésével kinevezett tagokból áll oly módon, hogy egyenlő képviseletet biztosítsanak.

A felvételi bizottságot egyes vizsgák esetén egy vagy több, tanácskozási joggal rendelkező vizsgáztató segítheti.

A felvételi bizottság tagjait a betöltendő beosztással legalább azonos besorolási fokozatú tisztviselők közül kell kiválasztani.

4. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a személyzeti szabályzat 28. cikk a), b) és c) pontjában megállapított feltételeknek, és a pályázók anyagával együtt megküldi a felvételi bizottság elnökének.

5. cikk

Ezen anyagok megvizsgálása után a felvételi bizottság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a versenyvizsgáról szóló kiírásban előírt követelményeknek.

Amennyiben a versenyvizsga vizsgákon alapul, a vizsgákon a listán szereplő valamennyi pályázó részt vehet.

Amennyiben a versenyvizsga képesítéseken alapul, a felvételi bizottság, miután meghatározta a pályázók képesítései értékelésének módját, megvizsgálja az első bekezdésben említett listán szereplő pályázók képesítéseit.

Amennyiben a versenyvizsga mind vizsgákon, mind képesítéseken alapul, a felvételi bizottság meghatározza, hogy a listán szereplő pályázók közül melyek vehetnek részt a vizsgákon.

Eljárásának befejeztével a felvételi bizottság összeállítja a személyzeti szabályzat 30. cikkében meghatározott alkalmas pályázók listáját; a listának lehetőleg legalább kétszer annyi nevet kell tartalmaznia, mint a betöltendő beosztások száma.

A felvételi bizottság ezt a listát a felvételi bizottság által készített indokolással ellátott értékeléssel együtt, amely adott esetben tartalmazza tagjainak észrevételeit is, továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak.

6. cikk

A felvételi bizottság eljárása nem nyilvános.

--------------------------------------------------

IV. melléklet: A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás

Egyetlen cikk (8) (24)

(1) Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkét kell alkalmazni:

a) három hónapig az alapilletményével egyenlő havi juttatásra jogosult;

b) a (3) bekezdésben foglalt táblázattal összhangban, az életkortól és a szolgálati időtől függő időtartamra, az alábbi mértékű havi juttatásra jogosult:

- a negyediktől a hatodik hónapig az alapilletményének 85 %-a,

- a következő öt évre az alapilletményének 70 %-a,

- azt követően az alapilletményének 60 %-a.

A juttatás azon a napon szűnik meg, amikor a tisztviselő betölti 60. életévét.

Ezen életkor felett azonban 65 éves koráig a tisztviselő továbbra is megkapja a juttatást, amíg a maximális nyugdíjat el nem éri.

E cikk alkalmazásában az alapilletmény a személyzeti szabályzat 66. cikkében foglalt, a juttatás folyósítása hónapjának első napján hatályban lévő táblázat szerinti alapilletmény.

(1a) A juttatásra való jogosultság időtartama alatt és az ezt követő első hat hónapban a tisztviselő saját maga és a biztosítása által fedezett személyek tekintetében jogosult a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt betegségbiztosítási rendszer alapján járó ellátásokra azzal a feltétellel, hogy a tisztviselő befizeti az adott esetben vagy az alapilletménye, vagy annak az e cikk (1) bekezdésében meghatározott százaléka alapján kiszámított megfelelő járulékot, és hogy ugyanazon kockázatokkal szemben nem tartozik más állami rendszer hatálya alá.

Az első albekezdésben említett időtartam végén és az ott megállapított feltételek mellett az érintett tisztviselő – kérelmére – az említett betegségbiztosítási rendszer alapján továbbra is részesülhet ellátásban azzal a feltétellel, hogy ő viseli a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében említett járulék egészét.

A tisztviselő juttatásra való jogosultságának megszűnése esetén járulékát az utoljára kapott havi juttatás alapján kell kiszámítani.

Ha a személyzeti szabályzatban említett nyugdíjrendszer alapján a tisztviselő számára megkezdik a nyugdíj folyósítását, akkor őt a személyzeti szabályzat 72. cikkének alkalmazásában ugyanolyan módon kell kezelni, mint azt a tisztviselőt, aki 60. életévének betöltéséig fennmarad szolgálati jogviszonya.

(2) E melléklet rendelkezéseit a személyzeti szabályzat hatálybalépését követően felül kell vizsgálni.

(3) Azt az időtartamot, amelyre a tisztviselő a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkében meghatározott juttatást kapja, a tisztviselő szolgálati idejének és az életkorához tartozó, az alábbi táblázatban meghatározott megfelelő százalékértéknek a szorzatával kell meghatározni; ezen időtartamot adott esetben az előző hónapra kell kerekíteni.

Életkor | % | Életkor | % | Életkor | % | Életkor | % |

20 | 18 | 30 | 33 | 40 | 48 | 50 | 63 |

21 | 19,5 | 31 | 34.5 | 41 | 49.5 | 51 | 64.5 |

22 | 21 | 32 | 36 | 42 | 51 | 52 | 66 |

23 | 22,5 | 33 | 37,5 | 43 | 52,5 | 53 | 67,5 |

24 | 24 | 34 | 39 | 44 | 54 | 54 | 69 |

25 | 25,5 | 35 | 40,5 | 45 | 55,5 | 55 | 70,5 |

26 | 27 | 36 | 42 | 46 | 57 | 56 | 72 |

27 | 28,5 | 37 | 43,5 | 47 | 58,5 | 57 | 73,5 |

28 | 30 | 38 | 45 | 48 | 60 | 58 | 75 |

29 | 31,5 | 39 | 46,5 | 49 | 61,5 | 59 - 64 | 76,5 |

--------------------------------------------------

IVa. melléklet: Részmunkaidős munkavégzés

1. cikk

Az 55a. cikkben említett engedélyt a tisztviselő kérelme alapján legfeljebb egyéves időtartamra adják meg.

Az engedély azonban azonos feltételekkel meghosszabbítható. A meghosszabbításra vonatkozó kérelmet az érintett tisztviselő legalább egy hónappal az engedélyezett időszak lejárta előtt köteles benyújtani.

2. cikk

Ha azon okok, amelyekre tekintettel az 55a. cikkben említett engedélyt megadták, már nem állnak fenn, a kinevezésre jogosult hatóság – egy hónapos előzetes értesítés után – az engedélyt az engedélyezett időszak lejárta előtt visszavonhatja.

A kinevezésre jogosult hatóság az engedélyt az engedélyezett időszak lejárta előtt az érintett tisztviselő kérelmére is visszavonhatja.

3. cikk

A tisztviselő az engedélyezett részmunkaidős munkavégzés időtartamára díjazásának 50 %-ára jogosult. Továbbra is megkapja azonban az eltartott gyermek után nyújtott támogatás és az iskoláztatási támogatás teljes összegét.

Ezen időszak alatt a tisztviselő egyéb fizetett tevékenységet nem végezhet.

A betegségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot alapilletményének teljes összege alapján kell kiszámítani.

--------------------------------------------------

V. melléklet: Szabadság

1. szakasz: Éves szabadság

1. cikk

Abban az évben, amelyben a tisztviselő szolgálatba lép vagy onnan kilép, minden teljes hónap szolgálat után két munkanap szabadságra, minden 15 napnál több napból álló töredékhónap után két munkanap szabadságra, minden 15 vagy annál kevesebb napból álló töredékhónap után pedig egy munkanap szabadságra jogosult.

2. cikk

Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell legalább egy, két egymást követő hétből álló időszakot. A szolgálatba belépő tisztviselő csak háromhavi szolgálatot követően kaphat éves szabadságot; megfelelően indokolt, kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megelőzően is engedélyezhet szabadságot.

3. cikk

Ha éves szabadsága alatt a tisztviselőt olyan betegség éri, amely feladatainak ellátásában megakadályozta volna, ha nem szabadságát tölti, az éves szabadsága munkaképtelenségének időtartamával meghosszabbodik, amennyiben erről orvosi igazolást mutat be.

4. cikk

Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 12 napot.

Amennyiben a tisztviselő a szolgálati jogviszony megszűnése időpontjában nem használta fel a teljes éves szabadságát, minden neki járó szabadnap után a szolgálati jogviszony megszűnésekor fizetett havi díjazása egy harmincadának megfelelő ellentételezés fizetendő neki.

Az előző bekezdésben meghatározott módon kiszámított összeget le kell vonni az azon tisztviselőnek járó kifizetésből, aki a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az azon időpontig fennálló jogosultságánál több éves szabadságot vett ki.

5. cikk

Ha a tisztviselőt szabadsága alatt szolgálati okokból visszahívják vagy engedélyezett szabadságát szolgálati okokból visszavonják, akkor minden felmerült, megfelelő módon bizonyított többletköltségét meg kell téríteni, és az utazási időt ismét biztosítani kell számára.

2. szakasz: Külön szabadság

6. cikk (24)

Az éves szabadság mellett a tisztviselő kérésre külön szabadságot kaphat. Ezt különösen az alábbi esetekben és határok között kell engedélyezni:

- a tisztviselő házasságkötése: négy nap,

- a tisztviselő költözése: legfeljebb két nap,

- a házastárs súlyos betegsége: legfeljebb három nap,

- a házastárs halála: négy nap,

- felmenő ági rokon súlyos betegsége: legfeljebb két nap,

- felmenő ági rokon halála: két nap,

- gyermek születése vagy házasságkötése: két nap,

- gyermek súlyos betegsége: legfeljebb két nap,

- gyermek halála: négy nap.

Az intézmény külön szabadságot adhat továbbképzés és oktatás esetén is a személyzeti szabályzat 24. cikkének harmadik bekezdése alapján az intézmény által kidolgozott továbbképzési és oktatási programban megállapított határokon belül.

3. szakasz: Utazási idő

7. cikk (24)

A fenti 1. szakaszban meghatározott szabadság időtartama kiegészül a szabadság eltöltésének helye és az alkalmazási hely közötti vasúti távolságon alapuló utazási idővel, amit az alábbiak szerint kell kiszámítani:

- 50-től 250 km-ig: egy nap az oda-vissza útra,

- 251-től 600 km-ig: két nap az oda-vissza útra,

- 601-től 900 km-ig: három nap az oda-vissza útra,

- 901-től 1400 km-ig: négy nap az oda-vissza útra,

- 1401-től 2000 km-ig: öt nap az oda-vissza útra,

- több mint 2000 km: hat nap az oda-vissza útra.

Ha a tisztviselő a VII. melléklet 8. cikke (2) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozik, a szabadság eltöltésének helye és az alkalmazás helye közötti vasúti távolságon alapuló utazási idő a következő:

- 900 km-ig: egy nap az oda-vissza útra,

- több mint 900 km: két nap az oda-vissza útra.

Az érintett tisztviselő kérésére kivétel tehető, amennyiben bizonyítja, hogy az oda-vissza út nem tehető meg az engedélyezett időn beül.

E cikk alkalmazásában az éves szabadság eltöltésének helye a tisztviselő származási helye.

Az előző rendelkezések azon tisztviselőkre vonatkoznak, akiknek az alkalmazási helye és származási helye Európában található. Amennyiben az alkalmazási és/vagy származási hely Európán kívül található, az utazási időt külön határozattal, a konkrét igények figyelembevételével kell megállapítani.

Amennyiben a 2. szakasz alapján a tisztviselő külön szabadságban részesül, az utazási időt külön határozattal, a konkrét igények figyelembevételével kell megállapítani.

--------------------------------------------------

VI. melléklet: Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj

1. cikk (24)

A személyzeti szabályzat 56. cikkében megállapított keretek között a C vagy D besorolási osztályba tartozó tisztviselő által teljesített túlóra a tisztviselőt kompenzációs szabadságra vagy díjra jogosítja, az alábbiak szerint:

a) A tisztviselő minden egyes túlóra után másfél órányi kompenzációs szabadságra jogosult; ha a túlóra 22.00 óra és 7.00 óra közé, illetve vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a kompenzációs szabadság két óra; a kompenzációs szabadság nyújtásakor figyelembe kell venni a szolgálat követelményeit és az érintett tisztviselő választását.

b) Amennyiben a szolgálat követelményei nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság nyújtását a túlóra teljesítésének hónapját követő hónapban, a kinevezésre jogosult hatóság engedélyt ad a nem honorált túlórák pénzbeli kiegyenlítésére a havi alapilletmény 0,56 %-os mértékében minden túlóra után, az a) pontban meghatározott alapon.

c) Az egy órányi túlmunkáért járó kompenzációs szabadságra vagy díjazásra való jogosultsághoz a teljesített túlórának meg kell haladnia a 30 percet.

2. cikk

Kiküldetésbe utazó tisztviselő esetében a kiküldetés helyére való eljutás, valamint a visszatérés során utazással töltött idő e melléklet értelmében nem tekinthető túlórának. A kiküldetés helyén a szokásos munkaórákon felül ledolgozott túlórák után a kinevezésre jogosult hatóság határozatával kompenzációs szabadság vagy adott esetben díj biztosítható.

3. cikk

E melléklet előző rendelkezései ellenére a C vagy D besorolási osztályba tartozó tisztviselők egyes csoportjai által teljesített túlórák díja átalánytámogatás formájában is kifizethető, amelynek összegét és feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határozza meg.

--------------------------------------------------

VII. melléklet: Díjazás és költségtérítés

1. szakasz: Családi támogatások

1. cikk

(1) (2) (4) (5) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (19) (23) (24) (27) (31) (32) (35) (36) (38) (40) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

(1) A háztartási támogatás a tisztviselő alapilletményének 5 %-a vagy 184,33 euró, attól függően, melyik összeg a magasabb.

(2) Háztartási támogatásra jogosult:

a) a házas tisztviselő;

b) az olyan özvegy, elvált, jogilag különélő vagy egyedülálló tisztviselő, akinek a 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti egy vagy több eltartott gyermeke van;

c) az a tisztviselő, aki, bár nem felel meg az a) és b) pontban előírt feltételeknek, ténylegesen azonban családfenntartói felelősséget visel, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, igazoló okmányokon alapuló, indokolással ellátott határozata alapján.

(3) Ha a tisztviselő házastársa kereső tevékenységet folytat, amelyből származó adózás előtti éves jövedelme több, mint a C 3 besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába tartozó tisztviselőnek a házastárs munkavégzési helye szerinti országra vonatkozó értékkel súlyozott alapilletménye, a háztartási támogatásra jogosult tisztviselőt e támogatás nem illeti meg, kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság ezzel ellentétes egyedi határozatot hoz. A tisztviselő azonban jogosult marad a támogatásra, amennyiben a házaspárnak egy vagy több eltartott gyermeke van.

(4) Olyan esetekben, amikor a fenti rendelkezések szerint a Közösségek szolgálatában álló férj és feleség egyaránt jogosult a háztartási támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.

(5) Ha a tisztviselőt a háztartási támogatás kizárólag a (2) bekezdés b) pontja alapján illeti meg, és törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján minden, az alábbi 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti eltartott gyermeke felügyeleti jogát a tisztviselőtől eltérő személynek ítélték, a háztartási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek az egyéb személynek kell folyósítani. A nagykorúságukat elért eltartott gyermekek esetében ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha szokásos tartózkodási helyük a másik szülőnél van.

Ha azonban a tisztviselő gyermekeinek felügyeleti jogát több különböző személyre ruházták, a háztartási támogatást közöttük a felügyeletük alatt álló gyermekek száma szerint kell megosztani.

Ha az a személy, aki a fentiek alapján jogosult arra, hogy a tisztviselő nevében kifizetett háztartási támogatásban részesüljön, a saját tisztviselői vagy egyéb személyzeti minősége alapján is jogosult e támogatásra, az említett a két támogatás közül csak a nagyobb összegű támogatást kapja.

2. cikk

(1) (2) (4) (5) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (19) (23) (24) (27) (31) (32) (35) (36) (38) (40) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

(1) A tisztviselő az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően minden eltartott gyermeke után havi 237,38 euró támogatást kap.

(2) "Eltartott gyermek" a tisztviselőnek vagy házastársának házasságból született, házasságon kívül született vagy örökbe fogadott gyermeke, akit ténylegesen a tisztviselő tart el.

Ugyanez vonatkozik arra a gyermekre, akinek örökbefogadását kérelmezték és az örökbefogadási eljárás elkezdődött.

(3) A támogatást a következő esetekben kell biztosítani:

a) 18 éven aluli gyermekek esetén automatikusan;

b) 18 és 21 év közötti, oktatásban vagy szakképzésben részt vevő gyermekek esetén a tisztviselő bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére.

(4) Kivételes esetben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott és igazoló okmányokon alapuló határozata alapján eltartott gyermeknek tekinthető minden olyan személy, akinek eltartása a tisztviselő törvényi kötelezettsége, amennyiben ez a tisztviselőre jelentős anyagi terhet ró.

(5) A kereső tevékenység folytatásában súlyos betegség vagy rokkantság miatt akadályozott gyermek esetében a támogatás folyósítása kortól függetlenül folytatódik, amíg a betegség vagy rokkantság fennáll.

(6) Kizárólag egy, eltartott gyermek után nyújtott támogatás folyósítható az e cikk szerinti minden egyes eltartott gyermek után, abban az esetben is, ha a szülők a három Európai Közösség két különböző intézményének szolgálatában állnak.

(7) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti eltartott gyermek felügyeleti jogát törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az eltartott gyermek után nyújtott támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek a személynek kell folyósítani.

3. cikk

(1) (2) (4) (5) (8) (9) (11) (12) (13) (14) (19) (23) (24) (27) (31) (32) (35) (36) (38) (40) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

A tisztviselő a ténylegesen felmerült iskoláztatási költségeivel megegyező összegű, legfeljebb havi 212,14 euró iskoláztatási támogatásban részesül a fenti 2. cikk (2) bekezdése szerinti minden egyes eltartott gyermek után, aki rendszeres nappali tagozatos képzésben vesz részt egy oktatási intézményben.

Az e támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek általános iskolai tanulmányait megkezdi és azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét.

Az első bekezdésben előírt maximumot meg kell kétszerezni:

- azon tisztviselők számára, akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van:

egy európai iskolától, vagy egy, a tisztviselő nyelvén működő olyan oktatási intézménytől, amelyet a gyermek bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott iskolakötelezettség miatt látogat,

- azon tisztviselők számára, akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van a származási országuk egy felsőoktatási intézményétől, vagy egy olyan felsőoktatási intézménytől, amely a tisztviselő nyelvén működik, feltéve hogy a gyermek ténylegesen látogatja az alkalmazási helytől legalább 50 km-re található felsőoktatási intézményt, és a tisztviselő külföldi munkavégzési támogatásra jogosult; az utóbbi feltétel nem alkalmazandó, ha a tisztviselő származási országában nincs ilyen intézmény.

Ha azon gyermek felügyeleti jogát, akire tekintettel az iskoláztatási támogatást folyósítják, törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az iskoláztatási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek személynek kell folyósítani. Ebben az esetben az előző bekezdésben említett legalább 50 km távolságot a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy lakóhelyétől kell számítani.

2. szakasz Külföldi munkavégzési támogatás

4. cikk

(1) (2) (4) (5) (9) (10) (11) (12) (13) (19) (23) (24) (27) (31) (32) (35) (36) (37) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

(1) A háztartási támogatással és az eltartott gyermek után nyújtott támogatással növelt alapilletmény 16 %-ának megfelelő külföldi munkavégzési támogatást kell folyósítani:

a) az olyan tisztviselők részére:

- akik nem állampolgárai, és soha nem is voltak állampolgárai annak az államnak, amelynek a területén alkalmazási helyük található, és

- akik a szolgálatba lépésük időpontját megelőző hat hónappal záródó ötéves időszakban nem rendelkeztek lakóhellyel, illetve nem folytattak főfoglalkozásként végzett tevékenységet azon állam európai területén. E rendelkezés alkalmazásában egy másik állam, vagy egy nemzetközi szervezet részére végzett tevékenységből származó körülményeket nem kell figyelembe venni;

b) az olyan tisztviselők részére, akik azon állam állampolgárai vagy volt állampolgárai, amelynek területén alkalmazzák őket, de akiknek a szolgálatba lépésük napjával záródó 10 éves időtartam alatt lakóhelyük, valamely állam vagy nemzetközi szervezet szolgálatában végzett feladatok ellátásától eltérő okból az adott állam európai területén kívül volt.

A külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet kevesebb havi 424,07 eurónál.

(2) Az a tisztviselő, aki nem állampolgára és soha nem volt állampolgára annak az államnak, amelynek területén alkalmazzák, és aki nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, a külföldi munkavégzési támogatás egynegyedével egyenlő külföldi tartózkodási támogatásra jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában azt a tisztviselőt, aki házasságkötéssel, az arról való lemondás lehetősége nélkül, automatikusan megszerezte azon állam állampolgárságát, amelynek területén alkalmazási helye található, az (1) bekezdés a) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartozó tisztviselőkként kell kezelni.

2a. szakasz: Átalánytámogatás

4a. cikk (25)

A C. besorolási osztályban titkárként, gyors- és gépíróként, távíróként, gépíróként, ügyvezető titkárként vagy osztályvezető titkárként alkalmazott tisztviselő átalánytámogatásban részesülhet. E támogatás összegét a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Tanács határozza meg.

2b. Szakasz: Oktatási támogatás

4b. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti szabályzat 70a. cikkében említett tisztviselő számára alapilletménye 0,45 %-ával egyenlő összegű támogatást adhat a rendes munkaidőn kívül megtartott minden egyes oktatási óra tekintetében.

A támogatást az oktatási órák megtartását követő hónapok egyikére járó díjazással együtt kell kifizetni.

3. szakasz: Költségtérítés

A. Beilleszkedési támogatás

5. cikk (8) (10)

(1) Azon tisztviselőnek, aki külföldi munkavégzési támogatásra jogosult, vagy aki bizonyítékot szolgáltat arra, hogy lakóhelyet kellett változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, amennyiben a tisztviselő háztartási támogatásra jogosult, kéthavi alapilletménynek megfelelő beilleszkedési támogatás, más esetekben egyhavi alapilletménynek megfelelő beilleszkedési támogatás fizetendő.

Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az Európai Közösségek tisztviselője, és mindketten jogosultak a beilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.

A beilleszkedési támogatást a tisztviselő alkalmazási helye tekintetében rögzített értékkel kell súlyozni.

(2) Azon tisztviselőnek, akit új alkalmazási helyre helyeznek át, és ezért annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, lakóhelyet kell változtatnia, azonos összegű beilleszkedési támogatás fizetendő.

(3) A beilleszkedési támogatást a tisztviselő beiktatásának napján vagy az új alkalmazási helyre történő áthelyezésének napján fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.

A beilleszkedési támogatást a tisztviselőnek, és – amennyiben háztartási támogatásra jogosult – családjának a tisztviselő alkalmazási helyén való letelepedését igazoló dokumentumok benyújtásakor kell kifizetni.

(4) Az a tisztviselő, aki háztartási támogatásra jogosult, és aki az alkalmazási helyén nem családjával együtt telepedik le, az egyébként járó háztartási támogatásnak csak a felét kapja meg; a támogatás másik fele akkor kerül kifizetésre, amikor a tisztviselő családja a tisztviselő alkalmazási helyén letelepedik, feltéve hogy ezt a 9. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőn belül teszik. Amennyiben a tisztviselőt családja tartózkodási helyére helyezik át, mielőtt családja a tisztviselő alkalmazási helyén letelepedett volna, a tisztviselő nem jogosult a beilleszkedési támogatásra.

(5) Az a beiktatott tisztviselő, aki a beilleszkedési támogatást megkapta, és aki a belépésétől számított két éven belül önként kilép a Közösségek szolgálatából, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor köteles megtéríteni a támogatásnak az adott kétéves időszak fennmaradó részével arányos részét.

(6) A beilleszkedési támogatásban részesülő tisztviselő köteles bejelenteni a más forrásból kapott hasonló jellegű juttatásokat; ez utóbbi juttatásokat az e cikkben meghatározott támogatásból le kell vonni.

B. Újrabeilleszkedési támogatás

6. cikk (8) (10)

(1) Az a beiktatott tisztviselő, aki megfelel az 5. cikk (1) bekezdése követelményeinek, szolgálati jogviszonyának megszűnésekor, amennyiben a tisztviselő háztartási támogatásra jogosult, kéthavi alapilletménynek megfelelő, más esetekben egy havi alapilletménynek megfelelő újrabeilleszkedési támogatásra jogosult, feltéve hogy négy évet eltöltött a szolgálatban, és az új munkahelyén nem részesül hasonló támogatásban. Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az Európai Közösségek tisztviselője, és mindketten jogosultak az újrabeilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.

A szolgálati idő kiszámításakor a személyes okokkal indokolt szabadság kivételével a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt bármely hivatali státuszban eltöltött évek számát figyelembe kell venni.

Ezt a legrövidebb időtartamot a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén nem kell alkalmazni.

A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő utolsó alkalmazási helyének tekintetében meghatározott érték szerint kell súlyozni.

(2) A beiktatott tisztviselő elhalálozása esetén a újrabeilleszkedési támogatást a túlélő házastárs, vagy annak hiányában a 2. cikk szerinti eltartottak részére kell kifizetni, még akkor is, ha az (1) bekezdésben a szolgálati idő hossza tekintetében meghatározott követelmény nem teljesül.

(3) A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.

(4) A újrabeilleszkedési támogatást akkor kell kifizetni, ha bizonyított, hogy a tisztviselő és családja, vagy a tisztviselő halála esetén csak a családja, a tisztviselő alkalmazásának helyétől legalább 70 km-re található helyre költözött vissza.

A tisztviselőnek vagy az elhunyt tisztviselő családjának a szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjától számított három éven belül kell visszaköltöznie.

Ez a határidő nem vonatkozik a tisztviselő azon jogutódaira, akik bizonyítani tudják, hogy az előző rendelkezésekről nem volt tudomásuk.

C. Utazási költségek

7. cikk (24)

(1) A tisztviselő jogosult saját maga, a ténylegesen a háztartásában élő házastársa és az általa eltartott személyek utazási költségeinek megtérítésére:

a) szolgálatának kezdetén a felvételének helyéről az alkalmazásának helyére;

b) szolgálati jogviszonyának a személyzeti szabályzat 47. cikkének értelmében történő megszűnésekor az alkalmazásának helyéről az alábbi (3) bekezdésben meghatározott származási helyére;

c) minden áthelyezés esetén, amely az alkalmazás helyének megváltozásával jár.

A tisztviselő halála esetén az özvegy és az eltartott személyek ugyanezen feltételek szerint jogosultak utazási költségeik megtérítésére.

Az utazási költségek kiterjednek a helyfoglalás, a poggyászszállítás, és adott esetben a szükséges szállodai elhelyezés költségeire is.

(2) A térítés kiszámításának alapja:

- a szokásos legrövidebb és legolcsóbb vasúti útvonal az alkalmazás helye és a felvétel helye vagy a származási hely között,

- az A. és B. besorolási osztályba tartozó tisztviselők és a nyelvi szolgálat tisztviselői esetében az első osztályú jegy ára; más tisztviselők esetében a másodosztályú jegy ára. Ha azonban az oda-vissza út 800 km vagy annál több, a C. és D. besorolási osztályba tartozó tisztviselőknek is az első osztályú jegy árát kell megtéríteni,

- ha az utazás legalább hat órányi, 22:00 óra és 7:00 óra közötti éjszakai utazást is magában foglal, legfeljebb a turista osztályon vagy hálókocsiban való éjszakai elhelyezés költsége, a megfelelő jegy bemutatása ellenében.

Amennyiben az első albekezdés első francia bekezdésében említett útvonal meghaladja az 500 km-t, illetve azon esetekben, amikor a szokásos útvonal tengeri átkelést is magában foglal, az érintett tisztviselő a jegyek bemutatása ellenében jogosult a közvetlenül a luxus- vagy első osztály alatti kategóriájú légi utazás költségeinek megtérítésére.

A fent említettektől eltérő közlekedési eszköz igénybevétele esetén a visszatérítést a megfelelő osztályú vasúti utazás hálókocsis elhelyezés nélküli költsége alapján kell kiszámítani. Amennyiben a számítás ezen az alapon nem lehetséges, a visszatérítés feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatban állapítja meg.

(3) A tisztviselő származási helyét a szolgálatba lépésekor kell meghatározni felvételének helye vagy érdekeltségei központjának figyelembevételével. Az így meghatározott származási hely a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával a tisztviselő szolgálati ideje alatt, vagy a szolgálatból történő távozásakor módosítható. A szolgálati idő alatt azonban ilyen határozatot csak kivételes esetben, és a tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazoló okmányok alapján lehet hozni.

Az ilyen módosítás következményeképpen azonban a tisztviselő érdekeltségeinek központjaként nem ismerhető el egy, a Közösség tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés IV. mellékletben felsorolt országokon és felségterületeken kívül eső hely.

8. cikk (8) (10) (24) (40)

(1) A tisztviselő minden naptári évben jogosult az alkalmazási helye és a 7. cikkben meghatározott származási helye közötti utazás költségének megfelelő átalányösszegre saját maga és, ha háztartási támogatásra jogosult, házastársa és a 2. cikk szerinti eltartottjai részére:

- naptári évente egyszer, ha az alkalmazásának helye és a származási helye közötti távolság vasúton több mint 50 km, de kevesebb, mint 725 km,

- naptári évente kétszer, ha az alkalmazásának helye és a származási helye közötti távolság vasúton több mint 725 km;

a távolságot a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott módon kell kiszámítani.

Amennyiben a férj és feleség egyaránt a Közösségek tisztviselője, magára és eltartottjaira nézve mindketten jogosultak az utazási költségek átalánymegtérítésére a fenti rendelkezések szerint; minden egyes eltartott csak egy térítésre jogosult. Az eltartott gyermekekre vonatkozó térítést a férj vagy a feleség kérésére kell megállapítani, egyikük vagy másikuk származási helye alapján.

Amennyiben egy tisztviselő megházasodik, és így jogosulttá válik a háztartási támogatásra, a házastárs részére fizetendő utazási költségeket a házasságkötés napjától az adott év végéig tartó időszakra arányosan kell kiszámítani.

Bármely módosulás a számítás alapjában, amely a családi állapotnak az érintett összegek kifizetésének időpontját követő megváltozása miatt következhet be, nem kötelezheti az érintett tisztviselőt visszafizetésre.

A négy és tíz év közötti gyermekek utazási költségei a félárú jegy ára alapján számítandók, a számítás céljából úgy kell tekinteni, hogy a gyermekek a folyó év január elsején betöltötték a negyedik vagy tizedik életévüket.

(2) Az átalánymegtérítés alapja az A. és B. besorolási osztályba tartozó és a nyelvi szolgálat tisztviselői esetében az első osztályú menettérti vasúti jegy ára, más tisztviselők esetében a másodosztályú menettérti jegy ára. Ha azonban az oda-vissza út 800 km vagy annál hosszabb, a térítés a C. és D. besorolási osztályba tartozó tisztviselők számára az első osztályú jegy ára alapján történik. Ha a számítás ezen az alapon nem lehetséges, a fizetési feltételeket a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatban állapítja meg.

Ha a vasúton megtett távolság a tisztviselő alkalmazásának helye és származási helye között meghaladja az 500 km-t, valamint azon esetekben, amikor a szokásos útvonal tengeri átkelést is magában foglal, az érintett tisztviselő a jegyek bemutatása ellenében a közvetlenül a luxus- vagy első osztály alatti kategóriájú légi utazás költségeinek megtérítésére jogosult.

(3) Az a tisztviselő, akinek szolgálata a naptári év folyamán elhalálozástól eltérő okból megszűnik, vagy aki az év egy részét személyes okokkal indokolt szabadságon tölti, amennyiben az adott évnek kevesebb mint kilenc hónapjában állt a három Európai Közösség egyik intézményének szolgálatában, az (1) bekezdésben meghatározott kifizetésnek csak az aktív foglalkoztatásban töltött idővel arányos részére jogosult.

(4) Az előző rendelkezések azon tisztviselőkre vonatkoznak, akiknek alkalmazási helye és származási helye Európában található. Az a tisztviselő, akinek alkalmazási helye és/vagy származási helye Európán kívül található, saját maga, és ha háztartási támogatásra jogosult, a házastársa és a 2. cikk szerinti más eltartottjai részére minden naptári évben, az igazoló okmányok bemutatása mellett, jogosult a származási helyére történő utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, a származási helyére történő utazás költségeinek összegéig.

Ha azonban a házastárs és a 2. cikk (2) bekezdésében említett személyek nem laknak együtt a tisztviselővel annak alkalmazási helyén, azok minden naptári évben egyszer, az igazoló okmányok bemutatása mellett, jogosultak a származási hely és az alkalmazás helye közötti utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, a származási helyére történő utazás költségeinek összegéig.

D. Költözési költségek

9. cikk

(1) A bútorok és személyes használati tárgyak költöztetésének költségeit, beleértve a szokásos kockázatok (törés, lopás, tűz) elleni biztosítás költségeit, meg kell téríteni annak a tisztviselőnek, akinek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, és akinek ugyanezen költségeket más forrásból nem térítették meg. A térítés mértéke nem haladhatja meg az előzetesen elfogadott árajánlat összegét. Az intézmény illetékes osztályaihoz legalább két árajánlatot kell benyújtani, amelyek, ha az árajánlatot túlzottan magasnak találják, más költöztető céget választhatnak ki. Utóbbi esetben a térítés iránti jogosultság e cég árajánlatának összegére korlátozható.

(2) A szolgálati jogviszony megszűnése vagy a tisztviselő elhalálozása esetén a tisztviselő volt alkalmazási helyéről a származási helyére való költözés során felmerült költségeket meg kell téríteni.

Amennyiben az elhunyt tisztviselő egyedülálló volt, a költségeket jogutódainak kell megtéríteni.

(3) Beiktatott tisztviselő esetében a költözést a próbaidő leteltét követő egy éven belül kell végrehajtani.

A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a költözést a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően három éven belül kell végrehajtani.

A fent előírt határidőket követően felmerült költözési költségek csak kivételes esetekben, a kinevezésre jogosult hatóság külön határozata alapján téríthetők meg.

E. Napidíj

10. cikk

(8) (10) (12) (13) (19) (23) (27) (31) (32) (35) (36) (38) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84) (87) (89) (90) (92)

(1) Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy lakóhelyet kell változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkében foglalt követelményeknek, a (2) bekezdésben meghatározott időszakra az alábbiak szerinti napidíjra jogosult:

| Háztartási támogatásra jogosult | Háztartási támogatásra nem jogosult |

1–15. napig | 16. naptól | 1–15. napig | 16. naptól |

Euró/naptári nap | Euró/naptári nap | Euró/naptári nap | Euró/naptári nap |

A1–A3-ig és LA 3 | 71,91 | 33,88 | 49,37 | 28,37 |

A4–A8-ig és LA 4–LA 8 és B. besorolási osztály | 69,78 | 31,60 | 47,36 | 24,71 |

Egyéb besorolási fokozatok | 63,31 | 29,48 | 40,75 | 20,38 |

Amennyiben a férj és a feleség mindketten az Európai Közösségek alkalmazottai, és mindketten jogosultak háztartási támogatásra, a fenti első két oszlopban szereplő értékek csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre vonatkoznak. A másik személyre a másik két oszlopban szereplő értékek vonatkoznak.

A fenti táblázatot minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a díjazást a személyzeti szabályzat 65. cikke alapján felülvizsgálják.

(2) Azon időszak, amely alatt a napidíjat folyósítják, a következő:

a) a háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetében: 120 nap;

b) háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetében: 180 nap, vagy amennyiben a tisztviselő próbaidőn van, a próbaidő időtartama és az azt követő egy hónap.

Abban az esetben, ha a férj és a feleség mindketten az Európai Közösségek alkalmazottai és mindketten jogosultak napidíjra, az a b) pont szerinti időszak amely alatt a napidíjat folyósítják, a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre vonatkozik. A másik személyre az a) pontban megállapított időszak vonatkozik.

A napidíj semmilyen esetben sem folyósítható azt követően, hogy a tisztviselő a személyzeti szabályzat 20. cikke követelményeinek teljesítése érdekében elköltözik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott napidíjat minden olyan időszakban a felére kell csökkenteni, amikor a tisztviselő a 13. cikkben meghatározott, kiküldetésben lévő tisztviselőknek járó napidíjat kapja.

F. Kiküldetési költségek

11. cikk

(1) A kiküldetésbe utazó és megfelelő kiküldetési megbízással rendelkező tisztviselő az alábbi rendelkezéseknek megfelelően utazási költségeinek megtérítésére és napidíjra jogosult.

A személyzeti szabályzat 7. cikkének (2) bekezdése alapján kiegészítő juttatásban részesülő tisztviselő jogosult utazási költségeinek megtérítésére és napidíjra az azon besorolási fokozatba tartozó tisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint, amelyben átmenetileg alkalmazzák.

(2) A kiküldetési megbízás tartalmazza a kiküldetés várható időtartamát, amely a tisztviselő által a napidíjra adott esetben felvett előleg kiszámításának alapjául szolgál. Külön határozat hiányában nem fizethető előleg, ha a kiküldetés várhatóan 24 óránál nem hosszabb távolléttel jár és a tisztviselő alkalmazási helyén használt pénznemmel megegyező pénznemet használó országba irányul.

12. cikk (8) (14) (24) (78) (81)

(1) A kiküldetésben lévő tisztviselők utazási költségei a C. és D. besorolási osztályba és a nyelvi szolgálathoz tartozó tisztviselők esetében a legrövidebb vasúton megtett útvonal első osztályú jegyének árát, míg más tisztviselők esetében ugyanezen útvonal másodosztályú jegyének árát fedezik.

Ha az oda-vissza út 800 km vagy annál hosszabb, a C. és D. besorolási osztályba tartozó tisztviselők a fenti költségek tekintetében az első osztályú jegy árának visszatérítésére jogosultak.

A kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján a 800 km-nél rövidebb oda-vissza utat magában foglaló kiküldetésben lévő, C. és D. besorolási osztályba tartozó tisztviselők jogosultak az első osztályú vasúti jegy árának megtérítésére, amennyiben az intézmény egy olyan tagját vagy egy olyan tisztviselőjét kísérik, aki első osztályon utazik.

Az utazási költségek a következőkre is kiterjednek:

- a helyfoglalás és a szükséges poggyász szállításának költségei,

- a gyorsvonatok kiegészítő költségei (a megtérítés a kiegészítő jegyek bemutatása ellenében történik, ha kiállítanak ilyeneket),

- a hálókocsiban való elhelyezés kiegészítő költségei (a megtérítés a hálókocsijegy bemutatása ellenében történik), ha az utazás legalább hat órányi, 22:00 óra és 7:00 óra közötti éjszakai utazást foglal magában,

- az A 1–A 3 és az LA 3 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők részére egyszemélyes hálófülkében vagy, ha az nem áll rendelkezésre, külön hálófülkében,

- más tisztviselők részére kétszemélyes hálófülkében,

- amennyiben a vonaton nincs az A 3 és LA 3 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők részére meghatározott osztályú hálófülke, a térítés alapja, a kinevezésre jogosult hatóság hozzájárulása alapján, a közvetlenül fölötte lévő osztály vagy az egyszemélyes hálófülke, amennyiben az az egyetlen rendelkezésre álló elhelyezési lehetőség.

(2) A tisztviselőnek engedélyezhető a légi úton történő utazás. Ebben az esetben a megtérítés a közvetlenül a luxus- vagy első osztály alatti kategóriájú jegy bemutatása ellenében történik.

A kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján egy adott kiküldetés során az intézmény egy tagját kísérő tisztviselők részére, a jegyek bemutatása ellenében, megtéríthetők az azon az osztályon való utazás költségei, amelyen az adott utazás során az elkísért tag utazott.

A Közösségek intézményei által, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel elfogadott szabályokban előírt feltételek szerint a kiküldetés során különösen fárasztó körülmények között utazó tisztviselők részére, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján, a jegyek bemutatása ellenében megtéríthetők az adott osztályon történő utazás költségei.

A kinevezésre jogosult hatóság külön határozata alapján a tisztviselőnek engedélyezhető, hogy az ingyenesen szállítható poggyász súlyánál nehezebb poggyászt vigyen magával.

(3) Hajóutak esetében a kinevezésre jogosult hatóság eseti alapon határozza meg az utazás osztályát.

A hajón utazó tisztviselő a 13. cikkben meghatározott napidíj helyett az utazás időtartamára 24 órás időszakonként 5,58 euró összegű támogatásra jogosult.

(4) A tisztviselőnek engedélyezhető, hogy egy adott kiküldetés során saját gépjárművét használja, feltéve hogy azzal a kiküldetés időtartama nem hosszabbodik meg.

Ebben az esetben az utazási költségek megtérítése az (1) bekezdésben előírt átalány alapján történik.

Abban az esetben azonban, ha a tisztviselő kiküldetései során rendszeresen különleges körülmények között utazik, a kinevezésre jogosult hatóság a vasúti viteldíj térítése helyett a megtett kilométereken alapuló térítésnyújtás mellett dönthet, ha a tömegközlekedés igénybevétele és az utazási költségek szokásos megtérítése egyértelműen hátrányos lenne.

A saját gépjárművének használatára feljogosított tisztviselő változatlanul teljes mértékben felel azokért a balesetekért, amelyeket gépjárműve elszenved vagy amelyeket harmadik feleknek okoz; a tisztviselőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a kinevezésre jogosult hatóság által megfelelőnek tartott összeghatárokon belüli polgári jogi felelősségének biztosítására.

13. cikk (3)

(6) (14) (17) (20) (22) (26) (29) (33) (39) (50) (55) (61) (78) (81) (82) (83) (85)

(1) a) A kiküldetésben lévő tisztviselők napidíja a következő táblázat alapján fizetendő:

(euróban) |

| I | II | III |

A 1–A 3 besorolási fokozat és LA 3 | A 4–A 8 besorolási fokozat, LA 4–LA 8 és B. besorolási osztály | Egyèb besorolási fokozatok |

Belgium | 84,06 | 149,63 | 138,47 |

Dánia | 91,70 | 179,28 | 165,82 |

Németország | 74,14 | 127,10 | 117,63 |

Görögország | 66,04 | 113,19 | 104,74 |

Spanyolország | 68,89 | 141,30 | 130,76 |

Franciaország | 72,58 | 130,29 | 120,60 |

Írország | 80,94 | 165,20 | 152,73 |

Olaszország | 60,34 | 129,82 | 120,10 |

Luxemburg | 82,00 | 143,48 | 132,65 |

Hollandia | 78,26 | 147,69 | 136,66 |

Portugália | 68,91 | 142,98 | 132,30 |

Egyesült Királyság | 86,89 | 199,21 | 184,31 |

Ausztria | 74,47 | 121,81 | 121,81 |

Finnország | 92,34 | 155,60 | 155,60 |

Svédország | 92,91 | 156,54 | 156,54 |

b) A tagállamok európai területén kívüli kiküldetések esetén a kinevezésre jogosult hatóság más összegek alkalmazása mellett dönthet.

(2) Az előző táblázat I. oszlopában meghatározott összegek mellett a szállodai szoba és szolgáltatások adóval növelt, de a reggelit nem tartalmazó számláját legfeljebb a következő összegekig kell megtéríteni:

- 117,08 euróig Belgium esetében,

- 148,07 euróig Dánia esetében,

- 97,03 euróig Németország esetében,

- 99,63 euróig Görögország esetében,

- 126,57 euróig Spanyolország esetében,

- 97,27 euróig Franciaország esetében,

- 139,32 euróig Írország esetében,

- 114,33 euróig Olaszország esetében,

- 106,92 euróig Luxemburg esetében,

- 131,76 euróig Hollandia esetében,

- 124,89 euróig Portugália esetében,

- 149,03 euróig az Egyesült Királyság esetében,

- 128,58 euróig Ausztria esetében,

- 140,98 euróig Finnország esetében,

- 141,77 euróig Svédország esetében.

Amennyiben a tisztviselő szállodai számlát nem mutat be, a fent meghatározott összegek 40 %-ának megfelelő átalányösszeget kell számára kifizetni, kivéve ha megtéríthető hálókocsiköltségei merültek fel, vagy nem kellett az éjszakát az alkalmazási helyétől távol töltenie.

(3) A II. és III. oszlopban előírt napidíjak 25 %-kal csökkennek minden (5) bekezdés szerinti kiküldetésben töltött nap után, amely alatt a tisztviselőnek a Közösségek által megtéríthető hálókocsiköltségei merültek fel.

(4) Ugyanezt a csökkentett összeget kell alkalmazni, ha a tisztviselőnek nem kellett az éjszakát az alkalmazási helyétől távol töltenie.

(5) A (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel, a kiküldetésben lévő tisztviselők napidíját az alábbi szabályoknak megfelelően kell kiszámítani:

a) 24 órás vagy annál rövidebb kiküldetés esetén:

- hat óra, vagy annál kevesebb: a tényleges kiadások megtérítése, de legfeljebb a napidíj egynegyede,

- 12 óra, vagy annál kevesebb, de hat óránál több: a napidíj fele,

- 24 óra, vagy annál kevesebb, de 12 óránál több: a teljes napidíj.

b) 24 óránál hosszabb kiküldetés esetén:

- minden 24 órányi időszakra: teljes napidíj,

- minden további hat órás vagy annál rövidebb időszakra: nem jár napidíj,

- minden további 12 órás vagy annál rövidebb, de hat óránál hosszabb időszakra: a napidíj fele,

- minden további 12 óránál hosszabb időszakra: teljes napidíj.

(6) A kiküldetésben lévő tisztviselők napidíjának fedeznie kell a tisztviselő összes felmerülő kiadását, beleértve a kiküldetés helyén történő helyi közlekedést, kivéve az alább említett kiadásokat, amelyeket az igazoló okmányok ellenében kell megtéríteni:

a) a szolgálati okból szükséges belföldi távolsági és külföldi telefonhívások költsége;

b) reprezentációs költségek a 14. cikk hatálya alá tartozó esetekben;

c) a kiküldetés céljából, külön utasítás alapján vagy vis maior esetén és az intézmény érdekében felmerülő kivételes kiadások, amelyek a rendelkezésre álló napidíjon túlmenő jelentős költségekhez vezetnek.

(7) Amennyiben a kiküldetés várhatóan legalább négy hétig tart ugyanazon a helyen, és az érintett tisztviselőt elutazása előtt erről tájékoztatták, a napidíj összege egynegyedével csökkenthető.

Az ilyen csökkentésről a kiküldetés alatt is lehet határozni; ilyen esetben a csökkentés legalább nyolc nappal azután lép hatályba, hogy az érintett tisztviselőt arról értesítették, feltéve hogy az értesítés időpontjától számítva legalább négy heti kiküldetés van még hátra.

(8) A kiküldetésben lévő tisztviselő köteles bejelenteni, amennyiben étkezéséről vagy szállásáról a Közösségek egyik intézménye, vagy egy nemzeti vagy nemzetközi hatóság vagy szervezet gondoskodik, vagy azok költségeit megtéríti számára.

A napidíj minden ilyen étkezés esetében az I. oszlopban előírt összeg 23 %-ával, valamint a II. és III. oszlopban előírt összeg 16 %-ával csökken; a II. és III. oszlopban meghatározott összegek 34 %-kal csökkennek minden napi szállás esetében. Amennyiben a kiküldetésben lévő tisztviselő minden étkezéséről vagy szállásáról a Közösségek egyik intézménye, vagy egy nemzeti vagy nemzetközi hatóság vagy szervezet gondoskodik, vagy azok költségeit megtéríti számára, a tisztviselő a fent meghatározott kiküldetés esetén járó napidíj helyett az I. oszlopban meghatározott összeg 26 %-ának vagy a II. és III. oszlopban meghatározott összeg 17 %-ának megfelelő juttatásban részesül.

(9) Az (1), (2), (3) és (8) bekezdésben megadott értékeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében, és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva módosíthatja.

G. Átalány-költségtérítés

14. cikk

(1) Azon tisztviselőknek, akiknek feladataik miatt rendszeresen reprezentációs költségei merülnek fel, a kinevezésre jogosult hatóság átalányjuttatást adhat, meghatározva annak mértékét.

Egyedi esetekben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az érintett tisztviselő szállásköltségei egy részét is az intézmény viselje.

(2) Olyan tisztviselők esetében, akiknek különleges utasítások alapján szolgálati érdekből időnként reprezentációs költségei merülnek fel, a reprezentációs költségek megtérítendő összegét az igazoló okmányok alapján és a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek szerint esetileg kell megállapítani.

14a. cikk

Az olyan helyen alkalmazásban álló tisztviselő számára, ahol a lakásviszonyok különösen kedvezőtlennek tekinthetők, lakásbérleti támogatás nyújtható. Azon helyek jegyzékét, amelyekre vonatkozóan ilyen támogatás nyújtható, e támogatás legmagasabb összegét és nyújtásának szabályait a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Tanács határozza meg.

14b. cikk

Az olyan helyen alkalmazásban álló tisztviselő számára, ahol a lakóhely és a munkahely közötti távolság miatt a közlekedés elismerten nehéz és kritikus probléma, közlekedési támogatás nyújtható.

Azon helyek jegyzékét, amelyekre vonatkozóan ilyen támogatás nyújtható, e támogatás legmagasabb összegét és nyújtásának szabályait a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Tanács határozza meg.

15. cikk (78) (81)

A kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján az A 1 és A 2 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők, akiknek szolgálati gépjármű nem áll a rendelkezésére, legfeljebb évi 892,42 euró átalányjuttatást kaphatnak azon város határain belüli rendes utazási költségeik fedezésére, ahol alkalmazásban állnak.

A juttatás a kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozata alapján azon tisztviselő részére folyósítható, akinek feladatai folyamatosan megkívánják, hogy olyan utakat tegyen, amelyek során saját gépjárművének használatára jogosult.

4. szakasz: Az összegek folyósítása

16. cikk (78)

(1) A folyó hónapra szóló díjazást a tisztviselők részére minden hónap 15. napján kell folyósítani. A díjazás összegét centben felfelé kell kerekíteni.

(2) Amennyiben a díjazás nem teljes hónapra jár, az összeget harmincadokra kell osztani, és az így kifizetendő harmincadok száma egyenlő:

a) amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy kevesebb, a ténylegesen kifizetendő napok számával;

b) amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy több, a nem kifizetendő napok tényleges számának és 30-nak a különbségével.

(3) Amennyiben a családi támogatásokra és a külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultság a szolgálatba lépés időpontja után kezdődik, a tisztviselő azokat a jogosultság kezdő hónapjának első napjától kapja. Az ilyen jogosultság megszűnésekor a tisztviselő az összeget a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjáig kapja.

17. cikk (28)

(1) A kifizetést a tisztviselő részére azon a helyen és azon ország pénznemében kell teljesíteni, ahol feladatait ellátja.

(2) A Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel megállapított szabályokban foglalt feltételek alapján a tisztviselő kérheti:

a) díjazása egy részének, amely nem haladja meg a neki járó külföldi munkavégzési vagy külföldi tartózkodási támogatás összegét, azon intézmény által történő rendszeres átutalását, amelyben szolgálatot teljesít:

- vagy azon tagállam pénznemében, amelynek állampolgára,

- vagy azon tagállam pénznemében, amelyben az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, vagy az általa eltartott személy lakóhelye található,

- vagy a korábbi alkalmazási helye szerinti ország vagy az intézményének székhelye szerinti ország pénznemében, feltéve hogy az érintett tisztviselő alkalmazási helye Európán kívül található.

b) az a) pontban meghatározott maximumot meghaladó rendszeres átutalások elvégzését, feltéve hogy azok olyan költségek fedezésére szolgálnak, amelyek különösen olyan, a tisztviselő által bizonyítottan rendszeresen végzett kötelezettségekből származnak, amelyeket az intézmény székhelye szerinti országon, vagy a feladatainak ellátása szerinti országon kívül végezett;

c) kivételes esetben és bizonyítottan alapos indokkal a fent említett rendszeres átutalások mellett, olyan összegek átutalását, amelyekről az a) pontban említett pénznemekben kíván rendelkezni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalásokat a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében meghatározott árfolyamon kell teljesíteni; az átutalások összegét meg kell szorozni egy együtthatóval, amely azon ország súlyozásának, amelynek pénznemében az átutalást teljesítik és azon ország súlyozásának, amelyben a tisztviselő alkalmazásban áll, az összefüggését fejezi ki.

--------------------------------------------------

VIII. melléklet: Nyugdíjrendszer

1. fejezet: Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Amennyiben a tisztviselőnél a szolgálatba lépése előtt végzett orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében a tisztviselőnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított juttatásokat csak a Közösségek szolgálatába való belépésétől számított öt éves időtartamot követően nyújtja.

A tisztviselő e határozat ellen a rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.

(2) A katonai szolgálat miatt szabadságon lévő tisztviselő a katonai szolgálat során elszenvedett balesetből vagy annak során szerzett betegségből közvetlenül adódó rokkantság vagy halál esetére szóló biztosításra nem jogosult. A fenti rendelkezések nem érintik a túlélőknek a tisztviselőt a katonai szolgálat miatti szabadságolása napján megillető jogok alapján való nyugdíj iránti jogosultságát.

2. fejezet: Öregségi nyugdíj és távozási díj

1. szakasz: Öregségi nyugdíj

2. cikk (8)

Az öregségi nyugdíjat a tisztviselő nyugdíjszerző szolgálati éveinek összesített száma alapján kell folyósítani. A 3. cikk rendelkezései szerint kiszámított minden egyes szolgálati év egy nyugdíjszerző szolgálati évnek, és minden teljes hónap egy év tizenketted részének megfelelő nyugdíjszerző szolgálati időnek számít.

Az öregségi nyugdíjjogosultság kiszámítása során figyelembe vehető nyugdíjszerző szolgálati évek maximuma 35 év.

3. cikk (24)

A 2. cikk szerinti nyugdíjszerző szolgálati évek kiszámítása céljából az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a három Közösség tisztviselőjeként, a személyzeti szabályzat 35. cikkének a), b) és e) pontjában megállapított hivatali státuszok egyikében, és a személyzeti szabályzat 40. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében megállapított feltételekkel, a személyzeti szabályzat 35. cikkének c) pontjában említett hivatali státuszban eltöltött szolgálati idő;

b) a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatásra való jogosultság időtartama, de legfeljebb öt év;

c) a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően bármely más minőségben eltöltött szolgálati idő;

feltéve hogy az érintett alkalmazott az említett szolgálati időre a nyugdíjjárulékok őt terhelő részét befizette.

4. cikk (46)

További nyugdíjjogosultságot szerez az egyik intézmény szolgálatában tisztviselőként vagy ideiglenes alkalmazottként már szolgálati időt teljesített tisztviselő, aki ismételten a Közösségek valamelyik intézményének alkalmazásába lép. Nyugdíjjogosultságának kiszámítása során az ilyen tisztviselő kérheti, hogy vegyék figyelembe a tisztviselőként vagy ideiglenes alkalmazottként letöltött azon szolgálati jogviszonyának egészét, amely alatt járulékot fizetett, amennyiben az e melléklet 12. cikke vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 39. cikke szerint folyósított, illetve öregségi nyugdíjként kapott minden összeget, valamint azok évi 3,5 %-os kamatos kamatát visszafizeti.

Amennyiben az öregségi nyugdíjra jogosult tisztviselő nem fizeti vissza az első bekezdésben említett összegeket, az öregségi nyugdíjfolyósítás utolsó napján irányadó öregségi nyugdíj biztosításmatematikai összegével megegyező tőkeösszeg, valamint évi 3,5 %-os kamatos kamat illeti meg halasztott öregségi nyugdíj formájában, amelyet a szolgálattól történő távozás napjától kell folyósítani részére.

Ha a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor a tisztviselő távozási díjra jogosult, a távozási díjból az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 42. cikke szerint folyósított összegeket le kell vonni; ha az érintett öregségi nyugdíjra jogosult, nyugdíjjogosultságát az említett cikk szerinti kifizetések arányában kell csökkenteni.

5. cikk (8)

A 2. cikk rendelkezései ellenére a tisztviselő, aki 60 éves korában 35 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezik, és aki a 3. cikk szerint továbbra is nyugdíjjogosultságot szerez, 60 éves kora és azon életkora közötti időszak minden évére, amelyben elkezdik számára a nyugdíj folyósítását, a 60 éves korában megszerzett nyugdíjjogosultság 5 %-ának megfelelő nyugdíjemelésre jogosult, oly módon, hogy teljes nyugdíja ne haladja meg az adott esetben a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdésében említett utolsó alapilletményének 70 %-át.

Ilyen emelés hasonlóan adható azon tisztviselő halála esetén, aki 60. életévét betöltve hivatalában maradt.

6. cikk (8)

A nyugdíjellátások kiszámításánál alkalmazott létminimum megegyezik a D 4 besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó tisztviselő alapilletményével.

7. cikk

Az öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyben a tisztviselő akkor részesült volna, ha a 12. cikket alkalmazták volna rá .

Amennyiben az öregségi nyugdíj fenti rendelkezésekkel összhangban fizetendő biztosításmatematikai egyenértéke ezen összegnél alacsonyabb, a tisztviselőnek olyan öregségi nyugdíjat kell folyósítani, amelynek biztosításmatematikai egyenértéke egyenlő az előző bekezdésben meghatározott összeggel.

8. cikk

Az "öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke" a tisztviselőt megillető ellátások tőkeértéke, amelyet a költségvetési hatóságok által a 39. cikknek megfelelően összeállított legfrissebb halandósági táblák alapján kell kiszámítani, 3,5 %-os éves kamat alkalmazásával.

9. cikk

A szolgálatból 60. életévének elérése előtt kilépő tisztviselő öregségi nyugdíjával kapcsolatban a következőket kérheti:

- annak elhalasztása az azon hónapot követő hónap első napjáig, amelyben a tisztviselő betölti a 60. életévét; vagy

- annak azonnali folyósítása, amennyiben a tisztviselő az 50. életévét betöltötte. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat az alábbi táblázat szerint csökkenteni kell a tisztviselőnek a nyugdíjfolyósítás megkezdése időpontjában elért életkora alapján számított összeggel:

Korhatár előtti nyugdíjba vonulás esetén folyósítandó nyugdíj, a 60 éves korban történő nyugdíjazás esetén folyósítandó nyugdíjak mértékében kifejezve

Életkor a korhatár előtti nyugdíjba vonuláskor | Együttható |

50 | 0,50678 |

51 | 0,53834 |

52 | 0,57266 |

53 | 0,61009 |

54 | 0,65582 |

55 | 0,69582 |

56 | 0,74508 |

57 | 0,79936 |

58 | 0,85937 |

59 | 0,92593 |

10. cikk

Az öregségi nyugdíj folyósítása iránti jog azon hónapot követő naptári hónap első napján nyílik meg, amelyben a tisztviselő, automatikusan vagy saját kérésére, nyugdíjra jogosulttá válik; a tisztviselőt díjazása mindaddig megilleti, amíg nyugdíjának folyósítását meg nem kezdik.

11. cikk (40) (67)

(1) Az a tisztviselő, aki a Közösségek szolgálatából azért lép ki, hogy:

- egy olyan közigazgatási hatóság, illetve nemzeti vagy nemzetközi szervezet szolgálatába lépjen, amely a Közösségekkel szerződéses viszonyban áll,

- munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségben tevékenykedjen, nyugdíjjogosultságot szerezve ezúton egy olyan rendszerben, amelynek irányító szervei a Közösségekkel szerződéses viszonyban állnak,

jogosult a Közösségeknél fennálló öregségi nyugdíj iránti jogosultságának biztosításmatematikai egyenértékét az adott közigazgatási hatóság vagy szervezet nyugdíjalapjára vagy arra a nyugdíjalapra átruháztatni, amelyben munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségében végzett tevékenység útján öregségi nyugdíj iránti jogosultságot szerez.

(2) Az a tisztviselő, aki azt követően lép a Közösségek szolgálatába, hogy:

- egy közigazgatási hatóság, illetve nemzeti vagy nemzetközi szervezet szolgálatából kilépett, vagy

- munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedett,

beiktatásakor jogosult az ilyen szolgálati jogviszony vagy tevékenység útján megszerzett öregségi nyugdíj iránti jogosultság biztosításmatematikai egyenértékét vagy átalánydíjas visszavásárlási értékét a Közösségeknek befizettetni.

Ilyen esetben az intézmény, amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít, a tisztviselőre a beiktatás időpontjában irányadó besorolási fokozat figyelembevételével megállapítja azon nyugdíjszerző szolgálati évek számát, amelyeket a nyugdíjrendszerében a korábbi szolgálati jogviszonyra tekintettel a fentiek szerint befizetett biztosításmatematikai egyenérték vagy összegek alapján a tisztviselő számára jóvá kell írni.

(3) A (2) bekezdést azon tisztviselőre is alkalmazni kell, akit a személyzeti szabályzat 37. cikke (1) bekezdése b) pontjának második albekezdése alapján történt kirendelést követően a szolgálatba visszavesznek, valamint azon tisztviselőre, akit a személyzeti szabályzat 40. cikke alapján történt személyes okokkal indokolt szabadságolást követően a szolgálatba visszavesznek.

2. szakasz: Távozási díj

12. cikk

Az a 60 évesnél fiatalabb tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, és aki öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint akire a 11. cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alábbiak kifizetésére jogosult:

a) a személyzeti szabályzat hatálybalépésekor a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében a számláján lévő összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt;

b) a nyugdíjjárulékként alapilletményéből levont teljes összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt;

c) feltéve hogy nem távolították el beosztásából, a személyzeti szabályzat hatálybalépése óta eltelt tényleges szolgálati idejével arányos távozási díj, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy minden egyes szolgálati év után az utolsó nettó alapilletményének másfél havi összegét kapja. A 11. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó esetekben a korábbi szolgálat időtartama a tisztviselő intézménye által a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint jóváírandó nyugdíjszerző szolgálati évek számának mértékében tényleges szolgálatnak tekintendő;

d) a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban a Közösségeknek befizetett teljes összeg, amennyiben ez az összeg a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtti időszakra vonatkozik, és azon összeg egyharmada a személyzeti szabályzat hatálybalépését követő időszakok tekintetében, valamint az évi 3,5 %-os kamatos kamat.

12a. cikk

Az a tisztviselő, aki 1969. július 1-jét követően kevesebb, mint 11 évi szolgálat után lép ki a szolgálatból, aki azonban öregségi nyugdíjra jogosult, választhat e nyugdíj és a 12. cikk a) és b) pontjával összhangban kiszámított távozási díj között.

3. fejezet: Rokkantsági nyugdíj

13. cikk (8)

Az 1. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel az a 65 évesnél fiatalabb tisztviselő, akire vonatkozóan a rokkantsági bizottság a nyugdíjjogosultság megszerzésének ideje alatt olyan tartós teljes rokkantságot állapít meg, amely megakadályozza egy, az előmeneteli csoportja szerinti beosztással járó feladatok ellátásában, és akinek erre való tekintettel meg kell szüntetnie a Közösségeknél fennálló szolgálati jogviszonyát, a munkaképtelenség időtartamára a személyzeti szabályzat 78. cikke szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult.

Rokkantsági nyugdíj és öregségi nyugdíj egyidejűleg nem folyósítható.

14. cikk (8) (46)

A rokkantsági nyugdíj folyósítása iránti jog a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 53. cikke szerinti – nyugdíjazását követő naptári hónap első napján nyílik meg.

Amennyiben a volt tisztviselő a nyugdíjfolyósítás követelményeinek már nem felel meg, vissza kell helyezni az előmeneteli csoportjának megfelelő első beosztásba, amely a besorolási osztályán vagy szolgálatán belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben az előmeneteli csoportjának megfelelő, besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, lemondásra szólítható fel; ebben az esetben a VIII. melléklet 16. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíjra jogosult volt tisztviselő elhalálozása esetén a nyugdíjjogosultság azon naptári hónap végén szűnik meg, amelynek során a halál bekövetkezett.

15. cikk (46)

A rokkantsági nyugdíjra jogosult 60 évesnél fiatalabb volt tisztviselőt az intézmény időközönként orvosi vizsgálatra kötelezheti, hogy meggyőződjön arról, hogy a tisztviselő változatlanul megfelel a nyugdíjfolyósítás követelményeinek.

16. cikk (46)

Amennyiben a rokkantsági nyugdíjban részesült volt tisztviselőt visszahelyezik az intézményéhez vagy a Közösségek bármely más intézményéhez, azon időszakot, amikor számára a rokkantsági nyugdíjat folyósították, öregségi nyugdíjának kiszámítása során a járulékhátralék megfizetése nélkül kell számításba venni.

4. fejezet: Túlélő hozzátartozói nyugdíj

17. cikk (8) (46)

A személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő elhalálozott tisztviselő özvegye, feltéve hogy a tisztviselő halála időpontjában legalább egy éve már házasok voltak, az 1. cikk (1) bekezdésének és a 21. cikknek a rendelkezéseire is figyelemmel, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amely a tisztviselőt – szolgálati idejének tartamától vagy a korától függetlenül – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.

A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasságból vagy a tisztviselő korábbi házasságából egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az özvegy tartja vagy tartotta el, vagy ha a tisztviselő halála a feladatainak ellátása során keletkezett testi fogyatékosság vagy betegség, illetve baleset miatt következett be.

17a. cikk (40)

Az 1. cikk (1) bekezdésére és a 21. cikkre is figyelemmel azon volt tisztviselő özvegye, akit a szolgálatból eltávolítottak, vagy akinek a szolgálati jogviszonya a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet, vagy a 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet következtében szűnt meg, és aki halálakor a személyzeti szabályzat 50. cikke vagy az említett rendeletek egyike alapján havi juttatásban részesült, feltéve hogy a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában legalább egy éve házasok voltak, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amely a férjét – szolgálati idejének tartamától vagy a korától függetlenül – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.

Az első bekezdésben meghatározott özvegyi nyugdíj összege nem lehet kevesebb mint a személyzeti szabályzat 79. cikkének második bekezdésében meghatározott összeg. Az özvegyi nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj első kifizetésének összegét, amelyre a volt tisztviselő jogosult lett volna, feltéve hogy – ha életben marad és kimeríti a fent említett juttatások valamelyikére vonatkozó jogát – öregségi nyugdíjra jogosult lett volna.

Az első bekezdésben meghatározott házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy ezen, a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti eltartott gyermekeket az özvegy tartja vagy tartotta el.

A házasság időtartamát akkor sem kell figyelembe venni, ha a volt tisztviselő halála a 17. cikkben meghatározott körülmények valamelyike miatt következik be.

18. cikk (8)

Amennyiben egy volt tisztviselőnek öregségi nyugdíjat folyósítottak, özvegye, feltéve hogy a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában legalább egy éve házasok voltak, és a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely a tisztviselőt halála időpontjában megillető öregségi nyugdíj 60 %-a. A minimális özvegyi nyugdíj az utolsó alapilletmény 35 %-a; az özvegyi nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj összegét, amelyet a férj a halála időpontjában kapott.

A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az özvegy tartja vagy tartotta el.

18a. cikk (8)

Azon volt tisztviselő özvegye, aki a szolgálatból 60. életévének betöltése előtt távozott, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a 60. életéve betöltése hónapját követő naptári hónap első napjáig, feltéve hogy a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában legalább egy éve házasok voltak, és a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amit férjének a 60. életéve betöltésekor folyósítottak volna. A minimális özvegyi nyugdíj az utolsó alapilletmény 35 %-a; az özvegyi nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a tisztviselő 60. életévének betöltésekor lett volna jogosult.

A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az özvegy tartja el vagy tartotta el.

19. cikk (8) (46)

Amennyiben a volt tisztviselő részére rokkantsági nyugdíjat folyósítottak, özvegye, a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, feltéve hogy akkor, amikor a nyugdíjjogosultság megnyílt, már házastársak voltak, azon rokkantsági nyugdíj 60 %-ának megfelelő összegű özvegyi nyugdíjra jogosult, amelyet a férj a halála időpontjában kapott.

A minimális özvegyi nyugdíj az utolsó alapilletmény 35 %-a; az özvegyi nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon rokkantsági nyugdíj összegét, amelyet a férj a halála időpontjában kapott.

20. cikk (46)

A 17a., 18., 18a. és 19. cikk alkalmazásában a házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasság, még ha azt a tisztviselő szolgálati jogviszonyának megszűnése után kötötték is, legalább öt évig tartott.

21. cikk (8) (46)

(1) A személyzeti szabályzat 80. cikkének első, második és harmadik bekezdésében meghatározott árvasági nyugdíj az első árva esetében nyolctizede azon túlélő hozzátartozói nyugdíjnak, amelyre az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő özvegye – a 25. cikkben előírt levonások figyelmen kívül hagyásával – jogosult lett volna.

A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel az árvasági nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum.

(2) Az árvasági nyugdíjat, az elsőt követő minden egyes eltartott gyermek tekintetében az eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének kétszeresével kell növelni.

Az árvák a VII. melléklet 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.

(3) Az árvasági nyugdíj és a juttatások így kiszámított teljes összegét a jogosult árvák között egyenlően kell elosztani.

22. cikk (46)

Amennyiben a tisztviselő után özvegy, valamint korábbi házasságából származó árvák vagy más jogosult személyek maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az említett személyek mindegyike az özvegy eltartottja lenne – az egyes érintett személyek között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillették volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.

Amennyiben a tisztviselő után különböző házasságokból származó árvák maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az összes gyermek ugyanabból a házasságból származna – az összes érintett személy között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillettek volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.

A felosztási arányok kiszámítása céljából bármely házastárs korábbi házasságából származó és a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak tekintendő gyermekeket az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő házasságából származó gyermekek csoportjába kell sorolni.

A második bekezdésben említett esetben a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak minősülő felmenő ági rokonokat az eltartott gyermekekkel azonos módon kezelik, és a felosztás kiszámítása során a leszármazottak csoportjába kell sorolni.

23. cikk (46)

Hatályon kívül.

24. cikk (8) (46)

A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása hónapját követő naptári hónap első napján nyílik meg. Amennyiben azonban a tisztviselő vagy a nyugdíjra jogosult személy halálát követően sor kerül a személyzeti szabályzat 70. cikkében előírt kifizetésre, a fenti jog a halál bekövetkeztének hónapját követő negyedik hónap első napján nyílik meg.

A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog azon naptári hónap végén szűnik meg, amelyben a nyugdíj jogosultja elhalálozik vagy már nem teljesíti a nyugdíj folyósításának feltételeit.

25. cikk (46)

Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult elhalálozott tisztviselő vagy volt tisztviselő és az őt túlélő házastársa közötti korkülönbség a házasságuk időtartamának levonását követően több, mint 10 év, a fenti rendelkezések szerint kiszámított túlélő hozzátartozói nyugdíjra a különbség minden teljes éve után az alábbi levonást kell alkalmazni:

- 1 % a 10. évtől a 20. évig,

- 2 % a 20. évtől a 24. évig,

- 3 % a 25 évtől a 29. évig,

- 4 % a 30. évtől a 34. évig,

- 5 % a 35 évtől.

26. cikk

A özvegy túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultsága ismételt házasságkötés esetén megszűnik. Az özvegy a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összegének kétszeresével megegyező tőkeösszeg azonnali kifizetésére jogosult, feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.

27. cikk (24) (46)

A tisztviselő vagy volt tisztviselő elvált felesége e fejezet előírásai szerinti túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, feltéve hogy bizonyítani tudja, hogy volt férje halálának időpontjában a férje részéről – bírósági határozat vagy volt férjével létrejött egyezség alapján – őt megillető tartásra volt jogosult.

A túlélő hozzátartozói nyugdíj azonban nem haladhatja meg a volt férj halálakor fizetett tartásnak a személyzeti szabályzat 82. cikkében megállapított eljárással összhangban kiigazított összegét.

Az elvált feleség jogosultsága megszűnik, ha volt férje halálát megelőzően ismételten házasságot köt. A 26. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ha volt férje halálát követően köt ismételten házasságot.

28. cikk (24) (46)

Amennyiben az elhalálozott tisztviselő után több elvált feleség, illetve egy vagy több elvált feleség és egy özvegy jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, a nyugdíjat a házasságok időtartamával arányosan kell felosztani. Ezen esetekben a 27. cikk második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha a nyugdíjra jogosult személyek bármelyike elhalálozik vagy lemond részéről, ez a rész a többi személy részét növeli, kivéve ha a jogosultság a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése szerint az árvákra száll át.

A korkülönbség tekintetében a 25. cikkben előírt levonásokat az e cikknek megfelelően felosztott nyugdíjakra külön kell alkalmazni.

29. cikk

Ha az elvált feleség a 42. cikk értelmében elveszíti nyugdíjjogosultságát, a nyugdíj teljes összege az özvegyet illeti meg, feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.

5. fejezet: Ideiglenes nyugdíjak

30. cikk (46)

Azon, a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt hivatali státuszok egyikét betöltő tisztviselőnek, akinek a tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.

31. cikk (46)

Azon öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő volt tisztviselőnek, akinek a tartózkodási helye több, mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.

31a. cikk (46)

A VIII. melléklet 18a. cikke szerinti volt tisztviselő, vagy a személyzeti szabályzat 50. cikke, illetve a 259/58/EGK, Euratom, ESZAK, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK, az 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom, a 2150/82/ESZAK, EGK, Euratom vagy az 1679/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet értelmében juttatásra jogosult volt tisztviselő házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket, ha a volt tisztviselő tartózkodási helye több, mint egy éve ismeretlen, ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.

32. cikk (46)

A 31. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjének vagy jogosultjának eltartottjaként elismert személyekre, ha a kedvezményezett vagy jogosult tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen.

33. cikk (46)

A 30., 31., 31a. és 32. cikk szerinti ideiglenes nyugdíjakat végleges nyugdíjjá kell átalakítani, ha a tisztviselő, vagy volt tisztviselő halálát hivatalosan megállapítják, illetve őt jogerősen eltűntnek nyilvánítják.

6. fejezet: Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel

34. cikk (8) (46)

A személyzeti szabályzat 81. cikke második bekezdésének rendelkezéseit az ideiglenes nyugdíj kedvezményezettjeire is alkalmazni kell.

A személyzeti szabályzat 81. cikkének rendelkezései nem alkalmazandók azon gyermekekre, akik az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő halálát követően több, mint 300 nappal születtek.

35. cikk (8)

Az öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy az ideiglenes nyugdíj folyósítása nem jogosítja a nyugdíjast külföldi munkavégzési támogatásra.

7. fejezet

1. szakasz: A nyugdíjrendszer finanszírozása

36. cikk

Az illetményekből minden esetben le kell vonni a személyzeti szabályzat 77–84. cikkében meghatározott nyugdíjrendszerbe fizetendő nyugdíjjárulékot.

37. cikk (24)

A kirendelt tisztviselő továbbra is köteles fizetni az előző cikkben említett járulékot a fizetési fokozatának és besorolási fokozatának megfelelő illetmény alapján. Ugyanez vonatkozik a 3. cikk szerinti legfeljebb öt évig a nem aktív státuszra vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazásra tekintettel juttatásban részesülő tisztviselőkre, valamint azon személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselőkre, akik a személyzeti szabályzat 40. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján továbbra is nyugdíjjogosultságot szereznek.

Minden ellátást, amelyre az ilyen tisztviselők vagy jogutódaik e nyugdíjrendszer alapján jogosultak lehetnek, ezen illetmény alapján kell kiszámítani.

38. cikk

A szabályszerűen levont járulékok nem téríthetők vissza. A tévesen levont járulékok nem biztosítanak nyugdíjjogosultságot; azokat az alkalmazottnak vagy jogutódjának kérésére kamat nélkül vissza kell fizetni.

39. cikk

A költségvetési hatóságok, egy vagy több szakképzett biztosításmatematikussal, valamint a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítják a személyzeti szabályzatban és az e mellékletben előírt biztosításmatematikai értékek kiszámításához használt halandósági és rokkantsági táblákat, valamint becsült fizetésemeléseket.

2. szakasz: A nyugdíjak kiszámítása

40. cikk (8)

Az öregségi, rokkantsági, túlélő hozzátartozói vagy ideiglenes nyugdíj kiszámítása azon intézmény feladata, amelynél a tisztviselő aktív foglalkoztatása végén szolgálati jogviszonyban állt. A számítás részletes kimutatását a nyugdíj megállapításáról szóló határozattal egyidejűleg közölni kell a tisztviselővel vagy jogutódaival, valamint az Európai Közösségek Bizottságával, amely a folyósító hatóság.

Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj nem fizethető egyidejűleg sem a három Európai Közösség valamely intézménye által fizetendő illetménnyel, sem a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikkében meghatározott juttatással.

41. cikk

A nyugdíj összege bármikor újraszámítható, ha bármilyen tévedés vagy kihagyás történt.

A nyugdíjak módosíthatók vagy visszavonhatók, ha azokat e személyzeti szabályzat vagy e melléklet rendelkezéseivel ellentétesen állapították meg.

42. cikk (46)

Amennyiben az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozik és jogutódai a halálának időpontját követő egy éven belül nem kérelmezik nyugellátásukat, erre irányuló jogukat elveszítik, kivéve ha kérelmüket vis maior megfelelően bizonyított esete miatt nem tudták időben benyújtani.

43. cikk (46)

A volt tisztviselő vagy jogutódai, akik e nyugdíjrendszer keretében ellátásokra jogosultak, kötelesek a kért írásbeli bizonyítékokat rendelkezésre bocsátani és tájékoztatni a 45. cikk második bekezdésében említett intézményt minden, a jogosultságukat érintő tényről.

44. cikk

Amennyiben a tisztviselő nyugdíjjogosultsága a személyzeti szabályzat 86. cikke értelmében teljes egészében vagy részben megszűnik, a tisztviselő jogosult a már befizetett nyugdíjjárulékait nyugdíjcsökkentésének arányában visszakövetelni.

3. szakasz: Az ellátások folyósítása

45. cikk (46)

Az e szociális biztonsági rendszer szerinti ellátásokat havonta utólag kell folyósítani.

Ezen ellátásokat a Közösségek nevében a költségvetési hatóságok által kijelölt intézmény nyújtja; más intézmény semmilyen jogcímen nem folyósíthatja az e nyugdíjrendszerben megállapított ellátásokat saját forrásaiból.

A jogosultak választhatnak az ellátásoknak a származási országuk vagy a lakóhelyük szerinti ország pénznemében, illetve azon ország pénznemében történő folyósítása között, ahol azon intézmény székhelye van, amelyhez a tisztviselő tartozott; a választás legalább két évre szól.

46. cikk (46)

Azon összegeket, amelyekkel az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő a Közösségeknek az e nyugdíjrendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható.

47. cikk (46)

Hatályon kívül.

8. fejezet: Átmeneti rendelkezések

48. cikk

Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák jogosult a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerébe való belépésének időpontjától számított nyugdíjjogosultságokra.

Amennyiben a tisztviselő kéri, nyugdíjjogosultságait, a személyzeti szabályzatban foglalt bármely ellentétes rendelkezés ellenére, attól az időponttól kell számítani, amikor a három Európai Közösség valamelyik intézményének szolgálatába lépett, bármely beosztásban. Amennyiben a korábbi szolgálatának teljes időtartama, vagy annak egy része alatt nem fizetett járulékot az ideiglenes biztosítási rendszerben, jogosult részletfizetés útján megvásárolni azon nyugdíjjogosultságokat, amelyekért nem volt lehetősége járulékot fizetni. A tisztviselő által befizetett összegeket, az intézmény által befizetett megfelelő összegekkel együtt úgy kell tekinteni, mintha e személyzeti szabályzat hatálybalépésének időpontjában a tisztviselő számláján lettek volna az ideiglenes biztosítási rendszerben.

49. cikk

Amennyiben a tisztviselő élt azzal a lehetőséggel, hogy a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében lévő számlájáról kivegyen összegeket, amelyeket a származási országában kellett befizetnie az ott fennálló nyugdíjjogosultságainak fenntartása érdekében, a nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az ideiglenes biztosítási rendszer tagja volt, a kivett összegekkel arányosan csökken.

Az előző bekezdés nem alkalmazandó, ha egy tisztviselő azon időponttól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kérelmezi, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi 3,5 %-os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését.

50. cikk

Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák, amennyiben 65 éves korában hagyja el a szolgálatot anélkül, hogy a személyzeti szabályzat 77. cikkének első bekezdésében előírt 10 éves szolgálati időt letöltötte volna választhat az e melléklet 12. cikkével összhangban kiszámított távozási díj és a személyzeti szabályzat 77. cikkének második bekezdésével összhangban kiszámított azzal arányos nyugdíj között.

51. cikk

E nyugdíjrendszer vonatkozik a Közösségek bármely olyan alkalmazottjának özvegyére és jogutódaira, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt aktív foglalkoztatás során hunyt el, valamint a Közösségek bármely olyan alkalmazottjára, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt a személyzeti szabályzat 78. cikkének értelmében teljes végleges rokkantságban szenvedett, feltéve hogy a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében a számláján lévő összegeket a Közösségekhez utalja. A Közösségek vállalja az e nyugdíjrendszerben meghatározott ellátások kifizetésért való felelősséget.

--------------------------------------------------

IX. melléklet: Fegyelmi eljárás

1. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság értékelést terjeszt a fegyelmi tanács elé, amelyben világosan kifejti a tisztviselő terhére írt cselekményeket és adott esetben az elkövetés körülményeit.

Az értékelést továbbítani kell a fegyelmi tanács elnökének, aki tájékoztatja arról a fegyelmi tanács tagjait és az eljárás alá vont tisztviselőt.

2. cikk

Az értékelés kézhezvételét követően az eljárás alá vont tisztviselő jogosult betekinteni a teljes személyi aktájába, és az eljárással kapcsolatos összes iratról másolatot készíteni.

3. cikk

A fegyelmi tanács első ülésén az elnök a tagok egyikét megbízza, hogy az ügyről összefoglaló jelentést készítsen.

4. cikk

Az eljárás alá vont tisztviselőnek a fegyelmi eljárást kezdeményező jelentés kézhezvételétől számított legalább 15 nap áll rendelkezésére, hogy védekezését előkészítse.

A fegyelmi tanács előtt a tisztviselő jogosult írásbeli vagy szóbeli észrevételeket tenni, tanúkat megnevezni, valamint az általa választott védővel képviseltetni magát.

5. cikk

Az intézménynek ugyanígy jogában áll tanúkat megnevezni.

6. cikk

Amennyiben a fegyelmi tanács további információkat igényel a tisztviselő terhére írt cselekményekkel vagy azok elkövetésének körülményeivel kapcsolatban, vizsgálatot rendelhet el, amelyben mindkét fél előadhatja álláspontját és reagálhat a másik fél álláspontjára.

A vizsgálatot az előadó vezeti. A vizsgálat céljából a fegyelmi tanács az ügyre vonatkozó valamennyi iratot bekérheti.

7. cikk

A fegyelmi tanács a beterjesztett iratok vizsgálatát követően, és figyelembe véve az érintett tisztviselő és a tanúk minden szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatát, illetve az adott esetben elvégzett vizsgálat eredményét, többségi szavazással indokolással ellátott véleményt ad arról, hogy a tisztviselő terhére írt cselekményeknek milyen fegyelmi intézkedést kell maguk után vonniuk; ezt a véleményt megküldi a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek az azon időponttól számított egy hónapon belül, amikor az ügyet a fegyelmi tanács elé terjesztették. Ez a határidő három hónap, ha a fegyelmi tanács vizsgálatot rendelt el.

Amennyiben a tisztviselő ellen büntetőeljárást indítanak, a fegyelmi tanács úgy határozhat, hogy csak a bíróság határozatát követően ad véleményt.

A kinevezésre jogosult hatóság határozatát egy hónapon belül hozza meg; ezelőtt az érintett tisztviselőt meg kell hallgatnia.

8. cikk

A fegyelmi tanács elnöke az eljárási kérdések vagy a szavazategyenlőség esetének kivételével nem szavaz.

A fegyelmi tanács elnöke gondoskodik a fegyelmi tanács határozatainak végrehajtásáról és a fegyelmi tanács minden tagját tájékoztatja az üggyel kapcsolatos valamennyi lényeges információról és iratról.

9. cikk

A titkár a fegyelmi tanács üléseiről jegyzőkönyvet vezet.

A tanúk a vallomásukat tartalmazó jegyzőkönyvet aláírják.

A 7. cikk szerinti indokolással ellátott véleményt a fegyelmi tanács minden tagja aláírja.

10. cikk

A fegyelmi eljárás során a tisztviselő kezdeményezése folytán felmerült költségeket, különösen a védelemmel megbízott, a három Európai Közösségen kívüli személy díjazását a tisztviselő viseli, amennyiben a fegyelmi eljárás során a személyzeti szabályzat 86. cikke (2) bekezdésének c)–g) pontjában előírt intézkedések valamelyikét szabják ki, vagy amennyiben a személyzeti szabályzat 51. cikke szerinti eljárás alkalmatlanság miatti elbocsátáshoz vezet.

11. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság a fegyelmi eljárást saját kezdeményezésére vagy az érintett tisztviselő kérésére ismételten megindíthatja, ha megfelelő bizonyítékkal alátámasztott új tények merülnek fel.

--------------------------------------------------

X. melléklet: A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések (51)

1. fejezet: Általános rendelkezések

1. cikk

E melléklet meghatározza az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőire vonatkozó különleges és kivételes rendelkezéseket.

Ezen országokban csak a Közösségek tagállamainak állampolgárai teljesíthetnek szolgálatot, és a kinevezésre jogosult hatóság nem jogosult a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontjában említett kivétel alkalmazására.

Az általános végrehajtási rendelkezéseket a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban kell elfogadni.

2. cikk

Szolgálati érdekből a kinevezésre jogosult hatóság határozatával a tisztviselőket időszakonként, adott esetben a betölthető állásokra való tekintet nélkül át kell helyezni.

A Közösségen kívül szolgálatot teljesítő tisztviselők által betöltendő állásokat nem szükséges meghirdetni mindaddig, amíg az első albekezdésben említett áthelyezési eljárás (a továbbiakban: mobilitási eljárás) le nem zárul.

3. cikk

Annak érdekében, hogy a 2. cikkben előírt mobilitási eljárás részeként lehetővé váljanak korlátozott időtartamú továbbképzési időszakok, a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az Európai Közösségek valamelyik tagállamában levő beosztásba kinevez egy, a Közösség területén kívül szolgálatot teljesítő tisztviselőt; az ilyen megbízások, amelyeket nem előz meg álláshirdetés, legfeljebb négy évre szólhatnak. Az 1. cikk első albekezdésétől eltérve a kinevezésre jogosult hatóság az általános végrehajtási rendelkezések alapján úgy határozhat, hogy a tisztviselőre az ilyen ideiglenes megbízás idején is vonatkoznak e melléklet bizonyos rendelkezései, az 5., 10. és 12. cikk kivételével.

2. fejezet: Kötelezettségek

4. cikk

A tisztviselő a felvétele során kijelölt helyen, illetve a mobilitási eljárást követően szolgálati érdekből kijelölt új helyen köteles ellátni feladatait.

5. cikk

Amennyiben az intézmény a tisztviselő számára a tisztviselő által eltartott család összetételének megfelelő lakást biztosít, a tisztviselőnek e lakásban kell lakni.

3. fejezet: Munkafeltételek

6. cikk

A tisztviselő minden szolgálati jogviszonyban töltött hónap után naptári évenként öt naptári napnak megfelelő éves szabadságra jogosult.

7. cikk

Abban az évben, amikor a tisztviselő elkezdi, vagy befejezi feladatainak ellátását a harmadik országban, minden teljes hónap szolgálat után öt naptári nap, minden 15 napnál több napból álló töredékhónap után öt naptári nap, minden 15 nap vagy annál kevesebb napból álló töredékhónap után pedig két és fél naptári nap szabadságra jogosult.

Ha a tisztviselő a folyó naptári év végéig a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadság nem haladhatja meg a 20 napot.

8. cikk

Kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával a tisztviselőnek az alkalmazás helyén fennálló különlegesen nehéz életkörülményekre való tekintettel pótszabadság biztosítható. Minden ilyen hely esetén a kinevezésre jogosult hatóság meghatározza azt az egy vagy több várost, ahol az ilyen szabadság igénybe vehető.

9. cikk

(1) Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell legalább egy, 20 egymást követő naptári napból álló időszakot.

(2) A 8. cikkben említett pótszabadság nem haladhatja meg szolgálati évenként a 15 naptári napot. E szabadság nem vonható össze az éves szabadsággal és nem vihető át a következő évre.

A pótszabadságot meg kell hosszabbítani a személyzeti szabályzat V. mellékletének 7. cikkével összhangban kiszámított utazási idővel.

4. fejezet: Javadalmazás és szociális biztonsági ellátások

1. szakasz: Díjazás és családi támogatások

10. cikk

(1) Életkörülmények után nyújtott támogatást kell meghatározni a tisztviselő alkalmazási helyének megfelelően egy referenciaösszeg százalékában. E referenciaösszeg tartalmazza a teljes alapilletményt, a külföldi munkavégzési támogatást, a háztartási támogatást és az eltartott gyermek után nyújtott támogatást, csökkentve a személyzeti szabályzatban vagy az annak végrehajtására hozott rendeletekben említett kötelező levonásokkal.

Amennyiben egy tisztviselőt olyan országban foglalkoztatnak, ahol az életkörülmények megegyezőnek tekinthetők a Közösségben szokásos életkörülményekkel, ilyen támogatás nem fizetendő.

Egyéb alkalmazási helyeken az életkörülmények után nyújtott támogatást az alábbiak szerint kell meghatározni.

Az életkörülmények után nyújtott támogatás összegének meghatározásánál az alábbi jellemzőket kell figyelembe venni:

- egészségügyi és kórházi környezet,

- biztonság,

- éghajlat,

amely három paraméter súlyozási tényezője 1;

- elszigeteltség mértéke,

- egyéb helyi adottságok,

amely két paraméter súlyozási tényezője 0,5.

Az egyes paraméterek értéke a következő:

0: amennyiben a körülmények normálisak, de nem azonosak a Közösségben szokásosakkal,

2: amennyiben a körülmények a Közösségben szokásos feltételekhez képest nehezek,

4: amennyiben a körülmények a Közösségben szokásos feltételekhez képest nagyon nehezek.

A támogatást az első albekezdésben említett referenciaösszeg százalékában kell meghatározni az alábbi skála szerint:

- 10 %, ha az érték egyenlő 0-val,

- 15 %, ha az érték több mint 0, de kevesebb, mint 2,

- 20 %, ha az érték több mint 2, de kevesebb, mint 5,

- 25 %, ha az érték több mint 5, de kevesebb, mint 8,

- 35 %, ha az érték több mint 8.

Az egyes alkalmazási helyek vonatkozásában megállapított életkörülmények után nyújtott támogatást évente felül kell vizsgálni, és azt a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottság véleményének beszerzését követően adott esetben kiigazítja.

(2) Amennyiben az alkalmazási helyen fennálló életkörülmények miatt a tisztviselő személyi kockázatnak van kitéve, a tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján ideiglenes többlettámogatás illeti meg. E támogatást az (1) bekezdés első albekezdésében említett referenciaösszeg százalékában kell meghatározni:

- 5 %, amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság azt ajánlja személyzetének, hogy családtagjaik ne telepedjenek le az alkalmazási helyen,

- 10 %, amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság az alkalmazási helyen szolgálatot teljesítő állomány számának ideiglenes csökkentéséről dönt.

11. cikk (78)

A díjazást és a 10. cikkben említett támogatásokat euróban kell folyósítani Belgiumban. Ezen összegekre a Belgiumban alkalmazott tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozást kell alkalmazni.

12. cikk

A tisztviselő kérése alapján a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a tisztviselő díjazását vagy annak egy részét a tisztviselő alkalmazási helye szerinti ország pénznemében folyósítja. Ebben az esetben azt az alkalmazás helyének megfelelően kell súlyozni, és a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.

Megfelelően indokolt kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezen összeget vagy annak egy részét, a vásárlóerejének fenntartása érdekében, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemétől eltérő pénznemben is folyósíthatja.

13. cikk

Annak érdekében, hogy a tisztviselők az alkalmazás helyétől függetlenül lehetőség szerint azonos vásárlóerővel rendelkező díjazásban részesüljenek, a Tanács a 12. cikkben említett súlyozást félévenként határozza meg. A Tanács a Bizottság javaslata alapján az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikkének (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva egy hónapon belül írásbeli eljárás keretében határoz. Ha egy tagállam kéri a Bizottság javaslatának alaki vizsgálatát, a Tanács két hónapon belül jár el.

Amennyiben azonban egy adott ország esetében a megélhetési költségeknek a súlyozás és a megfelelő átváltási árfolyam alapján mért változása a legutóbbi kiigazítás óta meghaladta az 5 %-ot, a Bizottság a súlyozás kiigazítására vonatkozó ideiglenes intézkedésekről határoz és azokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Tanácsot.

14. cikk

A Bizottság évente jelentést készít a Tanácsnak e melléklet alkalmazásáról és különösen a 10. cikkben említett életkörülmények után nyújtott támogatás mértékének rögzítéséről.

15. cikk

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján a ténylegesen felmerült iskoláztatási költségek fedezésére iskoláztatási támogatásban részesül, amelyet az igazoló okmányok bemutatása ellenében folyósítanak. A kinevezésre jogosult hatóság által rendkívülinek minősített esetek kivételével e támogatás nem haladhatja meg a legmagasabb iskoláztatási támogatás kétszeres összegének háromszorosát.

16. cikk (78)

A tisztviselőket megillető térítéseket a tisztviselő indoklással ellátott kérelme alapján euróban vagy az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében kell folyósítani.

A tisztviselők választhatnak, hogy a beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatást euróban illetve a beiktatás vagy letelepedés helyének pénznemében folyósítsák számukra; utóbbi esetben beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatásra az adott hely tekintetében rögzített súlyozás vonatkozik, és azt a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.

2. szakasz: A költségtérítésre vonatkozó szabályok

17. cikk

Az intézmény által biztosított, nem berendezett lakásban élő azon tisztviselő, aki rajta kívül álló okok miatt köteles az alkalmazás helyén lakóhelyet változtatni, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján, az igazoló okmányok bemutatása ellenében és a költözésre vonatkozó szabályokkal összhangban jogosult a bútorok és személyes használati tárgyak szállításával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére.

Ilyen esetekben a tisztviselő számára az igazoló okmányok bemutatása ellenében, a beilleszkedési támogatás összegének felével egyenlő összeghatárig meg kell téríteni a tényleges beilleszkedési költségeket.

18. cikk

Azon tisztviselő számára, aki alkalmazási helyén szállodában lakik, mivel az 5. cikkben meghatározott lakást még nem foglalhatja el, vagy a lakás már nem áll rendelkezésére, vagy aki rajta kívül álló okok miatt nem volt képes birtokba venni a lakást, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélye alapján, a szállodai számlák bemutatása ellenében meg kell téríteni saját maga és családja szállodai költségeit.

A tisztviselő jogosult továbbá a napidíj felére.

Az első és második bekezdésben említett kiadásokat a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 10. cikkében meghatározott korlátok között kell megtéríteni, kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság külön határozattal vis maior esetét állapítja meg.

Amennyiben szállodai elhelyezés nem biztosítható, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét követően a tisztviselő jogosult az ideiglenes szállás tényleges bérleti költségének megtérítésére.

19. cikk

Az a tisztviselő, akinek a tevékenységi területéhez kapcsolódó szolgálati utakhoz nem áll rendelkezésére szolgálati gépjármű, saját tulajdonában levő gépjármű használatához kilométerteljesítmény-támogatást kap. E támogatás összegét a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.

20. cikk

A tisztviselő pótszabadság esetén jogosult az alkalmazási helye és a pótszabadság eltöltésének engedélyezett helye közötti utazás költségeinek saját maga, és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a vele egy háztartásban élő eltartott személyek számára történő megtérítésére.

Amennyiben a vonattal történő utazás nem lehetséges vagy nem célszerű, a költségtérítésre a távolságtól függetlenül külön határozat alapján, a repülőjegyek bemutatása ellenében kerül sor.

21. cikk

Az a tisztviselő, akinek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének és e melléklet 4. cikkének, és aki nem költözik el, tevékenységének megkezdésekor a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján, az igazoló okmányok bemutatása ellenében jogosult a személyes használati tárgyainak szállítása során felmerült költségek megtérítésére.

Amennyiben az áthelyezést követően egy tisztviselőnek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, az intézmény az alkalmazás helyén biztosítható lakás jellegétől függően és a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján viseli a bútorok és személyes használati tárgyak egészének vagy egy részének az adott helyükről az alkalmazás helyére történő szállításának, vagy a személyes használati tárgyak szállításának vagy a tárolásnak a tényleges költségét. A térítés e költségek egészére vagy egy részére vonatkozhat.

A szolgálati jogviszony megszűnése vagy elhalálozás esetében az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján viseli a tisztviselő bútorainak és személyes használati tárgyainak az adott helyükről a tisztviselő származási helyére történő szállításának, vagy a személyes használati tárgyaknak az alkalmazás helyéről a származási helyre történő szállításának tényleges költségeit. A térítés e költségek egészére vagy egy részére vonatkozhat.

Egyedülálló tisztviselő halála esetén a költségeket a jogutódoknak kell megtéríteni.

22. cikk

Az intézmény megelőlegezi a próbaidős tisztviselő ideiglenes lakhatási támogatását, valamint házastársa és az általa eltartott személyek személyes használati tárgyainak szállításával járó költségeket.

Abban az esetben, ha a próbaidős tisztviselőt a próbaidő lejártával nem véglegesítik beosztásában, az intézmény kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság által megállapított rendelkezések alapján intézkedéseket tehet ezen összegek legfeljebb felének visszatérítésére.

23. cikk

Amennyiben az intézmény nem biztosít a tisztviselő számára lakást, a tisztviselő által bérelt lakás bérleti díját meg kell téríteni, feltéve hogy az elhelyezés megfelel a tisztviselő által ellátott feladatok szintjének és eltartott családja összetételének.

3. szakasz: Szociális biztonsági ellátások

24. cikk

A tisztviselő, házastársa, gyermekei és az egyéb általa eltartott személyek a ténylegesen felmerült költségek és a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt rendszerből származó kifizetések közötti különbség tekintetében kiegészítő betegségbiztosításra jogosultak; a 72. cikk (3) bekezdése alapján nem kerülhet sor térítésre.

A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti. A tisztviselő hozzájárulása azonban nem haladhatja meg alapilletményének 0,6 %-át, a különbséget minden esetben az intézmény fizeti.

A tisztviselőt, házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell a sürgős vagy rendkívül sürgős egészségügyi okból szükséges hazaszállítás esetére; a biztosítási díjat teljes egészében az intézmény fizeti.

25. cikk

A tisztviselő házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell a Közösség területén kívül a kinevezésre jogosult hatóság által e célból összeállított jegyzékben feltüntetett országokban bekövetkező balesetek esetére.

A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti.

5. fejezet: Fegyelem

26. cikk

Amennyiben a személyzeti szabályzat VIIIa. címének hatálya alá tartozó tisztviselővel szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek, a fegyelmi tanács tagjai között lennie kell két, az intézmény székhelyén dolgozó és a személyzeti szabályzat II. melléklete 5. cikke (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett jegyzékekből sorsolással kiválasztott személynek.

6. fejezet: Átmeneti rendelkezések

27. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti bizottság véleményének beszerzését követően elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban a tisztviselő, vagy a 3018/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelet [1] hatálya alá tartozó alkalmazott az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban levő megbízás időtartamát meg nem haladó ideig, de legfeljebb öt éven keresztül az e rendelkezések hatálybalépése előtti díjazásával legalább megegyező díjazásra jogosult.

[1] HL L 286., 1987.10.9., 1. o.

--------------------------------------------------

XI. melléklet: A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkére vonatkozó végrehajtási szabályok (62)

1. fejezet: A díjazás éves felülvizsgálata

[A személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdése]

1. szakasz: Az éves kiigazításokat meghatározó tényezők

1. cikk

1. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának jelentése

2. A megélhetési költségek változása Brüsszelben

3. Gazdasági paritások

a) A Statisztikai Hivatal a nemzeti intézetekkel egyetértésben gazdasági paritásokat számít ki, amelyek egyenértékűvé teszik – Brüsszelhez viszonyítva – a tagállamok fővárosaiban és bizonyos más, a 9. cikkben meghatározott helyeken szolgálatot teljesítő európai tisztviselők fizetésének vásárlóerejét.

b) A gazdasági paritásokat úgy kell kiszámítani, hogy minden alapelemet legalább ötévente egyszer közvetlen kutatással meg lehessen vizsgálni.

4. A központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők fizetése vásárlóerejének változása (fajlagos mutatók)

a) A nemzeti közszolgálatokban fizetett bérek vásárlóereje felfelé vagy lefelé történő százalékos változásának mérése céljából a Statisztikai Hivatal a nemzeti hivatalok által szolgáltatott információk alapján kiszámítja az egyes központi közigazgatásokban a köztisztviselők reálbérének referencia-időszakon belüli változását jelző fajlagos mutatókat.

A fajlagos mutatóknak két fajtája van:

- egy mutató mind a négy, A, B, C és D besorolási osztály számára,

- egy átlag mutató, amelynek súlyozása tükrözi az egyes besorolási osztályokba tartozó nemzeti köztisztviselők számát.

Minden mutatót bruttó és nettó módon is meg kell határozni. A nettó érték bruttó értékből történő kiszámításánál figyelembe kell venni a kötelező levonásokat és az általános adózási tényezőket.

Az összes tagállamra közös nettó és bruttó mutatók előállításához az országonkénti eredményeket a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők nemzeti számlákban megjelent legfrissebb statisztikák szerinti összes díjazásával kell súlyozni.

b) A Statisztikai Hivatal kérésére a nemzeti intézetek rendelkezésre bocsátják a szükségesnek ítélt kiegészítő információkat a nemzeti közszolgálatokban dolgozók fizetése vásárlóerejének változását pontosan mérő fajlagos mutató előállítása érdekében.

Amennyiben a nemzeti intézetekkel folytatott további konzultáció után a Statisztikai Hivatal statisztikai ellentmondásokat talál a kapott információkban, vagy lehetetlennek találja egy adott tagállamban a köztisztviselők reáljövedelmének változását statisztikailag pontosan jelző mutatók meghatározását, jelentést tesz a Bizottságnak és rendelkezésére bocsátja a helyzet kiértékeléshez szükséges anyagokat.

c) A Statisztikai Hivatal továbbá statisztikailag kiértékeli a fajlagos mutatók bruttó és nettó értékei közötti eltéréseket.

d) A fajlagos mutatók mellett a Statisztikai Hivatal ellenőrző mutatókat is benyújt, a közigazgatás egészében és a központi közigazgatásban fizetett egy főre jutó reáldíjazásra vonatkozó, a nemzeti számlák meghatározásaival összhangban összeállított adatok formájában.

A Statisztikai Hivatal fajlagos mutatókról szóló jelentését a mutatók közötti különbségek és a fent említett ellenőrző mutatók magyarázatának kell kísérnie.

2. cikk

A Bizottság 1992 vége előtt, és azt követően háromévente átfogó jelentést készít az intézmények felvételi követelményeiről, és továbbítja azt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság e jelentés alapján, adott esetben a személyzeti szabályzat keretében előírt többi intézménnyel folytatott konzultációt követően megfelelő, vonatkozó tényezőkön alapuló javaslatokat terjeszt a Tanács elé.

2. szakasz: A díjazás éves kiigazítására vonatkozó intézkedések

3. cikk

(1) Július 1-jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata és az 1. szakaszban meghatározott kritériumok alapján eljárva minden év vége előtt határoz a díjazás kiigazításáról.

(2) A kiigazítás összege a közös indexnek a fajlagos mutatóval való szorzásából adódik, oly módon, hogy a belga mutató (Brüsszel fővárosi elem) a közös indexben 25 %-os súllyal szerepel. A kiigazítást nettó módon kell meghatározni és az kifejezhető egy egységes százalékban vagy nem arányos formában.

A kiigazítás ezért kifejezhető:

- egy vagy több százalékos arány formájában,

és/vagy

- egy abszolút összeg formájában.

Ha a kiigazítást nem egyetlen arányként fejezik ki, akkor azt olyan módon kell elvégezni, hogy a teljes díjazásban bekövetkező változás megfeleljen egy százalékban kifejezett kiigazításnak.

(3) Az így rögzített kiigazítások összegét és a személyzeti szabályzat 63. cikke negyedik bekezdésének alkalmazása után a Belgiumban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó súlyozást, a következő módszer szerint kell belefoglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében, és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. és 63. cikkében foglalt illetménytáblázatokba:

- a tisztviselők minden besorolási fokozatának minden fizetési fokozatához és az egyéb alkalmazottak minden csoportjának minden osztályához tartozó 100 súlyozású nettó díjazást a fenti súlyozással, és a fent említett éves kiigazítás százalékos arány és/vagy abszolút összeg formájában kifejezett összegével kell növelni,

- a bruttó alapilletmények új táblázatát úgy kell összeállítani, hogy minden fizetési fokozat illetve osztály esetében ki kell számítani azt a bruttó összeget, amely az adó (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott összegének és a kötelező szociális biztonsági és nyugdíj-hozzájárulás összegének levonása után megfelel a nettó összegnek,

- a nettó összeg bruttóvá alakításának alapja az egyedülálló tisztviselő helyzete, aki nem részesül a személyzeti szabályzatban meghatározott különböző juttatásokban,

- Belgium és Luxembourg esetében a súlyozás értéke 100-ban rögzített.

(4) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet alkalmazásában, az azon rendelet 4. cikkében szereplő összegeket meg kell szorozni egy tényezővel, ami a következőkből áll:

- az előző kiigazításból származó tényező,

- az e cikk 3. bekezdésében meghatározott táblázatokba foglalás előtt a személyzeti szabályzat 63. cikkének alkalmazása után a Belgiumban szolgálatot teljesítő tisztviselők díjazására alkalmazandó súlyozás,

- a díjazás kiigazításának 2. bekezdésben említett mértéke,

és/vagy

- ha a kiigazítás abszolút összeg formájában történik, a megegyező átlagos százalékos arány.

(5) A fővárosokra és a Brüsszelen és Luxembourgon kívüli alkalmazási helyekre alkalmazandó súlyozást az 1. cikkben említett gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében az érintett országokra előírt átváltási árfolyamok közötti összefüggés alapján kell meghatározni.

Azonban a 8. cikkben a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken a súlyozás visszamenőleges hatályú alkalmazására megállapított eljárásokat alkalmazni kell.

(6) A Brüsszelen és Luxembourgon kívüli alkalmazási helyek tekintetében, a megélhetési költségek referencia-időszakon belüli változását közvetett módon, a Brüsszelre vonatkozó közös indexnek az adott alkalmazási hely gazdasági paritásának változásával való szorzásával kell megadni.

2. fejezet: A díjazás átmeneti kiigazítása

[A személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése]

4. cikk

(1) A díjazásokat a személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése értelmében, január 1-től kezdődő hatállyal ideiglenesen ki kell igazítani, amennyiben jelentős változás következik be a megélhetési költségekben és az eléri az érzékenységi küszöbértéket; ennek során a vásárlóerő adott éves referencia-időszakon belüli változására vonatkozó előrejelzést megfelelően figyelembe kell venni.

(2) A Bizottság javaslatát legkésőbb április második felében meg kell küldeni a Tanácsnak.

(3) Ezen ideiglenes kiigazításokat a díjazás éves kiigazításakor figyelembe kell venni.

5. cikk

(1) Minden év márciusában a Statisztikai Hivatal a 12. cikkben meghatározott ülésen rendelkezésre bocsátott információk alapján előrejelzést készít a vásárlóerő változásáról az érintett időszak tekintetében.

Ha ez az előrejelzés negatív százalékos arányt eredményez, a kiigazítások számításánál ezen arány felét kell figyelembe venni.

(2) A megélhetési költségek változását Brüsszel tekintetében a referencia-időszakul szolgáló előző naptári év második félévére vonatkozó közös indexszel kell mérni.

(3) A Brüsszelen és Luxembourgon kívüli alkalmazási helyek esetében egy gazdasági paritást kell kiszámítani Brüsszelhez viszonyítva. A megélhetési költségek változását a 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

6. cikk

(1) Az érzékenységi küszöbérték az előző naptári év második félévében rögzített és a Statisztikai Hivatal által a fogyasztói árak havi frissítése során közzétett közösségi megélhetési költségek átlagos változásának 55 %-a. A felső és alsó határ azonban 5 % illetve 2,75 %.

(2) Az így meghatározott küszöbértéket az alábbi eljárásnak megfelelően kell alkalmazni, a súlyozás számítása tekintetében az 5. cikk (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazására is figyelemmel:

- ha a fent meghatározott küszöbértéket Brüsszelben elérik vagy meghaladják, minden alkalmazási hely súlyozását ki kell igazítani,

- ha az érzékenységi küszöbértéket nem érik el Brüsszelben, a súlyozást csak azon helyeken kell kiigazítani, ahol az infláció meghaladta a küszöbértéket.

7. cikk

(1) A kiigazítás összege a Brüsszelre vonatkozó közös index adott esetben az előrejelzett fajlagos mutató felével szorozva, ha ezen előrejelzés negatív.

(2) A 6. cikk alkalmazására is figyelemmel:

- Brüsszel és Luxembourg súlyozása a kiigazítás összegének a korábbi súlyozással való szorzata,

- minden más alkalmazási hely súlyozása a kiigazítás összegének és a vonatkozó gazdasági paritás és a személyzeti szabályzat 63. cikkében meghatározott átváltási árfolyamok közötti összefüggések szorzata.

3. fejezet: Magas inflációs rátával rendelkező országok

(A súlyozás hatálybalépésének időpontja)

8. cikk

(1) A magas inflációs rátával rendelkező országok esetében a súlyozás ideiglenes kiigazítás esetén január 1-jétől kezdődően, éves kiigazítás esetén pedig július 1-jétől kezdődően lép hatályba annak érdekében, hogy a vásárlóerő-veszteség összhangba kerüljön azon vásárlóerő-veszteséggel, ami egy olyan alkalmazási helyen áll fenn, ahol a megélhetési költségek változása elérte az érzékenységi küszöbértéket. A napok elméleti számát, amivel a hatálybalépés időpontját előre kell hozni annak érdekében, hogy elérje a megfelelő vásárlóerő-veszteséget az egyes alkalmazási helyek esetében a következő képlet alapján kell kiszámítani:

N =

1 –

b

b

1 –

a

a

× 30

ahol "N" a napok elméleti száma, "a" a megélhetés költségének százalékos változása az adott helyen + 1, és "b" az érzékenységi küszöbérték + 1.

(2) A napok elméleti számának alapján a hatálybalépés időpontja a következő:

- a hónap első napja azon alkalmazási helyek esetében, ahol az elméleti időpont az előző hónap 22. napja és az adott hónap hatodik napja közé esik, és

- a hónap 16. napja azon alkalmazási helyek esetében, ahol az elméleti időpont ugyanazon hónap hetedik és 21. napja közé esik.

A hatálybalépés napja semmilyen esetben sem lehet december 1-je vagy 16-a ideiglenes kiigazítás esetén, illetve június 1-je vagy 16-a éves kiigazítás esetén.

4. fejezet: A súlyozás meghatározása

(A személyzeti szabályzat 64. cikke)

9. cikk

Ha egy adott alkalmazási helyen objektív tényezők a vásárlóerő jelentős eltérését mutatják az érintett tagállam fővárosához viszonyítva, a Tanács a Bizottság javaslata és a Statisztikai Hivatal jelentése alapján a személyzeti szabályzat 64. cikkének második bekezdésével összhangban határoz az adott helyre vonatkozóan a súlyozás megállapításáról.

5. fejezet: Kivételi záradék

10. cikk

Ha a Bizottság által e célból rendelkezésre bocsátott objektív adatok alapján értékelve a közösségi gazdasági és szociális helyzetben komoly és hirtelen romlás következik be, a Bizottság megfelelő javaslatokat terjeszt elő, amelyekről a Tanács a többi érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően, az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított eljárással összhangban minősített többséggel határoz.

6. fejezet: Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának szerepe és kapcsolata a tagállamok nemzeti statisztikai intézeteivel

11. cikk

Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának feladata a díjazás kiigazításánál figyelembe vett alapadatok minőségének és statisztikai módszereknek az ellenőrzése. A Statisztikai Hivatal többek között elvégzi az ilyen ellenőrzéshez szükséges értékekéseket illetve kutatásokat.

12. cikk

Minden év márciusában a Statisztikai Hivatal összehívja a nemzeti intézetek szakértőiből álló "A személyzeti szabályzat 65. cikkével foglalkozó munkacsoport" elnevezésű munkacsoportot.

Az ülésen a fajlagos mutatókat érintő valamennyi statisztikai problémát, különösen az ezen mutatók nettó módon történő kiszámításával kapcsolatos problémákat meg kell vizsgálni.

Az ülésen továbbá a következőket kell rendelkezésre bocsátani:

- a munkaidő alakulására vonatkozó adatok a központi közigazgatás osztályainál,

- a díjazás ideiglenes kiigazítása céljából a vásárlóerő változására vonatkozó előrejelzés elkészítéséhez szükséges információk.

13. cikk

Legalább évente egyszer legkésőbb szeptemberben a Statisztikai Hivatal összehívja a nemzeti intézetek szakértőiből álló "A személyzeti szabályzat 64. cikkével foglalkozó munkacsoport" elnevezésű munkacsoportot.

Az ülésen meg kell vizsgálni a közös index és a gazdasági paritások meghatározásával kapcsolatos valamennyi statisztikai problémát.

14. cikk

Minden tagállam tájékoztatja a Statisztikai Hivatalt azon tényezőkről, amelyeknek közvetlen vagy közvetett hatása van a fogyasztásra, valamint a központi közigazgatás köztisztviselőinek díjazására.

7. fejezet: Záró rendelkezések és felülvizsgálati záradék

15. (88) cikk

(1) E melléklet rendelkezéseit 1991. június 1-től 2003. június 30-ig kell alkalmazni.

(2) Az ötödik év végén azokat felül kell vizsgálni és adott esetben, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott jelentés és a Bizottságnak a többi személyzeti szabályzat keretébe tartozó intézménnyel folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslata alapján módosítani kell.

--------------------------------------------------

II.

Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek

I. cím: Általános rendelkezések

II. cím: Ideiglenes alkalmazottak

1. fejezet: Általános rendelkezések

2. fejezet: Jogok és kötelezettségek

3. fejezet: Alkalmazási feltételek

4. fejezet: Munkafeltételek

5. fejezet: Díjazás és költségtérítés

6. fejezet: Szociális biztonsági ellátások

A. szakasz: Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások

B. szakasz: Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás

C. szakasz: Öregségi nyugdíj és távozási díj

D. szakasz: A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása

E. szakasz: Az ideiglenes alkalmazottak ellátási jogosultságainak megállapítása

F. szakasz: Az ellátások folyósítása

G. szakasz: Jogátruházás a Közösségek javára

7. fejezet: Túlfizetések visszatérítése

8. fejezet: Jogorvoslatok

9. fejezet: Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

III. cím: Kisegítő alkalmazottak

1. fejezet: Általános rendelkezések

2. fejezet: Jogok és kötelezettségek

3. fejezet: Alkalmazási feltételek

4. fejezet: Munkafeltételek

5. fejezet: Díjazás és költségtérítés

6. fejezet: Szociális biztonsági ellátások

7. fejezet: Túlfizetések visszatérítése

8. fejezet: Jogorvoslatok

9. fejezet: Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

IV: cím: Helyi alkalmazottak

V. cím: Szaktanácsadók

VI. cím: (Hatályon kívül)

VII. cím: Átmeneti rendelkezések

VIII. cím: Záró rendelkezések

I. cím

Általános rendelkezések

1. cikk (18)

Az alkalmazási feltételeket a Közösségekkel szerződéses viszonyban álló alkalmazottakra kell alkalmazni.

Ezen alkalmazottak a következők:

- ideiglenes alkalmazottak,

- kisegítő alkalmazottak,

- helyi alkalmazottak,

- szaktanácsadók.

2. cikk (18)

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában "ideiglenes alkalmazottak":

a) a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített beosztások betöltésére alkalmazott alkalmazottak;

b) a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak;

c) a Közösségek tisztviselőin kívül egy olyan személynek, aki a Közösségeket létrehozó szerződések, vagy a Közösségek egységes Tanácsát és egységes Bizottságát létrehozó szerződés által meghatározott hivatalt lát el, vagy a Közösségek egyik intézménye vagy szerve választott elnökének, illetve az Európai Parlament egyik politikai csoportja választott elnökének segítésére alkalmazott alkalmazottak;

d) a kutatási és beruházási költségvetési előirányzatokból fizetett és az érintett intézményre vonatkozó költségvetéshez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak.

3. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában "kisegítő alkalmazottak":

a) az 52. cikkben megállapított keretek között egy intézményben teljes munkaidős vagy részmunkaidős feladatokat ellátó, de nem a költségvetés adott intézményre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt beosztás betöltésére alkalmazott alkalmazottak;

b) a tisztviselők intézményen belüli ideiglenes beosztásba helyezése lehetőségeinek megvizsgálása után azon alkalmazottak, akiket a feladataikat ideiglenesen ellátni képtelen alábbi személyek helyettesítésére alkalmaznak:

- a B., C., vagy D. besorolási osztályba vagy a nyelvi szolgálathoz tartozó tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak,

- kivételesen az A. besorolási osztályba tartozó – az A 1 vagy A 2 besorolási fokozatba tartozók kivételével – magas szaktudást igénylő beosztást betöltő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak;

az ilyen alkalmazottak fizetése a költségvetés adott intézményre vonatkozó részének e célra elkülönített teljes előirányzatából történik.

4. cikk (8) (18) (24)

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában "helyi alkalmazottak" a helyi gyakorlat szerint fizikai tevékenységek vagy kisegítő szolgáltatások ellátására alkalmazott alkalmazottak, akiket nem a költségvetés adott intézményre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt beosztás betöltésére alkalmaztak, és akiket a költségvetés adott részének e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek. Kivételes esetben az Európai Közösségek Bizottsága Sajtó és Információs Hivatalánál vezető feladatok ellátására alkalmazott alkalmazottak is helyi alkalmazottnak tekinthetők.

A Közösség országain kívüli alkalmazási helyeken, az első bekezdésben említett feladatokon kívüli, a szolgálat érdekében egy tisztviselőnek vagy egy az 1. cikk szerinti alkalmazottnak ki nem osztható feladatokra alkalmazott alkalmazottak helyi alkalmazottnak tekinthetők.

5. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában "szaktanácsadó" a különleges képesítései következtében és bármely más minőségben folytatott jövedelemszerző tevékenysége ellenére a Közösségek valamely intézményének segítésére rendszeresen vagy meghatározott időre alkalmazott személy, akit a költségvetés azon intézményre vonatkozó részének e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek, amelynél alkalmazzák.

6. cikk

Minden intézmény meghatározza, hogy ki jogosult az 1. cikkben említett szerződések megkötésére.

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 1. cikke második bekezdésének és 2. cikke második bekezdésének rendelkezéseit.

7. cikk (8)

Azon alkalmazott, akinek szerződése több mint egy évre vagy határozatlan időre szól, választójoggal rendelkezik és választható a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott személyzeti bizottságba.

Az egy évnél rövidebb szerződéssel rendelkező alkalmazott is rendelkezik választójoggal, ha legalább hat hónapja alkalmazásban áll.

Az intézmény vagy a személyzeti bizottság konzultálhat a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott vegyesbizottsággal az 1. cikk hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó általános jellegű kérdésekben.

7a. cikk (8)

A személyzeti szabályzat 24a. cikkét alkalmazni kell az 1. cikkben említett alkalmazottakra.

II. cím

Ideiglenes alkalmazottak

1. fejezet

Általános rendelkezések

8. cikk (18) (44)

A 2. cikk a) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak határozott vagy határozatlan időre alkalmazhatók.

A 2. cikk b) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak legfeljebb két évre alkalmazhatók és szerződésük legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb egy évre hosszabbítható meg. Ezen időszak végén nem alkalmazhatók tovább ideiglenes alkalmazottként. A szerződésük lejártakor ezen alkalmazottak csak abban az esetben nevezhetők ki állandó beosztásba az intézményekben, ha a személyzeti szabályzattal összhangban tisztviselővé nevezik ki őket.

A 2 cikk c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottakat határozatlan időre kell alkalmazni.

A 2. cikk d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottakat a következő feltételek mellett kell alkalmazni:

- legfeljebb öt évre kell alkalmazni az A. vagy B. besorolási osztályba tartozó, tudományos vagy műszaki képzettséget igénylő feladatokat ellátó ideiglenes alkalmazottakat; szerződésük meghosszabbítható,

- határozatlan időre kell alkalmazni az A. vagy B. besorolási osztályba tartozó igazgatási feladatokat ellátó személyzetet,

- határozatlan vagy határozott időre kell alkalmazni a C. vagy D. besorolási osztályba tartozó személyzetet.

A 2. cikk a) vagy d) pontjának hatálya alá tartozó, határozott időre alkalmazott ideiglenes alkalmazottak szerződései legfeljebb egy alkalommal határozott időtartamra meghosszabbíthatók. A további meghosszabbítások határozatlan időtartamra szólnak.

9. cikk

Ideiglenes alkalmazottak e címmel összhangban a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt megüresedett beosztások betöltésén kívül más célból nem alkalmazhatók.

10. cikk (77)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselőkkel szembeni egyenlő bánásmódra, a beosztásoknak besorolási osztályokba, szolgálatokba és besorolási fokozatokba való osztályozására, valamint a tisztviselőknek a beosztásokra való kinevezésére vonatkozó 1a. cikkét, 5. cikkének (1), (2) és (4) bekezdését, valamint 7. cikkét.

A besorolási fokozatot és fizetési fokozatot, amelyben az ideiglenes alkalmazottat alkalmazzák rögzíteni kell a szerződésében.

Az ideiglenes alkalmazottnak az alkalmazásának megfelelő besorolási fokozatnál magasabb osztályba tartozó beosztásba történő kinevezését a szolgálati szerződését kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni.

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 93–101. cikkét és a személyzeti szabályzat I.B. mellékletét a Bizottság azon ideiglenes alkalmazottaira, akik a nukleáris tudományok tudományos vagy műszaki képesítést igénylő területén töltenek be beosztást, és akiket a kutatási és beruházási költségvetés előirányzataiból fizetnek .

Az előző bekezdés hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak beleszámítanak a személyzeti szabályzat 93. cikkének második bekezdésével összhangban rögzített maximális számba.

2. fejezet

Jogok és kötelezettségek

11. cikk (44)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 11–26. cikkét. Ha azonban az ideiglenes alkalmazottnak határozott időtartamú szerződése van, a személyzeti szabályzat 15. cikkének második bekezdésében említett személyes okokkal indokolt szabadság a szerződés fennmaradó időtartamára korlátozódik.

Bármely a személyzeti szabályzat 22. cikke szerinti, a Közösségeknek súlyos kötelességszegéssel okozott kár megtérítéséről szóló határozatot a súlyos kötelezettségszegés miatti elbocsátás eseteire meghatározott eljárási szabályokra figyelemmel a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság hozza meg.

Az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó határozatokat a személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdésében meghatározottak szerint kell közzétenni.

3. fejezet

Alkalmazási feltételek

12. cikk (77)

(1) Az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása során arra kell törekedni, hogy az intézmény részére olyan személyek munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek, és akiket a Közösségek tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon toboroztak.

Az ideiglenes alkalmazottakat faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a családi állapotukra vagy helyzetükre való tekintet nélkül kell kiválasztani.

(2) Az ideiglenes alkalmazott kizárólag azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:

a) a Közösségek tagállamai egyikének állampolgára – kivéve ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és

e) tanúbizonyságot tesz a Közösségek egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a szolgálati feladatainak ellátásához szükséges szintű ismeretéről.

13. cikk (46)

Az ideiglenes alkalmazottat alkalmazása előtt valamelyik intézmény orvosának meg kell vizsgálnia, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek megfelel.

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 33. cikkét.

14. cikk (14) (24) (44)

Az ideiglenes alkalmazott hat hónapot nem meghaladó próbaidőre kötelezhető.

Ha a próbaidő során az ideiglenes alkalmazott feladatait betegség vagy baleset miatt egy hónapig vagy annál hosszabb ideig nem tudja ellátni, a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság az ennek megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja a próbaidőt.

Legalább egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelést kell készíteni az ideiglenes alkalmazottnak a beosztásával kapcsolatos szolgálati feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálatban nyújtott teljesítményéről és magatartásáról. Ezt az értékelést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit írásban közölni. Azon ideiglenes alkalmazottat, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy beosztásában megtartsák, el kell bocsátani.

Az ideiglenes alkalmazottról a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelés, ha teljesítménye nyilvánvalóan elégtelen. Az értékelést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit írásban közölni. A munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság az értékelés alapján úgy határozhat, hogy az ideiglenes alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsátja; a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő azonban nem haladhatja meg a próbaidő szokásos időtartamát.

Az elbocsátott ideiglenes alkalmazott minden befejezett próbaidős hónap után havi alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.

15. cikk (46)

(1) Az ideiglenes alkalmazottakat kezdetben a személyzeti szabályzat 32. cikkével összhangban kell besorolni.

Amennyiben az ideiglenes alkalmazottat a 10. cikk harmadik bekezdése szerint magasabb besorolási fokozatba tartozó beosztásba nevezik ki, a besorolását a személyzeti szabályzat 46. cikkével összhangban kell megállapítani.

(2) A 2. cikk a), c) és d) pontja szerinti alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat értékelésekre vonatkozó 43. cikkét.

4. fejezet

Munkafeltételek

16. cikk (7) (46)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra, a szabadságra és a munkaszüneti napokra vonatkozó 55–61. cikkét.

A személyzeti szabályzat 59. cikkében előírt fizetett betegszabadság azonban nem haladhatja meg a három hónapot vagy az ideiglenes alkalmazott által leszolgált időt, ha ez utóbbi időtartam a hosszabb. A szabadság nem terjedhet túl az érintett szerződésének időtartamán.

E határidők lejártával fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azt az alkalmazottat, akinek munkaviszonyát annak ellenére sem szüntetik meg, hogy feladatait még nem képes ellátni.

Amennyiben azonban az alkalmazottnál foglalkozási betegség alakult ki vagy feladatainak elvégzése során balesetet szenvedett, munkaképtelenségének teljes időtartama alatt továbbra is a teljes díjazását kell kapnia addig, amíg a 33. cikk szerint rokkantsági nyugdíjban nem részesül.

17. cikk (44)

Kivételes esetben az ideiglenes alkalmazottnak kérelmére, kényszerítő személyes okok alapján fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. Az ilyen szabadság időtartamát a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság határozza meg, amely nem haladhatja meg az alkalmazott által már leszolgált idő egynegyedét, vagy:

- három hónapot, ha az alkalmazott szolgálati ideje kevesebb, mint négy év,

- hat hónapot minden más esetben.

Az előző bekezdéssel összhangban engedélyezett szabadság időtartamát a 20. cikk harmadik bekezdésének alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

Mindaddig, amíg az ideiglenes alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van, tagságát a 28. cikk szerinti szociális biztonsági rendszerben fel kell függeszteni.

Azon ideiglenes alkalmazott azonban, aki bizonyítja, hogy a 28. cikkben említett kockázatokkal szemben egyetlen más állami szociális biztonsági rendszerben sem kaphat biztosítást, legkésőbb a fizetés nélküli szabadságának kezdetét követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy az említett cikk szerinti biztosításban továbbra is részesüljön, feltéve hogy szabadságolása alatt viseli a 28. cikkben említett kockázatok fedezéséhez szükséges járulékok költségének felét; a járulékot az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani.

Ezenkívül a 2. cikk c) vagy d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazott, aki bizonyítja, hogy más nyugdíjbiztosítási rendszerben nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy a fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt továbbra is nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve hogy a 41. cikkben megállapított mérték háromszorosának megfelelő járulékfizetést teljesít; a járulékokat az ideiglenes alkalmazott besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti alapilletménye alapján kell kiszámítani.

18. cikk (44)

Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra, alternatív szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, nemzeti szolgálati szabadságban részesül; a határozott időtartamra alkalmazott ideiglenes alkalmazottak esetében e szabadság semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a szerződés időtartamát.

Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra vagy alternatív szolgálatra hívnak be, díjazását nem kapja, de megőrzi az ezen alkalmazási feltételek szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépéshez. Az alkalmazott megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra, ha a katonai szolgálat vagy alternatív szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.

Azon ideiglenes alkalmazott, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.

5. fejezet

Díjazás és költségtérítés

19. cikk

Az ideiglenes alkalmazottak díjazása alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.

20. cikk

(18) (19) (23) (24) (27) (30) (31) (32) (34) (35) (36) (37) (38) (41) (42) (43) (44) (45) (62) (63)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a díjazás kifejezésének és folyósításának pénznemére és az e díjazás kiigazítására vonatkozó 63., 64., 65. és 65a. cikkét.

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak az alapilletményekre, a családi támogatásokra, a külföldi munkavégzési támogatásra és az oktatási támogatásra vonatkozó 66., 67., 69., 70. és 70a. cikkét.

A személyzeti szabályzat ideiglenes járulékra vonatkozó 66a. cikkének rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell az ideiglenes alkalmazottakra.

Azon ideiglenes alkalmazott, aki két évig a besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában volt automatikusan az adott besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.

21. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének családi támogatásokra, külföldi munkavégzési támogatásra és ideiglenes átalánytámogatásokra vonatkozó 1., 2., 3., 4., és 4a. cikkét.

22. cikk

A 23–26. cikkre is figyelemmel, az ideiglenes alkalmazottak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5–15. cikkével összhangban jogosultak a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére, valamint a feladataik ellátása során vagy azzal kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.

23. cikk

Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább 12 hónapnyi határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint jogosult költözési költségeinek megtérítésére.

24. cikk (10) (44) (78) (81)

(1) Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább egy éves határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint beilleszkedési támogatásban részesül, amelynek a várható szolgálati időre vonatkozó összege:

legalább egy év, | egyharmada de két évnél kevesebb: | a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5. cikkében megállapított mértéknek |

legalább két év, | kétharmada de három évnél kevesebb: |

három év, vagy több: | háromharmada |

(2) A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározott újrabeilleszkedési támogatás a négy év szolgálati idővel rendelkező ideiglenes alkalmazottaknak folyósítható. Azon alkalmazott, aki több mint egy év, de kevesebb, mint négy év szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálati idejével arányosan részesül újrabeilleszkedési támogatásban, a töredékévek figyelmen kívül hagyásával.

(3) Az első bekezdésben meghatározott beilleszkedési támogatás és a második bekezdésben meghatározott újrabeilleszkedési támogatás azonban nem lehet kevesebb, mint:

- 917,21 euró a háztartási támogatásra jogosult alkalmazottak esetében; és

- 545,37 euró a háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazottak esetében.

Olyan esetekben, amikor a férj és a feleség is a Közösségek ideiglenes alkalmazottja és mindketten jogosultak beilleszkedési támogatásra és újrabeilleszkedési támogatásra, ezt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.

25. cikk (8) (44)

A személyzeti szabályzat VII. mellékletének a napidíjról szóló 10. cikkét alkalmazni kell. Azon ideiglenes alkalmazott azonban, akit 12 hónapnál rövidebb határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, és aki bizonyítja, hogy korábbi lakóhelyén nem lakhat tovább, szerződésének időtartama alatt, de legfeljebb egy évig jogosult a napidíjra.

26. cikk

A személyzeti szabályzat VII. mellékletének az alkalmazási hely és a származási hely közötti éves utazási költségekre vonatkozó 8. cikke csak azon ideiglenes alkalmazottakra alkalmazandó, akik legalább 9 hónap szolgálati idővel rendelkeznek.

27. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének az összegek folyósítására vonatkozó 16. és 17. cikkét.

6. fejezet

Szociális biztonsági ellátások

A. szakasz

Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások

28. cikk (18) (44) (46)

Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikkét az alkalmazás időtartama alatt, a betegszabadság alatt, valamint a 11. és 17. cikkben említett fizetés nélküli szabadság alatt az azokban megállapított feltételeknek megfelelően; analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegségbiztosításra vonatkozó 72. cikkét a rokkantsági nyugdíjban részesülő ideiglenes alkalmazottakra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személyekre. A 72. cikk a 39. cikk (2) bekezdésében említett személyzet azon tagjára is vonatkozik, aki öregségi nyugdíjban részesül.

Ha azonban a 13. cikkben előírt orvosi vizsgálat kimutatja, hogy az alkalmazott betegségben vagy rokkantságban szenved, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az ilyen betegségéből vagy rokkantságából származódó költségeket ki kell zárni a személyzeti szabályzat 72. cikkben meghatározott költségtérítésből.

Ha az ideiglenes alkalmazott bizonyítja, hogy más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszer alapján nem kaphat biztosítást, legkésőbb a szerződése lejártát követő egy hónapon belül benyújtott kérelme alapján továbbra is biztosításban részesülhet a szerződése lejártát követő legfeljebb hat hónapos időtartamra az első bekezdésben előírt betegségbiztosítás alapján. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében előírt járulékot az utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak fele terheli az alkalmazottat.

Az intézményi orvos véleményének beszerzését követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására előírt egyhónapos határidőt és az előző bekezdésben előírt hat hónapos korlátot nem kell alkalmazni, ha az érintett személy az alkalmazása során szerzett olyan súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet az előző bekezdésben előírt hat hónapos időszak vége előtt az intézménynek bejelentett, feltéve hogy az érintett személy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálaton vesz részt.

28a. cikk (46) (78) (81)

(1) Azon ideiglenes alkalmazott, aki az Európai Közösségek egy intézményénél fennálló szolgálati jogviszonyának megszűnése után munkanélkülivé válik, és:

- aki nem részesül az Európai Közösségektől öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban,

- akinek szolgálati jogviszonya nem lemondás útján szűnt meg, vagy szerződését nem fegyelmi okok miatt szüntették meg,

- aki legalább hat havi szolgálatot teljesített,

- és aki a Közösségek egyik tagállamában lakóhellyel rendelkezik,

az alábbiakban megállapított feltételek szerint havi munkanélküli-járadékra jogosult.

Ha az alkalmazott a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett járadék összegét le kell vonni a (3) bekezdés szerint folyósított juttatásból.

(2) A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt ideiglenes alkalmazottnak:

a) saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi központjában magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;

b) teljesítenie kell azon kötelezettségeket, amelyeket az adott tagállam joga a tagállamban munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan előír;

c) minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott az illetékes nemzeti munkaügyi központ által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e vagy sem az a) és b) pontban előírt kötelezettségeket és feltételeket.

A Közösség akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, szülés, rokkantság vagy más, hasonlónak elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, illetve akkor, ha az illetékes nemzeti hatóság e kötelezettségek alól felmentést adott.

A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően meghatározza az e cikk alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.

(3) A munkanélküli-járadékot a volt ideiglenes alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján kell meghatározni. E járadékot a következőképpen kell megállapítani:

- az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 %-a,

- a 13–18. hónapig az alapilletmény 45 %-a,

- a 19–24. hónapig az alapilletmény 30 %-a.

Az így kiszámított összegek nem lehetnek sem 743,68 eurónál kevesebbek, sem 1 487,36 eurónál többek.

A fent említett alsó és felső összeghatárokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján évente felülvizsgálhatja.

(4) A munkanélküli-járadékot a volt ideiglenes alkalmazottnak a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb 24 hónapig kell folyósítani. Ha azonban ezen időtartam alatt a volt ideiglenes alkalmazott már nem teljesíti az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeket, a munkanélküli-járadék folyósítását fel kell függeszteni. A folyósítást folytatni kell, ha a volt ideiglenes alkalmazott az említett időszak lejárta előtt ismét teljesíti az említett feltételeket, és nem szerzett jogosultságot nemzeti munkanélküli-járadékra.

(5) A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra. A háztartási támogatást a munkanélküli-járadék alapján a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 1. cikkében megállapított feltételek szerint kell kiszámítani.

Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból kapott, azonos jellegű juttatást, amelyre ő maga vagy házastársa jogosult; e juttatásokat le kell vonni az e cikk alapján járó juttatások összegéből.

A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.

(6) A munkanélküli-járadék és a családi támogatás tekintetében azon tagállamra vonatkozó súlyozást kell alkalmanzi, amelyben a volt ideiglenes alkalmazott lakóhelyének fennállását bizonyítja. A munkanélküli-járadékra mindenkor a legutolsó éves felülvizsgálatból származó súlyozást kell alkalmazni. Ezen összegeket a Bizottság a lakóhely szerinti ország pénznemében folyósítja; az összegeket a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében előírt átváltási árfolyamon kell átváltani.

(7) Az ideiglenes alkalmazott a munkanélküli-biztosítási rendszer finanszírozásához egyharmad részben járul hozzá. A járulék az érintett személy alapilletményének 0,4 %-a, tekintet nélkül a személyzeti szabályzat 64. cikkében előírt súlyozásra. E járulékot az érintett személy illetményéből havonta kell levonni és az intézmény által fedezett fennmaradó kétharmad résszel együtt egy Munkanélküli Különalapban kell elhelyezni. Ezen alap közös az intézmények számára; ez utóbbiak járulékaikat a Bizottság számára havonta fizetik be, a díjazások folyósítását követő nyolc napon belül. Az e cikk alkalmazásából származó valamennyi kiadást az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban a Bizottság engedélyezi és fizeti ki.

(8) A munkanélkülivé vált volt ideiglenes alkalmazottnak folyósított munkanélküli-járadékra az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet irányadó.

(9) A foglalkoztatás és a munkanélküliség terén illetékes, nemzeti jogszabályaik keretében eljáró nemzeti hatóságok, valamint a Bizottság e cikk megfelelő alkalmazása érdekében hatékonyan együttműködnek egymással.

(10) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a személyzeti szabályzati bizottság véleményének megszerzését követően a Közösségek intézményei a (2) bekezdés utolsó albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül közös megegyezéssel állapítják meg.

(11) E munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetése után egy évvel és ezt követően kétévenként a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak a rendszer pénzügyi helyzetéről. E jelentéstől függetlenül a Bizottság javaslatokat terjeszthet a Tanács elé a (7) bekezdésben előírt járulékok kiigazításáról, ha a rendszer alkalmazása így kívánja. A Tanács e javaslatokkal kapcsolatban a (3) bekezdés harmadik albekezdésében megállapított feltételekkel összhangban jár el.

29. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési segélyre vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkét az azon cikkben említett költségek fedezéséről.

30. cikk

Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében az alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítani tudja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegségre vagy balesetre nem nyújt fedezetet.

B. szakasz

Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás

31. cikk

Az ideiglenes alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint kell biztosítani az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.

Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat fel kell függeszteni, ha ezen alkalmazási feltételek alapján az alkalmazottat munkaviszonya folytán megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.

32. cikk (46)

Ha az alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében az érintettnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.

Az alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.

33. cikk (8) (46)

(1) A teljes rokkantságban szenvedő alkalmazott, akinek emiatt el kell hagynia az intézmény szolgálatát, rokkantsági nyugdíjra jogosult, amelynek összegét az alábbiak szerint kell megállapítani.

A rokkantsági nyugdíj az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a, ha a rokkantság feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban, foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be.

Ha a rokkantság más okból ered, az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kiszámított rokkantsági nyugdíj a szolgálatba lépés napja és a 65. életév elérésének napja közötti minden évre 2 %; e mértéket minden a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint az alkalmazottnak jóváírt nyugdíjszerző szolgálati év után 2 %-kal, továbbá az alkalmazottat 60 éves korában megillető nyugdíjjogosultság összegének 25 %-ával kell növelni, oly módon, hogy a végösszeg ne haladja meg az utolsó alapilletményének 70 %-át.

A rokkantsági nyugdíj nem lehet kevesebb a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében megállapított létminimum 120 %-ánál.

Amennyiben az alkalmazott a rokkantságot szándékosan idézte elő, a 6. cikkben említett hatóság úgy határozhat, hogy az alkalmazottat csak a 39. cikkben előírt juttatás illeti meg.

A rokkantsági nyugdíjra jogosult személyek a személyzeti szabályzat VII. mellékletének megfelelően jogosultak a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra; a háztartási támogatást a kedvezményezett nyugdíja alapján kell kiszámítani.

(2) A rokkantságot a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott rokkantsági bizottság állapítja meg.

(3) A rokkantsági nyugdíj iránti jogosultság azon napot követő napon kezdődik, amelyen az alkalmazott munkaviszonya a 47. és a 48. cikk szerint megszűnik.

(4) A 43. cikkben említett intézmény bármikor kérheti annak igazolását, hogy a rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje változatlanul megfelel a nyugdíjfolyósítás feltételeinek. Amennyiben a rokkantsági bizottság megállapítja, hogy az alkalmazott a folyósítás feltételeinek már nem felel meg, a nyugdíjjogosultság megszűnik.

Ha az alkalmazottat a Közösségek nem veszik vissza a szolgálatba, választása szerint a következőkre jogosult:

- a szolgálat tényleges időtartama alapján kiszámított, a 39. cikkben meghatározott távozási díj,

- vagy, ha az érintett a 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti alkalmazott és életkora legalább 50 év, a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezete és a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti öregségi nyugdíj.

Az öregségi nyugdíj kiszámítása során a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát a járulékhátralék megfizetése nélkül kell figyelembe venni.

34. cikk (18) (46)

Az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai jogosulttá válnak a 35–38. cikkben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

A rokkantsági nyugdíjban részesülő volt alkalmazottnak, vagy az öregségi nyugdíjban részesülő, a 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti volt alkalmazottnak, vagy azon volt alkalmazottnak, aki a 60. életévének betöltése előtt távozott a szolgálatból és kérelmezte öregségi nyugdíjának elhalasztását a 60. életéve betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig, az elhalálozása esetén a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

Ha az ideiglenes alkalmazottnak, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő volt ideiglenes alkalmazottnak, vagy azon volt ideiglenes alkalmazottnak, aki a 60. életévének elérése előtt távozott a szolgálatból és kérelmezte öregségi nyugdíjának elhalasztását a 60. életéve betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig, a tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni az alkalmazott házastársára és az eltartottjaként elismert személyekre.

35. cikk

A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve adott esetben azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt özvegye, az árvák vagy az eltartottak megkapták az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.

36. cikk (8) (46)

Az alkalmazott özvegye a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban özvegyi nyugdíjra jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében meghatározott létminimumnál. Ha a 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti alkalmazott elhalálozik, az özvegyi nyugdíj összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára kell emelni, amit az alkalmazott akkor kapott volna, ha a szolgálati időtől vagy korától függetlenül az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.

Az özvegyi nyugdíjban részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.

37. cikk (8) (24) (46)

Amennyiben az alkalmazott, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, az általa eltartottnak minősülő gyermekek a személyzeti szabályzat 80. cikke szerinti árvasági nyugdíjra jogosultak.

A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házassága esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.

Amennyiben az alkalmazott, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy elhalálozik, de az első bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a személyzeti szabályzat 80. cikkének harmadik bekezdését kell alkalmazni.

Azon 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti volt ideiglenes alkalmazott elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a 60. életévének betöltése előtt távozott és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a 60. életévének betöltését követő naptári hónap első napjáig, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összhangban általa eltartottnak minősülő gyermek az előző bekezdésekben megállapított feltételekkel azonos módon jogosultak árvasági nyugdíjra.

Ha az ideiglenes alkalmazott, vagy az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő ideiglenes alkalmazott házastársa – aki nem tisztviselő és nem ideiglenes alkalmazott – elhalálozik, a túlélő házastársnak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikke szerinti eltartott gyermekei a személyzeti szabályzat 80. cikke negyedik bekezdésének megfelelően meghatározott árvasági nyugdíjra jogosultak.

Az árvák a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.

38. cikk

Válás esetén, illetve ha egynél több olyan kategóriába tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon kell felosztani.

38a. cikk (46)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.

C. szakasz

Öregségi nyugdíj és távozási díj (8)

39. cikk (8) (18) (46)

(1) A szolgálati jogviszony megszűnésekor a 2. cikk b) pontja szerinti alkalmazott távozási díjra jogosult, amelyet a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 12. cikkével összhangban kell kiszámítani.

E távozási díjat csökkenteni kell a 42. cikk alapján kifizetett összegekkel.

(2) A szolgálati jogviszony megszűnésekor a 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti alkalmazott öregségi nyugdíjra vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat 3. fejezetének V. címében és a személyzeti szabályzat VIII. mellékletében előírtak szerint. A távozási díjat csökkenteni kell a 42. cikk alapján kifizetett összegekkel. Amennyiben az alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, nyugdíjjogosultságát a 42. cikk alapján kifizetett összegek arányában csökkenteni kell.

(3) Az az alkalmazott, aki 60 éves korában vagy ezt követően öregségi nyugdíjra vált jogosulttá, a személyzeti szabályzat VII. mellékletével összhangban jogosult személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra; a háztartási támogatást a jogosult személy nyugdíja alapján kell kiszámítani.

40. cikk

Ha egy alkalmazottat a Közösségek tisztviselőjének neveznek ki, nem részesülhet a 39. cikk első bekezdésében előírt távozási díjban.

A három Európai Közösség valamelyikének ideiglenes alkalmazottjaként töltött szolgálati időt figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.

Amennyiben az alkalmazott élt a 42. cikkben meghatározott lehetőséggel, nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az összegeket kivette, arányosan csökken.

Az előző bekezdés nem alkalmazandó azon alkalmazottra, aki az attól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kérelmezi, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi 3,5 %-os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését.

D. szakasz

A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása

41. cikk (46)

A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének és VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.

42. cikk (8) (64)

Az intézmény által meghatározott feltételekkel összhangban az alkalmazott kérheti az intézményt, hogy teljesítse mindazon kifizetéseket, amelyek szükségesek nyugdíjjogosultságának megalapozásához vagy fenntartásához a származása szerinti országban.

Az ilyen kifizetések nem haladhatják meg alapilletményének 16,5 %-át, és azokat a Közösségek költségvetéséből kell fedezni.

E. szakasz

Az ideiglenes alkalmazottak ellátási jogosultságainak megállapítása

43. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét.

F. szakasz

Az ellátások folyósítása

44. cikk (46)

Az ellátások folyósításával kapcsolatban analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. és 82. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkét.

Azon összegeket, amelyekkel alkalmazott vagy volt alkalmazott a Közösségeknek az e biztosítási rendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett az intézmény által meghatározandó módon le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható

G. szakasz

Jogátruházás a Közösségek javára

44a. cikk (46)

A Közösségek javára történő jogátruházás vonatkozásában analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 85a. cikkének rendelkezéseit.

7. fejezet

Túlfizetések visszatérítése

45. cikk (8)

A személyzeti szabályzatnak a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkét alkalmazni kell.

8. fejezet

Jogorvoslatok

46. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó VII. címét.

9. fejezet

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

47. cikk (18) (44)

Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül az ideiglenes alkalmazott alkalmazotti jogviszonya megszűnik:

1. Határozott időre szóló szerződés esetén:

a) a szerződésben meghatározott időpontban;

b) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha szerződéses kikötés az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét biztosítja. A felmondási idő nem lehet sem három hónapnál hosszabb, sem egy hónapnál rövidebb. Azon ideiglenes alkalmazottak esetében, akiknek szerződését meghosszabbították, a fenti felmondási idő nem lehet rövidebb, mint minden szolgálati év után egy hónap; legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama hat hónap lehet. Az A 1 vagy A 2 besorolási fokozatba tartozó beosztások betöltésére felvett alkalmazottak szerződéseinek tartalmaznia kell ilyen kikötést;

c) azon hónap végén, amelyben az alkalmazott a 65. életévét betölti.

Ha a szerződést az intézmény mondja fel, az alkalmazott a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontja és a szerződése lejártának időpontja közötti időtartamra alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.

2. Határozatlan időre szóló szerződés esetén:

a) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő nem lehet rövidebb, mint minden egyes szolgálati jogviszonyban töltött hónap után két nap, legrövidebb időtartama 15 nap, leghosszabb időtartama 3 hónap lehet. A 2. cikk d) pontja szerinti alkalmazottak esetében azonban a felmondási idő nem lehet rövidebb, mint minden egyes szolgálati év után egy hónap, legrövidebb időtartama három, leghosszabb időtartama 10 hónap lehet. A felmondási idő azonban nem veheti kezdetét a szülési szabadság vagy a betegszabadság alatt, feltéve hogy a betegszabadság három hónapnál nem hosszabb. Ezenkívül – az említett korlátok között – a felmondási idő folyása nyugszik a szülési szabadság vagy a betegszabadság alatt;

b) azon hónap végén, amelyben az alkalmazott a 65. életévét betölti.

48. cikk (44)

Az alkalmazotti jogviszonyt, akár határozott, akár határozatlan időre szól, az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti:

a) a próbaidő folyamán vagy végén, a 14. cikknek megfelelően;

b) ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett feltételeknek; ha azonban az alkalmazott a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett feltételnek nem felel meg, felmondani csak a 33. cikk figyelembevételével lehet;

c) ha az alkalmazott a 16. cikk szerinti fizetett betegszabadság végén nem tudja folytatni munkáját. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival.

49. cikk (46)

(1) A személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt fegyelmi eljárást követően – amelyet analógia útján alkalmazni kell – az ideiglenes alkalmazotti jogviszony fegyelmi okokból felmondási idő nélkül megszüntethető, ha az alkalmazott kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megsértette. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indokolással ellátott határozatot hoz, miután az érintett alkalmazottnak lehetőséget kapott arra, hogy védekezését előadja.

Az alkalmazotti jogviszony megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat 88. cikke szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.

(2) Az alkalmazotti jogviszonynak az (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy:

a) a 39. cikkben előírt távozási díjat a személyzeti szabályzat 83. cikkében előírt járulékok és az évi 3,5 % mértékű kamatos kamat megtérítésére korlátozza;

b) a 24. cikk (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatást teljesen vagy részben megvonja;

50. cikk (46)

(1) Az ideiglenes alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát az intézmény felmondási idő nélkül megszünteti, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megállapítja, hogy:

a) az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazott szándékosan hamis adatokat közölt akár szakmai képességeivel, akár a 12. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel kapcsolatban, és

b) a közölt hamis adatok meghatározó szerepet játszottak az érintett alkalmazásában.

(2) Ezen esetben az érintett alkalmazott meghallgatását, valamint a személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt fegyelmi eljárás befejezését követően a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megszünteti az alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát.

Alkalmazotti jogviszonyának megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat 88. cikke szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.

A 49. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

50a. cikk (46)

A 49. és 50. cikk sérelme nélkül azon ideiglenes alkalmazott, vagy volt ideiglenes alkalmazott, aki az ezen alkalmazási feltételek szerinti kötelezettségeit megsérti, a személyzeti szabályzat VI. címével és adott esetben a személyzeti szabályzat IX. mellékletével összhangban – amelyek rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell – fegyelmi intézkedéssel sújtható.

III. cím

Kisegítő alkalmazottak

1. fejezet

Általános rendelkezések

51. cikk

A kisegítő alkalmazottak szerződése határozott vagy határozatlan időre szólhat; a szerződés meghosszabbítható.

52. cikk (91)

A kisegítő alkalmazott tényleges alkalmazási ideje – a szerződés esetleges meghosszabbításával együtt – nem haladhatja meg:

a) ha az alkalmazottat egy a feladatait ideiglenesen ellátni képtelen tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott helyettesítésére alkalmazzák, az e célból történő alkalmazás időtartamát;

b) minden más esetben a három évet.

53. cikk (77)

A kisegítő alkalmazottakat négy besorolási osztályba kell sorolni, amelyek az elvégzendő feladatoknak megfelelően csoportokra oszlanak.

A kisegítő alkalmazottakat minden csoportban négy osztályba kell sorolni. A besorolásnál figyelembe kell venni az érintett személy képesítéseit és tapasztalatát.

Az alapbeosztásokat és az azoknak megfelelő csoportokat a következő táblázat tartalmazza:

Kategória | Csoport | Beosztás |

A | I | Egy vagy több területen nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, kutatással megbízott alkalmazott; Szakmai tapasztalattal rendelkező, fordítások lektorálásával megbízott alkalmazott; Különleges szakmai tapasztalattal rendelkező tolmács. |

| II | Bizonyos szakmai tapasztalattal rendelkező, kutatással megbízott alkalmazott; Fordítások lektorálásával megbízott alkalmazott; Szakmai tapasztalattal rendelkező fordító vagy tolmács. |

| III | Kutatással megbízott alkalmazott; Fordító vagy tolmács. |

B | IV | Nehéz feladatokkal megbízott alkalmazottak (szerkesztés, korrektúra, könyvelés vagy technikai feladatok). |

| V | Egyszerű feladatokkal megbízott alkalmazottak (szerkesztés, könyvelés vagy technikai feladatok). |

C | VI | Szakmai tapasztalattal rendelkező titkár; Irodai feladatokkal megbízott, szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazott. |

| VII | Titkár, gépíró vagy telefonkezelő; Egyszerű irodai feladatokkal megbízott alkalmazott. |

D | VIII | Szakmunkás; Hivatalszolga vagy sofőr. |

| IX | Szakképzetlen munkás, küldönc. |

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselőkkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó 1a. cikkét.

2. fejezet

Jogok és kötelezettségek

54. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 11–25. cikkét, a házastárs jövedelemszerző tevékenységére vonatkozó 13. cikk, a választással elnyerhető közhivatalra pályázó tisztviselőkre vonatkozó 15. cikk, a 23. cikk laissez-passer-re vonatkozó harmadik bekezdése és a 25. cikk határozatok közlésére vonatkozó második bekezdése kivételével.

A személyzeti szabályzat 22. cikke szerinti, a Közösségeknek súlyos kötelességszegéssel okozott kár megtérítéséről szóló határozatokat, a súlyos kötelezettségszegés miatti elbocsátás eseteire meghatározott eljárási szabályokra figyelemmel a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság hozza meg.

3. fejezet

Alkalmazási feltételek

55. cikk

(1) A kisegítő alkalmazott kizárólag azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:

a) a Közösség valamely tagállamának állampolgára – kivéve ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására.

(2) Amennyiben alkalmazotti jogviszonya nem haladja meg a három hónapot, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság előírhatja, hogy az érintett személy e követelmények teljesítését okiratokkal bizonyítsa.

56. cikk

A kisegítő alkalmazott szerződése részletesen meghatározza különösen:

a) a szerződés időtartamát;

b) a szolgálatbalépés időpontját;

c) az alkalmazott által ellátandó feladatokat;

d) az alkalmazott besorolását;

e) az alkalmazott alkalmazási helyét.

4. fejezet

Munkafeltételek

57. cikk (7)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra vonatkozó 55–56b. cikkét.

58. cikk

A kisegítő alkalmazott minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után két munkanap fizetett szabadságra jogosult; a 15 napnál vagy fél hónapnál rövidebb szolgálati jogviszonyban eltöltött idő nem jogosít szabadságra.

Amennyiben szolgálati okokból nem volt lehetőség a kisegítő alkalmazott számára az előző bekezdésben meghatározott szabadságot biztosítani, minden ki nem vett szabadnapot ledolgozott munkanapként kell kifizetni.

E szabadságon felül a kisegítő alkalmazott kivételes esetben és saját kérésére külön szabadságot kaphat az intézmény által a személyzeti szabályzat 57. cikkében és a személyzeti szabályzat V. mellékletének 6. cikkében megállapított elvek alapján meghatározott szabályok szerint.

59. cikk (46)

A betegszabadságra vonatkozó 16. cikket alkalmazni kell a kisegítő alkalmazottra. A fizetett betegszabadság időtartama azonban nem haladhatja meg az egy hónapot vagy a kisegítő alkalmazott által letöltött szolgálati időt, ha ez utóbbi időszak a hosszabb. Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat a szülési szabadságra vonatkozó 58. cikkét.

60. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat engedély nélküli távolmaradásra és munkaszüneti napokra vonatkozó 60. és 61. cikkét.

5. fejezet

Díjazás és költségtérítés

61. cikk

A kisegítő alkalmazott díjazása alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.

A kisegítő alkalmazott szerződésének időtartama alatt mindvégig a szerződésében meghatározott fizetési osztályban marad.

62. cikk

Kisegítő alkalmazottat naponta vagy havonta kell fizetni.

Amennyiben a kisegítő alkalmazottat naponta fizetik, kizárólag a ténylegesen ledolgozott napokat kell kifizetni.

63. cikk

(1) (2) (4) (5) (9) (11) (12) (13) (19) (20) (23) (27) (30) (31) (32) (35) (36) (37) (38) (41) (42) (43) (45) (47) (48) (49) (53) (54) (56) (57) (58) (59) (60) (65) (66) (68) (70) (71) (72) (74) (76) (78) (80) (81) (84)(87)(89)(90)(92)

A havi alapilletményeket a következő táblázat határozza meg:

2002.7.1 | Besorolási osztály |

Fizetési fokozat | Csoport | 1 | 2 | 3 | 4 |

A | I | 5718,30 | 6426,62 | 7134,94 | 7843,26 |

II | 4150,26 | 4554,68 | 4959,10 | 5363,52 |

III | 3487,64 | 3643,00 | 3798,36 | 3953,72 |

B | IV | 3350,33 | 3678,31 | 4006,29 | 4334,27 |

V | 2631,64 | 2805,11 | 2978,58 | 3152,05 |

C | VI | 2502,88 | 2650,23 | 2797,58 | 2944,93 |

VII | 2240,15 | 2316,37 | 2392,59 | 2468,81 |

D | VIII | 2024,75 | 2144,00 | 2263,25 | 2382,50 |

IX | 1949,91 | 1977,07 | 2004,23 | 2031,39 |

63a. cikk (34)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 66a. cikkét.

64. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a díjazás kifejezésének és folyósításának pénznemére és a díjazás kiigazítására vonatkozó 63., 64., 65. és 65a. cikkét.

65. cikk (10) (24)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 67. cikkét annak (1) bekezdése c) pontjának kivételével, valamint a személyzeti szabályzat 69. cikkét és VII. mellékletének a családi támogatásokra, a külföldi munkavégzési támogatásra és az átalánytámogatásokra vonatkozó 1., 2., 4. és 4a. cikkét.

66. cikk

Az egyes ledolgozott napok után járó díjazás a havi díjazás egy huszada.

67. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének az utazási költségek és a kiküldetési költségek megtérítésére, valamint a lakhatási és a közlekedési támogatás nyújtására vonatkozó 7., 11., 12., 13., 14a. és 14b. cikkét.

Az A. és B. besorolási osztályba tartozó kisegítő alkalmazott a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 13. cikkében található táblázat második oszlopa szerint napidíjra jogosult; más kisegítő alkalmazott ugyanazon táblázat harmadik oszlopa szerinti jogosult napidíjra.

68. cikk

Abban az esetben, ha a kisegítő alkalmazottat havonta fizetik, a díjazást a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 16. cikkével összhangban kell folyósítani.

Abban az esetben, ha a kisegítő alkalmazottat naponta fizetik, a díjazást az adott hét tekintetében az egyes hetek végén kell folyósítani.

69. cikk (8)

Az a kisegítő alkalmazott, aki bizonyítja, hogy korábbi lakóhelyén nem lakhat tovább, legfeljebb egy évig a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 10. cikkében előírt napidíjra jogosult.

6. fejezet

Szociális biztonsági ellátások

70. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a kisegítő alkalmazott betegség, baleset, rokkantság és halál esetére biztosítva legyen, valamint öregségi nyugdíjat halmozzon fel, be kell lépniük egy kötelező szociális biztonsági rendszerbe, lehetőleg azon ország ilyen rendszerébe, amely rendszernek legutóbb tagjai voltak vagy a származási országuk ilyen rendszerébe.

Az intézmény viseli a hatályos jogszabályok által előírt munkaadói hozzájárulásokat abban az esetben, ha az alkalmazott kötelezően belép egy ilyen szociális biztonsági rendszerbe, vagy az alkalmazott hozzájárulásának kétharmadát, abban az esetben az alkalmazott önként tagja marad a nemzeti szociális biztonsági rendszernek, amelynek azelőtt volt tagja mielőtt a Közösségek szolgálatába lépett, vagy ha önként belép a nemzeti szociális biztonsági rendszerbe.

(2) Amennyiben az első bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, a kisegítő alkalmazottat betegség, baleset, rokkantság és halál esetére, valamint az öregségi nyugdíj felhalmozása érdekében az alkalmazó intézmény költségén kell biztosítani, az (1) bekezdésben meghatározott kétharmados résszel egyenlő mértékben. Az előző rendelkezésekre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket az intézmények a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg.

71. cikk

A személyzeti szabályzatnak az adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét analógia útján alkalmazni kell a kisegítő alkalmazottra a szerződésük időtartama alatt.

7. fejezet

Túlfizetések visszatérítése

72. cikk (8)

A személyzeti szabályzatnak a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkét alkalmazni kell.

8. fejezet

Jogorvoslatok

73. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó VII. címét.

9. fejezet

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

74. cikk

Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül a kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonya megszűnik:

1. határozott időre szóló szerződés esetén:

a) a szerződésben meghatározott időpontban;

b) azon hónap végén, amelyben az alkalmazott a 65. életévét betölti.

2. határozatlan időre szóló szerződés esetén:

a) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő nem lehet rövidebb, mint minden egyes alkalmazotti jogviszonyban töltött hónap után két nap, leghosszabb időtartama 3 hónap lehet. A felmondási idő azonban nem veheti kezdetét a szülési szabadság vagy a betegszabadság alatt, feltéve hogy a betegszabadság három hónapnál nem hosszabb. Ezenkívül – az említett korlátok között – a felmondási idő folyása nyugszik a szülési szabadság vagy a betegszabadság alatt;

b) azon hónap végén, amelyben az alkalmazott a 65. életévét betölti.

75. cikk

A kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát, akár határozott, akár határozatlan időre szól:

1. az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti, ha az alkalmazottat katonai szolgálatra hívják be;

2. az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti:

a) ha az alkalmazottat katonai szolgálatra visszahívják és az intézménnyel kötött szerződésében meghatározott feladatok olyanok voltak, hogy nincs kilátás arra, hogy a katonai szolgálat lejárta után a korábbi minőségében újra alkalmazzák. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden alkalmazotti jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival;

b) ha az alkalmazottat közhivatalra választják meg, és a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság az ilyen közhivatalt a rendes feladatai ellátásával összeegyeztethetetlenek tartja;

c) ha az alkalmazott már nem felel meg az 55. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett feltételeknek. Ha azonban az alkalmazott az 55. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett feltételnek nem felel meg, felmondani csak akkor lehet, ha az alkalmazott rokkantsági nyugdíjra jogosult;

d) ha az alkalmazott az 59. cikk szerinti fizetett betegszabadság végén nem tudja folytatni munkáját. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden alkalmazotti jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival.

76. cikk

A kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonya fegyelmi okokból felmondási idő nélkül megszüntethető, ha az alkalmazott kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megsértette. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indokolással ellátott határozatot hoz, miután az érintett alkalmazottnak lehetőséget kapott arra, hogy védekezését előadja.

77. cikk

A kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát az intézmény felmondási idő nélkül megszünteti, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megállapítja, hogy:

a) az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazott szándékosan hamis adatokat közölt akár szakmai képességeivel, akár az 55. cikk (1) bekezdésében előírt feltételekkel kapcsolatban; és

b) a közölt hamis adatok meghatározó szerepet játszottak az érintett alkalmazásában.

Ezen esetben az érintett alkalmazott meghallgatását követően a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megszünteti az alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát.

78. cikk (86)

E cím rendelkezéseitől eltérve az Európai Parlament által az ülésszaka időtartamára szerződtetett kisegítő alkalmazottra a Parlament, az Európa Tanács és a Nyugat-Európai Unió Közgyűlése között létrejött, az ilyen személyzet alkalmazásáról szóló megállapodásban megállapított felvételi és díjazási feltételek vonatkoznak.

E megállapodásnak, és bármely későbbi módosításának rendelkezéseiről a hatálybalépésük előtt egy hónappal tájékoztatni kell az illetékes költségvetési hatóságokat.

A Bizottság által a közösségi intézmények és testületek nevében konferenciatolmácsként alkalmazott kisegítő alkalmazottra az Európai Parlament által alkalmazott konferenciatolmácsokra vonatkozó felvételi és díjazási feltételeket kell alkalmazni.

IV. cím

Helyi alkalmazottak

79. cikk

E cím rendelkezéseire is figyelemmel a helyi alkalmazottak alkalmazási feltételeit, különösen:

a) alkalmazásuknak és szerződésük felmondásának módjait;

b) szabadságukat, és

c) díjazásukat

az alkalmazási helyen irányadó hatályos szabályozás és szokások alapján az egyes intézmények határozzák meg.

80. cikk

Az intézmény viseli a szociális biztonsági járulékoknak az alkalmazási helyen hatályos jogszabályok szerint a munkaadókat terhelő részét.

81. cikk (69)

(1) Az intézmény és a valamely tagállamban szolgálatot teljesítő helyi alkalmazott közötti minden jogvitát az elé a bíróság elé kell terjeszteni, amely azon hely hatályos jogszabályai szerint illetékes, ahol az alkalmazott feladatait ellátja.

(2) Az intézmény és a valamely harmadik országban szolgálatot teljesítő helyi alkalmazott közötti minden jogvitát, az alkalmazott szerződésében található választottbírósági kikötésében meghatározott feltételek szerint, választottbíróság elé kell terjeszteni.

V. cím

Szaktanácsadók

82. cikk

(1) A szaktanácsadók díjazását az érintett tanácsadó és a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság közötti közvetlen megegyezéssel kell meghatározni. A szaktanácsadó szerződése legfeljebb kétéves időtartamra szól. A szerződés meghosszabbítható.

(2) Az az intézmény, amely szaktanácsadót kíván felvenni vagy annak szerződését meg kívánja hosszabbítani, erről köteles értesíteni az illetékes költségvetési hatóságot, meghatározva a tervezett díjazást.

A szerződés végleges megkötése előtt véleménycserére kerül sor az illetékes költségvetési hatósággal a javasolt díjazásról, ha az értesítéstől számított egy hónapon belül azon hatóság egy tagja vagy az érintett intézmény kéri.

83. cikk (77)

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 1a. cikkét, 11. cikkét, 12. cikke első bekezdését, 14. cikkét, 16. cikke első bekezdését, 17., 19. és 22. cikkét, a 23. cikk első és második bekezdését és a 25. cikk második bekezdését, valamint a jogorvoslatokra vonatkozó 90. és 91. cikkét.

VI. cím (hatályon kívül)

A 84–98. cikk

hatályát veszti. (18)

VII. cím

Átmeneti rendelkezések

99. cikk

Annak az ezen alkalmazási feltételek hatálybalépésekor a Közösségek alkalmazásában álló alkalmazottnak, akit annak ellenére, hogy az intézmény a továbbalkalmazása mellett döntött, nem neveznek ki tisztviselőnek a személyzeti szabályzat [1] 102. cikke alapján, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ezen alkalmazási feltételekkel összhangban szerződést ajánl fel. E szerződés az ezen alkalmazási feltételek hatálybalépésének időpontjában lép hatályba.

Amennyiben az alkalmazott az előző bekezdésben meghatározott ajánlatot visszautasítja, alkalmazotti jogviszonyát korábbi szerződésének feltételei szerint meg kell szüntetni.

100. cikk

Az ezen alkalmazási feltételek hatálybalépése előtti, a három Európai Közösség valamelyik intézményénél töltött szolgálati időt ezen alkalmazási feltételek szerinti szolgálati időnek kell tekinteni.

101. cikk

Az ezen alkalmazási feltételek alapján az ideiglenes személyzet tagjaként alkalmazott alkalmazottnak a Közösségek ideiglenes közös biztosítási rendszerében a számláján lévő összegeket figyelembe kell venni az alkalmazott részére a 39. cikk alapján folyósítandó kifizetések kiszámítása során.

VIII. cím

Záró rendelkezések

102. cikk

A 103. cikkre is figyelemmel, az ezen alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket az egyes intézmények a személyzeti bizottságukkal és a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően határozzák meg.

A Közösségek intézményeinek vezetése érintkezésbe lép egymással ezen alkalmazási feltételek egységes alkalmazásának biztosítása céljából.

103. cikk

A személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó, az azon szabályzat 110. cikkében említett általános rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó alkalmazottakra abban az esetben, ha ezen alkalmazási feltételek szerint ezen alkalmazottakra a személyzeti szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

[1] 1962.1.1

--------------------------------------------------