A Tanács irányelve

(1966. június 14.)

a gabonavetőmagok forgalmazásáról

(66/402/EGK)

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel a gabonatermesztés fontos helyet foglal el az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdaságában;

mivel a gabonatermesztés kielégítő eredményei nagymértékben a megfelelő vetőmag használatától függnek; mivel ebből a célból a tagállamok már egy ideje a kiváló minőségű vetőmagra korlátozzák a gabonavetőmag forgalmazását; mivel képesek voltak hasznosítani a több évtizede folyó módszeres nemesítési munka eredményeit, ami kellően állandó és egynemű gabonafajták kialakításához vezetett, amelyek tulajdonságaiknál fogva nagy értékűnek ígérkeznek a szem előtt tartott célok szempontjából;

mivel akkor érhető el nagyobb termelékenység a Közösség gabonatermesztésében, ha a tagállamok a lehető legszigorúbb egységes szabályokat alkalmazzák a forgalmazásra engedélyezett fajták kiválasztásában;

mivel azonban csak akkor indokolt a forgalmazás korlátozása egyes fajtákra, ha a mezőgazdasági termelő megbizonyosodhat róla, hogy valóban az adott fajták vetőmagjait szerzi be;

mivel egyes tagállamok ebből a célból minősítési rendszereket vezettek be, amelyek célja, hogy hivatalos ellenőrzéssel biztosítsák a fajtaazonosságot és a fajtatisztaságot;

mivel ilyen rendszerek nemzetközi szinten már léteznek; mivel az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minimumszabványokat javasolt a kukorica-vetőmag európai és mediterrán országokban történő minősítésére vonatkozóan; mivel továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) létrehozott egy rendszert a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott takarmánynövény-vetőmag fajtaminősítésére vonatkozóan;

mivel kívánatos egységes minősítési rendszert megállapítani a Közösség számára az említett rendszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján;

mivel a rendszert mind a többi tagállamban, mind a hazai piacon történő forgalmazásra alkalmazni kell;

mivel általános szabályként csak akkor kell engedélyezni a gabonavetőmag forgalmazását, ha hivatalosan vizsgálatnak vetették alá, és a tanúsítási szabályokkal összhangban elit vagy minősített vetőmagként minősítették; mivel az "elit vetőmag" és "minősített vetőmag" szakkifejezések a már meglévő nemzetközi terminológián alapulnak;

mivel a piaci forgalomba nem bocsátott gabonavetőmagra – annak csekély gazdasági jelentősége miatt – a közösségi szabályok nem vonatkoznak; mivel a tagállamoknak jogot kell biztosítani, hogy különös rendelkezéseket állapítsanak meg az ilyen vetőmaggal kapcsolatban;

mivel a közösségi szabályok nem vonatkoznak olyan vetőmagra, amelyről bizonyítják, hogy harmadik országba történő kivitelre szánták;

mivel nemcsak a közösségi gabonavetőmag genetikai minőségének, hanem külső jellemzőinek javítása érdekében is meg kell állapítani bizonyos feltételeket az analitikai tisztasággal, a csírázással és az egészségi állapottal kapcsolatban;

mivel a vetőmag fajtaazonosságának biztosítása érdekében közösségi szabályokat kell megállapítani a csomagolásra, mintavételezésre, fémzárolásra és jelölésre vonatkozóan; mivel ebből a célból a címkéken fel kell tüntetni mind a hivatalos ellenőrzéshez, mind a mezőgazdasági termelő tájékoztatásához szükséges részletes adatokat, és egyértelműen jelezni kell a minősítés közösségi jellegét;

mivel egyes tagállamoknak különleges felhasználásra különböző fajokhoz tartozó gabonavetőmagok keverékére van szükségük; mivel ezen igények figyelembevétele érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell az ilyen keverékek jóváhagyását bizonyos körülményektől függően;

mivel annak biztosítása érdekében, hogy a forgalmazás során betartották mind a vetőmag minőségére vonatkozó követelményeket, mind annak fajtaazonosságát biztosító rendelkezéseket, a tagállamoknak rendelkezéseket kell elfogadni a megfelelő ellenőrzési szabályok érdekében;

mivel az ilyen követelményeknek megfelelő vetőmagot – a Szerződés 36. cikkének sérelme nélkül – nem kell a közösségi szabályokban előírtakon kívül más forgalmazási korlátozásoknak alávetni, kivéve azokat az eseteket, amikor a közösségi szabályok a károsító szervezetekkel kapcsolatos tűréshatárról rendelkeznek;

mivel az első szakaszban a közös fajtajegyzék összeállításáig, az engedélyezett korlátozásoknak különösen a tagállamok arra vonatkozó jogát kell tartalmazniuk, hogy azokra a fajtákra korlátozzák a minősített vetőmag forgalmazását, amelyek a területükön a termelés és a felhasználás szempontjából értékesek;

mivel – egyes feltételektől függően – egy másik országban valamely tagállamban minősített elit vetőmagból szaporított vetőmagot az adott tagállamban szaporítottal egyenértékűnek kell elismerni;

mivel másrészről rendelkezést kell hozni arról, hogy a harmadik országokban betakarított gabonavetőmag Közösségen belüli forgalmazása csak akkor engedélyezhető, ha az ilyen vetőmag ugyanazokat a biztosítékokat nyújtja, mint a Közösségben hivatalosan minősített vetőmag, és megfelel a közösségi szabályoknak;

mivel azon időszakok során, amikor nehezen szerezhető be a különböző kategóriájú minősített vetőmag utánpótlása, engedélyezni kell a kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő vetőmag átmeneti forgalmazását;

mivel a minősítés különböző tagállamokban alkalmazott technikai módszereinek harmonizálása és a Közösségen belül minősített és a harmadik országokból származó vetőmag jövőbeni összehasonlíthatósága érdekében közösségi vizsgálati területeket kell létrehozni a tagállamokban, hogy lehetővé váljon a "minősített vetőmag" különböző kategóriáinak éves utólagos ellenőrzése;

mivel a Bizottságot kell megbízni az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó meghatározott intézkedések elfogadásával; mivel a javasolt intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében eljárást kell előírni a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésnek a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságán belül történő megvalósítása céljából,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet a Közösségen belül forgalomba hozott gabonavetőmagra kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A. Gabona: a következő fajokhoz tartozó növények:

Avena sativa L. | Zab |

Hordeum distichum L. | Kétsoros árpa |

Hordeum polystichum L. | Hatsoros árpa |

Oryza sativa L. | Rizs |

Secale cereale L. | Rozs |

Triticum aestivum L. | Közönséges búza |

Triticum durum L. | Durumbúza |

Triticum spelta L. | Tönkölybúza |

Zea mays L. | Kukorica |

B. A kukorica fajtái, hibridjei és beltenyésztett vonalai:

a) Nyílt beporzású fajta: kellően egynemű és állandó fajta;

b) Beltenyésztett vonal: kellően egynemű és állandó vonal, amelyet vagy a több különböző egymás utáni generációkon keresztüli kiválasztással kísért mesterséges önmegtermékenyítéssel vagy azzal egyenértékű műveletekkel nyernek;

c) Egyszeres hibrid: két beltenyésztett vonal a nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja;

d) Kettős hibrid: két egyszeres hibrid keresztezésének első generációja;

e) Hármas keresztezésű hibrid: egy beltenyésztett vonal és egy egyszeres hibrid nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja;

f) "Top-cross" hibrid: egy egyszeres hibrid és egy nyílt beporzású változat nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja;

g) Hibrid fajtakeresztezéssel: két nyílt beporzású fajta elit vetőmagjából termesztett nővények nemesítő által meghatározott keresztezésének első generációja.

C. Elit vetőmag (zab, árpa, rizs, búza, tönköly, rozs): vetőmag,

a) amelyet egy nemesítő felelősségére termesztettek a fajta fenntartására vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint;

b) amelyet a "minősített vetőmag", az "I. szaporítási fokú minősített vetőmag" vagy a "II. szaporítású fokú minősített vetőmag" kategóriába tartozó vetőmag termesztésére szánnak;

c) amely – a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

D. Elit vetőmag (kukorica):

1. Nyílt beporzású fajták elit vetőmagja: vetőmag,

a) amelyet egy nemesítő felelősségére termesztettek a fajta fenntartására vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint;

b) amelyet a "minősített vetőmag" kategória, illetve a "top-cross" hibridek vagy fajtakeresztezéssel létrejött hibridek ezen fajtája vetőmagjának termesztésére szánnak;

c) amely – a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

2. Beltenyésztett vonal elit vetőmagja: vetőmag,

a) amely – a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

b) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

3. Egyszeres hibridek elit vetőmagja: vetőmag,

a) amelyet kettős, hármas keresztezésű vagy "top-cross" hibridek termesztésére szánnak;

b) amely – a 4. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben az elit vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

c) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

E. Minősített vetőmag (rozs, kukorica): vetőmag,

a) amely elit vetőmagból származik közvetlenül;

b) amelyet gabonavetőmag termesztésétől eltérő célra szánnak;

c) amely – a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – megfelel az I. és II. mellékletekben a minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

F. szaporítási fokú minősített vetőmag (zab, árpa, rizs, búza, tönköly): vetőmag,

a) amely egy adott fajta elit vetőmagjából származik közvetlenül;

b) amelyet vagy a "II. szaporítási fokú minősített vetőmag" kategóriájába tartozó vetőmag termesztésére, vagy a gabonavetőmag termesztésétől eltérő célra szánnak;

c) amely megfelel az I. és II. mellékletben az I. szaporítási fokú minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

G. szaporítási fokú minősített vetőmag (zab, árpa, rizs, búza, tönköly): vetőmag,

a) amely egy adott fajta I. szaporítási fokú elit vetőmagjából vagy minősített vetőmagjából származik közvetlenül;

b) amelyet gabonavetőmag termesztésétől eltérő célra szánnak;

c) amely megfelel az I. és II. mellékletben a II. szaporítási fokú minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és

d) amellyel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy megfelel a fenti feltételeknek.

H. Hivatalos intézkedések: a következők által megtett intézkedések:

a) állami hatóságok; vagy

b) a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó és az állam felelősségére eljáró bármely jogi személy; vagy

c) az állami ellenőrzés alá is tartozó kiegészítő tevékenységek esetében az e célra felesküdött bármely természetes személy, feltéve, hogy a b) és c) pontban említett személyek nem tesznek szert személyes haszonra az ilyen intézkedésekből.

2. A tagállamok:

a) felvehetnek több generációt az elit vetőmag kategóriába, és generációk szerint tovább oszthatják ezt a kategóriát;

b) úgy rendelkezhetnek, hogy a csírázással és analitikai tisztasággal kapcsolatos hivatalos vizsgálatokat a minősítés során csak akkor végezzék el minden tételen, ha kétséges, hogy teljesülnek a II. mellékletben e vonatkozásban megállapított feltételek.

3. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy a gabonavetőmag csak akkor hozható forgalomba, ha hivatalosan "elit vetőmag", "minősített vetőmag", "I. szaporítási fokú minősített vetőmag" vagy "II. szaporítási fokú minősített vetőmag" minősítést szerzett, és ha megfelel a II. mellékletben megállapított feltételeknek.

(2) A tagállamok a minősítés és a forgalmazás céljából meghatározzák az elit vetőmag és mindenfajta minősített vetőmag legmagasabb nedvességtartalmát.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a vetőmag hivatalos vizsgálatát a legfrissebb nemzetközi módszerek szerint végzik el, amennyiben léteznek ilyen módszerek.

(4) A tagállamok eltérést állapíthatnak meg az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől:

a) a nemesített vetőmag elit vetőmag előtti generációira vonatkozóan;

b) a kísérletekre vagy tudományos célokra vonatkozóan;

c) a nemesítési munkára vonatkozóan;

d) a feldolgozás céljára forgalmazott kezeletlen vetőmagra vonatkozóan, feltéve, hogy biztosítják a vetőmag fajtaazonosságát.

4. cikk

(1) A tagállamok azonban a 3. cikk rendelkezéseitől eltérve:

a) engedélyezhetik az olyan elit vetőmag hivatalos minősítését és forgalmazását, amely a csírázás tekintetében nem felel meg a II. mellékletben megállapított feltételeknek; ebből a célból minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szállító garantáljon egy meghatározott csírázást, amelyet forgalmazási célokra feltüntet egy speciális címkén is, amely tartalmazza a nevét, a címét és a vetőmagtétel hivatkozási számát;

b) annak érdekében, hogy a kukorica-vetőmaghoz minél gyorsabban hozzá lehessen jutni – annak ellenére, hogy még nem fejeződött be a II. mellékletben a csírázással kapcsolatban megállapított feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére irányuló hivatalos vizsgálat –, az első vásárlóig bezárólag engedélyezhetik a hivatalos minősítést és forgalmazást az "elit vetőmag" vagy "minősített vetőmag" kategóriájának kereskedelme révén. A minősítést csak a vetőmagról szóló ideiglenes analitikai jelentés bemutatása alapján és azzal a feltétellel adják meg, hogy megadják az első átvevő nevét és címét; minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szállító szavatolja az ideiglenes elemzésben meghatározott csírázást; ezt a csírázást forgalmazási célból jelzik egy külön címkén, amely feltünteti a szállító nevét és címét és a tétel hivatkozási számát.

Amennyiben a 15. cikk a Közösségen belüli szaporítással kapcsolatban másként nem rendelkezik, e rendelkezések nem alkalmazhatók a harmadik országokból behozott vetőmagra.

(2) Kukorica-vetőmag esetében a tagállamok 85 %-ra csökkenthetik a II. mellékletben előírt minimális csírázást.

5. cikk

A tagállamok az I. és II. mellékletben megállapított feltételek tekintetében további vagy szigorúbb követelményeket írhatnak elő a saját területükön termelt vetőmag minősítésére vonatkozóan.

6. cikk

(1) Valamennyi tagállam összeállítja a területén minősítésre hivatalosan elismert gabonafajták jegyzékét.

(2) Egy adott fajtát csak akkor ismernek el minősítésre, ha két egymást követő évben, rozs és a nyílt beporzású kukorica esetében pedig három egymást követő évben végzett hivatalos vagy hivatalosan ellenőrzött vizsgálattal, különösen a növekedés vizsgálatával megállapították, hogy:

a) zab, árpa, rizs, búza és tönköly esetében a fajta kellően egynemű és állandó; a jegyzék feltünteti azokat a morfológiai és élettani alapjellemzőket, amelyek alapján a fajta azonosítható;

b) a rozs és a nyílt beporzású kukorica esetében a fajta kellően egynemű és állandó; a jegyzék feltünteti azokat a morfológiai és élettani alapjellemzőket, amelyek szerint a "minősített vetőmag" kategóriájú vetőmagból közvetlenül termesztett növényfajták megkülönböztethetők egymástól;

c) a kukorica hibrid fajtái esetében a beltenyésztett vonalak kellően egyneműek és állandóak, és a fajta a nemesítő által meghatározott keresztezések eredménye; a jegyzék feltünteti azokat a morfológiai és élettani alapjellemzőket, amelyek szerint a "minősített vetőmag" kategóriájú vetőmagból közvetlenül termesztett növényfajták megkülönböztethetők egymástól. Ha a hibridek, illetve szintetikus vagy hasonló fajták genealógiai összetevője esetében kérik az elit vetőmagként történő minősítést, fel kell tüntetni e komponensek morfológiai és élettani alapjellemzőit.

(3) A hibridek és szintetikus fajták esetében az elismerésért és a minősítésért felelős hatóságokat tájékoztatják a genealógiai összetevőkről. A tagállamok a nemesítő kérésére biztosítják a vizsgálat eredményeinek és a genealógiai összetevők leírásának bizalmas kezelését.

(4) Az elismert fajtákat rendszeres időközönként hivatalos ellenőrzésnek vetik alá. Ha a minősítés érdekében történő elismerés valamely feltételének már nem felelnek meg, az elismerést visszavonják, és a fajtát törlik a jegyzékből. Ha megváltozik a rozs vagy kukorica nyílt beporzású fajtájának egy vagy több másodlagos jellemzője, a jegyzékben szereplő leírást is haladéktalanul meg kell változtatni.

(5) E jegyzékeket és azok minden változtatását haladéktalanul megküldik a Bizottságnak, amely továbbítja azokat a többi tagállam számára.

7. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy a kukorica fajtáinak és beltenyésztett vonalainak ellenőrzése, valamint a vetőmag minősítés céljából történő vizsgálata esetében hivatalosan mintákat vesznek a megfelelő módszerekkel összhangban.

(2) A vetőmag minősítés céljából történő vizsgálata esetében a mintákat homogén tételekből veszik; a tétel legnagyobb és a minta legkisebb tömegét a III. melléklet határozza meg.

8. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy az elit vetőmag és mindenfajta minősített vetőmag forgalmazása csak kellően homogén szállítmányokban és a 9. és 10. cikkben előírt zárat és jelöléseket tartalmazó, zárolt csomagokban történhet.

(2) A kis mennyiségek végső felhasználónak történő forgalmazása céljából a tagállamok eltérést állapíthatnak meg az (1) bekezdés rendelkezéseitől a csomagolásra, a zárolásra és a jelölésre vonatkozóan.

9. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy az elit vetőmag és mindenfajta minősített vetőmag zárolása oly módon történjék, hogy a csomag felnyitásakor az ólomzár megsérüljön, és ne lehessen visszahelyezni.

(2) A csomagok csak hivatalosan zárolhatók vissza. Ha a csomagokat visszazárják, a 10. cikk (1) bekezdésében előírt címkén feltüntetik a visszazárás tényét, annak időpontját és az azért felelős hatóságot.

10. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy az elit vetőmag és mindenfajta minősített vetőmag csomagjait:

a) kívül lássák el a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén írott hatósági címkével a IV. melléklet előírásainak megfelelően; ezt a hivatalos ólomzárhoz erősítik; a címke színe fehér az elit vetőmag, kék a minősített vetőmag és az I. szaporítási fokú minősített vetőmag, valamint piros a II. szaporítási fokú minősített vetőmag esetében; a többi tagállamban történő forgalmazás esetében a címkén feltüntetik a hivatalos zárolás időpontját; ha – amint azt a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a (2) bekezdése említi – az elit vetőmag vagy a kukorica-vetőmag nem felel meg a II. mellékletben a csírázással kapcsolatban megállapított feltételeknek, ezt a tényt feltüntetik a címkén;

b) lássák el egy, a címke színével megegyező színű hivatalos okmánnyal, amely tartalmazza ugyanazokat az információkat, amelyek a IV. melléklet szerint a címke esetében kötelezőek; ez az okmány nem szükséges, ha az információt letörölhetetlenül írták rá a csomagra.

(2) A tagállamok:

a) előírhatják, hogy a címkén minden esetben tüntessék fel a hivatalos zárolás időpontját;

b) kisméretű csomagok esetében az (1) bekezdés rendelkezéseitől való eltéréseket állapíthatnak meg.

11. cikk

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a 4. cikkben előírtaktól eltérő esetekben előírják, hogy – amennyiben a vetőmagot a saját területükön forgalmazzák – az elit vetőmag és mindenfajta minősített vetőmag csomagolását lássák el a szállító címkéjével, függetlenül attól, hogy a vetőmagot a saját területükön termesztették vagy importálták.

12. cikk

A tagállamok előírják, hogy az elit vetőmag vagy mindenfajta minősített vetőmag minden esetleges vegyszeres kezelését tüntessék fel a hatósági címkén vagy szállítói címkén és a csomagoláson vagy azon belül.

13. cikk

(1) A tagállamok engedélyezhetik a gabonavetőmag különböző fajhoz tartozó vetőmagok keverékének formájában történő forgalmazását, feltéve, hogy a keverék összetevői keverés előtt megfelelnek a forgalmazásukra vonatkozó szabályoknak.

(2) A 10. cikk rendelkezései mellett a 8. 9. és 11. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha a keverékek esetében használt címke színe zöld.

14. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a jellemzőket, vizsgálati szabályokat, jelölést és zárolást illetően ne vonatkozzanak az ezen irányelvben megállapítottakon kívül egyéb forgalmazási korlátozások az olyan elit vetőmagra és mindenfajta minősített vetőmagra, amelyet az ezen irányelvben előírtak szerint hivatalosan minősítettek, és amelynek a csomagjait hivatalosan megjelölték és zárolták.

(2) A tagállamok:

a) az I. szaporítási fokra korlátozhatják a zab, árpa, rizs, búza vagy tönköly minősített vetőmagjának forgalmazását;

b) a közös fajtajegyzék legkésőbb 1970. január 1-jén történő bevezetéséig azokra a fajtákra korlátozhatják a gabonavetőmag forgalmazását, amelyek szerepelnek a termelés és a területen való felhasználás értéke alapján összeállított nemzeti jegyzékben; a jegyzékbe való felvétel feltételei azonosak mind a többi tagállamból származó, mind a nemzeti fajták esetében.

15. cikk

A tagállamok előírják, hogy a közvetlenül az elit vetőmagból vagy valamely tagállamban minősített, de egy másik tagállamban vagy valamely harmadik országban betakarított I. szaporítási fokú minősített vetőmagból termelt gabonavetőmag egyenértékűnek tekintendő a minősített vetőmaggal, illetve az I. vagy II. szaporítási fokú minősített vetőmaggal, ha azt a vetőmagot abban az államban termelték, amely az elit vetőmagot vagy az I. szaporítási fokú minősített vetőmagot termelte, ha az átment az I. mellékletben megállapított feltételeknek megfelelő szántóföldi ellenőrzésen, vagy ha a hivatalos vizsgálat kimutatta, hogy teljesülnek a II. mellékletben a minősített vetőmagra vagy az I. vagy II. szaporítási fokú minősített vetőmagra vonatkozóan megállapított feltételek.

16. cikk

(1) A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel meghatározza, hogy:

a) a 15. cikkben meghatározott esetben a harmadik országbeli szántóföldi ellenőrzések megfelelnek-e az I. mellékletben megállapított feltételeknek;

b) a valamely harmadik országban betakarított és a jellemzőit, vizsgálati szabályait, fajtaazonosságának biztosítását, megjelölését és ellenőrzését tekintve azonos biztosítékokkal rendelkező gabonavetőmag az említett vonatkozásokban egyenértékű a Közösségben betakarított elit vetőmaggal, minősített vetőmaggal, valamint az I. vagy II. szaporítási fokú és ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő minősített vetőmaggal.

(2) Amíg a Tanács nem hoz határozatot az (1) bekezdés alapján, a tagállamok maguk hozhatnak ilyen határozatokat. Ez a jog 1969. július 1-jével megszűnik.

17. cikk

(1) Az elit vetőmag vagy mindenfajta minősített vetőmag általános ellátása tekintetében valamely tagállamban előforduló és a Közösségen belül le nem küzdhető esetleges átmeneti nehézségek leküzdése érdekében a Bizottság – a 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően – az általa meghatározott ideig engedélyezi, hogy egy vagy több tagállam kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő kategóriába tartozó vetőmagot fogadjon el forgalmazás céljára.

(2) Bármely adott fajtához vagy beltenyésztett vonalhoz tartozó kategória esetében a hatósági címke megfelel a megadott kategória esetében előírtaknak; minden más esetben sötétsárga színű. A címke mindig feltünteti, hogy a szóban forgó vetőmag olyan kategóriájú-e, amely kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

18. cikk

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan vetőmagra, amelyről bizonyítják, hogy harmadik országba történő kivitelre szánták.

19. cikk

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy a forgalmazás során legalább mintavétellel hivatalosan ellenőrizzék, hogy a gabonavetőmag megfelel-e ezen irányelv követelményeinek.

20. cikk

(1) (1A Közösségen belül közösségi vizsgálati területeket hoznak létre az ellenőrző mintavétel során begyűjtött elit vetőmag és mindenfajta minősített vetőmag éves utólagos ellenőrzése érdekében; ezek a földterületek a 21. cikkben említett bizottság ellenőrzése alatt állnak.

(2) Ezeket az összehasonlító vizsgálatokat az első szakaszban arra használják, hogy összehangolják a minősítés technikai módszereit, hogy egyenértékű eredményeket kapjanak. Amint elérték ezt a célt, éves jelentéseket készítenek az összehasonlító vizsgálatok alakulásáról, és azokat bizalmas úton megküldik a tagállamoknak és a Bizottságnak. A Bizottság a 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően állapítja meg az első jelentés időpontját.

(3) A Bizottság a 21. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően állapítja meg az elvégzendő összehasonlító vizsgálatokkal kapcsolatos szükséges szabályokat. A harmadik országokban betakarított gabonavetőmag bevonható az összehasonlító vizsgálatokba.

21. cikk

(1) Amennyiben az ezen cikkben megállapított eljárást kell követni, az ügyet az elnök vagy saját kezdeményezésére, vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére az 1966. június 14-i tanácsi határozattal [2] létrehozott Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága (a továbbiakban: "bizottság") elé terjeszti.

(2) A bizottságban a tagállamok szavazatait a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be az elfogadandó intézkedésekről. A bizottság az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményeket tizenkét szavazatos többséggel kell elfogadni.

(4) A Bizottság azonnal alkalmazandó intézkedéseket hoz. A Bizottság haladéktalanul közli a Tanáccsal, ha az intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével. Ilyen esetben a Bizottság a közléstől számított legfeljebb egy hónapra elhalaszthatja az általa elfogadott intézkedések alkalmazását.

A Tanács egy hónapon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

22. cikk

Amennyiben a II. melléklet (2) bekezdése a károsító szervezetekkel kapcsolatban másként nem rendelkezik, ez az irányelv nem érinti a nemzeti jogszabályoknak az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján indokolt rendelkezéseit.

23. cikk

A tagállamok legkésőbb 1968. július 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 14. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek, valamint legkésőbb 1969. július 1-jéig azokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az ezen irányelv és mellékletei egyéb rendelkezéseinek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

24. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1966. június 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. Werner

[1] HL 109., 1964.7.9., 1760/64. o.

[2] HL 125., 1966.7.11., 2289/66. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A vetés minősítésének feltételei

1. A vetés megfelelően fajtaazonos és fajtatiszta. Ez a feltétel hasonlóan vonatkozik a kukoricafajták beltenyésztett vonalára is.

2. Legalább a következő számú hivatalos szántóföldi ellenőrzéseket végzik el:

A.Zab, árpa, rizs, búza, tönköly és rozs esetében | 1 |

B.Kukorica esetében a virágzási időszakban

a)Nyílt beporzású fajták | 1 |

b)Hibrid fajták minősített vetőmagjának termesztése esetében | 3 |

c)Egyszeres hibrid elit vetőmagjának termesztése esetében | 4 |

d)Beltenyésztett vonalak esetében | 4 |

3. A földterület művelési állapotának és a vetés fejlődési fázisának lehetővé kell tennie a fajtaazonosság és fajtatisztaság, az egészségi állapot és a kukorica esetében a beltenyésztett vonalak fajtaazonosságának és fajtatisztaságának, valamint a hibrid fajtákhoz tartozó vetőmag ivartalanításának megfelelő ellenőrzését.

4. A rozs és a kukorica esetében az azonos faj más fajtáinak vagy beltenyésztett vonalainak vetésétől, illetve az azonos kategóriájú vetőmag termelésére vonatkozó tisztasági feltételeknek meg nem felelő fajták vagy beltenyésztett vonalak vetéseitől való legkisebb távolságok:

| Elit vetőmag | Minősített vetőmag |

a)Kukorica | 200 m | 200 m |

b)Rozs | 300 m | 250 m |

Ezek a távolságok figyelmen kívül hagyhatók, ha elegendő a védelem a nemkívánatos idegen beporzás ellen.

5. A vetőmag felhasználhatóságát csökkentő betegségek, különösen az Ustilagineae szintje a lehető legalacsonyabb.

6. A kukoricára vonatkozó különleges feltételek:

A. A jellemző rendellenességet mutató növények száma nem haladja meg a következő százalékarányokat:

a)Elit vetőmag esetében | 0,1 |

b)Hibrid fajták minősített vetőmagjának termesztése esetében | 0,2 |

c)Nyílt beporzású fajták vetőmagjának termesztése esetében | 0,5 |

B. A hibrid fajták vetőmagjának termesztése során előforduló ivartalanítás esetében a bizonyítottan pollent kibocsátott nőivarú anyanövények aránya nem haladja meg az 1 %-ot egyik szántóföldi ellenőrzés során sem, és nem haladja meg a 2 %-ot az összes elvégzett hivatalos szántóföldi ellenőrzés során;

C. A hibrid fajták vetőmagjának termesztésében minden anyanövény kielégítően egyidejűleg virágzik.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A vetőmagra vonatkozó feltételek

1. A vetőmag megfelelően fajtaazonos és fajtatiszta. Ez a feltétel hasonlóan vonatkozik a kukoricafajták beltenyésztett vonalára is.

2. A vetőmag felhasználhatóságát csökkentő betegségek szintje a lehető legalacsonyabb. A minősített vetőmag esetében a Claviceps purpurea két darabja vagy töredéke megengedhető 500 grammonként.

3. A. A vetőmag megfelel a következő szabványoknak:

| Analitikai tisztaság |

Faj | Kategória | Minimális fajtatisztaság (%) | Minimális csírázás (a tiszta vetőmag %-a) | Minimális analitikai tisztaság (tömegszá- zalék) | Az egyéb növények vetőmagjának maximális mennyisége (a magvak száma 500 grammonként) |

Összesen | Egyéb gabonafajok | Egyéb növényfajok |

a)ZabÁrpaBúzaTönköly | aa)Elit vetőmag | 99,9 | 85 | 98 | 4 | 1 | 3, ideértve: 1 a Raphanus raphanistrum vagy Agrostemma githago fajokból,0 az Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum fajokból |

bb)Minősített vetőmag, I. szaporítási fok | 99,7 | 85 | 98 | 10 | 5 | 7, ideértve: 3 a Raphanus raphanistrum vagy Agrostemma githago fajokból,0 az Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum fajokból |

cc)Minősített vetőmag, II. szaporítási fok | 99 | 85 | 98 | 10 | 5 | 7, ideértve: 3 a Raphanus raphanistrum vagy Agrostemma githago fajokból,0 az Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum fajokból |

b)Rizs | aa)Elit vetőmag | 99,9 | 80 | 98 | 4 | 1 vörös magú | 1 a Panicum fajokból |

bb)Minősített vetőmag, I. szaporítási fok | 99,7 | 80 | 98 | 10 | 2 vörös magú | 3 a Panicum fajokból |

cc)Minősített vetőmag, II. szaporítási fok | 99 | 80 | 98 | 10 | 3 vörös magú | 3 a Panicum fajokból |

c)Rozs | aa)Elit vetőmag | | 85 | 98 | 4 | 1 | 3, ideértve: 1 a Raphanus raphanistrum vagy Agrostemma githago fajokból,0 az Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum fajokból |

bb)Minősített vetőmag | | 85 | 98 | 10 | 5 | 7, ideértve: 3 a Raphanus raphanistrum vagy Agrostemma githago fajokból,0 az Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum fajokból |

d)Kukorica | aa)Elit vetőmag | | 90 | 98 | 0 | | |

bb)Minősített vetőmag, hibrid fajták | | 90 | 98 | 0 | | |

cc)Minősített vetőmag, nyílt beporzású fajták | | 90 | 98 | 0 | | |

B. A minimális fajtatisztasággal kapcsolatos feltételeknek való megfelelést főleg a szántóföldi ellenőrzés során vizsgálják.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A vetőmagtétel legnagyobb tömege: | 20 metrikus tonna |

A minta legkisebb tömege: | 1000 gramm |

250 gramm a kukorica beltenyésztésű ágai |

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------