14.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/23


ÁTFOGÓ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS (CETA)

egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai között

egyrészről

KANADA,

valamint másrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

és

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

a továbbiakban együttesen: a Felek,

elhatározzák, hogy:

TOVÁBB erősítik szoros gazdasági kapcsolatukat, alapul véve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i Marrakeshi Egyezményből, valamint más két- és többoldalú együttműködési eszközből eredő jogaikat és kötelezettségeiket;

MEGTEREMTIK áruik és szolgáltatásaik tágabb és biztonságos piacát a kereskedelem és a beruházás előtt álló akadályok csökkentésével vagy felszámolásával;

LÉTREHOZZÁK a kereskedelmükre és beruházásaikra vonatkozó egyértelmű, átlátható, kiszámítható és kölcsönösen előnyös szabályokat;

VALAMINT

MEGERŐSÍTVE a demokrácia és az 1948. december 10-én, Párizsban kelt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapvető jogok iránti szilárd elkötelezettségüket, és közös álláspontot képviselve azzal kapcsolatban, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedése kiemelt fenyegetést jelent a nemzetközi biztonság szempontjából;

ELISMERVE a nemzetközi biztonság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvének a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlődése szempontjából vett jelentőségét;

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései fenntartják a Felek jogát arra, hogy területükön szabályokat alkossanak, és a Felek arra vonatkozó mozgásterét, hogy olyan legitim politikai célkitűzéseket kövessenek, mint a közegészségügy, a biztonság, a környezetvédelem, a közerkölcs és a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme;

MEGERŐSÍTVE a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló,2005. október 20-án Párizsban létrejött UNESCO egyezmény részes feleiként vállalt kötelezettségeiket, és elismerve, hogy az államoknak joguk van kulturális politikájukat fenntartani, fejleszteni és megvalósítani, kulturális iparágaikat a kulturális kifejezések sokszínűségének megerősítése céljából támogatni, továbbá kulturális identitásukat megőrizni többek között szabályozási intézkedések és pénzügyi támogatás révén;

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései védik a beruházásokat és a beruházókat beruházásaik vonatkozásában, és céljuk, hogy kölcsönösen előnyös üzleti tevékenységet ösztönözzenek anélkül, hogy csorbítanák a Felek azzal kapcsolatos jogát, hogy közérdekből szabályokat hozzanak saját területükön;

MEGERŐSÍTVE az iránti kötelezettségvállalásukat, hogy előmozdítják a fenntartható fejlődést és a nemzetközi kereskedelem fejlődését a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióihoz hozzájárulva;

ÖSZTÖNÖZVE a területükön működő vagy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozásokat, hogy tartsák tiszteletben a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos, nemzetközileg elismert iránymutatásokat és elveket, az OECD multinacionális vállalkozások számára szóló iránymutatásait is ideértve, és hogy kövessék a felelős üzleti magatartással kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

VÉGREHAJTVA e megállapodást a munkaügyi és környezetvédelmi tárgyú nemzetközi kötelezettségvállalásaik alapján, a munkajoguk és környezetvédelmi joguk végrehajtásával összhangban, olyan módon, amely javítja a munkaügyi védelmük és környezetvédelmük szintjét;

ELISMERVE, hogy erős kapcsolat áll fenn az innováció és a kereskedelem között, valamint elismerve az innováció jelentőségét a jövőbeli gazdasági növekedés szempontjából, továbbá megerősítve az iránti kötelezettségvállalásukat, hogy ösztönzik az együttműködés bővítését az innováció területén és az ahhoz kapcsolódó területeken, azaz a kutatásban és fejlesztésben, a tudományok és a technológia területén, és hogy támogatják a köz- és a magánszféra megfelelő jogalanyainak részvételét;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

ELSŐ FEJEZET

Általános fogalommeghatározások és bevezető rendelkezések

A. szakasz

Általános fogalommeghatározások

1.1. cikk

Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:

általános hatályú közigazgatási határozat: olyan közigazgatási határozat vagy értelmezés, amely minden olyan személyre és tényállásra alkalmazandó, amely általában véve a hatálya alá tartozik és amely magatartási normát állapít meg, de nem foglalja magában a következőket:

(a)

közigazgatási vagy kvázi bírósági eljárás során hozott megállapítás vagy határozat, amely egy konkrét ügyben a másik Fél egy konkrét személyére, árujára vagy szolgáltatására alkalmazandó; vagy

(b)

olyan határozat, amely egy konkrét cselekményre vagy gyakorlatra vonatkozik;

mezőgazdasági megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás;

mezőgazdasági termék: a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletében felsorolt termék;

dömpingellenes megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás;

CETA kapcsolattartó pontok: a 26.5. cikk (CETA kapcsolattartó pontok) értelmében létrehozott kapcsolattartó pontok;

CETA Vegyes Bizottság: a 26.1. cikk (CETA Vegyes Bizottság) értelmében létrehozott CETA Vegyes Bizottság;

CPC: az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott átmeneti központi termékosztályozás (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

kulturális iparágak: a következőkkel foglalkozó személyek:

(a)

nyomtatott vagy gépen olvasható formátumú könyvek, magazinok, folyóiratok vagy újságok kiadása, terjesztése vagy értékesítése, kivéve, ha a tevékenység kizárólag az előbbiek nyomtatására vagy betűszedésére terjed ki;

(b)

film- vagy videofelvételek gyártása, forgalmazása, értékesítése vagy nyilvános vetítése;

(c)

audio vagy video zenefelvételek gyártása, forgalmazása, értékesítése vagy nyilvános lejátszása, illetve vetítése;

(d)

nyomtatott vagy gépen lejátszható formátumú zene kiadása, terjesztése vagy értékesítése; vagy

(e)

olyan vezeték nélküli sugárzás, melyet abból a célból közvetítenek, hogy az közvetlenül fogható legyen a nyilvánosság számára, és valamennyi rádiós, televíziós és vezetékes műsorszolgáltató vállalkozás, továbbá minden műholdas program és műsorszolgáltató hálózati szolgáltatás;

vám: bármely fajta olyan vám vagy díj, amelyet áruk behozatalára vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, ideértve az ilyen behozatalra vagy azzal kapcsolatban bármely formában kivetett pótadót vagy pótdíjat, nem tartoznak azonban ide a következők:

(a)

a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) összhangban kivetett belső adóval egyenértékű díj;

(b)

az 1994. évi GATT VI. vagy XIX. cikkének, a dömpingellenes megállapodás, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás, a biztosítéki egyezmény, vagy a vitarendezési egyetértés 22. cikkének rendelkezései szerint alkalmazott intézkedés; vagy

(c)

az 1994. évi GATT VIII. cikkével összhangban kivetett díj vagy más teher;

vámérték-megállapítási megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás;

nap: naptári nap, beleértve a hétvégéket és munkaszüneti napokat is;

DSU: a WTO-egyezmény 2. mellékletében található, a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás;

vállalkozás: az alkalmazandó jogszabályok szerint létrehozott vagy megszervezett gazdálkodó egység, nyereségorientált vagy nonprofit, magán- vagy kormányzati tulajdonban lévő, magán vagy kormányzati irányítás alatt álló, ideértve a gazdasági társaságokat, vagyonkezelői társaságokat, partnerségeket, egyszemélyes társaságokat, közös vállalkozásokat vagy más társulásokat is;

meglévő: e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő;

GATS: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében található, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;

az 1994. évi GATT: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény;

valamely „Fél áruja: az 1994. évi GATT szerint értelmezett hazai termékek, illetve olyan áruk, amelyekről a Felek megállapodtak, ideértve a Felek származó áruit is;

harmonizált rendszer (HR): a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer, ideértve az annak értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, az áruosztályokhoz tartozó megjegyzéseket, az árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket és az alszámos megjegyzéseket is;

vámtarifaszám: a HR-nómenklatúrában használt négyjegyű szám vagy a HR-nómenklatúrában használt szám első négy számjegye;

intézkedés: valamely Fél jogszabálya, rendelete, szabálya, eljárása, határozata, közigazgatási aktusa, előírása, gyakorlata vagy más formát öltő intézkedése;

állampolgár: természetes személy, aki valamelyik Félnek az 1.2. cikk meghatározása szerinti állampolgára vagy az állandó lakosa;

származó: a származási szabályokról és származási eljárásokról szóló jegyzőkönyvben foglalt származási szabályok szerint származónak minősülő;

Felek: egyrészről az Európai Unió vagy annak tagállamai vagy az Európai Unió és tagállamai – az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő szerinti hatásköreiken belül – (a továbbiakban: az Uniós Fél), másrészről Kanada;

személy: természetes személy vagy vállalkozás;

valamely „Fél illetőségével rendelkező személy: valamely Fél állampolgára vagy vállalkozása;

preferenciális tarifális elbánás: e megállapodás értelmében a vámlebontási menetrendben szereplő vámtétel alkalmazása valamely származó árura;

védintézkedésekről szóló megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a védintézkedésekről szóló megállapodás;

állat- és növény-egészségügyi intézkedés: az SPS-megállapodás A. mellékletének (1) bekezdésében hivatkozott intézkedés;

támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;

szolgáltató: bármely személy, aki szolgáltatásokat nyújt vagy szolgáltatásokat kíván nyújtani;

SPS-megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;

állami vállalkozás: valamely Fél tulajdonában lévő vagy irányítása alatt álló vállalkozás;

alszám: a HR-nómenklatúrában használt hatjegyű szám vagy a HR-nómenklatúrában használt szám első hat számjegye;

tarifális besorolás: egy áru vagy anyag besorolása a harmonizált rendszer egy árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá;

vámlebontási menetrend: a 2-A. melléklet (Vámlebontás);

TBT-megállapodás: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;

terület: az a terület, amelyen ez a megállapodás az 1.3. cikk értelmében alkalmazandó;

harmadik ország: az e megállapodás területi hatályán kívül eső ország vagy terület;

TRIPS-megállapodás: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Megállapodás;

bécsi egyezmény a szerződések jogáról: az 1969. május 23-án Bécsben kelt bécsi egyezmény a szerződések jogáról;

WTO: a Kereskedelmi Világszervezet; valamint

WTO-egyezmény: az 1994. április 15-én kelt, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény.

1.2 cikk

Fél specifikus meghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:

állampolgár:

(a)

Kanada esetében olyan természetes személy, aki a kanadai jogszabályok értelmében kanadai állampolgár;

(b)

az Uniós Fél esetében olyan természetes személy, aki valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik; továbbá

központi kormányzat:

(a)

Kanada esetében Kanada kormánya; és

(b)

az Uniós Fél esetében az Európai Unió vagy tagállamainak nemzeti kormányai.

1.3 cikk

Területi hatály

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás a következő területeken alkalmazandó:

(a)

Kanada esetében:

(i)

Kanada szárazföldi területén, légterében, beltengerein és parti tengerén;

(ii)

Kanada kizárólagos gazdasági övezetében a nemzeti jogszabályaiban meghatározottak szerint, az 1982. december 10-én Montego Bay-ben kelt, az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) V. részével összhangban; valamint

(iii)

Kanada kontinentális talapzatán a nemzeti jogszabályaiban meghatározottak szerint, a Tengerjogi Egyezmény VI. részével összhangban;

(b)

az Európai Unió esetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett Szerződésekben meghatározott feltételekkel. Az áruk tarifális elbánására vonatkozó rendelkezések tekintetében ezt a megállapodást az Európai Unió vámterületének azokra a térségeire is alkalmazni kell, amelyekre nem terjed ki ezen albekezdés első mondata.

B. szakasz

Bevezető rendelkezések

1.4 cikk

Szabadkereskedelmi térség létrehozása

A Felek az 1994. évi GATT XXIV. cikkének és a GATS V. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi térséget hoznak létre.

1.5 cikk

Kapcsolat a WTO-egyezménnyel és más megállapodásokkal

A Felek megerősítik a WTO-egyezmény és más olyan megállapodások által keletkeztetett, egymás vonatkozásában meglévő jogaikat és kötelezettségeket, amelyeknek a Felek részes felei.

1.6 cikk

Hivatkozás más megállapodásokra

Amikor a megállapodás részben vagy egészben más megállapodásokra vagy jogi eszközökre hivatkozik, vagy ilyeneket hivatkozás útján magában foglal, ezek a hivatkozások magukban foglalják a következőket:

(a)

a vonatkozó mellékletek, jegyzőkönyvek, lábjegyzetek, értelmezések és magyarázó feljegyzések; és

(b)

azokat a korábbiakat felváltó, új megállapodások, amelyeknek a Felek részes felei, vagy a Felekre nézve kötelező módosítások, kivéve, ha a hivatkozás meglévő jogokat erősít meg.

1.7 cikk

Hivatkozás jogszabályokra

Amikor a megállapodás jogszabályokra hivatkozik, akár általánosságban, akár egy konkrét törvényre, rendeletre vagy irányelvre hivatkozva, eltérő rendelkezés hiányában a hivatkozás a jogszabály esetleges módosításaira is vonatkozik.

1.8 cikk

A kötelezettségek terjedelme

1.   Az egyes Felek teljes mértékben felelősek a megállapodás valamennyi rendelkezésének betartásáért.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy megtesznek minden szükséges intézkedést a megállapodás rendelkezéseinek érvényre juttatása céljából, ideértve a rendelkezések valamennyi kormányzati szinten történő érvényesítését.

1.9 cikk

Vízzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

1.   A Felek elismerik, hogy a víz természetes állapotában – ideértve a tavak, folyók, víztározók, víztartó rétegek és vízgyűjtő medencék vizét – nem áru vagy termék. Ezért az ilyen vizekre csak a huszonkettedik fejezet (Kereskedelem és fenntartható fejlődés) és a huszonnegyedik fejezet (Kereskedelem és környezetvédelem) alkalmazandó.

2.   Minden Félnek jogában áll védeni és megőrizni természetes vízkészleteit. A megállapodás egyik rendelkezése sem kötelezi a Feleket arra, hogy bármilyen célból engedélyezzék ezek kereskedelmi felhasználását, ideértve a víz ömlesztett export céljából történő kivonását, extrakcióját vagy eltérítését.

3.   Amennyiben valamely Fél engedélyezi egy konkrét vízforrás kereskedelmi célú felhasználását, azt e megállapodással összhangban álló módon kell megtennie.

1.10 cikk

Kormányzati hatáskörrel felruházott személyek

E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy a valamelyik Fél által, bármilyen kormányzati szinten szabályozási, igazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel felruházott személy az említett hatáskör gyakorlása során a szóban forgó Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeivel összhangban járjon el.

MÁSODIK FEJEZET

Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása

2.1 cikk

Célkitűzés

A Felek e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő átmeneti időszak során fokozatosan liberalizálják árukereskedelmüket.

2.2 cikk

Hatály

E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában ez a fejezet az 1. fejezetben (Általános fogalommeghatározások és bevezető rendelkezések) meghatározott, valamely Fél áruival valókereskedelemre alkalmazandó.

2.3 cikk

Nemzeti elbánás

1.   A Felek az 1994. évi GATT III. cikkével összhangban nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél áruit. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az annak részét képezi.

2.   Az (1) bekezdés azt jelenti, hogy Kanada valamely, nem szövetségi szintű kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának nemzeti vagy más szintű kormánya nem részesíti az adott kormány által a hasonló, közvetlenül versenyző vagy helyettesítő áruk számára biztosítottnál kevésbé előnyös elbánásban Kanada, illetve a kérdéses tagállam áruit.

3.   Ez a cikk nem alkalmazandó a Kanadára vonatkozó, az 1994. április 15-én kelt, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény Marrakeshi Jegyzőkönyvéhez (a továbbiakban: Marrakeshi Jegyzőkönyv) csatolt jegyzékben (V. jegyzék) 2207 10 90 vámtartifaszámon szereplő, a 2001. évi jövedéki törvény (Excise Act, 2001, S.C. 2002, c. 22.) rendelkezései értelmében feldolgozás során használt abszolút alkoholra kivetett kanadai jövedéki adóval kapcsolatos intézkedésekre, ideértve az intézkedés fenntartását, azonnali megújítását vagy módosítását is.

2.4 cikk

A behozatali vámok csökkentése és eltörlése

1.   Valamennyi Fél csökkenti vagy eltörli a másik Fél országából származó árukra kivetett vámokat a 2-A. mellékletben foglalt vámlebontási menetrendeknek megfelelően. E fejezet alkalmazásában a „származó” fogalma a származási szabályokról és származási eljárásokról szóló jegyzőkönyvben foglalt származási szabályok szerint valamely Féltől származót jelent.

2.   A vám alapértéke, amelyre az (1) bekezdés szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, valamennyi áru esetében a 2-A. mellékletben meghatározott mérték.

3.   A 2-A. mellékletben szereplő, valamely Fél vámlebontási menetrendje szerint vámkedvezményt élvező áruk tekintetében mindegyik Fél azt a vámot alkalmazza a másik Fél származó termékére, amely a kérdéses Fél vámlebontási menetrendje szerint számított vám és az általa alkalmazott legnagyobb kedvezményes (a továbbiakban: MFN) vám összevetését követően alacsonyabbnak bizonyul.

4.   Valamelyik Fél kérésére a Felek konzultációt kezdhetnek a Felek között alkalmazott importvámok eltörlésének felgyorsítása és kiterjesztése érdekében. A CETA Vegyes Bizottság arra vonatkozó határozata, hogy egy adott áru esetében felgyorsítsák a vámok lebontását vagy eltörlését, a Felek 2-A. mellékletben szereplő vámlebontási menetrendje szerint az adott áru esetében megállapított szakaszolási vámtétel vagy kategória helyébe lép – miután azt a Felek az alkalmazandó jogi eljárásoknak megfelelően jóváhagyták.

2.5 cikk

A vámvisszatérítési, vámhalasztási és vámfelfüggesztési programokra vonatkozó korlátozások

1.   A (2) és (3) bekezdésre figyelemmel a Felek nem térítik vissza, nem halasztják el vagy nem függesztik fel a területükre importált nem származó áru után fizetett vagy fizetendő vámot azzal a kifejezett feltétellel, hogy az árut, vagy egy azonos, megfelelő vagy hasonló helyettesítő árut alapanyagként használnak egy olyan másik áru előállításához, amelyet ezt követően a megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánás mellett exportálnak a másik Fél területére.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a Felek olyan vámcsökkentési, vámfelfüggesztési vagy vámelengedési rendszerére – legyen az állandó vagy átmeneti –, amely esetében a csökkentésnek, felfüggesztésnek vagy elengedésnek nem kifejezett feltétele az áru exportálása.

3.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az e megállapodás hatálybalépését követő három évben.

2.6 cikk

A kivitelre vonatkozó vámok, adók, valamint más díjak és terhek

A Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn vámot, adót vagy más díjat és terhet a másik Fél részére történő áruexportra vagy azzal összefüggésben, illetve belső adót, díjat vagy terhet a másik Fél részére exportált árukra, amennyiben annak mértéke meghaladná az ezen árukra belföldi értékesítés esetén kivetett terhek mértékét.

2.7 cikk

A fennálló helyzet fenntartása

1.   A megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek nem emelhetik a hatálybalépéskor meglévő vámokat, vagy nem fogadhatnak el új vámokat a Felek származó árui vonatkozásában.

2.   Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére a Felek:

(a)

módosíthatják e megállapodás hatályán kívül eső vámokat azon áruk vonatkozásában, amelyek nem élveznek vámkedvezményt e megállapodás alapján;

(b)

a vám egyoldalú csökkentését követően olyan szintre emelhetik a vámot, amely megfelel a 2-A. mellékletben található vámlebontási menetrendben foglalt szintnek; vagy

(c)

fenntarthatnak vagy emelhetnek olyan vámokat, amelyek fenntartása vagy emelése e megállapodás vagy a WTO-egyezmény szerinti bármely más megállapodás alapján engedélyezett.

3.   Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak ellenére kizárólag Kanada alkalmazhat különleges védintézkedéseket a WTO mezőgazdasági megállapodásának 5. cikke szerint. Különleges védintézkedés csak olyan áru tekintetében alkalmazható, amelyet Kanada 2-A. mellékletben szereplő vámlebontási menetrendjében az „SSG” jelöléssel ellátott tételek közé soroltak. Az ilyen különleges védintézkedés alkalmazása a vámkedvezmények hatálya alá nem eső importra, valamint – amennyiben az importra vámkontingens vonatkozik – a vámkontingens feletti importra korlátozódik.

2.8 cikk

A preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztése

1.   Valamely Fél a (2)–(5) bekezdéssel összhangban ideiglenesen felfüggesztheti az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánást a másik Fél illetőségével rendelkező személy által exportált vagy gyártott áru vonatkozásában, amennyiben a Fél:

(a)

objektív, meggyőző és ellenőrizhető információkon alapuló vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy a másik Fél illetőségével rendelkező személy rendszeresen megsértette a vámjogszabályokat annak érdekében, hogy e megállapodás alapján preferenciális tarifális elbánásban részesüljön; vagy

(b)

megállapítja, hogy a másik Fél rendszeresen és nem igazolható módon megtagadja a 6.13. cikk (Együttműködés) (4) bekezdése szerinti együttműködést a vámjogszabályok megsértésére vonatkozó vizsgálat során, és az együttműködést kérő Fél objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megalapozottan feltételezi, hogy a másik Fél illetőségével rendelkező személy rendszeresen megsértette a vámjogszabályokat annak érdekében, hogy e megállapodás alapján preferenciális tarifális elbánásban részesüljön.

2.   Az (1) bekezdésben szereplő megállapításra jutó Fél:

(a)

értesíti a másik Fél vámhatóságát, és átadja neki a megállapítás alapjául szolgáló információkat és bizonyítékokat;

(b)

konzultációt kezd a másik Fél hatóságaival annak érdekében, hogy olyan kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, amely reflektál a megállapítás alapját képező aggályokra; és

(c)

a megállapítás alapjául szolgáló információkat tartalmazó írásbeli értesítést küld a másik Fél illetőségével rendelkező személy részére.

3.   Amennyiben a hatóságok 30 napon belül nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást, a megállapítást tevő Fél az ügyet a vámügyi együttműködési vegyes bizottság elé utalja.

4.   Ha a vámügyi együttműködési vegyes bizottság nem oldja meg az ügyet 60 napon belül, a megállapítást tevő Fél ideiglenesen felfüggesztheti a megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánást a másik Fél illetőségével rendelkező adott személynek adott áruja tekintetében. Az ideiglenes felfüggesztés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek az ideiglenes felfüggesztés hatálybalépésének napján már úton vannak a Felek között.

5.   Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes felfüggesztést alkalmazó Fél az intézkedést csak az adott Fél pénzügyi érdekeire az (1) bekezdés szerint tett észrevétel alapjául szolgáló helyzet által előidézett hatással arányos ideig, de legfeljebb 90 napig alkalmazza. Amennyiben a Fél objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megalapozottan feltételezheti, hogy az eredeti felfüggesztésre okot adó feltételek a 90 napos időszak elteltével sem változtak, a Fél legfeljebb újabb 90 napra megújíthatja a felfüggesztést. A eredeti felfüggesztés és a megújított felfüggesztés során rendszeres konzultációt kell folytatni a vámügyi együttműködési vegyes bizottságban.

2.9 cikk

Díjak és más terhek

1.   Az 1994. évi GATT VIII. cikkének megfelelően egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn valamely Fél árujának importjával vagy exportjával kapcsolatban olyan díjat vagy terhet, amely nem arányos a nyújtott szolgáltatások költségével, vagy amely a hazai áruk közvetett védelmének, illetve az import vagy export fiskális célú megadóztatásának minősül.

2.   Az egyértelműség kedvéért az (1) bekezdés nem tiltja a Feleknek, hogy a „vámnak” az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) (a)–(c) pontjában szereplő fogalommeghatározása szerinti vámot vagy díjat vessenek ki.

2.10 cikk

Az áruk javítást vagy átalakítást követő újbóli belépése

1.   E cikk alkalmazásában a javítás vagy átalakítás fogalmába minden olyan, árukon végzett feldolgozási művelet beletartozik, amelynek célja működési vagy anyaghibák orvoslása, valamint kiterjed az áruk eredeti funkcióinak helyreállítására vagy a használatukra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására, amelyek nélkül az árut nem lehetne a szokásos módon, rendeltetésszerűen használni. Az áruk javítása vagy átalakítása magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, de nem terjed ki olyan műveletre vagy folyamatra, amely:

(a)

megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;

(b)

egy félkész árut kész áruvá alakít; vagy

(c)

alapvetően megváltoztatja egy áru működését.

2.   Az 1. lábjegyzetben szereplők kivételével a Felek nem alkalmaznak vámot azon árukra – származásukra való tekintet nélkül, – amelyek azt követően lépnek újra a területükre, hogy területükről ideiglenesen a másik Fél területére exportálták őket javítás vagy átalakítás céljából, attól függetlenül, hogy az ilyen javítást vagy átalakítást annak a Félnek a területén is elvégezhették volna, amelytől az árut javítás vagy átalakítás céljából exportálták (1)  (2).

3.   A (2) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban.

4.   A Felek nem alkalmaznak vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél területéről ideiglenesen, javítás vagy átalakítás céljából importálnak (3).

2.11 cikk

Import- és exportkorlátozások

1.   Amennyiben a megállapodás másképp nem rendelkezik, a Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése vonatkozásában, kivéve ha az az 1994. évi GATT XI. cikkével összhangban történik. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az annak részét képezi.

2.   Ha valamelyik Fél tilalmat vagy korlátozást fogad el vagy tart fenn egy áru harmadik országból történő importja vagy harmadik országba irányuló exportja esetén, ez a Fél:

(a)

korlátozhatja vagy megtilthatja, hogy a másik Fél területéről e harmadik ország áruját importálják területére; vagy

(b)

korlátozhatja vagy megtilthatja, hogy a másik Fél területén keresztül exportáljanak egy árut ebbe a harmadik országba.

3.   Ha valamely Fél egy harmadik ország árujának importjával kapcsolatban tilalmat vagy korlátozást fogad el vagy tart fenn, a Felek – a másik Fél kérésére – megbeszéléseket kezdenek azzal a céllal, hogy elkerüljenek minden indokolatlan beavatkozást vagy torzulást a másik Fél árképzési, értékesítési vagy forgalmazási szabályai tekintetében.

4.   Ez a cikk nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos intézkedésekre, ideértve az ilyen intézkedés fenntartását, azonnali megújítását vagy módosítását is:

(a)

valamennyi faj rönkjeinek exportja. Ha valamelyik Fél eltörli az exportengedély-kötelezettséget a valamely harmadik országba szánt rönkök tekintetében, ez a Fél tartósan eltörli a másik Fél területére szánt rönkökre vonatkozó exportengedély-kötelezettséget;

(b)

az e megállapodás hatálybalépésétől számított három évig a feldolgozatlan hal exportja Új-Fundland és Labrador alkalmazandó jogszabályai szerint;

(c)

Kanadának a Marrakeshi Jegyzőkönyvhöz csatolt jegyzékében (V. jegyzék) 2207 10 90 vámtartifaszámon szereplő, a jövedéki törvény (Excise Act, 2001, S.C. 2002, c. 22.) rendelkezései értelmében feldolgozás során használt abszolút alkoholra kivetett kanadai jövedéki adó; és

(d)

az olyan használt gépjárművek Kanadába történő importja, amelyek nem felelnek meg Kanada biztonsági és környezetvédelmi előírásainak.

2.12 cikk

Az árukereskedelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezések

A Felek törekednek annak biztosítására, hogy a másik Fél olyan áruja, amelyet az importáló Fél területére behoztak és ott azt bárhol jogszerűen eladták vagy eladásra felkínálták, az importáló Fél teljes területén eladható vagy eladásra felkínálható legyen.

2.13 cikk

Árukereskedelmi bizottság

1.   A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének a) pontja szerint létrehozott árukereskedelmi bizottság feladatai közé tartoznak a következők:

(a)

a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása, többek között a vámok e megállapodás szerinti eltörlésének gyorsításáról, illetve szükség esetén egyéb kérdésekről folytatott konzultációk révén;

(b)

ajánlások megfogalmazása a CETA Vegyes Bizottság számára a megállapodás Harmonizált Rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról vagy kiegészítéséről; és

(c)

az áruknak a Felek belépési kikötőin át való mozgásával kapcsolatos ügyek gyors kezelése.

2.   Az árukereskedelmi bizottság határozattervezeteket nyújthat be a CETA Vegyes Bizottságnak egy árura kivetett vám lebontásának felgyorsításáról vagy megszüntetéséről.

3.   A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének a) pontja szerint létrehozott mezőgazdasági bizottság:

(a)

bármely Fél kérésére 90 napon belül összeül;

(b)

fórumot biztosít a Felek számára az érintett mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kérdések megvitatásához; és

(c)

a b) pont alapján megoldatlanul maradt bármilyen kérdést az árukereskedelmi bizottság elé utal.

4.   A Felek tudomásul veszik a 2008. július 14-i levélváltás útján létrehozott éves Kanada–Európai Unió mezőgazdasági párbeszéd keretében mezőgazdasági kérdésekben folytatott együttműködést és információcserét. A mezőgazdasági párbeszéd adott esetben felhasználható a (3) bekezdés céljaira.

HARMADIK FEJEZET

Kereskedelmi jogorvoslatok

A. szakasz

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

3.1 cikk

A dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a dömpingellenes megállapodás és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A származási szabályokról és a származási eljárásokról szóló jegyzőkönyv nem alkalmazandó a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekre.

3.2 cikk

Átláthatóság

1.   A Felek a vonatkozó WTO-követelményekkel, továbbá méltányos és átlátható eljárást követve alkalmazzák a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések kiszabása, de a végleges határozathozatal előtt mindenképpen teljes egészében és érthető módon közzétegyék mindazokat a megvizsgált lényeges tényeket, amelyek a végleges intézkedések alkalmazásával kapcsolatos határozat alapját képezik. Ez nem érinti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkét, sem a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12.4. cikkét.

3.   A dömpingellenes vagy kiegyenlítő vizsgálatnak alávetett valamennyi érdekelt fél (4) teljes körű lehetőséget kap érdekeinek védelmére, amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását.

3.3 cikk

A közérdek és az alacsonyabb vám szabályának figyelembevétele

1.   Az egyes Felek hatóságainak a Felek jogával összhangban átadott információt kell figyelembe venniük annak meghatározásához, hogy fűződik-e közérdek dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám kivetéséhez.

2.   Az (1) bekezdésben említett információ mérlegelése során a Fél hatóságai fontolóra vehetik, hogy a kivetendő dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám a dömpingkülönbözet vagy támogatás teljes összegének vagy egy annál alacsonyabb összegnek feleljen meg az adott Fél jogával összhangban.

B. szakasz

Globális védintézkedések

3.4 cikk

A globális védintézkedésekkel kapcsolatos általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti globális védintézkedésekkel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A származási szabályokról és a származási eljárásokról szóló jegyzőkönyv nem alkalmazandó a globális védintézkedésekre.

3.5 cikk

Átláthatóság

1.   Az exportáló Fél megkeresésére a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálatot megindító, vagy az ideiglenes vagy végleges globális védintézkedést elfogadni kívánó Fél haladéktalanul átadja:

(a)

a védintézkedésekről szóló megállapodás 12.2. cikkében említett információt a WTO védintézkedésekkel foglalkozó bizottsága által előírt formában;

(b)

adott esetben a hazai ágazat által előterjesztett panasz nyilvános változatát; és

(c)

a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálatban figyelembe vett valamennyi releváns tény- és jogkérdéssel kapcsolatos megállapításokat és indokolással ellátott következtetéseket tartalmazó nyilvános jelentést. A nyilvános jelentés tartalmazza a kárt és az azt okozó tényezők közötti okozati összefüggés elemzését, és bemutatja a globális védintézkedések meghatározásához használt módszert.

2.   Az e cikk szerinti tájékoztatás során az importáló Félnek fel kell ajánlania, hogy konzultál az exportáló Féllel az átadott információ felülvizsgálata céljából.

3.6 cikk

Végleges intézkedések bevezetése

1.   A globális védintézkedéseket elfogadó Fél törekszik arra, hogy az ilyen intézkedéseket a kétoldalú kereskedelmet legkevésbé befolyásoló módon szabja ki.

2.   Az importáló Félnek fel kell ajánlania, hogy konzultál az exportáló Féllel az (1) bekezdésben említett kérdés felülvizsgálata tárgyában. Az importáló Fél nem fogad el intézkedéseket a konzultáció felajánlásától számított 30 napon belül.

C. szakasz

Általános rendelkezések

3.7 cikk

Kizárás a vitarendezésből

Ez a fejezet nem tartozik a huszonkilencedik fejezet (Vitarendezés) hatálya alá.

NEGYEDIK FEJEZET

A kereskedelem technikai akadályai

4.1 cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   E fejezetet kell alkalmazni a Felek közötti árukereskedelmet esetlegesen érintő technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására.

2.   E fejezet nem vonatkozik:

(a)

valamely kormányzati szerv által a kormányzati szervek termelési vagy fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési előírásokra; vagy

(b)

az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott állat- és növény-egészségügyi intézkedésekre.

3.   Az e megállapodás, köztük a TBT-megállapodásnak a 4.2. cikk értelmében integrált rendelkezései által egy fogalomhoz társított meghatározás hiányában a szabványosítási és megfelelőségértékelési eljárások általános fogalmai általában az ENSZ rendszerében és a nemzetközi szabványügyi testületek által elfogadott jelentéssel rendelkeznek, figyelemmel ezek szövegkörnyezetére és e fejezet tárgyára és céljára.

4.   Az e fejezetben található, technikai szabályzatokra, szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra történő hivatkozások kiterjednek ezek módosításaira, továbbá – a jelentéktelen módosítások és kiegészítések kivételével – a szabályaik vagy a termékkörük kiegészítésére is.

5.   Az 1.8. cikk (A kötelezettségek terjedelme) (2) bekezdése nem alkalmazandó a TBT-megállapodásnak e megállapodásba foglalt 3., 4., 7., 8. és 9. cikkére.

4.2 cikk

A TBT-megállapodás e megállapodásba foglalása

1.   A TBT-megállapodás alábbi rendelkezései bekerülnek e megállapodás szövegébe, és annak részét képezik:

(a)

2. cikk (A technikai szabályzatok és szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása központi kormányszervek által);

(b)

3. cikk (Technikai szabályzatok helyhatósági és nem állami szervek által történő elkészítése, elfogadása és alkalmazása);

(c)

4. cikk (Szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása);

(d)

5. cikk (Központi kormányszervek által végzett megfelelőségértékelési eljárások);

(e)

6. cikk (A megfelelőség értékelésének központi kormányszervek által történő elismerése) a Felek megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvből és a gyógyszerek bevált előállítási gyakorlataival kapcsolatos megfelelőségi és jogérvényesítési program kölcsönös elismeréséről szóló jegyzőkönyvből eredő jogainak és kötelezettségeinek korlátozása nélkül;

(f)

7. cikk (Helyhatósági szervek által végzett megfelelőségértékelési eljárások);

(g)

8. cikk (Nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőségértékelési eljárások);

(h)

9. cikk (Nemzetközi és regionális rendszerek);

(i)

1. melléklet (Kifejezések és ezek meghatározásai a jelen Megállapodás alkalmazásában); és

(j)

3. melléklet (A szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat Kódexe).

2.   Az e megállapodásba foglalt rendelkezésekben használt „tagok” kifejezés ebben a megállapodásban ugyanazt jelenti, mint a TBT-megállapodásban.

3.   Ami a TBT-megállapodás 3., 4., 7., 8., és 9. cikkét illeti, a huszonkilencedik fejezetet (Vitarendezés) igénybe lehet venni, ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem ért el kielégítő eredményt e cikkek szerint, és ez kereskedelmi érdekeit jelentősen befolyásolja. Ilyen vonatkozásban ezeknek az eredményeknek egyenértékűnek kell lenniük azzal, mintha a szóban forgó szervezet is Fél lenne.

4.3 cikk

Együttműködés

A Felek fokozzák együttműködésüket a technikai szabályzatok, szabványok, metrológia, megfelelőségértékelési eljárások, piacfelügyelet vagy piacfigyelés és a végrehajtási tevékenységek területén, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kereskedelmet a huszonegyedik fejezetben (Szabályozási együttműködés) foglaltak szerint. Ez kiterjedhet a Felek metrológiával, szabványosítással, teszteléssel, tanúsítással és akkreditációval, piacfelügyelettel vagy piacfigyeléssel, továbbá végrehajtási tevékenységekkel foglalkozó közjogi vagy magánjogi szervezetei közötti együttműködés támogatására vagy ösztönzésére; és különösen a Felek akkreditációért és megfelelőségértékelésért felelős szervezeteinek ösztönzésére arra, hogy olyan együttműködési megállapodásokban vegyenek részt, amelyek előmozdítják a megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek elfogadását.

4.4 cikk

Technikai szabályzatok

1.   A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek annak érdekében, hogy technikai szabályzataik összeegyeztethetők legyenek egymással. Ezért ha valamelyik Fél szándékát fejezi ki egy másik Fél meglévő vagy kidolgozás alatt álló technikai szabályzatával egyenértékű vagy hasonló hatályú szabályzat kidolgozása iránt, e másik Fél az elsőként említett Fél megkeresésére, és amennyiben megvalósítható, ellátja a Felet azon vonatkozó információkkal, tanulmányokkal és adatokkal, amelyeket az elfogadott vagy a kidolgozás alatt álló technikai szabályzatának elkészítésekor alapul vett. A Felek elismerik, hogy szükség lehet arra, hogy tisztázzák a megkeresés hatályát, hogy egyetértsenek a hatállyal kapcsolatban, és azt is elismerik, hogy a bizalmas információ visszatartható.

2.   Az a Fél, amely a másik Fél technikai szabályzatával az összeegyeztethető célkitűzése és termékköre miatt egyenértékűnek tekintett technikai szabályzatot dolgozott ki, kérheti, hogy a másik Fél egyenértékűnek ismerje el a technikai szabályzatot. A Fél a megkeresést írásban terjeszti elő, és a termékkörrel kapcsolatos indokokra is kitérve részletezi azokat az okokat, amelyek miatt a technikai szabályzatot egyenértékűnek kell tekinteni. Ha a megkeresett Fél nem ért egyet azzal, hogy a technikai szabályzat egyenértékű, kérésre közli a másik Féllel döntésének indokait.

4.5 cikk

Megfelelőségértékelés

A Felek tiszteletben tartják a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet és a gyógyszerek bevált előállítási gyakorlataival kapcsolatos megfelelőségi és jogérvényesítési program kölcsönös elismeréséről szóló jegyzőkönyvet.

4.6 cikk

Átláthatóság

1.   Mindegyik Fél garantálja, hogy a technikai szabályzatok és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozásával kapcsolatos átláthatósági eljárások lehetővé tegyék a Felek érdekelt felei számára a korai szakaszban való részvételt, amikor a módosítások még bevezethetők és az észrevételek figyelembe vehetők, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy ezek bekövetkezése fenyeget. Ha a technikai szabályzatok vagy megfelelőségértékelési eljárások kidolgozását érintő konzultációs folyamat nyilvános, a Felek lehetővé teszik, hogy a másik Fél illetőségével rendelkező személyek a saját személyeik számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel vehessenek részt a konzultációban.

2.   A Felek előmozdítják a területükön működő szabványügyi testületek közötti megerősített együttműködést, egyrészről hogy megkönnyítsék többek között az egymás tevékenységeivel kapcsolatos információcserét, másrészről a szabványok harmonizációját kölcsönös érdekek és viszonosság alapján, az érintett szabványügyi testületek által elfogadandó részletes szabályok szerint.

3.   Valamennyi Fél törekszik arra, hogy a javasolt technikai szabályzatok és megfelelőségértékelési eljárások WTO Notifikációs Központjának történő továbbítását követően legalább 60 napos időszakot biztosítson a másik Fél számára az írásbeli észrevételre, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémák jelentkeznek, vagy ezek bekövetkezése fenyeget. A Felek pozitívan viszonyulnak az észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt megkereséshez.

4.   Ha valamelyik Félhez észrevételek érkeznek a másik Féltől a javasolt technikai szabályozást vagy megfelelőségértékelési eljárást illetően, ezekre az észrevételekre írásban válaszol, mielőtt elfogadná a technikai szabályozást vagy megfelelőségértékelési eljárást.

5.   A Felek legkésőbb az elfogadott technikai szabályzat vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján közzéteszik vagy más módon nyomtatásban vagy elektronikusan nyilvánosság számára elérhetővé teszik a kapott jelentősebb észrevételekre adott válaszaikat vagy válaszaik összefoglalóját.

6.   A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt technikai szabályzat vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, jogalapjáról és indokáról.

7.   A Felek pozitívan viszonyulnak a másik Fél olyan indokolt megkereséséhez, amely a javasolt technikai szabályozás benyújtását követő észrevételezési időszak lejárta előtt érkezik be, és a technikai szabályozás elfogadásának és hatálybalépésének napja közötti időszak megállapítására vagy meghosszabbítására irányul, kivéve, ha a késedelem a szabályozást alkalmatlanná tenné a kitűzött jogszerű célok elérésére.

8.   Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy elfogadott technikai szabályozásai és megfelelőségértékelési eljárásai nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a hivatalos weboldalakon.

9.   Amennyiben valamelyik Fél lefoglalja a belépési kikötőben a másik Fél területéről származó árut, mert az áru nem felel meg valamely technikai szabályozásnak, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az importőrt az áru lefoglalásának okairól.

4.7 cikk

E fejezet végrehajtásának irányítása

1.   A Felek együttműködnek az e fejezet által érintett témákban. A Felek egyetértenek abban, hogy a 26.2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint létrehozott Árukereskedelmi Bizottság:

(a)

irányítja e fejezet végrehajtását;

(b)

a szabványok, technikai szabályzatok vagy megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása, elfogadása vagy alkalmazása kapcsán valamely Fél által felvetett ügyek gyors kezelése;

(c)

valamely Fél megkeresésére megkönnyíti a másik Fél által végzett kockázat- vagy veszélyértékelésről szóló megbeszéléseket;

(d)

ösztönzi a Felek szabványügyi testületei és megfelelőségértékelési szervezetei közötti együttműködést;

(e)

információcserét folytat a szabványokról, technikai szabályzatokról és megfelelőségértékelési eljárásokról, harmadik személyek és nemzetközi szervezetek szabványait, előírásait és eljárásait is ideértve, amennyiben ez a Felek közös érdeke;

(f)

felülvizsgálja ezt a fejezetet a WTO-nak a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságában vagy a TBT-megállapodás tekintetében bekövetkező fejlemények alapján, és szükség esetén ajánlásokat dolgoz ki e fejezet módosítására, amelyeket a CETA vegyes bizottság részére benyújt;

(g)

megtesz egyéb olyan lépéseket, amelyekről a Felek úgy vélik, segítséget nyújtanak számukra e fejezet és a TBT-megállapodás végrehajtásában és a Felek közötti kereskedelem könnyítésében; és

(h)

adott esetben jelentést tesz a CETA Vegyes Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.

2.   Ha a Felek az árukereskedelemmel foglalkozó vegyes bizottság segítségével nem tudják rendezni az e fejezet hatálya alá tartozó ügyet, a CETA Vegyes Bizottság valamelyik Fél megkeresésére eseti technikai munkacsoportot hozhat létre a kereskedelmet megkönnyítő megoldások meghatározására. Ha valamelyik Fél nem ért egyet a másik Fél technikai munkacsoport létrehozására irányuló megkeresésével, döntésének indokait kérelem ellenében kifejti. A Felek vezetik a technikai munkacsoportot.

3.   Ha valamelyik Fél tájékoztatást kér, a másik Fél észszerű időn belül nyomtatott vagy elektronikus formában megadja az információt e fejezet rendelkezéseivel összhangban. A megkeresett Fél törekszik arra, hogy minden tájékoztatás iránti megkeresésre 60 napon belül válaszoljon.

ÖTÖDIK FEJEZET

Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

5.1 cikk

Fogalommeghatározások

1.   E fejezet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(a)

az SPS-megállapodás A. mellékletében szereplő fogalommeghatározások;

(b)

a Codex Alimetarius (a továbbiakban: Codex) Bizottság égisze alatt elfogadott meghatározások;

(c)

a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (a továbbiakban: OIE) égisze alatt elfogadott meghatározások;

(d)

a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) égisze alatt elfogadott meghatározások;

(e)

egy meghatározott szabályozott károsító védett zónája az az Európai Unióban található, hivatalosan meghatározott földrajzi terület, amelyben a károsító nem telepedett meg a megtelepedését tekintve kedvező feltételek és az Európai Unió más területein való jelenléte ellenére sem; és

(f)

valamelyik Fél illetékes hatósága az 5-A. mellékletben szereplő hatóság.

2.   Az (1) bekezdésen felül, az SPS-megállapodás szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, amennyiben eltérés áll fenn a Codex, az OIE, az IPPC égisze alatt elfogadott meghatározások és az SPS-megállapodás szerinti meghatározások között.

5.2 cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

(a)

az emberek, állatok és növények életének vagy egészségének védelme a kereskedelem gkönnyítése mellett;

(b)

annak biztosítása, hogy a Felek állat- és növény-egészségügyi intézkedéseine teremtsenek indokolatlan akadályt a kereskedelem előtt; és

(c)

az SPS-megállapodás végrehajtásának előmozdítása.

5.3 cikk

Hatály

Ez a fejezet azon állat- és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve érinthetik a Felek közötti kereskedelmet.

5.4 cikk

Jogok és kötelezettségek

A Felek megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

5.5 cikk

A regionális feltételekhez való igazodás

1.   Az állatokra, állati termékekre és állati melléktermékekre tekintettel:

(a)

a Felek elismerik az övezeti besorolás koncepcióját, és elhatározták, hogy alkalmazzák az 5-B. mellékletben felsorolt betegségekre;

(b)

amennyiben a Felek regionális feltételek elismeréséről szóló elveket és iránymutatásokat fogadnak el, azokat felveszik az 5-C. mellékletbe;

(c)

az a) pont alkalmazásában az importáló Fél az azon exportáló Félre vonatkozó egészségügyi intézkedéseit, akinek a területét az 5-B. mellékletben felsorolt betegség érinti, az exportáló Fél övezeti besorolási határozata alapján hozza meg, feltéve, hogy az importáló Fél meggyőződött arról, hogy az exportáló Fél határozata megfelel az 5-C. mellékletben a Felek által megadott elveknek és iránymutatásoknak és az a vonatkozó nemzetközi szabványokon, iránymutatásokon és ajánlásokon alapul. Az importáló Fél bármilyen további intézkedést alkalmazhat az egészségügyi védelem megfelelő szintjének eléréséhez;

(d)

ha valamelyik Fél úgy véli, hogy különleges státusszal rendelkezik az 5-B. mellékletben fel nem sorolt betegség tekintetében, kérelmeznie kell e státusz elismerését. Az importáló Fél további garanciákat kérhet az élő állatok, állati termékek és állati melléktermékek behozatala tekintetében, amelyek megfelelnek az importáló Fél által elismert, kölcsönösen elfogadott státusznak, az 5-E. mellékletben felsorolt különleges feltételeket is ideértve; és

(e)

a Felek elismerik a területi egységekre osztás koncepcióját, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek e kérdésben.

2.   A növények és növényi termékek tekintetében:

(a)

amennyiben az importáló Fél növény-egészségügyi intézkedést vezet be vagy tart fenn, figyelembe veszi többek között a térség károsító szempontjából vett státuszát, amely lehet károsítómentes terület, károsítómentes termőterület vagy termőhely, a károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató terület és védett zóna az exportáló Fél megállapítása szerint; és

(b)

amennyiben a Felek regionális feltételek elismeréséről szóló elveket és iránymutatásokat fogadnak el, azokat felveszik az 5-C. mellékletbe.

5.6 cikk

Egyenértékűség

1.   Az importáló Fél az exportáló Fél állat- és növény-egészségügyi intézkedését sajátjával egyenértékűnek fogadja el, ha az exportáló Fél objektív módon igazolja, hogy intézkedése megfelel az importáló Fél megfelelő egészségügyi és növényegészségügyi védelmi szintjének.

2.   Az 5-D. melléklet meghatározza azokat az elveket és iránymutatásokat, amelyek révén megállapítható, elismerhető és fenntartható az egyenértékűség.

3.   Az 5-E. melléklet meghatározza a következőket:

(a)

az a terület, amelynek tekintetében az importáló Fél elismeri, hogy az exportáló Fél valamely állat- és növény-egészségügyi intézkedése egyenértékű a sajátjával; és

(b)

az a terület, amelynek tekintetében az importáló Fél elismeri, hogy a meghatározott különleges feltétel teljesítése az exportáló Fél állat- és növény-egészségügyi intézkedéseivelegyüttesen biztosítja az importáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi védelmének megfelelő szintjét.

4.   E fejezet alkalmazásában az 1.7. cikk (Hivatkozás jogszabályokra) az e cikkben foglaltakra figyelemmel alkalmazandó az 5-D. mellékletre és az 5-E. melléklet általános megjegyzéseire.

5.7 cikk

Kereskedelmi feltételek

1.   Az importáló Fél valamennyi áru vonatkozásában nyilvánosságra hozza az általános egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelményeket. Ha a Felek együttesen kiemeltként azonosítanak egy árut, a Felek eltérő döntésének hiányában az importáló Fél különleges egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelményeket állapít meg ezen árura. Annak meghatározása során, hogy mely áru minősül kiemelt árunak, a Felek együttműködnek a rendelkezésre álló erőforrásaikkal való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében. Az egyedi behozatali követelményeket az exportáló Fél területének egészén alkalmazni kell.

2.   Az (1) bekezdés értelmében az importáló Fél haladéktalanul lefolytatja a kiemeltként meghatározott árura vonatkozó egyedi egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelmények megállapításához szükséges eljárást. Amint az egyedi behozatali követelményeket megállapítják, az importáló Fél haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket, hogy engedélyezze a kereskedelmet e behozatali követelmények alapján.

3.   Az egyedi egészségügyi és növény-egészségügyi behozatali követelmények megállapítása céljából az exportáló Fél az importáló Fél megkeresésére:

(a)

megadja az importáló Fél által igényelt összes releváns információt; és

(b)

indokolt mértékben hozzáférést biztost az importáló Fél számára a vizsgálathoz, teszteléshez, audithoz és más vonatkozó eljárások lefolytatásához.

4.   Ha az importáló Fél jegyzéket vezet egy adott áru behozatala tekintetében engedélyezett intézményekről vagy létesítményekről, előzetes vizsgálat nélkül jóváhagyja az exportáló Fél területén található létesítményt vagy intézményt, ha:

(a)

az exportáló Fél kéri ezt a jóváhagyást az adott intézmény vagy létesítmény tekintetében, és csatolja a megfelelő garanciákat; és

(b)

betartják az 5-F. mellékletben meghatározott feltételeket és eljárásokat.

5.   A (4) bekezdésen felül az importáló Fél nyilvánosságra hozza az engedélyezett intézményeket és létesítményeket tartalmazó jegyzékét.

6.   A Felek eltérő döntésének hiányában a Felek általában az áru szállítmányalapú előzetes vámkezelése nélkül elfogadják a szabályozott árut tartalmazó szállítmányt.

7.   Az importáló Fél előírhatja, hogy az exportáló Fél megfelelő illetékes hatósága objektív módon, az importáló Fél számára meggyőzően igazolja, hogy a behozatali követelmények teljesülhetnek vagy teljesülnek.

8.   A Feleknek az egyedi növény-egészségügyi behozatali követelményekre vonatkozó, 5-G. mellékletben meghatározott eljárást kell követniük.

5.8 cikk

Audit és hitelesítés

1.   Az e fejezet alkalmazásába vetett bizalom fenntartása céljából a Felek auditálhatják és/vagy hitelesíthetik a másik Fél illetékes hatósága ellenőrzési programjának egészét vagy részét. Az adott Fél saját maga viseli az auditálással vagy hitelesítéssel összefüggő költségeket.

2.   Ha a Felek audit vagy hitelesítés lefolytatására irányadó elvekről vagy iránymutatásokról határoznak, azokat belefoglalják az 5-H. mellékletbe. Ha valamelyik Fél auditálást vagy hitelesítést végez, azt az 5-H. mellékletben foglalt elvekkel és iránymutatásokkal összhangban hajtja végre.

5.9 cikk

Exportbizonyítvány

1.   Ha élő állatokból vagy állati termékekből álló szállítmány behozatalához hivatalos állat-egészségügyi bizonyítványra van szükség, és ha az importáló Fél az exportáló Fél állat- és növény-egészségügyi intézkedéseit a sajátjaival egyenértékűnek fogadta el az ilyen állatok vagy állati termékek tekintetében, a Felek – eltérő döntésük hiányában – az 5-I. melléklet szerinti állat-egészségügyi bizonyítványmintát alkalmazzák ezekre a bizonyítványokra. A Felek más termékek tekintetében is alkalmazhatnak bizonyítványmintát, ha úgy kívánják.

2.   Az exportbizonyítványra – az elektronikus bizonyítvány, a bizonyítványok visszavonását vagy cseréjét, a nyelvhasználati szabályokat és a bizonyítványmintákat is ideértve – vonatkozó elveket és iránymutatásokat az 5-I. melléklet határozza meg.

5.10 cikk

Importellenőrzés és díjak

1.   Az 5-J. melléklet határozza meg az importellenőrzésre és díjakra vonatkozó elveket és iránymutatásokat, az importellenőrzések gyakoriságát is ideértve.

2.   Amennyiben az importellenőrzés során a megfelelő behozatali követelményeknek való meg nem felelést tárnak fel, az importáló Fél által hozott intézkedéseknek az esetleges kockázatok értékelésén kell alapulnia, és az nem korlátozhatja jobban a kereskedelmet, mint ami a Fél megfelelő egészségügyi és növény-egészségügyi védelmének szintjéhez szükséges.

3.   Az importáló Fél, amikor csak lehetséges, értesíti a nem megfelelő szállítmány importőrét vagy annak képviselőjét a meg nem felelés okairól, és lehetőséget biztosít számukra a határozat felülvizsgálatára. Az importáló Fél figyelembe veszi a felülvizsgálat céljából benyújtott összes lényeges információt.

4.   A Felek díjat szedhetnek a határokon végzett ellenőrzések lefolytatása során felmerült költségek fejében, legfeljebb a költségek megtérülésének mértékéig.

5.11 cikk

Értesítés és információcsere

1.   A Felek haladéktalanul értesítik egymást a következőkről:

(a)

a károsítókkal vagy betegségekkel kapcsolatos státuszban bekövetkezett jelentős változás, például az 5-B. mellékletben felsorolt betegség jelenléte és alakulása;

(b)

járványügyi jelentőségű megállapítás olyan állatbetegség tekintetében, amely nem szerepel az 5-B. mellékletben, vagy amely új betegség; és

(c)

jelentős élelmiszer-biztonsági probléma a Felek közötti kereskedelem tárgyát képező termékkel összefüggésben.

2.   A Felek törekszenek arra, hogy más vonatkozó témákban is információt cseréljenek, például a következőkről:

(a)

valamelyik Fél állat- és növény-egészségügyi intézkedéseiben bekövetkezett változás;

(b)

valamelyik Fél illetékes hatóságának felépítésében vagy szervezetében bekövetkezett jelentős változás;

(c)

kérésre az egyik Fél által végzett hivatalos ellenőrzések eredményei és az elvégzett ellenőrzés eredményeit érintő jelentés;

(d)

az 5.10. cikkben előírt importellenőrzés eredményei a nem megfelelő vagy azon szállítmány tekintetében, amelynek belépését megtagadták; és

(e)

kérésre az egyik Fél által készített, e fejezet szempontjából releváns kockázatelemzés vagy tudományos szakvélemény.

3.   A közös irányítóbizottság eltérő döntésének hiányában, ha az (1) vagy (2) bekezdésben említett információt a WTO Notifikációs Központjához vagy a megfelelő nemzetközi szabványügyi testülethez történő bejelentéssel, a testület vonatkozó szabályaival összhangban bocsátják rendelkezésre, teljesülnek az (1) és (2) bekezdésekben említett, az adott információra vonatkozó feltételek.

5.12 cikk

Technikai konzultációk

Bármelyik Fél jelentős élelmiszer-biztonsági, növény-egészségügyi vagy állat-egészségügyi, vagy a másik Fél által javasolt vagy végrehajtott állat- és növény-egészségügyi intézkedéssel kapcsolatos aggályai esetén kérheti a másik Féllel való technikai konzultációt. A megkeresett Félnek haladéktalanul válaszolnia kell a megkeresésre. A Felek törekszenek arra, hogy megadják a szükséges információt, hogy elkerülhető legyen a kereskedelem megszakadása, és adott esetben kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

5.13 cikk

Veszélyhelyzeti állat- és növény-egészségügyi intézkedések

1.   A Felek a veszélyhelyzeti állat- és növény-egészségügyi intézkedésekről az azok végrehajtásáról szóló döntés meghozatalától számított 24 órán belül értesítik egymást. Ha valamelyik Fél technikai konzultációt kér a veszélyhelyzeti állat- és növény-egészségügyi intézkedéssel kapcsolatban, a technikai konzultációt a veszélyhelyzeti állat- és növény-egészségügyi intézkedésről szóló értesítést követő 10 napon belül meg kell tartani. A Felek a technikai konzultáció során megadott összes információt figyelembe veszik.

2.   Az importáló Fél figyelembe veszi az exportáló Fél által időben átadott információt, ha olyan szállítmánnyal kapcsolatban hoz döntést, amely a veszélyhelyzeti állat- és növény-egészségügyi intézkedés elfogadásakor úton van a Felek között.

5.14 cikk

Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közös irányítóbizottsága

1.   A 26.2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában létrehozott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közös irányítóbizottsága (a továbbiakban: közös irányítóbizottság) az egyes Felek állat- és növény-egészségügyi intézkedésekért felelős szabályozói és kereskedelmi képviselőiből áll.

2.   A közös irányítóbizottság többek között:

(a)

nyomon követi e fejezet végrehajtását, mérlegel minden, e fejezethez kapcsolódó kérdést, továbbá megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésében felmerülhet;

(b)

iránymutatást ad a problémák azonosításához, rangsorolásához, kezeléséhez és megoldásához;

(c)

foglalkozik a Felek importellenőrzés módosítására irányuló megkeresésével;

(d)

legalább évente egyszer felülvizsgálja e fejezet mellékleteit, különösen az e megállapodásban előírt konzultációk nyomán elért előrehaladás alapján. A felülvizsgálatot követően a közös irányítóbizottság dönthet e fejezet mellékleteinek módosításáról. A Felek a módosítás hatálybalépéséhez szükséges megfelelő eljárásaikkal összhangban jóváhagyhatják a közös irányítóbizottság határozatát. A határozat a Felek által elfogadott időpontban lép hatályba;

(e)

nyomon követi a fenti d) pontban említett határozat végrehajtását, valamint az ott említett intézkedések megvalósulását;

(f)

rendszeres fórumot biztosít a Felek szabályozási rendszerével kapcsolatos információcsere céljára, ideértve az állat- és növény-egészségügyi intézkedés alapját képező tudományos és kockázatértékelést; és

(g)

dokumentumot készít és vezet az egyedi állat- és növény-egészségügyi intézkedések egyenértékűségének elismerésével kapcsolatos munkát érintően a Felek között zajló megbeszélések állásáról.

3.   A közös irányítóbizottság többek között:

(a)

lehetőségeket határozhat meg kiterjedtebb kétoldalú kötelezettségvállalások tekintetében, a fokozottabb kapcsolatfelvételt is ideértve, amely a tisztviselők cseréjét is magában foglalhatja;

(b)

korai szakaszban megvitathatja a mérlegelés alatt álló állat- és növény-egészségügyi intézkedés változtatásait vagy javasolt változtatásait;

(c)

megkönnyítheti a Felek közötti megértést az SPS-megállapodás végrehajtását érintően, és előmozdíthatja a Felek között a többoldalú fórumokon, köztük a WTO egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottságban és adott esetben a nemzetközi szabványügyi testületekben megvitatott állat- és növény-egészségügyi problémákkal kapcsolatos együttműködést; vagy

(d)

korai szakaszban azonosíthatja és megvitathatja az állat- és növény-egészségügyi vonatkozású kezdeményezéseket, amelyek szempontjából hasznos az együttműködés.

4.   A közös irányítóbizottság munkacsoportokat hozhat létre a Felek szakértőiből álló képviselőkből; e munkacsoportok konkrét állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkoznak.

5.   A Felek bármilyen állat- és növény-egészségüggyelkapcsolatos kérdést a közös irányítóbizottság elé utalhatnak. A közös irányítóbizottságnak a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálnia a kérdést.

6.   Ha a közös irányítóbizottság nem tudja a kérdést rövid időn belül rendezni, a Felek bármelyikének megkeresésére jelentést tehet a CETA Vegyes Bizottsághoz.

7.   A Felek eltérő döntésének hiányában a közös irányítóbizottság e megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb 180 nappal összeül, és meghatározza munkaprogramját, illetve e megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb egy évvel az eljárási szabályzatát.

8.   Első ülését követően a közös irányítóbizottság igény szerint, szokásosan évente ülésezik. A közös irányítóbizottság dönthet úgy is, hogy videokonferencia vagy telekonferencia útján ülésezik, és a napirenden kívüli kérdéseket levélváltással is megtárgyalhatja.

9.   A közös irányítóbizottság évente jelentést tesz tevékenységéről és munkaprogramjáról a CETA Vegyes Bizottságnak.

10.   E megállapodás hatálybalépésekor mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki, és erről írásban értesíti a másik Felet; e kapcsolattartó pont feladata a közös irányítóbizottság napirendjének meghatározása és az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció elősegítése.

HATODIK FEJEZET

Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése

6.1 cikk

Célok és alapelvek

1.   A Felek elismerik a vámügyi együttműködésnek és a kereskedelem könnyítésének a jelentőségét a gyorsan fejlődő globális kereskedelmi környezetben.

2.   A Felek a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek és információt cserélnek, a bevált gyakorlatokról szóló információt is ideértve, hogy előmozdítsák az e megállapodásban foglalt, a kereskedelem könnyítését szolgáló intézkedések alkalmazását és az azoknak való megfelelést.

3.   A kereskedelem könnyítését szolgáló intézkedések nem akadályozhatják az olyan mechanizmusokat, amelyek valamelyik Fél jogszabályainak hatékony érvényesítése és azok betartása révén biztosítják a személyek védelmét.

4.   Az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások nem lehetnek az adminisztráció szempontjából megterhelőbbek vagy a kereskedelmet jobban korlátozók, mint amennyire valamely jogszerű cél elérése érdekében szükséges.

5.   A meglévő nemzetközi kereskedelmi és vámügyi okmányok és szabványok képezik az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások alapját, kivéve, ha ezek az okmányok vagy szabványok a jogszerű cél elérése érdekében nem minősülnek megfelelőnek vagy hatékonynak.

6.2 cikk

Átláthatóság

1.   A Felek közzéteszik vagy másként, többek között elektronikus úton elérhetővé teszik az áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogszabályaikat, szabályozásaikat, bírósági határozataikat és közigazgatási rendelkezéseiket.

2.   A Felek törekszenek arra, hogy nyilvánosságra hozzák, többek között az interneten, a tervezett vámügyi szabályozásaikat és közigazgatási rendelkezéseiket, és ezek elfogadása előtt az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítanak az észrevételezésre.

3.   Mindegyik Fél egy vagy több kapcsolattartó pontot jelöl ki vagy működtet az érdekelt felek által előterjesztett vámügyi kérdések megválaszolására, és az interneten tájékoztatást tesz közzé a kérdések előterjesztésére vonatkozó eljárásáról.

6.3 cikk

Áruk átengedése

1.   Mindegyik Fél egyszerűsített vámeljárásokat fogad el, illetve tart fenn az áruk hatékony átengedésére, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kereskedelmet, és csökkentsék az importőrök és exportőrök költségeit.

2.   Mindegyik Fél biztosítja, hogy ezek az egyszerűsített eljárások:

(a)

lehetővé tegyék az áruk olyan időn belüli átengedését, amely nem hosszabb, mint amely a jogszabályaiknak való megfelelést biztosítja;

(b)

lehetővé tegyék, hogy az árukat, és lehetőség szerint az ellenőrzött vagy szabályozott árukat az első belépési pontnál átengedjék;

(c)

törekedjenek arra, hogy rövid időn belül átengedjék azokat az árukat, amelyek tekintetében veszélyhelyzeti vámkezelésre van szükség;

(d)

tegyék lehetővé, hogy az importőr vagy ügynöke az árut a vámok, adók és díjak végleges megállapítása és megfizetése előtt kivonja a vámellenőrzés alól. Az áruk átengedése előtt a Felek kérhetik, hogy az importőr nyújtson megfelelő biztosítékot óvadék, letét vagy más megfelelő eszköz formájában; és

(e)

a Felek jogszabályaival összhangban rendelkezzenek az egyes Felek által meghatározott csekély értékű áruk belépésére vonatkozó egyszerűsített dokumentálási követelményekről.

3.   Az egyszerűsített eljárásban mindegyik Fél előírhatja, hogy részletesebb információt nyújtsanak be adott esetben a belépést követő elszámolások és ellenőrzések során.

4.   Mindegyik Fél lehetővé teszi az áruk gyorsított átengedését, és lehetőség szerint, továbbá adott esetben:

(a)

rendelkezik az áruk fizikai beérkezését megelőzően az információ előzetes elektronikus benyújtásáról és feldolgozásáról, hogy az árukat érkezéskor át lehessen engedni, ha nem tártak fel kockázatot, vagy nincs szükség szúrópróbaszerű ellenőrzésre; és

(b)

rendelkeznek egyes áruk minimális dokumentáció melletti vámkezeléséről.

5.   Mindegyik Fél lehetőség szerint biztosítja, hogy a határellenőrzésben és egyéb import- és exportellenőrzésben érintett hatóságai és ügynökségei együttműködjenek, és munkájukat összehangolják a kereskedelem egyszerűsítése érdekében, többek között azáltal, hogy közelítik a behozatali és kiviteli adatokkal és a dokumentációval kapcsolatos követelményeiket, továbbá egy helyszínt jelölnek ki a szállítmányok egyidejű iratellenőrzésére és fizikai ellenőrzésére.

6.   Mindegyik Fél, amennyire lehetséges, biztosítja, hogy az árukra vonatkozó behozatali és kiviteli követelményeit a kereskedelem könnyítése érdekében összehangolja, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a követelményeket valamely szerv vagy a szerv nevében egy vámigazgatási szerv alkalmazza-e.

6.4 cikk

Vámérték-megállapítás

1.   A vámérték-megállapítási megállapodás szabályozza a Felek közötti viszonosságon alapuló kereskedelemre vonatkozó vámérték-megállapítást.

2.   A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdésekre közös megoldást találjanak.

6.5 cikk

Áruk osztályozása

A Felek közötti, e megállapodás szerinti árukereskedelemben az áruk osztályozása a Felek vámnómenklatúrája szerint, a Harmonizált Rendszerrel összhangban zajlik.

6.6 cikk

Díjak és illetékek

Mindegyik Fél közzéteszi, vagy más módon, többek között elektronikusan elérhetővé teszi a vámigazgatási szerve által kiszabott díjakat és illetékeket. A tájékoztatás kiterjed az alkalmazandó díjakra és illetékekre, az azok kiszabására vonatkozó egyedi indokokra, a felelős hatóságokra, továbbá a fizetés idejére és módjára. A Felek nem szabnak ki új vagy módosított díjakat és illetékeket, amíg nem teszik közzé vagy teszik más módon elérhetővé ezt az információt.

6.7 cikk

Kockázatkezelés

1.   A Felek a vizsgálatokat, átengedéseket és belépést követő ellenőrzési eljárásokat kockázatértékelési elvekre alapozzák, ahelyett, hogy előírnák minden egyes beléptetni kívánt szállítmánynak a behozatali követelményeknek való megfelelés szempontjából történő átfogó vizsgálatát.

2.   A Felek kockázatkezelési elvek alapján fogadják el és alkalmazzák a behozatali, kiviteli és árutovábbítási követelményeket, továbbá az árukkal kapcsolatos eljárásokat; a megfelelőség biztosítására irányuló intézkedéseket pedig csak a figyelemre méltó ügyletekre összpontosítják.

3.   Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a Felek minőség-ellenőrzést és megfelelőség ellenőrzésére irányuló felülvizsgálatot folytassanak le, amelyekhez kiterjedtebb vizsgálatokra lehet szükség.

6.8 cikk

Automatizálás

1.   A Felek az áruk átengedésére vonatkozó eljárásaik felgyorsítása érdekében élnek az információs technológiákkal, hogy egyszerűsítsék a – többek között a Felek közötti – kereskedelmet.

2.   Mindegyik Fél:

(a)

törekszik arra, hogy elektronikusan közzétegye azokat a vámügyi formanyomtatványokat, amelyekre az áruk behozatalakor vagy kivitelekor szükség van;

(b)

jogszabályainak függvényében lehetővé teszi, hogy ezeket a vámügyi formanyomtatványokat elektronikusan is be lehessen nyújtani; és

(c)

amennyiben lehetséges, vámigazgatási szervein keresztül biztosítja az elektronikus információcserét az üzleti élet szereplőivel.

3.   Mindegyik Fél törekszik arra, hogy:

(a)

teljesen összekapcsolt egyablakos rendszereket fejlesszen ki vagy tartson fenn, hogy megkönnyítse a vámügyi és a nem vámügyi jogszabályok által a határon átnyúló árumozgások tekintetében előírt információ egyszeri, elektronikus benyújtását; és

(b)

adatelemkészleteket és folyamatokat fejlesszen ki a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) adatmodelljeivel, továbbá a WCO kapcsolódó ajánlásaival és iránymutatásaival összhangban.

4.   A Felek törekszenek arra, hogy a köztük zajló kereskedelem egyszerűsítése érdekében együttműködjenek interoperábilis elektronikus rendszerek kifejlesztésében, a WCO-ban folytatott munka figyelembevételét is ideértve.

6.9 cikk

Előzetes állásfoglalás

1.   Mindegyik Fél írásbeli kérelemre előzetes állásfoglalást ad ki az áruk tarifális besorolásával kapcsolatban, jogszabályaikkal összhangban.

2.   A bizalmas adatkezeléssel kapcsolatos követelményekre is figyelemmel mindegyik Fél közzéteszi, például az interneten, a tarifális besorolásról szóló előzetes állásfoglalásokkal kapcsolatos olyan információt, amely a tarifális besorolási szabályok megértése és alkalmazása szempontjából lényeges.

3.   A kereskedelem könnyítése érdekében a Felek kétoldalú párbeszédükben rendszeresen jelzik az (1) és (2) bekezdésben említett ügyekre vonatkozó jogszabályaik és végrehajtási intézkedéseik legutóbbi változásait.

6.10 cikk

Felülvizsgálat és fellebbezés

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az áruk behozatala tekintetében hozott közigazgatási aktus vagy hivatalos határozat bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási eljárásban haladéktalanul felülvizsgálható legyen.

2.   A bíróságnak vagy a közigazgatási eljárásban eljáró tisztviselőnek függetlennek kell lennie a határozatot kibocsátó tisztviselőtől, illetve hivataltól, és hatáskörrel kell rendelkeznie a határozat helybenhagyására, módosítására (megváltoztatására) vagy visszavonására (hatályon kívül helyezésére) a Fél jogával összhangban.

3.   Mielőtt a Felek előírnák egy személy számára, hogy hivatalosabb vagy bírói úton vegyen igénybe jogorvoslatot, gondoskodnak a közigazgatási szintű fellebbezés vagy felülvizsgálat lehetőségéről, amely független az eredeti kérelem vagy határozat tárgyában eljáró tisztviselőtől vagy hivataltól.

4.   A Felek lényegében ugyanazt a felülvizsgálati vagy fellebbezési jogot biztosítják a vámigazgatási szervek által kiadott előzetes állásfoglalásokkal kapcsolatos határozatok tekintetében azon személynek, aki előzetes állásfoglalást kapott a 6.9. cikk értelmében, mint amelyet a területén az importőröknek biztosít.

6.11 cikk

Szankciók

Mindegyik Fél biztosítja, hogy vámjoga a vámjogi jogsértésekre arányos és megkülönböztetésmentes szankciókat írjon elő, és hogy e szankciók alkalmazása ne eredményezzen indokolatlan késedelmet.

6.12 cikk

Titoktartás

1.   A Felek jogukkal összhangban szigorúan bizalmasan kezelik az olyan információt, amelyhez e fejezettel összhangban jutottak hozzá, és amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas információként közöltek, és védik ezen információt az olyan nyilvánosságra hozatallal szemben, amely hátrányosan érintheti az információt szolgáltató személy versenyhelyzetét.

2.   Ha az (1) bekezdésben említett információt megkapó vagy ahhoz hozzájutó Fél a joga szerint köteles nyilvánosságra hozni ezt az információt, értesíti az információt szolgáltató Felet vagy személyt.

3.   Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az e fejezet szerint gyűjtött bizalmas információt ne lehessen a vámügyi igazgatástól és végrehajtástól eltérő célokra felhasználni, csak a bizalmas információt közlő Fél vagy személy engedélyével.

4.   A Felek engedélyezhetik, hogy az e fejezet szerint gyűjtött információt felhasználják olyan közigazgatási, bírósági vagy kvázi-bírósági eljárásokban, amelyeket az e fejezetet végrehajtó vámügyi jogszabályok be nem tartása miatt indítottak. A Felek az ilyen felhasználásról értesítik az információt szolgáltató Felet vagy személyt.

6.13 cikk

Együttműködés

1.   A Felek továbbra is együttműködnek a nemzetközi fórumokon, például a WCO-ban, hogy elérjék a kölcsönösen elismert célokat, beleértve a WCO-nak a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványok keretrendszerében megfogalmazottakat.

2.   A Felek rendszeresen áttekintik a kereskedelem könnyítése szempontjából releváns nemzetközi kezdeményezéseket, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kidolgozott, a kereskedelem könnyítésével kapcsolatos ajánlások gyűjteményét is ideértve, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol a későbbi közös fellépések elősegíthetik a Felek közötti kereskedelmet, és előmozdítják a kölcsönösen elfogadott többoldalú célkitűzéseket.

3.   A Felek a Kanada és az Európai Közösség között 1997. december 4-én Ottawában létrejött, a vámügyi együttműködésről és a vámügyekben folytatott kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodással (a továbbiakban: Kanada–EU vámügyi együttműködési megállapodás) összhangban együttműködnek egymással.

4.   A Felek kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben a Kanada–EU vámügyi együttműködési megállapodással összhangban, többek között a Felek vámjogszabályainak valószínűsített, az említett megállapodásban foglalt meghatározás szerinti megsértése, továbbá a megállapodás végrehajtása tárgyában.

6.14 cikk

Vám-együttműködési Vegyes Bizottság

1.   A Vám-együttműködési Vegyes Bizottság, amely felhatalmazást kap, hogy a CETA Vegyes Bizottságnak égisze alatt szakbizottságként eljárjon a 26.2. cikk (1) bekezdésének c) pontja (Szakbizottságok) értelmében, garantálja e fejezet, valamint a származási szabályokról és származási eljárásokról szóló jegyzőkönyv, továbbá a 20.43. cikk (A határokon alkalmazott intézkedések hatálya) és a 2.8. cikk (A preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztése) megfelelő érvényesülését. A Vám-együttműködési Vegyes Bizottság e megállapodással összhangban megvizsgálja az ezek alkalmazásából eredő kérdéseket.

2.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben a Vám-együttműködési Vegyes Bizottság az egyes Felek által megfelelőnek ítélt vámügyi, kereskedelmi és más illetékes hatóságok képviselőiből áll.

3.   Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a vám-együttműködési bizottság ülésein részt vevő képviselői rendelkezzenek a napirendi pontoknak megfelelő szakértelemmel. A Vám-együttműködési Vegyes Bizottság a szakértelmet tekintve egyedi összetételben is ülésezhet a származási szabályok vagy származási eljárások kérdéseinek megvitatása érdekében (vagy mint származási szabályokkal foglalkozó Vám-együttműködési Vegyes Bizottság vagy pedig mint származási eljárásokkal foglalkozó Vám-együttműködési Vegyes Bizottság ).

4.   A Vám-együttműködési Vegyes Bizottság határozatokat, ajánlásokat vagy véleményeket fogalmazhat meg, és határozattervezeteket terjeszthet a CETA Vegyes Bizottság elé, amennyiben szükségesnek ítéli a közös célkitűzések elérése és az e fejezetben, továbbá a származási szabályokról és a származási eljárásokról szóló jegyzőkönyvben, a 20.43. cikkben (A határokon alkalmazott intézkedések hatálya) és a 2.8. cikkben (A preferenciális tarifális elbánás ideiglenes felfüggesztése) megállapított mechanizmusok zökkenőmentes működése szempontjából.

HETEDIK FEJEZET

Támogatások

7.1 cikk

A támogatás fogalmának meghatározása

1.   E megállapodás alkalmazásában „támogatás” az az árukereskedelemhez kapcsolódó intézkedés, amely megfelel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1.1. cikkében foglalt feltételeknek.

2.   Támogatásra csak akkor vonatkozik ez a fejezet, ha az a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 2. cikke szerint egyedinek minősül.

7.2 cikk

Átláthatóság

1.   A Felek kétévente értesítik egymást a következőkről a területükön odaítélt vagy fenntartott támogatások vonatkozásában:

(a)

a támogatás jogalapja;

(b)

a támogatás formája; és

(c)

a támogatás összege vagy támogatáshoz rendelt költségvetés.

2.   A WTO-nak a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25.1. cikke értelmében megküldött bejelentések megfelelnek az (1) bekezdésben rögzített követelménynek.

3.   A Felek a másik Fél megkeresésére haladéktalanul tájékoztatják a másik Felet a szolgáltatások kereskedelmével összefüggésben a területükön biztosított kormányzati támogatások konkrét eseteiről, és megválaszolják az azokkal kapcsolatos kérdéseket.

7.3 cikk

A mezőgazdasági és halászati ágazattól eltérő ágazatokban nyújtott támogatásokkal és kormányzati támogatásokkal kapcsolatos konzultációk

1.   Amennyiben az egyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás vagy a szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó kormányzati támogatás konkrét esete hátrányosan érinti vagy érintheti érdekeit, aggályait közölheti a másik Féllel, és konzultációt kezdeményezhet ebben a kérdésben. A megkeresett Fél teljes körűen és jóhiszeműen vizsgálja meg a megkeresést.

2.   A konzultáció során a Fél további információt kérhet a másik Fél által nyújtott támogatásról vagy a szolgáltatások kereskedelmével összefüggő kormányzati támogatás konkrét esetéről, a támogatás szakpolitikai célkitűzését, összegét és a potenciálisan kereskedelemtorzító hatás korlátozása érdekében hozott intézkedéseket is ideértve.

3.   A konzultációk alapján a megkeresett Fél arra törekszik, hogy felszámolja vagy a lehető legkisebbre csökkentse a támogatásnak vagy a szolgáltatások kereskedelmével összefüggő kormányzati támogatás konkrét esetének a megkereső Fél érdekeire gyakorolt káros hatásait.

4.   Ez a cikk nem alkalmazandó a mezőgazdasági és halászati termékekhez nyújtott támogatásokra, és nem érinti a 7.4. és 7.5. cikket.

7.4 cikk

Konzultáció a mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó támogatásokról

1.   A Felek közös célkitűzése, hogy együttesen jussanak megállapodásra a következőkről:

(a)

az agrárkereskedelemmel kapcsolatos többoldalú fegyelmi mechanizmusok és szabályok további javítása a WTO-ban; és

(b)

a halászati támogatásokkal kapcsolatos globális, többoldalú megoldások kialakításának elősegítése.

2.   Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás vagy a kormányzati támogatás hátrányosan érinti vagy érintheti érdekeit a mezőgazdasági vagy halászati termékek tekintetében, aggályait közölheti a másik Féllel, és konzultációt kezdeményezhet ebben a kérdésben.

3.   A megkeresett Fél teljes körűen és jóhiszeműen vizsgálja meg a megkeresést, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy a támogatásnak vagy a kormányzati támogatásnyújtásnak a megkereső Fél érdekeire a mezőgazdasági vagy halászati termékek tekintetében gyakorolt káros hatásait felszámolja, vagy a lehető legkisebbre csökkentse.

7.5 cikk

Mezőgazdasági exporttámogatás

1.   E cikk alkalmazásában:

(a)

exporttámogatás” a mezőgazdasági megállapodás 1. cikkének e) pontja szerinti exporttámogatás; és

(b)

vám teljes lebontása”, ahol vámkontingensek vannak, a kontingensen belüli vagy kontingensen felüli vám lebontása.

2.   A Felek olyan mezőgazdasági termékek vonatkozásában, amelyet a másik Fél területére exportálnak vagy oda exportált termékbe foglalnak bele, nem fogadnak el vagy tartanak fenn exporttámogatást azt követően, hogy a másik Fél a vámokat az adott mezőgazdasági termék vonatkozásában– azonnal vagy átmeneti időszakot követően –a 2-A. melléklettel (Vámlebontás), illetve az adott Fél vámlebontási menetrendjével is összhangban teljes mértékben lebontotta.

7.6 cikk

Titoktartás

Az e fejezet szerinti információszolgáltatás során a Felek nem kötelesek bizalmas információ közlésére.

7.7 cikk

Az audiovizuális szolgáltatások és a kulturális iparágak számára nyújtott támogatásokra és kormányzati támogatásokra vonatkozó mentesség

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem alkalmazandó az Európai Unó tekintetében az audiovizuális szolgáltatások, Kanada tekintetében pedig a kulturális iparágak számára nyújtott támogatásokra és kormányzati támogatásokra.

7.8 cikk

A WTO-megállapodással fennálló kapcsolat

Az egyes Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás és a mezőgazdasági megállapodás értelmében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

7.9 cikk

Vitarendezés

E fejezet 7.3. és 7.4. cikkére nem vonatkoznak e megállapodás vitarendezési rendelkezései.

NYOLCADIK FEJEZET

Beruházás

A. szakasz

Fogalommeghatározások és hatály

8.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

 

az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végeznek;

 

légijármű-javítási és -karbantartási szolgáltatások”: a légijárművön vagy annak egy részén, annak üzemen kívül helyezése alatt végzett tevékenységek; az úgynevezett forgalmi karbantartás nem tartozik ide;

 

repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások”: repülőtéri infrastruktúra – ideértve a terminálokat, futópályákat, gurulóutakat és forgalmi előtereket, parkolókat és repülőtéren belüli közlekedési rendszereket – működtetése vagy igazgatása, egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján. Az egyértelműség kedvéért a repülőtér-működtetési szolgáltatások nem foglalják magukban a repülőterek vagy a repülőtér földterületének tulajdonlását vagy az ilyenekbe eszközölt beruházásokat, vagy az igazgatóság által végzett bármelyik feladatot. A repülőtér-működtetési szolgáltatások nem foglalják magukban a léginavigációs szolgálatokat;

 

zárlat”: valamely vitában részt vevő fél tulajdonának lefoglalása egy ítéletben foglaltak teljesítésének biztosítása érdekében;

 

számítógépes helyfoglalási rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások”: számítógépes rendszerek által nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek információkat tartalmaznak a légi fuvarozók menetrendjéről, elérhetőségéről, díjairól és díjszabásáról, és amelyeken keresztül foglalások végezhetők vagy jegyek bocsáthatók ki;

 

bizalmas vagy védett információk”:

(a)

bizalmas üzleti információk; vagy

(b)

nyilvánosságra hozatal ellen védett információk;

(i)

az alperes információja esetében az alperes joga szerint;

(ii)

más információ esetében azon jog vagy azon szabályok szerint, amelyeket a Fórum az ilyen adatszolgáltatás tekintetében alkalmazandónak ítél;

 

érintett beruházás”: valamely Fél vonatkozásában olyan beruházás,

(a)

amelyet a Fél területén eszközöltek;

(b)

amelyet a beruházás megtételének idejében alkalmazandó joggal összhangban tettek;

(c)

amely közvetlenül vagy közvetve a másik Fél beruházójának tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll; és

(d)

amely létezett a megállapodás hatálybalépésének napján, vagy amelyet az követően létesítettek vagy szereztek meg;

 

vitában részt vevő fél”: olyan beruházó, aki az F. szakasz alapján eljárást kezdeményez, vagy az alperes. Az F. szakasz alkalmazásában és a 8.14. cikkben foglaltakat nem érintve, a beruházó nem valamelyik Fél;

 

vitában részt vevő felek”: a beruházó és az alperes;

 

eltiltás”: egy tevékenységet megtiltó vagy korlátozó végzés;

 

vállalkozás”: az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerinti vállalkozás, illetve egy vállalkozás fióktelepe vagy képviseleti irodája;

 

földi kiszolgálási szolgáltatások”: a következő szolgáltatások nyújtása egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: földi adminisztráció vagy felügyelet, ideértve a berakodás ellenőrzését és a kommunikációt is; utaskezelés; poggyászkezelés; rakomány- és levélkezelés; forgalmielőtér-kezelés és légi járművekkel kapcsolatos szolgáltatások; üzemanyag- és kenőanyag-kezelés; légi járművek forgalmi karbantartási tevékenysége és a legénységgel kapcsolatos adminisztráció; földi szállítás; vagy catering szolgáltatás. Nem tartoznak a földi kiszolgálási szolgáltatások körébe a biztonsági szolgáltatások vagy az olyan központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a csomagkezelő rendszerek, jégmentesítő berendezések, üzemanyag-elosztó rendszerek vagy repülőtéren belüli közlekedési rendszerek;

 

ICSID”: Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja;

 

ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok”: az eljárásoknak a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok;

 

ICSID-egyezmény”: az 1965. március 18-án Washingtonban kelt, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény;

 

szellemitulajdon-jogok”: szerzői és szomszédos jogok, védjegyekkel kapcsolatos jogok, földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos jogok, ipari formatervezési mintákkal kapcsolatos jogok, szabadalmi jogok, integrált áramkörök topográfiájával kapcsolatos jogok, nem nyilvános információk védelmével kapcsolatos jogok és növényfajta-oltalom; valamint – amennyiben valamely Fél joga biztosít ilyen jogokat – használatiminta-oltalmi jogok. A CETA Vegyes Bizottság határozat elfogadása útján további szellemitulajdon-kategóriákkal bővítheti ezt a fogalommeghatározást;

 

beruházás”: minden olyan, egy beruházó tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló eszköz, amely rendelkezik egy beruházás jellemzőivel, ideértve bizonyos időtartamot és olyan más jellemzőket is, mint a tőke vagy más források lekötése, az elvárt nyereség és a kockázatvállalás. Egy beruházás a következő formákat öltheti:

(a)

vállalkozás;

(b)

üzletrészek, részvények és a jegyzett tőkéből való részesedés egyéb formái;

(c)

vállalkozás kötvényei, hitelei és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai;

(d)

vállalkozásnak nyújtott hitel;

(e)

vállalkozásban való bármilyen más érdekeltség;

(f)

a következőkből származó kamatok:

(i)

természeti erőforrások felkutatására, megművelésére, kinyerésére vagy kiaknázására vonatkozó, valamely Fél joga szerint vagy szerződés keretében átruházott koncesszió,

(ii)

kulcsrakész, építési, termelési vagy bevételmegosztási szerződés; vagy

(iii)

más hasonló szerződés;

(g)

szellemitulajdon-jogok;

(h)

más materiális vagy immateriális ingóság, ingatlan vagy kapcsolódó jogok;

(i)

pénzkövetelés vagy szerződés szerinti teljesítési követelés.

 

Az egyértelműség kedvéért nem minősül pénzkövetelésnek:

(a)

olyan pénzkövetelés, amely kizárólag áruk vagy szolgáltatások valamely Fél területén lévő természetes személyek vagy vállalkozások által a másik Fél területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak történő értékesítéséről szóló kereskedelemi szerződésekből ered.

(b)

ilyen szerződések hazai finanszírozása; vagy

(c)

bármely, az (a) vagy (b) ponttal kapcsolatos végzés, ítélet vagy választottbírósági ítélet.

A befektetett hozamokat beruházásként kezelik. Az eszközök beruházásának vagy újraberuházásának formájában tett változások nem érintik a beruházásnak minősülést;

 

beruházó”: valamelyik Fél, annak természetes személye vagy vállalkozása, mely nem fióktelep vagy képviseleti iroda, és aki/amely beruházást kíván eszközölni, eszközöl vagy eszközölt a másik Fél területén;

E fogalommeghatározás alkalmazásában „valamely Fél vállalkozása”:

(a)

olyan vállalkozás, amelyet e Fél jogszabályai szerint hoztak létre vagy szerveztek meg, és lényeges üzleti tevékenységet folytat e Fél területén; vagy

(b)

olyan vállalkozás, amelyet e Fél jogszabályai szerint hoztak létre vagy szerveztek meg, és e Fél valamely természetes személyének vagy az a) pontban említett vállalkozásnak közvetlenül vagy közvetetten tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

 

helyben alapított vállalkozás”: az alperes jogszabályai szerint létrehozott vagy megszervezett olyan jogi személy, amely közvetlenül vagy közvetetten a másik Fél beruházójának tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

 

természetes személy”:

(a)

Kanada esetében olyan természetes személy, aki a kanadai jogszabályok értelmében kanadai állampolgár vagy kanadai állandó lakos; és

(b)

az Uniós Fél esetében olyan természetes személy, aki az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgárságával rendelkezik az adott állam jogszabályainak megfelelően, és Lettország esetében azok a Lett Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező személyek is, akik nem állampolgárai a Lett Köztársaságnak vagy bármely más államnak, de a Lett Köztársaság törvényei és rendeletei szerint jogosultak nem állampolgárok számára kiállított útlevelet kapni.

Az olyan természetes személy, aki Kanadának is állampolgára, és az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával is rendelkezik, kizárólag azon Fél természetes személyének minősül, amely Fél szerinti állampolgársága a domináns és tényleges.

Az olyan természetes személy, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkezik vagy Kanada állampolgára, de egyúttal állandó lakóhellyel rendelkezik a másik Fél területén is, kizárólag azon Fél természetes személyének minősül, amelynek az állampolgára;

 

New York-i egyezmény”: a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt ENSZ-egyezmény;

 

jogvitát nem folytató Fél”: Kanada, ha az alperes az Európai Unió vagy az Európai Unió egyik tagállama, illetve az Európai Unió, ha az alperes Kanada;

 

alperes”: Kanada, illetve a 8.21. cikk értelmében az Európai Unió esetében az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió;

 

hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás által eredményezett összeg – ideértve a nyereségeket, jogdíjakat és kamatokat – vagy más díjak és természetbeni kifizetések;

 

légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és forgalmazása”: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a forgalmazás minden vonatkozását, például a piackutatást, reklámozást és magát a forgalmazást is, de nem terjed ki a légiközlekedési szolgáltatások árazására vagy az alkalmazandó feltételekre;

 

harmadik fél általi finanszírozás”: bármilyen olyan természetes vagy jogi személy által nyújtott finanszírozás, aki vagy amely nem vitában részt vevő fél, de megállapodik valamelyik vitában részt vevő féllel arról, hogy részben vagy teljesen finanszírozza az eljárást adomány vagy vissza nem fizetendő támogatás formájában, vagy a jogvita kimenetelétől függő ellenszolgáltatás ellenében.

 

Fórum”: a megállapodás 8.27. cikke szerint létrehozott igazságszolgáltatási fórum;

 

az UNCITRAL választottbírósági szabályzata”: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának választottbírósági szabályai; és

 

az UNCITRAL átláthatósági szabályai”: az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai;

8.2 cikk

Hatály

1.   E fejezet a valamelyik Fél által a területén (5) a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre alkalmazandó:

(a)

a másik Fél beruházója;

(b)

érintett beruházás; és

(c)

a 8.5. cikk tekintetében a területén eszközölt bármely beruházás.

2.   Az érintett beruházás (6) létesítése vagy megszerzése tekintetében a B. és a C. szakasz nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos intézkedésekre:

(a)

légi szolgáltatások, vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások és légi közlekedés útján nyújtott más szolgáltatások (7), a következők kivételével:

(i)

légijármű-javítási és -karbantartási szolgáltatások;

(ii)

légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és forgalmazása;

(iii)

számítógépes helyfoglalási rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások;

(iv)

földi kiszolgálási szolgáltatások;

(v)

repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások; vagy

(b)

az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek.

3.   Az Uniós Fél esetében a B. és a C. szakasz nem alkalmazandó az audiovizuális szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedésekre. Kanada esetében a B. és a C. szakasz nem alkalmazandó a kulturális iparágakkal kapcsolatos intézkedésekre.

4.   E fejezet vonatkozásában a beruházók csak a 8.18. cikk szerint és az F. szakaszban szereplő eljárásokkal összhangban nyújthatnak be követeléseket. A B. szakaszban szereplő kötelezettségekkel kapcsolatos követelések nem tartoznak az F. szakasz hatálya alá. A C. szakasz szerinti, érintett beruházás létesítésével vagy megszerzésével kapcsolatos követelések nem tartoznak az F. szakasz hatálya alá. A D. szakasz kizárólag az érintett beruházásokra és az ilyen beruházással rendelkező beruházókra alkalmazandó.

5.   Ez a fejezet nem érinti a Feleknek a 2009. december 17-én Brüsszelben és 2009. december 18-án Ottawában kelt, Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai között létrejött légiközlekedési megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

8.3 cikk

Más fejezetekhez fűződő viszony

1.   Ez a fejezet nem alkalmazandó a Felek által elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre, amennyiben ezek az intézkedések a tizenharmadik fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) hatálya alá tartozó beruházókra vagy azok beruházásaira alkalmazandók.

2.   Valamely Fél azon előírása, miszerint a másik Fél szolgáltatójának óvadékot vagy más pénzügyi biztosítékot kell nyújtania a Fél területén való szolgáltatásnyújtás feltételeként, önmagában még nem teszi alkalmazandóvá ezt a fejezetet a Fél által a kérdéses határon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedések vonatkozásában. Ez a fejezet a Fél által a kibocsátott óvadék vagy pénzügyi biztosíték vonatkozásában elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó, amennyiben az ilyen óvadék vagy pénzügyi biztosíték érintett beruházásnak minősül.

B. szakasz

Beruházások létesítése

8.4 cikk

Piacra jutás

1.   Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn a másik Fél beruházójának letelepedése útján megvalósuló piacra jutással kapcsolatban, teljes területe vonatkozásában vagy egy nemzeti, tartományi, területi, regionális vagy helyi kormányzat területének vonatkozásában olyan intézkedést, amely:

(a)

korlátozza:

(i)

azon vállalkozások számát, amelyek egy konkrét gazdasági tevékenységet végezhetnek, attól függetlenül, hogy a korlátozás számbeli kvóta, monopólium, kizárólagos beszállítók vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában valósul meg;

(ii)

az ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóta vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(iii)

a műveletek teljes számát vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségét kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; (8)

(iv)

a külföldi tőke részvételét a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával; vagy

(v)

az egy adott ágazatban vagy egy vállalkozásban foglalkoztatható olyan természetes személyek összlétszámát számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján, akik a gazdasági tevékenység végzéséhez szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak; vagy

(b)

korlátozza vagy meghatározzaa jogi személyek vagy közös vállalkozások azon típusait, amelyeken keresztül egy vállalkozás gazdasági tevékenységet végezhet.

2.   Az egyértelműség kedvéért a következők megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak:

(a)

a földterület fejlesztését vagy használatát érintő övezeti és tervezési intézkedések, vagy más hasonló intézkedés;

(b)

olyan intézkedés, amely az infrastruktúra, illetve az infrastruktúrán keresztül nyújtott áruk vagy szolgáltatások tulajdonjogának szétválasztását írja elő a tisztességes verseny biztosítása érdekében, például az energia, a közlekedés és a telekommunikáció területén;

(c)

a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tulajdonjogok koncentrációját korlátozó intézkedés;

(d)

a természeti erőforrások és a környezet megőrzésének és védelmének biztosítására irányuló intézkedés, ideértve az odaítélt koncessziós szerződések hozzáférhetőségének, számának és hatályának korlátozását, valamint moratórium vagy tilalom bevezetését;

(e)

a kiadott engedélyek számát műszaki vagy fizikai szűkösség miatt korlátozó intézkedés, például telekommunikációs spektrumok és frekvenciák esetében; vagy

(f)

azt előíró intézkedés, hogy egy vállalkozás tagjainak, tulajdonosainak, partnereinek vagy igazgatóinak bizonyos hányada rendelkezzen bizonyos végzettséggel vagy egy meghatározott szakmát gyakoroljon, például a jogászok vagy könyvelők esetében.

8.5 cikk

Teljesítményre vonatkozó követelmények

1.   Egyik Fél sem írhatja elő az alábbi követelményeket vagy azok teljesítését, illetve kötelezettségvállalás vagy egyéb vállalás teljesítését a területén történő beruházások létesítésével, megszerzésével, bővítésével, folytatásával, működtetésével és igazgatásával kapcsolatban a következők céljával:

(a)

egy áru vagy szolgáltatás bizonyos szintjének vagy arányának exportálása;

(b)

hazai tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése;

(c)

a területén előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő természetes személyektől vagy vállalkozásoktól történő áru- vagy szolgáltatásbeszerzés;

(d)

az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez kötése, vagy a beruházáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;

(e)

a beruházás által előállított vagy nyújtott áruk vagy szolgáltatások értékesítésének korlátozása a területén belül oly módon, hogy ezek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik;

(f)

technológia, termelési folyamat vagy más védett ismeret átadása a területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak; vagy

(g)

a beruházás által előállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak kizárólag a Fél területéről való beszállítása egy konkrét regionális piacra vagy a világpiacra.

2.   Egyik Fél sem teheti függővé a területén lévő beruházás létesítéséhez, megszerzéséhez, bővítéséhez, igazgatásához, folytatásához vagy működtetéséhez kapcsolódó kedvezményre való jogosultság megszerzését vagy megtartását a következő követelmények bármelyikének teljesítésétől:

(a)

hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy arányának elérése;

(b)

a területén előállított áru beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő termelőtől történő árubeszerzés;

(c)

az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez kötése, vagy a beruházáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése; vagy

(d)

a beruházás által előállított vagy nyújtott áruk vagy szolgáltatások értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik.

3.   A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a Felek a területükön lévő beruházással kapcsolatos előny megszerzését vagy megtartását a területükön folytatott helyi termelésre, szolgáltatásnyújtásra, alkalmazottak képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez kössék.

4.   Az (1) bekezdés f) pontja nem alkalmazandó, ha bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság írja elő a követelmény vagy kötelezettségvállalás, illetve egyéb vállalás teljesítését a versenyszabályok megsértésének orvoslása céljával.

5.   Nem alkalmazandók:

(a)

az (1) bekezdés a), b) és c) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései az áruk és szolgáltatások exportösztönzési és külföldi segélyprogramokban való részvételével kapcsolatos minősítési követelményekre;

(b)

e cikk rendelkezései olyan beszerzésekre, melyek során a Felek kormányzati célra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, és nem pedig kereskedelmi viszonteladás céljára vagy abból a célból, hogy kereskedelmi értékesítésre szánt áru vagy szolgáltatás nyújtása során használják fel, függetlenül attól, hogy ez a beszerzés a 19.2. cikk (Hatály) értelmében vett „érintett beszerzésnek” minősül-e.

6.   Az egyértelműség kedvéért a (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által egy áru azon tartalmával kapcsolatban támasztott követelményekre, amelyek teljesülése a kedvezményes vám vagy kedvezményes kvóta alkalmazásához szükséges.

7.   Ez a cikk nem érinti a Feleknek a Kereskedelmi Világszervezetben vállalt kötelezettségeit.

C. szakasz

Megkülönböztetésmentes elbánás

8.6 cikk

Nemzeti elbánás

1.   Az egyes Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházást olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik létesítése, megszerzése, bővítése, fenntartása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy elidegenítése vonatkozásában biztosítanának.

2.   A valamely Fél által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás: Kanada valamely, a szövetségi szintűtől eltérő kormánya által a területén belül, hasonló helyzetben a kanadai beruházók és a kanadai beruházók beruházásai számára biztosított legelőnyösebb elbánásnál nem kevésbé előnyös elbánás.

3.   A valamely Fél által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás: az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya által a területén belül, hasonló helyzetben az uniós beruházók és az uniós beruházók beruházásai számára biztosított legelőnyösebb elbánásnál nem kevésbé előnyös elbánás.

8.7 cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   Az egyes Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházást olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet harmadik országok beruházói és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik létesítése, megszerzése, bővítése, fenntartása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy elidegenítése vonatkozásában biztosítanának.

2.   Az egyértelműség kedvéért a valamely Fél által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás a Kanada valamely, a szövetségi szintűtől eltérő kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya által hasonló helyzetben az érintett Fél területén lévő, harmadik országok beruházói és az ilyen beruházók beruházásai számára biztosított elbánást jelenti.

3.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó egy Fél által elismerés céljából biztosított elbánásra, ideértve a harmadik országokkal a következők elismerése céljából kötött megállapodás vagy kialakított rendszer igénybevételét is: a tesztelési és elemzési szolgáltatások és szolgáltatók akkreditációja, a javítási és karbantartási szolgáltatások és szolgáltatók akkreditációja, valamint az ilyen akkreditált szolgáltatások és szolgáltatók képesítésének vagy az általuk végzett munka eredményének tanúsítása.

4.   Az egyértelműség kedvéért az (1) és (2) bekezdésben szereplő „elbánás” nem foglalja magában a beruházó és állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták megoldására irányuló, más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő eljárásokat. A más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, ezért az azokból fakadóan elfogadott vagy fenntartott intézkedések hiánya nem jelenti e cikk Fél általi megsértését.

8.8 cikk

Felső vezetés és igazgatótanács

A Felek nem írhatják elő, hogy a Fél olyan vállalkozása, amely érintett beruházásnak minősül, felső vezetésébe, illetve igazgatótanácsába bizonyos állampolgárságú természetes személyeket nevezzen ki.

D. szakasz

Beruházásvédelem

8.9 cikk

Beruházás és szabályozási intézkedések

1.   E fejezet alkalmazásában a Felek megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.

2.   Az egyértelműség kedvéért pusztán az a tény, hogy egy Fél szabályozási intézkedéseket hoz – ideértve azt is, hogy úgy módosítja saját jogszabályait, hogy az negatívan befolyásol egy beruházást vagy kihat egy beruházó várakozásaira, többek közt várható nyereségeire, önmagában még nem minősül az e szakasz szerinti kötelezettségek megsértésének.

3.   Az egyértelműség kedvéért, valamely Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást:

(a)

és sem jogszabály sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy

(b)

arra a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor,

az nem minősül e szakasz rendelkezései megsértésének.

4.   Az egyértelműség kedvéért e szakasz egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármelyik Fél számára, hogy a támogatás (9) nyújtásátmegszüntesse vagy a támogatást visszafizettetésse, ha az ilyen intézkedésre a Felek között fennálló nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében van szükség vagy ha azt az illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más illetékes hatóság (10) rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót.

8.10 cikk

A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás

1.   Az egyes Felek saját területükön a másik Fél érintett beruházásai, valamint érintett beruházásaik tekintetében a beruházók számára tisztességes és méltányos elbánást, valamint teljes körű védelmet és biztonságot biztosítanak a (2)–(7) bekezdésnek megfelelően.

2.   A tisztességes és méltányos elbánás (1) bekezdés szerinti biztosítására vonatkozó kötelezettség Fél általi megszegésének minősül, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőket valósítja meg:

(a)

az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során;

(b)

eljárási szabályok súlyos megsértése – ideértve az átláthatóság súlyos megsértését is – a bírósági vagy közigazgatási eljárás során;

(c)

nyilvánvaló önkényesség;

(d)

nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján;

(e)

a beruházókkal szembeni visszaélés, beleértve a kényszerítést, az erőszakot és a zaklatást; vagy

(f)

a Felek által e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott, a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség bármely további elemének megszegése.

3.   A Felek rendszeresen vagy valamelyik Fél kérésére felülvizsgálják a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség tartalmát. A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének b) pontja szerint létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság ajánlásokat fogalmazhat meg e tekintetben, és határozat céljából benyújthatja azokat a CETA Vegyes Bizottságnak.

4.   A fenti tisztességes és méltányos elbánási kötelezettség alkalmazása során a Fórum figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét ajánlatot egy beruházónak egy érintett beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat szült, és amelyekre támaszkodva a beruházó meghozta az érintett beruházás megvalósítására vagy fenntartására vonatkozó döntését, de amelyet a Fél ezt követően meghiúsított.

5.   Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” csak a Félnek a beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik.

6.   Az egyértelműség érdekében e megállapodás valamely más rendelkezésének vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodás megsértése nem jelenti e cikk megsértését.

7.   Az egyértelműség érdekében az a tény, hogy egy intézkedés a nemzeti jog valamely rendelkezését sérti, önmagában nem minősül e cikk megsértésének. Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedés sérti-e e cikk valamely rendelkezését, a Fórumnak kell mérlegelnie, hogy valamely Fél az (1) bekezdés kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen módon járt-e el.

8.11 cikk

Veszteségek miatti kártalanítás

A 8.15. cikk (5) bekezdésének b) pontjától eltérve a Felek a másik Fél azon beruházóját, amelynek érintett beruházását a területükön történt fegyveres konfliktus, polgárháború, szükségállapot vagy természeti katasztrófa miatt veszteség érte, nem részesíti kevésbé kedvező elbánásban a jóvátétel, kártalanítás, kártérítés vagy más kárrendezés tekintetében, mint a saját beruházóit vagy, ha az az érintett beruházó számára kedvezőbb, mint a harmadik országok beruházóit.

8.12 cikk

Kisajátítás

1.   A Felek nem államosítják vagy nem sajátítják ki az érintett beruházásokat sem közvetlenül, sem közvetve olyan intézkedések útján, amelyek hatása azonos az államosításéval vagy kisajátításéval (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve:

(a)

közérdekű cél érdekében;

(b)

jogszerű eljárás szerint;

(c)

megkülönböztetésmentes módon; és

(d)

azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás ellenében.

Az egyértelműség érdekében ez a bekezdés a 8-A. melléklettel összhangban értelmezendő.

2.   Az (1) bekezdésben említett kártalanítás összege a beruházásnak közvetlenül a kisajátítás előtti, vagy - ha az korábbi időpont - a közelgő kisajátítás ismertté válása előtti méltányos piaci értéke. Az értékmegállapítás szempontjai között kell szerepelnie a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított értéknek, az eszközértéknek – ideértve a tárgyi eszközök bejelentett adóértékét is, és adott esetben egyéb szempontoknak is a piaci érték méltányos megállapítása érdekében.

3.   A kártalanításnak a kereskedelmi ügyletekre általánosan irányadó mértékű kamatot is tartalmaznia kell, amely a kisajátítás napjától a kifizetés napjáig számítandó fel, és amelyet - a beruházó tényleges kártalanítása érdekében - késedelem nélkül ki kell fizetni és átutalhatóvá kell tennia beruházó által megnevezett országba, a beruházó állampolgársága szerinti pénznemben, vagy olyan szabadon átváltható valutában, amelyhez a beruházó hozzájárul.

4.   Az érintett beruházónak jogában áll, hogy a kisajátító Fél joga szerint követelését és beruházásának értékmegállapítását rövid időn belül felülvizsgáltathassa e Fél bírói vagy más független hatóságával, a jelen cikkben szereplő elveknek megfelelően.

5.   Ez a cikk nem alkalmazandó az olyan kényszerengedélyekre, amelyek kibocsátására a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban került sor, amennyiben az ilyen kibocsátás a TRIPS-megállapodással összhangban áll.

6.   Az egyértelműség érdekében a szellemitulajdon-jogok megszűnése, korlátozása vagy létesítése – amennyiben ezek az intézkedések összhangban állnak a TRIPS-megállapodással és a huszadik fejezettel (Szellemi tulajdon) – nem minősül kisajátításnak. Ezen túlmenően annak megállapítása, hogy az intézkedések nem állnak összhangban a TRIPS-megállapodással vagy a huszadik fejezettel (Szellemi tulajdon), önmagában nem valósítja meg a kisajátítást.

8.13 cikk

Átutalások

1.   Mindegyik Fél lehetővé teszi az érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet korlátozás vagy késedelem nélkül, szabadon átváltható pénznemben és az átutalás napján alkalmazandó piaci átváltási árfolyamon kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé tartoznak a következők:

(a)

tőke-hozzájárulások, mint például a tőkeösszeg és a beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további források;

(b)

nyereség, osztalékok, kamatok, tőkenyereség, jogdíjjal kapcsolatos kifizetések, igazgatási díjak, szakmai segítségnyújtás és más díjak, vagy az érintett beruházásból származó megtérülés vagy összegek más formája;

(c)

az érintett beruházás egészének vagy egy részének értékesítéséből vagy felszámolásából származó jövedelem;

(d)

a beruházó vagy annak az érintett beruházása által kötött szerződés, ideértve a hitelmegállapodás szerint eszközölt kifizetéseket;

(e)

a 8.11. és a 8.12. cikk alapján eszközölt kifizetések;

(f)

a beruházáshoz kapcsolódó feladatokat ellátó külföldi személyzet illetménye és egyéb javadalmazása; és

(g)

az F. szakasz szerinti ítélet nyomán fizetett kártérítés.

2.   Valamely Fél nem követeli meg beruházóitól, hogy átutalják, vagy nem bünteti beruházóit, ha azok nem utalják át a másik Fél területén eszközölt beruházásukból származó vagy abból származó jövedelmüket, nyereségüket, profitjukat vagy egyéb összegeket.

3.   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon, és nem az átutalások rejtett korlátozásának minősülő módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját jogszabályait:

(a)

csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme;

(b)

értékpapírok kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek;

(c)

bűncselekmények;

(d)

pénzügyi jelentés készítése vagy feljegyzés megőrzése az ügyletekről, ha ez a bűnüldöző vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; és

(e)

ítéletek végrehajtása bírósági végrehajtási eljárásban.

8.14 cikk

Jogok és kötelezettségek átszállása

Ha egy Fél, vagy egy Fél ügynöksége olyan kártérítéssel, garanciával vagy biztosítási szerződéssel kapcsolatban eszközöl kifizetést, amelyet egy beruházója által a másik Fél területén eszközölt beruházással kapcsolatban létesített, a másik Fél elismeri, hogy a Fél vagy annak ügynöksége minden körülmények között ugyanazon jogokat élvezi, mint amelyeket a beruházó élvez a beruházással kapcsolatban. Az ilyen jogokat a Fél vagy a Fél ügynöksége vagy a beruházó gyakorolhatja, amennyiben a Fél vagy a Fél ügynöksége erre meghatalmazást ad.

E. szakasz

Fenntartások és kivételek

8.15 cikk

Fenntartások és kivételek

1.   A 8.4.–8.8. cikk nem alkalmazandó:

(a)

olyan, az említett cikkeknek nem megfelelő, már meglévő intézkedésre, amelyet az adott Fél továbbra is fenntart:

(i)

az Európai Unió szintjén, az I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(ii)

nemzeti kormányzati szinten, az adott Fél I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(iii)

tartományi, területi vagy regionális kormányzati szinten, az adott Fél I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint; vagy

(iv)

helyi önkormányzati szinten;

(b)

az a) pont szerinti, az említett cikkeknek nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy

(c)

az a) pont szerinti, az említett cikkeknek nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 8.4.–8.8. cikknek való megfelelőség mértékét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőség mértékéhez képest.

2.   A 8.4.–8.8. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a II. melléklethez csatolt jegyzékében szereplő ágazattal, alágazattal vagy tevékenységgel kapcsolatban fogad el vagy tart fenn.

3.   A 8.10. és a 8.12. cikkben foglaltakra figyelemmel, a Felek nem fogadnak el e megállapodás hatálybalépésének napját követően olyan, a II. melléklethez csatolt jegyzék hatálya alá tartozó intézkedést vagy intézkedéssorozatot, amely a másik Fél beruházójától annak állampolgársága okán közvetlenül vagy közvetetten megköveteli, hogy értékesítse vagy más módon elidegenítse az intézkedés vagy az intézkedéssorozat hatálybalépésének napján meglévő beruházását.

4.   A szellemitulajdon-jogok tekintetében a Felek eltérhetnek a 8.5. cikk (1) bekezdésének f) pontjától, a 8.6. cikktől és a 8.7. cikktől, ha azt a TRIPS-megállapodás megengedi, ideértve a TRIPS-megállapodás mindkét Fél tekintetében hatályban lévő módosításait és a TRIPS-megállapodásnak a WTO-egyezmény IX. cikke alapján elfogadott felfüggesztéseit is.

5.   A 8.4., a 8.6., a 8.7. és a 8.8. cikk nem alkalmazandó:

(a)

olyan beszerzésekre, melyek során a Felek kormányzati célra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, és nem kereskedelmi viszonteladás, illetve nem az áru vagy szolgáltatás kereskedelmi értékesítés céljából történő kínálata során történő felhasználásának céljával, függetlenül attól, hogy a beszerzés a 19.2. cikk (Hatály) értelmében vett „érintett beszerzésnek” minősül-e; vagy

(b)

valamely Fél által biztosított, szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos támogatásokra vagy állami támogatásokra.

8.16 cikk

Előnyök megtagadása

A Fél megtagadhatja az e fejezet által biztosított előnyöket a másik Fél olyan beruházójától, amely annak a Félnek a vállalkozása, valamint és az ilyen beruházó beruházásaitól, amennyiben:

(a)

a vállalkozás egy harmadik ország beruházójának tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll; és

(b)

az előnyt megtagadó Fél olyan intézkedést fogad el vagy tart fenn a harmadik ország vonatkozásában, amely:

(i)

a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos; és

(ii)

megtiltja a vállalkozással kapcsolatos tranzakciót, vagy amelyet megsértenének vagy megkerülnének, ha e fejezet előnyeit biztosítanák a vállalkozás vagy annak beruházása számára.

8.17 cikk

Alaki követelmények

A 8.6. cikk és a 8.7. cikkben foglaltak ellenére a Fél megkövetelheti a másik Fél beruházójától vagy annak érintett beruházásától, hogy kizárólag információs vagy statisztikai célokra a beruházásról rutinszerű tájékoztatást nyújtson, amennyiben ez a kérés indokolt és nem jelent indokolatlanul nagy terhet. A Fél a bizalmas vagy védett információkat védi minden olyan nyilvánosságra hozatal ellen, amely sértené a beruházó vagy az érintett beruházás versenyhelyzetét. Ez a bekezdés nem zárja ki, hogy a Felek jogszabályaiknak méltányos és jóhiszemű alkalmazásával kapcsolatban másképpen információt szerezzenek vagy hozzanak nyilvánosságra.

F. szakasz

A beruházó és az állam közötti, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése

8.18 cikk

Hatály

1.   A Felek huszonkilencedik fejezet (Vitarendezés) szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül valamely Fél beruházója keresetet nyújthat be a jelen szakasz szerint létrehozott Fórumhoz, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a másik Fél megsértette a következők szerinti kötelezettségeit:

(a)

a C. szakasz, az érintett beruházás bővítése, fenntartása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy elidegenítése tekintetében;

(b)

D. szakasz:

ha a beruházót állítása szerint veszteség vagy kár érte az állítólagos kötelezettségszegés következtében.

2.   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, az érintett beruházás bővítésével kapcsolatos kereset csak akkor nyújtható be, ha az intézkedés az érintett beruházás meglévő üzleti műveleteihez kapcsolódik, és a beruházót ennek következményeként veszteség vagy kár érte érintett beruházása vonatkozásában.

3.   Az egyértelműség érdekében a beruházó nem nyújthat be keresetet e szakasz alapján, ha a beruházást csalárd megtévesztés, elhallgatás, korrupció vagy az eljárással való visszaélésnek minősülő magatartás útján eszközölték.

4.   A valamely Fél általi adósság-átütemezéssel kapcsolatos kereset csak e szakasz értelmében nyújtható be, a 8-B. mellékletnek megfelelően.

5.   Az e szakasz által létrehozott Fórum nem dönthet olyan keresetekről, amelyek e cikk hatályán kívül esnek.

8.19 cikk

Egyeztetés

1.   A vitákat lehetőleg békés úton kell rendezni. A békés rendezésről bármikor, így azt követően is meg lehet állapodni, hogy a keresetet a 8.23. cikk alapján benyújtották. Amennyiben a vitában részt vevő felek nem állapodnak meg hosszabb időszakban, az egyeztetést az arra irányuló, (4) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül meg kell tartani.

2.   A vitában részt vevő felek eltérő megállapodása hiányában az egyeztetések helyszíne a következő:

(a)

Ottawa, ha a megtámadott intézkedések Kanada intézkedései;

(b)

Brüsszel, ha a megtámadott intézkedések között az Európai Unió valamely intézkedése is szerepel; vagy

(c)

az Európai Unió tagállamának fővárosa, ha a megtámadott intézkedések kivétel nélkül annak a tagállamnak az intézkedései.

3.   A vitában részt vevő felek adott esetben videokonferencia útján vagy más módon is egyeztethetnek, például abban az esetben, ha a beruházó kis- vagy középvállalkozás.

4.   A beruházó másik Félnek címzett, egyeztetés iránti kérelme a következőket tartalmazza:

(a)

a beruházó neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;

(b)

egynél több beruházó esetén minden egyes beruházó neve és címe, valamint egynél több helyben alapított vállalkozás esetén minden egyes helyben alapított vállalkozás neve, címe és cégbejegyzési helye;

(c)

e megállapodás azon rendelkezései, amelyek megsértésére hivatkoznak;

(d)

a kereset jogi és ténybeli alapja, ideértve a kérdéses intézkedéseket is; és

(e)

a kereset tárgya, valamint az igényelt kártérítés becsült összege.

Az egyeztetésre irányuló kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia, amelyből megállapítható, hogy a beruházó a másik Fél beruházója, és hogy a beruházó tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll a beruházás, ideértve adott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a beruházó tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll az a helyben alapított vállalkozás, amelynek nevében a keresetet benyújtották.

5.   A (4) bekezdés szerinti egyeztetés iránti kérelem előírt tartalmi elemeinek kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára azt, hogy hatékonyan részt vehessen az egyeztetésben és előkészítse védekezését.

6.   Az egyeztetés iránti kérelem benyújtási határideje:

(a)

attól a naptól számított három év, amelyen a beruházó, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie az állítólagos kötelezettségszegésről, illetve tudomást szerzett arról, hogy a beruházót vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozást ezáltal veszteség vagy kár érte; vagy

(b)

legkésőbb két évvel azt követően, hogy a beruházó vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás az egyik Fél joga szerinti bíróság előtti peres ügyét vagy eljárását befejezte vagy az ilyen eljárások másképpen lezárultak, de legkésőbb 10 évvel azt követően, hogy a beruházó, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie az állítólagos kötelezettségszegésről, illetve tudomást szerzett arról, hogy a beruházót ezáltal veszteség vagy kár érte.

7.   Az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállama általi állítólagos kötelezettségszegéssel kapcsolatos egyeztetésre irányuló kérelmet az Európai Uniónak kell megküldeni.

8.   Amennyiben a beruházó nem nyújt be a 8.23. cikk szerinti keresetet az egyeztetésre irányuló kérelem benyújtásától számított 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a beruházó visszavonta az egyeztetésre irányuló kérelmét, illetve adott esetben az alperes megállapítására vonatkozó kérelmét, és nem nyújthat be keresetet e szakasz értelmében ugyanezen intézkedések vonatkozásában. A vitában részt vevő felek megegyezésével ez az időtartam meghosszabbítható.

8.20 cikk

Közvetítői eljárás

1.   A vitában részt vevő felek bármikor megállapodhatnak arról, hogy közvetítői eljárást vesznek igénybe.

2.   A közvetítés igénybevétele nem sérti a vitában részt vevő felek e fejezet szerinti jogi álláspontját, és a közvetítői eljárás a vitában részt vevő felek megállapodása szerinti szabályok szerint zajlik, ideértve adott esetben a szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság által a 8.44. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint elfogadott közvetítői eljárásra vonatkozó szabályokat is.

3.   A közvetítőt a vitában részt vevő felek megállapodásával nevezik ki. A vitában részt vevő felek az ICSID főtitkárát is felkérhetik közvetítő kinevezésére.

4.   A vitában részt vevő felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül megoldást találjanak a vitára.

5.   Amennyiben a vitában részt vevő felek közvetítői eljárás igénybevételéről állapodnak meg, a 8.19. cikk (6) és (8) bekezdése nem alkalmazandó a közvetítői eljárás igénybevételéről való megállapodás napja, valamint azon nap között, amelyen a vitában részt vevő felek valamelyike a közvetítői eljárás megszüntetése mellett dönt. Valamely vitában részt vevő fél a közvetítői eljárás megszüntetése melletti döntését levélben közli a közvetítővel és a vitában részt vevő másik féllel.

8.21 cikk

Az Európai Unió vagy annak tagállama részvételével folyó vita alperesének meghatározása

1.   Amennyiben a vitát nem sikerül rendezni az egyeztetésre irányuló kérelem benyújtásától számított 90 napon belül, a kereset tárgya e megállapodásnak az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállama általi állítólagos megsértése, és a beruházó a 8.23. cikk alapján keresetet kíván benyújtani, a beruházónak értesítést kell küldenie az Európai Unió számára, amelyben az alperes meghatározását kéri.

2.   Az (1) bekezdés szerinti értesítésben meg kell jelölni azt az intézkedést, amellyel kapcsolatban a beruházó keresetet kíván benyújtani.

3.   A meghatározást követően az Európai Unió tájékoztatja a beruházót arról, hogy az Európai Unió vagy annak egy tagállama az alperes.

4.   Amennyiben a beruházót nem tájékoztatják az alperes meghatározásáról a meghatározást kérő értesítés benyújtásától számított 50 napon belül:

(a)

ha az értesítésben megjelölt intézkedések kizárólag az Európai Unió valamely tagállamának intézkedései, az érintett tagállam az alperes;

(b)

ha az értesítésben megjelölt intézkedések között az Európai Unió intézkedései is szerepelnek, az Európai Unió az alperes.

5.   A beruházó keresetet nyújthat be a 8.23. cikk szerint a (3) bekezdés szerinti meghatározás alapján, és ha nem tájékoztatták a beruházót ilyen meghatározásról, akkor a (4) bekezdés alkalmazása alapján.

6.   Ha a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében az Európai Unió vagy valamelyik tagállama az alperes, sem az Európai Unió, sem az érintett tagállam nem minősítheti a keresetet elfogadhatatlannak, nem állapíthatja meg a Fórum joghatóságának hiányát, illetve nem utasíthatja el a keresetet vagy az ítéletet azon az alapon, hogy az alperest nem határozták meg megfelelően a (3) bekezdés alapján vagy nem azonosították a (4) bekezdés alkalmazásával.

7.   A Fórumra nézve kötelező a (3) bekezdés szerinti meghatározás, és ha nem tájékoztatták a beruházót ilyen meghatározásról, akkor a (4) bekezdés alkalmazása.

8.22 cikk

A Fórumhoz történő kereset benyújtásának eljárási és egyéb követelményei

1.   A beruházó csak akkor nyújthat be keresetet a 8.23. cikk alapján, ha a beruházó:

(a)

a kereset benyújtásával együtt az alperesnek beleegyezését adja ahhoz, hogy a vitát a Fórum rendezze az e szakaszban szereplő eljárásoknak megfelelően;

(b)

legalább 180 napot várt az egyeztetésre irányuló kérelem benyújtása után, és adott esetben legalább 90 napot várt az alperes meghatározását kérő értesítés benyújtása után;

(c)

teljesítette az alperes meghatározását kérő értesítésre vonatkozó előírásokat;

(d)

teljesítette az egyeztetés iránti kérelemre vonatkozó előírásokat;

(e)

nem jelöl meg olyan intézkedést keresetében, amely nem szerepelt az egyeztetés iránti kérelmében;

(f)

visszavon minden olyan hazai vagy nemzetközi jog szerinti igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtt folyamatban lévő eljárást, illetve annak szünetelését kéri, amelynek tárgya a keresetében előadottak szerint kötelezettségszegésnek minősülő intézkedés; és

(g)

lemond azon jogáról, hogy hazai vagy nemzetközi jog szerinti igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtt eljárást kezdeményezzen olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely a keresetében előadottak szerint kötelezettségszegésnek minősül.

2.   Amennyiben a 8.23. cikk szerint benyújtott kereset egy helyben alapított olyan vállalkozást vagy helyben alapított olyan vállalkozásban való érdekeltséget ért veszteségre vagy kárra vonatkozik, amely a beruházó közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, az (1) bekezdés f) és g) pontjának előírásai a beruházóra és a helyben alapított vállalkozásra egyaránt alkalmazandók.

3.   Az (1) bekezdés f) és g) pontjában, valamint a (2) bekezdés követelményei nem alkalmazandók a helyben alapított vállalkozások tekintetében, ha az alperes vagy a beruházót fogadó ország megvonta a beruházótól a helyben alapított vállalkozás ellenőrzésének jogát, vagy más módon gátolta, hogy a helyben alapított vállalkozás teljesítse ezeket a követelményeket.

4.   Az alperes kérésére a Fórum megállapítja saját joghatóságának hiányát, amennyiben a beruházó, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények bármelyikét nem teljesíti.

5.   Az (1) bekezdés g) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti jogról való lemondás nem alkalmazandó, amennyiben

(a)

a Fórum az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének hiánya miatt, vagy bármely más eljárási vagy joghatósági okra hivatkozva elutasítja a keresetet;

(b)

a Fórum a 8.32. cikk vagy a 8.33. cikk alapján elutasítja a keresetet; vagy

(c)

a beruházó a Fórum tanácsának összeállításától számított 12 hónapon belül a 8.23. cikk (2) bekezdése szerint visszavonja keresetét.

8.23 cikk

Kereset benyújtása a Fórumhoz

1.   Amennyiben egy vitát nem sikerül egyeztetés útján megoldani, e szakasz értelmében keresetet nyújthat be:

(a)

valamely Fél beruházója a saját nevében; vagy

(b)

valamely Fél beruházója egy olyan helyben alapított vállalkozás nevében, amely közvetlenül vagy közvetetten a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll.

2.   A kereset a következő szabályok szerint nyújtható be:

(a)

az ICSID-egyezmény és az ICSID választottbírósági eljárásokra vonatkozó eljárási szabályzata;

(b)

az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai, ha nem teljesülnek az a) pont szerinti eljárás alkalmazásának feltételei;

(c)

az UNCITRAL választottbírósági szabályzata; vagy

(d)

a vitában részt vevő felek megállapodásával elfogadott bármely más szabály.

3.   Amennyiben a beruházó a (2) bekezdés d) pontja alapján szabályokat javasol, arra az alperesnek a beruházó javaslatának kézhezvételétől számított 20 napon belül válaszolnia kell. Amennyiben a vitában részt vevő felek nem egyeznek meg ilyen szabályokról a kézhezvételt követő 30 napon belül, a beruházó a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában szereplő szabályok szerint nyújthatja be keresetét.

4.   Az egyértelműség érdekében az (1) bekezdés b) pontja szerint benyújtott keresetnek teljesítenie kell az ICSID-egyezmény 25. cikke (1) bekezdésében foglaltakat.

5.   A beruházó keresete benyújtásakor javasolhatja, hogy a keresetet a Fórum egyetlen tagja tárgyalja. Az alperes jóhiszeműen fontolóra veszi a kérés teljesítését, különösen, ha a beruházó kis- vagy középvállalkozás, illetőleg amennyiben az igényelt kártérítés vagy kártalanítás mértéke viszonylag alacsony.

6.   A (2) bekezdés szerint alkalmazandó szabályok a kereset vagy keresetek e szakasz értelmében a Fórumhoz való benyújtásának napján hatályban lévő szabályok, figyelemmel az e szakaszban foglalt különös szabályokra, és kiegészítve a 8.44. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint elfogadott szabályokkal.

7.   E szakasz alapján akkor tekinthető egy kereset vitarendezés érdekében benyújtottnak, ha:

(a)

az ICSID főtitkára megkapta az ICSID-egyezmény 36. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet;

(b)

az ICSID titkársága megkapta az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai C. jegyzékének 2. cikke szerinti kérelmet;

(c)

az alperes megkapta az UNCITRAL választottbírósági szabályzatának 3. cikke szerinti értesítést; vagy

(d)

az alperes megkapta az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet vagy az arról szóló értesítést a (2) bekezdés d) pontja szerint megállapított szabályoknak megfelelően.

8.   Az egyes Felek értesítik a másik Felet arról, hogy a beruházóknak hol kell benyújtaniuk az e szakasz szerinti értesítéseket és más dokumentumokat. Az egyes Felek biztosítják, hogy ez az információ nyilvánosan hozzáférhető legyen.

8.24 cikk

Más nemzetközi megállapodás alapján folytatott eljárások

Amennyiben egy keresetet e szakasz alapján és egy másik nemzetközi megállapodás alapján is benyújtottak, és

(a)

fennáll a lehetősége annak, hogy a kártalanítások között átfedés áll fenn; vagy

(b)

a másik nemzetközi kereset jelentős hatással lehet az e szakasz alapján benyújtott kereset elbírálására,

a Fórum a vitában részt vevő felek meghallgatását követően a lehető leghamarabb felfüggeszti az eljárását, vagy más módon biztosítja azt, hogy a másik nemzetközi megállapodás alapján folytatott eljárást figyelembe vegye határozatában, végzésében vagy ítéletében.

8.25 cikk

Hozzájárulás a vitának a Fórum által történő rendezéséhez

1.   Az alperes hozzájárul ahhoz, hogy a vitát a Fórum rendezze az e szakaszban szereplő eljárásoknak megfelelően.

2.   Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásnak és az e szakasz alapján a Fórumhoz benyújtott keresetnek meg kell felelnie:

(a)

a vitában részt vevő felek irásbeli hozzájárulása tekintetében az ICSID-egyezmény 25. cikkében és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai C. jegyzékének II. fejezetében foglalt követelményeknek; valamint

(b)

a New York-i egyezmény II. cikkében rögzített, az írásbeli megállapodásra vonatkozó követelményeknek.

8.26 cikk

Harmadik fél általi finanszírozás

1.   Harmadik fél általi finanszírozás esetében az ilyenből részesülő vitában részt vevő fél tájékoztatja a másik vitában részt vevő felet és a Fórumot a finanszírozó harmadik fél nevéről és címéről.

2.   A tájékoztatást a kereset benyújtásakor kell megtenni, vagy – ha a finanszírozási megállapodás megkötésére vagy az adomány vagy támogatás nyújtására a kereset benyújtását követően kerül sor – késedelem nélkül, amint a megállapodást megkötik vagy az adományt vagy támogatást nyújtják.

8.27 cikk

A Fórum összetétele

1.   Az e szakasz alapján létrehozott Fórum határoz a 8.23. cikk szerint benyújtott keresetek tárgyában.

2.   A CETA Vegyes Bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Fórum tizenöt tagját. A Fórum öt tagja az Európai Unió tagállamának állampolgára, öt tag Kanada állampolgára (11), és öt tag harmadik ország állampolgára.

3.   A CETA Vegyes Bizottság dönthet a Fórum tagjai számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésekben leírtak szerint nevezik ki.

4.   A Fórum tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek különösen a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.

5.   A Fórum e szakasz szerint kinevezett tagjait egyszer megújítható ötéves időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett 15 személy közül hét, sorsolás útján megállapított személyt hatéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit a Fórum olyan tagjának helyére jelölnek, aki nem töltötte ki hivatali idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. Elvben, ha a Fórum valamely tagja hivatali ideje lejártakor a Fórum valamely tanácsában jár el, a tanács munkájában az ügy érdemében hozott ítélet meghozataláig részt vehet.

6.   A Fórum három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Európai Unió tagállamának állampolgára, egyikük Kanada állampolgára és egyikük harmadik ország állampolgára. A tanács elnöke a Fórum azon tagja, aki harmadik ország állampolgára.

7.   A 8.23. cikk szerinti kereset benyújtásától számított 90 napon belül a Fórum elnöke rotációs alapon kinevezi a Fórumnak az ügyet tárgyaló tanácsát alkotó tagjait, biztosítva, hogy a tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítva a Fórum valamennyi tagjának tisztsége gyakorlására.

8.   A Fórum elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért; őket két éves időtartamra nevezik ki, a Fórum harmadik országbeli állampolgár tagjai közül, sorshúzással. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a CETA Vegyes Bizottság elnöke által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

9.   A (6) bekezdéstől eltérve a vitában részt vevő felek megegyezhetnek abban, hogy az ügyet a Fórum egyetlen tagja tárgyalja, akit véletlenszerűen neveznek ki a harmadik országbeli állampolgár tagok közül. Az alperes jóhiszeműen fontolóra veszi a keresetet benyújtó fél arra irányuló kérelmének teljesítését, hogy az ügyet a Fórum egyetlen tagja tárgyalja, különösen akkor, ha a keresetet benyújtó fél kis- vagy középvállalkozás, illetőleg amennyiben az igényelt kártérítés vagy kártalanítás mértéke viszonylag alacsony. Az erre irányuló kérelmet a Fórum tanácsának összeállítása előtt kell megtenni.

10.   A Fórum megállapíthatja saját munkarendjét.

11.   A Fórum tagjainak gondoskodniuk kell arról, hogy rendelkezésre álljanak, és hogy képesek legyenek ellátni az e szakasz szerinti feladataikat.

12.   Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Fórum tagjai havi rendelkezésre állási díjazásban részesülnek, melynek mértékét a CETA Vegyes Bizottság határozza meg.

13.   A (12) bekezdésben említett díjhoz a két Fél egyenlő mértékben járul hozzá, amelyet az ICSID titkársága által kezelt számlára fizet be. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. A késedelmes Félnek minden ilyen hátralékot meg kell fizetnie, a megfelelő mértékű kamattal együtt.

14.   Kivéve, ha a CETA Vegyes Bizottság a (15) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a Fórum valamely kereset tárgyalására összeállított tanácsa díjainak és kiadásainak összegét – a (12) bekezdésben szereplő díjak kivételével – az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell meghatározni, és azok viselésére a vitában részt vevő feleket a Fórumnak a 8.39. cikk (5) bekezdése szerint kell köteleznie.

15.   A CETA Vegyes Bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja az rendelkezésre állási díjazást és a többi díjat és kiadást, és határozhat az alkalmazandó módszerekről és feltételekről.

16.   A Fórum titkárságának szerepét az ICSID-titkárság tölti be, amely munkáját megfelelően segíti.

17.   Amennyiben a CETA Vegyes Bizottság nem teszi meg a (2) bekezdés szerinti kinevezéseket a kereset vitarendezés céljával történt benyújtásától számított 90 napon belül, bármely vitában részt vevő fél kérésére az ICSID főtitkára nevezi ki a Fórum három tagjából álló tanácsot, hacsak a vitában részt vevő felek nem állapodtak meg arról, hogy az ügyet a Fórum egyetlen tagja tárgyalja. Az ICSID főtitkára véletlenszerű kiválasztás alapján teszi meg a kinevezéseket a jelöltek közül. Az ICSID főtitkára nem nevezheti ki elnöknek Kanada vagy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárát, kivéve, ha a vitában részt vevő felek másként állapodnak meg.

8.28 cikk

Fellebbviteli Fórum

1.   E megállapodással létrejön a Fellebbviteli Fórum, melynek feladata az e szakasz alapján hozott ítéletek felülvizsgálata.

2.   A Fellebbviteli Fórum fenntarthatja, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a Fórum ítéletét a következők alapján:

(a)

az alkalmazandó jogszabályok hibás alkalmazása vagy értelmezése;

(b)

nyilvánvaló hiba a tények mérlegelésében, ideértve a vonatkozó nemzeti jogszabályok mérlegelését is;

(c)

az ICSID-egyezmény 52. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában szereplő indokok alapján, amennyiben azok nem tartoznak az a) vagy a b) pont hatálya alá.

3.   A Fellebbviteli Fórum tagjait határozat útján a CETA Vegyes Bizottság nevezi ki a (7) bekezdésben szereplő határozat meghozatalával egy időben.

4.   A Fellebbviteli Fórum tagjainak meg kell felelniük a 8.27. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknekt, és meg kell felelniük a 8.30. cikknek.

5.   A Fellebbviteli Fórumnak a fellebbezést elbíráló tanácsa a Fellebbviteli Fórum véletlenszerűen kinevezett három tagjából áll.

6.   A Fellebbviteli Fórum eljárásaira a 8.36. és a 8.38. cikk alkalmazandó.

7.   A CETA Vegyes Bizottság haladéktalanul határozatot fogad el, amelyben rögzíti a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos következő adminisztratív és szervezési kérdéseket:

(a)

adminisztratív segítség;

(b)

a fellebbezések kezdeményezésére és lebonyolítására vonatkozó eljárások, és adott esetben az ügyeknek az ítélet kiigazítása céljából a Fórumhoz való visszautalására vonatkozó eljárások;

(c)

a Fellebbviteli Fórumban és annak az ügy tárgyalására felállított tanácsában megüresedett hely betöltésére irányuló eljárás;

(d)

a Fellebbviteli Fórum tagjainak javadalmazása;

(e)

a fellebbezések költségeivel kapcsolatos rendelkezések;

(f)

a Fellebbviteli Fórum tagjainak száma; és

(g)

a Fellebbviteli Fórum hatékony működéséhez szükségesnek ítélt bármely más kérdés.

8.   A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság rendszeres időközönként felülvizsgálja a Fellebbviteli Fórum működését, és ajánlásokat tehet a CETA Vegyes Bizottságnak. A CETA Vegyes Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja a (7) bekezdés szerinti határozatot.

9.   A (7) bekezdésben említett határozat elfogadásával:

(a)

a vitában részt vevő fél az e szakasz alapján hozott ítélet ellen annak meghozatalától számított 90 napon belül fellebbezhet a Fellebbviteli Fórumhoz;

(b)

a vitában részt vevő fél nem kérheti az e szakasz alapján hozott ítélet felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, módosítását vagy bármely hasonló eljárás kezdeményezését;

(c)

a 8.39. cikk szerint hozott ítélet csak akkor tekinthető jogerősnek, és csak akkor végrehajtható ha:

(i)

a Fórum ítéletének meghozatalától számítva 90 nap eltelt, és az ítélet ellen nem nyújtanak be fellebbezést;

(ii)

a benyújtott fellebbezést elutasítják vagy visszavonják; vagy

(iii)

a Fellebbviteli Fórum ítéletének meghozatalától számítva 90 nap eltelt, és a Fellebbviteli Fórum nem utalta vissza az ügyet a Fórumhoz;

(d)

a Fellebbviteli Fórum jogerős ítélete a 8.41. cikk alkalmazásában jogerős ítéletnek tekintendő; és

(e)

a 8.41. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó.

8.29 cikk

Multilaterális beruházási igazságszolgáltatási fórum és fellebbviteli mechanizmus kialakítása

A Felek a többi kereskedelmi partnerrel együtt multilaterális beruházási igazságszolgáltatási fórumot és fellebbviteli mechanizmust hoznak létre a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése érdekében. Az ilyen multilaterális mechanizmus létrejöttét követően a CETA Vegyes Bizottság határozatot fogad el arról, hogy az e szakasz szerinti beruházásokkal kapcsolatos vitákat a multilaterális mechanizmus alapján rendezik, és megteszi a megfelelő átmeneti intézkedéseket.

8.30 cikk

Etikai rendelkezések

1.   A Fórum tagjai függetlenek. A tagok nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem. (12) Nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a vitához kapcsolódó ügyek tekintetében. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Megfelelnek az Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Egyesülete nemzetközi választottbíráskodásban előforduló összeférhetetlenségről szóló iránymutatásainak vagy bármely más, a 8.44. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott kiegészítő szabálynak. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el jogi képviselőként vagy valamely Fél által kinevezett szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, e megállapodás vagy bármely más nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó beruházással kapcsolatos vitában.

2.   Ha valamely, vitában részt vevő fél úgy véli, hogy a Fórum valamely tagjával kapcsolatban összeférhetetlenség merül fel, felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét, hogy hozzon határozatot a tag kinevezésére vonatkozó kifogással kapcsolatban. A kifogásolást a vitában részt vevő félnek a Fórum tanácsának összetételéről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell a Nemzetközi Bíróság elnökének megküldenie, amelyen tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy e tényekről tudomása legyen a tanács összeállításakor. A kifogásolásnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.

3.   Amennyiben a Fórum kifogással érintett tagja a kifogás napjától számított 15 napon belül úgy dönt, hogy nem járul hozzá a tanácsból való mellőzéséhez, a Nemzetközi Bíróság elnöke a vitában részt vevő felek véleményének kézhez vételét, valamint azt követően, hogy a Fórum tagjának lehetőséget biztosít észrevételei közlésére, határozatot hozhat a kifogásról. A Nemzetközi Bíróság elnöke törekszik arra, hogy a kifogás kézhez vételétől számított 45 napon belül határozatot hozzon, és értesítse a vitában részt vevő feleket és a tanács többi tagját. A Fórum tagjának kizárásával vagy saját mellőzése miatt megüresedett helyet haladéktalanul be kell tölteni.

4.   A Fórum elnökének indokolással ellátott ajánlását követően vagy közös kezdeményezésre, a Felek a CETA Vegyes Bizottság határozata útján leválthatják a Fórum tagját, amennyiben annak magatartása nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek, és összeegyeztethetetlen azzal, hogy az érintett személy továbbra is a Fórum tagja legyen.

8.31 cikk

Alkalmazandó jog és értelmezés

1.   Az e szakasz alapján létrehozott Fórum határozatainak meghozatala során ezt a megállapodást a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény és a Felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi szabályok és elvek szerinti értelmezésnek megfelelően alkalmazza.

2.   A Fórumnak nincs joghatósága arra, hogy megállapítsa egy, e megállapodást állítólagosan sértő intézkedés valamely Fél hazai joga szerinti jogszerűségét. Az egyértelműség érdekében annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a megállapodás rendelkezéseivel, a Fórum adott esetben tényként veheti figyelembe a Fél hazai jogát. Ennek során a Fórum követi a hazai jognak az adott Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a a hazai jognak a Fórum általi értelmezése nem kötelező az érintett Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve.

3.   Amennyiben az értelmezés tekintetében komoly, beruházást érintő aggályok merülnek fel, a szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság a 8.44. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint ajánlja a CETA Vegyes Bizottságnak e megállapodás értelmezéseinek elfogadását. A CETA Vegyes Bizottság által elfogadott értelmezések kötelező erővel bírnak az e szakasz alapján létrehozott Fórumra nézve. A CETA Vegyes Bizottság dönthet úgy, hogy valamely értelmezés egy meghatározott időponttól kezdve kötelező.

8.32 cikk

Nyilvánvalóan alaptalan keresetek

1.   Az alperes legkésőbb 30 nappal a Fórum tanácsának összeállítását követően, és mindenképpen annak első ülése előtt kifogást nyújthat be, arra hivatkozva, hogy a kereset nyilvánvalóan alaptalan.

2.   Nem nyújtható be kifogás az (1) bekezdés alapján, ha az alperes a 8.33. cikk alapján kifogást nyújtott be.

3.   Az alperes a lehető legpontosabban megindokolja a kifogást.

4.   Amennyiben e cikk alapján kifogás érkezik a Fórumhoz, az felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, és ütemtervet határoz meg a kifogás megvizsgálására, az esetleges más előzetes kérdések megvizsgálására vonatkozó ütemtervvel összhangban.

5.   A Fórum lehetőséget biztosít a vitában részt vevő felek számára az állásfoglalásra, majd az első ülésen vagy azt követően haladéktalanul indoklással ellátott határozatot vagy ítéletet hoz. Ennek során a Fórumnak az előadott tényállás valódiságát vélelmeznie kell.

6.   Ez a cikk nem érinti a Fórum arra vonatkozó hatáskörét, hogy más kifogásokat előzetes kérdésként kezeljen, vagy az alperes jogát arra, hogy az eljárás során a kereset megalapozatlanságára hivatkozzon.

8.33 cikk

Jogilag megalapozatlan keresetek

1.   Nem érintve a Fórum arra vonatkozó hatáskörét, hogy más kifogásokat előzetes kérdésként kezeljen, illetőleg az alperes jogát arra, hogy az arra előírt időpontban erre vonatkozóan kifogásokat terjesszen elő, a Fórum előzetes kérdésként elbírálja és határozatot hoz az alperes bármely arra irányuló kifogását illetően, miszerint valamely, a 8.23. cikk alapján előterjesztett kereset vagy annak bármely része jogi okokból nem eredményezhet az e szakasz alapján a felperes javára hozott ítéletet, még abban az esetben sem, ha az állított tények valódiságát vélelmezik.

2.   Az (1) bekezdés szerinti kifogást legkésőbb addig a napig lehet benyújtani a Fórumnak, amelyet utóbbi az alperes részére a válaszirat előterjesztése céljára meghatároz.

3.   Amennyiben a 8.32. cikk alapján kifogást nyújtottak be, a Fórum – a kifogás körülményeit figyelembe véve, az e cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően – megtagadhatja az (1) bekezdés alapján benyújtott kifogás vizsgálatát.

4.   Az (1) bekezdés szerinti kifogás kézhezvételét követően, és adott esetben a (3) bekezdés szerinti határozat meghozatalát követően, a Fórum felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, ütemtervet állít fel a kifogás vizsgálatára, összhangban az egyéb előzetes kérdések vizsgálatára vonatkozó, általa már meghatározott esetleges ütemtervvel, és indoklással ellátott határozatot vagy ítéletet hoz a kifogás tárgyában.

8.34 cikk

Ideiglenes biztosítási intézkedések

A Fórum ideiglenes biztosítási intézkedéseket rendelhet el a vitában részt vevő fél jogainak megőrzése vagy annak biztosítása érdekében, hogy a Fórum joghatósága teljes mértékben érvényesüljön, ideértve a vitában részt vevő fél birtokában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyíték megőrzésére vagy a Fórum joghatóságának védelmére irányuló végzést is. A Fórum nem rendelhet el zárlatot és nem tilthatja meg a 8.23. cikk szerinti, állítólagosan jogsértő intézkedés alkalmazását. E cikk alkalmazásában a végzés magában foglalja az ajánlást is.

8.35 cikk

Az eljárás megszűnése

Amennyiben az e szakasz szerinti kereset benyújtását követően a beruházó nem tesz semmilyen lépést az eljárás során 180 egymást követő napon, vagy a vitában részt vevő felek által esetlegesen megállapított más időszakon keresztül, úgy kell tekinteni, hogy a beruházó visszavonta keresetét és eláll az eljárástól. A Fórum az alperes kérésére és a vitában részt vevő felek értesítését követően végzés formájában vesz tudomást az elállásról. A végzés kibocsátását követően a Fórum nem jogosult eljárni.

8.36 cikk

Az eljárások átláthatósága

1.   Az e szakasz szerinti eljárásokkal kapcsolatban az UNCITRAL e fejezet által módosított átláthatósági szabályai alkalmazandók.

2.   Az egyeztetés iránti kérelem, az alperes meghatározását kérő értesítés, az alperes meghatározásáról szóló értesítés, a közvetítői eljárásról való megállapodás, a Fórum egy tagjának kizárására irányuló szándéknyilatkozat, a Fórum egy tagjának kizárásával kapcsolatos határozat és az egyesítésre vonatkozó kérelem azon dokumentumok közé tartozik, amelyeket az UNCITRAL átláthatósági szabályai 3. cikkének (1) bekezdése szerint nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

3.   A bizonyítékoknak az UNCITRAL átláthatósági szabályai 3. cikkének (2) bekezdése szerint kell a nyilvánosan elérhető dokumentumok között szerepelniük.

4.   Az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 2. cikkétől eltérve a Fórum felállítását megelőzően – az esettől függően – Kanada vagy az Európai Unió megfelelő időben nyilvánosan elérhetővé teszi a (2) bekezdés szerinti vonatkozó dokumentumokat, a bizalmas vagy védett információk titkosítását követően. Az ilyen dokumentumok a letéteményesnek címzett értesítés útján tehetők nyilvánosan elérhetővé.

5.   A tárgyalások nyilvánosak. A Fórum a vitában részt vevő felekkel egyeztetve meghatározza a megfelelő logisztikai intézkedéseket a nyilvánosságnak a tárgyaláson való részvétele megkönnyítése érdekében. Amennyiben a Fórum szerint bizalmas vagy védett információk védelme szükséges, megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a tárgyalás ilyen védelmet igénylő információt érintő részeit a nyilvánosság kizárásával tartsák.

6.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem írja elő az alperes részéről olyan nyilvános információ visszatartását, amelyet saját joga szerint közzé kell tennie. Az alperes az ilyen jogszabályokat oly módon kell alkalmaznia, amely tekintettel van a bizalmasnak vagy védettnek nyilvánított információk nyilvánosságra hozatalával szembeni védelmére.

8.37 cikk

Az információk megosztása

1.   A vitában részt vevő fél a nem titkosított dokumentumokat az eljárással kapcsolatban álló más személyekkel – köztük tanúkkel és szakértőkkel – közölheti, amennyiben azt a jelen szakasz alapján folytatott eljárás során szükségesnek ítéli. Ugyanakkor a vitában részt vevő fél gondoskodik arról, hogy az ilyen személyek védjék a kérdéses dokumentumokban szereplő bizalmas és védett információkat.

2.   E megállapodás nem akadályozza az alperest abban, hogy nem titkosított dokumentumokat adjon át – az esettől függően – az Európai Unió, a tagállamok és a nemzeti szint alatti kormányzatok tisztviselőinek, amennyiben azt a jelen szakasz alapján folytatott eljárás során szükségesnek ítéli. Ugyanakkor az alperes gondoskodik arról, hogy az ilyen tisztviselők védjék a kérdéses dokumentumokban szereplő bizalmas és védett információkat.

8.38 cikk

Vitában részt nem vevő Fél

1.   Az alperes az kézhezvételt követő 30 napon belül vagy a bizalmas vagy védett információkkal kapcsolatos vita rendezését követően haladéktalanul átadja a következőket a vitában részt nem vevő Félnek:

(a)

az egyeztetés iránti kérelem, az alperes meghatározását kérő értesítés, az alperes meghatározásáról szóló értesítés, a 8.23. cikk alapján benyújtott kereset, az egyesítésre vonatkozó kérelem és az ilyen dokumentumokhoz csatolt bármely más dokumentum;

(b)

az arra vonatkozó kérés alapján:

(i)

beadványok, feljegyzések, összefoglalók, kérelmek, vagy a vitában részt vevő felek által a Fórumhoz benyújtott más dokumentum;

(ii)

az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 4. cikke alapján a Fórumhoz benyújtott írásbeli beadványok;

(iii)

a Fórum tárgyalásairól készült jegyzőkönyvek vagy átiratok, amennyiben rendelkezésre állnak; és

(iv)

a Fórum végzései, ítéletei és határozatai; és

(c)

a vitában részt nem vevő Fél kérésére és költségére a Fórumhoz benyújtott bizonyítékok összessége vagy egy része, kivéve, ha a kért bizonyíték nyilvánosan elérhető.

2.   A Fórum befogadja, a megállapodás vitában részt nem vevő Felének az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli beadványait, vagy a vitában részt vevő felekkel folytatott egyeztetést követően a megállapodás vitában részt nem vevő Felét ilyen beadványok benyújtására felkérheti. A vitában részt nem vevő Fél jelen lehet az e szakasz alapján folytatott meghallgatásokon.

3.   A Fórum semmilyen következtetést nem vonhat le abból, ha nem kerül benyújtásra a (2) bekezdés szerinti beadvány.

4.   A Fórum garantálja, hogy a vitában részt vevő felek megfelelő lehetőséget kapjanak arra, hogy állást foglaljanak a megállapodás vitában részt nem vevő Fele által előterjesztett beadvánnyal kapcsolatosan.

8.39 cikk

Az ügy érdemében hozott ítélet

1.   Amennyiben a Fórum az ügy érdemében az alperest kötelező ítéletet hoz, a Fórum ítélete – külön vagy együttesen – csak a következőkre terjedhet ki:

(a)

pénzbeli kártérítés, az adott esetben alkalmazandó kamatokkal;

(b)

tulajdonjog visszaállítása, mely esetben az ítéletben rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonjog visszaállítása helyett az alperes a tulajonnak közvetlenül a kisajátítás előtti, vagy - ha az korábbi időpont - a közelgő kisajátítás ismertté válása előtti méltányos piaci értékének, valamint az alkalmazandó kamatoknak a 8.12. cikkel összhangban megállapított összegű pénzbeli kártalanítást fizethet.

2.   Az (1) és az (5) bekezdésre figyelemmel, a 8.23. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott kereset esetében:

(a)

a pénzbeli kártérítésre és az alkalmazandó kamatok kiegyenlítésére vonatkozó ítéletben rendelkezni kell arról, hogy az összeget a helyben alapított vállalkozás számára kell megfizetni;

(b)

a tulajdonjog visszaállítására vonatkozó ítéletben rendelkezni kell arról, hogy a helyben alapított vállalkozás tulajdonjogát kell visszaállítani;

(c)

a beruházó költségeinek megtérítésére vonatkozó ítéletben rendelkezni kell arról, hogy azokat a beruházó részére kell megtéríteni; és

(d)

az ítéletben rendelkezni kell arról, hogy az - a 8.22. cikk szerinti joglemondó nyilatkozatot tevő személyek kivételével -nem érinti a személyeknek a valamely Fél joga alapján megítélhető pénzbeli kártérítéshez, illetve kártalanításhoz vagy tulajdonjoghoz való jogát.

3.   A pénzbeli kártérítés összege nem lehet magasabb, mint a beruházó vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozása által elszenvedett veszteség mértéke, a már teljesített előzetes kártérítés vagy kártalanítás összegével csökkentve. A pénzbeli kártérítés összegének megállapításakor a Fórum az összeget a tulajdonjog visszaszolgáltatására, vagy az intézkedés visszavonására vagy módosítására figyelemmel csökkenti.

4.   A Fórum nem ítél meg büntető jellegű kártérítést.

5.   A Fórumnak rendelkeznie kell az eljárás költségeinekl a vitában részt vevő vesztes fél általi viseléséről. Kivételes körülmények esetén – és amennyiben a kereset körülményei alapján indokoltnak ítéli – a Fórum megoszthatja a költségeket a vitában részt vevő felek között. Az egyéb indokolt költségeket, ideértve a jogi képviselet és tanácsadás költségeit, a vitában részt vevő vesztes fél viseli, kivéve, ha a Fórum úgy ítéli meg, hogy a költségek ilyen megosztása nem indokolt a kereset körülményeire tekintettel. Amennyiben a keresetnek csak részben adtak helyt, a megítélt költségeket arányosan ki kell igazítani az egyes megítélt kereseti kérelmek számának és terjedelmének megfelelően.

6.   A CETA Vegyes Bizottság fontolóra veheti olyan kiegészítő szabályok elfogadását, amelyek a természetes személy vagy a kis- és középvállalkozásnak minősülő érdekelt felek pénzügyi terheinek csökkentését célozzák. Az ilyen kiegészítő szabályok figyelembe vehetik különösen az ilyen érdekelt felek pénzügyi erőforrásait és az igényelt kártérítés, illetve kártalanítás összegét.

7.   A Fórum és a vitában részt vevő felek minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy a vitarendezési folyamatot megfelelő időben lefolytassák. A Fórum legkésőbb 24 hónappal azt követően hozza meg érdemi ítéletét, hogy a keresetet a 8.23. cikk alapján benyújtották. Amennyiben a Fórumnak további időre van szüksége az érdemi ítélet meghozatalához, a vitában részt vevő feleknek indokolást küld a határidőhosszabbítás okairól.

8.40 cikk

Kártalanítás vagy egyéb kártérítés

Az alperes nem hivatkozhat arra, a Fórum pedig nem fogadhat el arra vonatkozó védekezést, viszontkeresetet, beszámítási kifogást vagy más hasonló állítást, miszerint a beruházó vagy az esettől függően a helyben alapított vállalkozás biztosítási vagy garanciaszerződés alapján kártalanítást vagy egyéb kártérítést kapott vagy fog kapni az e szakasz alapján kezdeményezett jogvitában megtéríttetni kívánt kár egésze vagy része tekintetében.

8.41 cikk

Ítéletek végrehajtása

1.   Az e szakasz értelmében meghozott ítélet a vitában részt vevő felekre nézve és az adott ügy vonatkozásában kötelező.

2.   A (3) bekezdésre figyelemmel a vitában részt vevő felek késedelem nélkül elfogadják az ítéletet és teljesítik az abban foglaltakat.

3.   A vitában részt vevő felek nem kérhetik az érdemi ítélet végrehajtását mindaddig, amíg:

(a)

az ICSID-egyezmény alapján meghozott jogerős ítélet esetében:

(i)

120 nap nem telik el az ítélet meghozatalától számítva úgy, hogy egyik vitában részt vevő fél sem kérte az ítélet felülvizsgálatát vagy hatályon kívül helyezését; vagy

(ii)

az ítélet végrehajtását felfüggesztették és a felülvizsgálati vagy a hatályon kívül helyezésre irányuló eljárás nem fejeződött be.

(b)

az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai, az UNCITRAL választottbírósági szabályzata vagy a 8.23. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján alkalmazandó bármely más szabályok alapján hozott érdemi ítélet esetében:

(i)

90 nap nem telik el az ítélet meghozatalától számítva úgy, hogy egyik vitában részt vevő fél sem kezdeményezett eljárást az ítélet felülvizsgálata, hatályon kívül helyezése vagy megsemmisítése céljából; vagy

(ii)

az ítélet végrehajtását felfüggesztették, és egy bíróság elutasította vagy engedélyezte az ítélet felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését vagy megsemmisítését, és fellebbezést nem nyújtanak be.

4.   Az ítélet végrehajtására azon terület joga szerinti hatályos végrehajtási szabályok vonatkoznak, ahol az ítélet végrehajtandó.

5.   Az e szakasz szerint hozott érdemi ítélet a New York-i egyezmény 1. cikkének értelmében vett, kereskedelmi jogviszonyból vagy ügyletből eredő jogvitával kapcsolatos választottbírósági határozatnak minősül.

6.   Az egyértelműség érdekében ha egy keresetet a 8.23. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján nyújtottak be, az e szakasz szerint meghozott érdemi ítélet az ICSID-egyezmény IV. fejezetének 6. szakasza szerint meghozott ítéletnek minősül.

8.42 cikk

A Felek szerepe

1.   Egyik Fél sem érvényesít nemzetközi jogi keresetet a 8.23. cikk alapján benyújtott kereset vonatkozásában, kivéve, ha a másik Fél nem tartotta be vagy nem teljesítette a vitában hozott ítéletben foglaltakat.

2.   Az (1) bekezdés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamely vitában részt vevő fél egy általános hatályú intézkedés vonatkozásában igénybe vegye a huszonkilencedik fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezést, még akkor is, ha az adott intézkedés egy adott beruházás tekintetében, amelyre vonatkozóan keresetet nyújtottak be a 8.23. cikk szerint, állítólagosan megsértette ezt a megállapodást, továbbá az (1) bekezdés nem érinti a 8.38. cikket.

3.   Az (1) bekezdés nem zárja ki az olyan informális egyeztetéseket, amelyek egyedüli célja a vita rendezésének előmozdítása.

8.43 cikk

Egyesítés

1.   Amennyiben két vagy több, a 8.23. cikk alapján külön benyújtott kereset azonos jogi vagy ténybeli kérdést vet fel, valamint ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódik, bármelyik vitában részt vevő fél vagy a vitában részt vevő felek együttesen kérhetik a Fórum külön tanácsának létrehozását e cikk alapján, továbbá kérelmezhetik, hogy az ilyen tanács hozzon határozatot az eljárások egyesítéséről („egyesítés iránti kérelem”).

2.   Mielőtt bármely vitában részt vevő fél kérelmezi az egyesítés elrendelését, értesítést küld az arról szóló határozat által érintett többi vitában részt vevő félnek.

3.   Amennyiben a (2) cikk szerint értesített vitában részt vevő felek megállapodtak az egyesítésről, közös kérelmet nyújthatnak be a Fórum külön tanácsának létrehozására és az eljárások e cikk szerinti egyesítéséről szóló határozatra vonatkozóan. Amennyiben a (2) cikk szerint értesített vitában részt vevő felek nem jutnak megállapodásra az egyesítésről az értesítést követő 30 napon belül, a vitában részt vevő valamely fél kérelmet nyújthat be a Fórum külön tanácsának létrehozására és az eljárások e cikk szerinti egyesítéséről szóló határozatra vonatkozóan.

4.   A kérelmet írásban kell benyújtani a Fórum elnökének, valamint az egyesítés által érintett mindegyik vitában részt vevő félnek, és annak a következőket kell tartalmaznia:

(a)

a határozat által érintett valamennyi vitában részt vevő fél nevét és címét;

(b)

a határozat által érintett kereseteket vagy azok részeit; és

(c)

az eljárások egyesítésére irányuló kérelem indoklását.

5.   Az egynél több alperest érintő egyesítés iránti kérelemhez valamennyi érintett alperes egyetértése szükséges.

6.   Az e szakasz alapján folytatott eljárásokra a következő szabályok alkalmazandók:

(a)

ha az összes olyan keresetet, amelyek egyesítésének elrendelését kérelmezik, a 8.23. cikk szerinti azonos szabályok alapján nyújtották be vitarendezésre, akkor ezek a szabályok alkalmazandók;

(b)

ha azokat a kereseteket, amelyek egyesítésének elrendelését kérelmezik, nem azonos szabályok alapján nyújtották be vitarendezésre, akkor:

(i)

a beruházók együttesen megegyezhetnek a 8.23. cikk (2) bekezdése szerinti szabályok alkalmazásáról; vagy

(ii)

ha a beruházók nem tudnak megegyezni az alkalmazandó szabályokról az attól az időponttól számított 30 napon belül, amikor a Fórum elnöke az egyesítés iránti kérelmet megkapta, az UNCITRAL választottbírósági szabályzata alkalmazandó.

7.   A Fórum elnöke az egyesítés iránti kérelem kézhezvételét követően és a 8.27. cikk (7) bekezdésének előírásaival összhangban új tanácsot hoz létre („egyesítési tanács”) a Fórumon belül, amelynek joghatósága az egyesítési kérelem tárgyát képező keresetek közül néhányra vagy valamennyire, részben vagy egészben kiterjed.

8.   Amennyiben a vitában részt vevő felek meghallgatását követően az egyesítési tanács meggyőződött arról, hogy a 8.23. cikk szerint benyújtott keresetek azonos jogi vagy ténybeli kérdéseket vetnek fel, valamint ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódnak, és a keresetek egyesítése szolgálná leginkább a viták méltányos és hatékony megoldásának érdekét, ideértve az ítéletek következetességét is, a Fórum egyesítési tanácsa végzés elfogadása útján megállapíthatja joghatóságát a keresetek közül néhány vagy valamennyi esetében, azok egy részét vagy egészét illetően.

9.   Amennyiben a Fórum egyesítési tanácsa a (8) cikk alapján megállapította joghatóságát, a 8.23. cikk alapján keresetet benyújtó olyan beruházó, akinek a keresete nem került egyesítésre, írásos kérést intézhet a Fórumhoz keresetének az egységes keresetbe foglalása céljából, amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben szereplő követelményeknek. A Fórum egyesítési tanácsa kiadja az ilyen végzést, amennyiben meggyőződik a (8) bekezdésben szereplő feltételek teljesüléséről, és amennyiben az ilyen kérelem teljesítése nem okoz indokolatlan terheket vagy tisztességtelen hátrányt a vitában részt vevő feleknek, illetve nem zavarja indokolatlanul az eljárást. A Fórum egyesítési tanácsa az ilyen végzés kiadását megelőzően egyeztet a vitában részt vevő felekkel.

10.   Valamely vitában részt vevő fél kérelmére a Fórum e cikk szerint létrehozott egyesítési tanácsa a (8) bekezdés szerinti határozata meghozataláig elrendelheti a Fórumnak a 8.27. cikk (7) bekezdése szerint kinevezett tanácsa előtt folyamatban lévő eljárások felfüggesztését, kivéve, ha ez utóbbi Fórum már felfüggesztette eljárásait.

11.   A Fórumnak a 8.27. cikk (7) bekezdése szerint kinevezett tanácsa elveszíti hatáskörét azon keresetek vagy egy részük vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a Fórum e cikk szerint létrehozott egyesítési tanácsa megállapította joghatóságát.

12.   A Fórum e cikk szerint létrehozott egyesítési tanácsának ítélete kötelező erejű a Fórumnak a 8.27. cikk (7) bekezdése szerint kinevezett tanácsára nézve azon keresetekkel vagy azok egy részével kapcsolatban, amelyek tekintetében joghatóságot állapítottak meg.

13.   A beruházó e szakasznak megfelelően visszavonhatja az egységesítésben érintett keresetét, és az ilyen kereset nem nyújtható be újra a 8.23. cikk szerint. Amennyiben az egyesítésről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül teszi ezt meg, keresetének korábbi benyújtása nem akadályozza a beruházót abban, hogy az e szakasz szerintitől eltérő vitarendezéshez folyamodjon.

14.   Valamely beruházó kérésére a Fórum egyesítési tanácsa szükségesnek ítélt intézkedéseket tehet az érintett beruházó bizalmas és védett információi bizalmas jellegének megőrzése érdekében a vitában részt vevő többi féllel szemben. Az ilyen intézkedések közé tartozhat, hogy a többi beruházó számára a bizalmas vagy védett információkat tartalmazó dokumentumok esetében csak szerkesztett változatokat adjanak át, valamint hogy a tárgyalás egyes részeit a nyilvánosság kizárásával folytassák.

8.44 cikk

Szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság

1.   A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság fórumként szolgál a Felek számára a jelen fejezettel kapcsolatos ügyek megvitatásához, ideértve például a következőket:

(a)

az e fejezet végrehajtásából adódó esetleges nehézségek;

(b)

e fejezet lehetséges javításai, különösen a más nemzetközi fórumokon és a Felek által kötött más megállapodások keretében szerzett tapasztalat és az ott tapasztalható tendenciák fényében.

2.   A Szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság – a Felek megállapodása esetén és miután eleget tettek vonatkozó belső kötelezettségeiknek és eljárásaiknak – egy, az e fejezettel kapcsolatban felmerült viták esetén a Fórum tagjai által alkalmazandó magatartási kódexet fogad el, amely az alkalmazott szabályok helyébe léphet vagy kiegészítheti azokat, és többek között a következő kérdéseket tárgyalja:

(a)

nyilvánosságra hozatali kötelezettségek;

(b)

a Fórum tagjainak függetlensége és pártatlansága; és

(c)

titoktartás.

A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magatartási kódexet legkésőbb az esettől függően e megállapodás ideiglenes alkalmazásának vagy hatálybalépésének első napjáig elfogadják, de semmi esetre sem később, mint az említett naptól számított két év.

3.   A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság a Felek egyetértésével és vonatkozó belső előírásaik és eljárásaik teljesítését követően:

(a)

javasolja a CETA Vegyes Bizottság számára e megállapodás 8.31. cikk (3) bekezdés szerinti értelmezéseinek elfogadását;

(b)

elfogadja és módosítja az alkalmazott vitarendezési szabályokat kiegészítő szabályokat, és módosítja az átláthatóságra vonatkozóan alkalmazandó szabályokat. E szabályok és módosítások kötelező erővel bírnak az e szakasz alapján létrehozott Fórumra nézve;

(c)

a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályokat fogad el, amelyeket a vitában részt vevő felek a 8.20. cikk szerint alkalmazhatnak;

(d)

ajánlásokat fogalmaz meg a CETA Vegyes Bizottság számára a 8.10. cikk (3) bekezdése szerinti tisztességes és méltányos elbánási kötelezettség további elemeinek elfogadására; és

(e)

ajánlásokat fogalmaz meg a CETA Vegyes Bizottság számára a 8.28. cikk (8) bekezdése szerinti Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatban.

8.45 cikk

Kizárás

Az e szakaszban és a huszonkilencedik fejezetben (Vitarendezés) szereplő vitarendezési rendelkezések nem alkalmazandók a 8-C. mellékletben hivatkozott ügyekre.

KILENCEDIK FEJEZET

Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem

9.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból, és nem tartozik ide az úgynevezett forgalmi karbantartás;

repülőtér-működtetési szolgáltatások: repülőtéri infrastruktúra – ideértve a terminálokat, kifutópályákat, gurulóutakat és forgalmi előtereket, parkolókat és repülőtéren belüli közlekedési rendszereket – működtetése vagy igazgatása, egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján. Az egyértelműség kedvéért a repülőtér-működtetési szolgáltatások nem foglalják magukban a repülőterek vagy a repülőtér földterületének tulajdonlását vagy az ilyenekbe eszközölt beruházásokat, vagy az igazgatóság által végzett bármelyik feladatot. A repülőtér-működtetési szolgáltatások nem foglalják magukban a léginavigációs szolgálatokat;

számítógépes helyfoglalási rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások: számítógépes rendszerek által nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek információkat tartalmaznak a légi fuvarozók menetrendjéről, elérhetőségéről, díjairól és díjszabásáról, és amelyeken keresztül foglalások végezhetők vagy jegyek bocsáthatók ki;

határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem” vagy „szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme” vagy „határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:

(a)

egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy

(b)

az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának történik,

de nem tartozik ide az egyik Fél területén a másik Fél illetőségével rendelkező személy általi szolgáltatásnyújtás.

földi kiszolgálási szolgáltatások: a következő szolgáltatások nyújtása egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: földi adminisztráció vagy felügyelet, ideértve a berakodás ellenőrzését és a kommunikációt is; utaskezelés; poggyászkezelés; rakomány- és levélkezelés; forgalmielőtér-kezelés és légi járművekkel kapcsolatos szolgáltatások; üzemanyag- és kenőanyag-kezelés; légi járművek forgalmi karbantartási tevékenysége és a legénységgel kapcsolatos adminisztráció; földi szállítás; vagy fedélzeti ellátás. Nem tartoznak a földi kiszolgálási szolgáltatások körébe a biztonsági szolgáltatások vagy az olyan központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a csomagkezelő rendszerek, jégmentesítő berendezések, üzemanyag-elosztó rendszerek vagy repülőtéren belüli közlekedési rendszerek;

légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, reklámozást és a forgalmazást is, de nem terjed ki a légiközlekedési szolgáltatások árazására vagy az alkalmazandó feltételekre; és

az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások: azok a szolgáltatások, amelyeket nem üzleti alapon vagy nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtanak.

9.2 cikk

Hatály

1.   Ez a fejezet valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amely befolyásolja a másik Fél szolgáltatója által nyújtott szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmét, ideértve a következőket érintő intézkedéseket:

(a)

a szolgáltatással összefüggő előállítás, terjesztés, marketing, értékesítés és kiszállítás;

(b)

szolgáltatás vásárlása, használata vagy kifizetése; valamint

(c)

hozzáférési és felhasználási lehetőség a szolgáltatásnyújtással összefüggő azon szolgáltatásokhoz, amelyeket általánosságban a közösség számára kell nyújtani.

2.   E fejezet nem vonatkozik a következőket érintő intézkedésekre:

(a)

az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások;

(b)

az Európai Unió esetében az audiovizuális szolgáltatások;

(c)

Kanada esetében a kulturális iparágak;

(d)

a 13.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott pénzügyi szolgáltatások;

(e)

légi szolgáltatások, a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások és légi közlekedés útján nyújtott más szolgáltatások (13), a következők kivételével:

(i)

légijármű-javítási és -karbantartási szolgáltatások;

(ii)

légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

(iii)

számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

(iv)

földi kiszolgálás;

(v)

repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások;

(f)

olyan beszerzésekre, melyek során a Felek kormányzati célra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, és nem kereskedelmi viszonteladás, illetve nem áru vagy szolgáltatás kereskedelmi értékesítés céljából történő felhasználásának céljával, legyen ez a beszerzés a 19.2. cikk (Hatály és terjedelem) értelmében vett „érintett beszerzés” vagy sem; vagy

(g)

az egyik Fél által biztosított, határon átnyúló szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos támogatások vagy más állami támogatások.

3.   Ez a fejezet nem befolyásolja a Feleknek a 2009. december 17-én Brüsszelben és 2009. december 18-án Ottawában kelt, Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai között létrejött légiközlekedési megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

4.   Ez a fejezet nem ró semmilyen kötelezettséget egy Félre a másik Fél állampolgárával kapcsolatban, amikor az e Fél területén a munkaerőpiacra kíván lépni, vagy állandó jellegű foglalkoztatást keres, és nem keletkeztet semmiféle jogot az ilyen állampolgárok számára az ilyen munkaerőpiacra jutással vagy foglalkoztatással kapcsolatban.

9.3 cikk

Nemzeti elbánás

1.   Az egyes Felek a másik Fél szolgáltatóit és szolgáltatásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját szolgáltatóik és szolgáltatásaik számára hasonló helyzetben biztosítanának.

2.   Az egyértelműség érdekében a valamely Fél által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás azt jelenti, hogy Kanada valamely, a szövetségi szintűtől eltérő kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya nem részesíti a másik Fél szolgáltatóit és szolgáltatásait az adott kormány által hasonló helyzetben saját szolgáltatói és szolgáltatásai számára biztosított legelőnyösebb elbánásnál kevésbé előnyös elbánásban.

9.4 cikk

Alaki követelmények

A 9.3. cikk nem akadályozza a Feleket abban, hogy olyan intézkedést fogadjanak el vagy tartsanak fenn, amely alaki követelményeket ír elő egy adott szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban, amennyiben az ilyen követelményeket nem olyan módon alkalmazzák, ami az önkényes és jogtalan megkülönböztetés eszközének minősül. Az ilyen intézkedések közé tartoznak a következő követelmények:

(a)

működési engedély, nyilvántartásba vétel, tanúsítás vagy engedély megszerzése egy szolgáltatás nyújtásához, vagy egy konkrét foglalkozás tagsági követelményei, mint például egy szakmai szövetségben való tagság követelménye vagy a szakmai szövetségek tagjai számára kollektív kártérítési alapokban való részvétel követelménye;

(b)

a szolgáltatónak helyi ügynökkel vagy helyi irodával kell rendelkeznie;

(c)

a helyi nyelv ismerete vagy helyi vezetői engedély; vagy

(d)

hogy a szolgáltató:

(i)

kötvénnyel vagy más formájú pénzügyi biztosítékkal rendelkezik;

(ii)

vagyonkezelői számlát létesít vagy hozzájárul ilyenhez;

(iii)

adott típusú és összegű biztosítással rendelkezik;

(iv)

más hasonló garanciát biztosít; vagy

(v)

hozzáférést biztosít vállalkozásának adataihoz.

9.5 cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   Az egyes Felek a másik Fél szolgáltatóit és szolgáltatásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet harmadik országok szolgáltatói és szolgáltatásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.

2.   Az egyértelműség kedvéért a valamely Fél által az (1) bekezdés alapján biztosított elbánás a Kanada valamely, a szövetségi szintűtől eltérő kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya által hasonló helyzetben az érintett Fél területén lévő, harmadik országok szolgáltatásai vagy szolgáltatói számára biztosított elbánást jelenti.

3.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó egy valamely Fél által meglévő vagy jövőbeli intézkedés alapján elismerés céljából biztosított elbánásra, ideértve a harmadik országokkal a következők elismerése céljából kötött megállapodás vagy kialakított rendszer igénybevételét is: a vizsgálati és elemzési szolgáltatások és szolgáltatók akkreditációja, a javítási és fenntartási szolgáltatások és szolgáltatók akkreditációja, valamint az ilyen akkreditált szolgáltatások és szolgáltatók képesítésének vagy az általuk végzett munka eredményének tanúsítása.

9.6 cikk

Piacra jutás

Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn teljes területe vonatkozásában vagy egy nemzeti, tartományi, területi, regionális vagy helyi kormányzat területének vonatkozásában olyan intézkedést, amely korlátozza a következőket:

(a)

a szolgáltatók száma számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(b)

a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértéke számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; vagy

(c)

a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett szolgáltatási műveletek száma vagy a szolgáltatási kibocsátás teljes mennyisége kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában.

9.7 cikk

Fenntartások

1.   A 9.3., a 9.5. és a 9.6. cikk nem alkalmazandó:

(a)

olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet valamely Fél a következők szintjén tart fenn:

(i)

az Európai Unió, az I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(ii)

egy nemzeti kormány, az adott Fél I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(iii)

egy tartományi, területi vagy regionális kormány, az adott Fél I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint; vagy

(iv)

egy helyi önkormányzat.

(b)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy

(c)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 9.3., a 9.5. és a 9.6. cikknek való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest.

2.   A 9.3., a 9.5. és a 9.6. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a II. melléklethez csatolt jegyzékében szereplő ágazattal, alágazattal vagy tevékenységgel kapcsolatban fogad el vagy tart fenn.

9.8 cikk

Előnyök megtagadása

Az egyik Fél megtagadhatja e fejezet előnyeit a másik Fél olyan szolgáltatójától, amely annak a Félnek a vállalkozása és az ilyen szolgáltató szolgáltatásaitól, amennyiben:

(a)

a vállalkozás egy harmadik ország szolgáltatójának tulajdonában vagy irányítása alatt áll; és

(b)

az előnyt megtagadó Fél olyan intézkedést fogad el vagy tart fenn a harmadik ország vonatkozásában, amely:

(i)

a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos; és

(ii)

megtiltja a vállalkozással kapcsolatos tranzakciót, vagy amelyet megsértenének vagy megkerülnének, ha e fejezet előnyeit biztosítanák a vállalkozás számára.

TIZEDIK FEJEZET

Természetes személyek üzleti célú ideiglenes belépése és tartózkodása

10.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

szerződéses szolgáltatók: természetes személyek, akiket az egyik Fél olyan vállalkozása alkalmaz, amely nem telepedett le a másik Fél területén, és amely jóhiszeműen szerződést kötött (kivéve, ha a CPC 872-ben meghatározott ügynökségen keresztül kötött szerződésről van szó) a másik Fél fogyasztójának történő szolgáltatásnyújtásról, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen a másik Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

vállalkozás: a 8.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott vállalkozás;

független szakemberek: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le az egyik Fél területén, de nem telepedtek le a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha a CPC 872-ben meghatározott ügynökségen keresztül kötött szerződésről van szó) a másik Fél fogyasztójával, ami megkívánja, hogy a természetes személy ideiglenesen a másik Fél területén tartózkodjon a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

kulcsszemélyzet: beruházási céllal érkező üzleti látogatók, beruházók, vagy vállalaton belül áthelyezett személyek:

(a)   beruházási céllal érkező üzleti látogatók: vezetői vagy szakértői beosztásban dolgozó természetes személyek, akik egy vállalkozás létrehozásáért felelősek, de nem folytatnak közvetlen ügyleteket a nyilvánossággal, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból;

(b)   beruházó: olyan természetes személy, aki felügyelői vagy ügyvezetői minőségben létrehoz, alakít vagy igazgat egy beruházási műveletet, amellyel kapcsolatban ez a személy vagy a személyt alkalmazó vállalat jelentős mértékű tőkeberuházási kötelezettséget vállalt, vagy folyamatban van az ilyen kötelezettségvállalás; és

(c)   vállalaton belül áthelyezett személyek: olyan természetes személyek, akik legalább egy éven keresztül valamely Fél vállalkozásának alkalmazásában álltak vagy valamely Fél vállalkozásában partnerek voltak, és akiket ideiglenesen egy a másik Fél területén letelepedett vállalathoz helyeznek át (amely lehet a szóban forgó Fél vállalkozásának a leányvállalata, fióktelepe vagy anyavállalata). Az ilyen természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

(i)   magas beosztású személyzet: egy vállalkozáson belül magas beosztásban dolgozó olyan természetes személyek, akik:

(A)

elsősorban a vállalkozás igazgatóságát irányítják, vagy a vállalkozást irányítják, vagy a vállalkozás egy szervezeti egységét irányítják; és

(B)

széles mérlegelési jogkört gyakorolnak a döntéshozatalban, ami kiterjedhet arra is, hogy személyes hatáskörükben áll az alkalmazottak felvétele és elbocsátása vagy más személyügyi döntések meghozatala (például előléptetés vagy szabadságok engedélyezése), és

(I)

csupán általános felügyelet alá tartoznak vagy iránymutatást kapnak, elsősorban a felsőbb szintű ügyvezetés, az igazgatóság, a vállalkozás részvényesei vagy az azokkal egyenértékű személyek részéről; vagy

(II)

más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik, és a vállalkozás napi működése felett diszkrecionális jogkört gyakorolnak; vagy

(ii)   szakértők: egy vállalkozáson belül dolgozó természetes személyek, akik:

(A)

különleges ismeretekkel rendelkeznek a vállalkozás termékei vagy szolgáltatásai és azok nemzetközi piacokon való alkalmazása tekintetében; vagy

(B)

magas szintű szakértelemmel vagy tudással rendelkeznek a vállalkozás folyamatai és eljárásai – például a termelés, kutatási berendezések, technikák vagy a vállalatirányítás – tekintetében.

Az ilyen szakértelem vagy tudás értékelése során a Felek figyelembe veszik a szokásostól és egy konkrét iparágban általánosan meglévőtől eltérő olyan képességeket, amelyeket rövid idő alatt nem lehet könnyen átadni egy másik természetes személynek. Ezeket a képességeket az érintett személyek speciális tudományos képzés vagy a vállalkozáson belül szerzett kiterjedt tapasztalatok révén szerezhették; vagy

(iii)   felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok: olyan természetes személyek,

(A)

akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek; és

(B)

akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek egy, a másik Fél területén letelepedett vállalkozáshoz; és

üzleti céllal érkező természetes személyek: valamely Fél állampolgárságával rendelkező kulcsszemélyzet, szerződéses szolgáltatók, független szakemberek vagy üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók.

10.2 cikk

Célkitűzések és hatály

1.   Ez a fejezet a Felek közötti preferenciális kereskedelmi kapcsolatokat, valamint a szolgáltatáskereskedelem és a beruházások megkönnyítésének kölcsönös célkitűzését szolgálja azáltal, hogy lehetővé teszi az üzleti céllal érkező természetes személyek ideiglenes belépését és tartózkodását, valamint biztosítja a folyamat átláthatóságát.

2.   Ez a fejezet a valamely Fél által kulcsszemélyzet, szerződéses szolgáltatók, független szakemberek vagy üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók e Fél területére való ideiglenes belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó. Ez a fejezet nem vonatkozik a valamely Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem terjed ki az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre sem.

3.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg valamely Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és szabályos határátlépése biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az érvényteleníti vagy csorbítja a másik Felet e fejezet rendelkezései szerint megillető előnyöket. Önmagában az, hogy bizonyos országok természetes személyei vízumkötelesek, míg mások nem, nem tekinthető úgy, hogy érvénytelenítené vagy csorbítaná az e fejezet szerinti előnyöket.

4.   Azon kérdések vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban nem tettek kötelezettségvállalást e fejezet keretében, a Felek jogszabályainak belépésre és rövid távú tartózkodásra vonatkozó minden más előírása továbbra is alkalmazandó, ideértve a tartózkodás időtartamára vonatkozókat is.

5.   E fejezet rendelkezéseitől eltérve a Felek törvényeiben és rendeleteiben foglalt bármely egyéb, a foglalkoztatásra és társadalombiztosítási intézkedésekre vonatkozó követelmény továbbra is alkalmazandó, beleértve a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló megállapodásokat is.

6.   Ez a fejezet nem alkalmazandó olyan esetekre, amikor az ideiglenes belépésre és tartózkodásra azzal a szándékkal kerül sor, hogy befolyásolja a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét vagy az ilyen vitában vagy tárgyalásban érintett természetes személyek foglalkoztatását, vagy ezekre más módon kihasson.

10.3 cikk

Általános kötelezettségek

1.   Az egyes Felek engedélyezik a másik Fél olyan természetes személyeinek üzleti célú ideiglenes belépését, akik egyébként megfelelnek a Fél ideiglenes belépésre alkalmazandó bevándorlási intézkedéseinek, e fejezettel összhangban.

2.   Az egyes Felek a jelen fejezet rendelkezéseihez kapcsolódó intézkedéseiket a 10.2. cikk (1) bekezdésének megfelelően alkalmazzák, és különösen úgy, hogy elkerüljék az áru- és szolgáltatáskereskedelem, illetve a jelen megállapodás szerinti beruházási tevékenységek folytatásának indokolatlan akadályozását vagy késleltetését.

3.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az ideiglenes belépés iránti kérelem feldolgozásával kapcsolatos bármely díjak észszerűek, és a felmerült költségekkel arányosak legyenek.

10.4 cikk

Tájékoztatás

1.   A huszonhetedik fejezeten (Átláthatóság) túlmenően, és elismerve, hogy a Felek fontosnak tartják az ideiglenes belépésekre vonatkozó információk átláthatóságát, az egyes Felek e megállapodás hatálybalépését követő legfeljebb 180 napon belül a másik Fél rendelkezésére bocsátják az ideiglenes belépés e fejezet szerinti előírásaival kapcsolatos magyarázó anyagokat, melyek a másik Fél üzleti céllal utazó személyei számára lehetővé teszik ezen előírások megismerését.

2.   Ha valamely Fél az üzleti céllal utazó személyek e fejezet szerinti kategóriáinak bontásában adatokat gyűjt és tárol az ideiglenes belépésekről, e Fél átadja ezeket az adatokat a másik Félnek utóbbi kérésére, a magánélettel és adatvédelemmel kapcsolatos törvényeinek és jogszabályainak megfelelően.

10.5 cikk

Kapcsolattartó pontok

1.   A Felek a következő kapcsolattartó pontokat alakítják ki:

(a)

Kanada esetében:

Igazgató

Temporary Resident Policy (Ideiglenes lakóhellyel foglalkozó egység)

Immigration Branch (Bevándorlásügy)

Citizenship and Immigration Canada (Kanada állampolgársággal és migrációs ügyekkel foglalkozó hivatala)

(b)

az Európai Unió esetében:

Főigazgató

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

European Commission (Európai Bizottság)

(c)

az Európai Unió tagállamai esetében a kapcsolattartó pontokat vagy azok jogutódjait a 10-A. melléklet tartalmazza.

2.   Kanada és az Európai Unió kapcsolattartó pontjai, és adott esetben a tagállamok kapcsolattartó pontjai a 10.4. cikk szerint információt cserélnek, és az előírásoknak megfelelően találkoznak a fejezet hatálya alá tartozó kérdések áttekintése céljából, ideértve többek között a következőket:

(a)

e fejezet végrehajtása és igazgatása, ideértve a Felek ideiglenes belépés engedélyezésére vonatkozó gyakorlatát is;

(b)

közös kritériumok kialakítása és elfogadása, valamint e fejezet végrehajtásának értelmezései;

(c)

az üzleti céllal utazó személyek ideiglenes belépésének további könnyítését célzó intézkedések kialakítása; és

(d)

e fejezettel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása a CETA Vegyes Bizottság számára.

10.6 cikk

Más fejezetekben szereplő kötelezettségek

1.   E megállapodás nem ró kötelezettségeket a Felekre azok bevándorlási intézkedései tekintetében az e fejezetben és a huszonhetedik fejezetben (Átláthatóság) konkrétan meghatározott kötelezettségeken felül.

2.   A másik Fél természetes személyei ideiglenes belépésének e fejezet szerinti engedélyezésére vonatkozó határozatok sérelme nélkül, ideértve az ilyen engedély útján engedélyezhető tartózkodás időtartamát is:

(a)

a 9.3. cikket (Nemzeti elbánás) és a 9.6. cikket (Piacra jutás) – a 9.4. cikkre (Hatály) és a 9.2. cikkre (Alaki követelmények) figyelemmel, de figyelmen kívül hagyva a 9.2. cikk (2) bekezdésének d) pontját – belefoglalták e fejezetbe és azok e fejezet részét képezik, és alkalmazandók a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó, a következő kategóriákba tartozó természetes személyekkel való elbánásra:

(i)

kulcsszemélyzet; és

(ii)

szerződéses szolgáltatók, valamint a 10-E. mellékletben felsorolt ágazatok független szakemberei; és

(b)

a 9.5. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás) – a 9.4. cikkre (Hatály) és a 9.2. cikkre (Alaki követelmények) figyelemmel, de figyelmen kívül hagyva a 9.2. cikk (2) bekezdésének d) pontját – belefoglalták e fejezetbe, és az e fejezet részét képezi, és alkalmazandó a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó, a következő kategóriákba tartozó természetes személyekkel való elbánásra:

(i)

kulcsszemélyzet, szerződéses szolgáltatók és független szakemberek; és

(ii)

a 10.9. cikk szerinti, üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók.

3.   Az egyértelműség érdekében a (2) bekezdés alkalmazandó a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó, a vonatkozó kategóriákba tartozó, és a tizenharmadik fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) 13.1. cikkében (Fogalommeghatározások) meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyekkel való elbánásra. A (2) bekezdés nem alkalmazandó a valamely Fél vagy egy harmadik ország természetes személyei ideiglenes belépésének engedélyezésével kapcsolatos intézkedésekre.

4.   Amennyiben valamely Fél az I., II. vagy III. melléklethez csatolt jegyzékében fenntartást fogalmazott meg, a fenntartás a (2) bekezdés tekintetében is fenntartásnak minősül, amennyiben a fenntartásban megjelölt vagy azáltal engedélyezett intézkedés a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó természetes személyekkel való bánásmódot érinti.

10.7 cikk

Kulcsszemélyzet

1.   Az egyes Felek engedélyezik a másik Fél kulcsszemélyzetének ideiglenes belépését és tartózkodását, figyelemmel a 10-B. mellékletben felsorolt fenntartásokra és kivételekre.

2.   Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn számbeli korlátozás vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formáját öltő korlátozásokat a másik Fél azon kulcsszemélyzete összlétszámát illetően, akik számára ideiglenes belépést engedélyez.

3.   Az egyes Felek engedélyezik a beruházási céllal érkező üzleti látogatók ideiglenes belépését anélkül, hogy munkavállalási engedélyt vagy hasonló szándékú más előzetes jóváhagyási eljárást írnának elő számukra.

4.   Az egyes Felek engedélyezik területükön az ideiglenes foglalkoztatást a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyei és beruházói számára.

5.   A kulcsszemélyzet számára engedélyezhető tartózkodási időtartam a következő:

(a)

vállalaton belül áthelyezett személyek (szakértők és magas beosztású személyzet): három év vagy amennyiben az rövidebb, a szerződés időtartama, amely az ideiglenes belépést és tartózkodást engedélyező Fél mérlegelése alapján legfeljebb 18 hónappal meghosszabbítható (14);

(b)

vállalaton belül áthelyezett személyek (felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok): egy év vagy amennyiben az rövidebb, a szerződés időtartama;

(c)

beruházók: egy év, amely az ideiglenes belépést és tartózkodást engedélyező Fél mérlegelése alapján meghosszabbítható;

(d)

beruházási céllal érkező üzleti látogatók: 90 nap bármely hat hónapos időszakon belül (15).

10.8 cikk

Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek

1.   A 10-E. melléklettel összhangban az egyes Felek engedélyezik a másik Fél szerződéses szolgáltatóinak ideiglenes belépését és tartózkodását, a következő feltételek mellett:

(a)

a természetes személyek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet végeznek egy olyan vállalkozás munkavállalójaként, amely egy 12 hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a szolgáltatási szerződés 12 hónapnál hosszabb időtartamra szól, az e fejezetben rögzített kötelezettségvállalások csak a szerződés időtartamának első 12 hónapjára alkalmazandók;

(b)

a másik Fél területére belépő természetes személyek a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éven keresztül nyújtják e szolgáltatásokat a szolgáltatást nyújtó vállalkozás munkavállalójaként, és a kérelem benyújtásának időpontjában legalább hároméves szakmai tapasztalattal (16) rendelkeznek a szerződés tárgyát képező tevékenység ágazatában;

(c)

egy másik Fél területére belépő természetes személyek rendelkeznek a következőkkel:

(i)

egyetemi képesítés vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettség; (17) és

(ii)

szakképesítés, amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél jogszabályai vagy előírásai valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik;

(d)

a természetes személyek a szolgáltatásnyújtásért nem részesülhetnek más díjazásban, mint a szerződéses szolgáltatókat alkalmazó vállalkozás által a másik Fél területén való tartózkodásuk során fizetett díjazás;

(e)

az e cikk alapján engedélyezett ideiglenes belépés és tartózkodás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására vonatkozik. Amennyiben az előírás, a 11.1. cikk (Fogalommeghatározások) szerinti illetékes hatóságok kölcsönös elismerési egyezmény alapján vagy más módon engedélyezhetik a szakmai címek szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél területén való használatát; és

(f)

a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés megfelel a szerződés teljesítése szerinti Fél jogának és egyéb jogszabályi előírásainak. (18)

2.   A 10-E. melléklettel összhangban az egyes Felek engedélyezik a másik Fél független szakembereinek ideiglenes belépését és tartózkodását, a következő feltételek mellett:

(a)

a természetes személyek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet végeznek a másik Fél területén letelepedett önálló vállalkozóként, és egy tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel rendelkeznek. Amennyiben a szolgáltatási szerződés 12 hónapnál hosszabb időtartamra szól, az e fejezetben rögzített kötelezettségvállalások csak a szerződés időtartamának első 12 hónapjára alkalmazandók;

(b)

a másik Fél területére belépő természetes személyek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hatéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

(c)

a másik Fél területére belépő természetes személyek rendelkeznek a következőkkel:

(i)

egyetemi képesítés vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettség; (19) és

(ii)

szakképesítés, amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél joga vagy előírásai valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik;

(d)

az e cikk rendelkezései alapján engedélyezett ideiglenes belépés és tartózkodás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására vonatkozik. Amennyiben az előírás, a 11.1. cikk (Fogalommeghatározások) szerinti illetékes hatóságok kölcsönös elismerési egyezmény alapján vagy más módon engedélyezhetik a szakmai címek szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél területén való használatát; és

(e)

a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés megfelel a szerződés teljesítése szerinti Fél jogának és egyéb jogszabályi előírásainak.

3.   A 10-E. melléklet eltérő rendelkezése hiányában egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn számbeli korlátozás vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formáját öltő korlátozást a másik Fél azon szerződéses szolgáltatóinak és független szakembereinek összlétszáma vonatkozásában, akik számára ideiglenes belépést engedélyez.

4.   A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek tartózkodásának hossza bármely 24 hónapos időszak tekintetében legfeljebb 12 hónapos kumulált időtartam vagy a szerződés időtartama – amelyik a kettő közül a rövidebb –, amely az adott Fél mérlegelési jogköre szerint meghosszabbítható.

10.9 cikk

Üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók

1.   A 10-B. melléklettel összhangban az egyes Felek engedélyezik a másik Fél üzleti céllal rövid időszakra, a 10-D. mellékletben felsorolt tevékenységek végzésének céljával érkező látogatóinak ideiglenes belépését és tartózkodását, feltéve, hogy az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók:

(a)

nem értékesítenek árut vagy szolgáltatást a nagyközönség számára;

(b)

saját nevükben nem részesülnek díjazásban azon Fél területén elhelyezkedő forrásból, ahol az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók ideiglenes tartózkodnak; és

(c)

nem nyújtanak szolgáltatást olyan szerződés keretében, amelyet egy, az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogató ideiglenes tartózkodása szerinti Fél területén üzleti jelenléttel nem rendelkező vállalkozás, illetve a kérdéses területen található fogyasztó között kötöttek, kivéve a 10-D. melléklet rendelkezései szerint.

2.   Az egyes Felek engedélyezik az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók ideiglenes belépését anélkül, hogy munkavállalási engedélyt vagy hasonló szándékú más előzetes jóváhagyási eljárást írnának elő számukra.

3.   Az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók tartózkodásának maximális időtartama bármely hat hónapos időszakban 90 nap. (20)

10.10 cikk

A kötelezettségvállalások felülvizsgálata

Az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül a Felek fontolóra veszik a 10.7.–10.9. cikk szerinti kötelezettségvállalásaik frissítését.

TIZENEGYEDIK FEJEZET

Szakmai képesítések kölcsönös elismerése

11.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

joghatóság: Kanada, valamint annak minden egyes tartománya és területe, vagy az Európai Unió minden egyes tagállamának területe, amennyiben ez a megállapodás az 1.3. cikkel (Területi hatály) összhangban alkalmazandó ezekre a területekre;

tárgyaló: valamely Fél illetőségével rendelkező személy vagy szerv, amely jogosult vagy felhatalmazással rendelkezik szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások tárgyalására;

szakmai tapasztalat: egy szolgáltatás tényleges és jogszerű gyakorlása;

szakképesítés: képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal és/vagy szakmai tapasztalattal bizonyított képesítés;

illetékes hatóság: jogszabályi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezés útján képesítések elismerésére és egy joghatóságon belül szakma gyakorlásának engedélyezésére kinevezett hatóság vagy szerv; és

szabályozott szakma: olyan szolgáltatás, amelynek gyakorlása – ideértve a vonatkozó címek vagy megnevezések használatát is – jogszabályi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezés útján konkrét képesítéshez kötött.

11.2 cikk

Célkitűzések és hatály

1.   E fejezet keretet hoz létre a szakmai képesítések Felek általi kölcsönös elismerése méltányos, átlátható és következetes rendszerének előmozdításához, és meghatározza a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló tárgyalások általános feltételeit.

2.   E fejezet olyan szakmákra alkalmazandó, amelyek valamennyi Félnél szabályozottak, ideértve az Európai Unió valamennyi tagállamában vagy egyes tagállamaiban és Kanada valamennyi tartományában és területén vagy egyes tartományaiban és területein szabályozott szakmákat is.

3.   Egyik Fél sem végezheti az elismerés megadását oly módon, hogy az megkülönböztetést jelentsen az engedélyezés kritériumainak alkalmazása során, egy szolgáltató engedélyezése vagy tanúsítása során, vagy hogy a szolgáltatáskereskedelem burkolt korlátozásának minősülhessen.

4.   Az e fejezet alapján elfogadott szakmai képesítések kölcsönös elismerése az Európai Unió és Kanada valamennyi területén alkalmazandó.

11.3 cikk

A szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről folytatott tárgyalások

1.   Az egyes Felek arra ösztönzik – az esettől függően – illetékes hatóságaikat vagy szakmai szervezeteiket, hogy a javasolt szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásokra vonatkozó közös ajánlásokat nyújtsanak be a 26.2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint létrehozott, a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottságnak.

2.   Az ajánlásnak tartalmaznia kell a szakmai képesítések kölcsönös elismerése potenciális értékének olyan kritériumok alapján történő értékelését, mint például a piac nyitottságának jelenlegi szintje, az iparági szükségletek és az üzleti lehetőségek, mint például a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséből valószínűsíthetően profitáló szakemberek száma, az ágazatban meglévő más szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás, valamint a gazdaság és az üzlet fejlesztése tekintetében vett várható nyereségek. Ezen túlmenően értékelést kell tartalmaznia a Felek engedélyezési és képesítési rendszereinek összeegyeztethetőségéről, valamint ki kell térnie a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló tárgyalások tervezett megközelítésére.

3.   A szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság észszerű határidőn belül áttekinti az ajánlást azzal a céllal, hogy biztosítsa annak összhangját a jelen fejezet követelményeivel. Amennyiben teljesülnek ezek a követelmények, a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság megteszi a tárgyaláshoz szükséges lépéseket, és az egyes Felek tájékoztatják illetékes hatóságaikat ezekről a lépésekről.

4.   A tárgyalók ezt követően tárgyalásokat folytatnak, és benyújtják a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás szövegének tervezetét a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottsághoz.

5.   A szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság ezt követően áttekinti a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás tervezetét, és biztosítja annak összhangját ezzel a megállapodással.

6.   Amennyiben a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság véleménye szerint a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás összhangban áll e megállapodással, a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság határozat útján elfogadja a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást, melynek feltétele, hogy ezt követően az egyes Felek értesítsék a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottságot a vonatkozó belső előírásaik teljesüléséről. A határozat az egyes Felekre nézve az adott Fél értesítésének a Szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottsághoz történő beérkezésekor válik kötelező erejűvé.

11.4 cikk

Elismerés

1.   A szakmai képesítések ilyen megállapodás általi kölcsönös elismerése lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy szakmai tevékenységet folytassanak a fogadó Fél joghatósága alatt, a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően.

2.   Amennyiben valamely Fél szolgáltatójának szakképesítését a másik Fél egy szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás alapján elismeri, a fogadó joghatóság illetékes hatóságai nem részesítik az ilyen szolgáltatót kevésbé előnyös elbánásban annál, mint amilyenben ez a Fél hasonló helyzetben a saját joghatósága által tanúsított szakképesítéssel rendelkező szolgáltatóit részesíti.

3.   A szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás alapján történő elismerés nem köthető a következő feltételekhez:

(a)

a szolgáltató bizonyos állampolgársága vagy bármilyen formájú, lakóhellyel kapcsolatos követelmény; vagy

(b)

a szolgáltató által a Fél saját joghatósága alatt elvégzett oktatás vagy képzés, illetve megszerzett tapasztalat.

11.5 cikk

A szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság

A 11.3. cikk végrehajtásáért felelős szakmai képesítések kölcsönös elismerésével foglalkozó vegyes bizottság:

(a)

tagjai és társelnökei Kanada és az Európai Unió képviselői, mely képviselők nem azonosak a 11.3. cikk (1) bekezdésében hivatkozott illetékes hatóságakkal vagy szakmai szervezeteikkel. E képviselők listáját levélváltás útján erősítik meg;

(b)

az e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül összeül, majd ezt követően szükség szerint, illetve amennyiben úgy határoz;

(c)

meghatározza saját eljárási szabályzatát;

(d)

megkönnyíti az információcserét a szabályozott szakmák engedélyezési vagy tanúsítási előírásaival vagy kritériumaival kapcsolatos törvényekről, jogszabályokról, szakpolitikákról és gyakorlatról;

(e)

nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások tárgyalásával és végrehajtásával kapcsolatos információkat;

(f)

jelentést tesz a CETA Vegyes Bizottságnak a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások tárgyalásának és végrehajtásának előrehaladásáról; és

(g)

adott esetben tájékoztatást nyújt és kiegészíti a 11-A. mellékletben szereplő iránymutatásokat.

11.6 cikk

A szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások tárgyalásával és végrehajtásával kapcsolatos iránymutatások

A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló keret részeként a Felek nem kötelező erejű iránymutatásokat fogalmaznak meg a 11-A. mellékletben a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások tárgyalásával és megkötésével kapcsolatban.

11.7 cikk

Kapcsolattartó pontok

A Felek egy vagy több kapcsolattartó pontot hoznak létre e fejezet igazgatása céljából.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

Belföldi szabályozás

12.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

engedélyezés: szolgáltatás nyújtására vagy bármely más gazdasági tevékenység végzésére vonatkozó engedély megadása egy személy részére;

illetékes hatóság: egy Fél bármilyen kormánya vagy átruházott kormányzati hatáskört gyakoroló nem kormányzati szerve, amely engedélyezést végez;

engedélyezési eljárások: olyan adminisztratív vagy eljárási szabályok, amelyeket az engedélyezési követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében be kell tartani – ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is;

engedélyezési követelmények: olyan, képesítési követelményektől eltérő lényeges követelmények, amelyeket az engedélyezés megkapása, módosítása vagy megújítása érdekében be kell tartani;

képesítési eljárások: olyan adminisztratív vagy eljárási szabályok, amelyeket a képesítési követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében be kell tartani; és

képesítési követelmények: kompetenciákkal kapcsolatos lényeges követelmények, amelyeket az engedélyezés megszerzése, módosítása vagy megújítása érdekében be kell tartani.

12.2 cikk

Hatály

1.   Ez a fejezet a Felek által engedélyezési követelményekkel, engedélyezési eljárásokkal, képesítési követelményekkel vagy képesítési eljárásokkal kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a következőket érintik:

(a)

a 9.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

(b)

a másik Fél területén való kereskedelmi jelenléttel szolgáltatások nyújtása vagy bármelyik más gazdasági tevékenység folytatása, ideértve ilyen kereskedelmi jelenlét létesítését is; és

(c)

a másik Fél természetes személyének az egyik Fél területén való jelenlétével történő szolgáltatásnyújtás, a 10.6. cikk (Más fejezetekben szereplő kötelezettségek) (2) bekezdésével összhangban.

2.   Ez a fejezet nem alkalmazandó a következő engedélyezési követelményekkel, engedélyezési eljárásokkal, képesítési követelményekkel vagy képesítési eljárásokkal kapcsolatban:

(a)

amelyek alapja valamely Fél által az I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint fenntartott meglévő nem megfelelő intézkedés; vagy

(b)

amelyek a következő ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkoznak:

(i)

Kanada esetében a kulturális iparágak a II. melléklethez csatolt jegyzékében foglaltak szerint, a szociális szolgáltatások, az őslakos közösségekkel kapcsolatos kérdések, a kisebbségi kérdések, a szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások, valamint a víz gyűjtése, tisztítása és elosztása; és

(ii)

az Uniós Fél esetében au audiovizuális szolgáltatások a II. melléklethez csatolt jegyzékében foglaltak szerint, az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatások, a szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások (21), valamint a víz gyűjtése, tisztítása és elosztása;

12.3 cikk

Engedélyezési és képesítési követelmények és eljárások

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az általuk fenntartott engedélyezési követelmények, engedélyezési eljárások, képesítési követelmények vagy képesítési eljárások olyan kritériumokon alapulnak, amelyek kizárják, hogy az illetékes hatóság értékelési jogkörét önkényes módon gyakorolhassa.

2.   Az (1) bekezdésben említett feltételek:

(a)

világosak és átláthatóak;

(b)

objektívek; és

(c)

előre meghatározottak és nyilvánosan elérhetőek.

3.   A Felek elismerik, hogy a törvény által a miniszterekre ruházott mérlegelési jogkör gyakorlása a köz érdekében való engedély megadására vonatkozó határozatok tekintetében nem összeegyeztethetetlen a (2) bekezdés c) pontjával, feltéve, hogy a jogkört az alkalmazandó törvény tárgyának megfelelően és nem önkényes módon gyakorolják, valamint hogy a jogkör gyakorlása egyébként nem összeegyeztethetetlen e megállapodással.

4.   A (3) bekezdés nem alkalmazandó az engedélyezési eljárásokra, vagy a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó képesítési követelményekre.

5.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az engedélyt megadják, amint az illetékes hatóság megállapítja, hogy teljesülnek az engedélyezés követelményei, és az engedély megadását követően biztosítják, hogy az engedélyezés a benne foglalt feltételek szerint indokolatlan késedelem nélkül hatályba lép.

6.   Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási igazságszolgáltatási fórumot vagy eljárást, amely az érintett, az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) szerint meghatározott szolgáltató, vagy a 8.1. cikk (Fogalommeghatározások) szerint meghatározott beruházó kérése alapján rendelkezik szolgáltatásnyújtást vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását érintő adminisztratív döntések azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a Feleknek biztosítaniuk kell az eljárások tárgyilagos és elfogulatlan lebonyolítását.

7.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az általuk elfogadott vagy fenntartott engedélyezési eljárások és képesítési eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek, és nem bonyolítják vagy késleltetik indokolatlanul a szolgáltatásnyújtást vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását.

8.   A kérelmező által az engedélyezés kérelmezésével kapcsolatosan esetlegesen fizetendő engedélyezési díjnak észszerűnek és a keletkezett költségekkel arányosnak kell lennie, és önmagában nem korlátozza a szolgáltatásnyújtást vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását.

9.   Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban az árverésért, a természetes erőforrások használatáért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítéléséért fizetendő illetékeket.

10.   A Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóság által alkalmazott engedélyezési eljárások és képesítési eljárások, valamint az illetékes hatóság által az engedélyezési eljárás során hozott határozatok valamennyi kérelmező tekintetében pártatlanok. Az illetékes hatóság határozatát független módon hozza meg, és - különösen - a hatóság nem vonható felelősségre azon szolgáltatásokat nyújtó vagy bármely más gazdasági tevékenységet folytató személyek által, amelyekre vonatkozóan az engedélyt kérelmezik.

11.   Amennyiben az engedélyezési kérelem benyújtására meghatározott időtartamot írnak elő, a kérelmezők számára erre észszerű határidőt kell biztosítani. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül megkezdi a kérelem feldolgozását. Amennyiben lehetséges, a kérelmeknek elektronikus formátumban is benyújthatónak kell lenniük, a papíron benyújtott kérelmekéhez hasonló hitelességi feltételek mellett.

12.   Az eredeti okmányok helyett – amennyiben azt megfelelőnek ítélik – hiteles másolatokat is el kell fogadni.

13.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a teljes kérelem benyújtásának időpontjától számított észszerű időn belül befejeződjön. A Feleknek normál időkeretet kell megállapítaniuk a kérelem feldolgozására.

14.   A kérelmező kérésére a Fél illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül átadják a kérelem állapotával kapcsolatos információkat.

15.   Amennyiben egy kérelmet hiányosnak találnak, a Fél illetékes hatósága észszerű határidőn belül értesíti erről a kérelmezőt, meghatározza a kérelem teljességéhez hiányzó szükséges információkat, és lehetőséget biztosít a kérelmező számára a hiányosságok javítására.

16.   Amennyiben egy Fél illetékes hatósága elutasítja a kérelmet, arról írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a kérelmezőt. A kérelmező kérésére a Fél illetékes hatósága tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem elutasításának okairól, valamint a határozat elleni jogorvoslathoz vagy felülvizsgálathoz rendelkezésre álló időtartamról. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül újból benyújtsa kérelmét.

TIZENHARMADIK FEJEZET

Pénzügyi szolgáltatások

13.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

valamely Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója: valamely Fél olyan személye, aki a Fél területén pénzügyi szolgáltatásnyújtási tevékenységet folytat, és aki e szolgáltatás határon átnyúló nyújtása útján pénzügyi szolgáltatásokat nyújt vagy kíván nyújtani;

határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásnyújtás” vagy „pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme: olyan pénzügyi szolgáltatásnyújtás, amely:

(a)

egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy

(b)

az egyik Fél területén e Fél illetőségével rendelkező személy által a másik Fél illetőségével rendelkező személyének történik;

de nem tartozik ide az egyik Fél területén az erre a területre eszközölt beruházás által nyújtott szolgáltatás;

pénzügyi intézmény: az e cikk által pénzügyi szolgáltatásként meghatározott egy vagy több műveletet végző szolgáltató, ha a szolgáltató szabályozása vagy ellenőrzése a letelepedése szerinti Fél joga szerint e szolgáltatások nyújtása tekintetében pénzügyi intézményként történik, ide értve a pénzügyi szolgáltató szerinti Fél területén lévő olyan fiókot is, amelynek központi irodái a másik Fél területén találhatók;

a másik Fél pénzügyi intézménye: olyan pénzügyi intézmény, ideértve annak a Fél területén található fiókját is, amely a másik Fél illetőségével rendelkező személy irányítása alatt áll;

pénzügyi szolgáltatás: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a biztosítást és a biztosítással összefüggő szolgáltatásokat, banki szolgáltatásokat és más pénzügyi (biztosítástól eltérő) szolgáltatásokat, és a pénzügyi jellegű szolgáltatásokkal azonos vagy azokat kiegészítő szolgáltatásokat. A pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:

(a)

biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások

(i)

közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

(A)

életbiztosítás; vagy

(B)

nem-életbiztosítás;

(ii)

viszontbiztosítás és visszaengedményezés;

(iii)

biztosítás közvetítése, például brókerszolgáltatás és ügynökség; vagy

(iv)

kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások; és

(b)

banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

(i)

lakossági betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése;

(ii)

mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, a jelzáloghitelt, a hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

(iii)

pénzügyi lízing;

(iv)

minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, bankváltókat;

(v)

garanciák és kötelezettségvállalások;

(vi)

a következőkkel folytatott kereskedelem saját számlára vagy az ügyfelek számlájára, tőzsdén vagy tőzsdén kívüli forgalomban vagy egyéb módon:

(A)

pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót vagy letéti jegyeket);

(B)

devizák;

(C)

származékos termékek, ideértve a határidős és opciós szerződéseket;

(D)

árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ideértve olyan termékeket, mint a swap és a határidős kamatláb- és árfolyam szerződések;

(E)

átruházható értékpapírok; vagy

(F)

egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, beleértve a veretlen aranyat is;

(vii)

részvétel mindenfajta értékpapír kibocsátásában, ideértve az (állami vagy magán) ügynökként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása;

(viii)

ügynöki tevékenység a bankközi piacon;

(ix)

vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta beruházási alapok kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői szolgáltatások;

(x)

pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származékos termékeket és az egyéb forgatható instrumentumokat;

(xi)

pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek; vagy

(xii)

tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az i)–xi) alpontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a beruházási és portfólió-kutatást és tanácsadást, valamint a vállalatfelvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

„pénzügyi szolgáltató: valamely Fél olyan személye, aki a Fél területén pénzügyi szolgáltatásnyújtási tevékenységet folytat, de nem tartoznak ide a nyilvánosan működő gazdálkodó egységek;

beruházás: a 8.1. cikk (Fogalommeghatározások) szerinti „beruházás”, kivéve, hogy e fejezet alkalmazásában a 8.1. cikkben hivatkozott „hitel” és „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”:

(a)

egy pénzügyi intézmény által kibocsátott hitel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír csak akkor minősül az adott pénzügyi intézménybe eszközölt beruházásnak, ha azt a pénzügyi intézmény letelepedése szerinti Fél szavatoló tőkével kezeli; és

(b)

az a) pontban említett pénzügyi intézmény által kibocsátott hiteltől vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírtól eltérő, pénzügyi intézmény által nyújtott hitel vagy tulajdonolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nem beruházás;

az egyértelműség érdekében:

(c)

a nyolcadik fejezet (Beruházás) csak akkor alkalmazandó hitelre vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra, ha azok nem tartoznak e fejezet hatálya alá; és

(d)

a pénzügyi intézmény által kibocsátott hiteltől vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírtól eltérő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató által nyújtott hitel vagy tulajdonolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír akkor minősül beruházásnak a nyolcadik fejezet (Beruházás) alkalmazásában, ha a hitel vagy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tejesíti a beruházás 8.1. cikkben szereplő kritériumait;

beruházó: a 8.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott „beruházó”;

új pénzügyi szolgáltatás: pénzügyi jellegű szolgáltatás, amelyet az egyik Fél területén nem nyújtanak, de a másik Fél területén igénybe vehető, és magában foglalja a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának minden új formáját, illetve a Fél területén nem értékesített pénzügyi termékek értékesítését;

valamely „Fél illetőségével rendelkező személy: az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerinti valamely „Fél illetőségével rendelekező személy”, és a egyértelműség érdekében nem tartozik e fogalom alá harmadik országok vállalkozásainak fióktelepe;

állami szerv:

(a)

a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, de nem tartoznak ide azok a szervek, amelyek kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

(b)

valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének; és

önszabályozó szervezet: bármilyen nem kormányzati szervezet, beleértve az értékpapír- vagy határidős tőzsdét vagy piacot, elszámoló ügynökséget vagy más szervezetet, illetve egyesületet, amely saját vagy átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók vagy pénzügyi intézmények felett.

13.2 cikk

Hatály

1.   E fejezet a valamelyik Fél által a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre alkalmazandó:

(a)

a másik Fél pénzügyi intézményei;

(b)

a másik Fél beruházója, ás egy ilyen beruházó beruházása a Fél területén lévő pénzügyi intézményben; és

(c)

pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme.

2.   Az egyértelműség kedvéért a nyolcadik fejezet (Beruházás) rendelkezései a következőkre alkalmazandók:

(a)

egy Fél beruházójára és egy ilyen beruházónak a pénzügyi intézményektől eltérő pénzügyi szolgáltatóba eszközölt beruházására vonatkozó intézkedés; és

(b)

a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó intézkedésektől eltérő intézkedések, valamely Fél beruházójával vagy e beruházónak egy pénzügyi intézményben eszközölt beruházásával kapcsolatos intézkedés.

3.   A 8.10. (A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás), a 8.11. (Veszteségek miatti kártalanítás), a 8.12. (Kisajátítás), a 8.13. (Átutalások), a 8.14. (Jogok és kötelezettségek átszállása), a 8.16. (Előnyök megtagadása) és a 8.17. (Alaki követelmények) cikket belefoglalták e fejezetbe és e cikkek e fejezet részét képezik.

4.   A nyolcadik fejezet F. szakaszát (A beruházó és az állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) kizárólag olyan keresetek vonatkozásában foglalták bele e fejezetbe és tették annak részévé, amelyek szerint az egyik Fél megsértette a 13.3. cikket, vagy a 13.4. cikket egy pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménybe eszközölt beruházás bővítése, fenntartása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy az azokról való egyéb rendelkezés vonatkozásában, vagy a 8.10. (A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás), a 8.11. (Veszteségek miatti kártalanítás), a 8.12. (Kisajátítás), a 8.13. (Átutalások) vagy a 8.16. (Előnyök megtagadása) cikket.

5.   E fejezet nem alkalmazandó a valamelyik Fél által a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre:

(a)

állami nyugdíjrendszer vagy kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységek vagy szolgáltatások; vagy

(b)

valamely Fél – ideértve annak állami szerveit – megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységek vagy szolgáltatások,

ettől eltérve e fejezet alkalmazandó akkor, ha az egyik Fél engedélyezi, hogy az a) és b) pont szerinti tevékenységeket vagy szolgáltatásokat pénzügyi intézményei állami szervekkel vagy egy pénzügyi intézménnyel versenyezve nyújtsa.

6.   A tizenkettedik fejezetet (Belföldi szabályozás) belefoglalták e fejezetbe és e fejezet részét képezi. Az egyértelműség érdekében a 12.3. cikk (Engedélyezési és képesítési követelmények és eljárások) a Felek pénzügyi szabályozó hatóságainak mérlegelési jogkörére alkalmazandó.

7.   A tizenkettedik fejezet (Belföldi szabályozás) (6) bekezdés szerinti e fejezetbe foglalása nem alkalmazandó a következő engedélyezési követelményekkel, engedélyezési eljárásokkal, képesítési követelményekkel vagy képesítési eljárásokkal kapcsolatban:

(a)

amelyek alapja Kanada által a III-A. melléklethez csatolt jegyzék szerint fenntartott nem megfelelő intézkedés;

(b)

amelyek alapja az Európai Unió által az I. melléklethez csatolt jegyzék szerint fenntartott nem megfelelő intézkedés, amennyiben az ilyen intézkedések pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak; és

(c)

amelyek a 12.2. cikk (Hatály) (2) bekezdésének b) pontjában szerepelnek, amennyiben az ilyen intézkedések pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak.

13.3 cikk

Nemzeti elbánás

1.   A 8.6. cikket (Nemzeti elbánás) belefoglalták e fejezetbe és e fejezet részét képezi, és a másik Fél pénzügyi intézményeinek és beruházóinak, valamint a pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásaiknak a kezelésére alkalmazandó.

2.   A valamely Fél által a saját beruházói és a saját beruházóinak beruházásai tekintetében a 8.6. cikk (Nemzeti elbánás) alapján biztosított elbánás megfelel a saját pénzügyi intézményei, valamint a saját beruházóinak pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásai tekintetében biztosított elbánásnak.

13.4 cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   A 8.7. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás) belefoglalták e fejezetbe és e fejezet részét képezi, és a másik Fél pénzügyi intézményeinek és beruházóinak, valamint a pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásaiknak a kezelésére alkalmazandó.

2.   A valamely Fél által a harmadik országok beruházói és a harmadik országok beruházóinak beruházásai tekintetében a 8.7. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) (1) és (2) bekezdése alapján biztosított elbánás megfelel a harmadik országok pénzügyi intézményei, valamint a harmadik országok beruházóinak pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásai tekintetében biztosított elbánásnak.

13.5 cikk

A prudenciális intézkedések elismerése

1.   Valamely Fél elismerheti egy harmadik ország prudenciális intézkedéseit az e fejezet alá tartozó intézkedések alkalmazása során. Az elismerés lehet:

(a)

egyoldalú;

(b)

harmonizáció vagy más eszközök útján megvalósított; vagy

(c)

a harmadik országgal között megállapodáson vagy kialakított rendszeren alapuló.

2.   A prudenciális intézkedéseket elismerő Fél megfelelő lehetőséget biztosít a másik Fél számára annak bemutatására, hogy fennállnak olyan körülmények, melyek tekintetében létezik vagy lesz a Felek közötti információmegosztásra vonatkozó egyenértékű rendelkezés, felügyelet, a rendelkezés végrehajtása, és adott esetben vonatkozó eljárás.

3.   Ha valamely Fél elismer egy prudenciális intézkedést az (1) bekezdés c) pontja értelmében, és fennállnak a (2) bekezdésben leírt körülmények, a Fél megfelelő lehetőséget biztosít a másik Fél számára, hogy tárgyalásokat folytasson a megállapodáshoz vagy rendszerhez történő csatlakozás céljából, vagy hasonló megállapodás vagy rendszer kialakítása céljából.

13.6 cikk

Piacra jutás

1.   Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn a másik Fél pénzügyi intézményével kapcsolatban vagy a másik Fél beruházója által létesített pénzügyi intézmény útján megvalósított piacra jutással kapcsolatban, teljes területe vonatkozásában vagy egy nemzeti, tartományi, területi, regionális vagy helyi kormányzat területének vonatkozásában olyan intézkedést, amely:

(a)

a következőket korlátozza:

(i)

a pénzügyi intézmények száma számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(ii)

a pénzügyi szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértéke számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(iii)

a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett pénzügyi szolgáltatási műveletek száma vagy a pénzügyi szolgáltatási kibocsátás teljes mennyisége kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában;

(iv)

a külföldi tőke részvétele a pénzügyi intézmények külföldi tőkerészesedése legmagasabb százalékos arányának, illetve a pénzügyi intézményekbe eszközölt egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával; vagy

(v)

egy adott pénzügyi szolgáltatási ágazatban vagy pénzügyi intézmény által alkalmazható, az adott pénzügyi szolgáltatás teljesítéséhez szükséges és ahhoz közvetlenül kapcsolódó természetes személyek számának korlátozása számszerű kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában; vagy

(b)

bizonyos típusú jogi személyeket vagy közös vállalkozásokat korlátoz vagy követel meg ahhoz, hogy egy pénzügyi intézmény rajtuk keresztül hajtson végre egy gazdasági tevékenységet.

2.   A 8.4. cikk (Piacra jutás) (2) bekezdését belefoglalták e cikkbe és e cikk részét képezi.

3.   Az egyértelműség érdekében:

(a)

valamely Fél feltételeket támaszthat vagy eljárásokat hozhat létre a kereskedelmi jelenlét létesítésének vagy kiterjesztésének engedélyezésére, amennyiben azok nem kerülik meg a Fél (5) bekezdés szerinti kötelezettségét, és összhangban állnak e fejezet többi rendelkezésével; és

(b)

e cikk nem akadályozza a Feleket abban, hogy a pénzügyi intézményeknek előírják bizonyos pénzügyi szolgáltatások külön jogi személyeken keresztül történő nyújtását, ha a Fél joga szerint a pénzügyi intézmény által nyújtott pénzügyi szolgáltatások mindegyike nem nyújtható egyetlen jogi személy által.

13.7 cikk

Határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások

1.   A 9.3. cikket (Nemzeti elbánás), a 9.4. cikket (Alaki követelmények) és a 9.6. cikket (Piacra jutás) belefoglalták e fejezetbe és e fejezet részét képezik, és alkalmazandók a 13-A. mellékletben felsorolt határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal való elbánásra.

2.   A valamely Fél által a saját szolgáltatói és szolgáltatásai tekintetében a 9.3. cikk (Nemzeti elbánás) (2) bekezdése alapján biztosított elbánás megfelel a saját pénzügyi szolgáltatói és pénzügyi szolgáltatásai tekintetében biztosított elbánásnak.

3.   A valamely Fél által a másik Fél szolgáltatói és szolgáltatásai tekintetében a 9.6. cikk (Piacra jutás) szerint nem elfogadandó vagy nem fenntartandó intézkedések megfelelnek a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóival kapcsolatos intézkedéseknek.

4.   A 9.5. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás) belefoglalták e fejezetbe és e fejezet részét képezi, és a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatói tekintetében biztosított elbánásra alkalmazandó.

5.   A valamely Fél által a harmadik országok szolgáltatói és szolgáltatásai tekintetében a 9.5. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) alapján biztosított elbánás megfelel a harmadik országok pénzügyi szolgáltatói és a harmadik országok pénzügyi szolgáltatásai tekintetében biztosított elbánásnak.

6.   Az egyes Felek engedélyezik a területükön tartózkodó személyeknek, valamint tartózkodási helyüktől függetlenül állampolgáraiknak, hogy a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó, a Fél területén található szolgáltatóitól pénzügyi szolgáltatásokat vásároljanak. Ez a kötelezettség nem kötelezi a Feleket arra, hogy engedélyezzék az ilyen szolgáltatóknak a területükön üzleti tevékenység folytatását vagy annak kezdeményezését. Az egyes Felek az „üzleti tevékenység folytatása” és a „kezdeményezés” fogalmát e cikk alkalmazásában az (1) bekezdésnek megfelelően határozhatják meg.

7.   A 13-A. mellékletben felsorolt pénzügyi szolgáltatások tekintetében az egyes Felek a vonatkozó szabályozónak benyújtott kérelem vagy értesítés esetén – amennyiben ez szükséges – engedélyezi a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat bármely új formában nyújtsák, vagy hogy olyan pénzügyi termékeket értékesítsenek, amelyeket nem értékesítenek a Fél területén, ha az első Fél saját joga szerint hasonló helyzetekben engedélyezi saját pénzügyi szolgáltatóinak, hogy ilyen szolgáltatást nyújtsanak vagy ilyen terméket értékesítsenek.

13.8 cikk

Felső vezetés és igazgatótanács

A Felek nem írhatják elő, hogy a másik Fél pénzügyi intézménye felső vezetésébe, illetve igazgatótanácsába bizonyos adott állampolgárságú természetes személyeket nevezzen ki.

13.9 cikk

Teljesítési követelmények

1.   A Felek a pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházások tekintetében olyan teljesítményre vonatkozó előírásokat érintő elvekről tárgyalnak, mint amilyenek például a 8.5. cikkben (Teljesítési követelmények) szerepelnek.

2.   Amennyiben a Felek a megállapodás hatálybalépését követő három éven belül nem állapodnak meg ilyen elvekben, valamely Fél kérésére a 8.5. cikket (Teljesítési követelmények) belefoglalják ebbe a fejezetbe és az e fejezet részét fogja képezi, és alkalmazandó lesz a pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásokra. Ebben az esetben a 8.5. cikkben (Teljesítési követelmények) szereplő „beruházást” a „területén található pénzügyi intézménybe eszközölt beruházásként” kell érteni.

3.   Azt követően 180 napon belül, hogy a Felek az (1) bekezdésnek megfelelően sikeresen megtárgyalták a teljesítési követelményeket érintő elveket, vagy hogy valamely Fél a (2) bekezdés alapján kérelmezte a 8.5. cikk (Teljesítési követelmények) jelen fejezetbe foglalását, amennyiben indokolt, a Felek ennek megfelelően módosítják jegyzéküket. Bármely módosításnak az e fejezet szerinti teljesítményre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos követelményeknek nem megfelelő meglévő intézkedésekre vonatkozó fenntartások felsorolására kell korlátozódnia, Kanada esetében a III. mellékletben szereplő jegyzékének A. szakaszára, és az Európai Unió esetében az I. mellékletben szereplő jegyzékére. A 13.10. cikk (1) bekezdése az ilyen intézkedésekre az esettől függően az (1) bekezdés szerint megtárgyalt teljesítményre vonatkozó előírásokat érintő elvek tekintetében alkalmazandó, vagy a (2) bekezdés alapján e fejezetbe foglalt 8.5. cikk (Teljesítési követelmények) tekintetében.

13.10 cikk

Fenntartások és kivételek

1.   A 13.3., a 13.4., a 13.6. és a 13.8. cikk nem alkalmazandó:

(a)

olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet valamely Fél a következők szintjén tart fenn:

(i)

az Európai Unió, az I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(ii)

nemzeti kormány, Kanada III. mellékletben szereplő jegyzékének A. szakasza szerint, vagy az Európai Unió I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(iii)

tartományi, területi vagy regionális kormány, Kanada III. mellékletben szereplő jegyzékének A. szakasza szerint, vagy az Európai Unió I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint; vagy

(iv)

helyi önkormányzat;

(b)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy

(c)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 13.3., a 13.4., a 13.6. vagy a 13.8. cikkel való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest.

2.   A 13.7. cikk nem alkalmazandó:

(a)

olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet valamely Fél a következők szintjén tart fenn:

(i)

az Európai Unió, az I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(ii)

nemzeti kormány, Kanada III. mellékletben szereplő jegyzékének A. szakasza szerint, vagy az Európai Unió I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(iii)

tartományi, területi vagy regionális kormány, Kanada III. mellékletben szereplő jegyzékének A. szakasza szerint, vagy az Európai Unió I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint; vagy

(iv)

helyi önkormányzat;

(b)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy

(c)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedés 13.7. cikknek való megfelelőségét a megállapodás hatálybalépésekor fennállt megfelelőséghez képest.

3.   A 13.3., a 13.4., a 13.6., a 13.7. és a 13.8. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésekre, amelyeket Kanada a III. mellékletben szereplő jegyzékének B. szakaszában felsorolt pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban fogad el vagy tart fenn, vagy amelyeket az Európai Unió a II. mellékletben szereplő jegyzékében felsorolt pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban fogad el vagy tart fenn.

4.   Ha valamely Fél fenntartásokat fogalmazott meg a 8.4. cikk (Piacra jutás), a 8.5. cikk (Teljesítési követelmények), a 8.6. cikk (Nemzeti elbánás), a 8.7. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 8.8. cikk (Felső vezetés és igazgatótanács), a 9.3. cikk (Nemzeti elbánás), a 9.5. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) vagy a 9.6. cikk (Piacra jutás) tekintetében az I. vagy a II. mellékletben szereplő jegyzékében, az esettől függően a fenntartás a 13.3, a 13.4., a 13.6., a 13.7. vagy a 13.8. cikk, vagy a 13.9. cikk (1) bekezdése szerint megtárgyalt teljesítményre vonatkozó előírásokat érintő elvek, vagy a 13.9. cikk (2) bekezdése alapján a fejezetbe foglalt teljesítményre vonatkozó előírásokat érintő elvek tekintetében is fenntartásnak minősül, amennyiben a fenntartásban meghatározott intézkedés, ágazat, alágazat vagy tevékenység e fejezet hatálya alá tartozik.

5.   A Felek nem fogadnak el a megállapodás hatálybalépésének napját követően olyan, Kanada III. mellékletben szereplő jegyzékében B. szakaszának vagy az Európai Unió II. mellékletben szereplő jegyzékének hatálya alá tartozó intézkedést vagy intézkedéssorozatot, amely a másik Fél beruházójától annak állampolgársága okán közvetlenül vagy közvetetten megköveteli, hogy értékesítse vagy más módon elidegenítse az intézkedés vagy az intézkedéssorozat hatálybalépésének napján meglévő beruházását.

6.   A szellemitulajdon-jogok tekintetében valamely Fél eltérhet a 13.3. cikktől és a 13.4. cikktől, valamint az esettől függően a 13.9. cikk (1) bekezdése szerint megtárgyalt teljesítményre vonatkozó előírásokat érintő elvekkel, vagy a 13.9. cikk (2) bekezdése alapján a fejezetbe foglalt teljesítményre vonatkozó előírásokat érintő elvekkel kapcsolatos bármely technológiaátadási elvtől, ha az eltérést engedélyezi a TRIPS-megállapodás, ideértve a TRIPS-megállapodásnak a WTO-egyezmény IX. cikke alapján elfogadott mentességeit is.

7.   A 13.3., a 13.4., a 13.6., a 13.7., a 13.8. és a 13.9. cikk nem alkalmazandó:

(a)

olyan beszerzésekre, melyek során a Felek kormányzati célra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, és nem kereskedelmi viszonteladás, illetve nem az áru vagy szolgáltatás kereskedelmi értékesítés céljából történő kínálata során történő felhasználásának céljával, legyen ez a beszerzés a 19.2. cikk (Hatály és terjedelem) értelmében vett „érintett beszerzés” vagy sem; vagy

(b)

az egyik Fél által biztosított, szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos támogatásokra vagy állami támogatásokra.

13.11 cikk

Hatékony és átlátható szabályozás

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a jelen cím alkalmazása alá tartozó általánosan alkalmazandó intézkedéseket méltányos, objektív és pártatlan módon kezelik.

2.   Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy bármely, e fejezet hatálya alá tartozó kérdésre vonatkozó törvényei, rendeletei, eljárásai és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatai haladéktalanul közzétételre kerüljenek vagy rendelkezésre álljanak olyan módon, hogy az érdekelt személy és a másik Fél számára lehetségessé váljon azok megismerése. Valamennyi Fél a lehető legteljesebb mértékig végrehajtja a következőket:

(a)

előzetesen közzétesz minden, elfogadásra javasolt ilyen intézkedést;

(b)

az érdekelt személy és a másik Fél számára észszerű lehetőséget kínál arra, hogy véleményezhesse e javasolt intézkedéseket; és

(c)

észszerű időt hagy az intézkedések végleges kihirdetése és azok hatálybalépésének időpontja között.

E fejezet alkalmazásában ezek az előírások a 27.1. cikk (Kihirdetés) előírásainak helyébe lépnek.

3.   Az egyes Felek megfelelő mechanizmust tartanak fenn vagy hoznak létre az érdekelt személyektől a fejezet hatálya alá tartozó általánosan alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan beérkezett kérdések észszerű időn belüli megválaszolására.

4.   A szabályozó hatóságok közigazgatási határozatot hoznak a másik Fél pénzügyi intézményben érintett beruházója, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatója vagy pénzügyi intézmény által pénzügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban beadott teljes kérelemről, és a kérelmezőt haladéktalanul értesíti a határozatról olyan észszerű időn belül, melyet igazol a kérelem összetettsége és a kérelem feldolgozására meghatározott szokásos időtartam. Kanada esetében az ilyen észszerű határidő 120 napnak felel meg. A szabályozó hatóság haladéktalanul értesíti határozatáról a kérelmezőt. Ha észszerű határidőn belül nem kivitelezhető a határozat meghozatala, a szabályozó hatóság haladéktalanul értesíti erről a kérelmezőt, és arra törekszik, hogy a határozatot mielőbb meghozza. Az egyértelműség érdekében a kérelem mindaddig nem tekinthető teljesnek, amíg az összes vonatkozó meghallgatásra sor nem került és a szabályozó hatóság be nem szerzett minden szükséges.

13.12 cikk

Önszabályozó szervezetek

Ha egy Fél előírja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatójának a Fél területén való pénzügyi szolgáltatásnyújtáshoz, hogy legyen tagja, résztvevője egy önszabályozó szervezetnek vagy férjen hozzá egy önszabályozó szervezethez, vagy egy önszabályozó szervezeten keresztül biztosítson előjogokat vagy előnyöket pénzügyi szolgáltatás nyújtása során, akkor az előíró Fél biztosítja, hogy az önszabályozó szervezet tartsa tiszteletben az e fejezet szerinti kötelezettségeket.

13.13 cikk

Fizetési és elszámolási rendszerek

Mindegyik Fél a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonos módon köteles hozzáférést biztosítani a Fél által, vagy a Fél által átruházott kormányzati hatásköröket gyakorló jogi személy által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikk nem biztosít hozzáférést a Fél végső hitelezői forrásaihoz.

13.14 cikk

Új pénzügyi szolgáltatások

1.   Az egyes Felek lehetővé teszik a másik Fél pénzügyi intézményei számára olyan új pénzügyi szolgáltatások nyújtását, amelyet az első Fél saját pénzügyi intézményeinek lehetővé tenne hasonló helyzetben, jogszabályainak megfelelően, adott esetben a vonatkozó szabályozó kérésére vagy értesítése alapján.

2.   A Felek meghatározhatják azt az intézményes és jogi formát, amelynek keretében az új pénzügyi szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé tehetik a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról elfogadható időn belül határozatot kell hozni,és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

3.   E cikk nem akadályozza egy Fél pénzügyi intézményét abban, hogy olyan pénzügyi szolgáltatás engedélyezésének elbírálásáért folyamodjon a másik Félhez, amelyet egyik Fél területén sem nyújtanak. Az elbírálásért folyamodás a kérelem benyújtása szerinti Fél jogának tárgyát képezi, és nem az e cikk szerinti kötelezettségek tárgyát.

13.15 cikk

Információk továbbítása és feldolgozása

1.   Valamennyi Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi intézménye vagy határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy egyéb formában információkat továbbítson a területére, illetve a területéről adatfeldolgozás céljából, amennyiben az a pénzügyi intézmény vagy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató rendes üzletmenetéhez szükséges.

2.   Az egyes Felek megfelelő védintézkedéseket tartanak fenn a magánélet védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására. Ha a pénzügyi információk továbbítása személyes adatok továbbításával jár, az adattovábbításnak a továbbítás elindítása szerinti Fél területének a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell történnie.

13.16 cikk

Prudenciális kivételek

1.   E megállapodás nem akadályozza a Feleket abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, többek közt:

(a)

a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi intézmény, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató vagy pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;

(b)

a pénzügyi intézmények, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók vagy pénzügyi szolgáltatók biztonságának, fizetőképességének, integritásának vagy pénzügyi megbízhatóságának fenntartása érdekében; vagy

(c)

a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

2.   A pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmének prudenciális szabályozása egyéb eszközeinek sérelme nélkül a Fél előírhatja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak és a pénzügyi eszközöknek a regisztrációját.

3.   A 13.3. cikkre és a 13.4. cikkre figyelemmel valamely Fél prudenciális okokból megtilthat bizonyos pénzügyi szolgáltatásokat vagy tevékenységet. Az ilyen tiltást nem kell minden pénzügyi szolgáltatásra vagy egy teljes pénzügyi szolgáltatási alágazatra, például a banki szolgáltatásokra alkalmazni.

13.17 cikk

Különleges kivételek

1.   E megállapodás nem alkalmazandó a nyilvánosan működő gazdálkodó egységek monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során hozott intézkedéseire. E bekezdés nem érinti valamely Fél 8.5. cikk (Teljesítési követelmények), 8.13. cikk (Átutalások) vagy 13.9. cikk szerinti kötelezettségeit.

2.   E megállapodás nem írja elő a Felek számára az egyéni ügyfelek, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, pénzügyi intézmények ügyeivel vagy számláival kapcsolatos információk, vagy bármely olyan bizalmas információk átadását, vagy az ilyen információkhoz való hozzáférés engedélyezését, amelyek nyilvánosságra hozatala konkrét szabályozási, ellenőrzési vagy bűnüldözési ügyeket sértene vagy más módon sértené a közérdeket vagy konkrét vállalkozások jogos üzleti érdekeit.

13.18 cikk

Pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság

1.   A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének f) pontja szerint létrehozott Pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság tagjai a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikáért felelős hatóságok olyan képviselői, akik szakértelemmel rendelkeznek az e fejezet által tárgyalt területeken. Kanadát a bizottságban a kanadai pénzügyminisztérium vagy jogutódjának tisztviselője képviseli.

2.   A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság kölcsönös egyetértéssel határoz.

3.   A Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság évente, vagy erre vonatkozó eltérő döntésének megfelelően ülésezik, és:

(a)

felügyeli e fejezet végrehajtását;

(b)

párbeszédet folytat a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozásáról azzal a céllal, hogy javítsa a Felek szabályozási rendszereinek kölcsönös ismeretét és hogy együttműködést biztosítson a nemzetközi szabványok kidolgozása terén, ahogy azt a 13-C. mellékletben szereplő, a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozásáról folytatott párbeszédről szóló egyetértési megállapodás is illusztrálja; és

(c)

végrehajtja a 13.21. cikket.

13.19 cikk

Egyeztetés

1.   Bármely Fél egyeztetést kérhet a másik Féltől bármely, e megállapodás alapján felmerülő, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő témában. A másik Fél jóhiszeműen fontolóra veszi a kérés teljesítését.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy amennyiben egyeztetésre kerül sor az (1) bekezdés alapján, a Fél küldöttségében olyan tisztviselők is szerepelnek, akik megfelelő szakértelemmel rendelkeznek az e fejezet által tárgyalt területeken. Kanada esetében ez a kanadai pénzügyminisztérium vagy jogutódjának tisztviselőjét jelenti.

13.20 cikk

Vitarendezés

1.   A huszonkilencedik fejezet (Vitarendezés) az e cikk szerinti módosításokkal alkalmazandó az e fejezet hatálya alá tartozó viták rendezésével kapcsolatban.

2.   Ha a Felek nem tudnak megegyezni az e fejezet vonatkozásában felmerült vita rendezésére hivatott választottbírósági testület összetételéről, a 29.7. cikk (A választottbírósági testület összetétele) alkalmazandó. Ugyanakkor a 29.8 cikk (Választottbírák jegyzéke) szerint összeállított választottbírói jegyzékre való bármely hivatkozást úgy kell érteni, hogy az az e cikk szerint összeállított választottbírói jegyzékre hivatkozik.

3.   A CETA Vegyes Bizottság összeállíthatja annak az objektivitás, megbízhatóság és jó ítélőképesség alapján kiválasztott 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik elnöki tisztséget tölthetnek be. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. A CETA Vegyes Bizottság bármikor felülvizsgálhatja a jegyzéket, és gondoskodik arról, hogy a jegyzék megfeleljen ennek a cikknek.

4.   A jegyzékre felvett választottbírák szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások joga vagy szabályozása vagy ezek alkalmazása terén, ami kiterjedhet a pénzügyi szolgáltatók szabályozására is. Az elnöki tisztséget betöltő választottbíráknak vitarendezései eljárások során ügyészként, testületi tagként vagy választottbíróként szerzett tapasztalattal is kell rendelkezniük. A választottbírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól. A választottbíróknak meg kell felelniük a 29-B. mellékletben (Magatartási kódex) szereplő magatartási kódexnek.

5.   Amennyiben a választottbírói testület úgy találja, hogy egy intézkedése nem összeegyeztethető e megállapodással, és az intézkedés:

(a)

érinti a pénzügyi szolgáltatási ágazatot és bármely más ágazatot, akkor a panaszos Fél a pénzügyi szolgáltatások ágazatában felfüggesztheti azokat az előnyöket, amelyeknek hatása egyenértékű a Fél pénzügyi szolgáltatási ágazatában tett intézkedés hatásával; vagy

(b)

csak a pénzügyi szolgáltatások ágazatától eltérő ágazatot érint, a panaszos Fél a pénzügyi szolgáltatási ágazatban nem függeszti fel az előnyöket.

13.21 cikk

Beruházási viták a pénzügyi szolgáltatások terén

1.   A nyolcadik fejezet (A beruházó és az állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) F. szakasza e cikk és a 13-B. melléklet módosításai szerint alkalmazandó a következőkre:

(a)

olyan intézkedésekkel kapcsolatos beruházási viták, amelyekre ez a fejezet alkalmazandó, és amelyek során a beruházó azt állítja, hogy valamelyik Fél megsértette a 8.10. (A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás), a 8.11. (Veszteségek miatti kártalanítás), a 8.12. (Kisajátítás), a 8.13. (Átutalások), a 8.16. (Előnyök megtagadása), a 13.3. vagy a 13.4. cikket; vagy

(b)

a nyolcadik fejezet (A beruházó és az állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) F. szakasza alapján kezdeményezett olyan beruházási viták, amelyekben felhasználják a 13.16. cikk (1) bekezdését.

2.   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beruházási viták esetében, vagy ha az alperes a 8.23. cikk (Kereset benyújtása a Fórumhoz) szerint a keresetben a Fórumhoz való benyújtástól számított 60 napon belül a 13.16. cikk (1) bekezdésére hivatkozik, a Fórum tanácsát a 8.27. cikk (A Fórum összetétele) (7) bekezdésének megfelelően a 13.20. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott jegyzékből állítják össze. Ha az alperes a keresetben a Fórumhoz való benyújtástól számított 60 napon belül hivatkozik a 13.16. cikk (1) bekezdésére az (1) bekezdés a) pontja szerintitől eltérő beruházási vita során, a Fórum tanácsának összeállítására a 8.27. cikk (A Fórum összetétele) (7) bekezdése szerint alkalmazandó időtartam azon a napon kezdődik, amelyen az alperes hivatkozik a 13.16. cikk (1) bekezdésére. Amennyiben a CETA Vegyes Bizottság nem teszi meg a 8.27. cikk (A Fórum összetétele) (2) bekezdése szerinti kinevezéseket a 8.27. cikk (A Fórum összetétele) (17) bekezdésében meghatározott időtartamon belül, bármely vitában részt vevő fél kérheti a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) főtitkárától, hogy válassza ki a Fórum tagjait a 13.20. cikk szerint összeállított jegyzékből. Amennyiben a 13.20. cikk szerinti jegyzék nem került összeállításra addig a napig, amelyen a 8.23. cikk (Kereset benyújtása a Fórumhoz) szerinti keresetet benyújtották, az ICSID főtitkára az egyik vagy mindkét Fél által a 13.20. cikkel összhangban javasolt személyek közül választja ki a Fórum tagjait.

3.   Az alperes írásban a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsághoz utalhatja az ügyet arról való határozás céljából, hogy a 13.16. cikk (1) bekezdése szerinti kivétel megalapozott védekezés-e a keresettel szemben, és ha igen, milyen mértékben. Az ilyen továbbutalást legkésőbb addig a napig lehet megtenni, amelyet a Fórum az alperes részére a válaszirat előterjesztése céljára meghatároz. Ha az alperes az ügyet a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsághoz utalja e bekezdés értelmében, a nyolcadik fejezet F. szakaszában (A beruházó és az állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) szereplő időtartamok vagy eljárások felfüggesztésre kerülnek.

4.   A (3) bekezdés szerinti továbbutalás esetén az esettől függően a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság vagy a CETA Vegyes Bizottság együttesen megállapíthatják, hogy a 13.16. cikk (1) bekezdése megalapozott védekezés-e a keresettel szemben, és ha igen, milyen mértékben. Az esettől függően a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság vagy a CETA Vegyes Bizottság megküldi az együttes megállapítás másolatát a beruházónak és a Fórumnak, amennyiben ez utóbbit már összeállították. Ha az együttes megállapítás arra a következtetésre jut, hogy a 13.16. cikk (1) bekezdése megalapozott védekezés a kereset valamennyi részével szemben, annak teljességében, akkor úgy tekintik, hogy a beruházó visszavonta keresetét és az eljárástól a 8.35. cikknek (Elállás) megfelelően elállnak. Ha az együttes megállapítás arra a következtetésre jut, hogy a 13.16. cikk (1) bekezdése a keresetnek csupán egyes részével szemben megalapozott védekezés, az együttes megállapítás kötelező erejű a Fórum számára a kereset érintett részei vonatkozásában. Ebben az esetben nem alkalmazandó tovább az időtartamok vagy eljárások (3) bekezdés szerinti felfüggesztése, és a beruházó folytathatja a kereset fennmaradó részeivel kapcsolatos eljárásokat.

5.   Amennyiben a CETA Vegyes Bizottság nem tett együttes megállapítást három hónapon belül azt követően, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság az ügyet hozzá utalta, nem alkalmazandó tovább az időtartamok vagy eljárások (3) bekezdés szerinti felfüggesztése, és a beruházó folytathatja a kereset fennmaradó részeivel kapcsolatos eljárásokat.

6.   Az alperes kérésére a Fórum előzetes kérdésként határoz arról, hogy a 13.16. cikk (1) bekezdése megalapozott védekezés-e a keresettel szemben, és ha igen, milyen mértékben. Amennyiben az alperes nem nyújt be ilyen kérést, az nem sérti az alperes azon jogát, hogy az eljárás későbbi szakaszában védekezésként felhasználja a 13.16. cikk (1) bekezdését. A Fórum nem von le kedvezőtlen következtetést abból a tényből, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság vagy a CETA Vegyes Bizottság nem egyezett meg együttes megállapításról a 13-B. melléklet szerint.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások

14.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

vámkezelési szolgáltatás” vagy „vámügynöki szolgáltatás: díjazás ellenében vagy szerződés alapján importtal, exporttal kapcsolatos vagy teherszállítás útján történő vámalakiságok elvégzése függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő vagy másodlagos tevékenysége;

konténerállomás éslerakat szolgáltatás: konténerek tárolása, töltése, kirakodása vagy javítása és szállításra alkalmassá tétele, kikötői területeken vagy a szárazföldön;

»háztól házig« típusú vagy multimodális szállítási művelet: egyetlen fuvarokmány szerinti teherszállítás, amely egynél több szállítási módszert vesz igénybe, és amely nemzetközi tengeri szállítást is magában foglal;

átrakodási szolgáltatás: nemzetközi teherszállítmány tengeren történő elő- vagy továbbszállítása, konténerek, osztott ömlesztett és száraz vagy folyékony ömlesztett szállítmány formájában, az egyik Fél területén található kikötők között. Az egyértelműség érdekében Kanada tekintetében az átrakodási szolgáltatások közé tartozhat a tenger és szárazföldi vizek közötti szállítás, mely esetben szárazföldi víz (inland waters) alatt a vámtörvényben (Customs Act, R.S.C. 1985, c.1., 2nd Supp.) meghatározott szárazföldi víz értendő;

nemzetközi szállítmány: az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy az Európai Unió egy tagállamának kikötője és egy másik tagállamának kikötője között tengerjáró hajón szállított szállítmány;

nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatás: utasok vagy szállítmány tengerjáró hajón való szállítása az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy az Európai Unió egy tagállamának kikötője és egy másik tagállamának kikötője között, valamint közvetlen szerződéskötés más szállítási szolgáltatások nyújtóival „háztól házig” típusú vagy multimodális szállítási műveletek biztosítása érdekében, de a fogalom nem terjed ki az ilyen egyéb szállítási szolgáltatások nyújtására;

nemzetközi tengeri szállítási szolgáltató:

(a)

valamely Fél vállalkozása az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerint, illetve az ilyen vállalkozás fióktelepe; vagy

(b)

harmadik ország valamely Fél állampolgárának irányítása alatt álló vállalkozása az 1.1. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerint, ha annak hajóit e Fél jogszabályai szerint vették nyilvántartásba és ha annak hajói a Fél lobogója alatt hajóznak; vagy

(c)

harmadik ország vállalkozásának fióktelepe, mely jelentős üzleti tevékenységét valamely Fél területén folytatja, és amely nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Az egyértelműség érdekében a nyolcadik fejezet (Beruházás) nem alkalmazandó az ilyen fióktelepekre;

hajózási kereskedelmi képviselet: ügynökként egy adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajóstársaság üzleti érdekeinek képviselete az alábbi célokból:

(a)

tengerhajózás és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása; és

(b)

a vállalatok nevében történő fellépés a hajók kikötésének vagy szükség esetén a rakomány ellenőrzésének megszervezésében;

kiegészítő tengerészeti szolgáltatás: rakománykezelés tengeri szállításnál, vámkezelési szolgáltatások, konténerállomás és – lerakat szolgáltatás, hajózási kereskedelmi képviselet, tengeri szállítmányozási szolgáltatás, valamint tárolás, raktározás;

rakománykezelés tengeri szállításnál: a következők elvégzése, megszervezése és felügyelete:

(a)

az áru ki- vagy berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

(b)

az áru rögzítése vagy az áru rögzítésének kioldása; valamint

(c)

az áruszállítmány fogadása vagy célba juttatása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után,

rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalatok által, de nem tartozik ide a kikötői munkaerő által elvégzett munka, ha azt a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalatoktól függetlenül szervezik;

tengeri szállítmányozási szolgáltatások: a fuvaroztatók nevében a szállítás megszervezése és nyomon követése olyan szolgáltatások nyújtása útján, mint a szállítás és kapcsolódó szolgáltatások szervezése, a szállítmány tömörítése, az okmányok elkészítése és üzleti információk rendelkezésre bocsátása;

tárolás, raktározás: a fagyasztott vagy hűtött áruk tárolása és a folyadékok vagy gázok ömlesztett tárolása és egyéb tárolási és raktározási szolgáltatások.

14.2 cikk

Hatály

1.   E fejezet a valamelyik Fél által nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre alkalmazandó. (22) Az egyértelműség érdekében az ilyen intézkedésekre adott esetben a nyolcadik fejezet (Beruházás) és a kilencedik fejezet (Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) rendelkezései is alkalmazandók.

2.   Az egyértelműség érdekében a 8.6. cikken (Nemzeti elbánás), a 8.7. cikken (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 9.3. cikken (Nemzeti elbánás) és a 9.5. cikken (Legnagyobb kedvezményes elbánás) túlmenően a Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn olyan intézkedéseket a következők tekintetében:

(a)

nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat végző, a másik Fél lobogója alatt hajózó hajók; (23) vagy

(b)

a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatója,

amelyek kevésbé előnyös elbánást biztosítanak annál, mint amit ez a Fél hasonló helyzetben saját hajói vagy nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, valamint harmadik országok hajói vagy nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára biztosít a következők tekintetében:

(a)

a kikötők megközelítése;

(b)

a kikötők infrastruktúrájának és szolgáltatásainak igénybe vétele, mint például a vontatás és a révkalauzolás;

(c)

a kikötők kiegészítő tengerészeti szolgáltatásainak igénybe vétele, valamint vonatkozó díjak és illetékek kiszabása;

(d)

a vámügyi létesítmények megközelítése; vagy

(e)

a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek és létesítmények kiosztása. (24)

14.3 cikk

Kötelezettségek

1.   Az egyes Felek engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtóinak a tulajdonukban lévő vagy általuk bérelt üres konténerek nem jövedelemszerzés célú, a Fél kikötői között történő áthelyezését.

2.   Az egyes Felek engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtóinak a Fél kikötői között átrakodási szolgáltatások nyújtását.

3.   Az egyes Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn harmadik országokkal szállítmány-megosztási megállapodásokat semmilyen nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások vonatkozásában, ideértve a száraz vagy folyékony ömlesztett árukat és a menetrend szerinti kereskedelmet is.

4.   Az egyes Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn olyan intézkedést, amely egy nemzetközi szállítmány egésze vagy egy része vonatkozásában előírja, hogy az kizárólag a Félnél nyilvántartásba vett vagy a Fél állampolgárainak tulajdonában vagy irányítása alatt álló hajókkal szállítható.

5.   Az egyes Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn olyan intézkedést, amely akadályozza a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatóit a más szállítási szolgáltatókkal való, „háztól házig” típusú vagy multimodális szállítási művelet céljából történő közvetlen szerződéskötésben.

14.4 cikk

Fenntartások

1.   A 14.3. cikk nem alkalmazandó:

(a)

egy olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet valamely Fél a következők szintjén tart fenn:

(i)

az Európai Unió, az I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(ii)

egy nemzeti kormány, az adott Fél I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint;

(iii)

egy tartományi, területi vagy regionális kormány, az adott Fél I. melléklethez csatolt jegyzéke szerint; vagy

(iv)

helyi önkormányzat;

(b)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy

(c)

az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 14.3. cikkel való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest.

2.   A 14.3. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a II. melléklethez csatolt jegyzékében szereplő ágazattal, alágazattal vagy tevékenységgel kapcsolatban fogad el vagy tart fenn.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET

Telekommunikáció

15.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

átviteli kapcsolat: hang vagy televíziós műsorszolgáltatási jeleknek egy műsorkészítő központ felé történő továbbítására szolgáló összeköttetés;

költségorientált: költségen alapuló, ami különböző létesítmények vagy szolgáltatások esetében különböző költségmetódusokat jelenthet;

vállalkozás: a 8.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott vállalkozás;

alapvető létesítmények: nyilvános hírközlési hálózatok és szolgáltatások létesítményei, amelyeket:

(a)

kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; és

(b)

amelynek szolgáltatásnyújtás céljából történő helyettesítése gazdaságilag vagy technikailag nem kivitelezhető;

összekapcsolás: nyilvános hírközlési hálózatokat üzemeltető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára a másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, valamint a másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

vállalaton belüli kommunikáció: olyan telekommunikáció, amelynek segítségével egy vállalkozás kommunikál a vállalkozáson belül vagy leányvállalatai, fióktelepei és – a Fél jogszabályainak függvényében – kapcsolt vállalkozásai között, de nem tartoznak ide azok a vállalkozásoknak nyújtott kereskedelmi vagy nem kereskedelmi szolgáltatások, amelyek nem kapcsolatosak a leányvállalatokkal, fióktelepekkel vagy kapcsolt vállalkozásokkal, vagy amelyeket ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára kínálnak. E fogalommeghatározás céljából a „leányvállalat”, a „fióktelep”, valamint az esettől függően a „kapcsolt vállalkozás” fogalmakat az egyes Felek határozzák meg;

bérelt vonal: két vagy több kijelölt pont között létrehozott telekommunikációs létesítmények, amelyeket egy adott ügyfél vagy az ügyfél által meghatározott más felhasználók saját használatára vagy rendelkezésére állására különítettek el;

jelentős szolgáltató: olyan szolgáltató, amely a nyilvános hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások piacán az ár és az ellátás tekintetében képes jelentősen befolyásolni a részvétel feltételeit a következőkből eredően:

(a)

alapvető létesítmények feletti ellenőrzés; vagy

(b)

piaci helyzetének kihasználása;

hálózati végpont: az a fizikai pont, amelyen a felhasználónak hozzáférést biztosít egy nyilvános hírközlési hálózathoz;

számhordozhatóság: a nyilvános telekommunikációs közvetítő szolgáltatások végfelhasználóinak azon képessége, hogy a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül ugyanazon a helyen változatlanul megtarthassák a telefonszámukat, ha hasonló nyilvános telekommunikációs szolgáltatók között váltanak;

nyilvános hírközlési hálózat: az a közcélú telekommunikációs infrastruktúra, amely lehetővé teszi a meghatározott hálózati végpontok közötti telekommunikációt;

közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatás: telekommunikációs közvetítő szolgáltatás, amelynek nyilvánosság számára történő általános szolgáltatását a Fél kifejezetten vagy ténylegesen előírja, és amely kiterjed a felhasználók által szolgáltatott információk valós időben történő továbbítására két vagy több pont között, a felhasználói információ formájának, illetve tartalmának két végpont közötti változtatása nélkül. E szolgáltatás magában foglalhatja többek között a következőket: beszédalapú telefonszolgáltatások, csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások, bérelt vonalas szolgáltatások, telex-szolgáltatások, távirati szolgáltatások, telefax-szolgáltatások, magán bérelt vonali áramköri szolgáltatások, valamint mobil- és személyi kommunikációs szolgáltatások és rendszerek;

szabályozó hatóság: a telekommunikációs szolgáltatások piacának szabályozásáért felelős hatóság;

telekommunikációs szolgáltatások: a jelek elektromágneses eszközökkel történő továbbítását és vételét magában foglaló valamennyi szolgáltatás, amelybe azonban nem tartozik bele a tartalom telekommunikációs eszközök útján történő szolgáltatásából álló gazdasági tevékenység; és

felhasználó: nyilvánosan elérhető telekommunikációs szolgáltatást használó vagy igénylő vállalkozás vagy természetes személy.

15.2 cikk

Hatály

1.   Ez a fejezet a valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek telekommunikációs hálózatokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosak, figyelemmel a Felek azon jogára, hogy az I. vagy II. mellékletben szereplő jegyzékben rögzített fenntartásaiknak megfelelően korlátozhassák egy szolgáltatás nyújtását.

2.   Ez a fejezet nem alkalmazandó a Felek olyan intézkedésére, amely a telekommunikációs eszközök útján történő átvitelt érinti, ideértve a nyilvánosság általi vételre szánt rádiós vagy televíziós programok műsorszolgáltatását és a kábeles műsorterjesztést. Az egyértelműség érdekében ez a fejezet alkalmazandó az átviteli kapcsolatra.

3.   Ez a fejezet:

(a)

nem kötelezi az egyes Feleket arra, hogy engedélyezzék a másik Fél szolgáltatójának az e megállapodásban kifejezetten szereplő telekommunikációs hálózatoktól vagy szolgáltatásoktól eltérő hálózatok vagy szolgáltatások létrehozását, kiépítését, beszerzését, bérlését, működtetését vagy szolgáltatások nyújtását; vagy

(b)

nem kötelezi az egyes Feleket a nyilvánosság számára kínált telekommunikációs hálózatoktól vagy szolgáltatásoktól eltérő hálózatok vagy szolgáltatások létrehozására, kiépítésére, beszerzésére, bérlésére, működtetésére vagy szolgáltatások nyújtására, illetve nem írja elő a Felek számára, hogy a fentiekre kötelezzenek szolgáltatókat.

15.3 cikk

Hozzáférés nyilvános hírközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz, valamint ezek használata

1.   A Felek biztosítják, hogy a másik Fél vállalkozásai észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett – többek között a minőségre, műszaki szabványokra és előírásokra tekintettel – hozzáférhessenek és használhassák a nyilvános hírközlési hálózatokat vagy szolgáltatásokat. (25) A Felek ezt a kötelezettséget többek között a (2)–(6) bekezdésben szereplő rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a másik Fél vállalkozásai hozzáférnek minden olyan nyilvános hírközlési hálózathoz vagy szolgáltatáshoz és használhatják ezeket, amelyeket a Fél határain belül vagy azokon átnyúlóan kínálnak – ideértve a bérelt vonalakat is –, és e célból biztosítják az (5) és (6) bekezdésre figyelemmel, hogy ezeknek a vállalkozásoknak engedélyezik a következőket:

(a)

olyan felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlása vagy bérlése, amely csatlakozik a nyilvános hírközlési hálózathoz;

(b)

a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekapcsolása a Fél nyilvános hírközlési hálózataival és szolgáltatásaival vagy olyan hálózatokkal, amelyek más vállalkozások tulajdonában vagy bérletében vannak;

(c)

az általuk választott működési protokoll használata; és

(d)

kapcsolási, jelzési és feldolgozási funkciók végrehajtása.

3.   Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy a másik Fél vállalkozásai használhassák a nyilvános hírközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat a területükön belüli vagy határaikon átnyúló információtovábbításra, ideértve az ilyen vállalkozások vállalaton belüli kommunikációját, és a Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információkhoz való hozzáférést.

4.   A 28.3. cikken (Általános kivételek) túlmenően, és a (3) bekezdés sérelme nélkül a Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a következők védelme érdekében:

(a)

a közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatások biztonsága és bizalmas jellege; és

(b)

a közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatások felhasználói magánéletének védelme,

azon követelményre figyelemmel, hogy az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók önkényes és megalapozatlan hátrányos megkülönbözetés eszközeként, vagy a kereskedelem rejtett korlátozásaként.

5.   Az egyes Felek biztosítják, hogy nem szabnak feltételeket a nyilvános hírközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezek használatát illetően azon felül, amely a következőkhöz szükséges:

(a)

a nyilvános hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói közfeladatai ellátásának védelme, különös tekintettel azon képességükre, hogy hálózataikat vagy szolgáltatásaikat általában hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára;

(b)

a nyilvános hírközlési hálózatok és szolgáltatások műszaki integritásának védelme; vagy

(c)

annak biztosítása, hogy a másik Fél szolgáltatói nem nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyeket korlátoznak a Fél I. vagy II. mellékletben található jegyzékében szereplő fenntartásai.

6.   Feltéve, hogy teljesülnek az (5) bekezdésben foglalt feltételek, a nyilvános hírközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek, illetve ezek használatának feltételei a következőkre is kiterjedhetnek:

(a)

e szolgáltatások viszonteladásának vagy megosztott használatának korlátozása;

(b)

meghatározott műszaki összeköttetés alkalmazásának előírása – ideértve az összeköttetési protokollokat – az ilyen hálózatokkal és szolgáltatásokkal való összekapcsolásuk céljából;

(c)

szükség esetén az ilyen szolgáltatások interoperabilitásához szükséges előírások;

(d)

a hálózattal összeköttetést biztosító felhasználói állomás, illetve más berendezés típusának jóváhagyása, és az ilyen berendezések hálózati csatlakozásával kapcsolatos műszaki követelmények meghatározása;

(e)

a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok ilyen hálózatokkal vagy szolgáltatásokkal, illetve másik vállalkozás által bérelt vagy tulajdonában álló hálózatokkal való összekötésének korlátozása; és

(f)

bejelentés, nyilvántartás és engedélyezés.

15.4 cikk

A jelentős szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések

1.   Az egyes Felek megfelelő intézkedéseket tartanak fenn annak érdekében, hogy a versenyellenes gyakorlatok bevezetésében vagy folytatásában megakadályozzák a külön-külön vagy együttesen jelentős szolgáltatónak minősülő szolgáltatókat.

2.   Az (1) bekezdésben említett versenyellenes gyakorlatok közé a következő tartoznak:

(a)

versenyellenes kereszttámogatás;

(b)

a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes érdekekre való felhasználása; és

(c)

a többi szolgáltató számára az alapvető létesítményekre vonatkozó műszaki információ és a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges kereskedelmi információ időben történő átadásának elmulasztása.

15.5 cikk

Hozzáférés az alapvető létesítményekhez

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a területükön lévő jelentős szolgáltatók észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, költségorientált díjért a másik Fél telekommunikációs szolgáltatóinak rendelkezésére bocsátják alapvető létesítményeiket, amelyek magukban foglalhatnak többek között hálózati elemeket, operatív támogató rendszereket vagy támogató struktúrákat.

2.   A Felek saját joguknak megfelelően meghatározhatják azokat az alapvető létesítményeket, amelyeket a területükön rendelkezésre kell bocsátani.

15.6 cikk

Összekapcsolás

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a területükön lévő jelentős szolgáltatók összekapcsolást biztosítanak:

(a)

a hálózat minden műszakilag megvalósítható pontjánál;

(b)

megkülönböztetésmentes feltételek mellett – ideértve a műszaki szabványokat és előírásokat – és díj ellenében;

(c)

amely nem kevésbé kedvező minőségű annál, mint amit a saját hasonló szolgáltatásaik vagy nem kapcsolt szolgáltatók hasonló szolgáltatásai tekintetében, illetve a leányvállalatok vagy más kapcsolt vállalkozások számára biztosítanak;

(d)

időben pontosan, a gazdasági megvalósíthatóság szempontjából átlátható és észszerű feltételekkel (a műszaki szabványokat és előírásokat is beleértve) és költségorientált díjszabással, megfelelő részletességgel, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie a hálózat olyan összetevőiért vagy létesítményeiért, amelyekre a nyújtani kívánt szolgáltatáshoz nincs szüksége; és

(e)

kérésre, a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál – ezekre olyan díjak vonatkoznak, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.

2.   A telekommunikációs szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező szolgáltatónak jogában áll új összekapcsolási megállapodásról tárgyalni a nyilvános hírközlési hálózatok és szolgáltatások többi szolgáltatójával. A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelentős szolgáltatók számára kötelező legyen összekapcsolási referenciaajánlatokat összeállítani vagy összekapcsolási megállapodásról tárgyalni a telekommunikációs hálózatok és szolgáltatások többi szolgáltatójával.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatások azon szolgáltatói, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

4.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy a jelentős szolgáltatóval való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

5.   Az egyes Felek gondoskodnak róla, hogy a jelentős szolgáltató az esettől függően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi vagy az összekapcsolási megállapodásait, vagy pedig összeköttetési referenciaajánlatát.

15.7 cikk

Telekommunikációs szolgáltatások nyújtásának engedélyezése

Az egyes Felek biztosítják, hogy amikor csak lehetséges, a telekommunikációs szolgáltatások nyújtásának engedélyezése egyszerű értesítési eljáráson alapul.

15.8 cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   Az egyes Felek jogosultak meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kívánnak tartani.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az általuk elfogadott vagy fenntartott egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó intézkedéseket átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és a verseny szempontjából semleges módon kezelik. Az egyes Felek biztosítják továbbá, hogy az általuk meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség nem jelent nagyobb terhet annál, mint ami a Fél által meghatározott típusú egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges.

3.   Valamennyi szolgáltató jogosult egyetemes szolgáltatás biztosítására. Amennyiben ki kell jelölni egy szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás nyújtójának, a Fél biztosítja, hogy e szolgáltató kiválasztása hatékony, átlátható és megkülönböztetésmentes mechanizmus útján történjen.

15.9 cikk

Korlátos erőforrások

1.   Az egyes Felek a korlátos erőforrások – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználásra vonatkozó eljárásaikat objektív, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kezelik.

2.   A 8.4. cikktől (Piacra jutás) és a 9.6. cikktől (Piacra jutás) eltérve valamely Fél elfogadhat vagy fenntarthat a frekvenciákat kiosztó és kijelölő, valamint a frekvenciákat kezelő intézkedéseket. Ennek megfelelően valamennyi Fél fenntartja a rádiófrekvencia-gazdálkodási szakpolitikák kialakításához és alkalmazásához való jogát, amely korlátozhatja a közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatások nyújtóinak számát. Az egyes Felek a jelenlegi és a jövőbeli igények figyelembevételével fenntartják a jogot a frekvenciasávok kiosztására is.

3.   Az egyes Felek a kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé teszik, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem előírás számukra.

15.10 cikk

Számhordozhatóság

Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy területükön a közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatások nyújtói észszerű feltételek mellett biztosítsák a számhordozhatóságot.

15.11 cikk

Szabályozó hatóság

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy szabályozó hatóságuk jogilag elkülönül és funkcionálisan független a nyilvános hírközlési hálózatok, szolgáltatások vagy létesítmények valamennyi szolgáltatójától, abban az esetben is, ha egy közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató valamely Fél tulajdonában vagy irányítása alatt áll.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy szabályozó hatóságaik határozatai és eljárásai az összes piaci szereplő tekintetében pártatlanok, és azokat átlátható módon, megfelelő időben kezelik.

3.   Az egyes Felek biztosítják, hogy szabályozó hatóságaik megfelelő felhatalmazással rendelkeznek az ágazat szabályozására, és többek közt biztosítják, hogy a szabályozó hatóság jogosult a következőkre:

(a)

megkövetelheti a nyilvános hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások nyújtóitól, hogy minden olyan információt benyújtsanak számára, amelyet feladatai ellátásának érdekében szükségesnek tart; és

(b)

a 15.3.–15.6. cikkben szereplő kötelezettségekkel kapcsolatos határozatait megfelelő szankciók útján érvényesítheti, amelyek kiterjedhetnek a pénzbírságra, korrekciós végzésekre, vagy az engedélyek felfüggesztésére vagy visszavonására.

15.12 cikk

A telekommunikációval kapcsolatos viták rendezése

1.   A 27.3 cikken (Közigazgatási eljárások) és a 27.4. cikken (Felülvizsgálat és fellebbezés) túlmenően az egyes Felek biztosítják, hogy:

(a)

a vállalkozások kellő időben a szabályozó hatósághoz folyamodhatnak a nyilvános hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások nyújtóival a 15.3.–15.6. cikkben tárgyalt azon kérdésekkel kapcsolatban kialakult olyan vitáik rendezése céljából, amelyek a Fél joga szerint a szabályozó hatóság hatáskörébe tartoznak. Az esettől függően a szabályozó hatóság észszerű időn belül kötelező erejű határozatot hoz a vita rendezése céljából; és

(b)

a másik Félnek az alapvető létesítményekkel vagy a Fél területén lévő jelentős szolgáltatókkal való összekapcsolást kérvényező nyilvános hírközlési hálózat- vagy szolgáltatói észszerű és nyilvánosan meghatározott határidőn belül a szabályozó hatósághoz folyamodhatnak olyan viták rendezése érdekében, amelyek a jelentős szolgáltatóval történő összeköttetés vagy hozzáférés megfelelő feltételeivel és díjaival kapcsolatosak.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az a vállalkozás, amelynek érdekeit előnytelenül érinti a szabályozó hatóság megállapítása vagy határozata, pártatlan és független bírósági, kvázi bírósági vagy közigazgatási hatósághoz fordulhat a megállapítás vagy határozat felülvizsgálata érdekében, a Fél jogszabályainak rendelkezései szerint. A bírósági, kvázi bírósági vagy közigazgatási hatóság a megállapításait vagy határozatát alátámasztó írásbeli indoklást bocsát a vállalkozás rendelkezésére. Az egyes Felek biztosítják, hogy ezeket a megállapításokat vagy határozatokat a szabályozó hatóság végrehajtja, figyelemmel az azok elleni fellebbezésre vagy további felülvizsgálatukra.

3.   A bírósági felülvizsgálat kezdeményezése nem ad alapot a szabályozó hatóság megállapításának vagy határozatának be nem tartására, hacsak az illetékes bírósági hatóság el nem rendeli e megállapítás vagy határozat felfüggesztését.

15.13 cikk

Átláthatóság

1.   A 27.1. cikken (Kihirdetés) és a 27.2. cikken (Tájékoztatás) túlmenően és e fejezet információk közzétételére vonatkozó rendelkezésein túl, az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik:

(a)

a szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat, könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szerv látja el;

(b)

a nyilvános hírközlési hálózatokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó intézkedéseiket, többek között a következőket:

(i)

szabályozó hatóságaik szabályai, és azok jogi alapja;

(ii)

a szolgáltatások díjai és más feltételei;

(iii)

a műszaki interfészek részletes leírása;

(iv)

a felhasználói állomás vagy más berendezés nyilvános hírközlési hálózathoz történő csatlakoztatásának feltételei;

(v)

a bejelentési, engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi követelmények, amennyiben vannak ilyenek; és

(c)

a szabványokkal kapcsolatos intézkedések előkészítésért, módosításáért és elfogadásáért felelős szervekre vonatkozó információ.

15.14 cikk

Tartózkodás

A Felek elismerik a versenypiac jelentőségét a telekommunikációs szolgáltatások legitim közpolitikai célkitűzésének elérése szempontjából. E célból, a jogszabályaik alapján lehetséges mértékben, az egyes Felek tartózkodhatnak egy rendeletnek a telekommunikációs szolgáltatásra történő alkalmazásától, amennyiben a piac elemzését követően megállapításra kerül, hogy tényleges verseny valósul meg.

15.15 cikk

Más fejezetekhez fűződő viszony

E fejezet és egy másik fejezet összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig e fejezet élvez elsőbbséget.

TIZENHATODIK FEJEZET

Elektronikus kereskedelem

16.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

 

hordozó:” valamely számítógépes program, szöveg, videó, kép vagy hangfelvétel, illetve egyéb digitálisan kódolt hordozó; és

 

elektronikus kereskedelem” a kizárólag vagy más információs és kommunikációs technológiákkal együtt telekommunikáció útján folytatott kereskedelem.

16.2 cikk

Cél és hatály

1.   A Felek elismerik, hogy az elektronikus kereskedelem ösztönzi a gazdasági növekedést és a kereskedelmi lehetőségeket számos ágazatban, továbbá megerősítik a WTO szabályainak az e-kereskedelemre történő alkalmazandóságát. Egyetértenek abban, hogy előmozdítják az egymás közötti e-kereskedelem fejlődését, különösen azáltal, hogy együttműködnek az e-kereskedelem kérdéseiben, e fejezet rendelkezései értelmében.

2.   Ez a fejezet nem kötelezi egyik Felet sem, hogy lehetővé tegye a hordozók elektronikus úton történő továbbítását, kivéve, ha erre a Felet e megállapodás más rendelkezése kötelezi.

16.3 cikk

Az elektronikus hordozókra alkalmazandó vámok

1.   A Felek nem vetnek ki vámot, díjat vagy illetéket az elektronikus úton továbbított hordozókra.

2.   Az egyértelműség kedvéért: az (1) bekezdés nem gátolja a Feleket abban, hogy belső adót vagy más belső díjat állapítsanak meg az elektronikus úton továbbított hordozókra, feltéve, hogy az adót vagy díjat e megállapodással összhangban vetik ki.

16.4 cikk

Az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom

A Felek olyan jogszabályi, szabályozási vagy közigazgatási intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek biztosítják az e-kereskedelemben részt vevő felhasználók személyes adatainak védelmét, és ennek során kellően figyelembe veszik azon vonatkozó nemzetközi szervezetek nemzetközi adatvédelmi szabványait, amelyeknek mindegyik Fél a tagja.

16.5 cikk

Általános rendelkezések

Az e-kereskedelemben mint a társadalmi és gazdasági fejlődés eszközében rejlő lehetőségeket tekintve a Felek elismerik a következők jelentőségét:

(a)

a hazai szabályozási keret egyértelműsége, átláthatósága és előreláthatósága az e-kereskedelem fejlődésének lehető legnagyobb mértékű könnyítése szempontjából;

(b)

az interoperabilitás, az innováció és a verseny az e-kereskedelem elősegítése szempontjából; és

(c)

az e-kereskedelem kis- és középvállalkozások általi alkalmazásának előmozdítása.

16.6 cikk

Párbeszéd az elektronikus kereskedelemről

1.   Elismerve az e-kereskedelem globális jellegét, a Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet folytatnak az e-kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, és ennek részeként többek között a következőkkel foglalkoznak:

(a)

a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

(b)

a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információ továbbítása vagy tárolása tekintetében;

(c)

kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése; és

(d)

a személyes adatok védelme, továbbá a fogyasztók és vállalkozások védelme a csalárd vagy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatoktól az e-kereskedelem területén.

2.   Az (1) bekezdésben említett párbeszédre sor kerülhet a Felek e tárgykörrel foglalkozó jogszabályi, szabályozási vagy egyéb intézkedéseire vonatkozó információ cseréje formájában, illetve az ilyen jogszabályi, szabályozási vagy egyéb intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatcsere útján.

3.   A Felek elismerik az e-kereskedelem globális jellegét, és megerősítik a többoldalú fórumokon való aktív részvétel jelentőségét az e-kereskedelem fejlődésének előmozdítása terén.

16.7 cikk

Más fejezetekhez fűződő viszony

E megállapodás e fejezetének és más fejezeteinek összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az egyéb fejezetek élveznek elsőbbséget.

TIZENHETEDIK FEJEZET

Versenypolitika

17.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

versenyellenes üzleti magatartás: a versenyellenes megállapodás, a versenytársak közötti összehangolt magatartás vagy egyeztetés, a piacon erőfölényben lévő vállalkozás versenyellenes gyakorlata és a jelentős versenyellenes hatásokkal járó fúziók; és valamint

általános gazdasági érdekű szolgáltatás: az Európai Unió tekintetében az a szolgáltatás, amelyet szokásos piaci viszonyok között működő vállalkozás nem tud kielégítően és az ár, az objektív minőségi jellemzők, a folyamatosság és a szolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében a közérdekkel összhangban álló feltételekkel biztosítani. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatással az államnak kell megbíznia egy vagy több vállalkozást olyan közszolgáltatási megbízás útján, amely meghatározza a szóban forgó vállalkozás és az állam kötelezettségeit.

17.2 cikk

Versenypolitika

1.   A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát a kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti magatartás torzíthatja a piacok megfelelő működését és gyengítheti a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.

2.   A Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket a versenyellenes üzleti magatartás tiltása érdekében, felismerve, hogy az ilyen intézkedések elősegítik e megállapodás célkitűzéseinek elérését.

3.   A Felek az Európai Közösségek és Kanada Kormánya között1999. június 17-én Bonnban létrejött, a Felek versenyjogának alkalmazásáról szóló megállapodással összhangban együttműködnek a versenyellenes üzleti magatartás szabad kereskedelmi övezetben történő tiltásával kapcsolatos kérdésekben.

4.   A (2) bekezdésben említett intézkedések összhangban állnak az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a tisztességes eljárás elvével. A versenyjog alkalmazása alóli kivételeknek átláthatónak kell lenniük. A Felek egymás rendelkezésére bocsátják a versenyjoguk értelmében adott ilyen kivételekkel kapcsolatos nyilvános információt.

17.3 cikk

A versenypolitika alkalmazása a vállalkozásokra

1.   A Felek biztosítják, hogy a 17.2. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések a saját joguk által előírt mértékben vonatkozzanak a Felekre.

2.   Az egyértelműség kedvéért:

(a)

Kanadában a Competition Act (versenyjogi törvény), R.S.C. 1985, c. C-34. kötelező és alkalmazandó Őfelségének Kanada jogán vagy valamely tartomány nevében eljáró, vállalati minőségű képviselőjére, a más személyekkel ténylegesen vagy potenciálisan versengő vállalat által végzett kereskedelmi tevékenységek tekintetében olyan mértékben, amelyben akkor lenne alkalmazandó, ha a piaci szereplő nem Őfelsége képviselője lenne. Az ilyen képviselő lehet állami vállalat, monopólium, különleges vagy kizárólagos jogokkal vagy kiváltságokkal rendelkező vállalat; és

(b)

az Európai Unióban az állami vállalatokra, a monopóliumokra, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalatokra az Európai Unió versenyszabályai vonatkoznak. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások azonban olyan mértékben tartoznak e szabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.

17.4 cikk

Vitarendezés

E fejezet egyetlen rendelkezése sem képezheti az e megállapodásból következő bármilyen típusú vitarendezés tárgyát.

TIZENNYOLCADIK FEJEZET

Állami vállalatok, monopóliumok és különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalatok

18.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a fejezet hatálya alatt álló jogalany :

(a)

monopólium;

(b)

áru beszállítója vagy szolgáltató, ha azon kis számú beszállító vagy szolgáltató egyike, amelyet valamelyik Fél engedélyez vagy hoz létre hivatalosan vagy ténylegesen, és a Fél lényegében kizárja a versenyt a területén e beszállítók vagy szolgáltatók között;

(c)

olyan jogalany, amelynek valamelyik Fél hivatalosan vagy ténylegesen különleges jogokat vagy kiváltságokat ad áru beszállítására vagy szolgáltatás nyújtására, és ezáltal lényegesen befolyásolta bármely más vállalat képességét arra, hogy ugyanazt az árut vagy szolgáltatást biztosítsa ugyanazon a földrajzi területen, lényegében ugyanazon feltételekkel, és lehetővé teszi, hogy a jogalany részben vagy teljesen mentesüljön a versenykényszer vagy a piaci kényszer alól; (26) vagy vagy

(d)

állami vállalat;

kinevezni: monopóliumot létesíteni vagy felhatalmazni, illetve egy monopólium alkalmazási körét kiterjeszteni további árura vagy szolgáltatásra;

kereskedelmi megfontolásokkal összhangban: a magántulajdonú vállalat vonatkozó üzleti ágazatban vagy szektorban folytatott szokásos üzleti gyakorlatával való összhangot jelenti; és

megkülönböztetésmentes elbánás: a nemzeti elbánás vagy a legnagyobb kedvezmény elve közül a kedvezőbbet jelenti, e megállapodásban meghatározottaknak megfelelően.

18.2 cikk

Hatály

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII:1–XVII:3. cikke, továbbá az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési megállapodás és a GATS VIII:1. és VIII:2. cikke szerinti jogaikat és kötelezettségeiket, amely cikkeket belefoglalják e megállapodásba, és azok e megállapodás szerves részét képezik.

2.   Ez a fejezet nem alkalmazandó az áruk vagy szolgáltatások valamelyik Fél általi kormányzati, és nem kereskedelmi viszonteladási célú vagy kereskedelmi értékesítésre szánt áruk vagy szolgáltatások nyújtásában való felhasználás érdekében történő beszerzésére, függetlenül attól, hogy a beszerzés „a fejezet hatálya alatt álló beszerzés”-e a 19.2. cikk (Hatály) értelmében.

3.   A 18.4. és a 18.5. cikk nem alkalmazandó a 8.2. cikkben (Hatály) és a 9.2. cikkben (Hatály) felsorolt ágazatokra.

4.   A 18.4. és a 18.5. cikk nem alkalmazandó a fejezet hatálya alatt álló jogalany intézkedésére, ha valamelyik Fél a nemzeti elbánással vagy a legnagyobb kedvezmény elvével kapcsolatban az I., II. vagy III. melléklethez csatolt jegyzékben felsorolt fenntartással élne, ha ugyanezt az intézkedést az a Fél fogadta volna el vagy tartotta volna fenn.

18.3 cikk

Állami vállalatok, monopóliumok és különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalatok

1.   A Felek e megállapodásból fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy a Felek állami vállalatokat vagy monopóliumokat jelöljenek ki vagy tartsanak fenn, illetve vállalatokat különleges jogokban és kiváltságokban részesítsenek.

2.   A Felek nem írják elő és ösztönzik az e fejezet hatálya alatt álló jogalanyt, hogy e megállapodással összhangban nem álló módon járjon el.

18.4 cikk

Megkülönböztetésmentes elbánás

1.   A Felek garantálják, hogy a területükön az e fejezet hatálya alatt álló vállalat megkülönböztetésmentes elbánásban részesítse az e fejezet hatálya alatt álló beruházást vagy a másik Fél áruját, vagy a másik Fél szolgáltatóját az adott áru vagy szolgáltatás beszerzése vagy értékesítése során.

2.   Ha az „e fejezet hatálya alatt álló jogalany” meghatározásának 18.1. cikk b)–d) pontjában bemutatott jogalany a 18.5. cikk (1) bekezdésével összhangban jár el, az a Fél, akinek a területén e jogalany található, teljesíti az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit e jogalany tekintetében.

18.5 cikk

Kereskedelmi megfontolások

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az e fejezet hatálya alatt álló jogalany a területén a kereskedelmi megfontolásokkal összhangban járjon el az áruk beszerzése vagy értékesítése során, többek között tekintettel az árra, a minőségre, az elérhetőségre, a forgalmazhatóságra, a szállításra és a beszerzés vagy értékesítés egyéb feltételeire, továbbá a szolgáltatás beszerzése vagy értékesítése során, többek között akkor, ha a szolgáltatásokat vagy árukat a másik Fél beruházójának beruházása részeként vagy számára nyújtják.

2.   Feltéve, hogy az e fejezet hatálya alatt álló jogalany magatartása összhangban áll a 18.4. cikkel és a tizenhetedik fejezettel (Versenypolitika), az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség nem alkalmazandó:

(a)

monopólium esetében azon cél teljesülésére, amelynek érdekében a monopóliumot létrehozták vagy a különleges jogot vagy kiváltságot odaítélték, amely cél lehet például közszolgáltatási kötelezettség vagy regionális fejlesztés; vagy

(b)

állami vállalat esetében az állami feladat megvalósítására.

TIZENKILENCEDIK FEJEZET

Közbeszerzés

19.1 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások: olyan áruk vagy szolgáltatások, amelyeket általában kereskedelmi piactereken értékesítenek vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;

építőipari szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezete ideiglenes központi termékosztályozásának (a továbbiakban: CPC) 51. ágazata alapján;

elektronikus árverés: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;

írásbeli” vagy „írásban: szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

korlátozott körű tendereljárás: olyan beszerzési módszer, amelynek részeként a beszerzést végző szerv a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel lép kapcsolatba;

intézkedés: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen jogszabály, szabályozás, eljárás, igazgatási iránymutatás, gyakorlat vagy a beszerzést végző szerv bármilyen cselekménye;

többszöri felhasználásra szánt jegyzék: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék, amelyekről a beszerzést végző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket a beszerzést végző szerv többször kívánja felhasználni;

tervezett beszerzésről szóló hirdetmény: a beszerzést végző szerv által közzétett hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;

ellentételezés: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket, vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;

nyílt eljárás: olyan beszerzési módszer, amelynek részeként valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;

személy: az 1.1. cikkben (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározott jogi személy;

beszerzést végző szerv: a Felek e fejezet tekintetében megadott piacra jutási jegyzéke 19-1., 19-2. és 19-3. mellékletének alkalmazási körébe tartozó szerv;

minősített ajánlattevő: olyan ajánlattevő, amelyet a beszerzést végző szerv a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;

meghívásos eljárás: olyan beszerzési módszer, amelynek részeként a beszerzést végző szerv csak minősített ajánlattevőket kér fel ajánlat benyújtására;

szolgáltatások: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építőipari szolgáltatásokat is;

szabvány: olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek betartása nem kötelező. Az okmány tartalmazhat árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;

ajánlattevő: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; és

műszaki leírás: olyan ajánlattételi követelmény, amely:

(a)

meghatározza a beszerzés tárgyát képező árukhoz vagy szolgáltatásokhoz megkövetelt jellemzőket, a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzőket is ideértve, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy

(b)

meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket.

19.2 cikk

Hatály

1.   Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő összes intézkedésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt kizárólag vagy részben elektronikus úton bonyolítják le.

2.   E fejezet alkalmazásában az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés kormányzati célú beszerzést jelent:

(a)

amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:

(i)

amelyeket az egyes Felek e fejezetre vonatkozó piacra jutási jegyzékének mellékletei határoznak meg; és

(ii)

amelyek beszerzése nem kereskedelmi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termék gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatás nyújtása céljából történik;

(b)

bármilyenfajta szerződéses úton, például: beszerzés; lízing; valamint bérbeadás vagy részletvétel, vételi opció kikötésével vagy anélkül;

(c)

amelynek a (6)–(8) bekezdés szerint becsült értéke a 19.6. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában egyenlő a Félnek az e fejezetre vonatkozó piacra jutási jegyzékének mellékleteiben meghatározott vonatkozó értékhatárral, vagy meghaladja azt;

(d)

amelyet a beszerzést végző szerv végez; és

(e)

amelyet a (3) bekezdés vagy valamelyik Félnek az e fejezetre vonatkozó piacra jutási jegyzékeihez csatolt melléklete más módon nem zár ki az alkalmazási körből.

3.   A Felek e fejezetre vonatkozó piacra jutási jegyzékeihez csatolt mellékleteinek eltérő rendelkezése hiányában e fejezet nem alkalmazandó a következőkre:

(a)

földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megszerzése vagy bérlete;

(b)

nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is beleértve;

(c)

pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy megszerzése, a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is beleértve;

(d)

állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;

(e)

a következő beszerzések:

(i)

közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, a fejlesztési segélyt is beleértve;

(ii)

olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve projektnek az aláíró Felek általi közös megvalósítására irányul; vagy

(iii)

nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.

4.   Az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzés Kanada és az Európai Unió piacra jutási jegyzékének hatálya alatt álló valamennyi beszerzés, amely jegyzékben az egyes Felek kötelezettségeit a következőképpen határozzák meg:

(a)

a 19-1. mellékletben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

(b)

a 19-2. mellékletben azon központi szint alatti kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

(c)

a 19-3. mellékletben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

(d)

a 19-4. mellékletben azok az áruk, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;

(e)

a 19-5. mellékletben az építőipari szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;

(f)

a 19-6. mellékletben az e fejezet hatálya alá eső építőipari szolgáltatások;

(g)

a 19-7. mellékletben bármely általános megjegyzés; és

(h)

a 19-8. mellékletben az e fejezet hatálya alá tartozó közzététel.

5.   Amennyiben a beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a Feleknek az e fejezetre vonatkozó piacra jutási jegyzékekhez csatolt mellékleteiben, az ilyen követelményekre a 19.4. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

6.   A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, a beszerzést végző szerv:

(a)

a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert azért, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; és

(b)

a beszerzés becsült maximális összesített értékét veszi figyelembe annak teljes tartama alatt, függetlenül attól, hogy egy vagy több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a díjazás minden formájára, így például:

(i)

a felárakat, díjakat, jutalékokat és kamatokat; és

(ii)

amennyiben a beszerzés biztosítja opciók lehetőségét, az ilyen opciók teljes értékét.

7.   Amennyiben egy beszerzés egyedi előírásai egynél több szerződés odaítélését, vagy a szerződések több részben történő odaítélését eredményezik (a továbbiakban: „megújítható szerződések”), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell alapulnia:

(a)

az előző 12 hónap vagy a beszerzést végző szerv előző költségvetési éve során odaítélt, azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke, lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva; vagy

(b)

az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését követő 12 hónap, vagy a beszerzést végző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő megújítható szerződések becsült értéke.

8.   Olyan, áru vagy szolgáltatás bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:

(a)

határozott időre szóló szerződés esetén:

(i)

amennyiben a szerződés tartama legfeljebb 12 hónap, a tartama alatti becsült összesített maximális érték; vagy

(ii)

amennyiben a szerződés tartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült összesített maximális érték, bármilyen becsült maradványértéket is beleértve;

(b)

határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; és

(c)

amennyiben nem biztos, hogy a szerződés határozott tartamú, a b) pontot kell alkalmazni.

19.3 cikk

Biztonság és általános kivételek

1.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy gátolná a Feleket abban, hogy intézkedéseket hozzanak, illetve információkat hozzanak nyilvánosságra, ha szükségesnek ítélik a következők beszerzésével összefüggő biztonsági érdekeiknek védelme tekintetében:

(a)

fegyverek, lőszerek (27) vagy hadianyagok;

(b)

a nemzetbiztonság szempontjából elengedhetetlen beszerzések; vagy

(c)

honvédelmi célok.

2.   Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy akadályozná valamely Felet olyan intézkedés meghozatalában vagy érvényesítésében, amely:

(a)

a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges;

(b)

az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges;

(c)

a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy

(d)

fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.

19.4 cikk

Általános elvek

1.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében mindegyik Fél – a beszerzést végző szerveit is ideértve – a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit haladéktalanul és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél – a beszerzést végző szerveit is ideértve – saját áruit, szolgáltatásait és ajánlattevőit részesíti. Az egyértelműség kedvéért ez az elbánás a következőket foglalja magában:

(a)

Kanadában tartomány vagy terület, illetve annak beszerzést végző szervei által az azon tartomány vagy terület árui vagy szolgáltatásai számára és az ott letelepedett ajánlattevők számára biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánás; és

(b)

az Európai Unióban tagállam vagy tagállam központi szint alatti régiója, illetve ezek beszerzést végző szerve által az azon tagállam vagy központi szint alatti régió árui vagy szolgáltatásai számára és az ott található ajánlattevők számára biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánás.

2.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében a Felek, a beszerzést végző szerveiket is ideértve:

(a)

külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthetnek kedvezőtlenebb elbánásban helyben letelepedett ajánlattevőt másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; és vagy

(b)

nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.

3.   Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés lefolytatása elektronikus úton történik, a beszerzést végző szerv:

(a)

biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, az információ hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is ideértve, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; és

(b)

fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, a beérkezés idejének meghatározását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását is ideértve.

4.   A beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul folytatja le:

(a)

e fejezettel összhangban, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás és a korlátozott körű tendereljárás;

(b)

elkerülve az összeférhetetlenséget; és

(c)

megakadályozva a korrupt gyakorlatokat.

5.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott árukra vagy származó szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására.

6.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatban a Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, nem kérhetnek, vehetnek figyelembe, alkalmazhatnak vagy kényszeríthetnek ki ellentételezést.

7.   Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó: az importra vagy azzal kapcsolatban kivetett vámokra vagy bármilyen díjakra; íz ilyen díjak kiszabásának módszerére; a szolgáltatáskereskedelmet befolyásoló intézkedésekre vonatkozó importszabályokra vagy formalitásokra, az érintett beszerzéseket szabályozó intézkedések kivételével.

19.5 cikk

Tájékoztatás a beszerzési rendszerről

1.   Mindegyik Fél:

(a)

haladéktalanul közzéteszi az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó, a hirdetményekbe vagy az ajánlattételi dokumentációba hivatkozás útján belefoglalt jogszabályokat, szabályozásokat, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási állásfoglalásokat, jogszabályban vagy rendeletben előírt általános szerződéses rendelkezéseket, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján; és

(b)

bármelyik Fél megkeresésére azokról felvilágosítást nyújt.

2.   A Felek a piacra jutási jegyzék 19-8. mellékletében felsorolják:

(a)

azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján a Fél közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott információt;

(b)

azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján a Fél közzéteszi a 19.6. cikkben, a 19.8. cikk (7) bekezdésében és a 19.15. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket; és

(c)

azon weboldal(ak) címét, amelye(ke)n a Fél közzéteszi az alábbiakat:

(i)

a 19.5. cikk (5) bekezdése szerinti beszerzési statisztikáit; vagy

(ii)

a 19.15. cikk (6) bekezdése alapján odaítélt szerződésekre vonatkozó hirdetményeit.

3.   Mindegyik Fél haladéktalanul értesíti a kormányzati beszerzési bizottságot a Félre vonatkozó, a 19-8. mellékletben felsorolt információ bármilyen változásáról.

19.6 cikk

Tájékoztatók és hirdetmények

1.   A beszerzést végző szerv a megállapodás hatálya alatt álló minden egyes beszerzés tekintetében hirdetményt tesz közzé a tervezett beszerzésre vonatkozóan, kivéve, ha a 19.12. cikkben említett körülmények állnak fenn.

A tervezett beszerzésről szóló valamennyi hirdetményt közvetlenül elérhetővé kell tenni elektronikus úton, ingyenesen, egyetlen hozzáférési ponton keresztül, a (2) bekezdésre is figyelemmel. A hirdetmény olyan megfelelő nyomtatott médiumon keresztül is közzétehető, amelyet széles körben terjesztenek, a hirdetménynek pedig a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie, legalább a hirdetményben feltüntetett időszak lejártáig.

A megfelelő nyomtatott és elektronikus médiumot az egyes Felek a 19-8. mellékletben sorolják fel.

2.   A Felek legfeljebb ötéves átmeneti időszakot alkalmazhatnak e megállapodás hatálybalépésétől a 19-2. és 19-3. melléklet hatálya alatt álló jogalanyokra, amelyek nem állnak készen az (1) bekezdésben említett egyetlen hozzáférési pontban való részvételre. E jogalanyok ezen átmeneti időszakban a tervezett beszerzésről szóló hirdetményeiket, amennyiben azok elektronikusan elérhetők, elektronikus átjáróoldalon található hivatkozás útján is közzétehetik, amelyek ingyenesen elérhetők és szerepelnek a 19-8. mellékletben.

3.   E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a tervezett beszerzésről szóló minden egyes hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:

(a)

a beszerzést végző szerv neve és címe, valamint minden más információ, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes lényeges dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció ára és a fizetés módjai, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes;

(b)

a beszerzés leírása, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget is ideértve;

(c)

a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a tervezett beszerzésről szóló következő hirdetmények közzétételének várható ütemezése;

(d)

valamennyi opció leírása;

(e)

az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidő vagy a szerződés időtartama;

(f)

az alkalmazandó beszerzési eljárás, és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést;

(g)

adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó cím és határidő;

(h)

az ajánlatok benyújtására vonatkozó cím és határidő;

(i)

azon nyelv vagy nyelvek meghatározása, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven, amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerzést végző szerv tartozik;

(j)

az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételek felsorolása és rövid leírása, az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket is ideértve, kivéve, ha ezeket a követelményeket az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza, amelyet a tervezett beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére bocsátanak;

(k)

azokban az esetekben, ahol a beszerzést végző szerv a 19.8. cikk szerint korlátozott számú minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani, és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározása, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon ajánlattevők számának bármilyen korlátozása, akik ajánlatot nyújthatnak be; és

(l)

annak feltüntetése, hogy a beszerzés e fejezet hatálya alá tartozik.

4.   A beszerzést végző szerv a tervezett beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan angol vagy francia nyelven összefoglaló hirdetményt tesz közzé a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egy időben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

(a)

a beszerzés tárgya;

(b)

az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; és

(c)

az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.

5.   A beszerzést végző szerveket arra ösztönzik, hogy minden költségvetési évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveikről szóló hirdetményt (a továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény) a 19-8. mellékletben felsorolt megfelelő elektronikus, és adott esetben nyomtatott médiában. A tervezett beszerzésről szóló hirdetményt a 19-8. mellékletben felsorolt egyetlen hozzáférési pont oldalán is közzéteszik, a (2) bekezdésre is figyelemmel. A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját.

6.   A 19-2. vagy 19-3. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja tervezett beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény a (3) bekezdésben meghatározottak közül a már a beszerzést végző szerv rendelkezésére álló valamennyi információt tartalmazza, valamint egy olyan nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell a beszerzést végző szervnek az ajánlattételi szándékukat.

19.7 cikk

Részvételi feltételek

1.   A beszerzést végző szerv arra a szükséges mértékre korlátozza a beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik olyan jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki alkalmassággal, amellyel az adott beszerzés megvalósítható.

2.   A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerzést végző szerv:

(a)

a beszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely Fél beszerzést végző szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést;

(b)

követelhet megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot, ha szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez; és

(c)

a beszerzés feltételeként nem ír elő az adott Fél területén szerzett korábbi tapasztalatot.

3.   Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvételi feltételeknek, a beszerzést végző szerv:

(a)

értékeli az ajánlattevő pénzügyi kapacitását, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által a beszerzést végző szerv szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján; és

(b)

értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott a hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.

4.   Amennyiben alátámasztható, a Fél, a beszerzést végző szerveit is beleértve, a következő indokok alapján zárhat ki egy ajánlattevőt:

(a)

csőd;

(b)

hamis adatok szolgáltatása;

(c)

jelentős vagy fennmaradt hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében;

(d)

súlyos bűncselekményt vagy súlyos szabálysértést megállapító jogerős ítéletek;

(e)

olyan szakmai kötelezettségszegés, cselekmény vagy mulasztás, amely hátrányos az ajánlattevő gazdasági integritására nézve; vagy

(f)

adófizetési kötelezettség mulasztása.

19.8 cikk

Az ajánlattevők minősítése

1.   A Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, ajánlattevői nyilvántartási rendszert tarthatnak fenn, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek regisztrálniuk kell magukat, és rendelkezésre kell bocsátaniuk bizonyos információkat.

2.   Az egyes Felek biztosítják, hogy:

(a)

beszerzést végző szerveik törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek minimalizálására; és

(b)

amennyiben beszerzést végző szerveik nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a beszerzést végző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek minimalizálására.

3.   A Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, nem fogadhatnak el vagy alkalmazhatnak olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy szükségtelenül akadályozza a másik Fél ajánlattevőinek a Fél beszerzésében való részvételét.

4.   Amennyiben a beszerzést végző szerv meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:

(a)

a tervezett beszerzésről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a 19.6. cikk (3) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjában meghatározott információkat, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; és

(b)

az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a 19.6. cikk (3) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjában meghatározott információkat a minősített ajánlattevők számára, akiket a 19.10. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesít.

5.   A beszerzést végző szerv lehetővé teszi minden minősített ajánlattevő számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerzést végző szerv a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezi ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait.

6.   Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerzést végző szerv ezeket a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.

7.   A beszerzést végző szerv fenntarthatja az ajánlattevők többszöri felhasználásra szánt jegyzékét, feltéve, hogy a hirdetményt, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:

(a)

évente közzéteszik; és

(b)

amennyiben elektronikus úton teszik közzé, folyamatosan elérhetővé teszik,

a 19-8. mellékletben felsorolt megfelelő médiumon.

8.   A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket:

(a)

azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolása, amelyre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják;

(b)

az ajánlattevők által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételek és azok a módszerek, amelyeket a beszerzést végző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevő megfelel-e a feltételeknek;

(c)

a beszerzést végző szerv neve és címe, valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentum megszerzéséhez szükséges más információ;

(d)

a jegyzék érvényességi időszaka és megújításának vagy megszüntetésének módjai, illetve ha az érvényességi időszakot nem írják elő, annak a módszernek a megadása, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; és

(e)

annak feltüntetése, hogy a jegyzék felhasználható az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzések esetében.

9.   A (7) bekezdéstől eltérve, amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, a beszerzést végző szerv elég, ha a (7) bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teszi közzé, feltéve, hogy a hirdetmény:

(a)

tartalmazza az érvényesség időtartamát, valamint azt, hogy további hirdetményeket nem tesznek közzé; és

(b)

közzététele elektronikus úton történik, és folyamatosan elérhető érvényessége időtartama alatt.

10.   A beszerzést végző szerv lehetővé teszi az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és észszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben az összes minősített ajánlattevőt.

11.   Amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő ajánlattevő a 19.10. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül részvételi jelentkezést ad be a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerzést végző szerv megvizsgálja a jelentkezést. A beszerzést végző szerv nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy a beszerzést végző szerv nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a jelentkezést, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultsága miatt a beszerzést végző szerv nem képes elvégezni a jelentkezés vizsgálatát az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül.

12.   A 19-2. és 19-3. melléklet hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerv felhasználhatja tervezett beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:

(a)

a hirdetményt a (7) bekezdéssel összhangban tették közzé, és az tartalmazza a (8) bekezdésben előírt információt, valamint a rendelkezésre álló információt a 19.6. cikk (3) bekezdésében előírt információk közül, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a hirdetmény a tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy, hogy csak a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők kapnak további értesítést a többszöri felhasználásra szánt jegyzék hatálya alá tartozó beszerzésekről; és

(b)

a beszerzést végző szerv haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azt az információt, amely alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, a 19.6. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt is ideértve, amennyiben rendelkezésre állnak.

13.   A 19-2. vagy 19-3. melléklet hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerv lehetővé teheti egy ajánlattevőnek, aki a (10) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben a beszerzést végző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésére annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.

14.   A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben való részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt a beszerzést végző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.

15.   Abban az esetben, ha a beszerzést végző szerv elutasítja az ajánlattevő beszerzésben való részvételi jelentkezését vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerzést végző szerv erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indokolást küld döntéséről.

19.9 cikk

Műszaki leírások és ajánlattételi dokumentáció

1.   A beszerzést végző szerv nem készíthet, fogadhat el vagy alkalmazhat műszaki leírásokat, illetve nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a céllal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába.

2.   A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor a beszerzést végző szerv adott esetben:

(a)

a tervezési és leíró jellemzők helyett a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírást; és

(b)

a műszaki leírásokat nemzetközi szabványokra alapozza – ha vannak ilyenek; egyébként pedig nemzeti szintű műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy helyi építési szabályzatokra.

3.   Amennyiben a műszaki leírások tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaznak, a beszerzést végző szerv adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az egyenértékű árukra vagy szolgáltatásokra irányuló ajánlatokat, amelyek igazolhatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.

4.   A beszerzést végző szerv nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervezési mintát, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos vagy érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben a beszerzést végző szerv az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.

5.   A beszerzést végző szerv nem kér vagy fogad el beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben olyan módon, amely a versenyt akadályozhatja.

6.   Az egyértelműség kedvéért a Felek, a beszerzést végző szerveiket is ideértve, e cikkel összhangban elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak, feltéve, hogy erre e cikkel összhangban kerül sor.

7.   A beszerzést végző szervnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához szükséges összes információt tartalmazza. Amennyiben a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény nem tartalmazza, az ajánlattételi dokumentációnak a következők teljes körű leírását kell tartalmaznia:

(a)

a beszerzését, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét is ideértve, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és minden más teljesítendő követelményt, a műszaki leírást, a megfelelőség igazolását, a terveket, a rajzokat és útmutatókat is ideértve;

(b)

az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételeket, az ajánlattevők által a részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok listáját is ideértve;

(c)

a szerződés odaítélésekor a beszerzést végző szerv által alkalmazandó összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont;

(d)

azokban az esetekben, ahol a beszerzést végző szerv elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelményeket;

(e)

amennyiben a beszerzést végző szerv elektronikus árverést alkalmaz, azoknak az árverés alapjául szolgáló szabályoknak az ismertetését, az ajánlatnak a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemeinek a meghatározását is ideértve;

(f)

amennyiben az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátumát, időpontját és helyét, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultakat;

(g)

minden más feltételt, a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjainak bármilyen meghatározását is ideértve, így a nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő benyújtást; és

(h)

az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket.

8.   A beszerzés tárgyát képező áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidők meghatározása során a beszerzést végző szerv olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a beszerzés bonyolultsága, az alvállalkozók bevonásának várható mértéke és az áruk előállításához, kiraktározásához és az eladás helyéről való elszállításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges valós időtartam.

9.   A tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott bírálati szempontok többek között ár- és egyéb költségtényezőket, valamint minőségi, műszaki értékkel, környezeti jellemzőkkel és teljesítési feltételekkel kapcsolatos szempontokat is tartalmazhatnak.

10.   A beszerzést végző szerv haladéktalanul:

(a)

rendelkezésre bocsátja az ajánlattételi dokumentációt, annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre arra, hogy benyújthassák ajánlataikat;

(b)

kérésre átadja az ajánlattételi dokumentációt bármely érdekelt ajánlattevő részére; és

(c)

válaszol minden lényeges információra irányuló, érdekelt vagy részt vevő ajánlattevő által benyújtott észszerű információkérésre, feltéve, hogy az ilyen információ nem jelent az érintett ajánlattevő számára előnyt más ajánlattevőkhöz képest.

11.   Amennyiben a beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy a részt vevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, illetve újra kiadja a hirdetményt vagy az ajánlattételi dokumentációt, köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy az ajánlattételi dokumentációt:

(a)

az információ módosításának, megváltozásának vagy újbóli kiadásának időpontjában a beszerzésben részt vevő összes ajánlattevőnek, amennyiben ismertek az ajánlattevő számára, minden más esetben pedig az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával megegyező módon; és

(b)

megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák, és ismét benyújthassák ajánlataikat.

19.10 cikk

Határidők

1.   A beszerzést végző szervnek saját indokolt igényeivel összhangban elegendő időt kell biztosítania az ajánlattevők számára ahhoz, hogy előkészítsék és benyújtsák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, figyelemmel olyan tényezőkre, mint:

(a)

a beszerzés természete és összetettsége;

(b)

alvállalkozók bevonásának várható mértéke; és

(c)

az ajánlatok külföldről, illetve belföldről nem elektronikus eszközök révén történő eljuttatásához szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára.

Ezek a határidők, a határidők meghosszabbítását is beleértve, valamennyi érdekelt vagy részt vevő ajánlattevő esetében azonosak.

2.   A meghívásos eljárást alkalmazó beszerzést végző szerv megállapítja, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 25 napnál rövidebb. Amennyiben a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne betartható, a határidő 10 napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.

3.   A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a beszerzést végző szerv az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt 40 napnál nem rövidebb időtartamban határozza meg:

(a)

nyílt eljárás esetében a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számítva; vagy

(b)

meghívásos eljárás esetében attól a naptól számítva, amikor a szerv értesíti az ajánlattevőket arról, hogy ajánlattételre fogja felhívni őket, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem.

4.   A beszerzést végző szerv lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt 10 napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:

(a)

a beszerzést végző szerv a 19.6. cikk (5) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló hirdetményt tett közzé a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napját legalább 40 nappal és legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:

(i)

a beszerzés leírását;

(ii)

az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések benyújtásának várható határidejét;

(iii)

annak jelzését, hogy az érdekelt ajánlattevőknek a beszerzést végző szervnek jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat;

(iv)

azt a címet, ahonnan beszerezhetők a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok; és

(v)

a 19.6. cikk (3) bekezdése szerinti, a tervezett beszerzésről szóló hirdetménnyel kapcsolatban rendelkezésre álló információt;

(b)

a beszerzést végző szerv a megújítható szerződések esetében a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy

(c)

a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidő nem tartható be.

5.   A beszerzést végző szerv a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt:

(a)

a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik;

(b)

az összes dokumentációt elektronikus úton rendelkezésre bocsátják a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától; és

(c)

a beszerzést végző szerv elektronikus úton fogadja az ajánlatokat.

6.   Az (5) bekezdés (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőnek a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.

7.   E cikk egyéb rendelkezéseitől eltérően abban az esetben, ha a beszerzést végző szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bármilyen kombinációját szerzi be, a (3) bekezdéssel összhangban az ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy a beszerzést végző szerv elektronikus úton egy időben teszi közzé a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes ajánlattételi dokumentációt. Ha ezenkívül a beszerzést végző szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti 10 napnál nem rövidebb időtartamra.

8.   Amennyiben a 19-2. vagy 19-3. melléklet szerinti beszerzést végző szerv kiválasztotta az összes minősített ajánlattevőt, vagy korlátozott számú ajánlattevőt választott ki, az ajánlattételi határidőt a beszerzést végző szerv és a kiválasztott ajánlattevők közös megegyezésével határozhatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet 10 napnál rövidebb.

19.11 cikk

Tárgyalás

1.   A Fél a következő esetekben írhatja elő a beszerzést végző szervei számára, hogy tárgyalásokat folytassanak az ajánlattevőkkel:

(a)

amennyiben a beszerzést végző szerv a 19.6. cikk (3) bekezdésének előírásai szerint jelezte a tárgyalások folytatására irányuló szándékát a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben; vagy

(b)

ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban meghatározott egyedi bírálati szempontok alapján.

2.   A beszerzést végző szerv:

(a)

biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő ajánlattevők elutasítására a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott bírálati szempontoknak megfelelően kerüljön sor; és

(b)

a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó részt vevő ajánlattevőnek közös határidőt biztosít új vagy módosított ajánlat benyújtására.

19.12 cikk

Korlátozott körű tendereljárás

1.   Amennyiben e rendelkezést nem az ajánlattevők közötti verseny elkerülésére, hazai ajánlattevőinek védelmére vagy olyan módon használja, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a másik Fél ajánlattevőivel szemben, a beszerzést végző szerv korlátozott körű tendereljárást alkalmazhat, és kizárólag az alábbi körülmények valamelyikének fennállása esetén dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 19.6–19.8. cikket, a 19.9. cikk (7)–(11) bekezdését, a 19.10., 19.11., 19.13. és 19.14. cikket:

(a)

ha

(i)

nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egyetlen ajánlattevő sem nyújtott be részvételi jelentkezést;

(ii)

a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;

(iii)

egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy

(iv)

a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak,

feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg lényegesen;

(b)

ha az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik észszerű alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, az alábbi okok miatt:

(i)

a megrendelés műalkotásra szól;

(ii)

szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme; vagy

(iii)

a verseny technikai okokra visszavezethető hiánya;

(c)

az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő teljesítések esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ha az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:

(i)

nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti közbeszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság; és

(ii)

jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna a beszerzést végző szerv számára;

(d)

amennyiben feltétlenül szükséges, ha a beszerzést végző szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;

(e)

árupiacon vásárolt áruk esetében;

(f)

ha egy beszerzést végző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés részeként és céljából, a szerv kérésére fejlesztettek ki. Az első áru, illetve szolgáltatás eredeti kifejlesztése korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást foglalhat magában annak érdekében, hogy tartalmazza a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és igazolja, hogy az áru vagy szolgáltatás alkalmas az elfogadható minőségben történő mennyiségi gyártásra vagy szolgáltatásnyújtásra, nem terjed ki azonban az olyan mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatásnyújtásra, amely a kereskedelmi életképességet vagy a kutatás-fejlesztési költségek megtérülését biztosítja;

(g)

a rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan elidegenítés esetén, mint például a felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres ajánlattevőktől történő szokásos vásárlások esetében; vagy

(h)

amennyiben a szerződést a tervpályázat nyertesének ítélik oda, feltéve, hogy:

(i)

a pályázatot olyan módon szervezték meg, amely összhangban áll e fejezet alapelveivel, különösen a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételét illetően; és

(ii)

a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a tervezési szerződésnek a nyertes számára való odaítélése céljából.

2.   A beszerzést végző szerv írásbeli jelentést készít az (1) bekezdés alapján odaítélt összes szerződésről. A jelentés tartalmazza a beszerzést végző szerv nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint az (1) bekezdésben szereplő, a korlátozott körű tendereljárás alkalmazását indokoló körülményeket és feltételeket bemutató nyilatkozatot.

19.13 cikk

Elektronikus árverés

Amennyiben a beszerzést végző szerv elektronikus árverés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, a beszerzést végző szervnek az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

(a)

az automatikus értékelési módszert, az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokon alapuló matematikai képletet is ideértve, amelyet az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használnak fel;

(b)

az ajánlat elemeire vonatkozó bármilyen első értékelés eredményeit, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; és

(c)

az árverés lefolytatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információt.

19.14 cikk

Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése

1.   A beszerzést végző szerv az összes ajánlatot olyan eljárások részeként fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasan történő kezelését.

2.   A beszerzést végző szerv nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag a beszerzést végző szerv mulasztásából ered.

3.   Ha a beszerzést végző szerv bármelyik ajánlattevőnek lehetőséget ad nem szándékolt formai hibák javítására az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között, ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevőnek.

4.   Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő ajánlattevőtől kell származnia.

5.   Hacsak a beszerzést végző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, a beszerzést végző szerv a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy képes a szerződés feltételeinek teljesítésére, és amely kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján:

(a)

a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be; vagy

(b)

ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot nyújtotta be.

6.   Ha a beszerzést végző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy megfelel a részvétel feltételeinek, és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére.

7.   A beszerzést végző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől, vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.

19.15 cikk

A beszerzési információk átláthatósága

1.   A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és a tájékoztatást az ajánlattevő kérésére írásban is megteszi. A 19.6. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a beszerzést végző szerv kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.

2.   Az e fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélése után legkésőbb 72 nappal a beszerzést végző szerv a 19-8. mellékletben felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban köteles hirdetményt közzétenni. Ha a beszerzést végző szerv a hirdetményt elektronikus médiumban teszi közzé, az információnak észszerű ideig mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie. A hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

(a)

a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása;

(b)

a beszerzést végző szerv neve és címe;

(c)

a nyertes ajánlattevő neve és címe;

(d)

a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat;

(e)

az odaítélés dátuma; és

(f)

az alkalmazott beszerzési módszer típusa, valamint amennyiben a 19.12. cikkel összhangban korlátozott körű tendereljárást alkalmaztak, az ilyen eljárás alkalmazását indokoló körülmények leírása.

3.   Minden beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését követően legalább három évig megőrzi a következőket:

(a)

az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra és szerződések odaítélésére vonatkozó dokumentációt és jelentéseket, a 19.12. cikk szerinti jelentéseket is beleértve; és

(b)

azokat az adatokat, amelyek biztosítják az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések lefolytatásának elektronikus és megfelelő módon történő nyomon követhetőségét.

4.   Minden Fél gyűjti az e fejezet hatálya alá tartozó szerződésekkel kapcsolatos statisztikai adatokat, és jelenti őket a kormányzati beszerzési bizottságnak. Minden jelentésnek egy évet kell felölelnie; a jelentéseket a jelentési időszak végétől számított két éven belül kell benyújtani, és a következőket kell tartalmazniuk:

(a)

a 19-1. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek esetében:

(i)

az e fejezet hatálya alá tartozó, odaítélt szerződések száma és összértéke, valamennyi beszerzést végző szerv esetében;

(ii)

az egyes beszerzést végző szervek által odaítélt, e fejezet hatálya alá tartozó szerződések száma és összértéke, elismert egységes nemzetközi osztályozási rendszernek megfelelő áru- és szolgáltatáskategóriákra lebontva; és

(iii)

az egyes beszerzést végző szervek által korlátozott körű tendereljárás részeként odaítélt, e fejezet hatálya alá tartozó szerződések száma és összértéke;

(b)

a 19-2. és 19-3. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek esetében az e beszerzést végző szervek által odaítélt, e fejezet hatálya alá tartozó szerződések száma és összértéke, mellékletek szerinti lebontásban; és

(c)

amennyiben az adatok szolgáltatása nem lehetséges, az a) és b) pontban előírt adatokra vonatkozó becslések, a becslés kialakítása során alkalmazott módszerek bemutatásával.

5.   Amennyiben a Fél statisztikai adatait hivatalos weboldalon teszi közzé a (4) bekezdés előírásaival összhangban, a Fél a kormányzati beszerzési bizottságnak történő jelentéstétel helyett megadhatja a weboldalra mutató hivatkozást, valamint felvilágosítást nyújthat a statisztikai adatok eléréséhez és felhasználásához.

6.   Amennyiben a Fél a (2) bekezdés alapján az odaítélt szerződésekről szóló hirdetmények elektronikus formában történő közzétételét írja elő, és a hirdetmények a nyilvánosság számára egységes adatbázison keresztül olyan formában érhetők el, amely lehetővé teszi az e megállapodás hatálya alá tartozó szerződések elemzését, a Fél a kormányzati beszerzési bizottságnak történő jelentéstétel helyett megadhatja a weboldalra mutató hivatkozást, valamint felvilágosítást nyújthat az ilyen adatok eléréséhez és felhasználásához.

19.16 cikk

Az információk nyilvánosságra hozatala

1.   Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információt is ideértve. Azokban az esetekben, amikor az ilyen információ rendelkezésre bocsátása sértené a jövőbeli ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja tovább egyik ajánlattevőnek sem, kivéve, ha az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően az információt nyújtó Fél ehhez hozzájárul.

2.   E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, a beszerzést végző szerveiket is ideértve, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információt, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

3.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára kötelezné a Feleket, a beszerzést végző szerveiket, hatóságaikat és felülvizsgálati testületeiket is ideértve, amennyiben ez:

(a)

akadályozná a bűnüldözést;

(b)

sértheti az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt;

(c)

sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, a szellemi tulajdon védelmét is ideértve; vagy

(d)

más módon ellentétes lenne a közérdekkel.

19.17 cikk

Hazai jogorvoslati eljárások

1.   Mindegyik Félnek gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítania, amelyek alapján az ajánlattevő:

(a)

kifogást emelhet az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy

(b)

ha az ajánlattevőnek nem áll jogában valamely Fél hazai joga alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban,

kifogást emelhet olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben az ajánlattevő érdekelt, vagy érdekelt volt. Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni, és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.

2.   Abban az esetben, ha egy ajánlattevő olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben tesz panaszt az (1) bekezdésben hivatkozott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, annak a Félnek, amelyhez a beszerzést lefolytató beszerzést végző szerv tartozik, ösztönöznie kell a beszerzést végző szervét és az ajánlattevőt arra, hogy konzultáció során keressenek megoldást a panaszra. A beszerzést végző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeli beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás részeként jogorvoslattal éljen.

3.   Minden ajánlattevő számára elegendő időt kell biztosítani a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet 10 napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a kifogás alapja ismertté vált, vagy amelyen elvárhatólett volna, hogy ismertté váljon az ajánlattevő számára.

4.   Mindegyik Fél létrehoz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független a beszerzést végző szerveitől, hogy átvegye és megvizsgálja az ajánlattevőnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggően felmerült kifogásait.

5.   Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja meg a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezést nyújthasson be az eredeti határozat ellen egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatósághoz, amely független attól a beszerzést végző szervtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi.

6.   Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nem bírósági felülvizsgálati testület határozata vagy bírósági felülvizsgálat alá tartozik, vagy a testület olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a következőket:

(a)

a beszerzést végző szerv írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;

(b)

az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket;

(c)

a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat, és segítséget vehessenek igénybe;

(d)

a résztvevők számára biztosítani kell, hogy a teljes eljárásban részt vehessenek;

(e)

a résztvevőknek jogukban áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek, és tanúkat hallgathassanak meg; és

(f)

a felülvizsgálati testület az ajánlattevők kifogásaival kapcsolatos határozatait vagy ajánlásait időben, írásban hozza meg, és minden egyes határozatot vagy ajánlást indokolással lát el.

7.   Mindegyik Félnek olyan eljárásokat kell elfogadnia vagy fenntartania, amelyek:

(a)

olyan gyors ideiglenes intézkedéseket irányoznak elő, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen ideiglenes intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – többek között a közérdek – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzésének méltányos indokát írásban kell ismertetni; és

(b)

korrekciós intézkedéseket vagy az elszenvedett kár megtérítését irányozzák elő, amely korlátozható vagy az ajánlat elkészítésének költségére vagy az eljárással összefüggő költségekre, vagy mindkettőre, ha a felülvizsgálatot végző szerv megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy mulasztás áll fenn.

8.   E megállapodás hatálybalépését követően legfeljebb tíz évvel a Felek tárgyalásokat kezdenek a jogorvoslatok minőségének javítása érdekében, így például kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a szerződéskötést megelőző jogorvoslatokat vezessenek be vagy tartsanak fenn.

19.18 cikk

Az alkalmazási kör módosítása és helyesbítése

1.   A Felek módosíthatják vagy helyesbíthetik az e fejezethez csatolt mellékleteiket.

2.   Ha valamelyik Fél módosítja e fejezet mellékletét:

(a)

írásban értesíti a másik Felet; és

(b)

a másik Félnek szóló értesítésben szerepelteti a megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű alkalmazási kört lehessen fenntartani.

3.   A (2) bekezdés b) pontjától eltérve, a Feleknek nem kell kompenzációs kiigazítást biztosítania, ha:

(a)

a szóban forgó módosítás hatását tekintve elhanyagolható; vagy

(b)

a módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.

4.   Ha a másik Fél vitatja, hogy:

(a)

a (2) bekezdés b) pontja alapján javasolt kiigazítás megfelelő a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű alkalmazási kör fenntartásához;

(b)

a módosítás hatását tekintve elhanyagolható; vagy

(c)

a módosítás a (3) bekezdés b) pontja szerinti olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását,

a kifogását írásban, a (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül kell benyújtania, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy elfogadta a kiigazítást vagy a módosítást, a huszonkilencedik fejezet (Vitarendezés) alkalmazásában is.

5.   A Felek mellékleteinek alábbi módosításait helyesbítésnek kell tekinteni, feltéve, hogy azok nem érintik a megállapodásban előírt, kölcsönösen elfogadott alkalmazási kört:

(a)

beszerzést végző szerv nevében történt változás;

(b)

mellékletben felsorolt két vagy több beszerzést végző szerv egyesülése; és

(c)

mellékletben szereplő szerv szétválása két vagy több olyan szervre, amelyek mindegyike szerepel az ugyanazon mellékletben felsorolt szervek között.

6.   A Fél mellékleteinek javasolt helyesbítése esetén a Fél e megállapodás hatálybalépését követően kétévente értesíti a másik Felet a WTO-megállapodás 4. mellékletében található közbeszerzési megállapodás által előírt értesítési ciklussal összhangban.

7.   Az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül bármelyik Fél értesítheti a többi Felet a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. Amennyiben valamely Fél kifogást terjeszt elő, fel kell tüntetnie, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés nem az e cikk (5) bekezdése szerinti változás, valamint le kell írnia, hogy a javasolt helyesbítés milyen hatással van az e megállapodásban előírt kölcsönösen elfogadott alkalmazási körre. Amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem terjesztenek elő írásban ilyen kifogást, úgy tekintendő, hogy a Fél elfogadta a javasolt helyesbítést.

19.19 cikk

Kormányzati beszerzési bizottság

1.   A 26.2. cikk (1) bekezdésének e) pontjában létrehozott kormányzati beszerezési bizottság a Felek képviselőiből áll és szükség esetén ülésezik, hogy lehetőséget biztosítson a Feleknek az e fejezet megvalósulásával vagy célkitűzéseinek előmozdításával összefüggő bármely kérdésben való konzultációra, továbbá hogy elvégezze a Felek által esetlegesen rábízott egyéb feladatokat.

2.   A kormányzati beszerzési bizottság valamely Fél kérelmére ülésezik a következő célokból:

(a)

a Fél által elé utalt közbeszerzési kérdések megvitatása;

(b)

információcsere az egyes Felek közbeszerzési lehetőségeiről;

(c)

az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdés megvitatása; és

(d)

összehangolt tevékenységek előmozdításának mérlegelése annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ajánlattevők számára a beszerzési lehetőségekhez való hozzáférést az egyes Felek területén. E tevékenységek lehetnek tájékoztató ülések, amelyek legfőbb célja, hogy javítsák az egyes Felek közbeszerzési rendszeréről szóló nyilvános információhoz való elektronikus hozzáférést, és kis- és középvállalkozások hozzáférését könnyítő kezdeményezések is.

3.   A Felek a 19.15. cikk szerint benyújtják a kormányzati beszerzési bizottsághoz az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos statisztikákat.

HUSZADIK FEJEZET

Szellemi tulajdon

A. szakasz

Általános rendelkezések

20.1 cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

(a)

az innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának, valamint a szolgáltatások nyújtásának elősegítése a Felek között; és

(b)

a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

20.2 cikk

A kötelezettségek jellege és köre

1.   E fejezet rendelkezései kiegészítik a Felek között a TRIPS-megállapodás alapján fennálló jogokat és kötelezettségeket.

2.   A Felek szabadon állapíthatják meg a megfelelő módszert a megállapodás rendelkezéseinek saját jogrendszerükbe és joggyakorlatukba történő átültetésére.

3.   E megállapodás nem hopz létre semmilyen kötelezettséget a tekintetben, hogy a Felek miként osztják meg erőforrásaikat a szellemitulajdon-jogok érvényesítése és az általános jogérvényesítés között.

20.3 cikk

Közegészségügyi kérdések

1.   A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat (a továbbiakban: dohai nyilatkozat) jelentőségét. Az e fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják a nyilatkozatnak való megfelelést.

2.   A Felek hozzájárulnak a WTO Általános Tanácsa 2003. augusztus 30-i, a dohai nyilatkozat 6. bekezdéséről szóló határozatának és a TRIPS-megállapodás módosításáról2005. december 6-án Genfben kelt jegyzőkönyv végrehajtásához, és tiszteletben tartják ezeket.

20.4 cikk

Jogkimerülés

E fejezet nem érinti a Felek annak meghatározására vonatkozó szabadságát, hogy alkalmazandó-e és milyen feltételek mellett a szellemitulajdon-jogok kimerülése.

20.5 cikk

Az információk nyilvánosságra hozatala

E fejezet nem írja elő a Felek számára olyan információk nyilvánosságra hozatalát, amely egyébként ellentétes lenne jogával, vagy az információhoz való hozzáférésről és a magánélet védelméről szóló jogszabályai szerint mentesülne a nyilvánosságra hozatal alól.

B. szakasz

A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szabályok

20.6 cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

gyógyszer: olyan termék – ideértve a szintetikus gyógyszereket, biológiai gyógyszereket, vakcinákat vagy radioaktív gyógyszereket is –, amelyet a következő felhasználási céllal gyártottak, értékesítettek vagy mutattak be:

(a)

orvosi diagnózis felállítása, betegség, rendellenesség vagy abnormális fizikai állapot vagy tüneteik kezelése, csillapítása vagy megelőzése, vagy

(b)

élettani működés helyreállítása, javítása vagy módosítása.

A. alszakasz

Szerzői jog és szomszédos jogok

20.7 cikk

A biztosított védelem

1.   A Felek végrehajtják az alábbi nemzetközi megállapodásokat:

(a)

az 1971. július 24-én Párizsban kelt, az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 2–20. cikke;

(b)

az 1996. december 20-án Genfben kelt, WIPO Szerzői Jogi Szerződés 1–14. cikke;

(c)

az 1996. december 20-án Genfben kelt, a WIPO Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének 1–23. cikke; és

(d)

az 1961. október 26-án Rómában kelt, az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény 1–22. cikke.

2.   Az (1) bekezdésben hivatkozott szerződések által engedélyezett mértékig e fejezet nem korlátozza a Felek arra vonatkozó lehetőségét, hogy az előadások számára biztosított szellemitulajdon-jogi védelmet a hangfelvételen rögzített előadásokra korlátozzák.

20.8 cikk

Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés

1.   Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít az előadók számára arra nézve, hogy előadásaik vezeték nélküli sugárzását és a nyilvánossághoz közvetítését engedélyezzék, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

2.   A Felek biztosítják, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen egy kereskedelmi célból nyilvánosságra hozott hangfelvételnek vagy másolatának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy e díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

20.9 cikk

A műszaki intézkedések védelme

1.   E cikk alkalmazásában a „műszaki intézkedés” minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése során arra szolgál, hogy a valamely Fél jogszabályaiban előírtaknak megfelelően a művek, előadások és hangfelvételek tekintetében megakadályozza vagy korlátozza a szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók által nem engedélyezett cselekményeket. A műszaki intézkedés – a valamely Fél jogszabályaiban foglalt szerzői jog, illetve szomszédos jogok alkalmazási körének sérelme nélkül – akkor minősül hatásosnak, ha a jogi védelem alatt álló művek, előadások, illetve hangfelvételek felhasználását a szerzők, előadóművészek vagy hangfelvétel-előállítók olyan hozzáférés-ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – például kódolással, torzítással vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján – ellenőrzik, amely a védelem célját megvalósítja.

2.   A Felek megfelelő jogi védelmet és hatékony jogvédelmi eszközöket biztosítanak a szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók számára a műveikkel, előadásaikkal és hangfelvételeikkel összefüggő jogaik gyakorlásával kapcsolatban alkalmazott, valamint az ezen művekkel, előadásokkal és hangfelvételekkel összefüggő – az érintett szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók engedélye nélküli, illetve a jogszabály által meg nem engedett – tevékenységek korlátozása érdekében alkalmazott hatásos műszaki intézkedések kijátszása ellen.

3.   A Felek a (2) bekezdésben említett megfelelő jogi védelem és hatékony jogvédelmi eszközök biztosítása érdekében legalább az alábbiak ellen nyújtanak védelmet:

(a)

a jogszabályaikban foglalt mértékig:

(i)

valamely hatásos műszaki intézkedés tudatosan vagy az elvárható gondosság mellőzésével történő jogosulatlan megkerülése; és

(ii)

valamely hatásos műszaki intézkedés megkerülésére szolgáló eszköz vagy termék, ideértve a számítógépes programokat is, vagy szolgáltatás piaci értékesítése; és

(b)

olyan eszköz vagy termék, többek között számítógépes program gyártása, behozatala vagy forgalmazása, valamint olyan szolgáltatás nyújtása:

(i)

amelyet elsősorban valamely hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából terveztek vagy állítottak elő; vagy

(ii)

amely a hatásos műszaki intézkedés megkerülésénkívül számottevő gazdasági céllal nem rendelkezik.

4.   A (3) bekezdésben az „a jogszabályaikban foglalt mértékig” kifejezés azt jelenti, hogy minden Fél rugalmasan hajthatja végre az a) pont i. és ii. alpontját.

5.   A (2) és (3) bekezdés végrehajtása során a Felek nem kötelesek előírni, hogy a szórakoztatóelektronikai, telekommunikációs vagy számítástechnikai termékek tervezése, illetve azok alkatrészeinek és tartozékainak tervezése és kiválasztása jelentse a megoldást az egyes műszaki intézkedésekre, feltéve, hogy a termék egyébként nem sérti a Fél e bekezdések végrehajtását célzó intézkedéseinek végrehajtását. E rendelkezés célja, hogy e megállapodás ne követelje meg valamely Féltől az interoperabilitás jogszabályi előírását: nincs előírás az információs és kommunikációs technológiák ágazata számára, hogy olyan készülékeket, termékeket, alkatrészeket vagy szolgáltatásokat tervezzen, amelyek megfelelnek bizonyos műszaki intézkedéseknek.

6.   A megfelelő jogi védelem és hatékony jogvédelmi eszközök (2) bekezdés szerinti biztosítása céljából a Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak megfelelő korlátozásokat vagy kivételeket a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit végrehajtó intézkedések alól. A (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségek nem érintik a szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértésével összefüggő, valamely Fél jogszabályaiban foglalt jogokat, korlátozásokat, kivételeket vagy a felelősség alóli mentesülés eseteit.

20.10 cikk

A jogkezelési információk védelme

1.   E cikk alkalmazásában a „jogkezelési információk”:

(a)

azon információk, amelyek azonosítják a művet, az előadást vagy a hangfelvételt; a mű szerzőjét, az előadóművészt vagy a hangfelvétel-előállítót; illetőleg a művel, az előadással vagy a hangfelvétellel kapcsolatos bármilyen jog jogosultját;

(b)

minden olyan információ, amely a mű, az előadás vagy a hangfelvétel felhasználásának feltételeiről tájékoztat; vagy

(c)

az a) és b) pontban leírt információt megjelenítő bármely szám vagy jelzés;

amennyiben az ilyen információk bármelyikét a művek, előadások vagy hangfelvételek egy példányához kapcsolják, illetve azok bármelyike a művek, előadások vagy hangfelvételek közzététele során vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételével összefüggésben jelenik meg.

2.   A Felek az elektronikus jogkezelési információk védelme érdekében megfelelő jogi védelmet és hatékony jogvédelmi eszközöket biztosítanak az alábbi cselekmények bármelyikét tudatosan jogosulatlanul végző személyekkel szemben, akik tudták, vagy az adott helyzetben elvárható lett volna, hogy tudják, hogy e cselekményükkel mást szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértésére indítanak, illetve ilyen jog megsértését teszik lehetővé, könnyítik meg vagy leplezik:

(a)

elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; vagy

(b)

művek, előadások vagy hangfelvételek másolatainak terjesztése, terjesztés céljából történő behozatala, sugárzása, közzététele, továbbá a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele annak ismeretében, hogy azokról, illetve azokon az elektronikus jogkezelési információt engedély nélkül eltávolították vagy megváltoztatták.

3.   A megfelelő jogi védelem és hatékony jogvédelmi eszközök (2) bekezdés szerinti biztosítása céljából a Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak megfelelő korlátozásokat vagy kivételeket a (2) bekezdést végrehajtó intézkedések alól. A (2) bekezdésben előírt kötelezettségek nem érintik a szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértésével összefüggő, valamely Fél jogszabályaiban foglalt jogokat, korlátozásokat, kivételeket vagy védekezéseket.

20.11 cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége

1.   E cikk többi bekezdésére figyelemmel az egyes Felek jogszabályaikban korlátozásokról vagy kivételekről rendelkeznek a közvetítőként eljáró szolgáltatók felelőssége tekintetében a szerzői jogok vagy szomszédos jogok kommunikációs hálózatokon vagy azokon keresztül, szolgáltatásaik nyújtásával vagy felhasználásával kapcsolatban történő megsértése esetén.

2.   Az (1) bekezdésben említett korlátozások vagy kivételek:

(a)

legalább a következő műveletekre terjednek ki:

(i)

a tárhely-szolgáltatások felhasználóinak kérésére tárolt információk;

(ii)

automatizált folyamaton keresztül végrehajtott gyorsítótárolóban történő rögzítés (caching), ha a szolgáltató:

(A)

nem módosítja az információkat - ide nem értve a technikai okokból történő módosítást;

(B)

betartja az információk gyorsítótárolóban történő rögzítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott iránymutatásokat; és

(C)

nem avatkozik bele az olyan jogszerű technológia használatába, amely az iparágban széles körben elismert és alkalmazott, azzal a céllal, hogy az információ használatára vonatkozó adatokat szerezzen meg; és

(iii)

egyszerű továbbítás, amely a felhasználó által szolgáltatott információk átviteléhez vagy egy kommunikációs hálózathoz való hozzáféréshez szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásából áll; és

(b)

kiterjedhetnek más műveletekre is, például az információk elhelyezkedésével kapcsolatos eszköz biztosítására, a szerzői jogok alá tartozó anyag automatizált reprodukálása és a reprodukciók terjesztése által.

3.   Az e cikkben említett korlátozásokra vagy kivételekre való jogosultság nem tehető függővé attól, hogy a szolgáltató ellenőrizze a szolgáltatás működését, vagy aktívan keressen jogsértő tevékenységekre utaló tényeket.

4.   Az egyes Felek belső jogszabályaikban előírhatják azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a szolgáltatók részesülhetnek az e cikkben foglalt korlátozásokban vagy kivételekben. A fentieket nem érintve a Felek megfelelő eljárásokat dolgozhatnak ki a feltételezett jogsértések esetén alkalmazható hatékony értesítésekre, valamint azokra a hatékony kifogásokra vonatkozóan, amelyet az információt elhelyezők terjeszthetnek elő, ha azt tévesen, vagy téves azonosítás következtében távolították el vagy tették hozzáférhetetlenné.

5.   E cikk nem érinti a szerzői jog vagy a szomszédos jogok megsértése esetén valamely Fél joga szerint alkalmazandó egyéb kimentési okokat, korlátozásokat és kivételeket. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely Fél jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

20.12 cikk

Jogosulatlan képfelvétel készítése filmszínházban („camcording”)

Az egyes Felek rendelkezhetnek jogszabályaikkal összhangban olyan személyekkel szemben alkalmazandó büntetőeljárásról és büntetőjogi szankciókról, akik a filmszínház vezetőjének vagy a filmalkotáson fennálló szerzői jog jogosultjának előzetes engedélye nélkül másolatot készítenek az alkotásról vagy annak egy részéről az alkotásnak a nyilvánosság számára hozzáférhető filmszínházban történő vetítése során.

B. alszakasz

Védjegyek

20.13 cikk

Nemzetközi megállapodások

Az egyes Felek minden elvárható erőfeszítést megtesznek a 2006. március 27-én Szingapúrban kelt Szingapúri Védjegyjogi Szerződés 1–22. cikkének való megfelelés, valamint az 1989. június 27-én Madridban kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyvhöz (Madridi Jegyzőkönyv) való csatlakozás érdekében.

20.14 cikk

Lajstromozás

Az egyes Felek a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozzák létre, amelyben a védjegy-bejelentési kérelem elutasításának okait írásban közlik a bejelentővel, akinek lehetőséget biztosítanak az elutasítás kifogásolására, valamint arra, hogy a jogerős elutasító határozat ellen jogorvoslattal éljen valamely igazságügyi hatóságnál. Az egyes Felek lehetőséget biztosítanak a védjegybejelentéssel vagy a megjelölés lajstromozásával szembeni felszólalásra. Az egyes Felek a védjegybejelentéseket és a lajstromozott védjegyeket tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist hoznak létre.

20.15 cikk

Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól

Az egyes Felek a védjegyek által biztosított jogok alóli korlátozott kivételként rendelkeznek a leíró jellegű kifejezések, köztük a földrajzi származást leíró kifejezések méltányos használatáról. A méltányos használat fogalmának meghatározása során figyelembe kell venni a védjegy jogosultjának és a harmadik személyeknek a jogos érdekeit. Az egyes Felek más korlátozott kivételekről is rendelkezhetnek, feltéve, hogy e kivételek figyelembe veszik a védjegyjogosultak és harmadik személyek jogos érdekeit.

C. alszakasz

Földrajzi árujelzők

20.16 cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

földrajzi árujelző: olyan megjelölés, amely egy mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert valamely Fél területéről, vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a termék minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegileg a földrajzi származásának tulajdonítható; és

termékosztály: a 20-C. mellékletben felsorolt termékosztályok.

20.17 cikk

Hatály

Ez az alszakasz a 20-C. mellékletben felsorolt termékosztályok valamelyikébe tartozó termékeket azonosító földrajzi árujelzőkre alkalmazandó.

20.18 cikk

A jegyzékben szereplő földrajzi árujelzők

Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

(a)

a 20-A. melléklet A. részében szereplő kifejezések olyan földrajzi árujelzők, amelyek valamely terméket az Európai Unió területéről, vagy a területén található régióból vagy helységéből származó termékként azonosítanak; és

(b)

a 20-A. melléklet B. részében szereplő kifejezések olyan földrajzi árujelzők, amelyek valamely terméket Kanada területéről, vagy a területén található régióból vagy helységéből származó termékként azonosítanak.

20.19 cikk

A 20-A. mellékletben szereplő földrajzi árujelzők védelme

1.   A másik Fél földrajzi árujelzőinek vizsgálatát követően az egyes Felek a jelen alszakaszban szereplő védelmi szintnek megfelelő védelmet biztosítanak a kérdéses árujelzőknek.

2.   Az egyes Felek jogi eszközöket biztosítanak az érintett felek számára a következők elleni fellépés érdekében:

(a)

a másik Fél 20-A. mellékletben szereplő földrajzi árujelzőjének használata egy olyan terméken, amely a 20-A. mellékletben az adott földrajzi árujelző vonatkozásában feltüntetett termékosztályba tartozik, és:

(i)

nem a földrajzi árujelző vonatkozásában a 20-A. mellékletben meghatározott származási helyről származik; vagy

(ii)

a földrajzi árujelző vonatkozásában a 20-A. mellékletben meghatározott származási helyről származik, de a terméket nem a másik Fél azon törvényeinek és jogszabályainak megfelelően termelték vagy állították elő, amelyek a másik Fél területén történő fogyasztásra szánt termékek esetében alkalmazandók;

(b)

a termék olyan megjelölése vagy külső kialakítása, amely az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon arra utal vagy olyan benyomást kelt, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől; és

(c)

az 1967. július 14-én Stockholmban kelt, az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (1967) 10bis Cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt képező bármely egyéb használat.

3.   A (2) bekezdés a) pontja szerinti védelmet még abban az esetben is biztosítani kell, ha a termék valóságos származását is feltüntetik, vagy ha a földrajzi árujelzőt fordításban vagy „fajta”, „típusú”, „-féle”, „utánzat”, vagy más hasonló kifejezéssel együtt tüntetik fel.

4.   Az egyes Felek közigazgatási úton biztosítanak lehetőséget a jogérvényesítésre, a saját jogszabályaik által előírt mértékben azzal a céllal, hogy megtiltsák az élelmiszerek hamis, félrevezető vagy megtévesztő, illetve a termék származását tekintve valószínűsíthetően téves benyomást keltő módon történő gyártását, elkészítését, csomagolását, címkézését, értékesítését vagy behozatalát, illetve reklámozását.

5.   Az egyes Felek a (4) bekezdéssel összhangban közigazgatási úton biztosítanak lehetőséget a termékek címkézésével kapcsolatos panaszok kezelésére, ideértve a termékek hamis, félrevezető vagy megtévesztő, illetve származását tekintve valószínűsíthetően téves benyomást keltő módon történő bemutatását.

6.   A másik Fél 20-A. mellékletben szereplő földrajzi árujelzőjét tartalmazó vagy annak megfelelő védjegy lajstromozását elutasítják, illetve a védjegyet törlik - ha az adott Fél joga ezt megengedi - hivatalból, vagy pedig az érdekelt kérelmére, olyan termék tekintetében, amely a 20-A. mellékletben az adott földrajzi árujelző vonatkozásában feltüntetett termékosztályba tartozik, és amely nem arról a származási helyről származik, mint ami a kérdéses földrajzi árujelző vonatkozásában a 20-A. mellékletben szerepel.

7.   Ez az alszakasz nem tartalmaz kötelezettséget olyan földrajzi árujelzők oltalmára, amelyek a származási helyen nem állnak oltalom alatt vagy az oltalmuk megszűnt, vagy amelyeket az adott helyen már nem használnak. Ha valamely Fél 20-A. mellékletben szereplő földrajzi árujelzője a származási helyén már nem áll oltalom alatt vagy használaton kívül kerül azon a helyen, a Fél értesíti erről a másik Felet, és kérelmezi a földrajzi árujelző 20-A. mellékletből való törlését.

20.20 cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

1.   Amennyiben a Felek azonos alakú azonos földrajzi árujelzőket használnak ugyanazon áruosztályba tartozó termékekre, az egyes Felek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a szóban forgó azonos alakú földrajzi árujelzőket egymástól a gyakorlatban meg kell különböztetni, figyelembe véve az érintett termelőkkel szembeni méltányos elbánást és a fogyasztók megtévesztésének tilalmát.

2.   Amennyiben valamely Fél harmadik országgal folytatott tárgyalások során javaslatot tesz a harmadik országból származó termékre vonatkozó földrajzi árujelző oltalmára, és ez az árujelző azonos alakú a másik Fél 20-A. mellékletben található földrajzi árujelzőinek valamelyikével, és a termék a másik Fél azonos alakú földrajzi árujelzője tekintetében a 20-A. mellékletben meghatározott áruosztályba tartozik, erről tájékoztatja a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára az észrevételei megtételére, mielőtt a földrajzi árujelző oltalom alá kerül.

20.21 cikk

Kivételek

1.   A 20.19. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérően Kanada számára nem előírás, hogy jogi eszközöket bocsásson az érintett felek rendelkezésére a 20-A. melléklet A. szakaszában szereplő, egy csillaggal megjelölt (28) elnevezések használatának megakadályozása céljából, ha az ilyen elnevezéseket olyan kifejezésekkel együtt használják, mint például a „fajta”, „típusú”, „-féle”, „utánzat”, vagy más hasonló kifejezés, amelyet az érintett termék földrajzi származásának olvasható és látható feltüntetése kísér.

2.   A 20.19. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérően a 20-A. melléklet A. részében felsorolt és egy csillaggal megjelölt (29) földrajzi árujelzők oltalma nem akadályozza, hogy ezeket az árujelzőket bármely olyan személy Kanada területén használja – ideértve e személy jogutódait is –, aki 2013. október 18-a előtt kereskedelmi céllal használta ezeket az árujelzőket a „sajtok”termékosztályba tartozó termékek tekintetében.

3.   A 20.19. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérően a 20-A. melléklet A. részében felsorolt és két csillaggal megjelölt földrajzi árujelző oltalma nem zárja ki, hogy ezt az árujelzőt bármely olyan személy használja – ideértve e személy jogutódait is –, aki 2013. október 18-a előtt legalább öt éven át kereskedelmi céllal használta ezeket az árujelzőket a „friss, fagyasztott vagy feldolgozott húsok” termékosztályba tartozó termékek tekintetében. E cikk hatálybalépésétől számított öt éven keresztül átmeneti időszak alkalmazandó minden más olyan személyre – ideértve e személy jogutódait is –, aki 2013. október 18-a előttkevesebb mint öt éven át kereskedelmi céllal használta ezt az árujelzőt a „friss, fagyasztott vagy feldolgozott húsok” termékosztályba tartozó termékek tekintetében, mely átmeneti időszak során nem tilos a fenti megnevezés használata.

4.   A 20.19. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérően a 20-A. melléklet A. részében felsorolt és három csillaggal megjelölt földrajzi árujelzők oltalma nem akadályozza, hogy ezeket az árujelzőket bármely olyan személy használja – ideértve e személy jogutódait is –, aki 2013. október 18-a előtt legalább tíz éven át kereskedelmi céllal használta ezeket az árujelzőket a „szárazon pácolt húsok”, illetve a „sajtok” termékosztályba tartozó termékek tekintetében. A cikk hatálybalépésétől számított öt éven keresztül átmeneti időszak alkalmazandó minden más olyan személyre – ideértve e személy jogutódait is –, aki 2013. október 18-a előtt kevesebb mint tíz éven át kereskedelmi céllal használta ezeket az árujelzőket a „szárazon pácolt húsok”, illetve a „sajtok” termékosztályba tartozó termékek tekintetében, mely átmeneti időszak során nem tilos a fenti megnevezések használata.

5.   Amennyiben a védjegyet a (6) bekezdés szerint alkalmazandó időpontot megelőzően jóhiszeműen jelentették be lajstromozásra (vagy ilyen bejelentés alapján lajstromozták), vagy a védjeggyel kapcsolatos jogokat jóhiszemű használattal megszerezték valamely Fél területén, az e Fél területén a jelen alszakasz végrehajtására elfogadott intézkedések nem érintik a megjelölés lajstromozhatóságát, az oltalom érvényességét, illetve a védjegyhasználati jogot pusztán azon az alapon, hogy a védjegy azonos a földrajzi árujelzővel vagy hasonló a földrajzi árujelzőhöz.

6.   Az (5) bekezdés alkalmazásában az alkalmazandó dátum a következő:

(a)

e megállapodás aláírásának napján a 20-A. mellékletben szereplő földrajzi árujelzők vonatkozásában ezen alszakasz hatálybalépésének napja; vagy

(b)

a 20-A. melléklethez e megállapodás aláírását követően a 20.22. cikk alapján hozzáadott földrajzi árujelzők vonatkozásában a földrajzi árujelző mellékletbe való felvételének napja.

7.   Amennyiben egy földrajzi árujelző fordítása azonos alakú egy olyan kifejezéssel, vagy olyan kifejezést foglal magában, amely valamely Fél területén a köznyelvben egy termék szokásos neve, vagy ha egy földrajzi árujelző nem azonos alakú az ilyen kifejezésekkel, de magában foglal ilyet, a jelen alszakasz rendelkezései nem érintik valamely személy azon jogát, hogy a kérdéses Fél területén a kérdéses kifejezést használja a kérdéses termék vonatkozásában.

8.   Semmi nem gátolja az egyes Feleket abban, hogy a területükön jelen levő növény- vagy állatfajták szokásos megnevezését használják bármely termék vonatkozásában a jelen alszakasz hatálybalépésének napjától.

9.   Bármely Fél kikötheti, hogy a jelen alszakasz szerinti védjegyhasználattal vagy lajstromozással kapcsolatos kérelmeket a védjegynek a Fél területén történt lajstromozásától vagy az oltalom alatt álló megjelöléssel ütköző megjelölésnek az adott Félnél történt ismertté válását követő öt éven belül nyújtsák be, amennyiben a védjegyet addig a napig közzétették, és ha ez a nap korábbi, mint az ütköző megjelölés használata ismertté válásának napja, feltéve, hogy a földrajzi árujelzőt nem rosszhiszeműen használták vagy jelentették be lajstromozásra.

10.   A jelen alszakasz rendelkezései senkinek sem érinti azt a jogát, hogy kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

11.

(a)

A jelen alszakasz rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy olyan védjegyet használjon vagy lajstromoztasson Kanadában, amely a 20-B. melléklet A. részében szereplő kifejezés(eke)t tartalmazza, vagy ilyennel (ilyenekkel) azonos; és

(b)

az a) pont nem alkalmazandó a 20-B. melléklet A. részében szereplő kifejezések olyan használatára, amely az áruk földrajzi származását illetően megtévesztené a fogyasztókat.

12.   Ezen alszakasz rendelkezései nem alkalmazandók a 20-B. melléklet B. részében szereplő kifejezések Kanadában történő használatára.

13.   A (2)–(4) bekezdés alkalmazásában a jogutódlás, amennyiben átruházás útján valósul meg, nem foglalja magában a földrajzi árujelző használati jogának önmagában való átruházását.

20.22 cikk

A 20-A. melléklet módosításai

1.   A 26.1. cikk (A CETA Vegyes Bizottság) szerint létrehozott CETA Vegyes Bizottság – konszenzussal és a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó CETA-bizottság ajánlása alapján eljárva – határozhat úgy, hogy módosítja a 20-A. mellékletet földrajzi árujelzők hozzáadása vagy olyan földrajzi árujelzők elhagyása útján, amelyek származási helyükön már nem állnak oltalom alatt vagy amelyeket már nem használnak.

2.   A 20-A. melléklet A. része elvben nem egészíthető ki olyan földrajzi árujelzővel, amely megnevezés e megállapodás aláírásának napján „nyilvántartásba vett” státuszban szerepel az Európai Unió vonatkozó nyilvántartásában, az Európai Unió valamely tagállama tekintetében.

3.   Egy adott Fél területéről származó terméket azonosító földrajzi árujelzőt nem adnak hozzá a 20-A. melléklethez:

(a)

ha az megegyezik a másik Félnél ugyanazon termék vagy hasonló termékek vonatkozásában lajstromozott védjeggyel, vagy olyan védjeggyel, amellyel kapcsolatban jóhiszeműen szereztek jogokat a másik Fél területén, és ugyanazon termék vagy hasonló termékek tekintetében kérelmet nyújtottak be;

(b)

ha az megegyezik a másik Fél területén létező növény- vagy állatfajta szokásosan használt nevével; vagy

(c)

ha az megegyezik a másik Fél területén a köznyelvben az ilyen termékekre szokásosan használt megnevezéssel.

20.23 cikk

Egyéb oltalom

Ennek az alszakasznak a rendelkezései nem érintik a Felek vonatkozó jogszabályai alapján valamely földrajzi árujelző elismerésére vagy oltalmára vonatkozó kérelem előterjesztésének jogát.

D. alszakasz

Formatervezési minták

20.24 cikk

Nemzetközi megállapodások

Az egyes Felek minden elvárható erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy csatlakozzanak az 1999. július 2-án Genfben kelt, a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövegéhez.

20.25 cikk

A szerzői joghoz való viszony

Formatervezésiminta-oltalom tárgya szerzői jogi védelem alatt állhat, ha teljesülnek az ilyen védelem feltételei. E védelem terjedelmét és feltételeit – ideértve az előírt egyéni, eredeti jelleg mértékét – az egyes Felek határozzák meg.

E. alszakasz

Szabadalmak

20.26 cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek minden elvárható erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a 2000. június 1-jén Genfben kelt Szabadalmi Jogi Szerződés 1–14. és 22. cikkének.

20.27 cikk

A gyógyszerek sui generis oltalma

1.   E cikk alkalmazásában:

alapszabadalom: szabadalom, amely magát a terméket, a termék előállítási eljárását vagy a termék alkalmazását oltalmazza, és amelyet a szabadalom jogosultja a sui generis oltalom megadásának céljaira alapszabadalomként megjelölt; és

termék: valamely gyógyszer hatóanyaga vagy hatóanyagainak kombinációja.

2.   Az egyes Felek sui generis oltalmat biztosítanak egy meghatározott időtartamra az olyan termékeknek, amelyeket hatályos alapszabadalom véd a szabadalom jogosultjának vagy a jogosult jogutódjának kérésére, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

(a)

engedélyezték, hogy a terméket az adott Fél területén gyógyszerként forgalomba hozzák (e cikkben a továbbiakban: forgalombahozatali engedély);

(b)

a termék még nem áll meghatározott időtartamú sui generis oltalom alatt; és

(c)

az a) pontban említett forgalombahozatali engedély az első olyan engedély, amely a termék gyógyszerként történő forgalomba hozatalát engedélyezi az adott Fél piacán.

3.   Az egyes Felek:

(a)

csak akkor biztosíthatnak meghatározott időtartamra sui generis oltalmat, ha a forgalombahozatali engedély iránti első kérelmet a Fél által előírt észszerű határidőn belül benyújtották; és

(b)

az első forgalombahozatali engedély megadásától számított legalább 60 napos határidőt írhatnak elő a sui generis oltalmi időtartam iránti kérelem benyújtására. Ha azonban az első forgalombahozatali engedélyt a szabadalom megadása előtt adták ki, az egyes Felek a szabadalom megadásától számított legalább 60 napos időtartamot biztosítanak az e cikk szerinti, meghatározott időtartamú oltalom iránti kérelem benyújtására.

4.   Abban az esetben, ha a terméket egy alapszabadalom védi, a sui generis oltalom időtartama az alapszabadalom jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejártakor kezdődik.

Abban az esetben, ha a terméket egynél több olyan szabadalom védi, amely alapszabadalomként szolgálhat, a Fél csak egyetlen sui generis oltalmat biztosíthat, amely az alapszabadalom jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejártakor kezdődik, azzal, hogy

(a)

ha minden olyan szabadalomnak, amely alapszabadalomként szolgálhat, ugyanazon személy a jogosultja, akkor a sui generis oltalmat igénylő személy választ ezek közül; és

(b)

ha azoknak a szabadalmaknak, amelyek alapszabadalomként szolgálhatnak, nem ugyanazon személy a jogosultja, és emiatt egymásnak ellentmondó sui generis oltalom iránti kérelmeket nyújtanak be, akkor a szabadalmak jogosultjai megállapodásuk szerint választanak ezek közül.

5.   Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy a sui generis oltalom olyan időtartama az alapszabadalom iránti bejelentés benyújtásának napja és a termékre vonatkozó első forgalombahozatali engedély keltezésének napja között eltelt időszak öt évvel csökkentett időtartamával megegyező ideig tart.

6.   Az (5) bekezdéstől eltérően és nem érintve a valamely Fél által biztosítható sui generis oltalom időtartamának lehetséges meghosszabbítását, amelyet bizonyos célcsoportok – például gyermekek – körében végzett kutatás ösztönzéséül vagy jutalmául biztosítanak, a sui generis oltalom időtartama nem haladhatja meg a kettőtől öt évig terjedő időtartamot, amelyet az egyes Felek határoznak meg.

7.   Az egyes Felek rendelkezhetnek arról, hogy a sui generis oltalom megszűnik,

(a)

ha a jogosult lemond a sui generis oltalomról; vagy

(b)

ha az előírt igazgatási díjak bármelyikét nem fizették meg.

Az egyes Felek csökkenthetik a sui generis oltalom időtartamát bármely, a forgalombahozatali engedély iránti kérelem beadását követően a kérelmező mulasztásából fakadó indokolatlan késedelemmel arányosan, ha az alapszabadalom jogosultja a forgalombahozatali engedély kérelmezője vagy egy vele kapcsolatban álló jogi személy.

8.   Az alapszabadalom által biztosított oltalom keretein belül a sui generis oltalom kizárólag a forgalombahozatali engedély hatálya alá tartozó gyógyszerekre terjed ki, valamint e termék gyógyszerként való olyan felhasználására, amelyet a sui generis oltalom lejárta előtt engedélyeztek. Az előző mondatban foglaltakra is figyelemmel a sui generis oltalom a szabadalommal azonos jogokat biztosít, azonos korlátozásokkal és kötelezettségekkel.

9.   Az (1)–(8) bekezdéstől eltérően az egyes Felek oly módon is korlátozhatják az oltalom hatályát, hogy az oltalmi időtartamon belül kivitel céljából kivételeket tesznek lehetővé a termékek készítése, felhasználása, értékesítésre kínálása vagy behozatala tekintetében.

10.   Az egyes Felek megvonhatják a sui generis oltalmat az alapszabadalom érvénytelenségével kapcsolatos okokból, ideértve azt is, ha az alapszabadalom oltalma a törvényes oltalmi idő lejárta előtt megszűnik, az alapszabadalmat megsemmisítik vagy oly mértékben korlátozzák, hogy a sui generis oltalom alatt álló terméket már nem védik az alapszabadalom igénypontjai, vagy a forgalombahozatali engedély vagy az érintett piac vonatkozásában fennálló engedélyek visszavonásával kapcsolatos okokból, valamint, ha az oltalmat a (2) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen biztosították.

20.28 cikk

Gyógyszerekkel kapcsolatos szabadalomhoz kötési mechanizmusok

Amennyiben valamely Fél szabadalomhoz kötési mechanizmusokat alkalmaz, amelyek szerint a generikus gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének (vagy megfelelőségi nyilatkozatának vagy hasonlóknak) megadása a szabadalmi oltalom meglétéhez kötött, a Fél biztosítja, hogy minden peres fél egyenértékű és hatékony jogorvoslati jogokat élvezzen.

F. alszakasz

Adatvédelem

20.29 cikk

A gyógyszerekkel kapcsolatos nem nyilvános adatok védelme

1.   Amennyiben valamely Fél egy új vegyi anyagot (30) tartalmazó gyógyszer forgalombahozatali engedélyezésének (e cikkben a továbbiakban: engedélyezés) feltételeként előírja nyilvánosságra nem hozott tesztek és az annak megállapításához szükséges más adatok benyújtását, hogy az adott termék használata biztonságos és hatásos-e, a Fél biztosítja ezen adatok nyilvánosságra kerülés elleni védelmét, ha az ilyen adatok előállítása jelentős erőfeszítést igényel, kivéve, ha a közzététel a közérdek védelme érdekében szükséges vagy ha lépéseket tesznek az adatok tisztességtelen kereskedelmi felhasználás elleni védelme érdekében.

2.   Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy az (1) bekezdés szerinti adatoknak e megállapodás hatálybalépését követően a Félhez történő továbbítása esetén:

(a)

az adatokat továbbító személyen kívül – ez utóbbi engedélye nélkül – más személy nem hivatkozhat ezekre az adatokra valamely engedélyezési kérelem alátámasztásául attól a naptól számított legalább hat éven belül, amelyen a Fél megadta az engedélyt annak a személynek, aki az engedélyezéshez szükséges adatokat előállította; és

(b)

a Fél nem ad engedélyt olyan személyeknek, akik ezekre az adatokra hivatkoznak az attól a naptól számított legalább nyolc éves időszakban, amelyen a Fél megadta az engedélyt az engedélyezéshez szükséges adatokat előállító személynek, kivéve, ha ezt az adatokat előállító személy engedélyezi.

E bekezdésre figyelemmel egyik Félre sem vonatkozik korlátozás azt illetően, hogy rövidített engedélyezési eljárást alkalmazzanak az ilyen termékek tekintetében bio-egyenértékűségi vagy biológiai hozzáférhetőségi tanulmányok alapján.

20.30 cikk

A növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem

1.   Az egyes Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését (e cikkben a továbbiakban: engedélyezés, illetve engedély) megelőzően.

2.   Az egyes Felek korlátozott adatvédelmi időszakot biztosítanak az engedélyezés céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések számára. Az ilyen időszak alatt az egyes Felek biztosítják, hogy a kísérleti vagy vizsgálati jelentéseket nem használják fel más olyan személy javára, aki engedélyt kíván szerezni, kivéve, ha az első engedély jogosultja kifejezetten hozzájárult ehhez.

3.   A kísérleti és vizsgálati jelentések szükségesek az engedélyezéshez, vagy az engedély arra irányuló módosításához, hogy a szert más növénykultúrához is lehessen használni.

4.   Az egyes Feleknél az adatvédelem időtartama legalább tíz év, mely időszak azon a napon kezdődik, amikor az adott Fél az első engedélyt megadta az új hatóanyag engedélyezését alátámasztó kísérleti vagy vizsgálati jelentések tekintetében, valamint a hatóanyagot tartalmazó végfelhasználói termék ezzel egyidejű nyilvántartásba vételét alátámasztó adatok tekintetében. A védelem időtartama meghosszabbítható az alacsony kockázatú növényvédő szerek és a kisebb jelentőségű felhasználás engedélyezésének ösztönzése céljából.

5.   Az egyes Felek adatvédelmi előírásokat vagy pénzügyi hozzájárulási előírásokat is megállapíthatnak az engedélyek módosítását vagy megújítását alátámasztó kísérleti vagy vizsgálati jelentések tekintetében.

6.   Az egyes Felek szabályokat állapítanak meg a gerinces állatokon végzett kísérletek megismétlésének elkerülése céljából. Azokat a kérelmezőket, akik gerinces állatokon szándékoznak kísérleteket és vizsgálatokat végrehajtani, arra kell ösztönözni, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak ellenőrzésére, hogy ezeket a vizsgálatokat és tanulmányokat nem végezték-e már el, vagy nem kezdték-e már meg.

7.   Az egyes Felek minden új kérelmezőt és a vonatkozó engedélyek minden jogosultját arra ösztönzik, hogy minden erőfeszítést megtegyenek a gerinces állatokon végzett kísérletek és vizsgálatok eredményeinek megosztása érdekében. Az ilyen kísérleti és vizsgálati jelentések megosztásának költségeit méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell meghatározni. A kérelmezőnek kizárólag azon információk költségeiből kell részt vállalnia, amelyeket az engedélyezési követelmények teljesítése érdekében be kell nyújtania.

8.   A vonatkozó engedélyezés jogosultja méltányos összegű költségtérítésre jogosult a nála felmerült olyan költségek tekintetében, amelyek egy másik kérelmező új növényvédő szerének engedélyezéséhez szükséges kísérleti vagy vizsgálati jelentések alapjául szolgálnak. Az egyes Felek az érintett felek számára előírhatják, hogy bármely ilyen kérdést a saját joguk alapján lefolytatott kötelező erejű választottbírósági eljárás útján rendezzenek.

G. alszakasz

Növényfajták

20.31 cikk

Növényfajták

Az egyes Felek együttműködnek a növényfajtáknak az 1961. december 2-án Párizsban kelt, az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény 1991-es felülvizsgált szövege alapján történő védelmének előmozdítása és megerősítése érdekében.

C. szakasz

A szellemitulajdon-jogok érvényesítése

20.32 cikk

Általános kötelezettségek

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó eljárások tisztességesek és méltányosak, nem indokolatlanul bonyolultak vagy költségesek, továbbá nem tartalmaznak észszerűtlenül hosszú határidőket és nem húzódnak el indokolatlanul. Ezeket az eljárásokat úgy kell alkalmazni, hogy azok a jogszerű kereskedelmet ne akadályozzák, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

2.   E szakasz rendelkezéseinek végrehajtásakor a Feleknek figyelembe kell venniük az elkövetett jogsértés súlya, a harmadik személyek érdekei, valamint az alkalmazandó intézkedések, jogvédelmi eszközök és szankciók közti arányosság elvét.

3.   A 20.33.–20.42. cikk a polgári jogi jogérvényesítésre vonatkozik.

4.   Eltérő rendelkezés hiányában a 20.33.–20.42. cikk alkalmazásában „szellemitulajdon-jogok”: a TRIPS-megállapodás II. részének 1–7. fejezetében foglalt valamennyi szellemi tulajdoni oltalmi formát érteni kell.

20.33 cikk

Kérelem benyújtására jogosult személyek

Az egyes Felek az alább felsorolt személyeket elismerik arra jogosultként, hogy a 20.34.–20.42. cikkben foglalt eljárások és jogvédelmi eszközök alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:

(a)

szellemitulajdon-jogok jogosultjai, a Fél jogának rendelkezéseivel összhangban;

(b)

e jogok hasznosítására jogosult minden egyéb személy, feltéve, hogy a Fél saját joga lehetővé teszi számukra a jogérvényesítés iránti fellépést;

(c)

szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy a Fél saját joga lehetővé teszi számukra a jogérvényesítés iránti fellépést; és

(d)

szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy a Fél saját joga lehetővé teszi számukra a jogérvényesítés iránti fellépést.

20.34 cikk

Bizonyítékok

Az egyes Felek biztosítják, hogy amennyiben a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértésére kereskedelmi mértékben kerül sor, az igazságügyi hatóságoknak hatáskörében álljon– indokolt esetben és kérelem benyújtása esetén – az ellenérdekű fél rendelkezésére álló információkra kiterjedő adatszolgáltatást elrendelni saját joguk szerint, ideértve a banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését is, a bizalmas információk védelme mellett.

20.35 cikk

A bizonyítékok megóvását célzó intézkedések

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az ügy érdemére vonatkozó eljárások megkezdése előtt, az igazságügyi hatóság – azon személy kérelmére, aki észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot terjesztett elő arra vonatkozó állítása alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy meg fogják sérteni – azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el az állítólagos jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megóvására, a bizalmas információk védelme mellett.

2.   Mindegyik Fél biztosíthatja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedés lehet például az állítólagosan jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ilyen áru és – indokolt esetben – az ilyen áru előállításához és/vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása. Az igazságügyi hatóság hatáskörében áll az ilyen intézkedések elrendelése, szükség esetén az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül, különösen akkor, ha a késedelem valószínűleg helyrehozhatatlan kárt okozna a jogosultnak, vagy valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata.

20.36 cikk

Információhoz való jog

A Felek – a mentességekre, az információs források bizalmasságának védelmére vagy a személyes adatok feldolgozására vonatkozó jogszabályaik sérelme nélkül – gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban az igazságügyi hatóságnak jogában álljon a jogosult indokolt kérelmére elrendelni, hogy a jogsértő vagy feltételezett jogsértő fél legalább a bizonyítékok összegyűjtése céljából – az adott Fél alkalmazandó jogszabályaiban előírtak szerint – bocsássa a jogosult vagy az igazságügyi hatóság rendelkezésére azon releváns információkat, amelyek a jogsértő vagy feltételezett jogsértő fél birtokában vagy ellenőrzése alatt állnak. Ezek az információk lehetnek a jogsértés vagy feltételezett jogsértés bármely részében közreműködő bármely személlyel kapcsolatos információk, valamint a jogsértő vagy feltételezetten jogsértő áruk vagy szolgáltatások előállításának módjára vagy terjesztési csatornáira vonatkozó információk, ideértve az ilyen áruk vagy szolgáltatások előállításában vagy terjesztésében feltételezetten közreműködő harmadik személyek azonosítását, illetve a terjesztési csatornák megnevezését is.

20.37 cikk

Ideiglenes és megelőző intézkedések

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az igazságügyi hatóságaiknak hatáskörében álljon azonnali és hatékony ideiglenes és megelőző intézkedések elrendelése, ideértve egy olyan fél, vagy adott esetben harmadik fél elleni ideiglenes intézkedés elrendelését is, amelyre a vonatkozó igazságügyi hatóság joghatósága kiterjed, annak érdekében, hogy a szellemitulajdon-jog megsértésének bekövetkezését, különösen a szellemitulajdon-jogot megsértő áruk kereskedelmi csatornákba kerülését megelőzze.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az igazságügyi hatóságaiknak hatáskörében álljon elrendelni a szellemitulajdon-jogot vélhetően sértő áruk lefoglalását vagy egyéb módon történő zár alá vételét, hogy ezzel megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba jutását vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.

3.   Az egyes Felek biztosítják, hogy amennyiben a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértésére kereskedelmi mértékben kerül sor, az igazságügyi hatóságaik saját jogukkal összhangban biztosítási intézkedésként elrendelhessék az állítólagos jogsértő tulajdonának lefoglalását, ideértve bankszámláinak és egyéb pénzügyi eszközeinek zárolását. E célból az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy üzleti dokumentumok közlését, vagy az esettől függően azt, hogy biztosítsanak megfelelő hozzáférést a vonatkozó információkhoz.

20.38 cikk

Egyéb intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok – a kérelmező kérelmére és a jogosultat a jogsértésre tekintettel megillető kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – elrendelhessék azon áruk kereskedelmi forgalomból való végleges kivonását vagy megsemmisítését, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhessék adott esetben a túlnyomórészt ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését. Az ilyen intézkedésekre vonatkozó kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni azt, hogy az elrendelt intézkedéseknek a jogsértés súlyosságával arányosnak kell lenniük, továbbá figyelembe kel venni a harmadik személyek érdekeit.

2.   A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok hatáskörében álljon elrendelni, hogy az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják.

20.39 cikk

Bírósági eltiltás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban az igazságügyi hatóságnak hatásköre legyen arra, hogy kötelezze valamely felet a jogsértéstől való tartózkodásra, valamint hogy az adott igazságügyi hatóság joghatósága alatt álló felet vagy adott esetben harmadik személyt többek között kötelezhesse arra, hogy meggátolja a szellemitulajdon-jogot megsértő áruk bejutását a kereskedelmi forgalomba.

2.   A Felek ezen szakasz egyéb rendelkezéseit nem érintve jogosultak a kormányzati vagy a kormányzat által felhatalmazott harmadik személyek általi, a jogosult engedélye nélküli hasznosítás esetén elérhető jogvédelmi intézkedéseket díjfizetésre korlátozni, feltéve, hogy betartják a TRIPS-megállapodás II. részének kifejezetten ilyen jellegű hasznosításra vonatkozó rendelkezéseit. Más esetekben az e szakasz szerinti jogvédelmi intézkedések alkalmazandók, vagy ha ezek ellentétben állnak a Felek jogszabályaival, megállapító ítéletet kell hozni, és megfelelő kártérítést kell biztosítani.

20.40 cikk

Kártérítés

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy:

(a)

a polgári jogi igazságszolgáltatási eljárásokban az igazságügyi hatóságnak hatáskörében álljon arra kötelezni azt a jogsértőt, aki akár szándékosan, akár gondatlanul szellemitulajdon-jogot sértő cselekményt követett el, hogy a jogosultnak:

(i)

a jogsértés következtében a jogosult által elszenvedett kárnak megfelelő mértékű kártérítést fizessen; vagy

(ii)

a jogsértő által a jogsértéssel elért hasznot, amelyről vélelmezhető, hogy megegyezik az i. alpontban hivatkozott összeggel; és

(b)

a szellemitulajdon-jogok megsértése során keletkezett kár összegének meghatározása során az igazságügyi hatóságaik figyelembe vehetnek többek között bármilyen igazolható értéket, amelyet a jogosult terjeszt elő, az elmaradt hasznot is ideértve.

2.   Az (1) bekezdés alternatívájaként valamely Fél joga díjazás – például licenciadíj – megfizetését is előírhatja, ezzel kompenzálva a jogosultat a szellemi tulajdona engedély nélküli hasznosításáért.

20.41 cikk

Jogi költségek

A Felek gondoskodnak arról, hogy az igazságügyi hatóságnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló polgári igazságszolgáltatási eljárások befejezésekor hatásköre legyen elrendelni, hogy a pervesztes fél a jogi költségeket és a Felek joga alapján fizetendő egyéb költségeket térítse meg a pernyertes félnek.

20.42 cikk

A szerzőség vagy jogosultság vélelme

1.   A szerzői és szomszédos jogokat érintő polgári jogi eljárások során az irodalmi vagy művészeti alkotásokon az ellenkező bizonyításáig elegendő a szerző nevének a szokásos formában történő feltüntetése ahhoz, hogy őt tekintsék a mű szerzőjének és következésképpen jogosult legyen bitorlási eljárást indítani. Az ellenkező bizonyítására alkalmas lehet különösen a nyilvántartásba vétel.

2.   Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó a szomszédos jogok jogosultjaira az ilyen jogok által védett teljesítmények tekintetében.

D. szakasz

Vámhatósági intézkedések

20.43 cikk

A vámhatósági intézkedések hatálya

1.   E szakasz alkalmazásában:

hamisított földrajzi árujelzővel ellátott áru: a 20.17. cikk szerinti, a 20-C. mellékletben szereplő termékosztályok valamelyikébe tartozó áru, ideértve annak csomagolását, amelyen engedély nélkül olyan földrajzi árujelző szerepel, amely megegyezik az ilyen áruk tekintetében érvényes nyilvántartásba vett vagy másképpen oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, és amely megsérti a kérdéses földrajzi árujelző jogosultjának a jogait azon Fél joga szerint, amelyben a vámhatósági eljárást megindítják;

hamisított védjeggyel ellátott áru: olyan áru, ideértve annak csomagolását, amelyen engedély nélkül olyan védjegy szerepel, amely azonos az ilyen áruk tekintetében érvényesen nyilvántartásba vett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem megkülönböztethető az ilyen védjegytől, és amely – azon Fél joga szerint, amelyben a vámhatósági eljárást megindítják – sérti az érintett védjegy jogosultjának jogait;

exportszállítmány: olyan áruszállítmány, amelyet az egyik Fél területéről e területen kívülre kell szállítani, az árutovábbítás és átrakodás alatt álló szállítmányok kivételével;

importszállítmány: olyan áruszállítmány, amelyet az egyik Fél területére kell szállítani e területen kívülről, miközben ezek az áruk vámellenőrzés alatt maradnak, ideértve a területen belüli vámszabad területre vagy vámraktárba hozott árukat is, de az árutovábbítás és átrakodás alatt álló szállítmányok kivételével;

szerzői jogot bitorló kalóz áru: olyan másolat, amely a jogosult, illetőleg az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül készült, és amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan termékből állítottak elő, amelynek többszörözése azon Fél joga szerint, amelyben a vámhatósági eljárást megindítják, szerzői, illetve a kapcsolódó jogok megsértésének minősül;

árutovábbítás alatt álló szállítmány: olyan áruszállítmány, amely az egyik Fél területére e területen kívülről lép be, és amely vonatkozásában a vámhatóságok engedélyezték a folyamatos vámellenőrzés melletti szállítást egy belépési vámhivatal és egy kilépési vámhivatal között, a területről való kilépés céljával. Azokat az árutovábbítás alatt álló szállítmányokat, amelyek esetében később jóváhagyják, hogy a területről való kilépés nélkül kikerüljenek a vámellenőrzés alól, importszállítmánynak tekintik; és

átrakás alatt álló szállítmány: olyan áruszállítmány, amelyet vámellenőrzés mellett egy behozatali és kiviteli vámhivatalként egyaránt működő vámhivatal területén a behozatali szállítóeszközről a kiviteli szállítóeszközre rakodnak át.

2.   E szakasz alkalmazásában a szellemitulajdon-jogok megsértése alatt a hamisított védjeggyel ellátott árukkal, a szerzői jogot bitorló kalóz árukkal vagy a hamisított földrajzi árujelzővel ellátott árukkal kapcsolatos eseteket is érteni kell.

3.   A Felek egyetértenek abban, hogy az e szakaszban előírt eljárásokat nem kötelező a jogosult által vagy a jogosult engedélyével egy másik országban forgalomba hozott árukra alkalmazni.

4.   Az egyes Felek eljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn az import- vagy exportszállítmányok tekintetében, amelyek keretében a jogosult kérelmezheti az illetékes hatóságtól, hogy függessze fel a feltehetően szellemitulajdon-jogokat sértő áruk szabad forgalomba bocsátását, vagy tartsa vissza azokat.

5.   Az egyes Felek eljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn az import- vagy exportszállítmányok tekintetében, amelyek keretében az illetékes hatóságaik saját kezdeményezésükre felléphetnek annak érdekében, hogy ideiglenesen felfüggesszék a szellemitulajdon-jogokat megsértő áruk szabad forgalomba bocsátását, vagy visszatartsák a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő árukat annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak a jogosultak számára arra, hogy hivatalosan kérelmezhessék a (4) bekezdés szerinti intézkedéseket.

6.   Az egyes Felek megállapodhatnak egy vagy több harmadik országgal abban, hogy közös biztonsági vámellenőrzési eljárásokat alakítanak ki. Az ilyen megállapodások alapján kialakított közös vámeljárások feltételei szerint engedélyezett árukat úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a (4) és (5) bekezdésnek, feltéve, hogy az érintett Fél továbbra is jogosult e bekezdéseknek való megfelelésre.

7.   Az egyes Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak a (4) és (5) bekezdésben említett eljárásokat az átrakodást és az árutovábbítás alatt álló szállítmányokat illetően.

8.   Az egyes Felek kizárhatják e cikk alkalmazása alól az utazók személyes poggyászában található, nem kereskedelmi jellegű, kis mennyiségű árukat, vagy a kiscsomagokban küldött, kis mennyiségű, nem kereskedelmi jellegű árukat.

20.44 cikk

A jogosult kérelme

1.   A Felek rendelkeznek arról, hogy illetékes hatóságaik a 20.43. cikk szerinti eljárás megindítását kérelmező jogosultaktól megfelelő bizonyítékokat kérhetnek annak alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogaikat az eljárást biztosító Fél joga szerint nyilvánvalóan megsértették, valamint előírhatják számukra minden olyan, elégséges információ benyújtását, amelyről elvárhatóan tudomásuk lehet, és feltételezhetően segítheti az illetékes hatóságokat a feltehetően jogsértő áruk felismerésében. Az elégséges információ benyújtására vonatkozó követelmény nem tarthatja vissza indokolatlan mértékben a jogosultakat az 20.43. cikkben leírt eljárások igénybevételétől.

2.   Az egyes Felek intézkednek a 20.43. cikkben felsorolt, a területükön vámellenőrzés alatt álló, szellemitulajdon-jogokat sértő áruk szabad forgalomba bocsátásának felfüggesztéséről, vagy a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk visszatartásáról. Az ilyen intézkedésre vonatkozó előírások a 20.43. cikk (4) és (5) bekezdésében hivatkozott eljárások biztosításával kapcsolatos követelmény hatálya alá tartoznak. Az illetékes hatóságok intézkedhetnek e rendelkezések egyszerre több szállítmányra történő alkalmazásáról. Az egyes Felek gondoskodhatnak arról, hogy a jogosult kérelmére a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk szabad forgalomba bocsátásának felfüggesztését vagy ezen áruk visszatartását egyes kijelölt, vámellenőrzés alatt álló belépési és kilépési pontokon alkalmazzák.

3.   Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik észszerű határidőn belül értesítsék a kérelmezőt kérelmének elbírálásával kapcsolatban. Amennyiben az illetékes hatóságok helyt adnak a kérelemnek, a kérelem érvényességi idejével kapcsolatban is értesítik a kérelmezőt.

4.   Az egyes Felek rendelkezhetnek arról, hogy az illetékes hatóságoknak jogukban álljon a kérelmet elutasítani, elbírálását felfüggeszteni vagy be nem nyújtottnak tekinteni, ha a kérelmező visszaélt a 20.43. cikk szerinti eljárásindítási jogával, vagy ha ez egyébként alapos okból indokolt.

20.45 cikk

A jogosulttól származó információk

Az egyes Felek engedélyezik illetékes hatóságaiknak, hogy kérjék a jogosulttól azon vonatkozó információk átadását, amelyek elvárhatóan a jogosult tudomására juthattak, és ezzel segítsék az illetékes hatóságokat a jelen szakaszban szereplő, vámhatósági intézkedések megtételében. Továbbá az egyes Felek engedélyezhetik a jogosultnak azt is, hogy saját illetékes hatóságai számára átadja ezeket az információkat.

20.46 cikk

Óvadék vagy azzal egyenértékű biztosíték

1.   Az egyes Felek előírják, hogy illetékes hatóságaiknak hatáskörében áll előírni a 20.43. cikkben szereplő eljárásokat kérelmező jogosult számára, hogy az alperes és az illetékes hatóságok védelméhez, valamint a visszaélések megelőzéséhez megfelelő óvadékot vagy azzal egyenértékű biztosítékot nyújtson. Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy az óvadék vagy az azzal egyenértékű biztosíték nyújtása a jogosultat ne tarthassa vissza indokolatlan mértékben ezen eljárások igénybevételétől.

2.   Az egyes Felek előírhatják, hogy ez a biztosíték olyan kezesség formáját öltse, amely biztosítja az alperes számára az áruk szabad forgalomba bocsátásának felfüggesztéséből vagy azok visszatartásából eredő veszteségek, illetve károk megtérülését, amennyiben az illetékes hatóságok azt állapítják meg, hogy az áruk nem jogsértőek. Valamely Fél kizárólag különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén vagy bírósági döntés alapján engedélyezheti az alperesnek, hogy a feltehetően jogsértő árukat – kezesség vagy más biztosíték fejében – birtokba vegye.

20.47 cikk

A jogsértés megállapítása

Az egyes Felek olyan eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn, amelyek alapján az illetékes hatóságok – a 20.43. cikkben ismertetett eljárások megindítását követő észszerű határidőn belül – megállapíthatják, hogy a feltehetően jogsértő áruk esetében fennáll-e a szellemitulajdon-jogok megsértése.

20.48 cikk

Jogorvoslat

1.   Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy illetékes hatóságaik hatáskörében áll azon áruk megsemmisítésének elrendelése, amelyekkel kapcsolatban a 20.47. cikk szerint megállapították, hogy jogsértőek. Amennyiben az ilyen árukat nem semmisítik meg, úgy az egyes Felek biztosítják, hogy – különös méltánylást érdemlő körülményektől eltekintve – az árukat úgy távolítsák el a kereskedelmi forgalomból, hogy elkerüljék a jogosultnak történő bármilyen károkozást.

2.   A hamisított védjeggyel ellátott áruk tekintetében a jogosulatlanul elhelyezett védjegy eltávolítása – különös méltánylást érdemlő körülményektől eltekintve – nem elegendő az áruk kereskedelmi forgalomba kerülésének engedélyezéséhez.

3.   Az egyes Felek rendelkezhetnek arról, hogy illetékes hatóságaik hatáskörében áll közigazgatási szankciók elrendelése azt követően, hogy az árukról a 20.47. cikk szerint megállapították, hogy jogsértőek.

20.49 cikk

Egyedi együttműködés a vámhatósági intézkedések terén

1.   Az egyes Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a másik Féllel azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek nemzetközi kereskedelmét. Ebből a célból az egyes Felek közigazgatási szervezetükben kapcsolattartó pontokat hoznak létre, és készek információkat cserélni a jogsértő termékek kereskedelméről. Az egyes Felek különösen ösztönzik a saját vámhatóságaik és a másik Fél vámhatóságai közötti információcserét és együttműködést a szellemitulajdon-jogokat megsértő áruk kereskedelme tekintetében.

2.   Az (1) bekezdés szerinti együttműködés magában foglalhatja a jogosultaktól történő információszerzés módszereivel, a legjobb gyakorlatok és a kockázatkezelési stratégiákra vonatkozó tapasztalatokkal kapcsolatos információcserét, valamint a feltehetően jogsértő árukat tartalmazó szállítmányok azonosítását segítő információk megosztását.

3.   Az e szakasz szerinti együttműködést a mindkét Félre kötelező, vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal összhangban folytatják. A 6.14. cikk (Vám-együttműködési vegyes bizottság) szerinti vámügyi együttműködési vegyes bizottság az e szakasz alapján folytatott együttműködés céljából megállapítja a prioritásokat és megfelelő eljárásokat biztosít a Felek illetékes hatóságai között.

E. szakasz

Együttműködés

20.50 cikk

Együttműködés

1.   Az egyes Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a másik Féllel az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából. Az együttműködés területei magukban foglalják a következőkkel kapcsolatos információ- és tapasztalatcserét:

(a)

a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése, ideértve a földrajzi árujelzőket is; és

(b)

megállapodások létrehozása egymás közös jogkezelést végző szervezetei között.

2.   Az (1) bekezdés alapján az egyes Felek vállalják, hogy hatékony párbeszédet alakítanak ki és tartanak fenn a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos kérdésekben annak érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos, és más releváns témákkal foglalkozzanak.

HUSZONEGYEDIK FEJEZET

Szabályozási együttműködés

21.1 cikk

Hatály

Ez a fejezet a Felek szabályozó hatóságainak a többek között a TBT-megállapodás, az SPS-megállapodás, az 1994. évi GATT, a GATS, a negyedik fejezet (A kereskedelem technikai akadályai), az ötödik fejezet (Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések), a kilencedik fejezet (Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), a huszonkettedik fejezet (Kereskedelem és fenntartható fejlődés), a huszonharmadik fejezet (Kereskedelem és munka) és a huszonnegyedik fejezet (Kereskedelem és környezetvédelem) hatálya alatt álló szabályozási intézkedéseinek kidolgozására, felülvizsgálatára és módszertani szempontjaira vonatkozik.

21.2 cikk

Elvek

1.   A Felek megerősítik a TBT-megállapodás, az SPS-megállapodás, az 1994. évi GATT és a GATS szerinti szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A Felek elkötelezettek az emberek, állatok és növények élete és egészsége, továbbá a környezet magas szintű védelmének biztosítása iránt, összhangban a TBT-megállapodással, az SPS-megállapodással, az 1994. évi GATT-tal és a GATS-szal.

3.   A Felek elismerik a megfelelő kereskedelmi partnereikkel folytatott két- és többoldalú szabályozási együttműködés értékét. A Felek, amennyiben megvalósítható és mindannyiuk számára előnyös, olyan módon közelítik meg a szabályozói együttműködést, hogy az nyitva álljon más nemzetközi kereskedelmi partnerek részvétele előtt is.

4.   Az egyes Felek azon képességének korlátozása nélkül, hogy szabályozói, jogalkotási és politikai tevékenységeit elvégezze, a Felek kötelezettséget vállalnak, hogy kölcsönös érdekeiket figyelembe véve továbbfejlesztik a szabályozási együttműködést a következők érdekében:

(a)

a kereskedelem és a beruházás szükségtelen akadályainak megelőzése és felszámolása;

(b)

a versenyképesség és innováció számára kedvező környezet kialakítása a szabályozási versenyképesség, az egyenértékűség elismerése és a közelítés révén; és

(c)

átlátható, hatékony és eredményes szabályozási eljárások előmozdítása, amelyek támogatják a közpolitikai célkitűzéseket, és teljesítik a szabályozó hatóság feladatát, többek között az információcsere előmozdításával és a bevált gyakorlatok fokozott alkalmazásával.

5.   Ez a fejezet a Kanada kormánya és az Európai Bizottság között 2004. december 21-én Brüsszelben létrejött, a szabályozási együttműködésről és átláthatóságról szóló keretrendszer helyébe lép, és szabályozza az e keretrendszerben korábban vállalt tevékenységeket.

6.   A Felek önként vállalhatnak szabályozási együttműködési tevékenységeket. Az egyértelműség érdekében, a Felek nem kötelesek szabályozási együttműködési tevékenységet folytatni, megtagadhatják az ilyen együttműködést, vagy elállhatnak tőle. Ha azonban valamelyik Fél nem kíván szabályozási együttműködés folytatni, vagy eláll az együttműködéstől, készen kell állnia arra, hogy döntésének okait kifejtse a másik Félnek.

21.3 cikk

A szabályozási együttműködés célja

A szabályozási együttműködés célkitűzései többek között a következők:

(a)

hozzájárulás az emberek élete, egészsége vagy biztonsága, az állatok vagy növények élete és egészsége, továbbá a környezet védelméhez azáltal, hogy

(i)

felhasználják a nemzetközi erőforrásokat például a kutatás, a piacot megelőző felülvizsgálat és a kockázatelemzés terén, hogy kezelni lehessen jelentős, helyi, nemzeti vagy nemzetközi megfontolás tárgyát képező szabályozási kérdéseket; és

(ii)

alapot szolgáltatnak a szabályozó szervezeti egységek által a kockázat azonosítása, értékelése és kezelése során használt információhoz;

(b)

a bizalom felépítése, a szabályozási irányítás kölcsönös megértésének elmélyítése és az egymás szakértelmének és látásmódjának megismerésével járó előnyök megszerzése annak érdekében, hogy

(i)

javítsák a szabályozási javaslatok tervezését és kidolgozását;

(ii)

előmozdítsák az átláthatóságot és előreláthatóságot a szabályozások kidolgozása és elfogadása terén;

(iii)

javítsák a szabályozások hatékonyságát;

(iv)

alternatív eszközöket határozzanak meg;

(v)

felismerjék a szabályozásokkal összefüggő hatásokat;

(vi)

elkerüljék a szükségtelen szabályozási különbségeket; és

(vii)

javítsák a szabályozások végrehajtását és az azoknak való megfelelést;

(c)

a kétoldalú kereskedelem és beruházások megkönnyítése olyan módon, amely

(i)

a meglévő együttműködési rendelkezésekre épít;

(ii)

csökkenti a szükségtelen szabályozási különbségeket; és

(iii)

új munkamódszereket határoz meg a konkrét ágazatokban folytatandó együttműködés tekintetében;

(d)

az ágazat versenyképességéhez és hatékonyságához való hozzájárulás olyan módon, amely:

(i)

minimálisra csökkenti az adminisztratív költségeket, ahol lehetséges;

(ii)

csökkenti a párhuzamos szabályozási követelményeket és az ebből eredő megfelelési költségeket, ahol lehetséges; és

(iii)

adott esetben és lehetőség szerint összeegyeztethető szabályozási megközelítéseket követ:

(A)

technológiasemleges szabályozási megközelítések alkalmazása; és

(B)

az egyenértékűség elismerése vagy a konvergencia előmozdítása.

21.4 cikk

Szabályozási együttműködési tevékenységek

A Felek törekszenek arra, hogy teljesítsék a 21.3. cikkben foglalt célkitűzéseket, azáltal hogy szabályozási együttműködési tevékenységeket vállalnak, amelyek többek között a következők lehetnek:

(a)

a szabályozási irányításról szóló, folyamatban lévő kétoldalú egyeztetésekben való részvétel a következő célokból:

(i)

a szabályozási reformoknak és azok Felek kapcsolatára gyakorolt hatásainak a megvitatása;

(ii)

tanulságok levonása;

(iii)

ha lehetséges, a szabályozás alternatív megközelítéseinek feltárása; és

(iv)

a szabályozási eszközökkel és aktusokkal kapcsolatos tapasztalatcsere, a szabályozás hatásvizsgálatát, a kockázatértékelést és a megfelelési és végrehajtási stratégiákat is ideértve;

(b)

egymással folytatott konzultáció, és adott esetben információcsere a szabályozások kidolgozási szakaszának egészében. E konzultációt és információcserét az adott folyamat során a lehető legkorábban meg kell kezdeni;

(c)

nem nyilvános információ megosztása, amennyiben ilyen információ külföldi kormányok rendelkezésére bocsátható a tájékoztatást nyújtó Fél alkalmazandó szabályaival összhangban;

(d)

az olyan javasolt technikai vagy egészségügyi és növény-egészségügyi szabályozások lehető legkorábbi szakaszban történő megosztása, amelyek hatással lehetnek a másik Féllel folytatott kereskedelemre, így az észrevételeket és a módosítási javaslatokat is figyelembe lehet venni;

(e)

a másik Fél megkeresésére a javasolt szabályozás példányának átadása, a magánélet tiszteletben tartására alkalmazandó joggal összhangban, és elegendő időt biztosítva az érdekeltek számára, hogy írásban észrevételeket tegyenek;

(f)

információcsere a szándékolt szabályozási fellépésekről, intézkedésekről vagy tervezett módosításokról, a lehető legkorábbi szakaszban, annak érdekében, hogy:

(i)

megértsék az adott Fél szabályozási választása mögött húzódó logikát, a választott aktust is ideértve, és megvizsgálják a Felek közötti fokozottabb konvergencia lehetőségeit a tekintetben, hogy hogyan fejtsék ki a szabályozások célkitűzéseit és határozzák meg a hatályukat. A Felek ezzel összefüggésben ki kell térjenek a szabályozások, szabványok és megfelelőségértékelés határterületeire; és

(ii)

összehasonlítsák a szabályozási javaslatokhoz felhasznált módszereket és feltevéseket, adott esetben a műszaki vagy gazdasági megvalósíthatóság és a figyelembe vett fontosabb alternatív szabályozási követelmények vagy megközelítések kitűzött céljához viszonyított előny elemzését is ideértve. Ez az információcsere a megfelelési stratégiákra vagy hatásvizsgálatokra is kiterjedhet, a szabályozási javaslat potenciális költséghatékonyságának összevetését is ideértve a figyelembe vett fontosabb alternatív szabályozási követelményekével vagy megközelítésekével;

(g)

a szabályozások közötti eltérések lehető legkisebbre csökkentését ösztönző lehetőségek megvizsgálása, többek között a következő eszközökkel:

(i)

párhuzamos vagy közös kockázatértékelés és a szabályozás hatásvizsgálata, ha megvalósítható és mindegyik Fél számára előnyös;

(ii)

összehangolt, egyenértékű vagy összeegyeztethető megoldás kialakítása; vagy

(iii)

a kölcsönös elismerés lehetőségének megvizsgálása konkrét esetekben;

(h)

együttműködés a nemzetközi szabványok, útmutatók és ajánlások kidolgozását, elfogadását, végrehajtását és fenntartását érintő kérdésekben;

(i)

a potenciálisan szabályozói fellépéshez vezető problémák jellegével, mértékével és gyakoriságával kapcsolatos ugyanazon vagy hasonló adatok gyűjtését érintő megfelelőség és a gyűjtést ösztönző lehetőségek megvizsgálása, ha ez gyorsítaná az e problémákkal kapcsolatos statisztikailag jelentős döntéseket;

(j)

az adatgyűjtési gyakorlatok időszakos összehasonlítása;

(k)

a másik Fél által alkalmazott ugyanazon vagy hasonló feltevések vagy módszerek használatát érintő megfelelőség és a használat lehetőségének megvizsgálása adatelemzési célból és a szabályozás útján kezelendő, mögöttes problémák értékelésére, annak érdekében, hogy:

(i)

csökkentsék a problémák azonosításában rejlő különbségeket; és

(ii)

elősegítsék az eredmények hasonlóságát;

(l)

az analitikai feltevések és módszerek időszakos összehasonlítása;

(m)

információcsere a szabályozások kezeléséről, végrehajtásáról és alkalmazásáról, továbbá a megfelelés teljesítésének és a megfelelés mérésének az eszközeiről;

(n)

együttműködésen alapuló kutatási menetrendek alkalmazása a következők érdekében:

(i)

a kutatások ismételt elvégzésének csökkentése;

(ii)

több információ előállítása kisebb költséggel;

(iii)

a legjobb adatok összegyűjtése;

(iv)

adott esetben közös tudományos alap kialakítása;

(v)

a legsürgetőbb szabályozási problémák kezelése következetesebb és teljesítményorientált módon; és

(vi)

az új szabályozási javaslatokban rejlő szükségtelen különbségek minimalizálása, egyúttal az egészség, a biztonság és a környezetvédelem hatékonyabb javítása;

(o)

a szabályozások vagy politikák végrehajtást követő felülvizsgálata;

(p)

az e végrehajtást követő felülvizsgálatok során alkalmazott módszerek és feltevések összehasonlítása;

(q)

adott esetben e végrehajtást követő felülvizsgálatok eredményeit tartalmazó összegzések közlése a másik Féllel;

(r)

a megfelelő megközelítés azonosítása a meglévő szabályozási különbségek kétoldalú kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt, valamely Fél által meghatározott ágazatokban jelentkező káros hatásainak csökkentése érdekében, többek között adott esetben fokozottabb közelítéssel, kölcsönös elismeréssel, a kereskedelmet és beruházásokat torzító szabályozási eszközök alkalmazásának minimalizálásával, valamint nemzetközi szabványok alkalmazásával, a megfelelőségértékelési szabványokat és útmutatókat is ideértve; vagy

(s)

információ, szakértelem és tapasztalatok cseréje az állatjólét területén, hogy előmozdítsák a Felek közötti együttműködést ezen a területen.

21.5 cikk

A szabályozási intézkedések összeegyeztethetősége

A Felek szabályozási intézkedései közelítésének és összeegyeztethetőségének javítása céljából az egyes Felek adott esetben megvizsgálják a másik Fél hasonló vagy kapcsolódó témájú szabályozási intézkedéseit vagy kezdeményezéseit. A Felek elfogadhatnak eltérő szabályozási intézkedéseket, és tehetnek eltérő kezdeményezéseket többek között az adott Félre jellemző különböző intézményi vagy jogalkotási megközelítések, körülmények, értékek vagy prioritások miatt.

21.6 cikk

Szabályozási együttműködési fórum

1.   A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének h) pontja értelmében létrejön a Szabályozási együttműködési fórum a Felek közötti szabályozási együttműködés e fejezettel összhangban álló megkönnyítése és előmozdítása érdekében.

2.   A Szabályozási együttműködési fórum a következő feladatokat látja el:

(a)

teret biztosít a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, azon szabályozási politikai kérdések megvitatására, amelyeket a Felek többek között a 21.8. cikkel összhangban folytatott konzultációk során azonosítottak;

(b)

segíti az egyes szabályozókat, hogy partnereket találjanak az együttműködési tevékenységhez, és biztosítja számukra az ehhez szükséges eszközöket, például titoktartási megállapodások mintáit;

(c)

felülvizsgálja a folyamatban lévő vagy várható szabályozási kezdeményezéseket, amelyek tekintetében a Felek megítélése szerint együttműködésre van lehetőség. A szabályozói szervezeti egységekkel és hivatalokkal folytatott konzultáció nyomán végzett felülvizsgálatoknak elő kell segíteniük e fejezet végrehajtását; és

(d)

ösztönzi a kétoldalú együttműködési tevékenységek kialakítását a 21.4. cikkel összhangban, és a szabályozói szervezeti egységektől és hivataloktól szerzett információ alapján felülvizsgálja a szabályozási együttműködési kezdeményezések előrehaladását, eredményeit és bevált gyakorlatait a konkrét ágazatokban.

3.   A Szabályozási együttműködési fórum társelnöke Kanada kormányának vezető képviselője miniszterhelyettesi szinten (maga a miniszterhelyettes vagy megbízottja) és az Európai Bizottság vezető képviselője főigazgatói szinten (maga a főigazgató vagy megbízottja), és a Felek megfelelő tisztviselőiből áll. A Felek közös megegyezéssel más érdekelt feleket is meghívhatnak a Szabályozási együttműködési fórum ülésein való részvételre.

4.   A Szabályozási együttműködési fórum:

(a)

a megállapodás hatálybalépését követő első ülésen elfogadja hatáskörét, eljárásait, munkatervét;

(b)

e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül ülésezik, és azt követően legalább évente, a Felek eltérő rendelkezésének hiányában; és

(c)

adott esetben jelentést tesz a CETA Vegyes Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.

21.7 cikk

A Felek közötti további együttműködés

1.   A 21.6. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében, valamint a jövőbeli szabályozási projektek nyomon követésének és a szabályozási együttműködéssel kapcsolatos lehetőségek azonosításának érdekében a Felek időszakosan információt cserélnek a hatáskörüket érintő, folyamatban lévő vagy tervezett szabályozási projektjeikről. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie adott esetben az olyan új technikai szabályzatokra vagy a meglévők olyan módosítására, amelyre valószínűleg javaslatot tesznek, vagy amelynek elfogadása várható.

2.   A Felek tisztviselők egyedi rendelkezések alapján történő cseréjével is megkönnyíthetik a szabályozási együttműködést.

3.   A Felek törekszenek arra, hogy önkéntesen együttműködjenek és megosszák az információt a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságának területén. Ez az együttműködés vagy információcsere különösen a következőkhöz kapcsolódhat:

(a)

tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságának javítására törekedve;

(b)

jelentős egészségügyi és biztonsági vonatkozású kérdések, amelyek valamelyik Fél joghatósága alá tartoznak;

(c)

szabványosítással kapcsolatos tevékenységek;

(d)

piacfelügyelet és végrehajtási tevékenységek;

(e)

kockázatértékelési módszerek és terméktesztelés; és

(f)

összehangolt termékvisszahívás vagy egyéb hasonló fellépések.

4.   A Felek kölcsönös információcserét alakíthatnak ki a fogyasztási cikkek biztonsága, valamint a meghozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedések tárgyában. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy Kanada hozzáférhet az Európai Unió RAPEX-rendszeréből vagy annak utódából származó válogatott információkhoz az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fogyasztási cikkek tekintetében. Az Európai Unió értesülhet a Kanadának a fogyasztási cikkekkel kapcsolatos események bejelentő rendszeréből, azaz a RADAR-ból vagy annak utódából származó, a korlátozó intézkedésekkel és termékvisszahívásokkal kapcsolatos korai előrejelzésekről, a kanadai fogyasztási cikkek biztonságáról szóló törvény (Consumer Product Safety Act, S.C., 2010, c. 21) szerinti fogyasztási cikkek, illetve az élelmiszerekről és gyógyszerekről szóló törvény (Food and Drugs Act, R.S.C. 1985, c. F-27) szerinti kozmetikumok tekintetében. Erre a kölcsönös információcserére az (5) bekezdés szerinti intézkedéseket meghatározó megállapodás alapján kerül sor.

5.   Mielőtt a Felek lefolytatnák a (4) bekezdés szerinti első információcserét, gondoskodnak arról, hogy az Árukereskedelmi bizottság jóváhagyja az ezen információcsere végrehajtását szolgáló intézkedéseket. A Felek biztosítják, hogy ezek az intézkedések meghatározzák a megosztani kívánt információ típusát, a csere szabályait, valamint a titoktartási és a személyes adatok védelméről szóló szabályok alkalmazását.

6.   Az Árukereskedelmi bizottság e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül jóváhagyja az (5) bekezdés szerinti intézkedéseket, kivéve, ha a Felek ezen időtartam meghosszabbításáról döntenek.

7.   A Felek módosíthatják az (5) bekezdés szerinti intézkedéseket. Az Árukereskedelmi bizottság jóváhagyja az intézkedések módosítását.

21.8 cikk

Konzultáció a magánszférával

Annak érdekében, hogy az e fejezet végrehajtásához kapcsolódó kérdésekben nem kormányzati szempontokat is figyelembe vehessenek, az egyes Felek, vagy mindegyikük szükség esetén konzultálhat az érdekeltekkel, többek között a felsőoktatás, az agytrösztök, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a fogyasztói és más szervezetek képviselőjével. E konzultációra a Fél vagy Felek által megfelelőnek ítélt bármely módon sor kerülhet.

21.9 cikk

Kapcsolattartó pontok

1.   Az e fejezet kapcsán felmerülő kérdésekben folytatandó, a Felek közötti kommunikációra szolgáló kapcsolattartó pontok a következők:

(a)

Kanada esetében a Külügy-, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztérium technikai akadályokkal és szabályozásokkal foglalkozó szervezeti egysége vagy annak jogutódja; és

(b)

az Európai Unió esetében az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának nemzetközi ügyekkel foglalkozó egysége vagy annak jogutódja.

2.   Az egyes kapcsolattartó pontok felelnek a megfelelő szabályozási szervezeti egységekkel és hivatalokkal folytatott kommunikációért és együttműködésért az e fejezet szerint adott esetben felmerülő kérdésekben.

HUSZONKETTEDIK FEJEZET

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

22.1 cikk

Háttér és célkitűzések

1.   A Felek emlékeztetnek a környezetről és fejlődésről szóló, 1992. évi riói nyilatkozatra, a környezetről és fejlődésről szóló, 1992. évi Agenda 21-re, a fenntartható fejlődésről szóló, 2002. évi johannesburgi nyilatkozatra és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó, 2002. évi világ-csúcstalálkozó végrehajtási tervére, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljeskörű és termelékeny foglalkoztatáshoz és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munkához vezető nemzeti és nemzetközi szintű környezet megteremtéséről, valamint annak a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásáról szóló, 2006. évi miniszteri nyilatkozatára, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára. A Felek elismerik, hogy a gazdasági és a társadalmi fejlődés, továbbá a környezetvédelem a fenntartható fejlődés egymástól kölcsönösen függő és egymást kölcsönösen erősítő tényezői, és megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem fejlődésének olyan módon történő előmozdítása iránt, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez a jelen és a jövő nemzedékeinek jóléte érdekében.

2.   A Felek kiemelik annak előnyeit, ha a kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi és környezetvédelmi kérdéseket a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részének tekintik. Ennek megfelelően a Felek megállapodnak abban, hogy a huszonharmadik fejezet (Kereskedelem és munka) és a huszonnegyedik fejezet (Kereskedelem és környezetvédelem) szerinti jogokat és kötelezettségeket e megállapodással összefüggésben veszik figyelembe.

3.   E tekintetben a huszonharmadik (Kereskedelem és munka) és a huszonnegyedik (Kereskedelem és környezetvédelem) fejezet végrehajtásával a Felek célja, hogy:

(a)

munkaügyi, környezet- és kereskedelempolitikájuk és intézkedéseik fokozott összehangolása és integrációja révén előmozdítsák a fenntartható fejlődést;

(b)

előmozdítsák a Felek közötti párbeszédet és együttműködést, hogy olyan módon fejlesszék kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat, amely támogatja munkaügyi és környezetvédelmi intézkedéseiket és normáikat, továbbá hogy fenntartsák célkitűzéseiket a környezetvédelem és a munkaügyi védelem területén, a szabad, nyitott és átlátható kereskedelmi kapcsolataikkal összefüggésben;

(c)

fokozzák munka- és környezetvédelmi joguk végrehajtását és a munkaügyi és környezetvédelmi nemzetközi megállapodások tiszteletben tartását;

(d)

támogassák az olyan eszközök, mint például a hatásvizsgálatok és az érdekeltekkel folytatott konzultációk teljes mértékű alkalmazását a kereskedelmi, munkaügyi és környezetvédelmi kérdések szabályozásában, továbbá ösztönözzék a vállalkozásokat, a civil társadalmi szervezeteket és a polgárokat olyan gyakorlatok kialakításában és végrehajtásában, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez; és

(e)

támogassák a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, e megállapodás kapcsán felmerülő kérdések megvitatásában, továbbá a vonatkozó jogszabályok és politikák kialakításában való részvételt és a nyilvános konzultációt.

22.2 cikk

Átláthatóság

A Felek hangsúlyozzák az átláthatóság garantálásának jelentőségét, mivel az átláthatóság szükséges a nyilvánosság részvételének előmozdításához, továbbá az információ nyilvánosságra hozatalának fontosságát e fejezettel összefüggésben, összhangban e fejezet, a huszonhetedik fejezet (Átláthatóság), a 23.6. cikk (Nyilvános tájékoztatás és figyelemfelhívás) és a 24.7. cikk (Nyilvános tájékoztatás és figyelemfelhívás) rendelkezéseivel.

22.3 cikk

Együttműködés és a fenntartható fejlődést támogató kereskedelem előmozdítása

1.   A Felek elismerik a nemzetközi együttműködés értékét a fenntartható fejlődés céljának elérése szempontjából, és a gazdaságot, társadalmat és környezetet érintő fejlesztési és védelmi kezdeményezések, fellépések és intézkedések nemzetközi szintű integrációjának jelentőségét. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy párbeszédet folytatnak és konzultálnak egymással a fenntartható fejlődés kereskedelemmel kapcsolatos, közös érdekű kérdéseiben.

2.   A Felek megerősítik, hogy a kereskedelemnek elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést. Ennek megfelelően az egyes Felek törekednek arra, hogy olyan kereskedelmi és gazdasági folyamatokat és gyakorlatokat támogassanak, amelyek hozzájárulnak a tisztességes foglalkoztatás és a környezetvédelem javításához, többek között a következők révén:

(a)

a fenntartható árutermeléssel és szolgáltatással kapcsolatos önkéntes rendszerek, például az ökocímkerendszer és a tisztességes kereskedelemre törekvő rendszerek fejlesztésének és alkalmazásának ösztönzése;

(b)

a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzések közötti összhang erősítése érdekében annak ösztönzése, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás önkéntes bevált gyakorlatait vállalkozások kidolgozzák és alkalmazzák; ilyen bevált gyakorlatok például az OECD multinacionális vállalkozásoknak szóló iránymutatásában szerepelnek;

(c)

a fenntarthatósági megfontolások magán- és állami fogyasztási döntésekbe történő beépítésének ösztönzése; és

(d)

a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos célkitűzések és normák kidolgozásának, megállapításának, fenntartásának vagy javításának az előmozdítása.

3.   A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos konkrét problémákat a lehetséges intézkedések esetleges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásának értékelésével kezeljék, figyelembe véve az érdekeltek álláspontjait. Ezért mindegyik Fél kötelezettséget vállal arra, hogy felülvizsgálja, nyomon követi és értékeli e megállapodás fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását a területén, hogy azonosítsák az e megállapodással összefüggésben jelentkező fellépési szükségleteket. A Felek közös értékeléseket is végezhetnek. Ezeket az értékeléseket az egyes Felek gyakorlatához és körülményeihez igazodóan végzik el, a Felek részvételen alapuló eljárásai, továbbá az e megállapodásban kialakított eljárások révén.

22.4 cikk

Intézményi mechanizmusok

1.   A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének g) pontjában létrehozott, Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság a Felek e fejezet, a huszonharmadik fejezet (Kereskedelem és munka) és a huszonnegyedik fejezet (Kereskedelem és környezetvédelem) hatálya alá tartozó ügyekért felelős magas rangú tisztviselőből áll. A Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság felügyeli e fejezetek végrehajtását, többek között az együttműködési tevékenységeket és e megállapodás fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásának felülvizsgálatát, és integráltan foglalkozik a Felek közös érdeklődésére számot tartó kérdésekkel a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem határterületein. A huszonharmadik (Kereskedelem és munka) és a huszonnegyedik (Kereskedelem és környezetvédelem) fejezetre tekintettel a Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság feladatait erre rendelt ülésszakokon is elláthatja, amelyen részt vesznek az említett fejezetek hatálya alá tartozó kérdések felelősei.

2.   A Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság az e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül, azt követően pedig a Felek által szükségesnek ítélt gyakorisággal ül össze. A 23.8. (Intézményi mechanizmusok) és a 24.13. (Intézményi mechanizmusok) cikkben említett kapcsolattartó pontok felelnek az ezen ülések vagy célzott ülésszakok ütemezésével és megszervezésével kapcsolatban a Felek között folytatott kommunikációért.

3.   A Felek eltérő döntésének hiányában a Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság rendes ülései vagy célzott ülésszakai magukban foglalnak a nyilvánosság részvételével zajló üléseket is, amelynek során megvitatják a megfelelő fejezetek végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket.

4.   A Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság előmozdítja az átláthatóságot és a nyilvánosság részvételét. E célból:

(a)

a Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság bármilyen döntését vagy jelentését – a bizottság eltérő döntésének hiányában – nyilvánosságra hozzák;

(b)

a Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság a 22.5. cikkben említett civil társadalmi fórum elé terjeszti az e fejezettel kapcsolatos összes kérdést, többek között a fejezet végrehajtását érintő frissítéseket. A civil társadalmi fórum álláspontjait vagy véleményét közvetlenül vagy a 23.8. cikk (Intézményi mechanizmusok) (3) bekezdésében és a 24.13. (Intézményi mechanizmusok) cikkben említett konzultációs mechanizmusokon keresztül közlik a Felekkel. A Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság évente jelentést tesz az e kommunikációt követő lépésekről;

(c)

a Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság évente jelentést tesz minden olyan kérdésről, amellyel a 24.7. cikk (Nyilvános tájékoztatás és figyelemfelhívás) (3) bekezdése vagy a 23.8. cikk (Intézményi mechanizmusok) (4) bekezdése értelmében foglalkozik.

22.5 cikk

Civil társadalmi fórum

1.   A Felek elősegítik egy közös civil társadalmi fórum létrejöttét, amely a területükön található civil társadalmi szervezetek képviselőiből áll, a 23.8. cikk (Intézményi mechanizmusok) (3) bekezdésében és a 24.13. cikkben (Intézményi mechanizmusok) említett konzultációs mechanizmusok résztvevőit is ideértve, hogy párbeszédet folytassanak e megállapodás fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vonatkozásairól.

2.   A civil társadalmi fórum évente egyszer ül össze, ha a Felek másként nem egyeznek meg. A Felek támogatják a megfelelő érdekek kiegyensúlyozott képviseletét, a független, reprezentatív munkáltatókat, szakszervezeteket, munkavállalói és üzleti szervezeteket, környezetvédelmi csoportokat, valamint adott esetben más releváns civil társadalmi szervezeteket is ideértve. A Felek elősegíthetik a virtuális részvételt is.

HUSZONHARMADIK FEJEZET

Kereskedelem és munka

23.1 cikk

Háttér és célkitűzések

1.   A Felek elismerik a munkaügyre vonatkozó nemzetközi együttműködés és megállapodások értékét, mint a nemzetközi közösségnek a globalizációból eredő gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi kihívásaira és lehetőségeire adott válaszát. Elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelem hozzá tud járulni a teljes és produktív foglalkoztatáshoz és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munkához, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekben.

2.   Az alapvető munkaügyi normákat is magában foglaló, a tisztességes foglalkoztatással valamint a munkaügyi védelem magasabb szintjével összefüggő, valamint ezek tényleges megvalósulására is kiterjedő fokozottabb politikai összhangban rejlő értékek megerősítésével a Felek elismerik, hogy e területek kedvezően hatnak a gazdasági hatékonyságra, az innovációra és a termelékenységre, az exportteljesítményt is ideértve. Ezzel összefüggésben elismerik a munkaügyekben folytatott társadalmi párbeszéd jelentőségét a munkavállalók és munkáltatók, megfelelő szervezeteik, továbbá a kormányok között, és kötelezettséget vállalnak e párbeszéd előmozdítására.

23.2 cikk

A szabályozási jog és a védelem szintje

Elismerve az egyes Felek jogát arra, hogy munkaügyi prioritásaikat meghatározzák, a munkaügyi védelem szintjét megállapítsák, és hogy ennek megfelelően fogadják el vagy módosítsák jogszabályaikat vagy politikáikat, összhangban nemzetközi munkaügyi kötelezettségvállalásaikkal, többek között e fejezettel, az egyes Felek törekszenek annak biztosítására, hogy e jogszabályok és politikák a munkaügyi védelemnek magas szintjét határozzák meg, illetve a munkaügyi védelemnek magas szintjére ösztönözzenek, és igyekeznek e jogszabályokat és politikákat javítani a a munkaügyi védelemnek magas szintjének biztosításának céljából.

23.3 cikk

Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy munkaügyi jogszabályaik és gyakorlatuk kiterjedjen az alább felsorolt alapelvek és munkával összefüggő jogok védelmére, és garantálja azt. A Felek megerősítik az iránti kötelezettségvállalásukat, hogy tiszteletben tartják, előmozdítják és érvényesítik ezeket az elveket és jogokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tagjaira háruló kötelezettségekkel, az ILO munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatával és annak követő eljárásával összhangban, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia fogadott el 86. ülésszakán, 1998-ban:

(a)

az egyesülés szabadsága és a kollektív szerződéshez való jog tényleges elismerése;

(b)

a kényszer- vagy kötelező munka valamennyi formájának felszámolása;

(c)

a gyermekmunka eredményes eltörlése; és

(d)

a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

2.   A Felek biztosítják, hogy munkaügyi jogszabályaik és gyakorlatuk előmozdítsa az ILO tisztességes foglalkoztatásról szóló programjában foglalt következő célkitűzéseket, amelyek összhangban állnak a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által a 97. ülésszakán 2008-ban elfogadott, a társadalmi igazságosság a tisztességes globalizáció érdekében elnevezésű ILO-nyilatkozattal és más nemzetközi kötelezettségvállalásokkal:

(a)

munkahelyi egészség és biztonság, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzését, illetve az azokért járó kártérítést is ideértve;

(b)

a fizetett munkavállalók, köztük a kollektív szerződés hatálya alatt nem állók tekintetében elfogadható foglakoztatási minimumnormák kidolgozása; valamint

(c)

megkülönböztetésmentesség a munkafeltételek tekintetében, a migráns munkavállalókat is ideértve.

3.   A (2) bekezdés a) pontja értelmében a Felek biztosítják, hogy munkaügyi jogszabályaik és gyakorlatuk kiterjedjen a munkavállalók egészségét és biztonságát szem előtt tartó munkafeltételekre és azokat védje, többek között olyan szakpolitikai intézkedések meghatározásával, amelyek előmozdítják a munkán kívül és a munka során bekövetkező balesetek és sérülések megelőzését szolgáló alapelveket, és amelyek megelőző jellegű biztonsági és egészségkultúra kialakítására irányulnak, ahol a megelőzés elve mindenek felett álló elv. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló végrehajtási intézkedések kidolgozásakor a Felek figyelembe veszik a vonatkozó meglévő tudományos és műszaki információt és a kapcsolódó nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, amennyiben az intézkedések érinthetik a Felek közötti kereskedelmet és beruházásokat. A Felek elismerik, hogy olyan tényleges vagy potenciális veszélyek vagy körülmények esetében, amelyek eredményeként észszerűen várható az adott természetes személy sérülése vagy megbetegedése, a Felek a teljes körű tudományos megalapozottság hiányára hivatkozva nem halasztják el a költséghatékony biztosítási intézkedéseket.

4.   A Felek megerősítik kötelezettségvállalásukat, hogy jogszabályaikban és gyakorlatukban teljes területükön ténylegesen megvalósítják azokat az alapvető ILO-egyezményeket, amelyeket Kanada, illetve az Európai Unió tagállamai megerősítettek. A Felek folyamatos és kitartó erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények megerősítése érdekében, amennyiben az eddig nem történt meg. A Felek információkat cserélnek helyzetükről és előrehaladásukról az alapvető, továbbá az elsőbbséget élvező ILO-egyezmények, valamint az ILO által naprakésznek minősített egyéb egyezmények megerősítése tekintetében.

23.4 cikk

A védelem szintjeinek fenntartása

1.   A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelmet vagy a beruházásokat a munkajogi jogszabályaik és normáik által biztosított védelmi szinteket gyengítve vagy csökkentve ösztönözni.

2.   A Felek nem mellőzik munkaügyi jogszabályaikat és normáikat, vagy térnek el azoktól más módon, illetve ajánlják fel azok mellőzését vagy az azoktól való eltérést azért, hogy ösztönözzék a kereskedelmet vagy beruházások létesítését, megszerzését, bővítését vagy fenntartását területükön.

3.   A kereskedelem vagy beruházások ösztönzése érdekében a Felek folyamatos vagy ismétlődő fellépés vagy a fellépés hiánya útján nem mulasztják el hatékonyan érvényesíteni munkaügyi jogszabályaikat és normáikat.

23.5 cikk

Végrehajtási eljárások, közigazgatási eljárások és a közigazgatási aktus felülvizsgálata

1.   A 23.4. cikk értelmében a Felek előmozdítják a munkajognak való megfelelést és gondoskodnak annak hatékony végrehajtásáról, többek között a következők révén:

(a)

munkaügyi felügyeleti rendszer fenntartása az adott Fél nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, amelynek célja a munkafeltételekkel és a munkavállalók védelmével kapcsolatos, a munkaügyi felügyelők által érvényesíthető jogi rendelkezések végrehajtásának biztosítása; és

(b)

annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a munkajog megsértésével szembeni hatékony fellépést, az ilyen jogszabályok megsértésével szembeni megfelelő jogorvoslatot is ideértve, közigazgatási és bírósági eljárások biztosítása olyan személyek számára, akik egy adott ügyben jogilag elismert érdekkel rendelkeznek és azt állítják, hogy a jogszabályokban biztosított jogukat megsértették.

2.   A Felek jogszabályaikkal összhangban biztosítják, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett eljárások ne legyenek szükségtelenül bonyolultak vagy megfizethetetlenül drágák, ne szabjanak észszerűtlen határidőket vagy jelentsenek indokolatlan késedelmet, adott esetben írják elő a jogsértés megszüntetését, és legyenek tisztességesek és méltányosak, többek között a következők révén:

(a)

az alperesek észszerű időben történő értesítése az eljárás megindításáról, az eljárás jellegének és a kereset alapjának közlését is ideértve;

(b)

indokolt mértékben lehetőség biztosítása az eljárás felei számára, hogy a jogerős határozat meghozatala előtt álláspontjaikat többek között információ vagy bizonyítékok átadásával alátámasszák vagy megvédjék;

(c)

annak biztosítása, hogy a jogerős határozatokat írásban hozzák meg, és abban közöljék az indokokat az esetnek megfelelően, és azt olyan információra vagy bizonyítékra építsék, amelyek tekintetében biztosították az eljárás felei számára a meghallgatás lehetőségét; és

(d)

a közigazgatási eljárás felei számára lehetőség biztosítása a jogerős közigazgatási határozatok észszerű időn belüli felülvizsgálatára és indokolt esetben kijavítására olyan bíróság előtt, amelyet a jogszabályok hoztak létre, és amely rendelkezik a bírósági függetlenség és pártatlanság megfelelő garanciáival.

23.6 cikk

Nyilvános tájékoztatás és figyelemfelhívás

1.   A 27.1. cikkben (Kihirdetés) foglalt kötelezettségeiken felül a Felek ösztönzik a nyilvános vitát a nem állami szereplőkkel és azok körében, az olyan politikák kidolgozását és meghatározását illetően, amelyek eredményeként hatóságaik munkaügyi jogszabályokat és normákat fogadnak el.

2.   A Felek elősegítik a munkaügyi jogszabályaikkal és normáikkal, továbbá a végrehajtási és megfelelési eljárásaikkal kapcsolatos lakossági ismeretek növelését, többek között az információ elérhetőségének biztosításával és olyan lépések megtételével, amelyek növelik a munkavállalók, a munkáltatók és képviselőik ismereteit.

23.7 cikk

Együttműködési tevékenységek

1.   A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy együttműködnek e fejezet célkitűzéseinek előmozdításában, például a következő fellépések révén:

(a)

információcsere a közös érdekű kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokról, valamint a releváns eseményekről, tevékenységekről és kezdeményezésekről;

(b)

együttműködés a kereskedelem és munka szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokon, különösen a WTO és az ILO keretében;

(c)

a 23.3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető elvek és munkával összefüggő jogok, továbbá az ILO tisztességes foglalkoztatásról szóló programjának nemzetközi előmozdítása és hatékony alkalmazása;

(d)

a munkaügyi rendelkezésekkel kapcsolatos párbeszéd és információcsere a Felek megfelelő kereskedelmi megállapodásaival összefüggésben, illetve e rendelkezések végrehajtása;

(e)

harmadik felekre vonatkozó kezdeményezésekben való együttműködés feltárása; és

(f)

bármely más megfelelőnek ítélt együttműködési forma.

2.   A Felek figyelembe veszik a munkavállalók, munkáltatók és civil társadalmi szervezetek képviselőinek álláspontjait az együttműködés területeinek meghatározása és az együttműködési tevékenységek során.

3.   A Felek együttműködési megállapodásokat köthetnek az ILO-val és más illetékes nemzetközi vagy regionális szervezettel, hogy szakértelmüket és erőforrásaikat igénybe vegyék e fejezet célkitűzéseinek eléréséhez.

23.8 cikk

Intézményi mechanizmusok

1.   A Felek kijelölnek egy hivatalt, amely a másik Féllel való kapcsolattartó pontként szolgál e fejezet végrehajtása tekintetében, különösen a következők vonatkozásában:

(a)

együttműködési programok és tevékenységek a 23.7. cikkel összhangban;

(b)

a 23.9. cikk szerinti beadványok és közlemények átvétele; és

(c)

a másik Fél, a szakértői testületek és a nyilvánosság számára továbbítandó információ.

2.   A Felek írásban tájékoztatják egymást az (1) bekezdésben említett kapcsolattartó pontokról.

3.   A 26.2. cikk (Szakbizottságok) (1) bekezdésének g) pontjában létrehozott, Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság rendszeres ülésein vagy célzott ülésszakain az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekért felelős résztvevőkkel:

(a)

felügyeli e fejezet végrehajtását, és felülvizsgálja az annak részeként elért előrehaladást, a fejezet megvalósulását és hatékonyságát is ideértve; és

(b)

az e fejezet hatálya alá tartozó bármely kérdést megvitat.

4.   Az egyes Felek új nemzeti munkaügyi vagy fenntartható fejlődéssel foglalkozó tanácsadó csoportot hoznak létre, vagy konzultálnak a meglévő ilyen csoportjukkal, hogy kikérjék az e fejezetet érintő kérdésekkel kapcsolatos álláspontját és tanácsait. E tanácsadó csoportban a civil társadalom független képviseleti szervezetei vesznek részt, a munkáltatókat, a szakszervezeteket, a munkavállalók és a vállalkozások szervezeteit, valamint adott esetben az egyéb érdekelt feleket kiegyensúlyozottan képviselve. E szervezetek az e fejezettel kapcsolatos kérdésekben saját kezdeményezésükre véleményt és ajánlásokat fogalmazhatnak meg.

5.   A Felek nyitottak arra, hogy beadványokat fogadjanak a lakosságtól az e fejezettel kapcsolatos kérdésekben, a végrehajtási megfontolásokkal kapcsolatos közleményeket is ideértve, és azokat kellő mértékben figyelembe veszik. A Felek tájékoztatják nemzeti munkaügyi vagy fenntartható fejlődéssel foglalkozó tanácsadó csoportjaikat e közleményekről.

6.   A Felek figyelembe veszik az ILO tevékenységét, hogy előmozdítsák a Felek és az ILO munkája közötti szorosabb együttműködést és összhangot.

23.9 cikk

Konzultáció

1.   A másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli megkeresés útján az egyik Fél konzultációt kérhet a másik Féltől az e fejezet alapján felmerülő témákban. A Fél megkeresésében egyértelműen ismerteti a problémát, meghatározza a felmerülő kérdéseket, és röviden összefoglalja az e fejezettel kapcsolatos esetleges igényeit. A konzultációt haladéktalanul meg kell kezdeni azt követően, hogy az egyik Fél a másik Félhez konzultációra vonatkozó megkeresést juttat el.

2.   A konzultáció során a Felek a bizalmas személyes adatokra és kereskedelmi információra vonatkozó jogszabályaikra is figyelemmel elegendő információt adnak át egymásnak ahhoz, hogy a felvetett kérdéseket teljes mértékben meg lehessen vizsgálni.

3.   Adott esetben és mindkét Fél egyetértése esetén a Felek tájékoztatást kérhetnek bármely személytől, szervezettől vagy testülettől, többek között az ILO-tól, illetve kikérhetik ezek álláspontját, amennyiben ezen információ vagy álláspont elősegítheti a felmerülő kérdés megvizsgálását.

4.   Ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, akkor az adott Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli megkeresés útján kérheti, hogy az ügy megvitatása érdekében hívják össze a Kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságot. A Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság haladéktalanul összeül, és arra törekszik, hogy megoldja az ügyet. Adott esetben a 23.8. cikkben említett konzultác