3.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/3


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a versenyjogi szabályaik alkalmazására vonatkozó együttműködésről

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió),

egyrészről, és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG (a továbbiakban: Svájc),

másrészről,

a továbbiakban: „fél” vagy „felek”,

TEKINTVE az Unió és Svájc közötti szoros kapcsolatot és elismerve, hogy a versenyellenes tevékenységek kezelésével kapcsolatos együttműködés hozzájárul majd kapcsolatuk javításához és megszilárdításához,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a versenyjog szigorú és eredményes végrehajtása lényegi kérdés az érintett piacok hatékony működése, valamint mindkét fél fogyasztóinak gazdasági jóléte és a köztük fennálló kereskedelem szempontjából,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az uniós és a svájci versenyjogi végrehajtó rendszerek ugyanazon elveken alapulnak, és hasonló szabályokat írnak elő,

TUDOMÁSUL VÉVE a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Tanácsának a tagállamok között a nemzetközi kereskedelmet érintő versenyellenes magatartásokkal kapcsolatos együttműködéséről szóló, 1995. július 27-én és 28-án elfogadott felülvizsgált ajánlását,

FELISMERVE, hogy az együttműködés és a koordináció, ideértve az információcserét és különösen azon információ továbbítását, amelyet a felek vizsgálati eljárásaik során szereztek, hozzájárul majd mindkét fél versenyjogának hatékonyabb végrehajtásához,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzés

E megállapodás célja, hogy a felek versenyhatóságai közötti együttműködés és koordináció révén, ideértve az információcserét is, hozzájáruljon a felek versenyjogának hatékony végrehajtásához, továbbá, hogy elkerülje vagy csökkentse a felek közötti konfliktusok lehetőségét a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak meghatározása a következő:

1.   a felek „versenyhatósága” és „versenyhatóságai”:

a)

az Unió részéről: az Európai Bizottság, az Unió versenyjoga szerinti felelősségi körével; valamint

b)

Svájc részéről: a Versenyjogi Bizottság. beleértve annak Titkárságát.

2.   „a tagállam illetékes hatósága”: az Európai Unió minden egyes tagállamának egy olyan hatósága, amely a versenyjog alkalmazásáért felel. E megállapodás aláírását követően e hatóságok jegyzékét az Unió továbbítja Svájc részére. Az Európai Bizottság minden változás bekövetkezése után továbbítja a frissített jegyzéket Svájc versenyhatóságának;

3.   A „versenyjog”:

a)

az Unió részéről az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 105. cikke, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 139/2004/EK tanácsi rendelet), az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 53. és 54. cikke, amikor az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkével összefüggésben alkalmazzák, és végrehajtási rendeleteik, valamint azok módosításai; valamint

b)

Svájc részéről a kartellekről és egyéb versenykorlátozásokról szóló, 1995. október 6-i szövetségi törvény (a továbbiakban: az Acart) és végrehajtási rendeletei, valamint azok módosításai;

4.   „versenyellenes tevékenység”: olyan tevékenység, amely valamelyik fél vagy mindkét fél versenyjogának értelmében a versenyhatóságok által kiszabott tiltást, szankciót vagy más korrekciós intézkedést vonhat maga után;

5.   „végrehajtó tevékenység”: olyan tevékenység, amelyet a versenyjog alkalmazása körében az egyik fél versenyhatósága vizsgálat vagy eljárás formájában végez;

6.   „vizsgálati eljárás során szerzett információ”: olyan információ, amelyet a fél hivatalos vizsgálati jogával élve szerzett, illetve jogi kötelezettség teljesítése révén jutott el a félhez.

a)

az Unió esetében ez olyan információt jelent, amely a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a 1/2003/EK tanácsi rendelet) 18. cikke szerinti információkérésre nyújtott információ, az 1/2003/EK rendelet 19. cikke szerinti szóbeli nyilatkozatokból és az Európai Bizottság által, illetve az Európai Bizottság nevében az 1/2003/EK rendelet 20., 21. vagy 22. cikke szerint lebonyolított vizsgálatokból eredő információ, vagy a 139/2004/EK rendelet alkalmazásának eredményeként szerzett információ.

b)

Svájc esetében ez olyan információt jelent, amely lehet az Acart 40. cikke szerinti információkérésre küldött információ, az Acart 42. cikke (1) bekezdése szerinti szóbeli nyilatkozatokból és az Acart 42. cikke (2) bekezdése szerint a versenyhatóság által végzett vizsgálatokból eredő információ, illetve a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1996. június 17-i rendelet alkalmazásának eredményeként szerzett információ;

7.   „engedékenységi eljárás keretében szerzett információ”:

a)

az Unió részéről a Bizottságnak a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleménye szerint szerzett információ; és

b)

Svájc részéről az Acart 49a. cikke (2) bekezdése és a versenyjog törvénytelen korlátozása ellen kiszabott szankciókról szóló, 2004. március 12-i rendelet 8-14. cikke szerint szerzett információ.

8.   „vitarendezési eljárás keretében szerzett információ”:

a)

az Unió esetében a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (1) (a továbbiakban: a 773/2004/EK tanácsi rendelet) 10a. cikke szerint szerzett információ; és

b)

Svájc esetében az Acart 29. cikke szerint szerzett információ.

3. cikk

Értesítések

(1)   Az egyik fél versenyhatósága írásban értesíti a másik fél versenyhatóságát azon végrehajtó tevékenységekről, amelyekről az értesítő versenyhatóság úgy ítéli meg, hogy azok a másik fél fontos érdekeit érinthetik. Az e cikk szerinti értesítések elektronikus eszközök útján is történhetnek.

(2)   Azon végrehajtó tevékenységek, amelyek a másik fél fontos érdekeit érinthetik, különösen az alábbiakat foglalják magukba:

a)

A versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos végrehajtó tevékenységek, amelyek különböznek a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás ellen irányuló összefonódásoktól;

b)

a másik fél által feltételezhetően ösztönzött, megkövetelt vagy jóváhagyott magatartásra irányuló végrehajtó tevékenységek;

c)

olyan összefonódásra irányuló végrehajtó tevékenységek, amelyekben az ügyletben részt vevő egy vagy több fél a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás;

d)

olyan összefonódásra irányuló végrehajtó tevékenységek, amelyekben az ügyletben részt vevő egy vagy több felet ellenőrző vállalkozást a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesítettek vagy szerveztek;

e)

az összefonódástól különböző, jelentős részben a másik fél területére is kiterjedő, korábban vagy jelenleg végzett versenyellenes tevékenységek ellen irányuló végrehajtó tevékenységek; valamint

f)

a másik fél területén egy meghatározott magatartás kifejezett előírását vagy betiltását eredményező, vagy az azon a területen működő vállalkozásokra kötelező rendelkezéseket tartalmazó korrekciós intézkedésekre irányuló végrehajtó tevékenységek.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti értesítéseket az összefonódás tekintetében az alábbi esetekben kell megadni:

a)

az Unió esetében a 139/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárások megindításakor; és

b)

Svájc esetében az Acart 33. cikke szerinti eljárások megindításakor.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti értesítéseket az összefonódástól eltérő kérdések tekintetében az alábbi esetekben kell megadni:

a)

az Unió esetében a 773/2004/EK rendelet 2. cikkében említett eljárások megindításakor; és

b)

Svájc esetében az Acart 27. cikke szerinti eljárások megindításakor.

(5)   Az értesítésnek elsősorban tartalmaznia kell a vizsgálat alá vont felek nevét, a vizsgált tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó piacokat, a vonatkozó jogi rendelkezéseket és a végrehajtó tevékenységek időpontját.

4. cikk

A végrehajtó tevékenységek összehangolása

1.   Amennyiben mindkét fél versenyhatósága egymáshoz kapcsolódó ügyekben folytat végrehajtó tevékenységet, e tevékenységeiket összehangolhatják. Elsősorban vizsgálataik időzítését hangolhatják össze.

2.   Az egyes végrehajtó tevékenységek összehangolása lehetőségének megfontolásakor a felek versenyhatóságai elsősorban az alábbi tényezőket veszik figyelembe:

a)

a tevékenységek összehangolásának a felek versenyhatóságai azon képességére gyakorolt hatása, hogy elérjék végrehajtó tevékenységeik célkitűzéseit;

b)

a felek versenyhatóságainak a végrehajtó tevékenységük végzéséhez szükséges információ megszerzésére irányuló képessége;

c)

a végrehajtó tevékenységek alá vont vállalkozások esetében az egymásnak ellentmondó kötelezettségek és szükségtelen terhek elkerülésének lehetősége; és

d)

forrásaik hatékonyabb kihasználásának lehetősége.

3.   A másik fél versenyhatóságának megfelelő értesítése függvényében bármely fél versenyhatósága bármikor korlátozhatja a végrehajtó tevékenységek összehangolását, és önállóan folytathat egy meghatározott végrehajtó tevékenységet.

5. cikk

Konfliktusok elkerülése (negatív udvariasság)

1.   Az egyik fél versenyhatósága körültekintően figyelembe veszi a másik fél fontos érdekeit végrehajtó tevékenységének minden szakaszában, beleértve a végrehajtó tevékenységek megkezdésére vonatkozó döntéseket, a végrehajtó tevékenységek alkalmazási körét és az egyes esetekben alkalmazott szankciókat vagy más korrekciós intézkedéseket.

2.   Amennyiben valamelyik fél versenyhatósága által tervezett meghatározott végrehajtó tevékenység érintheti a másik fél fontos érdekeit, az előbbi, mérlegelési jogának sérelme nélkül, mindent tőle telhetőt megtesz a következők érdekében:

a)

időben értesíti a másik fél versenyhatóságát a másik fél érdekeihez kapcsolódó jelentős fejleményekről;

b)

lehetőséget biztosít a másik fél versenyhatóságának észrevételei megtételére, valamint

c)

figyelembe veszi a másik fél versenyhatóságának észrevételeit, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja mindkét fél versenyhatóságának függetlenségét annak érdekében, hogy meghozza saját határozatát.

Ezen bekezdés alkalmazása nem érinti a felek versenyhatóságainak a 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeit.

3.   Amennyiben az egyik fél versenyhatósága úgy véli, hogy végrehajtó tevékenysége hátrányosan érintheti a másik fél fontos érdekeit, akkor minden tőle telhetőt megtesz az egymással versengő érdekek megfelelő egyeztetése érdekében. Ezen érdekegyeztetés során az érintett fél versenyhatóságának figyelembe kell vennie az alábbi tényezőket bármely egyéb olyan tényező mellett, amely az adott körülmények között fontos lehet:

a)

a versenyellenes tevékenységeknek a végrehajtó tevékenységet folytató fél fontos érdekeire gyakorolt tényleges vagy esetleges hatásainak relatív jelentősége a másik fél fontos érdekeire gyakorolt hatásokhoz viszonyítva;

b)

az egyik fél területén tanúsított magatartásból vagy ott folytatott ügyletekből eredő versenyellenes tevékenység relatív jelentősége, összehasonlítva a másik fél területén tanúsított magatartással vagy ott folytatott ügyletekkel;

c)

milyen mértékben érintett a másik fél ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó végrehajtó tevékenysége; és

d)

milyen mértékben vonatkoznak a vállalkozásokra a felek egymásnak ellentmondó követelményei.

6. cikk

Pozitív udvariasság

1.   Ha az egyik fél versenyhatósága úgy véli, hogy a másik fél területén folytatott versenyellenes tevékenységek károsan befolyásolhatják az előbbi fél fontos érdekeit, e versenyhatóság, figyelemmel a joghatósági összeütközés elkerülésének fontosságára, és figyelembe véve, hogy a másik fél versenyhatósága abban a helyzetben lehet, hogy a hasonló versenyellenes tevékenységek tekintetében hatékonyabb végrehajtó tevékenységet folytat, kérheti, hogy a másik fél versenyhatósága megfelelő végrehajtó tevékenységet kezdeményezzen, vagy azt kiterjessze.

2.   A megkeresésnek a lehető legrészletesebben meg kell határoznia a versenyellenes tevékenység jellegét, és a megkereső versenyhatóság szerinti fél fontos érdekeire gyakorolt tényleges és potenciális hatását, és tartalmaznia kell egy ajánlatot az olyan kiegészítő információk átadására és további együttműködésre vonatkozóan, amelyre a megkereső versenyhatóság képes.

3.   A megkeresett versenyhatóság körültekintően megfontolja, hogy kezdeményezzen-e végrehajtó tevékenységet vagy kibővítse-e a már folyamatban lévő végrehajtó tevékenységet, tekintettel a megkeresésben azonosított versenyellenes tevékenységre. A megkeresett versenyhatóság határozatáról a lehető leghamarabb tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot. Amennyiben megkezdődik vagy kibővül a végrehajtó tevékenység, a megkeresett versenyhatóság tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot annak eredményéről és – a lehetséges mértékben – a jelentős közbenső fejleményekről.

4.   E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a megkeresett versenyhatóságot abban, hogy versenyjoga és végrehajtó politikái értelmében mérlegelje, hogy vállaljon vagy ne vállaljon végrehajtó tevékenységet a megkeresésben meghatározott versenyellenes tevékenységek tekintetében, továbbá e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a megkereső versenyhatóságot abban, hogy megkeresését visszavonja.

7. cikk

Információcsere

1.   E megállapodás 1. cikk szerinti céljainak elérése érdekében a felek versenyhatóságai az e cikkben és a 8., 9. és 10. cikkben foglaltak alapján megoszthatják egymással és cserélhetik az adott versenyszabályaik alkalmazásával kapcsolatos nézeteiket és információkat.

2.   A felek versenyhatóságai megvitathatják egymással az e megállapodás szerint biztosított együttműködés és koordináció végrehajtásához szükséges információkat, ideértve a vizsgálati eljárás során szerzett információkat is.

3.   A felek versenyhatóságai továbbíthatják egymásnak a tulajdonukban lévő információkat, amennyiben az információt nyújtó vállalkozás írásban kifejezett beleegyezését adta. Amennyiben ezen információk személyes adatokat tartalmaznak, e személyes adatokat csak akkor lehet továbbítani, ha a felek versenyhatóságai ugyanazt vagy az ahhoz kapcsolódó magatartást vagy ügyletet vizsgálják. Egyébként a 9. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

4.   A (3) bekezdésben említett beleegyezés hiányában az egyik fél versenyhatósága kérelemre bizonyítékként való felhasználás céljából továbbíthatja a másik fél versenyhatóságának a már tulajdonában lévő, a vizsgálati eljárás során szerzett információkat az alábbi feltételek figyelembevételével:

a)

a vizsgálati eljárás során szerzett információk csak abban az esetben továbbíthatók, ha mindkét versenyhatóság ugyanazt vagy az ahhoz kapcsolódó magatartást vagy ügyletet vizsgálja;

b)

az ezen információk iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a tárgy általános leírását, a kérelemhez kapcsolódó vizsgálat, vagy eljárás jellegét és a konkrét jogi rendelkezéseket. A vizsgálat alá tartozó olyan vállalkozásokat, amelyek azonossága a kérelem idején rendelkezésre áll; azonosítani kell; valamint

c)

a megkeresett versenyhatóságnak a kérelmet benyújtó versenyhatósággal konzultálva meg kell határoznia, hogy a tulajdonában lévő mely információk relevánsak és továbbíthatók.

5.   A vizsgálati eljárás során szerzett információt egyik versenyhatóságnak sem kell megvitatnia vagy továbbítania a másik versenyhatóság részére, különösen olyankor nem, ha az összeegyeztethetetlen fontos érdekeivel vagy túlzott terhet jelentene.

6.   A felek versenyhatóságai nem vitathatják meg és nem továbbíthatják egymásnak a felek engedékenységi vagy vitarendezési eljárásai keretében szerzett információkat, hacsak az információt nyújtó vállalkozás nem adta írásba kifejezett beleegyezését.

7.   A felek versenyhatóságai nem vitathatják meg, nem kérhetik, illetve nem továbbíthatják egymásnak a vizsgálati eljárás keretében szerzett információkat, amennyiben ezen információk felhasználását tiltják a felek vonatkozó – és a végrehajtó tevékenységeikre alkalmazandó – jogszabályai alapján biztosított eljárási jogok és jogosultságok, ideértve az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget.

8.   Amennyiben az egyik fél versenyhatósága tudomást szerez arról, hogy az e cikk szerint továbbított bármely dokumentum valótlan információt tartalmaz, azonnal értesíti a másik fél versenyhatóságát, amely azt kijavítja vagy eltávolítja.

8. cikk

Az információk felhasználása

1.   Az egyik fél versenyhatósága által e megállapodás értelmében a másik fél versenyhatóságával megvitatott vagy annak továbbított információ csak abból a célból használható fel, hogy a másik fél versenyjogi szabályait annak versenyhatósága végrehajtsa.

2.   A vizsgálati eljárás során szerzett és e megállapodás szerint a másik fél versenyhatóságával megvitatott, illetve annak továbbított információkat az átvevő versenyhatóság csak abból a célból használhatja fel, hogy az ugyanazon magatartást, illetve ügyletet, vagy az ahhoz kapcsolódó magatartást, illetve ügyletet illetően végrehajtsa versenyjogi szabályait.

3.   A 7. cikk (4) bekezdése alapján továbbított információkat az átvevő versenyhatóság csak a kérelemben meghatározott célra használhatja fel.

4.   Az e megállapodás értelmében megvitatott vagy továbbított információk nem használhatók fel természetes személyekre vonatkozó szankciók megállapítására.

5.   Az egyik fél versenyhatósága kérheti, hogy az e megállapodás alapján továbbított információt az általa meghatározott feltételek szerint használják fel. Az átvevő versenyhatóság a továbbító versenyhatóság előzetes beleegyezése nélkül nem használja fel az információt az említett feltételekkel ellentétes módon.

9. cikk

Az információ védelme és bizalmas kezelése

1.   A felek versenyhatóságai bizalmasan kezelik a kérelem meglétének vagy átvételének a tényét. Az e megállapodás szerint szerzett információt az információt átvevő versenyhatóság a vonatkozó jogszabályainak megfelelően bizalmasan kezeli. Mindkét versenyhatóságnak különösen elleneznie kell, hogy az átvett információt harmadik fél vagy más hatóság felfedje. Ez nem akadályozza meg az ilyen információknak az alábbi célokból történő felfedését:

a)

az egyik fél versenyjogi szabályának végrehajtásával kapcsolatos bírósági végzés megszerzése;

b)

a felek versenyjogi szabályai szerint vizsgálat vagy eljárás alatt álló olyan vállalkozások számára való felfedése, amelyekkel szemben az információ felhasználható; amennyiben e közzétételt az információt átvevő fél jogszabályai előírják;

c)

közzététel fellebbviteli eljárásokat folytató bíróságok számára;

d)

közzététel, amennyiben és amilyen mértékben az a felek jogszabályai szerint a dokumentumokhoz való hozzáférési jog gyakorlásához elengedhetetlen.

Ilyen esetekben az átvevő versenyhatóság biztosítja, hogy az üzleti titok védelme teljes mértékben garantált.

2.   Amennyiben az egyik fél versenyhatóságának tudomására jut, hogy legjobb erőfeszítései ellenére is véletlenül felhasználták vagy az e cikk rendelkezéseivel ellentétes módon felfedték az információt, akkor azonnal értesíti a másik fél versenyhatóságát. A felek haladéktalanul konzultálnak az említett felhasználásból vagy közzétételből eredő károk minimálisra csökkentésére irányuló lépésekről, és biztosítják, hogy hasonló helyzet ne ismétlődjön meg újra.

3.   A felek vonatkozó jogszabályaiknak megfelelően biztosítják a személyes adatok védelmét.

10. cikk

A tagállami versenyhatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatósága tájékoztatása

1.   Az Európai Bizottság az Unió versenyjogának, vagy az egyéb, versenypolitikával kapcsolatos nemzetközi rendelkezéseknek megfelelően eljárva:

a)

tájékoztathatja azon tagállam illetékes hatóságait, amelyek fontos érdekeit érintik a Svájc versenyhatósága által a 3. cikk szerint részére küldött értesítések;

b)

tájékoztathatja a tagállam illetékes hatóságait bármely együttműködésről és a végrehajtó tevékenységek összehangolásáról;

c)

az 1/2003/EK rendelet 11. és 14. cikke, valamint a 139/2004/EK rendelet 19. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében csak e megállapodás 7. cikke szerint Svájc versenyhatósága által továbbított információt fedheti fel a tagállamok illetékes hatóságai előtt; és

d)

az EGT-megállapodás felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről szóló 23. jegyzőkönyvének 6. és 7. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében csak e megállapodás 7. cikke szerint Svájc versenyhatósága által továbbított információt fedheti fel az EFTA Felügyeleti Hatósága előtt.

2.   A nyilvánosan hozzáférhető információtól eltérő, a tagállam illetékes hatóságai és az EFTA Felügyeleti Hatóság részére az (1) bekezdés szerint közölt információk nem használhatók fel egyéb célokra, mint az Unió versenyjogi szabályainak az Európai Bizottság által történő végrehajtására, és azok nem fedhetők fel.

11. cikk

Konzultációk

1.   A felek bármelyikük kérésére konzultálnak egymással az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben. Bármely fél kérésére a felek mérlegelik, hogy felülvizsgálják-e ezen megállapodás működését és megvizsgálják-e a lehetőségeket együttműködésük továbbfejlesztésére.

2.   A felek a lehető leghamarabb tájékoztatják egymást versenyjogi szabályaik, valamint egyéb jogszabályok és rendeletek bárminemű módosításáról és bármely olyan, versenyhatóságaik végrehajtó gyakorlatában bekövetkezett változásról, amely hatással lehet e megállapodás működésére. Valamely fél kérésére a felek konzultálhatnak annak értékelése érdekében, hogy egy ilyen módosítás vagy változás milyen konkrét változást eredményezne e megállapodás tekintetében és különösen annak meghatározására, hogy a 14. cikk (2) bekezdése értelmében módosítani kell-e e megállapodást.

3.   A felek versenyhatóságai bármelyikük kérésére a megfelelő szinten üléseznek. Ezen üléseken:

a)

a felek versenyjogával kapcsolatban tájékoztathatják egymást folyamatban lévő végrehajtó tevékenységükről és prioritásaikról;

b)

véleményt cserélhetnek a közös érdekű gazdasági ágazatokról;

c)

megvitathatják a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdéseket; valamint

d)

megvitathatnak más, a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.

12. cikk

Kommunikáció

1.   A felek vagy versenyhatóságaik eltérő rendelkezései hiányában az e megállapodás szerinti kommunikáció angol nyelven történik.

2.   Mindegyik versenyhatóság kijelöl egy kapcsolattartó pontot, hogy elősegítse bármely, az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos ügyben a felek között folytatott kommunikációt.

13. cikk

Hatályos jogszabályok

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti bármely fél versenyjogi szabályainak megfogalmazását vagy végrehajtását.

14. cikk

Hatálybalépés, módosítás és megszűnés

1.   E megállapodást a felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A felek értesítik egymást az adott eljárásaik lezárásáról. E megállapodás az utolsó jóváhagyási értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

2.   A felek megállapodhatnak e megállapodás módosításáról. Eltérő rendelkezés hiányában ezen módosítás az (1) bekezdésben rögzítettekkel azonos eljárásokon keresztül lép hatályba.

3.   Ezt a megállapodást a felek diplomáciai úton történő írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatják. Ebben az esetben ez a megállapodás az ilyen értesítés átvételének napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

FENTIEK HITELÉÜL a felek által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 17-én, két-két angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű példányban.

 


(1)  Megjegyzés: A Lisszaboni Szerződés 5. cikkének megfelelően az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. és 82. cikkét újraszámozták; az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkét képezik.