ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ,

a továbbiakban: az Unió,

valamint

AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: Indonézia,

a továbbiakban együttesen: a felek,

EMLÉKEZTETVE a 2009. november 9-én Jakartában aláírt, az Indonéz Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra;

FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Indonézia közötti szoros munkakapcsolatot, különös tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között 1980-ban létrejött együttműködési megállapodásra;

EMLÉKEZTETVE az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról szóló 2001. szeptember 13-i bali nyilatkozatban szereplő vállalásokra, amelyeket a kelet-ázsiai és más régiók országai tettek arra vonatkozóan, hogy azonnali intézkedéseket vezessenek be a nemzeti szintű erőfeszítések fokozására, és erősítsék a kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködést az erdészeti jog megsértésének és az erdészeti bűncselekményeknek, különösen az illegális fakitermelésnek, valamint az ehhez kapcsolódó illegális kereskedelemnek és korrupciónak, ezenkívül ezek jogállamiságra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak korrigálása érdekében;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közlemény (FLEGT) az első lépés az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem elleni sürgős fellépés tekintetében;

HIVATKOZVA az Indonéz Köztársaság erdészeti miniszterének, valamint a fejlesztési és a környezetvédelmi európai biztosnak a 2007. január 8-án Brüsszelben aláírt együttes nyilatkozatára;

TEKINTETTEL a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű 1992. évi irányadó nyilatkozatra, valamint a valamennyi erdőtípusról szóló, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által elfogadott, jogilag nem kötelező érvényű eszközre;

TUDATÁBAN az 1992. évi Riói, környezetről és fejlődésről szóló nyilatkozatban foglalt alapelveknek a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításában betöltött szerepére, ideértve különösen a 10. alapelvet, amely a nyilvánosság tájékozottságának és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének a fontosságára vonatkozik, ezenkívül a 22. alapelvet, amely az őshonos lakosoknak és az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött kulcsszerepére vonatkozik;

ELISMERVE az erőfeszítéseket, amelyeket az Indonéz Köztársaság kormánya tett a felelősségteljes erdészeti irányításnak, az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és a faanyagok jogszerű kereskedelmének támogatása érdekében, ideértve a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszert (Sistem Verifikasi Legalitas Kayu), amelyet több érdekelt fél bevonásával alakítottak ki a felelősségteljes irányítás, a hitelesség és a reprezentativitás elve szerint;

ELISMERVE, hogy a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszert annak biztosítására tervezték, hogy minden fatermék megfeleljen a jogszabályi követelményeknek;

ELISMERVE, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás tovább fogja erősíteni a fenntartható erdőgazdálkodást, és elő fogja segíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentése, valamint az erdők megóvása és a fenntartható erdőgazdálkodás, illetve az erdők révén megvalósuló szén-dioxid-megkötés fokozása által (REDD+ program);

TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes felek az I., a II. vagy a III. függelékekben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan csak meghatározott feltételek fennállása esetén adhatnak ki kiviteli engedélyt, ideértve azt is, hogy ezeknek az egyedeknek a beszerzése során nem került sor az adott fél állat- és növényvilágának védelmét szolgáló jogszabályok megsértésére;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a felek törekszenek az e megállapodás végrehajtásának közvetlen következményeként adott esetben az őshonos és helyi közösségekre és a szegényekre gyakorolt kedvezőtlen hatások lehető legnagyobb mértékben történő csökkentésére;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni;

TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre és a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre;

MEGERŐSÍTVE a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveit, valamint elismerve a felek e megállapodásból származó előnyeit;

ÖSSZHANGBAN a felek vonatkozó jogszabályaival és előírásaival;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Célok

1. E megállapodás célja a feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy az Indonéziából az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét.

2. Ez a megállapodás biztosítja a felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és irányításának érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „behozatal az Unióba”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 79. cikke értelmében, amelyek az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű áru”-nak;

b) „kivitel”: fatermékek Indonézia földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása;

c) „fatermékek”: az IA. és IB. mellékletben felsorolt termékek;

d) „HR-kód”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott négy vagy hat számjegyű vámtarifaszám;

e) „FLEGT-engedély”: jogszerűséget igazoló indonéz dokumentum, amely igazolja, hogy az Unióba exportálandó fatermékszállítmányt jogszerűen állították elő. A FLEGT-engedélyeket papíralapon vagy elektronikus módon állítják ki;

f) „engedélyező hatóság”: az Indonézia által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt szerv;

g) „illetékes hatóságok”: a tagállamok által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;

h) „szállítmány”: a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Indonéziából küldött, és amelyet uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

i) „jogszerűen előállított fatermékek”: a II. mellékletben meghatározott jogszabályokkal összhangban kitermelt vagy behozott és gyártott fatermékek.

3. cikk

FLEGT engedélyezési rendszer

1. E megállapodás Felei között „erdészeti jogszabályok végrehajtására, erdészeti irányításra és erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó engedélyezési rendszer” (a továbbiakban: FLEGT engedélyezési rendszer) jön létre. Az ennek keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő. Az Unió a 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban az ilyen szállítmányok Indonéziából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.

2. A FLEGT engedélyezési rendszer az IA. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

3. Az IB. mellékletben felsorolt fatermékeket nem lehet Indonéziából exportálni, és azokra FLEGT-engedélyt kiállítani.

4. A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása érdekében.

4. cikk

Engedélyező hatóságok

1. Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben megjelölt jogszabályokkal összhangban történt. Az engedélyező hatóság kibocsátja a jogszerűen előállított fatermékek Unióba történő kivitelére vonatkozó FLEGT-engedélyeket.

2. Az engedélyező hatóság nem bocsáthat ki FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyek olyan fatermékekből állnak vagy olyan fatermékeket tartalmaznak, amelyeket olyan formában hoztak be egy harmadik országból Indonéziába, amelyre az adott harmadik ország jogszabályai kiviteli tilalmat rendelnek el, vagy pedig amelyek tekintetében bizonyított, hogy az adott fatermékek előállítására a fakitermelés helye szerinti ország jogszabályait kijátszva került sor.

3. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásait hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és ezek hozzáférhetőségét fenntartja. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállításról nyilvántartást vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök védett adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független megfigyelését.

4. Indonézia engedélyinformációs egységet hoz létre, amely kapcsolattartó pontként szolgál az illetékes hatóságok és az engedélyező hatóságok közötti kommunikációban a III. és V. mellékletnek megfelelően.

5. Indonézia tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság és az engedélyinformációs egység elérhetőségéről. Ezt az információt a felek nyilvánosságra hozzák.

5. cikk

Illetékes hatóságok

1. Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható.

2. Az illetékes hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

3. Az illetékes hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban a független piaci megfigyelőként kinevezett személyek vagy szervezetek számára hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz.

4. Az illetékes hatóságok az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedést nem hozzák meg olyan fatermékszállítmányok esetében, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fafajokból származnak, mivel ezekre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben meghatározott igazolási szabályok vonatkoznak.

5. Az Európai Bizottság tájékoztatja Indonéziát az illetékes hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt a felek nyilvánosságra hozzák.

6. cikk

FLEGT-engedélyek

1. A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság bocsátja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.

2. A FLEGT-engedélyt angol nyelven kell elkészíteni és kitölteni.

3. A felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kiadására, küldésére és átvételére.

4. Az engedélyre vonatkozó műszaki előírásokat a IV. melléklet tartalmazza. Az V. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat.

7. cikk

A jogszerűen előállított fatermék igazolása

1. Indonézia faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert vezet be annak igazolására, hogy a szállítandó fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki.

2. A fatermékszállítmányok jogszerű előállítását igazoló rendszert az V. melléklet határozza meg.

8. cikk

A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányok szabad forgalomba bocsátása

1. A III. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.

2. Amennyiben az illetékes hatóságok annak alapos gyanúját észlelik, hogy az engedély érvénytelen, nem valódi, vagy nem felel meg a szállítmánynak, amelyre állítólag vonatkozik, akkor a III. mellékletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3. Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során huzamos ideig fennálló ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

9. cikk

Szabálytalanságok

A felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel, vagy ilyen információkat szereznek, ideértve a következőket is:

a)	a kereskedelem kijátszása, ideértve az Indonéziából az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását;

b)	FLEGT-engedélyek, amelyek harmadik országból származó, feltehetően jogszerűtlenül előállított faanyagot tartalmazó fatermékekre vonatkoznak; vagy

c)	a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

10. cikk

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer és egyéb intézkedések alkalmazása

1. A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazásával Indonézia igazolja a nem uniós piacokra exportált fatermékek és a belföldi piacán értékesített faanyagok jogszerűségét, ezenkívül törekszik a behozott fatermékek jogszerűségének igazolására, ennek során pedig lehetőség szerint az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított rendszert alkalmazza.

2. Az Unió e törekvések támogatása érdekében ösztönzi az említett rendszer használatát a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem során.

3. Az Unió intézkedéseket tesz, hogy megakadályozza az illegálisan kitermelt faanyag és az abból készült termékek forgalomba hozatalát.

11. cikk

Az érdekelt felek részvétele a megállapodás végrehajtásában

1. Indonézia rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, és e téren támogatja a megfelelő konzultációs stratégiákat, módozatokat és programokat.

2. Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

12. cikk

Szociális biztosítékok

1. A felek az e megállapodásból eredő kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy előmozdítják a faiparra gyakorolt hatásoknak, valamint az esetlegesen érintett őshonos és helyi közösségek megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését a vonatkozó jogszabályaikban és előírásaikban leírtaknak megfelelően.

2. A felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az (1) bekezdésben említett közösségekre és egyéb érdekelt felekre kifejtett hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A felek a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

13. cikk

Piaci ösztönzők

Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy kedvező helyzetet teremtsen az uniós piacon az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek számára. E törekvések különösen az alábbiak támogatására irányuló intézkedéseket foglalják magukban:

a)	közbeszerzési és magánbeszerzési politikák, amelyek elismerik a jogszerűen előállított fatermékek ellátását és számukra piacot biztosítanak; és

b)	a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek kedvezőbb megítélése az uniós piacon.

14. cikk

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

1. A felek az e megállapodás végrehajtásával és felülvizsgálatával kapcsolatos kérdések elbírálása érdekében közös mechanizmust (a továbbiakban: a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság vagy vegyes bizottság) hoznak létre.

2. Mindkét fél kinevezi képviselőit a vegyes bizottságba, amely konszenzussal hoz döntéseket. A vegyes bizottság elnökségét társelnöki rendszerben egy uniós és egy indonéz vezető tisztviselő látja el.

3. A vegyes bizottság eljárási szabályzatot fogad el.

4. A vegyes bizottság legalább évente egyszer ülésezik, a felek által előzetesen egyeztetett időben és napirend szerint. Bármelyik fél kérésére további ülésekre is sor kerülhet.

5. A vegyes bizottság:

a)	a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös intézkedéseket mérlegel és fogad el;

b)	felülvizsgálja és nyomon követi a megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket – ideértve a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer és a piaccal kapcsolatos intézkedések működését – a 15. cikkben meghatározott mechanizmusokból származó megállapítások és jelentések alapján;

c)	értékeli az e megállapodás végrehajtásából eredő előnyöket és korlátozásokat, és adott esetben korrekciós intézkedésekről határoz;

d)	megvizsgálja a FLEGT engedélyezési rendszernek a bármelyik fél területén való alkalmazásával kapcsolatos jelentéseket és panaszokat;

e)	elfogadja a FLEGT engedélyezési rendszer életbe léptetésének napját, miután a VIII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján értékelte a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működését;

f)	azonosítja azokat az együttműködési területeket, amelyek előmozdítják a megállapodás végrehajtását;

g)	szükség esetén kisegítő testületeket hoz létre a különleges szakértelmet igénylő munka tekintetében;

h)	előkészíti, jóváhagyja, terjeszti és közzéteszi az éves jelentéseket, az értekezleteiről készített jelentéseket és a munkája során keletkező egyéb dokumentumokat;

i)	elvégez minden egyéb feladatot, amelynek a végrehajtását vállalja.

15. cikk

Megfigyelés és értékelés

A felek megállapodnak, hogy az alábbi két mechanizmusból származó jelentéseket és megállapításokat az e megállapodás végrehajtásának és eredményességének értékelésére használják fel.

a)	Indonézia az Unióval folytatott konzultációt követően igénybe veszi időszakos értékelő szolgáltatásait a VI. mellékletben meghatározott feladatok végrehajtása céljából.

b)	Az Unió az Indonéziával folytatott konzultációt követően igénybe veszi független piaci megfigyelő szolgáltatásait a VII. mellékletben meghatározott feladatok végrehajtása céljából.

16. cikk

Támogató intézkedések

1. A 14. cikk (5) bekezdésének f) pontja szerint meghatározott, az e megállapodás végrehajtásának támogatását szolgáló intézkedésekhez szükséges erőforrások biztosításáról az Unió és tagállamai által az Indonéziával kapcsolatos együttműködésről folytatott programozással összefüggésben kell dönteni.

2. A felek biztosítják az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeknek a fennálló és a jövőbeli fejlesztési programokkal és kezdeményezésekkel történő összehangolását.

17. cikk

Jelentéstétel és az információk nyilvánosságra hozatala

1. A felek gondoskodnak arról, hogy a vegyes bizottság működése minél átláthatóbb legyen. A vegyes bizottság munkája során keletkező jelentéseket közösen kell elkészíteni és közzétenni.

2. A vegyes bizottság éves jelentést tesz közzé, amely többek között az alábbi részleteket tartalmazza:

a)	a FLEGT engedélyezési rendszer alapján az Unióba exportált fatermékek mennyisége, az alkalmazandó HR-vámtarifaszám szerint;

b)	az Indonézia által kibocsátott FLEGT-engedélyek száma;

c)	a megállapodásban szereplő célok megvalósítása terén elért eredmények és a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések;

d)	az illegálisan előállított fatermékek kivitelének, behozatalának és a belföldi piacon történő forgalomba hozatalának és kereskedelmének megakadályozását célzó lépések;

e)	az Indonéziába importált faanyag és fatermékek mennyisége, valamint az illegálisan előállított fatermékek importjának megakadályozása érdekében hozott és a FLEGT engedélyezési rendszer integritásának megőrzését célzó intézkedések;

f)	a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések;

g)	a FLEGT engedélyezési rendszer keretében az Unióba behozott fatermékek mennyisége a vonatkozó HR-vámtarifaszámok alapján és a közösségi behozatal helyéül szolgáló tagállamok szerint;

h)	az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma;

i)	azon esetek száma és az érintett fatermékek mennyisége, amelyekben a 8. cikk (2) bekezdése szerint folytattak konzultációt.

3. A jobb irányítás és fokozott átláthatóság célkitűzésének erdészeti ágazatban való elérése, valamint az e megállapodás Indonéziában és Unióban való végrehajtásának és hatásainak nyomon követése érdekében a felek megállapodnak abban, hogy a IX. mellékletben leírt információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

4. A felek megállapodnak, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaiknak megfelelően bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott olyan információkat, amelyek kereskedelmi titoknak vagy bizalmas kereskedelmi információnak minősülnek, és ezek nyilvánosságra hozatalát hatóságai számára sem engedélyezi.

18. cikk

A végrehajtással kapcsolatos közlemények

1. E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a felek következő képviselői jogosultak:

Indonézia részéről:

az Európai Unió részéről:

Az Erdészeti Minisztérium

erdőhasznosítási főigazgatója

az Európai Unió indonéziai

küldöttségének vezetője

2. A felek kellő időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat, ideértve az (1) bekezdés módosításait is.

19. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Indonézia területén.

20. cikk

Vitarendezés

1. A felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék.

2. Amennyiben a vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő két hónapon belül konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A vegyes bizottság részére minden olyan vonatkozó információt meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. A vegyes bizottság ennek érdekében minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás hatékony végrehajtását fenntarthatja.

3. Ha a vegyes bizottság két hónapon belül nem képes a vita rendezésére, a felek közösen harmadik személy által nyújtott jószolgálatot vehetnek igénybe, vagy harmadik személy részéről közvetítést kérhetnek.

4. Ha a vita rendezése a (3) bekezdéssel összhangban nem lehetséges, akkor az egyik fél értesítheti a másikat választott bíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választott bíró kijelölését követő 30 naptári napon belül köteles kijelölni a második választott bírót. A felek a harmadik választott bírót a második választott bíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki.

5. A választott bírók döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választott bíró kijelölését követő hat hónapon belül.

6. Az ítélet a felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

7. A választott bíráskodási eljárást a vegyes bizottság határozza meg.

21. cikk

Felfüggesztés

1. Ha valamelyik fél fel kívánja függeszteni a megállapodást, akkor erről a szándékáról írásban értesíti a másik felet. A felet ezután megvitatják e kérdést.

2. E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.

3. E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti közlés megtételét követő 30. naptári napon szűnik meg.

4. A megállapodás alkalmazása harminc naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.

22. cikk

Módosítások

1. Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát legalább a vegyes bizottság soron következő ülését megelőző három hónappal köteles előterjeszteni. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Ha a felek elfogadják az ajánlást, akkor azt saját belső eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják.

2. A felek által így jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

3. A vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit.

4. Az esetleges módosításról szóló értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminisztere számára kell megküldeni diplomáciai úton.

23. cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

1. Ez a megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

2. Az értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminisztere számára kell megküldeni diplomáciai úton.

3. Ez a megállapodás öt évig marad hatályban. Újabb, egymást követő ötéves időszakokra hosszabbodik meg, amennyiben az egyik fél e megállapodás lejárta előtt legalább tizenkét hónappal a másik félnek küldött írásos értesítésben fel nem mondja a meghosszabbítást.

4. Ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő 12 hónappal szűnik meg.

24. cikk

Mellékletek

A mellékletek e megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.

25. cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két–két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén, valamint indonéz (Bahasa Indonesia) nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű változat az irányadó.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Брюксел на тридесети септември две хиляди и тринадесета година.

Hecho en Bruselas, el treinta de septiembre de dos mil trece.

V Bruselu dne třicátého září dva tisíce třináct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte september to tusind og tretten.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten September zweitausenddreizehn.

Kahe tuhande kolmeteistkümnenda aasta septembrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Σεπτεμβρίου δύο χιλιάδες δεκατρία.

Done at Brussels on the thirtieth day of September in the year two thousand and thirteen.

Fait à Bruxelles, le trente septembre deux mille treize.

Sastavljeno u Bruxellesu tridesetog rujna dvije tisuće trinaeste.

Fatto a Bruxelles, addì trenta settembre duemilatredici.

Briselē, divi tūkstoši trīspadsmitā gada trīsdesmitajā septembrī.

Priimta du tūkstančiai tryliktų metų rugsėjo trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenharmadik év szeptember havának harmincadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tletin jum ta’ Settembru tas-sena elfejn u tlettax.

Gedaan te Brussel, de dertigste september tweeduizend dertien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego września roku dwa tysiące trzynastego.

Feito em Bruxelas, em trinta de setembro de dois mil e treze.

Întocmit la Bruxelles la treizeci septembrie două mii treisprezece.

V Bruseli tridsiateho septembra dvetisíctrinásť.

V Bruslju, dne tridesetega septembra leta dva tisoč trinajst.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä syyskuuta vuonna kaksituhattakolmetoista.

Som skedde i Bryssel den trettionde september tjugohundratretton.

Dibuat di Brussel, pada tanggal tiga puluh bulan September tahun dua ribu tiga belas.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Untuk Uni Eropa

За Република Индонезия

Por la República de Indonesia

Za Indonéskou republiku

For Republikken Indonesien

Für die Republik Indonesien

Indoneesia Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Ινδονησίας

For the Republic of Indonesia

Pour la République d'Indonésie

Za Republiku Indoneziju

Per la Repubblica di Indonesia

Indonēzijas Republikas vārdā –

Indonezijos Respublikos vardu

Az Indonéz Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Indoneżja

Voor de Republiek Indonesië

W imieniu Republiki Indonezji

Pela República da Indonésia

Pentru Republica Indonezia

Za Indonézsku republiku

Za Republiko Indonezijo

Indonesian tasavallan puolesta

För Republiken Indonesien

Untuk Republik Indonesia

II. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG MEGHATÁROZÁSA

Bevezetés

Indonéziában öt jogszerűségi előírás van, amelyek a vonatkozó törvényeken, rendeleteken és eljárásokon alapuló alapelvek, kritériumok, indikátorok és ellenőrző szempontok formájában jutnak kifejezésre.

Az öt jogszerűségi előírás a következő:

—	1. jogszerűségi előírás: az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli koncessziókra vonatkozó előírások;

—	2. jogszerűségi előírás: a közösségi erdőültetvényekre és az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli közösségi erdőkre vonatkozó előírások;

—	3. jogszerűségi előírás: magántulajdonban lévő erdőkre vonatkozó előírások;

—	4. jogszerűségi előírás: az állami tulajdonban lévő földeken fekvő nem erdei területeken belüli faanyag-hasznosítási jogokra vonatkozó előírások;

—	5. jogszerűségi előírás: a nyersanyagiparra és az erdészeti alapú továbbfeldolgozó iparra vonatkozó előírások.

Az öt jogszerűségi előírás különböző engedélytípusokra vonatkozik az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:

Engedélytípus	Leírás	Földtulajdon / erőforrás-gazdálkodás vagy -használat	Alkalmazandó jogszerűségi előírás
IUPHHK-HA/HPH	A természetes erdőkből származó erdészeti termékek felhasználására vonatkozó engedély	állami tulajdon / vállalati gazdálkodás	1
IUPHHK-HTI/HPHTI	Ipari erdőállomány telepítésére és azzal való gazdálkodásra vonatkozó engedély	Állami tulajdon / vállalati gazdálkodás	1
IUPHHK-RE	Az erdei ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó engedély	Állami tulajdon / vállalati gazdálkodás	1
IUPHHK- HTR	Közösségi erdőültetvényekre vonatkozó engedély	Állami tulajdon/ közösségi gazdálkodás	2
IUPHHK-HKM	Közösségi erdőgazdálkodási engedély	Állami tulajdon / közösségi gazdálkodás	2
Magántulajdonban lévő terület	Nincs szükség engedélyre	Magántulajdon/ magánhasználat	3
IPK/ILS	Nem erdei területekre vonatkozó faanyag-hasznosítási engedély	Állami tulajdon / magánhasználat	4
IUIPHHK	Elsődleges feldolgozással foglalkozó vállalat alapítására és irányítására vonatkozó engedély	Nem alkalmazandó	5
IUI Lanjutan vagy IPKL	Másodlagos feldolgozással foglalkozó vállalat alapítására és irányítására vonatkozó engedély	Nem alkalmazandó	5

Az alábbiakban ismertetjük az említett öt jogszerűségi előírást és a kapcsolódó ellenőrző szempontokat.

II. MELLÉKLET – 1. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám

Alapelvek

Kritériumok

Indikátorok

Ellenőrző szempontok

Vonatkozó jogszabályok (1)

P1.	A terület jogállása és a használati jog.

K1.1	Az erdőgazdálkodási egység (engedményesek) az erdőgazdálkodási területen belül található.

1.1.1

Az engedély jogosultja igazolni tudja, hogy a faanyag-hasznosítási engedély (IUPHHK) érvényes.

Erdészeti koncessziós jogról szóló tanúsítvány.

PP72/2010. sz. kormányrendelet

Az erdészeti miniszter P50/2010. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P12/2010. sz. rendelete

Az erdészeti fatermékek hasznosítási engedélyére vonatkozó fizetési igazolás.

P2.	A kitermelésre vonatkozó rendszer és eljárások követése.

K2.1	Az engedély jogosultja rendelkezik a vágásterületre vonatkozó kitermelési tervvel, amelyet az illetékes közigazgatási hatóságok jóváhagytak.

2.1.1

Az illetékes közigazgatási hatóság jóváhagyta a munkatervet tartalmazó dokumentumokat, vagyis a főtervet, az éves munkatervet és azok mellékleteit.

A szakértelemmel rendelkező személyzet által készített átfogó erdőnyilvántartás alapján készített, jóváhagyott főterv és annak mellékletei.

A főterv alapján készített, jóváhagyott éves munkaterv.

Szakértelemmel rendelkező személyzet által készített térképek, amelyek ismertetik a munkatervvel érintett területek elrendezését és határait.

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P56/2009. és P60/2011. sz. rendelete

Az éves munkatervben fakitermelési tilalom alá tartozó zónákat és a terepen való megvalósítást igazoló térkép.

A kitermelési helyeket (blokkokat vagy parcellákat) a térképen egyértelműen megjelölték, a terepen pedig ellenőrizték.

K2.2	A munkaterv érvényes.

2.2.1

Az erdészeti engedély jogosultja érvényes munkatervvel rendelkezik, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak.

Az erdészeti fatermékek hasznosítására vonatkozó főterv és annak csatolmányai (folyamatban lévő kérelmek elfogadhatók).

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P56/2009. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P60/2011. sz. rendelete

A természetes erdőben lévő rönköknek a kitermelés leendő helyén belüli elhelyezkedése és kitermelhető mennyisége megfelel a munkatervben szereplő adatoknak.

2.2.2

Az összes kitermelő berendezés engedélye érvényes, és helyszíni ellenőrzés során ellenőrizhető (állami erdészeti vállalatra nem vonatkozik).

A berendezésekre és a berendezések átruházására vonatkozó engedély.

Az erdészeti miniszter P53/2009. sz. rendelete

P3.	A rönkfa szállításának jogszerűsége és a tulajdonviszonyában bekövetkező változás.

K3.1	Az engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék- nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket fizikailag azonosítsák, és ellássák érvényes okmányokkal.

3.1.1

Minden kitermelt vagy kereskedelmi célból kinyert, nagy átmérőjű rönkről beszámoltak a fakitermelési jelentésben.

Jóváhagyott fakitermelési jelentések.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

3.1.2

Az engedéllyel érintett területről elszállított összes faanyagot érvényes fuvarokmánnyal láttak el.

Érvényes fuvarokmányokkal és mellékletekkel látták el az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék-nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

3.1.3

A rönkfákat az erdőhasznosítási engedélyben megjelölt helyen termelték ki.

A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az engedély jogosultja következetesen alkalmazza a faanyagjelölést.

K3.2	Az engedély jogosultja kiegyenlítette a faanyag kereskedelmi célú kinyeréséért fizetendő díjakat és illetékeket.

3.2.1

Az engedély jogosultja bemutatja az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, amelynek összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.

Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízások.

PP22/1997. sz. kormányrendelet

PP51/1998. sz. kormányrendelet

Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 22/M-DAG/PER/4/2012. sz. rendelete

PP59/1998. sz. kormányrendelet

Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetése céljából letétbe helyezett összegről szóló igazolás, valamint a fizetési bizonylat.

Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.

K3.3	Szigetek közötti szállítás és kereskedelem.

3.3.1

Az engedély jogosultja, aki rönköket szállít, nyilvántartott, szigetek közötti fakereskedő (PKAPT).

PKAPT-dokumentumok

Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/2003. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete

3.3.2

A rönkfák szállításához használt vízi jármű indonéz lobogó alatt közlekedik, és érvényes hajózási engedéllyel rendelkezik.

Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, amelyeken szerepelnek a hajó azonosító adatai és az érvényes engedély.

Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/2003. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete

P4.	A fakitermelés környezetvédelmi és szociális vonatkozásainak figyelembevétele

K4.1	Az engedély jogosultja jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, és végrehajtotta az abban foglalt intézkedéseket.

4.1.1

Az engedély jogosultja az illetékes hatóság által jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, amely a teljes munkaterületre vonatkozik.

Környezeti hatásvizsgálati dokumentumok

PP27/1999. sz. kormányrendelet

Az erdőkért és az ültetvényekért felelős miniszter 602/1998. sz. rendelete

4.1.2

Az engedély jogosultja rendelkezik környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv végrehajtásáról szóló jelentésekkel, amelyek ismertetik a környezeti hatások csökkentésére és a társadalmi előnyök biztosítására tett intézkedéseket.

Környezetgazdálkodási terv és a környezetvédelmi felügyeleti terv.

PP27/1999. sz. kormányrendelet

A környezetgazdálkodási terv végrehajtásának, valamint a jelentős környezeti és társadalmi hatások megfigyelésének igazolása.

P5.	A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása.

K.5.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.

5.1.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 01/1978. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P12/2009. sz. rendelete

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.

Foglalkozásköri baleseti nyilvántartás.

K.5.2

A munkavállalók jogainak biztosítása.

5.2.1

A munkavállalók egyesülési szabadsága.

A munkavállalók munkavállalói szakszervezet tagjai, vagy a vállalati szabályzatok lehetővé teszik, hogy a munkavállalók szakszervezeti tevékenységeket alakítsanak ki, vagy azokban részt vegyenek.

A 21/2000. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete

5.2.2

Kollektív munkaszerződések megléte.

Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok.

A 13/2003. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete

5.2.3

A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.

Nincsenek kiskorú munkavállalók.

A 13/2003. sz. törvény

A 23/2003. sz. törvény

A 20/2009. sz. törvény

2. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A KÖZÖSSÉGI ERDŐÜLTETVÉNYEKRE ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KÖZÖSSÉGI ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám

Alapelvek

Kritériumok

Indikátorok

Ellenőrző szempontok

Vonatkozó jogszabályok

P1.	A terület jogállása és a használati jog.

K1.1	Az erdőgazdálkodási egység az erdőgazdálkodási területen belül található.

1.1.1

Az engedély jogosultja igazolni tudja, hogy a faanyag-hasznosítási engedély (IUPHHK) érvényes.

Erdészeti koncessziós jogról szóló tanúsítvány.

Az erdészeti miniszter P55/2011. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P37/2007. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P49/2008. és P12/2010. sz. rendelete

Az erdészeti fatermékek hasznosítási engedélyére vonatkozó fizetési igazolás.

P2.	A kitermelésre vonatkozó rendszer és eljárások követése.

K2.1	Az engedély jogosultja rendelkezik a vágásterületre vonatkozó kitermelési tervvel, amelyet az illetékes közigazgatási hatóságok jóváhagytak.

2.1.1

Az illetékes közigazgatási hatóság jóváhagyta az éves munkatervet tartalmazó dokumentumot.

Jóváhagyott, éves munkatervet tartalmazó dokumentum.

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

Az éves munkatervben fakitermelési tilalom alá tartozó zónákat és a terepen való megvalósítást igazoló térkép.

A kitermelési blokkok helyét egyértelműen megjelölték, azok ellenőrizhetők a terepen.

K2.2	A munkaterv érvényes.

2.2.1

Az erdészeti engedély jogosultja érvényes munkatervvel rendelkezik, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak.

Az erdészeti fatermékek hasznosítására vonatkozó főterv és annak csatolmányai (folyamatban lévő kérelmek elfogadhatók).

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

A rönköknek a fakitermelő teleppé nyilvánítandó területen belüli elhelyezkedése és kitermelhető mennyiségének meg kell felelnie a munkatervben szereplő adatoknak.

2.2.2

Az összes kitermelő berendezés engedélye érvényes, és helyszíni ellenőrzés során fizikailag ellenőrizhető.

A berendezésekre és a berendezések átruházására vonatkozó engedélyek.

Az erdészeti miniszter P53/2009. sz. rendelete

K2.3	Az engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy az erdőben lévő rönktelepről az erdészetitermék-nyersanyagipari vállalkozás telephelyére vagy nyilvántartott rönkkereskedőhöz akár köztes rönktelepeken keresztül szállított rönköket fizikailag azonosítsák, és ellássák érvényes okmányokkal.

2.3.1

Minden kitermelt vagy kereskedelmi célból kinyert, nagy átmérőjű rönkről beszámolnak a fakitermelési jelentésben.

Jóváhagyott fakitermelési jelentések.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

2.3.2

Az engedéllyel érintett területről elszállított összes rönköt jogszerű fuvarokmánnyal láttak el.

Rendelkezésre állnak jogszerű fuvarokmányok és vonatkozó mellékletek a rönktelepről a köztes rönktelepre és a köztes rönktelepről a nyersanyagipari vállalkozás telephelyére és/vagy a nyilvántartott rönkkereskedőhöz való szállításra vonatkozóan.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

2.3.3

A rönkfákat az erdőhasznosítási engedélyben megjelölt helyen termelték ki.

A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az engedély jogosultja következetesen alkalmazza a faanyagjelölést.

2.3.4

Az engedély jogosultja igazolni tudja a rönktelepről elszállított rönköket kísérő fuvarokmányok meglétét.

A rönkök fuvarokmányai, amelyekhez csatolják a rönkjegyzéket.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

K2.4	Az engedély jogosultja kiegyenlítette a faanyag kereskedelmi célú kinyeréséért fizetendő díjakat és illetékeket.

2.4.1

Az engedély jogosultja bemutatja az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, amelynek összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.

Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési megbízás.

Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 22/M-DAG/PER/4/2012. sz. rendelete

Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás.

Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetett összege megfelel a kitermelt rönkmennyiségnek és a vonatkozó díjszabásnak.

P3.	A fakitermelés környezetvédelmi és szociális vonatkozásainak figyelembevétele.

K3.1	Az engedély jogosultja jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, és végrehajtotta az abban foglalt intézkedéseket.

3.1.1

Az engedély jogosultja az illetékes hatóság által jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, amely a teljes munkaterületre vonatkozik.

Környezeti hatásvizsgálati dokumentumok.

Az erdőkért és az ültetvényekért felelős miniszter 622/1999. sz. rendelete

3.1.2

Az engedély jogosultja rendelkezik környezetgazdálkodási és környezetvédelmi felügyelet végrehajtásáról szóló jelentésekkel, amelyek ismertetik a környezeti hatások csökkentésére és a társadalmi előnyök biztosítására tett intézkedéseket.

A vonatkozó környezetgazdálkodási és környezetvédelmi felügyeleti dokumentumok.

PP27/1999. sz. kormányrendelet

A környezetgazdálkodás végrehajtásának, valamint a jelentős környezeti és társadalmi hatások megfigyelésének igazolása.

3. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám

Alapelvek

Kritériumok

Indikátorok

Ellenőrző szempontok

Vonatkozó jogszabályok

P1.	A faanyag tulajdonjoga igazolható.

K1.1	A fakitermelési területre vonatkozó tulajdonviszony vagy földhasználati jogcím jogszerűsége.

1.1.1

A föld vagy erdő magántulajdonosa igazolni tudja a föld tulajdonjogát vagy használati jogát.

Érvényes földtulajdonlási vagy földbirtoklási dokumentumok (az illetékes hatóságok által elismert, földhasználati jogcímet igazoló okmányok).

Az 5/1960. sz. törvény

Az erdészeti miniszter P33/2010. sz. rendelete

PP12/1998. sz. kormányrendelet

A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete

A 6/1983. sz. törvény

A 13/2003. sz. törvény

A 23/2003. sz. törvény

A 20/2009. sz. törvény

Földművelési jog.

A vállalkozás alapító okirata.

Működési engedély a kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozások esetében (SIUP).

Cégbejegyzés (TDP).

Adózói nyilvántartásba vétel (NPWP).

A magánerdő területének térképe és terepen kijelölt határai.

1.1.2

Az (egyén vagy csoport tulajdonában lévő) erdőgazdálkodási egységek a faanyagra vonatkozóan érvényes fuvarokmányokat mutatnak be.

A faanyag eredetigazolása vagy a rönkök fuvarokmányai.

Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete

Számla/nyugta/a szállítmány vámkezelési okmányai.

1.1.3

Az erdőgazdálkodási egységek igazolják a föld tulajdonjogának vagy bérleti jogának átruházása előtt a területen álló fákkal kapcsolatos díjak megfizetését.

Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és/vagy erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, valamint a kivágott fák értékéért az államnak fizetendő ellentételezés megfizetéséről szóló igazolás.

Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete

P2.	A fakitermelés környezetvédelmi és szociális vonatkozásainak figyelembevétele a földművelési joggal érintett területek esetében.

K2.1	Az engedély jogosultja jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, és végrehajtotta az abban foglalt intézkedéseket.

2.1.1

Az engedély jogosultja az illetékes hatóság által jóváhagyott környezeti hatásvizsgálati dokumentummal rendelkezik, amely a teljes munkaterületre vonatkozik.

Környezeti hatásvizsgálati dokumentumok.

PP27/1999. sz. kormányrendelet

Az erdőkért és az ültetvényekért felelős miniszter 602/1998. sz. rendelete

P3.	A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása a földművelési joggal érintett területek esetében

K3.1	A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.

3.1.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 01/1978. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P12/2009. sz. rendelete

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.

Foglalkozásköri baleseti nyilvántartás.

K.3.2

A munkavállalók jogainak biztosítása.

3.2.1

A munkavállalók egyesülési szabadsága.

A 21/2000. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete

3.2.2

Kollektív munkaszerződések megléte.

Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok.

A 13/2003. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete

3.2.3

A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.

Nincsenek kiskorú munkavállalók.

A 13/2003. sz. törvény

A 23/2003. sz. törvény

A 20/2009. sz. törvény

4. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: NEM ERDEI TERÜLETEKEN BELÜLI FAANYAG-HASZNOSÍTÁSI JOGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Szám

Alapelvek

Kritériumok

Indikátorok

Ellenőrző szempontok

Vonatkozó jogszabályok

P1.	A terület jogállása és a használati jog.

K.1.1

Nem erdei területeken belüli fakitermelési engedély az erdő jogállásának módosítása nélkül.

1.1.1

Az egyéb jogszerű engedély (ILS) vagy földhasználat-változási engedély (IPK) birtokában a bérelt területen folytatott kitermelési művelet.

ILS-/IPK-engedélyek a bérelt területen folytatott kitermelési műveletekre vonatkozóan.

Az erdészeti miniszter P18/2011. sz. rendelete

A bérelt területre vonatkozó ILS-/IPK-engedélyhez csatolt térképek és a megfelelés igazolása a terepen.

K.1.2

Nem erdei területeken belüli fakitermelési engedély, amely az erdő jogállásának megváltozását eredményezi.

1.2.1

A földhasználat-változási engedély (IPK) alapján végzett fakitermelés.

Az engedélyhez mellékelt működési engedély és térképek (ez a követelmény az IPK-jogosultakra és a működési engedélyek jogosultjaira is vonatkozik).

Az erdészeti miniszter P14/2011. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P33/2010. sz. rendelete

IPK a megváltozott használatú földterületeken.

Az IPK-hoz csatolt térképek.

Az erdő jogállásának megváltoztatására jogosító dokumentumok (ez a követelmény az IPK-engedélyek jogosultjaira és a működési engedélyek jogosultjaira is vonatkozik).

K.1.3

Az újraerdősített erdőültetvények számára kijelölt állami erdőterületeken történő erdészetitermék-kitermelésre vonatkozó engedély (HTHR).

1.3.1.

A fakitermelést olyan engedély alapján végzik, amely az újraerdősített erdőültetvények számára kijelölt területeken lévő újraerdősített erdőültetvényekről történő erdészetitermék-kitermelésre vonatkozik (HTHR).

HTHR-engedély.

Az erdészeti miniszter P59/2011. sz. rendelete

A HTHR-hez csatolt térképek és a megfelelés igazolása a terepen.

P2.	A fakitermelésre és a rönkszállításra vonatkozó jogszabályok és eljárások betartása.

K.2.1

Az IPK-/ILS-terv és annak végrehajtása megfelel a földhasználati terveknek.

2.1.1

Jóváhagyott munkaterv az IPK-val/ILS-sel érintett területekre vonatkozóan.

IPK-/ILS-munkatervet tartalmazó dokumentumok.

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P53/2009. sz. rendelete

Érvényes, berendezésekre vonatkozó engedély.

2.1.2

Az engedély jogosultja igazolni tudja, hogy a szállított rönkök olyan területről származnak, amelyek érvényes földhasználat-változási engedély vagy egyéb használati engedélyek (IPK/ILS) hatálya alá tartoznak.

Erdő-nyilvántartási dokumentumok.

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Fakitermelési jelentések (LHP).

K.2.2

Az állami díjak és illetékek megfizetése és a faanyagszállításra vonatkozó követelmények teljesítése.

2.2.1

A díjak megfizetésének igazolása.

Az Újraerdősítési Alapnak fizetendő és az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, valamint a kivágott fák értékéért az államnak fizetendő ellentételezés megfizetéséről szóló igazolás.

Az erdészeti miniszter P18/2007. sz. rendelete

2.2.2

Az engedély jogosultja a faanyagra vonatkozóan érvényes fuvarokmányokkal rendelkezik.

Rönkszállítási számla (FAKB) és rönkjegyzék kis átmérőjű rönkök esetében.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Rönkök jogszerűségét igazoló okmány (SKSKB) és rönkjegyzék nagy átmérőjű rönkök esetében.

P3.	A munkaügyi jogszabályok és előírások betartása.

K.3.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.

3.1.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 01/1978. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P12/2009. sz. rendelete

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felszerelések.

Foglalkozásköri baleseti nyilvántartás.

K.3.2

A munkavállalók jogainak biztosítása.

3.2.1

A munkavállalók egyesülési szabadsága.

A 21/2000. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete

3.2.2

Kollektív munkaszerződések megléte.

Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok.

A 13/2003. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete

3.2.3

A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.

Nincsenek kiskorú munkavállalók.

A 13/2003. sz. törvény

A 23/2003. sz. törvény

A 20/2009. sz. törvény

5. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A NYERSANYAGIPARRA ÉS AZ ERDÉSZETI ALAPÚ TOVÁBBFELDOLGOZÓ IPARRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Alapelvek

Kritériumok

Indikátorok

Ellenőrző szempontok

Vonatkozó jogszabályok

P1.	Az erdészeti fatermékeket feldolgozó ipar támogatja a faanyagok jogszerű kereskedelmének megvalósítását.

K.1.1

Azok az üzleti egységek, amelyek a következő formában működnek:

a)	feldolgozó-ipari vállalkozások és

b)	a feldolgozott termékek exportőrei,

rendelkeznek érvényes engedéllyel.

1.1.1

A feldolgozóipari egységek rendelkeznek érvényes engedéllyel.

A vállalkozás alapító okirata és annak legutóbbi módosításai (a cég létesítő okirata).

A jogi és emberi jogi miniszter M.01-HT.10/2006. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 36/2007. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 37/2007. sz. rendelete

A 6/1983. sz. törvény

PP80/2007. sz. kormányrendelet

Az erdészeti miniszter P35/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P16/2007. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 39/2011. sz. rendelete

Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete

A környezetvédelmi miniszter 13/2010. sz. rendelete

Kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély (működési engedély/SIUP) vagy kereskedelmi engedély, amely lehet iparűzési engedély (IUI), állandó működési engedély (IUT) vagy ipari bejegyzési tanúsítvány (TDI).

Környezetterhelési/bolygatási engedély (a vállalkozás számára a tevékenységei által érintett környezet befolyásolására vonatkozóan kiállított engedély).

Cégbejegyzési igazolás (TDP).

Adóazonosító szám (NPWP).

Környezeti hatásvizsgálati dokumentumok rendelkezésre állása.

Iparűzési engedély (IUI), állandó működési engedély (IUT) vagy ipari bejegyzési tanúsítvány (TDI) rendelkezésre állása.

Az erdészetitermék-nyersanyagiparra (IPHH) vonatkozó nyersanyag-készletezési terv (RPBBI) rendelkezésre állása.

1.1.2

A feldolgozott fatermékek exportőrei érvényes engedéllyel rendelkeznek a fatermékek előállítójaként és exportőreként is.

Az exportőrök erdészetitermék-exportőrnek (ETPIK) minősülnek.

A kereskedelmi miniszter P64/2012. sz. rendelete

K.1.2

A kézműves csoportként/családi ipari vállalkozásként működő üzleti egységek jogszerűen bejegyzett vállalkozások.

1.2.1

Az üzleti csoportok (szövetkezetek/korlátolt felelősségű társaságok [CV] / egyéb üzleti csoportok) jogszerűen jöttek létre.

Alapító okirat.

A 6/1983. sz. törvény

Adózói nyilvántartásba vétel (NPWP).

1.2.2

A feldolgozott fatermékekkel foglalkozó kereskedőket érvényesen bejegyezték exportőrként, és őket exportőrként be nem jegyzett, tanúsítvánnyal rendelkező feldolgozóipari kis- vagy középvállalkozások látják el.

A kereskedők nem termelő erdészetitermék-exportőri (ETPIK Non Produsen) bejegyzése.

A kereskedelmi miniszter P64/2012. sz. rendelete

Együttműködési megállapodás vagy szerződés olyan feldolgozóipari egységgel, amely rendelkezik a faanyagok jogszerűségét igazoló tanúsítvánnyal (S-LK).

P2.	Az üzleti egységek faanyag-nyomonkövetési rendszert alkalmaznak, amely biztosítja a faanyag eredetének visszakövethetőségét.

K2.1	Az erdészeti termékekben lévő faanyag visszakövetésére szolgáló rendszer megléte és alkalmazása.

2.1.1

Az üzleti egységek igazolni tudják, hogy a hozzájuk beérkező faanyag jogszerű forrásból származik.

Értékesítései és beszerzései dokumentumok és/vagy anyagszállítási szerződés és/vagy vásárlási igazolás, valamint az erdészeti termékek jogszerűségét igazoló dokumentumok/az erdészeti termékek jogszerűségét tanúsító nyilatkozat.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P62/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P56/2009. sz. rendelete

A faanyag továbbításáról szóló, jóváhagyott jelentés és/vagy a továbbítás igazolása és/vagy a faanyag vizsgálatáról készült hivatalos jelentés; az erdészeti termékek jogszerűségét tanúsító nyilatkozat.

Az importált faanyagokat behozatali bejelentő dokumentumok és a faanyag eredetével kapcsolatos információk, valamint a faanyag jogszerűségét és a kitermelési országot igazoló dokumentumok kísérik.

A rönkök fuvarokmányai.

A lebontott épületekből/építményekből származó használt faanyagra, kiásott faanyagra és eltemetett faanyagra vonatkozó fuvarokmányok (SKAU/ Nota) a helyi hatóság tisztviselőjétől származó, megfelelő hivatalos jelentéssel együtt.

Ipari hulladékfára vonatkozó fuvarokmányok FAKO/Nota formájában.

A rönkfák készletmozgásairól szóló dokumentumok/jelentések (LMKB)/a kis átmérőjű rönkfák készletmozgásairól szóló jelentések (LMKBK)/a feldolgozott erdészeti fatermékek készletmozgásairól szóló jelentések (LMHHOK).

Igazoló dokumentumok, vagyis a nyersanyag-készletezési terv (RPBBI), az éves munkatervet hivatalosan hitelesítő határozatról szóló levél (SK RKT).

2.1.2

Az üzleti egységek faanyag-nyomonkövetési rendszert alkalmaznak, és a megengedett termelési szinteken belül működnek

A nyersanyagok használatára és a termelési kibocsátásra vonatkozó ellenőrző lajstromok.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az ipari miniszter 41/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P35/2008. sz. rendelete

A feldolgozott termékek előállításáról szóló termelési jelentések.

Az egység termelése nem haladja meg a megengedett termelési kapacitást.

2.1.3

A másik féllel (másik ipari vállalkozással vagy kézművesekkel/családi ipari vállalkozásokkal) együttműködve megvalósított termelési folyamat gondoskodik a faanyag nyomon követéséről.

A másik féllel a termékfeldolgozásról kötött együttműködési vagy szolgáltatási szerződés.

A kereskedelmi miniszter 37/M-DAG/PER/9/2007. sz. rendelete

A 6/1983. sz. törvény

Az erdészeti miniszter P35/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P16/2007. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter 39/M-DAG/PER/12/2011. sz. rendelete

Az ipari miniszter 41/M- IND/PER/6/2008. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az együttműködő fél az 1. alapelvnek megfelelő érvényes engedéllyel rendelkezik.

Az előállított termékek elkülönítése/szétválogatása.

Dokumentáció a nyersanyagokról, folyamatokról, termelésről, valamint adott esetben a kivitelről, amennyiben a kivitelt az üzleti egységen vagy azzal együttműködési megállapodást kötött másik vállalaton keresztül bonyolítják.

P3.	A feldolgozott faanyag kereskedelmének vagy tulajdonjoga átruházásának jogszerűsége.

K3.1	A szigetek közötti szállítás és kereskedelem megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

3.1.1

A fatermékek szigetek közötti szállításával foglalkozó üzleti egység nyilvántartott, szigetek közötti fakereskedő (PKAPT).

PKAPT-dokumentumok.

Az ipari és kereskedelmi miniszter 68/MPP/Kep/2/2003. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete

PKAPT-jelentések.

3.1.2

A feldolgozott faanyag szállításához használt vízi jármű indonéz lobogó alatt közlekedik, és érvényes hajózási engedéllyel rendelkezik.

A vízi jármű azonosító adatait tartalmazó okmányok. Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, amelyeken szerepelnek a hajó azonosító adatai és az érvényes engedély.

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete

A közlekedési miniszter KM71/2005. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete

A vízi jármű azonosító adatai megegyeznek a rönkök vagy a faanyagok fuvarokmányain feltüntetett adatokkal.

3.1.3

A nyilvántartott, szigetek közötti fakereskedők (PKAPT) igazolni tudják, hogy a szállított faanyag jogszerű forrásból származik.

A rönkök vagy a faanyagok fuvarokmányai

Az erdészeti miniszter P55/2006. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P30/2012. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter, a közlekedési miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter 22/2003. sz. közös rendelete

A rönkökön faanyag-adminisztrációs jelzések/vonalkód (PUHH) szerepel.

K3.2	Az exportra szánt, feldolgozott faanyag szállítása megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

3.2.1

Exportra szánt, feldolgozott faanyag szállítása kiviteli bejelentő (PEB) dokumentumokkal.

PEB.

A 17/2006. sz. törvény (vámügy)

A pénzügyminiszter 223/PMK.011/2008. sz. rendelete

A vámügyi főigazgatóság P-40/BC/2008. sz. rendelete

A vámügyi főigazgatóság P-06/BC/2009. sz. rendelete

A kereskedelmi miniszter P64/2012. sz. rendelete

A 43/1978. sz. elnöki rendelet

Az erdészeti miniszter 447/2003. sz. rendelete

Csomagjegyzék.

Számla.

B/L (hajóraklevél).

Kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentumok).

A kötelező műszaki ellenőrzés alá tartozó termékek műszaki ellenőrzésének eredményei (a vámtisztviselő jelentése).

Adott esetben a kiviteli vám befizetéséről szóló igazolás.

Egyéb lényeges dokumentumok (ideértve a CITES-engedélyeket) azon fatípusokra vonatkozóan, amelyek kereskedelme korlátozott

P4.	A munkaügyi előírások betartása a feldolgozóipar terén.

K.4.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése.

4.1.1

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások rendelkezésre állása és végrehajtása.

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások végrehajtása.

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 01/1978. sz. rendelete

Az erdészeti miniszter P12/2009. sz. rendelete

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi berendezések, például könnyű tűzoltókészülékek, egyéni védőeszközök, valamint menekülési útvonal.

Foglalkozásköri baleseti nyilvántartás.

K.4.2

A munkavállalók jogainak biztosítása.

4.2.1

A munkavállalók egyesülési szabadsága.

Szakszervezet vagy vállalati szabályzat, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók/alkalmazottak szakszervezetet hozzanak létre, vagy szakszervezeti tevékenységekben vegyenek részt.

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2001. sz. rendelete

4.2.2

Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok megléte.

Kollektív munkaszerződések vagy a munkajogokról szóló vállalati szabályzatok rendelkezésre állása.

A 13/2013. sz. törvény

A munkaerő- és áttelepülésügyi miniszter 16/2011. sz. rendelete

4.2.3

A vállalat nem foglalkoztat gyermekkorú/kiskorú munkavállalókat.

Nincsenek kiskorú munkavállalók.

A 13/2003. sz. törvény

A 23/2003. sz. törvény

A 20/2009. sz. törvény

(1) A főbb jogszabályok, a későbbi módosításokkal együtt.

IV. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1. A FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.

A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus módon állítják ki.

1.2.

Mind a papíralapú, mind pedig az elektronikus engedélyeknek tartalmazniuk kell az 1. függelékben meghatározott információkat, a 2. függelékben meghatározott útmutató megjegyzésekkel összhangban.

1.3.

A FLEGT-engedélyeket úgy kell számozni, hogy a felek különbséget tudjanak tenni az uniós piacokra szánt szállítmányokra vonatkozó FLEGT-engedélyek és az Unión kívüli piacokra szánt szállítmányokra vonatkozó, jogszerűséget igazoló dokumentumok között.

1.4.

A FLEGT-engedély tényleges kiadása napjától fogva érvényes.

1.5.

A FLEGT-engedély négy hónapig érvényes. Az engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.

1.6.

A FLEGT-engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül. Vis maior esetén vagy az engedély jogosultja befolyásán kívüli okok miatt indokolt egyéb esetben az engedélyező hatóság két hónappal meghosszabbíthatja az engedély érvényességét. Az engedélyező hatóság a meghosszabbításkor megadja és jóváhagyja az új lejárati dátumot.

1.7.

A FLEGT-engedély érvénytelennek minősül, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékek az Unióba érkezést megelőzően elvesznek vagy megsemmisülnek.

2. A PAPÍRALAPÚ FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

2.1.

A papíralapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.

2.2.

A papír szabványos A4-es méretű. A papíron található vízjeleknek logót kell ábrázolnia, amelyet a pecsét mellett szárazbélyegzővel is a papírra kell nyomni.

2.3.

A FLEGT-engedélyt írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Szükség esetén kézzel is kitölthető.

2.4.

Az engedélyező hatóság pecsétjét lehetőleg bélyegzővel kell elhelyezni. Az engedélyező hatóság bélyegzője helyett szárazbélyegző vagy perforálás is alkalmazható.

2.5.

Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását.

2.6.

A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti.

2.7.

A FLEGT-engedélyt angol nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.

3. A FLEGT-ENGEDÉLYEK PÉLDÁNYAI

3.1.

A FLEGT-engedélyeket hét példányban kell kiállítani az alábbiak szerint:

i.	egy „Eredeti” példány az illetékes hatóság részére fehér papíron;

ii.	„A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” sárga papíron;

iii.	„Az importőr példánya” fehér papíron;

iv.	„Az engedélyező hatóság példánya” fehér papíron;

v.	„Az engedély jogosultjának példánya” fehér papíron;

vi.	„Az engedélyinformációs egység példánya” fehér papíron;

vii.	„Az indonéz vámhatóság példánya” fehér papíron.

3.2.

Az „Eredeti”, „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” és „Az importőr példánya” megjelölésű példányokat az engedély jogosultjának kell átadni, aki megküldi azokat az importőrnek. Az importőr az eredeti példányt az illetékes hatósághoz, a megfelelő példányt pedig a vámhatósághoz nyújtja be abban a tagállamban, ahol az engedéllyel rendelkező szállítmányt szabadon forgalomba bocsáthatónak nyilvánították. „Az importőr példánya” megjelölésű harmadik példányt az importőr magánál tartja, és nyilvántartásba veszi.

3.3.

„Az engedélyező hatóság példánya” megjelölésű negyedik példányt az engedélyező hatóság magánál tartja, és a kiadott engedélyek esetleges jövőbeli igazolása érdekében nyilvántartásba veszi.

3.4.

„Az engedély jogosultja példánya” megjelölésű ötödik példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják az engedély jogosultjának.

3.5.

„Az engedélyinformációs egység példánya” megjelölésű hatodik példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják az engedélyinformációs egységnek.

3.6.

„Az indonéz vámhatóság példánya” megjelölésű hetedik példányt exportcélokra átadják az indonéz vámhatóságnak.

4. A FLEGT-ENGEDÉLY ELVESZTÉSE, ELLOPÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE

4.1.

Amennyiben az „Eredeti” vagy „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” vagy mindkét példány elveszik, illetve azokat ellopják, vagy megsemmisülnek, az engedély jogosultja vagy annak meghatalmazott képviselője kérelmezheti az engedélyező hatóságtól az engedély pótlását. Az engedély jogosultja vagy annak meghatalmazott képviselője a kérelem benyújtásakor magyarázattal szolgál az eredeti, illetve a másolati példány elvesztését illetően.

4.2.

Az engedélyező hatóság, amennyiben kielégítőnek találja a magyarázatot, az engedély cserepéldányát az engedély jogosultja kérelmének beérkezését követő öt napon belül kiadja.

4.3.

A cserepéldány tartalmazza a korábbi engedélyben foglalt információkat és bejegyzéseket, ideértve az engedély számát is, ezenkívül szerepel rajta az „Engedély cserepéldánya” megjegyzés.

4.4.

Amennyiben egy elveszett vagy ellopott engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem használható fel, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.

5. AZ ELEKTRONIKUS FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

5.1.

A FLEGT-engedély számítógépes rendszerek használatával is kibocsátható és feldolgozható.

5.2.

Papíralapú engedélyt el kell juttatni azon tagállamok számára, amelyek nem csatlakoztak az elektronikus rendszerhez.

Függelékek

Az engedély formátuma.

Útmutató megjegyzések.

1. függelék

AZ ENGEDÉLY FORMÁTUMA

Szövege kép

2. függelék

ÚTMUTATÓ MEGJEGYZÉSEK

Általános:

—	Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki a nyomtatványt.

—	Az ISO-kód – ahol fel van ilyen tüntetve – a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik.

—	A 2. mezőt kizárólag az indonéz hatóságok tölthetik ki.

—	Az A. és B. rovat kizárólag az Unióba történő FLEGT-engedélyezés céljából használható.

A. rovat	Rendeltetési hely	„Európai Unió” írandó be, ha az engedély az Európai Unióba szánt szállítmányra vonatkozik.
B. rovat	FLEGT-engedély	„FLEGT” írandó be, ha az engedély az Európai Unióba szánt szállítmányra vonatkozik.

1. mező	Kibocsátó hatóság	Adja meg az engedélyező hatóság nevét, címét és nyilvántartási számát.
2. mező	Indonézia által megadott információk	Adja meg a szállítmány importőrének nevét és címét, a szállítmány összértékét (USD-ben), valamint a rendeltetési ország és adott esetben a tranzitország nevét és kétjegyű ISO-kódját.
3. mező	A jogszerűséget igazoló dokumentum/engedély száma	Adja meg az engedély kiállítási számát.
4. mező	A lejárat dátuma	Az engedély érvényességi ideje.
5. mező	Az exportáló ország	Az a partnerország, amelyikből a fatermékeket az EU-ba exportálták.
6. mező	ISO-kód	Adja meg az 5. mezőben szereplő partnerország kétjegyű ISO-kódját.
7. mező	Szállítóeszköz	Adja meg a kiviteli (export) helyen használt szállítóeszközt.
8. mező	Engedély jogosultja	Adja meg az exportőr nevét és címét, ideértve a nyilvántartott exportőr ETPIK- és adóazonosító számát.
9. mező	Kereskedelmi megnevezés	Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi leírását. A leírásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a HR-be való besorolást.
10. mező	HR-kód	Az eredeti példányon, a rendeltetési hely szerinti vámhatóság példányán és az importőr példányán tüntesse fel a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer alapján meghatározott négy vagy hat számjegyű árukódot. Az Indonézián belüli használatra szánt példányokon (a IV. melléklet 3.1. pontjában meghatározott iv–vii. példány) tüntesse fel az Indonéz Vámtarifakönyv szerinti tízjegyű vámtarifaszámokat.
11. mező	Közismert és tudományos név	Adja meg a termékhez felhasznált fafajok közismert és tudományos nevét. Amennyiben egynél több fafajtát tartalmaz egy összetett termék, használjon külön sorokat. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (például préselt lemez).
12. mező	Kitermelési országok	Adja meg azokat az országokat, ahol a 10. mezőben felsorolt fafajtákat kitermelték. Összetett termék esetében adja meg az összes felhasznált faanyag származási országát. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (például préselt lemez).
13. mező	ISO-kódok	Adja meg a 12. mezőben felsorolt országok ISO-kódját. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (például préselt lemez).
14. mező	Térfogat (m3)	Adja meg az össztérfogatot m3-ben. A mező kitöltése elhagyható, ha a 15. mező ki van töltve.
15. mező	Nettó tömeg (kg)	Adja meg kilogrammban a szállítmány össztömegét a mérés időpontjában. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkéktől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül.
16. mező	Egységek száma	Adja meg az egységek számát, amennyiben a feldolgozott termék ilyen módon számszerűsíthető leginkább. A mező kitöltése elhagyható.
17. mező	Megkülönböztető jelzések	Lehetőség szerint adjon meg vonalkódot és minden megkülönböztető jelzést, például a tétel számát, hajórakjegy számát stb. A mező kitöltése elhagyható.
18. mező	A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője	Ezt a mezőt egy erre felhatalmazott tisztviselő írja alá, és az engedélyező hatóság pecsételi le. Fel kell tüntetni az aláírók nevét, valamint az aláírás helyét és idejét is.

V. MELLÉKLET

FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER

1. BEVEZETÉS

Célkitűzés: annak biztosítása, hogy a rönkfa és a feldolgozott fatermékek kitermelése, szállítása, feldolgozása és értékesítése a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történjen.

Az illegális fakitermelés és az illegálisan kitermelt faanyagok és az ilyen fából készült fatermékek kereskedelme elleni küzdelem élharcosaként ismert Indonézia volt a házigazdája a 2001 szeptemberében Baliban megrendezett, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról tartott miniszteri konferenciának, amelynek eredményeképpen megszületett az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról szóló nyilatkozat (bali nyilatkozat). Indonézia azóta folyamatosan élen jár az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni nemzetközi összefogásban.

Az e problémák korrigálására tett nemzetközi erőfeszítések keretében egyre több fogyasztó ország vállalja, hogy intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy piacán megakadályozza az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, míg a kitermelő országok olyan mechanizmus bevezetése mellett kötelezték el magukat, amely biztosítja a fatermékeik jogszerűségét. Rendkívül fontos, hogy hiteles rendszer gondoskodjon a faanyagok és a feldolgozott fatermékek kitermelésének, szállításának, feldolgozásának és kereskedelmének jogszerűségéről.

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer biztosítja, hogy az Indonéziában előállított és feldolgozott faanyagok és a fatermékek jogszerű forrásból származnak, és teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak, amit független ellenőrzés igazol és a civil társadalom felügyel.

1.1. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapjául szolgáló indonéz jogszabályok és előírások

A fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével, valamint az állami és magántulajdonban lévő erdők esetében a faanyag jogszerűségének igazolásával kapcsolatos előírásokról és iránymutatásokról szóló indonéz rendelet (az erdészeti miniszter P.38/Menhut-II/2009. sz. rendelete) létrehozta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert és a fenntarthatósági programot azzal a céllal, hogy javítsa az erdészeti irányítást, visszaszorítsa az illegális fakitermelést és az ehhez kapcsolódó faanyag-kereskedelmet, gondoskodjon Indonézia fatermékeinek jó hírnevéről, és javítsa azok megítélését.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az alábbi elemekből áll:

1.	jogszerűségi előírások;

2.	az ellátási lánc ellenőrzése;

3.	igazolási eljárások;

4.	engedélyezési rendszer;

5.	nyomon követés.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az Indonéziában az Unióba és más piacokra való kivitelre előállított faanyagok és fatermékek jogszerűségének biztosítására szolgáló alapvető rendszer.

1.2. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozása: több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat

Számos, az erdészetben érdekelt indonéz fél aktív részvételével zajlik 2003 óta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása, megvalósítása és értékelése, ennek köszönhetően pedig biztosított a folyamat fokozott felügyelete, átláthatósága és hitelessége. A több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat eredményeként az erdészeti miniszter 2009-ben kiadta a P.38/Menhut-II/2009. sz. rendeletet, amelyet az erdőhasznosítási főigazgatóság 6/VI-SET/2009. és 02/VI-BPPHH/2010. sz. műszaki iránymutatásai követtek.

2. A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER HATÁLYA

Az indonéz erdőállományok tulajdoni jelleg alapján általánosságban két kategóriába sorolhatók: 1) állami erdők és 2) magántulajdonban lévő erdők/földek. Az állami erdőket hosszú távú, fenntartható fakitermelés céljából erdőgazdálkodás alatt álló erdők alkotják, ahol különféle engedélytípusok alapján folyik a kitermelés olyan erdőterületeken, amelyek adott esetben nem erdőgazdálkodási célokra, például település vagy ültetvények létesítésére fordíthatók. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer állami erdőkre és magántulajdonban lévő erdőkre/földekre való alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a II. melléklet határozza meg.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozik engedélytípustól függetlenül minden faanyag és fatermék, valamint minden fakereskedő, további feldolgozó és exportőr összes tevékenysége.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megköveteli, hogy az importált faanyagokat és fatermékeket vámkezeljék, és hogy azok megfeleljenek Indonézia behozatali előírásainak. Az importált faanyagokat és fatermékeket olyan dokumentumoknak kell kísérniük, amelyek a faanyagot a kitermelési országban jogszerűnek minősítik. Az importált faanyagoknak és fatermékeknek ellenőrzött ellátási láncba kell kerülniük, amely megfelel az indonéz jogszabályoknak és előírásoknak. A fentiek megvalósítását illetően Indonézia nyújt útmutatást.

Bizonyos fatermékek újrahasznosított anyagokat tartalmazhatnak. Indonézia útmutatást nyújt arról, hogyan kell kezelni az újrahasznosított anyagok felhasználását a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben.

A lefoglalt faanyag nem tartozik a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá, ezért arra nem adható ki FLEGT-engedély.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak a belföldi és a nemzetközi piacra szánt fatermékek. Minden indonéz fakitermelő, fafeldolgozó és fakereskedő (piaci szereplő) esetében ellenőrizni kell, hogy jogszerűen tevékenykedik-e. Ez az előírás a belföldi piacra termelő szereplőkre is vonatkozik.

2.1. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer jogszerűségi előírásai

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer öt előírással rendelkezik a faanyag jogszerűségével kapcsolatban. Ezen előírásokat és azok teljesítésének igazolására vonatkozó iránymutatásokat a II. melléklet tartalmazza.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer emellett a fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével kapcsolatos előírásokat és iránymutatásokat is magában foglalja. A fenntartható erdőgazdálkodás ezen előírások alapján végzett értékelése azt is igazolja, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a vonatkozó jogszerűségi kritériumoknak. Az erről tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek, amelyek állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken (állandó erdészeti területeken) tevékenykednek, a vonatkozó jogszerűségi és fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak egyaránt megfelelnek.

3. A FAANYAG-ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az engedély jogosultja (koncesszió esetében), a földtulajdonos (magántulajdonban lévő föld esetében) vagy a vállalkozás (kereskedők, feldolgozók vagy exportőrök esetében) igazolja, hogy ellátási láncának minden állomását az erdészeti miniszter P.55/Menhut-II/2006. és P.30/Menhut-II/2012. sz. rendeletének (a továbbiakban: a rendeletek) megfelelően ellenőrzi és dokumentálja. E rendeletek előírják a tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára, hogy végezzenek helyszíni ellenőrzéseket, és igazolják a dokumentumokat, amelyeket az engedélyek jogosultjai, a földtulajdonosok vagy a feldolgozók nyújtanak be az ellátási lánc egyes állomásain.

Az ellátási lánc egyes pontjain végzett operatív ellenőrzéseket az 1. ábra foglalja össze, a behozatalra vonatkozó iránymutatás jelenleg kidolgozás alatt áll.

Az ellátási láncban minden szállítmányhoz csatolni kell a megfelelő fuvarokmányokat. A vállalkozásoknak megfelelő rendszereket kell alkalmazniuk az igazolt forrásból származó faanyagok és fatermékeknek az egyéb forrásból származó faanyagoktól és fatermékektől való elkülönítéséhez, továbbá olyan nyilvántartást kell vezetniük, amely megkülönbözteti e két forrást. A vállalkozások az ellátási lánc minden pontján kötelesek feljegyezni, hogy az érintett rönk-, fatermék- vagy faanyagszállítmány a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer szerint igazolt-e.

Az ellátási lánc szereplői kötelesek nyilvántartást vezetni a befogadott, tárolt, feldolgozott és leszállított faanyagokról és fatermékekről, hogy ezzel lehetővé tegyék a mennyiségi adatok egyeztetését az ellátási lánc állomásai között és azokon belül. A tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára hozzáférést kell biztosítani ezekhez az adatokhoz az egyeztetési vizsgálatok elvégzése céljából. E melléklet függeléke részletes információkkal szolgál az ellátási lánc egyes állomásain végrehajtott főbb tevékenységekről és eljárásokról, ideértve az egyeztetést is.

Fabecslés

Éves munkaterv

Kitermelési terület

Rönkjegyzék

Rönkkitermelési jelentések

Rönklerakóhely

Díjak megfizetése

Rönkjegyzék

Fuvarokmányok

Rönkökre vonatkozó kimutatás

Rönktelep

Fuvarokmány

Rönkökre vonatkozó kimutatás

Köztes rönktelep

Állami erdők

Magánerdők

Kitermelési terület

Földhasználati engedély

Rönklerakóhely

Rönkjegyzék

Fuvarokmányok

Rönkökre vonatkozó kimutatás

Ellenőrző lajstrom

Feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatás

Fuvarokmányok

Elsődleges feldolgozás

Az erdészeti termékek kereskedelmére jogosító, nyilvántartott exportőri tanúsítvány

Nyersanyagra vonatkozó kimutatás

Ellenőrző lajstrom

Feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatás

Fuvarokmányok

Másodlagos feldolgozás

Az erdészeti termékek kereskedelmére jogosító, nyilvántartott exportőri tanúsítvány

Kiviteli nyilatkozat

Vámkezelés

A kivitel helye

1. ábra: Az ellátási lánc ellenőrzése, az ellátási lánc egyes pontjain szükséges, kulcsfontosságú dokumentumok bemutatásával együtt

4. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁS ÉS A KIVITELENGEDÉLYEZÉS INTÉZMÉNYES KERETE

4.1. Bevezetés

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az úgynevezett „gazdasági szereplőkre összpontosító engedélyezés” megközelítésén alapul, és sok közös vonása van a termék- vagy erdőgazdálkodási tanúsítási rendszerekkel. Az Indonéz Erdészeti Minisztérium megfelelőségértékelő testületeket (LP és LV) jelöl ki, amelyeket felhatalmaz annak ellenőrzésére, hogy a fakitermelők, kereskedők, feldolgozók és exportőrök („gazdasági szereplők”) jogszerűen végzik-e a tevékenységeiket.

A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja. A megfelelőségértékelő testületekkel olyan gazdasági szereplők kötnek szerződést, akik igazolni szeretnék tevékenységeik jogszerűségét, és a vonatkozó ISO-iránymutatások szerint kötelesek működni. A testületek beszámolnak az ellenőrzések eredményeiről az ellenőrzött szervezetnek és az Erdészeti Minisztériumnak.

A megfelelőségértékelő testületek meggyőződnek arról, hogy az ellenőrzött szervezet a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűség-fogalomnak megfelelően működik-e, ideértve az ismeretlen anyagok ellátási láncba való bekerülését megelőző ellenőrzések végrehajtását is. Ha megállapítják az ellenőrzött szervezet megfelelőségét, akkor 3 (három) évre érvényes jogszerűségi tanúsítványt állítanak ki.

Az LV-k kivitelengedélyező hatóságként is eljárnak, és megvizsgálják az igazolt exportőrök ellátásilánc-ellenőrzési rendszereit. Amennyiben megfelelőnek találják azokat, kiviteli engedélyt állítanak ki jogszerűséget igazoló dokumentum formájában. Kiviteli engedély nélkül ezért tilos exportálni.

Indonézia rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy civil társadalmi csoportok gazdasági szereplő megfelelőségértékelő testület általi jogszerűség-igazolása ellen vagy a szereplő működése során feltárt jogellenes tevékenységek esetében kifogást emeljenek. A megfelelőségértékelő testület működésével kapcsolatos kifogás esetén a civil társadalmi csoportok panaszt tehetnek a KAN-nál.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósításában részt vevő szervek közötti kapcsolatot a 2. ábra szemlélteti:

A kormány (Erdészeti Minisztérium) mint szabályozó szerv

Akkreditáló testület

panaszok

Független megfigyelő

Akkreditációs tanúsítvány

akkreditálás

Megfelelőségértékelő testület/ engedélyező hatóság

panaszok

Faanyag-jogszerűségi vagy a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvány

ellenőrzés

jogorvoslat

Jogszerűséget igazoló dokumentum vagy FLEGT-engedély

Ellenőrzött szervezet

4.2. Megfelelőségértékelő testületek

A megfelelőségértékelő testületek kulcsszerepet játszanak az indonéz rendszerben. E testületek szerződés keretében megbízást kapnak arra, hogy igazolják az ellátási láncban részt vevő egyes vállalkozások kitermelési, feldolgozási és kereskedelmi tevékenységeinek jogszerűségét, ideértve az ellátási lánc integritását is. Az LV-k emellett jogszerűséget igazoló dokumentumokat állítanak ki az exportált faanyag egyes szállítmányaira.

A megfelelőségértékelő testületek két kategóriába sorolhatók: i. értékelő testületek (Lembaga Penilai, LP), amelyek az erdőgazdálkodási egységek teljesítményét a fenntarthatósági előírások alapján értékelik, és ii. igazoló szervek (Lembaga Verifikasi, LV), amelyek az erdőgazdálkodási egységeket és a faipari ágazatokat a jogszerűségi előírások alapján értékelik.

Annak biztosítása érdekében, hogy a II. mellékletben meghatározott jogszerűségi előírások igazolására szolgáló ellenőrzésekre a lehető legszínvonalasabb módon kerüljön sor, az LP-knek és az LV-knek ki kell dolgozniuk a szükséges irányítási rendszereket, figyelembe véve az alkalmassággal, a következetességgel, a pártatlansággal, az átláthatósággal és az értékelési folyamattal kapcsolatos követelményeket az ISO/IEC 17021 (fenntartható erdőgazdálkodási szabvány LP-k számára), illetve a 65. sz. ISO-/IEC-útmutató (Jogszerűségi előírások az LV-k számára) szerint. E követelményeket a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

Az LV-k engedélyező hatóságként is eljárhatnak. Ebben az esetben az LV-k állítják ki a nemzetközi piacra szánt fatermékekre vonatkozó kiviteli engedélyeket. Az engedélyező hatóságok az Unión kívüli piacok esetében jogszerűséget igazoló dokumentumokat, az uniós piacok esetében pedig FLEGT-engedélyeket állítanak ki a IV. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelően. Indonézia részletes eljárásokat alakít ki az exportszállítmányok jogszerűséget igazoló dokumentummal vagy FLEGT-engedéllyel történő engedélyezésére.

Az LV-k az ellenőrzött szervezetekkel szerződést kötnek a jogszerűségi ellenőrzések elvégzéséről, és a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer szerinti jogszerűségi tanúsítványokat és jogszerűséget igazoló dokumentumokat vagy FLEGT-engedélyeket állítanak ki a nemzetközi piacra irányuló kivitelre vonatkozóan. Az LP-k a fenntartható erdőgazdálkodási szabvány alapján ellenőrzik a fakitermelési koncessziókat. Az LP-k nem állítanak ki kiviteli engedélyeket.

4.3. Akkreditáló testület

Az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (Komite Akreditasi Nasional, KAN) feladata a megfelelőségértékelő testület akkreditálása. Amennyiben egy LP-vel vagy LV-vel kapcsolatosan probléma merül fel, a KAN-nál kell panaszt tenni.

A KAN 2009. július 14-én egyetértési megállapodást kötött az Erdészeti Minisztériummal arról, hogy akkreditációs szolgáltatásokat nyújt a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer keretében. A KAN független akkreditáló testület, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 102/2000. sz. kormányrendelettel (Peraturan Pemerintah, PP) és a nemzeti akkreditáló bizottságról szóló 78/2001. sz. elnöki rendelettel (Keputusan Presiden, Keppres) hoztak létre.

A KAN az ISO/IEC 17011 szabványnak (Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelmények) megfelelően működik. Kifejezetten a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerhez készült, belső igazoló dokumentumokat dolgozott ki az LP-k (DPLS 13) és az LV-k (DPLS 14) akkreditálásához. A KAN emellett ki fogja dolgozni az LV-k kivitelengedélyezésre való akkreditációjára vonatkozó követelményeket és útmutatást.

A KAN a Csendes-óceáni Akkreditációs Együttműködés (Pacific Accreditation Cooperation, PAC) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum (International Accreditation Forum, IAF) által nemzetközileg elismert akkreditáló testület, amely ezáltal jogosult minőségirányítási rendszerekkel, környezetvédelmi irányítási rendszerekkel és terméktanúsítással foglalkozó tanúsító szervek akkreditálására. A KAN-t ezenkívül az Ázsiai és Csendes-óceáni Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (Asia Pacific Laboratory Accreditation Cooperation, APLAC) és a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (International Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) is elismeri.

4.4. Ellenőrzött szervezetek

Az ellenőrzött szervezetek olyan gazdasági szereplők, amelyek jogszerűség-igazoláson esnek át. Idetartoznak az erdőgazdálkodási egységek (engedményesek vagy faanyag-hasznosítási engedély jogosultjai, közösségi alapú erdészeti engedély jogosultjai, erdők/földek magántulajdonosai), valamint a faipari ágazatok. Az erdőgazdálkodási egységeknek és a faipari ágazatoknak meg kell felelniük a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos szabványnak. Az export tekintetében a faipari ágazatoknak teljesíteniük kell a kivitelengedélyezési követelményeket. A rendszer lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzések lefolytatásával vagy eredményével kapcsolatosan panaszt tegyenek az LP-nél.

4.5. Független megfigyelő

A civil társadalom kulcsszerepet játszik a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer független megfigyelésében. A független megfigyelő megállapításai az időszakos értékelés során is felhasználhatók, amelyet e megállapodás alapján kell elvégezni.

Értékeléssel kapcsolatos szabálytalanság esetén a civil társadalmi szervezeteknek közvetlenül az érintett LP-nél vagy LV-nél kell panaszt tenniük. Amennyiben a panaszra nem érkezik megfelelő válasz, a civil társadalmi szervezetek a KAN-hoz nyújthatnak be jelentést. Akkreditációval kapcsolatos szabálytalanságok esetén közvetlenül a KAN-nál kell panaszt tenni. Amennyiben a civil társadalmi szervezetek szabálysértést észlelnek a gazdasági szereplők részéről, a megfelelő LP-nél vagy LV-nél tehetnek panaszt.

4.6. A kormány

Az Erdészeti Minisztérium szabályozza a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert, és engedélyezi az akkreditált LP-k számára, hogy fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos értékelést vállaljanak, az LV-k számára pedig, hogy jogszerűség-igazolást végezzenek, és jogszerűséget igazoló dokumentumokat állítsanak ki.

Az Erdészeti Minisztérium ezenkívül az engedélyinformációs egység működését is szabályozza, amely az információcseréért felel, fogadja és tárolja a jogszerűséget igazoló dokumentumok kiállításával kapcsolatos adatokat és információkat, és válaszol az illetékes hatóságok vagy az érintettek kérdéseire.

5. JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁS

5.1. Bevezetés

Az indonéz faanyag akkor minősül jogszerűnek, ha eredete és a kitermelése során alkalmazott eljárás, valamint az azt követő feldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységek igazoltan megfelelnek az összes vonatkozó indonéz jogszabálynak és előírásnak a II. mellékletben foglaltak szerint. Az LV-k az előírások betartásának igazolása érdekében megfelelőségértékelést végeznek.

5.2. Jogszerűség-igazolási eljárás

A 65. sz. ISO/IEC útmutatásnak és a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásoknak megfelelően a jogszerűség-igazolási eljárás a következőket foglalja magában:

Kérelmezés és szerződéskötés: az engedély jogosultja kérelmet nyújt be az LV-nek, amelyben meghatározza az igazolás hatókörét, az engedély jogosultjának profilját, és egyéb fontos információkat közöl. Az igazolási tevékenységek megkezdése előtt az engedély jogosultjának szerződést kell kötnie az LV-vel, amelyben meghatározzák az igazolás feltételeit.

Igazolási terv: az igazolási szerződés aláírását követően az LV igazolási tervet készít, amely magában foglalja az ellenőrzést végző csoport kinevezését, az igazolási programot és a tevékenységek ütemezését. A tervet közli az ellenőrzött szervezettel, majd közösen megállapodnak az igazolási tevékenységek végrehajtásának napjáról. Ezt az információt előre kell közölni a független megfigyelőkkel az LV-k weboldalain és az Erdészeti Minisztériumon keresztül vagy tömegtájékoztatási eszközökkel.

Igazolási tevékenységek: az igazolási ellenőrzés három szakaszból áll: i. ellenőrzési nyitóértekezlet, ii. dokumentumok igazolása és helyszíni szemle, valamint iii. ellenőrzési záróértekezlet.

—	Ellenőrzési nyitóértekezlet: az ellenőrzés célját, hatókörét, ütemezését és módszerét megvitatják az ellenőrzött szervezettel, amelynek ilyen módon lehetősége nyílik kérdéseket feltenni az igazolási tevékenységek módszeréről és végrehajtásáról.

—

Dokumentumok igazolása és helyszíni szemle: annak érdekében, hogy igazoló adatokat gyűjtsön arra, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek, az LV megvizsgálja az ellenőrzött szervezet rendszereit és folyamatait, valamint a vonatkozó dokumentumokat és nyilvántartásokat. Az LV a megfelelés igazolása érdekében helyszíni vizsgálatokat végez, amelyek magukban foglalják a hivatalos vizsgálati jelentések eredményeinek összevetését is. Az LV ezenkívül megvizsgálja az ellenőrzött szervezet faanyag-visszakövetési rendszerét, hogy a megfelelő igazoló adatok beszerzésével meggyőződjön arról, hogy minden faanyag megfelel a jogszerűségi követelményeknek.

—	Ellenőrzési záróértekezlet: az igazolás eredményeit, különösen az esetlegesen feltárt meg nem feleléseket ismertetik az ellenőrzött szervezettel. Az ellenőrzött szervezet kérdéseket tehet fel az igazolás eredményeiről, és magyarázattal szolgálhat az LV által bemutatott igazoló adatokra.

Jelentés és döntéshozatal: az ellenőrzést végző csoport igazolási jelentést készít, amely az Erdészeti Minisztérium által megadott struktúrát követi. A jelentést az ellenőrzési záróértekezlettől számított 14 napon belül közli az ellenőrzött szervezettel. A jelentés egy példányát, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását, benyújtja az Erdészeti Minisztériumnak.

A jelentést elsősorban arra használják fel, hogy döntést hozzanak az LV által lefolytatott igazolási ellenőrzés eredményéről. Az LV határoz arról, hogy az ellenőrzést végző csoport jelentése alapján kiállítja-e a jogszerűségi tanúsítványt.

Meg nem felelés esetén az LV nem állít ki jogszerűségi tanúsítványt, ezáltal a faanyag nem kerülhet be az igazoltan jogszerű faanyagok ellátási láncába. A meg nem felelés korrigálása után a gazdasági szereplő ismét kérelmezheti a jogszerűség igazolását.

Az LV által az igazolás során észlelt és az Erdészeti Minisztériumnak jelentett szabálysértésekkel az illetékes hatóságok foglalkoznak a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplők működésének leállításáról.

Jogszerűségi tanúsítvány kiállítása és újbóli tanúsítás: az LV jogszerűségi tanúsítványt állít ki, ha az ellenőrzött szervezetről bebizonyosodik, hogy megfelel a jogszerűségi előírásban szereplő mutatóknak, ideértve a faanyag-ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is.

Az LV bármikor beszámolhat az Erdészeti Minisztériumnak a kiállított, módosított, felfüggesztett és visszavont tanúsítványokról, és háromhavonta jelentést készít. Az Erdészeti Minisztérium ezután a honlapján közzéteszi ezeket a jelentéseket.

A jogszerűségi tanúsítvány három évig érvényes, az érvényességi idő lejárta után pedig újbóli tanúsítással kapcsolatos ellenőrzésnek kell alávetni a gazdasági szereplőt. Az újbóli tanúsítást a tanúsítvány érvényességének lejárta előtt kell elvégezni.

Felülvizsgálat: a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőket éves felülvizsgálatnak kell alávetni, amely a fentiekben összefoglalt igazolási tevékenységek elveit követi. Az LV emellett az ütemezettnél korábban, az éves ellenőrzés előtt is végezhet felülvizsgálatot, amennyiben az igazolás hatályát kiterjesztették.

A felülvizsgálatot végző csoport felülvizsgálati jelentést készít. A jelentés egy példányát, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását, benyújtja az Erdészeti Minisztériumnak. A felülvizsgálat során észlelt meg nem felelések a jogszerűségi tanúsítvány felfüggesztését vagy visszavonását eredményezik.

Az LV által a felülvizsgálat során észlelt és az Erdészeti Minisztériumnak jelentett szabálysértésekkel az érintett hatóságok foglalkoznak a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően.

Különleges ellenőrzések: a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők kötelesek értesíteni az LV-t minden olyan, a tulajdonlásban, a szerkezetben, a vezetésben és a működésben bekövetkező jelentős változásról, amely a tanúsítvány érvényességi ideje alatt befolyásolja a jogszerűség-ellenőrzések minőségét. Az LV különleges ellenőrzést végezhet a független megfigyelők, a kormányzati intézmények vagy egyéb érdekelt felek részéről esetlegesen felmerülő panasz vagy jogvita kivizsgálása céljából, vagy a gazdasági szereplő által a jogszerűség-ellenőrzések minőségét befolyásoló változásokról készített jelentés kézhezvételekor.

5.3. Kormányzati felelősség a végrehajtás iránt

Az Erdészeti Minisztérium, valamint a tartományi és körzeti erdészeti irodák feladata a faanyag-ellátási lánc ellenőrzése, valamint a kapcsolódó dokumentumok (például éves munkatervek, rönkkitermelési jelentések, rönkökre vonatkozó kimutatások, fuvarokmányok, a rönkökre/nyersanyagra/feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatások és termelési ellenőrző lajstromok) vizsgálata. Ellentmondás esetén az erdészeti tisztségviselők megtagadhatják az ellenőrzési okmányok jóváhagyását, ami a működés felfüggesztését eredményezi.

Az erdészeti tisztségviselők vagy független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről értesíteni kell az LV-t, amely ennek következményeképpen az igazoláskor felfüggesztheti vagy visszavonhatja a már kiállított jogszerűségi tanúsítványt. Az erdészeti tisztségviselők a szabályozási eljárásoknak megfelelően végrehajthatják a megfelelő utólagos intézkedéseket.

Az Erdészeti Minisztérium az LV-k által kibocsátott igazolási jelentésekből és későbbi felülvizsgálati és különleges ellenőrzési jelentésekből is kap példányt. Az LV-k, az erdészeti tisztségviselők vagy a független megfigyelők által észlelt szabálysértéseket a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplők működésének felfüggesztéséről vagy leállításáról.

6. FLEGT-ENGEDÉLYEZÉS

Az indonéz FLEGT-engedély az úgynevezett jogszerűséget igazoló dokumentum. Ez olyan kiviteli engedély, amely igazolja, hogy az exportált fatermékek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűségi előírásoknak, és olyan ellátási láncból származnak, amelyben megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak elkerülése érdekében, hogy az ellátási láncba ismeretlen eredetű faanyag kerüljön. Az engedélyező hatóságként eljáró LV-k állítják ki a jogszerűséget igazoló dokumentumot, amely FLEGT-engedélyként szolgál az Unióba küldött szállítmányok esetében, miután a felek megállapodtak a FLEGT engedélyezési rendszer bevezetéséről.

Indonézia egyértelműen meghatározza a jogszerűséget igazoló dokumentumok kiállítására vonatkozó eljárásokat, és azokról az engedélyező hatóságain (az LV-k) és az Erdészeti Minisztérium weboldalán keresztül tájékoztatja az exportőröket és az egyéb érdekelt feleket.

Az Erdészeti Minisztérium engedélyinformációs egységet hozott létre, amely az összes jogszerűséget igazoló dokumentum példányait és az LV-k meg nem felelésről szóló jelentéseit tároló adatbázist működtet. Amennyiben a jogszerűséget igazoló dokumentum vagy a FLEGT-engedély valódiságát, teljességét és érvényességét illetően kérdés merül fel, az Európai Unióban lévő illetékes hatóságok a kérdés további tisztázása érdekében felveszik a kapcsolatot az Erdészeti Minisztérium engedélyinformációs egységével. Ez az egység kommunikál az érintett LV-vel. Az engedélyinformációs egység választ ad az illetékes hatóságoknak, miután a szükséges információkat megkapta az LV-től.

A jogszerűséget igazoló dokumentumot az exportszállítmány összeállításának helyén állítják ki a kivitel helyére való szállítás előtt. Az eljárás a következő:

6.1.	A jogszerűséget igazoló dokumentumot az exportőrrel kapcsolatban álló LV állítja ki az exportálandó fatermékszállítmányra vonatkozóan.

6.2.

Az exportőr belső visszakövetési rendszere igazolja az exportengedélyezésre szánt faanyag jogszerűségét. A rendszernek legalább az ellátási lánccal kapcsolatos összes ellenőrzésre ki kell terjednie attól a fázistól kezdve, amelyben a nyersanyagokat (például rönköket vagy félkész termékeket) a fafeldolgozó üzembe, az üzemen belül, valamint az üzemből a kivitel helyére szállították.

6.2.1.

A nyersanyagipar szempontjából az exportőr visszakövetési rendszerének legalább a fakivágás helyéről vagy a rönktelepről való elszállításra és egészen a kivitel helyére való szállításig minden további fázisra ki kell terjednie.

6.2.2.

A feldolgozóipar szempontjából a visszakövetési rendszernek legalább a nyersanyagipari vállalkozás telephelyéről való elszállításra és egészen a kivitel helyére való szállításig minden további fázisra ki kell terjednie.

6.2.3.

Az ellátási lánc 6.2.1. és 6.2.2. pontban említett előző fázisaira is kiterjed az exportőr belső visszakövetési rendszere, ha azokat az exportőr kezeli.

6.2.4.

Ha az ellátási lánc 6.2.1. és 6.2.2. pontban említett előző fázisait az exportőrtől eltérő jogalany kezeli, akkor az LV-nek kell igazolnia, hogy azokat az exportőr beszállítója (beszállítói) vagy alvállalkozója (alvállalkozói) ellenőrzik, és hogy a fuvarokmányokban szerepel, hogy a faanyag olyan kitermelési területről származik-e vagy sem, amelynek jogszerűségét nem tanúsították.

6.2.5.

A jogszerűséget igazoló dokumentum akkor állítható ki, ha az exportőr ellátási láncában részt vevő, a szállítmány összeállításában érintett minden beszállító rendelkezik érvényes jogszerűségi vagy a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvánnyal, ezenkívül igazolja, hogy az ellátási lánc minden fázisában elkülönítette az igazoltan jogszerű faanyagot az érvényes jogszerűségi vagy a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvánnyal nem rendelkező készletektől.

6.3.

A jogszerűséget igazoló dokumentum megszerzéséhez a vállalkozásnak nyilvántartott exportőrnek (ETPIK-jogosultnak) kell lennie, és rendelkeznie kell érvényes jogszerűségi tanúsítvánnyal. Az ETPIK-jogosult az LV-hez kérelmet nyújt be, amelyhez csatolja az alábbi dokumentumokat annak igazolása érdekében, hogy a termék előállításához használt faanyagok kizárólag igazoltan jogszerű forrásból származnak:

6.3.1.

a legutóbbi ellenőrzés óta (legfeljebb tizenkét hónapja) az üzem által átvett összes faanyag, illetve nyersanyag fuvarokmányainak összefoglalója; és

6.3.2.

a legutóbbi ellenőrzés óta (legfeljebb tizenkét hónapja) készített, faanyagra, illetve nyersanyagra, valamint a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatások összefoglalói.

6.4.

Az LV ezután a következő ellenőrzési intézkedéseket hajtja végre:

6.4.1.

Adategyeztetés a fuvarokmányok, a faanyagra, illetve nyersanyagra, valamint a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatások összefoglalói alapján.

6.4.2.

A hasznosítási arány ellenőrzése mindegyik terméktípus esetében a faanyagra, illetve nyersanyagra, valamint a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatások elemzése alapján.

6.4.3.

Szükség esetén az adategyeztetés után helyszíni szemlét lehet tartani a jogszerűséget igazoló dokumentumon feltüntetendő információkkal való összhang biztosítása érdekében. A szemle elvégezhető az exportszállítmányokon végrehajtott mintavételi ellenőrzéssel, valamint az üzem működésének és nyilvántartásának vizsgálatával.

6.5.

Az ellenőrzés eredménye:

6.5.1.

Ha az ETPIK-jogosult megfelel a jogszerűséggel és az ellátási lánccal kapcsolatos követelményeknek, akkor az LV jogszerűséget igazoló dokumentumot állít ki a IV. mellékletben ismertetett formában.

6.5.2.

A fenti követelményeknek megfelelő ETPIK-jogosult megfelelőségi jelölést tüntethet fel a termékeken, illetve a csomagoláson. Kidolgozásra kerültek a megfelelőségi jelölés használatára vonatkozó iránymutatások.

6.5.3.

Ha az ETPIK-jogosult nem felel meg a jogszerűséggel és az ellátási lánccal kapcsolatos követelményeknek, akkor az LV meg nem felelésről szóló jelentést készít a jogszerűséget igazoló dokumentum kiállítása helyett.

6.6.

Az LV:

6.6.1.

A jogszerűséget igazoló dokumentum vagy a meg nem felelésről szóló jelentés egy példányát a határozathozataltól számított huszonnégy órán belül továbbítja az Erdészeti Minisztériumnak.

6.6.2.

Az Erdészeti Minisztériumhoz háromhavonta átfogó jelentést és nyilvános összefoglaló jelentést nyújt be, amelyben beszámol a kiállított, jogszerűséget igazoló dokumentumok számáról, valamint az észlelt meg nem felelések számáról és jellegéről, ezenkívül e jelentések egy-egy példányát megküldi a KAN-nak, a Kereskedelmi Minisztériumnak és az Ipari Minisztériumnak.

7. MEGFIGYELÉS

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer a civil társadalom által végzett megfigyelést (független megfigyelést) és az átfogó értékelést foglalja magában. Annak érdekében, hogy a rendszer még megbízhatóbb legyen a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások számára, átfogó értékelési összetevő került bele.

A független megfigyelést a civil társadalom végzi annak felmérése céljából, hogy a gazdasági szereplők, az LP-k, az LV-k megfelelnek-e a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer által támasztott követelményeknek, ideértve az akkreditációs szabványokat és iránymutatásokat is. A civil társadalom ebben az összefüggésben az indonéz jogalanyokat, így az erdészettel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, az erdőben és erdő közelében élő közösségeket, valamint az egyes indonéz állampolgárokat jelenti.

Az átfogó értékelést több érdekelt félből álló csoport végzi, amely az Erdészeti Minisztériumtól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint felülvizsgálja a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszert, és meghatározza annak hiányosságait és fejlesztési lehetőségeit.

Az időszakos értékelés célja, hogy független felek bevonásával igazolja, hogy a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az előírásoknak megfelelően működik, mivel ezáltal fokozható a kiállított FLEGT-engedélyek hitelessége. Az időszakos értékeléshez a független megfigyelés és az átfogó értékelés megállapításait és ajánlásait használják fel. Az időszakos értékelés feladatmeghatározása a II. mellékletben található.

Függelék

AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

1. AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

1.1. Kitermelési terület

Fő tevékenységek:

—	az engedély jogosultja fabecslést végez (fák számbavétele);

—	az engedély jogosultja fabecslési jelentést készít;

—	a körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi és jóváhagyja a fabecslési jelentést;

—	az engedély jogosultja javasolt éves munkatervet nyújt be;

—	a tartományi erdészeti tisztségviselő jóváhagyja az éves munkatervet;

—	az engedély jogosultja elvégzi a kitermelési műveleteket, ideértve a rönkök lerakóhelyre való vontatását is.

Eljárások:

—

Az engedély jogosultja címkék használatával fabecslést végez (számba veszi a fákat). E címkék három levehető részből állnak; az egyes részeket a tuskón, a kitermelt rönkön és a gazdasági szereplő jelentésén kell elhelyezni. Mindegyik rész tartalmazza a faanyag nyomon követéséhez szükséges információkat, ideértve a fa számát és helyét is.

—	Az engedély jogosultja az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványát használva a kitermelendő fák számára, becsült térfogatára, fajának előzetes meghatározására, valamint helyére vonatkozó információkat tartalmazó fabecslési jelentést, valamint összefoglalót készít.

—	Az engedély jogosultja benyújtja a fabecslési jelentést a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz. A tisztségviselő mintavétel alapján elvégzi a fabecslési jelentés dokumentumokon alapuló és helyszíni ellenőrzését is. Amennyiben mindent rendben talál, jóváhagyja a jelentést.

—

A fabecslési jelentés alapul szolgál a javasolt éves munkatervhez, amelyet az engedély jogosultja készít el, majd felülvizsgálat és jóváhagyás céljából benyújt a tartományi erdészeti tisztségviselőhöz. A tisztségviselő felülvizsgálja a javasolt éves munkatervet, összeveti azt a jóváhagyott fabecslési jelentéssel, és ha mindent rendben talál, jóváhagyja a munkatervet.

—	Miután a tisztségviselő jóváhagyta az éves munkatervet, az engedély jogosultja megkezdheti a kitermelési műveletek végrehajtását.

—	A kitermelési műveletek végrehajtása során a fentieknek megfelelően címkéket használnak annak biztosítására, hogy a rönk jóváhagyott kitermelési területről származik.

1.2. Rönklerakóhely

Fő tevékenységek:

—	Az engedély jogosultja szükség esetén feldarabolja, majd megjelöli a rönköket annak érdekében, hogy megfeleljen a rönkkitermelési jelentésben szereplő információknak.

—	Az engedély jogosultja felveszi a rönkök méreteit (mérés), és osztályokba sorolja őket.

—	Az engedély jogosultja rönkjegyzéket készít.

—	Az engedély jogosultja benyújtja a javasolt rönkkitermelési jelentést.

—	A körzeti erdészeti tisztségviselő jóváhagyja a rönkkitermelési jelentést.

Eljárások:

—	Az engedély jogosultja minden darabolt rönköt megjelöl.

—	A rönkök maradandó fizikai megjelölése a fa eredeti azonosítószámát, valamint olyan egyéb jeleket foglal magában, amelyekkel kapcsolat állapítható meg a rönk és a jóváhagyott kitermelési terület között.

—	Az engedély jogosultja megméri és osztályozza a rönköket, majd az így kapott adatokat az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványainak felhasználásával készített rönkjegyzékben rögzíti.

—	Az engedély jogosultja a rönkjegyzék alapján az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványát használva időszakos rönkkitermelési jelentést, valamint összefoglaló jelentést készít.

—	Az engedély jogosultja rendszeresen rönkkitermelési jelentést nyújt be jóváhagyásra a körzeti erdészeti tisztségviselőnek.

—	A körzeti erdészeti tisztségviselő elvégzi a jelentések mintavételen alapuló fizikai ellenőrzését. A fizikai ellenőrzés eredményét az Erdészeti Minisztérium hivatalos formanyomtatványainak felhasználásával készített rönkellenőrzési jegyzékben foglalja össze.

—	Amennyiben a fizikai ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a tisztségviselő jóváhagyja a rönkkitermelési jelentést.

—	Miután a tisztségviselő ellenőrizte a rönköket, azokat a nem ellenőrzött rönköktől elkülönítve kell rakásba rendezni.

—	A rönkkitermelési jelentés alapján számítják ki (adott esetben) az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj befizetendő összegét és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő összeget.

Adatok egyeztetése:

Természetes erdőkre vonatkozó koncessziók esetében:

a körzeti erdészeti tisztségviselő összeveti a rönkök számát, a címkéket, valamint a kitermelt és a rönkkitermelési jelentésben feltüntetett rönkök összesített térfogatát az éves munkatervben jóváhagyott kvótával.

Faültetvényre vonatkozó koncessziók esetében:

a körzeti erdészeti tisztségviselő összeveti a kitermelt és a rönkkitermelési jelentésben feltüntetett rönkök összesített térfogatát az éves munkatervben jóváhagyott kvótával.

1.3. Rönktelep

A rönköket a rönklerakóhelyről a rönktelepre szállítják, ahonnan vagy rögtön a feldolgozóüzembe vagy köztes rönktelepre kerülnek.

Fő tevékenységek:

—	Az engedély jogosultja rönkjegyzéket készít.

—	A körzeti erdészeti hivatal kiállítja a számlát, az engedély jogosultja pedig megfizeti az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjat, valamint a megfelelő összeget az Újraerdősítési Alapnak. A körzeti erdészeti tisztségviselő a rönkjegyzék alapján helyszíni ellenőrzést végez.

—	Amennyiben a helyszíni ellenőrzés eredménye pozitív, akkor tisztségviselő kiállítja a rönkök fuvarokmányait, amelyekhez csatolja a rönkjegyzéket.

—	Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

Eljárások:

—	Az engedély jogosultja vonatkozó díjak megfizetésével kapcsolatos kérelmet nyújt be a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz a rönkjegyzék alapján, amelyet mellékel a kérelemhez.

—	A körzeti erdészeti tisztségviselő a fent említett kérelem alapján egy vagy több számlát állít ki, amelyet az engedély jogosultja kiegyenlít.

—	Az engedély jogosultja megfizeti az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és/vagy az Újraerdősítési Alap számláján (számláin) szereplő összeget, a körzeti erdészeti tisztségviselő pedig kiállítja a befizetésről szóló elismervényt.

—	Az engedély jogosultja rönkök fuvarokmányainak kiállítására vonatkozó kérelmet nyújt be, amelyhez csatolja a fizetési elismervényt, a rönkjegyzéket és a rönkökre vonatkozó kimutatást.

—	A körzeti erdészeti tisztségviselő közigazgatási és fizikai ellenőrzést végez a szállítandó rönkökön, és ellenőrzési jelentést készít.

—	Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a körzeti erdészeti tisztségviselő kiállítja a rönkök fuvarokmányait.

—	Az engedély jogosultja elkészíti/frissíti a rönkökre vonatkozó kimutatást, amelyben rögzíti a rönktelepre beérkező, ott tárolt és onnan elszállított rönkök mennyiségét.

c)	Adatok egyeztetése: A körzeti erdészeti tisztségviselő megvizsgálja a rönkökre vonatkozó kimutatást a rönktelepre bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő rönkmennyiség rönkkitermelési jelentések és a rönkök vonatkozó fuvarokmányai alapján történő összevetésével.

1.4. Köztes rönktelep

A rönkök akkor kerülnek a köztes rönktelepre, ha a koncessziós területről nem szállítják őket rögtön a fűrésztelepre. A köztes rönktelepeket különösen akkor használják, ha a rönköket szigetek között kell szállítani, vagy ha megváltozik a szállítás módja.

A köztes rönktelep létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A köztes rönktelepre vonatkozó engedély érvényességi ideje öt év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.

Fő tevékenységek:

—	A tisztségviselő megszünteti a rönkök fuvarokmányainak érvényességét.

—	Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

—	Az engedély jogosultja rönkjegyzéket készít.

—	Az engedély jogosultja az Erdészeti Minisztérium által megadott formában –kiállítja a rönkök fuvarokmányait.

Eljárások

—	A körzeti erdészeti tisztségviselő számlálással (összeírás), vagy amennyiben a rönkök száma meghaladja a százat, mintavétel alapján fizikailag ellenőrzi a beérkező rönkök számát, faját és méreteit.

—	Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a tisztségviselő megszünteti a beérkező rönkök fuvarokmányainak érvényességét.

—	Az engedély jogosultja rönkökre vonatkozó kimutatást készít a köztes rönktelepre bejövő és onnan kimenő rönkök ellenőrzése céljából.

—	Az engedély jogosultja az elszállított rönkökről rönkjegyzéket készít, amely kapcsolódik a rönkök előző fuvarokmányaihoz.

—	Az engedély jogosultja kiállítja a rönkök köztes rönktelepről való elszállítására vonatkozó fuvarokmányokat.

Adatok egyeztetése:

A körzeti erdészeti tisztségviselő összeveti a rönktelepről elszállított és a köztes rönktelepre beérkező rönköket.

Az engedély jogosultja frissíti a rönkökre vonatkozó kimutatást, amelyben a rönkök vonatkozó fuvarokmányai alapján rögzíti a köztes rönktelepre bejövő, az ott tárolt és az onnan kimenő rönkmennyiséget.

2. A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL/FÖLDEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken végzett fakitermelési műveleteket az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012. sz. rendelete (a továbbiakban: a rendelet) szabályozza.

Nincsenek olyan jogi követelmények, amelyek előírnák az erdők/földek magántulajdonosai számára, hogy azonosító jelzéseket helyezzenek el a kitermelés céljából nyilvántartásba vett fákon vagy a rönkökön. A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken kitermelt faanyagot általában nem tárolják rönktelepeken vagy köztes rönktelepeken.

A magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagra vonatkozóan eltérő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni a földhasználati jogcím megszerzésekor már a földön álló fákból nyert rönkök és a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból nyert rönkök esetében is. Az eljárás a fa típusától függően is eltérő lehet. Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és az Újraerdősítési Alap részére fizetendő díj megfizetése a földhasználati jogcím megszerzésekor már földön álló fákból származó rönkökre vonatkozik, a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkök után nem.

A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkök esetében két eshetőség áll fenn:

—	a rendelet 5. cikke (1) bekezdésében felsorolt fajokra vonatkozóan a földtulajdonos állítja ki számlát, amely egyúttal fuvarokmányként is szolgál;

—	egyéb fajokra vonatkozóan a falu vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányt.

A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében a körzeti erdészeti tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányokat.

Kitermelési terület/rönklerakóhely

Fő tevékenységek:

—	A tulajdonjog elismerése.

—	Szükség esetén darabolás.

—	Méretek felvétele (mérés).

—	Rönkjegyzék összeállítása.

—	A körzeti erdészeti hivatal kiállítja a számlát, a tulajdonos pedig megfizeti az erdészetierőforrás-szolgáltatási díjnak és/vagy az Újraerdősítési Alapnak fizetendő kiszámlázott összeget.

—	A fuvarokmányok kiállítása vagy elkészítése.

Eljárások:

—	Az erdő/föld magántulajdonosa tulajdonjogának elismerését kéri.

—	Az erdő/föld tulajdonjogának elismerése után a tulajdonos rönkjegyzéket készít a rönkök mérése alapján.

A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében:

—	A tulajdonos benyújtja a rönkjegyzéket és az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj megfizetésére vonatkozó kérelmet a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz.

—	A tisztségviselő megvizsgálja a dokumentumokat, és fizikai ellenőrzést végez a rönkökön (méretek, fajazonosítás, rönkök száma).

—	Amennyiben a dokumentumok vizsgálata és a fizikai ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a körzeti erdészeti tisztségviselő kiállítja az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj számláját, amelyet a tulajdonos kiegyenlít.

—	A földtulajdonos benyújtja a falu vezetőjéhez az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj befizetéséről szóló elismervényt, és csatolja hozzá a rönkök fuvarokmányainak kiállítására vonatkozó kérelmet.

—	A falu vezetője megvizsgálja a dokumentumokat, és fizikai ellenőrzést végez a rönkökön (méretek, fajazonosítás, rönkök száma).

—	A falu vezetője a fentiek alapján kiállítja a rönkök fuvarokmányait.

A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból kitermelt rönkök esetében:

A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt fajokra vonatkozóan:

—	A tulajdonos megjelöli a rönköket és azonosítja a fajokat.

—	A tulajdonos rönkjegyzéket készít.

—	A fentiek alapján a földtulajdonos az Erdészeti Minisztérium által megadott formában számlát állít ki, amely egyúttal fuvarokmányként is szolgál.

A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében nem szereplő, egyéb fajokra vonatkozóan:

—	A tulajdonos megjelöli a rönköket és azonosítja a fajokat.

—	A tulajdonos rönkjegyzéket készít.

—	A tulajdonos benyújtja a falu vezetőjéhez vagy a kinevezett tisztségviselőhöz a rönkjegyzéket és a rönkök fuvarokmányainak kiállítására vonatkozó kérelmet.

—	A falu vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő megvizsgálja a dokumentumokat, és fizikai ellenőrzést végez a rönkökön (fajazonosítás, rönkök száma, kitermelés helye).

—	A falu vezetője vagy a kinevezett tisztségviselő a fentiek alapján kiállítja a rönkök fuvarokmányait az Erdészeti Minisztérium által megadott formában.

Adatok egyeztetése:

A falu vezetője, a kinevezett tisztségviselő vagy a körzeti erdészeti tisztségviselő összeveti a kitermelt rönkök térfogatát a rönkjegyzékkel.

3. AZ IPARI FELHASZNÁLÁSRA ÉS KIVITELRE SZÁNT FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

3.1. Nyersanyagipar/integrált ipar

Fő tevékenységek:

—	A fafeldolgozó üzem rönkökre vonatkozó kimutatást készít.

—	A körzeti erdészeti tisztségviselő fizikai ellenőrzést végez a rönkökön.

—	A tisztségviselő megszünteti a rönkök fuvarokmányainak érvényességét.

—	A feldolgozóüzem elkészíti a nyersanyagok és termékek ellenőrző lajstromát.

—	A feldolgozóüzem kimutatást készít a feldolgozott faanyagra vonatkozóan.

—	A feldolgozóüzem az Erdészeti Minisztérium által megadott formában kiállítja a fatermékek fuvarokmányait.

—	A feldolgozóüzem értékesítési jelentést készít.

Eljárások:

—	A feldolgozóüzem rönkökre vonatkozó kimutatást készít a rönkök feldolgozóüzembe irányuló és üzemen belüli mozgásának nyilvántartása céljából.

—	A feldolgozóüzem a beérkező rönkszállítmányokra vonatkozó fuvarokmányokból egy-egy példányt benyújt a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz.

—	A tisztségviselő ellenőrzi a jelentésekben szereplő információkat úgy, hogy összeveti azokat a fizikai termékekkel. Száznál több tétel esetében ez mintavétel alapján is elvégezhető.

—	Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a tisztségviselő megszünteti a fuvarokmányok érvényességét.

—	A tisztségviselő iktatja a rönkök fuvarokmányainak példányait, és az Erdészeti Minisztérium által megadott formában összefoglaló jegyzéket készít a rönkök fuvarokmányairól.

—	A vállalkozásnak iktatás céljából átadják azon fuvarokmányok példányait, amelyek érvényességét a tisztségviselő megszüntette.

—	A rönkök fuvarokmányairól készített összefoglalót minden hónap végén benyújtják a körzeti erdészeti hivatalhoz.

—	A feldolgozóüzem elkészíti a nyersanyagok és termékek gyártósoronkénti ellenőrző lajstromát, amely alapján ellenőrizhetők a bemenő rönkök és a kilépő fatermékek, valamint kiszámítható a hasznosítási arány.

—	A feldolgozóüzem a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatásban számol be a fatermékek feldolgozóüzemen belüli és az üzemből kifelé irányuló mozgásáról, valamint a készletekről.

—	A vállalkozás vagy a feldolgozóüzem rendszeresen megküldi a feldolgozóüzem értékesítési jelentését a körzeti erdészeti hivatalnak.

Adatok egyeztetése:

A vállalkozás megvizsgálja a rönkökre vonatkozó kimutatást olyan módon, hogy a rönkök fuvarokmányai alapján összeveti a beérkező, a tárolt és a kimenő rönkmennyiséget.

A termelési ellenőrző lajstromot a gyártósorokon bemenő és onnan kimenő mennyiségek összevetésére használják, a hasznosítási arányt pedig összevetik a közzétett átlagos aránnyal.

A vállalkozás megvizsgálja a feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatást olyan módon, hogy a fatermékek fuvarokmányai alapján összeveti a beérkező, tárolt és kimenő termékeket.

A körzeti erdészeti tisztségviselő ellenőrzi a vállalkozás által végzett adategyeztetést.

3.2. Feldolgozóipar

Fő tevékenységek:

—	A gyár kimutatást készít a feldolgozott faanyagra (félkész termékekre) és a feldolgozott termékekre vonatkozóan.

—	A gyár kiállítja a számlákat, amelyek a feldolgozott fatermékek fuvarokmányaként is szolgálnak.

—	A gyár kimutatást készít a feldolgozott faanyagra vonatkozóan.

—	A vállalkozás vagy a gyár értékesítési jelentést készít.

Eljárások:

—	A gyár iktatja a feldolgozott faanyagok fuvarokmányait (a beérkező anyagokra vonatkozóan), és ezen okmányokról összefoglalót készít, amelyet benyújt a körzeti erdészeti tisztségviselőhöz.

—	A gyár a feldolgozott faanyagok és feldolgozott termékek gyártósoronkénti lajstromát felhasználva számol be a gyárba beérkező anyagokról és az onnan kilépő termékekről, valamint a lajstrom alapján számítja ki a nyersanyag-hasznosítási arányt.

—

A gyár kimutatást készít a feldolgozott faanyagra vonatkozóan az üzembe beérkező anyagokról, az onnan kilépő fatermékekről, valamint a tárolt készletekről. A vállalkozás vagy a gyár kiállítja a feldolgozott termékekre vonatkozó számlákat, amelyek fuvarokmányként is szolgálnak, és iktatja a számlák példányait. Minden számlához csatolja a fatermékek jegyzékét.

—	A vállalkozás vagy a gyár értékesítési jelentést küld a körzeti erdészeti hivatalnak.

Adatok egyeztetése:

A gyár megvizsgálja a feldolgozott faanyagra vonatkozó kimutatást úgy, hogy a feldolgozott fatermékek fuvarokmányai és a feldolgozott faanyagok ellenőrző lajstroma alapján összeveti a beérkező, tárolt és kimenő anyagokat.

A termelési ellenőrző lajstrom alapján megvizsgálják a gyártósorokon bemenő és onnan kimenő mennyiségeket, ezenkívül értékelik a hasznosítási arányt.

A vállalkozás megvizsgálja a feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatást olyan módon, hogy a számlák alapján összeveti a beérkező, tárolt és kimenő termékeket.

A fentieket az erdőhasznosítási főigazgató P.8/VI-BPPHH/2011. sz. rendelete alapján ellenőrzik.

4. KIVITEL

Az állami tulajdonban lévő erdőkből és a magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyag kivitelére azonos eljárások és adategyeztetési folyamatok vonatkoznak.

Fő tevékenységek:

—	A Kereskedelmi Minisztérium nyilvántartott erdészetitermék-exportőri tanúsítványt (ETPIK) állít ki az exportőr részére.

—	Az exportőr jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kiállítását kéri az egyes exportszállítmányokra vonatkozóan.

—	Az LV ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a vonatkozó feltételek, és kiállítja a jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt.

—	Az exportőr kiviteli nyilatkozatot készít, amelyet benyújt a vámhatóságokhoz.

—	A vámhatóságok vámkezelés céljából kiviteli engedélyt állítanak ki.

Eljárások:

—	Az exportőr jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kiállítását kéri az LV-től.

—

Az LV kiállítja a jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt, miután dokumentumokon alapuló és fizikai ellenőrzéssel meggyőződött arról, hogy a faanyagok és a fatermékek igazoltan jogszerű forrásból származnak, és azokat így a II. mellékletben szereplő jogszerűség-fogalommal összhangban állították elő.

—

Az exportőr a vámhatóságokhoz jóváhagyás céljából kiviteli nyilatkozatot nyújt be, amelyhez csatolja a számlát, a csomagjegyzéket, a kiviteli vám befizetéséről szóló elismervényt (Bukti Setor Bea Keluar – amennyiben vannak vonatkozó előírások), az ETPIK-tanúsítványt, a jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT-engedélyt, a kiviteli engedélyt (Surat Persetujuan Ekspor – amennyiben vannak vonatkozó előírások), a vámtisztviselő jelentését (amennyiben vannak vonatkozó előírások) és (adott esetben) a CITES-okmányt.

—	Amennyiben a kiviteli nyilatkozat ellenőrzése pozitív eredménnyel zárul, a vámhatóságok kiállítják a kiviteli engedélyt (Nota Pelayanan Ekspor).

VIII. MELLÉKLET

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK

HÁTTÉR

Független technikai értékelést kell végezni a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszeren, mielőtt megindulhatna az Unióba exportálandó faanyagok FLEGT-engedélyezése. A technikai értékelés céljai a következők: i. a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer gyakorlatban való működésének vizsgálata annak megállapítására, hogy meghozza-e a várt eredményeket, valamint ii. a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszeren e megállapodás aláírása után végrehajtott módosítások vizsgálata.

Az értékelés kritériumai az alábbiak:

1.	A jogszerűség fogalmának meghatározása

2.	Az ellátási lánc ellenőrzése

3.	Igazolási eljárások

4.	A kivitel engedélyezése

5.	Független megfigyelés

1. A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A jogszerűen előállított fatermék fogalmát Indonézia hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie, ezenkívül legalább azokat a jogszabályokat és előírásokat kell magában foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

—	Kitermelési jogok: fakitermelési jogok odaítélése a jogilag kijelölt és/vagy rögzített határok közötti területen.

—	Erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályokat és előírásokat is.

—	Illetékek és adók: a fakitermelési jogokkal és a fakitermeléssel közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és illetékekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

—	Egyéb felhasználók: adott esetben más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet.

—	Kereskedelem és vámok: a kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

Fő kérdések:

—	Módosították-e a jogszerűség meghatározását és a jogszerűség-igazolási előírásokat e megállapodás aláírása óta?

—	Tartalmazza-e a jogszerűség-fogalom a vonatkozó munkaügyi jogszabályokat és előírásokat a II. mellékletnek megfelelően?

A jogszerűség-fogalom módosítása esetén felmerülő fő kérdések:

—	Valamennyi érdekelt féllel konzultáltak-e a véleményüket megfelelően figyelembe vevő folyamat során ezekről a módosításokról és a jogszerűség-igazolási rendszer esetleges további változtatásairól?

—

Egyértelmű, hogy a meghatározás egyes új fogalmi elemeit mely jogi eszközök támasztják alá? Meghatározták-e azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek az egyes fogalmi elemeknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmasak? A kritériumok és mutatók egyértelműek, objektívek és alkalmazhatók-e a gyakorlatban?

—	A kritériumok és a mutatók világosan meghatározzák-e a releváns érintettek szerepeit és felelősségét, és az igazolás mindegyikük teljesítményét értékeli-e?

—	A jogszerűség meghatározása tartalmazza-e a hatályos jogszabályok és előírások fent vázolt fő területeit? Ha nem, miért maradtak ki bizonyos területek a meghatározásból?

2. AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek visszakövethetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első összekeveredési hely (például fatelep vagy feldolgozóüzem) között.

2.1. Hasznosítási jogok

Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdőállományokra vonatkozó használati jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.

Fő kérdések:

—	Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy csak olyan fatermék kerül be az ellátási láncba, amely érvényes használati joggal érintett erdőből származik?

—	Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy a kitermelési műveleteket végző vállalkozások részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak az érintett erdőterületekre?

—	Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a kitermelési jogok kibocsátására vonatkozó eljárások, valamint az e jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk?

2.2. Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló módszerek

Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető. A fa azonosítására többféle módszert lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve az ismeretlen eredetű vagy illegálisan kitermelt faanyaggal való keveredés kockázatát.

Fő kérdések:

—	Valamennyi ellátási láncot – ideértve a különböző faanyagforrásokat is – azonosították-e és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

—	Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

—	Meghatározták és dokumentálták-e azokat a módszereket, amelyek egyrészről a termék eredetének azonosítására, és másrészről az ismeretlen eredetű anyaggal való összekeveredés megelőzésére szolgálnak az ellátási lánc következő szakaszaiban:

—	lábon álló fa;

—	rönkök az erdőben;

—	szállítás és átmeneti tárolás (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak);

—	az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása;

—	a feldolgozóüzem gyártósorain való belépés és onnan kilépés;

—	a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben;

—	a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás;

—	a kivitel helyére történő beérkezés.

—	Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal?

—	Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy igazolatlan eredetű faanyag kerül az ellátási láncba, azonosítják-e az ellenőrző rendszer gyenge pontjait, például a kitermelés előtt a magántulajdonban lévő erdőkben/földeken lábon álló fákról készült leltár hiányát?

—

Indonézia rendelkezik-e a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer hatályának az újrahasznosított anyagokra való kiterjesztésével kapcsolatos politikával, és ha igen, kidolgozott-e útmutatást arra vonatkozóan, hogyan kell kiterjeszteni a rendszer hatályát az újrahasznosított anyagokra?

2.3. Mennyiségi adatok kezelése

Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermékmennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes kitermelési területeken.

Fő kérdések:

—	Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat – ideértve adott esetben átváltási arányszámokat – az ellátási lánc következő szakaszaiban:

—	lábon álló fa;

—	rönkök az erdőben (lerakóhelyeken);

—	szállított és tárolt faanyag (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak);

—	az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása;

—	a gyártósorokon való belépés és onnan kilépés;

—	a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben;

—	a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás;

—	a kivitel helyére történő beérkezés.

—	Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatok nyilvántartásának vezetéséért? –Rendelkeznek-e ezek a szervezetek elegendő humán és tárgyi erőforrásokkal?

—	Hogyan ellenőrizhető az adatok minősége?

—	Olyan módon rögzítették-e a mennyiségi adatokat, hogy a mennyiségek a lánc megelőző és következő elemeivel időben összevethetők?

—	Mely információkat hozzák nyilvánosságra az ellátási lánc ellenőrzéséről? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

2.4. Igazoltan jogszerű faanyag elkülönítése ismeretlen eredetű faanyagtól

Fő kérdések:

—	Kellő számú ellenőrzést folytatnak-e annak érdekében, hogy kizárják az ismeretlen eredetű, illetve a jogszerű kitermelési jog hiányában kivágott fákat?

—	Milyen ellenőrző intézkedéseket alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy az igazolt és a nem igazolt anyagokat elkülönítsék az ellátási láncban?

2.5. Importált fatermékek

Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálása érdekében, hogy az importált fatermékek behozatala jogszerű volt-e.

Fő kérdések:

—	Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége?

—	Milyen dokumentumok szükségesek a kitermelési ország azonosításához, valamint az V. mellékletnek megfelelően annak igazolásához, hogy az importált termékek jogszerűen kitermelt faanyagból származnak?

—	Azonosítja-e a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az importált fatermékeket a teljes ellátási lánc mentén egészen addig, amíg azokat össze nem keverik a feldolgozott termékek előállítása céljából?

—	Importált fa használata esetén azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a kitermelési ország (préselt termékek esetén elhagyható)?

3. IGAZOLÁSI ELJÁRÁSOK

Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és haladéktalanul meghozzák az ezek korrigálásához szükséges intézkedéseket.

3.1. Szervezet

Az igazolást harmadik szervezet végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, valamint az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik.

Fő kérdések:

—	Rendelkeznek-e az igazoló szervek a nemzeti akkreditáló testület (KAN) által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal?

—	Kijelöl-e a kormány szervezeteket az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelőssége) egyértelmű és nyilvános-e?

—	Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek-e?

—	Rendelkeznek-e az igazoló szervek a jogszerűség-fogalom és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek igazolásának elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal?

—

Rendelkeznek-e az igazoló szervek olyan dokumentált irányítási rendszerrel, amely:

—	biztosítja, hogy a személyzet rendelkezzék megfelelő szakértelemmel, valamint a hatékony igazoláshoz szükséges tapasztalattal;

—	belső ellenőrzést / felülvizsgálatot alkalmaz;

—	magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat;

—	biztosítja a rendszer átláthatóságát;

—	igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz?

3.2. Igazolás a jogszerűség fogalmának meghatározására figyelemmel

Egyértelműen meg van határozva, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, és igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.

Fő kérdések:

—	Kiterjed-e az igazoló szervek által alkalmazott igazolási módszer a jogszerűség-fogalom minden elemére, és magában foglalja-e az összes mutatónak való megfelelés vizsgálatát?

—

Az igazoló szervek:

—	ellenőrzik-e az okiratokat, kitermelési nyilvántartásokat és helyszíni műveleteket (akár váratlan ellenőrzések útján);

—	gyűjtenek-e információkat külső érdekelt felektől;

—	nyilvántartják-e igazolási tevékenységeiket?

—	Elérhetők-e nyilvánosan az igazolás eredményei? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

3.3. Az ellátási lánc integritását ellenőrző rendszerek igazolása

Egyértelműen meghatározzák az igazolandó kritériumok és mutatók körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, a meghatározásban foglalt minden kritériumra és mutatóra kiterjedjen, valamint magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.

Fő kérdések:

—	Teljes egészében lefedi-e az igazolási módszertan az ellátási lánc ellenőrzésének igazolását? Egyértelműen rendelkezik-e erről az igazolási módszertan?

—	Milyen adatokkal támasztható alá, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra?

—	Mely szervezetek felelősek az adatok egyeztetéséért? Rendelkeznek-e megfelelő humán- és egyéb erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez?

—	Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa, a kitermelt rönkök és a feldolgozóüzembe/a kivitel helyére érkező fa közötti megfelelések értékelésére?

—	Kialakítottak-e módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére? Szerepel-e e módszerek között az átváltási arányszámok meghatározása és időszakos frissítése?

—	Milyen információs rendszereket és technológiákat alkalmaznak az adatok tárolására, ellenőrzésére és rögzítésére? Vannak-e megbízható rendszerek az adatbiztonság biztosítására?

—	Elérhetők-e nyilvánosan az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó igazolás eredményei? –Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

3.4. Panaszkezelési mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárásból eredő panaszok és viták kezelését.

Fő kérdések:

—	Rendelkeznek-e az igazoló szervek olyan panaszkezelési mechanizmussal, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

—	Rendelkeznek-e az igazoló szervek a független megfigyelőktől érkező kifogások fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

—	Rendelkeznek-e az igazoló szervek a kormányzati tisztviselők által megállapított szabálysértések/jogsértések fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

—	Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

3.5. A meg nem felelés kezelésére szolgáló mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárás során vagy panaszok és független megfigyelés révén azonosított meg nem felelési esetek kezelését.

Fő kérdések:

—	Van-e olyan hatékony és működő mechanizmus, amely alapján az igazolás eredményeiről megfelelő korrekciós határozatot lehet hozni és végrehajtani, és korrekciós intézkedéseket lehet tenni jogsértések megállapítása esetén?

—	Meghatározza-e az igazolási rendszer a fenti követelményt?

—	Kialakítottak-e mechanizmusokat a meg nem felelés eseteinek kezelésére? –Alkalmazzák-e ezeket a gyakorlatban?

—	Megfelelően nyilvántartják-e a meg nem felelésnek és az igazolási eredmények korrekciójának eseteit, vagy az egyéb intézkedéseket? Működik-e az ilyen intézkedések eredményességét értékelő rendszer?

—	Van-e olyan mechanizmus, amellyel az igazoló szervek igazolással kapcsolatos megállapításai bejelenthetők a kormánynak?

—	A meg nem felelés eseteire vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?

4. A KIVITEL ENGEDÉLYEZÉSE

Indonézia engedélyező hatóságot jelölt ki, amely általános felelősséggel bír a jogszerűséget igazoló dokumentumok, illetve a FLEGT-engedélyek kiállítása terén. A FLEGT-engedélyeket az Unióba szánt egyes szállítmányokra állítják ki.

4.1. Szervezeti felépítés

Fő kérdések:

—	Mely szervezetek felelősek a FLEGT-engedély kiadásáért?

—	Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a KAN által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal?

—	Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottjainak szerepe a FLEGT-engedélyek kibocsátásában?

—	Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket, és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében?

—	Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal?

4.2. Jogszerűséget igazoló dokumentumok kiállítása és azok felhasználása FLEGT-engedélyezésre

Meghozták a megfelelő intézkedéseket a jogszerűséget igazoló dokumentumok FLEGT-engedélyezésre való használatához.

Fő kérdések:

—	Követ-e az engedélyező hatóság nyilvánosan hozzáférhető, dokumentált eljárásokat a jogszerűséget igazoló dokumentumok kiadása során?

—	Milyen adatok támasztják alá, hogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák?

—	Megfelelően nyilvántartják-e a kiállított, jogszerűséget igazoló dokumentumokat és azokat az eseteket, amikor nem állítottak ki jogszerűséget igazoló dokumentumokat? Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy a jogszerűséget igazoló dokumentumokat milyen igazoló adatok alapján adják ki?

—	Az engedélyező hatóság megfelelő eljárásokkal rendelkezik-e annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik faanyagszállítmány megfeleljen a jogszerűség-fogalom, valamint az ellátási lánc ellenőrzése támasztotta követelményeknek?

—	Az engedélyek kiadásának feltételei egyértelműen meghatározottak-e, és az exportőrök, valamint más érintett felek számára is ismertek-e?

—	Milyen információ kerül nyilvánosságra a kiadott engedélyekre vonatkozóan?

—	Megfelelnek-e a FLEGT-engedélyek a IV. mellékletben foglalt műszaki előírásoknak?

—	Kidolgozott-e Indonézia FLEGT-engedélyekre vonatkozó számozási rendszert, amely segítségével különbséget lehet tenni az uniós piacra szánt szállítmányok FLEGT-engedélyei és a nem uniós piacra szánt szállítmányok jogszerűséget igazoló dokumentumai között?

4.3. A kiállított FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdések

Megfelelő mechanizmus áll rendelkezésre az illetékes hatóságok FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdéseinek kezelésére a III. melléklet szerint.

Fő kérdések:

—	Létrehoztak és megbíztak-e engedélyinformációs egységet többek között az illetékes hatóságok kérdéseinek fogadása és megválaszolása céljából?

—	Egyértelmű eljárásokat határoztak-e meg az engedélyinformációs egység és az illetékes hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan?

—	Egyértelmű eljárásokat határoztak-e meg az engedélyinformációs egység és az engedélyező hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan?

—	Vannak-e olyan csatornák, amelyeket igénybe véve az indonéz és nemzetközi érdekelt fél tájékoztatást kérhet a kiadott FLEGT-engedélyekről?

4.4. Panaszkezelési mechanizmus

Megfelelő mechanizmus biztosítja az engedélyezésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Fő kérdések:

—	Van-e olyan dokumentált panaszkezelési eljárás, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

—	Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

5. FÜGGETLEN MEGFIGYELÉS

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől (vagyis az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban vagy annak szabályozásában, illetve a független ellenőrzésben részt vevőktől) független megfigyelést az indonéziai civil társadalom végzi. Egyik legfontosabb célja, hogy az igazolás végrehajtásának megfigyelésével fenntartható legyen a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hitelességét.

Indonézia hivatalosan elismerte a független megfigyelési funkciót, és lehetővé teszi, hogy a civil társadalom panaszt tegyen abban az esetben, ha szabálytalanságokat észlel az akkreditációs, az értékelési és az engedélyezési eljárás során.

Fő kérdések:

—	Közzétette-e a kormány a független megfigyelésre vonatkozó iránymutatásokat?

—	Világos követelményeket határoznak-e meg az iránymutatások a pártatlanság biztosítása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében arra vonatkozóan, hogy a szervezetek alkalmasak-e a független megfigyelési funkciók ellátására?

—	Meghatároznak-e az iránymutatások a IX. mellékletben szereplő információk elérésére szolgáló eljárásokat?

—	Hozzáfér-e a gyakorlatban a civil társadalom a IX. mellékletben szereplő információkhoz?

—	Meghatároznak-e az iránymutatások panaszok benyújtására szolgáló eljárásokat? –Nyilvánosak-e ezek az eljárások?

—	Tisztázták és meghatározták-e az igazoló szervekre vonatkozó jelentéstételi és az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket?

IX. MELLÉKLET

AZ INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

1. BEVEZETÉS

A felek elkötelezettek annak biztosítása iránt, hogy az erdészettel kapcsolatos legfontosabb információkat a nyilvánosság elé tárják.

Ez a melléklet e célkitűzés teljesítéséről gondoskodik azáltal, hogy meghatározza: i. a nyilvánosságra hozandó, erdészettel kapcsolatos információk körét, ii. az információk közzétételéért felelős szerveket, valamint iii. az információk hozzáférhetőségét szolgáló mechanizmusokat.

A cél annak biztosítása, hogy (1) a vegyes bizottság tevékenységei e megállapodás végrehajtása során átláthatóak és érthetőek legyenek; (2) mechanizmus álljon a felek és az érdekelt felek rendelkezésére az erdészettel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés céljából; (3) a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működését erősítse az információk független megfigyeléshez való rendelkezésre állása; és (4) megvalósuljanak e megállapodás főbb célkitűzései. Az információk nyilvános hozzáférhetősége jelentősen hozzájárul Indonézia erdészeti irányításának erősítéséhez.

2. INFORMÁCIÓELÉRÉSI MECHANIZMUS

Ez a melléklet összhangban van az információszabadságról szóló 14/2008. sz. indonéz jogszabállyal. E jogszabály értelmében minden közintézmény köteles előírásokat kidolgozni az információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségére vonatkozóan. A jogszabály négy információkategóriát különböztet meg: (1) rendszeresen rendelkezésre álló és aktívan terjesztett információk; (2) információk, amelyeket haladéktalanul elérhetővé kell tenni; (3) mindig rendelkezésre álló és kérésre közölt információk; és (4) korlátozott hozzáférésű vagy bizalmas információk.

Az Erdészeti Minisztérium, a tartományi és körzeti hivatalok, a nemzeti akkreditáló testület (KAN), a megfelelőségértékelő testület és az engedélyező hatóságok mind olyan intézmények, amelyek jelentős szerepet játszanak a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működésében, ezért feladatkörük részeként kötelesek közzétenni az erdészettel kapcsolatos információkat.

Az említett jogszabály végrehajtása érdekében az Erdészeti Minisztérium, a tartományi és körzeti hivatalok, valamint a KAN-t is ideértve más állami szervek kidolgozták vagy kidolgozzák az információ nyilvánosságra hozatalát szolgáló eljárásokat.

A KAN az ISO/IEC 17011:2004 szabvány 8.2 pontja (Az akkreditáló testület kötelezettségei) szerint köteles információkat nyilvánosságra hozni. Az igazoló szervek és az engedélyező hatóságok az erdészeti miniszter rendeletei, az ISO/IEC 17021:2006 8.1. pontja (Nyilvánosan hozzáférhető információk) és a 65:1996 sz. ISO/IEC útmutató 4.8. pontja (Dokumentáció) értelmében kötelesek információkat nyilvánosságra hozni.

A civil társadalmi szervezetek az erdészeti miniszter rendeletei szerint az erdészettel kapcsolatos információk fő forrásai között vannak.

Az erdészeti miniszter 2011. február 2-i P.7/Menhut-II/2011. sz. rendelete szerint az Erdészeti Minisztérium birtokában lévő információk iránti kérelmeket az Erdészeti Minisztérium Közönségkapcsolati Központjának igazgatójához kell intézni az „egyablakos” tájékoztatási politika jegyében. A megvalósításra vonatkozó további útmutatások kialakításán az Erdészeti Minisztérium folyamatosan dolgozik. A regionális, tartományi és körzeti erdészeti irodákban rendelkezésre álló információk közvetlenül hozzáférhetők.

E melléklet végrehajthatóságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni azokat az eljárásokat/iránymutatásokat/utasításokat amelyek alapján az említett intézmények megválaszolják a tájékoztatás iránti megkereséseket. Ezenkívül tisztázni kell az igazoló szervekre és az engedélyező hatóságokra vonatkozó jelentéstételi és az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket.

3. A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉT ELLENŐRZŐ MEGFIGYELÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ERŐSÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

Jogszabályok és előírások: a jogszerűségi előírások között felsorolt összes jogszabály, előírás, szabvány és iránymutatás.

Föld- és erdőhasználati jogok odaítélése: földhasználati térképek és tartományi területrendezési tervek, a földhasználati jogok odaítélésének eljárásai, erdészeti koncessziós vagy erdőhasznosítási jogok és egyéb, kitermelési és feldolgozási jogok, valamint a kapcsolódó dokumentumok, például koncessziós térképek, erdőterület-felszabadítási engedély, földhasználati jogcímet igazoló okmányok és földhasználati jogcímeket ábrázoló térképek.

Erdőgazdálkodási gyakorlat: erdőhasznosítási tervek, éves munkatervek térképekkel és berendezésekre vonatkozó engedélyekkel együtt, az éves munkatervek kidolgozása során szükséges, engedéllyel érintett területen és annak közelében élő közösségekkel tartott konzultációs ülések jegyzőkönyvei, erdei fakitermelési munkaterv és annak mellékletei, környezeti hatásvizsgálati dokumentumok és a környezeti hatásvizsgálati jelentések kidolgozásához szükséges nyilvános konzultációs ülések jegyzőkönyvei, rönkkitermelési jelentések, valamint az állami tulajdonban lévő földterületen álló faállomány nyilvántartási adatai.

Szállítással és ellátási lánccal kapcsolatos információk, például a rönkök vagy erdészeti termékek fuvarokmányai és annak mellékletei, faanyagokra vonatkozó adategyeztetési jelentések, szigetek közötti faanyagszállításra vonatkozó, nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, valamint a hajó azonosító adatait tartalmazó okmányok.

Feldolgozásra és iparra vonatkozó információk, például a vállalkozás alapító okirata, működési engedély és cégjegyzékszám, a környezeti hatásvizsgálatról készült jelentés, iparűzési engedély vagy ipari bejegyzési számok, erdészetitermék-nyersanyagipari iparialapanyag-ellátási tervek, az erdészeti termékek exportőrének nyilvántartásba vétele, nyersanyagokról és feldolgozott termékekről szóló jelentések, a feldolgozási jogok tulajdonosainak jegyzéke, valamint a feldolgozóipari vállalkozásokkal kapcsolatos információk.

Erdővel kapcsolatos díjak, például területalapú díjak és fizetési bizonylatként szolgáló számlák, valamint az újraerdősítési és erdészetierőforrás-szolgáltatási díjak fizetési megbízásai és számlái.

Igazolással és engedélyezéssel kapcsolatos információk: az akkreditációs eljárásokra vonatkozó minőségügyi útmutatás és előírás; mindegyik akkreditált megfelelőségértékelő testület neve és címe; az akkreditálás dátuma és érvényességének határideje; az akkreditáció köre; az egyes tanúsítványok kiállításában érintett megfelelőségértékelő testületi alkalmazottak (ellenőrök, döntéshozók) jegyzéke; az üzleti titoknak minősülő információk körének tisztázása; a nyilvános konzultációk időpontjának megismerését szolgáló ellenőrzési terv, a megfelelőségértékelő testület ellenőrzésre vonatkozó bejelentése; a megfelelőségértékelő testülettel folytatott nyilvános konzultációk a résztvevők névsorával együtt; az ellenőrzés eredményeinek nyilvánosan összefoglalója; az ellenőrző szerv által a tanúsítvány kiállításáról készített összegző jelentések; állapotjelentés minden ellenőrzésről: megfelelt, elutasított, folyamatban lévő, odaítélt, felfüggesztett, és visszavont tanúsítványok, és az itt felsoroltakban bekövetkező változások; az ellenőrzésekkel és az engedélyezéssel összefüggő meg nem felelési esetek, és a kezelésükre tett intézkedések; kiállított exportengedélyek; az engedélyező hatóságok rendszeres összegző jelentései.

Megfigyelési és panaszkezelési eljárások: a KAN-hoz, igazoló szervekhez és engedélyező hatóságokhoz intézett panaszokra vonatkozó szabványos működési eljárások, ideértve a panaszjelentések előrehaladásának nyomon követését és a panaszjelentések lezárását.

Az erdők megfigyelése szempontjából kulcsfontosságú dokumentumok és az e dokumentumokat birtokló hatóságok felsorolását, valamint az ezen információk megszerzésére szolgáló eljárást e melléklet függeléke tartalmazza.

4. AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS NAGYOBB CÉLKITŰZÉSEINEK ERŐSÍTÉSÉRE HASZNÁLT INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

A vegyes bizottságban folytatott megbeszélések jegyzőkönyve

A vegyes bizottság éves jelentése a következő tartalommal:

a)	a FLEGT engedélyezési rendszer keretében Indonéziából az Unióba exportált fatermékek mennyisége a vonatkozó HR-vámtarifaszámok alapján és a közösségi behozatal helyéül szolgáló tagállamok szerint;

b)	az Indonézia által kibocsátott FLEGT-engedélyek száma;

c)	a megállapodásban szereplő célok megvalósítása terén elért eredmények és a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések;

d)	az illegálisan előállított fatermékek kivitelének, behozatalának és a belföldi piacon történő forgalomba hozatalának és kereskedelmének megakadályozását célzó lépések;

e)	az Indonéziába importált faanyag és fatermékek mennyisége, valamint az illegálisan előállított fatermékek importjának megakadályozása érdekében hozott és a FLEGT engedélyezési rendszer integritásának megőrzését célzó intézkedések;

f)	a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések;

g)	a FLEGT engedélyezési rendszer keretében az Unióba behozott fatermékek mennyisége a vonatkozó HR-vámtarifaszámok alapján és a közösségi behozatal helyéül szolgáló tagállamok szerint;

h)	az Unió által Indonéziától átvett FLEGT-engedélyek száma;

i)	azon esetek száma és az érintett fatermékek mennyisége, amelyekben az illetékes hatóságok és az indonéz engedélyinformációs egység konzultációt folytattak.

Az időszakos értékelésről szóló teljes jelentés és összefoglaló jelentés.

A független piaci megfigyelésről szóló teljes jelentés és összefoglaló jelentés.

Az időszakos értékeléssel és a független piaci megfigyeléssel kapcsolatos panaszok és azok kezelésének módja.

E megállapodás végrehajtásának ütemterve és az végrehajtott intézkedések áttekintése.

Az e megállapodás végrehajtása és működése szempontjából lényeges egyéb adatok és információk. A következőket foglalja magában:

Jogi információk

—	E megállapodás, annak mellékletei és az esetleges módosítások szövege.

—	A II. mellékletben említett összes jogszabály és előírás.

—	Végrehajtási rendeletek és eljárások.

Információ a kitermelésről:

—	Indonézia teljes éves fakitermelése.

—	Az (összesen és az Unióba) exportált fatermékek éves mennyisége.

A koncessziók odaítélésével kapcsolatos információk:

—	Az odaítélt erdészeti koncessziók összterülete.

—	A koncessziók listája, az odaítélést elnyerő társaságok nevével, valamint a koncessziókat kezelő társaságok neve.

—	Az összes fakitermelési koncesszió helymeghatározását ábrázoló térkép.

—	A nyilvántartásba vett erdészeti cégek (kitermelés, feldolgozás, kereskedelem és export) jegyzéke.

—	Az SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező erdészeti cégek (kitermelés, feldolgozás, kereskedelem és export) jegyzéke.

Információ a rendezésről

—	A rendezési koncessziók típus szerinti listája.

—	A tanúsítvánnyal rendelkező erdészeti koncessziók listája és tanúsítvány típusa, amely alapján kezelik őket.

A hatóságokkal kapcsolatos információk:

—	Az indonéz engedélyező hatóságok listája címmel és elérhetőségekkel együtt.

—	Az engedélyinformációs egység címe és elérhetőségei.

—	Az illetékes uniós hatóságok listája címmel és elérhetőségekkel együtt.

Ezeket az információkat a felek honlapján teszik közzé.

5. A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALLAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása során a felek értékelik a következőket:

—	kapacitásépítés szükségessége a nyilvános információk független megfigyelésre való felhasználásával összefüggésben;

—	annak szükségessége, hogy felhívják a közszféra és az érdekelt felek figyelmét az e megállapodásban foglalt, nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos rendelkezésekre.

Függelék

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER IGAZOLÁSÁNAK, MEGFIGYELÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ INFORMÁCIÓK

Szám

Nyilvánosságra hozandó dokumentumok

A dokumentumot birtokló hatóságok

Információ-kategória

ÁLLAMI FÖLDEKEN ÁLLÓ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK (IUPHHK-HA/HPH, IUPHHK-HTI/HPHTI, IUPHHK RE) és HELYI KÖZÖSSÉGEK ÁLTAL KEZELT ÁLLAMI FÖLDEKEN ÁLLÓ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK (IUPHHK-HTR, IUPHHK-HKM)

Erdészeti koncessziós jogra vonatkozó engedély

(SK IUPHHK-HA/HPH, IUPHHK- HTI/HPHTI, IUPHHK RE)

Erdészeti Minisztérium (BUK); másolati példányok a körzeti és tartományi hivatalokban

Koncessziós térképek

Erdészeti Minisztérium (BAPLAN); másolati példányok a körzeti és tartományi erdészeti hivatalokban

Erdei fatermékek hasznosítására vonatkozó engedélyek

SK IUPHHK-HTR, IUPHHK-HKm

Erdészeti Minisztérium (BUK); másolati példányok a körzeti és tartományi erdészeti hivatalokban

Erdei fatermékek hasznosításával kapcsolatos térképek

Erdészeti Minisztérium (BAPLAN); másolati példányok a körzeti és tartományi erdészeti hivatalokban

Erdőhasználati terv (TGHK)

Erdészeti Minisztérium (BAPLAN); másolati példányok a körzeti és tartományi hivatalokban

erdei fakitermelési munkaterv (RKUPHHK) és annak mellékletei a berendezésekre vonatkozó engedélyekkel együtt

Erdészeti Minisztérium (BUK)

Az IUPHHK fizetési megbízás (SPP) engedélydíja és a fizetési bizonylat

Erdészeti Minisztérium (BUK)

Éves munkaterv (RKT/ Blue Print) térképpel együtt

Tartományi erdészeti hivatalok; másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban

Fabecslési és kitermelési jelentések (LHP és LHC)

Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok a tartományi erdészeti hivatalokban

Fuvarokmányok (skshh)

Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok a tartományi erdészeti hivatalokban

Rönkökre vonatkozó adategyeztetési jelentés (LMKB)

Körzeti erdészeti hivatalok és a helyi Erdészeti Minisztérium egysége (BP2HP)

A termelési díjra vonatkozó fizetési megbízás (SPP)

és fizetési bizonylat (rönk/térfogat szerint)

Körzeti erdészeti hivatalok

Az erdészetierőforrás-szolgáltatási és az Újraerdősítési Alapnak fizetendő díj

(PSDH vagy DR a természetes erdőkre vonatkozó engedélyek jogosultjainak, illetve PSDH az erdőültetvényekre vonatkozó engedélyek jogosultjainak)

Körzeti erdészeti hivatalok

Környezeti hatásvizsgálati (EIA) dokumentumok

(AMDAL, ANDAL, RKL és RPL)

Tartományi vagy körzeti környezetvédelmi hivatal (BAPEDALDA vagy BLH), másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK)

MAGÁNTULAJDONÁBAN LÉVŐ FÖLDRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG

Érvényes, földhasználati jogcímet igazoló okmány

Nemzeti vagy tartományi/körzeti földhivatal (BPN)

Földhasználati jogcímeket/helymeghatározást ábrázoló térkép

Nemzeti vagy tartományi/körzeti földhivatal (BPN)

A rönkök SKAU vagy SKSKB fuvarokmánya KR (közösségi faanyag) pecséttel ellátva

A falu vezetője (SKAU); másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban (SKSKB-KR és SKAU)

ERDŐÁTALAKÍTÁSSAL ÉRINTETT FÖLDTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG (IPK)

Faanyag-hasznosítási engedélyek: ILS/IPK, ideértve a berendezésekre vonatkozó engedélyt

Tartományi és körzeti erdészeti hivatalok

Térképek mellékelve az ILS-hez/IPK-hoz

Tartományi és körzeti erdészeti hivatalok

Erdőterület-felszabadítási engedély

Erdészeti Minisztérium (BAPLAN) és az Erdészeti Minisztérium tartományi egysége (BPKH)

IPK-/ILS-munkaterv

Körzeti erdészeti hivatalok

A földhasználat-változás előtt álló, állami tulajdonban lévő földterületen álló faállomány nyilvántartási adatai (szakasz az IPK-/ILS-munkatervben)

Körzeti erdészeti hivatalok

Fakitermelési dokumentum (LHP)

Körzeti erdészeti hivatalok

DR és PSDH fizetési elismervény (lásd a 13. sort)

Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK)

FAKB fuvarokmányok, a KBK és az SKSKB mellékletei, valamint a KB mellékletei

Körzeti erdészeti hivatalok

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSRA ÉPÜLŐ IPAR

Vállalkozás alapító okirata

Jogi és Emberi Jogi Minisztérium; az elsődleges és integrált iparágak esetében 6 000 m3 kapacitás felett másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK), 6 000 m3 kapacitás alatt másolati példányok a tartományi és körzeti erdészeti hivatalokban; a másodlagos iparágak esetében másolati példányok az Ipari Minisztériumban.

Működési engedély (SIUP)

Helyi befektetési hivatal vagy befektetéskoordináló ügynökség (BKPMD), Kereskedelmi Minisztérim. A másodlagos iparágak esetében másolati példányok az Ipari Minisztériumban.

Cégnyilvántartási szám (TDP)

Helyi befektetési hivatal vagy befektetéskoordináló ügynökség (BKPMD) és Kereskedelmi Minisztérium

Környezeti hatásvizsgálat (EIA) (UKL/UPL és SPPL)

Tartományi és körzeti erdészeti hivatalok (BAPEDALDA vagy BLH); másolati példányok a helyi kereskedelmi hivatalban vagy a befektetéskoordináló ügynökségnél (BKPMD)

Ipari működési engedély (IUI) vagy ipari nyilvántartási szám (TDI)

Az elsődleges és integrált iparágak esetében 6 000 m3 kapacitás felett másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK), 6 000 m3 kapacitás alatt a tartományi erdészeti hivatalokban, 2 000 m3 kapacitás alatt másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban; a másodlagos iparágak esetében másolati példányok az Ipari Minisztériumban.

Az elsődleges erdészeti terméket előállító iparágak (IPHH) esetében az ipari nyersanyag-ellátási terv (RPBBI)

Az elsődleges és integrált iparágak esetében 6 000 m3 kapacitás felett másolati példányok az Erdészeti Minisztériumban (BUK), 6 000 m3 kapacitás alatt a tartományi erdészeti hivatalokban, 2 000 m3 kapacitás alatt másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban; másolati példányok a tartományi és körzeti erdészeti hivatalokban.

Erdészeti ipari termékek nyilvántartott exportőre (ETPIK)

Kereskedelmi Minisztérium

Fuvarokmányok (SKSKB, FAKB, SKAU és/vagy FAKO)

A falu vezetője (SKAU); másolati példányok a körzeti erdészeti hivatalokban (SKSKB-KR, SKAU), a FAKO másolati példányai a tartományi erdészeti hivatalokban

A rönkfaállomány változásait rögzítő dokumentumok (LMKB/LMKBK)

Körzeti erdészeti hivatalok

Jelentés feldolgozott termékről (LMOHHK)

Körzeti erdészeti hivatalok, másolati példányok a tartományi erdészeti hivataloknak

Szigetek közötti fakereskedelmi dokumentum (PKAPT)

Kereskedelmi Minisztérium (Belkereskedelmi Osztály)

Hajóazonosító dokumentum

(A Közlekedési Minisztérium alá tartozó) helyi kikötő-igazgatási hivatal; másolati példány az Indonéz Osztályozási Hivatalban (BKI)

EGYÉB RELEVÁNS INFORMÁCIÓ

Jogszabályok és előírások: a jogszerűségi előírások között felsorolt összes jogszabály, előírás, szabvány és iránymutatás

Erdészeti Minisztérium, tartományi vagy körzeti erdészeti hivatalok

Az ellenőrzésre és az engedélyezésre vonatkozó információk:

a)	minőségi útmutatás és akkreditációs eljárási szabvány

Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN)

b)	minden egyes akkreditált megfelelőségértékelő szervezetnek (LP és LV) a neve és a címe

Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN)

c)	az egyes engedélyekhez kapcsolódó személyzetet (ellenőrök, döntéshozók) tartalmazó jegyzék

Megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV), Erdészeti Minisztérium

d)	annak tisztázása, hogy mi számít bizalmas üzleti információnak

Nemzeti Akkreditáló Testület (LP és LV)

e)	ellenőrzési terv, amelyből kiderül, mikor van nyilvános konzultáció, az ellenőrzés bejelentése az ellenőrző szerv részéről, az audit eredményének nyilvánosan hozzáférhető összefoglalója, az ellenőrző szerv által a tanúsítvány-kibocsátásra vonatkozóan kiállított összefoglaló jelentések

Nemzeti Akkreditáló Testület (LP és LV)

Az ellenőrzéssel kapcsolatos állapotjelentések:

a)	a tanúsítás megvalósult, meghiúsult, folyamatban van, kibocsátott, felfüggesztett és visszavont tanúsítványok és az ezekkel kapcsolatos változások

Nemzeti Akkreditáló Testület (LP és LV)

b)	az ellenőrzésekkel és az engedélyezéssel kapcsolatos előírások megsértésének esetei és az azok kezelésére hozott intézkedések;

Megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)

c)	Kiállított kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentum); az engedélyező szerv rendszeres jelentései

Megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)

Megfigyelési és panaszkezelési eljárások:

a)	az akkreditáló testülethez és az egyes ellenőrző szervekhez intézett panaszokra vonatkozó szabványos működési eljárások

Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN), megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)

b)	a megfigyelésre, a panaszokra és civil társadalmi megfigyelő jelentéseire vonatkozó civil társadalmi eljárások

Erdészeti Minisztérium, független megfigyelő

c)	a panaszjelentések előrehaladásának nyomon követésével és a panaszjelentés lezárásával kapcsolatos dokumentumok

Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN), megfelelőségértékelő szervezetek (LP és LV)

Információszerzési eljárások:

—

Az információs szabadságról szóló törvény (UU 14/2008) az információk négy kategóriáját különbözteti meg: (1) rendelkezésre álló és rendszeresen, aktívan terjesztett információk; (2) haladéktalanul nyilvánosságra hozandó információk; (3) mindig rendelkezésre álló és kérésre szolgáltatott információk, valamint (4) korlátozott hozzáférésű vagy bizalmas információk.

—

Az információs szabadságról szóló törvény 3. kategóriájába tartozó információkat az adott intézmény kijelölt szervéhez (PPID) – például az Erdészeti Minisztérium közönségkapcsolati központjához – benyújtott kérelemre bocsátják rendelkezésre. A nyilvános információk tekintetében minden intézmény az információs szabadságról szóló törvényen alapuló saját végrehajtási szabályzattal rendelkezik.

—	Egyes információkat, ugyan az információs szabadságról szóló törvény 3. kategóiájába tartoznak, az érintett intézmények közzétesznek a honlapjukon, többek között rendeleteket és szabályokat, földhasználati térképeket és erdőhasználati terveket.

HR-Kód	Árumegnevezés
4802	Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton:
4803	Toalett vagy arcápoló selyem alappapír, törölköző vagy szalvéta alappapír, továbbá hasonló háztartási vagy egészségügyi cikk előállítására felhasználható, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék tekercsben vagy ívben
4804	Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével
4805	Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva
4806	Növényi pergamen, zsírpapír, pauszpapír (átmásolópapír), és pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír tekercsben vagy ívben
4807	Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapokból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben
4808	Hullámpapír és -karton (ragasztott sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével
4809	Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló vagy átíró papír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben
4810	Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben
4811	Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803 , 4809 vagy a 4810 vtsz. alá tartozók kivételével
4812	Papíripari rostanyagból készült szűrőtömb, -tábla és -lap
4813	Cigarettapapír, kiszabva vagy könyvecske vagy szivarkahüvely alakban is
4814	Tapéta és hasonló falborító; átlátszó ablakpapír
4816	Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír dobozba kiszerelve is
4817	Boríték, zárt levelezőlap, postai levelezőlap és más levelezőlap papírból vagy kartonból; levelezőpapír-készletet tartalmazó, papírból vagy kartonból készült doboz, tasak, tárca és mappa
4818	Toalett- (WC-) és hasonló papír, háztartási vagy egészségügyi célra szolgáló cellulózvatta vagy cellulózszálból álló szövedék, legfeljebb 36 cm széles tekercsben vagy méretre vagy alakra vágva; zsebkendő, tisztítókendő, törlő, asztalterítő, szalvéta, csecsemőpelenka, tampon, lepedő és hasonló háztartási, egészségügyi vagy kórházi cikk, ruházati cikk és ruházati tartozék papíripari rostanyagból, papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből
4821	Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is
4822	Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merevítve is)
4823	Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más termék papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből

HR-Kód	Árumegnevezés
4403	Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is:
Ex 4404	Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonló
4406	Vasúti vagy villamosvasúti talpfa
Ex 4407	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, nem gyalult, nem csiszolt, illetve végillesztéssel össze nem állított fa