Együttműködési megállapodás

az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság között a nukleáris biztonságról

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség,

egyrészről, és

A KAZAH KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: Kazahsztán,

másrészről,

a továbbiakban mindketten értelemszerűen fél, illetve felek.

EMLÉKEZTETVE, hogy egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről Kazahsztán között partnerségi és együttműködési megállapodást írtak alá 1995. január 23-án,

EMLÉKEZTEVE, hogy Kazahsztán és a tagállamok szerződő felei a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek, és tagjai a Nemzetközi Atomenergia- ügynökségnek,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Közösségek Bizottsága, a továbbiakban a Bizottság feladata, hogy többek között alapvető előírásokat állapítson meg a sugárvédelemre vonatkozóan, biztosítsa ezek végrehajtását, és közösségi szinten sugárzással kapcsolatos adatokat gyűjtsön és kísérjen figyelemmel,

EMLÉKEZTETVE a környezetvédelem és az azzal kapcsolatos, harmadik személyekkel folytatott közösségi szintű együttműködés fontosságára,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Bizottság közösségi kutatási programot hajt végre a nukleáris biztonság, beleértve a reaktorbiztonság, a sugárvédelem, a hulladékgazdálkodás, az atomerőművek leállítása és leszerelése területén, valamint a nukleáris anyagokkal kapcsolatos biztosítéki intézkedések területén, és e tárgyban szándékozik a tudományos és technológiai együttműködés fejlesztésére harmadik országokkal,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Kazahsztán atomerőművet és három kutatóreaktort működtet, amelyek a kutatási és fejlesztési program részeként felhasználhatók az atomerőművek biztonságának növelésére,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy Kazahsztán szabályozó tevékenysége a nukleáris ágazatban általánosságban a környezet és a lakosság védelmét kívánja biztosítani, valamint a munkavállalók sugárzástól való védelmét nemzetközi szinten elfogadott iránymutatások és elvek alapján,

FELISMERVE, hogy az atomenergiának az ahhoz való jövőbeni hozzájárulása, hogy kielégítse a Közösség és Kazahsztán energiaszükségleteit, kellő tekintettel a diverzifikációra, a gazdaságra, a környezetre és a lakosságra általában, attól is függ, hogy a fent említett biztonsággal kapcsolatos kérdésekre kielégítő válaszokat találnak-e,

FIGYELEMMEL a Közösség és Kazahsztán által előirányzott nukleáris biztonsági összehangolt fellépés különböző formáira,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az e megállapodás szerinti együttműködés kizárólag békés célokra irányul, és kölcsönös előnyök alapján hozzájárul a nukleáris biztonság javításához, beleértve a tudományosan igazolt és nemzetközileg elfogadott nukleáris biztonsági iránymutatások meghatározását és alkalmazását.

2. cikk

(1) A felek törekednek az együttműködés javítására az alábbi területeken:

a) Reaktorbiztonsággal kapcsolatos kutatás

Biztonsági kérdések felülvizsgálata és elemzése; a reaktorbiztonság javításához szükséges megfelelő eljárások azonosítása, többek között működő vagy tervezett atomreaktorokról készült kutatási és fejlesztési tanulmányok, valamint szakvélemények alapján.

b) Sugárvédelem

Kutatás, szabályozási szempontok, biztonsági előírások kialakítása, a nyilvánosság tájékoztatása, képzés és oktatás. Különleges figyelmet kell fordítani az alacsony dózis hatásaira, a szennyezett területek kármentesítésére, az ipari és orvosi sugárterhelésre, és a balesetet követő irányításra.

c) Nukleáris hulladékgazdálkodás

A geológiai ártalmatlanítás értékelése és optimalizálása, a hosszú felezési idejű hulladékkal való gazdálkodás tudományos szempontjai, a telephelyek kármentesítésére vonatkozó stratégiák.

d) Nukleáris létesítmények leállítása, dekontaminálása és leszerelése

Nukleáris létesítmények leállítására, dekontaminálására és leszerelésére vonatkozó stratégiák, különösen radiológiai szempontok.

e) A nukleáris anyagok biztosítéki intézkedéseinek kutatása és fejlesztése

A nukleáris anyagok mérési technikáinak fejlesztése és értékelése, a biztosítéki tevékenységekkel kapcsolatos referenciaanyagok jellemzése, és a nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének kifejlesztése.

f) A nukleáris anyagok tiltott kereskedelmének megelőzése

Az együttműködés a nukleáris anyagok ellenőrzési módszereinek és technikáinak támogatására vonatkozik.

3. cikk

(1) Az együttműködést különösen a következők révén valósítják meg:

- műszaki információk cseréje jelentések, látogatások, szemináriumok, műszaki értekezletek, stb. útján,

- mindkét oldalon a résztvevő laboratóriumok és/vagy szervek személyzetének cseréje, beleértve a képzési célú cserét is,

- minták, anyagok, műszerek és készülékek kísérleti célú cseréje,

- kiegyensúlyozott részvétel a közös vizsgálatokban és tevékenységekben.

(2) A felek és/vagy a felek által adott esetben a fent említett tevékenységekkel megbízott szervek a szükséges mértékig végrehajtási rendelkezésekben állapodhatnak meg a konkrét együttműködési tevékenységek végrehajtásának alkalmazási köre és feltételei meghatározásáról.

E végrehajtási rendelkezések magukban foglalhatnak többek között finanszírozási rendelkezéseket, az irányítás felelősségének átruházását, és az információk terjesztésére és szellemi tulajdonjogokra vonatkozó részletes rendelkezéseket.

(3) Az erőfeszítések megkettőzésének lehető legalacsonyabb szintre csökkentése érdekében a felek összehangolják az e megállapodás szerinti tevékenységeiket a részvételükkel zajló más, nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenységekkel.

4. cikk

(1) Mindkét fél e megállapodás szerinti kötelezettségei a szükséges alapok rendelkezésre állásától függenek.

(2) Az együttműködésből eredő összes költség azt a Felet terheli, amelyiknél a költség felmerül.

(3) Az ipari tevékenységek finanszírozása nem tartozik e megállapodás alkalmazási körébe.

5. cikk

(1) Amennyiben a Közösséget érinti, e megállapodást azokra a területekre kell alkalmazni, amelyekre az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződést.

(2) Az e megállapodás szerinti együttműködés összhangban van a felek hatályos törvényi és rendeleti rendelkezéseivel, valamint a felek által kötött nemzetközi megállapodásokkal.

(3) Mindkét fél a lehető legnagyobb mértékben törekszik arra, hogy az alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezéseinek keretében megkönnyítse az együttműködés folytatásához megkövetelt, a személyek mozgásával, az anyagok és berendezések szállításával és a valuta átutalásával kapcsolatos alakszerűségek teljesítését.

(4) Az e megállapodás végrehajtása során bekövetkezett kárért járó kártérítésre az alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelően kerül sor.

6. cikk

Az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységekhez kapcsolódó információ és a szellemi tulajdonjogok, beleértve az ipari tulajdon, a szabadalmak és szerzői jogok felhasználása és elosztása az e megállapodás szerves részét képező mellékletekkel összhangban történik.

7. cikk

A törvényi és rendeleti rendelkezésekre is figyelemmel, a felek törekednek arra, hogy az e megállapodással kapcsolatos kérdéseket egymás között konzultációval rendezzék.

8. cikk

(1) E megállapodás végrehajtásának felügyeletére a két fél által egyenlő számban jelölt tagokból álló koordinációs bizottság jön létre.

(2) A koordinációs bizottság szükség szerint ülésezik, felváltva a Közösségben és Kazahsztánban a rendszeres ülések tekintetében, annak érdekében, hogy:

- az e megállapodás szerinti együttműködést felülvizsgálja és értékelje, és arról éves jelentéseket készítsen,

- kölcsönös megállapodással meghatározza az e megállapodás alapján vállalandó konkrét feladatokat, a felek által saját programjaik tekintetében hozott autonóm döntések sérelme nélkül.

(3) Kölcsönös megállapodás alapján különleges üléseket lehet tartani meghatározott problémák vizsgálatára, vagy sajátos körülmények esetén.

9. cikk

(1) Ez a megállapodás a tagok által diplomáciai jegyzékváltással meghatározott napon lép hatályba, és tízéves kezdeti időszakra marad hatályban [1].

(2) Ezt követően e megállapodás ötéves időtartamokra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik fél a lejárat előtt legalább hat hónappal írásban nem kéri annak megszüntetését vagy újratárgyalását.

(3) Megszüntetés vagy újratárgyalás esetén e megállapodás korábbi formájában hatályban marad azon együttműködési tevékenységek tekintetében, amelyeket már ténylegesen megkezdtek a megszüntetésre vagy újratárgyalásra irányuló kérelmet megelőzően, e tevékenységek és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések végéig, vagy e megállapodás lejártát követően egy naptári évig, amennyiben az a korábbi időpont.

(4) E megállapodás megszűnése nem érinti a 6. cikk szerinti jogokat és kötelezettségeket.

10. cikk

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, valamint orosz és kazah nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

+++++ TIFF +++++

Hecho en Bruselas, el diecinueve de julio de mil novecientos noventa y nueve.Udfærdiget i Bruxelles, den nittende juli nitten hundrede og nioghalvfems.Geschehen zu Brüssel am neunzehnten Juli neunzehnhundertneunundneunzig.Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δεκαεννέα Ιουλίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα.Done at Brussels on the nineteenth day of July in the year one thousand nine hundred and ninety-nine.Fait à Bruxelles, le dix-neuf juillet mil neuf cent quatre-vingt-dix-neuf.Fatto a Bruxelles, addì diciannove luglio millenovecentonovantanove.Gedaan te Brussel, de negentiende juli negentienhonderdnegenennegentig.Feito em Bruxelas, em dezanove de Julho de mil novecentos e noventa e nove.Tehty Brysselissä yhdeksäntenätoista päivänä heinäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän.Utfärdat i Bryssel den nittonde juli nittonhundranittionio.

+++++ TIFF +++++

Por la Comunidad Europea de la Energía AtómicaFor Det Europæiske AtomenergifællesskabFür die Europäische AtomgemeinschaftΓια την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Ατομικής ΕνέργειαςFor the European Atomic Energy CommunityPour la Communauté européenne de l'Énergie atomiquePer la Comunità europea dell'energia atomicaVoor de Europese Gemeenschap voor AtoomenergiePela Comunidade Europeia da Energia AtómicaEuroopan atomienergiayhteisön puolestaPå Europeiska atomenergigemenskapens vägnar

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

Por la República de KazajistánFor Republikken KasakhstanFür die Republik KasachstanΓια τη Δημοκρατία του ΚαζακστάνFor the Republic of KazakhstanPour la République du KazakhstanPer la Repubblica del KazakistanVoor de Republiek KazachstanPela República do CazaquistãoKazakstanin tasavallan puolestaPå Republiken Kazakstans vägnar

+++++ TIFF +++++

[1] E megállapodás 2003. június 21-jén lépett hatályba.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁSOK NUKLEÁRIS BIZTONSÁG TÁRGYÁBAN LÉTREJÖTT EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN VÉGZETT KÖZÖS KUTATÁSBÓL EREDŐ SZELLEMI TULAJDONJOGOK [1] ELOSZTÁSÁRÓL

I. A JOGOK TULAJDONLÁSA, ELOSZTÁSA ÉS GYAKORLÁSA

1. Az e megállapodás alapján végzett valamennyi kutatás "közös kutatás". A résztvevők közösen dolgozzák ki a közös kutatás során létrehozandó információ és szellemi tulajdon (SZT) tulajdonjogára és felhasználására – a közzétételt is beleértve – vonatkozó közös technológiakezelési terveket (TKT) [2]. E terveket a felek az egyedi kutatási és fejlesztési együttműködési szerződéseknek a megkötése előtt hagyják jóvá. A TKT kidolgozása a közös kutatás céljainak, a résztvevők egymáshoz viszonyított hozzájárulásának, a terület vagy a felhasználási terület alapján történő engedélyezés előnyeinek és hátrányainak, az alkalmazandó jogszabályok által előírt követelményeknek, és a résztvevők által szükségesnek tartott egyéb tényezőknek a figyelembevételével történik. A közös technológiakezelési tervekben ki kell térni a vendégkutatók által végzett kutatásokra vonatkozó, szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre is.

2. A technológiakezelési tervekben nem érintett, a közös kutatás során létrehozott információt vagy SZT-t a felek jóváhagyásával a technológiakezelési tervben meghatározott elveknek megfelelően kell elosztani. Nézeteltérés esetén ez az információ vagy SZT az olyan közös kutatásban résztvevők közös tulajdona, amelyből az információ vagy SZT származik. Minden olyan résztvevő, akire ezt a rendelkezést alkalmazni kell, földrajzi korlátozás nélkül jogosult ennek az információnak vagy SZT-nek a saját kereskedelmi céljaira történő felhasználására.

3. Mindkét fél biztosítja, hogy a másik fél, illetve annak résztvevői rendelkeznek az ezeknek az elveknek megfelelően számukra elosztott jogokkal.

4. A megállapodás által érintett területeken a versenyfeltételek fenntartása mellett mindkét fél törekszik az e megállapodás alapján szerzett jogok olyan módon történő gyakorlásának biztosítására, hogy az ösztönözze különösen az alábbiakat:

i. a megállapodás alapján létrehozott, nyilvánosságra hozott vagy más módon hozzáférhetővé tett információk terjesztése és felhasználása;

ii. nemzetközi szabványok elfogadása és végrehajtása.

II. SZERZŐI JOGI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ALKOTÁSOK

E megállapodás szerint a feleket vagy résztvevőiket megillető szerzői jogokat a Berni Egyezményben (1971. évi Párizsi Okmány) foglaltaknak megfelelően kell kezelni.

III. TUDOMÁNYOS JELLEGŰ IRODALMI MŰVEK

A IV. szakasz sérelme nélkül, a TKT eltérő rendelkezése hiányában a felek, illetve a közös kutatás résztvevői a kutatások eredményeinek közzétételét közösen végzik. Az előbbi általános szabályra is figyelemmel a következő eljárásokat kell alkalmazni:

1. Abban az esetben, ha valamelyik fél vagy e fél közigazgatási intézményei által az e megállapodás alapján végzett közös kutatásból származó tudományos és műszaki folyóiratokat, cikkeket, jelentéseket, könyveket – beleértve a videófelvételeket és a szoftvert is – hoz nyilvánosságra, az ilyen művek fordítására, többszörözésére, átdolgozására, továbbítására és nyilvános terjesztésére a másik fél az egész világra kiterjedő, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes felhasználási engedéllyel rendelkezik.

2. A felek biztosítják, hogy az e megállapodás alapján végzett közös kutatásból származó, és független kiadók által közölt tudományos jellegű irodalmi művek terjesztése a lehető legszélesebb körben történjen.

3. Az e rendelkezés alapján nyilvánosan terjesztendő és elkészítendő, szerzői jogi védelemben részesülő alkotások valamennyi példányán fel kell tüntetni a mű szerzőjének (szerzőinek) nevét, kivéve, ha a szerző (szerzők) kifejezetten lemond(anak) nevének (nevüknek) feltüntetéséről. Ezen felül a példányoknak egyértelmű utalást kell tartalmazniuk a felek együttes támogatására.

IV. NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZHATÓ INFORMÁCIÓK

A. Dokumentum-jellegű, nyilvánosságra nem hozható információ

1. Mindkét fél, illetve megfelelő esetben a felek résztvevői a lehető legkorábbi időpontban és lehetőleg a technológiakezelési tervben meghatározzák azokat az információkat, amelyeket e megállapodással kapcsolatban nem kívánnak nyilvánosságra hozni, figyelembe véve többek között a következő követelményeket:

- az információ titkos jellege, abban az értelemben, hogy egészében, vagy részeinek összességeként nem köztudomású, illetve jogszerű eszközökkel nem könnyen hozzáférhető a terület szakértői számára,

- az információ tényleges vagy lehetséges kereskedelmi értéke az információ titkos jellege miatt,

- az információ korábbi védelme abban az értelemben, hogy az azt a jog szerint ellenőrző személy az adott körülmények között indokolt intézkedéseket tett a titkosság fenntartására.

A felek és a résztvevők egyes esetekben megállapodhatnak arról, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az e megállapodás alapján folytatott közös kutatások során közölt, kicserélt vagy létrehozott információt, vagy annak egy részét nem lehet nyilvánosságra hozni.

2. Mindkét fél biztosítja, hogy az e megállapodás szerinti, nyilvánosságra nem hozható információ, valamint annak ebből következő privilegizált volta könnyen felismerhető legyen a másik fél számára, például megfelelő jelölés vagy korlátozó felirat révén. Ez vonatkozik a szóban forgó információ vagy annak valamely része másolataira is.

A megállapodás alapján nyilvánosságra nem hozható információt átvevő félnek tiszteletben kell tartania az információ privilegizált jellegét. Ezek a korlátozások automatikusan megszűnnek, amikor a tulajdonos az információt a terület szakértői számára korlátozás nélkül nyilvánosságra hozza.

3. Az e megállapodás alapján közölt, nyilvánosságra nem hozható információt az információt átvevő fél a hozzá tartozó, illetve alkalmazásában álló személyek, illetve a kimondottan a folyamatban lévő közös kutatás sajátos céljából meghatalmazott érintett szervezeti egységei vagy szervezetei számára adhatja tovább, amennyiben az ilyen módon továbbadott, nyilvánosságra nem hozható információval kapcsolatban titkossági megállapodást kötnek, és azt a fentieknek megfelelően egyértelműen ilyen információként határozzák meg.

4. Az e megállapodásnak megfelelően nyilvánosságra nem hozható információt átvevő fél az azokat átadó fél előzetes írásbeli hozzájárulásával az ilyen információt a 3. pontban egyébként megengedettnél szélesebb körben terjesztheti. A felek együttműködnek az ilyen szélesebb körű terjesztéssel kapcsolatos előzetes írásbeli hozzájárulás kérelmezésére és elnyerésére vonatkozó eljárások kidolgozásában, és mindegyik fél a hazai politikái, rendeletei és törvényei által megengedett mértékben adja meg ezt a hozzájárulást.

B. Nem dokumentum jellegű nyilvánosságra nem hozható információ

A felek vagy résztvevőik az e megállapodás alapján szervezett szemináriumokon és egyéb üléseken közölt, nem dokumentum jellegű, nyilvánosságra nem hozható, vagy egyéb bizalmas vagy privilegizált információt, illetve a személyzet bevonásából, a létesítmények használatából vagy közös projektekből származó információt az e megállapodásban a dokumentum jellegű információra megállapított elveknek megfelelően kezelik, azzal a feltétellel, hogy az ilyen nyilvánosságra nem hozható, vagy egyéb bizalmas vagy privilegizált információ átvevőjét az információ közlésének időpontjában tájékoztatják annak bizalmas jellegéről.

C. Ellenőrzés

Mindkét fél törekszik annak biztosítására, hogy az általa e megállapodás alapján átvett, nyilvánosságra nem hozható információ ellenőrzése az itt leírtaknak megfelelően történjen. Ha az egyik fél úgy ítéli meg, hogy bizonyosan vagy valószínűsíthetően nem lesz képes betartani a fenti A. és B. pontban a terjesztés tilalmára megállapított rendelkezéseket, erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet. A megfelelő intézkedések meghatározása céljából a felek ezt követően konzultálnak egymással.

[1] Az ezekben az iránymutatásokban említett fogalmak meghatározását a II melléklet tartalmazza.

[2] E TKT-k indikatív jellemzőit a III. melléklet tartalmazza.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. "SZELLEMI TULAJDON": az 1967. július 14-én Stockholmban aláírt, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létrehozásáról szóló egyezmény 2. cikke értelmében vett szellemi tulajdon.

2. "RÉSZTVEVŐ": bármely természetes vagy jogi személy, beleértve magukat a feleket is, amely részt vesz az e megállapodás szerinti valamely projektben.

3. "KÖZÖS KUTATÁS": a felek együttes hozzájárulásával végzett és/vagy finanszírozott kutatás, adott esetben a két fél résztvevőinek együttműködésével.

4. "INFORMÁCIÓ": a KÖZÖS KUTATÁS-ból származó tudományos vagy műszaki adatok, kutatási és fejlesztési eredmények vagy módszerek, továbbá minden olyan információ, amelynek az e megállapodás, illetve az annak megfelelően végzett kutatások keretében történő átadását vagy kicserélését a KÖZÖS KUTATÁS-ban résztvevő felek és/vagy a résztvevők szükségesnek ítélik.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A TECHNOLÓGIAKEZELÉSI TERV (TKT) INDIKATÍV JELLEMZŐI

A TKT a résztvevők között megkötendő, a közös kutatás végrehajtásával és a résztvevők kötelezettségeivel és jogaival kapcsolatos egyedi megállapodás. Az SZT tekintetében a TKT rendszerint a következőkre tér ki: tulajdonjog, oltalom, felhasználói jogok K & F céljaira, felhasználás és terjesztés, beleértve az együttes közzététellel kapcsolatos megállapodásokat, a vendégkutatók jogai és kötelezettségei, valamint a viták rendezésére szolgáló eljárások. A TKT kiterjedhet az elsődleges és másodlagos információkra, az engedélyezésre és a teljesítésre vonatkozó szabályokra is.

--------------------------------------------------