II. MELLÉKLET

Megállapodás

az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság között a borelnevezések kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről

1. cikk

Célkitűzések

(1) A Szerződő Felek a megkülönböztetésmentesség és a viszonosság elvével összhangban megállapodnak a területükről származó borok elnevezéseinek az itt meghatározott feltételek szerint történő elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről.

(2) A Szerződő Felek minden olyan szükséges általános és egyedi intézkedést megtesznek, amely az e Megállapodásban meghatározott kötelezettségek teljesítésének és az e Megállapodásban meghatározott célkitűzések elérésének biztosításához szükséges.

2. cikk

Hatály és alkalmazási terület

Ezt a Megállapodást az 1983. június 14-én Brüsszelben kelt, harmonizált áruleíró és kódrendszerről ("Harmonizált Rendszer") szóló nemzetközi egyezmény 2204 vámtarifaszáma alá tartozó borokra kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalom-meghatározások

E Megállapodás alkalmazásában, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

a) "…-ból/ből származó bor", amelyet a Szerződő Felek egyikének neve előz meg, az adott Szerződő Fél területén olyan szőlőből előállított bor, amelyet teljes egészében annak a Szerződő Félnek a területén szüreteltek;

b) "földrajzi jelzés" a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban "a TRIPS-megállapodás") 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint olyan jelzés, beleértve az "eredetmegjelölést" is, amelyet az adott Szerződő Fél törvényei és rendeletei elismernek a Szerződő Fél területéről származó bor megnevezésére és kiszerelésére;

c) "hagyományos kifejezés": a mellékletben meghatározott valamely hagyományosan használt elnevezés, amely különösképpen vonatkozik az adott bor termelési eljárására vagy minőségére, színére vagy típusára, amely eléggé jellegzetes és/vagy megalapozott hírnévvel rendelkezik, és amelyet az adott Szerződő Fél törvényi és rendeleti rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről származó bor megnevezésére és kiszerelésére;

d) "oltalom alatt álló elnevezés": a b) és c) pontban meghatározott valamely földrajzi jelzést vagy hagyományos kifejezés, amely e Megállapodás szerint oltalom alatt áll;

e) "homonim": a különböző származási helyekről vagy a Szerződő Felek megfelelő területeiről származó különböző borok megjelölésének a céljára szolgáló azonos vagy összetéveszthetően hasonló oltalom alatt álló elnevezés;

f) "megnevezés": azok az elnevezések, amelyeket a címkén, a szállítás során a bor kísérő dokumentumain és a kereskedelmi dokumentumokon alkalmaznak, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, valamint a hirdetésekben;

g) "címkézés": minden olyan megnevezés és egyéb hivatkozás, megjelölés, illusztráció vagy védjegy, amely a bor megkülönböztetésére szolgál, és amely ugyanazon a tárolóedényen jelenik meg, beleértve a záróeszközt, vagy a tárolóedényhez rögzített függőcímkét és az üveg nyakát fedő borítást;

h) a "kiszerelés": a tárolóedényeken, ideértve a záróeszközt is, a címkén és a csomagoláson alkalmazott adatok és megjelölések;

i) "csomagolás": olyan védőburkolat – mint például a csomagolópapír, különféle tasakok, kartonok és ládák –, amelyek egy vagy több tárolóedény szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából;

j) "védjegy":

- a Szerződő Fél jogszabályai értelmében bejegyzett védjegy,

- a Szerződő Fél jogszabályai által oltalomban részesített, szokásjogi védjegy,

- az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény (1967) 6bis cikkében említett jól ismert védjegy.

I. CÍM

A BORELNEVEZÉSEK KÖLCSÖNÖS OLTALMA

4. cikk

Alapelvek

(1) A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás 1.C. mellékletében közzétett TRIPS-megállapodás 22. és 23. cikkének sérelme nélkül, e melléklettel összhangban a Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek az 5. cikkben említett, a Szerződő Felek területéről származó borok megnevezésére és kiszerelésére használt elnevezések kölcsönös védelmének biztosítása érdekében. A Szerződő Felek e célból ellátják az érdekelt feleket megfelelő jogi eszközökkel, hogy biztosítsák a megfelelő oltalmat, valamint hogy a földrajzi jelzéseknek és hagyományos kifejezéseknek olyan borokra történő használatát megelőzzék, amelyekre nem érvényes a földrajzi jelzés, vagy megnevezés.

(2) Horvátországban oltalom alatt álló közösségi elnevezéseket:

a) kizárólag a Közösségből származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

b) csak a közösségi jogszabályokban és rendeletekben meghatározott feltételek szerint használhatók.

(3) A Közösségben a Horvátországban oltalom alatt álló elnevezések:

a) kizárólag Horvátországból származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

b) csak Horvátország törvényi és rendeleti rendelkezéseiben meghatározott feltételek szerint lehet használni.

(4) Az e Megállapodásban előírt védelem különösen tiltja az oltalom alatt álló elnevezések használatát olyan borok esetében, amelyek nem a feltüntetett földrajzi területről vagy nem a hagyományos kifejezést használó helyről származnak, és az oltalmat akkor is alkalmazni kell, ha:

- a bor valódi származását feltüntették,

- az érintett földrajzi jelzés fordítását alkalmazzák,

- az elnevezést olyan szavakkal, mint a "fajta", "típus", "szerű", "utánzat", "módszer" vagy egyéb ilyen típusú kifejezésekkel kapcsolatban használják.

(5) Homonim földrajzi jelzések esetében:

a) amennyiben az e Megállapodás értelmében oltalom alatt álló jelzések azonos hangzásúak, az oltalmat mindegyik jelzésre ki kell terjeszteni, feltéve, hogy azokat hagyományosan és következetesen használják, és a fogyasztókat a bor valódi eredetére vonatkozóan nem vezetik félre;

b) amennyiben az e Megállapodás értelmében oltalom alatt álló jelzések a Szerződő Felek területén kívül eső földrajzi terület nevével azonos hangzásúak, e név az általa megjelölt földrajzi területen termelt bor megnevezésére és kiszerelésére használható, feltéve, hogy azt hagyományosan és következetesen használják, e célra történő felhasználását a származási ország szabályozza, és a fogyasztókban nem keltik azt a hamis képet, hogy a bor az érintett Szerződő Fél területéről származik.

(6) Homonim hagyományos kifejezések esetében:

a) amennyiben az e Megállapodás értelmében oltalom alatt álló kifejezések azonos hangzásúak, az oltalmat mindegyik kifejezésre ki kell terjeszteni, feltéve, hogy azokat hagyományosan és következetesen használják, és a fogyasztókat a bor valódi eredetére vonatkozóan nem vezetik félre;

b) amennyiben az e Megállapodás értelmében oltalom alatt álló kifejezések nem a Szerződő Felek területéről származó bor nevével azonos hangzásúak, e név bor megnevezésére és kiszerelésére használható, feltéve, hogy azt hagyományosan és következetesen alkalmazzák, erre a célra történő használatát a származási ország szabályozza, és a fogyasztókban nem keltik azt a hamis képet, hogy a bor az érintett Szerződő Fél területéről származik.

(7) Az ideiglenes bizottság határozat útján megállapíthatja a használat gyakorlati feltételeit, amelyek szerint az (5) és (6) bekezdésben említett homonim jelzéseket vagy kifejezéseket meg lehet különböztetni, figyelembe véve, hogy az érintett termelőknek egyenlő elbánásban kell részesülniük, és hogy a fogyasztók nem téveszthetők meg.

(8) Az e Megállapodásban foglalt rendelkezések nem csorbíthatják senki jogát arra nézve, hogy a kereskedés során saját nevét vagy jogelődje nevét használhassa, feltéve, hogy a neveket nem a fogyasztókat megtévesztő módon használják.

(9) E Megállapodás nem kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy a másik Szerződő Fél olyan földrajzi jelzését vagy hagyományos kifejezését védje, amely a származási országban nem élvez oltalmat, vagy elveszti azt, illetve amelyet már nem használnak a származási országban.

(10) A Szerződő Felek lemondanak azon jogukról, hogy a TRIPS-megállapodás 24. cikkének (4)–(7) bekezdésében foglaltakat alkalmazásával megtagadják az e Megállapodás hatálya alá tartozó, másik Szerződő Féltől származó termék nevének oltalmát.

5. cikk

Oltalom alatt álló elnevezések

A következő neveket kell védeni tekintettel azokra a borokra, amelyek:

a) a Közösségből származnak:

- a tagállam megnevezése, amelyből a bor származik,

- az e célból összeállított jegyzékekben foglalt földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések;

b) Horvátországból származnak:

- a "Horvátország" megnevezés, vagy azon országot jelölő bármely egyéb név,

- az e célból összeállított jegyzékekben foglalt földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések.

6. cikk

Védjegyek

(1) Az olyan borra vonatkozó védjegy bejegyzését, amely az e Megállapodás alapján oltalom alatt álló elnevezést tartalmaz, vagy abból áll, vissza kell utasítani, vagy az érintett Szerződő Fél kérésére érvényteleníteni kell, ha:

- a szóban forgó bor nem arról a helyről származik, amelyre a földrajzi jelzés utal, vagy, esettől függően,

- a szóban forgó bor nem az, amelyre számára a hagyományos kifejezést fenntartják.

(2) Az 1995. december 31-e előtt jóhiszeműen bejegyzett védjegyeket azonban 2005. december 31-ig lehet használni, feltéve, hogy azokat bejegyzésük óta ténylegesen és folyamatosan használták.

7. cikk

Kivitel

A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az olyan esetekben, amelyekben a Szerződő Felek országaiból származó borokat e területekről exportálják, és harmadik országokban forgalmazzák, az 5. cikkben említett egyik Szerződő Fél oltalom alatt álló elnevezéseit ne használják a másik Szerződő Fél országából származó bor megnevezésére és kiszerelésére.

8. cikk

Az oltalom kiterjesztése

Amennyiben a Szerződő Felek vonatkozó jogszabályai megengedik, e Megállapodás nyújtotta védelem előnyei érvényesek azon természetes és jogi személyekre, valamint a termelők, kereskedők vagy fogyasztók szövetségeire, társulásaira és szervezeteire, amelyek székhelye a másik Szerződő Fél területén található.

9. cikk

Végrehajtás

(1) Amennyiben a 11. cikkel összhangban kijelölt, megfelelő illetékes hatóság tudomására jut, hogy valamely bor megnevezése vagy kiszerelése, különösen a címkén, hivatalos vagy kereskedelmi dokumentumokon vagy hirdetésekben e Megállapodást sérti, a Szerződő Felek a szükséges közigazgatási intézkedéseket alkalmazzák, és/vagy bírósági eljárást kezdeményeznek a tisztességtelen verseny elleni küzdelem, vagy az oltalom alatt álló elnevezések bármely más módon történő visszaélésszerű használatának megelőzése céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedésekre és eljárásokra különösen a következő esetekben kerül sor:

a) ha a megnevezések a Közösség vagy Horvátország jogszabályai által előírt fordítása a másik Szerződő Fél nyelvére vagy nyelveire olyan szót eredményez, amely félrevezető lehet az ily módon megnevezett vagy kiszerelt bor származási helyét, jellegét vagy minőségét illetően;

b) ha azok a megnevezések, védjegyek, elnevezések, feliratok vagy képek, melyek közvetlenül vagy közvetetten hamis vagy félrevezető információt tartalmaznak a bor származási helyére, eredetére, természetére, szőlőfajtájára vagy lényeges tulajdonságaira vonatkozóan, megjelennek az olyan borokkal kapcsolatos tárolóedényen vagy csomagoláson, hirdetésben, illetve hivatalos vagy kereskedelmi dokumentumokon, melyek elnevezése e Megállapodás szerint oltalom alatt áll;

c) ha olyan tárolóedényeket vagy csomagolást használnak, amely a bor származását illetően félrevezető lehet.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása nem érinti a 8. cikkben említett természetes személyek és szervezetek lehetőségét arra, hogy a Szerződő Felek országaiban megfelelő intézkedéseket tegyenek, beleértve, hogy a bírósághoz forduljanak.

10. cikk

Egyéb nemzeti jogszabályok és nemzetközi megállapodások

A Szerződő Felek eltérő megállapodásának hiányában ez a Megállapodás nem zárja ki azt, hogy a Szerződő Felek a Megállapodás alapján oltalom alatt álló elnevezésekre jelenleg vagy a jövőben bármilyen szélesebb körű védelmet alkalmazzanak nemzeti jogszabályaik vagy más nemzetközi szerződéseik értelmében.

II. CÍM

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI ELLENŐRZÉS ÉS KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLY

11. cikk

Végrehajtó hatóságok

(1) A Szerződő Felek maguk jelölik ki a Megállapodás végrehajtásáért felelős hatóságokat. Ha az egyik Szerződő Fél egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, biztosítania kell e hatóságok munkájának koordinálását. E célra egy koordináló hatóságot külön ki kell jelölni.

(2) A Szerződő Felek legkésőbb e Megállapodás hatályba lépésétől számított két hónapon belül tájékoztatják egymást e hatóságok nevéről és címéről. E hatóságok szorosan és közvetlen módon együttműködnek.

12. cikk

Jogsértés

(1) Ha a 11. cikkben említett hatóságok valamelyike okkal feltételezi, hogy:

a) Horvátország és a Közösség között forgalomban lévő vagy már értékesített bor nem felel meg a Megállapodásban foglaltaknak, vagy a Szerződő Felek törvényi és rendeleti rendelkezéseiben meghatározott előírásoknak, és

b) a rendelkezések be nem tartása a másik Szerződő Fél különös érdekében áll, és közigazgatási intézkedéseket és/vagy bírósági eljárást vonhat maga után,

haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát vagy hatóságait.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtandó tájékoztatáshoz hivatalos, kereskedelmi vagy egyéb megfelelő dokumentumokat kell csatolni, adott esetben a közigazgatási intézkedések vagy bírósági eljárások részleteivel együtt. A tájékoztatás a kérdéses borra vonatkozóan különösen a következő részleteket tartalmazza:

a) az előállító és a borral rendelkező személy,

b) a bor összetétele és érzékszervi jellemzői,

c) a bor megnevezése és kiszerelése,

d) az előállításra és a forgalmazásra vonatkozó szabályok megsértésének részletei.

III. CÍM

A MEGÁLLAPODÁS IGAZGATÁSA

13. cikk

Munkacsoport

(1) A Stabilizációs és Társulási Megállapodás hatálybalépéséig az Ideiglenes Megállapodás 41. cikkével összhangban egy Mezőgazdasági Különbizottság támogatásával működő munkacsoportot kell létrehozni.

(2) A munkacsoport gondoskodik e Megállapodás megfelelő működéséről és megvizsgál minden olyan kérdést, amely a végrehajtás során felmerülhet. A munkacsoport elsősorban olyan ajánlásokat tehet, amelyek hozzájárulnak e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához.

14. cikk

A Szerződő Felek feladatai

(1) A Szerződő Felek közvetlenül, vagy a 13. cikkben említett munkacsoporton keresztül kapcsolatot tartanak fenn az e Megállapodás végrehajtásához és működéséhez kapcsolódó minden ügyben.

(2) A Szerződő Felek feladatai különösen:

a) az Ideiglenes Bizottság határozatával a szerződő felek törvényi és rendeleti rendelkezései bármely módosításának fegyelembe vétele érdekében kölcsönös határozattal elkészítik és módosítják az 5. cikkben említett jegyzékeket és e Megállapodás jegyzőkönyvét;

b) tájékoztatják egymást olyan közérdeket érintő új szabályok meghozatalának vagy meglévő szabályok módosításának szándékáról, mint az egészség- vagy fogyasztóvédelem, annak borpiaci vonatkozásaival együtt;

c) értesítik egymást a Megállapodás alkalmazásával kapcsolatos bírósági határozatokról, valamint tájékoztatják egymást az e határozatok alapján meghozott intézkedésekről.

(3) E Megállapodás keretében, az annak alkalmazása során szerzett tapasztalat alapján bármelyik Szerződő Fél javaslatokat terjeszthet elő a borpiaci együttműködésük kiszélesítésére.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerint hozott határozatok kötelező érvényűek a Szerződő Felekre vonatkozóan, akik megteszik határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Tranzit – kis mennyiségek

E Megállapodást nem kell alkalmazni azon borokra, amelyek:

a) tranzitforgalomban vannak a Szerződő Felek egyikének területén, vagy

b) az egyik Szerződő Fél területéről származnak, és amelyeket kis mennyiségekben, a jegyzőkönyvben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban szállítanak a Szerződő Felek között.

16. cikk

Területi hatály

Ezt a Megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a Horvát Köztársaság területén.

17. cikk

A teljesítés elmulasztása

(1) A Szerződő Felek konzultációt kezdeményeznek, ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik nem tett eleget az e Megállapodásban szerinti kötelezettségének.

(2) A konzultációt kérő Szerződő Fél a másik Fél rendelkezésére bocsátja az adott ügy részletes kivizsgálásához szükséges valamennyi információt.

(3) Amennyiben azonban a késedelem az emberi egészséget veszélyeztetné vagy a csalás elleni küzdelmet célzó intézkedések hatékonyságát csökkentené, a Szerződő Felek előzetes konzultáció nélkül megfelelő ideiglenes védintézkedéseket tehetnek, feltéve, hogy ezen intézkedések megtétele után azonnal megtartják a konzultációkat.

(4) Amennyiben az (1) és (3) bekezdésben meghatározott konzultációt követően a Szerződő Felek nem állapodnak meg, a konzultációt kérő vagy a (3) bekezdésben említett intézkedéseket végrehajtó Fél megteheti azokat a megfelelő védintézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a Megállapodás megfelelő alkalmazását.

18. cikk

Meglévő készletek értékesítése

(1) Az e Megállapodás hatálybalépésekor a Szerződő Felek nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseinek megfelelően előállított, feldolgozott, megnevezett és kiszerelt, azonban az e Megállapodás által nem engedélyezett borokat a készletek erejéig lehet forgalomba hozni.

(2) Ha a Szerződő Felek másként nem rendelkeznek, a készletek erejéig forgalmazhatók az e Megállapodásnak megfelelően előállított, feldolgozott, megnevezett és kiszerelt olyan borok, amelyek előállítása, feldolgozása, megnevezése és kiszerelése a Megállapodás módosítása miatt már nem felel meg a feltételeknek.

--------------------------------------------------

Az Európai Közösség és a Horvát Köztársaság között, a borelnevezések kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről szóló megállapodás jegyzőkönyve

A SZERZŐDŐ FELEK A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

A Megállapodás 15. cikkének b) pontja értelmében a következőket kell kis mennyiségű bornak tekinteni:

1. legfeljebb 5 literes, címkézett, újra nem használható záróeszközzel ellátott tárolóedénybe töltött bor, ha a szállított teljes mennyiség nem haladja meg az 50 litert, függetlenül attól, hogy külön vagy egy tételben szállítják;

2. a) az utasok személyi poggyászának tartalmát képező, utasonként legfeljebb 30 liter bormennyiség;

b) magánszemély által egy másik magánszemélynek feladott küldeményben levő, legfeljebb 30 liter bormennyiség;

c) költözködő magánszemélyek tulajdonát képező bormennyiség;

d) tudományos vagy műszaki kísérletek céljára behozott, legfeljebb 1 hektoliter bormennyiség;

e) diplomáciai, konzuli, vagy hasonló létesítmények részére, vámmentes juttatásuk részeként behozott bormennyiség;

f) nemzetközi közlekedési eszközök fedélzetén utasellátási célokat szolgáló bormennyiség.

Az 1. pontban említett mentesség és a 2. pontban említett, egy vagy több mentesség nem vonható össze.

--------------------------------------------------