Egyezmény az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM

1. cikk:

2. cikk:

3. cikk:

4. cikk:

5. cikk:

6. cikk:

7. cikk:

8. cikk:

9. cikk:

10. cikk:

11. cikk:

12. cikk:

13. cikk:

14. cikk:

15. cikk:

16. cikk:

17. cikk:

18. cikk:

19. cikk:

20. cikk:

21. cikk:

22. cikk:

23. cikk:

24. cikk:

25. cikk:

26. cikk:

27. cikk:

28. cikk:

29. cikk:

30. cikk:

31. cikk:

32. cikk:

33. cikk:

34. cikk:

I. melléklet:

II. melléklet:

III. melléklet:

IV: melléklet:

1. függelék:

2. függelék:

EGYEZMÉNY AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAK-KELETI KÖRZETE TENGERI KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMÉRŐL

A SZERZŐDŐ FELEK

FELISMERVE, hogy a tengeri környezet és az általa fenntartott élővilág létfontosságú valamennyi nemzet számára;

FELISMERVE az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetében rejlő értéket, valamint összehangolt védelmének szükségességét;

FELISMERVE, hogy a nemzeti, regionális és globális szinten összehangolt együttműködés nélkülözhetetlen a tengeri szennyezések megelőzéséhez és felszámolásához, illetve a tengeri területek fenntartható gazdálkodásának eléréséhez, azaz a humán tevékenységek oly módon történő irányításához, hogy a tengeri ökoszisztéma a továbbiakban is fenntartsa a tenger jogszerű használatát és továbbra is kielégítse a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek szükségleteit;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a szennyezés veszélyezteti a tenger ökológiai egyensúlyát és jogszerű használatát,

FIGYELEMBE VÉVE az Egyesült Nemzetek Emberi Környezetről, 1972 júniusában, Stockholmban tartott, konferenciájának ajánlásait;

FIGYELEMBE VÉVE az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciájának eredményeit, amelyet 1992 júniusában tartottak Rio de Janeiróban;

EMLÉKEZTETVE a nemzetközi szokásjognak az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének XII. részében, különösen a tengeri környezet védelmével és megóvásával összefüggő regionális és szubregionális együttműködésről szóló 197. cikkében, tükröződő rendelkezéseire;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az államok közös érdeke, hogy ösztönözzék a tengeri környezetre vonatkozó regionális, illetve szubregionális szintű együttműködést;

EMLÉKEZTETVE az 1983. március 2-i és 1989. december 5-i jegyzőkönyvvel módosított a hajókról és légijárművekről való hulladéklerakással okozott tengerszennyezés megelőzéséről 1972. február 15. napján Oslóban aláírt egyezménnyel, valamint az 1986. március 26-i jegyzőkönyvvel módosított a szárazföldi forrásokból származó tengerszennyezés megelőzéséről 1974. június 4-én Párizsban aláírt egyezménnyel összefüggésben elért pozitív eredményekre;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a tengeri környezet védelmét szolgáló progresszív és koherens intézkedések részeként késedelem nélkül további nemzetközi lépéseket kell tenni a tenger szennyezésének megelőzésére és felszámolására;

FELISMERVE, hogy tekintettel a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére és felszámolására, illetve tekintettel a tengeri környezet emberi tevékenységek káros hatásai elleni védelmére, kívánatos lehet regionális szinten a globális szintű nemzetközi egyezményekben vagy megállapodásokban előírtaknál szigorúbb intézkedéseket elfogadni;

FELISMERVE, hogy a halászati gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket a kifejezetten ezzel a témával foglalkozó nemzetközi és regionális megállapodások megfelelően szabályozzák;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a jelenlegi Oslói és Párizsi Egyezmények nem ellenőrzik megfelelően a szennyezés sokféle forrásainak egy részét és, hogy ezért indokolható ezek felváltása a jelenlegi egyezménnyel, amely a tengeri környezet szennyezésének valamennyi forrásával és az emberi tevékenységek rá gyakorolt káros hatásaival is foglalkozik, figyelembe veszi az elővigyázatosság elvét és erősíti a regionális együttműködést,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a) "tengeri terület": a Szerződő Felek belvizei és felségvizei, a part menti állam fennhatósága alá tartozó felségvizeken átnyúló és azzal szomszédos vizek a nemzetközi jog által meghatározott mértékig, valamint a nyílt tengerek, beleértve valamennyi ilyen tenger fenekét és annak altalaját, amely tengerek az alábbi határok között helyezkednek el:

i. az Atlanti-óceán és az Északi Jeges-tenger területe és a hozzájuk kapcsolódó tengerek, amelyek az északi szélesség 36°-tól északra és a nyugati hosszúság 42°, illetve a keleti hosszúság 51° között fekszenek, de kizárva:

1. a Balti-tengert és a Belt-szorosokat Hasenore Headtől Gniben Pointig, Korshagetől Spodsbjergig és Gilbjerg Headtől Kullenig húzott vonaltól délre és keletre;

2. a Földközi-tengert és a hozzá kapcsolódó tengereket egészen az északi szélesség 36° és a nyugati hosszúság 5° 36' délkörének metszéspontjáig.

ii. az Atlanti-óceán északi szélesség 59°-tól északra és a nyugati hosszúság 44°, illetve a nyugati hosszúság 42° közé eső körzete;

b) "belvizek": azok a vizek, amelyek a felségvizek szélességének mérésére szolgáló alapvonal szárazföld felé eső oldalán helyezkednek el, vízfolyások esetén az édesvíz határáig kiterjedve;

c) "édesvíz határa:" az a hely a vízfolyásban, ahol apálykor és az édesvíz alacsony vízállásának időszakában értékelhető növekedés van a víz sótartalmában a tengervíz jelenléte miatt;

d) "szennyezés": olyan anyagok vagy energia ember általi, közvetlenül vagy közvetetten történő bejuttatása a tengeri környezetbe, amelyek az emberi egészséget fenyegető veszélyeket, az élő erőforrások és a tengeri ökoszisztéma károsodását, a szórakozási lehetőségek romlását vagy a tenger egyéb irányú jogszerű használatával szembeni összeütközést eredményeznek vagy eredményezhetnek;

e) "szárazföldi eredetű források": azok a pontszerű vagy szórt források a szárazföldön, ahonnan anyagok vagy energia éri el a tengeri területet vízen, levegőn keresztül vagy közvetlenül a tengerpartról. Magában foglalja azokat a forrásokat, amelyek kapcsolatban állnak a tengerfenék alá történő szándékos lerakodással, amely a szárazföld felől alagúton, csővezetéken vagy más módon érhető el, valamint azokat az ember által készített szerkezeteket, amelyeket a Szerződő Fél fennhatósága alá tartozó tengeri területen part menti tevékenységektől eltérő célokra helyeztek el;

f) "hulladéklerakás":

i. a szemét vagy más anyag bármiféle szándékos lerakása a tengeri területen:

1. hajókról vagy légijárműről;

2. part menti létesítményekről;

ii. bármiféle szándékos elsüllyesztése a tengeri területen:

1. hajóknak vagy légijárműveknek;

2. part menti létesítményeknek vagy part menti csővezetékeknek;

g) a "hulladéklerakás" nem foglalja magában:

i. a hajók, légijárművek vagy part menti létesítmények normális működése során keletkezett vagy azzal kapcsolatos hulladékoknak, vagy egyéb anyagoknak, a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló, az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény, vagy más vonatkozó nemzetközi jogi norma szerint történő lerakását, kivéve azokat a hulladékokat vagy egyéb anyagokat, amelyeket hajók vagy légijárművek vagy part menti létesítmények szállítanak avagy azokhoz szállítanak azért, hogy lerakják azokat a hulladékokat vagy egyéb anyagokat, amelyeket ilyen hulladék vagy egyéb anyagok kezeléséből nyertek ilyen hajókon, légijárműveken vagy part menti létesítményeken.

ii. anyagok elhelyezését azoknak egyszerű lerakásától eltérő céllal, feltéve, hogy ha az elhelyezés célja eltér attól, amelyre az anyagot eredetileg tervezték vagy létrehozták, akkor az az Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint történik; és

iii. a III. melléklet alkalmazásában, egy használaton kívüli part menti létesítmény vagy part menti csővezeték részben vagy egészében történő helyszínen hagyását feltéve, hogy bármely ilyen művelet az Egyezmény vonatkozó előírásai és bármely más vonatkozó nemzetközi törvény szerint megy végbe;

h) "égetés": a hulladékok vagy egyéb anyagok bármiféle szándékos meggyújtása a tengeri területen azoknak hő útján történő megsemmisítése céljából.

i) Az "égetés" nem foglalja magában a hajók, légijárművek vagy part menti létesítmények normális működése során keletkezett vagy azzal kapcsolatos hulladékok vagy egyéb anyagok vonatkozó nemzetközi jogi normák szerint végzett, hő útján történő megsemmisítését, amely eltér a hulladékok vagy egyéb anyagok hő útján történő megsemmisítésének céljával működtetett hajókon, repülőn vagy part menti létesítményeken végzett hő útján történő megsemmisítésétől;

j) "part menti tevékenységek": a tengeri területen végzett folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogének felkutatására, felmérésére és kiaknázására irányuló tevékenységek;

k) "part menti források": azok a part menti létesítmények és part menti csővezetékek, amelyekről anyagok vagy energia érhetik el a tengeri területet;

l) "part menti létesítmény": az az ember által készített, akár úszó akár a tengerfenékhez rögzített szerkezet, üzem vagy hajó avagy azok körzetei, amelyet part menti tevékenységek végzése céljából helyeztek a tengeri területre;

m) "part menti csővezeték": bármely olyan csővezeték, amelyet part menti tevékenységek végzése céljából helyeztek a tengeri területre.

n) "hajó vagy légijármű": bármely vízi- vagy légi jármű, azok körzetei és tartozékai. Ez a kifejezés magában foglalja a légpárnás hajókat, az önjáró vagy nem önjáró úszó létesítményeket és egyéb ember által készített szerkezeteket a tengeri területen, valamint ezek felszereléseit, de nem tartoznak ide a part menti létesítmények és part menti csővezetékek.

o) "hulladékok vagy egyéb anyagok" nem foglalják magukban:

i. az emberi maradványokat;

ii. a part menti létesítményeket;

iii. a part menti csővezetékeket;

iv. a halászhajókról kidobott feldolgozatlan halakat és hal belsőségeket;

p) "egyezmény": amennyiben a szöveg eltérően nem jelzi, akkor az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményt, annak mellékleteit és függelékei.

q) "Oslói Egyezmény": az 1983. március 2-i és 1989. december 5-i jegyzőkönyvvel módosított, a hajókról és légijárművekről való hulladéklerakással okozott tengerszennyezés megelőzéséről 1972. február 15-én Oslóban aláírt egyezmény;

r) "Párizsi Egyezmény": az 1986. március 26-i jegyzőkönyvvel módosított a szárazföldi forrásokból származó tengerszennyezés megelőzéséről 1974. június 4-én Párizsban aláírt egyezmény;

s) "regionális gazdasági integrációs szervezet": egy adott régió szuverén államai által létrehozott szervezet, amely hatáskörrel rendelkezik az Egyezmény által szabályozott ügyekben és belső eljárásai szerint kellő felhatalmazást kapott az Egyezmény aláírására, megerősítésére, elfogadására, jóváhagyására, illetve végrehajtására.

2. cikk

Általános kötelezettségek

(1) a) A Szerződő Felek, az Egyezmény előírásai szerint, megtesznek minden lehetséges lépést a szennyezés megelőzése és felszámolása érdekében, továbbá megteszik a szükséges intézkedést a tengeri területnek az emberi tevékenységek káros hatásaitól történő megvédésére azért, hogy megóvják az emberi egészséget és megőrizzék a tengeri ökoszisztémákat és, ha ez lehetséges, helyreállítsák a káros hatás alá került tengeri területeket.

b) E célból a Szerződő Felek egyénileg vagy közösen programokat és intézkedéseket fogadnak el, valamint összehangolják politikáikat és stratégiáikat.

(2) A Szerződő Felek alkalmazzák:

a) az elővigyázatosság elvét, aminek alapján megelőző intézkedéseket tesznek, ha reális alapja van annak az aggodalomnak, hogy a tengeri környezetbe közvetlenül vagy közvetett módon bekerült anyagok vagy energia veszélyeztetheti az emberi egészséget, árthat az élő forrásoknak és a tengeri ökoszisztémáknak, ronthatja a szórakozási lehetőségeket vagy befolyásolhatja a tenger egyéb jogszerű használatát, még abban az esetben is, ha nincs döntő bizonyíték a kibocsátások és a hatások közötti okozati összefüggésre.

b) a szennyező fizet elvet, aminek alapján a szennyezésmegelőzési, -ellenőrzési és -csökkentési intézkedések költségeit a szennyező fedezi.

(3) a) Az Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek programokat és intézkedéseket fogadnak el, amelyek, ahol szükséges, határidőket tartalmaznak végrehajtásukra, és amelyek teljes mértékben kihasználják a szennyezés megelőzésére és teljes felszámolására kidolgozott legújabb technológiai fejlesztéseket és gyakorlatokat.

b) E célból:

i. az 1. függelékben ismertetett kritériumokat figyelembe véve a programokra és intézkedésekre vonatkozóan meghatározzák, többek között:

- az elérhető legjobb technikák,

- a legjobb környezeti gyakorlat

alkalmazását, beleértve szükség esetén a tiszta technológiát is.

ii. ilyen programok és intézkedések végrehajtása során biztosítják a meghatározott elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazását, beleértve szükség esetén a tiszta technológiát is.

(4) A Szerződő Felek az általuk elfogadott intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy megelőzzék a tengeri területen kívüli tenger vagy a környezet más részének szennyeződését.

(5) Az Egyezmény egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az meggátolja a Szerződő Feleket abban, hogy egyénileg vagy közösen a tengeri terület szennyezésének megelőzésére és felszámolására vagy a tengeri terület emberi tevékenységek káros hatásaitól való védelmére vonatkozó szigorúbb intézkedéseket hozzanak.

3. cikk

Szennyezés szárazföldi eredetű forrásokból

A Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezései, különösen annak I. mellékletében foglaltak szerint egyénileg vagy közösen megtesznek minden szükséges lépést a szárazföldi eredetű forrásokból származó szennyezések megelőzése és felszámolása érdekében.

4. cikk

Szennyezés hulladéklerakással vagy égetéssel

A Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezései, különösen annak II. mellékletében foglaltak szerint egyénileg vagy közösen megtesznek minden szükséges lépést a hulladékok vagy más anyagok lerakásából származó szennyezések megelőzése és felszámolása érdekében.

5. cikk

Szennyezés part menti forrásokból

A Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezései, különösen annak III. mellékletében foglaltak szerint egyénileg vagy közösen megtesznek minden szükséges lépést a part menti forrásokból származó szennyezések megelőzése és felszámolása érdekében.

6. cikk

A tengeri környezet minőségének felmérése

A Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezései és különösen a IV. mellékletben foglaltak szerint:

a) rendszeres időközönként közös felmérést végeznek és hoznak nyilvánosságra a tengeri környezet minőségi állapotáról és annak fejlődéséről a tengeri területre vagy annak régióira vagy alrégióira vonatkozóan;

b) az ilyen felmérés tartalmazza a tengeri környezet védelmére tett és tervezett intézkedések hatékonyságának értékelését, valamint az intézkedések prioritásainak meghatározását.

7. cikk

Szennyezés egyéb forrásokból

A Szerződő Felek együttműködnek a 3., 4., 5. és 6. cikkben említett mellékleteken túl további mellékletek elfogadása céljából, amelyek a tengeri terület egyéb forrásokból származó szennyezése elleni intézkedéseket, eljárásokat és szabványokat írnak elő, addig a mértékig, amíg az ilyen szennyezés más egyéb nemzetközi szervezetek által elfogadott hatályos intézkedések tárgyát képezi vagy egyéb nemzetközi egyezmények írják elő.

8. cikk

Tudományos és műszaki kutatás

(1) Az Egyezmény céljainak előmozdítása érdekében a Szerződő Felek kiegészítő vagy közös műszaki tudományos kutatási programokat dolgoznak ki és a szokványos eljárás szerint nyújtják be a bizottsághoz:

a) az ilyen kiegészítő, közös vagy más vonatkozó kutatások eredményeit;

b) az egyéb vonatkozó tudományos és műszaki kutatási programok részleteit.

(2) Ennek során a Szerződő Felek tekintettel vannak a megfelelő nemzetközi szervezetek és ügynökségek által e téren végzett munkára.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz

(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaikat kötelezik az e cikk (2) bekezdésében foglalt információk hozzáférhetővé tételére, bármely természetes vagy jogi személy bármilyen megkeresésére a lehető leghamarabb és legkésőbb két hónapon belül adott válaszban anélkül, hogy annak a személynek érdekeltségét igazolnia kellene vagy bármiféle indokolatlan díjat kellene megfizetnie.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett információ bármely írásban, vizuálisan, hang vagy adatbázis formájában hozzáférhető információ a tengeri terület állapotáról, az azt károsan érintő vagy valószínűleg érintő tevékenységekről vagy intézkedésekről, valamint az Egyezmény szerint bevezetett tevékenységekről vagy intézkedésekről.

(3) E cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek jogát, hogy nemzeti jogrendjük és a vonatkozó nemzetközi szabályozás szerint rendelkezzenek az ilyen információkra vonatkozó kérések elutasításáról, ha azok érintik:

a) a közigazgatási szervek, a nemzetközi kapcsolatok és a honvédelem eljárásainak bizalmas jellegét;

b) a közbiztonságot;

c) olyan ügyeket, amelyek, elbírálás (sub judice) vagy kivizsgálás alatt vannak vagy voltak (beleértve a fegyelmi vizsgálatokat is), vagy amelyek előzetes nyomozati eljárás tárgyát képezik;

d) kereskedelmi és ipari titkokat, beleértve a szellemi tulajdont is;

e) bizalmas személyi adatokat illetve iratokat;

f) harmadik fél által anélkül szolgáltatott anyagot, hogy erre az a fél jogilag kötelezve lett volna;

g) olyan anyagot, amelynek kiadása valószínűbbé tenné, hogy az a környezet, amelyhez az ilyen anyag kapcsolódik, ezáltal károsodna;

(4) A kért információ kiadásának megtagadását indokolni kell.

10. cikk

Bizottság

(1) Létrejön a valamennyi Szerződő Fél képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a bizottság). A bizottság rendszeres időközönként és bármikor, ha különleges körülmények miatt az eljárási szabályok szerint erről úgy döntenek, összeül.

(2) A bizottság feladata:

a) felügyelni az Egyezmény végrehajtását;

b) általában áttekinteni a tengeri terület állapotát, az elfogadott intézkedések hatékonyságát, bármely további vagy eltérő intézkedés prioritásait és szükségességét;

c) az Egyezmény általános kötelezettségei szerint programokat és intézkedéseket kidolgozni a szennyezés megelőzésére és felszámolására, valamint azoknak a tevékenységeknek az ellenőrzésére, amelyek közvetlenül vagy közvetve károsan érintik a tengeri területet; az ilyen programok és intézkedések szükség esetén gazdasági eszközöket is tartalmazhatnak;

d) rendszeres időközönként összeállítani munkaprogramját,

e) felállítani a szükségesnek tartott kisegítő testületeket és meghatározni azok hatáskörét;

f) figyelembe venni és, amennyiben szükséges, elfogadni az Egyezmény módosítására vonatkozó javaslatokat a 15., 16., 17., 18., 19. és 27. cikk szerint;

g) teljesíteni a 21. és 23. cikk által javasolt kötelezettségeket, illetve más kötelezettségeket, amint az az Egyezmény előírásai szerint szükséges lehet.

(3) E célok érdekében a bizottság a 13. cikk szerint többek között határozatokat hozhat és ajánlásokat fogadhat el.

(4) A bizottság kidolgozza eljárási szabályzatát, amelyet a Szerződő Felek egyhangú szavazatával fogadnak el.

(5) A bizottság kidolgozza pénzügyi szabályzatát, amelyet a Szerződő Felek egyhangú szavazatával fogadnak el.

11. cikk

Megfigyelők

(1) A bizottság a Szerződő Felek egyhangú szavazatával határozhat arról, hogy megfigyelőként fogad el:

a) bármely olyan államot, amely az Egyezményben nem Szerződő Fél,

b) bármely olyan nemzetközi kormányzati vagy bármely nem kormányzati szervezetet, amelynek tevékenységei kapcsolódnak az Egyezményhez;

(2) Ezek a megfigyelők a bizottság ülésein részt vehetnek, de csak szavazati jog nélkül, és a bizottság elé terjeszthetnek az Egyezmény céljaival kapcsolatos bármilyen információt vagy jelentést.

(3) A megfigyelők elfogadásának és részvételének feltételeit a bizottság eljárási szabályzatában állapítja meg.

12. cikk

Titkárság

(1) Létrejön egy állandó titkárság.

(2) A bizottság ügyvezető titkárt nevez ki és meghatározza az azzal a beosztással járó feladatokat, valamint azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek mellett ezt be kell tölteni.

(3) Az ügyvezető titkár ellátja azokat a feladatköröket, amelyek szükségesek az Egyezmény adminisztrálásához és a bizottság munkájához csakúgy, mint a bizottság eljárási szabályzata és pénzügyi szabályzata szerint az ügyvezető titkárra bízott egyéb feladatokat.

13. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) A határozatokat és ajánlásokat a Szerződő Felek egyhangú szavazatával fogadják el. Amennyiben az egyhangúság nem érhető el, és ha az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a bizottság a Szerződő Felek háromnegyedes többségi szavazatával is elfogadhatja a határozatokat és ajánlásokat.

(2) A határozat az elfogadását követő 200 napos időszak leteltekor válik kötelező érvényűvé azokra a Szerződő Felekre, amelyek mellette szavaztak és az említett időszakon belül nem értesítették írásban az ügyvezető titkárt arról, hogy nem fogadhatják el a határozatot, feltéve hogy az időszak lejártakor a Szerződő Felek háromnegyede vagy a határozat mellett szavazott és nem vonta vissza elfogadását, vagy írásban értesítette az ügyvezető titkárt arról, hogy el tudja fogadni a határozatot. Az ilyen határozat kötelező érvényűvé válik bármely más Szerződő Félre, aki írásban értesítette az ügyvezető titkárt arról, hogy képes elfogadni a határozatot az értesítés pillanatától kezdve vagy, ha az későbbre esik, a határozat elfogadásától számított 200 napos időszak letelte után.

(3) Az ügyvezető titkárhoz intézett, e cikk (2) bekezdése szerinti értesítés jelezheti, hogy a Szerződő Fél nem tudja elfogadni a határozatot, amennyiben az érinti egy vagy több, az Egyezmény hatálya alá tartozó független vagy autonóm területét.

(4) A bizottság által elfogadott valamennyi határozat, amennyiben szükséges, tartalmazza a határozat végrehajtásának időrendjére vonatkozó rendelkezéseket.

(5) Az ajánlások nem kötelező érvényűek.

(6) Bármely mellékletre vagy függelékre vonatkozó határozatot csak az érintett melléklet vagy függelék által kötelezett Szerződő Felek hozhatnak meg.

14. cikk

A mellékletek és függelékek státusza

(1) A mellékletek és függelékek az Egyezmény szerves részét képezik.

(2) A függelékek tudományos, műszaki vagy adminisztratív jellegűek.

15. cikk

Az Egyezmény módosítása

(1) A 27. cikk (2) bekezdésének rendelkezései és a mellékletek vagy függelékek elfogadására, illetve módosítására vonatkozó külön rendelkezések sérelme nélkül az Egyezmény e cikk szerint módosítható.

(2) Bármely Szerződő Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását. A javasolt módosítás szövegét a bizottság ügyvezető titkára legalább hat hónappal a bizottság azon ülése előtt, amelyen elfogadásra javasolják, eljuttatja a Szerződő Felekhez. Az ügyvezető titkár tájékoztatás végett eljuttatja a javasolt módosítást az Egyezmény aláíróihoz is.

(3) A bizottság a módosítást a Szerződő Felek egyhangú szavazatával fogadja el.

(4) Az elfogadott módosítást a letéteményes kormány átadja a Szerződő Felek részére megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás végett. A módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról írásban értesítik a letéteményes kormányt.

(5) A módosítás azoknak a Szerződő Feleknek a tekintetében, amelyek megerősítették, elfogadták vagy jóváhagyták azt, 30 nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes kormány legalább hét Szerződő Féltől megkapta az annak megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló értesítést. Azt követően a módosítás bármely más Szerződő Félre vonatkozóan hatályba lép 30 nappal azután, hogy az a Szerződő Fél a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát letétbe helyezte.

16. cikk

Mellékletek elfogadása

Az Egyezmény módosításáról szóló 15. cikk rendelkezései alkalmazandóak az Egyezmény mellékletére vonatkozó javaslatra, annak elfogadására és hatálybalépésére, kivéve, hogy a 7. cikkben említett bármely mellékletet a bizottságnak a Szerződő Felek háromnegyedes többségének szavazatával fogadják el.

17. cikk

Mellékletek módosítása

(1) Az Egyezmény módosításáról szóló 15. cikk rendelkezései alkalmazandóak az Egyezmény mellékletének módosítására is, kivéve, hogy a 3., 4., 5., 6. és 7. cikkben említett bármely mellékletet a bizottság az adott melléklet által kötelezett Szerződő Felek háromnegyedes többségének szavazatával fogadja el.

(2) Ha egy melléklet módosítása az Egyezmény módosításához kapcsolódik, akkor a melléklet módosítását ugyanazok a rendelkezések szabályozzák, mint amelyek az Egyezmény módosítására vonatkoznak.

18. cikk

Függelékek elfogadása

(1) Ha egy függelék módosítása az Egyezmény vagy egy melléklet 15. vagy 17. cikk szerinti elfogadásra javasolt módosításához kapcsolódik, akkor e függelékre vonatkozó javaslatot, annak elfogadását és hatálybalépését ugyanazok a rendelkezések szabályozzák, mint amelyek az említett módosítás javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére vonatkoznak.

(2) Ha egy függelék módosítása az Egyezmény 16. cikke szerinti elfogadásra javasolt melléklet módosításához kapcsolódik, akkor e függelékre vonatkozó javaslatot, annak elfogadását és hatálybalépését ugyanazok a rendelkezések szabályozzák, mint amelyek annak a mellékletnek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére vonatkoznak.

19. cikk

Függelékek módosítása

(1) A függelék által kötelezett bármely Szerződő Fél javasolhatja az adott függelék módosítását. A javasolt módosítás szövegét a bizottság ügyvezető titkára eljuttatja az Egyezményben szerződő valamennyi Félhez a 15. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

(2) A bizottság egy függelék módosítását az adott függelék által kötelezett Szerződő Felek háromnegyedes többségi szavazatával fogadja el.

(3) A függelék módosítása az elfogadását követő 200 napos időszak leteltekor lép hatályba azon Szerződő Felek tekintetében, akiket kötelez az adott függelék és az említett időszakon belül nem értesítették írásban a letéteményes kormányt arról, hogy nem fogadhatják el azt a módosítást, feltéve hogy az időszak lejártakor az adott függelék által kötelezett Szerződő Felek háromnegyede vagy a módosítás mellett szavazott és nem vonta vissza elfogadását, vagy írásban értesítette a letéteményes kormányt arról, hogy el tudja fogadni a módosítást.

(4) A letéteményes kormány e cikk (3) bekezdése alapján történő értesítése jelezheti, hogy a Szerződő Fél nem tudja elfogadni a módosítást, amennyiben az az Egyezmény által érintett egy vagy több független vagy autonóm területére vonatkozik.

(5) A függelék módosítása kötelezővé válik bármely más, a függelék által kötelezett Szerződő Félre, aki írásban értesítette a letéteményes kormányt arról, hogy képes elfogadni a módosítást az értesítés pillanatától kezdve vagy, ha az későbbre esik, a módosítás elfogadásától számított 200 napos időszak letelte után.

(6) A letéteményes kormány bármely ilyen beérkezett értesítésről haladéktalanul értesíti valamennyi Szerződő Felet.

(7) Ha egy függelék módosítása az Egyezmény vagy egy melléklet módosításához kapcsolódik, akkor a függelék módosítását ugyanazok a rendelkezések szabályozzák, mint amelyek az Egyezmény vagy az adott melléklet módosítására vonatkoznak.

20. cikk

Szavazati jog

(1) A bizottságban minden Szerződő Félnek egy szavazata van.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve az Európai Közösség és más regionális gazdasági integrációs szervezetek, hatáskörükön belül, annyi szavazatra jogosultak, ahány olyan tagállamuk van, amelyik az Egyezményben Szerződő Fél. Ezek a szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat azokban az esetekben, ha tagállamaik gyakorolják sajátjukat és viszont.

21. cikk

Határon átnyúló szennyezés

(1) Ha az egyik Szerződő Féltől eredő szennyezés várhatóan sérteni fogja egy vagy több Szerződő Fél érdekeit, akkor az érintett Felek bármelyikének kérésére párbeszéd kezdeményezendő egy együttműködési megállapodás megtárgyalása céljából.

(2) Bármely érintett Szerződő Fél kérésére a bizottság megvitatja a kérdést, és ajánlást tesz egy kielégítő megoldás elérése érdekében.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodás többek között meghatározhatja azokat a területeket, amelyekre vonatkozik, az elérendő minőségi célkitűzéseket és az e célok elérésének módszereit, beleértve a megfelelő szabványok alkalmazására vonatkozó módszereket és az összegyűjtendő tudományos és műszaki információkat.

(4) Az ilyen megállapodást aláíró Szerződő Felek a bizottság közvetítésével tájékoztatják a többi Szerződő Felet ennek tartalmáról és megvalósításának előrehaladásáról.

22. cikk

Jelentés a bizottságnak

A Szerződő Felek rendszeres időközönként jelentést tesznek a bizottságnak:

a) az Egyezmény és az annak értelmében elfogadott határozatok és ajánlások rendelkezéseinek végrehajtására általuk hozott jogszabályi és egyéb intézkedésekről, beleértve különösen az említett rendelkezések megszegésének megelőzésére és büntetésére hozott intézkedéseket;

b) az e cikk a) pontjában említett intézkedések hatékonyságáról;

c) az e cikk a) pontjában említett intézkedések végrehajtása során felmerült problémákról.

23. cikk

Teljesítés

A bizottság:

(a) a 22. cikkben említett időszaki jelentések és a Szerződő Felek által benyújtott bármely más jelentés alapján felméri az Egyezmény, illetve az annak értelmében elfogadott határozatok és ajánlások általuk történő teljesítését;

(b) szükség esetén határoz, és felszólítást tesz olyan lépésekre, amelyek az Egyezmény és az annak értelmében elfogadott határozatok teljes mértékű teljesítéséhez vezetnek, elősegíti az ajánlások végrehajtását, beleértve olyan intézkedéseket, amelyek segítik a Szerződő Feleket kötelességeik teljesítésében.

24. cikk

Régiókba sorolás

A bizottság, tekintettel az Egyezmény hatálya alá tartozó különböző régiók és alrégiók ökológiai és gazdasági feltételei közötti eltérésekre, határozhat arról, hogy az általa elfogadott bármely határozat vagy ajánlás a tengeri terület egészére vagy annak egy meghatározott részére vonatkozzon és rendelkezhet különféle alkalmazandó ütemezésekről.

25. cikk

Aláírás

Az Egyezmény 1992. szeptember 22. és 1993. július 30. között Párizsban áll aláírásra nyitva:

a) az Oslói Egyezmény vagy a Párizsi Egyezmény Szerződő Felei részére;

b) a tengeri területtel határos bármely más part menti állam részére;

c) a tengeri területet elérő vízfolyások felső folyása mentén levő bármely állam részére;

d) bármely regionális gazdasági integrációs szervezet részére, amelynek tagjai között legalább egy olyan állam van, amelyre az e cikk a)-c) pontjának bármelyike vonatkozik.

26. cikk

Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás

Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Francia Köztársaság kormányánál helyezik letétbe.

27. cikk

Csatlakozások

(1) 1993. június 30. napját követően az Egyezmény a 25. cikkben említett államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára áll nyitva csatlakozásra.

(2) A Szerződő Felek egyhangúlag meghívhatják a 25. cikkben nem említett államokat vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteket, hogy csatlakozzanak az Egyezményhez. Ilyen csatlakozás esetében, ha szükséges, módosítják a tengeri terület meghatározását a bizottságnak a Szerződő Felek egyhangú szavazatával elfogadott határozatával. Bármely ilyen módosítás a Szerződő Felek egyhangú jóváhagyása után az utolsó értesítésnek a letéteményes kormányhoz történő beérkezését követő 30. napon lép hatályba.

(3) Bármely ilyen csatlakozás esetén hivatkozni kell az Egyezményre, beleértve bármely mellékletet vagy függeléket, amelyet az ilyen csatlakozás idején elfogadtak, kivéve, ha a csatlakozási okmány egyértelmű nyilatkozatot tartalmaz az I., II., III. és IV. mellékleteken kívüli egy vagy több melléklet el nem fogadásáról.

(4) A csatlakozási okiratokat a Francia Köztársaság kormányánál helyezik letétbe.

28. cikk

Fenntartások

Az Egyezményhez fenntartás nem tehető.

29. cikk

Hatálybalépés

(1) Az Egyezmény az Oslói Egyezményben és a Párizsi Egyezményben szerződő valamennyi Fél tekintetében a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében nem említett bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében az Egyezmény e cikk (1) bekezdése szerint, vagy, ha az később történik, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezését követő 30. napon lép hatályba.

30. cikk

Felmondás

(1) Egy Szerződő Fél a viszonylatában való hatálybalépést követő két év elteltével az Egyezményt a letéteményes kormány írásos értesítésével bármikor felmondhatja.

(2) Ha egy, az Egyezmény I-IV. mellékletétől eltérő melléklet másképp nem rendelkezik, bármely Szerződő Fél, a mellékletnek viszonylatában való hatálybalépését követő két év elteltével az adott mellékletet a letéteményes kormány írásos értesítésével bármikor felmondhatja.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett bármely felmondás egy évvel azt követően válik hatályossá, hogy a felmondásra vonatkozó értesítést a letéteményes kormány kézhez kapta.

31. cikk

Az Oslói és Párizsi Egyezmények felváltása

(1) Az Egyezmény hatálybalépésekor a Szerződő Felek között felváltja az Oslói és Párizsi Egyezményeket.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérően az Oslói Egyezmény és a Párizsi Egyezmény értelmében elfogadott határozatok, ajánlások és valamennyi egyéb megállapodás továbbra is jogi formájukban változatlan módon alkalmazandók addig a mértékig, amíg megfelelnek az Egyezménynek, az ennek értelmében hozott ajánlásoknak vagy meglevő ajánlások esetében bármely ajánlásnak, illetve ha mindezek által nincsenek kifejezetten hatályon kívül helyezve.

32. cikk

Viták rendezése

(1) A Szerződő Felek közötti, az Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vitás ügyet, amelyet az érintett Szerződő Felek másként, például a bizottságon belüli vizsgálat vagy kiegyezés révén, nem tudnak rendezni, az érintett Szerződő Felek bármelyikének kérése alapján választottbíróság elé terjesztik az e cikkben meghatározott feltételek mellett.

(2) Ha a vitában érintett felek eltérően nem határoznak, az e cikk (1) bekezdésében említett választottbírósági eljárás az e cikk (3)-(10) bekezdései szerint történik.

(3) a) Az egyik Szerződő Fél által e cikk (1) bekezdése szerint a másik Szerződő Félhez intézett kérés alapján választottbíróságot hoznak létre. A választottbíróságra vonatkozó kérésben megfogalmazzák a kérelem tárgyát, beleértve különösen az Egyezmény azon cikkeit, melyeknek értelmezése vagy alkalmazása vitatott.

b) A kérelmező fél tájékoztatja a bizottságot, hogy kérte választottbíróság létrehozását, megnevezve a vitában álló másik felet és megjelölve az Egyezmény cikkeit, melyeknek értelmezése vagy alkalmazása véleménye szerint vitatott. A bizottság az így kapott információkat továbbítja az Egyezményben szerződő valamennyi Félhez.

(4) A választottbíróság 3 tagból áll: a vitában álló felek mindegyike kijelöl egy választottbírót, majd az így kijelölt választottbírák közös megegyezéssel kijelölik a harmadik bírát, aki a választottbíróság elnöke lesz. Ez utóbbi nem lehet a vitában álló felek egyikének állampolgára, állandó lakhelye nem lehet a felek egyikének területén, továbbá nem állhat egyikük alkalmazásában sem és nem foglalkozhatott az üggyel semmilyen más minőségben.

(5) a) Ha a választottbíróság elnökét a második bíró kinevezését követő két hónapon belül nem jelölik ki, akkor a Nemzetközi Bíróság elnöke nevezi ki őt bármelyik fél kérésére egy további két hónapos időszakon belül.

b) Ha a vitában álló felek egyike nem jelöl ki választottbírót a felkérést követő két hónapon belül, a másik fél tájékoztathatja a Nemzetközi Bíróság elnökét, aki kinevezi a választottbíróság elnökét egy további két hónapos időszakon belül. Kinevezését követően a választottbíróság elnöke felszólítja azt a felet, amelyik nem jelölt ki választottbírót, hogy tegye azt meg két hónapon belül. Ezután az időszak után tájékoztatja a Nemzetközi Bíróság elnökét, aki egy további két hónapos időszakon belül megteszi ezt a kinevezést.

(6) a) A választottbíróság a nemzetközi jog és különösen az Egyezmény szabályai szerint köteles dönteni.

b) Az e cikk rendelkezései értelmében megalakított bármely választottbíróság saját eljárási szabályait maga határozza meg.

c) Amennyiben vitás, hogy a választottbíróság rendelkezik-e hatáskörrel, az ügyben a választottbíróság döntésével határoznak.

(7) a) A választottbíróság döntéseit, mind az eljárásra, mind a tárgyra vonatkozóan, tagjai többségi szavazattal hozza.

b) A választottbíróság megtehet minden megfelelő intézkedést a tényállás megállapítása érdekében. A felek egyikének kérésére létfontosságú ideiglenes védelmi intézkedéseket javasolhat.

c) Ha az e cikk rendelkezései szerint megalakított két vagy több választottbíróságot azonos vagy hasonló témában keresnek meg, tájékoztathatják egymást a tényállás megállapítási eljárásairól és lehetőség szerint figyelembe vehetik ezeket.

d) A vitában álló felek minden szükséges eszközt biztosítanak az eljárás hatékony levezetéséhez.

e) A vitában álló egyik fél távolléte, illetve meg nem jelenése az eljárást nem akadályozza.

(8) Amennyiben az eset különleges körülményei miatt a választottbíróság eltérően nem határoz, a választottbíróság költségeit, beleértve tagjainak javadalmazását is, a vitában álló felek egyenlő arányban fedezik. A bíróság nyilvántartást vezet minden kiadásáról és ezekről egy végső kimutatást ad át a felek részére.

(9) Bármely Szerződő Fél, amelynek jogi természetű érdekeltsége van a vitás ügy tárgyában, amelyet az ügyben hozott határozat érinthet, a bíróság hozzájárulásával a perbe beavatkozhat.

(10) a) A választottbíróság ítéletét indoklás kíséri. Az ítélet végleges és a vitában álló felek részére kötelező.

b) A felek között az ítélet értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó bármiféle vita bármely fél által az elé a választottbíróság elé vihető, amely az ítéletet hozta, vagy ha ez utóbbi nem elérhető, akkor egy másik választottbíróság elé, amelyet e célra az elsőhöz hasonló módon alakítanak meg.

33. cikk

A letéteményes kormány feladatai

A letéteményes kormány tájékoztatja az Egyezményben Szerződő Feleket és aláíróit:

a) a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratok, az el nem fogadásról szóló nyilatkozatok és felmondási értesítések letétbe helyezéséről a 26., 27. és 30. cikkek szerint;

b) az Egyezmény hatálybalépésének napjáról a 29. cikk szerint;

c) az elfogadási értesítések kézhez vételéről, az Egyezmény módosításával kapcsolatos megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről és a módosítások hatálybalépéséről, valamint a mellékletek és függelékek elfogadásáról és módosításáról a 15., 16., 17., 18. és 19. cikk szerint.

34. cikk

Eredeti szöveg

Az Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol és francia nyelvű szövegei egyaránt hitelesek, a Francia Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni, amely azt követően hitelesített másolatokat küld az Egyezményben Szerződő Felek és aláírói számára, továbbá egy hiteles másolatot letétbe helyez az Egyesült Nemzetek főtitkáránál az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerinti nyilvántartásba vétel és közzététel érdekében.

FENTIEK HITELÉÜL a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt.

Kelt Párizsban, az 1992. év szeptember huszonkettedik napján.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

SZÁRAZFÖLDI EREDETŰ FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS FELSZÁMOLÁSA

1. cikk

(1) E melléklet alkalmazásában a programok és intézkedések elfogadásakor a Szerződő Felek megkövetelik, egyénileg vagy közösen:

- az elérhető legjobb technikák alkalmazását a pontszerű források esetében,

- a legjobb környezeti gyakorlat alkalmazását a pontszerű és diffúz források esetében,

ideértve adott esetben a tiszta technológiát is.

(2) A prioritások meghatározásakor és a programok, illetve intézkedések természetének és mértékének, továbbá időtartamának felmérésekor a Szerződő Felek a 2. függelékben meghatározott kritériumokat alkalmazzák.

(3) A Szerződő Felek megelőző intézkedéseket tesznek a balesetek által okozott szennyezések kockázatának minimalizálására.

(4) A radioaktív anyagokkal, beleértve a hulladékokat is, kapcsolatos programok és intézkedések elfogadásakor a Szerződő Felek figyelembe veszik:

a) más megfelelő nemzetközi szervezetek és ügynökségek ajánlásait;

b) e nemzetközi szervezetek és ügynökségek által javasolt monitoring eljárásokat is.

2. cikk

(1) A tengeri területre történő pontszerű forrású kibocsátásokat, valamint az olyan, vízbe vagy levegőbe történő kibocsátásokat, amelyek elérik és hatással lehetnek a tengeri területre, szigorúan a Szerződő Felek illetékes hatóságának engedélyével vagy szabályozásával végzik.

(2) A Szerződő Felek rendelkeznek az illetékes hatóságaik által végzett rendszeres monitoring és ellenőrzési rendszerről, amely felméri a vízbe vagy levegőbe történő kibocsátások engedélyezésének és szabályozásának megtartását.

3. cikk

E melléklet alkalmazásában a bizottság feladata többek között kidolgozni:

a) terveket azoknak a szárazföldi eredetű forrásokból származó anyagoknak a csökkentésére és kivonására, amelyek mérgezőek, tartósak és hajlamosak a biológiai felhalmozódásra,

b) szükség esetén, programokat és intézkedéseket a városi, települési, ipari, mezőgazdasági vagy egyéb forrásból származó tápanyagok bevitelének csökkentésére.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A HULLADÉK LERAKÁS VAGY ÉGETÉS ÁLTAL OKOZOTT SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS FELSZÁMOLÁSA

1. cikk

Ez a melléklet nem vonatkozik a tengeri területre történő szándékos elhelyezésére:

a) a part menti létesítményekről származó hulladékoknak vagy egyéb anyagoknak;

b) a part menti létesítményeknek vagy part menti csővezetékeknek.

2. cikk

Az elégetés tilos.

3. cikk

(1) Valamennyi hulladék és egyéb anyag lerakása tilos, kivéve az e cikk (2) és (3) bekezdésében felsorolt hulladékokat és egyéb anyagokat.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott felsorolás a következő:

a) kotrási anyagok;

b) természetes eredetű inert anyagok, melyek szilárd, kémiailag feldolgozatlan geológiai anyagok, amelyeknek vegyi alkotóelemei valószínűleg nem kerülnek be a tengeri környezetbe;

c) szennyvíziszap, 1998. december 31-ig;

d) halhulladékok ipari halfeldolgozó üzemekből;

e) hajók vagy légijárművek, legkésőbb 2004. december 31-ig.

(3) a) Az alacsony és közepes szintű radioaktív anyagok lerakása, beleértve a hulladékokat is, tilos;

b) E cikk (3) bekezdésének a) pontja alóli kivételként azok a Szerződő Felek, az Egyesült Királyság és Franciaország, amelyek fenn kívánják tartani a (3) bekezdés a) pontja alóli kivétel lehetőségét legalább az 1993. január 1-jével kezdődő 15 éves időszak lejártáig, jelentést tesznek a bizottság 1997. évi miniszteri szintű találkozóján az alternatív szárazföldi bázisú lehetőségek feltárására tett lépésekről;

c) Amennyiben a 15 éves időszak lejártakor vagy az előtt a bizottság nem határoz egyhangú szavazással arról, hogy a (3) bekezdés b) pontjában rendelkezett kivételt nem folytatják, akkor az Egyezmény 13. cikke alapján határozatot köteles hozni a tilalom meghosszabbításáról a 2008. január 1. utáni 10 éves időszakra, ami után egy újabb miniszteri szintű találkozót tart a bizottságban. Az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett Szerződő Felek, amelyek fenn kívánják tartani e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett lehetőséget, jelentést tesznek a bizottság – 1999-től kétéves időközönként tartandó – miniszteri szintű ülésein a szárazföldi alapú alternatív lehetőségek kidolgozásának előrehaladásáról és azoknak a tudományos tanulmányoknak az eredményeiről, amelyek bemutatják, hogy melyik lehetséges hulladéklerakási művelet nem eredményezne veszélyt az emberi egészségre, károsodást az élő erőforrásokban vagy tengeri ökoszisztémákban, a szórakozási lehetőségek romlását vagy beavatkozást a tenger egyéb jogszerű használatába.

4. cikk

(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy:

a) az e melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt hulladékok vagy egyéb anyagok ne kerüljenek az illetékes hatóságaik engedélye vagy szabályozása nélkül lerakásra;

b) az ilyen engedélyezés vagy szabályozás megfeleljen a vonatkozó kritériumoknak, útmutatásoknak és eljárásoknak, amelyeket a bizottság e melléklet 6. cikke szerint fogadott el;

c) olyan helyzetek elkerülése céljából, ahol egyazon hulladéklerakási műveletet egynél több Szerződő Fél engedélyez vagy szabályoz, az illetékes hatóságok szükség szerint tanácskoznak az engedély megadása vagy a szabály alkalmazása előtt.

(2) Az e cikk (1) bekezdése értelmében végzett engedélyezés vagy szabályozás egyike sem teheti lehetővé olyan anyagokat tartalmazó hajók vagy légijárművek eltemetését, amelyek veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek az emberi egészségre, károsíthatják az élő erőforrásokat vagy tengeri ökoszisztémákat, kárt okozhatnak a szórakozási lehetőségekben vagy beavatkozást jelenthetnek a tenger egyéb jogszerű használatába.

(3) Minden Szerződő Fél nyilvántartást vezet és a bizottság felé jelentést tesz az e cikk (1) bekezdése szerint lerakott hulladékok vagy egyéb anyagok természetéről és mennyiségeiről, valamint a lerakás időpontjairól, helyeiről és módszereiről.

5. cikk

Az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságának engedélye vagy szabályozása nélkül nem lehet anyagokat a tengeri területen más céllal elhelyezni, mint amire eredetileg tervezték vagy létrehozták őket. Az ilyen engedélyezés vagy szabályozás a bizottság által e melléklet 6. cikke szerint elfogadott vonatkozó kritériumok, útmutatások és eljárások szerint végezendő. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy engedélyezett azoknak a hulladékoknak vagy egyéb anyagoknak a lerakása, amelyet e melléklet egyébként megtilt.

6. cikk

E melléklet alkalmazásában a bizottság feladata többek között kidolgozni és elfogadni az e melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt hulladékok vagy egyéb anyagok lerakására, és az 5. cikkben említett anyagok elhelyezésére vonatkozó kritériumokat, útmutatásokat és eljárásokat a szennyezés megelőzése és felszámolása céljából.

7. cikk

E cikk hulladéklerakásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók súlyos időjárási vagy egyéb ok miatti vis major esetében, amikor az emberi élet, vagy egy hajó, vagy egy légijármű biztonsága veszélyeztetett. Az ilyen hulladéklerakás úgy végzendő el, hogy minimalizálja az emberi és tengeri élet károsításának valószínűségét, és azonnal jelentendő a bizottság felé a körülményekre és a lerakott hulladékok vagy más anyagok természetére és mennyiségére vonatkozó valamennyi részlettel együtt.

8. cikk

A Szerződő Fél, egyénileg és az érintett nemzetközi szervezeteken belül, megfelelő intézkedéseket tesz a hajók és légijárművek baleset miatt a tengeri területen történő elhagyásából eredő szennyezés megelőzésére és felszámolására. Az ilyen nemzetközi szervezetektől származó útmutatás hiányában az egyes Szerződő Felek által hozott intézkedések a bizottság által kidolgozandó útmutatásokon alapulnak.

9. cikk

Vészhelyzet esetén, ha egy Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy az olyan hulladékokat vagy más anyagokat, amelyek lerakása e melléklet értelmében tilos, nem lehet elfogadhatatlan veszély vagy kár nélkül a szárazföldön elhelyezni, ennek értelmében tanácskozhat a többi Szerződő Féllel a tárolás legkielégítőbb módjának vagy a megsemmisítés, illetve az elhelyezés adott körülmények között legkielégítőbb módjának feltárása érdekében. A Szerződő Fél tájékoztatni köteles a bizottságot az e tanácskozást követően elfogadott lépésekről. A Szerződő Felek vállalják, hogy ilyen helyzetekben segítik egymást.

10. cikk

(1) Valamennyi Szerződő Fél biztosítja e melléklet rendelkezéseinek teljesítését:

a) területén lajstromozott hajók vagy légijárművek esetében;

b) a lerakandó vagy elégetendő hulladékot vagy más anyagot területén felvevő hajó, illetve repülő esetében;

c) olyan hajók vagy légijárművek esetében, amelyek vélhetően hulladéklerakással vagy égetéssel fognak foglalkozni belvizein belül vagy felségvizein belül, vagy a part menti állam joghatósága alá tartozó felségvizén átnyúló és amelletti tengerkörzeten belül, a nemzetközi jog által elismert mértékig.

(2) Minden Szerződő Fél utasításokat ad ki tengeri ellenőrző hajói és repülői, valamint más érintett szolgálatai felé, hogy jelentsenek a hatóságoknak minden olyan eseményt és körülményt a tengeri területen, ami gyanút ébreszt arra vonatkozóan, hogy e cikk rendelkezéseivel ellentétben hulladék lerakására került sor vagy kerül éppen sor. Bármely Szerződő Fél, amelynek hatóságához ilyen jelentés érkezett, amennyiben szükségesnek tartja, megfelelőképpen tájékoztathat bármely más érintett Szerződő Felet.

(3) E cikk semmiben nem sértheti azt a szuverén mentességet, amelyre bizonyos hajók a nemzetközi jog alapján jogosultak.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A PART MENTI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS FELSZÁMOLÁSA

1. cikk

Ez a melléklet nem alkalmazandó

a) a hajókról és légijárművekről származó hulladékok vagy más anyagok;

b) a hajók és légijárművek

tengeri területen történő szándékos elhelyezésére.

2. cikk

(1) E melléklet alkalmazásában a programok és intézkedések elfogadásakor a Szerződő Felek megkövetelik, egyénileg vagy közösen:

a) a legjobb technikák alkalmazását,

b) a legjobb környezeti gyakorlat alkalmazását,

ideértve adott esetben a tiszta technológiát is.

(2) A prioritások meghatározásakor, valamint a programok és intézkedések természetének és mértékének, illetve ezek időtartama felmérésekor a Szerződő Felek a 2. függelékben meghatározott kritériumokat alkalmazzák.

3. cikk

(1) Bármiféle hulladék vagy más anyag lerakása part menti létesítményekről tilos.

(2) Ez a tilalom nem vonatkozik a part menti forrásokból származó kiürítésre vagy kibocsátásra.

4. cikk

(1) Az olyan anyagok part menti létesítményeken történő használata vagy onnan történő kiürítése vagy kibocsátása, amelyek hatással lehetnek a tengeri területre szigorúan a Szerződő Felek illetékes hatóságainak engedélyezése vagy szabályozása alá tartozik. Az ilyen engedély megadásakor vagy szabályozás meghozatalakor különösen az Egyezmény értelmében elfogadott idevágó vonatkozó határozatokat, ajánlásokat és valamennyi más megállapodást kell végrehajtani.

(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai rendelkeznek egy monitoring és ellenőrző rendszerről az e melléklet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt engedélyek és szabályozások teljesítésének felmérése érdekében.

5. cikk

(1) A használaton kívüli part menti létesítményeket vagy használaton kívüli part menti csővezetékeket nem lehet elsüllyeszteni és nem lehet a használaton kívüli part menti létesítményeket részben vagy egészben a tengeri területen hagyni az érintett Szerződő Fél illetékes hatósága által esetileg kiadott engedély nélkül. A Szerződő Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaik ilyen engedélyek odaítélésekor végrehajtják az Egyezmény értelmében elfogadott idevágó vonatkozó határozatokat, ajánlásokat és valamennyi más megállapodást.

(2) Nem lehet ilyen engedélyt kiadni, ha a használaton kívüli part menti létesítmény vagy használaton kívüli part menti csővezeték olyan anyagokat tartalmaz, amely az emberi egészség veszélyeztetését, az élő erőforrások és a tengeri ökoszisztéma sérülését, a szórakozási lehetőségek károsodását vagy a tenger egyéb jogszerű kihasználásának befolyásolását eredményezi vagy eredményezheti.

(3) Bármely Szerződő Fél, amelyik úgy kíván dönteni, hogy 1998. január 1-jét követően engedélyt ad ki a tengeri területen levő használaton kívüli part menti létesítmény vagy használaton kívüli part menti csővezeték elsüllyesztésére, a megvitatás lehetővé tétele érdekében a bizottság közvetítésével tájékoztatni köteles a többi Szerződő Felet az ilyen elsüllyesztés elfogadásának indokairól.

(4) Minden Szerződő Fél nyilvántartást vezet és a bizottság felé jelentést tesz az elsüllyesztett használaton kívüli part menti létesítményekről és használaton kívüli part menti csővezetékekről és az e cikk rendelkezései szerint helyben hagyott használaton kívüli part menti létesítményekről, valamint az elsüllyesztés időpontjairól, helyeiről és módszereiről.

6. cikk

E melléklet 3. és 5. cikkei nem alkalmazandók súlyos időjárási körülmények vagy bármely más olyan ok miatti vis major esetén, ahol az emberi élet vagy egy part menti létesítmény veszélyeztetve van. Ilyenkor az elsüllyesztés úgy végzendő, hogy minimalizálják az emberi vagy tengeri élet károsodásának valószínűségét, továbbá a körülmények és a lerakott anyag természetének és mennyiségének összes részletével együtt azonnal jelentik a bizottságnak.

7. cikk

A Szerződő Felek megfelelő intézkedéseket tesznek, mind egyénileg mind az érintett nemzetközi szervezetek keretein belül, a tengeri területen levő part menti létesítmények baleset miatti elhagyásából származó szennyezésének megelőzésére és felszámolására. Az ilyen nemzetközi szervezetektől származó vonatkozó útmutatás hiányában az egyes Szerződő Felek által hozott intézkedéseknek a bizottság által meghozható útmutatásokon kell alapulniuk.

8. cikk

Egy használaton kívüli part menti létesítmény vagy használaton kívüli part menti csővezeték nem helyezhető el más célra a tengeri területen, mint amire eredetileg tervezték vagy építették, az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságának engedélye vagy szabályozása nélkül. Az ilyen engedélyezésnek vagy szabályozásnak meg kell felelnie a bizottság által e melléklet 10. cikkének d) pontja szerint elfogadott vonatkozó alkalmazandó kritériumoknak, útmutatásoknak és eljárásoknak. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy engedélyezett a használaton kívüli part menti létesítmények vagy használaton kívüli part menti csővezetékek e melléklet rendelkezéseinek megsértésével történő elsüllyesztése.

9. cikk

(1) Minden Szerződő Fél utasításokat ad ki tengeri ellenőrző hajói és légijárművei, valamint más érintett szolgálatai felé, hogy jelentsenek a hatóságoknak minden olyan eseményt és körülményt a tengeri területen, ami gyanút ébreszt arra vonatkozóan, hogy e cikk rendelkezéseinek megszegésére került sor vagy kerül éppen sor. Bármely Szerződő Fél, amelynek hatóságához ilyen jelentés érkezett, amennyiben szükségesnek tartja, megfelelőképpen tájékoztathat bármely más érintett Szerződő Felet.

(2) E melléklet semmiben nem sértheti azt a szuverén mentességet, amelyre bizonyos hajók a nemzetközi jog alapján jogosultak.

10. cikk

E melléklet alkalmazásában a bizottság feladata, többek között:

a) információkat gyűjteni a part menti tevékenységeknél használt anyagokról és annak az információnak alapján e melléklet 4. cikkének (1) bekezdése céljából megegyezésre jutni az anyagok listáiról;

b) felsorolni azokat az anyagokat, amelyek mérgezőek, tartósak és hajlamosak a biológiai felhalmozódásra, továbbá terveket kidolgozni a part menti forrásokon történő felhasználásuk, vagy onnan való kibocsátásuk csökkentésére és felszámolására;

c) kidolgozni a tengeri területen levő használaton kívüli part menti létesítmények és használaton kívüli part menti csővezetékek elsüllyesztéséből származó szennyezés megelőzésére, valamint a part menti létesítmények helyben hagyására vonatkozó kritériumokat, útmutatásokat és eljárásokat;

d) kidolgozni a használaton kívüli part menti létesítmények és használaton kívüli part menti csővezetékek e melléklet 8. cikke szerinti elhelyezésére vonatkozó kritériumokat, útmutatásokat és eljárásokat, amelyek célja a szennyezés megelőzése és felszámolása.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A TENGERI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK FELMÉRÉSE

1. cikk

(1) E melléklet alkalmazásában a "monitoring":

a) a tengeri környezet és annak minden szintje, azaz a víz, az üledékek és az élŐvilág minöségének;

b) a tengeri környezet minőségét befolyásolható tevékenységeknek, vagy a természetes és az ember okozta kibocsátásoknak;

c) az ilyen tevékenységek és kibocsátások hatásainak az ismételt mérése.

(2) Monitoring végezhető vagy az Egyezmény megtartásának biztosítása érdekében, sablonok és trendek beazonosítási céljával, vagy kutatási célokkal.

2. cikk

E melléklet alkalmazásában a Szerződő Felek:

a) együttműködnek a monitoring programok végrehajtásában és benyújtják a kapott adatokat a bizottsághoz;

b) megtartják a minőségbiztosítási előírásokat és részt vesznek az interkalibrációs eljárásokban;

c) alkalmazzák és fejlesztik, egyénileg vagy lehetőleg közösen, más megfelelően érvényesített tudományos felmérési módszereket, mint a modellezés, távérzékelés, és progresszív kockázatértékelési stratégiák;

d) olyan kutatásokat végeznek, egyénileg vagy lehetőleg közösen, amelyet szükségesnek tartanak a tengeri környezet minőségének felméréséhez, továbbá bővítik a tengeri környezet és különösen a kibocsátások, a koncentráció és a hatások közötti kapcsolatok ismereteit és tudományos megértését;

e) figyelembe veszik azt a tudományos fejlődést, amelyet hasznosnak tartanak az ilyen felmérési célok érdekében, és amelyet máshol elértek, vagy egyéni kutatók, illetve kutatási intézmények kezdeményezése alapján, vagy nemzeti és nemzetközi kutatási programokon keresztül, vagy az Európai Gazdasági Közösség vagy más regionális gazdasági integrációs szervezetek támogatásával.

3. cikk

E melléklet alkalmazásában a bizottság feladata, többek között:

a) meghatározni és végrehajtani a monitoringgal és felméréssel kapcsolatos közös kutatási programokat, kidolgozni az ilyen monitoring programokban résztvevők útmutatását szolgáló gyakorlati szabályokat és elfogadni az eredményeik bemutatását és értelmezését;

b) felméréseket végezni, figyelembe véve a vonatkozó monitoring és kutatások eredményeit, valamint az anyagok vagy energia tengeri területre történő bevitelével kapcsolatos adatokat, amelyekről az Egyezmény más mellékletei rendelkeznek, továbbá bármely más vonatkozó információt;

c) kikérni szükség esetén az illetékes regionális szervezetek, illetve más illetékes nemzetközi szervezetek és illetékes testületek tanácsait és segítségét, a tudományos kutatások legújabb eredményeinek felhasználása céljából;

d) együttműködni az illetékes regionális szervezetekkel és más illetékes nemzetközi szervezetekkel a helyzet minőségi felmérésének végrehajtásában.

--------------------------------------------------