4. MELLÉKLET

Megállapodás a közbeszerzésről

A MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZES FELEK (a továbbiakban: felek),

FELISMERVE, hogy a közbeszerezésre vonatkozó törvények, rendeletek, eljárások és gyakorlatok tekintetében a jogok és kötelezettségek hatékony multilaterális keretére van szükség annak érdekében, hogy a világkereskedelem nagyobb mértékű liberalizációját és bővülését biztosítsák, és javuljon a világkereskedelmi kapcsolatok nemzetközi kerete;

FELISMERVE, hogy a közbeszerzésre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, eljárásokat és gyakorlatokat nem szabad olyan módon előkészíteni, bevezetni vagy alkalmazni külföldi vagy belföldi termékek és szolgáltatások, valamint külföldi vagy belföldi szállítók esetében, hogy védelmet biztosítsanak a belföldi termékeknek vagy szolgáltatásoknak, illetve a belföldi szállítóknak, és nem tehetnek megkülönböztetést a külföldi termékek vagy szolgáltatások, illetve a külföldi szállítók között;

FELISMERVE, hogy kívánatos a közbeszerzésre vonatkozó törvények, rendeletek, eljárások és gyakorlatok átláthatóságának biztosítása;

FELISMERVE, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos nemzetközi rendelkezések tisztességes, azonnali és hatékony végrehajtása, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyának lehető legmagasabb szinten való fenntartása érdekében nemzetközi eljárásokat kell meghatározni az értesítésekre, konzultációkra, ellenőrzésekre és a vitarendezésre vonatkozóan;

FELISMERVE, hogy figyelembe kell venni a fejlődő országok – különösen a legkevésbé fejlett országok – fejlődési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az 1979. április 12-én létrehozott, 1987. február 2-án módosított, közbeszerzésekre vonatkozó megállapodás IX. cikke (6) bekezdésének b) pontjával összhangban a viszonosság alapján kibővítsék és javítsák a megállapodást, és hatályát kiterjesszék a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre is;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Megállapodásban részt nem vevő kormányokat ösztönözzék a Megállapodás elfogadására és az ahhoz történő csatlakozásra;

VÁLLALVA a további tárgyalásokat a fenti célkitűzések megvalósítása érdekében;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

I. cikk

Hatály és hatókör

Ez a Megállapodás a hatálya alá tartozó, az I. függelékben [1] meghatározott szervek által végzett beszerzésekkel kapcsolatos törvényekre, rendeletekre, eljárásokra vagy gyakorlatokra vonatkozik.

(2) Ez a Megállapodás bármilyen szerződéses módon végzett beszerzésre vonatkozik, beleértve az olyan módszerekkel történő beszerzéseket, mint az adásvétel vagy lízing, a bérbeadás vagy részletvásárlás, a megvásárlás lehetőségével is, ezen belül termékek és szolgáltatások bármilyen összetételére vonatkozóan.

(3) Ha az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel összefüggésben szervek azt írják elő, hogy az I. függelékben nem szereplő vállalkozások egyedi követelményeknek megfelelően kösssenek szerződéseket, ezekre a követelményekre értelemszerűen a III. cikket kell alkalmazni.

(4) Ezt a Megállapodást az I. függelékben meghatározott értékhatárok alatti beszerzési szerződésekre kell alkalmazni.

II. cikk

A szerződések értékének meghatározása

(1) E Megállapodás végrehajtásának alkalmazásában a szerződések értékének [2] meghatározásánál a következő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az érték meghatározásánál számításba kell venni a díjazás minden formáját, így minden támogatást, díjat, jutalékot és kapott kamatot.

(3) Az illetékes szerv nem választhatja meg az értékmeghatározási módszert és egyetlen beszerzés sem osztható fel e Megállapodás alkalmazása elkerülésének a szándékával.

(4) Ha az odaítélendő mennyiség egynél több szerződés odaítéléséhez vagy szerződések több részben történő odaítéléséhez vezet, az érték meghatározásának alapja vagy:

a) az előző költségvetési év vagy 12 hónap folyamán megkötött hasonló ismétlődő szerződés tényleges értéke, lehetőség szerint hozzáigazítva a következő 12 hónap folyamán várható mennyiség- és értékváltozásokhoz; vagy

b) az eredeti szerződést követő költségvetési évben vagy 12 hónapban ismétlődő szerződések becsült értéke.

(5) Termékek vagy szolgáltatások lízing, bérbeadás vagy részletvásárlás útján történő beszerzésére vonatkozó szerződések esetén, illetve olyan szerződések esetén, amelyek nem határozzák meg a teljes árat, az értékmeghatározás alapja a következő:

a) a határozott időre kötött szerződés esetén, ha a szerződés időtartama 12 hónap vagy annál rövidebb, a szerződés időtartamára vonatkozó teljes szerződéses érték, illetve ha a szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, a teljes szerződéses érték, beleértve a becsült maradványértéket;

b) határozatlan időre kötött szerződések esetén a havi részlet 48-szorosa.

Kétség esetén az értékmeghatározás második alapját, azaz a b) pontot kell alkalmazni.

(6) Olyan esetekben, ha a tervezett beszerzés opciós záradék szükségességét írja elő, az értékmeghatározás alapja a megengedett legmagasabb összegű beszerzés összértéke, amely magában foglalja az opciós vásárlásokat is.

III. cikk

Nemzeti elbánás és megkülönböztetésmentesség

(1) A felek az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozó valamennyi törvény, rendelet, eljárás és gyakorlat tekintetében haladéktalanul és feltétel nélkül ugyanolyan elbánásban részesítik a felek termékeit és szolgáltatásait kínáló más felek termékeit, szolgáltatásait és szállítóit, mint:

a) amilyent a hazai termékek, szolgáltatások és szállítók számára biztosítanak; és

b) amilyent a bármely más fél termékei, szolgáltatásai és szállítói számára biztosítanak.

(2) A felek az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozó valamennyi törvény, rendelet, eljárás és gyakorlat tekintetében biztosítják:

a) hogy szerveik ne részesítsék a külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján kedvezőtlenebb elbánásban az egyik belföldi székhelyű szállítót, mint a másikat;

b) hogy szerveik nem tegyenek megkülönböztetést a belföldi székhelyű szállítók között a megrendelt áru vagy szolgáltatás előállítási országa alapján, amennyiben az előállítási ország a IV. cikk rendelkezéseinek megfelelően a Megállapodásban részes fél.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a behozatalra vagy azzal kapcsolatban kivetett bármilyen jellegű vámra és díjra, az ilyen vámok és díjak kivetésének módszerére, az egyéb behozatali szabályokra és alaki követelményekre, sem a szolgáltatások kereskedelmét érintő, az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozó olyan egyéb intézkedésekre, amelyek nem az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozó törvények, rendeletek, eljárások vagy gyakorlatok.

IV. cikk

Származási szabályok

(1) A felek nem alkalmaznak az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzés céljából más felektől behozott vagy beszerzett termékekre vagy szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyeket eltérnek a rendes kereskedelmi forgalomban és a szóban forgó tranzakció idején ugyanazon féltől behozott vagy beszerzett azonos termékekre vagy szállításokra alkalmazott származási szabályoktól.

(2) A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) 1.A. mellékletében szereplő, a származási szabályokról szóló megállapodás alapján átvételre kerülő áruk származási szabályainak harmonizálására vonatkozó munkaprogram és a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó tárgyalások befejezését követően a felek figyelembe veszik az említett munkaprogram és tárgyalások eredményeit az (1) bekezdés szükség szerinti módosításánál.

V. cikk

A fejlődő országok számára biztosított különleges és eltérő elbánás

Célkitűzések

(1) A felek e Megállapodás végrehajtása és alkalmazása során e cikk rendelkezései alapján figyelembe veszik a fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett országok fejlődési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit a következők érdekében:

a) fizetésimérleg-helyzetük megóvása és a gazdaságfejlesztési programok végrehajtására alkalmas tartalékszint biztosítása;

b) a hazai ipar létrehozásának vagy fejlesztésének elősegítése, ezen belül a vidéki vagy elmaradt területeken a kistermelői és a háziipar fejlesztése; valamint a gazdaság más ágazatainak gazdasági fejlesztése;

c) az ipartelepek támogatása addig, amíg azok teljes egészében vagy alapvetően közbeszerzésekre támaszkodnak; valamint

d) gazdasági fejlődésük ösztönzése a fejlődő országok között létrejött, a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) Miniszteri Konferenciájának bemutatott és e konferencia által nem kifogásolt regionális vagy globális megállapodások alapján.

(2) E Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a közbeszerzéseket érintő törvények, rendeletek és eljárások előkészítése és alkalmazása során mindegyik szerződő fél a fejlődő országokból történő nagyobb mértékű behozatalt tesz lehetővé, szem előtt tartva a legkevésbé fejlett, valamint a gazdasági fejlődés legalsó szintjén álló országok sajátos problémáit.

Hatókör

(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országok fejlődési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteikkel összhangban lévő feltételekkel tudjanak csatlakozni e Megállapodáshoz, a fejlődő országok e Megállapodás rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzései tekintetében a tárgyalások során kellően figyelembe veszik az (1) bekezdésben felsorolt célkitűzéseket. A fejlett országok az e Megállapodás rendelkezéseinek hatálya alá tartozó szerveik és szolgáltatásaik jegyzékének elkészítésekor arra törekszenek, hogy azok tartalmazzák a fejlődő országok számára fontos kiviteli termékek és szolgáltatások beszerzésével foglalkozó szerveket.

Megegyezés szerinti kivételek

(4) Az e Megállapodás alapján folytatott tárgyalások során a fejlődő országok tárgyalhatnak más résztvevőkkel a nemzeti elbánásra vonatkozó szabályok alóli, kölcsönösen elfogadható kivételekről a hatókörre vonatkozó jegyzékben szereplő egyes szervek, termékek vagy szolgáltatások tekintetében, figyelembe véve az egyes esetek sajátos körülményeit. E tárgyalások során megfelelően figyelembe veszik az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett szempontokat. A fejlődő országok között létrejött, az (1) bekezdés d) pontjában említett regionális vagy globális megállapodásokban részes fejlődő országok tárgyalást folytathatnak a hatóköri jegyzékre vonatkozó kivételekről, számításba véve többek között az érintett regionális és globális megállapodásokban előírt, a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezéseket, és különösen azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a közös iparfejlesztési programok tárgyát képezhetik.

(5) E Megállapodás hatálybalépését követően a Megállapodásban részes fejlődő országok a XXIV. cikk (6) bekezdésében szereplő, a Megállapodás hatálya alá tartozó jegyzékek módosítására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteik tekintetében módosíthatják ezeket a jegyzékeket, vagy arra kérhetik a Közbeszerzési Bizottságot (a továbbiakban: bizottság), hogy az egyes esetek sajátos körülményeinek figyelembevételével, valamint az (1) bekezdés a)–c) pontját tekintetbe véve biztosítsanak kivételt a nemzeti elbánásra vonatkozó szabályok alól a Megállapodás hatálya alá tartozó jegyzékben szereplő egyes szervek, termékek vagy szolgáltatások tekintetében. E Megállapodás hatálybalépését követően a Megállapodásban részes fejlődő országok azt is kérhetik, hogy a fejlődő országok közötti regionális vagy globális megállapodásokban való részvételük alapján az egyes esetek sajátos körülményeinek figyelembevételével, valamint az (1) bekezdés d) pontját tekintetbe véve a bizottság biztosítson kivételt a Megállapodás hatálya alá tartozó jegyzékben szereplő egyes szervek, termékek vagy szolgáltatások tekintetében. A Megállapodásban részes fejlődő országoknak a jegyzékek módosítására vonatkozó minden egyes kérelméhez csatolni kell a kérelemhez tartozó dokumentációt, illetve az ügy mérlegeléséhez esetlegesen szükség információkat.

(6) Az e Megállapodáshoz annak hatálybalépését követően csatlakozó országokra értelemszerűen a (4) és (5) bekezdést kell alkalmazni.

(7) A (4), (5) és (6) bekezdésben említett, megegyezés szerinti kivételek az alábbi (14) bekezdés rendelkezéseivel összhangban elvégzendő felülvizsgálat tárgyát képezik.

Technikai segítségnyújtás a Megállapodásban részes fejlődő országok részére

(8) Kérelem alapján a Megállapodásban részes fejlett országok az általuk helyénvalónak tartott minden technikai segítséget megadnak a Megállapodásban részes fejlődő országoknak a közbeszerzések területén felmerülő problémáik megoldása érdekében.

(9) Ez a segítségnyújtás, amelyet a Megállapodásban részes fejlődő országok között megkülönböztetéstől mentesen biztosítanak, többek között a következőkre vonatkozik:

- konkrét szerződések odaítélésére vonatkozó sajátos technikai problémák megoldása; és

- minden más olyan probléma, amelynek a segítségnyújtás keretében történő kezeléséről a kérelmező és egy másik fél egymással megállapodik.

(10) A (8) és (9) bekezdésben említett technikai segítségnyújtás magában foglalja a minősítési dokumentáció és a Megállapodásban részes fejlődő országok szállítói által készített ajánlatoknak az illetékes szerv által kijelölt hivatalos WTO-nyelvre történő fordítását, feltéve, hogy a fejlett ország nem tekinti a fordítást a maga számára terhet jelentő feladatnak, amely esetben a Megállapodásban részes fejlődő országok részére a Megállapodásban részes fejlett országokhoz vagy azok illetékes szerveihez címzett kérelmük alapján magyarázatot kell adni.

Információs központok

(11) A Megállapodásban részes fejlett országok egyénileg vagy közösen információs központokat hoznak létre a Megállapodásban részes fejlődő országok részére többek között a közbeszerzésekre vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel, eljárásokkal és gyakorlatokkal, a tervezett beszerzésekre vonatkozóan közzétett hirdetményekkel kapcsolatos információkra, az e Megállapodás hatálya alá tartozó illetékes szervek címére vonatkozó, valamint a beszerzett vagy beszerezni kívánt termékek vagy szolgáltatások jellegével és volumenével kapcsolatos információkra irányuló indokolt kérései megválaszolására, beleértve a jövőbeli pályázatokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat is. A bizottság ugyancsak létrehozhat információs központot.

Különleges elbánás a legkevésbé fejlett országok részére

(12) Tekintettel az 1947. évi GATT SZERZŐDŐ FELEINEK a fejlődő országokkal kapcsolatos eltérő és kedvezőbb elbánásról, a viszonosságról és a fejlődő országok teljesebb körű részvételéről szóló 1947. november 28-i határozata (BLSD 26S/203-205) 6 pontjára, a Megállapodásban részes fejlődő országok javára megállapított általános és egyedi intézkedések összefüggésében különleges elbánást biztosítanak a Megállapodásban részes legkevésbé fejlett országok és ezen országokban letelepedett szállítók, illetve szolgáltatásnyújtók részére az említett országokból származó termékek és szolgáltatások tekintetében. A felek e Megállapodás kedvezményeit nyújthatják a Megállapodásban nem részes legkevésbé fejlett országok szállítóinak, illetve szolgáltatásnyújtóinak is az említett országokból származó termékek vagy szolgáltatások tekintetében.

(13) Az egyes fejlett országok kérelem alapján az általuk helyénvalónak tartott segítséget nyújthatják a legkevésbé fejlett országokban letelepedett potenciális ajánlattevők részére az ajánlataik benyújtásához és azon termékek vagy szolgáltatások megválasztásához, amelyek az illetékes szerveik, valamint a legkevésbé fejlett országokban letelepedett szállítók számára fontosak lehetnek, és hasonlóképpen segítséget nyújtanak számukra ahhoz, hogy teljesítsék a tervezett beszerzés tárgyát képező termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírásokat és szabványokat.

Felülvizsgálat

(14) A bizottság évente felülvizsgálja e cikk rendelkezéseinek működését és hatékonyságát, és a felek által megküldött jelentések alapján háromévenként általános felülvizsgálatot végeznek a hatásaik kiértékelése céljából. A bizottság e háromévenkénti felülvizsgálatok részeként és e Megállapodás – különösen a III. cikk – rendelkezéseinek lehető legteljesebb megvalósítása céljából, valamint az érintett fejlődő országok fejlődésére, pénzügyi és kereskedelmi helyzetére tekintettel megvizsgálja, hogy az e cikk (4)–(6) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban előírt kivételeket kell-e módosítani vagy bővíteni.

(15) Az egyes fejlődő országok a XXIV. cikk (7) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban a további tárgyalási fordulók során gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi helyzetük figyelembevételével mérlegelik a Megállapodás hatálya alá tartozó jegyzékeik bővítését.

VI. cikk

Műszaki előírások

(1) A majd közbeszerzés tárgyát képező termékek vagy szolgáltatások jellemzőit – minőség, teljesítmény, biztonság és méretek, szimbólumok, terminológia, csomagolás, jelölés és címkézés – vagy azok gyártási eljárásait és módszereit, valamint a beszerzést végző szervek által előírt megfelelőségértékeléssel kapcsolatos követelményeket megállapító műszaki előírások nem készíthetők, vehetők át vagy alkalmazhatók a nemzetközi kereskedelem nemkívánatos akadályainak megteremtése céljával vagy ilyen hatás elérése érdekében.

(2) A beszerzést végző szervek által meghatározott műszaki előírásoknak – megfelelő esetben –:

a) inkább a teljesítményre kell vonatkozniuk, mintsem a formatervre vagy a leíró jellegű jellemzőkre; és

b) ha léteznek nemzetközi szabványok, akkor azokon kell alapulniuk; más esetben pedig nemzeti műszaki szabályzatokon [3], elismert nemzeti szabványokon [4] vagy építési szabályzatokon.

(3) Nem tartalmazhatnak bizonyos védjegyre vagy kereskedelmi névre, szabadalomra, formatervre vagy típusra, konkrét származásra, gyártóra vagy szállítóra vonatkozó követelményt vagy hivatkozást, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy a pályázati dokumentációban a "vagy azzal egyenértékű" szavak szerepelnek.

(4) A szervek a verseny kizárásához vezető módon nem kérhetnek vagy fogadhatnak el a műszaki előírások elkészítéséhez felhasználható tanácsokat egy konkrét beszerzésre vonatkozóan olyan cégtől, amelynek a beszerzésben való kereskedelmi érdekeltsége lehet.

VII. cikk

Pályázati eljárások

(1) A felek biztosítják, hogy szerveik a pályázati eljárásaikat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák, és hogy azok összhangban legyenek a VII–XVI. cikk rendelkezéseivel.

(2) A szervek nem adhatnak egyetlen szállítónak sem olyan tájékoztatást egy konkrét beszerzésre vonatkozóan, amely a verseny kizárásához vezethet.

(3) E Megállapodás alkalmazásában:

a) A nyílt pályázati eljárások olyan eljárások, amelyek során minden érdekelt szállító benyújthat ajánlatot.

b) A meghívásos pályázati eljárások olyan eljárások, amelyek során a X. cikk (3) bekezdésével és e melléklet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban csak a beszerzést végző szerv által ajánlattételre felkért szállítók nyújthatnak be ajánlatot.

c) A tárgyalásos pályázati eljárások olyan eljárások, amelyek során a beszerzést végző szerv egyénileg, kizárólag a XV. cikkben meghatározott feltételek mellett keres meg szállítókat.

VIII. cikk

A szállítók minősítése

A szállítókra vonatkozó minősítési eljárás során a szervek nem tesznek megkülönböztetést a másik fél szállítói között, illetve a belföldi szállítók és a másik fél szállítói között. A minősítési eljárásoknak a következőkkel kell összhangban lenniük:

a) a pályázati eljárásban való részvétel minden feltételét megfelelő időben közzéteszik, hogy az érdekelt szállítók megkezdhessék, és amennyire az a beszerzési eljárás hatékony működésével összhangban áll, teljesíthessék a minősítési eljárásokat;

b) a pályázati eljárásokban való részvétel feltételei azokra a feltételekre korlátozódnak, amelyek lényegesek abból a szempontból, hogy biztosítsák a vállalkozásnak a szóban forgó szerződés teljesítésére való képességét. A szállítóktól a részvételhez megkövetelt feltételek – ezen belül a fizetési garanciák, a műszaki minősítések, továbbá a szállítók pénzügyi, kereskedelmi és műszaki alkalmasságának megteremtéséhez szükséges információk –, valamint a minősítések ellenőrzése nem lehet a másik fél szállítóira nézve kedvezőtlenebb, mint a belföldi szállítókra vonatkozóan, és nem tehetnek megkülönböztetést a másik fél szállítói között sem. A szállítók pénzügyi, kereskedelmi és műszaki alkalmasságát a szállító globális üzleti tevékenysége, valamint a beszerzést végző szerv területén folytatott tevékenysége alapján kell megítélni, kellően figyelembe véve a szállítással foglalkozó szervezetek közötti jogi kapcsolatokat;

c) a szállítók minősítésének folyamata és az ahhoz szükséges idő nem használható fel arra, hogy a másik fél szállítóit ne vegyék fel a szállítók jegyzékére, vagy hogy azokat ne vegyék figyelembe bizonyos tervezett beszerzéseknél. A szervek minősített szállítóknak ismerik el azokat a belföldi szállítókat vagy a másik fél azon szállítóit, amelyek teljesítik egy bizonyos tervezett beszerzés részvételi feltételeit. Egy bizonyos beszerzésben való részvételt kérelmező olyan szállítókat, amelyeket esetleg még nem minősítettek, ugyancsak figyelembe kell venni, ha elegendő idő áll rendelkezésre a minősítési eljárás befejezéséhez.

d) azoknak a szerveknek, amelyek folyamatosan jegyzéket vezetnek a minősített szállítókról, biztosítaniuk kell, hogy a szállítók bármikor jelentkezhessenek minősítésre; továbbá azt is biztosítaniuk kell, hogy minden minősített szállítót, amely ezt kéri, reálisan rövid időn belül felvegyenek a jegyzékbe;

e) ha a IX. cikk (1) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételét követően egy még nem minősített szállító kérelmezi egy tervezett beszerzésben való részvételét, a beszerzést végző szerv azonnal elindítja a minősítési eljárást;

f) a minősített szállító státust kérelmező szállítót az érintett szerv értesíti az ezzel kapcsolatban hozott döntésről. A szervek által folyamatosan vezetett jegyzékben szereplő minősített szállítókat ugyancsak értesíteni kell az ilyen jegyzékek megszűnéséről, vagy arról, ha már nem szerepelnek azokban;

g) a felek biztosítják, hogy:

i. az egyes szervek és azok részlegei egységes minősítési eljárást folytassanak, kivéve az olyan eseteket, amikor kellően alátámasztott indokok miatt attól eltérő eljárásra van szükség; és

ii. erőfeszítéseket tegyenek, hogy a szervek minősítési eljárásai közötti különbségek a lehető legkisebbre csökkenjenek.

h) az a)–g) pont rendelkezései semmilyen módon se gátolják valamely szállító olyan indokokkal történő kizárását, mint például a csőd vagy valótlan nyilatkozatok, feltéve, hogy az ilyen eljárás összhangban van a nemzeti elbánással és a Megállapodás megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseivel.

IX. cikk

A tervezett beszerzésekkel kapcsolatos ajánlati felhívás

(1) A (2) és (3) bekezdésnek megfelelően a szervek minden tervezett beszerzésre vonatkozóan ajánlati felhívást tesznek közzé, kivéve, ha a XV. cikk másképpen írja elő (tárgyalásos pályázat). A hirdetményt a II. függelékben felsorolt megfelelő kiadványban kell közzé tenni.

(2) A részvételi felhívás a (6) bekezdésben előírtaknak megfelelően a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény formájában történhet.

(3) A 2. és 3. mellékletben felsorolt szervek részvételi felhívásként a tervezett beszerzésről szóló, a (7) bekezdésben előírtak szerinti hirdetményt, illetve a minősítési rendszerre vonatkozó, a (9) bekezdésben előírtak szerinti hirdetményt alkalmazhatják.

(4) Azok a szervek, amelyek részvételi felhívásként a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt alkalmazzák, utólag minden olyan szállítót felkérnek, amelyek a részvétel iránti érdeklődésüket fejezték ki, hogy erősítsék meg érdekeltségüket azon információk alapján, amelyek legalább a (6) bekezdésben említett adatokat tartalmazzák.

(5) Azok a szervek, amelyek részvételi felhívásként a minősítési rendszerről szóló hirdetményt alkalmazzák, a XVIII. cikk (4) bekezdésében említett szempontokra is figyelemmel és kellő időben olyan tájékoztatást adnak, amely mindazok számára lehetővé teszi a beszerzésben való részvétel megalapozott mérlegelését, akik kifejezték a részvétel iránti érdeklődésüket. Ezek az információk a (6) és (8) bekezdésben említett hirdetményekben foglalt adatokat tartalmazzák, amennyiben az ilyen adatok rendelkezésre állnak. Az egyik szállító részére megadott információkat megkülönböztetéstől mentesen biztosítani kell a többi érdekelt szállító részére is.

(6) A tervezett beszerzésről szóló, a (2) bekezdésben említett egyes hirdetmények a következő adatokat tartalmazzák:

a) a beszerzés jellege és mennyisége, beleértve a további beszerzésekre vonatkozó opciókat és, lehetőség szerint, a várható időzítés megadását, ha ilyen opciókkal lehet élni; ismétlődő szerződések esetén azok jellege és mennyisége, és lehetőség szerint a beszerzendő termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati hirdetmények várható időpontja;

b) nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást alkalmaznak;

c) az áruk vagy szolgáltatások szállítása/teljesítése megkezdésének vagy befejezésének időpontja;

d) a részvételi felhívásra való jelentkezés benyújtásának vagy a szállítók szállítói jegyzékbe kerülése érdekében történő előminősítésének, illetve az ajánlatok átvételének helye és határideje, valamint az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatokat be kell nyújtani;

e) a szerződést odaítélő, valamint a dokumentáció és az egyéb dokumentumok megszerzéséhez szükséges információkat szolgáltató szerv címe;

f) a szállítóktól megkövetelt gazdasági és műszaki követelmények, pénzügyi garanciák és információk;

g) a pályázati dokumentációért fizetendő összegek nagysága és fizetési feltételei;

h) a szerv adásvételre, lízingre, bérbeadásra vagy részletvásárlásra vonatkozó ajánlatokra, vagy e módszerek közül többfélére írja-e ki a pályázatot.

(7) A tervezett beszerzésekre vonatkozóan a (3) bekezdésben említett hirdetményeknek a (6) bekezdésben említett, rendelkezésre álló lehető legtöbb információt tartalmazniuk kell. Mindenképpen tartalmazniuk kell a (8) bekezdésben említett információkat, és;

a) annak jelzését, hogy az érdekelt szállítóknak a szerv számára ki kell fejezniük a beszerzés iránti érdeklődésüket;

b) a kapcsolattartási pontot, mely ahhoz a szervhez kapcsolódik, amelytől további információk szerezhetők be.

(8) A szerv a tervezett beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén összefoglaló hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a szerződés tárgya;

b) az ajánlatok vagy az ajánlati felhívásra való jelentkezés benyújtására megállapított határidők;

c) azok a címek, ahonnan a szerződéssel kapcsolatos dokumentumok kérhetők.

(9) Meghívásos pályázati eljárások esetén a minősített szállítók jegyzékét folyamatosan vezető szervek a III. függelékben felsorolt kiadványok egyikében évente egyszer a következő adatokat tartalmazó hirdetményt adnak ki:

a) a vezetett jegyzékek felsorolása a címeikkel együtt, a jegyzékek alapján beszerzésre kerülő termékek vagy szolgáltatások, illetve a termék- vagy szolgáltatáskategóriák tekintetében;

b) az említett jegyzékbe történő bejegyzés céljából a szállítók által teljesítendő feltételek, és azok a módszerek, amelyek szerint az érintett szerv megvizsgálja az említett feltételeket; és

c) a jegyzékek érvényességi ideje, valamint azok megújításának formai követelményei.

Ha a (3) bekezdésnek megfelelően ilyen hirdetményt alkalmaznak részvételi felhívásként, a hirdetmény ezen kívül a következő információkat tartalmazza:

d) az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege;

e) annak megjelölése, hogy a hirdetmény részvételi meghívást jelent.

Ha azonban a minősítési rendszer legfeljebb három évre szól, és a rendszer időtartamát a hirdetményben tudatják, valamint azt is, hogy további hirdetményt nem fognak közzétenni, akkor elegendő a hirdetményt csak egyszer, a rendszer alkalmazási időszakának kezdetén közzé tenni. Az ilyen rendszer nem alkalmazható oly módon, hogy kijátsszák e Megállapodás rendelkezéseit.

(10) Ha valamely tervezett beszerzésben való részvételre vonatkozó felhívás közzétételét követően, de a hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban az ajánlatok felbontására vagy átvételére meghatározott határidők kezdete előtt szükségessé válik a hirdetmény módosítása vagy ismételt kiadása, a módosítást vagy az újra kiadott hirdetményt ugyanolyan módon kell közzé tenni, mint ahogy azokat az eredeti dokumentumokat tették közzé, amelyeket a módosítás érint. Minden olyan lényeges információt, amelyet egy bizonyos tervezett beszerzéssel kapcsolatban az egyik szállítónak megadnak, egyidejűleg kellő időn belül meg kell adni minden más érintett szállítónak is, hogy a szállítóknak módjuk legyen az ilyen információkat mérlegelni, és azok alapján reagálni.

(11) A szervek az e cikkben említett hirdetményekben vagy minden más olyan kiadványban, amelyben a hirdetmények megjelennek, nyilvánvalóvá teszik, hogy a beszerzés a Megállapodás hatálya alá tartozik.

X. cikk

Kiválasztási eljárások

(1) A meghívásos pályázati eljárások esetében a lehető legnagyobb mértékű hatékony nemzetközi verseny biztosítása érdekében, a szervek a beszerzési rendszer hatékony működésével összhangban minden tervezett beszerzéshez a lehető legtöbb belföldi szállítótól és a másik fél lehető legtöbb szállítójától kérnek ajánlatokat. Az eljárásban részt vevő szállítókat tisztességes és megkülönböztetéstől mentes eljárás során választják ki.

(2) A minősített szállítók jegyzékeit folyamatosan vezető szervek a pályázatra meghívni kívánt szállítókat az említett jegyzékekben szereplő szállítók közül választhatják ki. A kiválasztásnak mindenkor egyenlő lehetőségeket kell biztosítania a jegyzékben szereplő szállítók részére.

(3) Azon szállítók számára, amelyek egy bizonyos tervezett beszerzésben való részvételért folyamodnak, lehetővé kell tenni, hogy ajánlatot nyújtsanak be, és azt figyelembe vegyék, ha – még nem minősített szállítók esetén – elegendő idő áll rendelkezésre a VIII. és IX. cikk szerinti minősítési eljárás elvégzéséhez. A részvételre engedélyezett további szállítók számát addig lehet növelni, amíg az nem gátolja a beszerzési rendszer hatékony működését.

(4) A meghívásos pályázati eljárásokban való részvételre vonatkozó kérelmeket telex, távirat vagy telefax útján lehet benyújtani

XI. cikk

Ajánlattételi és teljesítési határidők

Általános rendelkezések

(1) a) Az előírt határidőknek elegendőknek kell lenniük arra, hogy a másik fél szállítói, valamint a belföldi szállítók elkészíthessék és benyújthassák ajánlataikat a pályázati eljárás lezárása előtt. E határidők meghatározásánál a szerveknek –indokolt szükségleteiknek megfelelően – olyan tényezőket kell figyelembe venniük, mint a tervezett beszerzés összetett volta, a tervezett alvállalkozás mértéke és az ajánlatok külföldi, valamint belföldi helyszínekről postai úton történő továbbításához szükséges szokásos idő.

b) A felek biztosítják, hogy az ajánlatok vagy a pályázatban való részvételre vonatkozó meghívás iránti kérelmek kézhezvétele határidejének meghatározásakor szerveik kellően vegyék számításba a közzététel késedelmeit.

Határidők

(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével

a) a nyílt eljárás esetén az ajánlatok kézhezvételének határideje a IX. cikk (1) bekezdésében említett közzététel időpontjától számított legalább 40 nap;

b) meghívásos eljárás esetén – ha nem alkalmazzák a minősített szállítók folyamatosan vezetett jegyzékeit – a pályázatban való részvételre irányuló meghívásra vonatkozó kérelem benyújtásának határideje a IX. cikk (1) bekezdésében említett közzététel időpontjától számított legalább 25 nap; az ajánlatok kézhezvételének határideje az ajánlati felhívás kibocsátásának időpontjától számított legalább 40 nap,

c) a minősített szállítók folyamatosan vezetett jegyzékeinek alkalmazásával járó meghívásos eljárások esetén az ajánlatok kézhezvételének határideje az ajánlati felhívás kibocsátásának kezdeti időpontjától számított legalább 40 nap, még akkor is, ha az ajánlati felhívás kibocsátásának kezdeti időpontja egybeesik a IX. cikk (1) bekezdésében említett közzététel időpontjával.

(3) A (2) bekezdésben említett határidők az alábbi körülmények esetén rövidíthetők:

a) ha 40 nappal, de legfeljebb 12 nappal korábban külön hirdetményt tesznek közzé, és a hirdetmény legalább a következőket tartalmazza:

i. a IX. cikk (6) bekezdésében említettek szerinti, rendelkezésre álló lehető legtöbb információ;

ii. a IX. cikk (8) bekezdésében említett információk;

iii. annak jelzése, hogy az érdekelt szállítóknak a szerv számára ki kell fejezniük a beszerzés iránti érdeklődésüket; és

iv. a kapcsolattartási pont, mely ahhoz a szervhez kapcsolódik, amelytől további információk szerezhetők be,

az ajánlatok kézhezvételéhez előírt 40 napos határidő felváltható egy, az ajánlatok elkészítéséhez kellően hosszú határidővel, amely általában legalább 24 nap, de semmiképpen nem lehet rövidebb 10 napnál;

b) a IX. cikk (6) bekezdésének értelmezése szerinti ismétlődő jellegű szerződésekre vonatkozó második vagy további közzétételek esetén az ajánlatok kézhezvételéhez előírt 40 napos határidő legfeljebb 24 napos határidőre csökkenthető;

c) ha a szerv által kellően indokolt sürgősségi helyzet lehetetlenné teszi a szóban forgó határidők betartását, a (2) bekezdésben meghatározott határidők lerövidíthetők, de semmiképpen nem lehetnek rövidebbek a IX. cikk (1) bekezdésében említett közzététel időpontjától számított 10 napnál;

d) a 2. és 3. mellékletben felsorolt szervek által végzett beszerzésekre a (2) bekezdés c) pontjában említett határidő a szerv és a kiválasztott szállítók közötti közös megegyezéssel rögzíthető. Megegyezés hiányában a szerv olyan határidőket rögzíthet, amelyek elég hosszúak az ajánlatok elkészítéséhez, és semmiképpen nem rövidebbek 10 napnál.

(4) A szerv saját ésszerű szükségleteinek megfelelően a szállítási határidőknél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a tervezett beszerzés összetett volta, a tervezett alvállalkozás mértéke és a gyártáshoz, az áru kitárolásához és a szállítási helyszínektől történő szállításához vagy a szolgáltatások nyújtásához reálisan szükséges idő.

XII. cikk

Pályázati dokumentáció

(1) Ha a pályázati eljárás során egy szerv engedélyezi az ajánlat több nyelven történő benyújtását, e nyelvek egyikének a WTO valamelyik hivatalos nyelvének kell lennie.

(2) A szállítók részére biztosított pályázati dokumentáció minden olyan információt tartalmaz, amely lehetővé teszi az annak megfelelő ajánlatok benyújtását, beleértve a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben közzéteendő információkat a IX. cikk (6) bekezdésének g) pontjában előírt információk kivételével, valamint a következő információkat:

a) annak a szervnek a címe, amelyhez az ajánlatot el kell küldeni;

b) az a cím, ahova a kiegészítő információkra vonatkozó kéréseket kell elküldeni;

c) az(ok) a nyelv(ek), amelye(ke)n az ajánlatokat vagy a pályázati dokumentációkat be kell nyújtani;

d) az ajánlatok kézhezvételének határnapja, valamint az az időtartam, amely alatt bármely ajánlatnak rendelkezésre kell állnia elfogadásra;

e) azok a személyek, akik jelen lehetnek az ajánlatok felbontásánál, valamint a felbontás napja, ideje és helye;

f) a szállítóktól megkövetelt gazdasági és műszaki követelmények, pénzügyi garanciák és információk vagy dokumentumok;

g) az igényelt termékek vagy szolgáltatások, illetve minden követelmény – beleértve a teljesítendő műszaki előírásokat, megfelelőségi igazolásokat, a szükséges terveket, rajzokat és oktatási anyagokat – teljes körű leírása;

h) a szerződés odaítélésének kritériumai, ezen belül az áron kívül minden olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni az ajánlatok értékelésénél, valamint azok a költségelemek, amelyeket az ajánlati árak értékelésénél be kell számítani, például a szállítási, biztosítási és ellenőrzési költségek, valamint a többi fél termékei vagy szolgáltatásai esetén a vámok és egyéb behozatali díjak, adók, valamint a fizetés pénzneme;

i) a fizetési feltételek;

j) és minden más feltétel vagy kondíció;

k) a XVII. cikknek megfelelően azok a feltételek és kondíciók – ha vannak ilyenek –, amelyek alapján a Megállapodásban nem részes felektől származó, de az említett cikk szerinti eljárásokra vonatkozó ajánlatokat elfogadják.

A pályázati dokumentációnak a szervek általi továbbítása

(3) a) A nyílt eljárásoknál a szervek az eljárásban részt vevő bármely szállító kérésére eljuttatják a pályázati dokumentációt, és azonnal választ adnak az azzal kapcsolatos magyarázatokra vonatkozó ésszerű kérésekre.

b) A meghívásos eljárásoknál a szervek az eljárásban való részvételért folyamodó bármely szállító kérésére eljuttatják a pályázati dokumentációt, és azonnal választ adnak az azzal kapcsolatos magyarázatokra vonatkozó ésszerű kérésekre.

c) A szervek azonnal választ adnak a pályázati eljárásban részt vevő szállítók által a vonatkozó információk megszerzése céljából benyújtott minden ésszerű kérdésre, amennyiben ezek az információk nem biztosítanak az adott szállító részére előnyt a versenytársaival szemben a szerződés odaítélésére vonatkozó eljárás során.

XIII. cikk

Az ajánlatok benyújtása, kézhezvétele és felbontása, valamint a szerződések odaítélése

(1) Az ajánlatok benyújtásának, kézhezvételének és felbontásának, valamint a szerződések odaítélésének a következő szempontoknak kell megfelelnie:

a) az ajánlatokat rendes körülmények között írásban, közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani. Ha ajánlatok telex, távirat vagy telefax útján való benyújtása engedélyezett, az ily módon készült ajánlatoknak tartalmazniuk kell az ajánlat értékeléséhez szükséges valamennyi információt, különösen az ajánlattevő által javasolt végleges árat, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy az ajánlattevő egyetért a pályázati felhívás valamennyi feltételével, kondíciójával és rendelkezésével. Az ajánlatot levélben vagy egy aláírt telex-, távirat- vagy faxmásolattal azonnal vissza kell igazolni. Ajánlatok telefonon történő benyújtása nem engedélyezett. A telex, távirat vagy telefax tartalma mérvadó olyan esetekben, ha eltérés vagy ellentmondás tapasztalható annak tartalma és a határidő után kézhez vett bármely dokumentáció tartalma között; és

b) az ajánlattevők részére a nem szándékosan elkövetett formai hibáknak az ajánlat felbontása és a szerződés odaítélése közötti kijavítására esetlegesen biztosított lehetőség nem eredményezhet semmilyen megkülönböztetést jelentő gyakorlatot.

Az ajánlatok kézhezvétele

(2) A szállítókat nem büntetik, ha az ajánlatot a pályázati dokumentációban megjelölt irodában az előírt határidő után veszik át, amennyiben a késedelmet kizárólag a szerv hibás eljárása okozta. Az ajánlatokat más kivételes körülmények esetén is figyelembe veszik, ha az érintett szerv eljárási szabályai így rendelkeznek.

Az ajánlatok felbontása

(3) A szervek által nyílt vagy meghívásos eljárások keretében kért valamennyi ajánlatot a felbontás szabályszerűségét garantáló eljárások és feltételek alapján veszik át és bontják fel. Az ajánlatok kézhezvételének és felbontásának is meg kell felelnie e Megállapodás nemzeti elbánásra és megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseinek. Az ajánlatok felbontásával kapcsolatban szerzett információk a szerv felett felügyeletet gyakorló hatóságok rendelkezésére az érintett szervnél maradnak annak érdekében, hogy azokat szükség esetén a XVIII., XIX., XX. és XXII. cikkben szereplő eljárásokhoz felhasználhassák.

A szerződések odaítélése

(4) a) Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatoknak a felbontás időpontjában meg kell felelniük a hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban szereplő alapvető követelményeknek, és olyan szállítótól kell származniuk, amely megfelel a részvétel feltételeinek. Ha egy szerv olyan ajánlatot kapott, amely a többi benyújtott ajánlathoz viszonyítva irreálisan alacsony árat adott meg, érdeklődhet az ajánlattevőnél, hogy meggyőződjön arról, az meg tud felelni a részvételi feltételeknek, és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére.

b) Azt az esetet kivéve, ha egy szerv úgy dönt közérdekből, hogy nem ítéli oda a szerződést, a szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelyről megállapították, hogy teljes mértékben képes a szerződés teljesítésére, és amelynek – akár hazai termékre vagy szolgáltatásra, akár a többi fél termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozó – ajánlata a legalacsonyabb, vagy olyan ajánlat, amelyet a hirdetményekben vagy a pályázati dokumentációban megállapított konkrét értékelési feltételek szempontjából a legelőnyösebbnek ítélnek.

c) A szerződéseket a pályázati dokumentációban meghatározott feltételeknek és alapvető követelményeknek megfelelően kell odaítélni.

Opciós záradékok

(5) Az opciós záradékok nem alkalmazhatók oly módon, amellyel kijátsszák a Megállapodás rendelkezéseit.

XIV. cikk

Tárgyalás

(1) A felek a következők szerint írhatják elő szerveik számára a tárgyalások lefolytatását:

a) olyan beszerzésekkel összefüggésben, amelyeknél – konkrétan a IX. cikk (2) bekezdésében említett hirdetményben (szállítók meghívása a tervezett beszerzési eljárásban való részvételre) – jelezték erre irányuló szándékukat; vagy

b) ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a hirdetményekben vagy a pályázati dokumentációkban meghatározott konkrét értékelési feltételek alapján.

(2) A tárgyalásokat elsődlegesen arra kell felhasználni, hogy megállapítsák az ajánlatok erősségeit és gyengéit.

(3) A szervek az ajánlatokat bizalmasan kezelik. Különösen olyan céllal nem adnak ki információkat, hogy bizonyos résztvevőket segítsenek abban, hogy ajánlataikat más résztvevőkéihez igazítsák.

(4) A szervek a tárgyalások során nem tehetnek megkülönböztetést a különböző szállítók között. Különösen arról gondoskodnak, hogy:

a) a résztvevők kizárása a hirdetményekben és a pályázati dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően történjen;

b) a feltételek és a műszaki követelmények mindennemű módosítását írásban továbbítsák a tárgyalás valamennyi résztvevőjének;

c) valamennyi, még versenyben lévő résztvevőnek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy új vagy módosított ajánlatokat nyújtsanak be a felülvizsgált követelmények alapján; és

d) a tárgyalások befejezése után a tárgyalások valamennyi résztvevője lehetőséget kapjon arra, hogy az általános határidővel összhangban végső ajánlatot tegyen.

XV. cikk

Tárgyalásos pályáztatás

(1) A VII–XIV. cikknek a nyílt és a meghívásos pályáztatási eljárást szabályozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következő feltételek esetén, feltéve, hogy a tárgyalásos pályáztatást nem a lehető legnagyobb mértékű verseny elkerülése érdekében alkalmazzák, illetve olyan módon, amely megkülönböztetést teremt a többi fél szállítói között, illetve védelmet nyújt a belföldi gyártóknak vagy szállítóknak:

a) ha nem érkeznek be ajánlatok a nyílt vagy meghívásos pályázati eljárásra, vagy ha a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak, illetve ha nem felelnek meg a pályázat általános követelményeinek, vagy olyan szállítóktól származnak, amelyek nem felelnek meg az e Megállapodás szerint előírt részvételi feltételeknek, azonban azzal a feltétellel, hogy az eredeti pályázati követelményeket nem módosítják lényegesen az odaítélt szerződésben;

b) ha művészeti alkotások vagy kizárólagos jogok, például szabadalmak vagy szerzői jogok védelmével összefüggő okokból, illetve műszaki okok miatti verseny hiányában a termékeket vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos szállító szállíthatja vagy nyújthatja, és nem áll fenn reális alternatíva vagy helyettesítés lehetősége;

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha a szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból a termékeket és szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos pályáztatási eljárással nem lehet időben beszerezni;

d) az eredeti szállító további olyan szállításai, amelyek már megtörtént szállítások vagy felszerelések pótlásának részeként vagy már megtörtént szállítások, szolgáltatások vagy felszerelések bővítésére szolgálnak, amennyiben a szállító személyének megváltoztatása arra kényszerítené a szervet, hogy a már meglévő berendezésekkel vagy szolgáltatásokkal [5] való felcserélhetőség követelményeinek meg nem felelő berendezéseket vagy szolgáltatásokat szerezzen be;

e) ha egy szerv olyan prototípusokat vagy első terméket, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egy egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából, a szerv kérésére fejlesztettek ki. Miután ezeket a szerződéseket teljesítették, az ezt követő termék- vagy szolgáltatásbeszerzésekre a VII–XIV. cikk [6] vonatkozik;

f) ha előre nem látható körülmények folytán az eredeti pályázati dokumentációban leírt konstrukciós szolgáltatások teljesítéséhez olyan kiegészítő konstrukciós szolgáltatások válnak szükségessé, amelyek nem szerepeltek abban, és a szervnek a kiegészítő konstrukciós szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket az adott konstrukciós szolgáltatásokat végző vállalkozónak kell odaítélnie, mivel a kiegészítő konstrukciós szolgáltatásokat műszaki és gazdasági okok miatt nehéz lenne elválasztani az eredeti szerződéstől, és az jelentős kényelmetlenséget okozna a szerv számára. A kiegészítő konstrukciós szolgáltatásokra odaítélt szerződések összértéke azonban nem haladhatja meg a főszerződés 50 %-át;

g) a hasonló konstrukciós szolgáltatások megismétléséből álló, olyan alapprojektnek megfelelő konstrukciós szolgáltatások esetén, amelyekre a VII–XIV. cikknek megfelelően az eredeti szerződést odaítélték, és amely esetében a szerv az eredeti konstrukciós szolgáltatásra vonatkozóan tervezett beszerzésről szóló hirdetményben jelezte, hogy tárgyalásos pályáztatási eljárásokat lehet alkalmazni az ilyen új konstrukciós szolgáltatásokra vonatkozó szerződések odaítélésénél;

h) árupiacon vásárolt termékek esetében;

i) olyan kivételesen kedvező feltételek mellett történő vásárlások esetén, amelyekre csak nagyon rövid ideig van lehetőség. Ez a rendelkezés az olyan vállalkozások szokatlan értékesítéseivel kíván foglalkozni, amelyek rendes körülmények között nem szállító vállalkozások, illetve üzleti vagyontárgyak felszámolási eljárás vagy csődtömeggondnokság alatt történő értékesítésével. Nem kíván foglalkozni a szokásos szállítóktól történő rendes vásárlásokkal;

j) tervezési pályázat nyertesének odaítélt szerződések esetén, feltéve, hogy a pályázatot e Megállapodás elveivel összhangban szervezték meg, nevezetesen úgy, hogy a IX. cikk értelmében megfelelően minősített szállítókat hívnak meg az ilyen pályázatban való részvételre, amelyet független bírálóbizottság bírál el a tervezési szerződések nyertesének történő odaítélés céljából.

(2) A szerveknek az (1) bekezdés rendelkezései alapján odaítélt minden egyes szerződésről jegyzőkönyvet kell készíteniük. A jegyzőkönyvek tartalmazzák a beszerzést végző szerv nevét, a beszerzett áruk és szolgáltatások értékét és fajtáját, a származási országot, valamint azokat az e cikkben említett feltételeket, amelyek alapján a szerződést odaítélték. Ez a jegyzőkönyv az érintett szerveknél marad, hogy a szerv felett felügyeletet gyakorló hatóságok rendelkezésére bocsássák annak érdekében, hogy szükség esetén a XVIII., XIX., XX. és XXII. cikkben szereplő eljárásokhoz felhasználhassák.

XVI. cikk

Ellenszolgáltatás

(1) A szervek a szállítók, termékek vagy szolgáltatások minősítésénél és kiválasztásánál vagy az ajánlatok értékelésénél és a szerződések odaítélésénél nem számítanak fel, nem kérnek és nem vesznek figyelembe ellenszolgáltatást [7].

(2) Az általános politikai szempontok, így a fejlesztésre vonatkozó szempontok tekintetében azonban a fejlődő országok a csatlakozásuk alkalmával tárgyalhatnak az ellenszolgáltatások alkalmazásáról, például belföldi tartalom bennfoglalására vonatkozó követelmények feltételeiről. Ilyen követelmények csak a beszerzési eljárásban való részvétel céljából történő minősítésre alkalmazhatók, a szerződés odaítélésének feltételeként azonban nem. A feltételeknek objektíveknek, egyértelműen meghatározottaknak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Ezeket a feltételeket az adott ország I. függelékében kell feltüntetni, és pontos megszorításokat tartalmazhatnak az ellenszolgáltatások e Megállapodás hatálya alá tartozó szerződésekben történő előírására. Az ilyen feltételek alkalmazásáról értesíteni kell a bizottságot, és azokat fel kell tüntetni a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben és a többi dokumentációban.

XVII. cikk

Átláthatóság

(1) A felek szorgalmazzák szerveiknél, hogy jelöljék meg azokat a feltételeket és kondíciókat – beleértve a versenyeztetéssel járó pályázati eljárásoktól való bármilyen eltérést vagy a kifogásolási eljárások igénybevételének lehetőségét – amelyek alapján az e Megállapodásban nem részes országokban működő szállítóktól származó ajánlatokat elfogadják, de amely országok a saját szerződéseik odaítélésénél az áttekinthetőség megteremtése érdekében mégis:

a) a VI. cikknek megfelelően a szerződéseikre vonatkozóan adnak előírásokat (műszaki előírások);

b) közzéteszik a IX. cikkben említett beszerzési hirdetményeket, ezen belül – a IX. cikk (8) bekezdésében említett, a WTO valamelyik hivatalos nyelvén megjelent hirdetmény változatában (a tervezett beszerzésről szóló összefoglaló hirdetmény) – azon feltételek és kondíciók leírását, amelyek alapján az e Megállapodásban részes országokban működő szállítóktól származó ajánlatokat elfogadják;

c) hajlandók biztosítani azt, hogy beszerzési szabályaik rendes körülmények között egy beszerzés folyamán ne változzanak, ha pedig az ilyen változtatások elkerülhetetlennek bizonyulnak, megfelelő jogorvoslati eszközt biztosítsanak.

(2) Az e Megállapodásban nem részes kormányok, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeknek, ha a feleket erről tájékoztatják, jogosultak megfigyelőként részt venni a bizottságban.

XVIII. cikk

A szervek kötelezettségeire vonatkozó információk és vizsgálatok

(1) A szervek az egyes szerződéseknek a XIII–XV. cikk alapján történő odaítélésétől számított legkésőbb 72 napon belül hirdetményt jelentetnek meg a II. függelékben felsorolt megfelelő kiadványokban. Ezek a hirdetmények a következőket tartalmazzák:

a) az odaítélt szerződésben szereplő termékek és szolgáltatások jellege és mennyisége;

b) a szerződést odaítélő szerv neve és címe;

c) az odaítélés dátuma;

d) a nyertes ajánlattevő neve és címe

e) a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat;

f) ha szükséges, a IX. cikk (1) bekezdése alapján kiadott hirdetmény azonosítási eszközei, illetve az említett eljárás alkalmazásának indokolása a XV. cikk értelmében; valamint

g) az alkalmazott eljárás típusa.

(2) Valamelyik fél szállítójának kérelme alapján az egyes szervek haladéktalanul biztosítják a következőket:

a) beszerzési gyakorlataik és eljárásaik magyarázata;

b) megfelelő információk annak indoklására, miért utasították el a szállító minősítésre való jelentkezését, miért szüntették meg addigi minősítését, és miért nem azt választották ki;

c) a sikertelen ajánlattevő részére megfelelő információk annak indokairól, miért nem választották ki annak ajánlatát, továbbá a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről.

(3) A szervek haladéktalanul és kérésre írásban tájékoztatják a részvevő szállítókat a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéseikről.

(4) A szervek azonban dönthetnek úgy, hogy a szerződés odaítélésével kapcsolatban egyes, az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c) pontja szerinti információkat visszatartanak, ha az ilyen információk nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellenkezne a közérdekkel, illetve sértené köz- vagy magánvállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit, vagy sérthetné a szállítók közötti tisztességes versenyt.

XIX. cikk

A felek kötelezettségeire vonatkozó információk és vizsgálatok

(1) A felek a IV. függelékben felsorolt megfelelő kiadványokban haladéktalanul közzétesznek minden, az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályt, szabályzatot, bírósági határozatot, általános alkalmazásra vonatkozó közigazgatási határozatot, valamint minden eljárást (beleértve a szokásos szerződéses záradékokat), mégpedig olyan módon, hogy a többi félnek és szállítónak módja legyen megismerni azokat. A felek készek kérésre bármely félnek elmagyarázni a közbeszerzési eljárásaikat.

(2) A sikertelen ajánlattevő kormánya, amely részes e Megállapodásban, a XXII. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül bekérhet olyan kiegészítő információkat a szerződés odaítélésével kapcsolatban, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a beszerzést tisztességesen és pártatlanul folytatták le. A beszerzést végző kormány ennek érdekében információkat szolgáltat a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződéses árról. Ez utóbbi információkat a sikertelen ajánlattevő kormánya abban az esetben hozhatja nyilvánosságra, ha ezt a jogát a titoktartási kötelezettség tiszteletben tartásával gyakorolja. Ha ezeknek az információknak a nyilvánosságra hozatala sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, ezeket az információkat csak az azon féllel történt konzultációt követően és annak beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, amely a sikertelen ajánlattevő kormányának az információkat átadta.

(3) A Megállapodás hatálya alá tartozó szervek által végzett beszerzésekkel és az azok egyéni szerződés-odaítéléseivel kapcsolatban rendelkezésre álló információkat kérésre át kell adni bármelyik fél részére.

(4) A bármelyik fél részére átadott azon bizalmas információk, amelyek akadályoznák a jogszabályok végrehajtását vagy más módon ellentétesek a közérdekkel, illetve köz- vagy magánvállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit sértenék vagy sérthetnék a szállítók közötti tisztességes versenyt, nem hozhatók nyilvánosságra az információt szolgáltató fél hivatalos engedélye nélkül.

(5) A felek statisztikai adatokat gyűjtenek az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseikről, és azokat évente megküldik a bizottságnak. Ezek a jelentések a következő információkat tartalmazzák az e Megállapodás hatálya alá tartozó, beszerzést végző szervek által odaítélt szerződések tekintetében:

a) az 1. mellékletben szereplő szervek esetében mind az értékhatár feletti, mind az értékhatár alatti szerződések becsült értékéről készült statisztikák, összességében és szervek szerinti bontásban; a 2. és 3. mellékletben szereplő szervek esetében az értékhatár feletti szerződések becsült értékére vonatkozó statisztikák, összességében és szervkategóriák szerinti bontásban;

b) az 1. mellékletben szereplő szervek esetében az értékhatár feletti szerződések számára és összértékére vonatkozó statisztikák az egységes besorolási rendszer szerint szervek és termék- és szolgáltatáskategóriák szerinti bontásban; a 2. és 3. mellékletben szereplő szervek esetében az értékhatár feletti szerződések becsült értékére vonatkozó statisztikák szervkategóriák, valamint termék- és szolgáltatáskategóriák szerinti bontásban;

c) az 1. mellékletben szereplő szervek esetében szervenkénti, valamint termék- és szolgáltatáskategória szerinti bontásban készült statisztika a XV. cikk egyes esetei alapján odaítélt szerződések számáról és összértékéről; a 2. és 3. mellékletben szereplő szervkategóriák esetében a XV. cikk egyes esetei alapján az értékhatár feletti szerződések összértékéről készült statisztikák; és

d) az 1. mellékletben szereplő szervek esetében a vonatkozó mellékletekben szereplő, a Megállapodástól való eltérések alapján odaítélt szerződések számáról és összértékéről szóló statisztikák; a 2. és 3. mellékletben szereplő szervkategóriák esetében a vonatkozó mellékletekben szereplő, a Megállapodástól való eltérések alapján odaítélt szerződések összértékéről szóló statisztikák.

Ha ilyen információk rendelkezésre állnak, a felek statisztikai adatokat szolgáltatnak a szervek által beszerzett termékek és szolgáltatások származási országáról. E statisztikák összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a bizottságnak útmutatást kell adnia az alkalmazandó módszerekről. Az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések hatékony figyelemmel kísérésének biztosítása érdekében a bizottság egyhangú határozatot hozhat az a)–d) pontban szereplő követelmények módosításáról a szolgáltatandó statisztikai információk jellege és terjedelme, valamint az alkalmazandó csoportosítások és besorolások tekintetében.

XX. cikk

Kifogásolási eljárások

Konzultációk

(1) Valamely szállító panasza esetén, amely szerint e Megállapodást megsértették egy beszerzéssel kapcsolatban, a felek arra ösz tönzik e szállítót, hogy a beszerzést végző szervvel folytatott konzultáció keretében igyekezzen megoldást találni a panasza ügyében. Ilyen esetekben a beszerzést végző szervnek pártatlanul és gyorsan, olyan módon kell elbírálnia az ilyen panaszt, amely nem sérti a kifogásolási mechanizmus keretében korrekciós intézkedések elfogadását.

Kifogás

(2) A felek olyan, megkülönböztetéstől mentes, gyors, átlátható és hatékony eljárást biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy a szállítók kifogást emeljenek a Megállapodás azon beszerzések keretében felmerülő állítólagos megsértése miatt, amelyekben érdekeltek vagy érdekeltek voltak.

(3) A felek kifogásolási eljárásaikat írásban biztosítják, és általánosan hozzáférhetővé teszik.

(4) A felek biztosítják, hogy az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos eljárás összes szempontjára vonatkozó dokumentációt három évig megőrizzék.

(5) Az érdekelt szállítótól kérhetik a kifogásolási eljárás megindítását, és hogy attól az időponttól számított meghatározott időn belül értesítse a beszerzéssel foglalkozó szervet, amikor a panasz alapja ismertté válik, vagy ésszerűen ismertté kellett volna válnia, de 10 napnál nem rövidebb időn belül.

(6) A kifogásokat egy bíróságnak vagy egy pártatlan és a beszerzés eredményében nem érdekelt független vizsgáló szervnek kell kivizsgálnia, amelynek tagjai a megbízatásuk időtartama alatt nem állnak külső befolyás alatt. Az olyan vizsgáló szerveket, amelyek nem bíróságok, bírói vizsgálatnak kell alávetni, vagy olyan eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják, hogy:

a) a résztvevőket meg lehessen hallgatni, mielőtt véleményt alkotnak, vagy határozatot hoznak;

b) a résztvevőket képviselni vagy kísérni lehessen;

c) a résztvevők hozzáférhessenek az eljárás egészéhez;

d) az eljárás nyilvános legyen;

e) a véleményeket és határozatokat írásban adják ki egy olyan nyilatkozattal együtt, amely tartalmazza a vélemények vagy határozatok indokolását;

f) tanúkat lehessen bevonni;

g) a dokumentumokat ismertessék a vizsgáló szervvel.

(7) A kifogásolási eljárások a következőket biztosítják:

a) gyors ideiglenes intézkedések a Megállapodás megsértésének orvoslása és a kereskedelmi lehetőségek megőrzése érdekében. E cselekvés a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezheti. Az eljárások biztosíthatják azonban azt, hogy az érintett érdekekre, ezen belül a közérdekre nézve alapvetően hátrányos következményeket számításba vehessék az arra vonatkozó döntés meghozatalakor, hogy alkalmazzanak-e ilyen intézkedést. Ilyen esetben csak a cselekvés elmaradását kell írásban indokolni;

b) egy értékelést és a kifogásolás indokolására vonatkozó döntés lehetőségét;

c) a Megállapodás megsértésének orvoslását vagy az elszenvedett veszteségek vagy károk megtérítését, amely az ajánlat elkészítésének és a kifogásolásnak a költségeire korlátozódhat.

(8) A szereplők kereskedelmi és egyéb érdekeinek megóvása érdekében a kifogásolási eljárásokat rendes körülmények között késlekedés nélkül kell befejezni.

XXI. cikk

Intézmények

(1) Létrejön a felek képviselőiből álló közbeszerzési bizottság. A bizottság választja meg saját elnökét és elnökhelyettesét, és szükség szerint, de évente legalább egyszer összeül abból a célból, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson a konzultációra az e Megállapodás működésével vagy célkitűzései teljesítésének támogatásával kapcsolatos ügyekben, és olyan egyéb feladatokat lásson el, amelyeket a felek a bizottságra ruháztak.

(2) A bizottság munkacsoportokat vagy más olyan kisegítő szerveket hozhat létre, amelyek a bizottság által átadott feladatokat látják el.

XXII. cikk

Konzultációk és vitarendezés

(1) Ha e Megállapodás alábbi részeiben ettől kifejezetten eltérően nem rendelkeznek, e Megállapodásra a WTO- egyezmény keretében felmerülő viták rendezésére irányadó vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (a továbbiakban: a vitarendezési egyetértés) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha valamelyik fél úgy értékeli, hogy valamely, az e Megállapodásból közvetlenül vagy közvetve származó kedvezménye amiatt szűnik meg vagy csorbul, vagy e Megállapodás bármely célkitűzésének elérését az akadályozza, hogy egy másik fél vagy más felek az e Megállapodás alapján fennálló kötelezettségeiket nem teljesítik, illetve egy másik fél vagy felek e Megállapodás rendelkezéseivel ellentétes vagy nem ellentétes intézkedést alkalmaznak, az adott fél az ügy kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében írásban ellenvetéseket vagy javaslatokat tehet az ügyben véleménye szerint érintetett másik fél vagy felek részére. Az ilyen intézkedésről az alábbiak szerint azonnal értesíteni kell a vitaren dezési egyetértés alapján létrehozott Vitarendezési Testületet (a továbbiakban: DSB). Az ennek során megkeresett félnek készségesen kell foglalkoznia a hozzá eljuttatott ellenvetésekkel vagy javaslatokkal.

(3) A DSB-nek jogában áll fórumokat létrehozni, a fórumok vagy a fellebbviteli szervek jelentéseit elfogadni, ajánlásokat tenni, vagy adott ügyben határozatokat hozni, a határozatok és ajánlások végrehajtására vonatkozó ellenőrzéseket tartani, és engedélyezni a koncessziók vagy az e Megállapodás alapján fennálló egyéb kötelezettségek felfüggesztését, illetve jogorvoslattal kapcsolatos konzultációkat kezdeményezni, amennyiben az e Megállapodással ellentétesnek tartott intézkedések visszavonása nem lehetséges, és természetesen csak az e Megállapodásban részes WTO-tagok vehetnek részt a DSB-nek az e Megállapodás szerinti vitarendezésre vonatkozó határozatai meghozatalában vagy cselekvéseiben.

(4) Ha a vitában érintett felek a fórum létrehozásától számított 20 napon belül másképp nem állapodnak meg, a fórum a következő hatáskörrel rendelkezik:

"E Megállapodás, valamint a (a vitában érintett felek által említett, bármely más vonatkozó megállapodás megnevezése) megfelelő rendelkezései alapján a (a fél neve) által a .… dokumentumban a DSB-hez utalt ügy kivizsgálása és olyan megállapítások megtétele, amelyek segíteni fognak a DSB-nek az ajánlásai megtételében, illetve az e Megállapodásban előírt határozatok meghozatalában."

Olyan viták esetén, amelyeknél a vitában érintett valamelyik fél e Megállapodást, valamint a vitarendezési egyetértés 1. mellékletében felsorolt egy vagy több más megállapodást is alkalmazni kívánja, a (3) bekezdést a fórumok jelentéseinek csak az e Megállapodás értelmezésére és alkalmazására vonatkozó részeire kell alkalmazni.

(5) Az e Megállapodás keretében kialakult vitás kérdések kivizsgálására a DSB által létrehozott fórumokban olyan személyek vesznek részt, akik a közbeszerzés területén minősítést szereztek.

(6) Mindent meg kell tenni az eljárások lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében. A fórumnak a vitarendezési egyetértés 12. cikke (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően igyekeznie kell, hogy zárójelentését legkésőbb négy hónapon belül eljuttassa a vitában érintett felekhez, késedelem esetén pedig azon időponttól számított legfeljebb hét hónapon belül, amikor a fórum összetételéről és hatásköréről megállapodás született. Következésképpen mindent meg kell tenni a vitarendezési egyetértés 20. cikkének (1) bekezdésében és 21. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időszakok két hónappal történő csökkentése érdekében. A fórum a vitarendezési egyetértés 21. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően igyekszik továbbá, hogy olyan esetben, ha az ajánlások és határozatok teljesítése érdekében hozott intézkedések létezését vagy a hatályos Megállapodással való összhangot illetően nincs egyetértés, 60 napon belül meghozza a határozatát.

(7) A vitarendezési egyetértés 1. függelékében felsorolt, az e Megállapodástól eltérő bármely megállapodás keretében felmerülő viták – a vitarendezési egyetértés 22. cikkének (2) bekezdésétől eltérően – nem eredményezhetik az e Megállapodás szerinti engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztését, továbbá az e Megállapodás alapján felmerülő viták nem eredményezhetik az említett 1. függelékben felsorolt bármely más megállapodás szerinti engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztését.

XXIII. cikk

A Megállapodás alóli kivételek

(1) E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely akadályozza a feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy ne hozzanak nyilvánosságra olyan információkat, amelyeket a fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából elengedhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos fontos biztonsági érdekeik védelme érdekében szükségesnek tartanak.

(2) Azon követelményre is figyelemmel, hogy ilyen intézkedéseket ne alkalmazzanak olyan módon, amellyel önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést teremtenek azon országok között, amelyekben azonos feltételek vannak érvényben, illetve amelyek a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelentik, e Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, mint ami akadályozza a feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak vagy hajtsanak végre, amelyek: a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság, az emberek, állatok és növények életének, illetve egészségének és a szellemi tulajdonnak a védelméhez szükségesek; illetve amelyek fogyatékos személyek, jótékonysági intézmények vagy börtönben lévő személyek által előállított termékekre vagy általuk nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

XXIV. cikk

Záró rendelkezések

1. Elfogadás és hatálybalépés

2. Csatlakozás

3. Átmeneti rendelkezések

a) Hongkong és Korea e Megállapodás alkalmazását – a XXI. és XXII. cikk kivételével – legkésőbb 1997. január 1-jéig elhalaszthatja. Ha 1997. január 1-jét megelőzően kezdik alkalmazni a rendelkezéseket, annak dátumáról a WTO főigazgatóját 30 nappal korábban értesítik.

b) Az e Megállapodás hatálybalépése és a Hongkong általi alkalmazása közötti időszak során Hongkong és az e Megállapodás azon többi szerződő fele között fennálló jogokra és kötelezettségekre, amelyek 1994. április 15-én tagjai voltak az 1979. április 12-én Genfben létrejött és 1987. február 2-án módosított közbeszerzésekre vonatkozó megállapodásnak (az "1988. évi megállapodás"), az 1988. évi megállapodás azon lényegi [9] rendelkezései irányadók – a módosított vagy helyesbített mellékleteit is beleértve –, amely rendelkezéseket az említett célra történő hivatkozással e Megállapodásba emeltek, és amelyek 1996. december 31-ig hatályban maradnak.

c) E Megállapodás azon részes felei között, amelyek az 1988. évi megállapodásnak is részes felei, az e Megállapodásban szereplő jogok és kötelezettségek az 1998. évi megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek helyébe lépnek.

d) A XXII. cikk a WTO- egyezmény hatálybalépéséig nem lép hatályba. Addig az 1988. évi megállapodás VII. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni az e Megállapodás keretében zajló konzultációkra és vitarendezésre, amely rendelkezéseket az említett célra történő hivatkozással e Megállapodásba emeltek. E rendelkezéseket az e Megállapodással létrehozott bizottság támogatásával kell alkalmazni.

e) A WTO- egyezmény hatálybalépésének időpontját megelőzően a WTO szerveire való hivatkozást a GATT megfelelő szerveire való hivatkozásként, a WTO főigazgatójára és a WTO Titkárságára való hivatkozást pedig az 1947. évi GATT SZERZŐDŐ FELEI főigazgatójára, illetve GATT Titkárságára való hivatkozásként kell értelmezni.

4. Fenntartások

5. Nemzeti jogalkotás

a) A legkésőbb az e Megállapodás hatálybalépésének időpontjáig e Megállapodást elfogadó vagy ahhoz csatlakozó minden egyes kormány biztosítja törvényi, rendeleti és közigazgatási eljárásainak, valamint az e Megállapodásoz mellékelt jegyzékeikben szereplő szervek által alkalmazott szabályok, eljárások és gyakorlatok e Megállapodás rendelkezéseivel való összhangját.

b) A felek tájékoztatják a bizottságot az e Megállapodáshoz kapcsolódó törvényeik és rendeleteik, valamint az ilyen törvények és rendeletek alkalmazása valamennyi módosításáról.

6. Helyesbítések és módosítások

a) A helyesbítésekről, a szervek egyik mellékletből a másikba történő áthelyezéséről, illetve kivételes esetekben az I–IV. függelékre vonatkozó módosításokról értesíteni kell a bizottságot azon információ közlésével, hogy a változás várhatóan milyen következményekkel járhat az e Megállapodás kölcsönösen elfogadott hatókörére nézve. Ha a helyesbítések, áthelyezések vagy egyéb módosítások csupán formai jellegűek vagy kis mértékűek, hatályba lépnek, ha 30 napon belül nem emelnek ellenük kifogást. Ettől eltérő esetekben a bizottság elnöke azonnal összehívja a bizottság ülését. A bizottság mérlegeli a javaslatot és a kompenzációs kiigazításra vonatkozó valamennyi igényt annak érdekében, hogy fenntartsa a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, valamint az e Megállapodás kölcsönösen elfogadott hatókörének az értesítést megelőző szintjéhez viszonyított szintjét. Ha a felek nem jutnak megegyezésre, az ügyben a XXII. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

b) Ha valamelyik fél a jogait gyakorolva vissza akar vonni egy, az I. függelékben szereplő szervet azzal az indokkal, hogy az adott szerv felett a kormány által gyakorolt ellenőrzés vagy befolyás ténylegesen megszűnt, erről az említett fél értesíti a bizottságot. Az ilyen módosítások a bizottság következő ülésének befejezése utáni napon lépnek hatályba, feltéve, hogy az értesítés időpontjától számított 30 napnál előbb nem kerül sor az ülésre, és nem emeltek ellenük kifogást. Kifogás esetén az ügyben a XXII. cikk szerinti konzultációs és vitarendezési eljá rásoknak megfelelően kell eljárni. Az I. függelék tervezett módosítása és az abból eredő bármely kompenzációs kiigazítás mérlegelése során tekintetbe kell venni a kormány által gyakorolt ellenőrzés vagy befolyás megszüntetésének piacot megnyitó hatásait.

7. Ellenőrzések, tárgyalások és jövőbeni munka

a) A bizottság évente ellenőrzi e Megállapodás végrehajtását és működését, annak célkitűzései figyelembevételével. A bizottság évente tájékoztatja a WTO általános tanácsát az ilyen ellenőrzésekkel vizsgált időszakok során bekövetkezett fejleményekről.

b) A felek legkésőbb az e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított harmadik év végén és azt követően rendszeres időközönként további tárgyalásokat folytatnak e Megállapodás továbbfejlesztése, valamint annak érdekében, hogy a Megállapodás felek közötti hatókörét a fejlődő országokra vonatkozó V. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével minél nagyobb mértékben terjesszék ki a viszonosság alapján.

c) A felek törekszenek az olyan megkülönböztető intézkedések és gyakorlatok bevezetésének vagy alkalmazása meghosszabbításának elkerülésére, amelyek torzítják a nyílt beszerzést, és a b) pont szerinti tárgyalások keretében igyekeznek megszüntetni azokat az intézkedéseket és gyakorlatokat, amelyek e Megállapodás hatálybalépésének időpontjában még érvényben maradtak.

8. Információtechnológia

9. Módosítások

10. Felmondás

a) A Megállapodást bármelyik fél felmondhatja. A felmondás attól az időponttól számított 60 nap elteltével lép hatályba, amikor a WTO főigazgatója a felmondásról szóló írásos értesítést megkapta. Az ilyen értesítés kézhezvételétől kezdve bármelyik fél kérheti a bizottság ülésének azonnali összehívását.

b) Ha az e Megállapodásban részes valamelyik fél a WTO- egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül nem válik a WTO tagjává, vagy megszünteti a WTO-tagságát, ugyanezen időponttól kezdve nem részese e Megállapodásnak sem.

11. E Megállapodás nem alkalmazása egyes felek között

12. Megjegyzések, függelékek és mellékletek

13. Titkárság

14. Letétbe helyezés

15. Bejegyzés

Kelt Marrakesh-ben, az ezerkilencszázkilencvennegyedik év április hó tizenötödik napján egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, és ha e Megállapodás függelékeire vonatkozóan ettől eltérően nem rendelkeztek, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

[1] Minden fél részére, az I. függelék 5 mellékletre van felosztava:

- Az 1. melléklet a központi kormányzati szervek jegyzékét tartalmazza.

- A 2. melléklet a központi kormányzat alá tartozó szervek jegyzékét tartalmazza.

- A 3. melléklet minden olyan más szerv jegyzékét tartalmazza, amely e megállapodás rendelkezéseivel összhangban beszerzést végez.

- A 4. melléklet az e megállapodás hatálya alá tartozó – akár pozitív, akár negatív szempontból felsorolt – szolgáltatásokat részletezi.

- Az 5. melléklet a megállapodás hatálya alá tartozó építési szolgáltatásokat részletezi.A vonatkozó értékhatárokat az egyes felekre vonatkozó mellékletek tartalmazzák.

[2] Ezt a megállapodást kell alkalmazni minden olyan beszerzési szerződésre, amely esetében a szerződés becsült értéke a IX. cikknek megfelelően a hirdetmény közzétételekor eléri vagy meghaladja az értékhatárt.

[3] E megállapodás alkalmazásában a műszaki szabályzat olyan dokumentum, amely egy termék vagy szolgáltatás jellemzőit vagy az ahhoz kapcsolódó eljárásokat és gyártási módszereket határozza meg, beleértve azokat az alkalmazandó közigazgatási rendelkezéseket, amelyek betartása kötelező. Részben vagy egészében tartalmazhat egy adott termékre, szolgáltatásra, eljárásra vagy termelési módszerre vonatkozó terminológiát, szimbólumokat, csomagolási, jelölési vagy címkézési előírásokat.

[4] E megállapodás alkalmazásában a szabvány egy elismert szervezet által elfogadott olyan dokumentum, amely közös vagy ismétlődő alkalmazás céljából olyan szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket ír elő termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve az azokhoz kapcsolódó eljárásokra és gyártási módszerekre, amelyek betartása nem kötelező. Részben vagy egészében tartalmazhat egy adott termékre, szolgáltatásra, eljárásra vagy termelési módszerre vonatkozó terminológiát, szimbólumokat, csomagolási, jelölési vagy címkézési előírásokat.

[5] Egyetértés van abban, hogy a már "meglévő berendezés" szoftvereket is magában foglal, amennyiben a megállapodás hatálya kiterjedt szoftverek eredeti beszerzésére is.

[6] Első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására. Nem terjed ki az olyan mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatásnyújtásra, amely azok kereskedelmi életképességét vagy a kutatási és fejlesztési költségek megtérülését biztosítja.

[7] Közbeszerzéseknél az ellenszolgáltatások a helyi fejlesztések ösztönzésére vagy a fizetésimérleg-elszámolások javítására alkalmazott intézkedések a belföldi tartalom, a technológia engedélyezése, beruházási előírások, csereüzletek vagy hasonló követelmények segítségével.

[8] E Megállapodás alkalmazásában a "kormány" kifejezés magában foglalja az Európai Közösségek illetékes hatóságait.

[9] Az 1998. évi megállapodás összes rendelkezése, kivéve a preambulumot, a VII. és IX. cikket az (5) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (10) bekezdés kivételével.

--------------------------------------------------

MEGJEGYZÉSEK

Az "ország" vagy "országok" kifejezést, annak megfelelően, ahogy e Megállapodásban, valamint a függelékekben használják, úgy kell értelmezni, mint amely magában foglal bármilyen külön vámterületet, amely részes e Megállapodásban.

Az e Megállapodásban részes külön vámterület esetében, amelynél az e Megállapodásban szereplő valamely kifejezést a "nemzeti" jelző kíséri, az ilyen kifejezés – amennyiben másként nem határozták meg – az adott vámterületre vonatkozik.

1. cikk (1) bekezdése

tekintettel a feltételekhez kötött segélyekkel kapcsolatos általános politikai szempontokra, beleértve a fejlődő országok feltételhez nem kötött segélyekre irányuló célkitűzését, ez a Megállapodás mindaddig nem alkalmazható a fejlődő országoknak nyújtott, feltételhez kötött segélyek támogatása során végzett beszerzésekre, amíg a felek ezt gyakorolják.

--------------------------------------------------