Politikai nyilatkozat az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról

(2020/C 34/01)

BEVEZETÉS

Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) (a továbbiakban együttesen: a Felek) megállapodtak a jövőbeli kapcsolataikról szóló jelen nyilatkozatról, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének (2) bekezdése alapján, amelynek értelmében az Európai Unióból kilépő tagállamnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel megállapodásban kell meghatározni a kilépő tagállam kilépésének szabályait. Ez a nyilatkozat a kilépésről rendelkező megállapodást kíséri, amelyet a Felek jóváhagytak, azzal, hogy a megállapodást a Feleknek még meg kell erősíteniük.

Az Unió és az Egyesült Királyság elkötelezett aziránt, hogy egymással együttműködve megóvja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, a jogállamiságot és a demokrácia előmozdítását, azokat a magas szintű normákat, amelyek a szabad és tisztességes kereskedelem, a munkavállalói jogok, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem területén érvényesülnek, valamint a Felek értékeit és érdekeit fenyegető belső és külső veszélyek elleni fellépés terén folytatott együttműködést.

Ennek jegyében ez a nyilatkozat egy olyan nagyratörő, széles körű, mély és rugalmas partnerség körvonalait vázolja fel, amely egy átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodásra épülő kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, a bűnüldözésre és a büntető igazságszolgáltatásra, a külpolitikára, a biztonságra és a védelemre, valamint az egyéb területeken való együttműködésre is kiterjed. Amennyiben a Felek a tárgyalások során ezt kölcsönös érdekűnek minősítik, jövőbeli kapcsolataik az ezen politikai nyilatkozatban meghatározottakon kívüli együttműködési területekre is kiterjedhetnek. Ezek a kapcsolatok az Unió és az Egyesült Királyság közös értékein és érdekein fognak alapulni, amelyek a földrajzi adottságaikból, a történelmükből, valamint a közös európai örökségben gyökerező eszményeikből fakadnak. Az Unió és az Egyesült Királyság egyetért abban, hogy fokozni lehet a jólétet és a biztonságot azáltal, ha biztosítjuk a szabad és tisztességes kereskedelmet, az egyéni jogok védelmét és a jogállamiságot, valamint a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet védelmét, továbbá ha együtt lépünk fel a jogokat és az értékeket belülről vagy kívülről fenyegető veszélyekkel szemben.

A jövőbeli kapcsolatok a jogok és a kötelezettségek közötti egyensúlyon fognak alapulni, az egyes Felek elveit is figyelembe véve. Ennek az egyensúlynak biztosítania kell az Unió döntéshozatali autonómiáját és összhangban kell lennie az Unió elveivel, különös tekintettel az egységes piac és a vámunió integritására, valamint a négy alapszabadság oszthatatlanságára. Biztosítania kell továbbá az Egyesült Királyság szuverenitását és belső piacának védelmét, tiszteletben tartva egyúttal a 2016. évi népszavazás eredményét, azaz többek között azt, hogy az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikát kíván folytatni, és meg kívánja szüntetni a személyeknek az Unió és az Egyesült Királyság közötti szabad mozgását.

Az Egyesült Királyság uniós tagságának időszaka során az Unió és az Egyesült Királyság gazdasága nagymértékben integrálódott, aminek következtében a két Fél lakosságának és prioritásainak nem csak a múltja, hanem a jövője is összefonódott. A jövőbeli kapcsolatok kialakításakor elengedhetetlen figyelembe venni ezt az egyedülálló helyzetet. A Felek egyetértenek abban, hogy bár a jövőbeli kapcsolatok nem járhatnak a tagságból következő jogokkal és kötelezettségekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel, e kapcsolatok kialakításakor ambiciózus célokat kell kitűzni azok terjedelme és mélysége tekintetében, ugyanakkor a Felek megállapítják, hogy ez idővel változhat. E kapcsolatoknak mindenekelőtt az Unió és az Egyesült Királyság polgárainak érdekeit kell szolgálniuk, most és a jövőben egyaránt.

I. RÉSZ: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Az együttműködés alapja

A. Alapvető értékek és jogok

A Felek egyetértenek abban, hogy a jövőbeli kapcsolatoknak az olyan közös értékeken kell alapulniuk, mint például az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és védelme, a demokratikus elvek, a jogállamiság, valamint a nonproliferáció támogatása. A Felek egyetértenek abban, hogy ezek az értékek az e keretben előirányzott együttműködés alapvető előfeltételeit képezik. A Felek továbbá megerősítik, hogy elkötelezettek a hatékony multilateralizmus előmozdítása mellett.

A jövőbeli kapcsolatoknak magukban kell foglalniuk az Egyesült Királyság változatlan elkötelezettségét az iránt, hogy tiszteletben tartja az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) keretét, miközben az Unióra és tagállamaira nézve továbbra is kötelező lesz az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely megerősíti ezeket az EJEE-ben is meghatározott jogokat.

B. Adatvédelem

Tekintettel arra, hogy a jövőbeli kapcsolatok során nagy lesz a jelentősége az adatáramlásnak és az adatcserének, a Felek elkötelezik magukat amellett, hogy a közöttük zajló adatáramlások elősegítése érdekében magas szintű adatvédelmet biztosítanak.

Az Unió adatvédelmi szabályai olyan keretet írnak elő, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi szabályokként ismerje el harmadik országok adatvédelmi normáit, megkönnyítve ezáltal az adott harmadik országba irányuló személyesadat-továbbítást. Ennek megfelelően az Európai Bizottság az Egyesült Királyság kilépését követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdi az Egyesült Királyság adatvédelmi szempontból való értékelését, arra törekedve, hogy 2020 végéig döntést hozzon, feltéve, hogy teljesülnek az alkalmazandó feltételek. Mivel az Egyesült Királyság saját szabályozást fog kialakítani a nemzetközi adattovábbításra vonatkozóan, az említett időkereten belül meg fogja tenni az Unióba való személyesadat-továbbítás hasonló mértékű megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, feltéve, hogy teljesülnek az alkalmazandó feltételek. A jövőbeli kapcsolatok nem érintik a Feleknek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozással kapcsolatos autonómiáját.

10.

Emellett a Feleknek megfelelő kereteket kell kialakítaniuk az ezen a területen való szabályozói együttműködéshez is.

II. Közös érdekű területek

A. Részvétel az uniós programokban

11.

Tekintettel a jövőbeli kapcsolatok előirányzott kiterjedésére és mélységére, valamint a Felek polgárai közötti szoros kötelékekre, a Felek általános elveket és feltételeket fognak meghatározni az Egyesült Királyságnak az uniós programokban való részvételére vonatkozóan, figyelemmel a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott feltételekre is; az Egyesült Királyság például a következő területeken vehetne részt uniós programokban: tudomány és innováció, ifjúságpolitika, kultúra és oktatás, a külföldi területek fejlesztése és külső tevékenységek, védelmi képességek, polgári védelem és űrpolitika. Ezen általános elveknek és feltételeknek rendelkezniük kell a tisztességes és megfelelő pénzügyi hozzájárulásról, a mindkét Fél általi hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elősegítéséről, a résztvevőkkel szembeni méltányos bánásmódról, valamint a Felek közötti együttműködés jellegének megfelelő irányításról és konzultációról.

12.

A Felek továbbá meg fogják vizsgálni az Egyesült Királyság európai kutatási infrastruktúra-konzorciumokban (ERIC-ekben) való részvételének a kérdését; e részvételre a vonatkozó uniós jogszabályokban és az egyes ERIC-ek alapszabályában meghatározott feltételekkel összhangban, valamint annak figyelembevételével kerülhet sor, hogy az Egyesült Királyság milyen mértékben vesz részt a tudománnyal és az innovációval kapcsolatos uniós programokban.

13.

A Felek emlékeztetnek arra, hogy elkötelezettek egy leendő PEACE PLUS program végrehajtása iránt, amely az észak-írországi megbékéléssel és közös jövővel kapcsolatos munka fenntartását szolgálná, és amelyet a Felek a jelenlegi finanszírozási aránnyal megegyező arányban finanszíroznának.

B. Párbeszédek

14.

A Feleknek párbeszédet és véleménycserét kell folytatniuk egymással a közös érdekű területeken – például a kultúra, az oktatás, a tudomány és az innováció területén –, annak érdekében, hogy azonosítsák az együttműködésnek, a legjobb gyakorlatok és a szakértelem megosztásának, valamint a közös fellépésnek a lehetőségeit. Ezen területeket illetően a Felek megállapítják, hogy az együttműködés szempontjából nagy jelentősége van a mobilitásnak, valamint a tárgyak és a berendezések ideiglenes elszállítása. A Felek meg fogják vizsgálni a kultúrával és az oktatással kapcsolatos csoportok közötti jelenlegi együttműködést is.

15.

Ezenkívül a Felek nyugtázzák az Egyesült Királyság arra irányuló szándékát, hogy megvizsgálja az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoporttal való esetleges jövőbeli kapcsolatára vonatkozó lehetőségeket.

II. RÉSZ: GAZDASÁGI PARTNERSÉG

I. Célkitűzések és alapelvek

16.

A Felek tudatában vannak annak, hogy kereskedelmi és befektetési kapcsolataik különleges jelentőséggel bírnak, figyelembe véve az Egyesült Királyság több mint 45 éves uniós tagsága alatt végbement gazdasági integrációt, valamint a két gazdaság méretét és földrajzi közelségét, amely összetett és integrált ellátási láncok kialakulásához vezetett.

17.

Ennek fényében a Felek nagyratörő, átfogó és kiegyensúlyozott gazdasági partnerséget kívánnak teremteni. Ezen átfogó partnerség keretében a szabadkereskedelmi megállapodást – amennyiben mindkét félnek érdekében áll – tágabb ágazati együttműködés egészíti majd ki. A partnerség működése az ezen rész XIV. szakaszában foglalt azon rendelkezéseken alapul majd, amelyek a nyílt és tisztességes versenyt elősegítő egyenlő versenyfeltételeket hivatottak biztosítani. A partnerségnek a lehető legnagyobb mértékben elő kell segítenie a kereskedelmet és a befektetéseket a Felek között, tiszteletben tartva ugyanakkor az Unió egységes piacának és a vámuniónak, valamint az Egyesült Királyság belső piacának integritását, valamint elismerve, hogy az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikát fog kialakítani.

18.

A Felek megtartják autonómiájukat és – a védelem általuk megfelelőnek tartott szintjének megfelelően – szabályozhatják a gazdasági tevékenységeket annak érdekében, hogy elérjék legitim közpolitikai céljaikat, például a következőket illetően: közegészségügy, állategészségügy és állatjólét, szociális szolgáltatások, közoktatás, biztonság, környezetvédelem – ezen belül az éghajlatváltozás elleni küzdelem –, közerkölcs, szociális és fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokszínűség védelme és előmozdítása. A Felek a fenntartható fejlődést a gazdasági partnerség keretein belül is átfogó célkitűzésnek tekintik. A gazdasági partnerség lehetővé fogja tenni megfelelő általános kivételek alkalmazását is, többek között a biztonsággal összefüggésben.

II. Áruk

A. Célkitűzések és alapelvek

19.

A Felek a jogszerű kereskedelmi tevékenységek megkönnyítése érdekében egy szabadkereskedelmi megállapodás alapján az áruk kereskedelmét illetően nagyratörő kapcsolatok kialakítására törekednek.

20.

Ennek során figyelembe veszik, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a Felek különálló piacokat fognak alkotni és különböző jogrendekkel rendelkeznek majd. A határokon átnyúló árumozgás kockázatokkal járhat e piacok integritására és megfelelő működésére nézve, melyeket vámeljárásokkal és -ellenőrzésekkel lehet kezelni.

21.

A határokon átnyúló árumozgás megkönnyítése érdekében azonban a Felek olyan átfogó, szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló megállapodást szándékoznak kidolgozni, amely a mélyreható szabályozási és vámügyi együttműködés mellett olyan rendelkezéseken alapul majd, amelyek a nyílt és tisztességes versenyt elősegítő egyenlő versenyfeltételeket hivatottak biztosítani, az ezen rész XIV. szakaszában foglaltaknak megfelelően.

B. Vámtarifák

22.

A gazdasági partnerség keretében egy szabadkereskedelmi megállapodás révén biztosítani kell, hogy egyetlen ágazatra se vonatkozzanak vámtarifák, díjak, illetékek vagy mennyiségi korlátozások, és emellett megfelelő és korszerű származási szabályokat, továbbá olyan, ambiciózus vámügyi megállapodásokat kell alkalmazni, amelyek összhangban vannak a Felek fenti céljaival és a fent említett alapelveivel.

C. Szabályozási vonatkozások

23.

A Felek – szabályozási autonómiájuk megőrzése mellett – olyan rendelkezéseket fognak hozni, amelyek elősegítik az átlátható és hatékony, az áruk kereskedelmét szükségtelenül nem korlátozó és a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztethető szabályozási megközelítések alkalmazását. A kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó szabályozásnak, valamint az állat- és növényegészségügyi intézkedéseknek a vonatkozó WTO-egyezményekre kell épülniük, és túl kell mutatniuk azokon. A kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó szabályozás kialakítása során ezen belül közös alapelveket kell megállapítani a szabványosítást, a műszaki előírásokat, a megfelelőségértékelést, az akkreditációt, a piacfelügyeletet, a metrológiát és a címkézést illetően. Az állat- és növényegészségügyi intézkedéseket illetően a Feleknek egymást egységes entitásként kell kezelniük többek között tanúsítási szempontból is, és az exportáló Fél által nyújtott megfelelő járványügyi információk alapján kell figyelembe venniük a régiókba sorolást. A Felek meg fogják vizsgálni annak lehetőségét is, hogy az Egyesült Királyság hatóságai együttműködést folytassanak uniós ügynökségekkel, például az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA).

D. Vámügyek

24.

A Felek általános céljaik elérése érdekében ambiciózus vámügyi megállapodásokat fognak kialakítani. Ennek során a Felek szándékuk szerint a vámeljárás egyszerűsítését célzó összes lehetséges megállapodást és technológiát felhasználják majd, maradéktalanul tiszteletben tartva jogrendjüket, és biztosítva, hogy a vámhatóságok képesek legyenek a Felek pénzügyi érdekeinek védelmére és a közpolitikáik érvényesítésére. Ennek érdekében meg fogják fontolni a megbízható kereskedőknek kínált programjaik kölcsönös elismerését, a vámügyi és a hozzáadottérték-adó (héa) vonatkozásában való közigazgatási együttműködést, valamint a kölcsönös segítségnyújtást többek között az adókból és vámokból eredő követelések behajtása terén, valamint a vám- és héacsalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelmet célzó információcsere révén.

25.

A Felek a vámeljárás egyszerűsítését célzó ezen megállapodásokat és technológiákat azon alternatív megoldásokban is figyelembe veszik majd, melyek annak biztosítására irányulnak, hogy az Ír-szigeten ne legyenek ellenőrzött határok.

E. Az ellenőrzéseket érintő vonatkozások

26.

A Felek szándéka szerint az Unió a vonatkozó ellenőrzések bevezetése kapcsán kockázatcsökkentő tényezőként figyelembe veszi majd, hogy az Egyesült Királyság milyen mértékű kötelezettségeket vállal a vámügyi és szabályozási együttműködés terén. Ez a vámeljárás egyszerűsítését célzó, fent leírt valamennyi lehetséges megállapodás alkalmazásával együtt lehetővé teheti az adminisztratív eljárások és az ellenőrzések megkönnyítését; a Felek ezzel összefüggésben kijelentik, hogy a lehető legambiciózusabb célt kívánják elérni, tiszteletben tartva mindkét Fél esetében a piac és a jogrend integritását.

III. Szolgáltatások és befektetések

A. Célkitűzések és alapelvek

27.

A Feleknek – egymás szabályozási jogkörét tiszteletben tartva – ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott megállapodásokat kell kötniük a szolgáltatások kereskedelmére, továbbá a szolgáltatási és a nem szolgáltatási szektorba való befektetésekre vonatkozóan. A Feleknek arra kell törekedniük, hogy – az Unió közelmúltban létrejött szabadkereskedelmi megállapodásaira építve – a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) tett kötelezettségvállalásaikon messze túlmutató mértékben liberalizálják a szolgáltatások kereskedelmét.

28.

A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény V. cikkével összhangban a Feleknek törekedniük kell minél több ágazat és az összes szolgáltatásnyújtási mód lefedésére, továbbá az érintett ágazatokban a diszkrimináció lényegében összes formájának kiküszöbölésére, adott esetben kivételek és korlátozások bevezetése mellett. A megállapodásoknak ennélfogva ki kell terjedniük többek között a szakmai és üzleti szolgáltatásokra, a távközlési szolgáltatásokra, a futár‑ és postai szolgáltatásokra, a terjesztési szolgáltatásokra, a környezetvédelmi szolgáltatásokra, a pénzügyi szolgáltatásokra, az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokra, valamint más, közös érdekű szolgáltatási ágazatokra is.

B. Piacra jutás és megkülönböztetésmentesség

29.

A megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk egyrészt a Felek szolgáltatóinak és befektetőinek a piacra jutását és a fogadó állam szabályai alapján velük szemben alkalmazott nemzeti elbánást illetően, másrészt pedig a befektetőkre vonatkozóan megállapított teljesítménykövetelményeket illetően is. Ez biztosítaná, hogy a Felek szolgáltatóit és befektetőit ne érje – többek között székhelyük alapján – megkülönböztetés.

30.

Lehetővé kell tenni a természetes személyek – meghatározott területeket érintő – üzleti célú ideiglenes beutazását és tartózkodását.

C. Szabályozási vonatkozások

31.

A szabályozási autonómia megőrzése mellett a megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk az átlátható, hatékony, a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztethető és a szükségtelen szabályozási követelmények elkerülését lehetővé tevő szabályozási megközelítések alkalmazásának elősegítése érdekében.

32.

Ezzel összefüggésben a Feleknek megállapodásra kell jutniuk a belső szabályozásra vonatkozó szabályokról. Ezeknek ki kell terjedniük a többek között az engedélyezési eljárásokra vonatkozó horizontális rendelkezésekre, valamint a közös érdekű ágazatokat – így a távközlési, a pénzügyi, a kézbesítési, valamint a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatási ágazatot – érintő konkrét szabályozási rendelkezésekre. Rendelkezéseket kell megállapítani a belső szabályozásnak a helyes szabályozási gyakorlatoknak megfelelő kidolgozására és elfogadására vonatkozóan is.

33.

Ezzel összefüggésben a Feleknek létre kell hozniuk a közös érdekű területeken folyatott önkéntes szabályozási együttműködésre – így az információcserére és a bevált gyakorlatok megosztására – vonatkozó kereteket.

34.

A Feleknek – amennyiben érdekükben áll – megfelelő rendelkezéseket kell kidolgozniuk azon szakmai képesítéseket illetően is, amelyek a szabályozott szakmák gyakorlásához szükségesek.

IV. Pénzügyi szolgáltatások

35.

A Felek elkötelezettek az iránt, hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást és a piacok integritását, továbbá védelmet biztosítsanak a befektetőknek és a fogyasztóknak és biztosítsák a tisztességes versenyt, tiszteletben tartva a Felek szabályozási és döntéshozatali autonómiáját, valamint azon jogát, hogy saját érdekükben egyenértékűségi határozatot hozzanak. Ez nem érinti a Felek azon jogát, hogy szükség esetén prudenciális okokból intézkedést hozzanak vagy tartsanak fenn. A Felek megállapodnak abban, hogy a nemzetközi szervezetek keretében szorosan együttműködnek egymással a szabályozási és felügyeleti kérdéseket illetően.

36.

Figyelembe véve, hogy mindkét fél rendelkezik majd olyan egyenértékűségi keretekkel, amely lehetővé teszi számukra, hogy valamely harmadik ország szabályozási és felügyeleti rendszerét releváns célokra a sajátjukkal egyenértékűnek nyilvánítsák, a Feleknek az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése után mielőbb meg kell kezdeniük egymás egyenértékűségének értékelését e kereteken belül, törekedve arra, hogy az értékelések 2020. június végéig lezáruljanak. A Felek rendszeresen felülvizsgálják saját egyenértékűségi kereteiket.

37.

A Felek egyetértenek abban, hogy közös érdekük szoros és strukturált együttműködést folytatni szabályozási és felügyeleti kérdésekben. Ezen együttműködés alapját egyrészről a gazdasági partnerségnek, másrészről a szabályozási autonómia, az átláthatóság és a stabilitás elvének kell képeznie. Ezen belül biztosítani kell egyrészt az átláthatóságot és a megfelelő konzultációt az egyenértékűségi határozatok elfogadási, felfüggesztési és visszavonási folyamatai során, másrészt az információk kölcsönös megosztását, valamint konzultációt kell folytatni a szabályozási kezdeményezésekről és más közös érdekű ügyekről mind szakértői, mind pedig politikai szinten.

V. Digitális gazdaság

38.

Figyelembe véve, hogy mind az áruk, mind a szolgáltatások kereskedelme egyre nagyobb mértékben digitalizálódik, a Feleknek rendelkezéseket kell alkotniuk az elektronikus kereskedelem megkönnyítésére, kezelniük kell az elektronikus úton folytatott kereskedelem előtt álló indokolatlan akadályokat, valamint nyitott, biztonságos és megbízható online környezetet kell teremteniük a vállalkozások és a fogyasztók számára; e célból rendelkezniük kell például az elektronikus megbízhatósági és hitelesítési szolgáltatásokról, illetve arról, hogy ne legyen követelmény az előzetes engedélyeztetés kizárólag azon az alapon, hogy adott szolgáltatás nyújtására elektronikus úton kerül sor. E rendelkezéseknek meg kell könnyíteniük a határokon átnyúló adatforgalmat is, valamint ki kell terjedniük az indokolatlan adatlokalizációs követelmények kérdésére is, annak kikötésével, hogy ezek a könnyítést célzó rendelkezések nem érintik a Felek személyesadat-védelmi szabályait.

39.

A Feleknek távközlési szolgáltatásokra vonatkozó ágazati rendelkezések révén gondoskodniuk kell arról, hogy a másik fél szolgáltatói tisztességes és egyenlő feltételek mellett férhessenek hozzá a nyilvános távközlő hálózataikhoz és szolgáltatásaikhoz, és fel kell lépniük a versenyt korlátozó gyakorlatokkal szemben.

40.

A Feleknek együtt kell működniük a különböző multilaterális, illetve az érdekelt felek széles körét tömörítő fórumokon, és párbeszédet kell kialakítaniuk az újonnan megjelenő technológiákkal kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere, valamint a bevált gyakorlatok megosztása céljából.

VI. Tőkemozgások és fizetési műveletek

41.

A Feleknek – a releváns kivételek figyelembevételével – olyan rendelkezéseket kell hozniuk, amelyekkel lehetővé teszik a gazdasági partnerség keretében liberalizált ügyletekkel összefüggő szabad tőkemozgásokat és fizetési műveleteket.

VII. Szellemi tulajdon

42.

A Feleknek az innováció, a kreativitás és a gazdasági aktivitás ösztönzése érdekében – adott esetben a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás normáin, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének egyezményein túlmenően – gondoskodniuk kell a szellemi tulajdonjogok védelméről és érvényesítéséről.

43.

Ennek keretében fenn kell maradnia annak a magas szintű védelemnek, amelyet a Felek többek között a szerzői jog alapján fennálló bizonyos jogok – így például az adatbázisokhoz kapcsolódó sui generis jog és a művészeket megillető követő jog – számára jelenleg biztosítanak. Tekintettel a kilépésről rendelkező megállapodásban a meglévő földrajzi árujelzők számára biztosított védelemre, a Feleknek törekedniük kell a földrajzi árujelzéseik megfelelő védelmét biztosító megoldások alkalmazására.

44.

A Feleknek fenn kell tartaniuk a szellemitulajdon-jogok kimerülésére vonatkozó saját szabályozásuk megalkotásának szabadságát.

45.

A Feleknek mechanizmust kell létrehozniuk a közös érdekű szellemitulajdon-jogi kérdések – így például a védjegyek, a formatervezési minták és a szabadalmak tekintetében alkalmazandó megközelítések és eljárások – kapcsán folytatott együttműködés és információcsere céljára.

VIII. Közbeszerzés

46.

Tekintettel az Egyesült Királyság azon szándékára, hogy csatlakozik a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásához (GPA), a Feleknek a közös érdekű területeken – kulcsfontosságú biztonsági érdekeik védelmére vonatkozó belső szabályaik sérelme nélkül – a GPA keretében vállalt kötelezettségeken túlmenően is lehetőségeket kell biztosítaniuk egymás számára közbeszerzési piacaikon.

47.

A Feleknek továbbá el kell kötelezniük magukat a GPA-ban foglaltakon alapuló, a piaci lehetőségek, a közbeszerzési szabályok, eljárások és gyakorlatok átláthatóságát biztosító normák alkalmazása mellett. E normákra építve a Feleknek kezelniük kell az önkényes magatartás kockázatát a szerződések odaítélése kapcsán, és – többek között igazságügyi hatóságok előtti – jogorvoslati, illetve felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítaniuk.

IX. Mobilitás

48.

Tekintettel az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy a személyek szabad mozgásának elve nem lesz többé alkalmazandó az Unió és az Egyesült Királyság között, a Feleknek az alábbiak szerint ki kell alakítaniuk a mobilitásra vonatkozó szabályozást.

49.

A mobilitás szabályozása az Unió tagállamai közötti diszkrimináció tilalmán és a teljeskörű kölcsönösségen fog alapulni.

50.

Ezzel összefüggésben a Felek törekednek a rövidtávú látogatások esetében a vízummentes utazás lehetőségének biztosítására belső jogszabályaik révén.

51.

A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják, milyen feltételek vonatkozzanak a például kutatási, tanulmányi, képzési célú, vagy ifjúsági csereprogrammal összefüggésben történő tartózkodás céljából való beutazásra.

52.

A Felek megállapodnak abban is, hogy a személyek mozgásával kapcsolatos jövőbeli helyzet alapján megfontolják a szociális biztonsági koordináció lehetőségét.

53.

A Felek vonatkozó jogszabályaikkal összhangban áttekintik, hogyan könnyíthető meg a jogszerű utazási célú határátlépés saját határaikon.

54.

Az elfogadott rendelkezések nem fogják érinteni az Egyesült Királyság és Írország között alkalmazandó közös utazási területre vonatkozó megállapodásokat.

55.

A mobilitás támogatása érdekében a Felek megerősítik, hogy elkötelezettek azon, hatályos nemzetközi családjogi eszközök hatékony alkalmazása iránt, amelyeknek részes felei. Az Unió tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy csatlakozik a tartási kötelezettségekről szóló 2007. évi hágai jegyzőkönyvhöz, amely rá nézve jelenleg uniós tagsága miatt kötelező.

56.

A Felek meg fogják vizsgálni a házassági ügyekben, a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben és az egyéb kapcsolódó ügyekben folytatandó igazságügyi együttműködés lehetőségeit.

57.

Mindezek a megállapodások a természetes személyeknek az e rész III. szakaszában említett, meghatározott területekhez tartozó üzleti célú ideiglenes beutazására és tartózkodására vonatkozóan tett vállalásokon túlmenően lennének alkalmazandók. E vállalásokat nem teheti semmissé a Felek azon joga, hogy a beutazásra, a tartózkodásra és a munkavállalásra vonatkozóan saját jogszabályaikat, rendeleteiket és követelményeiket alkalmazzák.

X. Közlekedés

A. Légi közlekedés

58.

A Feleknek átfogó légiközlekedési megállapodás révén gondoskodniuk kell az utas-, illetve teherszállítás összekapcsoltságáról. E megállapodásnak ki kell terjednie a piacra jutás és a beruházás, a légi közlekedés biztonsága és védelme, valamint a légiforgalmi szolgáltatások területére, és rendelkezéseket kell tartalmaznia a nyílt és tisztességes verseny biztosítására – így többek között a megfelelő és releváns fogyasztóvédelmi követelményekre és szociális normákra – vonatkozóan.

59.

A Feleknek további megoldásokat kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a légi közlekedés magas szintű biztonságának és védelmének garantálása céljából való együttműködést – így például az EASA és az Egyesült Királyság polgári légiközlekedési hatósága (Civil Aviation Authority, CAA) közötti szoros együttműködést.

B. Közúti közlekedés

60.

A Feleknek összehasonlítható piacrajutási lehetőséget kell biztosítaniuk a közúti teher- és személyszállítást végző vállalkozások számára, melyet alá kell támasztaniuk a nemzetközi közúti közlekedés területén alkalmazandó megfelelő és releváns fogyasztóvédelmi követelményekkel és szociális normákkal, valamint az azon, a közúti közlekedés területére vonatkozó nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségekkel, amelyekben mind az Egyesült Királyság, mind az Unió és/vagy tagállamai aláíró félként vesznek részt, különösen azon feltételeket illetően, melyek alapján a közúti szállítást végző vállalkozások szakmájukat gyakorolhatják, továbbá bizonyos, a nemzetközi közúti közlekedésben alkalmazott foglalkoztatási feltételeket, a közlekedési szabályokat, a közúti utasszállítást és a veszélyes áruk közúti szállítását illetően. A Feleknek ezenfelül meg kell vizsgálniuk a magángépjárművel közlekedőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések kérdését is.

C. Vasúti közlekedés

61.

A Felek megállapodnak abban, hogy a határokon átnyúló vasúti szolgáltatásokra vonatkozóan szükség szerint kétoldalú megállapodásokat kell kialakítani többek között annak biztosítása érdekében, hogy a vasúti szolgáltatások továbbra is zökkenőmentesen üzemeljenek; ilyen szolgáltatások például a Belfast és Dublin között közlekedő Enterprise vasúti járat és a Csatorna-alagúton működő szolgáltatások.

D. Tengeri közlekedés

62.

A Felek leszögezik, hogy a tengeri közlekedési ágazatban a személy- és teherszállítási összeköttetés szabályozása a nemzetközi jogi keretekre fog épülni. A Feleknek megfelelő megoldásokat kell kialakítaniuk a nemzetközi tengeri közlekedési szolgáltatások területén való piacra jutást illetően is.

63.

A jövőbeli kapcsolatrendszernek elő kell segítenie a tengeri biztonság és védelem területén való együttműködést, és ennek keretében többek között az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) és az Egyesült Királyság tengerészeti és partvédelmi ügynöksége (Maritime and Coastguard Agency, MCA) közötti információcserét, az Egyesült Királyság harmadik ország státuszának megfelelően.

XI. Energia

A. Villamos energia és gáz

64.

A Feleknek együtt kell működniük a villamos energia és a gáz költséghatékony, tiszta és biztonságos, versenypiaci alapú és a hálózatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés melletti szállításának támogatása céljából.

65.

A Feleknek keretet kell létrehozniuk a villamosenergia- és gázhálózat-üzemeltetők és szervezetek – így például a Villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők, illetve a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata – közötti, a hálózataikat összekapcsoló energetikai infrastruktúra tervezésével és használatával kapcsolatos technikai együttműködés elősegítésére. A keretnek olyan mechanizmusokat is tartalmaznia kell, amelyek a különböző időszakokban a lehető legnagyobb mértékben garantálják az ellátás biztonságát és a rendszerösszekötőkön keresztüli hatékony kereskedelmet.

B. Polgári célú atomenergia-felhasználás

66.

A nukleáris biztonság és a nonproliferáció fontosságának elismeréseképpen a jövőbeli kapcsolatoknak részét kell képeznie az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és az Egyesült Királyság közötti, az atomenergia békés célú felhasználásáról szóló széleskörű Nukleáris Együttműködési Megállapodásnak, amely a két Fél meglévő magas szintű nukleáris biztonsági normái iránti elkötelezettségre épül. A megállapodásnak keretet kell biztosítania az Euratom és az Egyesült Királyság, illetve nemzeti hatóságai közötti együttműködés számára. Ennek ki kell terjednie az olyan közös érdekű területeken való információcserére, mint például a nukleáris biztosítékok és biztonság, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködés. Elő kell segítenie a nukleáris anyagok és berendezések kereskedelmét, és rendelkeznie kell az Egyesült Királyság mint harmadik ország részvételéről az Uniónak a környezeti radioaktivitási szintek figyelemmel kísérésére és az ezzel kapcsolatos információcserére szolgáló rendszereiben – vagyis az Európai Közösség radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréjében és az európai radiológiai adatcsere-platformban.

67.

A Felek rögzítik, hogy az Egyesült Királyság társulni kíván az Euratom-nak az I. rész II. szakaszában említett kutatási és képzési programjaihoz.

68.

A Felek megjegyzik továbbá, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség kellő időben újra kívánja értékelni az Unió és az Egyesült Királyság vállalkozásai közötti, általa is ellenjegyzett nukleárisanyag-szállítási szerződésekre vonatkozó engedélyeket és jóváhagyásokat.

69.

A Felek az orvostudományban használt radioizotópok szállítására vonatkozó információcsere révén is együtt fognak működni.

C. Szén-dioxid-árazás

70.

A Feleknek meg kell vizsgálniuk az Egyesült Királyság nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerének az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerével való összekapcsolása révén történő szén-dioxid-árazási együttműködés lehetőségét.

XII. Halászati lehetőségek

71.

A Feleknek kétoldalú és nemzetközi együttműködést kell folytatniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a halászat mértékének fenntarthatóságát, elősegítsék a halászati erőforrások megőrzését, valamint tiszta, egészséges és termékeny tengeri környezetet alakítsanak ki, annak tudatában, hogy az Egyesült Királyság független parti államnak fog minősülni.

72.

Szabályozási autonómiájuk megőrzése mellett a Feleknek együtt kell működniük a halászati erőforrások megőrzésére, az azokkal való észszerű gazdálkodásra és a halászat szabályozására vonatkozó intézkedések kidolgozásában, megkülönböztetéstől mentes módon. A Felek szorosan együtt fognak működni más parti államokkal, valamint nemzetközi fórumokon, többek között a közös halállományokkal való gazdálkodás területén.

73.

Általános gazdasági partnerségük keretében a Feleknek új halászati megállapodást kell kötniük egyebek mellett a vizekhez való hozzáférésről és a kvótahányadokról.

74.

A Felek minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy 2020. július 1-jéig megkössék és megerősítsék az új halászati megállapodást annak érdekében, hogy az az átmeneti időszak utáni első évre vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása előtt időben rendelkezésre álljon.

XIII. Globális együttműködés

75.

A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a közös érdekű gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekben globális együttműködést folytassanak. Ennek jegyében a Feleknek – döntéshozatali autonómiájuk megőrzése mellett – együtt kell működniük az olyan nemzetközi fórumokon, mint a G7-ek és a G20-ak, amennyiben ez kölcsönös érdekük, többek között az alábbi területeken:

a)	éghajlatváltozás;

b)	fenntartható fejlődés;

c)	határokon átnyúló szennyezés;

d)	közegészségügy és fogyasztóvédelem;

e)	pénzügyi stabilitás; valamint

f)	a kereskedelmi protekcionizmus elleni küzdelem.

76.

A jövőbeli kapcsolatok keretében újólag meg kell erősíteni a Feleknek az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó nemzetközi megállapodások iránti elkötelezettségét, ideértve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményeit végrehajtó nemzetközi megállapodásokat, így például a Párizsi Megállapodást is.

XIV. A nyílt és tisztességes versenyt elősegítő egyenlő versenyfeltételek

77.

Tekintettel az Unió és az Egyesült Királyság földrajzi közelségére és kölcsönös gazdasági egymásrautaltságára, a jövőbeli kapcsolatoknak biztosítaniuk kell a nyílt és tisztességes versenyt, ami többek között az egyenlő versenyfeltételek biztosítására vonatkozó szilárd kötelezettségvállalásokat is magában foglal. A kötelezettségvállalások pontos jellegének arányosnak kell lennie a Felek jövőbeli kapcsolatainak és gazdasági összekapcsoltságának kiterjedtségével és mélységével. E kötelezettségvállalásoknak meg kell akadályozniuk a kereskedelmi torzulásokat és a tisztességtelen versenyelőnyöket. Ennek érdekében a Feleknek fenn kell tartaniuk az Unióban és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak végén alkalmazandó, magas szintű közös normákat az állami támogatás, a verseny, a szociális és foglalkoztatási normák, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a releváns adóügyi kérdések területén. E tekintetben a Feleknek különösen a következőket kell megtenniük: fenn kell tartaniuk az állami támogatások ellenőrzésére irányuló, a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzulását megakadályozó, szilárd és átfogó versenyjogi keretet; el kell kötelezniük magukat a jó adóügyi kormányzás elveinek érvényesítése és a káros adózási gyakorlatok visszaszorítása mellett; valamint a jelenlegi, magas szintű normákkal azonos szintű környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási normákat kell fenntartaniuk. Ennek során a Feleknek a megfelelő és releváns uniós és nemzetközi normákra kell támaszkodniuk, és megfelelő mechanizmusokat kell kialakítaniuk az eredményes hazai végrehajtás, az érvényesítés és a vitarendezés biztosítására. Emellett a jövőbeli kapcsolatoknak elő kell mozdítaniuk az említett területeken nemzetközileg elfogadott elvek és szabályok – többek között a Párizsi Megállapodás – betartását és hatékony végrehajtását.

III. RÉSZ: BIZTONSÁGI PARTNERSÉG

I. Célkitűzések és alapelvek

78.

Európa biztonságát, valamint állampolgáraik védelmét szem előtt tartva a Feleknek széles körű, átfogó és kiegyensúlyozott biztonsági partnerséget kell kialakítaniuk. E partnerség kialakítása során a Felek figyelembe fogják venni a földrajzi közelséget és a változó fenyegetéseket, ideértve a súlyos nemzetközi bűnözést, a terrorizmust, a kibertámadásokat, a félretájékoztatási kampányokat, a hibrid fenyegetéseket, a szabályokon alapuló nemzetközi rend megingását és az államok jelentette fenyegetések újbóli megjelenését. A partnerség tiszteletben fogja tartani az Egyesült Királyság szuverenitását és az Unió autonómiáját.

79.

A Felek – közösen vallott elveikre, értékeikre és érdekeikre építve – elő fogják mozdítani a globális biztonságot és jólétet, valamint a hatékony multilateralizmust. A biztonsági partnerségnek ki kell terjednie a bűnüldözési együttműködésre és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre, a külpolitikára, a biztonságra és a védelemre, valamint a közös érdekű területeken folytatott tematikus együttműködésre.

II. Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

80.

A jövőbeli kapcsolatok keretében a Felek átfogó, szoros, kiegyensúlyozott és kölcsönös bűnüldözési együttműködést és büntetőügyekben való igazságügyi együttműködést fognak folytatni azzal a céllal, hogy a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása céljára erős operatív képességekkel legyenek felvértezve, figyelembe véve a földrajzi közelséget, a Feleket sújtó közös és változó fenyegetéseket, az együttműködésből származó kölcsönös előnyöket polgáraik biztonsága és védelme szempontjából, valamint azt, hogy az Egyesült Királyság a schengeni térséghez nem tartozó olyan harmadik országnak fog minősülni, amely nem biztosítja a személyek szabad mozgásához való jogot.

81.

A Felek megállapodnak abban, hogy a jövőbeli szabályozás terjedelmét és hatályát úgy kell meghatározni, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a jogok és a kötelezettségek között, vagyis minél szorosabb és mélyebb a partnerség, annál szigorúbbnak kell lenniük a kapcsolódó kötelezettségeknek. A jövőbeli kapcsolatokban tükröződniük kell azoknak a kötelezettségvállalásoknak, amelyeket az Egyesült Királyság kész megtenni, és amelyek tiszteletben tartják az Unió jogrendjének integritását, így például a szabályok összehangolása és a 129–132. pontban foglaltak szerinti vitarendezési és végrehajtási mechanizmusok tekintetében. A jövőbeli kapcsolatoknak emellett az egyének alapvető jogai iránti, nagy múltra visszatekintő elkötelezettségen kell alapulnia, így többek között az emberi jogok európai egyezményében foglaltak folytatólagos betartásán és érvényesítésén, valamint a személyes adatok megfelelő szintű védelmén, melyek mindegyike alapvető előfeltétel ahhoz, hogy a Felek által előirányzott együttműködés lehetővé váljon, továbbá a ne bis in idem transznacionális elve és az eljárási jogok iránti elkötelezettségen. Tükröződnie kell benne továbbá az Uniónak és tagállamainak az Európai Unió Alapjogi Chartája iránti elkötelezettségének is.

82.

Ezen kötelezettségvállalásokra tekintettel a jövőbeli kapcsolatoknak ki kell terjedniük a következő három együttműködési területre vonatkozó szabályozásra is: adatcsere; a bűnüldöző hatóságok közötti operatív együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés; pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem.

A. Adatcsere

83.

Tudatában annak, hogy az adatok hatékony és gyors megosztása és elemzése elengedhetetlen a modern bűnüldözés sikeréhez, a Felek megállapodnak abban, hogy e téren szabályozást alkotnak a változó fenyegetésekre való reagálás, a terrorizmus és a súlyos bűnözés visszaszorítása, a nyomozások és a büntetőeljárások megkönnyítése, valamint a közbiztonság szavatolása érdekében.

84.

A Feleknek kölcsönös megállapodást kell kötniük az utas-nyilvántartási adatállományban (PNR) foglalt adatok, valamint a PNR-adatok kezelésére szolgáló nemzeti rendszerekben tárolt ilyen adatok kezelése során nyert eredmények, továbbá a DNS-adatok, az ujjnyomatok és a jármű-nyilvántartási adatok (Prüm) időben történő, eredményes és hatékony cseréjére irányulóan.

85.

A Feleknek meg kell vizsgálniuk, hogy az Egyesült Királyság jövőbeli jogállásának milyen további megállapodások felelnének meg az adatcsere területén, például a körözött vagy eltűnt személyekkel és tárgyakkal kapcsolatos információk cseréjét és a bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjét illetően, annak érdekében, hogy amilyen mértékben az technikailag és jogilag lehetséges, és amennyiben a Felek azt szükségesnek ítélik és az mindkét Fél érdekében áll, olyan képességeket fejlesszenek ki, amelyek közel olyan minőségű adatcserét tesznek lehetővé, mint a releváns uniós mechanizmusok.

B. A bűnüldöző hatóságok közötti operatív együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

86.

A Felek elismerik az Egyesült Királyság és a tagállamok bűnüldöző hatóságai és igazságügyi hatóságai közötti operatív együttműködés előmozdításának értékét, és ezért közösen azon fognak munkálkodni, hogy meghatározzák az Egyesült Királyság Europolon és Eurojuston keresztül történő együttműködésének feltételeit.

87.

A Feleknek észszerű eljárásokat és határidőket alkalmazó hatékony szabályozásban kell megállapodniuk annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság és a tagállamok gyorsan és hatékonyan át tudjanak adni egymásnak gyanúsított és elítélt személyeket, annak lehetőségével, hogy eltekintsenek a kettős büntethetőség követelményétől, valamint hogy megállapítsák, hogy ez a szabályozás alkalmazandó-e saját állampolgáraikra, valamint a politikai bűncselekményekre.

88.

A Feleknek meg kell vizsgálniuk, hogy az Egyesült Királyság jövőbeli jogállásának milyen további megállapodások felelnek meg a bűnüldöző hatóságok közötti gyakorlati együttműködés, valamint az igazságügyi hatóságok büntetőügyekben folytatott együttműködése területén, például a közös nyomozócsoportokat illetően, annak érdekében, hogy amilyen mértékben az technikailag és jogilag lehetséges, és amennyiben a Felek azt szükségesnek ítélik és az mindkét Fél érdekében áll, olyan képességeket fejlesszenek ki, amelyek közel olyan minőségű együttműködést tesznek lehetővé, mint a releváns uniós mechanizmusok.

C. A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

89.

A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a pénzmosás megakadályozására és az ellene való küzdelemre, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kidolgozott standardok betartása és a kapcsolódó együttműködés révén. A Felek megállapodnak abban, hogy az FATF-standardokat meghaladóan lépnek fel a tényleges tulajdonlás átláthatósága, valamint a virtuális fizetőeszközök használatával összefüggő anonimitás megszüntetése terén, többek között a virtuális pénzváltók és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók arra való kötelezése révén, hogy ügyfél-átvilágítási ellenőrzéseket végezzenek.

III. Külpolitika, biztonság és védelem

90.

A Felek nagyívű, szoros és tartós együttműködést támogatnak a külső tevékenységek terén, hogy megvédjék a polgárokat a külső fenyegetésektől – az újonnan kialakuló fenyegetéseket is beleértve –, megelőzzék a konfliktusokat, erősítsék a nemzetközi békét és biztonságot többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetén és a NATO-n keresztül, valamint foglalkozzanak olyan globális kihívások kiváltó okaival, mint a terrorizmus vagy az illegális migráció. Éllovasai lesznek egy szabályokon alapuló nemzetközi rendnek, és világszerte képviselik közös értékeiket.

91.

A Felek elő fogják mozdítani a fenntartható fejlődést és a szegénység felszámolását. E tekintetben továbbra is támogatni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott fenntartható fejlesztési célok és a fejlesztéspolitikára vonatkozó európai konszenzus végrehajtását.

92.

A Felek saját stratégiai és biztonsági érdekeiknek, valamint jogrendjüknek megfelelően fogják alakítani és megvalósítani külpolitikájukat. Abban az esetben, ha ezek az érdekek közösek, a Feleknek szorosan együtt kell működniük kétoldalú szinten és a nemzetközi szervezetek keretében. A Feleknek olyan, rugalmas és az igényekhez igazítható mértékű együttműködést kell kialakítaniuk, amely biztosítja, hogy az Egyesült Királyság a lehető legjobb eredmény elérése érdekében az Unióval karöltve léphessen fel, válságok idején vagy súlyos incidensek bekövetkezése esetén is.

93.

E célból a jövőbeli kapcsolatoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a megfelelő párbeszédre, konzultációra, koordinációra, információcserére és együttműködési mechanizmusok létrehozására. Lehetővé kell tenniük adott esetben szakértők kiküldését is, amennyiben az a Feleknek kölcsönösen érdekében áll.

A. Konzultáció és együttműködés

94.

A Feleknek strukturált konzultációkat és rendszeres tematikus párbeszédeket kell létrehozniuk, meghatározva azokat a területeket és tevékenységeket, amelyek esetében a szoros együttműködés hozzájárulhat a közös célkitűzések megvalósításához.

95.

Ebben a tekintetben a közös kül- és biztonságpolitikáról (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitikáról (KBVP) folytatott politikai párbeszéd, továbbá az ágazati párbeszédek rugalmas konzultációkat tennének lehetővé a Felek között különböző szinteken (miniszteri és vezető tisztviselői szinten, illetve a napi munka szintjén). A főképviselő adott esetben meghívhatja az Egyesült Királyságot az Unió tagállamainak nem hivatalos miniszteri találkozóira.

96.

A Feleknek szoros együttműködésre kell törekedniük harmadik országokban, többek között a biztonság, a konzuli segítségnyújtás és védelem, valamint a fejlesztési projektek tekintetében, illetve nemzetközi szervezetek és fórumok, mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében. Ennek – adott esetben – lehetővé kell tennie a Felek számára, hogy koherens módon támogassák egymás álláspontjait, végezzék külső tevékenységüket és kezeljék a globális kihívásokat, többek között közösen kialakított nyilatkozatok, demarsok és közös álláspontok révén.

B. Szankciók

97.

Noha független, saját külpolitikájuk által meghatározott szankciós politikát folytatnak, a Felek elismerik a szankciókat mint multilaterális külpolitikai eszközöket, és tudatában vannak a szoros konzultációk és együttműködés előnyeinek.

98.

A szankciókkal kapcsolatos konzultációknak ki kell terjedniük a jegyzékbevételekre és azok indokolására, alakulására, végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó információk cseréjére, valamint technikai támogatásra, illetve a jövőbeli jegyzékbevételekről és rendszerekről folytatott párbeszédre is. Amennyiben a Felek összehangolnak olyan külpolitikai célkitűzéseket, amelyek valamely konkrét, jövőbeli szankciórendszer alapját képezik, az adott szankciórendszer szakpolitikai ciklusának megfelelő szakaszaiban intenzív információcserét kell folytatni, és meg kell teremteni egymást kölcsönösen erősítő szankciók elfogadásának a lehetőségét.

C. Műveletek és missziók

99.

A Felek üdvözlik az uniós vezetésű, polgári és katonai válságkezelési missziók és műveletek keretében megvalósuló szoros együttműködést. A jövőbeli kapcsolatoknak ezért lehetővé kell tenniük, hogy az Egyesült Királyság részvételi keretmegállapodás révén, eseti alapon részt vegyen KBVP-missziókban és -műveletekben. Ez a megállapodás nem érintené az Unió döntéshozatali autonómiáját vagy az Egyesült Királyság szuverenitását, és az Egyesült Királyság fenntartja a jogot annak meghatározására, hogy milyen módon válaszol a műveletekben vagy missziókban való részvételre irányuló felkérésekre vagy ennek lehetőségére.

100.

Amennyiben – a politikai párbeszéd keretében folytatott korai konzultáció és információcsere nyomán – az Egyesült Királyság jelzi, hogy szándékában áll hozzájárulni valamely tervezett, harmadik országok előtt is nyitva álló KBVP-misszióhoz vagy -művelethez, a Feleknek fokozniuk kell az együttműködést és az információcserét a tervezési folyamat releváns szakaszaiban, az Egyesült Királyság hozzájárulásával arányos mértékben. Ez lehetővé tenné az Egyesült Királyság számára, hogy a legmegfelelőbb módon alakítsa ki hozzájárulását és kellő időben szakértelmet nyújtson.

101.

Adott KBVP-misszióhoz vagy -művelethez hozzájáruló félként az Egyesült Királyság részt venne a haderő-generálási konferencián, a hozzájárulási felhívásban, valamint a hozzájáruló felek bizottságának ülésén, hogy lehetővé váljon a misszió vagy művelet végrehajtásával kapcsolatos információk megosztása. Biztosítani kell számára a lehetőséget arra is, hogy – katonai jellegű KBVP-műveletek esetében – hozzájárulásával arányos mértékben személyzetet küldjön ki a kijelölt műveleti parancsnokságokra.

D. Védelmi képességek fejlesztése

102.

A jövőbeli kapcsolatokat elő kell mozdítania a Felek szervezetei közötti olyan kutatási és ipari együttműködésnek, amely konkrét, együttműködésen alapuló európai projektek keretében valósul meg, mégpedig az interoperabilitás elősegítése és a fegyveres erők együttes hatékonyságának előmozdítása érdekében. E tekintetben – noha mindkét Félnek meg kell őriznie a saját szilárd hazai védelmi ipari bázisán alapuló stratégiai autonómiáját és cselekvési szabadságát – a Felek megállapodnak abban, hogy az uniós jogban foglalt feltételek szerinti, lehetséges mértékben megfontolják, hogy:

a)	az Egyesült Királyság igazgatási megállapodás alapján együttműködjön az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) releváns jelenlegi és jövőbeli projektjeiben;

b)	az Egyesült Királyság arra jogosult szervezetei részt vegyenek uniós szervezetek együttműködésen alapuló, az Európai Védelmi Alap által támogatott védelmi projektjeiben; valamint

c)	az Egyesült Királyság együttműködjön az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében megvalósuló projektekben, amennyiben az Európai Unió PESCO-formációban ülésező Tanácsa kivételes alapon arra felkéri.

E. Hírszerzési információk cseréje

103.

A Feleknek kellő időben és önkéntes alapon hírszerzési információkat kell cserélniük az esettől függően, különösen a terrorizmus elleni küzdelem, a hibrid fenyegetések és a kiberfenyegetések területén, valamint azon KBVP-missziók és -műveletek támogatása céljából, amelyekhez az Egyesült Királyság hozzá fog járulni. Noha a Felek autonóm módon fogják előállítani hírszerzési termékeiket, a hírszerzési információk ezen cseréjének hozzá kell járulnia az európai biztonsági környezet közös értelmezéséhez.

104.

A jövőbeli kapcsolatoknak lehetővé kell tenniük, hogy kellő időben sor kerülhessen a hírszerzési és az érzékeny információknak a megfelelő uniós szervek és egyesült királysági hatóságok közötti cseréjére. Az Európai Unió Műholdközpontjának (EUMK) és az Egyesült Királyságnak együtt kell működnie a műholdas képalkotás területén.

F. Űrpolitika

105.

A Feleknek mérlegelniük kell megfelelő megállapodások bevezetését az űrpolitikai együttműködésre vonatkozóan.

G. Fejlesztési együttműködés

106.

A Feleknek párbeszédet kell létrehozniuk annak lehetővé tétele érdekében, hogy a fejlesztés programozását és megvalósítását érintő stratégiák kölcsönösen erősítsék egymást.

107.

A Feleknek – kölcsönös érdekük alapján – mérlegelniük kell, hogy az Egyesült Királyság miként járulhat hozzá az uniós eszközökhöz és mechanizmusokhoz, az Unió harmadik országokban lévő küldöttségeivel való koordinációt is beleértve.

IV. Tematikus együttműködés

A. Kiberbiztonság

108.

A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket az iránt, hogy fokozott nemzetközi együttműködésen keresztül előmozdítsák a biztonságot és a stabilitást a kibertérben. A Felek megállapodnak abban, hogy kellő időben, önkéntes és viszonossági alapon információkat – többek között a kiberincidensekre, a támadók technikáira és származására, a fenyegetettség-elemzésekre és a legjobb gyakorlatokra vonatkozó információkat – cserélnek, hogy segítsék védeni az Egyesült Királyságot és az Uniót a közös fenyegetésekkel szemben.

109.

Konkrétan az Egyesült Királyságnak szorosan együtt kell működnie az Európai Unió számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU), valamint – az uniós jogban meghatározott megállapodás megkötésének függvényében – részt kell vennie a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló uniós irányelv értelmében létrehozott együttműködési csoport és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) bizonyos tevékenységeiben.

110.

A Feleknek a megfelelő nemzetközi szervek keretében együtt kell működniük a kiberbiztonsággal kapcsolatos, hatékony globális gyakorlatok előmozdítása érdekében.

111.

Az Egyesült Királyság és az Unió kiberkérdésekkel foglalkozó párbeszédet fog létrehozni az együttműködés előmozdítása és a jövőbeli együttműködés lehetőségeinek azonosítása céljából, amint új fenyegetések, lehetőségek és partnerségek alakulnak ki.

B. Polgári védelem

112.

A Feleknek együtt kell működniük a polgári védelem területén a természeti és az ember okozta katasztrófák tekintetében. Ezt az együttműködést az tenné lehetővé, hogy az Egyesült Királyság részt vevő államként részt vesz az Unió polgári védelmi mechanizmusában.

C. Közegészség-védelem

113.

A Feleknek az Unió harmadik országokkal meglévő megállapodásaival összhangban együtt kell működniük a közegészség védelmét érintő ügyekben. A Felek törekedni fognak arra, hogy nemzetközi fórumokon következetes módon együttműködjenek a közegészséget érintő, ismert és újonnan kialakuló fenyegetések megelőzésében és észlelésében, valamint az azokra való felkészülésben és reagálásban.

D. Illegális migráció

114.

A Felek együtt fognak működni az illegális migráció kezelése érdekében, beleértve annak mozgatórugóit és következményeit is, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy védelemben kell részesíteni a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket. Ez az együttműködés a következőkre fog kiterjedni:

a)	operatív együttműködés az Europollal a bevándorlással kapcsolatos szervezett bűnözés elleni küzdelem terén;

b)	együttműködés az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel az Unió külső határainak erősítése érdekében; valamint

c)	párbeszéd a közös célokról és együttműködés – többek között harmadik országokban és nemzetközi fórumokon – az illegális migráció keletkezésnél történő kezelése érdekében.

E. A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem

115.

A Feleknek együtt kell működniük a terrorizmus elleni küzdelem, az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem, valamint az újonnan kialakuló fenyegetések tekintetében közös biztonságuk és közös érdekeik előmozdítása érdekében. Tudatában a kollektív párbeszéd és az operatív együttműködés kölcsönös előnyeinek, a partnerségnek támogatnia kell a következőket:

a)	a kulcsfontosságú kérdésekkel és témákkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok és szakértelem megosztása;

b)	együttműködés a hírszerzési információkat elemző megfelelő szervekkel az értékelések Felek közötti hatékony megosztásának a biztosítása érdekében, többek között a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban; valamint

c)	szoros párbeszéd az újonnan kialakuló fenyegetésekről és új képességekről.

V. Minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok

116.

A Felek megállapodnak abban, hogy olyan adatbiztonsági megállapodást kötnek – végrehajtási megállapodásokkal együtt –, amely kölcsönös garanciákat biztosít a Felek minősített adatainak kezelésére és védelmére vonatkozóan.

117.

Szükség esetén a Feleknek meg kell határozniuk az általuk szolgáltatott és kicserélt nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó követelményeket.

IV. RÉSZ: INTÉZMÉNYI ÉS EGYÉB HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK

I. Szerkezet

118.

A jövőbeli kapcsolatok alapját egy olyan átfogó intézményi keretnek kell képeznie, amely a konkrét együttműködési területekhez kapcsolódó fejezetekre van felosztva és kiterjed az ezekhez a területekhez kapcsolódó megállapodásokra, tudatában ugyanakkor annak, hogy e jövőbeli kapcsolatok pontos jogi formája a hivatalos tárgyalások részeként kerül majd meghatározásra. Adott esetben a Felek egyes területeken különös irányítási szabályokat is kialakíthatnak.

119.

A Felek dönthetnek úgy is, hogy egy adott megállapodás az átfogó intézményi kereten kívül helyezkedjen el, és ezekben az esetekben megfelelő irányítási szabályokról is rendelkezniük kell.

120.

A Felek megjegyzik, hogy az átfogó intézményi keret társulási megállapodás formáját is öltheti.

121.

A Feleknek rendelkezniük kell a jövőbeli kapcsolatok felülvizsgálatára vonatkozó lehetőségről.

II. Irányítás

122.

A jövőbeli kapcsolatok megfelelő működésének biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak egymással, valamint robusztus, hatékony és eredményes szabályokat alakítanak ki egyrészt a jövőbeli kapcsolatok kezelésére, felügyeletére, megvalósítására, felülvizsgálatára és későbbi fejlesztésére, másrészt a vitarendezésre és a végrehajtásra vonatkozóan, teljes mértékben tiszteletben tartva a Felek jogrendjének autonómiáját.

A. Stratégiai iránymutatás és párbeszéd

123.

A jövőbeli kapcsolatok keretei között a Feleknek a megfelelő szinteken párbeszédet kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy stratégiai iránymutatással szolgáljanak, valamint megvitassák a közös érdekű területeken kínálkozó együttműködési lehetőségeket.

124.

Emellett a gazdasági és biztonsági partnerségek részeként konkrét tematikus párbeszédeket is ki kell alakítani a megfelelő szinteken, és ezeket olyan gyakorisággal kell megtartani, amely a jövőbeli kapcsolatok hatékony működéséhez szükséges.

125.

A Felek támogatják az Európai Parlament és az Egyesült Királyság Parlamentje közötti párbeszédet, amennyiben azok ezt helyénvalónak tartják, annak érdekében, hogy a jogalkotók véleményt cserélhessenek, illetve megoszthassák egymással szakértelmüket a jövőbeli kapcsolatokhoz fűződő kérdésekben. A Feleknek ösztönözniük kell a civil társadalommal folytatott párbeszédet.

B. Irányítás, igazgatás és felügyelet

126.

A Feleknek létre kell hozniuk egy vegyes bizottságot, amelynek feladata az lesz, hogy irányítsa és felügyelje a jövőbeli kapcsolatok megvalósulását és működését, a lentebb foglaltak szerint elősegítse a vitarendezést, valamint ajánlásokat fogalmazzon meg a jövőbeli kapcsolatok alakításához.

127.

A vegyes bizottságnak a Felek megfelelő szintű képviselőiből kell állnia, ki kell dolgoznia eljárási szabályzatát, a döntéseket közös megegyezéssel kell meghoznia, és a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal kell üléseznie. A vegyes bizottság szükség esetén szakosodott albizottságokat is felállíthat, amelyek feladatainak ellátásában segítik a vegyes bizottságot.

C. Értelmezés

128.

A Felek jogrendjének autonómiáját maradéktalanul tiszteletben tartva az Unió és az Egyesült Királyság arra fog törekedni, hogy biztosítsa a jövőbeli kapcsolatok következetes értelmezését és alkalmazását.

D. Vitarendezés

129.

A Feleknek először mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a jövőbeli kapcsolatok működésére vonatkozóan felmerülő minden kérdést tárgyalás és konzultáció útján rendezzenek, többek között a vegyes bizottság útján, ha ez a hivatalos vitarendezés céljából szükséges. A megállapodásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia a vitarendezésre és végrehajtásra vonatkozóan, többek között a gyors problémamegoldásra – például a bizonyos területeken alkalmazandó rugalmas közvetítői mechanizmusra – vonatkozó rendelkezéseket. Ez a közvetítői mechanizmus nem sértené sem a Felek jogait és kötelezettségeit, sem a megállapodásban előírt vitarendezést.

130.

Eltérő rendelkezés hiányában a vegyes bizottság bármikor dönthet úgy, hogy a vitás kérdést független választott bírói testület elé utalja, és erre a Felek számára is lehetőséget kell biztosítani abban az esetben, ha a vegyes bizottságnak meghatározott időn belül nem sikerül a Felek számára kölcsönösen kielégítő megoldást találnia. A független választott bírói testület döntései kötelező erejűek lesznek a Felekre nézve.

131.

A Felek jelzik, hogy ha egy adott vita az uniós jog rendelkezéseinek vagy fogalmainak értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel – amit a Felek bármelyike is jelezhet –, akkor a választott bírói testületnek a kérdést az uniós jog értelmezésére vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntéshozatal céljából az Európai Unió Bírósága elé kell terjesztenie, amely az uniós jogot illetően kizárólagos döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik. Ezzel szemben ha a vita nem vet fel ilyen kérdést, azt nem kell az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni.

132.

A jövőbeli kapcsolatok részeként meghatározásra kerülnek majd azok a feltételek is, amelyek mellett ideiglenes jogorvoslattal lehet élni meg nem felelés esetén, különösen hogy fel lehet függeszteni az Unió és az Egyesült Királyság közötti bármely megállapodás részeiből eredő kötelezettségeket a másik Fél részéről felmerülő jogsértésre válaszul, amint azt többek között a kilépésről rendelkező megállapodás 178. és 179. cikke is előirányozza.

III. Kivételek és védintézkedések

133.

A jövőbeli kapcsolatok keretei között megfelelő kivételekről kell rendelkezni a biztonságot illetően; a nemzetbiztonság az Unió tagállamainak, illetve az Egyesült Királyságnak a kizárólagos felelőssége.

134.

A jövőbeli kapcsolatok keretei között foglalkozni kell annak lehetőségével, hogy jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti nehézségek esetén bármelyik Fél olyan ideiglenes védintézkedéseket léptethessen életbe, amelyek egyébként az adott Fél kötelezettségvállalásai megszegésének minősülnének. Erre csak szigorú feltételek mellett kerülhet sor, amelyek azt is magukban foglalják, hogy a másik Félnek joga van arra, hogy az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket hozzon. A meghozott intézkedések arányosságát független választottbíráskodás keretében fogják vizsgálni.

V. RÉSZ: KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

135.

Ez a nyilatkozat – amely az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét határozza meg – a kilépésről rendelkező megállapodásban foglaltak szerint megerősíti, hogy mindkét Félnek egyértelműen az a szándéka, hogy a jóhiszeműség elvét követve olyan megállapodásokat dolgozzanak ki, amelyek joghatással ruházzák fel ezeket a kapcsolatokat, valamint hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a lehető leghamarabb megkezdjék a hivatalos tárgyalásokat, hogy ezek a megállapodások 2020 végéig hatályba léphessenek.

136.

Mindkét Fél megerősíti, hogy az észak-írországi békefolyamat eredményei, előnyei és a békefolyamat keretében tett kötelezettségvállalások továbbra is kiemelkedő fontosságúak a béke, a stabilitás és a megbékélés szempontjából. Egyetértenek abban, hogy az Egyesült Királyság kormánya, Írország kormánya és a többpárti tárgyalások egyéb résztvevői között 1998. április 10-én létrejött nagypénteki vagy belfasti megállapodást (a továbbiakban: az 1998. évi megállapodás) minden részében védeni kell, és hogy ez az 1998. évi megállapodásnak az Ír-szigeten történő gyakorlati alkalmazására, valamint az 1998. évi megállapodásban meghatározott kapcsolatok teljes körére is kiterjed.

137.

Miután az Unió megtette az ahhoz szükséges lépéseket, hogy megkezdhesse az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke szerinti hivatalos tárgyalásokat, a Felek a tervek szerint párhuzamosan fogják tárgyalni azokat a megállapodásokat, amelyekre azért van szükség, hogy jogi formába öntsék a jövőbeli kapcsolatokat.

138.

A Felek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően – és az általuk végzett előkészítő munka alapján – haladéktalanul jóváhagynak egy olyan programot, amely tartalmazni fogja:

a)	a tárgyalási fordulók felépítését és formátumát, a párhuzamosan futó tárgyalásokat illetően is; valamint

b)	a tárgyalási fordulók hivatalos ütemezését.

139.

E program kialakítására olyan formában kerül majd sor, amely eleget tesz a Felek 135. pontban foglaltak szerinti azon közös szándékának, hogy a jövőbeli kapcsolatokat joghatással felruházó megállapodásokat 2020 végéig megkössék. Az Európai Bizottság kész javaslatot tenni – az alkalmazandó jogi keretekkel és a meglévő gyakorlattal összhangban – a jövőbeli kapcsolatok érintett részeinek ideiglenes alkalmazására.

140.

Az Egyesült Királyság és az Unió közötti jövőbeli kapcsolatokról való tárgyalásokhoz szükséges szilárd alapok megteremtése céljából mindkét Fél haladéktalanul:

a)	meghatározza a várhatóan a legnagyobb figyelmet igénylő területeket, valamint azokat a kapcsolódó jogi és technikai kérdéseket, amelyeket tisztázni kell annak érdekében, hogy mindkét fél elvégezhesse a szükséges technikai előkészületeket,

b)	kidolgozza a tárgyalások teljes ütemtervét, figyelembe véve a kapcsolódó belső eljárásokat, és

c)	megvizsgálja a hivatalos tárgyalások logisztikai követelményeit.

141.

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a Felek találkozót tartanak, hogy számba vegyék az elért eredményeket, a jövőbeli kapcsolatukról való tárgyalások továbbvitelét célzó következő lépésekről való megállapodás céljából. A Felek e célból konkrétan 2020 júniusában magas szintű találkozót fognak tartani.