02023R2623 — HU — 01.01.2024 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/2623 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2023. augusztus 22.) (HL L 2623, 2023.11.22., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1388 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2024. március 11.) |
L 1388 |
1 |
22.5.2024 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/2623 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2023. augusztus 22.)
az (EU) 2019/472 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nyugati vizeken bizonyos fajok halászatában alkalmazandó kirakodási kötelezettség 2024–2027-es időszakban történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:
„flamand hálópanel”: a merevítőrudas vonóháló azon utolsó kúpos szakasza, amelynek:
„Seltra-hálópanel”: olyan szelektáló eszköz, amely:
„hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)”: kettős osztatú vonóhálóba illesztett négyes osztatú háló, amelyben egy legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet;
„CEFAS-hálórács”: a Környezeti, Halászati és Akvakultúra-központ által a norvég homár ír-tengeri halászatához kifejlesztett hálórácsos szelektáló eszköz;
„lengőhálós vonóháló”: a norvég homár halászata során kifogott közönséges tőkehal, foltos tőkehal és vékonybajszú tőkehal mennyiségének csökkentése céljából kifejlesztett hálóráccsal felszerelt vonóháló;
„kőterelő kötél”: a merevítőrudas fenékvonóhálókat módosító halászeszköz-kiegészítő, amely annak megakadályozására szolgál, hogy kövek és szikladarabok jussanak a vonóhálóba, és kárt tegyenek akár a halászeszközben, akár a kifogott állatokban;
„bentoszkiengedő panel”: nagyobb szembőségű vagy négyzetes szemű léhésből készült hálómező, amelyet vonóhálók – többnyire merevítőrudas vonóhálók – alsó hálómezőjébe illesztenek abból a célból, hogy bárminemű bentikus anyag és tengerfenéki törmelék még azelőtt eltávolítható legyen a hálóból, mielőtt a zsákvégbe jutna;
„kelta-tengeri védőkörzet”: az ICES 7f és 7 g körzeten belüli vizek, valamint a 7j körzetnek az é. sz. 50°-tól északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső része;
„voracera”: helyi tervezésű és építésű, gépesített horogsor, melyet a Spanyolország déli részén, az ICES 9a körzetben nagyszemű vörösdurbincsra halászó kisüzemi halászflotta használ.
2. cikk
A kirakodási kötelezettség végrehajtása
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2024–2027-es időszakban e rendeletnek megfelelően alkalmazandó az északnyugati vizeken (az ICES 5 (az 5a körzet kivételével és az 5b körzetnek kizárólag az uniós vizei), 6 és 7 alterület) és a délnyugati vizeken (az ICES 8, 9 és 10 alterület (az Azori-szigetek körüli vizek), valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben (a Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizek) folytatott tengerfenéki és nyílt vízi halászatban.
II. FEJEZET
TÚLÉLÉSI ARÁNYON ALAPULÓ MENTESSÉGEK AZ ÉSZAKNYUGATI VIZEKEN
3. cikk
A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:
az ICES 6 és 7 alterületen rákcsapdákkal, illetve rákvarsákkal (halászeszközkódok ( 1 ): FPO, FIX és FYK) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);
az ICES 7 alterületen legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);
az ICES 7 alterületen a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, rendkívül szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált, 70–99 mm szembőségű fenékvonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);
az ICES 6a körzet parttól számított tizenkét tengeri mérföld széles sávjában 80–110 mm szembőségű feszítőlapos vonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus).
4. cikk
A közönséges nyelvhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb közönséges nyelvhal (Solea solea) tekintetében, amennyiben:
a fogást az ICES 7d körzetben, 80–99 mm szembőségű zsákvéggel felszerelt feszítőlapos vonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) ejtették, és
a fogást az ICES 7e körzetben, 80–99 mm szembőségű zsákvéggel felszerelt feszítőlapos vonóhálót (OTB) használó, 12 méternél rövidebb hajók ejtették.
5. cikk
A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
6. cikk
A sima lepényhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó a következő területeken kifogott sima lepényhalra (Pleuronectes platessa):
az ICES 7d–g körzetben tükörhálóval (GTR, GTN, GEN, GN) ejtett fogások;
az ICES 7d–g körzetben feszítőlapos vonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) ejtett fogások;
az ICES 7a–g körzetben 221 kW-nál nagyobb motorteljesítményű, kőterelő kötéllel vagy bentoszkiengedő panellel felszerelt merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által ejtett fogások;
az ICES 7a–g körzetben merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó, legfeljebb 221 kW motorteljesítményű vagy legfeljebb 24 m hosszúságú, 12 tengeri mérföldön belüli halászat céljára épített és halászeszközt legfeljebb kilencven perces időtartamon át vontató hajók által ejtett fogások;
az ICES 7d körzetben dán kerítőhálóval (SDN) ejtett fogások;
az ICES 7b–k körzetben kerítőhálóval (SSC) ejtett fogások.
7. cikk
A rákcsapdákkal és rákvarsákkal kifogott fajokra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
8. cikk
A nyílt vízi fajokra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 6 alterületen erszényes kerítőhálóval kifogott makrélákra (Trachurus spp.) és heringre (Clupea harengus), ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a kifogott halakat az erszényes kerítőháló egy adott (a (2) és (3) bekezdésben meghatározott) százalékos mértékig történő bezárása (az úgynevezett „hálóbevonási pont”) előtt visszaengedik;
az erszényes kerítőháló jól látható bójákkal van ellátva, amelyek egyértelműen jelzik a hálóbevonási pont határát;
a hajó és az erszényes kerítőhálós eszköz elektronikus rögzítő- és nyilvántartó rendszerrel van felszerelve, amely dokumentálja, hogy az egyes halászati műveletek során mikor, hol és milyen mértékben használták az erszényes kerítőhálót.
III. FEJEZET
TÚLÉLÉSI ARÁNYON ALAPULÓ MENTESSÉGEK A DÉLNYUGATI VIZEKEN
9. cikk
A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
10. cikk
A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
11. cikk
A nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
12. cikk
A szardellára, a fattyúmakrélákra és a makrélára vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az erszényes kerítőhálóval fogott szardellára (Engraulis encrasicolus), fattyúmakrélákra (Trachurus spp.) és makrélára (Scomber scombrus) vonatkozóan, feltéve, hogy a hálót nem húzzák ki teljesen a fedélzetre.
IV. FEJEZET
DE MINIMIS KIVÉTELEK AZ ÉSZAKNYUGATI VIZEKEN
13. cikk
De minimis kivételek az északnyugati vizeken
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az északnyugati vizeken a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján, figyelemmel a hivatkozott rendelet (2)–(7) bekezdésére:
a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), nyílt vízi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7d és 7e körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót (GN, GNS, GND, GNC, GTN, GTR, GEN, GNF) használó hajók által az ICES 7d–g körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által az ICES 7d–h, 7j és 7k körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) esetében az e fajból az ICES 7b, 7c és 7e–k körzetben a következők által ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a:
legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN SPR, SX, SV, TBB, TBN, TBS, TB, TX) halászó hajók, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya nem haladja meg a 30 %-ot, a merevítőrudas vonóhálók kivételével,
legalább 80 mm szembőségű hálóval halászó hajók, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja a 30 %-ot,
legalább 80 mm szembőségű, flamand hálópanellel felszerelt merevítőrudas vonóhálóval halászó hajók.
A szóban forgó kivétel azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy az (EU) 2019/1241 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete B. részének 1.3.2. pontjában meghatározott intézkedések is alkalmazandók.
a disznófejűhal-félék (Caproidae) esetében a fenékvonóhálót (OTT, OTB, TBS, OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB) használó hajók által az ICES 7b, 7c és 7f–k körzetben e fajból bármilyen halászeszközzel ejtett teljes éves fogás legfeljebb 0,5 %-a;
a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei esetében a 80–119 mm szembőségű (BT2) merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által az ICES 7 alterületen e fajokból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a; valamint a fenékvonóhálót (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó hajók által e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a a következő feltételek teljesülése esetén:
az ICES 7f és 7 g körzetben, a 7h körzetnek az é. sz. 49° 30′-től északra és a 7j körzetnek az é. sz. 49° 30′-től északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső része, olyan TR2 hajók esetében, amelyek fogásain belül vagy a vékonybajszú tőkehal aránya meghaladja az 55 %-ot, vagy az ördöghalfélék, a szürke tőkehal és a rombuszhalak együttes aránya meghaladja az 55 %-ot;
az ICES 7 alterületen, a fent említett területen kívül a TR2 hajók esetében.
a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a 80–119 mm szembőségű (BT2) és fokozottan szelektív (flamand hálópanel) merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7a körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
az aranylazac (Argentina silus) esetében a legalább 100 mm szembőségű (TR1) fenékvonóhálót (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó hajók által az ICES 5b körzetben (uniós vizek) és az ICES 6 alterületen e fajból bármilyen halászeszközzel e területeken ejtett teljes éves fogás legfeljebb 0,6 %-a.
a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBB, TBN, TBS, TB, TX) használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajokból tengerfenéki vegyes halászat során ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a makréla (Scomber scombrus) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBB, TBN, TBS, TB, TX) használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajokból tengerfenéki vegyes halászat során ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES 6 és 7 alterületen és az ICES 5b körzetben e fajra irányuló, nyílt vízi vonóhálós hajóval folytatott, a faj fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító ipari halászat keretében ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a makréla (Scomber scombrus), a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a vízközi vonóhálót (OTM és PTM) használó, az ICES 7d övezetben makrélára, fattyúmakrélákra és heringre irányuló nyílt vízi halászat keretében vízközi vonóhálót (OTM és PTM) használó, legfeljebb 25 méter teljes hosszúságú nyílt vízi vonóhálós hajók által ejtett teljes éves fogás legfeljebb 1 %-a.
V. FEJEZET
DE MINIMIS KIVÉTELEK A DÉLNYUGATI VIZEKEN
14. cikk
De minimis kivételek a délnyugati vizeken
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a délnyugati vizeken a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján:
a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) esetében a vonóhálót és kerítőhálót (OTM, PTM, OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a nyílt vízi vonóhálót, merevítőrudas vonóhálót és fenékvonóhálót (OTM, PTM, OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT és TX) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GN, GND, GNC, GTN, GTR, GTR és GEN) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a nyálkásfejű halak (Beryx spp.) esetében a horgot és horogsort (LHP, LHM, LLS és LLD) használó hajók által az ICES 10 alterületen e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen a fattyúmakrélákból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a kopoltyúhálót (GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben e fajokból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a makréla (Scomber scombrus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a makréla (Scomber scombrus) esetében a kopoltyúhálót (GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen a rombuszhalakból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) esetében a kopoltyúhálót (GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a;
az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajokból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
az ördöghalfélék(Lophiidae) esetében a kopoltyúhálót (GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a;
a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a kopoltyúhálót (GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a;
a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, TBB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, TBB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a alterületnek a Cádizi-öbölbeli részében e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a nyelvhalak (Solea spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, TBB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a alterületnek a Cádizi-öbölbeli részében e fajokból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 1 %-a;
a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES 8 alterületen a kék puhatőkehalra irányuló, vízközi vonóhálóval (OTM) és vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott – a kék puhatőkehal fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító – nyílt vízi vonóhálós halászat keretében ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;
a szardella (Engraulis encrasicolus), a makréla (Scomber scombrus) és a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében az ICES 8 alterületen nyílt vízi vonóhálóval folytatott szardella-, makréla- és fattyúmakréla-halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a;
a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) és a makréla (Scomber scombrus) esetében az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben erszényes kerítőhálóval (PS) folytatott halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a, a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében pedig a teljes éves fogás legfeljebb 1 %-a.
VI. FEJEZET
A FOGÁSOK DOKUMENTÁLÁSA
15. cikk
A fogások dokumentálása nyílt vízi flották esetében
A 8. cikk szerinti mentesség alapján visszaengedett halmennyiséget és a 8. cikk (5) bekezdése szerinti mintavétel eredményét az 1224/2009/EK tanácsi rendelete ( 2 ) szerint kell naplózni.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 4-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.). Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.
( 2 ) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.)