02020R1197 — HU — 01.01.2022 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1197 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. július 30.)

az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai előírások és szabályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 271, 2020.8.18., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1225 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. július 27.)

  L 269

58

28.7.2021




▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1197 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. július 30.)

az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai előírások és szabályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)



1. cikk

Adatkövetelmények

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt részletes témákra vonatkozó adatok elemeit e rendelet I. melléklete határozza meg.

2. cikk

Főbb ipari csoportok és speciális aggregátumok

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt bontásokhoz alkalmazott, a gazdasági tevékenységek nómenklatúrája (NACE) szerinti tevékenységekhez és a termékek tevékenység szerinti osztályozása (CPA) szerinti termékekhez tartozó főbb ipari csoportokat (MIG-eket) és egyéb speciális aggregátumokat e rendelet II. melléklete határozza meg.

3. cikk

Egyszerűsítések

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett egyszerűsítéseket e rendelet III. melléklete határozza meg.

4. cikk

Technikai meghatározások

(1)  
Az adatkészletek (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett változóinak és egyéb elemeinek technikai meghatározását e rendelet IV. melléklete határozza meg.
(2)  
A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó technikai meghatározásokat e rendelet V. melléklete határozza meg.
(3)  
A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó technikai meghatározásokat e rendelet VI. melléklete határozza meg.

5. cikk

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikára vonatkozó technikai előírások, ideértve a vállalkozásjellemzők szerinti bontású árukereskedelmi statisztikát is

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett, a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákra vonatkozó technikai előírásokat, ideértve a vállalkozásjellemzők szerinti bontású árukereskedelmi statisztikát is, valamint az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésével összhangban a kapcsolódó fogalommeghatározásokat e rendelet V. melléklete tartalmazza. A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó adatkövetelményeket e rendelet I. melléklete B. részének 16. és 34–37. táblázata határozza meg.

6. cikk

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statisztikákra vonatkozó fogalommeghatározások és bontások

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statisztikák változóinak és bontásainak meghatározását e rendelet VI. melléklete tartalmazza. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó adatkövetelményeket e rendelet I. melléklete B. részének 17. és 38. táblázata határozza meg.

7. cikk

Súlyozások és a bázisév megváltoztatása a rövid távú vállalkozásstatisztikák területén

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említettek szerint a „rövid távú vállalkozásstatisztikák” terület esetében a súlyozást és a bázisév megváltoztatását e rendelet VII. melléklete határozza meg. Az említett melléklet emellett az e rendelet I. melléklete B. részének 1–9. táblázatában meghatározott területre vonatkozó adatkövetelményekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket is meghatározza.

8. cikk

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének részletes témáihoz kapcsolódó változók

Az (EU) 2019/2152 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete tekintetében alkalmazandó, a nyilvántartások részletes témáihoz kapcsolódó változókat e rendelet VIII. melléklete határozza meg.

9. cikk

A bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete céljából végzett cseréjére vonatkozó technikai előírások

Az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt változókra vonatkozó technikai részleteket e rendelet VIII. melléklete határozza meg. Továbbá az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (6) bekezdésével összhangban e rendelet IX. melléklete meghatározza a bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete céljából végzett cseréjével összefüggésben alkalmazandó formátumot, valamint biztonsági és titoktartási intézkedéseket.

10. cikk

Az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó eljárás és előírások

(1)  
Az e rendelet értelmében a Bizottságnak (Eurostat) továbbított adatokat és metaadatokat elektronikus formátumban kell kicserélni, és az adatokat, valamint adott esetben a metaadatokat a Bizottság (Eurostat) egyablakos adatbeviteli rendszerén keresztül kell továbbítani vagy feltölteni.
(2)  
A tagállamok az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által meghatározott statisztikai adat- és metaadatcsere-szabvány felhasználásával bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.
(3)  
A bizalmas adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által használt biztonságos hálózatokon, vagy a Bizottság (Eurostat) által meghatározott adatcsereszabvány felhasználásával biztonságos távoli hozzáférésen keresztül kell továbbítani.
(4)  
A tagállamok az adatcsereszabványok tekintetében a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésükre bocsátott megvalósítási iránymutatással összhangban járnak el.
(5)  
A tagállamok a bizalmas adatokat a bizalmas kezelés alá tartozó statisztikai adatok továbbítására vonatkozó hatályos uniós rendelkezésekkel összhangban bocsátják rendelkezésre.

A bizalmas adatokat a tényleges értékkel kell elküldeni arra utaló jelzéssel, hogy azokat bizalmasan kell kezelni.

A tagállamok az I. melléklet B. részének táblázataiban meghatározott bontások minden összesítési szintjét rendelkezésre bocsátják, és a továbbított adatoknak adott esetben tartalmazniuk kell a bizalmas kezelésre vonatkozó összes elsődleges és másodlagos jelzést, a nemzeti szinten meglévő, bizalmas kezelésre vonatkozó szabályokkal összhangban.

(6)  
Eltérő rendelkezés hiányában a monetáris adatokat a nemzeti pénznem egységében (az euróövezeti tagállamok esetében euróban) kell kifejezni. Az euróövezethez csatlakozó tagállamok a csatlakozásuk évében az éves monetáris adatokat euróban adják meg. Az évközi monetáris adatok jelentéséhez az euróövezethez csatlakozó országok a vonatkozási időszakban használt nemzeti pénznemet alkalmazzák.
(7)  
Ha a Bizottságnak (Eurostat) már továbbított adatokon felülvizsgálat válik szükségessé, a tagállamok a felülvizsgált adatokat legkésőbb azok nemzeti szintű terjesztésekor, vagy nemzeti szintű terjesztés hiányában legkésőbb egy hónappal azt követően továbbítják, hogy azok a nemzeti statisztikai hatóság birtokába kerültek.

11. cikk

Minőségjelentések és metaadat-leírások

(1)  
A tagállamok az Európai Statisztikai Rendszer minőségjelentésekre és metaadat-leírásokra vonatkozó standardjainak felhasználásával a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásaira vonatkozóan éves minőségjelentéseket és metaadat-leírásokat bocsátanak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.
(2)  
A tagállamok az (EU) 2019/2152 rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében meghatározott gyakorisággal továbbított vállalkozásstatisztikákra vonatkozó metaadat-leírásokat legkésőbb két hónappal a leírás tárgyát képező statisztikák utolsó adattovábbítási határideje után bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.
(3)  
A tagállamok kellően indokolt esetben – a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) által közösen megállapított határidőn belül – a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják azokat a minőségre vonatkozó részletesebb információkat tartalmazó kiegészítő minőségjelentéseket, amelyek szükségesek az (EU) 2019/2152 rendelettel összhangban továbbított vállalkozásstatisztikák minőségének értékeléséhez.
(4)  
Az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma esetében a minőségjelentések és metaadat-leírások rendelkezésre bocsátásának határidejét külön végrehajtási jogi aktus határozza meg.
(5)  
A minőségjelentések és metaadat-leírások szerkezete és tartalma tekintetében az Európai Statisztikai Rendszer legfrissebb standardjait kell használni.
(6)  
A minőségjelentések és metaadat-leírások rendszeres rendelkezésre bocsátása mellett a tagállamok kellően indokolt esetekben kérésre a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a vállalkozásstatisztikák minőségének értékeléséhez szükséges kiegészítő metaadatokat és minőségre vonatkozó információkat, beleértve adott esetben a korábban szolgáltatott információk felülvizsgálatát.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  
A 912/2004/EK, a 364/2008/EK, a 192/2009/EK, a 250/2009/EK, a 251/2009/EK, a 834/2009/EK, a 275/2010/EU, az 1097/2010/EU rendelet, valamint a 995/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.
(2)  
Az 1982/2004/EK, a 92/2010/EU, a 113/2010/EU és az 1106/2012/EU bizottsági rendelet 2022. január 1-jén hatályát veszti.
(3)  
Az 586/2001/EK, az 1503/2006/EK, a 657/2007/EK és a 472/2008/EK bizottsági rendelet 2024. január 1-jén hatályát veszti.
(4)  
Az (1)–(3) bekezdés nem érinti az adatok és metaadatok, köztük a minőségjelentések továbbítására vonatkozóan a felsorolt rendeletek értelmében azon vonatkozási időszakok tekintetében fennálló kötelezettségeket, amelyek – teljes egészükben vagy részben – megelőzik az említett bekezdésekben szereplő időpontokat.
(5)  
A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

13. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az I. melléklet 16. és 34–37. táblázatát, valamint az V. mellékletet azonban 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A részletes témák alatt továbbítandó adatok elemei

A. rész: Változók

1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák

Az „Importárak” részletes téma (4. táblázat) és az „Ingatlanok” téma (9. táblázat) kivételével valamennyi rövid távú vállalkozásstatisztika a rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkozik.



Témák

Részletes témák

Változók

Az adatszolgáltatási követelmények táblázatai a B. részben

1.1. téma  Vállalkozás- sokaság

1

Vállalkozásdemográfiai események (csődök, cégbejegyzések)

1

Cégbejegyzések

1. táblázat

2

Csődök

1. táblázat

1.2. téma  Munkaerő-ráfordítás

1

Foglalkoztatás

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

2. táblázat

2

Munkaórák száma

1

Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

3. táblázat

3

Munkaerőköltségek

1

Bérek és keresetek

3. táblázat

1.3. téma  Árak

1

Importárak

1

Importárak

4. táblázat

2

Importárak (euróövezet)

4. táblázat

3

Importárak (nem euróövezet)

4. táblázat

2

Termelői árak

1

Termelői árak

5. táblázat

2

Belföldi termelői árak

5. táblázat

3

Nem belföldi termelői árak

5. táblázat

4

Nem belföldi termelői árak (euróövezet)

5. táblázat

5

Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet)

5. táblázat

1.4. téma  Eredmények és teljesítmény

1

Termelés

1

Termelés (volumen)

6. táblázat

2

Értékesítési volumen

1

Értékesítési volumen

7. táblázat

3

Nettó árbevétel

1

Nettó árbevétel (érték)

8. táblázat

2

Belföldi nettó árbevétel (érték)

8. táblázat

3

Nem belföldi nettó árbevétel (érték)

8. táblázat

4

Nem belföldi nettó árbevétel (euróövezet) (érték)

8. táblázat

5

Nem belföldi nettó árbevétel (nem euróövezet) (érték)

8. táblázat

1.5. téma  Ingatlanok

1

Ingatlan

1

Építési engedélyek: lakások száma

9. táblázat

2

Építési engedélyek: négyzetméter

9. táblázat

2. terület: Országos szintű vállalkozásstatisztikák

Az árukat importáló és az árukat exportáló vállalkozásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák (16. táblázat) kivételével az országos szintű vállalkozásstatisztikák a rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkoznak. Az árukat importáló és az árukat exportáló vállalkozásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák (16. táblázat) az adatszolgáltató ország e rendelet V. mellékletének 4. szakasza szerint meghatározott statisztikai területére vonatkoznak.



Témák

Részletes témák

Változók

Az adatszolgáltatási követelmények táblázatai a B. részben

2.1. téma  Vállalkozássokaság

1

Aktív vállalkozások alkotta sokaság

1

Aktív vállalkozások száma

10., 11. és 14. táblázat

2

Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

12. táblázat

3

Gyorsan növekvő vállalkozások száma

13. táblázat

4

Gyorsan növekvő fiatal vállalkozások száma

13. táblázat

2

Vállalkozásdemográfiai események (alapítás, megszűnés, túlélés)

1

Vállalkozások alapítása

12. táblázat

2

Vállalkozások megszűnése

12. táblázat

3

Vállalkozások túlélése

12. táblázat

4

Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

12. táblázat

5

Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

12. táblázat

6

Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások

12. táblázat

3

Külföldi irányítású vállalkozások sokasága

1

Külföldi irányítású vállalkozások száma

14. táblázat

4

Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások és belföldi leányvállalataik sokasága

1

Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik száma

15. táblázat

5

Nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó vállalkozási sokaság

1

Árukat importáló vállalkozások száma

16. táblázat

2

Árukat exportáló vállalkozások száma

16. táblázat

2.2. téma  Munkaerő-ráfordítás

1

Foglalkoztatás

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

10., 11. és 14. táblázat

2

Az alkalmazottak létszáma

10. és 11. táblázat

3

Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

10. táblázat

4

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

12. táblázat

5

Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

12. táblázat

6

Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő vállalkozásokban

13. táblázat

7

Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő fiatal vállalkozásokban

13. táblázat

2

Munkaórák száma

1

Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

10. és 11. táblázat

3

Munkaerőköltségek

1

Munkavállalói juttatások költségei

10., 11. és 14. táblázat

2

Bérek és keresetek

10. és 11. táblázat

3

Társadalombiztosítási költségek

10. és 11. táblázat

4

Vállalkozásdemográfiai eseményekhez (alapítás, megszűnés, túlélés) kapcsolódó foglalkoztatás

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

12. táblázat

2

Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

12. táblázat

3

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

12. táblázat

4

Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

12. táblázat

5

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban

12. táblázat

6

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

12. táblázat

7

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

12. táblázat

8

Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

12. táblázat

9

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

12. táblázat

10

Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

12. táblázat

11

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban

12. táblázat

12

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

12. táblázat

5

Foglalkoztatás a külföldi irányítású vállalkozásoknál

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban

14. táblázat

6

Foglalkoztatás a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásoknál és belföldi leányvállalataiknál

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokban (UCI) és belföldi leányvállalataikban

15. táblázat

7

Munkaerőköltségek a külföldi irányítású vállalkozásoknál

1

Munkavállalói juttatások költségei a külföldi irányítású vállalkozásoknál

14. táblázat

2.3. téma  K+F-inputok

1

K+F-kiadások

1

Házon belüli K+F-kiadások

14. és 18. táblázat

2

K+F-foglalkoztatás

1

K+F-személyzet

14. és 19. táblázat

2

Kutatók

18. táblázat

3

K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál

1

Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál

14. táblázat

4

K+F-foglalkoztatás a külföldi irányítású vállalkozásoknál

1

K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál

14. táblázat

5

Közfinanszírozású K+F

1

K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD)

20. táblázat

2

Transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás

20. táblázat

2.4. téma  Beszerzések

1

Áruk és szolgáltatások beszerzése

1

Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen

10., 11. és 14. táblázat

2

Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése

14. és 21. táblázat

3

A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei

21. táblázat

4

A hosszú távú bérlet és az operatív lízing költségei

21. táblázat

5

Energiatermékek beszerzése

21. táblázat

6

Alvállalkozók részére teljesített kifizetések

21. táblázat

2

Készletváltozás

1

Készletváltozás

22. táblázat

2

Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása

22. táblázat

3

Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása

22. táblázat

3

Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése

1

Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése összesen

14. táblázat

2

Külföldi irányítású vállalkozások viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzése

14. táblázat

4

Vállalkozások importja

1

A vállalkozások importjának statisztikai értéke

16. és 17. táblázat

2.5. téma  Eredmények és teljesítmény

1

Nettó árbevétel

1

Nettó árbevétel

10., 11. és 14. táblázat

2

Mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halászatból és ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

24. táblázat

3

Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

24. táblázat

4

Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel az építőipar kivételével

24. táblázat

5

Építőiparból származó nettó árbevétel

24. táblázat

6

Szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevétel

24. táblázat

7

Kereskedelmi (vételi és viszonteladási) és közvetítői tevékenységekből származó nettó árbevétel

24. táblázat

8

Épületek építéséből származó nettó árbevétel

24. táblázat

9

Egyéb építmények építéséből származó nettó árbevétel

24. táblázat

10

A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén

25. táblázat

11

Alvállalkozásból származó nettó árbevétel

25. táblázat

12

Nettó árbevétel az ügyfél rezidensi besorolása szerint

23. táblázat

13

Nettó árbevétel termékek szerint

23. táblázat

2

Bruttó kereskedelmi árrés

1

Bruttó kereskedelmi árrés

10. táblázat

3

Kibocsátás értéke

1

Kibocsátás értéke

10., 11. és 14. táblázat

4

Hozzáadott érték

1

Hozzáadott érték

10., 11. és 14. táblázat

5

Bruttó üzemi eredmény

1

Bruttó üzemi eredmény

10. és 11. táblázat

6

Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele

1

Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele

14. táblázat

7

Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátásának értéke

1

Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátása

14. táblázat

8

Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke

1

Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke

14. táblázat

9

Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele

1

Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele

15. táblázat

10

Ipari termelés

1

Értékesített termelés

26. táblázat

2

Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés

26. táblázat

3

Tényleges termelés

26. táblázat

11

Vállalkozások exportja

1

A vállalkozások exportjának statisztikai értéke

16. és 17. táblázat

2.6. téma  Beruházások

1

Aktív vállalkozások bruttó beruházásai

1

Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások

10. és 14. táblázat

2

Bruttó földberuházások

27. táblázat

3

Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások

27. táblázat

4

Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások

27. táblázat

5

Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások

27. táblázat

6

Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével

10. táblázat

7

Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások

28. táblázat

8

Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel

10. táblázat

2

Külföldi irányítású vállalkozások bruttó beruházásai

1

Külföldi irányítású vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházásai

14. táblázat

3. terület: Regionális vállalkozásstatisztikák

Valamennyi regionális vállalkozásstatisztika a rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkozik.



Témák

Részletes témák

Változók

Az adatszolgáltatási követelmények táblázatai a B. részben

3.1. téma  Vállalkozássokaság

1

Sokaság régiónkénti bontásban

1

Telephelyek száma

29. táblázat

2

Aktív vállalkozások száma

30. táblázat

3

Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

30. táblázat

4

A gyorsan növekvő vállalkozások száma

30. táblázat

2

Vállalkozásdemográfiai események régiónkénti bontásban (alapítás, megszűnés, túlélés)

1

Vállalkozások alapítása

30. táblázat

2

Vállalkozások megszűnése

30. táblázat

3

Vállalkozások túlélése (csak 3 naptári év)

30. táblázat

4

Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

30. táblázat

5

Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

30. táblázat

6

Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

30. táblázat

3.2. téma  Munkaerő-ráfordítás

1

Foglalkoztatás az aktív vállalkozásoknál régiónkénti bontásban

1

A telephelyeken foglalkoztatott alkalmazottak és önálló vállalkozók létszáma

29. táblázat

2

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

30. táblázat

3

Az alkalmazottak létszáma

30. táblázat

4

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

30. táblázat

5

Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

30. táblázat

2

Vállalkozásdemográfiai eseményekhez (alapítás, megszűnés, túlélés) kapcsolódó foglalkoztatás régiónkénti bontásban

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

30. táblázat

2

Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

30. táblázat

3

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

30. táblázat

4

Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

30. táblázat

5

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

30. táblázat

6

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

30. táblázat

7

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

30. táblázat

8

Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

30. táblázat

9

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

30. táblázat

10

Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

30. táblázat

11

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

30. táblázat

12

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

30. táblázat

3

Munkaerőköltségek régiónkénti bontásban

1

Bérek és keresetek a telephelyeken

29. táblázat

3.3. téma  K+F-inputok

1

K+F-kiadások régiónkénti bontásban

1

Házon belüli K+F-kiadások

31. táblázat

2

K+F-foglalkoztatás régiónkénti bontásban

1

K+F-személyzet

32. táblázat

2

Kutatók

32. táblázat

4. terület: Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák

Az e terület „Vállalkozássokaság”, „Munkaerő-ráfordítás”, „Beruházások” és „Eredmények és teljesítmény” (33. táblázat) témáihoz tartozó statisztikák a nem rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkoznak.

A „Nemzetközi árukereskedelem” témához tartozó statisztikák (34–37. táblázat) csak az adatszolgáltató ország e rendelet V. mellékletének 4. szakasza szerint meghatározott statisztikai területére vonatkoznak.

A „Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem” téma statisztikái (38. táblázat) a rezidens egységek által végzett szolgáltatáskereskedelemre vonatkoznak.



Témák

Részletes témák

Változók

Az adatszolgáltatási követelmények táblázatai a B. részben

4.1. téma  Vállalkozássokaság

1

Az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások alkotta sokaság

1

Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások száma

33. táblázat

4.2. téma  Munkaerő-ráfordítás

1

Foglalkoztatás az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozásoknál

1

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásokban

33. táblázat

2

Munkaerőköltségek az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozásoknál

1

Munkavállalói juttatások költségei az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

33. táblázat

4.3. téma  Beruházások

1

Az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások bruttó beruházása

1

Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

33. táblázat

4.4. téma  Eredmények és teljesítmény

1

Nettó árbevétel az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozásoknál

1

Nettó árbevétel az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

33. táblázat

4.5. téma  Nemzetközi árukereskedelem

1

Unión belüli árukereskedelem

1a

Az Unión belüli árukivitel statisztikai értéke – részletes adatok

34. táblázat

1b

Az Unión belüli árukivitel mennyisége – részletes adatok

34. táblázat

2a

Az Unión belüli árubehozatal statisztikai értéke – részletes adatok

34. táblázat

2b

Az Unión belüli árubehozatal mennyisége – részletes adatok

34. táblázat

3

Árukivitel statisztikai értéke – aggregált adatok

36. táblázat

4

Árubehozatal statisztikai értéke – aggregált adatok

36. táblázat

2

Unión kívüli árukereskedelem

1a

Az Unión kívüli árukivitel statisztikai értéke – részletes adatok

35. táblázat

1b

Az Unión kívüli árukivitel mennyisége – részletes adatok

35. táblázat

2a

Az Unión kívüli árubehozatal statisztikai értéke – részletes adatok

35. táblázat

2b

Az Unión kívüli árubehozatal mennyisége – részletes adatok

35. táblázat

3

Az Unión kívüli árukivitel statisztikai értéke számlázási pénznem szerinti bontásban

37. táblázat

4

Az Unión kívüli árubehozatal statisztikai értéke számlázási pénznem szerinti bontásban

37. táblázat

4.6. téma  Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

1

Szolgáltatásimport

1

Szolgáltatások importja és beszerzése

38. táblázat

2

Szolgáltatásexport

1

Szolgáltatások exportja és nyújtása

38. táblázat

B. rész: Az adatszolgáltatási követelmények elemei



1. táblázat A vállalkozássokaságra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

110101. Cégbejegyzések

110102. Csődök

Mértékegység

Abszolút érték: kiigazítás nélkül

Statisztikai sokaság

A NACE következő nemzetgazdasági ágaiba és ágazataiba tartozó piaci tevékenységek: B–N, P–R, S95 és S96

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C+D+E, K+L+M+N, P+Q+R+S95+S96

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— F, G, H, I és J

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátum:

— 

— ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

Adattovábbítási határidő

T + 40 nap

Első vonatkozási időszak

2021 első negyedéve



2. táblázat A foglalkoztatásra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

120101. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül

Statisztikai sokaság

A NACE következő nemzetgazdasági ágaiba és ágazataiba tartozó piaci tevékenységek: B, C, D, E36, F, G, H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

Minden országra:

— a NACE B, C, D nemzetgazdasági ágához és E36 ágazatához tartozó főbb ipari csoportok (MIG-ek), az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint;

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C+D+E36, H+I+J+L+M(az M701, M72, M75 kivételével)+N;

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— B, C, D, F, G, H, I, J, L, M (az M701, M72, M75 kivételével) és N;

— NACE-ágazatok:

— 

— E36, G45, G46, G47 és G47 (a G473 kivételével).

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— a NACE B, C és D nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott nagy országok esetében :

— a NACE H, I és J nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontja szerinti kis országok számára opcionálisak.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottak létszámával közelíthető. A NACE G, H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében a 2021 előtti és a 2021 januárjától 2023 decemberéig tartó időszakba eső vonatkozási időszakok tekintetében a 2015-ös bázisévben vállalkozás (ENT) használható szakosodott egység (KAU) helyett.

Adattovábbítási határidő

T + 2 hónap a negyedéves vagy havi (opcionális) adatok esetében, kivéve:

— a kis- és közepes méretű országokra vonatkozó követelmények: T + 2 hónap + 15 nap.

Átmeneti intézkedések vonatkoznak a NACE L nemzetgazdasági ágra, N77 ágazatra, valamint N811 és N813 alágazatra, amelyeket 2021 első negyedévétől vagy (opcionálisan) hónapjától kezdődően kell belefoglalni az aggregátumaikba, a VII. melléklet 3. a) pontjának megfelelően.

Első vonatkozási időszak

2000 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja, kivéve:

— NACE L nemzetgazdasági ág, N77 ágazat, N811 és N813 alágazat, amelyeket 2021 első negyedévétől vagy (opcionálisan) hónapjától kezdődően kell belefoglalni az aggregátumaikba.

— Spanyolország: 2002 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt NACE G–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágak esetében, kivéve a G47 ágazatot és a G47 ágazatot (a G473 kivételével), továbbá 2005 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a J58, J59, J60, I55 és I56 ágazat esetében.

— Finnország: 2005 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a NACE C32 és C33 ágazata esetében.

— Ausztria: 2003 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt NACE H–N nemzetgazdasági ágak esetében (a K, L, M701, M72, M75, N77, N811, N813 kivételével), továbbá 2005 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a B09 ágazat esetében.



3. táblázat A ledolgozott munkaórák számára, valamint a bérekre és keresetekre vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

120201. Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

120301. Bérek és keresetek

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül és naptári hatással kiigazítva

Statisztikai sokaság

A NACE következő nemzetgazdasági ágaiba és ágazataiba tartozó piaci tevékenységek: B, C, D, E36, F, G, H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

Minden országra :

— a NACE B, C, D nemzetgazdasági ágához és E36 ágazatához tartozó főbb ipari csoportok (MIG-ek), az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint;

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C+D+E36, H+I+J+L+M(az M701, M72, M75 kivételével)+N;

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— B, C, D, F, G, H, I, J, L, M (az M701, M72, M75 kivételével) és N;

— NACE-ágazatok:

— 

— E36, G45, G46, G47 és G47 (a G473 kivételével).

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— a NACE B, C és D nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott nagy országok esetében :

— a NACE H, I és J nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontja szerinti kis országok számára opcionálisak.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE G, H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében a 2021 előtti és a 2021 januárjától 2023 decemberéig tartó időszakba eső vonatkozási időszakok tekintetében a 2015-ös bázisévben ENT használható KAU helyett.

Adattovábbítási határidő

T + 3 hónap a negyedéves vagy havi (opcionális) adatok esetében, kivéve:

— a kis- és közepes méretű országokra vonatkozó követelmények: T + 3 hónap + 15 nap.

Átmeneti intézkedések vonatkoznak a NACE G47-X_G473 aggregátumra, L nemzetgazdasági ágra, N77 ágazatra, valamint N811 és N813 alágazatra, amelyeket 2021 első negyedévétől vagy (opcionálisan) hónapjától kezdődően kell belefoglalni az aggregátumaikba, a VII. melléklet 3. a) pontjának megfelelően.

Első vonatkozási időszak

2000 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt NACE B–F nemzetgazdasági ágak esetében, kivéve:

— Finnország: 2005 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt C32 és C33 ágazat esetében.

— Ausztria: 2005 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a NACE B09 ágazata esetében.

2010 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt NACE G–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágak esetében, kivéve:

— a NACE G47_X_G473 aggregátuma, L nemzetgazdasági ága, N77 ágazata, valamint N811 és N813 alágazata, amelyeket 2021 első negyedévétől vagy (opcionálisan) hónapjától kezdődően kell belefoglalni az aggregátumaikba.



4. táblázat Az importárakra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

130101. Importárak (az euróövezeten kívüli országok és az európai mintavételi rendszereket alkalmazó országok esetében opcionális)

130102. Importárak (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok és az európai mintavételi rendszereket alkalmazó országok esetében opcionális)

130103. Importárak (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül

Statisztikai sokaság

a CPA B (a B0721 és B09 kivételével), C (a C18, C2446, C254, C301, C303, C304 és C33 kivételével) és D nemzetgazdasági ágához tartozó termékek

Bontások

Termékek szerinti bontás

Minden országra:

— a CPA B (a B0721 és a B09 kivételével), C (a C18, C2446, C254, C301, C303, C304 és C33 kivételével) és D nemzetgazdasági ágához tartozó MIG-ek, az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint;

— CPA nemzetgazdasági ágak aggregátumai: B(a B0721 és a B09 kivételével)+C(a C18, C2446, C254, C301, C303, C304 és C33 kivételével)+D;

— CPA nemzetgazdasági ágak: B (a B0721 és a B09 kivételével), C (a C18, C2446, C254, C301, C303, C304 és C33 kivételével) és D.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— a CPA B (a B0721 és B09 kivételével), C (a C18, C2446, C254, C301, C303, C304 és C33 kivételével) és D nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontja szerinti kis országok számára opcionálisak.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Egyes országok esetében az adatszolgáltatásnak az e rendelet III. mellékletének C. részében meghatározott európai mintavételi rendszereknek megfelelően korlátozott az alkalmazási köre

Adattovábbítási határidő

T + 1 hónap + 15 nap.

Első vonatkozási időszak

2006. január, kivéve:

— Ausztria: 2009. január a NACE C161, C2811 és C2892 esetében.

Az euróövezethez 2006. január után csatlakozott tagállamok esetében a 130101 (Importárak), a 130102 (Importárak (euróövezet)) és a 130103 (Importárak (nem euróövezet)) változót az euróövezethez való csatlakozás évének kezdetétől kell alkalmazni.



5. táblázat A termelői árakra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

130201. Termelői árak

130202. Belföldi termelői árak

130203. Nem belföldi termelői árak

130204. Nem belföldi termelői árak (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

130205. Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül

Statisztikai sokaság

A 130201 változó (Termelői árak) esetében:

— a NACE következő nemzetgazdasági ágaiba és ágazataiba tartozó piaci tevékenységek: B (a B0721 kivételével), C (a C2446, C254, C301, C303 és C304 kivételével), D, E36, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N; továbbá CPA 41.00.1, kivéve 41.00.14 (csak új épületek).

A 130202 változó (Belföldi termelői árak), a 130203 változó (Nem belföldi termelői árak), a 130204 változó (Nem belföldi termelői árak (euróövezet)) és a 130205 változó (Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet)) esetében:

— a NACE következő nemzetgazdasági ágaiba és ágazataiba tartozó piaci tevékenységek: B (a B0721 kivételével), C (a C2446, C254, C301, C303 és C304 kivételével), D és E36.

Bontások

Tevékenységek és termékek szerinti bontás

Minden országra:

— a NACE B (a B0721 kivételével), C (a C2446, C254, C301, C303, és C304 kivételével) és D nemzetgazdasági ágához, valamint E36 ágazatához tartozó MIG-ek, az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint;

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B(a B0721 kivételével)+C(a C2446, C254, C301, C303 és C304 kivételével)+D+E36, H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N;

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— B (a B0721 kivételével), C (a C2446, C254, C301, C303 és C304 kivételével), D, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N;

— E36 ágazat és a NACE H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ág ágazatai;

— CPA 41.00.1, kivéve 41.00.14 (csak új épületek).

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes országok esetében :

— a NACE B (a B0721 kivételével), C (a C2446, C254, C301, C303 és C304 kivételével) és D nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott nagy országok esetében :

— mint a közepes országok esetében, továbbá a 130201 (Termelői árak), a 130202 (Belföldi termelői árak) és a 130203 (Nem belföldi termelői árak) változók esetében a NACE C nemzetgazdasági ágának al- és szakágazatai (amelyek a C nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének legalább 90 %-át képviselik).

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások a kis országok számára opcionálisak; a nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások a közepes országok számára opcionálisak (az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározottak szerint).

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Egyes országok esetében az euróövezeti/nem euróövezeti bontású adatszolgáltatásnak az e rendelet III. mellékletének C. részében meghatározott európai mintavételi rendszereknek megfelelően korlátozott az alkalmazási köre.

A teljes építési költség (anyagköltségek és munkaerőköltségek) az építőipari termelői árak helyettesítőjeként használható (CPA 41.00.1, kivéve 41.00.14). Az építési költségek részét képező költségek közé tartoznak a gépek és berendezések, a szállítás és az energia költségei, valamint az egyéb költségek is (kivéve az építészek díjait).

A tényleges termelői árakon alapuló indexeket kell előnyben részesíteni. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, közelítéseket lehet alkalmazni a H49, H50, H52, I55, I56, J58, J59, J60, L68, M74, N77, N79, N81 és N82 esetében. A termékek (CPA) használhatók a tevékenységek (NACE) közelítésére.

A NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében a 2021 előtti és a 2021 januárjától 2023 decemberéig tartó időszakba eső vonatkozási időszakok tekintetében a 2015-ös bázisévben ENT használható KAU helyett.

A szolgáltatási termelői árindexek (SPPI-k) a Business-to-All (B2All) kapcsolatokon alapulnak. Amennyiben a magánfogyasztókkal folytatott ügyletek (B2C) aránya elhanyagolható, az SPPI-k a vállalkozások közötti (B2B) mutatókkal közelíthetők. A 2021 előtti vonatkozási időszakok esetében a SPPI-k a B2All mutatók helyett a B2B mutatókkal közelíthetők.

Adattovábbítási határidő

Az előírt NACE B–E36 havi adatok esetében T + 1 hónap;

— T + 3 hónap minden egyéb előírt NACE-kódra és a CPA 41.00.1-re (kivéve 41.00.14), kivéve: a kis és közepes országokra az előírt CPA 41.00.1 (kivéve 41.00.14) esetében a negyedéves és havi (opcionális) adatok: T + 3 hónap + 15 nap.

A VII. melléklet 3. a) pontja szerinti átmeneti intézkedések vonatkoznak a NACE H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N aggregátumra; a NACE H, I, J, L, M (a M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágára; a NACE H49, H50, H52; I55, I56; J58, J59, J60; L68; M74; N77, N79, N81 és N82 ágazatára.

Első vonatkozási időszak

2000 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt CPA 41.00.1 (kivéve 41.00.14) esetében, kivéve:

— Bulgária: 2003 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja.

2005. január az előírt NACE B–E36 esetében, kivéve:

— Ausztria: 2008. január a 130201 változó (Termelői árak) és a 130202 változó (Belföldi termelői árak), 2009. január a 130203 változó (Nem belföldi termelői árak), a 130204 változó (Nem belföldi termelői árak (euróövezet)) és a 130205 változó (Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet)) tekintetében a NACE B09 ágazat esetében.

2005. január az előírt 130204 változó (Nem belföldi termelői árak (euróövezet)) és 130205 változó (Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet)) tekintetében;

2010 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja az előírt NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágak esetében, kivéve:

— a H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N nemzetgazdasági ágak aggregátuma; a H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágak, valamint a H49, H50, H52, I55, I56, J58, J59, J60, L68, M74, N77, N79, N81, N82 ágazatok, amelyeket 2021 első negyedévétől vagy (opcionálisan) hónapjától kell figyelembe venni.

Az euróövezethez 2005. január után csatlakozott tagállamok esetében a 130204 (Nem belföldi termelői árak (euróövezet)) és a 130205 (Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet)) változót az euróövezethez való csatlakozás évének kezdetétől kell alkalmazni.



6. táblázat A termelésre (volumen) vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

140101. Termelés (volumen)

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül, naptári hatással kiigazítva és szezonálisan kiigazítva

Statisztikai sokaság

A NACE következő nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci tevékenységek: B, C, D (a D353 kivételével), F, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

Minden országra:

— a NACE B, C és D (a D353 alágazat kivételével) nemzetgazdasági ágához tartozó MIG-ek, az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint (az Energia MIG a D353 alágazat és az E nemzetgazdasági ág kivételével);

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C+D(a D353 kivételével), H+I+J+L+M(az M701, M72, M75 kivételével)+N;

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— B, C, D (a D353 kivételével), F, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N;

— a következő NACE nemzetgazdasági ágak ágazatai:

— 

— H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— a NACE B, C, D és F nemzetgazdasági ágainak ágazatai is.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott nagy országok esetében :

— a NACE C nemzetgazdasági ágának al- és szakágazatai is (amelyek a C nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének legalább 90 %-át képviselik).

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások a kis országok számára opcionálisak; a nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások a közepes országok számára opcionálisak (az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározottak szerint).

A VII. melléklet 3. b) pontja szerinti átmeneti intézkedések vonatkoznak a NACE F nemzetgazdasági ágra a 2024. január előtti vonatkozási időszakok tekintetében.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében a 2021 előtti és a 2021 januárjától 2023 decemberéig tartó időszakba eső vonatkozási időszakok tekintetében a 2015-ös bázisévben ENT használható KAU helyett.

Adattovábbítási határidő

T + 1 hónap + 10 nap a NACE B, C, D (a D353 kivételével) nemzetgazdasági ága esetében.

A NACE F nemzetgazdasági ága esetében:

— a közepes és nagy országok esetében: T + 1 hónap + 15 nap;

— a kis országok esetében: T + 2 hónap.

A NACE H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ága esetében T + 2 hónap.

A VII. melléklet 3. a) pontja szerinti átmeneti intézkedések vonatkoznak a NACE H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N aggregátumra; a NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágaira és ezek ágazataira; a NACE F nemzetgazdasági ág ágazataira.

Első vonatkozási időszak

2000. január az előírt NACE B–D (a D353 kivételével) nemzetgazdasági ágak esetében, kivéve:

— Spanyolország (NACE al- és szakágazatok): 2002. január

— Ausztria (NACE B09 ágazat): 2005. január.

2005. január a NACE C33 ágazat esetében.

Az előírt NACE F nemzetgazdasági ág esetében 2000 első negyedéve (vagy hónapja) a kis országok tekintetében és 2005. január a nagy és közepes országok tekintetében.

2021. január

— a H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N nemzetgazdasági ágak aggregátuma esetében; a NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágai és ezek ágazatai esetében; az F nemzetgazdasági ág ágazatai esetében.



7. táblázat Az értékesítési volumenre vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

140201. Értékesítési volumen

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül, naptári hatással kiigazítva és szezonálisan kiigazítva

Statisztikai sokaság

A NACE G nemzetgazdasági ágába tartozó piaci tevékenységek

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

Minden országra:

— NACE G nemzetgazdasági ág;

— a NACE G nemzetgazdasági ág ágazatai;

— a NACE G47 ágazat alágazatainak aggregátuma a G473 alágazat nélkül;

— a NACE G4711 szakágazat + NACE G472 alágazat aggregátuma;

— a NACE G4719 szakágazat + NACE G474+G475+G476+G477+G478+G479 alágazatok aggregátuma;

— NACE G473 alágazat.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— a NACE G nemzetgazdasági ágának alágazatai és a NACE G4711, G4719 és G4791 szakágazatok is.

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontja szerinti kis országok számára opcionálisak.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE G nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében a 2021 előtti és a 2021 januárjától 2023 decemberéig tartó időszakba eső vonatkozási időszakok tekintetében a 2015-ös bázisévben ENT használható KAU helyett.

Adattovábbítási határidő

T + 2 hónap a havi adatok tekintetében

a következő NACE-kódok esetében:

— G nemzetgazdasági ág;

— G45 és G46 ágazat;

— G451, G452, G453, G454, G461, G462, G463, G464, G465, G466, G467, G469, G471, G472, G474, G475, G476, G477, G478 és G479 alágazat;

— G4711, G4719 és G4791 szakágazat.

T + 1 hónap a havi adatok tekintetében a következő NACE-kódok esetében:

— G47 ágazat;

— a G47 ágazat aggregátuma a G473 alágazat nélkül;

— a G4711 szakágazat + G472 alágazat aggregátuma;

— a G4719 szakágazat + G474+G475+G476+G477+G478+G479 alágazatok aggregátuma;

— G473 alágazat.

Első vonatkozási időszak

2000. január, kivéve:

— a NACE G nemzetgazdasági ág, a NACE G45 és G46 ágazatok és alágazataik, valamint a NACE G47 ágazat alágazatai (a G472 és G473 kivételével), amelyek adatait 2021 januárjától kell továbbítani.



8. táblázat A nettó árbevételre (érték) vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

140301. Nettó árbevétel (érték)

140302. Belföldi nettó árbevétel (érték)

140303. Nem belföldi nettó árbevétel (érték)

140304. Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

140305. Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Mértékegység

Indexek: kiigazítás nélkül és naptári hatással kiigazítva valamennyi tevékenység tekintetében, továbbá szezonálisan kiigazítva a NACE G, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágak tekintetében

Statisztikai sokaság

A 140301 változó (Nettó árbevétel (érték)) esetében: NACE B, C, G, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N.

A 140302 (Belföldi nettó árbevétel (érték)), 140303 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték)), 140304 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)) és 140305 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)) változók esetében: NACE B és C nemzetgazdasági ág.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

A 140301 változó (Nettó árbevétel (érték)) esetében:

Minden országra:

— a NACE B és C nemzetgazdasági ágához tartozó MIG-ek, az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint (az Energia MIG a D és E nemzetgazdasági ágak kivételével);

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C, H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N;

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— B, C, G, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N;

— a következő NACE nemzetgazdasági ágak ágazatai:

— 

— G, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N;

— a NACE G47 ágazat a G473 alágazat nélkül;

— a NACE G473 alágazat;

— a NACE G4711 szakágazat + G472 alágazat aggregátuma; a NACE G4719 szakágazat + G474+G475+G476+G477+G478+G479 alágazatok aggregátuma.

Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— a NACE B és C nemzetgazdasági ág ágazatai, a NACE G nemzetgazdasági ágának alágazatai és a NACE G4711, G4719 és G4791 szakágazatok is.

— A 140302 (Belföldi nettó árbevétel (érték)), 140303 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték)), 140304 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (euróövezet)) és 140305 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (nem euróövezet)) változók esetében:

—  Minden országra:

— 

— a NACE B és C nemzetgazdasági ágához tartozó MIG-ek, az e rendelet II. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint (az Energia MIG a D és E nemzetgazdasági ágak kivételével);

— a NACE B+C nemzetgazdasági ágak aggregátuma;

— a NACE B és C nemzetgazdasági ág.

— Az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontjában meghatározott közepes és nagy országok esetében :

— 

— a NACE B és C nemzetgazdasági ágak ágazatai is.

A közepes és nagy országok esetében előírt kiegészítő bontások az e rendelet III. melléklete A. részének 2. pontja szerinti kis országok számára opcionálisak.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE G, H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében a 2021 előtti és a 2021 januárjától 2023 decemberéig tartó időszakba eső vonatkozási időszakok tekintetében a 2015-ös bázisévben ENT használható KAU helyett.

Adattovábbítási határidő

T + 2 hónap a következők esetében:

— a NACE B és C nemzetgazdasági ágához tartozó MIG-ek, az e rendelet II.A. mellékletének A. pontjában meghatározottak szerint (az Energia MIG a D és E nemzetgazdasági ágak kivételével);

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C, H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N;

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— B, C, G, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N;

— a következő NACE nemzetgazdasági ágak ágazatai:

— 

— B, C, H, I, J, L, M (az M701, M72 és M75 kivételével) és N;

— a NACE G45 és G46 ágazata;

— a NACE G451, G452, G453, G454, G461, G462, G463, G464, G465, G466, G467, G469, G471, G472, G474, G475, G476, G477, G478 és G479 alágazata;

— a NACE G4711, G4719 és G4791 szakágazata.

A VII. melléklet 3. a) pontja szerinti átmeneti intézkedések vonatkoznak a NACE H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N aggregátumra; a NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágaira és ezek ágazataira.

T + 1 hónap a következők esetében:

— a NACE G47 ágazata:

— 

— a NACE G47 ágazat aggregátuma a G473 alágazat nélkül;

— a G4711 szakágazat + G472 alágazat aggregátuma;

— a G4719 szakágazat + G474+G475+G476+G477+G478+G479 alágazatok aggregátuma;

— a NACE G473 alágazat.

Első vonatkozási időszak

2000. január az előírt NACE-aggregátumok és nemzetgazdasági ágak, valamint a NACE B és C nemzetgazdasági ágainak ágazatai esetében, kivéve:

— Spanyolország: 2002. január;

— Ausztria: 2005. január a NACE B09 ágazata esetében.

2000. január a NACE G47 ágazata és a G47 ágazat G473 alágazat nélküli aggregátuma; a NACE G4711 szakágazat + G472 alágazat aggregátuma; a NACE G4719 szakágazat + G474+G475+G476+G477+G478+G479 alágazatok aggregátuma; a NACE G472 és G473 alágazata, valamint G4711, G4719 és G4791 szakágazatai esetében.

2005. január az előírt 140304 változó (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (euróövezet)) és 140305 változó (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (nem euróövezet)) esetében:

2021. január a NACE H+I+J+L+M(az M701, M72 és M75 kivételével)+N nemzetgazdasági ágak aggregátuma, a NACE G, H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágai, a NACE G45 és G46 ágazatai, a NACE H–M (a K, M701, M72 és M75 kivételével) és N nemzetgazdasági ágainak ágazatai és a NACE G45, G46 és G47 ágazatainak alágazatai (kivéve G472 és G473) esetében.

Az euróövezet tagállamai esetében a 140304 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (euróövezet)) és a 140305 (Nem belföldi nettó árbevétel (érték) (nem euróövezet)) változót az euróövezethez való csatlakozás évének kezdetétől kell alkalmazni.



9. táblázat Az ingatlanokra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

Változók

150101. Építési engedélyek: lakások száma

150102. Építési engedélyek: négyzetméter

Mértékegység

Abszolút érték: kiigazítás nélkül, naptári hatással kiigazítva és szezonálisan kiigazítva

Statisztikai sokaság

A 150101 változó (Építési engedélyek: lakások száma) esetében: CPA 41.00.1, kivéve 41.00.14 – csak új lakóépületek.

A 150102 változó (Építési engedélyek: négyzetméter) esetében: CPA 41.00.1 és 41.00.2 – csak új lakó- és más célú épületek.

Bontások

Termékek szerinti bontás

A 150101 változó (Építési engedélyek: lakások száma) esetében: Csak új lakóépületek.

— CPA 41.00.1 a CPA 41.00.14 nélkül

— CPA 41.00.11

— CPA 41.00.12+CPA 41.00.13

A 150102 változó (Építési engedélyek: négyzetméter) esetében: Csak új lakó- és más célú épületek.

— CPA 41.00.1

— CPA 41.00.1 a CPA 41.00.14 nélkül

— CPA 41.00.11

— CPA 41.00.12+CPA 41.00.13

— CPA 41.00.14

— CPA41.00.2

— CPA 41.00.2 a 41.00.23 nélkül

— CPA 41.00.23

Adattovábbítási határidő

T+ 3 hónap

Első vonatkozási időszak

2000 első negyedéve, kivéve:

— Görögország: 2001 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a 150102 változó (Építési engedélyek: négyzetméter) esetében;

— Szlovákia: 2003 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a 150101 változó (Építési engedélyek: lakások száma) és a 150102 változó (Építési engedélyek: négyzetméter) esetében;

— Ausztria: 2005 első negyedéve vagy (opcionálisan) hónapja a 150102 változó (Építési engedélyek: négyzetméter) esetében.



10. táblázat A vállalkozások tevékenységére vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

210101. Aktív vállalkozások száma

220101. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

220102. Az alkalmazottak létszáma

220103. Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

220201. Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

220301. Munkavállalói juttatások költségei

220302. Bérek és keresetek

220303. Társadalombiztosítási költségek

240101. Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen

250101. Nettó árbevétel

250201. Bruttó kereskedelmi árrés (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

250301. Kibocsátás értéke

250401. Hozzáadott érték

250501. Bruttó üzemi eredmény

260101. Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások

260106. Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

260108. Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben), kivéve a következő változókat: 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 220102 (Az alkalmazottak létszáma), 220103 (Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám) és 220201 (Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma), amelyek esetében: abszolút érték

Statisztikai sokaság

A 250201 változótól (Bruttó kereskedelmi árrés), a 260106 változótól (Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével) és a 260108 változótól (Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel) eltérő változók esetében: a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

A 250201 (Bruttó kereskedelmi árrés) és a 260108 (Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel) változó esetében: a NACE B–G nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

A 260106 változó (Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével) esetében: a NACE B–E nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

1.  Tevékenység szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

A 260106 változótól (Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével) és a 260108 változótól (Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel) eltérő minden egyéb változó esetében; a 250201 (Bruttó kereskedelmi árrés) esetében csak a NACE B–G nemzetgazdasági ágaira:

— a NACE B–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágai esetében: nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok;

— a NACE K nemzetgazdasági ága esetében: nemzetgazdasági ágak, ágazatok, 64.1, 64.2, 64.3, 64.9, 65.1, 65.2 és 65.3 alágazat, 64.11, 64.19, 64.20, 64.30, 65.11, 65.12, 65.20 és 65.30 szakágazat;

— a 95 és 96 ágazat esetében: ágazatok, alágazatok és szakágazatok;

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott következő speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

— Valamennyi IKT-ágazat

— IKT-termékek gyártása

— IKT-szolgáltatások

— Csúcstechnológiai és közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása (opcionális)

— Csúcstechnológiai termékek gyártása

— Közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása

— Alacsony és közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása (opcionális)

— Közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

— Alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

— Informatikai szektor

— Informatikával kapcsolatos szolgáltatások

— Tudásintenzív szolgáltatások összesen (opcionális)

— Tudásintenzív csúcstechnológiai szolgáltatások

— Tudásintenzív piaci szolgáltatások

— Tudásintenzív pénzügyi szolgáltatások

— Egyéb tudásintenzív szolgáltatások (opcionális)

— Tudásintenzív tevékenységek – Üzleti ágazatok

— Tudásintenzív tevékenységek (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (főként turizmus) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (részben turizmus) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Közlekedés (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Szárazföldi közlekedés (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Vízi közlekedés (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Szálláshely-szolgáltatás (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Vendéglátás (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Gépjármű- és egyéb kölcsönzés (összesen) (opcionális)

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

A 210101 (Aktív vállalkozások száma), a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), a 220102 (Az alkalmazottak létszáma), a 220302 (Bérek és keresetek), a 250101 (Nettó árbevétel) és a 250401 (Hozzáadott érték) változó esetében: a fentiek mellett a következők:

(1)  az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott következő speciális aggregátumok:

— Kulturális és kreatív ágazatok – összesen,

— Kulturális és kreatív ágazatok – szolgáltatások.

A 260106 változó (Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével) és a 260108 változó (Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel) esetében:

a NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, a 210101 (Aktív vállalkozások száma) és a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) változók kivételével 0 értéket lehet megadni. Ha 220102 (Az alkalmazottak létszáma) nem 0, akkor az értéket is meg kell adni.

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

Előzetes adatok: T + 10 hónap a NACE nemzetgazdasági ágai, ágazatai és alágazatai esetében a 210101 (Aktív vállalkozások száma), a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) és a 250101 (Nettó árbevétel) változóra

Végleges és validált adatok: T+ 18 hónap az összes változóra

Első vonatkozási időszak

2021



11. táblázat A vállalkozások tevékenységére vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák méretkategória vagy jogi forma szerinti bontásban

Változók

210101. Aktív vállalkozások száma

220101. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

220102. Az alkalmazottak létszáma

220201. Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

220301. Munkavállalói juttatások költségei

220302. Bérek és keresetek

220303. Társadalombiztosítási költségek

240101. Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen

250101. Nettó árbevétel

250301. Kibocsátás értéke

250401. Hozzáadott érték

250501. Bruttó üzemi eredmény

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben), kivéve a következő változókat: 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 220102 (Az alkalmazottak létszáma) és 220201 (Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma), amelyek esetében: abszolút érték

Statisztikai sokaság

A 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 250101 (Nettó árbevétel) és 250401 (Hozzáadott érték) változók tevékenység és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontásához, továbbá a 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) és 220102 (Az alkalmazottak létszáma) változók tevékenység és jogi forma szerinti, valamint tevékenység és az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontásához: a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

A 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 250101 (Nettó árbevétel) és 250401 (Hozzáadott érték) változók tevékenység és árbevétel szerinti méretkategória szerinti bontásához: a NACE G nemzetgazdasági ágába tartozó piaci termelők.

A 210101-től (Aktív vállalkozások száma), 220101-től (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 250101-től (Nettó árbevétel) és 250401-től (Hozzáadott érték) eltérő változók tevékenység és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontásához: a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

1.  Tevékenység és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

— a NACE B–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágai esetében: nemzetgazdasági ágak, ágazatok és alágazatok;

— a NACE K nemzetgazdasági ága esetében: nemzetgazdasági ágak, ágazatok, 64.1, 64.2, 64.3, 64.9, 65.1, 65.2 és 65.3 alágazat;

— a 95 és 96 ágazat esetében: ágazatok és alágazatok;

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátum:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória:

— a NACE F–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágai, valamint az S95 és S96 ágazat esetében csak a 210101 (Aktív vállalkozások száma) és a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) változó esetében: összesen, 0–1 alkalmazott és önálló vállalkozó, 2–9 alkalmazott és önálló vállalkozó, 10–19 alkalmazott és önálló vállalkozó, 20–49 alkalmazott és önálló vállalkozó, 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó, 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó;

— a NACE F–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágai, valamint az S95 és S96 ágazat esetében a 210101-től (Aktív vállalkozások száma) és a 220101-től (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) eltérő változók esetében: összesen, 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó, 10–19 alkalmazott és önálló vállalkozó, 20–49 alkalmazott és önálló vállalkozó, 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó, 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó;

— a NACE B–E és K nemzetgazdasági ágai esetében: összesen, 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó, 10–19 alkalmazott és önálló vállalkozó, 20–49 alkalmazott és önálló vállalkozó, 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó, 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó;

2.  Tevékenység és az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

Csak a 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 220102 (Az alkalmazottak létszáma) változók esetében.

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

— NACE nemzetgazdasági ágak;

— NACE-ágazatok aggregátumai:

— C10+C11+C12, C13+C14, C17+C18, C24+C25, C29+C30, C31+C32;

— NACE-ágazatok:

— C15, C16, C19, C20, C21, C22, C23, C26, C27, C28, C33, S95, S96 és a NACE G, H, I, J, K, L, M, N, P, Q és R nemzetgazdasági ágainak valamennyi ágazata;

— a NACE G47 és J62 ágazatának, valamint L, M és N nemzetgazdasági ágának alágazatai;

— a NACE J62 ágazatának szakágazatai;

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket),

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

— Valamennyi IKT-ágazat,

— IKT-termékek gyártása,

— IKT-szolgáltatások.

Az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás:

összesen, 0 alkalmazott, 1–4 alkalmazott, 5–9 alkalmazott, 10 vagy több alkalmazott.

3.  Tevékenység és jogi forma szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

Csak a 210101 (Aktív vállalkozások száma), 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), 220102 (Az alkalmazottak létszáma) változók esetében.

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

ugyanaz a tevékenység szerinti bontás, mint a 2. bontás esetében.

Jogi forma szerinti bontás:

— összesen;

— korlátlan személyes felelősségű magánvállalkozások;

— zártkörű vagy nyilvános részvénytársaságok a részvénytulajdonosok korlátolt felelősségével;

— személyek tulajdonában lévő, korlátolt felelősségű és korlátlan felelősségű személyegyesítő társaságok (beleértve más jogi formákat, például szövetkezeteket, egyesületeket stb. is).

4.  Tevékenység és árbevétel szerinti méretkategória szerinti bontás

Csak a NACE G nemzetgazdasági ága esetében.

(A III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható; a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten.)

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás: NACE nemzetgazdasági ágak, ágazatok és alágazatok.

Árbevétel szerinti méretkategória szerinti bontás: éves árbevétel millió euróban: összesen; 0 – kevesebb mint 1; 1 – kevesebb mint 2; 2 – kevesebb mint 5; 5 – kevesebb mint 10; 10 – kevesebb mint 20; 20 – kevesebb mint 50; 50 – kevesebb mint 200; 200 vagy több.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, a 210101 (Aktív vállalkozások száma) és a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) változók kivételével 0 értéket lehet megadni. Ha 220102 (Az alkalmazottak létszáma) nem 0, akkor az értéket is meg kell adni.

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

Előzetes adatok: T + 10 hónap a tevékenység esetében, továbbá a tevékenység és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás esetében a 210101 (Aktív vállalkozások száma), a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma) és a 250101 (Nettó árbevétel) változó esetében

Végleges és validált adatok: T+ 18 hónap az összes változóra

Első vonatkozási időszak

2021



12. táblázat A vállalkozásdemográfiai eseményekre vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

210201. Vállalkozások alapítása

210202. Vállalkozások megszűnése

210203. Vállalkozások túlélése

210102. Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

210204. Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

210205. Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

210206. Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások

220401. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

220402. Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

220403. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

220404. Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

220405. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban

220406. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

220104. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

220105. Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

220407. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

220408. Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

220409. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

220410. Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

220411. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban

220412. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

Mértékegység

Abszolút érték

Statisztikai sokaság

a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

Bontások

1.  Tevékenység és az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

Valamennyi változó esetében, kivéve a következőket:

— 210203 (Vállalkozások túlélése);

— 210206 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások);

— 220405 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban);

— 220406 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében);

— 220411 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban);

— 220412 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében).

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

— NACE nemzetgazdasági ágak;

— NACE-ágazatok aggregátumai:

— 

— C10+C11+C12, C13+C14, C17+C18, C24+C25, C29+C30, C31+C32;

— NACE-ágazatok:

— 

— C15, C16, C19, C20, C21, C22, C23, C26, C27, C28, C33, S95, S96 és a NACE G, H, I, J, K, L, M, N, P, Q és R nemzetgazdasági ágainak valamennyi ágazata;

— a NACE G47 és J62 ágazatának, valamint L, M és N nemzetgazdasági ágának alágazatai;

— a NACE J62 ágazatának szakágazatai;

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket),

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket),

— Valamennyi IKT-ágazat,

— IKT-termékek gyártása,

— IKT-szolgáltatások.

Az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás:

összesen, 0 alkalmazott, 1–4 alkalmazott, 5–9 alkalmazott, 10 vagy több alkalmazott.

A következő változók esetében nem kell adatot szolgáltatni a „0 alkalmazott” méretkategória tekintetében:

— 210102 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma);

— 210204 (Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások);

— 210205 (Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások);

— 220104 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban);

— 220105 (Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban);

— 220407 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban);

— 220408 (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban);

— 220409 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban);

— 220410 (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban).

2.  Tevékenység és jogi forma szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

Valamennyi változó esetében, kivéve a következőket:

— 210203 (Vállalkozások túlélése);

— 210206 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások);

— 220405 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban);

— 220406 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében);

— 220411 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban);

— 220412 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében).

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

ugyanaz a tevékenység szerinti bontás, mint a 1. bontás esetében.

Jogi forma szerinti bontás:

— összesen;

— korlátlan személyes felelősségű magánvállalkozás;

— zártkörű vagy nyilvános részvénytársaságok a részvénytulajdonosok korlátolt felelősségével;

— személyek tulajdonában lévő, korlátolt felelősségű és korlátlan felelősségű személyegyesítő társaságok (beleértve más jogi formákat, például szövetkezeteket, egyesületeket stb. is).

3.  Tevékenység, az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória és a túlélés naptári éveinek száma szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

A következő mutatók esetében:

— 210203 (Vállalkozások túlélése);

— 210206 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások);

— 220405 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban);

— 220406 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében);

— 224011 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban);

— 224012 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében).

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás: ugyanaz a tevékenység szerinti bontás, mint az 1. bontás esetében.

Az alkalmazottak száma szerinti méretkategória szerinti bontás:

összesen, 0, 1–4, 5–9, 10+.

A következő változók esetében nem kell adatot szolgáltatni a „0” méretkategória tekintetében:

— 210206 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások);

— 220411 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban);

— 220412 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében).

A túlélés naptári éveinek száma szerinti bontás

1, 2, 3, 4, 5.

Adattovábbítási határidő

Előzetes adatok:

— T+ 18 hónap a 210202 változó (Vállalkozások megszűnése), a 220403 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban) és a 220404 változó (Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban) esetében;

— T+ 20 hónap a 210205 változó (Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások), a 220409 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) és a 220410 változó (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) esetében.

Végleges és validált adatok:

— T + 18 hónap a 210201 változó (Vállalkozások alapítása), a 210203 változó (Vállalkozások túlélése), a 220401 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban), a 220402 változó (Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban), a 220405 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban) és a 220406 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében) esetében;

— T+ 20 hónap a 210102 változó (Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma), a 210204 változó (Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások), a 210206 változó (Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások), a 220104 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban), a 220105 változó (Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban), a 220407 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban), a 220408 változó (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban), a 220411 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban) és a 220412 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében) esetében;

— T + 30 hónap a 210202 változó (Vállalkozások megszűnése), a 220403 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban) és a 220404 változó (Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban) esetében;

— T + 32 hónap a 210205 változó (Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások), a 220409 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) és a 220410 változó (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) esetében.

Első vonatkozási időszak

2021



13. táblázat A gyorsan növekvő vállalkozások tevékenységére vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

210103. A gyorsan növekvő vállalkozások száma

210104. Gyorsan növekvő fiatal vállalkozások száma

220106. Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő vállalkozásokban

220107. Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő fiatal vállalkozásokban

Mértékegység

Abszolút érték

Statisztikai sokaság

A NACE következő nemzetgazdasági ágaiba és ágazataiba tartozó piaci termelők: B–N, P–R, S95 és S96.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

— NACE nemzetgazdasági ágak (csak a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaira);

— NACE-ágazatok; valamint

— NACE-alágazatok (kivéve a NACE P–R nemzetgazdasági ágak esetében);

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket),

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

Adattovábbítási határidő

Előzetes adatok: T + 12 hónap a 210103 változó (Gyorsan növekvő vállalkozások száma) és a 220106 változó (Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő vállalkozásokban) esetében

Végleges és validált adatok: T + 18 hónap az összes változóra

Első vonatkozási időszak

2021



14. táblázat A vállalkozásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák a végső irányítás országa szerint

Változók

210101. Aktív vállalkozások száma

210301. Külföldi irányítású vállalkozások száma

220101. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

220301. Munkavállalói juttatások költségei

220501. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban

220701. Munkavállalói juttatások költségei a külföldi irányítású vállalkozásoknál

230101. Házon belüli K+F-kiadások (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” releváns NACE A*38 szintű aggregátumai alapján a NACE B–F nemzetgazdasági ágak esetében a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható)

230201. K+F-személyzet (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” releváns NACE A*38 szintű aggregátumai alapján a NACE B–F nemzetgazdasági ágak esetében a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható)

230301. Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” releváns NACE A*38 szintű aggregátumai alapján a NACE B–F nemzetgazdasági ágak esetében a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható)

230401. K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” releváns NACE A*38 szintű aggregátumai alapján a NACE B–F nemzetgazdasági ágak esetében a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható)

240101. Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen

240102. Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése

240301. Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése összesen

240302. Külföldi irányítású vállalkozások viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzése

250101. Nettó árbevétel

250301. Kibocsátás értéke

250401. Hozzáadott érték

250601. Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele

250701. Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátása

250801. Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke

260101. Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások

260201. Külföldi irányítású vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházásai

Mértékegység

Abszolút érték a 210101 változó (Aktív vállalkozások száma), a 210301 változó (Külföldi irányítású vállalkozások száma), a 220101 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), a 220501 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban), a 230201 változó (K+F-személyzet) és a 230401 változó (K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál) esetében.

Egyéb változók esetében nemzeti pénznem (ezer egységben).

Statisztikai sokaság

Minden változó esetében, kivéve a 230101 változót (Házon belüli K+F-kiadások), a 230301 változót (Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 230201 változót (K+F-személyzet) és a 230401 változót (K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál): a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

A 230101 változó (Házon belüli K+F-kiadások), a 230301 változó (Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 230201 változó (K+F-személyzet) és a 230401 változó (K+F személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál) esetében: a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

Az adatokat a „végső irányítást gyakorló gazdasági egység” fogalmának megfelelően a végső irányítás országa és a vállalkozás tevékenysége szerinti bontásban kell megadni.

1.  Tevékenység szerinti és földrajzi bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Minden változó esetében, kivéve a 230101 változót (Házon belüli K+F-kiadások), a 230301 változót (Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 230201 változót (K+F-személyzet) és a 230401 változót (K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál):

Tevékenység szerinti bontás:

— NACE nemzetgazdasági ágak;

— NACE-ágazatok aggregátumai:

— 

— C10+C11+C12, C13+C14+C15, C16+C17+C18, C22+C23, C24+C25, C29+C30, C31+C32, H52+H53, J59+J60, J62+J63, M69+M70+M71, M73+M74+M75, N78+N79+N80+N81+N82, Q87+Q88, S95+S96;

— NACE-ágazatok:

— 

— C19, C20, C21, C26, C27, C28, C33, H49, H50, H51, J58, J61, N77, M72, Q86;

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket);

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

A 230101 változó (Házon belüli K+F-kiadások), a 230301 változó (Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 230201 változó (K+F-személyzet) és a 230401 változó (K+F személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál) esetében:

Tevékenység szerinti bontás:

— NACE nemzetgazdasági ágak;

— NACE-ágazatok aggregátumai:

— 

— C10+C11+C12, C13+C14+C15, C16+C17+C18, C22+C23, C24+C25, C29+C30, C31+C32;

— NACE-ágazatok:

— 

— C19, C20, C21, C26, C27, C28, C33;

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátum:

— 

— Ipar és építőipar.

Földrajzi bontás:

A 210101 változó (Aktív vállalkozások száma), a 220101 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), a 220301 változó (Munkavállalói juttatások költségei), a 230101 változó (Házon belüli K+F-kiadások), a 230201 változó (K+F-személyzet), a 240101 változó (Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen), a 240102 változó (Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése), a 250101 változó (Nettó árbevétel), a 250301 változó (Kibocsátás értéke), a 250401 változó (Hozzáadott érték) és a 260101 változó (Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások) esetében a „Világ összesen” és a „Belföldi irányítású” földrajzi aggregátumok.

Egyéb változók esetében az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 1. szint.

2.  Földrajzi bontás

A 210301 változó (Külföldi irányítású vállalkozások száma), a 220501 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban), a 220701 változó (Munkavállalói juttatások költségei a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 230301 változó (Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 230401 változó (K+F személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál), a 240301 változó (Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése összesen), a 240302 változó (Külföldi irányítású vállalkozások viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzése), a 250601 változó (Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele), a 250701 változó (Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátásának értéke), a 250801 változó (Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke) és a 260201 változó (Külföldi irányítású vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházásai) esetében az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 3. szint.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A K64 ágazat esetében a 250101 és 250601 változók (nettó árbevétel) értéke közelíthető az e rendelet IV. mellékletében meghatározott „Kibocsátás értéke” változóval.

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó, az adatszolgáltatás részét képező azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, a 210101 (Aktív vállalkozások száma), a 220101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma), a 210301 (Külföldi irányítású vállalkozások száma) és a 220501 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban) változók kivételével 0 értéket lehet megadni.

A NACE K nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében feltételezhető, hogy a 240102 és a 240302 változó (viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése) értéke gazdaságilag nem jelentős, ezért a 240102 és a 240302 változó esetében 0 értéket lehet megadni.

A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok megállapodhatnak a NACE K nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó további közelítésekről, figyelemmel a nemzeti körülményekre.

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 20 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



15. táblázat Az adatszolgáltató országban működő, külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokra és belföldi leányvállalataikra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

210401. Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik száma

220601. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokban (UCI) és belföldi leányvállalataikban

250901. Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele

Mértékegység

Abszolút érték a 210401 változó (Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik száma) és a 220601 változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokban (UCI) és belföldi leányvállalataikban) esetében.

Nemzeti pénznem (ezer egységben) a 250901 változó (Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele).

Statisztikai sokaság

A NACE B–N és P–S nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

A vállalkozás tevékenysége szerinti bontás

— NACE nemzetgazdasági ágak;

— NACE-ágazatok aggregátumai:

— 

— C10+C11+C12, C13+C14+C15, C16+C17+C18, C22+C23, C24+C25, C29+C30, C31+C32, H52+H53, J59+J60, J62+J63, M69+M70+M71, M73+M74+M75, N78+N79+N80+N81+N82, Q87+Q88

— NACE-ágazatok:

— 

— C19, C20, C21, C26, C27, C28, C33, H49, H50, H51, J58, J61, N77, M72, Q86

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket);

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A K64 ágazat esetében a 250901 változó (nettó árbevétel) értéke közelíthető az e rendelet IV. mellékletében meghatározott „kibocsátás értéke” változóval.

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó, az adatszolgáltatás részét képező azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, a 250901 változó (Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele) esetében 0 értéket lehet megadni.

A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok megállapodhatnak a NACE K nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó további közelítésekről, figyelemmel a nemzeti körülményekre.

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 20 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



16. táblázat Az árukereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

210501. Árukat importáló vállalkozások száma

210502. Árukat exportáló vállalkozások száma

240401. A vállalkozások importjának statisztikai értéke

251101. A vállalkozások exportjának statisztikai értéke

Mértékegység

Abszolút érték a 210501 változó (Árukat exportáló vállalkozások száma) és a 210502 változó (Árukat importáló vállalkozások száma) esetében.

Nemzeti pénznem (egységben) a 240401 változó (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és a 251101 változó (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) esetében.

Statisztikai sokaság

Az összes árukivitel és árubehozatal;

NACE A–U nemzetgazdasági ág

Bontások

Az 1–11. bontások mindegyikét a következő földrajzi bontással kell kombinálni:

Földrajzi bontás

— világ

— 

— Unión belül

— Unión kívül

1.  Tevékenység szerinti bontás

— összesen

— 

— NACE nemzetgazdasági ágak

— NACE-ágazatok

— a NACE C, D, E és G nemzetgazdasági ágainak alágazatai

— ismeretlen

2.  Tevékenység és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

— összesen

— 

— NACE nemzetgazdasági ágak

— a NACE C és G nemzetgazdasági ágainak ágazatai

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— ipar

— az ipartól és a kereskedelemtől eltérő

— ismeretlen

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás:

— összesen

— 

— 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 10–49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó

— ismeretlen

3.  Tevékenység szerinti és további földrajzi bontás

Tevékenység szerinti bontás:

— összesen

— 

— NACE G nemzetgazdasági ág

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— ipar

— az ipartól és a kereskedelemtől eltérő

— ismeretlen

További földrajzi bontás:

— egyedi tagállamok

— az Unión kívüli legfontosabb partnerországok és -övezetek

4.  Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás és további földrajzi bontás

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás:

— összesen

— 

— 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 10–49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó

— ismeretlen

További földrajzi bontás:

— egyedi tagállamok

— az Unión kívüli legfontosabb partnerországok és -övezetek

5.  Tevékenység és partnerországok száma szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

Ugyanaz a tevékenység szerinti bontás, mint a 3. bontás esetében.

Partnerországok száma szerinti bontás:

— összesen

— 

— 1

— 2

— 3–5

— 6–9

— 10–14

— 15–19

— 20+

— ismeretlen

6.  Tevékenység és a kereskedelem koncentrációja szerinti bontás (csak a 251101 változó [A vállalkozások exportjának statisztikai értéke] és a 240401 változó [A vállalkozások importjának statisztikai értéke] esetében)

Tevékenység szerinti bontás:

Ugyanaz a tevékenység szerinti bontás, mint a 3. bontás esetében.

A kereskedelem koncentrációja szerinti bontás:

— összesen

— 

— az első 5

— 10

— 20

— 50

— 100

— 500

— 1 000 vállalkozás

7.  Tevékenység és a kereskedő típusa szerinti bontás

A behozatalra, a kivitelre és a teljes kereskedelemre vonatkozóan kell adatot szolgáltatni.

Tevékenység szerinti bontás:

A 2. pontban szereplővel megegyező tevékenység szerinti bontás.

A kereskedő típusa szerinti bontás:

— összesen

— 

— egyirányú kereskedők

— kétirányú kereskedők

— minden típusú kereskedő

8.  Tevékenység és exportintenzitás (a kivitelnek az árbevételből való részesedése) szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

A 2. pontban szereplővel megegyező tevékenység szerinti bontás.

Exportintenzitás szerinti bontás:

— összesen

— 

— nincs kivitel (0)

— 0 és 25 között, utóbbit nem beleértve

— 25 és 50 között, utóbbit nem beleértve

— 50 és 75 között, utóbbit nem beleértve

— 75 vagy annál nagyobb

— ismeretlen

9.  Tevékenység és irányítás típusa szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

A 2. pontban szereplővel megegyező tevékenység szerinti bontás.

Irányítás típusa szerinti bontás

— összesen

— 

— belföldi irányítású vállalkozások további bontás, ha rendelkezésre áll:

— 

— belföldi irányítású, külföldi leányvállalattal nem rendelkező vállalkozások

— belföldi irányítású, külföldi leányvállalattal rendelkező vállalkozások

— külföldi irányítású vállalkozások

— ismeretlen

10.  Tevékenység és árukategória szerinti bontás (csak a 251101 változó [A vállalkozások exportjának statisztikai értéke] és a 240401 változó [A vállalkozások importjának statisztikai értéke] esetében)

Tevékenység szerinti bontás:

A 2. pontban szereplővel megegyező tevékenység szerinti bontás.

Árukategória szerinti bontás:

— összesen

— 

— CPA-ágazati szint a C nemzetgazdasági ág 10–32. ágazataiba tartozó termékek esetében

— a CPA nemzetgazdasági ágainak szintje az A, B, C, D és E nemzetgazdasági ágakba tartozó termékek esetében

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátum:

— 

— egyéb CPA-termékek

— ismeretlen

11.  Kereskedelmi sokaság

A behozatalra, a kivitelre és a teljes kereskedelemre vonatkozóan kell adatot szolgáltatni.

A kereskedelmi adatok és a vállalkozásnyilvántartás között a vállalkozások számát és a kereskedők számát illetően fennálló egyezés szerinti bontás a kereskedők meghatározott sokaságaira vonatkozóan.

A kereskedelmi adatok és a vállalkozásnyilvántartás között a statisztikai értéket illetően fennálló egyezés szerinti bontás a kereskedők meghatározott sokaságaira vonatkozóan.

Adattovábbítási határidő

T + 12 hónap

Első vonatkozási időszak

2022



17. táblázat A szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású országos szintű vállalkozásstatisztikák (STEC) – éves adatok

Változók

240401. A vállalkozások importjának statisztikai értéke

251101. A vállalkozások exportjának statisztikai értéke

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

Rezidensek és nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások összes exportja vagy importja

NACE A–U nemzetgazdasági ág

Bontások

Az 1–3. bontások mindegyikét a következő földrajzi bontással kell kombinálni:

Földrajzi bontás

— világ

— 

— Unión belül

— Unión kívül

1.  Tevékenység és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

— összesen

Az alábbi bontások esetében a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható:

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— A+B, D+E, I+L+O+P+Q+R+S+T+U

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— C, F, G, H, J, K, M, N

— ismeretlen

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás:

— összesen

Az alábbi bontások esetében a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható:

— 0–49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 

— Opcionális: 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó

— Opcionális: 10-49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó

— ismeretlen

2.  Tevékenység szerinti, terméktípus szerinti és további földrajzi bontás

Tevékenység szerinti bontás:

A 1. pontban szereplővel megegyező tevékenység szerinti bontás.

Termékek szerinti bontás:

— szolgáltatások összesen

Az alábbi bontások esetében a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható:

— az EBOPS 2010 fő összetevői a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

— ismeretlen

— Opcionális: az EBOPS 2010 10.1., 10.2. és 10.3. részletes összetevői a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

Opcionális: További földrajzi bontás

Csak a „szolgáltatások összesen” esetében kell nyújtani:

— egyedi uniós tagállamok

— Amerikai Egyesült Államok

3.  Tevékenység és irányítás típusa szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

ugyanaz a tevékenység szerinti bontás, mint az 1. bontás esetében.

Irányítás típusa szerinti bontás

— összesen

Az alábbi bontások esetében a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható:

— belföldi irányítású vállalkozások

— 

Opcionális: további bontás, ha rendelkezésre áll:

— belföldi irányítású, külföldi leányvállalattal nem rendelkező vállalkozások

— belföldi irányítású, külföldi leányvállalattal rendelkező vállalkozások

— külföldi irányítású vállalkozások

— ismeretlen

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Az Eurostat és az OECD által közösen összeállított, a vállalkozásjellemzők szerinti bontású szolgáltatáskereskedelmi statisztikára vonatkozó statisztikakészítési iránymutatásban ajánlott módszereket és becsléseket kell alkalmazni. Az országok más, az MSITS 2010 elveivel és az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban lévő egyenértékű módszereket vagy becsléseket is alkalmazhatnak.

Az alkalmazott módszereket minden esetben egyértelműen le kell írni a metaadatokban.

Első vonatkozási időszak

2022



18. táblázat A házon belüli K+F-kiadásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

230101. Házon belüli K+F-kiadások

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A NACE A–U nemzetgazdasági ágaiba sorolt, K+F-tevékenységet folytató valamennyi egység

Bontások

1.  Tevékenységi ágazat szerinti bontás

— az alább felsorolt valamennyi ágazatra összesen

— 

— üzleti vállalkozások

— felsőoktatás

— kormányzat

— nonprofit magánszektor

2.  Tevékenységi ágazat és forrás szerinti bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációjaként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Forrás szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi forrásra összesen

— 

— üzleti vállalkozások

— kormányzat

— nonprofit magánszektor

— felsőoktatás

— egyéb

— 

— külföldi üzleti vállalkozások

— 

— azonos csoporthoz tartozó külföldi vállalkozások (csak az üzleti vállalkozások esetében)

— egyéb külföldi vállalkozások (csak az üzleti vállalkozások esetében)

— Európai Bizottság

— nemzetközi szervezetek

— egyéb források

3.  Tevékenységi ágazat és a K+F típusa szerinti bontás (opcionális a felsőoktatás és az összesen esetében)

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

K+F típusa szerinti bontás:

— alapkutatás

— alkalmazott kutatás

— kísérleti fejlesztés

4.  Tevékenységi ágazat és költségtípus szerinti bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Költségtípus szerinti bontás:

— folyó költség (munkaerőköltségek és egyéb költségek)

— tőkeköltség

5.  Tevékenység szerinti bontás (csak az üzleti vállalkozások esetében)

— NACE A–U nemzetgazdasági ágra összesen

— D+E, G+H+I+J+K+L+M+N, O+P, S+T+U nemzetgazdasági ágak aggregátumai

— A, B, C, E, F, G, H, I, J, K, M, N, Q, R, S, T nemzetgazdasági ágak

— C10+C11+C12, C10+C11, C13+C14+C15, C16+C17+C18, C25+C26+C27+C28+C29+C30, D35+E36, E37+E38+E39, J58+J59+J60, M69+M70+M71, M73+M74+M75, Q87+Q88 ágazatok aggregátumai

— C12, C13, C14, C15, C16, C17, C18, C19, C20, C21, C22, C23, C24, C25, C26, C27, C28, C29, C30, C31, C32, C33, D35, J61, J62, J63, L68, M71, M72, O84, P85, Q86, U99 ágazatok

— NACE C254, C261, C262, C263, C264, C265, C266, C267, C268, C301, C302, C303, C304, C309, C325, G465, J582, J631, M721, M722, S951 alágazatok

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— valamennyi IKT-ágazat

— IKT-termékek gyártása

— IKT-szolgáltatások.

6.  Iparági orientáció szerinti bontás (csak az üzleti vállalkozások esetében) (opcionális)

„Ipari orientáció” szerinti bontás:

megegyezik az 5. sz. bontással

7.  Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás (csak az üzleti vállalkozások esetében)

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória:

— az alább felsorolt valamennyi méretkategória összesen, beleértve az opcionális 0–9 méretkategóriát is

— 

— 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó (opcionális)

— 10–49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó

8.  Forrás és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás (csak az üzleti vállalkozások esetében)

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Forrás szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi forrásra összesen

— 

— üzleti vállalkozások

— kormányzat

— nonprofit magánszektor

— felsőoktatás

— egyéb

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória:

— az alább felsorolt valamennyi méretkategória összesen, beleértve az opcionális 0–9 méretkategóriát is

— 

— 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó (opcionális)

— 10–49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó

9.  A kutatás-fejlesztés fő területe szerinti bontás (csak a kormányzat és a felsőoktatás esetében)

— természettudományok

— műszaki tudományok és technológia

— orvostudomány és egészségtudományok

— agrár- és állat-egészségügyi tudományok

— társadalomtudományok

— bölcsészettudományok és művészet

10.  Társadalmi-gazdasági célkitűzés szerinti bontás (csak a kormányzat esetében) (opcionális)

A tudományos programok és költségvetések elemzésére és összehasonlítására szolgáló nómenklatúra (NABS) fejezeti szintje

Adattovábbítási határidő

Minden bontás esetében (kivéve a tevékenységi ágazat szerinti bontást):

minden páratlan évben a végleges és validált adatok vonatkozásában T + 18 hónap

A tevékenységi ágazat szerinti bontás esetében:

évente

— előzetes adatok: T + 10 hónap

— végleges és validált adatok: T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



19. táblázat A K+F-foglalkoztatásra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

230201. K+F-személyzet

230202. Kutatók

Mértékegység

Abszolút érték

Statisztikai sokaság

A NACE A–U nemzetgazdasági ágaiba sorolt, K+F-tevékenységgel rendelkező valamennyi egység

Bontások

1.  Tevékenységi ágazat szerinti bontás

Létszámban és teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

— az alább felsorolt valamennyi szektorra összesen

— 

— üzleti vállalkozások

— felsőoktatás

— kormányzat

— nonprofit magánszektor

2.  Tevékenységi ágazat és foglalkozás szerinti bontás

Csak a 230201 változó (K+F-személyzet) esetében; teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Foglalkozás szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi foglalkozásra összesen

— 

— kutatók

— egyéb K+F-személyzet

— 

— technikusok és annak megfelelő személyzet (opcionális)

— egyéb kisegítő személyzet (opcionális)

3.  Tevékenységi ágazat és képesítés szerinti bontás

Teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Képesítés szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi képesítésre összesen

— 

— PhD fokozattal rendelkezők (ISCED 2011 8. szint)

— egyéb egyetemi diplomák és felsőfokú oklevelek (ISCED 2011 5., 6. és 7. szint)

— egyéb képesítések

4.  Tevékenységi ágazat, foglalkozás és nemek szerinti bontás

Csak a 230201 változó (K+F-személyzet) esetében; létszámban megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Foglalkozás szerinti bontás:

megegyezik a 2. sz. bontással

Nemek szerinti bontás:

— összesen

— nő

5.  Tevékenységi ágazat, képesítés és nemek szerinti bontás (opcionális)

Létszámban megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Képesítés szerinti bontás:

megegyezik a 3. sz. bontással

Nem szerinti bontás:

megegyezik a 4. sz. bontás szerintivel

6.  Tevékenység szerinti bontás

Csak az üzleti vállalkozások esetében; létszámban és teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

— NACE A–U nemzetgazdasági ágra összesen

— D+E, G+H+I+J+K+L+M+N, O+P, S+T+U nemzetgazdasági ágak aggregátumai

— A, B, C, E, F, G, H, I, J, K, M, N, Q, R, S, T nemzetgazdasági ágak

— C10+C11+C12, C10+C11, C13+C14+C15, C16+C17+C18, C25+C26+C27+C28+C29+C30, D35+E36, E37+E38+E39, J58+J59+J60, M69+M70+M71, M73+M74+M75, Q87+Q88 ágazatok aggregátumai

— C12, C13, C14, C15, C16, C17, C18, C19, C20, C21, C22, C23, C24, C25, C26, C27, C28, C29, C30, C31, C32, C33, D35, J61, J62, J63, L68, M71, M72, O84, P85, Q86, U99 ágazatok

— NACE C254, C261, C262, C263, C264, C265, C266, C267, C268, C301, C302, C303, C304, C309, C325, G465, J582, J631, M721, M722, S951 alágazatok

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— valamennyi IKT-ágazat

— IKT-termékek gyártása

— IKT-szolgáltatások.

7.  A kutatás-fejlesztés fő területe és nemek szerinti bontás

Csak a kormányzat és a felsőoktatás esetében

— létszám

— teljes munkaidős egyenérték (választható)

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

A kutatás-fejlesztés fő területe szerinti bontás:

— természettudományok

— műszaki tudományok és technológia

— orvostudomány és egészségtudományok

— agrár- és állat-egészségügyi tudományok

— társadalomtudományok

— bölcsészettudományok és művészet

Nemek szerinti bontás:

megegyezik a 4. sz. bontás szerintivel

8.  Tevékenység és nemek szerinti bontás

Csak az üzleti vállalkozások esetében; létszámban megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

megegyezik a 6. sz. bontással

Nemek szerinti bontás:

megegyezik a 4. sz. bontás szerintivel

9.  Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás

Csak az üzleti vállalkozások esetében; teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás:

— 0–9 alkalmazott és önálló vállalkozó (opcionális)

— 10–49 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó

— 250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó

Az üzleti vállalkozásokra vonatkozó teljes számnak a fent felsorolt valamennyi méretosztályt tartalmaznia kell, beleértve az opcionális 0–9 méretkategóriát is.

10.  Tevékenységi ágazat és nemek szerinti bontás

Csak a 230202 változó (Kutatók) esetében; megadandó adatok:

— létszám

— teljes munkaidős egyenérték (opcionális)

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Nemek szerinti bontás:

megegyezik a 4. sz. bontás szerintivel

11.  Tevékenységi ágazat, korcsoport és nemek szerinti bontás (opcionális)

Csak a 230202 változó (Kutatók) esetében; létszámban megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Az üzleti vállalkozások és a nonprofit magánszektor esetében: opcionális

Korcsoport szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi korcsoport összesen

— 

— < 25

— 25–34

— 35–44

— 45–54

— 55–64

— >=65

Nemek szerinti bontás:

megegyezik a 4. sz. bontás szerintivel

12.  Tevékenységi ágazat, állampolgárság és nemek szerinti bontás (opcionális)

Csak a 230202 változó (Kutatók) esetében; létszámban megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Állampolgárság szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi állampolgárságra és állampolgárság-osztályra összesen

— 

— hazai állampolgár

— egyéb uniós tagállam állampolgára

— egyéb európai ország állampolgára

— észak-amerikai ország állampolgára

— közép- vagy dél-amerikai ország állampolgára

— ázsiai ország állampolgára

— afrikai ország állampolgára

— egyéb állampolgár

Nemek szerinti bontás:

megegyezik a 4. sz. bontás szerintivel

Adattovábbítási határidő

Minden bontás esetében (kivéve a tevékenységi ágazat szerinti bontást):

minden páratlan évben a végleges és validált adatok vonatkozásában T + 18 hónap

A tevékenységi ágazat szerinti bontás esetében a „kutatók” és a „teljes személyzet” teljes munkaidős egyenértékben megadandó adata:

évente

— előzetes adatok: T + 10 hónap

— végleges és validált adatok: T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



20. táblázat A közfinanszírozású K+F-re vonatkozó országos szintű statisztikák

Változók

230501. K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD)

230502. Transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A NACE A–U nemzetgazdasági ágaiba sorolt, K+F-tevékenységgel rendelkező valamennyi egység

Bontások

1.  A GBARD társadalmi-gazdasági célkitűzései szerinti bontás

A 230501 változó (K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD)) esetében

— a tudományos programok és költségvetések elemzésére és összehasonlítására szolgáló nómenklatúra (NABS) kategóriái

— a NABS alkategóriái (opcionális)

2.  A végleges költségvetésben megjelenő GBARD finanszírozási módja szerinti bontás (opcionális)

A 230501 változó (K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD)) esetében

— projektfinanszírozás

— intézményfinanszírozás

3.  A program/programvégrehajtó típusa szerinti bontás

A 230502 változó (Transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás) esetében

— nemzeti hozzájárulások transznacionális közszektorbeli K+F-programvégrehajtók számára,

— nemzeti hozzájárulások összeurópai transznacionális közszektorbeli K+F-programok számára,

— nemzeti hozzájárulások a tagállamok kormányai közötti (valamint a tagjelölt országokkal és az EFTA-országokkal létrehozott) két- vagy többoldalú közszektorbeli K+F-programok számára

Adattovábbítási határidő

Minden bontás esetében (1. sz. bontás: a végleges költségvetésben):

évente, végleges és validált adatok: T + 12 hónap

1. sz. bontás (az előzetes költségvetésben):

évente: T + 6 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



21. táblázat A vállalkozások beszerzéseire vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

240102. Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése

240103. A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei

240104. A hosszú távú bérlet és az operatív lízing költségei (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

240105. Energiatermékek beszerzése (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten a NACE D, E és F nemzetgazdasági ágában)

240106. Alvállalkozók részére teljesített kifizetések (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A 240102 változó (Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése) esetében: a NACE B–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

A 240103 változó (A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei) esetében: a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

A 240104 változó (A hosszú távú bérlet és az operatív lízing költségei) és a 240106 változó (Alvállalkozók részére teljesített kifizetések) esetében: a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

A 240105 változó (Energiatermékek beszerzése) esetében: a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

A 240102 változó (Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése) és a 240103 változó (A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei) esetében:

— a NACE B–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágai esetében: nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok

— csak a 240103 változó esetében a NACE K nemzetgazdasági ágára: nemzetgazdasági ág, ágazatok, 64.1, 64.2, 64.3, 64.9, 65.1, 65.2, 65.3 alágazat és 64.11, 64.19, 65.11, 65.12, 65.20 és 65.30 szakágazat

— a 95 és 96 ágazat esetében: ágazatok, alágazatok és szakágazatok

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket) (a 240102 változó esetében ez a speciális aggregátum nem tartalmazza a K nemzetgazdasági ágat),

— Valamennyi IKT-ágazat,

— IKT-termékek gyártása

— IKT-szolgáltatások

— Csúcstechnológiai és közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása (opcionális)

— Csúcstechnológiai termékek gyártása

— Közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása

— Alacsony és közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása (opcionális)

— Közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

— Alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

— Informatikai szektor

— Informatikával kapcsolatos szolgáltatások

— Tudásintenzív szolgáltatások összesen (opcionális)

— Tudásintenzív csúcstechnológiai szolgáltatások

— Tudásintenzív piaci szolgáltatások

— Tudásintenzív pénzügyi szolgáltatások

— Egyéb tudásintenzív szolgáltatások (opcionális)

— Tudásintenzív tevékenységek – Üzleti ágazatok

— Tudásintenzív tevékenységek (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (főként turizmus) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (részben turizmus) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Közlekedés (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Szárazföldi közlekedés (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Vízi közlekedés (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Szálláshely-szolgáltatás (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Vendéglátás (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Gépjármű- és egyéb kölcsönzés (összesen) (opcionális)

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

A 240104 változó (A hosszú távú bérlet és az operatív lízing költségei) és a 240106 változó (Alvállalkozók részére teljesített kifizetések) esetében (NACE B–F nemzetgazdasági ág):

a NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

A 240105 változó (Energiatermékek beszerzése) esetében:

— a NACE B, C és K nemzetgazdasági ágai esetében: nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok

— a NACE D és E nemzetgazdasági ágai esetében: nemzetgazdasági ágak és ágazatok.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, 0 értéket lehet megadni.

A NACE K nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységek esetében feltételezhető, hogy a 240102 változó (Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése) értéke gazdaságilag nem jelentős, ezért a 240102 változó esetében 0 értéket lehet megadni.

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2023 a 240106 változó (Alvállalkozók részére teljesített kifizetések) esetében

2021 az összes többi változó esetében



22. táblázat A vállalkozások készletváltozásaira vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

240201. Készletváltozás (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten.)

240202. Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása

240203. Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A 240202 változó (Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása) esetében: a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

A 240201 változó (Készletváltozás) és a 240203 változó (Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása) esetében: a NACE G nemzetgazdasági ágába tartozó piaci termelők.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

(A III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

A 240202 változó (Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása) esetében (NACE B–F nemzetgazdasági ág):

NACE nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok.

A 240201 változó (Készletváltozás) és a 240203 változó (Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása) esetében (NACE G nemzetgazdasági ág):

NACE nemzetgazdasági ág és ágazatok.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Azokban az esetekben, amikor a részletes téma adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



23. táblázat A vállalkozások nettó árbevételének az ügyfél rezidensi besorolása szerinti és termékek szerinti bontására vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

250112. Nettó árbevétel az ügyfél rezidensi besorolása szerint (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten: az alágazatok és szakágazatok esetében az 1 %-os szabályt a megfelelő ágazati szinten kell alkalmazni)

250113. Nettó árbevétel termékek szerint (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten: az alágazatok és szakágazatok esetében az 1 %-os szabályt a megfelelő ágazati szinten kell alkalmazni)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

Tevékenység szerinti lefedettség: a NACE 62, 78. -ágazatába és 58.2, 63.1, 69.1, 69.2, 70.2, 71.1, 71.2, 73.1 és 73.2 alágazatába tartozó piaci termelők.

Méretkategória szerinti lefedettség: csak a 20-nál több alkalmazottat és önálló vállalkozót foglalkoztató vállalkozások.

Bontások

A III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható.

A 250113 változó (Nettó árbevétel termékek szerint) esetében

1.  Termékek szerinti bontás

CPA a NACE 62 ágazatra, 58.2 és 63.1 alágazatra (Számítástechnikai szolgáltatások): összesen, 58.21, 58.29, 58.29.1 + 58.29.2, 58.29.3 + 58.29.4, 58.29.5, 62.01, 62.02, 62.03, 62.09, 63.11, 63.12, 95.11, viszonteladás (nem a vállalkozás által kifejlesztett szoftver minden [nagykereskedelmi és kiskereskedelmi] viszonteladása, valamint a nem a vállalkozás által gyártott hardver viszonteladása), máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 69.1 alágazatra (Jogi szolgáltatások): összesen, 69.10.11, 69.10.12, 69.10.13, 69.10.14, 69.10.15, 69.10.16, 69.10.17, 69.10.18, 69.10.19, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 69.2 alágazatra (Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység): összesen, 69.20.1, 69.20.2, 69.20.21 + 22 + 23, 69.20.24, 69.20.29, 69.20.3, 69.20.4, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 70.2 alágazatra (Üzletviteli tanácsadás): összesen, 70.21.1, 70.22.1, 70.22.11, 70.22.12, 70.22.13, 70.22.14, 70.22.15, 70.22.16, 70.22.17, 70.22.2, 70.22.3, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 71.11 szakágazatra (Építészmérnöki tevékenység): összesen, 71.11.1, 71.11.2, 71.11.21 + 22, 71.11.23, 71.11.24, 71.11.3, 71.11.4, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 71.12 szakágazatra (Mérnöki szolgáltatás, műszaki tanácsadási szolgáltatás): összesen, 71.12.1, 71.12.11, 71.12.12, 71.12.13, 71.12.14, 71.12.15, 71.12.16, 71.12.17, 71.12.18, 71.12.19, 71.12.2, 71.12.3, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 71.2 alágazatra (Műszaki vizsgálat, elemzés):

összesen, 71.20.1, 71.20.11, 71.20.12, 71.20.13, 71.20.14, 71.20.19, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 73.1 alágazatra (Reklám): összesen, 73.11.1, 73.11.11, 73.11.12, 73.11.13, 73.11.19, 73.12.1, 73.12.11, 73.12.12, 73.12.13, 73.12.14, 73.12.19, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 73.2 alágazatra (Piac-, közvélemény-kutatás) összesen, 73.20.1, 73.20.11, 73.20.12, 73.20.13, 73.20.14 + 19, 73.20.2, máshová nem sorolt egyéb termékek

CPA a NACE 78 ágazatra (Munkaerőpiaci szolgáltatás): összesen, 78.10.1, 78.10.11, 78.10.12, 78.20.1, 78.20.11, 78.20.12, 78.20.13, 78.20.14, 78.20.15, 78.20.16, 78.20.19, 78.30.1, máshová nem sorolt egyéb termékek

A 250112 változó (Nettó árbevétel az ügyfél rezidensi besorolása szerint) esetében

2.  Az ügyfél rezidensi besorolása szerinti bontás

összesen

— rezidens (az ESA2010 1.62. pontja szerinti meghatározásban)

— nem rezidens

— 

— EU-n belüli

— EU-n kívüli

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021 a NACE 62 és 78 ágazat és az 58.2, 63.1, 71.1, 71.2, 73.1 és 73.2 alágazat esetében.

2022 a NACE 69.1, 69.2 és 70.2 alágazat esetében.



24. táblázat A nettó árbevétel tág tevékenységcsoportok szerinti bontására vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

250102. Mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halászatból és ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

250103. Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

250104. Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel az építőipar kivételével

250105. Építőiparból származó nettó árbevétel

250106. Szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevétel

250107. Kereskedelmi (vételi és viszonteladási) és közvetítői tevékenységekből származó nettó árbevétel

250108. Épületek építéséből származó nettó árbevétel

250109. Egyéb építmények építéséből származó nettó árbevétel

(A „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten minden változóra.)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A 250102 változó (Mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halászatból és ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel) esetében: a NACE G nemzetgazdasági ágába tartozó piaci termelők.

A 250104 változó (Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel az építőipar kivételével), a 250105 változó (Építőiparból származó nettó árbevétel), a 250108 változó (Épületek építéséből származó nettó árbevétel) és a 250109 változó (Egyéb építmények építéséből származó nettó árbevétel) esetében: a NACE F nemzetgazdasági ágába tartozó piaci termelők.

A 250103 változó (Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel) esetében: a NACE B–E nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

A 250106 változó (Szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevétel) és a 250107 változó (Kereskedelmi (vételi és viszonteladási) és közvetítői tevékenységekből származó nettó árbevétel) esetében: a NACE B–G nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

Tevékenység szerinti bontás:

a NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2022 a NACE Rev.2 szerinti 47. ágazat esetében.

2025 a NACE Rev.2 szerinti 45. ágazat esetében.

2023 az összes többi tevékenység esetében.



25. táblázat A vállalkozások árbevételtípus szerinti bontására vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

250110. A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén

250111. Alvállalkozásból származó nettó árbevétel

(A „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten minden változóra.)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A 250110 változó (A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén) esetében: a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

A 250111 változó (Alvállalkozásból származó nettó árbevétel) esetében a NACE F nemzetgazdasági ágába tartozó piaci termelők.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

A 250111 változó (Alvállalkozásból származó nettó árbevétel) esetében: a NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

A 250110 változó (A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén) esetében: NACE alágazat.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021 a 250110 változó (A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén) esetében.

2023 a 250111 változó (Alvállalkozásból származó nettó árbevétel) esetében.



26. táblázat Az ipari termelésre vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

251001. Értékesített termelés

251002. Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés

251003. Tényleges termelés

Mértékegység

A 251001 változó (Értékesített termelés) esetében: nemzeti pénznem (ezer egységben) és (az ipari szolgáltatások kivételével) a vonatkozási időszak végén hatályos PRODCOM-jegyzékben meghatározott mennyiség.

A 251002 változó (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés) esetében: (az ipari szolgáltatások kivételével) nemzeti pénznem (ezer egységben) és a vonatkozási időszak végén hatályos PRODCOM-jegyzékben meghatározott mennyiség.

A 251003 változó (Tényleges termelés) esetében: a vonatkozási időszak végén hatályos PRODCOM-jegyzékben meghatározott mennyiség.

Statisztikai sokaság

A PRODCOM-jegyzékben szereplő, a CPA 05–33. ágazatához tartozó termékek (a kivételeket a PRODCOM-jegyzék határozza meg).

A 251001 változó (Értékesített termelés) esetében a PRODCOM-tételek egy részhalmaza az ipari szolgáltatásokra vonatkozik.

A 251002 változót (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés) és a 251003 változót (Tényleges termelés) a PRODCOM-lista termékeinek egy (a PRODCOM-lista által meghatározott) részhalmaza esetében kell megadni.

Az e rendelet III. mellékletének B. részében meghatározott CETO-megjelölés, valamint CPA alágazati szinten termelés alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható.

Bontások

Termékek szerinti bontás

A vonatkozási időszak végén hatályos PRODCOM-jegyzék

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

CPA alágazati szinten megfelelő reprezentativitás szükséges.

Adattovábbítási határidő

T + 6 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



27. táblázat A vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe történő beruházásaira vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

260102. Bruttó földberuházások

260103. Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások

260104. Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások

260105. Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások

(A „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten minden változóra, a 260105 változó (Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások) kivételével.)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A 260105 változó (Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások) esetében: a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

A 260102 (Bruttó földberuházások), a 260103 (Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások) és a 260104 (Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások) változók esetében: a NACE B–G nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

(A III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható)

A 260105 változó (Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások) esetében (a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágai és S95 és S96 ágazata):

— a NACE B–J, L–N és P–R nemzetgazdasági ágai esetében: NACE nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok

— a NACE K nemzetgazdasági ága esetében: NACE nemzetgazdasági ágak, ágazatok, 64.1, 64.2, 64.3, 64.9, 65.1, 65.2 és 65.3 alágazat, 64.11, 64.19, 64.20, 64.30, 65.11, 65.12, 65.20 és 65.30 szakágazat

— a NACE S95 és S96 ágazata esetében: NACE-ágazatok, alágazatok és szakágazatok

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott következő speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

— valamennyi IKT-ágazat

— IKT-termékek gyártása

— IKT-szolgáltatások

— Csúcstechnológiai és közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása (opcionális)

— Csúcstechnológiai termékek gyártása

— Közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása

— Alacsony és közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása (opcionális)

— Közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

— Alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

— Informatikai szektor

— Informatikával kapcsolatos szolgáltatások

— Tudásintenzív szolgáltatások összesen (opcionális)

— Tudásintenzív csúcstechnológiai szolgáltatások

— Tudásintenzív piaci szolgáltatások

— Tudásintenzív pénzügyi szolgáltatások

— Egyéb tudásintenzív szolgáltatások (opcionális)

— Tudásintenzív tevékenységek – Üzleti ágazatok

— Tudásintenzív tevékenységek (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (főként turizmus) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok (részben turizmus) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Közlekedés (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Szárazföldi közlekedés (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Vízi közlekedés (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Szálláshely-szolgáltatás (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Vendéglátás (összesen) (opcionális)

— Idegenforgalmi ágazatok – Gépjármű- és egyéb kölcsönzés (összesen) (opcionális)

A 260102 (Bruttó földberuházások), a 260103 (Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások) és a 260104 (Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások) változók esetében (csak a NACE B–G nemzetgazdasági ágai): a NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, 0 értéket lehet megadni.

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



28. táblázat A befektetett immateriális eszközökbe történő beruházásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

Változók

260107. Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható NACE ágazati szinten)

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

a NACE B–F nemzetgazdasági ágaiba tartozó piaci termelők.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

A NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



29. táblázat A telephelyekre vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

Változók

310101. Telephelyek száma (opcionális a NACE K nemzetgazdasági ág esetében)

320101. A telephelyeken foglalkoztatott alkalmazottak és önálló vállalkozók létszáma

320301. Bérek és keresetek a telephelyeken

Mértékegység

A 320301 változó (Bérek és keresetek a telephelyeken) esetében nemzeti pénznem; egyéb változók esetében abszolút érték

Statisztikai sokaság

A NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba, valamint S95 és S96 ágazataiba tartozó piaci termelők telephelyei (a NACE K nemzetgazdasági ág esetében opcionális a 310101 változó (Telephelyek száma) vonatkozásában)

Bontások

Régió és tevékenység szerinti bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Régió szerinti bontás:

NUTS 0–2 szint (1)

Tevékenység szerinti bontás:

a NACE nemzetgazdasági ágai és ágazatai.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

Azokban az esetekben, amikor a változó adatainak összeállításához használt forrásadatok egyes statisztikai egységek esetében a pénzügyi évre vonatkoznak, és ezeket az adatokat nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait e statisztikai egységekre vonatkozóan közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021

(1)   

Az abban az időpontban alkalmazandó NUTS-osztályozás szerinti regionális adatok, amikor az adatok továbbítását e rendelet előírja; az előző vonatkozási évre vonatkozó adatok felülvizsgálatakor azt a NUTS-osztályozást kell használni, amely azok jogszabályban előírt adattovábbítási határidejekor volt érvényes.



30. táblázat A vállalkozásokra vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

Változók

310102. Aktív vállalkozások száma

310201. Vállalkozások alapítása

310202. Vállalkozások megszűnése

310203. Vállalkozások túlélése (csak 3 naptári év)

310104. A gyorsan növekvő vállalkozások száma

310103. Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

310204. Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

310205. Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

310206. Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

320102. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

320103. Az alkalmazottak létszáma

320201. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

320202. Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

320203. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

320204. Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

320205. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

320206. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

320104. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

320105. Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

320207. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

320208. Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

320209. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

320210. Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

320211. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

320212. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Mértékegység

Abszolút számok

Statisztikai sokaság

a NACE B–N és P–R nemzetgazdasági ágaiba és S95 és S96 ágazatába tartozó piaci termelők.

Bontások

1.  Régió és tevékenység szerinti bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Régió szerinti bontás: NUTS 0–3 szint

Tevékenység szerinti bontás:

— NACE nemzetgazdasági ágak aggregátumai:

— 

— B+C+D+E, K+L, M+N, P+Q, R+S95+S96

— NACE nemzetgazdasági ágak:

— 

— F, G, H, I, J

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátum:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

2.  Régió és az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Régió szerinti bontás: NUTS 0–3 szint

Az alkalmazottak létszáma szerinti méretkategória szerinti bontás: összesen, 0 alkalmazott, 1–9 alkalmazott, 10 vagy több alkalmazott

(a következő változók esetében nem kell megadni a 0-s méretkategóriát: 310103 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma), 310204 (Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások), 310205 (Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások), 310206 (Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)), 320104 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban), 320105 (Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban), 320207 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban), 320208 (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban), 320209 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban), 320210 (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban), 320211 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)) és 320212 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében))

Adattovábbítási határidő

Előzetes adatok: a 310202 (Vállalkozások megszűnése), a 310205 (Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások), a 320203 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban), a 320204 (Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban), a 320209 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) és a 320210 (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) változó esetében: T + 22 hónap

Végleges és validált adatok: T + 22 hónap, kivéve a 310202 (Vállalkozások megszűnése), a 310205 (Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások), a 320203 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban), a 320204 (Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban), a 320209 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) és a 320210 (Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban) változót, amelyek esetében: T + 34 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



31. táblázat A K+F-kiadásokra vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

Változók

330101. Házon belüli K+F-kiadások

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

A NACE A–U nemzetgazdasági ágaiba sorolt, K+F-tevékenységgel rendelkező valamennyi egység

Bontások

Régió és tevékenységi ágazat szerinti bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Régió szerinti bontás:

NUTS 1–2 szint

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi ágazatra összesen

— 

— üzleti vállalkozások

— felsőoktatás

— kormányzat

— nonprofit magánszektor

Adattovábbítási határidő

Valamennyi bontás esetében:

minden páratlan évben végleges és validált adatok: T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



32. táblázat A K+F-foglalkoztatásra vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

Változók

330201. K+F-személyzet

330202. Kutatók

Mértékegység

Abszolút számok

Statisztikai sokaság

A NACE A–U nemzetgazdasági ágaiba sorolt, K+F-tevékenységgel rendelkező valamennyi egység

Bontások

1.  Régió és tevékenységi ágazat szerinti bontás

Létszámban és teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Régió szerinti bontás:

NUTS 1–2 szint

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

— az alább felsorolt valamennyi ágazatra összesen

— 

— üzleti vállalkozások

— felsőoktatás

— kormányzat

— nonprofit magánszektor

2.  Régió, tevékenységi ágazat és nemek szerinti bontás (opcionális)

A 330201 változó (K+F-személyzet) esetében létszámban megadandó adatok A 330202 változó (Kutatók) esetében létszámban és teljes munkaidős egyenértékben megadandó adatok

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Régió szerinti bontás:

NUTS 1–2 szint

Tevékenységi ágazat szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Nemek szerinti bontás:

— összesen

— nő

Adattovábbítási határidő

Valamennyi bontás esetében:

minden páratlan évben végleges és validált adatok: T + 18 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



33. táblázat A nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák – az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások

Változók

410101. Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások száma

420101. Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásokban

420201. Munkavállalói juttatások költségei az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható a NACE B–N és P–S nemzetgazdasági ágak esetében a releváns NACE A*38 szintű aggregátumokra)

430101. Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál (a „nettó árbevétel” és „az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” alapján a III. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott 1 %-os szabály alkalmazható a NACE B–N és P–S nemzetgazdasági ágak esetében a releváns NACE A*38 szintű aggregátumokra)

440101. Nettó árbevétel az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

Mértékegység

A 410101 változó (Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások száma) és a 420101. változó (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásokban) esetében: abszolút érték.

Egyéb változók esetében a nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

Valamennyi változó esetében: a NACE B–N és P–S nemzetgazdasági ágaiba tartozó külföldi piaci termelők (az adatszolgáltató ország összes külföldi leányvállalatot működtető gazdasági egységének végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozást tartalmaznia kell)

Bontások

Az adatokat a külföldi vállalkozás országa és tevékenysége szerinti bontásban kell megadni.

1.  Tevékenység szerinti és földrajzi bontás

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Tevékenység szerinti bontás:

— NACE nemzetgazdasági ágak;

— NACE-ágazatok aggregátumai:

— 

— C10+C11+C12, C13+C14+C15, C16+C17+C18, C22+C23, C24+C25, C29+C30, C31+C32, H52+H53, J59+J60, J62+J63, M69+M70+M71, M73+M74+M75, N78+N79+N80+N81+N82, Q87+Q88,

— NACE-ágazatok:

— 

— C19, C20, C21, C26, C27, C28, C33, H49, H50, H51, J58, J61, N77, M72, Q86

— az e rendelet II. mellékletének B. pontjában meghatározott speciális aggregátumok:

— 

— Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket);

— Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket).

Földrajzi bontás:

az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 2. szint.

2.  Földrajzi bontás

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 3. szint.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A K64 ágazat esetében a 440101 változó (nettó árbevétel) értéke közelíthető az e rendelet IV. mellékletében meghatározott „kibocsátás értéke” változóval.

A NACE 642, 643 és 653 alá tartozó, az adatszolgáltatás részét képező azon tevékenységek esetében, amelyek a hozzáadott érték, valamint az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma tekintetében gazdaságilag nem jelentősek, a 410101 (Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások száma) és a 420101 (Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásokban) változó kivételével 0 értéket lehet feltételezni.

A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok megállapodhatnak a NACE K nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó további közelítésekről, figyelemmel a nemzeti körülményekre.

Azokban az esetekben, amikor a pénzügyi év adatait nem lehet a naptári évre átszámítani, a naptári év adatait közelíteni lehet a pénzügyi évre vonatkozó adatokkal.

Adattovábbítási határidő

T + 20 hónap

Első vonatkozási időszak

2021



34. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák – Unión belüli árukereskedelem – részletes adatok

Változók

450101a. Az Unión belüli árukivitel statisztikai értéke – részletes adatok

450101b. Az Unión belüli árukivitel mennyisége – részletes adatok

450102a. Az Unión belüli árubehozatal statisztikai értéke – részletes adatok

450102b. Az Unión belüli árubehozatal mennyisége – részletes adatok

Mértékegység

Statisztikai érték: nemzeti pénznem (egységben)

Mennyiség:

— nettó tömeg (kg)

— a kiegészítő mértékegységekben kifejezett mennyiség: ha alkalmazandó, a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerint (a vonatkozó mértékegység).

Statisztikai sokaság

Az összes árukivitel és árubehozatal

Bontások

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni: a bontások kombinálhatók a határon igénybe vett fuvarozási mód szerinti bontással is (opcionális)

Árukategória szerinti bontás

A Kombinált Nómenklatúra 8 számjegyű szintje szerinti bontás, kivéve a következőket:

(1)  az V. melléklet 22. szakasza (1) bekezdésének a) pontja szerinti, hajóra és légi járműre szállított áruk, valamint az V. melléklet 23. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerinti, part menti létesítményre szállított áruk, amelyek az alábbiak szerint bonthatók:

a)  a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjába tartozó áruk

b)  a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó áruk

c)  máshová besorolt áruk

(2)  az V. melléklet 31. szakaszának (4) bekezdése szerinti gépjármű- és légijármű-alkatrészek, valamint a teljes ipari létesítmények összetevői az V. melléklet 31. szakaszának (5) bekezdése szerint, amelyeket a Kombinált Nómenklatúra árucsoportjai szerint kell bontani.

Partnertagállam és származási ország szerinti bontás

Behozatal esetében:

a rendeltetési tagállam és a származási ország

Kivitel esetében:

a feladó tagállam; származási ország (opcionális)

A partnertagállamokra és a származási országra vonatkozó adatokat a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika ország- és területnómenklatúrája szerint kell kódolni.

Ügylettípus szerinti bontás

Az ügylettípusra vonatkozó adatokat az e melléklet C. részének 1. táblázatában szereplő bontás szerint kell megadni.

A tagállamoknak az A. oszlopban szereplő kódokat vagy az A. oszlopban szereplő kódszámok és a B. oszlopban szereplő albontásaik kombinációját kell használniuk.

A határon igénybe vett fuvarozási mód szerinti bontás (opcionális)

A fuvarozási módra vonatkozó adatok megadása esetén ezeket az e melléklet C. részének 2. táblázatában szereplő bontás szerint kell megadni.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

1.  A tagállamok szükség esetén becslések felhasználásával állítják össze az egyes havi vonatkozási időszakokra a teljes Unión belüli árukivitelre és árubehozatalra vonatkozó statisztikákat. A becsléseket ilyenként megjelölik, és legalább partnertagállamok és a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúrában szereplő árucsoportok szintjén meghatározott árukódok szerinti bontásban továbbítják az Eurostatnak.

2.  E rendelet 10. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok oly módon bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére a bizalmasnak nyilvánított adatokat, hogy azokat legalább a Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoportok szintjén közzé lehessen tenni, feltéve, hogy ezáltal biztosított a titoktartás.

3.  A katonai titoktartás körébe tartozó információk esetében a tagállamok – a tagállamokban hatályos fogalommeghatározásoknak megfelelően – az e táblázatban feltüntetettnél kevésbé részletes információkat is megadhatnak. Azonban legalább a kivitel és a behozatal teljes havi statisztikai értékét továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat).

Adattovábbítási határidő

T + 70 nap

Amennyiben a Bizottságnak (Eurostat) már továbbított havi eredményeken felülvizsgálat válik szükségessé, a tagállamok a felülvizsgált adatokat legkésőbb a felülvizsgált adatok ismertté válását követő hónapban továbbítják.

Első vonatkozási időszak

2022. január



35. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák – Unión kívüli árubehozatal és árukivitel – részletes adatok

Változók

450201a. Az Unión kívüli árukivitel statisztikai értéke – részletes adatok

450201b. Az Unión kívüli árukivitel mennyisége – részletes adatok

450202a. Az Unión kívüli árubehozatal statisztikai értéke – részletes adatok

450202b. Az Unión kívüli árubehozatal mennyisége – részletes adatok

Mértékegység

Statisztikai érték: nemzeti pénznem (egységben)

Mennyiség:

— nettó tömeg (kg)

— a kiegészítő mértékegységekben kifejezett mennyiség: ha alkalmazandó, a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerint (a vonatkozó mértékegység).

Statisztikai sokaság

Az összes árukivitel és árubehozatal

Bontások

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Árukategória szerinti bontás

Behozatal esetében: a Kombinált Nómenklatúra 8 számjegyű szintje szerinti bontás, kivéve a következőket:

(1)  az V. melléklet 22. szakasza (1) bekezdésének a) pontja szerinti, hajóra és légi járműre szállított áruk, valamint az V. melléklet 23. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerinti, part menti létesítményre szállított áruk, amelyek az alábbiak szerint bonthatók:

a)  a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjába tartozó áruk

b)  a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó áruk

c)  máshová besorolt áruk;

(2)  a teljes ipari létesítmények összetevői az V. melléklet 31. szakaszának (5) bekezdése szerint, amelyeket a Kombinált Nómenklatúra árucsoportjai szerint kell bontani.

Kivitel esetében: TARIC-kód (10 számjegyű szint) szerinti bontás, kivéve a következőket:

(1)  az V. melléklet III. fejezetében említett különleges áruk vagy árumozgások. A 23. szakasz (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és a 23. szakasz (1) bekezdésének b) pontja szerinti áruk kivételével ezek a különleges áruk vagy árumozgások a Kombinált Nómenklatúra 8 számjegyű szintje szerint bonthatók;

(2)  az V. melléklet 23. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerinti, part menti létesítményekbe szállított áruk, amelyek az alábbiak szerint bonthatók:

a)  a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjába tartozó áruk

b)  a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó áruk

c)  máshová besorolt áruk.

Az adatok nemzeti szintű közzétételének sérelme nélkül a TARIC-kódok szerinti bontású részletes statisztikát a Bizottság (Eurostat) nem teszi közzé, ha annak nyilvánosságra hozatala az Unió kereskedelem- és mezőgazdasági politikája vonatkozásában veszélyeztetné a közérdeket.

Vélelmezett rendeltetési tagállam és tényleges exportáló tagállam, valamint a vám-árunyilatkozatot benyújtásának helye szerinti tagállam szerinti bontás

Behozatal esetében:

— tényleges exportáló tagállam

— a vámáru-nyilatkozatot benyújtásának helye szerinti tagállam

Kivitel esetében:

— vélelmezett rendeltetési tagállam

— a vámáru-nyilatkozatot benyújtásának helye szerinti tagállam

A vám-árunyilatkozatoktól eltérő adatforrás használata esetén ez a bontás nem alkalmazandó az V. melléklet III. fejezetében meghatározott különleges árukra vagy árumozgásokra.

Az exportáló és az importáló tagállamokra vonatkozó adatokat a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika ország- és területnómenklatúrája szerint kell kódolni.

Partnerország szerinti bontás

Export esetében: az ismert végső rendeltetési ország

Kivitel esetében: a feladó ország és a származási ország

A partnerországokra vonatkozó adatokat a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika ország- és területnómenklatúrája szerint kell kódolni.

Ügylettípus szerinti bontás

Az ügylettípusra vonatkozó adatokat az e melléklet C. részének 1. táblázatában szereplő bontás szerint kell megadni.

A tagállamoknak az A. oszlopban szereplő kódokat vagy az A. oszlopban szereplő kódszámok és a B. oszlopban szereplő albontásaik kombinációját kell használniuk.

Statisztikai eljárás szerinti bontás

— normál kivitel vagy behozatal

— az aktív feldolgozási vámeljárás keretében végrehajtott kivitel vagy behozatal

— a passzív feldolgozási vámeljárás keretében végrehajtott kivitel vagy behozatal

— nem vám-árunyilatkozat alapján rögzített kivitel vagy behozatal.

A behozatalra vonatkozó preferenciális elbánás szerinti bontás (csak a 450202a/b változók esetében)

A vám-árunyilatkozatoktól eltérő adatforrás használata esetén ez a bontás nem alkalmazandó az V. melléklet III. fejezetében meghatározott különleges árukra vagy árumozgásokra.

Az Uniós Vámkódexben meghatározott osztályozás szerinti preferenciakóddal jelzett tarifális elbánás.

Az adatok nemzeti szintű közzétételének sérelme nélkül a behozatalra vonatkozó preferenciális elbánás szerinti bontású részletes statisztikát a Bizottság (Eurostat) nem teszi közzé, ha annak nyilvánosságra hozatala az Unió kereskedelem- és mezőgazdasági politikája vonatkozásában veszélyeztetné a közérdeket.

Fuvarozási mód szerinti bontás

— fuvarozási mód a határon

— belső fuvarozási mód

— konténer

A vám-árunyilatkozatoktól eltérő adatforrás használata esetén ez a bontás nem alkalmazandó az V. melléklet III. fejezetében meghatározott különleges árukra vagy árumozgásokra.

A fuvarozási módra vonatkozó adatokat az e melléklet C. részének 2. táblázatában szereplő bontás szerint kell megadni.

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

1.  A tagállamok szükség esetén becslések felhasználásával állítják össze az egyes havi vonatkozási időszakokra a teljes Unión kívüli árukereskedelemre vonatkozó statisztikákat. A becsléseket ilyenként megjelölik, és legalább a partnerország és az unión kívüli árukereskedelem vonatkozási időszakában hatályos Kombinált Nómenklatúrában szereplő árucsoportok szintjén meghatározott árukódok szerinti bontásban továbbítják az Eurostatnak.

2.  E rendelet 10. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok oly módon bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére a bizalmasnak nyilvánított adatokat, hogy azokat legalább a Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoportok szintjén közzé lehessen tenni, feltéve, hogy ezáltal biztosított a titoktartás.

3.  A katonai titoktartás körébe tartozó információk esetében a tagállamok – a tagállamokban hatályos fogalommeghatározásoknak megfelelően – az e táblázatban feltüntetettnél kevésbé részletes információkat is megadhatnak. Azonban legalább a kivitel és a behozatal teljes havi statisztikai értékét továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat).

Adattovábbítási határidő

T + 40 nap

Amennyiben a Bizottságnak (Eurostat) már továbbított havi eredményeken felülvizsgálat válik szükségessé, a tagállamok a felülvizsgált adatokat legkésőbb a felülvizsgált adatok ismertté válását követő hónapban továbbítják.

Első vonatkozási időszak

2022. január



36. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák – Árukivitel és árubehozatal – aggregált adatok

Változók

450103. Árukivitel statisztikai értéke – aggregált adatok

450104. Árubehozatal statisztikai értéke – aggregált adatok

Mértékegység

Nemzeti pénznem (egységben)

Statisztikai sokaság

Az összes árukivitel és árubehozatal

Bontások

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni;

Földrajzi bontás:

— minden tagállam esetében:

— 

— Unión belül

— Unión kívül

— az euróövezethez tartozó tagállamok esetében a fentieken kívül:

— 

— euróövezeten belül

— euróövezeten kívül

Árukategória szerinti bontás:

— összesen

— továbbá: a vonatkozási időszakban hatályos egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozás (SITC) 0–9. árufőosztálya – csak az Unión és az euróövezeten kívüli partnerövezetek esetében kötelező

Adattovábbítási határidő

T + 40 nap

Első vonatkozási időszak

2022. január



37. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák – Unión kívüli árukivitel és árubehozatal számlázási pénznem szerinti bontásban

Változók

450203. Az Unión kívüli árukivitel statisztikai értéke számlázási pénznem szerinti bontásban

450204. Az Unión kívüli árubehozatal statisztikai értéke számlázási pénznem szerinti bontásban

Mértékegység

Nemzeti pénznem (egységben)

Statisztikai sokaság

Az összes Unión kívüli árukivitel és árubehozatal

Bontások

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Árukategória szerinti bontás:

A vonatkozási időszakban hatályos egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozás (SITC) szerint:

— összesen

— 

— 0–8. árufőosztály

— 33. áruosztály

Számlázási pénznem szerinti bontás:

A vám-árunyilatkozatoktól eltérő adatforrások esetében a számlázási pénznem szerinti bontás a következő:

— euro

— nemzeti pénznem (csak az euróövezeten kívüli tagállamok esetében)

— az euróövezeten kívüli tagállamok egyéb nemzeti pénznemei [a brit font kivételével]

— brit font

— USA-dollár

— egyéb

Vám-árunyilatkozatok mint adatforrások esetében a számlázás pénznem szerinti bontás a következő:

— euro

— nemzeti pénznem (csak az euróövezeten kívüli tagállamok esetében)

— az euróövezeten kívüli tagállamok egyéb nemzeti pénznemei [a brit font kivételével]

— brit font

— USA-dollár

— brazil real

— kanadai dollár

— svájci frank

— kínai renminbi jüan

— indiai rúpia

— japán jen

— dél-koreai von

— mexikói peso

— norvég korona

— orosz rubel

— szingapúri dollár

— török líra

— egyéb

Adattovábbítási határidő

T + 3 hónap

Első vonatkozási időszak

2022



38. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák – Nemzetközi szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtás módja szerint – éves adatok

Változók

460101. Szolgáltatások importja és beszerzése

460201. Szolgáltatások exportja és nyújtása

Mértékegység

Nemzeti pénznem (ezer egységben)

Statisztikai sokaság

Minden nemzetközi szolgáltatásnyújtás, mind a négy szolgáltatásnyújtási mód figyelembevételével

Bontások

1.  Nemzetközi szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtás módja és földrajzi megoszlása szerinti bontásban

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Szolgáltatásnyújtás módja szerinti bontás:

— Nemzetközi szolgáltatásnyújtás összesen (az 1., 2., 3. és 4. mód összesen)

— 

— 1. mód („határokon átívelő szolgáltatásnyújtás”)

— 2. mód („külföldi fogyasztás”)

— 3. mód („kereskedelmi jelenlét”), és

— 4. mód („természetes személyek jelenléte”)

a VI. melléklet 2. szakaszában szereplő meghatározások szerint.

Termékek szerinti bontás:

— nemzetközi szolgáltatásnyújtás összesen

Földrajzi bontás (a III. melléklet B. részében meghatározott CETO-megjelölés alkalmazható):

az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 5. szint.

2.  Nemzetközi szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtás módja, terméktípus és földrajzi bontás szerint (CETO-megjelölés, vagy a teljes kereskedelmi volumenre [szolgáltatásimport + szolgáltatásexport] vonatkozóan az 1 %-os szabály alkalmazható a III. melléklet B. részében és A.1. pontjában meghatározottak szerint)

Az 1 %-os szabály alkalmazása esetén a 2. sz. bontást nem kell jelenteni (ebben az esetben csak az 1. sz. bontást kell jelenteni).

Az adatokat az alább felsorolt bontások kombinációiként kell megadni:

Szolgáltatásnyújtás módja szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Termékek szerinti bontás:

— nemzetközi szolgáltatásnyújtás összesen

— 

— az EBOPS 2010 fő összetevői a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

— az EBOPS 2010 kiegészítő csoportjai a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

Földrajzi bontás:

az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 5. szint.

3.  Nemzetközi szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtás módja, részletes terméktípus és földrajzi bontás szerint (CETO-megjelölés, vagy a teljes kereskedelmi volumenre [szolgáltatásimport + szolgáltatásexport] vonatkozóan az 1 %-os szabály alkalmazható a III. melléklet B. részében és A.1. pontjában meghatározottak szerint)

Az 1 %-os szabály alkalmazása esetén a 3. sz. bontást nem kell jelenteni (ebben az esetben csak az 1. sz. bontást kell jelenteni).

Szolgáltatásnyújtás módja szerinti bontás:

megegyezik az 1. sz. bontással

Termékek szerinti bontás:

— nemzetközi szolgáltatásnyújtás összesen

— 

— az EBOPS 2010 fő összetevői a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

— az EBOPS 2010 kiegészítő csoportjai a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

— az EBOPS 2010 részletes összetevői a VI. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint

Földrajzi bontás:

az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott Geo 5. szint.

Adattovábbítási határidő

Az 1., 2. és 4. módot magukban foglaló bontások esetében: T + 10 hónap

A 3. módot magukban foglaló bontások és a „Nemzetközi szolgáltatásnyújtás összesen (az 1., 2., 3. és 4. mód összesen)” esetében: T + 22 hónap

Közelítések alkalmazása és minőségi követelmények

A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás első és második kiadásában ajánlott módszereket és becsléseket kell alkalmazni, a VI. melléklet 1. szakaszában leírtak szerint. Az országok más, az MSITS 2010 elveivel és az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban lévő egyenértékű módszereket vagy becsléseket is alkalmazhatnak.

Ha bármely esetben az ajánlott módszer nem alkalmazható, a megfelelő általános becslési módszer alkalmazható.

Az alkalmazott módszereket minden esetben egyértelműen le kell írni a metaadatokban.

Első vonatkozási időszak

Az 1. sz. bontás esetében: Y + 2 év, ahol Y a VI. melléklet 1. szakaszában előírt, a szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás első kiadásának megjelenési éve.

A 2. sz. bontás esetében: Z + 2 év, ahol Z a VI. melléklet 1. szakaszában előírt, a szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás második kiadásának megjelenési éve.

A 3. sz. bontás esetében: Z + 4 év, ahol Z a VI. melléklet 1. szakaszában említett, szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás második kiadásának éve.

C. rész: Osztályozások



1. táblázat Ügylettípus szerinti bontás

A

B

1.

Pénzügyi ellentételezéssel és tényleges tulajdonosváltással járó ügyletek

1.

Közvetlen értékesítés/vétel a magánfogyasztókkal folytatott/magánfogyasztók közötti közvetlen adásvétel kivételével

2.

Magánfogyasztókkal folytatott/magánfogyasztók közötti közvetlen adásvétel (beleértve a távértékesítést is)

2.

Az áru díjmentes visszaküldése és cseréje az eredeti ügylet nyilvántartásba vételét követően

1.

Áru visszaküldése

2.

Visszaküldött áru cseréje

3.

Vissza nem küldött áru cseréje (pl. garancia címén)

3.

Pénzügyi ellentételezés nélküli, tulajdonosváltással vagy tervezett tulajdonosváltással járó ügyletek

1.

Raktárba/raktárból történő szállítás (kivéve a vevői és konszignációs készletet)

2.

Jóváhagyás vagy kipróbálás utáni értékesítés céljából történő szállítás (beleértve a vevői és konszignációs készletet is)

3.

Pénzügyi lízing

4.

Pénzügyi ellentételezés nélküli, tulajdonátruházással járó ügyletek

4.

Szerződés alapján végzett feldolgozásra irányuló ügyletek (tulajdonosváltás nélkül)

1.

Az eredeti exportáló tagállamba/országba várhatóan visszatérő termék

2.

Az eredeti exportáló tagállamba/országba várhatóan vissza nem térő termék

5.

Szerződés alapján végzett feldolgozást követő ügyletek (tulajdonosváltás nélkül)

1.

Az eredeti exportáló tagállamba/országba visszatérő termék

2.

Az eredeti exportáló tagállamba/országba vissza nem térő termék

6.

Nemzeti célokból nyilvántartásba vett különleges ügyletek

 

 

7.

Vámkezelésre irányuló/vámkezelést követő ügyletek (tulajdonosváltás nélkül, kvázi kivitt vagy kvázi behozott áruval kapcsolatban)

1.

Áru szabad forgalomba bocsátása egy tagállamban, majd ezt követően egy másik tagállamba történő kivitele

2.

Áru fuvarozása egyik tagállamból egy másik tagállamba az áru kiviteli eljárás alá vonása céljából

8.

Építőanyag és műszaki felszerelés szállítása általános építési vagy mélyépítési szerződés keretében, amelynél az árut nem kell külön kiszámlázni, hanem a teljes szerződésre egy számlát adnak ki

 

 

9.

Más kód alá nem sorolható egyéb ügylet

1.

24 hónapnál hosszabb bérlet, kölcsön és operatív lízing

9.

Egyéb



2. táblázat Fuvarozási mód szerinti bontás

Fuvarozási mód a határon; belső fuvarozási mód

Tengeri szállítás

Vasúti szállítás

Közúti szállítás

Légi szállítás

Postai küldemény

Helyhez kötött szállítóberendezés

Belvízi szállítás

Saját hajtás

Konténer

Az árut nem konténerben szállítják, amikor átlépi az Európai Unió statisztikai területének határát

Az árut konténerben szállítják, amikor átlépi az Európai Unió statisztikai területének határát



3. táblázat Statisztikai eljárás szerinti bontás

Statisztikai eljárás

Normál behozatal vagy kivitel

Az aktív feldolgozási vámeljárás keretében végrehajtott behozatal vagy kivitel

A passzív feldolgozási vámeljárás keretében végrehajtott behozatal vagy kivitel

Nem vám-árunyilatkozat alapján rögzített behozatal vagy kivitel




II. MELLÉKLET

Főbb ipari csoportok (MIG-ek) és speciális aggregátumok

Az e rendelet I. melléklete B. részének táblázataiban levő, tevékenység szerinti bontásban szereplő MIG-eket és speciális aggregátumokat az alábbiak szerint kell kiszámítani.

A.    Főbb ipari csoportok (MIG-ek)

1.   A főbb ipari csoportok meghatározása

Az alábbi táblázat határozza meg a NACE-alágazatok és -ágazatok főbb ipari csoportoknak (MIG-ek) való megfeleltetését.

A 130101, 130102 és 130103 változók esetében a CPA-csoportok MIG-eknek való megfeleltetése a NACE-alágazatok hozzárendelése alapján történhet.



A NACE-OSZTÁLYOK MEGFELELTETÉSE AZ ÖSSZESÍTETT OSZTÁLYOZÁS KATEGÓRIÁINAK

NACE-megnevezés

Összesített osztályozás

07 – Fémtartalmú érc bányászata

közbenső termék

08 – Egyéb bányászat

közbenső termék

09 – Bányászati szolgáltatás

közbenső termék

10.6 – Malomipari termék, keményítő gyártása

közbenső termék

10.9 – Takarmány gyártása

közbenső termék

13.1 – Textilszálak fonása

közbenső termék

13.2 – Textilszövés

közbenső termék

13.3 – Textilkikészítés

közbenső termék

16 – Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása

közbenső termék

17 – Papír, papírtermék gyártása

közbenső termék

20.1. – Vegyi alapanyag gyártása

közbenső termék

20.2. – Mezőgazdasági vegyi termék gyártása

közbenső termék

20.3 – Festék, bevonóanyag gyártása

közbenső termék

20.5 – Egyéb vegyi termék gyártása

közbenső termék

20.6 – Vegyi szál gyártása

közbenső termék

22 – Gumi-, műanyag termék gyártása

közbenső termék

23 – Nemfém ásványi termék gyártása

közbenső termék

24 – Fémalapanyag gyártása

közbenső termék

25.5 – Fémalakítás, porkohászat

közbenső termék

25.6 – Fém felületkezelése, megmunkálása

közbenső termék

25.7 – Evőeszköz, szerszám, általános fémáru gyártása

közbenső termék

25.9 – Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

közbenső termék

26.1. – Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása

közbenső termék

26.8. – Mágneses, optikai információhordozó gyártása

közbenső termék

27.1 – Villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

közbenső termék

27.2 – Akkumulátor, szárazelem gyártása

közbenső termék

27.3 – Vezeték, kábel, huzalozott eszköz gyártása

közbenső termék

27.4 – Villamos világítóeszköz gyártása

közbenső termék

27.9 – Egyéb villamos berendezés gyártása

közbenső termék

05 – Szénbányászat

energia

06 – Kőolaj-, földgázkitermelés

energia

19 – Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

energia

35 – Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

energia

36 – Víztermelés, -kezelés, -ellátás

energia

25.1 – Fémszerkezet, épületelem gyártása

beruházási javak

25.2 – Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása

beruházási javak

25.3 – Gőzkazán gyártása

beruházási javak

25.4 – Fegyver-, lőszergyártás

beruházási javak

26.2 – Számítógép, perifériás egység gyártása

beruházási javak

26.3 – Híradástechnikai berendezés gyártása

beruházási javak

26.5 – Műszer-, óragyártás

beruházási javak

26.6 – Elektronikus orvosi berendezés gyártása

beruházási javak

28 – Gép, gépi berendezés gyártása

beruházási javak

29 – Közúti jármű gyártása

beruházási javak

30.1 – Hajó, csónak gyártása

beruházási javak

30.2 – Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

beruházási javak

30.3 – Légi-, űrjármű gyártása

beruházási javak

30.4 – Katonai harcjármű gyártása

beruházási javak

32.5 – Orvosi eszköz gyártása

beruházási javak

33 – Ipari gép, berendezés, eszköz javítása

beruházási javak

26.4 – Elektronikus fogyasztási cikk gyártása

tartós fogyasztási cikkek

26.7 – Optikai eszköz gyártása

tartós fogyasztási cikkek

27.5 – Háztartási készülék gyártása

tartós fogyasztási cikkek

30.9 – Egyéb jármű gyártása

tartós fogyasztási cikkek

31 – Bútorgyártás

tartós fogyasztási cikkek

32.1 – Ékszergyártás

tartós fogyasztási cikkek

32.2 – Hangszergyártás

tartós fogyasztási cikkek

10.1 – Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

10.2 – Halfeldolgozás, -tartósítás

nem tartós fogyasztási cikkek

10.3 – Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

nem tartós fogyasztási cikkek

10.4 – Növényi, állati olaj gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

10.5 – Tejfeldolgozás

nem tartós fogyasztási cikkek

10.7 – Pékáru, tésztafélék gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

10.8 – Egyéb élelmiszer gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

11 – Italgyártás

nem tartós fogyasztási cikkek

12 – Dohánytermék gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

13.9 – Egyéb textiláru gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

14 – Ruházati termék gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

15 – Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

18 – Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység

nem tartós fogyasztási cikkek

20.4 – Tisztítószer, testápolási cikk gyártása

nem tartós fogyasztási cikkek

21 – Gyógyszergyártás

nem tartós fogyasztási cikkek

32.3 – Sportszergyártás

nem tartós fogyasztási cikkek

32.4 – Játékgyártás

nem tartós fogyasztási cikkek

32.9 – Máshova nem sorolt egyéb feldolgozóipari tevékenység

nem tartós fogyasztási cikkek

2.   Az adatok rendelkezésre nem állása a NACE-alágazatok szintjén

Azon tagállamok számára, amelyek nem számítják ki az (EU) 2019/2152 rendelet hatálya alá tartozó statisztikai adatokat a NACE-alágazatoknak megfelelő részletesség szintjéig, engedélyezett, hogy az ágazati adatok alágazati bontása céljából ágazaton belüli alágazati súlyokat számoljanak ki.

Azon tagállamok, amelyek részben vagy teljesen a NACE ágazatai alapján alkalmazzák a főbb ipari csoportoknak (MIG-ek) való megfeleltetést, tájékoztatniuk kell az Eurostatot az alágazati bontáshoz alkalmazott súlyokról.

B.    A NACE-kódok speciális aggregátumai



Speciális aggregátumok

NACE-összetevők

Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

NACE B+C+D+E+F+G+H+I+J+K+L+M+N+P+Q+R+S

Ipar, építőipar és szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

NACE B+C+D+E+F+G+H+I+J+K+L+M+N+P+Q+R+95 + 96

Összes gazdasági tevékenység

NACE B+C+D+E+F+G+H+I+J+K+L+M+N+95

Nem pénzügyi gazdasági tevékenység

NACE B+C+D+E+F+G+H+I+J+L+M+N+95

Ipar és építőipar

NACE B+C+D+E+F

Ipar

NACE B+C+D+E

Valamennyi IKT-ágazat

NACE C261+C262+C263+C264+C268+G465+J582+J61+J62+J63.1+S951

= IKT-termékek gyártása + IKT-szolgáltatások

IKT-termékek gyártása

NACE C261+C262+C263+C264+C268

IKT-szolgáltatások

NACE G465+J582+J61+J62+J631+S951

Informatikai szektor

NACE J581+J591+J592+J60+J639

Informatikával kapcsolatos szolgáltatások

NACE J582+J62+J631

Csúcstechnológiai és közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása

NACE C20+C21+C254+C26+C27+C28+C29+C30–C301+C325

Csúcstechnológiai termékek gyártása

NACE C21+C26+C303

Közepes-csúcstechnológiai termékek gyártása

NACE C20+C254+C27+C28+C29+C30–C301–C303+C325

Alacsony és közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

NACE C10+C11+C12+C13+C14+C15+C16+C17+C18+C19+C22+C23+C24+C25–C254+C301+C31+C32–C325+C33

Közepes-alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

NACE C182+C19+C22+C23+C24+C25–C254+C301+C33

Alacsony technológiai szintet képviselő termékek gyártása

NACE C10+C11+C12+C13+C14+C15+C16+C17+C18–C182+C31+C32–C325

Szolgáltatások

G+H+I+J+K+L+M+N+O+P+Q+R+S+T+U

Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

G+H+I+J+K+L+M+N+P+Q+R+S

Szolgáltatások (kivéve a közigazgatást, a védelmet, a kötelező társadalombiztosítást, az érdekképviseletet, a háztartás munkaadói tevékenységét és a területen kívüli szervezeteket)

G+H+I+J+K+L+M+N+P+Q+R+95 + 96

Tudásintenzív szolgáltatások összesen

NACE H50+H51+J58+J59+J60+J61+J62+J63+K64+K65+K66+M69+M70+M71+M72+M73+M74+M75+N78+N80+O84+P85+Q86+Q87+Q88+R90+R91+R92+R93

Tudásintenzív csúcstechnológiai szolgáltatások

NACE J59+J60+J61+J62+J63+M72

Tudásintenzív piaci szolgáltatások

NACE H50+H51+M69+M70+M71+M73+M74+N78+N80

Tudásintenzív pénzügyi szolgáltatások

NACE K64+K65+K66

Egyéb tudásintenzív szolgáltatások

NACE J58+M75+O84+P85+Q86+Q87+Q88+R90+R91+R92+R93

Tudásintenzív tevékenységek – Üzleti ágazatok

NACE B09+C19+C21+C26+H51+J58+J59+J60+J61+J62+J63+K64+K65+K66+M69+M70+M71+M72+M73+M74+M75+N78+N79+R90

Tudásintenzív tevékenységek

NACE B09+C19+C21+C26+H51+J58+J59+J60+J61+J62+J63+K64+K65+K66+M69+M70+M71+M72+M73+M74+M75+N78+N79+O84+P85+P86+R90+R91+S94+U99

Idegenforgalmi ágazatok (összesen)

NACE H491+H4932+H4939+H501+H503+H511+I551+I552+I553+I561+I563+N771+N7721+N79

Idegenforgalmi ágazatok (főként turizmus)

NACE H511+I551+I552+I553+N791

Idegenforgalmi ágazatok (részben turizmus)

NACE H491+H4932+H4939+H501+H503+I561+I563+N771+N7721+N799

Idegenforgalmi ágazatok – Közlekedés (összesen)

NACE H491+H4932+H4939+H501+H503+H511

Idegenforgalmi ágazatok – Szárazföldi közlekedés

NACE H491+H4932+H4939

Idegenforgalmi ágazatok – Vízi közlekedés

NACE H501+H503

Idegenforgalmi ágazatok – Szálláshely-szolgáltatás (a 692/2011/EU rendelet hatálya)

NACE I551+I552+I553

Idegenforgalmi ágazatok – Vendéglátás (összesen)

NACE I561+I563

Idegenforgalmi ágazatok – Gépjármű- és egyéb kölcsönzés (összesen)

NACE N771+N7721

Kulturális és kreatív ágazatok – összesen

NACE C18 + C3212 + C322 + G4761 + G4762 +G4763 + J5811 + J5813 + J5814 + J5821 + J59 + J60 + J6391 + M7111 + M741 + M742 + M743 + N7722 + P8552 + R90 + R91

Kulturális és kreatív ágazatok – szolgáltatások

NACE J5811 + J5813 + J5814 + J5821 + J59 + J60 + J6391 + M7111 + M741 + M742 + M743 + N7722 + P8552 + R90 + R91

Az ipartól és kereskedelemtől eltérő tevékenységek

NACE A+F+H+I+J+K+L+M+N+O+P+Q+R+S+T+U

C.    CPA-kódok speciális aggregátumai



Speciális aggregátumok

CPA-kódok

Egyéb CPA-termékek

CPA 41–99




III. MELLÉKLET

Egyszerűsítések

A.    ADATSZOLGÁLTATÁS ALÓLI MENTESSÉG AZ ORSZÁG GAZDASÁGÁNAK MÉRETE ALAPJÁN

1.    1 %-os szabály

Az 1 %-os szabály az e rendelet I. mellékletében megadott konkrét változókra vonatkozik. E változókat nem szükséges összeállítani akkor, ha a tagállam kapcsolódó mutatóhoz (például hozzáadott érték, árbevétel vagy a munkavállalók és önálló vállalkozók létszáma) való hozzájárulása, vagy egy adott tevékenység (NACE), EBOPS 2010 kategória vagy termék (CPA) szerinti bontásban a teljes szolgáltatásvolumenhez (szolgáltatások importja és exportja) való hozzájárulása kevesebb, mint a teljes uniós érték 1 %-a. A kapcsolódó mutatót és a tevékenységi szint (NACE), az EBOPS 2010 vagy a termék (CPA) szerinti bontás szintjét az I. melléklet határozza meg.

2.    Az országok méret szerinti (kis, közepes és nagy méretű országok) besorolására vonatkozó szabályok

Az ország méretére tekintettel az e rendelet I. mellékletében meghatározott egyes változókra vonatkozó statisztikákat a kis és közepes méretű országoknak egyáltalán nem, vagy kisebb gyakorisággal, illetőleg későbbi adattovábbítási határidővel kell rendelkezésre bocsátaniuk.

1. A tagállamok méretkategóriákba sorolásához használandó változó a hozzáadott érték.

2. A kis, közepes és nagy méretű tagállamok megkülönböztetéséhez két küszöbértéket (1 % és 4 %) kell használni.

3. A tagállamok általános besorolásának alapja a NACE B–N nemzetgazdasági ágainak (kivéve a K nemzetgazdasági ágat) uniós hozzáadott értékéből való részesedésük.

Védzáradék: amennyiben egy országnak a következő NACE nemzetgazdasági ágak egyike vagy meghatározott aggregátumok tekintetében az uniós hozzáadott értékből való részesedése (az általános besorolásból eredő méretkategóriánál) alacsonyabb méretkategóriának felel meg, az adott országra vonatkozó adatszolgáltatási követelmény a szóban forgó nemzetgazdasági ág (vagy ágak) esetében az alacsonyabb méretkategóriára vonatkozó követelménynek felel meg. Ez alkalmazható a NACE C (Gyártás), F (Építés), G (Kereskedelem) nemzetgazdasági ágára, valamint a H–N nemzetgazdasági ágak aggregátumára (a K nemzetgazdasági ág – „Szolgáltatások” kivételével).

4. A tagállamok besorolása a bázisévre vonatkozó adatok alapján történik, és 5 egymást követő évben alkalmazandó.

B.    A NEMZETI SZINTEN KÖZZÉ NEM TETT ÉS CSAK AZ EURÓPAI ÖSSZESÍTETT ADATOK KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT ADATOK BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE: KIZÁRÓLAG AZ EURÓPAI ÖSSZESÍTETT ADATOKHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS (CETO)

A vállalkozásokra háruló terhek, valamint a nemzeti statisztikai hatóságokat terhelő költségek minimalizálása érdekében a tagállamok az e rendelet I. mellékletében meghatározott egyes változók esetében az adatokat olyan jelöléssel láthatják el, amely alapján azok „kizárólag az európai összesített adatokhoz való hozzájárulás” (contribution to European totals only; CETO) céljából használhatók fel. Az Eurostat ezeket az adatokat nem teheti közzé, a tagállamok pedig a nemzeti szinten közzétett adatokat nem láthatják el CETO-megjelöléssel. Azon statisztikák száma, amelyeket a tagállamok CETO-megjelöléssel láthatnak el, eltérhet a kis, közepes vagy nagy méretű országok között.

1. 

A tagállamok méretkategóriákba sorolásához használandó változó a hozzáadott érték, kivéve a következő változókat:

— 
251001 (Értékesített termelés), 251002 (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés) és 251003 (Tényleges termelés), amelyek esetében a besoroláshoz használandó változó az értékesített termelés;
— 
460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke), 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke), amelyek esetében a besoroláshoz használandó változó a szolgáltatáskereskedelem teljes volumene – a rezidensek és nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások exportja és importja, a 240401 változó (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és a 251101 változó (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) összegeként kifejezve.
2. 

A kis, közepes és nagy méretű tagállamok megkülönböztetéséhez két küszöbértéket kell használni (1 %, illetőleg 10 %), kivéve a következő változókat: 251001 (Értékesített termelés), 251002 (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés), 251003 (Tényleges termelés), 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke), és 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke), amelyek esetében a küszöbérték 1 % és 4 %.

3. 

A tagállamok általános besorolásának alapja a NACE B–R nemzetgazdasági ágainak (az O nemzetgazdasági ág kivételével), valamint a 95. és 96. ágazatnak uniós hozzáadott értékéből való részesedésük, kivéve a következő változókat:

— 
251001 (Értékesített termelés), 251002 (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés) és 251003 (Tényleges termelés), amelyek esetében a besorolást a PRODCOM-jegyzék hatálya alá tartozó CPA-ágazatok (05–33) Unión belüli értékesített termeléséből való részesedés alapján kell elvégezni.
— 
A 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) változó esetében a besorolás alapja a szolgáltatáskereskedelem teljes volumene – a rezidensek és nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások exportja és importja, a 240401 változó (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és a 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) összegeként kifejezve.
4. 

Az e rendelet I. mellékletében meghatározott változók tekintetében CETO-megjelöléssel ellátható statisztikák száma:

a) 

kis méretű országok esetében: tevékenység szerinti bontásnál valamennyi NACE szakágazati szintű adat és a NACE alágazati szintű adatok legfeljebb 25 %-a; kombinált, tevékenység és méretkategória szerinti bontásnál valamennyi NACE alágazati szintű adat, kivéve a valamennyi méretkategóriára vonatkozó összesített adatot; az egyes PRODCOM-fejezetek szintjén az adatok legfeljebb 20 %-a;

b) 

közepes méretű országok esetében: tevékenység szerinti bontásnál a NACE szakágazati szintű adatok legfeljebb 25 %-a, kombinált, tevékenység és méretkategória szerinti bontásnál a NACE alágazati szintű adatok legfeljebb 25 %-a, kivéve a valamennyi méretkategóriára vonatkozó összesített adatot a NACE alágazati szintű adatok méretkategória szerinti bontásakor; az egyes PRODCOM-fejezetek szintjén az adatok legfeljebb 15 %-a. Emellett, ha e tagállamok valamelyikében egy NACE Rev. 2 szakágazat vagy egy NACE Rev. 2 alágazat méretkategóriájának részaránya az érintett tagállam gazdasági tevékenységének kevesebb mint 0,1 %-át vagy az egyes PRODCOM-fejezetek összesített adatának kevesebb mint 0,1 %-t teszi ki, ezek az adatok is továbbíthatók CETO-megjelöléssel;

c) 

nagy méretű országok esetében: tevékenység szerinti bontásnál a NACE szakágazati szintű adatok legfeljebb 15 %-a, kombinált, tevékenység és méretkategória szerinti bontásnál a NACE alágazati szintű adatok legfeljebb 15 %-a, kivéve a valamennyi méretkategóriára vonatkozó összesített adatot a NACE alágazati szintű adatok méretkategória szerinti bontásakor; az egyes PRODCOM-fejezetek szintjén az adatok legfeljebb 10 %-a;

d) 

a 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) változó esetében a kis méretű országok a tagállami adatok legfeljebb 40 %-át, a közepes méretű országok az adatok legfeljebb 15 %-át, a nagy méretű országok pedig az adatok legfeljebb 10 %-át láthatják el CETO-megjelöléssel.

C.    EURÓPAI MINTAVÉTELI RENDSZEREK

Az európai mintavételi rendszerek keretében korlátozható a rendelet I. mellékletében meghatározott változókra vonatkozó statisztikák összeállításakor továbbítandó adatok köre a nemzeti statisztikai rendszerek költségeinek csökkentése, az európai adatszolgáltatási követelmények teljesítésének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a Bizottság (Eurostat) hiteles európai becsléseket készíthessen az érintett mutatókra vonatkozóan.

Az európai mintavételi rendszerekben részt vevő tagállamok legalább az alábbi eljárás szerint meghatározott NACE-tevékenységekre és CPA-termékekre vonatkozó adatokat továbbítják a Bizottságnak (Eurostat):

1. 

Az adatszolgáltatás az egyes országokban azokra a tevékenységekre vagy termékekre korlátozódik, amelyeknek a súlya egyenlő a mutató előző bázisévi teljes súlyának (euróövezeti ipari tevékenység összesen) 0,05 %-ával vagy meghaladja azt.

2. 

Az adatszolgáltatási követelmények rendszeresen, az új bázisévre vonatkozó európai súlyok aktualizálásával azonos időben aktualizálásra kerülnek, az előző bázisév súlyai alapján.

3. 

Az új tételek esetében az első vonatkozási időszaknak legkésőbb az új bázisév kezdetével meg kell kezdődnie, és hatályát a három évvel később bevezetett bázisévtől kell számítani.

4. 

Az európai mintavételi rendszerek e szempontok szerint történő aktualizálásához nincs szükség külön jogi aktusra.

Az európai mintavételi rendszerek meghatározott feltételei a bázisév vagy az osztályozási rendszer változásai, illetve az euróövezetben vagy az Európai Unióban bekövetkező jelentős strukturális változások figyelembevételével kiigazíthatók.

Az euróövezet vagy az Európai Unió új tagállamai az euróövezethez vagy az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az európai mintavételi rendszerek bármelyikébe beléphetnek. A Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza azokat a NACE-tevékenységeket vagy CPA-termékeket, amelyekre vonatkozóan az európai mintavételi rendszerek keretében a fenti eljárásnak megfelelően kell adatot továbbítani, annak érdekében, hogy a tagállam megfeleljen az (EU) 2019/2152 rendeletnek.

D.    ADATSZOLGÁLTATÁS ALÓLI MENTESSÉG A TEVÉKENYSÉG ORSZÁGON BELÜLI GAZDASÁGI MÉRETE ALAPJÁN

Az adatszolgáltatás az egyes tagállamokban azokra a tevékenységekre vagy termékekre korlátozódik, amelyeknek a súlya az adott tagállamban egyenlő a mutató folyó bázisévi teljes súlyának 0,05 %-ával vagy meghaladja azt (amennyiben a folyó bázisévre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, használhatók az előző bázisévi adatok), kivételt jelent az európai mintavételi rendszer alkalmazása.

E.    A RÖVID TÁVÚ VÁLLALKOZÁSSTATISZTIKAI (STS) IDŐSOROK HOSSZA AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ TAGÁLLAMAI ESETÉBEN

Az Európai Unió minden új tagállamának legkésőbb a bázisév utolsó előtti változásától kezdődően kell idősorokat továbbítania, lefedve a bázisév legutóbbi és azt megelőző változása közötti időszakot, amennyiben nem állnak rendelkezésre az adattáblázatok szerinti teljes idősorok.




IV. MELLÉKLET

Fogalmak és változók meghatározása

I.    FOGALMAK

Rezidens statisztikai egységek

Olyan statisztikai egységek, amelyek az 549/2013/EU rendelet ( 1 ) szerint egy ország rezidens egységei.

Gazdasági terület

A gazdasági terület fogalma alatt az alábbi területek értendők:

a) 

egy adott kormány tényleges közigazgatási és gazdasági irányítása alatt álló terület (földrajzi terület);

b) 

a vámszabad területek, ideértve a vámraktárakat és a vámellenőrzés alatt álló termelő üzemeket is;

c) 

a nemzeti légtér, a parti tenger, valamint a nemzetközi vizek alatt fekvő kontinentális talapzat azon része, amely fölött az ország kizárólagos jogokat élvez;

d) 

a területi enklávék, azaz a külföldön elhelyezkedő és nemzetközi szerződések vagy államközi megállapodások alapján az ország kormányzati szervei (követségek, konzulátusok, katonai bázisok, tudományos bázisok stb.) által használt földrajzi területek;

e) 

az ország kontinentális talapzatán kívül, a nemzetközi vizek alatt található, az a)–d) pontokban meghatározott területen rezidens egységek által üzemeltetett kőolaj-, földgáz- stb. lelőhelyek.

A gazdasági terület nem foglalja magában az alábbi területeket:

— 
a területen kívüli enklávék (azaz az ország saját területének azon részei, amelyeket nemzetközi egyezmények vagy államközi megállapodások alapján más országok kormányzati szervei, az Európai Unió intézményei és szervei vagy nemzetközi szervezetek használnak).

Belföldi és nem belföldi piac

A belföldi és a nem belföldi piacok közötti különbséget a rövid távú vállalkozásstatisztikák céljára a tagállamok gazdasági területe szerint kell értelmezni.

II.    VÁLTOZÓK

A.   VÁLLALKOZÁSSOKASÁG

1)    110101 változó: Cégbejegyzések

A vonatkozó közigazgatási vagy jogi eljárásnak megfelelően a cégbejegyzési nyilvántartásba a q vonatkozási negyedév során bármikor bevitt jogi egységek száma.

2)    110102 változó: Csődök

Azon jogi egységek száma, amelyek a q vonatkozási negyedév során bármikor bírósági nyilatkozat kibocsátásával megindították a fizetésképtelenné nyilvánításra irányuló eljárást (amely gyakran ideiglenes és nem mindig jelenti a tevékenység megszüntetését).

3)    210101 változó: Aktív vállalkozások száma

Az aktív vállalkozások száma az összes olyan statisztikai egység száma, amely a vonatkozási időszak során bármikor a 696/93/EGK tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározottak szerinti „gazdasági egység” volt, és ugyanazon vonatkozási időszak során aktív is volt.

A statisztikai egység akkor tekinthető aktívnak a vonatkozási időszakban, ha az említett időszakban pozitív nettó árbevételt realizált, vagy terméket állított elő, vagy alkalmazottai voltak, vagy beruházásokat hajtott végre.

4)    210102 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

Azon vállalkozások száma, amelyeknek legalább egy alkalmazottjuk volt egy adott t vonatkozási időszak során bármikor.

5)    210103 változó: Gyorsan növekvő vállalkozások száma

Azon vállalkozások száma, amelyek a t–3 időszak során legalább 10 alkalmazottal rendelkeztek, és amelyekben évente – hároméves időszak során (t–3 időszaktól t időszakig) – átlagosan több mint 10 %-kal nőtt az alkalmazottak száma. Nem tartoznak ide azok a vállalkozások, amelyek a t–3 időszakban megfeleltek a 210201 „vállalkozások alapítása” változó meghatározásában foglaltaknak.

6)    210104 változó: Gyorsan növekvő fiatal vállalkozások száma

A gyorsan növekvő vállalkozások alcsoportját képező gyorsan növekvő fiatal vállalkozásoknak (gazelláknak) teljesíteniük kell azt a kiegészítő feltételt, hogy olyan vállalkozások voltak, amelyek a t–4 vagy a t–5 időszakban megfeleltek a 210201 „vállalkozások alapítása” változó meghatározásában foglaltaknak.

7)    210201 változó: Vállalkozások alapítása

A vonatkozó sokasághoz tartozó vállalkozások alapításának a vállalkozás-nyilvántartásba bejegyzett száma, a hibák korrigálásával. Alapításnak számít a termelési tényezők bizonyos kombinációjának megteremtése azzal a megszorítással, hogy más vállalkozás ebben az eseményben nem vehet részt. A vállalkozások alapítása nem foglalja magában a vállalkozások egyesülései, szétválásai, kiválásai vagy szerkezetátalakításai miatt a sokaságba történő bejegyzéseket. Nem tartoznak ide a kizárólag a tevékenység megváltozásából eredő, egy adott részsokaságba történő bejegyzések.

8)    210202 változó: Vállalkozások megszűnése

A vonatkozó sokasághoz tartozó vállalkozások megszűnésének a vállalkozás-nyilvántartásba bejegyzett száma, a hibák korrigálásával. Megszűnésnek számít a termelési tényezők bizonyos kombinációjának megszűnése azzal a megszorítással, hogy más vállalkozás ebben az eseményben nem vehet részt. A megszűnés nem foglalja magában a sokaságból a vállalkozások egyesülése, átvétele, szétválása vagy szerkezetátalakítása miatt történő törléseket. Nem tartoznak ide a kizárólag a tevékenység megváltozásából eredő, egy adott részsokaságból történő törlések.

9)    210203 változó: Vállalkozások túlélése

A vállalkozás túlélése akkor következik be, ha a vállalkozás aktív az alapítás évében (t–1 – t–5) és az azt követő év(ek)ben. A túlélés két típusa különböztethető meg:

A t–1 évben alapított vállalkozás akkor tekinthető úgy, hogy túlélt t évben, ha a t év bármely részében aktív (= változás nélküli túlélés).

Egy vállalkozás akkor is túlélőnek tekintendő, ha a kapcsolódó jogi egység(ek) már nem aktívak, de tevékenységüket új, kifejezetten az adott vállalkozás termelési tényezőinek átvételére felállított jogi egység vette át (= túlélés átvétellel).

10)    210204 változó: Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

Azon vállalkozások száma, amelyek egy adott t vonatkozási időszak során bármikor először alkalmaztak alkalmazottat. Ez vonatkozhat a 210201 változó alatt meghatározott vállalkozások alapítására, de a 210101 változó alatt meghatározott vállalkozásokra is, amennyiben a vállalkozások korábbi vonatkozási időszakok során már aktívak voltak, de az előző két vonatkozási időszak során egyetlen alkalmazottal sem rendelkeztek.

11)    210205 változó: Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

Azon vállalkozások száma, amelyek egy adott t vonatkozási időszak során valamely időponttól kezdve már nem rendelkeznek alkalmazottal, és amelyek az adott t vonatkozási időszak egy korábbi időpontjában legalább egy alkalmazottal rendelkeztek. Ez vonatkozhat a 210202 változó alatt meghatározott vállalkozások megszűnésére, ha a vállalkozás rendelkezett legalább egy alkalmazottal, de a 210102 változó alatt meghatározott vállalkozásokra is, ha a vállalkozások továbbra is aktívak, de az adott t vonatkozási időszak során valamely időponttól kezdődően és a két következő vonatkozási időszakban (t+1 és t+2) már nem rendelkeznek alkalmazottal. Ugyanez alkalmazandó, ha az utolsó alkalmazott munkaszerződése a t vonatkozási időszakban december 31-én ér véget.

12)    210206 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások

Azon vállalkozások száma, amelyek az első alkalmazott alkalmazásának évétől (t–1 – t–5) az adott t vonatkozási időszakig minden évben legalább egy időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkeztek. A „t során alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások sokasága” a 210204 változó alatt került meghatározásra. Egy vállalkozás akkor is túlélőnek tekintendő, ha a kapcsolódó jogi egység(ek) már nem aktívak, de tevékenységüket új, kifejezetten az adott vállalkozás termelési tényezőinek átvételére felállított jogi egység vette át (= túlélés átvétellel).

13)    210301 változó: Külföldi irányítású vállalkozások száma

Az országos szintű vállalkozásstatisztikákban a külföldi irányítású vállalkozás olyan, az összeállító országban rezidens vállalkozás, amely felett olyan gazdasági egység gyakorol végső irányítást, amely nem az összeállító országban rezidens. A vállalkozások az A3. pontban a 210101 változónál meghatározottak értelmében aktív vállalkozások.

Az irányítás egy vállalkozás általános politikájának – szükség esetén például a megfelelő igazgatók kiválasztásával történő – meghatározására való képesség. Ebben az értelemben „A” vállalkozás akkor tekintendő „B” gazdasági egység által irányítottnak, ha „B” – közvetlenül vagy közvetve – irányítása alatt tartja a részvényesek szavazati arányának több mint felét, vagy más módon biztosítja az „A” feletti irányítást.

A külföldi irányítás esetében a végső irányítást gyakorló gazdasági egység nem abban az országban rezidens, mint ahol az irányított gazdasági egység rezidens.

A fióktelepek a külföldi vállalkozások önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telephelyei. Az 549/2013/EU rendelet értelmében kvázivállalatként kezelik őket, és a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák céljából vállalkozásnak tekintendők.

A leányvállalat felett végső irányítást gyakorló gazdasági egység az a gazdasági egység, amely felett a leányvállalat irányítási láncolatában más gazdasági egység nem gyakorol irányítást.

A külföldi leányvállalat olyan, az összeállító országban rezidens vállalkozás, amely felett egy, nem az összeállító országban rezidens gazdasági egység gyakorol végső irányítást, illetve olyan, az összeállító országban nem rezidens vállalkozás, amely felett egy, az összeállító országban rezidens gazdasági egység gyakorol végső irányítást.

A végső irányítás szerinti ország az az ország, amelyben a végső irányítást gyakorló gazdasági egység vagy összehangoltan eljáró egységek csoportja rezidens.

A fentiekben „gazdasági egység” és „telephely” alatt a 696/93/EGK rendelet értelmében vett „intézményi egység” és „telep” értendő.

A külföldi leányvállalatokra vonatkozó belső statisztikák olyan statisztikák, amelyek az összeállító országban rezidens külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le.

14)    210401 változó: Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik száma

A külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozás olyan rezidens, végső irányítást gyakorló gazdasági egység, amelynek legalább egy külföldi leányvállalata van, és amely az A3. pontban a 210101 változónál meghatározottak értelmében aktív vállalkozás. Az irányítás és a végső irányítást gyakorló gazdasági egység (UCI) jelentése megegyezik a külföldi irányítású vállalkozásoknál meghatározottakkal.

A belföldi leányvállalat olyan, az összeállító országban rezidens vállalkozás, amely felett egy ugyanazon összeállító országban rezidens UCI gyakorol irányítást. A vállalkozás és a fióktelep jelentése megegyezik a külföldi irányítású vállalkozásoknál meghatározottakkal.

Az országos szintű vállalkozásstatisztikában a külföldi leányvállalatokra vonatkozó külső statisztikák olyan statisztikák, amelyek minden egyes rezidens, legalább egy külföldi leányvállalat felett végső irányítást gyakorló gazdasági egység belföldi leányvállalatainak tevékenységét, és az összeállító országban rezidens, külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások tevékenységét írják le.

15)    310101 változó: Telephelyek száma

A 696/93/EGK rendelet értelmében vett, a vállalkozás-nyilvántartásban a vonatkozó sokaságba bejegyzett telepek száma a hibák, különösen a mintavételi kerethibák korrigálásával. Azokat a telephelyeket is figyelembe kell venni, amelyek nem rendelkeznek fizetett alkalmazottakkal. A statisztikába bele kell foglalni minden olyan telephelyet, amely a vonatkozási időszak legalább egy részében aktív volt.

16)    310102 változó: Aktív vállalkozások száma

Ugyanaz, mint az A3. pontban a 210101 változó meghatározása.

17)    310103 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

Ugyanaz, mint az A4. pontban a 210102 változó meghatározása.

18)    310104 változó: Gyorsan növekvő vállalkozások száma

Ugyanaz, mint az A5. pontban a 210103 változó meghatározása.

19)    310201 változó: Vállalkozások alapítása

Ugyanaz, mint az A7. pontban a 210201 változó meghatározása.

20)    310202 változó: Vállalkozások megszűnése

Ugyanaz, mint az A8. pontban a 210202 változó meghatározása.

21)    310203 változó: Vállalkozások túlélése (csak 3 naptári év)

Ugyanaz, mint az A9. pontban a 210203 változó meghatározása.

22)    310204 változó: Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

Ugyanaz, mint az A10. pontban a 210204 változó meghatározása.

23)    310205 változó: Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

Ugyanaz, mint az A11. pontban a 210205 változó meghatározása.

24)    310206 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint az A12. pontban a 210206 változó meghatározása.

25)    410101 változó: Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások száma

Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozás olyan, az összeállító országban nem rezidens vállalkozás, amely egy, az összeállító országban rezidens gazdasági egység végső irányítása alá tartozik. Az irányítás, a vállalkozás, a fióktelep és a végső irányítást gyakorló gazdasági egység (UCI) jelentése megegyezik a külföldi irányítású vállalkozásoknál meghatározottakkal.

A nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikákban a külföldi leányvállalatokra vonatkozó külső statisztikák olyan statisztikák, amelyek az összeállító országban rezidens gazdasági egység végső irányítása alá tartozó külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le.

B.   MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS

1)    120101 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottak létszámának és az önálló vállalkozók létszámának az összege. Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál szereplő meghatározással. Az önálló vállalkozók létszáma azon személyek átlagos száma, akik a vonatkozási időszak során valamikor azon statisztikai egység egyedüli vagy társtulajdonosai voltak, amelyben dolgoznak. Ide tartoznak azok a segítő családtagok és bedolgozók is, akiknek a jövedelme a statisztikai egység kibocsátásának értékétől függ.

2)    120201 változó: Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma a vonatkozási időszak során a statisztikai egység kibocsátása érdekében az alkalmazottak által ténylegesen ledolgozott órák száma.

Idetartozik a kibocsátáshoz közvetetten hozzájáruló, kapcsolódó munkára (például tervezés, előkészítés, adminisztráció és hasonlók) fordított idő, valamint a tényleges munkavégzés nélkül töltött, de a statisztikai egység által annak tekintett és akként javadalmazott idő (például rövid szünetek, a pangó termelés miatti rövid megszakítások, képzések és hasonlók).

Idetartozik továbbá a tényleges javadalmazás nélkül munkára – akár kapcsolódó munkára – fordított idő (például fizetetlen túlórák).

Nem tartozik ide a tényleges munkavégzés nélkül töltött és a statisztikai egység által ilyennek nem tekintett, javadalmazott idő (például éves szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, hivatalos munkaszüneti napok, hosszabb szünetek, étkezési szünetek, sztrájkok, ingázás és hasonlók).

Az évközi statisztikák adott esetben nem tudják figyelembe venni ezen elemek mindegyikét, például a fizetetlen túlórákat.

3)    120301 változó: Bérek és keresetek

A „Bérek és keresetek” változó a statisztikai egység összes alkalmazottjának készpénzben vagy természetben fizetett teljes bruttó javadalmazása kapcsán a vonatkozási időszak során felmerült összes költséget tartalmazza. A bérek és keresetek a 220301 Munkavállalói juttatások költségei változó részét képezik.

A készpénzben vagy természetben fizetett teljes bruttó javadalmazás például, de nem kizárólagosan a következő elemeket tartalmazza: közvetlen javadalmazás, prémiumok, jutalmak, borravalók, jutalékok, munkavállalók megtakarítási rendszereibe folyósított befizetések, nem munkavégzéssel töltött napok után teljesített kifizetések, természetbeni bérek és keresetek, a vállalkozás termékei, lakástámogatás, cégautó, részvényopciók és részvényvásárlási programok, a munkaadó által visszatartandó összegek (az alkalmazott társadalombiztosítási járulékai, személyi jövedelemadó stb.). Az évközi statisztikák adott esetben nem tudják figyelembe venni ezen elemek mindegyikét.

Nem tartoznak ide a kölcsönzött munkavállalók által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek, valamint a társadalombiztosítási járulékok és egyéb hasonló (közvetlenül vagy közvetetten a bérekhez és keresetekhez kötődő) adózási kötelezettségek kapcsán a munkáltatónál felmerült költségek.

4)    220101 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Ugyanaz, mint a B1. pontban a 120101 változó meghatározása.

5)    220102 változó: Az alkalmazottak létszáma

Az alkalmazottak létszáma azon személyek átlagos száma, akik a vonatkozási időszak során valamikor a statisztikai egység alkalmazottai voltak.

Magyarázó megjegyzés

Noha a felek minőségét (alkalmazott és munkáltató) kijelölő munkaviszonyt külön jogszabály vagy szerződés határozza meg, az „alkalmazott” kifejezés általában a statisztikai egység által a számára rendszeresen, juttatás ellenében történő szolgáltatásnyújtás céljából alkalmazott személyeket jelenti, amennyiben a szolgáltatásnyújtás nem önálló vállalkozás keretében történik. Az egyértelműség kedvéért az említett feltételeknek megfelelően alkalmazott tanulószerződéses tanulók alkalmazottaknak tekintendők.

Az átlagot a vonatkozási időszakba illeszkedő azon legrövidebb, egyenlő hosszúságú időszakok alkalmazotti létszámának számtani közepeként kell kiszámítani, amelyek esetében a rendszeres megfigyelés megvalósítható (például napi, heti, havi, negyedévi stb.).

6)    220103 változó: Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

Az alkalmazottak létszáma teljes munkaidős egyenértékké (FTE) átalakítva.

A teljes évben teljes munkaidős rendes munkaidőben dolgozónál kevesebbet dolgozó személyek adatait át kell számítani teljes munkaidős egyenértékké, az egységben a teljes évben teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott munkaidejét alapul véve. Ez az összes ledolgozott óra elosztva a gazdasági területen belül a teljes munkaidős munkakörökben ledolgozott órák éves átlagos számával. Mivel a teljes munkaidő hossza idővel változott és a különböző ágazatok között is eltérő, olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek az egyes munkaköri csoportokon belül meghatározzák a teljes munkaidős foglalkoztatásnál rövidebb munkaidejű munkakörök átlagos arányát és átlagos munkaidejét. Először a rendes teljes munkaidős munkahét hosszát kell minden munkaköri csoport esetében megbecsülni. Amennyiben lehetséges, a munkaköri csoportok egy ágazaton belül nemek és (vagy) a munka típusa szerint határozhatók meg. A munkaszerződésekben rögzített munkaórák az alkalmazotti állások tekintetében megfelelő kritériumot jelenthetnek az adatok meghatározásához. A teljes munkaidős egyenértéket minden munkaköri csoportra külön kell kiszámítani, majd összesíteni.

Ehhez a kategóriához tartoznak azok a személyek, akik kevesebbet dolgoznak, mint a rendes munkanap, kevesebbet, mint a rendes heti munkanapok száma, vagy kevesebbet, mint az éves rendes munkahetek vagy munkahónapok száma. Az átszámítást a ledolgozott munkaórák, munkanapok, munkahetek vagy munkahónapok alapján kell elvégezni.

7)    220104 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma” meghatározása pedig az A4. pontban a 210102 változónál szereplő meghatározással.

8)    220105 változó: Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, a „legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma” meghatározása pedig az A4. pontban a 210102 változónál szereplő meghatározással.

9)    220106 változó: Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál szereplő meghatározással. A „gyorsan növekvő vállalkozások sokasága” meghatározása egyezik az A5. pontban a 210103 változónál szereplő meghatározással.

10)    220107 változó: Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő fiatal vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál szereplő meghatározással. A „gyorsan növekvő fiatal vállalkozások sokasága” meghatározása egyezik az A6. pontban a 210104 változónál szereplő meghatározással.

11)    220201 változó: Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

Ugyanaz, mint a B2. pontban a 120201 változó meghatározása.

12)    220301 változó: Munkavállalói juttatások költségei

Ez a változó a munkavállalói juttatásokkal kapcsolatban felmerülő összes olyan költséget tartalmazza, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során megjelenített.

Munkavállalói juttatás a statisztikai egység részéről az alkalmazottak által elvégzett szolgálatért vagy a munkaviszony megszűnésére tekintettel adott ellenérték minden formája.

13)    220302 változó: Bérek és keresetek

Ugyanaz, mint a B3. pontban a 120301 változó meghatározása.

14)    220303 változó: Társadalombiztosítási költségek

A munkáltatók társadalombiztosítási költségei megfelelnek a munkáltatók társadalombiztosítási járulékának értékével megegyező összegnek, amelyet azért fizetnek, hogy biztosítsák alkalmazottaik szociális ellátásra való jogosultságát.

A munkáltató társadalombiztosítási költségei magukban foglalják a munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásait a nyugdíj- és betegbiztosítási rendszerekhez, anyasági, rokkantsági, munkanélküli, munkahelyi baleseti és betegségi ellátási rendszerekhez, családi támogatási és egyéb rendszerekhez.

Az összes alkalmazott – köztük az otthon dolgozók és a tanulószerződéses tanulók – kapcsán felmerülő költségek idetartoznak.

A változó minden rendszerre vonatkozóan magában foglalja a költségeket, függetlenül attól, hogy azok jogszabályban, kollektív megállapodásban vagy szerződésben vannak előírva vagy önkéntes jellegűek. A munkáltató által betegség, munkahelyi baleset, szülési szabadság vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén tovább fizetett béreket és kereseteket az egység számviteli gyakorlatától függően vagy itt, vagy a bérek és keresetek alatt kell rögzíteni.

15)    220401 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az „újonnan alapított vállalkozások” (vállalkozások alapítása) meghatározása pedig az A7. pontban a 210201 változónál szereplő meghatározással.

16)    220402 változó: Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, az „újonnan alapított vállalkozások” (vállalkozások alapítása) meghatározása pedig az A7. pontban a 210201 változónál szereplő meghatározással.

17)    220403 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „megszűnő vállalkozások” (vállalkozások megszűnése) meghatározása pedig az A8. pontban a 210202 változónál szereplő meghatározással.

18)    220404 változó: Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, a „megszűnő vállalkozások” (vállalkozások megszűnése) meghatározása pedig az A8. pontban a 210202 változónál szereplő meghatározással.

19)    220405 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „túlélő vállalkozások” (vállalkozások túlélése) meghatározása pedig az A9. pontban a 210203 változónál szereplő meghatározással.

20)    220406 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „túlélő vállalkozások” (vállalkozások túlélése) meghatározása pedig az A9. pontban a 210203 változónál szereplő meghatározással. E változó esetében az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a vállalkozás alapításának évében fennálló létszám, az A7. alatt meghatározottak szerint.

21)    220407 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az „alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások” meghatározása pedig az A10. pontban a 210204 változónál szereplő meghatározással.

22)    220408 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, az „alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások” meghatározása pedig az A10. pontban a 210204 változónál szereplő meghatározással.

23)    220409 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az „alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások” meghatározása pedig az A11. pontban a 210205 változónál szereplő meghatározással.

24)    220410 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Az „alkalmazottak létszáma” meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, az „alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások” meghatározása pedig az A11. pontban a 210205 változónál szereplő meghatározással.

25)    220411 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások” meghatározása pedig az A12. pontban a 210206 változónál szereplő meghatározással.

26)    220412 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások” meghatározása pedig az A12. pontban a 210206 változónál szereplő meghatározással. E változó esetében az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a vállalkozás alapításának évében fennálló létszám, mely az az év, amelyben a vállalkozó először alkalmazott alkalmazottat, az A10. pontban a 210204 változónál meghatározottak szerint.

27)    220501 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

28)    220601 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokban (UCI) és belföldi leányvállalataikban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik” meghatározása pedig az A14. pontban a 210401 változónál szereplő meghatározással.

29)    220701 változó: Munkavállalói juttatások költségei a külföldi irányítású vállalkozásoknál

A „munkavállalói juttatások költségei” meghatározása egyezik a B12. pontban a 220301 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

30)    320101 változó: A telephelyeken foglalkoztatott alkalmazottak és önálló vállalkozók létszáma

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a „telephelyek” meghatározása pedig az A15. pontban a 310101 változónál szereplő meghatározással.

31)    320102 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Ugyanaz, mint a B1. pontban a 120101 változó meghatározása.

32)    320103 változó: Az alkalmazottak létszáma

Ugyanaz, mint a B5. pontban a 220102 változó meghatározása.

33)    320301 változó: Bérek és keresetek a telephelyeken

A „bérek és keresetek” meghatározása egyezik a B3. pontban a 120301 változónál, a „telephelyek” meghatározása pedig az A17. pontban a 310101 változónál szereplő meghatározással.

34)    320104 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B7. pontban a 220104 változó meghatározása.

35)    320105 változó: Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B8. pontban a 220105 változó meghatározása.

36)    320201 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B15. pontban a 220401 változó meghatározása.

37)    320202 változó: Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B16. pontban a 220402 változó meghatározása.

38)    320203 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B17. pontban a 220403 változó meghatározása.

39)    320204 változó: Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B18. pontban a 220404 változó meghatározása.

40)    320205 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B19. pontban a 220405 változó meghatározása.

41)    320206 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B20. pontban a 220406 változó meghatározása.

42)    320207 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a t során alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B21. pontban a 220407 változó meghatározása.

43)    320208 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B22. pontban a 220408 változó meghatározása.

44)    320209 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B23. pontban a 220409 változó meghatározása.

45)    320210 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B24. pontban a 220410 változó meghatározása.

46)    320211 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B25. pontban a 204011 változó meghatározása.

47)    320212 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B26. pontban a 241012 változó meghatározása.

48)    420101 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásokban

Az „alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma” meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az „adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások” meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

49)    420201 változó: Munkavállalói juttatások költségei az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

A „munkavállalói juttatások költségei” meghatározása egyezik a B12. pontban a 220301 változónál, az „adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások” meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

C.   ÁRAK

1)    130101 változó: Importárak

Az importárindexek célja a rezidensek által nem rezidensektől vásárolt áruk ügyleti árai havi alakulásának mérése. A kapcsolódó szolgáltatások eredetileg kizártak az alkalmazási körből, a CIF fuvarparitáson (költség, biztosítás, fuvardíj fizetve) alapuló kereskedelmi megállapodás alá tartozók kivételével. Az árindexeknek az összehasonlítható tételek ármozgásainak időbeli alakulását kell nyomon követniük.

Fontos, hogy a termékek valamennyi ármeghatározó jellemzőjét figyelembe vegyék, egyaránt beleértve az értékesített egységek mennyiségét, a szállítást, az árengedményeket, a szolgáltatási feltételeket, a garanciafeltételeket, a származást és a rendeltetést. A meghatározásnak olyannak kell lennie, hogy az egymást követő vonatkozási időszakokban a megfigyelési egység képes legyen egyedileg azonosítani a terméket és megadni a megfelelő egységárat.

Az importárak alkalmazási körére az alábbi korlátozások vonatkoznak:

— 
a háztartások, a kormányzati egységek és a nonprofit intézmények behozatala nem tartozik ide,
— 
az alapul szolgáló számbavételi rendszer a special trade számbavételi rendszer, vagyis a normál behozatal mellett figyelembe kell venni az aktív feldolgozás céljából és a passzív feldolgozás után történő behozatalt is, amikor az adatszolgáltató egység megszerzi az áruk tulajdonjogát. A javítási célú import nem tartozik ide,
— 
a lefedett termékek köre a CPA szerinti B, C és D ágakba tartozó termékekre korlátozódik. A kapcsolódó szolgáltatások nem tartoznak ide.

Az importárak meghatározására az alábbi szabályok vonatkoznak:

— 
a megfelelő ár a határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj fizetve), amely nem tartalmazza a termékek és szolgáltatások adatszolgáltatási egységet terhelő vámjait és adóit,
— 
az ármozgások valós alakulásának bemutatása céljából ennek a tényleges ügyleti árnak, nem pedig a listaárnak kell lennie, ezért az árengedményeket le kell vonni az árból,
— 
a tiszta ármozgások bemutatása érdekében az árindex összeállítása során kiigazítólag figyelembe kell venni a termék minőségi változásait,
— 
a termékek egyéb ármeghatározó jellemzőit hasonlóképpen következetesen kell kezelni,
— 
a behozatalt akkor kell rögzíteni, amikor az áruk tulajdonjogának átruházása megtörtént (azaz amikor a felek az ügyletet könyveikben vagy számlájukon elkönyvelik),
— 
a hajók és légi járművek, valamint űreszközök tulajdonjogának egy másik országban letelepedett személyről a szóban forgó tagállamban letelepedett személyre történő átruházása behozatalnak számít.

Az indexnek elvben a vonatkozási időszak alatt érvényes átlagárat kell tükröznie. A gyakorlatban a ténylegesen begyűjtött adatok vonatkozhatnak a vonatkozási időszak közepének egy bizonyos napjára, amelyet a vonatkozási időszak tekintetében reprezentatív adatként kell meghatározni. Azon termékek esetében, amelyeknek jelentős a nemzetgazdasági hatásuk és amelyekről ismeretes, hogy áruk – legalábbis alkalmanként – ingadozik, fontos, hogy az index valóban az átlagárakat tükrözze.

2)

130102 változó: Importárak (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

3)

130103 változó: Importárak (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Az importárindexek az áruk feladó (euróövezeti és nem euróövezeti) országa szerint külön számítást igényelnek. A feladó ország megállapítása a vámjogszabályokkal összhangban történik.

4)

130201 változó: Termelői árak

A termelőiár-index célja az ipar, építőipar és szolgáltatások terén a gazdasági tevékenységek ügyleti árai alakulásának mérése.

A termelői árak meghatározására az alábbi szabályok vonatkoznak:

A termékek valamennyi ármeghatározó jellemzőjét figyelembe kell venni, egyaránt beleértve az értékesített egységek mennyiségét, a szállítást, a felárakat, az árengedményeket, a kedvezményeket, a szolgáltatási feltételeket, a garanciafeltételeket, a rendeltetést stb.

A Termelői árak változó a termelő/értékesítő szempontjából méri az árak alakulását. A megfelelő ár az az alapár, amely nem tartalmazza a héát és a hasonló, közvetlenül az árbevételhez kapcsolódó levonható adókat, sem az egység által leszámlázott áruk és szolgáltatások utáni adókat és illetékeket, viszont hozzá kell adni a termelő által kapott esetleges terméktámogatásokat.

Az ármozgások valós alakulásának bemutatása céljából a tényleges ügyleti árat, nem pedig a listaárat kell figyelembe venni.

A tiszta ármozgások bemutatása érdekében a termelőiár-index összeállítása során kiigazítólag figyelembe kell venni a termék minőségi változásait.

A meghatározásnak olyannak kell lennie, hogy az egymást követő vonatkozási időszakokban a megfigyelési egység képes legyen egyedileg azonosítani a terméket és megadni a megfelelő egységárat.

Az indexnek elvben a vonatkozási időszak alatt érvényes átlagárat kell tükröznie. A gyakorlatban a ténylegesen begyűjtött adatok vonatkozhatnak a vonatkozási időszak közepének egy bizonyos napjára, amelyet a vonatkozási időszak tekintetében reprezentatív adatként kell meghatározni. Azon termékek esetében, amelyeknek jelentős a nemzetgazdasági hatásuk és amelyekről ismeretes, hogy áruk – legalábbis alkalmanként – ingadozik, fontos, hogy az index valóban az átlagárakat tükrözze.

Az áradatoknak a tényleges ügylet időpontjában – vagyis a követelések és kötelezettségek keletkezésekor, átalakulásakor vagy megszűnésekor – érvényes árat kell tükrözniük.

A szolgáltatások árait elvben a szolgáltatás nyújtásakor kell rögzíteni. Ha a szolgáltatás teljesítése több időszakot fog át vagy ha a szolgáltatást a szolgáltatás teljesítése előtt vásárolták meg, megfelelő kiigazításokat kell tenni.

Egy gazdasági tevékenység szolgáltatási termelőiár-indexe az összes szolgáltatás átlagárának alakulását méri Business-to-All, a Business-to-Business (B2B) és a Business-to-Consumers (B2C) szolgáltatásnyújtást egyaránt beleértve. Az állami szektornak történő értékesítés (Business-to-Government, B2G) része a B2B-nek.

5)

130202 változó: Belföldi termelői árak

6)

130203 változó: Nem belföldi termelői árak

7)

130204 változó: Nem belföldi termelői árak (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

8)

130205 változó: Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Valamely gazdasági tevékenység esetében a belföldi termelőiár-index a tevékenységből eredő és a belföldi piacon értékesített valamennyi áru és kapcsolódó szolgáltatás átlagárának alakulását méri. A nem belföldi árindex a tevékenységből eredő és a belföldi piacon kívül értékesített valamennyi áru és kapcsolódó szolgáltatás átlagárának (helyi pénznemre átszámított) alakulását mutatja.

E két index egyesítése megmutatja a tevékenységből eredő valamennyi áru és kapcsolódó szolgáltatás átlagárának alakulását. A nem belföldi piac termelői árai esetében az árat a nemzeti határokon, FOB paritás (költségmentesen a hajófedélzetre) feltételezésével kell számolni.

A belföldi és a nem belföldi árindexek külön termelői árindexek összeállítását teszik szükségessé a termék rendeltetési helye függvényében. A rendeltetési hely az a hely, ahol a terméket megrendelő vagy megvásárló harmadik fél rezidens.

Új lakóépületek termelői árai vagy költségei

Az építőipar esetében a termelőiár-indexek kizárólag az új lakóépületek esetében mérik az alakulást, és nem tartalmazzák a közösségi lakóépületek, a nem lakóépületek, a földterületek árait, valamint az építészi és egyéb díjakat. Tükrözik az ügyfél által az építőipari vállalatnak fizetett árakat. Így nemcsak az építés költségtényezőinek változásait tükrözik, hanem a termelékenységben és a jövedelmezőségben bekövetkezett változásokat is. Emellett a kibocsátási árak és a megfelelő termelési költségek eltérő időpontban jelentkeznek. A termelői ár helyettesíthető az új lakóépületek teljes építési költségével.

A teljes építésiköltség-index célja, hogy bemutassa az építési folyamat végrehajtása során az építési vállalkozónál felmerült költségek alakulását.

Az új lakóépületek teljes építési költségét alkotó költségek közé tartoznak az anyagköltségek, a munkaerőköltségek, a gépek és berendezések, a szállítás és az energia költségei, valamint az egyéb költségek. A közösségi lakóépületek és a nem lakóépületek költségei, a földterületek árai, valamint az építészi és egyéb díjak nem képezik az építési költségek részét.

Az anyagköltséget általában az anyagárak felhasználásával számítják ki. Az anyagáraknak a tényleges árakon, és nem a listaárakon kell alapulniuk. Az árak meghatározása érdekében mintákat kell venni a termékek és a szállítók közül. Az árak értékelése héa nélkül történik.

A munkaerőköltségek valamennyi alkalmazottra vonatkozóan tartalmazzák a béreket és kereseteket, valamint a társadalombiztosítási költségeket. A társadalombiztosítási költségekhez tartoznak: i. a munkaadó által fizetendő, jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási járulékok; ii. a kollektív szerződés szerinti, a szerződéses és az önkéntes társadalombiztosítási járulékok, amelyeket a munkaadó fizet; és iii. az imputált társadalombiztosítási járulékok (közvetlenül a munkaadó által fizetett társadalmi juttatások).

Új lakóépület minden olyan épület, amelyet tartós vagy ideglenes lakáscélú felhasználás céljából építenek, vagy olyan épület, amelyet más felhasználásból tartós vagy ideiglenes lakáscélú felhasználásra átalakítanak, és amelyhez a nemzeti jogszabályok szerint építési vagy tervezési engedélyre van szükség.

D.   K+F-INPUTOK

1)    230101 változó: Házon belüli K+F-kiadások

A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) olyan kreatív és módszeres tevékenységet jelent, amelynek célja a tudásállomány növelése – beleértve az emberiségre, a kultúrára és a társadalomra vonatkozó tudást is – és a rendelkezésre álló tudás új alkalmazási lehetőségeinek feltárása.

A házon belüli K+F-kiadások az egy adott adatszolgáltató egységen belül végzett K+F-re fordított kiadások összegét jelentik.

A pénzeszközök forrásától függetlenül a házon belüli K+F-kiadások közé tartozik minden olyan folyó kiadás és bruttó állóeszköz-kiadás, amelyet a statisztikai egység egy meghatározott vonatkozási időszak során az egységen belül végzett K+F-re fordít. A K+F-re fordított folyó kiadások közé tartozik a belső K+F-személyzet munkaerőköltsége és az egyéb folyó kiadások (külső K+F-személyzet költsége, szolgáltatások vásárlása). A K+F-re fordított bruttó állóeszköz-kiadások közé tartoznak a következők: földterület beszerzése, épületek beszerzése, információs és kommunikációs berendezések beszerzése, szállítóeszközök beszerzése, egyéb gépek és berendezések beszerzése, tőkésített számítógépes szoftverek beszerzése, egyéb szellemi tulajdont képező termékek beszerzése.

2)    230201 változó: K+F-személyzet

A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) olyan kreatív és módszeres tevékenységet jelent, amelynek célja a tudásállomány növelése – beleértve az emberiségre, a kultúrára és a társadalomra vonatkozó tudást is – és a rendelkezésre álló tudás új alkalmazási lehetőségeinek feltárása.

A statisztikai egység K+F-személyzetéhez tartozik minden, a K+F-fel közvetlenül foglalkozó személy, függetlenül attól, hogy a statisztikai egység vagy a statisztikai egység K+F-tevékenységébe teljes mértékben integrált külső szolgáltatók alkalmazásában áll, valamint a K+F-tevékenységekhez közvetlen szolgáltatásokat nyújtó személyek (például K+F-igazgatók, -adminisztrátorok, -technikusok és irodai alkalmazottak).

A közvetett támogatást és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó személyek, például az étkezdei, a karbantartó és a biztonsági személyzet tagjai nem tartoznak ide, annak ellenére, hogy bérük és keresetük szerepel az „egyéb folyó kiadásokban” a házon belüli K+F-kiadások D1. szerinti meghatározás alapján történő mérésekor.

A K+F-személyzet a magánszemélyek két fő csoportját foglalja magában:

— 
a statisztikai egység által foglalkoztatott személyek, akik hozzájárulnak az egység házon belüli K+F-tevékenységéhez (belső K+F-személyzet),
— 
a külső szolgáltatók, akik az egység házon belüli K+F-tevékenységébe teljes mértékben integráltak (külső K+F-személyzet), és akik lehetnek függetlenek (önfoglalkoztatók) vagy alkalmazottak (bért/fizetést kapnak, de nem a K+F-et végző statisztikai egységtől).

3)    230202 változó: Kutatók

A kutatók olyan szakemberek, akiknek hivatása új tudás megalkotása vagy létrehozása. Kutatást végeznek, koncepciókat, elméleteket, modelleket, technikákat, műszereket, szoftvereket vagy működési modelleket fejlesztenek tovább vagy alkotnak.

A kutatói munka tudományos és technikai szempontjainak megtervezésével és szervezésével foglalkozó vezetők és adminisztrátorok szintén „kutatónak” minősülnek.

4)    230301 változó: Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál

A „házon belüli K+F-kiadások” meghatározása egyezik a D1. pontban a 230101 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

5)    230401 változó: K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál

A „K+F-személyzet” meghatározása egyezik a D2. pontban a 230201 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

6)    230501 változó: K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD)

A K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD) a kormányzati költségvetésekben a K+F-finanszírozásra (valamennyi ágazat számára) elkülönített összes előirányzatot jelentik. A kormányzat magában foglalja a központi (szövetségi) kormányzati, a regionális (tartományi) kormányzati és a helyi (települési) kormányzati alszektorokat (az utóbbi által nyújtott K+F-finanszírozást nem kell feltétlenül figyelembe venni a GBARD-ban, ha nem tekinthető jelentősnek, vagy ha az adatgyűjtés nem lehetséges). A GBARD alatt költségvetési adatok értendők, a költségvetési előrejelzésektől a tényleges kiadásokig, miközben az adatgyűjtés fókuszában általában a „Kezdeti költségvetési előirányzatok” és a „Végleges költségvetési előirányzatok” állnak.

7)    230502 változó: Transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás

A transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás meghatározás szerint a GBARD-vel mért, a kormányzat általi teljes költségvetési finanszírozás, amelynek célja a következők támogatása: transznacionális állami K+F-programvégrehajtók, összeurópai transznacionális állami K+F-programok, valamint az uniós tagállamok, a tagjelölt országok és az EFTA-országok közötti két- vagy többoldalú állami K+F-programok.

8)    330101 változó: Házon belüli K+F-kiadások

Ugyanaz, mint a D1. pontban a 230101 változó meghatározása.

9)    330201 változó: K+F-személyzet

Ugyanaz, mint a D2. pontban a 230201 változó meghatározása.

10)    330202 változó: Kutatók

Ugyanaz, mint a D3. pontban a 230202 változó meghatározása.

E.   BESZERZÉSEK

1)    240101 változó: Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen

Az áruk és szolgáltatások beszerzése összesen magában foglalja a statisztikai egység által beszerzett áruk és szolgáltatások teljes összegét, amelyet a számvitelben forgóeszközként vagy kiadásként jelenítenek meg a vonatkozási időszakban.

Ezen árubeszerzésekhez tartoznak – a teljesség igénye nélkül – a következők: nyersanyagok, segédanyagok és csomagolóanyagok, fogyóeszközök, üzemanyagok, tartalék alkatrészek, vetőmagok és takarmányok, állatok, kis méretű készlettételek és viszonteladás céljából beszerzett áruk.

A szolgáltatásbeszerzésekhez tartoznak – a teljesség igénye nélkül – a villamos energiával, fűtéssel, vízzel, karbantartással, javítással, jogdíjakkal, bérlettel, biztosítással, kutatással (ha harmadik fél végzi), ügynöki munkával, reklámozással, promócióval, szállítással, kommunikációval, bankkal, joggal, számvitellel kapcsolatos szolgáltatások, és bármely egyéb, harmadik fél által teljesített és a vonatkozási időszak során kiadásként megjelenített szolgáltatás.

Nem tartoznak ide a késztermékekben és a befejezetlen termelésben bekövetkezett növekedések, sem a pénzügyi eszközök és a befektetett eszközök. Kivételként idetartoznak a más osztályokból a fenti, idetartozóként felsorolt tételek bármelyikébe átsorolt eszközök.

Az e meghatározás szerinti áruk és szolgáltatások beszerzését a fent említett eszközök és kiadások megjelenítéséhez alapul szolgáló számviteli standardokban e célból megállapított szabályok szerint kell értékelni.

2)    240102 változó: Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése

A változatlan formában történő viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése olyan árubeszerzést jelent, amelyet az áruk harmadik felek részére történő, további feldolgozás nélküli viszonteladása céljából hajtanak végre. Magában foglalja továbbá szolgáltatások beszerzését olyan „számlázó” szolgáltató cégektől, amelyek árbevétele nemcsak a szolgáltatási ügyletekért felszámított ügynöki díjakat tartalmazza (mint például az ingatlanügynökök esetében), hanem a szolgáltatási ügylet tárgyát képező tényleges összeget is, mint például az utazási irodák által vásárolt fuvarozási szolgáltatások esetében.

Nem tartozik ide azon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket jutalékos alapon adnak el harmadik félnek, mivel ezeket az árukat nem a jutalékban részesülő ügynök vásárolja vagy adja el.

A változatlan formában történő viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése az „Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen” változó részét képezi, és egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál kerül felhasználásra.

3)    240103 változó: A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei

Ez a változó tartalmaz a statisztikai egység által a vonatkozási időszak során megjelenített minden olyan költséget, amely olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódik, amelyeket a statisztikai egység részére munkaerő-kölcsönzők vagy olyan hasonló szervezetek nyújtottak, amelyek korlátozott időtartamra munkavállalókat bocsátanak rendelkezésre az ügyfél tevékenységéhez az ügyfélnél lévő munkaerő kiegészítése vagy ideiglenes helyettesítése céljából, és a rendelkezésre bocsátott személyek a munkaerő-kölcsönző egység alkalmazottai. A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei az „Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen” változó részét képezik.

Ugyanakkor ezen ügynökségek és szervezetek az alkalmazottaik felett nem gyakorolnak közvetlen felügyeletet az ügyfél munkahelyén. Ebbe a változóba csak az egy adott ipari vagy egyéb nem ipari szolgáltatás nyújtásához nem kapcsolódó személyzet biztosítása tekintetében felmerült költségek tartoznak bele.

4)    240104 változó: A hosszú távú bérlet és az operatív lízing költségei

A hosszú távú bérlet költségei magukban foglalnak a statisztikai egység által a vonatkozási időszak során megjelenített minden olyan kiadást, amely befektetett eszközök bérléséhez kapcsolódik. E változóhoz tartoznak az operatív lízingszerződés alapján teljesített, befektetett eszközökhöz kapcsolódó kifizetések.

E változó alkalmazásában egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot.

5)    240105 változó: Energiatermékek beszerzése

Ehhez a változóhoz tartozik a vonatkozási időszak alatt beszerzett összes energiatermék, de csak akkor, ha azokat üzemanyagként történő felhasználás céljából szerezték be. Nem tartoznak ide a nyersanyagként vagy átalakítás nélküli viszonteladás céljából beszerzett energiatermékek. Az adatot csak értékben kell megadni.

6)    240106 változó: Alvállalkozók részére teljesített kifizetések

A NACE B–E nemzetgazdasági ágainak tevékenységei esetében az alvállalkozók részére teljesített kifizetések az egység által harmadik feleknek olyan ipari árukért és szolgáltatásokért teljesített kifizetések, amelyeket a következők szerint meghatározott alvállalkozói kapcsolat részeként teljesítenek:

Két vállalkozás alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A és a B feltétel együttesen teljesül:

A. 

a vásárló vállalkozás, más néven fővállalkozó részt vesz a termék létrehozásában azzal, hogy, még ha csak részben is, biztosítja a technikai leírást a szolgáltató vállalkozásnak, más néven alvállalkozónak, és/vagy biztosítja számára a feldolgozandó anyagokat;

B. 

a vásárló vállalkozás adja el az alvállalkozásban elkészített terméket vagy önálló termékként, vagy egy bonyolultabb termék részeként, és vállalja az eladás utáni felelősséget a termékért.

Megjegyzés: A szín, méret vagy katalógusszám puszta meghatározása önmagában nem jelent technikai leírást. Mérték után készült termék gyártása nem jelent szükségszerűen alvállalkozói kapcsolatot.

A NACE F nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó statisztikák esetében az alvállalkozók részére teljesített kifizetések az egység által harmadik feleknek azon építőipari munkákért teljesített kifizetések, amelyeket alvállalkozói kapcsolat részeként teljesítenek.

Két vállalkozás alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A, a B, a C és a D feltétel egyidejűleg teljesül:

A. 

a vásárló vállalkozás szerződést köt a szolgáltató vállalkozással (a továbbiakban: alvállalkozó) az építési folyamat konkrét részét képező munkák vagy szolgáltatások teljesítésére;

B. 

a vásárló vállalkozás felelős az építési folyamat végső termékéért, és felelőssége kiterjed az alvállalkozók által teljesített részekre is; bizonyos esetekben az alvállalkozó is vállalhat felelősséget;

C. 

a vásárló vállalkozás biztosítja a leírásokat az alvállalkozó számára, így például az alvállalkozó által teljesített munkát vagy szolgáltatást az adott projekt céljaira kell szabni, tehát az nem lehet szabványosított vagy katalógusban szereplő munka, illetve szolgáltatás;

D. 

a kölcsönös szerződést egyéb módon nem szabályozza társulás típusú megállapodás, például pályázati felhívásra adott közös válasz, konzorcium vagy vegyes vállalkozás stb. formájában.

7)    240201 változó: Készletváltozás

A készletváltozás a statisztikai egység által a vonatkozási időszak végén és elején megjelenített készletek összértékének különbözete. Az említett készletek értéke az az érték, amellyel azokat a pénzügyi kimutatásokban megjelenítették.

8)    240202 változó: Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása

Ez a változó a statisztikai egység által előállított és még el nem adott késztermékek vagy befejezetlen termelés készleteinek értékében a vonatkozási időszak első és utolsó napja között bekövetkezett változást adja meg. Részét képezi a Készletváltozás változónak.

Ezek a termékek a statisztikai egységhez tartozó befejezetlen termelést akkor is magukban foglalják, ha a kérdéses termékek harmadik fél birtokában vannak. Ugyanígy azok a statisztikai egységnél készletezett termékek, amelyek harmadik félhez tartoznak, nem tartoznak ide.

A készletek értékelése termelési költségen, és az értékhelyesbítés (például leértékelés) előtt történik.

9)    240203 változó: Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása

A viszonteladásra szánt áruk készletváltozása a statisztikai egység által a vonatkozási időszak végén és elején további feldolgozás nélkül harmadik feleknek való viszonteladásra szánt tételként megjelenített készletek összértékének különbözete. Az említett készletek értéke az az érték, amellyel azokat a pénzügyi kimutatásokban megjelenítették. A Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása változó a Készletváltozás változó részét képezi.

10)    240301 változó: Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése összesen

Az „áru- és szolgáltatásbeszerzés összesen” meghatározása egyezik az E1. pontban a 240101 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

11)    240302 változó: Külföldi irányítású vállalkozások viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzése

A „viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzés” meghatározása egyezik az E2. pontban a 240102 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

F.   EREDMÉNYEK ÉS TELJESÍTMÉNY

1)    140101 változó: Termelés (volumen)

A rövid távú vállalkozásstatisztikákban a termelést indexként kell megadni. A termelési volumenindex a gazdasági fejlődés referenciamutatója, és mindenekelőtt a gazdasági fejlődés fordulópontjainak korai azonosításához használják. Laspeyres-féle index formájában kell bemutatni, amely a termelés jelenlegi volumenét összehasonlítja a bázisidőszak termelésének volumenével.

A termelési volumenindex elméleti célja:

— 
Az üzleti ciklusra vonatkozó statisztikák tekintetében a saját kibocsátást kell mérni. Az üzleti ciklusra vonatkozó statisztikák értelmében a „termelés” vagy „kibocsátás” kifejezések nem foglalják magukban a más egységektől származó inputokat.
— 
A termelési volumenindex célja ezért a hozzáadott érték volumenében bekövetkező változások rövid és rendszeres időközönként történő mérése.
— 
A hozzáadott érték volumenében mért változásoknak általánosságban közelíteniük kell a hozzáadott érték nemzeti számlák szerinti fogalma szerint mért hozzáadott értékhez.

A termelési volumenindex kiszámításának alapelvei:

— 
Az index összeállításához az elméleti cél alapján szükséges adatok általában nem állnak rendelkezésre havonta.
— 
Ezért az alapárakon vett hozzáadott érték kiszámítása csak a bázisidőszakra vonatkozóan történik, mindenekelőtt a súlyozás aktualizálása céljából. Ha nem áll rendelkezésre az alapáron vett hozzáadott érték, akkor a tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott érték használható közelítő értékként.
— 
A bázisidőszaki hozzáadott érték havi folytatása arra alkalmas közelítő értékekkel történik.

A folytatáshoz szükséges közelítő értékek kiszámítása. Az indexek folyamatosságát biztosítani képes közelítő értékek a következők:

— 
folytatás a bruttó termelési értékekkel (deflált),
— 
folytatás a volumennel,
— 
folytatás az árbevétellel (deflált),
— 
folytatás a felhasznált munkával,
— 
folytatás a felhasznált nyersanyaggal,
— 
folytatás a felhasznált energiával.

E közelítő értékeknek a hozzáadott érték alakulásával való korrelációja a piaci tevékenységtől függően eltérő lehet. Minden piaci tevékenység esetében magas korrelációval rendelkező közelítő értéket kell választani.

A nemzeti számlákkal való kapcsolat:

— 
A „termelési index” kifejezés „hozzáadott érték alakulásaként” történő általános értelmezése ellentmond a „termelés” nemzeti számlák vagy a vállalkozások szerkezeti statisztikái keretében érvényes fogalmának.
— 
A nemzeti számlák értelmében a termelési index a változatlan árakon vett „hozzáadott érték” alakulására vonatkozik, miközben a hozzáadott érték tulajdonképpen a kibocsátás mínusz a folyó termelőfelhasználás alapárakon.

2)    140201 változó: Értékesítési volumen

Az értékesítési volumen a változatlan áron vett nettó árbevétel értékét adja meg, tehát mennyiségi index. Kiszámítható folyó árakon vett nettó árbevételként, a megfelelő ármutatóval deflálva, vagy közvetlenül az értékesített áruk mennyiségéből levezetett mennyiségi indexként.

3)    140301 változó: Nettó árbevétel

A nettó árbevétel magában foglalja valamennyi tevékenység esetében – a NACE 64 és 65, valamint egyes, a NACE 66 alá tartozó tevékenységek kivételével – a vonatkozási időszak alatt a statisztikai egység szokásos tevékenységei során keletkező összes bevételt, és az általa nyújtott árcsökkentések, árengedmények és kedvezmények nélkül kerül bemutatásra.

A bevétel a gazdasági hasznokban a vonatkozási időszakban eszközök beáramlása vagy növekedése, vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedés, amely azt eredményezi, hogy a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból nő.

Az említett beáramlások vevői szerződésekből erednek, és az ezekben a szerződésekben előirányzott teljesítési kötelmeknek a statisztikai egység általi kielégítése révén valósulnak meg. A teljesítési kötelmet általában áruk értékesítése (átruházása) vagy szolgáltatások nyújtása képviseli, azonban a bruttó beáramlás tartalmazhat a statisztikai egység eszközeinek mások általi használatán keletkezett jövedelemként szerzett bevételeket is.

Nem tartoznak a nettó árbevételbe a közvetkezők:

— 
a bevételhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi adó, vám vagy illeték,
— 
a megbízó nevében beszedett összegek, ha a statisztikai egység az említett megbízóval való kapcsolatában meghatalmazottként jár el,
— 
a nem a statisztikai egység szokásos tevékenységei során keletkezett bevétel. A bevétel ezen típusait általában az „Egyéb (működési) bevétel”, a „Pénzügyi bevételek”, a „Rendkívüli bevételek” vagy hasonló fejezetek alá sorolják be, az általánosan elfogadott számviteli standardok pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használt adott körétől függően.

Az évközi statisztikák adott esetben nem tudnak figyelembe venni olyan szempontokat, mint az éves árcsökkentések, támogatások, árengedmények és kedvezmények.

A NACE K6411, K6419 és K649 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel a kibocsátásnak az állami és egyéb támogatásokkal csökkentett értéke.

A NACE K642 és K643 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel közelíthető a teljes működési költségekkel, ha a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

A NACE K6511, K6512 és K652 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel a „Megszolgált bruttó díj”.

A NACE K653 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel az „összes nyugdíjjárulék”.

A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek vonatkozásában a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a nettó árbevétel a kibocsátásnak az állami és egyéb támogatásokkal csökkentett értéke. A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek vonatkozásában a nettó árbevétel szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a nettó árbevétel standard meghatározását kell alkalmazni.

4)

140302 változó: Belföldi nettó árbevétel

5)

140303 változó: Nem belföldi nettó árbevétel

6)

140304 változó: Nem belföldi nettó árbevétel (euróövezet)

7)

140305 változó: Nem belföldi nettó árbevétel (nem euróövezet)

A belföldi és a nem belföldi nettó árbevétel indexei a nettó árbevétel megosztását igénylik a termék első rendeltetési helye szerint, a tulajdonjog változása alapján (függetlenül attól, hogy vannak-e ennek megfelelő határon átmenő fizikai árumozgások). A rendeltetési hely az a hely, ahol az árukat és szolgáltatásokat megvásárló harmadik fél rezidens.

8)

250101 változó: Nettó árbevétel

Ugyanaz, mint az F3. pontban a 140301 változó meghatározása.

9)

250102 változó: Mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halászatból és ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE A–F nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

10)

250103 változó: Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE B–F nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

11)

250104 változó: Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel az építőipar kivételével

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE B–E nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

12)

250105 változó: Építőiparból származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE F nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

13)

250106 változó: Szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevétel

Az összes nyújtott szolgáltatásból (banki és biztosítási szolgáltatások, üzleti és személyi szolgáltatások) származó bevétel.

Ez a változó magában foglalja a fő- vagy másodlagos tevékenységként végzett szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevételt; bizonyos szolgáltatási tevékenységeket ipari egységek is végezhetnek. Ezek a tevékenységek a NACE H–N és P–S nemzetgazdasági ághoz, továbbá a NACE G nemzetgazdasági ág 45.2 és 45.4 karbantartási és javítási alágához tartoznak.

14)

250107 változó: Kereskedelmi (vételi és viszonteladási) és közvetítői tevékenységekből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely az egység kereskedelmi (vételi és viszonteladási) tevékenységéből, valamint az egység közvetítői tevékenységéből származik. Ez megfelel az olyan áruk értékesítésének, amelyeket az egység saját nevében és saját számlájára beszerez és a beszerzési állapottal azonos állapotban újra elad vagy olyan címkézés, csomagolás és burkolás után ad el újra, amely bevett gyakorlat a kereskedelmi vállalkozásokban, valamint a harmadik felek nevében vagy javára történő beszerzésekből és értékesítésekből és hasonló tevékenységekből származó jutalékoknak.

A viszonteladás a következőképpen bontható:

— 
viszonteladás más kereskedőknek, szakmai felhasználóknak stb. (nagykereskedelmi értékesítés);
— 
viszonteladás háztartásoknak vagy kisfelhasználóknak (kiskereskedelmi értékesítés).

Ezek a tevékenységek a NACE G nemzetgazdasági ághoz tartoznak (kivéve a 45.2 és 45.4 karbantartási és javítási alágat).

15)

250108 változó: Épületek építéséből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE F41 ágazathoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

16)

250109 változó: Egyéb építmények építéséből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE F42 ágazathoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

17)

250110 változó: A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén

A nettó árbevételnek az a része, amely az egység fő tevékenységéből származik. Az egység fő tevékenységét a 696/93/EK tanácsi rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

18)

250111 változó: Alvállalkozásból származó nettó árbevétel

A NACE F nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó statisztikák esetében az alvállalkozásból származó nettó árbevétel az egység által alvállalkozói kapcsolat részeként harmadik fél számára végzett saját építőipari munkák által termelt nettó árbevétel.

Két vállalkozás alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A, a B, a C és a D feltétel egyidejűleg teljesül:

A. 

a vásárló vállalkozás szerződést köt a szolgáltató vállalkozással (a továbbiakban: alvállalkozó) az építési folyamat konkrét részét képező munkák vagy szolgáltatások teljesítésére;

B. 

a vásárló vállalkozás felelős az építési folyamat végső termékéért, és felelőssége kiterjed az alvállalkozók által teljesített részekre is; bizonyos esetekben az alvállalkozó is vállalhat felelősséget;

C. 

a vásárló vállalkozás biztosítja a leírásokat az alvállalkozó számára, így például az alvállalkozó által teljesített munkát vagy szolgáltatást az adott projekt céljaira kell szabni, tehát az nem lehet szabványosított vagy katalógusban szereplő munka, illetve szolgáltatás;

D. 

a kölcsönös szerződést egyéb módon nem szabályozza társulás típusú megállapodás, például pályázati felhívásra adott közös válasz, konzorcium vagy vegyes vállalkozás stb. formájában.

19)

250112 változó: Nettó árbevétel az ügyfél rezidensi besorolása szerint

A nettó árbevétel az F3. pontban a 140301 változónál meghatározott nettó árbevétel. A rezidensi besorolás fogalma összhangban van az 549/2013/EU rendelettel.

20)

250113 változó: Nettó árbevétel termékek szerint

A nettó árbevétel az F3. pontban a 140301 változónál meghatározott nettó árbevétel. A termékek szerinti bontás a CPA-n alapul.

21)

250201 változó: Bruttó kereskedelmi árrés

A vételi és a további feldolgozás nélküli viszonteladási tevékenységen keletkezett nyereségnek felel meg. Kiszámítása a vételi és további feldolgozás nélküli viszonteladási kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nettó árbevétel, az összes viszonteladásra szánt beszerzés és a viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készletváltozásai alapján történik.

A bruttó kereskedelmi árrés tartalmazza a harmadik felek számára változatlan formában történő továbbadás céljából beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékesítést, beszerzést és készletváltozást.

Másik elnevezése Viszonteladási árrés.

22)

250301 változó: Kibocsátás értéke

A kibocsátás értéke a vonatkozási időszak során a statisztikai egység által termelt teljes kibocsátás értéke.

Valamennyi tevékenység esetében – a NACE 64, 65 és 66 alá tartozó tevékenységek kivételével – a következők összege:

+ Nettó árbevétel,
± Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása,
± Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása,
+ Termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevételek és
+ Tőkésített kibocsátás
– Viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzése.

A termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevétel a statisztikai egységnek a vonatkozási időszak során nyújtott és ekként megjelenített, állami közreműködésből származó bármely bevétel.

A tőkésített kibocsátás a statisztikai egység által a vonatkozási időszak során ekként megjelenített, saját előállítású hosszú lejáratú eszközök növekedése összesen.

A NACE K6411 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a személyzeti költségektől eltérő igazgatási kiadások plusz a díjak és jutalékráfordítások, plusz a személyzeti költségek, plusz a tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése.

A NACE K6419 és K649 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek mínusz Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, plusz A kapott jutalékok, plusz A részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból származó bevétel, plusz A pénzügyi műveletek nettó eredménye, plusz A termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevétel. A NACE K6499 alá tartozó egyes tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a nettó árbevétel plusz állami és egyéb támogatások, vagy közelíthető a teljes működési költségekkel, ha a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

A NACE K642 és K643 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a nettó árbevétel plusz állami és egyéb támogatások, vagy közelíthető a teljes működési költségekkel, ha a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

A NACE K6511 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a Megszolgált bruttó díj plusz

Befektetésből származó jövedelem, mínusz Részesedésből származó jövedelem, mínusz Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása, plusz Viszontbiztosítóknak a vállalkozás bruttó biztosítástechnikai tartalékaiban lévő részesedése után keletkező befektetési jövedelme, plusz Befektetések nem realizált nyeresége, plusz Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, viszontbiztosítás nélkül, mínusz Kifizetett kárigények, plusz/mínusz Kárigények tartalékának változása (a növekedést le kell vonni, a csökkenést hozzá kell adni), plusz/mínusz Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása, viszontbiztosítás nélkül (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), plusz/mínusz (ha rendelkezésre áll) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása, viszontbiztosítók részesedése (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), plusz/mínusz (ha rendelkezésre áll) A jövőbeli felosztásra szánt pénzeszközök változása (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), mínusz A többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések, viszontbiztosítás nélkül, mínusz Beruházások megvalósításán keletkezett veszteségek, mínusz Befektetések nem realizált vesztesége, plusz Egyéb bevételek.

A NACE K6512 és K652 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a Megszolgált bruttó díj plusz Befektetésből származó jövedelem, mínusz Részesedésből származó jövedelem, mínusz Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása, plusz Viszontbiztosítóknak a vállalkozás bruttó biztosítástechnikai tartalékaiban lévő részesedése után keletkező befektetési jövedelme, plusz Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, viszontbiztosítás nélkül, plusz Egyéb bevételek, mínusz Kifizetett kárigények, plusz/mínusz Kárigények tartalékának változása (a növekedést le kell vonni, a csökkenést hozzá kell adni), mínusz Beruházások megvalósításán keletkezett veszteség, mínusz A többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések nettó összege, plusz/mínusz Káringadozási tartalék változása (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), plusz/mínusz A más kategóriákban nem szereplő egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni).

A NACE K653 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a nettó árbevétel mínusz fizetendő biztosítási díjak, plusz befektetésekből származó jövedelem, plusz egyéb bevételek, plusz kapott biztosítási díjak, mínusz nyugdíjkiadás összesen, mínusz biztosítástechnikai tartalék nettó változása (a biztosítástechnikai tartalék növekedését le kell vonni a kibocsátás értékéből, a csökkenését hozzá kell adni). Más lehetőségként a kibocsátás értéke kiszámítható a költségek összegeként is.

A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, ahol a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a kibocsátás értéke a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek mínusz fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, plusz a kapott jutalékok, plusz a részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból származó bevétel, plusz a pénzügyi műveletek nettó eredménye, plusz a termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevétel.

A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, ahol a nettó árbevétel szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a kibocsátás értéke a nettó árbevétel plusz a tőkésített kibocsátás, plusz a termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásból származó bevétel.

23)

250401 változó: Hozzáadott érték

A hozzáadott érték az értékcsökkenéssel, az amortizációval és a munkavállalói juttatásokkal kiigazított nettó működési bevétel összetett mutatója, amelynek minden összetevőjét ekként jeleníti meg a statisztikai egység a vonatkozási időszakban. Értékét a következő képlet adja meg:

+ Nettó árbevétel
+ Termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevételek
+ Tőkésített kibocsátás
± Készletváltozás
– Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen.

24)

250501 változó: Bruttó üzemi eredmény

A bruttó üzemi eredmény a működési tevékenység által létrehozott többlet, miután a munkaerő-tényező ráfordítást ellentételezték.

Kiszámítható a munkavállalói juttatások költségeivel csökkentett hozzáadott értékből. Ez a rendelkezésre álló egyenleg teszi lehetővé az egység számára, hogy visszafizesse a hitelnyújtóknak a saját pénzeszközöket és kölcsönöket, hogy befizesse az adókat, és végül finanszírozza beruházásai egy részét vagy egészét.

25)

250601 változó: Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele

A „nettó árbevétel” meghatározása egyezik az F3. pontban a 140301 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

26)

250701 változó: Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátásának értéke

A „kibocsátás értéke” meghatározása egyezik az F22. pontban a 250301 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

27)

250801 változó: Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke

A „hozzáadott érték” meghatározása egyezik az F23. pontban a 250401 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

28)

250901 változó: Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele

A „nettó árbevétel” meghatározása egyezik az F3. pontban a 140301 változónál, a „külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik” meghatározása pedig az A14. pontban a 210401 változónál szereplő meghatározással.

29)

440101 változó: Nettó árbevétel az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

A „nettó árbevétel” meghatározása egyezik az F3. pontban a 140301 változónál, az „adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások” meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

30)

251001 változó: Értékesített termelés

Az értékesített termelés az egyes országok gazdasági területén belül bármikor végzett, a vonatkozási időszak során értékesített (számlázott) termelés. A termelés elvégezhető a vállalkozás fő vagy másodlagos tevékenységei keretében is. Magában foglalja az ugyanazon vállalkozáshoz tartozó szakosodott egységek által egymásnak értékesített (számlázott) termelést is.

31)

251002 változó: Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés

Az egyes országok gazdasági területén belül alvállalkozó által végzett termelés, amelyet a vonatkozási időszak során a megbízónak értékesítettek (számláztak) az alvállalkozói tevékenységekre vonatkozóan a CPA-iránymutatásokban meghatározott feltételek szerint. A termelés elvégezhető a vállalkozás fő vagy másodlagos tevékenységei keretében is.

32)

251003 változó: Tényleges termelés

A tényleges termelés magában foglal minden, a vonatkozási időszak során az egyes országok gazdasági területén belül végzett termelést, amelyet más termékek gyártásában hasznosítanak. Azok a termékek tartoznak ide, amelyeket magánál a szakosodott egységnél vagy egy ugyanahhoz a vállalkozáshoz tartozó másik szakosodott egységnél:

— 
értékesítésre szánnak,
— 
más termékké dolgoznak fel,
— 
más termékbe szerelnek be, vagy
— 
készleteznek.

G.   BERUHÁZÁSOK

1)    260101 változó: Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások

A Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások magában foglal a befektetett tárgyi eszközökhöz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a vonatkozási időszak során a statisztikai egység ekként jelenített meg, kivéve a korábban megjelenített értékvesztés miatti veszteségek átértékeléséből vagy visszaírásából és az egyéb befektetett tárgyi eszközök átsorolásából (transzferéből) származó növekedést.

A növekedések közé tartoznak többek között a felvásárlások, a pénzügyi lízingek, a korszerűsítések, az átalakítások, a felújítások, az építtetések, a saját építések és a tőkésített ráfordítások a megjelenítési és értékelési kritériumokat meghatározó, alkalmazandó számviteli standardok által megengedett körben.

2)    260102 változó: Bruttó földberuházások

A Bruttó földberuházások magában foglal a földterületekhez, felszín alatti készletekhez, erdőkhöz és szárazföldi vizekhez, feltárási és felmérési eszközökhöz, bányászati, kőolaj- és földgázkitermelési eszközökhöz és hasonlókhoz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszakban ekként jelenített meg. A Bruttó földberuházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

3)    260103 változó: Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások

A Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások magában foglalja a beszerzés időpontjában már használt (vagyis nem új) épületek és hasonló szerkezetek minden olyan növekedését vagy beszerzését, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során ekként jelenített meg.

A Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

4)    260104 változó: Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások

Az Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások magában foglalja:

— 
az új, saját használatú épületek építéséhez kapcsolódó növekedést (saját építés),
— 
az új épületek beszerzését (általában olyan építési szerződés eredményeként, amelynek kedvezményezettje az adatszolgáltató statisztikai egység),
— 
a meglévő épületek olyan tőkésített növekedését, átalakítását, korszerűsítését és felújítását (ha az ezekhez kapcsolódó kiegészítő gazdasági haszon valószínűsíthetően a statisztikai egységhez folyik be), amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során ekként jelenített meg.

Az Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

5)    260105 változó: Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások

A Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások magában foglal a gépekhez, járművekhez, tartozékokhoz és felszerelésekhez, irodai berendezésekhez, számítástechnikai, kommunikációs és hálózati berendezésekhez és más hasonlókhoz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során ekként jelenített meg.

A Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

6)    260106 változó: Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével

A Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével magában foglal a befektetett immateriális eszközökhöz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszakban ekként jelenített meg, az üzleti vagy cégérték kivételével.

A növekedések közé tartoznak többek között a felvásárlások, a pénzügyi lízingek, a korszerűsítések, a bővítések, átalakítások, a felújítások, az építtetések, a saját építések és a tőkésített ráfordítások a megjelenítési és értékelési kritériumokat meghatározó, az „üzleti vagy cégérték” fogalmát is meghatározó alkalmazandó számviteli standardok által megengedett körben.

7)    260107 változó: Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások

A Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások kizárólag akkor jeleníthetők és jelenítendők meg immateriális javakként, ha valószínű, hogy az eszközhöz társított jövőbeli gazdasági haszon befolyik a vállalkozáshoz, és ha az eszköz költsége megbízhatóan felmérhető. Amennyiben a vásárolt szoftver nem felel meg e feltételeknek, kiadásként kell megjeleníteni, amikor felmerül, és az „Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen” értékében kell feltüntetni.

A Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások magában foglalja a beszerzési árat (ideértve a behozatali vámokat és a vissza nem igényelhető beszerzési adókat is), valamint a szoftver rendeltetésszerű használatának előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokat. A közvetlenül kapcsolódó kiadás magában foglalja például a telepítés szakértői díját. A költségből levonandó minden árengedmény és kedvezmény.

8)    260108 változó: Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel

A Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel magában foglalja a harmadik feleknek értékesített meglévő tárgyi beruházási javak értékét. A tárgyi beruházási javak értékesítésének értékelése a ténylegesen kapott áron (leszámítva a héát), és nem könyv szerinti értéken történik, az eladónál felmerülő, a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos költségek levonása után. Az értékhelyesbítések és az eladáson kívüli elidegenítések nem tartoznak ide.

9)    260201 változó: Külföldi irányítású vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházásai

A „befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházás” meghatározása egyezik a G1. pontban a 260101 változónál, a „külföldi irányítású vállalkozások” meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

10)    430101 változó: Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

A „befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházás” meghatározása egyezik a G1. pontban a 260101 változónál, az „adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások” meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

H.   INGATLAN

1)    150101 változó: Építési engedélyek: lakások száma

Az építési engedély felhatalmazást ad az építési projekttel kapcsolatos munkák megkezdésére. Így az engedély kiadása a hatósági tervezési és építési engedélyezésnek a munka megkezdése előtti végső szakaszát jelenti. Az új építési projektekre vonatkozó adatforrások egyéb információk, például a megadott részletes tervjóváhagyások és a megkezdett építkezések alapján kiegészíthetők.

Ezek az építési engedélyek jól jelzik az építőipar leterheltségét a közeljövőben, bár ettől eltérő eset is előfordulhat, ha az engedélyek nagy részét nem használják fel, vagy ha hosszú idő telik el az engedélyek kiadása és az építés megkezdése között.

Az (EU) 2019/2152 rendelet csak az új épületekre és a nem lakóépületek lakóépületekké történő átalakítására vonatkozóan írja elő az adatszolgáltatást, annak ellenére, hogy építési engedélyek egyéb építményekre és építőipari munkákra is kiadhatók.

Az épületek lakóépületekre és nem lakóépületekre bonthatók.

A lakóépületek olyan építmények, amelyeknek legalább a felét lakhatási célra használják. Ha a teljes hasznos alapterületnek kevesebb mint a felét használják lakhatási célra, az épületet a nem lakóépületekhez kell besorolni, a célorientált kialakításának megfelelően.

Az Építési engedélyek: lakások száma változó célja az, hogy az építőipari tevékenység jövőbeni alakulását az egységek számában kifejezve mutassa be.

Ez a változó az építési engedéllyel rendelkező új lakóépületekben lévő lakások számából tevődik össze (az egylakásos lakóépületekre és a két- vagy többlakásos lakóépületekre kiterjedően). A lakás olyan, egy vagy több szobából és kiegészítő helyiségekből álló egység, amely állandó épületben vagy annak szerkezetileg elkülönített részében van kialakítva építés, átépítés, átalakítás stb. útján, és magánszemélyek állandó életvitelének helyszínéül szolgál. Külön kijárata van az utcára (közvetlenül, kerten vagy udvaron keresztül) vagy az épületen belüli közös térbe (lépcsőház, átjáró, galéria stb.). Az egyértelműen a lakás részeként használt külön lakószobákat a lakás részeként kell figyelembe venni. A lakás így állhat külön épületekből ugyanazon létesítményen belül, ha egyértelműen ugyanazon magánháztartás életvitelének színteréül szolgál.

Meglévő lakóépületek olyan bővítései, amelyekhez nincs szükség építési engedélyre, e statisztikák szempontjából nem minősülnek lakásnak.

2)    150102 változó: Építési engedélyek: Négyzetméter (hasznos alapterület négyzetméterben vagy más mértékegység)

Az „építési engedély” meghatározása egyezik a H1. pontban a 150101 változónál szereplő meghatározással. Az Építési engedély: négyzetméter változó célja az, hogy az építőipari tevékenység jövőbeni alakulását volumenben kifejezve mutassa be.

Ez a változó az építési engedéllyel rendelkező új lakóépületek és nem lakóépületek négyzetméterben kifejezett hasznos alapterületéből tevődik össze. Az épület hasznos alapterületét a külső falakon belül kell mérni, a következők leszámításával:

— 
az épületszerkezetek által elfoglalt terület (például a térelhatároló elemek, támaszok, oszlopok, tartópillérek, aknák, kémények területe),
— 
a segédberendezések üzemi területe (például a fűtő- és a légkondicionáló berendezések vagy az áramtermelő generátorok által elfoglalt területek),
— 
az átjárók (például lépcsőházak, felvonók, mozgólépcsők) területe.

Az épület lakás céljára használt általános hasznos alapterületének részét képezi a konyha, a nappali, a hálószobák és kiegészítő helyiségek, a pincék és a lakóegységek közös helyiségei számára használt terület.

Ha a hasznos alapterületre vonatkozó információk az összegyűjtött adatokból közvetlenül nem állnak rendelkezésre, akkor megbecsülhetők a rendelkezésre álló források alapján.




V. MELLÉKLET

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statiszikára vonatkozó technikai előírások, ideértve a vállalkozásjellemzők szerinti bontású árukereskedelmi statisztikát is

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Fogalommeghatározások

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika alkalmazásában:

a) 

„áru”: az ingó javak, a villamos energiát és a földgázt is beleértve;

b) 

„árukivitel”: minden olyan fizikai árumozgás, amelynek következtében egy tagállam anyagi erőforrásai csökkennek annak nyomán, hogy az áru az adott tagállam statisztikai területét elhagyva egy másik tagállam vagy egy harmadik ország statisztikai területén lévő rendeltetési helyre kerül;

c) 

„árubehozatal”: minden olyan fizikai árumozgás, amelynek következtében egy tagállam anyagi erőforrásai nőnek annak nyomán, hogy az áru egy másik tagállam vagy egy harmadik ország statisztikai területéről belép az adott tagállam statisztikai területére;

d) 

„különleges áruk vagy árumozgások”: az e melléklet III. fejezetében meghatározott áruk és árumozgások, amelyek természetüknél fogva eltérést tesznek szükségessé attól az elvtől, hogy a fizikai árumozgásokat a tagállam határának átlépésekor kell rögzíteni, vagy pedig a többi árura vagy árumozgásra alkalmazandó szabályoktól eltérő, speciális módszertani szabályok alkalmazását igénylik;

e) 

„uniós áru”: az Uniós Vámkódex fogalommeghatározása szerinti „uniós áru”;

f) 

„nem uniós áru”: az Uniós Vámkódex fogalommeghatározása szerinti „nem uniós áru”;

g) 

„vám-árunyilatkozat”: az Uniós Vámkódex fogalommeghatározása szerinti „vám-árunyilatkozat”;

h) 

„vámhatósági határozat”: a vámhatóságoknak a befogadott vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatos olyan hivatalos aktusa, amelynek egy vagy több személyre nézve joghatása van;

i) 

„harmadik ország”: minden olyan ország vagy terület, amely nem része az Európai Unió statisztikai területének;

j) 

„tagállamok közötti árutovábbítás alatt álló áru”: olyan áru, amely a rendeltetési tagállam felé haladva egy közbenső tagállamon áthalad vagy kizárólag az áru fuvarozásával kapcsolatos okból ott megáll anélkül, hogy az árumozgás az adott tagállam szempontjából árukivitelnek vagy árubehozatalnak minősülne;

k) 

„gazdasági tulajdonjog”: az ahhoz való jog, hogy valaki a kapcsolódó kockázatok viseléséért cserébe igényt tartson az eszköz használatából származó hasznokra; az eszköz gazdasági tulajdonosa nem feltétlenül egyezik meg jogi tulajdonosával;

l) 

„kvázi kivitt áru”: olyan áru, amelyet azért hoztak egy másik tagállamból abba a tagállamba, amelyben a vámeljárásra való átengedéskor van, hogy bejelentsék kivitelre, amennyiben az exportőr nem abban a tagállamban van letelepedve, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van, és az áru azon tagállamba való belépése, amelyben a vámeljárásra való átengedéskor van, nem minősül a 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében Unión belüli termékbeszerzésnek vagy akként kezelt ügyletnek;

m) 

„kvázi behozott áru”: olyan áru, amelyet az importőr letelepedési helyén kívüli tagállamban bocsátanak szabad forgalomba, majd ezt követően kivisznek másik tagállamba;

n) 

„feldolgozás”: olyan művelet vagy tevékenység (gyártás, átalakítás, építés, összeszerelés, javítás, felújítás stb.), amelyet azért hajtanak végre, hogy új vagy jelentős mértékben feljavított árut kapjanak vagy hozzanak létre;

o) 

„építés helye szerinti tagállam vagy harmadik ország”: az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben egy félkész árunak az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt.

2. szakasz

Unión belülre/kívülre exportáló és Unión belülről/kívülről importáló tagállam, adatszolgáltató tagállam

(1) Az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában:

a) 

„Unión belülre exportáló tagállam”: az a tagállam, amelynek a statisztikai területéről az árut az egy másik tagállamban lévő rendeltetési helyére kiviszik;

b) 

„Unión belülről importáló tagállam”: az a tagállam, amelynek a statisztikai területére az árut egy másik tagállamból behozzák.

(2) Az Unión kívüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában:

▼M1

a) 

„Unión kívülre exportáló tagállam”: az a tagállam, amelynek a statisztikai területén az áru a vámeljárásra való átengedéskor vagy az újrakivitelkor van.

Ha azonban kvázi kivitt áru esetén az e melléklet 17. szakasza (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „tényleges exportáló tagállam” meghatározható, a 2024. januári vonatkozási időszaktól fogva az „Unión kívülre exportáló tagállam” a tényleges exportáló tagállammal egyezik meg;

▼B

b) 

„Unión kívülről importáló tagállam”: az a tagállam, amelynek a statisztikai területén az áru a vámeljárásra való átengedéskor van.

(3) Az Unión belülre/kívülre exportáló és az Unión belülről/kívülről importáló tagállam fogalma a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

(4) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika keretében a Bizottságnak (Eurostat) átadandó statisztikai adatok szempontjából az adatszolgáltató tagállam kivitel esetén az exportáló tagállam, behozatal esetén pedig az importáló tagállam.

3. szakasz

Hatály

(1) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika az Unión belüli és az Unión kívüli árukereskedelemre terjed ki.

(2) Az Unión belüli árukereskedelem a következőkre terjed ki:

a) 

a következő, az exportáló tagállamot elhagyó, egy másik tagállamban található rendeltetési helyre szállított áruk Unión belüli kivitelére:

i. 

az uniós áruk, kivéve a tagállamok közötti árutovábbítás alatt álló árukat;

ii. 

azok a nem uniós áruk, amelyeket az exportáló tagállamban az aktív feldolgozási vámeljárás alá vontak;

b) 

a következő, az importáló tagállamba belépő, eredetileg egy másik tagállamból kivitt áruk Unión belüli behozatalára:

i. 

az uniós áruk, kivéve a tagállamok közötti árutovábbítás alatt álló árukat;

ii. 

azok a nem uniós áruk, amelyeket korábban az exportáló tagállamban az aktív feldolgozási vámeljárás alá vontak, és amelyek továbbra is az aktív feldolgozási vámeljárás alatt maradnak vagy az importáló tagállamban szabad forgalomba bocsátásra kerülnek.

(3) Az Unión kívüli árukereskedelem a következőkre terjed ki:

a) 

az Unió statisztikai területét elhagyó áruk Unión kívüli kivitelére a következő esetekben:

i. 

ha az árumozgás az Uniós Vámkódex szerinti következő vámeljárások valamelyikének hatálya alatt valósul meg:

— 
kivitel,
— 
passzív feldolgozás;
ii. 

ha az Uniós Vámkódex alkalmazásában:

— 
olyan nem uniós árukról van szó, amelyeket további feldolgozásra újrakivisznek,
— 
olyan uniós árukról van szó, amelyeket a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonásukat követően kiszállítanak az Unió vámterületéről,
— 
az aktív feldolgozási eljárás lezárása érdekében újrakivitt nem uniós árukról van szó;
b) 

az Unió statisztikai területére belépő áruk Unión kívüli behozatalára abban az esetben, ha az árumozgás az Uniós Vámkódex szerinti következő vámeljárások valamelyikének hatálya alatt valósul meg:

i. 

szabad forgalomba bocsátás, ideértve a meghatározott célra történő felhasználást is;

ii. 

aktív feldolgozás.

(4) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika tárgyi hatálya a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

(5) Módszertani okokból egyes áruk és egyes árumozgások nem tartoznak a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika hatálya alá. Ezeket az árukat és árumozgásokat a függelék sorolja fel.

4. szakasz

Statisztikai terület

(1) Az Unió statisztikai területét a tagállamok statisztikai területe alkotja. A tagállam statisztikai területe az Uniós Vámkódex alkalmazásában az Unió vámterületének meghatározása érdekében figyelembe vett területtel egyezik meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Németországi Szövetségi Köztársaság statisztikai területe Helgoland szigetét is tartalmazza.

(3) A tagállamok statisztikai területének meghatározása a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

5. szakasz

Vonatkozási időszak

(1) Az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a vonatkozási időszak:

a) 

az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul;

b) 

az a naptári hónap, amelyben az adóztatandó tényállás bekövetkezik, amennyiben olyan uniós áruról van szó, amellyel kapcsolatban a 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében vett Közösségen belüli termékbeszerzés vagy termékértékesítés után adófizetési kötelezettség keletkezik.

Ha azonban az áru behozatala vagy kivitele és az adóztatandó tényállás bekövetkezése közötti időkülönbség két naptári hónapnál hosszabb, a vonatkozási időszak az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul; vagy

c) 

az a naptári hónap, amelyben a vámhatóság befogadja az árunyilatkozatot, amennyiben a vám-árunyilatkozat szolgál adatforrásként.

(2) Az Unión kívüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a vonatkozási időszak:

a) 

az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul;

b) 

az a naptári hónap, amelyben a vámhatóság befogadja az árunyilatkozatot, amennyiben a vám-árunyilatkozat szolgál adatforrásként.

(3) A vonatkozási időszak a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

6. szakasz

Exportőr és importőr

(1) Az exportőr az árukivitelt eredményező tevékenységet végző gazdálkodó.

Az exportőr ezt a tevékenységet akkor végzi, amikor:

a) 

megköti azt a szerződést, a fuvarozási szerződést ide nem értve, amelynek következtében az árut az exportáló tagállamból kiviszik; ennek hiányában

b) 

kiszállítja az árut az exportáló tagállamból, vagy lehetővé teszi az áru kiszállítását az exportáló tagállamból; ennek hiányában

c) 

birtokában van annak az árunak, amelyet kivisznek az exportáló tagállamból.

(2) Az importőr az árubehozatalt eredményező tevékenységet végző gazdálkodó.

Az importőr ezt a tevékenységet akkor végzi, amikor:

a) 

megköti azt a szerződést, a fuvarozási szerződést ide nem értve, amelynek következtében az árut az importáló tagállamba behozzák; ennek hiányában

b) 

beszállítja az árut az importáló tagállamba, vagy lehetővé teszi az áru beszállítását az importáló tagállamba; ennek hiányában

c) 

birtokában van annak az árunak, amelyet behoznak az importáló tagállamba.

(3) Az exportőr és az importőr meghatározása a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

7. szakasz

Adatszolgáltató egység az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában

(1) Az Unión belüli árukivitellel kapcsolatos statisztika alkalmazásában az adatszolgáltató egység a következők szerinti, a 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 3 ) III. címében meghatározott adóalany vagy az exportáló tagállamban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikkével összhangban egyedi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy:

a) 

az a személy, amely az Unión belüli termékértékesítést a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének a) pontjával összhangban bejelentette; ennek hiányában

b) 

a 6. szakaszban meghatározott exportőr.

(2) Amennyiben felmérés szolgál forrásként, az Unión belüli árubehozatallal kapcsolatos statisztika alkalmazásában az adatszolgáltató egység a következők szerinti, a 2006/112/EK tanácsi irányelv III. címében meghatározott adóalany vagy az importáló tagállamban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikkével összhangban egyedi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy:

a) 

az a személy, amely az Unión belüli termékbeszerzést a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének c) pontjával összhangban bejelentette; ennek hiányában

b) 

a 6. szakaszban meghatározott importőr.

(3) Az adatszolgáltató egység meghatározása a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

8. szakasz

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika alkalmazásában adatszolgáltató egységnek minősülő személy kötelezettségei

(1) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika alkalmazásában adatszolgáltató egységnek minősülő személy az adatszolgáltatás helye szerinti tagállam nemzeti statisztikai hatóságának kérésére köteles bizonyítani a szolgáltatott statisztikai információk helyességét.

(2) Az adatszolgáltató egységgel szemben az e rendelet szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges információk szolgáltatásának elmulasztása esetén alkalmazhatók a tagállamok által megállapított szankciók.

▼M1

(3) Az importáló tagállamban működő importőr, illetőleg az exportáló tagállamban működő exportőr – kizárólag a nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó adatokkal kapcsolatos minőségbiztosítás céljából – köteles segíteni az importáló, illetőleg az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságát a statisztikai információkkal összefüggő adatminőségi kérdések tisztázásában.

▼B

II. FEJEZET

A STATISZTIKAI ADATELEMEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. szakasz

Adóalap és azzal egyenértékű érték

(1) Az adóalap a 2006/112/EK irányelvvel összhangban adózási célból meghatározott érték. A vámköteles termék adóalapjából a vám összegét le kell vonni.

Ha az adóalapot adózási célból nem kell jelenteni, az azzal egyenértékű érték megegyezik a héa nélküli számlaértékkel, vagy ennek hiányában egy olyan összeggel, amelyet adásvétel esetén számláztak volna.

Feldolgozás esetén az adóalappal egyenértékű értéket bruttó alapon, a következők szerint kell meghatározni:

a) 

a feldolgozásra szánt áru értéke az a teljes összeg, amelyet adásvétel esetén számláznának;

b) 

a feldolgozás nyomán keletkező áru értéke a feldolgozásra szánt árunak a feldolgozási tevékenység hozzáadott értékével megnövelt értéke.

(2) Az adóalapot és az azzal egyenértékű értéket az adatszolgáltató tagállam hazai pénznemében kell kifejezni.

Ha az adóalap vagy az azzal egyenértékű érték hazai pénznemben való kifejezése valutaátszámítást tesz szükségessé, erre a célra a 10. szakasz (5) bekezdése második albekezdésének b) pontjában meghatározott átváltási árfolyamot kell felhasználni.

10. szakasz

Statisztikai érték

(1) A statisztikai érték az áru értéke azon a helyen és időpontban, ahol és amikor az áru átlépi kivitel esetén az exportáló tagállam, behozatal esetén az importáló tagállam határát.

Az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a statisztikai értéket a 9. szakasz szerinti adóalap vagy azzal egyenértékű érték alapján, azt szükség esetén a (4) bekezdés szerinti járulékos költségekkel kiigazítva kell számítani.

Az Unión kívüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a statisztikai értéket az árunak a (2) és a (3) bekezdés szerinti értéke alapján, azt szükség esetén a (4) bekezdés szerinti járulékos költségekkel kiigazítva kell számítani.

(2) Az Unión kívüli árukivitel és az Unión belüli árubehozatal esetében az áru értéke:

a) 

adásvétel esetén a behozott vagy kivitt áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár, amely nem tartalmazhat önkényes vagy fiktív értékeket;

b) 

más esetekben az az ár, amelyet adásvétel esetén fizettek volna.

Amennyiben meghatározásra került, a szabad forgalomba bocsátott áruk esetében – a meghatározott célra történő felhasználást is ideértve – az Uniós Vámkódex szerinti vámértéket kell figyelembe venni.

(3) Feldolgozás vagy más, nem számlázott ügylet esetén az Unión kívüli kivitel vagy behozatal tárgyát képező áru értékét bruttó alapon, a következők szerint kell meghatározni:

a) 

a feldolgozásra szánt áru – vagy más, nem számlázott ügylet esetén az áru – értéke az a teljes összeg, amelyet adásvétel esetén számláznának;

b) 

a feldolgozás nyomán keletkező áru értéke a feldolgozásra szánt árunak a feldolgozási tevékenység hozzáadott értékével megnövelt értéke.

(4) Unión belüli kereskedelem esetén a 9. szakasz szerinti adóalapot vagy azzal egyenértékű értéket, Unión kívüli kereskedelem esetén a (2) és a (3) bekezdés szerinti értéket szükség esetén ki kell igazítani oly módon, hogy a statisztikai érték teljes egészében tartalmazza azokat a járulékos költségeket, és kizárólag azokat a járulékos költségeket tartalmazza, mint például a fuvarozási és a biztosítási költségek, amelyek az árunak az indulási helyről a következő helyig való szállításával kapcsolatban felmerülnek:

a) 

export esetén az exportáló tagállam határáig;

b) 

import esetén az importáló tagállam határáig.

(5) Az áru statisztikai értékét az adatszolgáltató tagállam hazai pénznemében kell kifejezni.

Ha az áru statisztikai értékének hazai pénznemben való kifejezése valutaátszámítást tesz szükségessé, erre a célra a következő átváltási árfolyamot kell felhasználni:

a) 

az Uniós Vámkódexben meghatározott valutaátszámítási rendelkezések szerinti, a vám-árunyilatkozat befogadásának időpontjában alkalmazandó árfolyamot; ennek hiányában

b) 

az adózási célból meghatározott adóalap megállapításakor alkalmazandó árfolyamot, ha történt ilyen megállapítás; ennek hiányában

c) 

az euróövezetbe tartozó tagállamok esetében az Európai Központi Bank által megállapított, az áru behozatalakor vagy kivitelekor alkalmazandó referencia-árfolyamot, a nem az euróövezetbe tartozó tagállamok esetében a hivatalos árfolyamot, amennyiben a tagállamok nem határoznak meg különleges rendelkezést.

11. szakasz

Az áru mennyisége

Az áru mennyisége:

a) 

a nettó tömeg, azaz az áru csomagolás nélküli tényleges tömege;

b) 

ha alkalmazandó, a kiegészítő mértékegységben kifejezett, azaz a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti, a nettó tömegtől különböző mennyiség.

12. szakasz

Partnertagállamok és partnerországok

(1) „Feladó tagállam”: az a tagállam, amelyből az árut az importáló tagállamba eredetileg kivitték, amennyiben közbenső tagállamban sem kereskedelmi ügyletre (például értékesítésre vagy feldolgozásra), sem a fuvarozástól független útmegszakításra nem került sor. Ha ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került, a feladó tagállam az az utolsó közbenső tagállam, amelyben ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került.

(2) „Rendeltetési tagállam”: az a végső tagállam, amelybe a kivitel időpontjában rendelkezésre álló információk szerint az áru kivitele irányul.

(3) „Származási ország”: az a tagállam vagy ország, amelyből az áru származik.

Ha az áru teljes egészében egyetlen tagállamban vagy országban vagy területen jött létre vagy került előállításra, az áru ebből a tagállamból vagy országból vagy területről származik.

Ha az áru több tagállamban, országban vagy területen került előállításra, az árut abból a tagállamból vagy országból vagy területről származónak kell tekinteni, ahol egy erre a célra felszerelt vállalkozásnál az az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt, amelynek eredményeként új termék jött létre, vagy amely az előállítás fontos szakaszát képezi.

A nem uniós áru származását az Uniós Vámkódexnek a nem preferenciális származási szabályokat megállapító rendelkezései szerint kell megállapítani.

(4) „Feladó ország”: az az ország, amelyből az árut eredetileg kivitték abba a tagállamba, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van, amennyiben közbenső országban sem kereskedelmi ügyletre (például értékesítésre vagy feldolgozásra), sem a fuvarozástól független útmegszakításra nem került sor. Ha ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került, a feladó ország az az utolsó közbenső ország, amelyben ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került.

(5) „Ismert végső rendeltetési ország”: az a végső tagállam, amelybe a vámeljárásra való átengedéskor vagy az újrakivitelkor rendelkezésre álló információk szerint az áru kivitele irányul.

13. szakasz

Árukategória

„Árukategória”: a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti áru.

14. szakasz

Ügylettípus

(1) „Ügylettípus”: az ügyletek egymástól való megkülönböztetése szempontjából – különösen a fizetési mérleg és a nemzeti számlák összefüggésében – hasznosnak tekintett különböző jellemzők együttese (vásárlás/értékesítés, vállalkozási szerződés alapján végzett munka stb.).

(2) Az ügylettípusok bontását e rendelet I. melléklete C. részének 1. táblázata határozza meg.

15. szakasz

Fuvarozási mód

(1) „Fuvarozási mód a határon”: az az aktív szállítóeszköz, amellyel az áru vélelmezhetően:

a) 

Unión belüli kivitel esetén elhagyja az exportáló tagállam statisztikai területét, Unión kívüli kivitel esetén elhagyja az Uniónak a 4. szakaszban meghatározott statisztikai területét; vagy

b) 

Unión belüli behozatal esetén belépett az importáló tagállam statisztikai területére, Unión kívüli behozatal esetén belépett az Uniónak a 4. szakaszban meghatározott statisztikai területére.

(2) „Belső fuvarozási mód”: ha alkalmazandó, az az aktív belföldi szállítóeszköz, amellyel az áru kivitel esetén elhagyta az indulási helyét, behozatal esetén vélelmezhetően a rendeltetési helyére érkezik.

(3) „Konténer”: arra vonatkozó információ, hogy az árut az Unió statisztikai területének átlépésekor konténerben szállítják-e, vagy sem.

(4) A fuvarozási módok bontását e rendelet I. melléklete C. részének 2. táblázata határozza meg.

16. szakasz

Importáló tagállambeli partnergazdálkodó

Az importáló tagállambeli partnergazdálkodó a következők szerinti adóalany vagy az importáló tagállamban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikkével összhangban egyedi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy:

a) 

az a személy, amely az Unión belüli termékbeszerzést a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének c) pontjával összhangban bejelentette; ennek hiányában

b) 

a 6. szakaszban meghatározott importőr.

17. szakasz

Vélelmezett rendeltetési tagállam és tényleges exportáló tagállam

(1) Az áru szabad forgalomba bocsátása vagy meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonása esetén a vélelmezett rendeltetési tagállam az a tagállam, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van.

Ha azonban a vám-árunyilatkozat kiállításának időpontjában ismert, hogy az árut az átengedés után fel fogják adni egy másik tagállamba, a vélelmezett rendeltetési tagállam ez utóbbi tagállam.

Ha az árut aktív feldolgozási vámeljárás alá vonják, a vélelmezett rendeltetési tagállam az a tagállam, amelyben az első feldolgozási tevékenységre sor kerül.

(2) A tényleges exportáló tagállam az a tagállam, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van.

Az 1. szakasz l) pontja értelmében vett kvázi kivitt áru esetében azonban a tényleges exportáló tagállam az a tagállam, amelyből az árut abba a tagállamba szállították, amelyben a vámeljárásra való átengedéskor van.

Ha az árut az aktív feldolgozási vámeljárás után kiviszik, a tényleges exportáló tagállam az a tagállam, amelyben az utolsó feldolgozási tevékenységre sor került.

18. szakasz

Statisztikai eljárás

„Statisztikai eljárás”: a behozatal és a kivitel különböző típusai közötti különbségtételt meghatározó, különösen a vámeljárás alá vonással összefüggő tulajdonságok együttese e rendelet I. melléklete C. részének 3. táblázata szerint.

19. szakasz

Preferenciális elbánás a behozatal esetében

(1) A preferenciális elbánásra vonatkozó adat a tarifális elbánás, amelyet az Uniós Vámkódex osztályozási rendszere szerinti preferenciakód jelöl.

(2) Az adatnak a vámhatóságok által alkalmazott vagy megadott preferenciális elbánásra kell utalnia.

20. szakasz

Szállítási feltételek

„Szállítási feltételek”: a kereskedelmi szerződés azon rendelkezései, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Incoterms szabályozásának megfelelően rögzítik az eladó és a vevő kötelezettségeit.

III. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ÁRUK VAGY ÁRUMOZGÁSOK

21. szakasz

Hajó és légi jármű

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) 

„hajó”: a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 89. árucsoportjával összhangban tengerjárónak tekintett kész hajó, valamint a vontatóhajó, a hadihajó és az úszószerkezet;

b) 

„légi jármű”: a 2 000  kg-nál nagyobb önsúlyú kész repülőgép és más légi jármű; az ettől eltérő repülőgépek és más légi járművek, a helikopterek, az űreszközök, a szuborbitális hordozórakéták és az űreszközök hordozórakétái nem tartoznak e rendelkezések hatálya alá.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika kizárólag a hajók és a légi járművek következő típusú kivitelére és behozatalára terjed ki:

a) 

hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjog átruházása egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyre. Ez az eset a hajó vagy légi jármű bontás vagy leselejtezés céljából történő átruházását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni;

b) 

hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjog átruházása egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyre. Ez az eset a hajó vagy légi jármű bontás vagy leselejtezés céljából történő átruházását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni;

c) 

az 1. szakasz o) pontja értelmében vett építés helye szerinti tagállamból vagy harmadik országból érkező új hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjog átruházása az építés utáni első gazdasági tulajdonosra;

d) 

hajó vagy légi jármű kivitele vagy behozatala az 1. szakasz n) pontja értelmében vett, vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából vagy nyomán.

(3) A hajók és a légi járművek kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 

A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti kivitel vagy behozatal esetében a vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a gazdasági tulajdonjog átruházása megtörténik. A (2) bekezdés d) pontja szerinti kivitel vagy behozatal esetében a vonatkozási időszak az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul.

b) 

A partnertagállam vagy partnerország:

i. 

a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügyletek esetében behozatal esetén az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogát átruházó jogi vagy természetes személy le van telepedve, kivitel esetén az a jogi vagy természetes személy, amelyre vagy akire a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszáll;

ii. 

új hajó vagy légi jármű esetében az építés helye szerinti tagállam vagy harmadik ország;

iii. 

hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő behozatala és hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő kivitele esetén az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy le van telepedve;

iv. 

hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő kivitele és hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő behozatala esetén a feldolgozást végző tagállam vagy harmadik ország.

c) 

A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti kivitel vagy behozatal esetében a statisztikai érték az a – fuvarozási és biztosítási költségeket nem tartalmazó – teljes összeg, amelyet a teljes hajó vagy légi jármű adásvétele esetén számláznának.

d) 

A mennyiséget hajók esetében a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben, légi járművek esetében nettó tömegben és a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben kell kifejezni.

(4) E szakasz alkalmazásában:

a) 

az importőr:

i. 

a (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyletek esetében az a jogi vagy természetes személy, amelyre vagy akire a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszáll;

ii. 

hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő behozatala esetén a hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy;

iii. 

vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő behozatal esetén a hajó vagy légi jármű feldolgozását végző jogi vagy természetes személy;

b) 

az exportőr:

i. 

a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyletek esetében az a jogi vagy természetes személy, amelyről vagy akiről a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszáll;

ii. 

hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő kivitele esetén a hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy;

iii. 

vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő kivitel esetén a hajó vagy légi jármű feldolgozását végző jogi vagy természetes személy.

A nemzeti statisztikai hatóság kérésére az általa kijelölt exportőrök és importőrök kötelesek a (3) bekezdéssel összhangban statisztikai információkat szolgáltatni, vagy pedig igazolni, hogy kijelölésük helytelenül történt.

(5) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott statisztikák összeállításához szüksége lehet. A nemzeti hatóság kérésére különösen a hajók és a légi járművek nyilvántartásáért felelős hatóságok minden rendelkezésükre álló információt átadnak.

22. szakasz

Hajóra és légi járműre szállított áru

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) 

„áru szállítása hajóra és légi járműre”: a hajó vagy légi jármű személyzete és utasai által az úton elfogyasztott, valamint a motorok, gépek és más felszerelés üzemeltetéséhez szükséges termékek szállítása;

b) 

a hajót vagy légi járművet ahhoz a tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozónak kell tekinteni, amelyben az 1. szakasz k) pontja értelmében a hajó vagy légi jármű felett gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy le van telepedve. E szakasz alkalmazásában a gazdasági tulajdonjogot gyakorló személy megállapítható a hajót vagy légi járművet nyilvántartó ország alapján.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika csak azon áruk kivitelére terjed ki, amelyeket az adatszolgáltató tagállam statisztikai területéről más tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozó hajóra vagy légi járműre szállítanak.

(3) A hajóra és a légi járműre szállított áru kivitelével kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 

A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben az árunak a hajóra vagy a légi járműre történő szállítása történik.

b) 

Az árukategóriák az I. melléklet B. részének 34. és 35. táblázatában meghatározott egyszerűsített bontás szerint vehetők figyelembe.

c) 

Egyszerűsített partnertagállam- és partnerországkódok alkalmazhatók.

d) 

A nettó tömeg adatát csak a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó árukra vonatkozóan kell összeállítani.

23. szakasz

Part menti létesítményre és part menti létesítményről szállított áru

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) 

„part menti létesítmény”: tagállam statisztikai területén kívül a tengerre telepítendő vagy a tengerre telepített és helyhez kötött felszerelés és berendezések;

b) 

„part menti létesítményre szállított áru”: a személyzet részére, valamint a part menti létesítmény motorjainak, gépeinek és más felszerelésének üzemeltetéséhez szállított termékek;

c) 

„part menti létesítmény építéséhez felhasználandó áru”: új part menti létesítmény építéséhez vagy meglévő part menti létesítmény bővítéséhez szállított tartós áru;

d) 

„part menti létesítményen létrejött vagy előállított áru”: a tengerfenékből vagy az altalajból kitermelt termékek, a part menti létesítményen előállított termékek, valamint a part menti létesítmény bontásából nyert áru; a part menti létesítményen előállított földgázra és villamos energiára nem e szakasz rendelkezései, hanem a 26., illetve a 27. szakasz rendelkezései alkalmazandók;

e) 

a part menti létesítmény akkor tartozik egy tagállamhoz vagy harmadik országhoz, ha olyan területen található, amelyen a tagállam vagy harmadik ország kizárólagosan jogosult a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítására, vagy jogosult ilyen hasznosítás engedélyezésére.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika a következőkre terjed ki:

a) 

azon áruk behozatalára, amelyeket:

i. 

másik tagállamból vagy harmadik országból az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményére szállítanak;

ii. 

másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményéről az adatszolgáltató tagállamba szállítanak;

iii. 

másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményéről az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményére szállítanak;

b) 

azon áruk kivitelére, amelyeket:

i. 

az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményéről másik tagállamba vagy harmadik országba szállítanak;

ii. 

az adatszolgáltató tagállamból másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményére szállítanak;

iii. 

az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményéről másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményére szállítanak.

(3) A part menti létesítményre és a part menti létesítményről szállított áru kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 

A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben az árunak a part menti létesítményre vagy a part menti létesítményről történő szállítása történik.

b) 

A part menti létesítményre szállított áruk vonatkozásában az árukategóriák az I. melléklet B. részének 34. és 35. táblázatában meghatározott egyszerűsített bontás szerint vehetők figyelembe.

A part menti létesítményen létrejött vagy előállított áruk és a part menti létesítmény építéséhez felhasználandó áruk esetében árukódként a hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti alszámokat kell felhasználni.

c) 

A part menti létesítményre szállított áruk vonatkozásában egyszerűsített partnertagállam- és partnerországkódok alkalmazhatók.

d) 

A nettó tömeg adatát a part menti létesítményre szállított áruk közül a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó árukra, valamint a part menti létesítmény építéséhez felhasználandó árukra és a part menti létesítményen létrejött vagy előállított árukra vonatkozóan kell összeállítani.

Ha alkalmazandó, a mennyiség adatát a part menti létesítmény építéséhez felhasználandó áruk és a part menti létesítményen létrejött vagy előállított áruk esetében a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben kell összeállítani.

24. szakasz

Tengeri termékek

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) 

„tengeri termék”: olyan, a 23. szakasz rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó halászati termék, ásványi anyag, mentett javak vagy más termék, amelyet a tengerjáró hajóról még nem rakodtak ki a szárazföldre;

b) 

a hajót ahhoz a tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozónak kell tekinteni, amelyben az 1. szakasz k) pontja értelmében a hajó felett gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy le van telepedve. E szakasz alkalmazásában a gazdasági tulajdonjogot gyakorló személy megállapítható a hajót nyilvántartó ország alapján.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika a tengeri termékek következő típusú kivitelére és behozatalára terjed ki:

a) 

tengeri termék kirakodása az adatszolgáltató tagállam kikötőjében, tengeri terméknek az adatszolgáltató tagállamhoz tartozó hajó általi beszerzése másik tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozó hajótól. Ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni;

b) 

tengeri terméknek az adatszolgáltató tagállam hajója általi kirakodása másik tagállam vagy harmadik ország kikötőjében, tengeri termék másik tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozó hajó általi beszerzése az adatszolgáltató tagállamhoz tartozó hajótól. Ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni.

(3) A tengeri termékek kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztika alkalmazásában: a vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a tengeri termékeket kirakodják a kikötőben, vagy az a hónap, amelyben a tengeri termékek beszerzése történik.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre e szakasz alkalmazásához szüksége lehet.

25. szakasz

Űreszközök

(1) E szakasz alkalmazásában „űreszköz”. a műhold és más olyan áru, amely képes a Föld légkörén kívüli közlekedésre, valamint ezen áru alkatrésze; a hordozórakéták nem tartoznak e rendelkezések hatálya alá.

(2) E szakasz rendelkezései kizárólag az űreszközök következő típusú kivitelére és behozatalára alkalmazandók:

a) 

olyan űreszköz felbocsátása a világűrbe, amelyre vonatkozóan a gazdasági tulajdonjog egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyre szállt át. Ez az eset az űreszköz alkatrészeinek a Föld légkörén kívüli összeszerelés céljából történő felbocsátását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni;

b) 

olyan űreszköz felbocsátása a világűrbe, amelyre vonatkozóan a gazdasági tulajdonjog egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyre szállt át. Ez az eset az űreszköz alkatrészeinek a Föld légkörén kívüli összeszerelés céljából történő felbocsátását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni.

(3) Az űreszközök kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 

A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a gazdasági tulajdonjog átszállt.

b) 

Nemzetközi szervezetek vagy űrügynökségek részére történő kivitel esetén egyszerűsített partnerországkódokat kell alkalmazni.

c) 

A statisztikai érték az űreszköz fuvarozási és biztosítási költségek nélküli értéke.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre e szakasz alkalmazásához szüksége lehet.

26. szakasz

Földgáz

(1) E szakasz alkalmazásában „földgáz”: földgázelosztó rendszeren keresztül szállított gáz-halmazállapotú földgáz.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika kiterjed a földgáz kivitelére és behozatalára.

(3) A földgáz kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 

A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a kivitel vagy behozatal megvalósul.

b) 

A statisztikai érték alapulhat becsléseken.

c) 

A partnertagállam vagy partnerország megállapítható becsléssel.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott statisztikák összeállításához szüksége lehet. A nemzeti statisztikai hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kivitelre és behozatalra vonatkozó statisztikai információk szolgáltatására felkérheti közvetlenül azokat az adatszolgáltató tagállamban letelepedett gazdálkodókat, amelyek tulajdonosai vagy üzemeltetői a nemzeti földgázszállító hálózatoknak.

27. szakasz

Villamos energia

(1) E szakasz alkalmazásában „villamos energia”: határkeresztező villamosenergia-hálózatokon keresztül szállított villamos energia.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika kiterjed a villamos energia kivitelére és behozatalára.

(3) A villamos energia kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 

A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a kivitel vagy behozatal megvalósul.

b) 

A partnertagállam vagy partnerország a szomszédos tagállam vagy harmadik ország.

c) 

A statisztikai érték alapulhat becsléseken.

d) 

A mennyiség adatát kizárólag a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben kell összeállítani.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott statisztikák összeállításához szüksége lehet. A nemzeti statisztikai hatóság a (2) bekezdésben meghatározott behozatalra és kivitelre vonatkozó statisztikai információk szolgáltatására felkérheti közvetlenül azokat az adatszolgáltató tagállamban letelepedett gazdálkodókat, amelyek tulajdonosai vagy üzemeltetői a nemzeti villamosenergia-átviteli hálózatnak.

IV. FEJEZET

AZ UNIÓN BELÜLI ÁRUKIVITELLEL KAPCSOLATOS BIZALMAS ADATOK CSERÉJÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

28. szakasz

A kicserélendő statisztikai információk gyűjtése és összeállítása

(1) Az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkében meghatározott Unión belüli árukivitelre vonatkozó statisztikai információkat az e melléklet I. fejezetében (Általános rendelkezések) és III. fejezetében (Különleges áruk vagy árumozgások) foglalt rendelkezések szerint kell gyűjteni és összeállítani.

(2) Az Unión belüli árukivitel tekintetében kicserélendő statisztikai információk mértékegységére, osztályozására és bontására vonatkozó előírások tekintetében az e rendelet I. melléklete B. részének 34. táblázatában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az ügylettípus szerinti bontás esetében azonban az I. melléklet C. részének 1. táblázata A. oszlopában található kódszámokat és azoknak a B. oszlop szerinti bontását együtt kell figyelembe venni.

(3) A tagállamok hatályos meghatározásai értelmében a katonai titoktartás körébe tartozó információk esetében a tagállamok az e rendelet I. melléklete B. részének 34. táblázatában meghatározottnál kevésbé részletes információcserét is folytathatnak, vagy teljes mértékben mentesíthetők a katonai titoktartás körébe tartozó információk cseréje alól.

(4) Abban az esetben, ha a partnertagállam nincs megadva, az e melléklet 22. szakasza szerinti hajóra és légi járműre szállított áru, az e melléklet 23. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerinti part menti létesítményre szállított áru, valamint az űreszközöknek a nemzetközi szervezetek vagy űrügynökségek részére történő, e melléklet 25. szakaszában említett kivitele elhagyható a statisztikai információk cseréjéből.

29. szakasz

A lefedettségi arány alkalmazása

A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai információk minden vonatkozási évben minden tagállam esetében lefedjék az összes többi tagállamba együttesen teljesített teljes Unión belüli árukivitel értékének 95 %-át.

30. szakasz

Statisztikai adatelemek

(1) Az (EU) 2019/2152 rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások tekintetében az e melléklet II. fejezetében (A statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A különleges árukhoz vagy árumozgásokhoz tartozó statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások tekintetében az e melléklet II. fejezetében (A statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások) foglalt rendelkezések kiigazíthatók.

31. szakasz

Egyszerűsítő intézkedések

(1) Akkor, amikor az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint statisztikai információkat gyűjtenek a 7. szakasz (1) bekezdése szerinti, az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltató egységektől, a tagállamok lehetővé tehetik a statisztikai adatelemek e szakasz szerinti egyszerűsítését.

(2) A tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére vonatkozó információk szolgáltatása alól. Ilyenkor a tagállamok a nettó tömeget és – ha alkalmazandó – a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységben kifejezett mennyiséget becsléssel határozzák meg.

(3) E szakasz alkalmazásában „szállítmány”: egy adott vonatkozási hónapban egyetlen számla alapján teljesített ügyletek összessége.

A tagállamok a kis és a közepes méretű gazdasági szereplők, valamint az 1 000  EUR-nál kisebb értékű szállítmányok esetében lehetővé tehetik a következő egyszerűsítéseket:

a) 

az adatszolgáltató egységek az árukategóriákra vonatkozó statisztikai információkat bontás nélkül szolgáltathatják;

b) 

a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére, a származási országra és az ügylettípusra vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása alól.

(4) E bekezdés alkalmazásában:

— 
„gépjárműalkatrész”: a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 87. árucsoportjába tartozó alkatrész,
— 
„légijármű-alkatrész”: a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 88. árucsoportjába tartozó alkatrész.

A gépjármű- és a légijármű-alkatrészek esetében:

a) 

az adatszolgáltató egységek az árukategóriákra vonatkozó statisztikai információkat a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra árucsoportja szintjén szolgáltathatják;

b) 

a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása alól. Ilyenkor a tagállamok becsléssel határozzák meg a nettó tömeg azon adatát, amelyet az adatszolgáltató egységektől nem gyűjtöttek össze.

(5) E bekezdés alkalmazásában:

— 
„ipari létesítmény”: olyan gépek, készülékek, felszerelés, berendezések, eszközök és anyagok összessége, amelyek együtt áru előállítására vagy szolgáltatás nyújtására szolgáló, nagy méretű, helyhez kötött egységet alkotnak,
— 
„összetevő”: a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra egyazon árucsoportjába tartozó áruknak egy meghatározott ipari létesítménybe szállított együttese.

Abban az esetben, ha egy ipari létesítmény teljes statisztikai értéke nagyobb 3 millió EUR-nál, és nem újrahasználatra szánt teljes ipari létesítményről van szó:

a) 

az adatszolgáltató egységek az árukategóriákra vonatkozó statisztikai információkat a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra árucsoportja szintjén szolgáltathatják;

b) 

a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása alól. Ilyenkor a tagállamok becsléssel határozzák meg a nettó tömeg azon adatát, amelyet az adatszolgáltató egységektől nem gyűjtöttek össze.

(6) Az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett, a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdés szerinti egyszerűsítéssel élő adatszolgáltató egységek által teljesített kivitelek értéke egyetlen vonatkozási évben sem lehet nagyobb az Unión belüli árukivitelre vonatkozóan az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban kicserélt statisztikai érték 5 %-ánál.

(7) A tagállamok kizárólag a következő esetekben mentesíthetik az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltató egységeket az importáló tagállambeli partnergazdálkodó azonosító számára vonatkozó információk szolgáltatása alól:

a) 

ha az adatszolgáltató egység az importáló tagállambeli partnergazdálkodó azonosító számára vonatkozó információkat – például háromoldalú kereskedelem összefüggésében – nem képes szolgáltatni;

b) 

ha az importáló tagállambeli partnergazdálkodó azonosító száma nem határozható meg. Ez az egyszerűsítés kizárólag a következő esetekben alkalmazható:

— 
a héa-azonosító számmal nem rendelkező adóalanyok és nem adóalanyok – köztük magánszemélyek – részére végzett értékesítések esetében,
— 
az e melléklet III. fejezete szerinti különleges áruk vagy árumozgások esetében.

(8) A tagállamok kizárólag abban az esetben mentesíthetik az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltató egységeket a származási ország megadása alól, ha ez az információ más forrásokból rendelkezésre áll vagy kikövetkeztethető, és nem igényel becslést.

(9) Ha van a 11. szakasz értelmében vett kiegészítő mértékegység, a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket a nettó tömeg szolgáltatása alól.

Ilyenkor a tagállamok becsléssel határozzák meg a nettó tömeg azon adatát, amelyet az adatszolgáltató egységektől nem gyűjtöttek össze.

(10) A nemzeti statisztikai hatóságok:

a) 

megtagadhatják vagy korlátozhatják az e szakasz szerinti egyszerűsítő intézkedések alkalmazását, ha úgy ítélik meg, hogy a statisztikai információk kielégítő minőségének fenntartása fontosabb szempont, mint az adatszolgáltatásból fakadó terhek csökkentése;

b) 

megkövetelhetik, hogy az adatszolgáltató egységek előzetesen engedélyt kérjenek az egyszerűsítésre.

32. szakasz

A kicserélt adatoknak a statisztikák összeállításában való felhasználása szempontjából releváns metaadatok

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága megküldi az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának:

a) 

a kicserélt statisztikai információkat tartalmazó adatfájlok épségének ellenőrzéséhez szükséges „operatív metaadatokat”;

b) 

a kicserélt statisztikai információk felhasználásához szükséges, a nemzeti összeállítási módszerekkel és gyakorlattal kapcsolatos információkat tartalmazó „feldolgozási metaadatokat”.

(2) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága megküldi az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának és a Bizottságnak (Eurostat) a kicserélt statisztikai információk minőségének nyomon követéséhez szükséges, az Unión belüli árukivitel teljes értékére vonatkozó információkat tartalmazó „nyomonkövetési metaadatokat”.

(3) A nyomonkövetési metaadatoknak tükrözniük kell minden olyan, az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai információt, amelyet a 33. szakasszal összhangban minden egyes vonatkozási hónap vonatkozásában kicserélt statisztikai információk tartalmaznak, illetve nem tartalmaznak.

A továbbított statisztikai információk által lefedett Unión belüli árukivitel értékére vonatkozó információt partner-tagállamonkénti, valamint a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoport szintjén meghatározott árukategóriánkénti bontásban kell megadni.

A továbbított statisztikai információk által nem lefedett Unión belüli árukivitel értékére vonatkozó információ alapulhat becslésen, és azt partner-tagállamonkénti, valamint legalább a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoport szintjén meghatározott árukategóriánkénti bontásban kell megadni.

Ha a partnertagállam a 28. szakasz (3) és (4) bekezdésével összhangban nincs megadva, az Unión belüli árukivitel értékére vonatkozó információt a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoport szintjén meghatározott árukategóriánkénti bontásban kell megadni. Ha azonban a 28. szakasz (3) bekezdésével összhangban továbbított statisztikai információk nem tartalmaznak a katonai titoktartás körébe tartozó információkat, a nyomonkövetési metaadatokban kizárólag az Unión belüli kivitel teljes havi statisztikai értékét kell megadni.

33. szakasz

A statisztikai információk és a metaadatok szolgáltatásának határidői

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai információkat legkésőbb 30 naptári nappal a vonatkozási hónap vége után küldi meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő után az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága számára további statisztikai információk válnak hozzáférhetővé, az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának ezeket a további statisztikai információkat a lehető leghamarabb, és legkésőbb 30 naptári nappal azon naptári hónap vége után küldi meg, amelyben a további statisztikai információk hozzáférhetővé váltak.

(3) Ha a már kicserélt statisztikai információkon felülvizsgálat válik szükségessé, az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága a felülvizsgált statisztikai információkat a lehető leghamarabb, és legkésőbb 30 naptári nappal azon naptári hónap vége után küldi meg, amelyben a felülvizsgált statisztikai információk hozzáférhetővé váltak.

(4) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának:

a) 

a 32. szakasz (1) bekezdésének a) pontja szerinti operatív metaadatokat a metaadatok tárgyát képező statisztikai információkkal egyidejűleg küldi meg;

b) 

a 32. szakasz (1) bekezdésének b) pontja szerinti feldolgozási metaadatokat a lehető leghamarabb, és legkésőbb a feldolgozási metaadatok tárgyévének első vonatkozási hónapjára vonatkozó statisztikai információk megküldésekor küldi meg.

Nagyobb módszertani változás, valamint a szolgáltatott statisztikai információk minőségét befolyásoló más változás esetén a feldolgozási metaadatok aktualizált változatát a lehető leghamarabb, és legkésőbb a feldolgozási metaadatok tárgyát képező év első vonatkozási hónapjára vonatkozó statisztikai információk megküldésekor kell megküldeni;

c) 

a 32. szakasz (2) bekezdése szerinti nyomonkövetési metaadatokat legkésőbb 35 naptári nappal a vonatkozási hónap vége után küldi meg.

Ha egy meghatározott vonatkozási hónap tekintetében további statisztikai információk válnak hozzáférhetővé vagy a már kicserélt statisztikai információkon felülvizsgálat válik szükségessé, a felülvizsgált nyomonkövetési metadatokat legkésőbb 35 naptári nappal azon naptári hónap vége után kell megküldeni, amelyben a további vagy felülvizsgált statisztikai információk hozzáférhetővé váltak.

34. szakasz

Titoktartási intézkedések

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága által az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján szolgáltatott statisztikai információk kizárólag azon tagállam nemzeti statisztikai hatósága számára tehetők hozzáférhetővé, amelyre az adatok vonatkoznak.

(2) Az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján szolgáltatott statisztikai információkat csak azok a nemzeti statisztikai hatóságok kaphatják meg, amelyeknek ezekre a statisztikai információkra az európai statisztikáknak a saját hatáskörük keretei közötti fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükségük van.

35. szakasz

Biztonsági intézkedések

Az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat ( 4 ) 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban ahhoz, hogy az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikke alapján jogosultak legyenek statisztikai információkat és metaadatokat kapni, a szóban forgó statisztikai információkat és metaadatokat az importáló tagállamban fogadó vagy kezelő nemzeti statisztikai hatságok kötelesek biztosítani, hogy az informatikai rendszerek védelmének szintje megfeleljen a Bizottság kommunikációs és információs rendszereire vonatkozóan az (EU, Euratom) 2017/46 bizottsági határozatban, ( 5 ) annak végrehajtási szabályaiban és az ahhoz tartozó biztonsági előírásokban meghatározott védelmi szintnek.

36. szakasz

Adatvédelem

A nemzeti statisztikai hatóságok az e melléklet alapján végzett tevékenységüket az e melléklet keretében folytatott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2016/679 rendelettel ( 6 ) összhangban végzik.

A Bizottság (Eurostat) az e melléklet keretében általa folytatott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelettel ( 7 ) összhangban jár el.

37. szakasz

A bizalmas adatok cseréjének formátuma és eljárása

(1) Az e fejezet alkalmazásában adatcsere tárgyát képező statisztikai információkat és metaadatokat elektronikus formátumban kell kicserélni, és az érintett adatokat, valamint az adott eset körülményeinek megfelelően az érintett metaadatokat a Bizottság (Eurostat) egyablakos adatbeviteli rendszerén keresztül kell továbbítani vagy oda kell feltölteni.

(2) A tagállamok az adatcsereszabványok tekintetében a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésükre bocsátott megvalósítási iránymutatással összhangban járnak el.




Függelék

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika hatálya alá nem tartozó áruk és árumozgások jegyzéke

a) 

A monetáris arany

b) 

A törvényes fizetőeszközök és értékpapírok, köztük azok az eszközök is, amelyekkel szolgáltatásokért lehet fizetni, mint például a postai szolgáltatások, az adók, a felhasználói díjak esetében

c) 

Az ideiglenes felhasználásra (például bérlet, kölcsön, operatív lízing) vagy azt követően szállított áruk a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

— 
nem terveztek és nem is terveznek feldolgozást, nem került és nem kerül sor feldolgozásra,
— 
az ideiglenes felhasználás tervezett időtartama nem volt hosszabb vagy nem hosszabb 24 hónapnál,
— 
az Unión belüli kivitelt/behozatalt a héa céljából nem kellett Unión belüli termékértékesítésként/termékbeszerzésként bejelenteni, vagy az Unión kívüli kivitellel/behozatallal összefüggésben nem történt tulajdonosváltás, illetve nem terveznek tulajdonosváltást
d) 

A következő viszonylatokban megvalósuló árumozgások:

— 
tagállam és annak másik tagállamon vagy harmadik országon belüli területi enklávéja,
— 
tagállam és másik tagállam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet azon belüli területi enklávéja.

A területi enklávé fogalma a nagykövetségeket és a konzulátusokat, valamint az anyaország területén kívüli katonai és tudományos bázisokat is magában foglalja

e) 

A személyre szabott információkat, például szoftvert hordozó áru

f) 

Az internetről letöltött adat vagy szoftver

g) 

Az olyan ingyenes átadásra szánt áru, amely maga nem tárgya kereskedelmi ügyletnek, amennyiben az árumozgás kizárólagos célja egy kívánt későbbi kereskedelmi ügylet előkészítése vagy támogatása az áru vagy szolgáltatás jellemzőinek bemutatásával, például:

— 
a reklámanyag,
— 
a kereskedelmi minta
h) 

A javításra vagy karbantartásra szánt vagy azt követően szállított áru, valamint a javítás vagy karbantartás keretében beszerelt tartalék alkatrész és az eltávolított hibás alkatrész

i) 

A működése közben helyváltoztatást végző szállítóeszköz, ideértve a űreszköznek a felbocsátáskor használt hordozórakétáját is

j) 

A vámhatóságoknak szóban bejelentett áruk közül azok, amelyek vagy olyan kereskedelmi áruk, amelyek értéke nem nagyobb az Unión kívüli árukereskedelemmel összefüggésben alkalmazott 1 000  EUR statisztikai küszöbértéknél vagy amelyek tömege nem nagyobb 1 000  kg-nál, vagy pedig nem kereskedelmi áruk

k) 

Az aktív feldolgozási vámeljárást követően szabad forgalomba bocsátott áru nem tartozik az Unión kívüli árukereskedelem körébe

l) 

Az előfizetéses folyóirat

m) 

A szokásos lakóhelyét megváltoztató természetes személy személyes vagyontárgyai; a szokásos lakóhelyét házasságkötése alkalmával megváltoztató személy kelengyéje és háztartási ingóságai; az öröklés útján szerzett személyes vagyontárgyak; az iskolai ruházat, az oktatási anyag, valamint az iskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók háztartási ingóságai; a holttestet tartalmazó koporsó, az elhunyt hamvait tartalmazó temetési urna, valamint a koporsóval vagy urnával együtt szállított temetési dísztárgy; a jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére és a katasztrófák áldozatainak megsegítésére szállított áru




VI. MELLÉKLET

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statiszikára vonatkozó technikai előírások

1. szakasz

Általános rendelkezések

(1) A Bizottság iránymutatást tesz közzé a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás módja szerinti bontású statisztikák készítői számára (a továbbiakban: a szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás). A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás kiegészíti a 2010. évi Nemzetközi szolgáltatáskereskedelmi statisztikai kézikönyvet (MSITS 2010) és annak statisztikakészítési iránymutatását.

(2) A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás első kiadását 2021 végéig kell közzétenni. A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás második, felülvizsgált kiadását 2023 végéig kell közzétenni.

(3) A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás első kiadásában be kell mutatni a szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó becslések elkészítésének általános módszertanát, beleértve az áruértékre és a disztribúciós szolgáltatásokra vonatkozó becslések elkészítésének módszereit is. Ezeknek a módszereknek az MSITS 2010 egyszerűsített módszertanából kell kiindulniuk. Az általános becslési módszereknek statisztikai modellezési és becslési módszereken, más vállalkozásstatisztikákon, valamint közigazgatási adatforrásokon kell alapulniuk. Ezek a megközelítések főszabályként nem támaszkodhatnak országspecifikus feltételezésekre és/vagy tényadatokra, és használhatóságuknak országfüggetlennek kell lennie.

(4) A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás második, felülvizsgált kiadásának olyan ajánlott módszereket is tartalmaznia kell, amelyek segítségével valamennyi rendelkezésre álló forrás és modellezési technika felhasználásával becslések készíthetők a szolgáltatásnyújtási módokra, az áruértékekre és a disztribúciós szolgáltatásokra vonatkozóan. Az ajánlott módszereknek olyan megközelítéseket kell képviselniük, amelyek segítségével egy adott ország sajátos közigazgatási és gazdasági helyzetének figyelembevételével tovább finomíthatók az általános becslési módszerek. Több ilyen megközelítést is be kell mutatni annak érdekében, hogy minden tipikus helyzet kezelhető legyen.

(5) Az alkalmazás első néhány évét követően a Bizottság (Eurostat) a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságaival folytatott konzultációkat követően eldönti, hogy szükség van-e az Eurostat és az OECD által közösen összeállított, a vállalkozásjellemzők szerinti bontású szolgáltatáskereskedelmi statisztikára vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás (STEC) felülvizsgálatára.

2. szakasz

A változók és a bontások meghatározása

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, módok szerinti bontású európai statisztika keretében az alábbi változókat és bontásokat kell alkalmazni.

A szolgáltatások a fogyasztó egységek körülményeit megváltoztató vagy a termékek vagy pénzügyi eszközök tulajdonosváltozását elősegítő termelő tevékenység eredményei. A szolgáltatások általában nem olyan külön tételek, amelyeken tulajdonjog alapítható, és előállításuktól rendszerint nem választhatóak el.

A nemzetközi szolgáltatásnyújtás magában foglalja:

— 
a rezidensek és a nem rezidensek közötti szolgáltatáskereskedelmet (a II.2. szakasz szerinti 1., 2. és 4. mód), valamint
— 
a külföldi leányvállalatok tevékenységén keresztüli szolgáltatásnyújtást (a II.2. szakasz szerinti 3. mód).

I.    Változók

1)   460101 változó: Szolgáltatások importja és beszerzése

A szolgáltatások importja és beszerzése a nem rezidensek által rezidenseknek nyújtott valamennyi szolgáltatás értékét, valamint a nemzetközi viszonylatban az adatszolgáltató gazdaságban letelepedett külföldi leányvállalatokon keresztül rezidenseknek nyújtott szolgáltatások értékét foglalja magában. A nem rezidensek által rezidenseknek nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 1., 2. és 4. módot, az adatszolgáltató gazdaságban letelepedett külföldi leányvállalatokon keresztül rezidenseknek nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 3. módot foglalják magukban.

2)   460201 változó: Szolgáltatások exportja és nyújtása

A szolgáltatások exportja és nyújtása a rezidensek által nem rezidenseknek nyújtott valamennyi szolgáltatás értékét, valamint a nemzetközi viszonylatban egy rezidens egység irányítása alá tartozó külföldi leányvállalat létesítésével egy másik ország rezidenseinek nyújtott szolgáltatások értékét foglalja magában. A rezidensek által nem rezidenseknek nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 1., 2. és 4. módot, a külföldi leányvállalaton keresztül nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 3. módot foglalják magukban.

3)   240401 változó: A vállalkozások importjának statisztikai értéke

A szolgáltatások „statisztikai értéke” a rezidensek és a nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások piaci árakon kifejezett értéke. A piaci ár a mindenkori csereértéket jelenti, azaz azt az értéket, amelyen a szolgáltatások egymással kicserélhetők vagy ennek hiányában készpénzre válthatók, figyelembe véve az esetleges árengedményeket, visszatérítéseket és más kiigazításokat is.

A vállalkozások importjának statisztikai értéke tehát a nem rezidensek által rezidenseknek nyújtott összes szolgáltatás piaci árakon kifejezett értéke.

4)   251101 változó: A vállalkozások exportjának statisztikai értéke

A szolgáltatások „statisztikai értéke” a rezidensek és a nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások piaci árakon kifejezett értéke. A piaci ár a mindenkori csereértéket jelenti, azaz azt az értéket, amelyen a szolgáltatások egymással kicserélhetők vagy ennek hiányában készpénzre válthatók, figyelembe véve az esetleges árengedményeket, visszatérítéseket és más kiigazításokat is.

A vállalkozások exportjának statisztikai értéke tehát a rezidensek által nem rezidenseknek nyújtott összes szolgáltatás piaci árakon kifejezett értéke.

II.    Bontások

1.    Szolgáltatásnyújtási módok szerinti bontás:

A nemzetközi viszonylatban nyújtott szolgáltatások a következő négy szolgáltatásnyújtási mód alapján bonthatók:

1. mód: Határokon átívelő szolgáltatásnyújtás – amikor a szolgáltatásnyújtás „egy ország területéről egy másik ország területére” történik. Ez az eset hasonló az árukereskedelemhez, amelynek során a terméket a határon keresztül juttatják el a fogyasztóhoz, és mind a fogyasztó, mind az értékesítő a saját országa területén marad.

2. mód: Külföldi fogyasztás – amikor a szolgáltatásnyújtás „egy ország területén, egy másik ország szolgáltatásfogyasztója számára” történik, ami azt jelenti, hogy vagy a fogyasztó, vagy annak vagyontárgya külföldön van. Jellemző példa a turisták tevékenysége, például egy múzeum vagy színház meglátogatása, valamint az orvosi kezelés vagy nyelvtanfolyami részvétel céljából történő külföldre utazás. Idetartozik például a hajó külföldi javítása is, amikor csak a fogyasztó vagyontárgya mozog külföldre vagy van külföldön.

3. mód: Kereskedelmi jelenlét – amikor a szolgáltatást „egy ország szolgáltatója egy másik országbeli kereskedelmi jelenlétén keresztül” nyújtja. A szolgáltatásnyújtónak gyakran van szüksége külföldi kereskedelmi jelenlétre ahhoz, hogy az előállítás, a disztribúció, a marketing, az értékesítés és a fogyasztóhoz való eljuttatás, illetve az értékesítés utáni szolgáltatások céljából szorosabb kapcsolatot tudjon kialakítani a fogyasztóval. A külföldi piacon való kereskedelmi jelenlét körébe nemcsak a szigorú jogi értelemben vett jogi személyek fenntartása tartozik, hanem olyan jogalanyoké, például képviseleti irodáké vagy fióktelepeké is, amelyek a jogi személynek csak egyes ismertetőjegyeit viselik. Idetartoznak például a külföldi bank fióktelepe vagy leányvállalata által nyújtott pénzügyi szolgáltatások, a külföldi tulajdonban lévő kórház által nyújtott orvosi szolgáltatások vagy a külföldi tulajdonban lévő iskola tanfolyamai.

4. mód: Természetes személyek jelenléte – amikor a kereskedelmi szolgáltatás nyújtása céljából egy magánszemély tartózkodik ideiglenesen egy másik gazdaság területén. A 4. mód meghatározása szerint a szolgáltatást „egy ország szolgáltatója egy másik ország területén jelen lévő természetes személyeken keresztül” nyújtja. Az általános értelmezés szerint a 4. mód a következő esetekre terjed ki:

— 
a szerződéses szolgáltatókra, akik lehetnek akár a külföldi szolgáltató alkalmazottai, akár önálló vállalkozók,
— 
a vállalaton belül áthelyezett személyekre és a külföldi székhelyű vállalatok által közvetlenül foglalkoztatott külföldi munkavállalókra,
— 
azokra a szolgáltatásértékesítőkre, akik szolgáltatási szerződés teljesítésére irányuló szerződéses jogviszony létesítése céljából lépnek a célország területére, illetve azokra a személyekre, akiknek a kereskedelmi jelenlét kialakítása a feladata.

2.    Termékbontás az EBOPS 2010 összetevői, kiegészítő csoportjai és részletes összetevői szerint

Az EBOPS szerinti kért összetevők, kiegészítő csoportok és részletes összetevők az EBOPS 2010 és a MSITS 2010 osztályozási rendszeren alapulnak, és az alábbiak szerint vannak meghatározva.

1.   Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

A mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások körébe olyan tevékenységek tartoznak, mint a feldolgozás, az összeszerelés, a címkézés és a csomagolás, amennyiben a tevékenységet végző vállalkozás nem tulajdonosa az árunak. Példaként említhető a kőolaj-finomítás, a földgáz-cseppfolyósítás, a ruházati cikkek összeállítása vagy az elektronikai termékek összeszerelése. Nem tartozik ide az előre gyártott építési termékek összeszerelése (ez a tevékenység az építési-szerelési szolgáltatások közé tartozik), sem pedig a fuvarozás céljából végzett címkézés vagy csomagolás (ez a tevékenység a szállítási szolgáltatások közé tartozik).

A feldolgozást olyan jogalany végzi, amely nem tulajdonosa az árunak, és tevékenységéért a tulajdonostól ellentételezésben részesül. Az áruk feletti tulajdonjog nem változik, ezért a feldolgozó és a tulajdonos között általános termékforgalmi ügylet nem kerül rögzítésre. Ebben a tételben csak a feldolgozó által felszámított díjat kell rögzíteni, bár ez a díj a feldolgozó által vásárolt anyagok költségét is tartalmazhatja.

Nemzetközi kereskedelem akkor valósul meg, ha a tevékenységet végző vállalkozás másik gazdaságban rezidens, mint az áru tulajdonosa. E szolgáltatások kezelését nem befolyásolja, hogy az áru fizikailag volt-e korábban vagy lesz-e a későbbiekben a tulajdonos birtokában.

2.   Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

A máshová nem sorolt javítási és karbantartási szolgáltatások körébe a rezidensek által nem rezidensek tulajdonában lévő árukon (és viszont) végzett karbantartási és javítási munka tartozik. A javítás elvégezhető a javítást végző telephelyén vagy másutt. Ebbe a tételbe tartozik a hajókon, a repülőgépeken és a más közlekedési eszközökön végzett javítás és karbantartás is. A szállítóeszközök takarítása a szállítási szolgáltatások közé tartozik. Az építőipari javítás és karbantartás az építési-szerelési szolgáltatások közé tartozik. A számítógépek karbantartása és javítása a számítástechnikai szolgáltatások közé tartozik.

A karbantartás és javítás értékeként az elvégzett javítási munka értékét kell rögzíteni, nem pedig az áru javítás előtti és javítás utáni bruttó értékét. A karbantartás és javítás értéke tartalmazza a javító által rendelkezésre bocsátott és az árba beleszámított alkatrészeket és anyagokat is (a külön díjtétel tárgyát képező alkatrészeket és anyagokat azonban nem a szolgáltatások, hanem az általános termékforgalom körében kell rögzíteni). Mind a kisebb állapotfenntartó javítások, mind pedig az áru hatékonyságát vagy kapacitását növelő vagy élettartamát meghosszabbító nagyobb javítások idetartoznak. A fogyasztó által folyó termelőfelhasználásként, illetve felhalmozásként nyilvántartott javítások között nem kell különbséget tenni.

3.   Szállítás

A szállítás a személyek és a tárgyak egyik helyről a másikra való mozgatását, a kapcsolódó támogató és kiegészítő szolgáltatásokat, valamint a szállítóeszköz személyzettel együtt történő bérlését (teljes járműbérlet) tartalmazza. Szintén idetartoznak a postai és futárszolgáltatások. A szállítás a szállítás módja és a szállítás tárgya (személy- és áruszállítás) szerint osztályozható.

A szállítási szolgáltató a végső szállítási szolgáltatás nyújtása érdekében alvállalkozási szerződés keretében más szolgáltatók szolgáltatásait is igénybe veheti. Ezeket a fajta szolgáltatásokat bruttó alapon kell rögzíteni. Például a futárszolgáltató több szállítási szolgáltatóval is köthet egymástól függetlenül szerződést. A szállítási szolgáltató által az ügynöknek fizetett jutalékot külön kell rögzíteni.

3.1.   Tengeri szállítás

A tengeri szállítás a tengerjáró hajókon végzett valamennyi nemzetközi áru- és személyszállítást tartalmazza, de nem tartalmazza a víz alatti csővezetékek segítségével végzett szállítást (ez a csővezetékes szállításhoz tartozik), sem pedig az üdülőhajók díját (ez az idegenforgalomhoz tartozik).

3.2.   Légi szállítás

A légi szállítás a légi járművel végzett valamennyi nemzetközi áru- és személyszállítást tartalmazza.

3.3.   Egyéb szállítási módozatok

A nem tengeri vagy légi úton végzett valamennyi szállítási szolgáltatást tartalmazza. A következő szállítási módozatok tartoznak ide:

Az űrszállítás, amely a kereskedelmi vállalkozások által a műholdtulajdonosok (például távközlési vállalatok) számára végzett műholdfelbocsátást, valamint a világűrhöz kötődő berendezések üzemeltetői által végzett más szolgáltatásokat, például a tudományos kísérletek céljából végzett áru- és személyszállítást tartalmazza. Idetartozik emellett az űrutasszállítás, és itt kell rögzíteni az egy adott gazdaság által a rezidensei egy másik gazdaság űrjárművén történő szállításáért teljesített kifizetéseket is.

A vasúti szállítás, amely a vonatokon végzett nemzetközi szállítást tartalmazza.

A közúti szállítás, amely a tehergépjárművekkel végzett nemzetközi áruszállítást, valamint az autóbuszos nemzetközi személyszállítást tartalmazza.

A belvízi szállítás, amely a folyókon, a csatornákon és a tavakon végzett nemzetközi szállítást tartalmazza. Az egyetlen országon belül húzódó és a több országra kiterjedő vízi utak egyaránt idetartoznak.

A csővezetékes szállítás, amely a csővezetékek segítségével végzett nemzetközi áruszállítást (például kőolaj és kapcsolódó termékek, víz, földgáz szállítását) tartalmazza. Nem tartoznak ide az elosztási szolgáltatások, amelyek jellemzően a víz, a földgáz és más szénhidrogén-termékek alállomások és fogyasztók közötti szállítását jelentik (ezek a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások közé tartoznak), és nem tartozik ide a szállított termékek értéke sem (ez az általános termékforgalom körébe tartozik).

A villamosenergia-átvitel, amely a nagy feszültségű villamos energia összekapcsolt vezetékrendszeren és a kapcsolódó berendezéseken keresztüli, a betáplálási pontoktól azokig a pontokig végzett mozgatását vagy eljuttatását tartalmazza, amelyekben a villamos energiát a fogyasztóknak vagy más elektromos rendszereknek történő átadás céljából kisfeszültségűvé alakítják. Az átvitel akkor ér véget, amikor a villamos energia belép a villamos energiát végfogyasztás céljából a fogyasztókhoz eljuttató elektromos rendszer elosztólétesítményébe. Nem idetartozik maga a villamos energia (hanem az általános termékforgalom körébe), sem pedig a villamosenergia-elosztás, amely a villamos energiának az alállomástól a fogyasztókhoz való eljuttatását jelenti (ez a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások közé tartozik).

Az egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatások, amelyek mindazokat a további szállítási szolgáltatásokat tartalmazzák, amelyek az előzőekben ismertetett szállítási szolgáltatások egyikébe sem sorolhatók be.

3.4.   Postai és futárszolgáltatások

A postai és futárszolgáltatások a levelek, a hírlapok, a folyóiratok, a szórólapok és egyéb nyomtatványok, valamint a csomagküldemények felvételét, szállítását és kézbesítését tartalmazzák. Idetartoznak továbbá a postahivatali ügyfélszolgálat keretében nyújtott szolgáltatások, például a bélyegárusítás, a postán maradó küldemények kezelése és a táviratszolgáltatás, valamint a postafiókbérlési szolgáltatások is.

Opcionális: az áruszállítási szolgáltatások ügyletalapon megállapított értéke

A rezidensek által nem rezidenseknek és megfordítva nyújtott áruszállítási szolgáltatások esetében az FOB/FOB alapon meghatározott áruértékekből összeállított árufuvarozási statisztikát további, a szolgáltatások értékére vonatkozó információkkal kell kiegészíteni. Ezek az információk azért hasznosak, mert korrekció, kiigazítás és becslés nélküli jelzéseket adnak a ténylegesen megvalósult piaci ügyletekről.

Ebben a mérőszámban a szállítási szolgáltatást akkor és csak akkor kell rögzíteni, ha a szállítási szolgáltatással kapcsolatos ügylet rezidens és nem rezidens között valósul meg. A külön szállítási szolgáltatás rögzítésének módja az adásvételi szerződésben meghatározott és a piaci ügyletben realizálódó szállítási feltételektől függ.

A mérőszámban nem jelennek meg azok az esetek, amikor két rezidens köt szállítási szerződést exportáru szállításáról, miközben a fizetési mérleg elve alapján eljárva ezek az esetek részben megragadhatók. Ilyen eset fordul elő például akkor, ha az áru adásvételi szerződésében „fuvarozás fizetve” szállítási feltétel van kikötve, és az exportőr az exportáló gazdaság egy rezidensét bízta meg a szállítási szolgáltatás elvégzésével. Az ügyletalapú mérési módszert alkalmazni kell a következő esetekben:

— 
ha a szállítási szolgáltatásra irányuló szerződést rezidens és nem rezidens köti meg egymással „üzemből” szállítási feltétellel. Ilyenkor a teljes szállítási szolgáltatás rögzítésre kerül, az a része is, amely az exportáló gazdaság határáig valósul meg,
— 
ha a szállítási szolgáltatás rezidens és nem rezidens között valósul meg nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi árufuvarozás, part menti hajózás vagy kabotázs keretében.

4.   Idegenforgalom

Az EBOPS 2010 ezen összetevője az ügyletben részt vevő személyekből indul ki, ebből a szempontból tehát különbözik a nemzetközi kereskedelem tárgyát képező legtöbb szolgáltatástól. Az EBOPS 2010-ben figyelembe vett szolgáltatások többségétől eltérően az idegenforgalom nem egy meghatározott termék, hanem olyan áruk és szolgáltatások összessége, amelyeket a nem rezidensek az általuk meglátogatott gazdaságban elfogyasztanak. Meghatározása szerint az idegenforgalom az egy adott gazdaságban a nem rezidensek által az ottani látogatásuk során saját felhasználásra vagy továbbadásra beszerzett árukat és szolgáltatásokat tartalmazza. A meghatározás független a látogatás időtartamától, de feltétel, hogy a látogatás ne járjon lakhelyváltoztatással.

Az idegenforgalom körében rögzítendő leggyakoribb árukat és szolgáltatásokat a meglátogatott országban igénybe vett szálláshely- és közlekedési szolgáltatások, valamint az ott vásárolt élelmiszerek és italok alkotják (mindezeknek az elfogyasztása az értékesítő gazdaságban történik). Idetartoznak emellett azok az ajándéktárgyak, emléktárgyak és más árucikkek is, amelyeket a látogató saját használatra vásárol, de a meglátogatott gazdaság területéről esetleg kivisz.

Az eredményszemlélet elvét követve az idegenforgalom azokat az árukat és szolgáltatásokat is tartalmazza, amelyeket a látogató a látogatás során szerez be vagy vesz igénybe, de előzetesen vagy utólag fizet ki. Az áruk és a szolgáltatások ellenértékét fizetheti maga a látogató vagy másvalaki az ő javára, de idetartozik az az eset is, amikor a látogató térítésmentesen vesz igénybe bizonyos szolgáltatásokat (például ingyenesen kap szállást és ellátást: ilyenkor is megvalósul transzfer), vagy amikor maga állítja őket elő (például az ingatlantulajdon vagy az időmegosztásos üdülőhelyek bizonyos típusai esetében).

5.   Építési-szerelési szolgáltatások

Az építési-szerelési szolgáltatások olyan állóeszközök létrehozását, fenntartását, felújítását, javítását és bővítését tartalmazzák, mint az épületek, a mérnöki eszközökkel átalakított táj, valamint más építmények, például utak, hidak, völgyzáró gátak. Szintén tartalmazzák a kapcsolódó szerelési, terep-előkészítési és mélyépítési tevékenységet, valamint olyan szakszolgáltatásokat, mint a festés-mázolás, a vízvezeték-szerelés vagy a bontás.

Az építési-szerelési szolgáltatások értékének megállapítása bruttó alapon történik, és kiterjed az építménybe bekerülő összes árura és szolgáltatásra, az egyéb előállítási költségekre, valamint az építőipari vállalkozás tulajdonosainál jelentkező működési eredményre. Ez az értékmeghatározási eljárás megegyezik a termelésben (az áruk és a szolgáltatások kapcsán egyaránt) alkalmazott általános megközelítéssel, amelyet az SNA 2008 ismertet.

Ha egy építőipari vállalkozás külföldön fizikailag jelen van, ott huzamosan (több mint 12 hónapon át) nyújt szolgáltatásokat anélkül, hogy a vevő országában jogalanyt hozna létre, és tevékenysége kellően érdemi, akkor a statisztika összeállítójának lehetősége van arra, hogy a szóban forgó vállalkozás tevékenységét statisztikai szempontból egy elméleti gazdasági egység feltételezésével vegye figyelembe. Ebben az esetben a kapcsolódó nemzetközi ügyletek nem szolgáltatáskereskedelemnek minősülnek, hanem közvetlen külföldi befektetéshez kapcsolódó tőkeáramlásnak, bevételeknek és pozícióknak, a vállalkozás tevékenységét leíró adatokat pedig külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikai adatként kell kezelni. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, a nemzetközi ügyletek rezidens és nem rezidens közötti szolgáltatáskereskedelemnek minősülnek.

6.   Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

A biztosítási és nyugdíjszolgáltatások a rezidens biztosítóvállalkozások által nem rezidenseknek és megfordítva nyújtott különböző típusú biztosítási szolgáltatásokat tartalmazzák.

A biztosítás meghatározott kockázatoknak kitett egységek (kormányzat, vállalkozások és háztartások) számára nyújt pénzügyi védelmet előre meghatározott események következményeivel szemben. Emellett a biztosítók gyakran pénzügyi közvetítőként eljárva pénzügyi és más típusú eszközökbe fektetik az egyes egységektől összegyűjtött pénzeszközöket annak érdekében, hogy a jövőbeli kárigényeket fedezni tudják.

A nyugdíjalapok azzal a céllal jönnek létre, hogy a foglalkoztatottak meghatározott csoportjai nyugdíjazás vagy rokkantság esetén járadékot kapjanak. A biztosítókhoz hasonlóan a nyugdíjalapok is eljárnak közvetítőként akkor, amikor az ügyfeleik pénzeszközeit befektetik, és ezzel részben bizonyos kockázatok megosztására is törekednek.

A biztosítási és nyugdíjszolgáltatások a következő összetevőkből állnak: közvetlen biztosítás; viszontbiztosítás; a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; nyugdíjszolgáltatások és szabványosított garanciaszolgáltatások.

7.   Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások a pénzügyi közvetítői szolgáltatásokat és az ezeket kiegészítő szolgáltatásokat tartalmazzák, a biztosítóvállalkozások és a nyugdíjrendszerek ilyen jellegű tevékenysége kivételével. Azok a szolgáltatások tartoznak ide, amelyeket szokásosan bankok és más pénzügyi közvetítők és kiegészítő szolgáltatók nyújtanak. Ebbe a körbe tartoznak a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások és a pénzügyi tevékenységgel összefüggő más szolgáltatások, ideértve egyebek mellett a betétgyűjtést és a hitelezést, a hitellevél-kibocsátást, a hitelkártya-szolgáltatásokat, a pénzügyi lízinggel kapcsolatos jutalékokat és díjakat, a faktoringot, a garanciavállalást és a kifizetések elszámolását. Idetartoznak továbbá a pénzügyi tanácsadási szolgáltatások, a pénzügyi eszközök és a nemesfémek letéti őrzése, a pénzügyi eszközök kezelése, a figyelőszolgálatok, a kényelmi szolgáltatások, a likviditásnyújtási szolgáltatások, a biztosításon kívüli kockázatvállalási szolgáltatások, az összeolvadásokkal és a felvásárlásokkal kapcsolatos szolgáltatások, a hitelminősítési szolgáltatások, a tőzsdei szolgáltatások és a vagyonkezelési szolgáltatások.

A pénzügyi szolgáltatások kapcsán a következő típusú díjak számíthatók fel: explicit díjak; eladási és vételi ügyletek közötti különbözetek; ingatlanbevételhez kapcsolódó követelésekből levont eszközkezelési költségek (eszközkezelő vállalkozások esetében); kölcsönök és betétek tényleges és referencia-kamatlába közötti különbözetek (azaz a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja, FISIM).

A pénzügyi közvetítők esetében az explicit és az implicit díjak egymáshoz viszonyított jelentősége időben változhat és vállalkozásonként is eltérhet, ezért a nyújtott szolgáltatásokról csak a két díjtípus adatainak együttes figyelembevételével lehet teljes képet alkotni.

8.   Szellemi termék használatának máshová nem sorolt díja

A szellemi termék használatának máshová nem sorolt díja a következőket tartalmazza:

— 
az oltalmazott jogok hasznosításának díját (például a szabadalom, a védjegy, a szerzői jog, az oltalmazott ipari eljárás és a formatervezési mintaoltalom összefüggésében, ideértve az üzleti titkot és a jogbérletet is). Ezek a jogok származhatnak kutatásból-fejlesztésből vagy marketingből, valamint
— 
az eredeti példányban vagy prototípusban megtestesülő szellemi termék (például a szerzői jogi védelem alatt álló könyv vagy kézirat, számítógépes program, filmalkotás vagy hangfelvétel) többszörözésére vagy terjesztésére és a szomszédos jogok gyakorlására (például a nyilvános előadásra, a televíziós, kábeles vagy műholdas közvetítésre) vonatkozó engedély díját.

9.   Távközlési és számítástechnikai szolgáltatások, információszolgáltatás

A számítástechnikai és a távközlési szolgáltatások a szolgáltatás jellege, nem pedig a szolgáltatásnyújtás módja alapján vannak meghatározva. A távközlési és a számítástechnikai szolgáltatások, valamint az információszolgáltatás területét három összetevőre kell bontani: távközlési szolgáltatások, számítástechnikai szolgáltatások és információszolgáltatás.

9.1.   Távközlési szolgáltatások

A távközlési szolgáltatások hangok, képek, adatok és más információk telefonon, távgépírón, táviratban, rádiós és televíziós kábelen vagy műholdon, elektronikus levélben, telefaxon stb. történő közvetítését vagy továbbítását tartalmazzák, és magukban foglalják az üzleti hálózati szolgáltatásokat, a telekonferencia-szolgáltatást és a kiegészítő szolgáltatásokat is. Nem tartalmazzák a továbbított információk értékét. Idetartoznak továbbá a mobiltávközlési szolgáltatások, az internetes gerinchálózati szolgáltatások és az online hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatások, beleértve az internetszolgáltatást is. Nem tartoznak ide a telefonhálózatok berendezéseinek beszerelésére irányuló szolgáltatások (ezek az építési-szerelési szolgáltatások közé tartoznak), valamint az adatbázis-szolgáltatások (ezek az információszolgáltatás körébe tartoznak).

9.2.   Számítástechnikai szolgáltatások

A számítástechnikai szolgáltatások a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos, valamint az adatfeldolgozási szolgáltatásokat tartalmazzák.

9.3.   Információszolgáltatás

Az információszolgáltatás körébe a hírügynökségi szolgáltatás és az egyéb információszolgáltatás tartozik:

— 
a hírügynökségi szolgáltatás hírek, fényképek és részletes írások továbbítását jelenti a média számára,
— 
az egyéb információszolgáltatás az adatbázis-szolgáltatásokat, például az adatbázis-tervezést, az adattárolást, valamint az adatok és az adatbázisok (köztük név- és címjegyzékek) terjesztését tartalmazza, és megvalósulhat online formában, mágneses vagy optikai eszköz útján, nyomtatásban vagy internetes keresőportálon keresztül (ez utóbbi kategória azokat a keresőmotor-szolgáltatásokat tartalmazza, amelyek az ügyfél által megadott kulcsszavakhoz internetcímeket keresnek). Szintén idetartozik a postai úton, elektronikus úton vagy más módon megvalósuló egyedi hírlap- és folyóirat-előfizetés; az egyéb online tartalomszolgáltatás; valamint a könyvtári és a levéltári szolgáltatás. (A hírlapok és a folyóiratok nagy tételben történő eladása az általános termékforgalom körébe tartozik.)

Az információszolgáltatás a szoftvertől, az audiovizuális terméktől és más kapcsolódó terméktől eltérő letöltött tartalmat is magában foglalja.

10.   Egyéb üzleti szolgáltatások

Ez a kategória a kutatási-fejlesztési szolgáltatásokat, a szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatásokat, valamint a műszaki, kereskedelmi és egyéb üzleti szolgáltatásokat tartalmazza.

10.1.   Kutatási-fejlesztési szolgáltatások

A kutatási-fejlesztési szolgáltatások közé azok a szolgáltatások tartoznak, amelyek a természettudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területén folytatott alap- és alkalmazott kutatáshoz, valamint új termékek és folyamatok e területeken végzett kísérleti fejlesztéséhez kapcsolódnak.

10.2.   Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

A szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások közé a következő szolgáltatások tartoznak: 10.2.A jogi szolgáltatások, könyvelési szolgáltatások, vezetési tanácsadás, vezetési szolgáltatások és PR-szolgáltatások; valamint 10.2.B hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások.

10.2.1.   (opcionális tétel) Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadási és PR-szolgáltatások

A jogi, könyvelési, vezetési tanácsadási és PR-szolgáltatások gyakran az anyavállalat vagy más kapcsolt vállalkozás által a fióktelep, a leányvállalat vagy a társult vállalkozás számára nyújtott általános igazgatási szolgáltatásokra is kiterjednek.

10.2.2.   (opcionális tétel) Hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások

A rezidensek és nem rezidensek között megvalósuló ügyletek tárgyát képező hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások közé a hirdetések reklámügynökségek általi megtervezése, elkészítése és terjesztése; a médiamegjelenés biztosítása (ideértve a hirdetési felület adásvételét is); a kereskedelmi vásárokon nyújtott kiállítási szolgáltatások; a külföldi termékpromóció; a piackutatás; a telemarketing; valamint a különböző kérdésekben végzett közvélemény-kutatások tartoznak.

10.3.   Műszaki, kereskedelmi és egyéb üzleti szolgáltatások

E szolgáltatások közé az építészeti, a mérnöki, a tudományos és az egyéb műszaki szolgáltatások; a hulladékkezelési és a szennyezésmentesítési, a mezőgazdasági és a bányászati szolgáltatások; az operatívlízing-szolgáltatások; a kereskedelmi szolgáltatások; valamint a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások tartoznak.

10.3.1.   (opcionális tétel) Építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások

10.3.2.   (opcionális tétel) Hulladékkezelési és szennyezésmentesítési, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások

A hulladékkezelési, szennyezésmentesítési, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások a következő három területre bonthatók: hulladékkezelési és szennyezésmentesítési szolgáltatások; a mezőgazdasághoz, az erdészethez és a halászathoz kapcsolódó szolgáltatások; a bányászathoz, valamint a kőolaj- és a földgázkitermeléshez kapcsolódó szolgáltatások.

10.3.3.   (opcionális tétel) Operatívlízing-szolgáltatások

Az operatívlízing-szolgáltatások keretében a bérbeadó egy termelt eszközt úgy ad bérbe, hogy a bérlő megszerzi az eszköz használatának jogát, miközben a bérbeadó továbbra is viseli a kárveszélyt, és élvezi a tulajdonjogból fakadó előnyöket. E szolgáltatások közé tartozik a hajók, a légi járművek és más szállítóeszközök, például vasúti kocsik, konténerek és más berendezések rezidens/nem rezidens viszonylatban megvalósuló lízingje (bérlete) és személyzet nélküli teljes bérlete (charter). Idetartoznak továbbá az operatív lízing körében más típusú berendezésekkel összefüggésben teljesített kifizetések is, amelyeket a következő ismertetőjegyek jellemeznek:

— 
A bérbeadó általában nagyobb számú eszközt birtokol, és ezeket a bérlők igény szerint, rövid határidővel vehetik bérbe.
— 
A bérlet időtartama változó, és a bérlő a bérletet az időszak végén megújíthatja.
— 
A bérbeadó a bérlőnek nyújtott szolgáltatások keretében gyakran az eszköz karbantartásáról és javításáról is gondoskodik.

10.3.4.   (opcionális tétel) Kereskedelmi szolgáltatások

A kereskedelmi szolgáltatások körébe az árukat és a szolgáltatásokat érintő ügyletek után a kereskedők, az árutőzsdei ügynökök, a viszonteladók, az árverezők és a bizományosok részére fizetett jutalékok tartoznak. Ezek a szolgáltatások kiterjednek például azokra az árverezői díjakra vagy ügynöki jutalékokra, amelyeket hajó, légi jármű és más javak adásvétele esetén fizetnek. Ha a kereskedelmi szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő tulajdonosa az értékesített árunak, e gazdasági szereplő árrése általában nem választható le az áru értékéről.

Az áru FOB-árában nem szereplő díjtételek a kereskedelmi szolgáltatások körébe tartoznak. Nem tartoznak a kereskedelmi szolgáltatások körébe a franchise-díjak (ezek a szellemi termék használatának máshová nem sorolt díjába tartoznak); a pénzügyi eszközökkel összefüggő brókertevékenység (ez a pénzügyi szolgáltatások közé tartozik); valamint a szállítással összefüggő díjtételek, például az ügynöki jutalékok (ezek a szállítás körébe tartoznak).

10.3.5.   (opcionális tétel) Máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások

A máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások közé tartoznak a víz, a földgáz és más szénhidrogén-termékek, valamint a villamos energia elosztásával kapcsolatos szolgáltatások, amennyiben ezek leválaszthatók a szállítási, illetve átviteli szolgáltatásokról (ez utóbbiak a szállítás körébe tartoznak); a légkondicionálás; a munkaerő-kölcsönzés (de a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokat az adott szolgáltatásnál kell rögzíteni); a biztonsági és a nyomozói szolgáltatások; a fordítás és a tolmácsolás; a fényképészeti szolgáltatások; az épülettakarítás; a vállalkozásoknak nyújtott ingatlanszolgáltatások; valamint minden más olyan üzleti szolgáltatás, amely nem sorolható a fentiekben felsorolt üzleti szolgáltatások közé.

11.   Személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

Ez a kategória az audiovizuális és a kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint az egyéb személyes, kulturális és szabadidős szolgáltatásokat tartalmazza.

11.1.   Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

Az audiovizuális és a kapcsolódó szolgáltatások az audiovizuális tevékenységhez (film, zene, rádió és televízió), valamint az előadó-művészethez kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmazzák.

11.2.   Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

Ez a kategória az oktatási szolgáltatásokat, az egészségügyi szolgáltatásokat, a kulturális örökséggel és a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint az egyéb személyes szolgáltatásokat tartalmazza.

12.   Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

A máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások a következőket tartalmazzák:

— 
az enklávék, például a követségek és a katonai bázisok számára nyújtott árukat és szolgáltatásokat,
— 
a külföldön szolgálatot teljesítő diplomaták, konzuli személyzet és katonai személyzet, valamint eltartottaik által a befogadó gazdaságban beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat,
— 
a kormányzatok által és részére nyújtott, más szolgáltatáskategóriába nem sorolt szolgáltatásokat.

Az EBOPS 2010 kiegészítő csoportosítása

A „kereskedelmi ügyletek összesen” tételbe az áruk és a szolgáltatások disztribúciójával összefüggő valamennyi ügylet beletartozik. Tartalmazza az árukkal és a szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyletekkel összefüggésben azon kereskedők, árutőzsdei ügynökök, viszonteladók stb. részére fizetett jutalékokat, amelyek nem tulajdonosai az adásvétel tárgyát képező árunak, valamint a gazdasági szereplők árrését. A nagy- és a kiskereskedők árrése általában nem választható le az eladott termékek értékéről (ideértve a kereskedelmi forgalomban értékesített árukat is), és nem jelenik meg külön tételként a fizetésiméreleg-statisztikákban.

A „kereskedelmi ügyletek összesen” tétel a következő összetevőket tartalmazza:

a) 

kereskedelmi szolgáltatások;

b) 

az eladott termékek értékében (ideértve a kereskedelmi forgalomban értékesített árukat is) foglalt becsült disztribúciós szolgáltatások.

A disztribúciós szolgáltatások a nagy- és a kiskereskedők kereskedelmi árrését tartalmazzák.

Az SNA 2008 meghatározása szerint a nagy- és kiskereskedők olyan jogalanyok, amelyek feldolgozás nélkül vagy minimális feldolgozás (például tisztítás, csomagolás) mellett foglalkoznak áruk adásvételével. Az áruk termelői és fogyasztói számára szolgáltatást nyújtanak azzal, hogy egy meghatározott árukészletet megfelelő helyen tartanak, ott bemutatják és onnan eljuttatják a fogyasztókhoz, és ezáltal megkönnyítik a vásárlást. Eredményük a viszonteladásra megvásárolt termékeken elért kereskedelmi árrések összértékével mérhető. A disztribúciós szolgáltatásokhoz tartozó árréseket vagy az érintett áruk FOB-értéke tartalmazza, vagy pedig az importőr szolgáltatja.

1. táblázat: Termékbontás az EBOPS 2010 fő és részletes összetevői, valamint kiegészítő csoportjai szerint



Az EBOPS 2010 fő összetevői

Az EBOPS 2010 részletes összetevői

1.  Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

 

2.  Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

Opcionális: 2.a Ebből: áruk

3.  Szállítás

Opcionális: az áruszállítási szolgáltatások ügyletalapon megállapított értéke

3.1.  Tengeri szállítás

3.2.  Légi szállítás

3.3.  Egyéb szállítási módozatok

3.4.  Postai és futárszolgáltatások

4.  Idegenforgalom

4.a  Ebből: áruk

5.  Építési-szerelési szolgáltatások

5.a  Ebből: áruk

6.  Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

 

7.  Pénzügyi szolgáltatások

 

8.  Szellemi termék használatának máshová nem sorolt díja

 

9.  Távközlési és számítástechnikai szolgáltatások, információszolgáltatás

9.1.  Távközlési szolgáltatások

 

9.2.  Számítástechnikai szolgáltatások

 

9.3.  Információszolgáltatás

10.  Egyéb üzleti szolgáltatások

10.1.  Kutatási-fejlesztési szolgáltatások

 

10.2.  Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

 

Opcionális tételek:

 

10.2.1.  Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadási és PR-szolgáltatások

 

10.2.2.  Hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások

 

10.3.  Műszaki, kereskedelmi és egyéb üzleti szolgáltatások

 

Opcionális tételek:

 

10.3.1.  Építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások

 

10.3.2.  Hulladékkezelési és szennyezésmentesítési, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások

 

10.3.3.  Operatívlízing-szolgáltatások

 

10.3.4.  Kereskedelmi szolgáltatások

 

10.3.5.  Máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások

11.  Személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

11.1.  Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

 

11.2.  Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

12.  Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

12.a  Ebből: áruk

Az EBOPS 2010 kiegészítő csoportosítása

C.  Kereskedelmi ügyletek összesen (opcionális tétel)

C.a  Kereskedelmi szolgáltatások (10.3.4. tétel – opcionális tétel)

C.b  Disztribúciós szolgáltatások

2. táblázat: Termékbontás a CPA osztályozási rendszer szerint (önkéntes adattovábbítás)

Az alábbi bontás a CPA osztályozási rendszer szerinti önkéntes adatszolgáltatás javasolt részletességi szintjét mutatja be.

A CPA a termékek (áruk és szolgáltatások) tevékenység szerinti európai osztályozási rendszere. A CPA-ban minden termék egyetlen tevékenységosztályba sorolható be. Ebből következik, hogy az osztályozási rendszer minden egyes terméket ahhoz a gazdasági tevékenységhez rendel hozzá, amelynek keretében a termék létrejött. Emiatt a nemzeti számlákban használt CPA felépítése megegyezik a gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerének (NACE) felépítésével.



A–U

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

A

MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT

B

BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS

C

FELDOLGOZÓIPAR (feldolgozóipari szolgáltatások)

D

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS

E

VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS

F

ÉPÍTŐIPAR

G

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

45

Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

46

Nagykereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

47

Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

H

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS

49

Szárazföldi és csővezetékes szállítás

50

Vízi szállítás

51

Légi szállítás

52

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

53

Postai, futárpostai tevékenység

I

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

55

Szálláshely-szolgáltatás

56

Vendéglátás

J

INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ

58

Kiadói tevékenység

59

Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás

60

Műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás

61

Távközlés

62

Információtechnológiai szolgáltatás

63

Információszolgáltatás

K

PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

64

Pénzügyi tevékenység (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)

65

Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)

66

Pénzügyi és biztosítási kiegészítő szolgáltatás

L

INGATLANÜGYLETEK

M

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG

69

Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység

70

Üzletvezetési, vezetési tanácsadás

71

Mérnöki és építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés

72

Tudományos kutatás, fejlesztés

73

Reklám, piackutatás

74

Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

75

Állat-egészségügyi ellátás

N

ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG

77

Kölcsönzés, operatív lízing

78

Munkaerő-piaci szolgáltatás

79

Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

80

Biztonsági, nyomozói tevékenység

81

Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés

82

Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás

O

KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

P

OKTATÁS

Q

HUMÁNEGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

R

MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABADIDŐ

S

EGYÉB SZOLGÁLTATÁS

T

HÁZTARTÁS MUNKAADÓI TEVÉKENYSÉGE; TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA, SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSE SAJÁT FOGYASZTÁSRA

U

TERÜLETEN KÍVÜLI SZERVEZET




VII. MELLÉKLET

A súlyozások, a bázisév és az átmeneti rendelkezések módosítása a rövid távú vállalkozásstatisztikák területén

1. A tagállamoknak szükség esetén legalább ötévente ki kell igazítaniuk az összetett indexeknél használt súlyozási rendszerüket. A kiigazított súlyozási rendszerekhez használt súlyokat az új bázisév végétől számított három éven belül meg kell küldeni a Bizottságnak. Mindegyik indexhez saját egyedi súlyt kell rendelni. A következő táblázat a rövid távú vállalkozásstatisztikák területének minden változójára és bontására vonatkozóan meghatározza a használandó súlyozási változót:



Változók és bontások

Súly

Cégbejegyzések és csődök

Aktív vállalkozások száma

Termelés (volumen)

Hozzáadott érték

Nettó árbevétel, termelői árak, értékesítési volumen, építési engedélyek

Nettó árbevétel

Belföldi nettó árbevétel, termelői árak

Belföldi nettó árbevétel

Nem belföldi nettó árbevétel, termelői árak

Nem belföldi nettó árbevétel

Nem belföldi euróövezeti/nem euróövezeti nettó árbevétel, termelői árak (*1)

Nem belföldi nettó árbevétel bontása

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

Bérek és keresetek

Bérek és keresetek

Importárak

Import értéke

Euróövezeti/euróövezeten kívüli importárak (*2)

Importérték bontása

(*1)   

A nettóárbevétel-súlyok euróövezet és nem euróövezet szerinti bontását csak az euróövezeti országoknak kell továbbítaniuk.

(*2)   

Az importérték-súlyok euróövezet és nem euróövezet szerinti bontását csak az euróövezeti országoknak kell továbbítaniuk.

A súlyoknak a szakosodott egység (KAU) statisztikai egységén kell alapulniuk, kivéve a cégbejegyzések és csődök esetében, amelyek vonatkozásában a súlyoknak a vállalkozás statisztikai egységén (ENT) kell alapulniuk. Csak akkor használható a rövid távú statisztikák célját szolgáló statisztikai egység, ha a szakosodott egység nem áll rendelkezésre. A súlyok bontását valamennyi (kis, közepes és nagy méretű) tagállamnak az e rendelet I. mellékletében előírt adatkövetelményekben a nagy országokra meghatározott bontás szerint kell továbbítania az Eurostat számára.

2. Az első bázisév 2015, a második bázisév 2021 és a harmadik bázisév 2025. Ezt követően a tagállamoknak az indexeiket minden öt évben új bázisra kell alapozniuk, a 0-ra vagy az 5-re végződő éveket véve bázisévként. Az új referenciaév végét követő három éven belül valamennyi indexnél át kell térni az új bázisévre.

3. Átmeneti rendelkezések:

a) 

Amennyiben a tagállam statisztikákat előállító rendszerének jelentősebb változtatására van szükség, a 2021 januárja/1. negyedéve és 2023 decembere/4. negyedéve között kezdődő vonatkozási időszakok adatai továbbíthatók a 2., 3., 5., 6. és 8. táblázatban meghatározott adattovábbítási határidőket követően, de legkésőbb a 2., 3., 5., 6. és 8. táblázatban a 2024. januári/1. negyedévi vonatkozási időszakokra meghatározott adattovábbítási határidőkig.

b) 

A 2024 januárját megelőző vonatkozási időszakok tekintetében az I. melléklet B. részének 6. táblázatában a NACE F nemzetgazdasági ágra vonatkozó 140101 változót (Termelés – volumen) B-115-re (ez lehet az F41 és az F43 ágazat közelítő összege) és B-116-ra (az F42 ágazat közelítő értéke) kell bontani.




VIII. MELLÉKLET

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének részletes témáihoz kapcsolódó változók

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak és az EuroGroup regiszternek az (EU) 2019/2152 rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott egységek vonatkozásában az egyes részletes témákhoz kapcsolódóan egységekre megadva a következő változókat kell tartalmazniuk. Az információt nem kell minden egyes egységre vonatkozóan elkülönítve tárolni, ha azt más egység(ek)re vonatkozó információkból származtatni lehet.

A jelzés nélküli adatok megadása kötelező, míg a „feltételes” jelzéssel ellátott adatokat akkor kell feltüntetni, ha azok a tagállamban rendelkezésre állnak; a „részben feltételes” jelzéssel ellátott adatok kötelezőek azon elemek kivételével, amelyek kifejezetten feltételesként vannak megjelölve, az „opcionális” jelzéssel ellátott adatok megadása pedig ajánlott.



1.  JOGI EGYSÉG

Részletes téma

Változók

AZONOSÍTÁS

1.1

 

Azonosító szám(ok)

(beleértve az EGR szerinti azonosító számot, amennyiben az EGR szempontjából releváns)

1.2

 

Név

1.3

 

Cím (a lehető legrészletesebben, irányítószámmal)

1.4

Opcionális

Telefonszám, e-mail-cím, weboldal és az elektronikus adatgyűjtést lehetővé tevő információ

1.5

 

Hozzáadottérték-adó (héa) nyilvántartási szám vagy ennek hiányában más, adminisztratív azonosító szám

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

1.6

 

Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma

1.7

 

A jogi egység megszűnésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK

1.8

 

Jogi forma

1.9

 

A tevékenység jogállása

1.10

Feltételes

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerinti fióktelepekre vonatkozó megjelölés

1.11

Opcionális

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 2. fejezetének 2.17–2.20. pontja szerinti különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó megjelölés

KAPCSOLÓDÁSOK VÁLLALKOZÁSHOZ

1.12

Feltételes

Azon vállalkozás(ok) azonosító száma(i) (3.1.), amely(ek)hez az egység tartozik

1.13

Feltételes

A vállalkozás(ok)hoz történő társulás dátuma

1.14

Feltételes

A vállalkozás(ok)tól való különválás dátuma

KAPCSOLÓDÁS MÁS NYILVÁNTARTÁSOKHOZ

 

 

Hivatkozás olyan kapcsolódó nyilvántartásokra, amelyekben a jogi egység szerepel, és amelyek statisztikai célokra felhasználható információt tartalmaznak

1.15

Feltételes

Hivatkozás az Unión belüli gazdasági szereplők nyilvántartására és hivatkozás vámügyi nyilvántartásokra vagy az Unión kívüli gazdasági szereplők nyilvántartására

1.16

Feltételes

Hivatkozás globális adminisztratív azonosítókra, hivatkozás mérlegadatokra (az ezek közzétételére kötelezett egységek esetében), hivatkozás a fizetésimérleg-nyilvántartásra vagy a közvetlen külföldi befektetések nyilvántartására, valamint a mezőgazdasági üzemek nyilvántartására)

KAPCSOLÓDÁS VÁLLALKOZÁSCSOPORTHOZ

1.17

 

Azon vállalkozáscsoport azonosító száma (2.1.), amelyhez az egység tartozik

1.18

 

A vállalkozáscsoporthoz történt társulás dátuma

1.19

 

A vállalkozáscsoporttól történt leválás dátuma

AZ EGYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA

 

 

Az irányítási kapcsolatokat vagy fentről lefelé (1.20a, 1.21a, 1.22a), vagy lentről felfelé (1.20b, 1.21b, 1.22b) lehet rögzíteni. A közvetett vagy közvetlen irányításnak csak az első szintjét kell feltüntetni az egyes egységek esetében (a teljes irányítási láncolat levezethető ezek egyesítésével)

1.20a

 

Azon rezidens jogi egység(ek) azonosító száma(i), amely(ek)et a jogi egység irányít

1.20b

 

Azon rezidens jogi egység azonosító száma, amely a jogi egységet irányítja

1.21a

Részben feltételes

Azon nem rezidens jogi egység(ek) nyilvántartási országa, azonosító száma, neve és címe, amely(ek)et a jogi egység irányít Az EGR szerinti azonosító szám(ok) vonatkozásában feltételes

1.21b

Részben feltételes

Azon nem rezidens jogi egység nyilvántartási országa, azonosító száma, neve és címe, amely a jogi egységet irányítja. Az EGR szerinti azonosító szám vonatkozásában feltételes

1.22a

Feltételes

Azon nem rezidens jogi egység(ek) héaszáma, amely(ek)et a jogi egység irányít

1.22b

Feltételes

Azon nem rezidens jogi egység héaszáma, amely a jogi egységet irányítja

AZ EGYSÉGEK TULAJDONI VISZONYAI

 

 

A tulajdonviszonyokat vagy fentről lefelé (1.23a, 1.24a) vagy lentről felfelé (1.23b, 1.24b) lehet rögzíteni. A küszöbérték a legalább 10 %-os közvetlen tulajdon

1.23a

Feltételes

A jogi egység tulajdonában álló rezidens jogi egység(ek)

a)  azonosító száma

b)  a bennük birtokolt részesedés (%)

1.23b

Feltételes

A jogi egységet tulajdonló rezidens jogi egység(ek)

a)  azonosító száma,és

b)  részesedése (%)

1.24a

Feltételes

A jogi egység tulajdonában álló nem rezidens jogi egység(ek)

a)  nyilvántartási országa és

b)  EGR szerinti azonosító száma, továbbá

c)  neve, címe és héaszáma, valamint

d)  a bennük birtokolt részesedés (%) és

e)  a részesedés kezdetének és végének időpontja

1.24b

Feltételes

A jogi egységet tulajdonló nem rezidens jogi egység(ek)

a)  nyilvántartási országa és

b)  EGR szerinti azonosító száma, továbbá

c)  neve, címe és héaszáma, valamint

d)  részesedése (%) és

e)  a részesedés kezdetének és végének időpontja

2.  VÁLLALKOZÁSCSOPORT

Részletes téma

Változók

AZONOSÍTÁS

2.1

Részben feltételes

Azonosító szám(ok).

Az EGR szerinti azonosító szám vonatkozásában feltételes, amennyiben multinacionális vállalatcsoportról van szó

2.2

Opcionális

Azon jogi egység(ek) azonosító száma, amely(ek) tud(nak) adatot szolgáltatni a vállalkozáscsoportról

2.3

 

A vállalkozáscsoport neve, multinacionális csoportok esetében az EGR szerinti név

2.4

Opcionális

A vállalkozáscsoport rövid bemutatása

2.5

Opcionális

A vállalkozáscsoport weboldalának címe

2.6

 

A globális döntéshozó központként működő jogi egység azonosító száma. Amennyiben nem rezidens globális döntéshozó központról van szó, az EGR szerinti azonosító szám. Azon természetes személyek esetében, akik nem gazdasági szereplők, a rezidens országot a 2.10a pontban kell rögzíteni

2.7

 

A globális döntéshozó központ nyilvántartási országa; amennyiben nem rezidens, az EGR szerinti nyilvántartási ország

2.8

Opcionális

A globális döntéshozó központ postai és e-mail-címe

2.9

 

A globális csoport vezető gazdasági egységének azonosító száma. Amennyiben a globális csoport vezetője nem rezidens, az EGR szerinti azonosító szám. Azon természetes személyek esetében, amelyek nem gazdasági szereplők, a rezidens országot a 2.10a pontban kell rögzíteni

2.10

Opcionális

A teljes csoport vezető vállalkozásának nyilvántartási országa, postai és e-mail-címe; amennyiben nem rezidens, az EGR szerinti nyilvántartási ország

2.10a

Feltételes

A végső irányítást gyakorló gazdasági egység rezidens országa, amennyiben az irányító egység nem gazdasági szereplő természetes személy

2.11

 

A vállalkozáscsoport típusa:

1.  teljesen rezidens csoport

2.  belföldi irányítású multinacionális csoport

3.  külföldi irányítású multinacionális csoport

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

2.12

 

A vállalkozáscsoport létrejöttének dátuma

2.13

 

A vállalkozáscsoport megszűnésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÓK

2.14

 

A vállalkozáscsoport fő tevékenységének kódja kétjegyű NACE-szinten, multinacionális csoport esetében a fő tevékenység EGR-kódja

2.15

Opcionális

A vállalkozáscsoport másodlagos tevékenységeinek kódja kétjegyű NACE-szinten, multinacionális csoport esetében a másodlagos tevékenység EGR-kódja

2.16

Feltételes

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a vállalkozáscsoportban, multinacionális csoport esetében az alkalmazottak és az önálló vállalkozók EGR szerinti száma

2.17

Feltételes

A vállalkozáscsoport nettó árbevétele (a pénznem megjelölésével), multinacionális csoport esetében az EGR szerinti nettó árbevétel (a pénznem megjelölésével)

2.18

Feltételes

A vállalkozáscsoport teljes eszközállománya (a pénznem megjelölésével), multinacionális csoport esetében az EGR szerinti teljes eszközállomány (a pénznem megjelölésével)

2.19

Opcionális

Azok az országok, ahol a nem rezidens vállalkozások vagy helyi egységek találhatók, multinacionális csoport esetében az EGR szerinti nyilvántartási ország

3.  VÁLLALKOZÁS

Részletes téma

Változók

AZONOSÍTÁS

3.1

Részben feltételes

Azonosító szám(ok)

Feltételes az EGR szerinti azonosító szám vonatkozásában, amennyiben az az EGR-ben rögzített

3.2

Opcionális

Azon jogi egységek azonosító száma, amelyek adatokat tudnak szolgáltatni a vállalatról

3.3

 

Név

3.4

Opcionális

Postai cím, e-mail-cím és weboldal címe

KAPCSOLÓDÁS MÁS EGYSÉGEKHEZ

3.5

 

Azon jogi egység(ek) azonosító száma, amely(ek)ből a vállalat áll

3.6

 

Azon vállalkozáscsoport azonosító száma, amelyhez a vállalkozás tartozik

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

3.7

 

A tevékenységek megkezdésének dátuma

3.8

 

A tevékenységek végső beszüntetésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÓK

3.9

 

A fő tevékenység kódja négyjegyű NACE-szinten

3.10

Feltételes

Másodlagos tevékenységek (amennyiben vannak) kódja a négyjegyű NACE-szinten

3.11

 

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

3.12

 

Az alkalmazottak létszáma

3.13

Opcionális

Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

3.14

 

Nettó árbevétel, kivéve a 3.15. pontban megadottat

3.15

Opcionális

Nettó árbevétel a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, alkalmazottakat foglalkoztató háztartások és területen kívüli szervezetek esetében

3.16

 

Az 549/2013/EU rendelet szerinti gazdasági szektor és alszektor

3.17

Az 5.1–5.9. használata esetén opcionális

Azon vállalkozások elsődleges tevékenységének és minden egyes másodlagos tevékenységének mérete (például árbevétel, foglalkoztatás), amelyek méretüknél fogva jelentős hatást gyakorolnak, és amelyeknek szakosodott egységei (SZE) jelentős hatást gyakorolnak az összesített (nemzeti) adatokra

4.  TELEPHELY

Részletes téma

Változók

AZONOSÍTÁS

4.1

 

Azonosító szám

4.2

 

Név

4.3

 

Cím (a lehető legrészletesebben, irányítószámmal)

4.4

Opcionális

Telefonszám, e-mail-cím és az elektronikus adatgyűjtést lehetővé tevő információ

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

4.5

 

A tevékenységek megkezdésének dátuma

4.6

 

A tevékenységek végső beszüntetésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÓK

4.7

 

A fő tevékenység kódja négyjegyű NACE-szinten

4.8

Feltételes

Másodlagos tevékenységek (amennyiben vannak) kódja a négyjegyű NACE-szinten; e pont csak azokra a telephelyekre vonatkozik, amelyekre a felmérések kiterjednek

4.9

Opcionális

A telephelyen végzett tevékenység a telephelyet tulajdonló vállalkozás kiegészítő tevékenységét képezi (Igen/Nem)

4.10

 

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

4.11

 

Az alkalmazottak létszáma

4.12

Opcionális

Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

4.13

 

Földrajzi elhelyezkedés kódja

KAPCSOLÓDÁSOK MÁS EGYSÉGEKHEZ ÉS NYILVÁNTARTÁSOKHOZ

4.14

 

Azon vállalkozás(ok) azonosító száma(i) (3.1.), amely(ek)hez a telephely tartozik

4.15

Feltételes

Hivatkozás azokra a nyilvántartásokra, amelyekben a telephely szerepel, és amelyek statisztikai célokra felhasználható információt tartalmaznak

5.  SZAKOSODOTT EGYSÉG

A szakosodott egységekre (SZE) vonatkozó információkat azon vállalkozások esetében kell megadni, amelyek méretüknél (például árbevétel, foglalkoztatotti létszám) fogva jelentős hatást gyakorolnak, és amelyeknek szakosodott egységei (SZE) jelentős hatást gyakorolnak a NACE-tevékenységi szinten összesített (nemzeti) adatokra.

Részletes téma

Változók

AZONOSÍTÁS

5.1

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

Azonosító szám

5.2

A 3.17. pont megadása esetén opcionális.

Azon jogi egységek azonosító száma, amelyek adatokat tudnak szolgáltatni a szakosodott egységről

5.3

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

Név

5.4

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

Az adatgyűjtést lehetővé tevő cím

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

5.5

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

A tevékenységek megkezdésének dátuma

5.6

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

A tevékenységek végső beszüntetésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÓK

5.7

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

A tevékenység kódja négyjegyű NACE-szinten

5.8

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

A szakosodott egység mérete (például árbevétel, foglalkoztatotti létszám)

KAPCSOLÓDÁSOK MÁS EGYSÉGEKHEZ ÉS NYILVÁNTARTÁSOKHOZ

5.9

A 3.17. pont megadása esetén opcionális

Azon vállalkozás azonosító száma, amelynek a szakosodott egység a részét képezi




IX. MELLÉKLET

A bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete céljából végzett cseréjére vonatkozó rendelkezések

1. Szakasz

Titoktartási intézkedések

Azokat az adatokat, amelyeket a nemzeti statisztikai hatóságok továbbítanak a Bizottságnak (Eurostatnak), vagy amelyeket a Bizottság (Eurostat) egyéb forrásokból kap, a multinacionális vállalatcsoportokat és az azokat alkotó egységeket tartalmazó EuroGroups regiszterben kell tárolni az (EU) 2019/2152 rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

Amikor a nemzeti statisztikai hatóságok az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban továbbítják az adatokat a Bizottságnak (Eurostatnak), megjelölik azokat az adatokat, amelyek a nemzeti jogszabályok szerint bizalmasnak minősülnek.

Az adatok egységességének biztosításához a Bizottság (Eurostat) az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően – kizárólag statisztikai célokra – továbbítja az adatszolgáltató országtól eltérő tagállamok nemzeti statisztikai hatóságainak a multinacionális vállalatcsoportokra és az azokat alkotó egységekre vonatkozó, a 3. szakasz B., C. és D. részében meghatározott változók adatkészleteit, a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt. Az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a C. részben meghatározott adatkészleteket azokra a multinacionális vállalatcsoportokra kell korlátozni, amelyek esetében a csoport legalább egy egysége az adott tagállam területén található.

A 3. szakasz C. részében meghatározott változók adatkészleteit, köztük a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzéseket a Bizottság (Eurostat) az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban kizárólag statisztikai célra továbbíthatja a nemzeti központi bankoknak és az Európai Központi Banknak, feltéve, hogy a továbbítást a nemzeti hatóság kifejezetten engedélyezte, és – amennyiben az adatokat egy nemzeti központi banknak továbbítják – a multinacionális vállalatcsoportnak legalább egy egysége az adott nemzeti központi bank tagállamának területén található.

2. Szakasz

Biztonsági intézkedések

A Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságok a nemzeti statisztikai hatóságok által az 1. szakasznak megfelelően bizalmasként megjelölt adatokat biztonságos helyen tárolják, amelyhez csak korlátozott és ellenőrzött hozzáférést biztosítanak. A nemzeti statisztikai hatóságok kérésre tájékoztatást nyújtanak a Bizottságnak (Eurostatnak) a tagállamban alkalmazott biztonsági intézkedésekről. A Bizottság (Eurostat) továbbítja ezt az információt a többi tagállamnak. A Bizottság (Eurostat) kérésre tájékoztatja a nemzeti statisztikai hatóságokat biztonsági intézkedéseiről.

A Központi Bankok Európai Rendszere tagjai számára e rendelet szerint csak azt követően továbbíthatóak bizalmas adatok, ha hatáskörükön belül és felelősségi körükben a 2533/98/EK rendelet ( 8 ) 8a. és 8b. cikke szerint megtették a szükséges intézkedéseket annak biztosítására:

— 
hogy az adatok védve legyenek és különösen, hogy a bizalmasként megjelölt adatokat biztonságos, korlátozott és ellenőrzött hozzáférésű területen tárolják,
— 
hogy az adatokat kizárólag statisztikai célokra használják fel,
— 
hogy az intézkedésekről szóló információ szerepeljen a 2533/98/EK rendelet 8b. cikkében említett éves titoktartási jelentésben, vagy a nemzeti központi bankok vagy az Európai Központi Bank az intézkedésekről más módon tájékoztassák a Bizottságot (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságokat.

Az adatokat titkosított formában kell továbbítani.

3. Szakasz

Az adatok és metaadatok formátuma

Az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint továbbított adatokhoz az e szakasz A. részében meghatározott és az e rendelet IV. mellékletében részletezett formátumot kell használni.

Az EuroGroups regiszter céljára az adatokat és metaadatokat az ESS-rendszer adatokra és metaadatokra vonatkozó, a Bizottság (Eurostat) által meghatározott szabványainak használatával kell továbbítani.

A hatékony adatfeldolgozás alapfeltétele az adatrekordok szerkezetének szabványosítása. Ez a Bizottság (Eurostat) által meghatározott adatcsereszabványokkal összhangban történő adatszolgáltatás egyik szükséges lépése.

Az adatokat rekordok (adatkészlet) formájában kell elküldeni.

E rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a bizalmas adatokat az értékmezőben rögzített valós értékkel és az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó jelzéssel kell továbbítani.

Eltérő rendelkezés hiányában a monetáris adatokat a nemzeti pénznem ezer egységében (az euróövezeti tagállamok esetében euróban) kell kifejezni. Az euróövezethez csatlakozó országok esetében az euróban történő adatszolgáltatás első évétől az e rendelet 10. cikkének (6) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazandók.

1.   Adatkészlet-azonosító

A Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságok által továbbított valamennyi adatkészletet azon névformátum szerint kell azonosítani, amelyet a Bizottság (Eurostat) az adatcsereszabványokra vonatkozó részletes dokumentációban és iránymutatásban megad.

2.   Adatkészletek és a mezők meghatározása

E szakasz A., B., C. és D. része meghatározza a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságok által továbbítandó adatkészletek tartalmát. Az adatkészlet használandó technikai elnevezéseit, szerkezetét, mezőit, kódjait és attribútumait a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretére vonatkozó, a Bizottság (Eurostat) által meghatározott iránymutatás legfrissebb változata tartalmazza.

Az e szakasz A., B., C. és D. részében felsorolt jelzés nélküli elemek kötelezőek, a „feltételes” jelzéssel ellátott elemek akkor kötelezőek, ha azok a tagállamban rendelkezésre állnak, az „opcionális” jelzéssel ellátott adatok megadása pedig ajánlott. A „részben feltételes” jelzéssel ellátott elemek kötelezőek azon részek kivételével, amelyeknél kifejezetten megadják, hogy feltételesek.

Az EuroGroups regiszter adatainak feldolgozása ciklikus folyamat, amelyet a Bizottság (Eurostat) indít meg központilag. Minden ciklus végén elérhetővé kell tenni a mintavételi keretet a statisztikák tagállami összeállítóinak.

A Bizottság (Eurostat) minden ciklus elején továbbítja a releváns metaadatokkal ellátott adatkészleteket a nemzeti statisztikai hatóságoknak annak biztosítása érdekében, hogy minden országban ugyanazok a metaadatok álljanak rendelkezésre és kerüljenek felhasználásra.

A. RÉSZ

A nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó, az (EU) 2019/2152 rendelet IV. mellékletének 1. pontjában, valamint 3.1. és 3.2. pontjában felsorolt változók adatkészletei

2.1.   Rezidens jogi egységekkel kapcsolatban azonosítási célból folytatott adatcsere

A nemzeti statisztikai hatóságok azonosítási célból továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak) a rezidens bejegyzett jogi egységeikre vonatkozó adatokat az EGR Azonosítási Szolgálat számára. A nemzeti statisztikai hatóságok – a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt – a következő adatkészletet továbbítják a rezidens bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan. Az ezen adatkészletre vonatkozó 1.6 változó lehet csak a jogi személy bejegyzésére vonatkozó dátum.



A rezidens jogi egységekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet az EGR Azonosítási Szolgálat számára

AZONOSÍTÁS

1.1

 

Azonosító szám(ok) (beleértve az EGR szerinti azonosító számot, amennyiben az EGR szempontjából releváns)

1.2

 

Név

1.3

 

Cím (a lehető legrészletesebben, irányítószámmal)

1.4

Opcionális

Telefonszám, e-mail-cím, weboldal és az elektronikus adatgyűjtést lehetővé tevő információ

1.5

 

Hozzáadottérték-adó (héa) nyilvántartási szám vagy ennek hiányában más, adminisztratív azonosító szám

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

1.6

 

Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma

1.7

 

A jogi egység megszűnésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK

1.8

 

Jogi forma

1.9

 

A tevékenység jogállása

1.10

Feltételes

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerinti fióktelepekre vonatkozó megjelölés

2.2.   Külföldi jogi egységekkel kapcsolatban azonosítási célból folytatott adatcsere

A nemzeti statisztikai hatóságok azonosítási célból az EuroGroups regiszter nyilvántartásba-vételi folyamata során bármikor továbbíthatják a Bizottság (Eurostat) részére a külföldön bejegyzett jogi egységekre vonatkozó adatokat. A nemzeti statisztikai hatóságok a következő adatkészletet továbbítják a külföldön bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan. Az ezen adatkészletre vonatkozó 1.6 változó lehet csak a jogi személy bejegyzésére vonatkozó dátum.



A külföldi jogi egységekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet az EGR Azonosítási Szolgálat számára

AZONOSÍTÁS

1.1

Opcionális

Azonosító szám(ok) (beleértve az EGR szerinti azonosító számot, amennyiben az EGR szempontjából releváns)

1.2

 

Név

1.3

 

Cím (a lehető legrészletesebben, irányítószámmal)

1.4

Opcionális

Telefonszám, e-mail-cím, weboldal és az elektronikus adatgyűjtést lehetővé tevő információ

1.5

Opcionális

Hozzáadottérték-adó (héa) nyilvántartási szám vagy ennek hiányában más, adminisztratív azonosító szám

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

1.6

Opcionális

Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma

1.7

Opcionális

A jogi egység megszűnésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK

1.8

Opcionális

Jogi forma

1.9

 

A tevékenység jogállása

1.10

Feltételes

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerinti fióktelepekre vonatkozó megjelölés

2.3.   A jogi egységekre és a multinacionális vállalatcsoportokhoz való kapcsolódásra vonatkozó adatcsere

Az adatfeldolgozás másik lépése a jogi egységekre, valamint azok kapcsolataira vonatkozó információknak a nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbítása. Két adatkészletet kell továbbítani az EuroGroups regiszterbe, az egyiket a jogi egységekre, a másikat a kapcsolatokra vonatkozóan. A nemzeti statisztikai hatóságok – a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt – a következő adatkészleteket továbbítják a jogi egységekre és kapcsolatokra vonatkozóan.



A jogi egységekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet

AZONOSÍTÁS

1.1

 

Azonosító szám(ok)

(beleértve az EGR szerinti azonosító számot, amennyiben az EGR szempontjából releváns)

1.2

 

Név

1.3

 

Cím (a lehető legrészletesebben, irányítószámmal)

1.4

Opcionális

Telefonszám, e-mail-cím, weboldal és az elektronikus adatgyűjtést lehetővé tevő információ

1.5

 

Hozzáadottérték-adó (héa) nyilvántartási szám vagy ennek hiányában más, adminisztratív azonosító szám

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

1.6

 

Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma

1.7

 

A jogi egység megszűnésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK

1.8

 

Jogi forma

1.9

 

A tevékenység jogállása

1.10

Feltételes

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerinti fióktelepekre vonatkozó megjelölés

1.11

Opcionális

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 2. fejezetének 2.17–2.20. pontja szerinti különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó megjelölés

A tulajdonviszonyokra és az irányításra vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet

AZ EGYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA

 

 

Az irányítási kapcsolatokat vagy fentről lefelé (1.20a, 1.21a, 1.22a), vagy lentről felfelé (1.20b, 1.21b, 1.22b) lehet rögzíteni. A közvetett vagy közvetlen irányításnak csak az első szintjét kell feltüntetni az egyes egységek esetében (a teljes irányítási láncolat levezethető ezek egyesítésével)

1.20a

 

Azon rezidens jogi egység(ek) azonosító száma(i), amely(ek)et a jogi egység irányít

1.20b

 

Azon rezidens jogi egység azonosító száma, amely a jogi egységet irányítja

1.21a

Részben feltételes

Azon nem rezidens jogi egység(ek) nyilvántartási országa, azonosító száma, neve és címe, amely(ek)et a jogi egység irányít Az EGR szerinti azonosító szám(ok) vonatkozásában feltételes

1.21b

Részben feltételes

Azon nem rezidens jogi egység nyilvántartási országa, azonosító száma, neve és címe, amely a jogi egységet irányítja. Az EGR szerinti azonosító szám vonatkozásában feltételes

1.22a

Feltételes

Azon nem rezidens jogi egység(ek) héaszáma, amely(ek)et a jogi egység irányít

1.22b

Feltételes

Azon nem rezidens jogi egység héaszáma, amely a jogi egységet irányítja

AZ EGYSÉGEK TULAJDONI VISZONYAI

 

 

A tulajdonviszonyokat vagy fentről lefelé (1.23a, 1.24a) vagy lentről felfelé (1.23b, 1.24b) lehet rögzíteni. A küszöbérték a legalább 10 %-os közvetlen tulajdon

1.23a

Feltételes

A jogi egység tulajdonában álló rezidens jogi egység(ek)

a)  azonosító száma

b)  a bennük birtokolt részesedés (%)

1.23b

Feltételes

A jogi egységet tulajdonló rezidens jogi egység(ek)

a)  azonosító száma, és

b)  részesedése (%)

1.24a

Feltételes

A jogi egység tulajdonában álló nem rezidens jogi egység(ek)

a)  nyilvántartási országa és

b)  EGR szerinti azonosító száma, továbbá

c)  neve, címe és héaszáma, valamint

d)  a bennük birtokolt részesedés (%) és

e)  a részesedés kezdetének és végének időpontja

1.24b

Feltételes

A jogi egységet tulajdonló nem rezidens jogi egység(ek)

a)  nyilvántartási országa és

b)  EGR szerinti azonosító száma, továbbá

c)  neve, címe és héaszáma, valamint

d)  részesedése (%) és

e)  a részesedés kezdetének és végének időpontja

2.4.   Multinacionális vállalatcsoportokhoz tartozó rezidens vállalkozásokra vonatkozó adatcsere

Az adatfeldolgozás egyik lépése a jogi egységekre, valamint azok kapcsolataira vonatkozó információknak a nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbítása. Összesen két adatkészletet kell továbbítani az EuroGroups regiszterbe, egy adatkészletet a vállalkozásokra, egyet pedig a vállalkozások és jogi egységek közötti kapcsolódásokra vonatkozóan.



A vállalkozásokra vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet

AZONOSÍTÁS

3.1

Részben feltételes

Azonosító szám(ok)

Feltételes az EGR szerinti azonosító szám vonatkozásában, amennyiben az az EGR-ben rögzített

3.2

Opcionális

Azon jogi egységek azonosító száma, amelyek adatokat tudnak szolgáltatni a vállalatról

3.3

 

Név

3.4

Opcionális

Postai cím, e-mail-cím és weboldal címe

KAPCSOLÓDÁS MÁS EGYSÉGEKHEZ

3.5

 

Azon jogi egység(ek) azonosító száma, amely(ek)ből a vállalat áll

3.6

 

Azon vállalkozáscsoport azonosító száma, amelyhez a vállalkozás tartozik

DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK

3.7

 

A tevékenységek megkezdésének dátuma

3.8

 

A tevékenységek végső beszüntetésének dátuma

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÓK

3.9

 

A fő tevékenység kódja négyjegyű NACE-szinten

3.11

 

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

3.12

 

Az alkalmazottak létszáma

3.14

 

Nettó árbevétel, kivéve a 3.15. pontban megadottat

3.15

Opcionális

Nettó árbevétel a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, alkalmazottakat foglalkoztató háztartások és területen kívüli szervezetek esetében

3.16

 

Az 549/2013/EU rendelet szerinti gazdasági szektor és alszektor

A vállalkozások és a jogi egységek közötti kapcsolódásokra vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet

KAPCSOLÓDÁSOK VÁLLALKOZÁSHOZ

1.12

Feltételes

Azon vállalkozás(ok) azonosító száma(i) (3.1.), amely(ek)hez az egység tartozik

3.5

 

Azon jogi egység(ek) azonosító száma, amely(ek)ből a vállalat áll

2.5.   A különböző forrásokból származó adatok integrálása és a vállalkozáscsoportok adatainak összeállítása

Az adatfeldolgozás másik lépése a különböző tagállamokból és más adatszolgáltatóktól továbbított információk központi integrációja a Bizottságnál (Eurostat). Ez az információ a jogi egységek irányítására és tulajdonviszonyaira, valamint a vállalkozás statisztikai egységre vonatkozik.

A feldolgozás következő szakasza a vállalkozáscsoportok Bizottság (Eurostat) általi összeállítása. A Bizottság (Eurostat) az így összeállított adatokat az e szakasz C. és D. részében meghatározott adatkészletekben továbbítja a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságaihoz

2.6.   A multinacionális vállalatcsoportok tekintetében a csoportszerkezet és a változók korrekciójára vonatkozó adatcsere

A vállalatcsoport szerkezetére vonatkozó korrekciók céljából a nemzeti statisztikai hatóságok továbbítják a hiányzó vagy érvénytelen kapcsolatokra vonatkozó információkat tartalmazó adatkészleteket a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt. A formátum megfelel a kapcsolatokra vonatkozóan az e szakasz 2.3. pontjában meghatározott információkat tartalmazó adatkészlet formátumának.

Amennyiben a csoport globális döntéshozó központja a tagállam területén található, a nemzeti statisztikai hatóságok a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó azonosítási információkat tartalmazó következő adatkészletet továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak).



Vállalatcsoportokra vonatkozó adatkészlet az EuroGroups regiszterhez

AZONOSÍTÁS

2.1

Részben feltételes

Azonosító szám(ok).

Az EGR szerinti azonosító szám vonatkozásában feltételes, amennyiben multinacionális vállalatcsoportról van szó

2.3

 

A vállalkozáscsoport neve, multinacionális csoportok esetében az EGR szerinti név

2.4

Opcionális

A vállalkozáscsoport rövid bemutatása

2.5

Opcionális

A vállalkozáscsoport weboldalának címe

2.6

 

A globális döntéshozó központként működő jogi egység azonosító száma. Amennyiben nem rezidens globális döntéshozó központról van szó, az EGR szerinti azonosító szám. Azon természetes személyek esetében, akik nem gazdasági szereplők, a rezidens országot a 2.10a pontban kell rögzíteni

2.7

 

A globális döntéshozó központ nyilvántartási országa; amennyiben nem rezidens, az EGR szerinti nyilvántartási ország

2.9

 

A globális csoport vezető gazdasági egységének azonosító száma. Amennyiben a globális csoport vezetője nem rezidens, az EGR szerinti azonosító szám. Azon természetes személyek esetében, amelyek nem gazdasági szereplők, a rezidens országot a 2.10a pontban kell rögzíteni

2.10

Opcionális

A teljes csoport vezető vállalkozásának nyilvántartási országa, postai és e-mail-címe; amennyiben nem rezidens, az EGR szerinti nyilvántartási ország

2.10a

Feltételes

A végső irányítást gyakorló gazdasági egység rezidens országa, amennyiben az irányító egység nem gazdasági szereplő természetes személy

RÉTEGZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÓK

2.14

 

A vállalkozáscsoport fő tevékenységének kódja kétjegyű NACE-szinten, multinacionális csoport esetében a fő tevékenység EGR-kódja

2.15

Opcionális

A vállalkozáscsoport másodlagos tevékenységeinek kódja kétjegyű NACE-szinten, multinacionális csoport esetében a másodlagos tevékenység EGR-kódja

2.16

Feltételes

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a vállalkozáscsoportban, multinacionális csoport esetében az alkalmazottak és az önálló vállalkozók EGR szerinti száma

2.17

Feltételes

A vállalkozáscsoport nettó árbevétele (a pénznem megjelölésével), multinacionális csoport esetében az EGR szerinti nettó árbevétel (a pénznem megjelölésével)

2.18

Feltételes

A vállalkozáscsoport teljes eszközállománya (a pénznem megjelölésével), multinacionális csoport esetében az EGR szerinti teljes eszközállomány (a pénznem megjelölésével)

2.19

Opcionális

Azok az országok, ahol a nem rezidens vállalkozások vagy helyi egységek találhatók, multinacionális csoport esetében az EGR szerinti nyilvántartási ország

2.7.   Érvénytelen és a rendelet hatálya alá nem tartozó rezidens jogi egységekre vonatkozó adatcsere

A nemzeti statisztikai hatóságok az EuroGroups regiszter eljárása során bármikor továbbíthatják a Bizottság (Eurostat) részére az érvénytelen vagy a rendelet hatálya alá nem tartozó rezidens jogi egységekre vonatkozó információkat. A nemzeti statisztikai hatóságok továbbítják az ilyen jogi egységekre vonatkozó azonosítási információkat tartalmazó következő adatkészleteket.



Az érvénytelen jogi egységekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet az EuroGroups regiszterhez

AZONOSÍTÁS

1.1

 

Azonosító szám(ok)

(beleértve az EGR szerinti azonosító számot, amennyiben az EGR szempontjából releváns)

A rendelet hatálya alá nem tartozó jogi egységekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészlet az EuroGroups regiszterhez

AZONOSÍTÁS

1.1

 

Azonosító szám(ok)

(beleértve az EGR szerinti azonosító számot, amennyiben az EGR szempontjából releváns)