02020R0692 — HU — 20.01.2022 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/692 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. január 30.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 174, 2020.6.3., 379. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1703 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. július 13.)

  L 339

29

24.9.2021

►M2

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1705 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. július 14.)

  L 339

40

24.9.2021

►M3

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/54 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. október 21.)

  L 10

1

17.1.2022




▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/692 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. január 30.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)



I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK



1. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  
E rendelet megállapítja a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjeiből származó, adott fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó kiegészítő állategészségügyi szabályokat. Emellett megállapítja az e szállítmányok mozgatására és kezelésére az Unióba való beléptetés után vonatkozó szabályokat.
(2)  

Az I. rész meghatározza a következőket:

a) 

a tagállamok illetékes hatóságának arra vonatkozó kötelezettségei, hogy engedélyezze a II–VI. rész hatálya alá tartozó, adott fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését (3. és 4. cikk);

b) 

a felelős személyek kötelezettségei a II–VI. rész hatálya alá tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozóan (5. cikk);

c) 

az a) és b) pontban említett szállítmányok Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó általános állategészségügyi követelmények, valamint az ezektől való eltérések, amelyek a II–VI. rész hatálya alá tartozó állatok összes fajára és kategóriájára, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre alkalmazandók (6–10. cikk).

(3)  
A II. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó általános állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket bizonyos szárazföldi állatok esetében (1. cím).

Emellett meghatározza a szárazföldi állatok egyes fajaira és kategóriáira is alkalmazandó különleges állategészségügyi követelményeket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a) 

jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patás állatok (2. cím);

b) 

baromfi és fogságban tartott madarak, a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott védelmi programokhoz behozott fogságban tartott madarak kivételével (3. cím);

c) 

mézelő méhek (Apis mellifera) és poszméhek (Bombus spp.) (4. cím);

d) 

kutyák, macskák és vadászgörények (5. cím).

(4)  

A III. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó általános állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket a tartott szárazföldi állatok alábbi fajainak és kategóriáinak szaporítóanyagait illetően:

a) 

szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék (1. cím);

b) 

baromfi és fogságban tartott madarak (2. cím);

c) 

az a) és b) pontban felsoroltaktól eltérő állatok (3. cím).

(5)  

A IV. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó általános állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket a szárazföldi állatok alábbi fajainak és kategóriáinak állati eredetű termékeit illetően:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő patás állatok;

b) 

baromfi;

c) 

szárnyas vadak.

▼M2

(6)  

Az V. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket a víziállatok bármely életszakaszban lévő alábbi fajait és azok állati eredetű termékeit illetően, kivéve az élő víziállatoktól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeket és a halászhajókról közvetlen emberi fogyasztás céljából kirakott vadon élő víziállatokat és az ilyen vadon élő víziállatok állati eredetű termékeit:

▼B

a) 

az Agnatha főosztályba és a Chondrichthyes, Sarcopterygii és Actinopterygii osztályba tartozó halak jegyzékbe foglalt fajai;

b) 

a Mollusca törzsbe tartozó vízi puhatestűek jegyzékbe foglalt fajai;

c) 

a Crustacea altörzsbe tartozó vízi rákfélék jegyzékbe foglalt fajai;

d) 

a víziállatok XXIX. mellékletben felsorolt fajai, amelyek fogékonyak a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó, egyes tagállamok által az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkében foglaltak szerint tett nemzeti intézkedések tárgyát képező, víziállatokat érintő betegségekre.

(7)  
A VI. rész meghatározza az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unión történő átszállítására és az Unióba való visszaküldésére vonatkozó általános szabályokat, bizonyos eltéréseket és kiegészítő követelményeket.

▼M2

(8)  
A VII. rész meghatározza az átmeneti és záró rendelkezéseket.

▼B

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben és a 853/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározott fogalommeghatározások érvényesek, kivéve, ha azok a fogalommeghatározások az e cikk második bekezdésében meghatározott kifejezésekre vonatkoznak.

Emellett a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1. 

„jegyzékbe foglalt harmadik ország, terület vagy annak körzete”: a harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek, tenyésztett víziállat esetében kompartmentek jegyzékében szereplő azon harmadik ország, terület vagy annak körzete, amelyből az (EU) 2016/429 rendelet 230. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban engedélyezik egy adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetését;

2. 

„a jegyzék”: azon harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek, tenyésztett víziállat esetében kompartmentek jegyzéke, amelyek számára az (EU) 2016/429 rendelet 230. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban engedélyezik egy adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését;

3. 

„szállítóeszköz”: közúti vagy vasúti járművek, hajók és repülőgépek;

4. 

„konténer”: bármilyen láda, doboz, tartály vagy egyéb merev szerkezet, amelyet állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek szállítására használnak, és amely nem minősül szállítóeszköznek;

5. 

„szarvasmarhaféle”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

6. 

„juhféle”: az Ovis nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

7. 

„kecskeféle”: a Capra nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

▼M2

8. 

„sertésféle”: valamely állat Unióba történő beléptetése esetén a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat, illetve szaporítóanyagok Unióba való beléptetése esetén a Sus scrofa fajhoz tartozó állatok;

▼B

9. 

„lóféle”: az Equus nem fajaihoz tartozó egypatás állatok (beleértve a lovakat, a szamarakat és a zebrákat), valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

10. 

„teveféle”: a Camelidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

11. 

„szarvasféle”: a Cervidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

12. 

„törzskönyvezett lóféle”:

a) 

az Equus caballus és az Equus asinus fajhoz tartozó, az (EU) 2016/1012 rendelet 4. vagy 34. cikkével összhangban elismert valamely tenyésztőszervezet vagy harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett vagy az abba történő bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállat;

b) 

az Equus caballus fajhoz tartozó, a lovakkal lovassportrendezvények vagy lóversenyek céljából foglalkozó valamely nemzetközi egyesületnél vagy szervezetnél akár közvetlenül, akár annak nemzeti szövetségén vagy fióktelepein keresztül nyilvántartásba vett tartott állat („törzskönyvezett ló”);

13. 

„vágásra szánt állatok”: közvetlenül vagy az összegyűjtést követően vágóhídra szállítandó tartott szárazföldi állatok;

14. 

„betegségről nem érkezett jelentés”/„betegséget nem jelentették”: a létesítményben tartott, a releváns fajhoz tartozó egyetlen állatot vagy állatcsoportot sem sorolták be az adott betegség megerősített eseteként, és az érintett betegség gyanúját minden esetben kizárták;

15. 

„állategészségügyi csoportbesorolás”: a jegyzékbe foglalt harmadik országok csoportja, ahol a lófélékhez jegyzékbe foglalt betegségek olyan általános állategészségügyi kockázatai jellemzők, amelyek a lófélék Unióba való beléptetésekor különleges kockázatcsökkentő intézkedéseket és egészségügyi biztosítékokat tesznek szükségessé;

16. 

„állomány”: valamennyi azonos egészségi állapotú, azonos helyen vagy azonos elkerített területen tartott, egyetlen járványügyi egységet képező baromfi vagy fogságban tartott madár; istállózott baromfinál e fogalom alá tartozik az ugyanabban a légtérben elhelyezett valamennyi madár;

17. 

„tenyészbaromfi”: keltetőtojás termelésére szánt 72 órás vagy ennél idősebb baromfi;

18. 

„haszonbaromfi”: hús, étkezési tojások vagy más termékek termelése vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából nevelt 72 órás vagy ennél idősebb baromfi;

19. 

„naposcsibe”: 72 órásnál fiatalabb baromfi;

20. 

„nyugati mézelő méh”: az Apis mellifera fajhoz tartozó állat;

21. 

„poszméh”: a Bombus nemhez tartozó állatfaj;

22. 

„kutya”: a Canis lupus fajhoz tartozó tartott állat;

23. 

„macska”: a Felis silvestris fajhoz tartozó tartott állat;

24. 

„vadászgörény”: a Mustela putorius furo fajhoz tartozó tartott állat;

25. 

„egyedi engedélyszám”: az illetékes hatóság által kiadott szám;

26. 

„specifikus kórokozóktól mentes tojások”: az Európai Gyógyszerkönyvben leírt, „specifikus kórokozóktól mentes baromfiállományból” származó és kizárólag diagnosztikai, kutatási vagy gyógyszerészeti felhasználásra szánt keltetőtojások;

27. 

„sperma, petesejtek vagy embriók szállítmánya” vagy „szaporítóanyag-szállítmány”: azon sperma, petesejtek, in vivo kinyert embriók vagy in vitro előállított embriók mennyisége, amelyeket ugyanabból a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből adnak fel, és amelyek egyetlen állategészségügyi bizonyítvány hatálya alá tartoznak;

28. 

„sperma”: egy vagy több állattól származó ejakulátum módosítás nélküli, előkészített vagy hígított állapotban;

29. 

„petesejtek”: az ootidogenezis haploid szakaszai, beleértve a másodlagos oocytákat és az érett petesejteket;

30. 

„embrió”: egy állat fejlődésének azon kezdeti stádiuma, amikor az még alkalmas egy befogadó anyaállatba történő átültetésre;

31. 

„szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény”: spermagyűjtő központ, embriógyűjtő munkacsoport, embrió-előállító munkacsoport, szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény vagy szaporítóanyag-tároló központ;

32. 

„a központ állatorvosa”: a spermagyűjtő központban, a szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben vagy a szaporítóanyag-tároló központban végzett tevékenységekért e rendelet értelmében felelős állatorvos;

33. 

„a munkacsoport állatorvosa”: valamely embriógyűjtő munkacsoport vagy embrió-előállító munkacsoport által végzett tevékenységekért e rendelet értelmében felelős állatorvos;

34. 

„karanténlétesítmény”: a szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskeféléknek a spermagyűjtő központba kerülésüket megelőző, legalább 28 napos időszakra történő elkülönítése céljára az illetékes hatóság által engedélyezett létesítmény;

35. 

„spermagyűjtő központ”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék Unióba való beléptetésre szánt spermájának gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

36. 

„embriógyűjtő munkacsoport”: Unióba való beléptetésre szánt in vivo kinyert embrióinak gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által engedélyezett, szakemberek egy csoportjából vagy egy struktúrából álló, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

37. 

„embrióelőállító munkacsoport”: az Unióba való beléptetésre szánt petesejtek gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására, valamint az Unióba való beléptetésre szánt embriók – adott esetben tárolt spermával történő – in vitro előállítására, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által engedélyezett, szakemberek egy csoportjából vagy egy struktúrából álló, szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmény;

38. 

„szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény”: egy vagy több fajtól származó, Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók, vagy e szaporítóanyag-típusok vagy fajok bármely kombinációjának feldolgozására – adott esetben spermaszexálásra is – és tárolására az illetékes hatóság által engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

39. 

„szaporítóanyag-tároló központ”: egy vagy több fajtól származó, Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók, vagy e szaporítóanyag-típusok vagy fajok bármely kombinációjának tárolására az illetékes hatóság által engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

40. 

„hús”: a patás állatok, baromfi és szárnyas vadak emberi fogyasztásra alkalmas bármely része, beleértve a vért;

41. 

„friss hús”: olyan hús, darált hús és előkészített hús, beleértve a vákuumcsomagolt vagy szabályozott légtérben csomagolt húst, amelyen nem végeztek más tartósítási folyamatot, mint hűtés, fagyasztás vagy gyorsfagyasztás;

42. 

„patás állat teste”: a levágott vagy leölt patás állat egész teste, miután a következők megtörténtek:

a) 

kivéreztetés, levágott állatok esetében;

b) 

kizsigerelés;

c) 

a végtagok eltávolítása az elülső és hátulsó lábtőnél;

d) 

a farok, a tőgy, a fej és a bőr eltávolítása, kivéve a sertésfélék esetében;

43. 

„belsőség”: a patás állat testétől eltérő friss hús, még akkor is, ha megmarad a hasított testhez való természetes kapcsolódása;

44. 

„húskészítmények”: hús feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származó feldolgozott termékek, ideértve a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, a kiolvasztott állati zsírokat, a húskivonatokat, amelyek metszéslapja azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús jellemzőivel;

45. 

„állati bél”: a tisztítást követően lekaparás, zsírtalanítás és mosás útján feldolgozott és sóval kezelt vagy szárított hólyag és belek;

46. 

„kolosztrum”: az állat ellése után legfeljebb 3–5 nappal a tartott állatokban az emlőmirigyek által a nyerstej termelődését megelőzően kiválasztott, antitestekben és ásványi anyagokban gazdag folyadék;

47. 

„kolosztrumalapú termékek”: feldolgozott termékek, amelyek a kolosztrum feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak;

▼M2

48. 

„élőhal-tartályos hajó”: az (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelet ( 1 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott „élőhal-tartályos hajó”;

▼B

49. 

„IMSOC”: a hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 rendelet ( 2 ) 131. cikkében előírt információkezelési rendszere.



2. CÍM

AZ ÁLLATOK, SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK SZÁLLÍTMÁNYAINAK AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE, VALAMINT A BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

3. cikk

A tagállamok illetékes hatóságainak kötelezettségei

Az illetékes hatóság engedélyezi a II–VI. rész hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek azon szállítmányainak az Unióba való beléptetését, amelyek az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint kerülnek bemutatásra hatósági ellenőrzés céljából, amennyiben:

a) 

a szállítmányok az alábbi helyekről érkeznek:

▼M2

i. 

szárazföldi állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek esetében az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokhoz, szaporítóanyagokhoz és állati eredetű termékekhez jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete;

▼B

ii. 

víziállatok esetében az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokhoz és állati eredetű termékekhez jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, tenyésztett víziállatok esetében pedig az e célra jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete, illetve kompartmentje;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága igazolja, hogy a szállítmányok megfelelnek az alábbiaknak:

i. 

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez e cikkben, a 4. cikkben és a 6–10. cikkben előírt általános állategészségügyi követelmények;

ii. 

az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre és a tervezett felhasználásra vonatkozóan a II–VI. részben előírt állategészségügyi követelmények;

c) 

a szállítmányokat az alábbi dokumentumok kísérik, amelyeken keresztül a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a b) pontban említett állategészségügyi követelményeknek való megfelelés szükséges biztosítékait nyújtja:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület hatósági állatorvosa által az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokhoz, szaporítóanyagokhoz és állati eredetű termékekhez és azok tervezett felhasználásához kiállított állategészségügyi bizonyítvány;

ii. 

nyilatkozat és egyéb dokumentumok, ha azokat e rendelet előírja.

Az állatok és keltetőtojások szállítmányai esetében a c) pont i. alpontjában említett állategészségügyi bizonyítványt a szállítmány határállomásra érkezésének időpontját megelőző 10 napos időszak során kell kiállítani; tengeri szállítás esetén azonban ez az időszak a tengeri utazás időtartamának megfelelő további időszakkal hosszabbítható meg.

4. cikk

A szállítmányok tanúsításának időpontja

(1)  
Az e rendelet hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányok Unióba való feladásának tanúsítása legkorábban abban az időpontban történt, amikor a származási harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjét jegyzékbe foglalták az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez.
(2)  
A harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjéből származó állatok, keltetőtojások és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése nem engedélyezhető attól az időponttól kezdve, amelyen már nem felelnek meg az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, keltetőtojások vagy állati eredetű termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek, hacsak az Unió a jegyzékben nem rendelt különleges feltételeket a jegyzékbe foglalt harmadik országhoz, területhez vagy annak körzetéhez, valamint az állatok, keltetőtojások vagy állati eredetű termékek adott fajaihoz és kategóriáihoz.

5. cikk

A felelős személyek kötelezettségei

(1)  

Az e rendelet hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetéséért felelősséggel tartozó felelős személyek a szállítmányokat az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírt hatósági ellenőrzés céljából bemutatják az illetékes hatóságnak az Unióban, és gondoskodnak arról, hogy a szállítmányok megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a) 

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében a 3. és 4. cikkben és a 6–10. cikkben előírt általános állategészségügyi követelmények;

b) 

a szállítmányban található, az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre és a tervezett felhasználásra vonatkozóan a II–VI. részben előírt állategészségügyi követelmények.

(2)  

Az e rendelet hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetés helyétől a rendeltetési helyig történő mozgatásáért, valamint a szállítmányok Unióba való beléptetést követő kezeléséért felelősséggel tartozó felelős személyek biztosítják, hogy a szállítmányok:

a) 

Unióba való beléptetését az illetékes hatóság engedélyezte a 3. cikknek megfelelően;

b) 

megfelelnek az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése tekintetében a II–VI. részben előírt állategészségügyi követelményeknek;

c) 

kizárólag arra a célra kerülnek felhasználásra, amely tekintetében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága tanúsította az Unióba való beléptetést.

6. cikk

A származási harmadik ország vagy terület nemzeti jogszabályai és állategészségügyi rendszerei

(1)  

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányai csak olyan harmadik országból vagy területről léptethetők be az Unióba, ahol:

a) 

a jogszabályok értelmében kötelező az illetékes hatóságot értesíteni és annak jelenteni az Unióba való beléptetésre engedélyezett szállítmány jegyzékbe foglalt állatfajait, illetve a szállítmányban található szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek jegyzékbe foglalt állatfajait illetően jelentőséggel bíró, az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségek bármilyen gyanúját és megerősített esetét;

b) 

rendszerek állnak rendelkezésre az új betegségek észleléséhez;

c) 

rendszerek állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a moslékkal történő etetés ne legyen forrása az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az alábbiak esetében:

i. 

az Unióba való beléptetésre szánt állatok;

vagy

ii. 

azon állatok, amelyekből az Unióba való beléptetésre szánt szaporítóanyagok származnak;

vagy

iii. 

azon állatok, amelyekből az Unióba való beléptetésre szánt állati eredetű termékek származnak.

(2)  
Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányai csak olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből léptethetők be az Unióba, ahol e szállítmányok jogszerűen hozhatók forgalomba és forgalmazhatók a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

7. cikk

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek egészségi állapotára vonatkozó általános követelmények

(1)  

Az állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

nem tartoznak a származási harmadik országban vagy területen végrehajtott, a betegségek – beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket – felszámolására irányuló nemzeti program keretében leölendő állatok közé;

b) 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás idején nem mutatták fertőző betegségek tüneteit;

c) 

olyan létesítményből származnak, amelyre az állatok Unióba való feladásának idején nem vonatkoztak nemzeti korlátozó intézkedések:

i. 

állategészségügyi okok miatt;

ii. 

tenyésztett víziállatok esetén állategészségügyi okok, vagy ismeretlen okú, szokatlan arányú mortalitás előfordulása miatt.

(2)  

A szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatokból nyerték, amelyek a gyűjtés idején:

a) 

nem mutatták fertőző betegségek tüneteit;

b) 

olyan létesítményben voltak tartva, amelyre nem vonatkoztak állategészségügyi okok miatti nemzeti korlátozó intézkedések, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségekkel és az új betegségekkel kapcsolatos korlátozásokat.

(3)  

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a termékeket olyan állatokból nyerték, amelyek:

a) 

szárazföldi állatok esetében nem mutatták fertőző betegségek tüneteit:

i. 

a friss hús és húskészítmények előállítását célzó leölés vagy levágás idején;

vagy

ii. 

a tej vagy tojások gyűjtése idején;

b) 

víziállatok esetében az állati eredetű termékek előállítását szolgáló vágás, illetve begyűjtés időpontjában nem mutatták fertőző betegségek tüneteit.

c) 

nem egy betegségek felszámolására irányuló nemzeti program keretében kerültek leölésre, levágásra vagy – puhatestűek és élő rákfélék esetében – vízből eltávolításra;

d) 

olyan létesítményben voltak tartva, amelyre nem vonatkoztak állategészségügyi okok miatti nemzeti korlátozó intézkedések, beleértve adott esetben az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségeket és az új betegségeket:

i. 

a friss hús és húskészítmények vagy víziállatokból származó állati eredetű termékek előállítását célzó leölésük vagy levágásuk idején; vagy

ii. 

a tej és tojások gyűjtése idején.

8. cikk

Az állatok származási létesítményére vonatkozó általános követelmények

A II–V. részben előírt különleges követelményeken túlmenően csak akkor engedélyezhető állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése, ha a tartott állatok származási létesítménye, vagy a szaporítóanyagokat vagy állati eredetű termékeket adó tartott állatok származási létesítménye megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága nyilvántartásba vette és egyedi nyilvántartási számmal látta el;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, ha azt e rendelet előírja, illetve az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően, és egyedi engedélyszámmal látta el;

c) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának ellenőrzése alatt áll;

d) 

olyan rendszerrel rendelkezik, amely alkalmas legalább az alábbi információkat tartalmazó naprakész nyilvántartások minimum 3 éven keresztül történő fenntartására és vezetésére:

i. 

a létesítményben található állatok fajai, kategóriái, száma és adott esetben azonosító adatai;

ii. 

az állatok létesítménybe és létesítményből történő mozgatása;

iii. 

mortalitás a létesítményben;

e) 

egy állatorvos rendszeresen tesz benne állatorvosi látogatásokat betegségek előfordulására utaló jelek észlelése és jelentése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, az állat, szaporítóanyag vagy állati eredetű termék adott faját és kategóriáját illetően fontos, jegyzékbe foglalt betegségeket és az új betegségeket.

Az említett állatorvosi látogatásokat az adott létesítményhez fűződő kockázatokkal arányos gyakorisággal kell elvégezni.

9. cikk

Mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok és egyéb vizsgálatok

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha megtörtént az e rendeletben előírt mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok és egyéb vizsgálatok elvégzése:

a) 

az alábbiak illetékes hatósága által vagy ellenőrzése alatt vett mintákon:

i. 

származási harmadik ország vagy terület, ha a mintavétel és a vizsgálat az Unióba való beléptetés előtt kötelező;

vagy

ii. 

rendeltetési tagállam, ha a mintavétel és a vizsgálat az Unióba való beléptetés után kötelező;

b) 

az alábbiakkal összhangban:

i. 

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 3 ) meghatározott vonatkozó eljárások és módszerek;

vagy

ii. 

a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak az Unióba való beléptetése céljából az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 4 ) II. mellékletében meghatározott eljárások és módszerek;

vagy

iii. 

az e rendeletben leírt eljárások, ha azok kifejezetten kötelezőek;

c) 

az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkével összhangban kijelölt hatósági laboratóriumban.

10. cikk

A származási hely betegségtől mentes státusza és különleges feltételek

(1)  

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének, illetve az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek származási létesítményének e rendeletben előírt, adott betegségektől való mentességét bizonyította a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága:

a) 

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban;

vagy

b) 

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá nem tartozó betegségek esetében különleges szabályoknak megfelelően, ha e szabályokat e rendelet határozza meg, a származási harmadik ország vagy terület által végrehajtott járványfelügyeleti programmal összhangban, amely:

i. 

értékelés céljából benyújtásra került a Bizottsághoz, és tartalmazza legalább a II. mellékletben említett információkat;

ii. 

a Bizottság értékelése szerint biztosítja a betegségtől mentes státuszra vonatkozó szükséges biztosítékokat az alábbiak alapján:

— 
az (EU) 2016/429 rendelet 24., 25., 26. és 27. cikkében foglalt járványügyi felügyeleti szabályok;
— 
a felügyelet megszervezésének kiegészítő szabályai, valamint a betegség megerősítésére és az esetmeghatározásra vonatkozó szabályok, amelyeket az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet II. része 1. fejezete 10. cikkének 1. és 2. szakasza határoz meg.
iii. 

kellő ideig marad érvényben ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósítható és megfelelően ellenőrizhető legyen.

(2)  
A tenyésztett víziállatok és a tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek esetében, ahol a származási kompartment tekintetében előírás az adott betegségektől való mentesség, ezen áruk szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország illetékes hatósága az (1) bekezdés a) és b) pontjával összhangban bizonyította a betegségtől mentes státuszt.
(3)  

Ha a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete adott betegségektől mentes státuszával kapcsolatban e rendelet különleges feltételeket ír elő:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának előzetesen garantálnia kellett a megfelelését;

b) 

e különleges feltételeket az Uniónak a jegyzékben kifejezetten a jegyzékbe foglalt harmadik országhoz, területhez, vagy annak körzetéhez vagy kompartmentjéhez, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek adott fajához és kategóriájához kellett hozzárendelnie.



II. RÉSZ

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. CÍM

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

A tartott szárazföldi állatok tekintetében előírt minimum tartózkodási idő

A kutyáktól, macskáktól és vadászgörényektől eltérő tartott szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak az alábbi követelményeknek való megfelelés esetén engedélyezhető:

a) 

az Unióba való feladásuk időpontját közvetlenül megelőzően az állatok tekintetében folyamatosan betartásra került a III. melléklet alábbi táblázataiban előírt vonatkozó minimum tartózkodási idő:

i. 

1. táblázat a patás állatok, mézelő méhek és poszméhek esetében;

ii. 

2. táblázat a baromfi és fogságban tartott madarak esetében;

b) 

az állatok:

i. 

folyamatosan a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradtak a III. melléklet 1. táblázatának második oszlopában és a III. melléklet 2. táblázatának harmadik oszlopában meghatározott időszakban;

ii. 

folyamatosan a származási létesítményben maradtak és a III. melléklet 1. táblázatának harmadik oszlopában és a III. melléklet 2. táblázatának negyedik oszlopában meghatározott időszakban e származási létesítménybe nem kerültek be állatok;

iii. 

a III. melléklet 1. táblázatának negyedik oszlopában és a III. melléklet 2. táblázatának ötödik oszlopában meghatározott időszakban nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.

12. cikk

A lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális eseményekre szánt törzskönyvezett lovak minimum tartózkodási idejére vonatkozó eltérések

(1)  

A 11. cikk b) pontjának i. alpontjától eltérve a vágásra szánt lófélék kivételével a lófélék úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek a III. melléklet 1. táblázatában előírt tartózkodási időnek, ha az Unióba történő feladásukat megelőzően a III. melléklet 1. táblázatának második oszlopában jelzett időszakban a származási harmadik országon vagy területen, vagy annak körzetén túlmenően a tartózkodási helyük a következő volt:

a) 

egy tagállam;

vagy

b) 

a törzskönyvezett lovak esetében egy jegyzékbe foglalt, köztes tartózkodási harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete, ahonnan az említett célra engedélyezett a törzskönyvezett lovak Unióba való beléptetése, és amennyiben a származási harmadik országba vagy területre vagy azok körzetébe olyan állategészségügyi követelményeknek megfelelően kerültek bevitelre, amelyek legalább olyan szigorú állategészségügyi biztosítékokat írnak elő, mint amilyenek a lóversenyekre és lovassportrendezvényekre szánt törzskönyvezett lovaknak az ilyen köztes tartózkodási harmadik országból vagy területről, vagy annak körzetéből az Unióba való közvetlen beléptetésére alkalmazandók.

(2)  

A 11. cikk b) pontjának ii. alpontjától eltérve a lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális lovas eseményekre szánt törzskönyvezett lovak úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek a III. melléklet 1. táblázatának harmadik oszlopában előírt tartózkodásra vonatkozó előírásnak, ha a származási harmadik országban vagy köztes tartózkodási harmadik országban a származási létesítménytől eltérő létesítményekben tartózkodtak, amennyiben ezen egyéb létesítmények:

a) 

a harmadik ország vagy terület hatósági állatorvosának ellenőrzése alatt állnak;

b) 

nem képezték tárgyát állategészségügyi okok miatti nemzeti korlátozó intézkedéseknek, beleértve az I. mellékletben említett vonatkozó betegségeket és a vonatkozó új betegségeket;

c) 

megfelelnek a 23. cikkben megállapított állategészségügyi követelményeknek.

(3)  

Szintén a 11. cikk b) pontjának ii. alpontjától eltérve, a lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális lovas eseményekre szánt törzskönyvezett lovak – amelyek a harmadik országba, területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból, területről vagy annak körzetéből, illetve a származási harmadik ország vagy terület egy másik körzetéből beléptetett lófélékkel érintkeztek – Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha:

a) 

e lófélék legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően kerültek bevitelre a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe, mint az e lófélék Unióba való közvetlen beléptetésére alkalmazandó követelmények;

b) 

a más állatokkal való közvetlen érintkezés lehetősége a lóversenyek, lovassportrendezvények és kulturális lovas események, valamint a kapcsolódó edzés, bemelegítés és verseny előtti bemutatás időtartamára korlátozódik.

13. cikk

A szárazföldi állatok Unióba való feladás előtti vizsgálata

(1)  
A szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az Unióba való feladás céljából végzett berakodás idejét megelőző 24 órás időszak során a szállítmányban található állatokat a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének hatósági állatorvosa által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetik alá betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket.

▼M2

Baromfi – naposcsibék kivételével – és fogságban tartott madarak esetében a vizsgálat az Unióba való feladásra szánt állatok származási állományára is kiterjed.

▼B

(2)  
Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve az abban említett vizsgálat lófélék esetében az Unióba való feladás céljából végzett berakodás idejét megelőző 48 óra során, vagy az Unióba történő feladást megelőző utolsó munkanapon végezhető el.
(3)  
Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve az abban említett vizsgálat kutyák, macskák és vadászgörények esetében az Unióba való feladás céljából végzett berakodás idejét megelőző 48 órás időszakban végezhető el.

14. cikk

A tartott szárazföldi állatok Unióba való feladására vonatkozó általános szabályok

(1)  

A szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az Unióba való feladás céljából a származási létesítményben végzett berakodásuktól kezdve az Unióba való megérkezésükig a szállítmányban található állatok nem érintkeznek más szárazföldi állatokkal, amelyek:

a) 

ugyanazon fajhoz tartoznak, és amelyeket nem az Unióba való beléptetésre szántak;

b) 

az ugyanazon betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt más fajokhoz tartoznak, és amelyeket nem az Unióba való beléptetésre szántak;

c) 

rosszabb egészségi állapotúak.

(2)  
Légi úton, tengeren, vasúton, közúton vagy lábon történő szállítás esetén az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok nem kerültek átszállításra, kirakodásra vagy átrakodásra olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, amelyet az állatok adott fajának és kategóriájának az Unióba való beléptetéséhez és az Unióban tervezett felhasználásához nem foglaltak jegyzékbe.
(3)  

Ha a szállítás – még ha csak az út egy részén is – tengeren történik, az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat az Unióba érkezéskor egy – az állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványhoz csatolt és a hajó parancsnoka által aláírt – nyilatkozat kíséri, az alábbi információkkal:

a) 

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található indulási kikötő;

b) 

az Unióban található érkezési kikötő;

c) 

az útiterv szerinti kikötők, ha a hajó az állatok származási harmadik országán vagy területén vagy annak körzetén kívüli kikötőkbe futott be;

d) 

az alábbi követelményeknek az Unióba vezető út során történő megfelelés igazolása:

i. 

az állatok a fedélzeten maradtak;

ii. 

fedélzeten tartózkodásuk során az állatok nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.

15. cikk

A lófélék kivételével a szárazföldi állatok jegyzékbe nem foglalt harmadik országokban vagy területeken műszaki probléma vagy más váratlan esemény miatt történő átrakodására vonatkozó eltérés

(1)  

A 14. cikk (2) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi a lófélék kivételével a szárazföldi állatok azon szállítmányainak az Unióba való beléptetését, amelyeket a feladás eredeti szállítóeszközéről egy továbbutazásra szolgáló másik szállítóeszközre rakodtak át egy olyan harmadik országban vagy területen, illetve annak körzetében, amely az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok Unióba való beléptetéséhez nem jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, ha az átrakodási műveletet az állatok Unióba történő tengeri vagy légi szállítása közben logisztikai problémákat okozó műszaki probléma vagy más váratlan esemény és az indokolta, hogy az Unióba való beléptetés helyéig megtörténjen a szállítás, amennyiben:

a) 

az állatok szállítmányának Unióba való beléptetését engedélyezi a rendeltetési hely szerinti tagállam és – adott esetben – az Unióba való beléptetésük helyéig érintett tranzit tagállamok illetékes hatósága;

b) 

az átrakodást végig felügyelte a harmadik ország vagy terület hatósági állatorvosa annak biztosítása érdekében, hogy:

i. 

hatékony védelmi intézkedések kerüljenek végrehajtásra az adott állatbetegségek vektorai ellen;

ii. 

hatékony intézkedések bevezetésével elkerülhető legyen az Unióba való beléptetésre szánt állatok és az egyéb állatok közvetlen és közvetett érintkezése;

iii. 

az Unióba történő továbbutazásra szolgáló szállítóeszközre ne kerüljön fel egy olyan harmadik országból vagy területről, vagy annak körzetéből származó takarmány, víz vagy alom, amely az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok Unióba való beléptetéséhez nem jegyzékbe foglalt harmadik ország, terület vagy annak körzete;

iv. 

a szállítmányban található állatokat a kikötő vagy repülőtér határainak elhagyása nélkül, közvetlenül és a lehető leggyorsabban továbbítsák az Unióba történő továbbutazásra szolgáló hajóra vagy repülőgépre, amely megfelel a 17. cikkben előírt követelményeknek;

c) 

az állatok szállítmányát a továbbítást végző harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának nyilatkozata kíséri, amely feltünteti a továbbítási műveletre vonatkozó információkat, és tanúsítja, hogy megtörténtek a b) pontban megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések.

(2)  
Az (1) bekezdésben foglalt eltérés nem alkalmazandó a mézelő méhek és poszméhek szállítmányaira.

16. cikk

A lófélék jegyzékbe nem foglalt harmadik országokban vagy területeken történő átrakodására vonatkozó eltérés

A 14. cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha a lófélék szállítmányait az Unióba való szállítás során másik szállítóeszközre rakodják át egy olyan harmadik országban vagy területen, vagy annak körzetében, amely az adott kategóriába tartozó lófélék beléptetéséhez nem jegyzékbe foglalt harmadik ország, terület vagy annak körzete, a szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a szállítmányban található állatok Unióba való szállítása tengeri vagy légi úton történt;

b) 

a szállítmányban található állatok a feladás eredeti szállítóeszközéről közvetlenül kerültek átrakodásra a továbbutazásra szolgáló másik szállítóeszközre;

c) 

az átrakodási műveletek során:

i. 

hatékony védelmi intézkedések történtek a vonatkozó állatbetegségek vektorai ellen, és a lófélék nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú lófélékkel;

ii. 

a szállítmányban található lóféléket egy hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett, a kikötő vagy repülőtér határainak elhagyása nélkül, közvetlenül és a lehető leggyorsabban továbbították a továbbutazásra szolgáló hajóra vagy repülőgépre, amely megfelelt a 17. cikkben előírt követelményeknek.

d) 

egy hatósági állatorvos igazolta, hogy a szállítmány megfelelt az a), b) és c) pontban foglalt követelményeknek.

17. cikk

A szárazföldi állatok szállítóeszközeire vonatkozó általános követelmények

(1)  

A tartott szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállításukhoz használt szállítóeszközt:

a) 

úgy alakították ki, hogy:

i. 

az állatok ne tudjanak kijutni vagy kiesni;

ii. 

az állatok tartására szolgáló tér szemrevételezéssel ellenőrizhető;

iii. 

az állati ürülék, alom vagy takarmány kijutását megakadályozzák vagy minimálisra csökkentik;

iv. 

baromfi és fogságban tartott madarak esetében a tollak kijutását megakadályozzák vagy minimálisra csökkentik;

b) 

minden egyes esetben közvetlenül az állatok Unióba való beléptetéshez történő berakodása előtt a feladási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel tisztítják és fertőtlenítik, és megszárítják vagy hagyják megszáradni.

(2)  
Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a mézelő méhek és poszméhek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányainak szállítására.

18. cikk

A szárazföldi állatok Unióba való szállításához használt konténerekre vonatkozó követelmények

A tartott szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítóeszközön elhelyezett, a tartott szárazföldi állatok Unióba való szállításához használt konténerek:

a) 

megfelelnek a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek;

b) 

kizárólag ugyanazon létesítményből származó, azonos fajhoz és kategóriába tartozó állatokat tartalmaznak;

c) 

vagy:

i. 

még nem használt és erre a célra tervezett, egyszer használatos konténerek, amelyeket első használat után meg kell semmisíteni;

vagy

ii. 

az állatok Unióba való beléptetéshez történő berakodása előtt tisztított és fertőtlenített, és megszárított vagy megszáradni hagyott konténerek.

19. cikk

A szárazföldi állatok beléptetést követő mozgatása és kezelése

(1)  

Az Unióba való beléptetésüket követően a szárazföldi állatok szállítmányait késedelem nélkül közvetlenül az alábbi helyekre kell szállítani:

a) 

az Unión belüli rendeltetési létesítményük, ahol legalább a II–V. rész vonatkozó cikkeiben előírt időtartamon keresztül maradnak;

b) 

az Unión belüli rendeltetési vágóhíd, ha az állatokat vágásra szánták, ahol az Unióba való megérkezésük időpontját követő 5 napon belül le kell őket vágni.

(2)  
Ha a szárazföldi állatok harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett szállítmányainak uniós rendeltetési helye egy vágóhíd, engedélyezett karanténlétesítmény vagy körülhatárolt létesítmény, a szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 5 ) 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.
(3)  
Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a törzskönyvezett lóféle egyedek harmadik országból az Unióba történő beléptetésére és a törzskönyvezett lovak ideiglenes kivitelt követő újrabeléptetésére.



2. CÍM

A PATÁS ÁLLATOKRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A patás állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

20. cikk

A patás állatok Unióba való feladása

(1)  
A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok egyéb létesítményeken történő áthaladás nélkül kerültek feladásra az Unióba a származási létesítményből.
(2)  

Az (1) bekezdéstől eltérve a patás állatok egynél több származási létesítményből érkező szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok esetében egyetlen összegyűjtési műveletre került sor a származási harmadik országban vagy területen, vagy annak körzetében az alábbi feltételeknek megfelelően:

a) 

a patás állatok az alábbi fajok és kategóriák valamelyikéhez tartoznak:

i. 

Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus vagy Sus scrofa;

vagy

ii. 

az Equidae család vágásra szánt egyedei;

b) 

az összegyűjtési művelet olyan létesítményben történt, amely:

i. 

patás állatok esetében összegyűjtési művelet végzésére történő engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyenek az (EU) 2019/2035 ( 6 ) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkében vannak meghatározva;

ii. 

erre a célra történő jegyzékbe foglalását elvégezte a feladási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága, beleértve az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkében előírt információkat;

iii. 

az alábbi naprakész nyilvántartásokat vezeti és őrzi meg legalább 3 éven keresztül:

— 
az állatok származása;
— 
a gyűjtőállomásra történő megérkezés és az onnan történő feladás dátumai;
— 
az állatok azonosító kódja;
— 
az állatok származási létesítményének nyilvántartási száma;
— 
a patás állatok szállítmányát az állomásra leszállító vagy onnan begyűjtő szállítók és szállítóeszközök nyilvántartási száma;
iv. 

megfelel a 8. cikkben és a 23. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek;

c) 

a gyűjtőállomáson végzett összegyűjtési művelet legfeljebb 6 napig tartott; ezen időszak az Unióba történő feladás előtt végzett vizsgálati célú mintavételre rendelkezésre álló időszak részét képezi, ha e rendelet előírja az ilyen mintavételt;

d) 

a patás állatok a származási létesítményből történt feladás időpontját követő 10 napos időszak során megérkeztek az Unióba.

21. cikk

A patás állatok azonosítása

(1)  

A lóféléktől eltérő patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási létesítményből történő feladásuk előtt a szállítmányban található állatok egyedi azonosításához az alábbiakat tüntetik fel látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon egy fizikai azonosító eszközön:

a) 

az állat azonosító kódja, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítvány között;

b) 

az exportáló ország kódja, amely megfelel az ISO 3166 szabvány szerinti kétbetűs kódnak.

(2)  

A lófélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási létesítményből történő feladásuk előtt a szállítmányban található állatok egyedi azonosításához az alábbi módszerek legalább egyikét alkalmazzák:

a) 

befecskendezhető válaszjeladó vagy füljelző az alábbiak látható, olvasható és eltávolíthatatlan feltüntetésével:

i. 

az állat azonosító kódja, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítvány között;

ii. 

az exportáló ország ISO-3166 szabvány szerinti két számjegyű alfanumerikus vagy három számjegyű numerikus országkódja;

b) 

a vágásra szánt lófélék kivételével a lófélék esetében legkésőbb az Unióba történő beléptetés igazolásának időpontjában kiadott azonosító okmány, amely:

i. 

tartalmazza az állat leírását és feltüntetését, beleértve az alternatív azonosítási módszereket, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő azonosító okmány között;

ii. 

tartalmazza a beültetett befecskendezhető válaszjeladó által kibocsátott egyedi kódra vonatkozó információt, ha e kód nem felel meg az a) pontban meghatározott specifikációknak;

(3)  
Az (1) bekezdéstől eltérve a körülhatárolt létesítményeknek szánt patás állatok szállítmányának Unióba történő beléptetése engedélyezhető, ha befecskendezhető válaszjeladóval vagy alternatív azonosítási módszerrel történik azok egyedi azonosítása, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő beléptetési okmányok között.
(4)  
Ha a patások azonosítása az ISO 11784 és 11785 szabványnak nem megfelelő elektronikus azonosítóval történik, a patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetéséért felelősséggel tartozó felelős személy olyan leolvasókészüléket biztosít, amely bármikor lehetővé teszi az állat azonosítójának ellenőrzését.

22. cikk

A patás állatok származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

(1)  
A lóféléktől eltérő patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely mentes a IV. melléklet A. részének 1. pontjában szereplő táblázatban említett „A” kategóriájú betegségektől a táblázatban említett időszakon keresztül.
(2)  

A lófélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak:

a) 

amely mentes a IV. melléklet A. részének 2. pontjában szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségektől a táblázatban említett időszakon keresztül;

b) 

ahol a IV. melléklet A. részének 3. pontjában szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egyet sem jelentettek az említett időszak során.

(3)  
Az (1) és (2) bekezdésben említett időszakok a IV. melléklet B. részében szereplő betegségek esetében az ott említett vonatkozó különleges feltételek alapján rövidíthetők.
(4)  

A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, ahol a IV. melléklet C. részében említett „A” kategóriájú betegségek elleni vakcinázást nem az alábbiakban foglalt részleteknek megfelelően végezték:

a) 

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében az említett melléklet 1. pontja;

b) 

a lófélék esetében az említett melléklet 2 pontja.

(5)  

A Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis) általi fertőzöttség tekintetében a szarvasmarhafélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

az e betegségtől vakcinázás nélkül mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b) 

megfelelnek az V. melléklet 1. pontjában foglalt követelményeknek.

(6)  

A Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség tekintetében a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

az e betegségtől vakcinázás nélkül mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b) 

megfelelnek az V. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek.

(7)  

A kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus) tekintetében a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

az e betegségtől az Unióba való feladás időpontját megelőző 2 éven keresztül mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak; vagy

b) 

megfelelnek a VI. melléklet A. részében foglalt különleges feltételek valamelyikének.

(8)  

Az enzootikus szarvasmarha-leukózis tekintetében a szarvasmarhafélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az állatok:

a) 

az e betegségtől mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b) 

megfelelnek a VI. melléklet B. részében foglalt különleges feltételeknek.

(9)  

A betegségtől mentes minősítéssel vagy a VII. mellékletben említett „C” kategóriájú betegségek ellen – amelyekhez jegyzékbe foglalták a patás állatok fajait – jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak körzeteibe való beléptetésre szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

az e betegségektől a vonatkozó fajok tekintetében mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b) 

megfelelnek az említett mellékletben foglalt vonatkozó kiegészítő követelményeknek.

23. cikk

A patás állatok származási létesítménye

(1)  

A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

olyan létesítményből származnak, amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a VIII. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül, amelyekhez jegyzékbe foglalták az Unióba való beléptetésre szánt patások fajait, egyet sem jelentettek az alábbi pontok táblázataiban szereplő területre és időszakra vonatkozóan:

i. 

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében az adott melléklet 1. és 2. pontja;

vagy

ii. 

a lófélék esetében az adott melléklet 3. és 4. pontja;

b) 

az a) pontban említett időszak során a patás állatok nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.

(2)  
A Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis) általi fertőzöttséget illetően a szarvasmarha-, juh-, kecske-, teve- és szarvasfélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok származási létesítménye megfelel a IX. melléklet 1. pontjában foglalt vonatkozó követelményeknek.
(3)  
A Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget illetően a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok származási létesítménye megfelel a IX. melléklet 2. pontjában foglalt vonatkozó követelményeknek.

24. cikk

A szállítmányban található patás állatok

(1)  

A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

nem részesültek vakcinázásban az alábbi pontok táblázataiban említett A kategóriájú betegségek ellen:

i. 

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében a IV. melléklet C. részének 1. pontja;

vagy

ii. 

a lófélék esetében a IV. melléklet C. részének 2. pontja;

b) 

a származási létesítményből történt feladásuk és az Unióba való megérkezésük közötti időszak során nem rakodhatók ki olyan helyen, amely nem felel meg az alábbi pontok táblázataiban meghatározott követelményeknek:

i. 

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében a VIII. melléklet 1. és 2. pontja;

vagy

ii. 

a lófélék esetében a VIII. melléklet 3. és 4. pontja.

(2)  
A Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis) és a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget illetően a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e betegségek ellen a szállítmányban található állatok nem részesültek vakcinázásban.
(3)  
A kéknyelv-betegséggel (1–24 szerotípus) való fertőzöttséget illetően a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a mozgatás időpontját megelőző 60 nap során a szállítmányban található állatok nem részesültek e betegséggel való fertőzöttség ellen élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban.
(4)  
A betegségtől mentes minősítéssel vagy a VII. mellékletben említett „C” kategóriájú betegségek ellen – amelyekhez jegyzékbe foglalták a patás állatok fajait – jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak körzeteibe való beléptetésre szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok e betegségek ellen nem részesültek vakcinázásban.
(5)  
Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken túlmenően, a juhfélék és a Tayassuidae családba tartozó patás állatok nem ivartalanított hím egyedei szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek a Brucella általi fertőzöttséget illetően a X. mellékletben foglalt különleges követelményeknek.
(6)  
Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken túlmenően, a lófélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek a XI. melléklet 2. pontjában előírt különleges feltételeknek attól a XI. melléklet 1. pontja szerint meghatározott állategészségügyi csoporttól függően, amelybe a harmadik országot vagy területet, vagy annak körzetét a jegyzékben besorolták.

25. cikk

Az Unióba vágási céllal beléptetett patás állatokra vonatkozó eltérések és kiegészítő követelmények

A 22. cikk (5) és (6) bekezdésében megállapított követelményektől eltérve az e bekezdésekben említett fajokhoz tartozó, a fenti követelményeknek meg nem felelő patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatokat kizárólag vágásra szánják.

▼M2

26. cikk

A patás állatok Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése

Az Unióba való beléptetésüket követően a patás állatok – a lófélék kivételével – a rendeltetési létesítményükbe való megérkezésük után legalább 30 napon keresztül abban a létesítményben maradnak, kivéve, ha vágásra szállítják őket.

▼B



2. FEJEZET

A körülhatárolt létesítményekbe szánt tartott patás állatok Unióba való beléptetésére vonatkozó különös szabályok

27. cikk

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatokra nem vonatkozó állategészségügyi követelmények

A 11., 22., 23., 24. és 26. cikk nem vonatkozik a lófélék kivételével a 28–34. cikkben meghatározott feltételek alapján az Unióba beléptetett patás állatok szállítmányaira.

28. cikk

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatok beléptetésére vonatkozó különös szabályok

(1)  

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a patás állatok Unióba való beléptetésére engedélyezett körülhatárolt létesítmények 29. cikknek megfelelően összeállított jegyzékében szereplő körülhatárolt létesítményből származnak;

b) 

közvetlenül a körülhatárolt származási létesítményből adták fel őket egy uniós körülhatárolt létesítménybe.

(2)  
A rendeltetési tagállam illetékes hatósága külön engedélyt ad az (1) bekezdésben említett patás állatok minden egyes szállítmányának beléptetéséhez azt követően, hogy kedvező eredménnyel zárult az ilyen szállítmány által az Unióra jelentett potenciális kockázatok értékelése.
(3)  
A (1) bekezdésben meghatározott patás állatok egyes szállítmányainak Unióba való beléptetése és a rendeltetési tagállamtól eltérő tagállamokon keresztül történő mozgatása csak e tranzit tagállamok illetékes hatóságainak engedélye alapján engedélyezhető.

Az engedély csak az ilyen tranzit tagállamok illetékes hatósága által – a részére az uniós rendeltetési hely szerinti tagállam által szolgáltatott információk alapján – elvégzett kockázatértékelés kedvező eredménye alapján adható meg.

(4)  
Az (1) bekezdésben említett szállítmányok rendeltetési helye szerinti tagállam a Bizottság és a többi tagállam részére a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretén belül, az Unióba való beléptetés helye részére pedig közvetlenül jelenti be az (1) és (2) bekezdés szerint megadott engedélyeket a többi tagállamon keresztül történő esetleges mozgatás és a patás állatoknak a tagállamok területére történő megérkezése előtt.

29. cikk

A patás állatok harmadik országokban vagy területeken lévő körülhatárolt származási létesítményeinek jegyzékbe foglalása

(1)  
A tagállamok jegyzéket állíthatnak össze a harmadik országokban vagy területeken lévő azon körülhatárolt létesítményekről, amelyekből engedélyezhető a patás állatok területükre való beléptetése.

E jegyzék a harmadik országban vagy területen lévő minden egyes körülhatárolt létesítményre vonatkozóan meghatározza a patás állatoknak a tagállam területére való beléptetésre engedélyezett fajait.

(2)  
A körülhatárolt létesítmények (1) bekezdés szerinti jegyzékében a tagállamok a többi tagállam ilyen jegyzékeiben már szereplő körülhatárolt létesítményeket is szerepeltethetik.

Az első albekezdésben foglaltak kivételével a tagállamok csak a kedvező eredménnyel zárult teljeskörű értékelését követően szerepeltethetnek egy harmadik országban vagy területen lévő körülhatárolt létesítményt a körülhatárolt létesítmények (1) bekezdés szerinti jegyzékében az alábbiaknak megfelelően:

a) 

a körülhatárolt létesítmény megfelel a 30. cikkben előírt azon követelménynek, amely szerint azt a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának engedélyeznie kell;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága elegendő információval szolgált annak garantálásához, hogy a körülhatárolt létesítmény megfelel a körülhatárolt létesítmények engedélyezéséhez a 30. cikkben előírt követelményeknek.

(3)  
A tagállamok naprakészen vezetik a körülhatárolt létesítmények (1) bekezdés szerinti jegyzékeit, figyelembe véve különösen a valamely harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által a 30. cikkben említettek szerint megadott vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által megadott engedély felfüggesztését vagy visszavonását.
(4)  
A tagállamok honlapjaikon nyilvánosan elérhetővé teszik az (1) bekezdés szerinti jegyzékeket.

30. cikk

A patás állatok harmadik országokban vagy területeken lévő körülhatárolt származási létesítményeire a 29. cikk alkalmazásában vonatkozó feltételek

A tagállamok csak akkor szerepeltetnek egy harmadik országban vagy területen található körülhatárolt létesítményt a körülhatárolt létesítmények 29. cikk szerinti jegyzékében, ha a körülhatárolt létesítményt a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, és az megfelel az alábbi feltételeknek:

a) 

a létesítményeket egyértelműen el kell határolni, és az állatok és emberek állatoknak fenntartott létesítményekbe való bejutását szabályozni kell;

b) 

megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie az állatok befogására, elzárására és elkülönítésére, valamint megfelelő karanténlétesítményekkel és engedélyezett eljárási standardokkal kell rendelkeznie az újonnan beérkező állatok vonatkozásában;

c) 

az állatok elhelyezésére szolgáló területeknek megfelelő minőségűnek és olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy:

i. 

elkerülhető legyen a körülhatárolt létesítményen kívüli állatokkal való érintkezés, és bármely szükséges kezelés könnyen elvégezhető legyen;

ii. 

a padlók, a falak és az összes többi anyag vagy felszerelés tisztítása és fertőtlenítése könnyen elvégezhető legyen;

d) 

a járványügyi felügyeleti és betegségfelügyeleti intézkedések tekintetében:

i. 

a zoonózissal szembeni ellenőrzési intézkedéseket is tartalmazó megfelelő járványfelügyeleti programot kell végrehajtania, és a programot a létesítményben tartózkodó állatok számának és fajának, valamint a jegyzékbe foglalt és új betegségeket illetően a létesítményben és környékén fennálló járványügyi helyzet figyelembevételével kell aktualizálnia;

ii. 

a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekkel gyaníthatóan megfertőződött vagy szennyeződött patás állatokat klinikai vizsgálatoknak, laboratóriumi vizsgálatoknak vagy kórbonctani vizsgálatoknak kell alávetnie;

iii. 

el kell végeznie adott esetben a fogékony patás állatok fertőző betegségek elleni vakcinázását és kezelését;

e) 

legalább 3 éven keresztül naprakész nyilvántartásokat kell vezetnie a következőkről:

i. 

a körülhatárolt létesítményben jelen lévő valamennyi fajhoz tartozó patás állatok száma és azonosítása (becsült életkor, ivar, faj és adott esetben egyedi azonosítás);

ii. 

a körülhatárolt létesítménybe érkező vagy azt elhagyó patás állatok száma és azonosítása (becsült életkor, ivar, faj és adott esetben egyedi azonosító kód), az állatok származási létesítményére vagy rendeltetési helyére, szállítóeszközére és egészségi állapotára vonatkozó információkkal együtt;

iii. 

a d) pont i. alpontja szerinti járványügyi felügyeleti és betegségfelügyeleti program végrehajtásának és eredményeinek részletei;

iv. 

a d) pont ii. alpontja szerinti klinikai vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok és kórbonctani vizsgálatok eredményei;

v. 

a d) pont iii. alpontja szerinti vakcinázás és kezelés részletei;

vi. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának utasításai, ha vannak ilyenek, a karantén vagy elkülönítési időszak alatt tett megfigyelések tekintetében;

f) 

biztosítania kell a betegség következtében elhullott vagy az elaltatott patás állatok tetemének ártalmatlanítását;

g) 

szerződés vagy más jogi eszköz útján biztosítania kell a létesítmény állatorvosának szolgáltatásait, aki az alábbiakért felelős:

i. 

a létesítmény által végzett tevékenységek és az e cikkben meghatározott engedélyezési feltételeknek való megfelelés felügyelete;

ii. 

a d) pont i. alpontjában említett járványügyi felügyeleti program legalább évenkénti felülvizsgálata.

h) 

a 9. cikk c) pontjától eltérve rendelkezik:

i. 

egy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett laboratóriummal kórbonctani vizsgálatok végzése céljából kötött megállapodással;

vagy

ii. 

egy vagy több alkalmas helyiséggel, ahol a létesítmény állatorvosának felügyelete alatt kórbonctani vizsgálatok végezhetők.

31. cikk

Eltérés a harmadik ország vagy terület és a patás állatok körülhatárolt származási létesítményeinek jegyzékbe foglalására vonatkozó követelményektől

(1)  

A 3. cikk (1) bekezdésében és a 28. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményektől eltérve a harmadik országok vagy területek e követelményeknek meg nem felelő létesítményeiből származó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha az állatokat körülhatárolt létesítménybe szánják, és amennyiben:

a) 

az e követelményeknek való megfelelést kivételes előre nem látható körülmények teszik lehetetlenné;

b) 

a szállítmányok megfelelnek a cikk 32. cikkben meghatározott feltételeknek.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett szállítmány rendeltetési helye szerinti tagállam a Bizottság és a tagállamok részére a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretén belül, az Unióba való beléptetés helye részére pedig közvetlenül jelenti be az (1) bekezdés szerint megadott engedélyeket, a többi tagállamon keresztül történő esetleges mozgatás és a patás állatoknak a tagállamok területére történő megérkezése előtt.

32. cikk

A körülhatárolt létesítménybe szánt patás állatok származási létesítményei által a 31. cikkben foglalt eltérés szerint teljesítendő kiegészítő követelmények

A rendeltetési tagállam illetékes hatósága csak a patás állatok azon szállítmányai esetében engedélyezi a 31. cikkben előírt eltéréseket, amelyek megfelelnek az alábbi kiegészítő követelményeknek:

a) 

a tulajdonos vagy a tulajdonost képviselő természetes személy előzetes kérelmet nyújtott be a 31. cikkben előírt egyedi eltérés iránt a rendeltetési tagállam illetékes hatóságához, és a rendeltetési tagállam megadta az engedélyt, miután az általa elvégzett kockázatértékelés azt mutatta, hogy a patás állatok ilyen szállítmányának behozatala nem jelent állategészségügyi kockázatot az Unióra;

b) 

a patás állatok a származási harmadik országban vagy területen az illetékes hatóság felügyelete alatt karanténba voltak helyezve a 33. és 34: cikkben előírt különleges állategészségügyi követelményeknek való megfeleléshez szükséges időtartamon keresztül:

i. 

a patás állatok származási harmadik országának vagy területének illetékes hatósága által engedélyezett helyen;

ii. 

az a) pontban említett engedélyben meghatározott szabályoknak megfelelően, amelyeknek legalább ugyanazokat a biztosítékokat kell nyújtaniuk, mint a 28. cikk (2)–(4) bekezdésében, valamint a 33. és a 34. cikkben előírtak.

c) 

a patás állatokat az Unióba való beléptetés időpontját követően a rendeltetési hely körülhatárolt létesítményében legalább 6 hónapra karanténba kell helyezni, amely időszak alatt a rendeltetési tagállam illetékes hatósága elvégezheti az (EU) 2017/625 rendelet 138. cikkének (2) bekezdésében és különösen annak 2. a), d) és k) pontjában előírt intézkedéseket.

33. cikk

A patás állatok körülhatárolt származási létesítményére a jegyzékbe foglalt betegségeket illetően vonatkozó állategészségügyi követelmények

Az Unióban található körülhatárolt létesítménybe szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a körülhatárolt származási létesítmény megfelel a jegyzékbe foglalt betegségeket illető alábbi követelményeknek:

a) 

a patás állatok körülhatárolt származási létesítménye tekintetében a XII. melléklet A. részében szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségeket nem jelentettek az e jegyzett betegségekhez a táblázatban meghatározott időszakok vonatkozásában;

b) 

a körülhatárolt létesítményben és környékén lévő terület tekintetében a XII. melléklet B. részében szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségeket nem jelentettek az e jegyzett betegségekhez a táblázatban meghatározott időszakok vonatkozásában.

34. cikk

A szállítmányban található patás állatokra a jegyzékbe foglalt betegségeket illetően vonatkozó állategészségügyi követelmények

Az Unióban lévő körülhatárolt létesítménybe szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi kiegészítő állategészségügyi követelményeknek:

a) 

a minimum tartózkodási időre vonatkozóan meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy folyamatosan 6 hónapig vagy – ha 6 hónaposnál fiatalabbak – születésük óta tartózkodjanak a körülhatárolt származási létesítményben;

b) 

nem érintkezhettek rosszabb egészségi állapotú állatokkal:

i. 

az Unióba való feladás időpontját megelőző 30 napos időszak során vagy – ha az állatok 30 naposnál fiatalabbak – születésük óta;

ii. 

az engedélyezett körülhatárolt származási létesítményből az Unióba való feladás helyére történő szállításuk során;

c) 

a XII. melléklet C. részében szereplő táblázatban említett betegségek tekintetében az állatoknak:

i. 

olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből kell származniuk, amely megfelel a vonatkozó betegségek tekintetében a táblázatban meghatározott betegségtől mentes időszakoknak;

vagy

ii. 

megfelelnek a XII. melléklet D. részében foglalt vonatkozó kiegészítő követelményeknek.

d) 

nem részesülhettek a XII. melléklet E. részében szereplő táblázatban említettek szerinti vakcinázásban;

e) 

ha lépfene és veszettség ellen vakcinázásban részesültek, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának információt kellett szolgáltatnia a vakcinázás időpontjáról, a felhasznált oltóanyagról és a védelmet biztosító immunválasz megállapítására szolgáló esetleges vizsgálatról;

f) 

az Unióba való feladás időpontját megelőző 40 napos időszak során legalább kétszer kellett belső és külső paraziták elleni kezelést kapniuk.

Ha a c) pont ii. alpontjában említett különleges biztosítékok között egy körülhatárolt létesítmény vektoroktól védett létesítményében eltöltött karanténidőszak szerepel, e létesítménynek meg kell felelnie a XII. melléklet F. részében foglalt követelményeknek.

35. cikk

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatok beléptetést követő mozgatása és kezelése

Az Unióba való beléptetésüket követően a 27. cikk szerinti, a harmadik ország vagy terület körülhatárolt létesítményéből származó patás állatokat az egy másik uniós körülhatárolt létesítménybe történő átszállításuk időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszak során a rendeltetési körülhatárolt létesítményben kell tartani, kivéve, ha azokat az Unióból való kivitelre vagy vágásra szánják.



3. CÍM

A BAROMFIRA ÉS A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAKRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A baromfira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények



1. SZAKASZ

A BAROMFI ÖSSZES FAJÁRA ÉS KATEGÓRIÁJÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

36. cikk

Az Unióba való beléptetést megelőzően a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe behozott baromfi

(1)  

Az alábbi szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a (2) bekezdésnek megfelelő biztosítékokat nyújt:

a) 

a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből behozott baromfi;

b) 

a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből behozott szülőállományokból származó naposcsibék.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a baromfi származási harmadik országának vagy területének illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

a) 

a szóban forgó bekezdésben említett baromfi és szülőállományok behozatala olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből történt, amelyet e szállítmányok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b) 

az (1) bekezdésben említett baromfi és szülőállományok adott harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe történő behozatala legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően történt, mint az adott állatok Unióba való közvetlen beléptetésére alkalmazandó követelmények.

37. cikk

A baromfi származási harmadik országára vagy területére vagy annak körzetére vonatkozó követelmények

A baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és e járványfelügyeleti program megfelel az alábbiakban előírt követelményeknek:

i. 

e rendelet II. melléklete;

vagy

ii. 

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete;

b) 

a 38. cikknek megfelelően a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek tekinthető;

c) 

ha a magas patogenitású madárinfluenza ellen vakcinázást végez, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i. 

a vakcinázási program megfelel a XIII. mellékletben foglalt követelményeknek;

ii. 

az e cikk a) pontjában említett felügyeleti program a II. mellékletben foglalt követelmények mellett a XIII. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel;

iii. 

vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében végrehajtott vakcinázási program bármilyen változásáról;

d) 

a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete:

i. 

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi esetében a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

ii. 

a laposmellű futómadarak esetében:

— 
a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;
vagy
— 
nem tekinthető a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, de a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében az elkülönítés, a felügyelet és a vizsgálat kapcsán a XIV. mellékletben előírt követelményeknek való megfelelésre;
e) 

ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázást végez, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i. 

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

ii. 

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

f) 

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörését követően megadja a Bizottságnak az alábbi információkat:

i. 

a járványügyi helyzettel kapcsolatos információk a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség bármely elsődleges kitörésének megerősítését követő 24 órán belül;

ii. 

rendszeres tájékoztatás a járványügyi helyzetről;

g) 

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elsődleges kitöréseire vonatkozó vírusizolátumokat elküldi a madárinfluenzát és a Newcastle-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratóriumnak.

38. cikk

A származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének magas patogenitású madárinfluenzától való mentessége

(1)  

Egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzete akkor tekinthető a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek, ha az alábbi biztosítékokat nyújtja a Bizottságnak:

a) 

a hatósági állatorvos által a szállítmány Unióba való feladása céljából végzett tanúsítás időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszak során – a 37. cikk a) pontjának megfelelően – felügyeleti programot hajtottak végre a magas patogenitású madárinfluenza vonatkozásában;

b) 

a hatósági állatorvos által a szállítmány Unióba való feladása céljából végzett tanúsítás időpontját megelőző legalább 12 hónap során baromfiban nem fordult elő magas patogenitású madárinfluenza a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

(2)  

Azt követően, hogy egy korábban a magas patogenitású madárinfluenzától – az (1) bekezdésben említettek szerint – mentesnek tekintett harmadik országban vagy területen, vagy annak körzetében magas patogenitású madárinfluenza tört ki, az adott harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete az alábbi feltételeknek való megfelelés esetén tekinthető ismét magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek:

a) 

a magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés érdekében megtörtént az érintett állományok felszámolása;

b) 

valamennyi korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c) 

az a) és b) pontban említett, az érintett állományok felszámolásával, illetve a tisztítással és fertőtlenítéssel kapcsolatos tevékenységeket követő legalább 3 hónapos időszak során a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága felügyeleti programot hajtott végre, amely – legalább a veszélyeztetett populációkból szúrópróbaszerűen vett reprezentatív mintából kimutatható megbízhatósági szintet biztosítva ahhoz, hogy a fertőzéstől való mentességet igazolni lehessen, figyelembe véve a szóban forgó kitörés(ek) okán fennálló különleges járványügyi körülményeket – negatív eredménnyel zárult.

39. cikk

A származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől való mentessége

(1)  
Egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzete akkor tekinthető a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, ha a hatósági állatorvos által a szállítmány Unióba való feladása céljából végzett tanúsítás időpontját megelőző legalább 12 hónapon keresztül nem fordult elő baromfinál a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.
(2)  

Ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése fordul elő egy korábban az e betegségtől – az (1) bekezdésben említettek szerint – mentesnek tekintett harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, akkor az adott harmadik ország vagy terület vagy annak körzete az alábbi feltételeknek való megfelelés esetén tekinthető ismét a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek:

a) 

a betegséggel szembeni védekezés érdekében megtörtént az érintett állományok felszámolása;

b) 

valamennyi korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c) 

az a) és b) pontban említett, az érintett állományok felszámolásával, illetve a tisztítással és fertőtlenítéssel kapcsolatos tevékenységeket követő legalább 3 hónapos időszak során a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága fokozott vizsgálatok elvégzésével – beleértve a kitörés kapcsán elvégzett laboratóriumi vizsgálatokat – igazolta, hogy a betegség nincs jelen a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

40. cikk

A baromfi származási létesítménye

(1)  

A tenyész- és haszonbaromfi szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan létesítményekből érkeznek, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, és:

a) 

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

b) 

amelyek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

c) 

amelyekben az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

(2)  

A vágásra szánt baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan létesítményekből érkeznek:

a) 

amelyek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b) 

amelyekben az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

(3)  

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

keltetése olyan létesítményekben történt, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke határoz meg; és

i. 

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

ii. 

amelyek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – az Unióba való feladás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b) 

olyan állományokból származnak, amelyeket olyan létesítményekben tartottak, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, és

i. 

amelynek engedélyezését nem függesztették fel vagy nem vonták vissza akkor, amikor megtörtént a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – keltetőbe való elküldése;

ii. 

amelyekben a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

41. cikk

A baromfi szállításához használt konténerekre vonatkozó különleges megelőző intézkedések

A baromfiszállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányokat olyan konténerekben szállítják, amelyek a 18. cikk követelményei mellett az alábbi követelményeknek is megfelelnek:

a) 

a tartalom kicserélhetőségének elkerülése érdekében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően vannak lezárva;

b) 

feltüntetik az adott baromfifaj és -kategória tekintetében a XVI. mellékletben előírt információkat;

c) 

naposcsibék esetében egyszer használatosak, tiszták és használatuk első alkalommal történik.

42. cikk

Baromfi beléptetése a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba

(1)  

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt tenyész- és haszonbaromfi-szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b) 

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 14 napos időszak során hatósági állatorvos felügyelete mellett elkülönítve voltak tartva a származási létesítményben vagy karanténlétesítményben, ahol:

i. 

a feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során egy baromfi sem részesült vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii. 

az i. alpontban említett időszak során nem érkezett olyan madár a létesítménybe, amely nem képezi a szállítmány részét;

iii. 

nem került sor vakcinázásra;

c) 

negatív eredményt adtak – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 14 napos időszak során – azokon a Newcastle-betegség vírusával szembeni ellenanyagok kimutatására szolgáló, vérmintákon elvégzett szerológiai vizsgálatokon, amelyek 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os biztonsággal mutatnak ki.

(2)  

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt baromfi levágásra szánt szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan állományokból érkeznek, amelyek:

a) 

nem részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázásban, és esetükben az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 14 napos időszak során a Newcastle-betegség vírusával szembeni ellenanyagok kimutatására szolgáló, vérmintákon elvégzett szerológiai vizsgálatokon negatív eredményt állapítottak meg azon a szinten, amelyen 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os biztonsággal mutatnak ki;

vagy

b) 

részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során, de nem élő oltóanyaggal, és az adott időpontot megelőző 14 nap során legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen vett kloáka tamponmintán vagy bélsármintán elvégzett, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló vírusizolációs vizsgálatnak vetettek alá őket, amelyen negatív eredményt adtak.

(3)  

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a) 

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b) 

az alábbi követelmények valamelyikének megfelelő állományokból érkező keltetőtojásokból származnak:

i. 

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

ii. 

inaktivált oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

iii. 

legkésőbb 60 nappal a tojások gyűjtésének időpontja előtt élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

c) 

olyan keltetőből származnak, amelynek munkamódszerei biztosítják, hogy azon tojások keltetése, amelyekből az Unióba való beléptetésre szánt naposcsibék kikelnek, a b) pontban előírt követelményeket nem teljesítő tojásokétól teljesen elkülönített időpontban és helyen történjen.



2. SZAKASZ

A TENYÉSZBAROMFIRA ÉS A HASZONBAROMFIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

43. cikk

A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak azonosítása

A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmánt alkotó állatok egyedi azonosítása nyakgyűrűvel vagy befecskendezhető válaszjeladóval történik:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület kétbetűs kódjával, amely megfelel az ISO 3166 szabványnak;

b) 

amely megfelel az ISO 11784 és 11785 szabványnak.

44. cikk

A tenyész- és haszonbaromfi-szállítmányok származási állományára vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A tenyész- és haszonbaromfi-szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

az állományokat nemvakcinázták magas patogenitású madárinfluenza ellen;

b) 

ha az állományokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai biztosítékokat nyújtottak arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;
vagy
— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

a szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c) 

az állományok esetében végrehajtott járványfelügyeleti program megfelel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében előírt követelményeknek, és az állományok nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket:

i. 

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii. 

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii. 

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix, az Anas spp. esetében;

d) 

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

i. 

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették;

ii. 

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii. 

a ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében a létesítményben tartott összes állományra két, legalább 21 napos különbséggel elvégzett, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelő vizsgálat eredménye negatívnak bizonyult;

e) 

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

vagy

i. 

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően fkerült sor;

vagy

ii. 

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően került sor.



3. SZAKASZ

A VÁGÁSRA SZÁNT BAROMFIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

45. cikk

A vágásra szánt baromfi szállítmányainak származási állományára vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A vágásra szánt baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó t állatok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

nem vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

b) 

ha vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy:

— 
a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;
vagy
— 
a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

minden szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat.



4. SZAKASZ

A NAPOSCSIBÉKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

46. cikk

A naposcsibék szállítmányainak származási állományára vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

ha az állományokat vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b) 

ha az állományokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;
vagy
— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni elismert oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi és a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – megfelelnek az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

minden szállítmány vonatkozásában meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c) 

az állományok esetében végrehajtott járványfelügyeleti program megfelel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében előírt követelményeknek, és az állományok nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket:

i. 

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii. 

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii. 

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix és az Anas spp. esetében;

d) 

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

i. 

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették;

ii. 

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii. 

a ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében a létesítményben tartott összes állományra két, legalább 21 napos különbséggel elvégzett, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelő vizsgálat eredménye negatívnak bizonyult;

e) 

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

vagy

i. 

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően fkerült sor;

vagy

ii. 

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően került sor.

47. cikk

A naposcsibék szállítmányainak származási keltetőtojásaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok olyan keltetőtojásokból származnak:

a) 

amelyek megfelelnek az Unióba való beléptetés tekintetében a III. rész 2. címében előírt állategészségügyi követelményeknek;

b) 

amelyeket a keltetőbe való feladás előtt az illetékes hatóság utasításaival összhangban megjelöltek;

c) 

amelyeket az illetékes hatóság utasításaival összhangban fertőtlenítettek;

d) 

amelyek sem a keltetőbe való szállítás során, sem a keltetőben nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú baromfival vagy keltetőtojásokkal, illetve fogságban tartott madarakkal vagy vadon élő madarakkal.

48. cikk

A naposcsibékre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmánybt alkotó állatokat nem rvakcinázták madárinfluenza ellen.



5. SZAKASZ

A 20 EGYEDNÉL KEVESEBB BAROMFIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

49. cikk

A 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból álló szállítmányokra vonatkozó eltérések és különleges követelmények

▼M2

A 14. cikk (3) bekezdésétől, a 40. cikktől és a 43–48. cikktől eltérve a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból álló szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

▼B

a) 

a baromfi olyan létesítményekből érkezik, ahol:

i. 

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját vagy a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét;

ii. 

a létesítmény 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b) 

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban a baromfit vagy – naposcsibék esetében – a naposcsibék származási állományát elkülönítették a származási létesítményben;

▼M2

c) 

a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázás tekintetében:

i. 

a baromfit nem vakcinázták magas patogenitású madárinfluenza ellen;

ii. 

a baromfi – naposcsibék kivételével – származási állományát nem vakcinázták magas patogenitású madárinfluenza ellen;

iii. 

ha a naposcsibék szülőállományait vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

▼B

d) 

ha a baromfit vagy a naposcsibék szülőállományait vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;
vagy
— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

minden szállítmány vonatkozásában meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

e) 

a baromfi vagy – naposcsibék esetében – a naposcsibék származási állományai nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból és azok 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányok vizsgálata tekintetében a XVII. mellékletben előírt követelményeknek megfelelően, az Unióba történő beléptetés előtt elvégzett vizsgálatok során;

i. 

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii. 

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

▼M2

iii. 

Salmonella Pullorum és Salmonella Gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix és az Anas spp. esetében;

▼M2

f) 

a naposcsibék olyan keltetőtojásokból származnak amelyeket a keltetést megelőzően a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően fertőtlenítettek.

▼B



6. SZAKASZ

A BAROMFI UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

50. cikk

A rendeltetési létesítmény felelős személyeinek kötelezettségei a baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

(1)  

A rendeltetési létesítmény felelős személyei az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett tenyészbaromfit, haszonbaromfit – a szárnyasvad-állomány utánpótlására szolgáló haszonbaromfi kivételével – és naposcsibéket megérkezésük időpontjától kezdve legalább a következő időszakban folyamatosan a rendeltetési létesítményben tartják:

a) 

6 hét;

vagy

b) 

a vágás napjáig, ha az állatok a megérkezés időpontját követő 6 héten belül kerülnek levágásra.

(2)  
A laposmellű futómadártól eltérő baromfi esetében az (1) bekezdés a) pontjában foglalt 6 hetes időszak 3 hétre rövidíthető, amennyiben – a felelős személy kérésére – az 51. cikk b) pontjának megfelelően elvégzett mintavétel és vizsgálat kedvező eredményekkel zárult.
(3)  
A rendeltetési létesítmény felelős személyei gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett baromfit legkésőbb az említett bekezdésben előírt vonatkozó időszakok lejáratának időpontjáig hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vessék alá a rendeltetési létesítményben.
(4)  
Az (1) bekezdésben előírt időszakok során a felelős személyek az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett baromfit más baromfiállományoktól elkülönítve tartják.
(5)  
Ha az (1) bekezdésben említett baromfit ugyanabba az állományba helyezik, mint a rendeltetési létesítményben jelen lévő más baromfit, az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok attól a naptól kezdődnek, amelyen az utolsó madár bekerül a rendeltetési létesítménybe, és ezen időszakok lejárata előtt egy jelen lévő baromfi sem szállítható el az állományból.

51. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettsége a baromfiszállítmányok mintavételét és vizsgálatát illetően az Unióba való beléptetés után

A rendeltetési tagállam illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy:

a) 

az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett tenyészbaromfit, haszonbaromfit – a szárnyasvad-állomány utánpótlására szolgáló haszonbaromfi kivételével – és naposcsibéket az 50. cikk (1) bekezdésében előírt időszakok során, legkésőbb az említett cikkben előírt vonatkozó időszakok lejáratának időpontjáig, a rendeltetési létesítményben egy hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak és – szükség esetén – az egészségi állapotuk figyelését szolgáló vizsgálat érdekében mintavételezésnek vessék alá;

b) 

a laposmellű futómadártól eltérő baromfi esetében és a felelős személy 50. cikk (2) bekezdésében említett kérésére a laposmellű futómadártól eltérő baromfi mintavétele és vizsgálata a XVIII. mellékletnek megfelelően történjék.

52. cikk

Az illetékes hatóság mintavétellel és vizsgálattal kapcsolatos kötelezettsége a laposmellű futómadarak Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy egy, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből az Unióba beléptetett, tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarakat, valamint laposmellűfutómadár-naposcsibéket az 50. cikk (1) bekezdésében előírt időszakok során:

a) 

a minden laposmellű futómadártól kloáka tamponmintán vagy bélsármintán az illetékes hatóság által elvégzett, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányuló víruskimutatási vizsgálatnak vessék alá;

b) 

a laposmellű futómadarak Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt szállítmányai esetében – az a) pontban említett követelmények mellett – a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányuló, az illetékes hatóság által minden laposmellű futómadáron elvégzett szerológiai vizsgálatnak vessék alá;

c) 

az elkülönítésből való kiengedés előtt valamennyi laposmellű futómadár negatív eredményt adott az a) és b) pontban előírt vizsgálatokon.



2. FEJEZET

A fogságban tartott madarakra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények



1. SZAKASZ

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAKRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

53. cikk

A fogságban tartott madarak azonosítására vonatkozó követelmények

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok azonosítása egyedi azonosító szám útján, egyedi jelölésű, zárt lábgyűrűvel vagy befecskendezhető válaszjeladóval történik, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület kétbetűs kódja, amely megfelel az ISO 3166 szabványnak;

b) 

egy egyedi sorozatszám.

54. cikk

A fogságban tartott madarak szállításához használt konténerekre vonatkozó különleges megelőző intézkedések

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok szállítása olyan konténerekben történik, amelyek a 18. cikk konténerekre vonatkozó követelményei mellett az alábbi követelményeknek is megfelelnek:

a) 

a tartalom kicserélhetőségének elkerülése érdekében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően vannak lezárva;

b) 

feltüntetik a madarak adott fajára és kategóriájára vonatkozóan a XVI. mellékletben előírt információkat;

c) 

használatukra első alkalommal kerül sor.

55. cikk

A fogságban tartott madarak szállítmányainak származási létesítményére vonatkozó követelmények

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan létesítményből érkeznek, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

az 56. cikkben megállapított különleges állategészségügyi követelmények teljesítése alapján a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, és az engedélyt nem függesztették fel, illetve nem vonták vissza;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága egyedi engedélyszámot rendelt hozzá, amelyről értesítést kapott a Bizottság;

c) 

a származási létesítmény neve és engedélyszáma szerepel a létesítmények Bizottság által összeállított és közzétett jegyzékében;

d) 

a létesítmény 10 km sugarú környékén – adott esetben beleértve a szomszédos országok területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

e) 

papagájfélék esetében:

i. 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 60 napos időszakban a létesítményben nem jelentették a madárchlamydiosis megerősített esetét, amennyiben pedig az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 6 hónapban a madárchlamydiosis megerősített esetét jelentették, a következő intézkedéseket alkalmazták:

— 
a fertőzött és fertőzöttségre gyanús madarak kezelést kaptak;
— 
a kezelés befejezését követően az állatok negatívnak bizonyultak a madárchlamydiosis kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálat során;
— 
a kezelés befejezését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;
— 
legalább 60 nap eltelt a harmadik franciabekezdésben említett tisztítás és fertőtlenítés befejezése óta;

vagy

ii. 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 45 nap során az állatokat állatorvosi felügyelet alatt tartották és madárchlamydiosis elleni kezelésben részesítették.

56. cikk

A fogságban tartott madarak szállítmányai származási létesítményeinek engedélyezésére, valamint az engedély fenntartására, felfüggesztésére, visszavonására és ismételt megadására vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

(1)  

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmánybt alkotó állatok a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által az 55. cikkben említettek szerint engedélyezett és a XIX. mellékletben előírt alábbi követelményeknek megfelelő létesítményekből érkeznek:

a) 

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az 1. pont;

b) 

a létesítmények és a felszerelések tekintetében a 2. pont;

c) 

a nyilvántartás-vezetés tekintetében a 3. pont;

d) 

a személyzet tekintetében a 4. pont;

e) 

az állategészségügyi állapot tekintetében az 5. pont.

(2)  

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságához tartozó hatósági állatorvos ellenőrzése alatt állnak, aki:

a) 

gondoskodik az e cikkben foglalt feltételek teljesüléséről;

b) 

legalább évente egyszer látogatást tesz a létesítmény területén;

c) 

ellenőrzi a létesítmény állatorvosának tevékenységét és az éves járványfelügyeleti program végrehajtását;

d) 

hitelesíti, hogy az állatokon elvégzett klinikai, kórbonctani és laboratóriumi vizsgálatok eredményei nem jelezték a magas patogenitású madárinfluenza, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vagy a madárchlamydiosis előfordulását.

(3)  
A fogságban tartott madarak létesítményének engedélye felfüggesztésre vagy visszavonásra kerül, ha az adott létesítmény már nem felel meg az (1) és a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy a felhasználás változása következtében a létesítményt már nem kizárólag fogságban tartott madarakkal összefüggésben használják.
(4)  
A fogságban tartott madarak létesítményének engedélye felfüggesztésre kerül, amikor a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságát a magas patogenitású madárinfluenza, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vagy a madárchlamydiosis gyanújáról értesítik, és amíg a gyanút hivatalosan nem zárják ki. A gyanú felmerüléséről szóló értesítést követően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet követelményeinek megfelelően végre kell hajtani a gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához és a betegség terjedésének elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.
(5)  

Egy létesítmény engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén a létesítményt ismét engedélyezni kell, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) 

felszámolták a betegséget és a fertőzés forrását;

b) 

a korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c) 

a létesítmény megfelel az (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6)  
A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország vagy terület vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot bármely létesítmény engedélyének felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy ismételt megadásáról.

▼M2

57. cikk

A fogságban tartott madarakra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

nem vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

b) 

amennyiben vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, úgy a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

c) 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 7–14 napos időszakban alávetették a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányuló víruskimutatási vizsgálatnak, amely negatív eredménnyel zárult.

▼B

58. cikk

A fogságban tartott madarak szállítmányainak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba való beléptetésére vonatkozó követelmények

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt, a tyúkalakúak fajaihoz tartozó fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatokat:

a) 

nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b) 

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 14 napos időszakban a származási harmadik országban vagy területen hatósági állatorvos felügyelete mellett elkülönítve tartották a származási létesítményben vagy karanténlétesítményben, ahol:

i. 

a feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 21 napos időszakban egy madarat sem vakcináztak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii. 

ezen időszakban nem érkezett olyan madár a létesítménybe, amelyet nem a szállítmányhoz szántak;

iii. 

nem került sor vakcinázásra a létesítményben;

c) 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 14 napos időszakban negatívnak bizonyultak a Newcastle-betegség vírusa elleni antitestek kimutatására szolgáló, vérmintákon végzett olyan szerológiai vizsgálatok során, amelyek 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os megbízhatósággal mutatnak ki;



2. SZAKASZ

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

59. cikk

A fogságban tartott madarak Unióba való beléptetést követő mozgatására vonatkozó követelmények

Az Unióba való beléptetésüket követően a fogságban tartott madarak szállítmányait az alábbiak szerint kell késedelem nélkül közvetlenül elszállítani az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően engedélyezett karanténlétesítménybe:

a) 

az Unióba való beléptetés helye és a karanténlétesítmény közötti út összidőtartam legfeljebb 9 óra lehet;

b) 

a szállítmány karanténlétesítménybe történő szállításához használt járműveket az illetékes hatóság köteles a tartalom kicserélhetőségének elkerülését biztosító módon lepecsételni.

60. cikk

A karanténlétesítmény felelős személyeinek kötelezettsége a fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

A fogságban tartott madarakat tartó, 59. cikkben említett karanténlétesítmény felelős személyei kötelesek:

a) 

a fogságban tartott madarakat legalább 30 napos időszakon keresztül karanténban tartani;

b) 

ha az ellenőrzéshez, mintavételhez és vizsgálathoz jelzőmadarak használatára kerül sor, gondoskodni arról, hogy:

i. 

legalább 10 jelzőmadarat használjanak a karantén karanténlétesítmény minden egységében;

ii. 

e madarak legalább 3 hetesek legyenek, és kizárólag egyszer használják őket erre a célra;

iii. 

e madarak azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal vagy más, nem eltávolítható azonosító eszközzel legyenek ellátva;

iv. 

e madarak ne legyenek beoltva és szeronegatívnak bizonyuljanak a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében a karantén kezdési időpontját megelőző 14 napos időszakban;

v. 

e madarakat a fogságban tartott madarak érkezése előtt az engedélyezett karanténlétesítményben a fogságban tartott madarakkal közös légtérben és azokhoz a lehető legközelebb helyezzék el, ezzel biztosítva a jelzőmadarak szoros érintkezését a karanténba helyezett fogságban tartott madarak ürülékével;

▼M2

c) 

csak hatósági állatorvos írásbeli engedélye alapján engedjék ki a fogságban tartott madarakat a karanténból.

▼B

61. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettsége a fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

A fogságban tartott madaraknak az 59. cikkben említett karanténlétesítménybe való megérkezését követően az illetékes hatóság:

a) 

legalább a karanténidőszak elején és végén ellenőrzi a karanténfeltételeket, beleértve a mortalitási nyilvántartások vizsgálatát és a fogságban tartott madarak vizuális klinikai vizsgálatát;

b) 

a XX. mellékletben előírt ellenőrzési, mintavételi és vizsgálati eljárásoknak megfelelően aláveti a fogságban tartott madarakat a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vizsgálatának.



3. SZAKASZ

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE ÉS AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÜKET KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK

▼M2

62. cikk

Eltérések a fogságban tartott madarak Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményektől

(1)  
A 3–10. cikkben, a 3. cikk a) pontja i. alpontjának kivételével, valamint a 11–19. cikkben és a 53–61. cikkben előírt követelményektől eltérve a fogságban tartott madarak e követelményeknek meg nem felelő szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha azok egyenértékű biztosítékok alapján kifejezetten a fogságban tartott madarak Unióba való beléptetése tekintetében jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy területekről származnak.
(2)  

A 11. cikkben és az 54–58. cikkben megállapított követelményektől eltérve engedélyezhető a postagalambok szállítmányainak az Unióba olyan, az említett követelményeknek meg nem felelő harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből, ahol rendes körülmények között tartják őket, azzal a szándékkal történő beléptetése, hogy azonnal elengedjék őket, hogy visszarepüljenek az említett harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe, amennyiben megfelelnek a következő követelményeknek:

a) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam az (EU) 2016/429 rendelet 230. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapította, hogy a postagalambok az adott harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléphetnek a területére;

b) 

olyan, nyilvántartásba vett létesítményből érkeznek, amely 10 km sugarú környékén – adott esetben beleértve a szomszédos országok területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

c) 

nem vakcinázták őket a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

d) 

vakcinázták őket a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, és a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

e) 

olyan létesítményből érkeznek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázást végeznek.

(3)  

Az 59., 60. és 61. cikkben meghatározott követelményektől eltérve az Unióba való belépés helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti azon postagalambok Unióba való beléptetését, amelyeket nem szállítanak közvetlenül az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett karanténlétesítménybe, ha:

a) 

olyan postagalambok, amelyek olyan szomszédos harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből léptek be az Unióba, ahol szokásos tartózkodási helyük van a (2) bekezdéssel összhangban;

b) 

elengedésük az illetékes hatóság ellenőrzése mellett azonnal megtörténik azzal a szándékkal, hogy azok a harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe visszarepüljenek.

▼B



4. CÍM

A MÉZELŐ MÉHEKRE ÉS A POSZMÉHEKRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A mézelő méhekre és a poszméhekre vonatkozó általános állategészségügyi követelmények

63. cikk

A méhek engedélyezett kategóriái

Kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó méhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető:

a) 

méhanyák;

b) 

poszméhek.

64. cikk

A mézelő méhek és a poszméhek Unióba való feladása

A méhanyák és poszméhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a mézelő méhek és a poszméhek Unióba való feladásához használt csomagolóanyagok és anyazárkák:

i. 

újak;

ii. 

nem érintkeztek méhekkel és léppel;

iii. 

esetében minden óvintézkedést elvégeztek a mézelő méhek és poszméhek betegségeit előidéző kórokozókkal való fertőződés elkerülése érdekében.

b) 

a mézelő méheket és a poszméheket kísérő takarmánynak a méhbetegségeket előidéző kórokozóktól mentesnek kell lennie;

c) 

az Unióba való feladás előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell a csomagolóanyagokat és a kísérő termékeket annak érdekében, hogy azok ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot és ne tartalmazzák az alábbiakat:

i. 

mézelő méhek esetében a bármely életszakaszban lévő Aethina tumida (kis kaptárbogár) és Tropilaelaps atka;

ii. 

poszméhek esetében a bármely életszakaszban lévő Aethina tumida (kis kaptárbogár).



2. FEJEZET

A méhanyákra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

65. cikk

A méhanyák származási méhészete

A méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a méhanyák szállítmányának származási méhészete olyan területen található, amely:

a) 

legalább 100 km sugarú, adott esetben beleértve egy szomszédos harmadik ország területét, ahol:

i. 

nem jelentettek az Aethina tumida fajjal (kis kaptárbogár) vagy Tropilaelaps fajokkal való fertőzöttséget;

ii. 

nincsenek érvényben korlátozások az i. alpontban említett betegségek gyanúja, esete vagy kitörése miatt.

b) 

legalább 3 km sugarú, adott esetben beleértve egy szomszédos harmadik ország területét, ahol:

i. 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem jelentettek amerikai költésrothadást;

ii. 

az i. alpontban említett időszakban nincsenek érvényben korlátozások az amerikai költésrothadás gyanúja vagy megerősített esete miatt;

iii. 

ha az i. alpontban említett időszak előtt fordult már elő amerikai költésrothadás megerősített esete, azt követően a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága minden kaptárt megvizsgált, és az utolsó nyilvántartott eset időpontját követő 30 napos időszakban minden fertőzött kaptárt kezelésben részesítettek, majd kedvező eredmények mellett ellenőriztek.

66. cikk

A méhanyák származási kaptára

A méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány méhanyáinak származási kaptáraiból vett lépminták amerikai költésrothadásra irányuló vizsgálatai negatív eredménnyel zárultak az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 30 napos időszakban.

67. cikk

A méhanyák szállítmánya

A méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok olyan zárt anyazárkákban találhatók, amelyek mindegyike egyetlen méhanyát és legfeljebb 20 kísérő dolgozót tartalmaz.

68. cikk

A bizonyos tagállamokba vagy körzetbe szánt méhanyákra vonatkozó kiegészítő biztosítékok a Varroa spp. általi fertőzöttség (varroózis) tekintetében

A Varroa spp. általi fertőzöttségtől (varroózis) mentes minősítésű tagállamba vagy körzetbe szánt méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a szállítmány nyugati mézelő méheinek Varroa spp. általi fertőzöttségtől (varroózis) mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből kell származniuk;

b) 

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem jelentettek Varroa spp. általi fertőzöttséget (varroózis) a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében;

c) 

a szállítmány Varroa spp. általi fertőződésének elkerülése érdekében minden óvintézkedést elvégeztek a rakodás és az Unióba való feladás során.



3. FEJEZET

A poszméhekre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

69. cikk

A poszméhek származási létesítménye

A poszméhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó poszméhek:

a) 

szaporítása és nevelése olyan zárt poszméhtermelő létesítményben történt, ahol:

i. 

létesítmények állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a poszméhek termelése repülő rovaroktól mentes épületben történjen;

ii. 

létesítmények és felszerelések állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a poszméheket külön járványügyi egységekben különítsék el és minden kolóniát az épületen belüli zárt konténerekben tartsanak a teljes termelési folyamat alatt;

iii. 

a poszméhek virágporral való etetéséig a virágpor létesítményen belüli tárolása és kezelése a poszméhektől elkülönítve történik a teljes termelési folyamat alatt;

iv. 

eljárási standardok állnak rendelkezésre a kis kaptárbogár létesítménybe való bejutásának megakadályozására és a kis kaptárbogár létesítményben való jelenlétének rendszeres figyelésére;

b) 

az a) pontban említett létesítménybe a poszméheknek olyan járványügyi egységből kell érkezniük, ahol nem mutatták ki az Aethina tumida-val (kis kaptárbogár) való fertőzöttséget.

70. cikk

A poszméhek szállítmánya

A poszméhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok Unióba való feladása olyan zárt konténerekben történt, amelyek mindegyike egyetlen, legfeljebb 200 kifejlett poszméhből álló kolóniát tartalmaz méhanyával vagy anélkül.



4. FEJEZET

A méhanyák és a poszméhek beléptetést követő kezelésére vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

71. cikk

A méhanyák és a poszméhek beléptetést követő kezelése

(1)  
Az Unióba való beléptetésüket követően a méhanyák csak akkor engedhetők be helyi kolóniákba, ha azokat a (2) bekezdésnek megfelelően a szállításhoz használt anyazárkából új anyazárkákba viszik át az illetékes hatóság engedélyével és – adott esetben – közvetlen felügyelete mellett.
(2)  
Az (1) bekezdésben említettek szerinti új anyazárkákba való átvitelt követően a szállításhoz használt anyazárkákat, a kísérő dolgozókat és a származási harmadik országból érkező méhanyákat kísérő egyéb anyagokat hatósági laboratóriumi vizsgálatra át kell adni, hogy kizárható legyen az Aethina tumida (kis kaptárbogár) jelenléte, beleértve a petéket és a lárvákat, valamint a Tropilaelaps atka jelenlétének bármilyen jele.
(3)  
A poszméheket fogadó felelős személyek megsemmisítik a méheket a származási harmadik országból vagy területről kísérő konténert és csomagolóanyagokat, de a kolónia élettartamának végéig abban a konténerben tarthatják a méheket, amelyben azok beléptek az Unióba.

72. cikk

A tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó különleges kötelezettségek

A mézelő méhek és poszméhek szállítmányainak rendeltetési helye szerinti tagállam illetékes hatósága:

a) 

felügyeli a szállításhoz használt anyazárkából az új anyazárkákba történő, a 71. cikk (1) bekezdésében említett átvitelt;

b) 

gondoskodik az anyagok felelős személy által történő, a 71. cikk (2) bekezdésében említett átadásáról;

c) 

gondoskodik arról, hogy a 71. cikk (2) bekezdésében említett hatósági laboratórium rendelkezzen a kaptároknak, kísérő dolgozóknak és anyagoknak az előírt laboratóriumi vizsgálatot követő megsemmisítésére irányuló intézkedésekkel.



5. CÍM

A KUTYÁK, MACSKÁK ÉS VADÁSZGÖRÉNYEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

73. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények Unióba való feladása

(1)  
A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok egyéb létesítményeken történő áthaladás nélkül, a származási létesítményükből kerültek feladásra az Unióba.
(2)  

Az (1) bekezdéstől eltérve a kutyák, macskák és vadászgörények egynél több származási létesítményből érkező szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok esetében egyetlen összegyűjtési műveletre került sor a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében az alábbi feltételeknek megfelelően:

a) 

az összegyűjtési művelet olyan létesítményben történt, amely:

i. 

kutyák, macskák és vadászgörények esetében összegyűjtési művelet végzésére történő engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyenek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében vannak meghatározva;

ii. 

a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által hozzárendelt egyedi engedélyszámmal rendelkezik;

iii. 

erre a célra történő jegyzékbe foglalását elvégezte a feladási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága, beleértve az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkében előírt információkat;

iv. 

az alábbi naprakész nyilvántartásokat vezeti legalább 3 éven keresztül:

— 
az állatok származása;
— 
a gyűjtőállomásra történő megérkezés és az onnan történő feladás dátumai;
— 
az állatok azonosító kódja;
— 
az állatok származási létesítményének nyilvántartási száma;
— 
a kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányát az állomásra leszállító vagy onnan begyűjtő szállítók és szállítóeszközök nyilvántartási száma.
b) 

a gyűjtőállomáson végzett összegyűjtési művelet legfeljebb 6 napig tartott; ezen időszak az Unióba történő feladás előtt végzett vizsgálati célú mintavételre rendelkezésre álló időszak részét képezi, ha e rendelet előírja az ilyen mintavételt;

c) 

az állatok a származási létesítményből történt feladás időpontját követő 10 napos időszakban megérkeztek az Unióba.

74. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények azonosítása

▼M2

(1)  
A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány minden állatának azonosítása egyedileg, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének e) pontjában felsorolt, állatorvos által beültetett befecskendezhető válaszjeladóval történik, amely megfelel az 576/2013/EU rendelet II. mellékletében említett műszaki követelményeknek.

▼B

(2)  
Ha az (1) bekezdésben említett befecskendezhető válaszjeladó nem felel meg a szóban forgó bekezdésben említett műszaki előírásoknak, a szállítmány Unióba való beléptetéséért felelős személy olyan leolvasókészüléket biztosít, amely bármikor lehetővé teszi az állat egyedi azonosítójának ellenőrzését.

75. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, ahol a veszettség vírusával való fertőzöttség megelőzésére és leküzdésére irányuló szabályokat fogadtak el és azokat hatékonyan alkalmaznzák a kutyák, macskák és vadászgörények fertőzési kockázatának minimalizálására, beleértve az e fajok más harmadik országokból vagy területekről történő behozatalára vonatkozó szabályokat.

76. cikk

A kutyák, a macskák és a vadászgörények

(1)  

A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a veszettség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázásban részesültek, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

i. 

az állatoknak legalább 12 hetesnek kell lenniük a vakcinázás időpontjában;

ii. 

az oltóanyagnak meg kell felelnie az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) III. mellékletében előírt követelményeknek;

iii. 

az Unióba való feladás napján legalább 21 napnak kellett eltelnie a veszettség vírusával való fertőzöttség elleni első vakcinázás elvégzése óta;

iv. 

a vakcinázás részleteiről hitelesített másolatot kell csatolni a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett állategészségügyi bizonyítványhoz.

b) 

a XXI. melléklet 1. pontjának megfelelően érvényes, veszettségre vonatkozó ellenanyag-titrálási vizsgálatnak vetették alá őket.

(2)  
Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az 577/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben ( 8 ) foglalt jegyzékben szereplő harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből származó kutyák, macskák és vadászgörények Unióba való beléptetése a veszettségre vonatkozó ellenanyag-titrálási vizsgálatnak való alávetésük nélkül engedélyezhető.
(3)  
A kutyák szállítmányainak az Echinococcus multilocularis betegségtől mentes minősítéssel vagy az e betegség tekintetében jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok e fertőzés ellen a XXI. melléklet 2. részének megfelelő kezelésben részesültek.

77. cikk

A körülhatárolt létesítménybe vagy karanténlétesítménybe szánt kutyákra, macskákra és vadászgörényekre vonatkozó eltérések

A 76. cikktől eltérve a veszettség elleni vakcinázásra vonatkozó követelményeknek és az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségre vonatkozó követelményeknek meg nem felelő kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha e szállítmányokat az alábbiak valamelyikébe való közvetlen beléptetésre szánják:

a) 

körülhatárolt létesítmény;

vagy

b) 

engedélyezett karanténlétesítmény a rendeltetési tagállamban.

78. cikk

A körülhatárolt létesítménybe vagy karanténlétesítménybe szánt kutyák, macskák és vadászgörények Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése

(1)  
Az uniós körülhatárolt létesítménybe szánt kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányait az Unióba való beléptetésüket követő legalább 60 napos időszakban a rendeltetési körülhatárolt létesítményben kell tartani.
(2)  

A 77. cikk b) pontjában említettek szerinti engedélyezett karanténlétesítménybe való közvetlen beléptetésre szánt kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányait az alábbi időszakon keresztül kell abban a létesítményben tartani:

a) 

a 76. cikk (1) bekezdésében a veszettség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázás tekintetében előírt követelményeknek való meg nem felelés esetében a megérkezésük időpontjától kezdve legalább 6 hónapig;

vagy

b) 

a 76. cikk (3) bekezdésében az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségfertőzés tekintetében előírt követelményeknek meg nem felelő kutyák esetében az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttség elleni, a XXI. melléklet 2. pontjának megfelelő kezelést követő 24 órán keresztül.



III. RÉSZ

A SZAPORÍTÓANYAGOK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ, A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETT ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. CÍM

A PATÁSOK SZAPORÍTÓANYAGAIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A patások szaporítóanyagaira vonatkozó általános állategészségügyi követelmények

79. cikk

A származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan harmadik országokból vagy területekről érkező állatokból gyűjtötték, amelyek megfelelnek a 22. cikkben előírt állategészségügyi követelményeknek.

80. cikk

A donor állatok minimum tartózkodási ideje

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek:

▼M2

a) 

a gyűjtés időpontját megelőzően olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradtak, amelyet az adott fajhoz és kategóriába tartozó szaporítóanyag Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak:

i. 

szarvasmarha-, juh- és kecskefélék esetén legalább 6 hónapos időszakra;

ii. 

sertés- és lófélék esetén legalább 3 hónapig;

▼B

b) 

a szaporítóanyagok első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtési időszak alatt:

i. 

olyan létesítményekben tartózkodtak, amelyek nem egy szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket érintő, A kategóriájú betegség vagy egy, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szempontjából releváns új betegség előfordulása miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben találhatók;

ii. 

egyetlen olyan létesítményben tartózkodtak, ahol nem jelentettek a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szempontjából releváns, D kategóriájú betegségeket;

iii. 

nem érintkeztek az i. pontban említett, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből vagy az ii. pontban említett létesítményekből származó állatokkal;

iv. 

természetes fedeztetésre nem voltak használva.

81. cikk

A donor állatok azonosítása

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek azonosítását a 21. cikknek megfelelően végezték.

82. cikk

A szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények

(1)  
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok feladása olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből történt, amelyeket a jegyzékbe foglalt harmadik országok vagy területek vagy azok körzeteinek illetékes hatóságai jegyzékbe foglaltak.
(2)  

A szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak az (1) bekezdésben említett olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből engedélyezhető, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében előírt alábbi követelményeknek:

a) 

a spermagyűjtő központ tekintetében a melléklet 1. része;

b) 

az embriógyűjtő munkacsoport tekintetében a melléklet 2. része;

c) 

az embrióelőállító munkacsoport tekintetében a melléklet 3. része;

d) 

a szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény tekintetében a melléklet 4. része;

e) 

a szaporítóanyag-tároló központ tekintetében a melléklet 5. része.

83. cikk

A szaporítóanyagok

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az érintett szaporítóanyagok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

olyan módon vannak megjelölve, hogy az alábbi információk könnyen megállapíthatók:

i. 

az érintett szaporítóanyagok gyűjtésének vagy előállításának az időpontja;

ii. 

a donor állat(ok) faja és azonosító adatai;

▼M2

iii. 

az érintett szaporítóanyagokat gyűjtő, előállító, feldolgozó és tároló, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény egyedi engedélyszáma;

▼B

iv. 

bármely egyéb vonatkozó információ;

b) 

teljesítik a gyűjtésre, előállításra, feldolgozásra és tárolásra vonatkozóan az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletében előírt állategészségügyi követelményeket.

84. cikk

A szaporítóanyagok szállítása

(1)  

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha:

a) 

olyan konténerbe helyezték őket, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

i. 

a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből való feladása előtt a központ vagy a munkacsoport állatorvosának felelőssége körében vagy hatósági állatorvos által plombával látták el és megszámozták;

ii. 

használat előtt megtisztították, valamint fertőtlenítették vagy sterilizálták, vagy a konténer egyszer használatos;

iii. 

olyan kriogén anyaggal töltötték meg, amelyet nem használtak korábban más termékekhez;

b) 

csak egy faj egyetlen típusú szaporítóanyagát helyezték az a) pontban említett konténerbe.

(2)  

Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a felelős személyek egyetlen konténerbe helyezhetik az ugyanazon fajhoz tartozó spermát, petesejteket és embriókat, amennyiben:

a) 

a szaporítóanyagokat tartalmazó műszalmák vagy egyéb csomagok biztonságosan és hermetikusan le vannak zárva plombával;

b) 

a különböző típusú szaporítóanyagokat egymástól fizikailag elkülönített rekeszekben vagy kettős védőtasakokban helyezik el.

(3)  
Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a felelős személyek egyetlen konténerbe helyezhetik a juh- és kecskefélék spermáját, petesejtjeit és embrióit.

85. cikk

A sperma szállítására vonatkozó kiegészítő követelmények

A szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskefélék Unióba való beléptetés céljából egynél több donor állattól gyűjtött és egyetlen műszalmában vagy egyéb csomagban elhelyezett spermája szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha:

a) 

a sperma gyűjtését és feladását abból az egyetlen spermagyűjtő központból végezték, ahol a spermát gyűjtötték;

b) 

a sperma feldolgozásához rendelkezésre álló eljárások biztosították, hogy a sperma megfeleljen a 83. cikk a) pontja szerinti jelölési követelményeknek.

▼M2

85a. cikk

A szaporítóanyag-szállítmányok Unióba való feladás előtti vizsgálata

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat hatósági állatorvos által végzett szemrevételezéses vizsgálatnak és okmányellenőrzésnek vetették alá az Unióba való feladást megelőző 72 órás időszakban a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a következők szerint:

a) 

a szállítótartály szemrevételezéses vizsgálata a 84. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából;

b) 

a központ vagy a munkacsoport állatorvosa által benyújtott adatok okmányellenőrzése arra, hogy:

i. 

a tanúsítandó információkat az alábbiaknak megfelelően vezetett nyilvántartások támasztják alá:

— 
az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint
— 
e rendelet 8. cikkének d) pontja;
ii. 

a műszalmán vagy az egyéb csomagokon a 83. cikk a) pontjának megfelelően alkalmazott jelölés megegyezik az állategészségügyi bizonyítványon és a szállításra használt konténeren feltüntetett számmal;

iii. 

teljesültek a III. rész 1. címében említett állategészségügyi követelmények.

▼B



2. FEJEZET

A szarvasmarhafélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

86. cikk

A szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

A szarvasmarhafélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat az alábbi követelményeknek megfelelő létesítményekből származó állatoktól gyűjtötték, és ezen állatokat ezt megelőzően sosem tartották rosszabb egészségügyi helyzetű létesítményben:

a) 

megfelelnek a 23. cikk követelményeinek;

b) 

spermadonor állatok esetében a bekaranténozást megelőzően mentesek voltak az alábbi betegségektől:

i. 

Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség;

ii. 

Brucella abortus, B. melitensis és Br. suis általi fertőzöttség;

iii. 

enzootikus szarvasmarha-leukózis;

iv. 

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis.

87. cikk

Eltérések a szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatok származási létesítményére vonatkozó követelményektől

(1)  

A 86. cikk b) pontjának iii. alpontjától eltérve a szarvasmarhafélék spermája szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a donor állat az enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkezik és:

a) 

2 évesnél fiatalabb, és olyan anyaállattól származik, amelyet az állatnak az anyaállattól történő eltávolítását követően az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatnak vetettek alá, és az negatív eredményt adott;

vagy

b) 

elérte a 2 éves életkort, és alávetették az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatnak, amely negatív eredményt adott.

▼M2

(2)  
A 86. cikk b) pontjának iii. alpontjától eltérve a szarvasmarhafélék petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a donor állat az enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkezik és a származási létesítményért felelős hatósági állatorvos igazolta, hogy a létesítményben legalább 3 éves időszakra visszamenőleg nem fordult elő az enzootikus szarvasmarha-leukózis klinikai esete.

▼B

(3)  

A 86. cikk b) pontjának iv. alpontjától eltérve a szarvasmarhafélék spermája, petesejtje és embriója szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a donor állat a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől nem mentes létesítményből érkezik, feltéve, hogy:

a) 

a sperma esetében az állaton negatív eredménnyel zárult vizsgálatot végeztek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részének I. fejezete 1.b)iv. pontjának megfelelően;

b) 

a petesejtek, illetve embriók esetében a származási létesítményért felelős hatósági állatorvos igazolta, hogy a létesítményben legalább 12 hónapos időszakra visszamenőleg nem fordult elő a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitis/fertőző pustulás vulvovaginitis klinikai esete.

88. cikk

A szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A sperma, petesejtek és embriók szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan, a szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részében és 5. részének I., II. és III. fejezetében előírt állategészségügyi követelményeknek.



3. FEJEZET

A sertésfélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

89. cikk

A sertésfélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

(1)  

A sertésfélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek olyan létesítményekből származnak:

a) 

amelyek megfelelnek a 23. cikkben előírt követelményeknek;

b) 

spermadonor állatok esetében az olyan létesítménybe történő bekaranténozást megelőzően, ahol legalább 12 hónapos időszakra visszamenőleg nem észlelték az Aujeszky-betegséget okozó vírussal való fertőzöttség klinikai, szerológiai, virológiai vagy patológiai bizonyítékát.

(2)  

A sertésfélék spermája szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek:

a) 

bekaranténozásukat megelőzően olyan létesítményekből érkeztek, amelyek a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentesek voltak az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 5. részének IV. fejezetében előírt követelményeknek megfelelően;

b) 

olyan karanténelhelyezésben tartózkodtak, amely a felvétel időpontjában legalább 3 hónapos időszakra visszamenőleg mentes volt a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől;

c) 

olyan spermagyűjtő központban tartózkodtak, ahonnan a felvétel időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időpontját közvetlenül megelőző legalább 30 napos időszakban nem érkezett jelentés az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség klinikai, szerológiai, virológiai vagy patológiai bizonyítékáról;

d) 

születésük óta vagy a karanténelhelyezésbe való felvételük időpontját megelőző legalább 3 hónapos időszakban olyan létesítményben tartózkodtak, ahol ezen időszak alatt egyetlen állatot sem vakcináztak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttség ellen és nem észlelték a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttséget.

90. cikk

A sertésfélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A sperma, petesejtek vagy embrióik szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan, a sertésfélékhez tartozó donor állatoktól gyűjtötték, amelyek:

a) 

megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 2. részében és 5. részének I., II., III. és IV. fejezetében előírt különleges állategészségügyi követelményeknek;

b) 

a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttség ellen nem részesültek vakcinázásban.



4. FEJEZET

A juh- és kecskefélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

▼M2

91. cikk

A juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

A juh- és kecskefélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek, és ezt megelőzően soha nem tartózkodtak rosszabb egészségügyi állapotú létesítményben.

▼B

92. cikk

A juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A juh- és kecskefélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 3. részében és 5. részének I., II. és III. fejezetében előírt különleges állategészségügyi követelményeknek.



5. FEJEZET

A lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

93. cikk

A lófélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

A lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat a 23. cikkben előírt állategészségügyi követelményeknek megfelelő létesítményekből érkező donor állatoktól gyűjtötték.

94. cikk

A lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szaporítóanyagok donor állatai megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában, továbbá 24. cikkének (6) bekezdésében előírt követelményeknek, valamint a II. melléklet 4. részében előírt kiegészítő különleges állategészségügyi követelményeknek.



6. FEJEZET

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patások szaporítóanyagaira vonatkozó különös szabályok

95. cikk

Az uniós körülhatárolt létesítményekbe szánt szaporítóanyagok

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói harmadik országok vagy területek 29. cikknek megfelelően jegyzékbe foglalt körülhatárolt létesítményeiből feladott szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok feladása egy uniós körülhatárolt létesítménybe történik az alábbi követelményeknek megfelelően:

a) 

a rendeltetési tagállam illetékes hatósága értékelést végzett az adott szaporítóanyagok Unióba való beléptetésével kapcsolatos kockázatokról;

b) 

az adott szaporítóanyagok donor állatai a harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének azon körülhatárolt létesítményéből származnak, amely szerepel az olyan körülhatárolt létesítmények 29. cikknek megfelelően összeállított jegyzékében, amelyekből engedélyezhető a patások Unióba való beléptetése;

c) 

a szaporítóanyagokat az (EU) 2016/429 rendelet 95. cikkének megfelelően engedélyezett uniós körülhatárolt létesítménybe szánják;

d) 

a szaporítóanyagokat közvetlenül a c) pontban említett körülhatárolt létesítménybe szállítják.

96. cikk

A körülhatárolt létesítményben tartott donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A 95. cikkben említett szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a donor állatok nem olyan létesítményből érkeztek és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, amely egy A kategóriájú betegség vagy egy, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szempontjából releváns új betegség előfordulása miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található;

b) 

a donor állatok olyan létesítményből érkeznek, ahonnan szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket érintő D kategóriájú betegségről nem érkezett jelentés a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban;

c) 

az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időszaka alatt a donor állatok egyetlen körülhatárolt származási létesítményben tartózkodtak;

d) 

a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos klinikai vizsgálatoknak vetette alá a donor állatokat, és azok a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit;

e) 

amennyire lehetséges, a donor állatokat nem használták természetes fedeztetésre az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időszaka alatt;

f) 

a donor állatok azonosítása a 21. cikknek megfelelően történik.

97. cikk

A körülhatárolt létesítményekben nyert szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

A 95. cikkben említett szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok:

a) 

jelölése a 83. cikk a) pontjában előírt információs követelményekkel összhangban történik;

b) 

szállítása a 84. és 85. cikkel összhangban történik.



2. CÍM

A BAROMFI ÉS A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK KELTETŐTOJÁSAIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A keltetőtojásokra vonatkozó állategészségügyi követelmények

98. cikk

A minimum tartózkodási idő

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját közvetlenül megelőzően a keltetőtojások származási állománya folyamatosan megfelelt a minimum tartózkodási idő tekintetében a XXII. mellékletben előírt követelményeknek, és ezen idő alatt a származási állomány:

a) 

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradt;

b) 

a származási létesítményben maradt, és a berakodás előtti időszakban nem került sor állatok bevitelére a létesítménybe;

c) 

nem érintkezett rosszabb egészségi állapotú baromfival vagy keltetőtojásokkal, illetve fogságban tartott madarakkal vagy vadon élő madarakkal.

99. cikk

A keltetőtojások kezelése az Unióba való szállítás során

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szaporítóanyagok szállítmánya megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

az Unióba való feladáshoz a származási létesítményben végzett berakodásuktól kezdve az Unióba való megérkezésükig az Unióba való beléptetésre szánt keltetőtojások nem érintkezhetnek nem az Unióba való beléptetésre szánt vagy rosszabb egészségi állapotú baromfival, fogságban tartott madarakkal vagy keltetőtojásokkal;

b) 

nem fordulhat elő a keltetőtojások másik szállítóeszközön történő szállítása, illetve arra való kirakodása vagy átmozgatása, amikor azokat közúton, tengeren vagy légi úton szállítják át egy olyan harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén, amelyet a keltetőtojások adott fajának és kategóriájának az Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe.

100. cikk

A keltetőtojások – vízi vagy légi szállításnál a szállítóeszközön bekövetkező esemény miatti – átrakodására vonatkozó eltérések és kiegészítő követelmények

A 99. cikk b) pontjától eltérve csak akkor engedélyezhető a keltetőtojások azon szállítmányainak az Unióba való beléptetése, amelyeket a feladás szállítóeszközéről egy továbbutazásra szolgáló másik szállítóeszközre rakodtak át egy olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, amelyet a keltetőtojások Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe, ha az átrakodást a keltetőtojások Unióba történő tengeri vagy légi szállítása közben logisztikai problémákat okozó műszaki probléma vagy más váratlan esemény és az indokolta, hogy az Unióba való beléptetés helyéig megtörténjen a szállítás, amennyiben:

a) 

a keltetőtojások szállítmányának Unióba való beléptetését engedélyezi a rendeltetési hely szerinti tagállam és – adott esetben – az Unióba való beléptetésük helyéig érintett tranzit tagállamok illetékes hatósága;

b) 

az átrakodást egy hatósági állatorvos vagy a felelős vámtisztviselő felügyelte, és a teljes művelet során:

i. 

hatékony intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy elkerüljék az Unióba való beléptetésre szánt keltetőtojások és az egyéb keltetőtojások vagy állatok bármilyen közvetlen vagy közvetett érintkezését;

▼M2

ii. 

a keltetőtojásokat a kikötő vagy repülőtér határainak elhagyása nélkül, közvetlenül és a lehető leghamarabb továbbították az Unióba való továbbutazásra szolgáló, a 102. cikk a) pontjában előírt követelményeknek megfelelő hajóra vagy repülőgépre;

▼B

c) 

a keltetőtojásokat a továbbítást végző harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának nyilatkozata kíséri, amely feltünteti a továbbítási műveletre vonatkozó szükséges információkat, és tanúsítja, hogy megtörténtek a b) pontban megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések.

101. cikk

A keltetőtojások hajóval történő szállítása

(1)  

A keltetőtojások hajón – még ha csak az út egy részén is – szállított szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szaporítóanyagok szállítmánya megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

keltetőtojások:

i. 

a szállítás során végig a hajó fedélzetén maradnak;

ii. 

a hajó fedélzetén nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú madarakkal vagy más keltetőtojásokkal;

b) 

az a) ponttal összhangban szállított keltetőtojásokat az alábbi információkat tartalmazó nyilatkozatnak kell kísérnie:

i. 

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található indulási kikötő;

ii. 

az Unióban található érkezési kikötő;

iii. 

az útiterv szerinti kikötők feltüntetése, ha a hajó a szállítmány származási harmadik országán vagy területén vagy annak körzetén kívüli kikötőkbe futott be;

iv. 

annak jelzése, hogy a szállítás során a keltetőtojások megfeleltek az a) pontban és az e pont i., ii. és iii. alpontjában előírt követelményeknek.

(2)  
A keltetőtojások szállítmányáért felelős személy gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben előírt nyilatkozatot csatolják az állategészségügyi bizonyítványhoz, és a hajó parancsnoka a hajó érkezésének napján aláírja azt az érkezési kikötőben.

102. cikk

A keltetőtojások szállítóeszközére és konténereire vonatkozó megelőző intézkedések

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szaporítóanyagok szállítmánya megfelel az alábbi követelményeknek:

▼M2

a) 

a keltetőtojásokat olyan szállítóeszközökön kell szállítani, amelyeket:

▼B

i. 

úgy alakítottak ki, hogy a keltetőtojások ne tudjanak kiesni;

ii. 

úgy terveztek meg, hogy lehetővé tegyék a tisztítást és a fertőtlenítést;

iii. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel tisztítják és fertőtlenítik, és a keltetőtojások közvetlenül az Unióba való beléptetéshez történő berakodása előtt megszárítják vagy hagyják megszáradni;

b) 

a keltetőtojásokat olyan konténerekben kell szállítani, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i. 

az a) pont követelményei;

ii. 

kizárólag ugyanazon létesítményből származó, azonos fajhoz, kategóriába és típushoz tartozó keltetőtojásokat tartalmaznak;

iii. 

a tartalom kicserélhetőségének elkerülése érdekében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően lettek lezárva;

iv. 

emellett:

— 
megtisztításuk és fertőtlenítésük a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően történt a berakodás előtt;
vagy
— 
egyszer használatosak, tiszták és használatukra első alkalommal kerül sor;
v. 

feltüntetik a keltetőtojás adott fajához és kategóriájához a XVI. mellékletben előírt információkat.

103. cikk

A keltetőtojások beléptetést követő mozgatása és kezelése

Az Unióba való beléptetést követően a felelős személyek, beleértve a szállítókat, gondoskodnak arról, hogy a keltetőtojások szállítmányai:

a) 

a beléptetési helytől közvetlenül az uniós rendeltetési helyükre legyenek szállítva;

b) 

megfeleljenek az adott fajhoz és kategóriába tartozó keltetőtojások Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése tekintetében az e cím 5. és 7. fejezetében előírt követelményeknek.



2. FEJEZET

A baromfi keltetőtojásaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

104. cikk

A származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe behozott baromfitól származó keltetőtojások

A baromfi keltetőtojásai szállítmányainak – amelyek a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből behozott állományokból származnak – az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a keltetőtojások származási harmadik országának vagy területének illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

a) 

a keltetőtojások származási állományának behozatala olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből történt, amelyet az ilyen állományok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b) 

a keltetőtojások származási állományának az adott harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe való behozatala legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően történt, mintha közvetlenül az Unióba kerülnének beléptetésre.

105. cikk

A keltetőtojások származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és e járványfelügyeleti program megfelel az alábbiakban előírt követelményeknek:

i. 

e rendelet II. melléklete;

vagy

ii. 

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete;

b) 

a 38. cikknek megfelelően a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek tekinthető;

c) 

ha a magas patogenitású madárinfluenza ellen vakcinázást végez, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i. 

a vakcinázási program megfelel a XIII. mellékletben foglalt követelményeknek;

ii. 

az e cikk a) pontjában említett felügyeleti program a II. mellékletben foglalt követelmények mellett a XIII. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel;

iii. 

vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében végrehajtott vakcinázási program bármilyen változásáról;

d) 

a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete:

i. 

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojásai esetében a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

ii. 

a laposmellű futómadarak keltetőtojásai esetében:

— 
a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;
vagy
— 
nem tekinthető a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, de a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében az elkülönítés, a felügyelet és a vizsgálat kapcsán a XIV. mellékletben előírt követelményeknek való megfelelésre;
e) 

ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázást végez, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i. 

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

ii. 

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

f) 

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörését követően megadja a Bizottságnak az alábbi információkat:

i. 

a járványügyi helyzettel kapcsolatos információk a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség bármely elsődleges kitörésének megerősítését követő 24 órán belül;

ii. 

rendszeres tájékoztatás a járványügyi helyzetről;

g) 

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elsődleges kitöréseire vonatkozó vírusizolátumokat elküldi a madárinfluenzát és a Newcastle-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratóriumnak.

106. cikk

A keltetőtojások származási létesítménye

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok származási forrásai:

a) 

olyan keltetők, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke határoz meg; és

i. 

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

ii. 

e keltetők 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett berakodásának idejét megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

iii. 

amelyek a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által hozzárendelt egyedi engedélyszámmal rendelkeznek;

b) 

olyan állományok, amelyeket olyan létesítményekben tartottak, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan egyenértékű követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, és

i. 

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

ii. 

e létesítmények 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

iii. 

a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban e létesítményekben nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

107. cikk

A keltetőtojások származási állománya

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

ha az állományok részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b) 

ha részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak; vagy
— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni elismert oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi és a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – megfelelnek az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

minden szállítmány vonatkozásában meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c) 

az esetükben elvégzett járványfelügyeleti program megfelel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében előírt követelménynek, és az állományok nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket:

i. 

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii. 

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii. 

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix, az Anas spp. esetében;

d) 

az állományokat olyan létesítményekben tartották, amelyek a tojások Unióba való feladásához történő gyűjtésének időpontját megelőző 12 hónap során a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae esetében a fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

i. 

a fertőzött állományt levágták, vagy pedig leölték és megsemmisítették;

ii. 

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii. 

a ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében a létesítményben tartott összes állományra két, legalább 21 napos különbséggel elvégzett, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelő vizsgálat eredménye negatívnak bizonyult;

e) 

az állományokat olyan létesítményekben tartották, amelyek a tojások Unióba való feladásához történő gyűjtésének időpontját megelőző 12 hónapban a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) esetében a fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

vagy

i. 

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően fkerült sor;

vagy

ii. 

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően került sor;

▼M2

f) 

vagy:

i. 

hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetették alá őket a keltetőtojás-szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző 72 órás időszakban a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket, és nem mutattak betegségtüneteket vagy e betegségek bármelyikének gyanúját megalapozó jeleket;

vagy

ii. 

esetükben

— 
hatósági állatorvos által végzett havi vizuális klinikai vizsgálatra került sor – legutóbb a keltetőtojás-szállítmány Unióba való feladás céljából történő berakodásának időpontját megelőző 31 napos időszakban – a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket, és nem mutattak betegségtüneteket vagy e betegségek bármelyikének gyanúját megalapozó jeleket;
— 
a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében hatósági állatorvos értékelte aktuális egészségi állapotukat a keltetőtojás-szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző 72 órás időszakban – ezt a felelős személy által szolgáltatott naprakész információk, valamint a létesítményben vezetett egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése alapján értékelik – betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az az új betegségeket és az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket.

▼B

108. cikk

A szállítmányban található keltetőtojások

A baromfi keltetőtojásai szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

ha a keltetőtojásokat vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b) 

ha a keltetőtojásokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

ii. 

a szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c) 

a keltetőtojásokat meg kell jelölni:

i. 

színes tinta használatával;

ii. 

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojásai esetében a származási létesítmény 106. cikkben említett egyedi engedélyszámát feltüntető pecséttel;

iii. 

a laposmellű futómadarak keltetőtojásai esetében a származási harmadik ország vagy terület ISO-kódját és a származási létesítmény 106. cikkben említett egyedi engedélyszámát feltüntető pecséttel;

d) 

a keltetőtojások fertőtlenítését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően kellett elvégezni.

109. cikk

A keltetőtojások Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba való beléptetése

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha:

a) 

azokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b) 

azok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi pontok valamelyikében foglalt követelményeknek:

i. 

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

ii. 

inaktivált oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

iii. 

legkésőbb 60 nappal a tojások gyűjtésének időpontja előtt élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen.



3. FEJEZET

A laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

110. cikk

A laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányokra vonatkozó eltérések és különleges követelmények

▼M2

A 101., 106., 107. és 108. cikktől eltérve a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

▼B

a) 

olyan létesítményekből érkeznek:

i. 

amelyeket a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága nyilvántartásba vett;

ii. 

amelyekben a keltetőtojások gyűjtésének időpontját megelőző 21 napos időszakban nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét;

iii. 

e létesítmények 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a keltetőtojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése.

b) 

a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázást illetően:

i. 

a keltetőtojások nem részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

ii. 

ha a származási állományok részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

c) 

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázást illetően a keltetőtojásokat nem vakcinázták Newcastle-betegség ellen és a származási állományokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;
vagy
— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a keltetőtojások megfelelnek az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

a szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

▼M2

d) 

olyan állományokból érkeznek, amelyeket a keltetőtojás-szállítmányok Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző 24 órás időszakban a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének hatósági állatorvosa által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetették alá betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket, és az állományok nem mutattak betegségtüneteket vagy e betegségek bármelyikének gyanúját megalapozó jeleket;

▼B

e) 

olyan állományokból érkeznek, amelyek:

i. 

a tojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban elkülönítve tartózkodtak a származási létesítményben;

ii. 

nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból és azok 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányok vizsgálata tekintetében a XVII. mellékletben előírt követelményeknek megfelelően, az Unióba történő beléptetés előtt elvégzett vizsgálatok során:

— 
Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;
— 
Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

▼M2

— 
Salmonella Pullorum és Salmonella Gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix és az Anas spp. esetében;

▼M2

f) 

a keltetőtojások fertőtlenítését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően kellett elvégezni.

▼B



4. FEJEZET

A specifikus kórokozóktól mentes tojásokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

111. cikk

A specifikus kórokozóktól mentes tojásokra vonatkozó eltérések és különleges követelmények

A 98. cikk minimum tartózkodási időre vonatkozó követelményeitől, valamint a 105–110. cikk és a 112–114. cikk különleges állategészségügyi követelményeitől eltérve a specifikus kórokozóktól mentes tojások e rendelkezésekben előírt állategészségügyi követelményeknek meg nem felelő szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha azok az említettek helyett az alábbi állategészségügyi követelményeknek felelnek meg:

a) 

olyan állományokból származnak, amelyek:

i. 

mentesek az Európai Gyógyszerkönyvben leírt specifikus kórokozóktól, és az e különleges státusz megállapításához szükséges összes klinikai és egyéb vizsgálat kedvező eredményeket adott, beleértve a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző 30 napos időszak során a magas patogenitású madárinfluenza, a Newcastle-betegség és az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttségre vonatkozóan elvégzett vizsgálatok negatív eredményeit;

ii. 

az Európai Gyógyszerkönyvben leírtaknak megfelelően legalább hetente egyszer klinikai vizsgálatnak voltak alávetve és nem mutattak betegségtüneteket vagy bármilyen betegség gyanúját megalapozó jeleket;

▼M2

iii. 

a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább hat hetes időszak során olyan létesítményekben voltak tartva, amelyek:

— 
megfelelnek az Európai Gyógyszerkönyvben leírt feltételeknek,
— 
engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

▼B

iv. 

a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 6 hetes időszak során nem érintkeztek az e cikk követelményeinek meg nem felelő baromfival, illetve vadon élő madarakkal;

b) 

színes tinta használatával, a származási harmadik ország vagy terület ISO-kódját és a származási létesítmény egyedi engedélyszámát mutató pecsét alkalmazásával kerültek megjelölésre;

c) 

fertőtlenítésük a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően történt.



5. FEJEZET

A baromfi keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e tojásokból kikelt baromfi mozgatására és kezelésére vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

112. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a baromfi keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e keltetőtojásokból kikelt baromfi kezelésére vonatkozóan

(1)  

A rendeltetési létesítmény felelős személyei a baromfinak az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásait az alábbiak valamelyikébe helyezik:

a) 

más keltetőtojásoktól elkülönített keltetőgépekbe, ideértve a keltetőket;

vagy

b) 

olyan keltetőgépekbe – ideértve a keltetőket –, amelyekben már más keltetőtojások találhatók.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett felelős személyek gondoskodnak arról, hogy a szóban forgó bekezdésben említett keltetőtojásokból kikelt tenyészbaromfi és haszonbaromfi tartása folyamatosan a következők valamelyikében történjen:

a) 

a keltetőben, a kikelés időpontját követő legalább 3 hetes időszak során;

vagy

b) 

azokban a létesítményekben – akár ugyanazon tagállamban, akár egy másik tagállamban –, amelyekbe a baromfit a kikelés után szállították, a kikelés időpontját követő legalább 3 hetes időszak során.

(3)  
A (2) bekezdésben foglalt időszakok során a felelős személyek más baromfiállományoktól elkülönítve tartják az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt baromfit.
(4)  
Ha az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt tenyészbaromfit és haszonbaromfit olyan helyre vagy elkerített területre vitték, ahol más baromfi van jelen, a (2) bekezdésében foglalt vonatkozó időszakok az utolsó madár bevitelének napjától kezdődnek, és ezen időszakok lejárata előtt egy baromfi sem szállítható el az adott helyről vagy elkerített területről.
(5)  

Ha az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett baromfi-keltetőtojásokat olyan keltetőgépekbe – ideértve a keltetőket – helyezték, ahol már más keltetőtojások vannak jelen:

a) 

a (2)–(4) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokéval azonos keltetőgépben – ideértve a keltetőket – lévő keltetőtojásokból kikelt összes baromfira;

b) 

a (2) bekezdésben foglalt vonatkozó időszakok az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett utolsó keltetőtojás kikelésének napjától kezdődnek.

113. cikk

Az Unióba való beléptetést követő mintavétel és vizsgálat

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt tenyészbaromfit és haszonbaromfit legkésőbb a 112. cikk (2) bekezdésében előírt vonatkozó időszakok lejáratának időpontjáig a rendeltetési létesítményben egy hatósági állatorvos által végzett klinikai vizsgálatnak és – szükség esetén – az egészségi állapotuk figyelését szolgáló vizsgálat érdekében mintavételezésnek vetik alá.

114. cikk

Az illetékes hatóság mintavétellel és vizsgálattal kapcsolatos kötelezettsége a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó keltetőtojásokból kikelt laposmellű futómadarak esetében

A rendeltetési tagállam illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy az Unióba egy, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt laposmellű futómadarakat a 112. cikk (2) bekezdésében előírt időszakok során:

a) 

a minden laposmellű futómadártól vett kloáka tamponmintán vagy bélsármintán az illetékes hatóság által elvégzett, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló víruskimutatási vizsgálatnak vessék alá;

b) 

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt laposmellű futómadarak esetében – az a) pontban említett követelmények teljesítése mellett – a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló, az illetékes hatóság által minden laposmellű futómadáron elvégzett szerológiai vizsgálatnak vessék alá;

c) 

az elkülönítésből való kiengedés előtt valamennyi laposmellű futómadár negatív eredményt adott az a) és b) pontban előírt vizsgálatokon.



6. FEJEZET

A fogságban tartott madarak keltetőtojásaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

115. cikk

A szállítmányban található keltetőtojások

A fogságban tartott madarak keltetőtojásai szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan fogságban tartott madaraktól származnak, amelyek megfelelnek az Unióba való beléptetés 55–58. cikkben előírt követelményeinek.



7. FEJEZET

A fogságban tartott madarak keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e tojásokból kikelt fogságban tartott madarak mozgatására és kezelésére vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

116. cikk

A fogságban tartott madarak keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e keltetőtojásokból kikelt fogságban tartott madarak kezelése

A rendeltetési hely felelős személyei:

a) 

a fogságban tartott madaraknak az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásait más keltetőtojásoktól elkülönített keltetőgépekbe – ideértve a keltetőket – helyezik;

b) 

gondoskodnak arról, hogy a fogságban tartott madarak 115. cikkben említett keltetőtojásaiból kikelt fogságban tartott madarakat engedélyezett karanténlétesítményben tartsák az 59–61. cikk követelményeinek megfelelően.



3. CÍM

A PATÁSOKTÓL ELTÉRŐ ÁLLATOK KÖRÜLHATÁROLT LÉTESÍTMÉNYEKBE SZÁNT, A BAROMFI ÉS A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK KELTETŐTOJÁSAITÓL ELTÉRŐ SZAPORÍTÓANYAGAIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

117. cikk

Az 1. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említettektől eltérő állatok szaporítóanyagai körülhatárolt létesítményekből feladott szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó követelmények

Az 1. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említettektől eltérő állatok spermája, petesejtjei és embriói 29. cikknek megfelelően jegyzékbe foglalt körülhatárolt létesítményekből feladott szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok feladása egy uniós körülhatárolt létesítménybe történik, és amennyiben:

a) 

a rendeltetési tagállam illetékes hatósága értékelést végzett az adott szaporítóanyagok beléptetése által az Unióra jelentett esetleges állategészségügyi kockázatokról;

b) 

az adott szaporítóanyagok donor állatai olyan harmadik országból, területről vagy körzetből származnak, amelyet az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

c) 

az adott szaporítóanyagok donor állatai a származási harmadik ország, terület vagy körzet olyan körülhatárolt létesítményéből származnak, amely szerepel azon körülhatárolt létesítmények 29. cikknek megfelelően összeállított jegyzékében, amelyekből engedélyezhető a meghatározott fajhoz tartozó állatok Unióba való beléptetése;

d) 

a szaporítóanyagokat az (EU) 2016/429 rendelet 95. cikkének megfelelően engedélyezett uniós körülhatárolt létesítménybe szánják;

e) 

a szaporítóanyagokat közvetlenül a d) pontban említett körülhatárolt létesítménybe szállítják.

118. cikk

A donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A sperma, petesejtek és embriók 117. cikkben említett szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

nem olyan létesítményből érkeznek és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, amely egy A kategóriájú betegség vagy egy, az adott tartott szárazföldi állatokhoz tartozó fajok szempontjából releváns új betegség előfordulása miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található;

b) 

olyan létesítményből érkeznek, ahonnan az adott tartott szárazföldi állatokat érintő D kategóriájú betegségről legalább az elmúlt 30 napos időszak során nem érkezett jelentés;

c) 

az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtését megelőző legalább 30 napos időszak során egyetlen körülhatárolt származási létesítményben tartózkodtak;

d) 

a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos klinikai vizsgálatoknak vetette alá, és azok a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit;

e) 

amennyire lehetséges, nem használták őket természetes fedeztetésre az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során és a gyűjtés időszaka alatt;

f) 

a körülhatárolt létesítmény szabályaival összhangban azonosították és vették nyilvántartásba őket.

119. cikk

A szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

A sperma, petesejtek és embriók 117. cikkben említett szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

olyan módon vannak megjelölve, hogy az alábbi információk könnyen megállapíthatók:

i. 

az érintett szaporítóanyagok gyűjtésének vagy előállításának az időpontja;

ii. 

a fajok, adott esetben az alfajok és a donor állat(ok) azonosító adatai;

iii. 

a körülhatárolt létesítmény egyedi engedélyszáma, amelynek tartalmaznia kell az engedélyt kiadó ország ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kódját;

iv. 

bármely egyéb vonatkozó információ;

b) 

szállításuk olyan konténerben történik, amelyet:

i. 

a körülhatárolt létesítményből való feladás előtt a létesítmény állatorvosa, aki a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős, plombával látott el és megszámozott;

ii. 

használat előtt megtisztítottak, valamint fertőtlenítettek vagy sterilizáltak, vagy a konténer egyszer használatos;

iii. 

olyan kriogén anyaggal töltöttek meg, amelyet nem használtak korábban más termékekhez.

▼M2

119a. cikk

A szaporítóanyag-szállítmányok Unióba való feladás előtti vizsgálata

A sperma, petesejtek és embriók 117. cikkben említett szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat hatósági állatorvos által végzett szemrevételezéses vizsgálatnak és okmányellenőrzésnek vetették alá az Unióba való feladást megelőző 72 órás időszakban a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a következők szerint:

a) 

a szállítótartály szemrevételezéses vizsgálata a 119. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából;

b) 

a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos által benyújtott adatok okmányellenőrzése arra, hogy:

i. 

a tanúsítandó információkat a körülhatárolt létesítményben tartott nyilvántartások alátámasztják;

ii. 

a műszalmán vagy az egyéb csomagokon a 119. cikk a) pontjának megfelelően alkalmazott jelölés megegyezik az állategészségügyi bizonyítványon és a szállításra használt konténeren feltüntetett számmal;

iii. 

teljesültek a III. rész 3. címében említett állategészségügyi követelmények.

▼B



IV. RÉSZ

AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. CÍM

AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

120. cikk

Az előállítás időpontjára vonatkozó időbeli megkötések

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található termékeket nem olyan időszak során nyerték, amelyben:

a) 

az Unió állategészségügyi korlátozó intézkedéseket fogadott el e termékek származási harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből való beléptetésére;

b) 

az e termékek származási harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből az Unióba való beléptetésére vonatkozó engedélyt felfüggesztették.

121. cikk

Az állati eredetű termékekre vonatkozó kezelési követelmények

(1)  
A friss vagy nyers termékektől eltérő állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található termékek kezelése e rész 3–6. címével összhangban történt.

Az első albekezdésben említett kezelést:

a) 

az Uniónak a jegyzékben kifejezetten a származási harmadik országhoz, területhez vagy annak körzetéhez, valamint az állati eredetű termékek adott fajához és kategóriájához kellett hozzárendelnie;

b) 

az adott fajhoz és kategóriába tartozó állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen kellett alkalmazni;

c) 

az alábbiakra vonatkozó követelményeknek megfelelően kellett alkalmazni:

i. 

a húskészítmények XXVI. mellékletben foglalt kockázatcsökkentő kezelései;

ii. 

a tejtermékek XXVII. mellékletben foglalt kockázatcsökkentő kezelései;

iii. 

a tojástermékek XXVIII. mellékletben foglalt kockázatcsökkentő kezelései.

(2)  
Az (1) bekezdésben foglalt kezelés elvégzését követően az állati eredetű termékeket a csomagolásig úgy kell kezelni, hogy elkerülhető legyen az esetlegesen állategészségügyi kockázattal járó keresztszennyeződés.

122. cikk

Az állati eredetű termékek szállítóeszközére vonatkozó követelmények

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok szállítóeszközének tervezése, kialakítása és karbantartása a származási helyről az Unióba történő szállítás során nem veszélyeztette az állati eredetű termékek egészségügyi állapotát.

123. cikk

Az állati eredetű termékek Unióba való feladása

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok uniós rendeltetési helyükre való feladását azon állatoktól és állati eredetű termékektől elkülönítve végezték, amelyek nem felelnek meg az Unióba való beléptetés tekintetében e rendeletben foglalt követelményeknek.



2. CÍM

A FRISS HÚS UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A friss húsra vonatkozó általános állategészségügyi követelmények

124. cikk

A friss húst adó tartott állatok vágóhídra való feladása

A tenyésztett vadként tartott, helyben leölt állatoktól eltérő tartott állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan tartott állatokból nyerték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

az állatok származási létesítménye az alábbi területeken található:

i. 

a vágóhíd helye szerinti harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, ahonnan a friss húst nyerték;

vagy

ii. 

abban a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, amely az állatok vágóhídra való feladásának időpontjában engedéllyel rendelkezett az állatok adott faja friss húsának Unióba történő beléptetésére.

b) 

a tartott állatokat közvetlenül a származási létesítményükből adták fel a vágóhídra;

c) 

az a) pontban említett vágóhídra történő szállítás során a tartott állatok:

i. 

nem haladtak át az adott fajhoz és kategóriába tartozó friss hús Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe nem foglalt harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén;

ii. 

nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal;

d) 

a tartott állatok a) pontban említett vágóhídra történő szállításához használt szállítóeszközök és konténerek megfelelnek a 17. és 18. cikkben megállapított követelményeknek.

125. cikk

A vadon élő állatok vagy a tenyésztett vadként tartott, helyben leölt állatok hasított testeinek feladása

A vadon élő állatok vagy a tenyésztett vadként tartott, helyben leölt állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan hasított testekből nyerték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a hasított testeket közvetlenül a leölés helyéről adták fel egy ugyanabban a jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy körzetben található vadfeldolgozó létesítménybe;

b) 

az a) pontban említett vadfeldolgozó létesítménybe történő szállítás során a hasított testek:

i. 

nem haladtak át az adott fajhoz és kategóriába tartozó friss hús Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe nem foglalt harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén;

ii. 

nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal vagy hasított testekkel.

c) 

a hasított testeket olyan szállítóeszközökön és konténerekben szállították az a) pontban említett vadfeldolgozó létesítménybe, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

▼M2

i. 

tisztításuk és fertőtlenítésük a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel történt a hasított testek vadfeldolgozó létesítménybe való feladáshoz végzett berakodása előtt;

▼B

ii. 

kialakításuk nem veszélyeztette a hasított testek egészségügyi állapotát a szállítás során.

126. cikk

A vágás előtti élőállat-vizsgálat és a post mortem vizsgálat

A tartott és a vadon élő állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan állatokból nyerték, amelyeket az alábbi vizsgálatoknak vetették alá:

a) 

tartott állatok esetében:

i. 

vágás előtti élőállat-vizsgálat a levágás idejét megelőző legalább 24 órás időszak során;

ii. 

a leölésüket vagy levágásukat követően haladéktalanul elvégzett post mortem vizsgálat;

b) 

vadon élő állatok esetében a leölésüket követően haladéktalanul elvégzett post mortem vizsgálat.

Az első bekezdésben említett vizsgálatokat a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében hatósági állatorvosnak kellett elvégeznie, hogy kizárható legyen az I. mellékletben említett vonatkozó betegségek és az új betegségek jelenléte.

127. cikk

A friss húst adó állatok kezelése a leölés vagy levágás során

A friss hús szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan állatokból származik, amelyek leölésük vagy levágásuk során nem érintkeztek rosszabb egészségügyi állapotú állatokkal.

128. cikk

A friss hús kezelése és előkészítése a friss hús származási létesítményében

A friss hús szállítmányait a friss hús Unióba való beléptetése tekintetében a 124–146. cikkben előírt vonatkozó állategészségügyi követelményeknek meg nem felelő friss hústól szigorúan elkülönítve kell tartani a vágási és darabolási műveletek során, továbbá ameddig:

a) 

megtörténik csomagolása további tárolás vagy az Unióba való feladás céljából;

vagy

b) 

csomagolatlan friss hús esetében megérkezik az Unióba.



2. FEJEZET

A patások friss húsára vonatkozó állategészségügyi követelmények



1. SZAKASZ

A TARTOTT ÉS VADON ÉLŐ PATÁSOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

129. cikk

A patások friss húsát adó állatok fajai

A patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa az alábbi fajoktól származik:

a) 

tartott patás állatok esetében a patás állatok valamennyi faja;

b) 

a vadon élő patások és a tenyésztett vadként tartott patások esetében a patások valamennyi faja a szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és a háziasított sertésfélék kivételével.

130. cikk

A friss vér beléptetésére vonatkozó tilalom

A patások friss vére szállítmányainak az Unióba való beléptetése emberi fogyasztás céljából nem engedélyezhető.



2. SZAKASZ

A TARTOTT PATÁSOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

131. cikk

A friss húst adó tartott patás állatok levágás vagy leölés előtti tartózkodási ideje

(1)  

Az Unióba való beléptetésre szánt, friss húst adó tartott patásoknak nem kell megfelelniük a levágás vagy leölés időpontját megelőző minimum tartózkodási időnek, amennyiben az alábbi helyről történt a harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe való bevitelük:

a) 

az ugyanazon fajhoz tartozó patás állatokból származó friss hús Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt másik harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, és a tartott patás állatok a vágást megelőző legalább 3 hónapon át ott maradtak;

vagy

b) 

egy tagállam.

(2)  

Az (1) bekezdésben említettektől eltérő, Unióba való beléptetésre szánt, friss húst adó tartott patásoknak közvetlenül a levágás vagy leölés időpontja előtt meg kell felelniük annak a XXIII. cikk szerinti folyamatos időszakra szóló minimum tartózkodási időnek, amelyen keresztül:

a) 

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradt;

b) 

a származási létesítményben maradtak;

c) 

nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú patásokkal.

132. cikk

A friss húst adó tartott állatok vágóhídra való közvetlen feladására vonatkozó eltérés

A 124. cikk b) pontjától eltérve, az ott előírt követelményeknek meg nem felelő tartott patások friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát szarvasmarhafélékből, juhfélékből vagy kecskefélékből nyerték, és:

a) 

a patás állatok egyetlen, a 20. cikk b) pontjában megállapított követelményeknek megfelelő, összegyűjtési műveleteket végző létesítményen haladtak át a származási létesítményük elhagyása után és a vágóhídra való megérkezésük előtt;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága kiegészítő biztosítékokat nyújtott annak biztosítására, hogy a származási létesítményüktől a vágóhídig történő mozgatásuk során nem került veszélybe a patások állategészségügyi állapota;

c) 

a b) pontban említett harmadik ország, terület vagy annak körzete esetében engedélyezve van a jegyzékben ez az eltérés.

133. cikk

A tartott patások friss húsának származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

(1)  
A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, amely megfelel a XXIV. melléklet A. részének táblázatában a betegségtől mentes státuszra előírt minimális időszakoknak azon említett, jegyzékbe foglalt betegségeket illetően, amelyekhez a friss hús kinyerésére felhasznált patás állatok fajait jegyzékbe foglalták.

Az első albekezdésben említett minimális időszakok a XXIV. melléklet B. részében jegyzékbe foglalt betegségeket illetően az ott előírt vonatkozó különleges feltételeknek való megfeleléstől függően rövidíthetők; e különleges feltételeket az Uniónak a jegyzékben kifejezetten az adott harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó adott fajhoz kell hozzárendelnie.

(2)  
A patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, ahol az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségek ellen nem végeztek vakcinázást a XXV. melléklet A. részének táblázata szerint.
(3)  
A (2) bekezdéstől eltérve esetlegesen elvégezhető a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázás a XXV. melléklet B. részének 1. b) pontjában vagy 3.1. a) pontjában foglalt, az illetékes hatóság által biztosítandó különleges feltételeknek megfelelően, amelyeket az Uniónak a jegyzékben kifejezetten az adott harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó adott fajhoz kell hozzárendelnie.

134. cikk

A friss hús kinyerésére felhasznált patások származási létesítménye

(1)  

A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan patás állatokból nyerték, amelyek olyan létesítményből érkeznek:

a) 

amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a XXIV. melléklet A. részében említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül – amelyekhez az Unióba való beléptetésre szánt, friss húst adó patások fajait jegyzékbe foglalták – egyet sem jelentettek 10 km sugarú területen belül és a vágás időpontját megelőző 30 napos időszak során; vagy

b) 

amely megfelel a XXV. melléklet B részének 1. b) pontjában vagy 3.1. a) pontjában foglalt, az illetékes hatóságok által biztosítandó különleges feltételeknek – ha a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázást a vágás időpontját megelőző 12 hónapon belül végezték el a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében –, amelyeket a Bizottságnak a jegyzékben kifejezetten a patás állatok friss húsának az Unióba való beléptetéséhez engedélyezett harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó fajhoz kell hozzárendelnie.

(2)  

A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan patás állatokból nyerték, amelyek olyan létesítményből érkeznek:

a) 

ahol nem végezték állatok vakcinázását a XXV. melléklet A. része szerint; vagy

b) 

amely olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található, amely megfelel a XXIV. melléklet B. részének 1. pontjában foglalt különleges feltételeknek; e feltételeket a Bizottságnak a jegyzékben kifejezetten a patás állatok friss húsának az Unióba való beléptetéséhez engedélyezett harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó fajhoz kell hozzárendelnie.

135. cikk

A Sus scrofa fajhoz tartozó tartott patásoktól nyert friss húsra vonatkozó különleges követelmény

A Sus scrofa fajhoz tartozó tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan állatoktól származik, amelyeket születésük óta elkülönítve tartottak a vadon élő patás állatoktól.

136. cikk

A tartott patások friss húsának származási létesítménye

A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan vágóhídon vagy vadfeldolgozó létesítményben nyerték, amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a XXIV. melléklet A. részében említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egyet sem jelentettek 10 km sugarú területen belül a vágás vagy a leölés időpontját megelőző 30 napos időszak során.



3. SZAKASZ

A VADON ÉLŐ PATÁSOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

137. cikk

A vadon élő patások friss húsának származási országa vagy területe vagy annak körzete

A vadon élő patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, amely megfelel a 133. cikkben megállapított állategészségügyi követelményeknek.

138. cikk

A friss húst adó vadon élő patások

A vadon élő patások friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa az alábbi követelményeknek megfelelő állatoktól származik:

a) 

leölésük bármely olyan harmadik ország vagy terület vagy annak körzete határától 20 km-nél nagyobb távolságban történt, amely akkor nem volt jegyzékbe foglalva a vadon élő patás állatok fajai friss húsának az Unióba való beléptetéséhez;

b) 

leölésük olyan, 20 km sugarú területen belül történt, ahol – az előző 60 nap során – nem jelentettek a XXIV. melléklet A. részében említett betegségeket.

139. cikk

A vadon élő patások friss húsának származási vadfeldolgozó létesítménye

A vadon élő patások friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan vadfeldolgozó létesítményben nyerték, amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a XXIV. melléklet A. részében említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egyet sem jelentettek 10 km sugarú területen belül és a leölés időpontját megelőző 30 napos időszak során.



3. FEJEZET

A baromfi és a szárnyas vadak friss húsára vonatkozó állategészségügyi követelmények



1. SZAKASZ

A BAROMFI FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

140. cikk

A baromfi minimum tartózkodási ideje

A baromfi friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan baromfiból nyerték, amelyeket:

a) 

a keltetés óta és a vágás napjáig a friss hús származási harmadik országában vagy területén vagy annak körzetében tartottak;

vagy

b) 

naposcsibeként, tenyészbaromfiként, haszonbaromfiként vagy vágásra szánt baromfiként hoztak be az ilyen áruk Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből, vagy egy tagállamból, és a behozatal legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően történt, mint amilyenek az e rendeletben foglalt vonatkozó követelmények.

141. cikk

A baromfi friss húsának származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A baromfi friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszak során járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és e járványfelügyeleti program megfelel az alábbiakban előírt követelményeknek:

i. 

e rendelet II. melléklete;

vagy

ii. 

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete;

b) 

a 38. cikknek megfelelően a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek tekinthető;

c) 

ha a magas patogenitású madárinfluenza ellen vakcinázást végeztek, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i. 

a vakcinázási program megfelel a XIII. mellékletben foglalt követelményeknek;

ii. 

az e cikk a) pontjában említett felügyeleti program a II. mellékletben foglalt követelmények mellett a XIII. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel;

iii. 

vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében végrehajtott vakcinázási program bármilyen változásáról;

d) 

a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete:

i. 

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa esetében a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

ii. 

a laposmellű futómadarak friss húsa esetében:

— 
a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;
vagy
— 
nem tekinthető a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, de a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében az elkülönítés, a felügyelet és a vizsgálat kapcsán a XIV. mellékletben előírt követelményeknek való megfelelésre;
e) 

ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázást végez, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i. 

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak; vagy

ii. 

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi, amelyből a húst nyerték, megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira vonatkozó, a XV. melléklet 3. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

f) 

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörését követően megadja a Bizottságnak az alábbi információkat:

i. 

a járványügyi helyzettel kapcsolatos információk a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség bármely elsődleges kitörésének megerősítését követő 24 órán belül;

ii. 

rendszeres tájékoztatás a járványügyi helyzetről;

g) 

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elsődleges kitöréseire vonatkozó vírusizolátumokat elküldi a madárinfluenzát és a Newcastle-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratóriumnak.

142. cikk

A baromfi származási létesítménye

A baromfi friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan létesítményből érkező baromfiból származik:

a) 

amelyben és amelynek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a vágás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b) 

amely – a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó laposmellű futómadarak friss húsa esetében – megfelel a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó laposmellű futómadarak, azok keltetőtojásai és friss húsa tekintetében a XIV. melléklet 3. b) és c) pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek.

143. cikk

A friss húst adó baromfi

(1)  

A baromfi friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan baromfiból nyerték, amely nem részesült vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, vagy megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

ha az állományok részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b) 

ha részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i. 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak; vagy
— 
a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni elismert oltóanyagok megfelelnek a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi, amelyből a húst nyerték, megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira vonatkozó, a XV. melléklet 3. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;
ii. 

a szállítmányhoz biztosítani kell a XV. melléklet 4. részében előírt információkat.

(2)  
A baromfi Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan baromfiból származik, amely a vágás időpontját megelőző 30 napos időszak során nem részesült élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen.

144. cikk

A baromfi friss húsának származási létesítménye

A baromfi friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan vágóhídról származik:

a) 

ahol a vágás idején nem voltak érvényben korlátozások a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése miatt, illetve nemzeti jogszabályok szerinti hatósági korlátozások állategészségügyi okok miatt;

b) 

amelynek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a vágás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése.



2. SZAKASZ

A SZÁRNYAS VADAK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

145. cikk

A szárnyas vadak friss húsának származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A szárnyas vadak friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszak során járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és e járványfelügyeleti program megfelel az alábbiak valamelyikében foglalt követelményeknek:

i. 

e rendelet II. melléklete;

vagy

ii. 

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete;

b) 

ahol a leölés időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése.

146. cikk

A szárnyas vadak friss húsának származási létesítménye

A szárnyas vadak friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan vadfeldolgozó létesítményből származik:

a) 

ahol az előkészítés idején nem voltak érvényben korlátozások a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése miatt, illetve hatósági korlátozások állategészségügyi okok miatt;

b) 

amelynek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a hasított testek átvételének időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése.



3. CÍM

A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK ÉS AZ ÁLLATI BÉL UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

147. cikk

A húskészítmények kezelése

A húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található húskészítmények kezelése a 148. vagy a 149. cikk előírása szerint a 121. cikkel összhangban történt.

148. cikk

Kockázatcsökkentő kezelésnek nem alávetett húskészítmények

A húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található húskészítményeket nem vetették alá a XXVI. mellékletnek megfelelő kockázatcsökkentő kezelésnek, amennyiben:

a) 

a származási harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét a vonatkozó faj friss húsának az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalták, és e friss hús Unióba való beléptetéséhez nincs szükség a IV. rész I. címének 1. és 2. fejezete szerinti különleges feltételek teljesülésére;

b) 

a húskészítmény feldolgozásához felhasznált friss hús megfelelt a friss hús Unióba való beléptetésére vonatkozó összes követelménynek, és ezért alkalmas volt az Unióba való beléptetésre, és származási helye az alábbiak valamelyike volt:

i. 

a húskészítmény feldolgozásának helye szerinti harmadik ország vagy terület vagy annak körzete;

ii. 

harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, amelyet az adott faj friss húsának az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

iii. 

egy tagállam.

149. cikk

Kockázatcsökkentő kezelésnek alávetett húskészítmények

(1)  

A 148. cikkben előírt követelményeket nem teljesítő húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat alávetették legalább annak a XXVI. mellékletben előírt kockázatcsökkentő kezelésnek, amelyet az Unió a jegyzékben kifejezetten a húskészítmény származási harmadik országához vagy területéhez vagy annak körzetéhez rendelt hozzá, amennyiben a húskészítmények feldolgozásához felhasznált friss hús származási helye az alábbiak valamelyike:

a) 

a húskészítmény feldolgozásának helye szerinti harmadik ország vagy terület vagy annak körzete;

b) 

egy jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, amelyet a vonatkozó faj friss húsának az Unióba való beléptetéséhez engedélyeztek;

c) 

egy tagállam.

(2)  

A húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat a XXVI. mellékletnek megfelelően alávetették legalább a „B” kockázatcsökkentő kezelésnek, amennyiben a húskészítmények feldolgozásához felhasznált friss hús olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik:

a) 

amely eltér attól a harmadik országtól vagy területtől vagy annak körzetétől, ahol a húskészítményt nyerik;

b) 

amelyet a vonatkozó faj húskészítményeinek az Unióba való beléptetéséhez szintén jegyzékbe foglaltak, attól a kockázatcsökkentő kezeléstől függően, amelyet az Unió a jegyzékben kifejezetten az adott harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a vonatkozó fajhoz rendelt hozzá, a 121. cikkel összhangban.

(3)  

3.A baromfi friss húsából feldolgozott húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat a XXVI. mellékletnek megfelelően alávetették legalább a „D” kockázatcsökkentő kezelésnek, amennyiben a húskészítmények feldolgozásához felhasznált friss hús olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik:

a) 

amelyet a baromfi friss húsának az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b) 

ahol a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség esete vagy kitörése fordult elő.

(4)  

Az egynél több állatfaj friss húsából feldolgozott húskészítmények szállítmányainak a húskészítmény feldolgozásának helye szerinti harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a húskészítményeket alá kellett vetni azoknak a legszigorúbb kockázatcsökkentő kezeléseknek, amelyeket a származási állatok különböző fajaira vonatkozóan a 121. cikkel összhangban a jegyzékben hozzárendeltek a harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, amennyiben a friss hús összekeverésére a húskészítmény végső feldolgozása előtt kerül sor; vagy

b) 

a húskészítményeket alá kellett vetni annak a kockázatcsökkentő kezelésnek, amelyet a származási állatok minden egyes fajára vonatkozóan a 121. cikkel összhangban a jegyzékben hozzárendeltek a harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, amennyiben a húskészítmények összekeverésére a húskészítmény egyes összetevőinek feldolgozása után kerül sor.

(5)  
A húskészítmény feldolgozásának helye szerinti harmadik országtól vagy területtől vagy annak körzetétől eltérő harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó egynél több állatfaj friss húsából feldolgozott húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat az (1) vagy a (2) bekezdéssel összhangban kockázatcsökkentő kezelésnek vetették alá.

150. cikk

A friss hús kinyerésére felhasznált állatok származási létesítménye

A húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a feldolgozásukhoz felhasznált friss húst adó állatok olyan létesítményből vagy – vadon élő állatok esetében – olyan helyről érkeznek, ahol és amelynek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a jegyzékbe foglalt, az I. mellékletnek megfelelően a húskészítmények származási fajai szempontjából releváns betegségek közül egyet sem jelentettek a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző 30 napos időszak során.

151. cikk

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba való beléptetés

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba vagy annak területére szánt baromfi-húskészítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan baromfiból származnak, amely nem részesült a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban a vágás időpontját megelőző 30 napos időszak során.

152. cikk

Az állati bél Unióba való beléptetésére vonatkozó különleges követelmények

A 148. cikkben meghatározott követelményeknek meg nem felelő állati bél szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat alávetették a XXVI. melléklet 2. részében foglalt alábbi kockázatcsökkentő kezeléseknek:

a) 

„állati bél 1” vagy „állati bél 2” kezelés, amennyiben az állati bél feldolgozásához felhasznált hólyag és belek szarvasmarhafélékből, juhfélékből, kecskefélékből vagy sertésfélékből származnak;

b) 

„állati bél 3”, „állati bél 4” vagy „állati bél 5” kezelés, amennyiben az állati bél feldolgozásához felhasznált hólyag és belek az a) pontban említettektől eltérő fajokhoz tartozó állatokból származnak.



4. CÍM

A TEJ, TEJTERMÉKEK, KOLOSZTRUM ÉS KOLOSZTRUMALAPÚ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A nyers tejre, kolosztrumra és kolosztrumalapú termékekre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

153. cikk

A nyers tej, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek származási országa

A nyers tej, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található nyers tej, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely mentes a ragadós száj- és körömfájástól, és a keleti marhavész vírusával való fertőzöttségtől a fejés időpontját megelőző legalább 12 hónapos időszak során, és ezen időszakban nem végeztek vakcinázást e betegségek ellen.

154. cikk

A nyers tejet, kolosztrumot és kolosztrumalapú termékeket adó állatok

(1)  
A nyers tej, kolosztrum vagy kolosztrumalapú termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található nyers tej, kolosztrum vagy kolosztrumalapú termékek a Bos taurus, az Ovis aries, a Capra hircus, a Bubalus bubalis vagy a Camelus dromedarius fajhoz tartozó állatokból nyerték.
(2)  
A nyers tej, kolosztrum vagy kolosztrumalapú termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található nyers tej, kolosztrum vagy kolosztrumalapú termékek olyan állatokból nyerték, amelyek esetében betartották a fejés helye szerinti harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a legalább 3 hónapos folyamatos minimum tartózkodási időt.

▼M2

(3)  

Az Unióba való beléptetésre szánt, nyers tejet, kolosztrumot vagy kolosztrumalapú termékeket adó állatoknak nem kell megfelelniük a (2) bekezdésben említett minimum tartózkodási időnek, amennyiben az alábbi helyről történt bevitelük a harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe:

a) 

a nyers tej, kolosztrum vagy kolosztrumalapú termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt másik harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, és az állatok a fejést megelőző legalább 3 hónapon át ott maradtak; vagy

b) 

egy tagállam.

▼B



2. FEJEZET

A tejtermékekre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

155. cikk

A tejtermékek kezelése

A tejtermékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tejtermékek kezelése a 156. vagy a 157. cikkel összhangban történt.

156. cikk

Kockázatcsökkentő kezelésnek nem alávetett tejtermékek

A nyers tej az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó tejtermékek szállítmányainak Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető azok egyedi kockázatcsökkentő kezelése nélkül, ha a szállítmányban található tejtermékek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) 

a nyers tejet, amelyből azok feldolgozásra kerültek, a Bos taurus, az Ovis aries, a Capra hircus, a Bubalus bubalis és a Camelus dromedarius fajhoz tartozó állatokból nyerték;

b) 

a tejtermékek feldolgozásához felhasznált nyers tej megfelelt az Unióba való beléptetés tekintetében a 3–10. cikkben megállapított vonatkozó általános követelményeknek, valamint a nyers tej Unióba való beléptetése tekintetében a 153. és a 154. cikkben előírt különleges követelményeknek, és ezért alkalmas volt az Unióba való beléptetésre, származási helye pedig az alábbiak valamelyike:

i. 

a tejtermékek feldolgozásának helye szerinti, jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete;

ii. 

a tejtermékek feldolgozásának helye szerinti, jegyzékbe foglalt harmadik országtól vagy területtől vagy annak körzetétől eltérő harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, amelyet a nyers tej Unióba való beléptetéséhez engedélyeztek; vagy

iii. 

egy tagállam.

157. cikk

Kockázatcsökkentő kezelésnek alávetett tejtermékek

(1)  

A 156. cikkben foglalt követelményeknek meg nem felelő tejtermékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tejtermékeket alávetették a XXVII. melléklet A. oszlopában foglalt kockázatcsökkentő kezelések legalább egyikének, amennyiben:

a) 

feldolgozásuk a Bos taurus, az Ovis aries, a Capra hircus, a Bubalus bubalis vagy a Camelus dromedarius fajhoz tartozó állatokból nyert tejből történt;

b) 

olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely nem volt mentes a ragadós száj- és körömfájástól, és a keleti marhavész vírusával való fertőzöttségtől a fejés időpontját megelőző legalább 12 hónapos időszak során, vagy ezen időszakban végeztek vakcinázást e betegségek ellen.

(2)  
A tejtermékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tejtermékeket alávetették a XXVII. melléklet B. oszlopában foglalt kockázatcsökkentő kezelések legalább egyikének, amennyiben feldolgozásuk az (1) bekezdés a) pontjában említettektől eltérő fajokhoz tartozó állatok tejéből történt.
(3)  

Az egynél több fajhoz tartozó állatokból nyert nyers tejből vagy tejtermékekből feldolgozott tejtermékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e tejtermékeket alávetették:

a) 

legalább azoknak a legszigorúbb kockázatcsökkentő kezelések egyikének, amelyeket a jegyzékben hozzárendeltek a származási állatok minden egyes fajához, amennyiben a nyers tej vagy a tejtermékek összekeverésére a termék végső feldolgozása előtt kerül sor; vagy

b) 

annak a kockázatcsökkentő kezelésnek, amelyet a származási állatok minden egyes fajához hozzárendeltek, amennyiben a termékek összekeverésére a tejtermék egyes összetevőinek feldolgozása után kerül sor.



5. CÍM

A TOJÁSOK ÉS TOJÁSTERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. FEJEZET

A tojásokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

158. cikk

A tojások származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A tojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tojások olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és az megfelel az alábbiak valamelyikében foglalt követelményeknek:

a) 

e rendelet II. melléklete;

vagy

b) 

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete.

159. cikk

A tojások származási létesítménye

A tojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tojások olyan létesítményből származnak, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

a tojások gyűjtésének időpontját megelőző 30 napos időszak során és az Unióba való beléptetéshez szükséges bizonyítvány kiállításának időpontjáig nem jelentették a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörését; és

b) 

a létesítmény 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a tojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során és az Unióba való beléptetéshez szükséges bizonyítvány kiállításának időpontjáig nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése.



2. FEJEZET

A tojástermékekre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

160. cikk

A tojástermékek származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A tojástermékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tojástermékek olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és az megfelel az alábbiak valamelyikében foglalt követelményeknek:

a) 

e rendelet II. melléklete;

vagy

b) 

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete.

161. cikk

A tojások származási létesítménye

A tojástermékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tojástermékek előállításához feldolgozott tojások olyan létesítményből származtak:

a) 

amelyekben a tojások gyűjtésének időpontját megelőző 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség;

b) 

amelynek 10 km sugarú körzetében, adott esetben beleértve a szomszédos ország területét:

i. 

nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza kitörése a tojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során; vagy

ii. 

a magas patogenitású madárinfluenza kitörése fordult elő a tojások gyűjtésének időpontját megelőző 30 napos időszak során, és a tojásterméket alávetették a tojástermékek tekintetében a XXVIII. melléklet 1. pontjában foglalt kockázatcsökkentő kezelések valamelyikének.

c) 

amelynek 10 km sugarú környékén, adott esetben beleértve a szomszédos ország területét:

i. 

nem fordult elő a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése a tojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során; vagy

ii. 

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése fordult elő a tojások gyűjtésének időpontját megelőző 30 napos időszak során, és a tojásterméket alávetették a tojástermékek tekintetében a XXVIII. melléklet 2. pontjában foglalt kockázatcsökkentő kezelések valamelyikének.



6. CÍM

AZ ÖSSZETETT ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEKBEN TALÁLHATÓ FELDOLGOZOTT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

▼M1

162. cikk

A húskészítményeket, tejtermékeket, kolosztrumalapú termékeket és/vagy tojástermékeket tartalmazó összetett élelmiszer-készítmények

(1)  

Az alábbi összetett élelmiszer-készítmények szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található összetett élelmiszer-készítmények olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből érkeznek, amelyet az ezen összetett élelmiszer-készítményekben található adott állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak:

a) 

húskészítményeket tartalmazó összetett élelmiszer-készítmények;

b) 

tejtermékeket és/vagy tojástermékeket tartalmazó, polcon nem eltartható összetett élelmiszer-készítmények;

c) 

kolosztrumalapú termékeket tartalmazó összetett élelmiszer-készítmények.

▼B

(2)  

Az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az (1) bekezdésben említett összetett élelmiszer-készítményekben található feldolgozott állati eredetű termékek:

a) 

megfelelnek:

i. 

az állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében e rendelet 1. részében előírt vonatkozó általános állategészségügyi követelményeknek;

ii. 

az állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében e rész 3–5. címében előírt állategészségügyi követelményeknek.

b) 

az alábbi helyek valamelyikén nyerték őket:

i. 

az összetett élelmiszer-készítmény ugyanazon jegyzékbe foglalt származási harmadik országában vagy területén vagy annak körzetében;

ii. 

az Unióban; vagy

iii. 

az e termékek – 148. és 156. cikknek megfelelő – meghatározott kockázatcsökkentő kezelésnek történő alávetése nélkül az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, ha az összetett élelmiszer-készítményt előállító harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét is jegyzékbe foglalták az e termékek meghatározott kockázatcsökkentő kezelés alkalmazásának kötelezettsége nélkül az Unióba való beléptetéséhez.

▼M1

163. cikk

A polcon eltartható összetett élelmiszer-készítményekre vonatkozó egyedi követelmények

(1)  

A 3. cikk c) pontjának i. alpontjától eltérve az olyan összetett élelmiszer-készítmények szállítmányainak az Unióba történő beléptetése, amelyek – a zselatin és a kollagén kivételével – nem tartalmaznak húskészítményeket, vagy kolosztrumalapú termékek, és amelyeket úgy kezeltek, hogy szobahőmérsékleten polcon eltarthatóvá váltak, a (2) bekezdésben előírt nyilatkozat kíséretében engedélyezhető, amennyiben a következőket tartalmazzák:

a) 

olyan tejtermékek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:

i. 

nem estek át a XXVII. mellékletben előírt kockázatcsökkentő kezelésen, feltéve, hogy a tejtermékeket az alábbi helyek valamelyikén nyerték:

— 
az Unióban, vagy
— 
a tejtermékek – 156. cikknek megfelelő – meghatározott kockázatcsökkentő kezelésnek történő alávetése nélkül a tejtermékek Unióba történő beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, ha az összetett élelmiszer-készítményt előállító harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét – amennyiben az eltér – is jegyzékbe foglalták az e termékek egyedi kockázatcsökkentő kezelés alkalmazásának kötelezettsége nélkül az Unióba való beléptetéséhez;
ii. 

a XXVII. melléklet A vagy B oszlopában a tej származási faja tekintetében előírt kockázatcsökkentő intézkedésnek vetették alá, feltéve, hogy e tejtermékeket olyan harmadik országban vagy területen vagy körzetben nyerték, amely szerepel az olyan tejtermékek Unióba történő beléptetéséhez összeállított jegyzékben, amelyeket – a 157. cikknek megfelelő – meghatározott kockázatcsökkentő kezelésnek vetettek alá az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, ha az összetett élelmiszer-készítményt előállító harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét – amennyiben az eltér – is jegyzékbe foglalták az e termékek az Unióba történő beléptetéséhez, amennyiben azokat egyedi kockázatcsökkentő kezelésnek vetették alá;

iii. 

a tej származási fajától függetlenül legalább a XXVII. melléklet B. oszlopában említettekkel egyenértékű kockázatcsökkentő kezelésnek vetették alá, amennyiben a tejtermékek nem felelnek meg az i. vagy ii. pontban előírt valamennyi követelménynek, vagy olyan harmadik országban, területen vagy annak körzetében nyerték őket, amely nem engedélyezett a tejtermékek Unióba történő beléptetése tekintetében, de e rendelettel összhangban engedélyezett más állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére;

b) 

a XXVIII. mellékletben előírtakkal egyenértékű kockázatcsökkentő kezelésnek alávetett tojástermékek.

(2)  

az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot:

a) 

csak abban az esetben kell az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányaihoz mellékelni, ha az összetett élelmiszer-készítmények végső rendeltetési helye az Unióban található;

b) 

az összetett élelmiszer-készítmények Unióba történő beléptetéséért felelős vállalkozó állítja ki, igazolva, hogy a szállítmányban található összetett élelmiszer-készítmények megfelelnek az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

(3)  

a 3. cikk a) pontjának i. alpontjától eltérve, az e cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett tejtermékek, valamint az olyan összetett élelmiszer-készítményekben található tojástermékek Unióba való beléptetése, amelyeket úgy kezeltek, hogy szobahőmérsékleten polcon eltarthatóvá váltak, akkor engedélyezhető, ha olyan harmadik országból, területről vagy annak körzetéből származnak, amely nem szerepel kifejezetten az említett állati eredetű termékek Unióba történő beléptetéséhez összeállított jegyzékben, de jegyzékbe van foglalva az alábbiak valamelyikének az Unióba történő beléptetése tekintetében:

a) 

húskészítmények, tejtermékek vagy tojástermékek;

vagy

b) 

halászati termékek az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően.

▼B



7. CÍM

A SZEMÉLYES FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

164. cikk

Eltérés a tejalapú anyatej-helyettesítő tápszer, csecsemőknek szánt élelmiszer és személyes felhasználásra szánt különleges élelmiszerek beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményektől és kiegészítő követelményektől

Az I. rész 3–10. cikkében és a 120–163. cikkben előírt követelményektől eltérve a csecsemőknek szánt tejpor, a csecsemőknek szánt élelmiszer és az orvosi okokból szükséges különleges élelmiszerek állati eredetű termékeket tartalmazó, az említett követelményeknek meg nem felelő szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha e termékek:

a) 

személyes felhasználásra szolgálnak;

b) 

összmennyisége személyenként nem haladja meg a 2 kg-ot;

c) 

felnyitás előtt hűtést nem igényelnek;

d) 

közvetlenül a végfogyasztónak eladásra szánt, védett márkanevű, csomagolt termékek;

e) 

csomagolása a használatban lévő termékek kivételével sértetlen.

165. cikk

Eltérés a bizonyos harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből származó, személyes felhasználásra szánt állati eredetű termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményektől

(1)  
Az I. rész 3–10. cikkében, a 3. cikk a) pontja i. alpontjának kivételével, valamint a 120–163. cikkben előírt követelményektől eltérve az állati eredetű termékek e követelményeknek meg nem felelő szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha e termékek személyes felhasználásra szolgálnak, és olyan harmadik országokból vagy területekről származnak, amelyeket az Unióval a mezőgazdasági termékek kereskedelméről kötött egyedi megállapodások alapján foglaltak jegyzékbe a személyes felhasználásra szánt állati eredetű termékek meghatározott mennyiségeinek az Unióba való beléptetéséhez.
(2)  
Az Unióba való beléptetéshez személyenként engedélyezett meghatározott összmennyiség nem lépheti túl a jegyzékben a harmadik ország vagy terület tekintetében meghatározott maximumot.



V. RÉSZ

A JEGYZÉKBE FOGLALT FAJOKHOZ TARTOZÓ VÍZIÁLLATOK ÉS AZOK ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEINEK AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE A 3. ÉS AZ 5. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT VONATKOZÓ, VALAMINT A BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSUKRA ÉS KEZELÉSÜKRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK



1. CÍM

AZ 1. CIKK (6) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VÍZIÁLLATOK ÉS AZOK TERMÉKEINEK AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

166. cikk

A víziállatok feladást megelőző vizsgálata

A 172. cikk d), e) és f) pontjában meghatározott víziállatok kivételével a víziállatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e víziállatokat az Unióba való feladáshoz végzett berakodás idejét megelőző 72 órás időszak során az exportáló harmadik országban vagy területen, annak körzetében vagy kompartmentjében egy hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetették alá a betegségtünetek és a szokatlan arányú mortalitás észlelése céljából.

167. cikk

A víziállatok Unióba való feladása

A víziállatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található víziállatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

▼M2

a) 

közvetlenül a származási helyükről adták fel őket az Unióba;

b) 

légi, tengeri, vasúti vagy közúti szállításuk során nem fordult elő a konténerükből való kirakodásuk, és a szállításukhoz használt vizet nem cserélték ki olyan harmadik országban vagy területen, körzetben vagy kompartmentben, amelyet az adott fajhoz és kategóriába tartozó víziállatok Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe;

▼B

c) 

szállításuk az egészségi állapotukat nem veszélyeztető körülmények között történt, különösen:

i. 

adott esetben az egészségi állapotukat nem módosító vízbe kellett őket berakodni, és ilyen vízben kellett őket szállítani;

ii. 

a szállítóeszközöket és konténereket az egészségi állapotukat szállítás közben nem veszélyeztető módon kellett kialakítani;

iii. 

a konténer vagy élőhal-tartályos hajó tisztítását és fertőtlenítését egy előírásnak megfelelően, továbbá a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel kellett végezni az Unióba való feladáshoz végzett berakodás előtt, hogy szállítás közben ne kerüljön veszélybe a víziállatok egészségi állapota;

▼M2

d) 

a származási helyen történt berakodás és az Unióba való megérkezés közötti idő során nem lehetett ugyanazon vízben vagy konténerben vagy élőhal-tartályos hajón együtt szállítani őket rosszabb egészségi állapotú vagy nem az Unióba való beléptetésre szánt víziállatokkal;

▼B

e) 

ha az adott fajhoz és kategóriába tartozó víziállatok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országban, területen, körzetben vagy kompartmentben vízcsere szükséges, az nem veszélyeztethette a szállított állatok egészségi állapotát, és azt csak az alábbiak szerint lehetett elvégezni:

i. 

szárazföldi szállítás esetén a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által a vízcseréhez engedélyezett vízcserepontokon;

ii. 

élőhal-tartályos hajóval végzett szállítás esetén a származási hely és az uniós rendeltetési hely közötti útvonalon található bármely akvakultúrás létesítménytől legalább 10 km távolságban.

168. cikk

A víziállatok hajóval történő szállítása

Ha a víziállatok szállítmányainak az Unióba való feladása – még ha csak az út egy részén is – hajóval vagy élőhal-tartályos hajóval történő szállítást foglal magában, a víziállatok 167. cikkel összhangban szállított szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található víziállatokat az állategészségügyi bizonyítványhoz csatolt és a hajó parancsnoka által a hajó érkezésének napján az érkezési kikötőben aláírt nyilatkozat kíséri, az alábbi információkkal:

a) 

az indulási kikötő a harmadik országban vagy területen;

b) 

az Unióban található érkezési kikötő;

c) 

az útiterv szerinti kikötők, ha a hajó a származási harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén kívüli kikötőkbe futott be;

d) 

annak megerősítése, hogy a víziállatok szállítmánya a harmadik ország vagy terület indulási kikötője és az uniós érkezési kikötő közötti teljes úton megfelelt a 167. cikkben előírt vonatkozó követelményeknek.

169. cikk

Különleges szállítási és címkézési követelmények

(1)  
A víziállatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található víziállatok azonosítása a konténer külsején lévő olvasható címke vagy – élőhal-tartályos hajóval történő szállítás esetén – a hajó rakományjegyzékében az adott szállítmányhoz kiállított állategészségügyi bizonyítványra hivatkozó bejegyzés útján történik.
(2)  

Emellett az (1) bekezdésben említett olvasható címke legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a) 

a szállítmányban található konténerek száma;

b) 

az egyes konténerekben lévő fajok neve;

c) 

az egyes konténerekben lévő állatok száma az összes fajra vonatkozóan;

d) 

rendeltetési céljuk.

(3)  

Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó, Unióba való beléptetésre szánt állati eredetű termékeknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) 

azonosításukat a konténer külsején lévő olvasható, az adott szállítmányra kiállított bizonyítványra hivatkozó címke alapján kell elvégezni;

▼M2

b) 

emellett az a) pontban említett olvasható címke– adott esetben– az alábbi nyilatkozatokat tartalmazza:

i. 

„az Európai Unióban további feldolgozást követően emberi fogyasztásra szánt halak”;

ii. 

„az Európai Unióban további feldolgozást követően emberi fogyasztásra szánt puhatestűek”;

iii. 

„az Európai Unióban további feldolgozást követően emberi fogyasztásra szánt rákfélék”.

▼B

170. cikk

A származási harmadik országra vagy területre, vagy annak körzetére vagy kompartmentjére és a származási létesítményre vonatkozó követelmények

(1)  

A víziállatok és az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található víziállatok és állati eredetű termékek olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy kompartmentjéből érkeznek, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) 

mentesség az alábbi, jegyzékbe foglalt betegségektől:

i. 

a víziállatok A és B kategóriájú betegségei;

ii. 

a vonatkozó C kategóriájú betegségek, ha a víziállatokat vagy állati eredetű termékeket betegségtől mentes minősítéssel vagy az adott betegségek ellen jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba, körzetekbe vagy kompartmentekbe szánják;

iii. 

C kategóriájú betegségek minden olyan esetben, amikor a víziállatokat szabadon engedésre szánják;

iv. 

amennyiben a rendeltetési tagállamok az e rendelet 176. cikkében említett nemzeti intézkedéseket hoztak, a XXIX. mellékletben jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatoknak is a mellékletben említett betegségektől mentes harmadik országokból, területekről, körzetekből vagy kompartmentekből kell származniuk;

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatoknak az Unióba exportáló harmadik országba vagy területre, körzetbe vagy kompartmentbe való összes beléptetésének az a) pontban említett betegségektől mentes eltérő harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy kompartmentjéből kell történnie;

c) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok a származási harmadik országban vagy területen nem részesültek vakcinázásban A, B vagy –adott esetben – C kategóriájú betegségek ellen.

(2)  

A tenyésztett víziállatok és az élő tenyésztett víziállatoktól eltérő, tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található tenyésztett víziállatok és állati eredetű termékek olyan létesítményből érkeznek, amely:

a) 

legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően került bejegyzésre, mint amilyeneket az (EU) 2016/429 rendelet IV. része II. címe 1. fejezetének 1. szakasza határoz meg;

vagy

b) 

legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően került engedélyezésre, mint amilyeneket az (EU) 2016/429 rendelet IV. része II. címe 1. fejezetének 2. szakasza, valamint az (EU) 2020/691 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 9 ) II. részének I. címe határoz meg.

171. cikk

Vektorfajok

(1)  
Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 4. oszlopában jegyzékbe foglalt víziállatok fajai csak a XXX. mellékletében foglalt feltételek alapján tekinthetők e betegségek vektorainak.
(2)  
Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 4. oszlopában jegyzékbe foglalt fajai az Unióba való beléptetésük időpontjában nem tekinthetők az e mellékletben jegyzékbe vett betegségek vektorainak.

172. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok egyes kategóriáira vonatkozó eltérések

▼M2

A 170. cikk (1) bekezdésétől eltérve az említett cikkben megállapított követelmények nem alkalmazandók a víziállatok alábbi kategóriáira:

▼B

a) 

a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe szánt, emberi fogyasztásra feldolgozandó víziállatok;

b) 

az e célra a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által engedélyezett körülhatárolt létesítményekbe kutatási célokra szánt víziállatok;

c) 

az e cikk b) pontjában említettektől eltérő vadon élő víziállatok, amennyiben azokat olyan karanténlétesítményben helyezték karanténba, amelyet e célra az alábbi helyen engedélyezett az illetékes hatóság:

i. 

a származási harmadik ország; vagy

ii. 

az Unió;

d) 

a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően emberi fogyasztásra csomagolt és címkézett puhatestűek vagy rákfélék, amelyek a vízi környezetbe visszakerülve túlélésre nem képesek;

e) 

a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően emberi fogyasztásra csomagolt és címkézett puhatestűek vagy rákfélék, amelyeket a feldolgozás helyén történő átmeneti tárolás nélkül további feldolgozásra szánnak;

f) 

a további feldolgozás nélkül emberi fogyasztásra szánt élő kagylók vagy rákfélék, amennyiben azokat a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően kiskereskedelmi kiszerelésbe csomagolták.

173. cikk

Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó egyes állati eredetű termékekre vonatkozó eltérések

A 170. cikk (1) bekezdésétől eltérve az említett cikkben megállapított követelmények nem alkalmazandók az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó alábbi állati eredetű termékekre:

a) 

a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe szánt, emberi fogyasztásra feldolgozandó, az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek;

▼M2

b) 

az Unióba való feladás előtt leölt és kizsigerelt, az Unióban további feldolgozást követően emberi fogyasztásra szánt halak.

▼B

174. cikk

A víziállatok és az élő víziállatoktól eltérő, víziállatokból származó állati eredetű termékek Unióba való beléptetést követő kezelése

(1)  

Az Unióba való beléptetésüket követően a víziállatok és az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányait:

a) 

közvetlenül az uniós rendeltetési helyre kell szállítani;

b) 

a természetes vizek szennyeződésének elkerülése érdekében megfelelően kell kezelni.

(2)  
Az Unióba beléptetett víziállatok és az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek nem engedhetők el a felelős személy részéről vagy meríthetők be egyéb módon az uniós természetes vizekbe, hacsak ezt nem engedélyezte az elengedés vagy bemerítés helye szerinti tagállam illetékes hatósága.

▼M2

(3)  
A tagállam illetékes hatósága csak akkor adhatja meg az e cikk (2) bekezdésében előírt engedélyt, ha a természetes vizekbe való elengedés vagy bemerítés nem veszélyezteti a víziállatok egészségi állapotát az elengedés vagy bemerítés helyén, valamint ha a szabadon engedés minden esetben megfelel a 170. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában megállapított követelménynek.

▼B

(4)  
Az uniós természetes vizek szennyeződésének elkerülése érdekében a felelős személy megfelelően kezeli a víziállatok szállítmányaiból származó szállítási vizet.



2. CÍM

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK EGYES JEGYZÉKBE NEM FOGLALT BETEGSÉGEK HATÁSÁNAK ENYHÍTÉSÉHEZ

▼M2

175. cikk

Kiegészítő állategészségügyi követelmények azon betegségek hatásának enyhítéséhez, amelyekhez a tagállamok nem rendelkeznek az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezett nemzeti intézkedésekkel

(1)  
Az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek ellen az említett rendelet 226. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezett nemzeti intézkedésekkel rendelkező tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet XXIX. melléklete táblázatának második oszlopában felsorolt fajokhoz tartozó víziállatok és az élő víziállatoktól eltérő, víziállatokból származó állati eredetű termékek ilyen uniós tagállamokba való beléptetésére vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények alkalmazása útján hoznak intézkedéseket e betegségek bejutásának megakadályozására.

▼B

(2)  
(1) bekezdésben említett illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti az (1) bekezdésben említett betegségekre fogékony fajokhoz tartozó víziállatok szállítmányainak az adott tagállamba való beléptetését, ha e betegségek ellen nem végeztek vakcinázást a származási harmadik országban vagy területen.
(3)  
Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe vagy kompartmentjébe bevitt, a (2) bekezdésben említett fajokhoz tartozó víziállatok egy másik, a vonatkozó betegségtől szintén mentes harmadik országból, körzetből vagy kompartmentből származzanak.
(4)  
A 172. és 173. cikkben foglalt eltérések azokra a (2) bekezdésben említett víziállatokra és víziállatokból származó állati eredetű termékekre is alkalmazandók, amelyeket az e cikk (1) bekezdésében említett betegségek ellen nemzeti intézkedéseket végrehajtó tagállamokba szánnak.
(5)  
Az e cikk (2) bekezdésében említett víziállatok és a belőlük készült termékek Unióba való beléptetést követő kezelésének meg kell felelnie a 174. cikkben foglalt feltételeknek.



VI. RÉSZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINTI EGYES OLYAN ÁRUK BELÉPTETÉSÉRE, AMELYEKNEK NEM AZ UNIÓ A VÉGLEGES RENDELTETÉSI HELYÜK, VALAMINT EGYES OLYAN ÁRUK BELÉPTETÉSÉRE, AMELYEK AZ UNIÓBÓL SZÁRMAZNAK ÉS ODA KERÜLNEK VISSZASZÁLLÍTÁSRA

176. cikk

Az Unión történő átszállításra vonatkozó követelmények

(1)  

Az e rendelet hatálya alá tartozó, nem az Unióból származó, de az Unión átszállított és az Unión kívüli rendeltetési helyre szánt állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unión történő átszállítása csak akkor engedélyezhető, ha azok:

a) 

megfelelnek az adott fajhoz és kategóriába tartozó ilyen állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében az I–V. részben előírt összes vonatkozó követelménynek; vagy

b) 

olyan különleges feltételek hatálya alá tartoznak, amelyeket az Unió a jegyzékben kifejezetten a jegyzékbe foglalt származási harmadik országhoz, területhez vagy körzethez, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek adott fajához és kategóriájához rendelt hozzá az e mozgatásokkal járó potenciális állategészségügyi kockázatok mérséklése érdekében.

(2)  

Az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióból származó és oda – egy harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén történő átszállítást követően – visszaszállított állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való ismételt beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az adott kategóriába tartozó ilyen állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében az I–V. részben előírt összes vonatkozó követelménynek, hacsak nem tartoznak:

a) 

a 177–182. cikkben foglalt kiegészítő követelmények hatálya alá;

vagy

b) 

olyan különleges feltételek hatálya alá, amelyeket az Unió a jegyzékben kifejezetten a jegyzékbe foglalt tranzit harmadik országhoz, területhez vagy körzethez, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek adott fajához és kategóriájához rendelt hozzá az e mozgatásokkal járó potenciális állategészségügyi kockázatok mérséklése érdekében.

(3)  

Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett különleges feltételek megállapítása és a harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez való hozzárendelése kockázatértékelés alapján és az alábbiak figyelembevételével történik:

a) 

az (EU) 2016/429 rendelet 230. cikkében megállapított kritériumok;

b) 

az átszállításra szánt, adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek, valamint a kapcsolódó állategészségügyi kockázatok;

c) 

földrajzi korlátozások;

d) 

a kialakított kereskedelmi útvonalak;

e) 

egyéb vonatkozó tényezők.

▼M3

177. cikk

Az Unióból származó, rendezvényeken, kiállításokon, bemutatókon és showműsorokban való részvétel céljából valamely harmadik országba vagy annak területére vagy körzetébe szállított, majd az Unióba visszaszállított egyes patás állatok Unióba történő beléptetésére vonatkozó kiegészítő követelmények

▼B

(1)  

A lófélék Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országokba vagy területekre vagy azok körzeteibe valamely tagállamból ideiglenesen kivitt törzskönyvezett lovak szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi kiegészítő követelményeknek:

a) 

90 napnál nem hosszabb, a Bizottság által a különböző célokhoz meghatározott időszakon keresztül tartózkodtak az Unión kívül;

b) 

a lóversenyek, lovassportrendezvények és kulturális események, valamint a kapcsolódó tevékenységek (beleértve az edzést, a bemelegítést és a bemutatást) kivételével elkülönítve tartották őket a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében;

c) 

csak azon harmadik országokban vagy területeken vagy azok körzeteiben tartották őket, amelyek ugyanabba az állategészségügyi csoportba tartoznak, mint amelyhez az Unióba való feladás harmadik országát vagy területét rendelték hozzá – a XI. melléklet B. részének különleges követelményeivel összhangban –, és a harmadik országba vagy területre vagy közvetlenül a feladási körzetbe való mozgatásuk legalább olyan szigorú feltételek mellett történt, mintha közvetlenül az Unióba történne a mozgatás.

(2)  
Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve a törzskönyvezett lovak egynél több állategészségügyi csoportba tartozó harmadik országokba vagy területekre vagy azok körzeteibe történő ideiglenes kivitelét követően az Unióba való beléptetése azon törzskönyvezett lovak esetében engedélyezhető, amelyek kizárólag meghatározott, magas szintű lóversenyeken vagy lovassportrendezvényeken vettek részt.

▼M3

(3)  

A 11. cikktől eltérve az Unióból származó és rendezvényeken, kiállításokon, bemutatókon vagy showműsorokban (a továbbiakban: rendezvény) való részvétel céljából 15 napot meg nem haladó ideig egy harmadik országba vagy annak területére vagy körzetébe szállított szarvasmarha-, juh- és kecskefélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezhető:

a) 

a rendezvény helyszínéül szolgáló harmadik ország vagy annak területe vagy körzete jegyzékbe van foglalva az adott állatfaj Unióba történő beléptetése tekintetében;

b) 

a rendezvény helyszínéül szolgáló létesítmény:

i. 

megfelel a patások összegyűjtését végző létesítményekre vonatkozó, a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek;

ii. 

a szállítmány létesítménybe érkezésekor és a rendezvény teljes időtartama alatt csak olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléket tart, amelyek megfelelnek az uniós jogban az ilyen állatok Unióba történő beléptetése tekintetében megállapított valamennyi vonatkozó követelménynek;

c) 

az állatok szállítmányának az Unióból a b) pontban említett létesítménybe és az említett létesítményből az Unióba történő szállítása olyan szállítóeszközzel történik, amely megfelel a szárazföldi állatok szállítására szolgáló eszközökre vonatkozóan a 17. cikkben meghatározott általános követelményeknek, és bármely más harmadik országban vagy annak területén vagy körzetében kirakodás nélkül történik;

d) 

a szállítmányhoz tartozó állatok nem érintkeztek alacsonyabb állategészségügyi státuszú állatokkal az Unióból a b) pontban említett létesítménybe történő feladáshoz végzett berakodás időpontjától a rendezvény teljes időtartama alatt egészen az Unióba történő visszaérkezésükig.

▼B

178. cikk

Az Unióból származó és a beléptetés harmadik ország általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított patások, baromfi és víziállatok beléptetésére vonatkozó különleges követelmények

(1)  

Az Unióból származó és a beléptetésnek egy harmadik ország vagy terület illetékes hatósága általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított patások, baromfi és víziállatok szállítmányainak az Unióba való ismételt beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha teljesülnek az alábbi követelmények:

a) 

az elutasító harmadik ország vagy terület olyan harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, amelyet a visszaszállításra kerülő állatok fajának és kategóriájának az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b) 

az a) pontban említett állatokat nem szállították át az a) pontban említettektől eltérő harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén;

c) 

az állatokat az alábbi dokumentumok kísérik:

i. 

a tagállam illetékes hatósága által kiállított eredeti állategészségügyi bizonyítvány, vagy annak az IMSOC útján benyújtott elektronikus megfelelői, vagy a származási tagállam illetékes hatósága által biztosított hatósági állategészségügyi bizonyítvány hitelesített másolata;

ii. 

az alábbiak egyike:

— 
a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának vagy más hatóságának hivatalos nyilatkozata, amely feltünteti az elutasítás okát és adott esetben megerősíti a d) pont követelményeinek való megfelelést;
vagy
— 
a plombával ellátott szállítmányok érintetlen eredeti plombája esetén a szállítmányért felelősséggel tartozó felelős személy azt megerősítő nyilatkozata, hogy a szállítás a d) pont ii. alpontjának és szükség esetén a d) pont iii. alpontjának megfelelően történt.
iii. 

a származási tagállam illetékes hatóságának nyilatkozata, amelyben vállalja a szállítmány átvételét és megjelöli a visszaszállítás rendeltetési helyét.

d) 

ha a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében kirakodásra kerültek, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága igazolja az alábbiakat:

i. 

a hatóság engedélyezte és felügyelte az állatok közvetlenül olyan létesítményekbe történő kirakodását, amelyek alkalmasak az állatok elkülönítésére és ideiglenes kezelésére a harmadik ország vagy terület határállomásának területén belül;

ii. 

hatékony intézkedések történtek a szállítmányban található állatok egyéb állatokkal való közvetlen és közvetett érintkezésének elkerülése érdekében;

iii. 

szükség esetén hatékony védekezés történt a vonatkozó állatbetegségek vektorai ellen.

(2)  
A szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.

179. cikk

Az Unióból származó és a beléptetés harmadik ország vagy terület általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított, patás állatoktól, baromfitól és víziállatoktól eltérő állatok beléptetésére vonatkozó különleges követelmények

(1)  

Az Unióból származó és a beléptetésnek egy harmadik ország vagy terület illetékes hatósága általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított, patás állatoktól, baromfitól és víziállatoktól eltérő állatok szállítmányainak az Unióba való ismételt beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatokat az alábbi dokumentumok kísérik:

a) 

a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított eredeti állategészségügyi bizonyítvány, vagy annak az IMSOC útján benyújtott elektronikus megfelelői, vagy a származási tagállam illetékes hatósága által biztosított hatósági állategészségügyi bizonyítvány hitelesített másolata;

b) 

az alábbiak egyike:

i. 

a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának vagy más hatóságának hivatalos nyilatkozata, amely feltünteti az elutasítás okát;

vagy

ii. 

plombával ellátott szállítmányok vagy felbontatlan konténerek esetén a szállítmányért felelősséggel tartozó felelős személy nyilatkozata az elutasítás okáról.

c) 

a származási tagállam illetékes hatóságának nyilatkozata, amelyben vállalja a szállítmány átvételét és megjelöli a visszaszállítás rendeltetési helyét.

(2)  
A szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.

180. cikk

Az Unióból származó és a beléptetés harmadik ország vagy terület általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított szaporítóanyagok és csomagolt állati eredetű termékek beléptetésére vonatkozó különleges követelmények

(1)  

Az Unióból származó és a beléptetésnek egy harmadik ország vagy terület illetékes hatósága általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított szaporítóanyagok és csomagolt állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való ismételt beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha teljesülnek az alábbi követelmények:

a) 

a szaporítóanyagok az eredeti konténerben maradnak és az állati eredetű termékek csomagolása sértetlen;

b) 

a szaporítóanyagokat és az állati eredetű termékeket az alábbiak kísérik:

i. 

a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított eredeti állategészségügyi bizonyítvány, vagy annak az IMSOC útján benyújtott elektronikus megfelelője, vagy a származási tagállam illetékes hatósága által biztosított hatósági állategészségügyi bizonyítvány hitelesített másolata;

ii. 

az alábbi dokumentumok valamelyike, amely feltünteti az elutasítás okát és adott esetben a harmadik országban vagy annak területén elvégzett kirakodás, tárolás és újbóli berakodás helyét és időpontját, valamint megerősíti a c) pont követelményeinek való megfelelést:

— 
a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának vagy más hatóságának nyilatkozata; vagy
— 
a konténerek érintetlen eredeti plombája esetén a szállítmányért felelősséggel tartozó felelős személy nyilatkozata;
iii. 

egy tagállam illetékes hatóságának nyilatkozata, amelyben vállalja a szállítmány átvételét és megjelöli a visszaszállítás rendeltetési helyét;

c) 

ha az a) és b) pontban említett szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek a harmadik országban vagy annak területén kirakodásra kerültek, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága igazolja az alábbiakat:

i. 

a szaporítóanyagok és állati eredetű termékek esetében a kirakodáson, tároláson és újbóli berakodáson kívül nem történt más kezelés;

ii. 

hatékony intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a kirakodás, tárolás és újbóli berakodás során elkerüljék a szaporítóanyagokat tartalmazó konténer és állati eredetű termékek csomagolásának a jegyzékbe foglalt betegségek kórokozóival történő szennyeződését;

(2)  
A szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.

181. cikk

Az Unióból származó és a beléptetés jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított csomagolatlan vagy ömlesztett állati eredetű termékek beléptetésére vonatkozó különleges követelmények

(1)  

Az Unióból származó és a beléptetésnek egy jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület illetékes hatósága általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított csomagolatlan vagy ömlesztett állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való ismételt beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha teljesülnek az alábbi követelmények:

a) 

az elutasító harmadik országot vagy területet az Unióba visszaszállításra kerülő állati eredetű termékek adott fajának és kategóriájának az Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalták;

b) 

az állati eredetű termékeket az alábbiak kísérik:

i. 

a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított eredeti állategészségügyi bizonyítvány, vagy annak az IMSOC útján benyújtott elektronikus megfelelői, vagy a származási tagállam illetékes hatósága által biztosított hatósági bizonyítvány hitelesített másolata;

ii. 

az alábbiak egyike:

— 
a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának vagy más hatóságának hivatalos nyilatkozata, amely feltünteti az elutasítás okát és megerősíti, hogy a szállítmány járművén vagy konténerén csakis hivatalos célokból nyitották fel a plombát és a termékeket csakis az e célokhoz szükséges lehető legkisebb mértékben, kirakodás nélkül kezelték, majd ezt követően a járművet vagy konténert azonnal újra ellátták plombával; vagy
— 
plombával ellátott szállítmányok esetén a szállítmányért felelősséggel tartozó felelős személy nyilatkozata az elutasítás okáról;
iii. 

egy tagállam illetékes hatóságának nyilatkozata, amelyben vállalja a szállítmány átvételét és megjelöli a visszaszállítás rendeltetési helyét.

(2)  
A szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.

182. cikk

Az Unióból származó és a beléptetés jegyzékbe nem foglalt harmadik ország általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított csomagolatlan vagy ömlesztett állati eredetű termékek beléptetésére vonatkozó különleges követelmények

(1)  

Az Unióból származó és a beléptetésnek az adott fajhoz és kategóriába tartozó állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe nem foglalt harmadik ország vagy terület illetékes hatósága általi elutasítását követően az Unióba visszaszállított csomagolatlan vagy ömlesztett állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való ismételt beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha teljesülnek az alábbi követelmények:

a) 

a szállítmány eredeti plombája sértetlen;

b) 

az állati eredetű termékeket az alábbiak kísérik:

i. 

a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított eredeti állategészségügyi bizonyítvány, vagy annak az IMSOC útján benyújtott elektronikus megfelelői, vagy a származási tagállam illetékes hatósága által biztosított hatósági állategészségügyi bizonyítvány hitelesített másolata;

ii. 

az alábbiak egyike:

— 
a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának vagy más hatóságának hivatalos nyilatkozata, amely feltünteti az elutasítás okát; vagy
— 
a szállítmányért felelősséggel tartozó felelős személy nyilatkozata az elutasítás okáról;
iii. 

egy tagállam illetékes hatóságának nyilatkozata, amelyben vállalják a szállítmány átvételét és megjelölik a visszaszállítás rendeltetési helyét;

(2)  
A szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.



▼M2

VII. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

▼M2

182a. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)  
Az e rendelet 82. cikkének (1) bekezdésében említett, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítménynek kell tekinteni azokat a spermagyűjtő központokat, spermatároló központokat, embriógyűjtő munkacsoportokat és embrió-előállító munkacsoportokat, amelyeket 2021. április 21. előtt engedélyeztek az (EU) 2016/429 rendelet 270. cikke (2) bekezdésének hatodik, hetedik, nyolcadik és tizenkettedik franciabekezdésében említett 88/407/EGK ( 10 ), 89/556/EGK ( 11 ), 90/429/EGK ( 12 ) és 92/65/EGK ( 13 ) tanácsi irányelvvel összhangban.

Minden más tekintetben az e rendelet 82. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2016/429 rendelet 233. cikkében előírt szabályok hatálya alá tartoznak.

(2)  
A 2021. április 21. előtt gyűjtött, előállított, feldolgozott és tárolt sperma, petesejtek és embriók Unióba való beléptetését engedélyezni kell, amennyiben azok a szaporítóanyagok gyűjtése, előállítása, feldolgozása és tárolása, a donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelmények, valamint a donor állatokon és szaporítóanyagokon végzett laboratóriumi és egyéb vizsgálatok tekintetében megfelelnek a donor állatfajok tekintetében a 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EG, illetve 92/65/EGK irányelvben megállapított követelményeknek.
(3)  
Az e rendelet 83. cikkének a) pontjával összhangban megjelöltnek kell tekinteni a 2021. április 21. előtt a 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EGK és 92/65/EGK irányelvnek megfelelően megjelölt olyan műszalmát és egyéb csomagokat, amelyekben – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem – spermát, petesejteket vagy embriókat helyeznek el, tárolnak vagy szállítanak.

▼B

183. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az alábbi jogszabályok 2021. április 21-től hatályukat vesztik:

— 
A Bizottság 206/2010/EU rendelete;
— 
A Bizottság 139/2013/EU végrehajtási rendelete;
— 
A Bizottság 605/2010/EU rendelete;
— 
A Bizottság 798/2008/EK rendelete;
— 
A Bizottság 2007/777/EK határozata;
— 
A Bizottság 119/2009/EK rendelete;
— 
A Bizottság 28/2012/EU rendelete;
— 
A Bizottság (EU) 2016/759 végrehajtási rendelete.

184. cikk

▼M2

Hatálybalépés és alkalmazás

▼B

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

AZ EXPORTÁLÓ HARMADIK ORSZÁGBAN VAGY TERÜLETEN BEJELENTENDŐ ÉS JELENTÉSTÉTEL TÁRGYÁT KÉPEZŐ BETEGSÉGEK JEGYZÉKE

1.    SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

Az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkében említett és II. mellékletében jegyzékbe foglalt valamennyi betegség az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében szereplő, jegyzékbe foglalt fajok vonatkozásában.

2.    SZAPORÍTÓANYAGOK

2.1.    Patásoktól

— 
Ragadós száj- és körömfájás
— 
Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzés
— 
Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség
— 
Kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus)
— 
Epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség
— 
Szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis
— 
Szarvasmarha vírusos hasmenése
— 
A szarvasmarha genitális campylobacteriosisa
— 
Trichomonosis
— 
Enzootikus szarvasmarha-leukózis
— 
Juh-mellékheregyulladás (Brucella ovis)
— 
Ló fertőző arteritise
— 
Lovak fertőző kevésvérűsége
— 
Lovak ragályos méhgyulladása
— 
Klasszikus sertéspestis
— 
Aujeszky-féle betegség vírusával való fertőzöttség
— 
A sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája

2.2.    Baromfitól és fogságban tartott madaraktól

Azok az (EU) 2016/429 bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikkében említett és II. mellékletében felsorolt, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek relevánsak az (EU) 2018/1882 rendelet mellékletében szereplő olyan, jegyzékbe foglalt baromfifajok és fogságban tartott madarak tekintetében, amelyekből az Unió területére engedélyezetten behozható szaporítóanyagok származnak.

3.    PATÁSOKTÓL, BAROMFITÓL ÉS VADON ÉLŐ SZÁRNYASVADAKTÓL SZÁRMAZÓ, ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

3.1.    Patásoktól származó friss hús

— 
Ragadós száj- és körömfájás
— 
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség
— 
Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség
— 
Juhhimlő és kecskehimlő
— 
Kiskérődzők pestise
— 
Klasszikus sertéspestis
— 
Afrikai sertéspestis

3.2.    Baromfitól és vadon élő szárnyasvadaktól származó friss hús

— 
Magas patogenitású madárinfluenza
— 
Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

3.3.    Patásoktól származó húskészítmények

— 
Ragadós száj- és körömfájás
— 
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség
— 
Klasszikus sertéspestis
— 
Afrikai sertéspestis

3.4.    Baromfitól és vadon élő szárnyasvadaktól származó húskészítmények

— 
Magas patogenitású madárinfluenza
— 
Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

3.5.    Tej, kolosztrum, tejtermékek és kolosztrumalapú termékek

— 
Ragadós száj- és körömfájás
— 
Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

4.    VÍZIÁLLATOK ÉS VÍZIÁLLATOKTÓL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

— 
Járványos vérképzőszervi elhalás
— 
Pisztrángok vírusos vérfertőzése
— 
Fertőző vérképzőszervi elhalás
— 
A HPR-deletált lazacanémia vírusával (ISAV) való fertőzöttség
— 
Koi-herpeszvírusbetegség
— 
Mikrocytos mackini-fertőzés
— 
Perkinsus marinus-fertőzés
— 
Bonamia ostreae-fertőzés
— 
Bonamia exitiosa-fertőzés
— 
Marteilia refringens-fertőzés
— 
A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség
— 
Yellowhead-vírussal való fertőzöttség
— 
A White spot-betegség vírusával való fertőzöttség.




II. MELLÉKLET

A JÁRVÁNYFELÜGYELETI PROGRAMOKBAN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(a 10. cikk szerint)

A benyújtott járványfelügyeleti programnak tartalmaznia kell legalább az alábbi információkat:

a) 

a felügyeleti program végrehajtásának kezdő időpontját megelőző járványügyi helyzet a betegség tekintetében, valamint a betegség járványügyi fejlődésére vonatkozó adatok;

b) 

a megcélzott állatpopuláció, járványügyi egységek és a felügyeleti program körzetei;

c) 

a következők leírása:

i. 

az illetékes hatóság felépítése;

ii. 

a felügyeleti program végrehajtása ellenőrzésének módja;

iii. 

a program végrehajtása során alkalmazandó hatósági ellenőrzések;

iv. 

valamennyi vonatkozó felelős személy, állategészségügyi szakember, állatorvos, állategészségügyi laboratórium és egyéb érintett természetes vagy jogi személy szerepe;

d) 

azon földrajzi és közigazgatási területek leírása és körülhatárolása, amelyeken a felügyeleti programot végre kell hajtani;

e) 

a program előrehaladásának mérésére szolgáló mutatók;

f) 

az alkalmazandó diagnosztikai módszerek, a vizsgálandó minták száma, valamint a vizsgálatok gyakorisága és a mintavételi módszerek;

g) 

a kockázatalapú célzott felügyelet megtervezésénél mérlegelendő kockázati tényezők.




III. MELLÉKLET



1. táblázat

Az Unió területére történő beléptetést megelőző minimum tartózkodási időre vonatkozó követelmények a patások, a mézelő méhek és a poszméhek esetében

Állatfaj és -kategória

A származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében töltendő minimum tartózkodási idő a 11. cikk b) pontjának i. alpontja szerint

A származási létesítményben töltendő minimum tartózkodási idő a 11. cikk b) pontjának ii. alpontja szerint

A rosszabb egészségi állapotú állatokkal való érintkezés nélküli minimális idő a 11. cikk b) pontjának iii. alpontja szerint

Szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék

6 hónap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hónaposak – a születésük óta

40 nap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 40 naposak – a születésük óta

30 nap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 30 naposak – a születésük óta

Vágásra szánt szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék

3 hónap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 3 hónaposak – a születésük óta

40 nap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 40 naposak – a születésük óta

30 nap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 30 naposak – a születésük óta

▼M2

Nem vágásra szánt lófélék

40 nap vagy – ha az állatok kevesebb mint 40 naposak – születésük óta, vagy az Unióból való beléptetésük óta

30 nap (afrikai lópestis kockázatának kitett területekről 40 nap) vagy – ha az állatok kevesebb mint 30 naposak (40 naposak) – születésük óta, vagy az Unióból való beléptetésük óta

15 nap

Törzskönyvezett lovak

40 nap vagy – ha az állatok kevesebb mint 40 naposak – születésük óta, vagy az Unióból vagy egyes jegyzékbe foglalt harmadik országokból való beléptetésük óta

30 nap (afrikai lópestis kockázatának kitett területekről 40 nap) vagy – ha az állatok kevesebb mint 30 naposak (40 naposak) – születésük óta, vagy az Unióból vagy egyes jegyzékbe foglalt harmadik országokból való beléptetésük óta

15 nap

Lóversenyeken, lovassportrendezvényeken vagy lovas kulturális eseményeken való részvétel céljából történő ideiglenes kivitelt követően újból beléptetett törzskönyvezett lovak

Legfeljebb 30 nap vagy meghatározott lóversenyek, lovassportrendezvények vagy lovas kulturális események esetében legfeljebb 90 nap

Nem került megállapításra

Az ideiglenes kivitel teljes időtartama

Vágásra szánt lófélék

90 nap

30 nap (afrikai lópestis kockázatának kitett területekről 40 nap)

30 nap (afrikai lópestis kockázatának kitett területekről 40 nap)

▼B

Patások, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék kivételével

6 hónap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hónaposak – a születésük óta

40 nap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 40 naposak – a születésük óta

6 hónap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hónaposak – a születésük óta

Mézelő méhek és poszméhek

Kikelésük óta

Kikelésük óta

Kikelésük óta



2. táblázat

Az Unió területére történő beléptetést megelőző minimum tartózkodási időre vonatkozó követelmények a baromfi és a fogságban tartott madarak esetében

Madárkategória

Amire a minimum tartózkodási idő vonatkozik

A származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében töltendő minimum tartózkodási idő a 11. cikk b) pontjának i. alpontja szerint

A származási létesítményben töltendő minimum tartózkodási idő a 11. cikk b) pontjának ii. alpontja szerint

A rosszabb egészségi állapotú állatokkal való érintkezés nélküli minimális idő a 11. cikk b) pontjának iii. alpontja szerint

Tenyészbaromfi

AC

3 hónap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 3 hónaposak – a kikelésük óta

6 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hetesek – a kikelésük óta

6 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hetesek – a kikelésük óta

▼M2

Hús, étkezési tojás és egyéb termékek előállítására szánt haszonbaromfi

AC

3 hónap vagy – ha az állatok kevesebb mint 3 hónaposak – kikelésük óta

6 hét vagy – ha az állatok kevesebb mint 6 hetesek – kikelésük óta

6 hét vagy – ha az állatok kevesebb mint 6 hetesek – kikelésük óta

▼B

A szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt haszonbaromfi

AC

6 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hetesek – a kikelésük óta

30 nap vagy a kikelésük óta

30 nap vagy a kikelésük óta

Levágásra szánt baromfi

AC

6 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 6 hetesek – a kikelésük óta

30 nap vagy a kikelésük óta

30 nap vagy a kikelésük óta

▼M2

Naposcsibék

AC

Kikelésük óta

Kikelésük óta

Kikelésük óta

FO

3 hónap azon tojások begyűjtési időpontját megelőzően, amelyekből a naposcsibék kikeltek

6 hét azon tojások begyűjtési időpontját megelőzően, amelyekből a naposcsibék kikeltek

▼B

Kevesebb mint 20 tenyészbaromfi, haszonbaromfi és levágásra szánt baromfi, a laposmellű futómadarak kivételével

AC

3 hónap vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 3 hónaposak – a kikelésük óta

3 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 3 hetesek – a kikelésük óta

3 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 3 hetesek – a kikelésük óta

Kevesebb mint 20 naposcsibe, a laposmellű futómadarak kivételével

AC

Kikelésük óta

Kikelésük óta

Kikelésük óta

FO

3 hónap

3 hét

3 hét azon tojások begyűjtési időpontját megelőzően, amelyekből a naposcsibék kikeltek

Fogságban tartott madarak

AC

NA

3 hét vagy a kikelésük óta

3 hét vagy – amennyiben az állatok kevesebb mint 3 hetesek – a kikelésük óta

AC =  A szállítmányhoz tartozó állatok

FO =  A származási állomány

NA =  Nem alkalmazható.




IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ

1. Azon minimális időszak a lóféléktől eltérő patások esetében, amely alatt a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete a 22. cikk (1) bekezdése szerint betegségtől mentes státuszú:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

12 hónap

12 hónap

12 hónap

NA

12 hónap

12 hónap

12 hónap

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC-vel (szarvasmarhák ragadós tüdőlobjával) való fertőzöttség

12 hónap

NA

NA

NA

NA

NA

12 hónap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

NA

12 hónap

12 hónap

NA

12 hónap

12 hónap

NA

Juhhimlő és kecskehimlő

NA

12 hónap

12 hónap

NA

NA

NA

NA

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártyagyulladása

NA

12 hónap

12 hónap

NA

NA

NA

12 hónap

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

12 hónap

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

12 hónap (*2)

NA

NA

12 hónap

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

12 hónap

NA

NA

NA

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Vagy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a 22. cikk (3) bekezdése szerint különleges feltételeket ír elő a B. résszel összhangban.

NA =  Nem alkalmazható.

2. Azon minimális időszak a lófélék esetében, amely alatt a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint betegségtől mentes státuszú:



Afrikai lópestis

24 hónap

3. Azon minimális időszak a lófélék esetében, amely alatt a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a 22. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint nem jelentették az adott betegséget:



Lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása

24 hónap

Burkholderia mallei-fertőzés (takonykór)

36 hónap (*1)

Tenyészbénaság

24 hónap (*1)

Surra (Trypanosoma evansi)

24 hónap (*1)

(*1)   

Vagy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a 22. cikk (3) bekezdése szerint különleges feltételeket ír elő a B. résszel összhangban.

B. RÉSZ

A harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által megállapítandó különleges feltételek abban az esetben, ha a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete az e melléklet A. részében foglalt táblázatban meghatározott időtartamnál rövidebb ideje mentes bizonyos betegségektől, a 22. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:



Ragadós száj- és körömfájás

Kiegészítő információk azon időpont meghatározásához, amelytől kezdve a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete a ragadós száj- és körömfájástól mentesnek tekinthető.

Klasszikus sertéspestis

a)  Kiegészítő információk azon időpont meghatározásához, amelytől kezdve a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete a klasszikus sertéspestistől mentesnek tekinthető;

b)  az Unióba történő behozatalra szánt állatok esetében az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban végzett, a klasszikus sertéspestis kimutatására irányuló vizsgálat negatív eredményt adott.

Burkholderia mallei-fertőzés (takonykór)

a)  Az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban nem jelentették a betegséget a származási létesítményben;

b)  a Bizottság elismerte a származási létesítményben a tenyészlófélék vonatkozásában végrehajtott felügyeleti programot, amely azt hivatott igazolni, hogy az említett 6 hónapos időszakban nem fordult elő fertőzés.

Tenyészbénaság

a)  Az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban nem jelentették a betegséget a származási létesítményben;

b)  a Bizottság elismerte az annak igazolására végrehajtott felügyeleti programot, hogy az említett 6 hónapos időszakban nem fordult elő fertőzés a származási létesítményben.

Surra (Trypanosoma evansi)

a)  Az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban nem jelentették a betegséget a származási létesítményben;

b)  a Bizottság elismerte az annak igazolására végrehajtott felügyeleti programot, hogy az említett 6 hónapos időszakban nem fordult elő fertőzés a származási létesítményben.

C. RÉSZ

1. Követelmények arra vonatkozóan, hogy mikor nem kerülhet sor vakcinázásra a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a lóféléktől eltérő patások esetében a 22. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említettek szerint:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

A Rift-völgyi láz vírusa

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

NA

NV/NVA

NV/NVA

NV/NVA

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC-vel (szarvasmarhák ragadós tüdőlobjával) való fertőzöttség

NV/NVA

NA

NA

NA

NA

NA

NV/NVA

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

NA

NV/NVA

NV/NVA

NA

NV/NVA

NV/NVA

NA

Juhhimlő és kecskehimlő

NA

NV/NVA

NV/NVA

NA

NA

NA

NA

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártyagyulladása

NA

NV/NVA

NV/NVA

NA

NA

NA

NV/NVA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

NV/NVA

NA

NA

NA

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

NVA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

NV =  Az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 12 hónapon keresztül nem került sor vakcinázásra a harmadik országban, területen vagy körzetben, és nem léptek be vakcinázott állatok a harmadik országba, területbe vagy körzetbe.

NVA =  Az Unióba történő behozatalra szánt állatokat nem vakcinázták.

NA =  Nem alkalmazható.

2. Követelmények arra vonatkozóan, hogy mikor nem kerülhet sor vakcinázásra a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a lófélék esetében a 22. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említettek szerint:



Afrikai lópestis

— Az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 12 hónapban nem került sor szisztematikus vakcinázásra a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, és a lóféléket az Unióba történő feladást megelőző legalább 40 napban nem vakcinázták

Lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása

— A lóféléket az Unióba történő feladást megelőző legalább 60 napban nem vakcinázták




V. MELLÉKLET

AZ UNIÓ TERÜLETÉRE TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSHEZ ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK A SZÁRMAZÁSI HARMADIK ORSZÁG VAGY TERÜLET VAGY ANNAK KÖRZETE BETEGSÉGTŐL MENTES STÁTUSZÁRA VONATKOZÓAN A MYCOBACTERIUM TUBERCULOSIS KOMPLEXSZEL (M. BOVIS, M. CAPRAE, M. TUBERCULOSIS) VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ÉS A BRUCELLA ABORTUS-, B. MELITENSIS- ÉS B. SUIS-FERTŐZÉS TEKINTETÉBEN

1.    A MYCOBACTERIUM TUBERCULOSIS KOMPLEXSZEL (M. BOVIS, M. CAPRAE ÉS M. TUBERCULOSIS) VALÓ FERTŐZÖTTSÉG (A 22. CIKK (5) BEKEZDÉSE SZERINT)

1.1.    Szarvasmarhafélék

Amennyiben a szarvasmarhafélék nem olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely a szarvasmarhafélék tekintetében mentes a Mycobacterium tuberculosis komplextől (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis), eleget kell tenniük az alábbi követelmények egyikének:

a) 

az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének alkalmazásával az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban megvizsgálták őket a Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttségre nézve, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult; vagy

b) 

6 hetesnél fiatalabbak.

2.    BRUCELLA ABORTUS-, B. MELITENSIS- ÉS B. SUIS-FERTŐZÉS (A 22. CIKK (6) BEKEZDÉSE SZERINT)

2.1.    Szarvasmarhafélék

Amennyiben a szarvasmarhafélék nem olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely a szarvasmarhafélék tekintetében vakcinázás nélkül mentes a Brucella abortustól, a B. melitensistől és a B. suistól, eleget kell tenniük az alábbi követelmények egyikének:

a) 

az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének alkalmazásával az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban – és ellett nőstény állatok esetében legalább 30 nappal az ellést követően – vett mintán megvizsgálták őket a Brucella abortus-, a B. melitensis- és a B. suis-fertőzésre nézve, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult; vagy

b) 

12 hónaposnál fiatalabbak; vagy

c) 

ivartalanítva vannak.

2.2.    Juh- és kecskefélék

Amennyiben a juh- és kecskefélék nem olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely a juh- és kecskefélék tekintetében vakcinázás nélkül mentes a Brucella abortustól, a B. melitensistől és a B. suistól, eleget kell tenniük az alábbi követelmények egyikének:

a) 

az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének alkalmazásával az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban – és ellett nőstény állatok esetében legalább 30 nappal az ellést követően – vett mintán megvizsgálták őket a Brucella abortus-, a B. melitensis- és a B. suis-fertőzésre nézve, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult; vagy

b) 

6 hónaposnál fiatalabbak; vagy

c) 

ivartalanítva vannak.




VI. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A PATÁSOK UNIÓ TERÜLETÉRE TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK A SZÁRMAZÁSI HARMADIK ORSZÁGNAK VAGY TERÜLETNEK VAGY KÖRZETÉNEK A KÉKNYELV-BETEGSÉGGEL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG (1–24 SZEROTÍPUS) TEKINTETÉBEN 2 ÉVEN KERESZTÜL FENNÁLLÓ, BETEGSÉGTŐL MENTES STÁTUSZÁRA VONATKOZÓAN

(A 22. CIKK (7) BEKEZDÉSE SZERINT)

Amennyiben a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patások nem olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely mentes a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttségtől (1–24 szerotípus), olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből kell származniuk, amely az alábbi követelmények legalább egyikének megfelel:

a) 

az állatokat az alábbi időszakon keresztül olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében tartották, amely szezonálisan mentes a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttségtől (1–24 szerotípus) az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet fogalommeghatározása szerint:

i. 

az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 60 napig; vagy

ii. 

az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 28 napig, és szerológiai vizsgálatot végeztek rajtuk negatív eredménnyel, olyan mintákat vizsgálva, amelyeket legalább 28 nappal azután vettek, hogy az állat belépett a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttségtől (1–24 szerotípus) szezonálisan mentes harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe; vagy

iii. 

az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 14 napig, és polimeráz láncreakciós (PCR-) vizsgálatot végeztek rajtuk negatív eredménnyel, olyan mintákat vizsgálva, amelyeket legalább 14 nappal azután vettek, hogy az állat belépett a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttségtől szezonálisan mentes harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe;

b) 

az állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, ahol az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének II. része 1. fejezetének 1. és 2. szakaszával összhangban kialakított és végrehajtott felügyeleti rendszer működik, és az állatokat a kéknyelv-betegségnek az adott harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a megelőző 2 évben bejelentett valamennyi (1–24) szerotípusa ellen vakcinázták, továbbá az állatok még a vakcina leírásában garantált immunitási időszakon belül vannak, és az alábbi követelmények közül legalább egynek eleget tesznek:

i. 

több mint 60 nappal az Unióba történő feladás időpontját megelőzően oltották be őket; vagy

ii. 

inaktivált vakcinával oltották be őket és PCR-vizsgálatot végeztek rajtuk negatív eredménnyel, olyan mintákat vizsgálva, amelyeket legalább 14 nappal a vakcina leírásában meghatározott immunitási védelem kezdetét követően vettek;

c) 

az állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, ahol az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének II. része 1. fejezetének 1. és 2. szakaszával összhangban kialakított és végrehajtott felügyeleti rendszer működik, és az állatokon pozitív eredményt adó szerológiai vizsgálatot végeztek, amely képes a kéknyelv-betegségnek az adott harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a megelőző 2 évben bejelentett valamennyi (1–24) szerotípusa elleni konkrét ellenanyagok kimutatására, és:

i. 

a szerológiai vizsgálatokat legalább 60 nappal a mozgatást megelőzően begyűjtött mintákon kellett, hogy elvégezzék;

vagy

ii. 

a szerológiai vizsgálatokat legalább 30 nappal a mozgatást megelőzően begyűjtött mintákon kellett, hogy elvégezzék, és az állatokon negatív eredménnyel záruló PCR-vizsgálatot végeztek, legfeljebb 14 nappal az Unióba történő feladás időpontja előtt vett mintákat vizsgálva.

B. RÉSZ

A SZARVASMARHAFÉLÉK SZÁLLÍTMÁNYAINAK AZ UNIÓ TERÜLETÉRE TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK A SZÁRMAZÁSI HARMADIK ORSZÁGNAK VAGY TERÜLETNEK VAGY KÖRZETÉNEK AZ ENZOOTIKUS SZARVASMARHA-LEUKÓZISTÓL VALÓ MENTESSÉGÉRE VONATKOZÓAN

(A 22. CIKK (8) BEKEZDÉSE SZERINT)

Amennyiben a szarvasmarhafélék nem olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely mentes az enzootikus szarvasmarha-leukózistól, olyan származási létesítményből kell érkezniük, ahonnan az Unióba történő feladás időpontját megelőző 24 hónapos időszakban nem jelentették ezt a betegséget, és:

a) 

amennyiben az állatok 24 hónaposnál idősebbek, negatív eredménnyel záruló laboratóriumi vizsgálatot végeztek rajtuk az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányulóan az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének a következők valamelyikén történő alkalmazásával:

a) 

olyan minták, amelyeket két alkalommal, legalább 4 hónapos időközönként vettek, és az állatokat ebben az időszakban az ugyanazon létesítményben lévő többi szarvasmarhafélétől elkülönítve tartották; vagy

b) 

az Unióba való feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban vett minta, továbbá a létesítményben tartott összes, 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélén negatív eredménnyel záruló laboratóriumi vizsgálatot végeztek az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányulóan az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének olyan mintákon történő alkalmazásával, amelyeket két alkalommal, legalább 4 hónap időkülönbséggel vettek az Unióba történő feladás időpontját megelőző 12 hónapban;

b) 

amennyiben az állatok 24 hónaposnál fiatalabbak, olyan anyaállatokól származnak, amelyeken negatív eredménnyel záruló laboratóriumi vizsgálatot végeztek az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányulóan az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének olyan mintákon történő alkalmazásával, amelyeket két alkalommal, legalább 4 hónap időkülönbséggel vettek az Unióba történő feladás időpontját megelőző 12 hónapban.




VII. MELLÉKLET

A PATÁSOK UNIÓ TERÜLETÉRE TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK BIZONYOS, C KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEKRE VONATKOZÓAN

(A 22. CIKK (9) BEKEZDÉSE SZERINT)

1.    SZARVASMARHÁK FERTŐZŐ RHINOTRACHEITISE/FERTŐZŐ PUSTULÁS VULVOVAGINITIS

1.1.    Szarvasmarhafélék

Az állatok nem részesülhettek vakcinázásban, és az Unióba történő feladás időpontját megelőzően legalább 30 napig karanténban kell tartani őket, és szerológiai vizsgálatot kell végezni rajtuk a teljes BoHV-1 elleni ellenanyagok kimutatása céljából. Ennek során az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 5. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikét kell alkalmazni, és negatív eredménynek kell születnie. Emellett a vizsgálatot a származási létesítményben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 15 napos időszakban begyűjtött mintán kell elvégezni.

1.2.    Teve- és szarvasfélék

Amennyiben a teve- és szarvasféléket egy betegségtől mentes minősítésű vagy a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis vonatkozásában jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak körzetébe való behozatalra szánják, olyan létesítményből kell érkezniük, amelyben az Unióba történő feladást megelőző 30 napban a szállítmányt alkotó állatokkal azonos fajú állatok vonatkozásában nem jelentették a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis előfordulását.

2.    SZARVASMARHA VÍRUSOS HASMENÉSE

Az állatok nem részesülhettek vakcinázásban a szarvasmarha vírusos hasmenése ellen, és negatív eredménnyel záruló vírusantigén- vagy vírusgenom-vizsgálatot kell végezni rajtuk a szarvasmarha vírusos hasmenésére vonatkozóan az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének alkalmazásával, és az alábbi feltételek valamelyikének teljesülnie kell:

a) 

az állatokat az indulást megelőzően legalább 21 napig engedélyezett karanténlétesítményben tartották, és vemhes anyaállatok esetében az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének alkalmazásával negatív eredménnyel járó szerológiai vizsgálatot végeztek a szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusa elleni ellenanyagok kimutatása céljából, legkorábban a karantén kezdetét követő 21 nappal vett mintákon; vagy

b) 

az állatokon az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikének alkalmazásával pozitív eredménnyel járó szerológiai vizsgálatot végeztek a szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusa elleni ellenanyagok kimutatása céljából, vagy az indulás előtti mintavétellel, vagy – vemhes anyaállatok esetében – az adott vemhességet megelőző megtermékenyítés előtti mintavétellel.

3.    AUJESZKY-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG

Az állatok nem részesültek vakcinázásban az Aujeszky-féle betegség vírusával való fertőzöttség ellen, és:

a) 

legalább 30 napos időszakon keresztül engedélyezett karanténlétesítményben tartották őket; és

b) 

negatív eredménnyel záruló szerológiai vizsgálatot végeztek rajtuk az Aujeszky-féle betegség valamennyi vírusa elleni ellenanyagok kimutatása céljából, az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 7. részében meghatározott diagnosztikai módszer olyan mintákon történő alkalmazásával, amelyeket két alkalommal, legalább 30 nap időkülönbséggel vettek, és az utolsó mintavételre az Unióba történő feladás időpontját megelőző 15 napos időszakban került sor.




VIII. MELLÉKLET

A PATÁSOK SZÁRMAZÁSI LÉTESÍTMÉNYÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. Azon minimális terület (a sugarában kifejezve) és időszak (az Unióba történő feladást megelőzően), amelyen belül nem jelentettek betegséget a lóféléktől eltérő patások származási létesítményének területén és környékén, a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC-vel (szarvasmarhák ragadós tüdőlobjával) való fertőzöttség

10 km/30 nap

NA

NA

NA

NA

NA

10 km/30 nap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

Juhhimlő és kecskehimlő

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

NA

NA

NA

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártyagyulladása

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

NA

NA

10 km/30 nap

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

10 km/30 nap

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

10 km/30 nap

NA

NA

NA

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

10 km/30 nap

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség

150 km/2 év (*2)

150 km/ 2 év (*2)

150 km/ 2 év (*2)

NA

150 km/ 2 év (*2)

150 km/ 2 év (*2)

150 km/ 2 év (*2)

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

►M2  (*2)   

Nem alkalmazandó, ha az állatok a betegségtől mentesként vagy szezonálisan mentesként elismert olyan harmadik országból vagy területről vagy körzetből származnak, amely szerepel a patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetésére engedélyezett harmadik országok vagy területek vagy azok körzeteinek jegyzékében.

 ◄

NA =  Nem alkalmazható.

2. Azon minimális időszak, amelyben nem jelentettek betegséget a lóféléktől eltérő patások származási létesítményében, a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Burkholderia mallei (takonykór)

NA

6 hónap

NA

A lófélékkel megegyezően (4. pont)

NA

Veszettség

30 nap

Surra (Trypanosoma evansi)

30 nap (*2)

30 nap (*2)

30 nap (*2)

NA

30 nap (*2)

30 nap (*2)

30 nap (*2)

Lépfene

15 nap

Aujeszky-féle betegség vírusával való fertőzöttség

NA

30 nap

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Amennyiben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 2 évben a betegséget jelentették a származási létesítményben, az érintett létesítményt a legutolsó kitörést követően mindaddig korlátozás alá kell vonni, amíg:

a)  a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

b)  a létesítményben tartott többi állatot alá nem vetették egy negatív eredménnyel járó vizsgálatnak a surra (Trypanosoma evansi) kimutatása céljából, az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3. részében leírtak szerint, a fertőzött állatoknak a létesítményből történő eltávolítása után legkorábban 6 hónappal végzett mintavétellel.

NA =  Nem alkalmazható.

3. Azon minimális terület (a sugarában kifejezve) és időszak, amelyen belül nem jelentették a lovak fertőző kevésvérűségének esetét vagy kitörését a lófélék származási létesítményének területén és környékén, a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint:



 

Terület

Időszak

Teljesítendő követelmények abban az esetben, ha a létesítményben betegség kitörésére került sor

Lovak fertőző kevésvérűsége

200 m

3 hónap

Valamennyi lófélét elkülönítve tartották mindaddig, amíg alá nem vetették őket egy szerológiai vizsgálatnak a lovak fertőző kevésvérűségének kimutatása céljából, két – a fertőzött állat levágását követően, illetve 3 hónappal később vett – mintát vizsgálva, negatív eredménnyel.

4. Azon minimális időszak, amelyben nem jelentették bizonyos betegségek előfordulását vagy kitörését a lófélék származási létesítményében, a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint:



 

Időszak

Teljesítendő követelmények abban az esetben, ha korábban betegség kitörésére került sor a létesítményben

Burkholderia mallei-fertőzés (takonykór)

6 hónap

Amennyiben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 3 évben fertőzést jelentettek a létesítményben, az illetékes hatóság a létesítményt a legutolsó kitörést követően mindaddig forgalmi korlátozások alá vonta, amíg:

— a fertőzött állatokat le nem ölték és meg nem semmisítették; valamint

— a fennmaradó állatokat alá nem vetették egy negatív eredménnyel járó vizsgálatnak az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve (2015-ben elfogadott változat) 2.5.11. fejezetének 3.1. pontjában leírtak szerint, olyan mintákon, amelyeket legalább 6 hónappal azután vettek, hogy a fertőzött állatokat leölték és megsemmisítették, a létesítményt pedig megtisztították és fertőtlenítették.

Lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása

6 hónap

Amennyiben olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található létesítményből érkeznek, amelyben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 2 évben jelentették a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladását, meg kell felelniük az i. alpontban foglalt feltételeknek, valamint vagy a ii. vagy a iii. alpont feltételeinek:

i.  az indulást megelőző legalább 21 napban klinikailag egészségesek maradtak, és a ii. vagy a iii. alpontban említett valamennyi olyan állatot, amelynek testhőmérséklete naponkénti mérés mellett emelkedést mutatott, diagnosztikai vizsgálatnak vetették alá a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatása céljából az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 10. része (1) pontjának a) pontjában leírt diagnosztikai módszer szerint, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult; valamint

ii.  az állatokat legalább 21 napon át a rovarvektorok támadásaitól védve karanténban tartották, és

— vagy megkapták a teljes kezdő vakcinasorozatot a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása ellen, majd a gyártó ajánlásainak megfelelően a feladás időpontja előtt legalább 60 nappal és legfeljebb 12 hónappal újravakcinázták őket; vagy

— a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatása céljából az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 10. része (1) pontjának b) pontjában leírt diagnosztikai módszer szerint vizsgálatnak vetették alá őket, egy legkorábban 14 nappal a karanténba való bekerülés időpontját követően vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

iii.  az állatokat vizsgálatnak vetették alá

— a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatása céljából az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 10. része (1) pontjának b) pontjában leírt diagnosztikai módszer szerint, két alkalommal – 21 napos időkülönbséggel – vett páros mintákon, amelyek közül a második mintát az indulás időpontját megelőző 10 napos időszakban vették, és a vizsgálat nem mutatta az ellenanyagtiter emelkedését; valamint

— a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása vírusgenomjának kimutatása céljából az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 10. részének (2) pontjában leírt diagnosztikai módszer szerint, az indulás előtti 48 órában vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult, az állatokat pedig a mintavételt követően indulásig a rovarvektorok támadásaitól védve tartották.

Tenyészbénaság

6 hónap

Amennyiben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 2 évben fertőzést jelentettek a létesítményben, az illetékes hatóság a létesítményt a legutolsó kitörést követően mindaddig forgalmi korlátozás alá vonta, amíg:

— meg nem történt a fertőzött állatok leölése és megsemmisítése vagy levágása, vagy a fertőzött hímivarú lófélék teljes állományának ivartalanítása; valamint

— a létesítményben az első franciabekezdésében említett ivartalanított hímivarú lóféléken kívüli, a nőivarú lóféléktől elkülönítve tartott fennmaradó lóféléket a tenyészbénaság kimutatása céljából alá nem vetették az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 8. részében ismertetett diagnosztikai módszerrel elvégzett vizsgálatnak az első franciabekezdésben leírt intézkedések végrehajtását követő legalább 6 hónap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredményt nem adott.

Surra (Trypanosoma evansi)

6 hónap

Amennyiben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 2 évben fertőzést jelentettek a létesítményben, az illetékes hatóság a létesítményt mindaddig forgalmi korlátozások alá vonta, amíg:

— a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből; valamint

— a fennmaradó állatokat a surra (Trypanosoma evansi) kimutatása céljából alá nem vetették az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3. részében ismertetett diagnosztikai módszerek egyikével elvégzett vizsgálatnak az utolsó fertőzött állatnak a létesítményből történő eltávolítását követő legalább 6 hónap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredményt nem adott.

Lovak fertőző kevésvérűsége

90 nap

Amennyiben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 12 hónapban fertőzést jelentettek a létesítményben, az illetékes hatóság a létesítményt a legutolsó kitörést követően mindaddig forgalmi korlátozás alá vonta, amíg:

— meg nem történt a fertőzött állatok leölése és megsemmisítése vagy levágása; valamint

— a létesítményben tartott többi állatot a lovak fertőző kevésvérűségének kimutatása céljából vizsgálatnak nem vetették alá az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 9. részében ismertetett diagnosztikai módszerrel, az első franciabekezdésben leírt intézkedések végrehajtása és a létesítmény megtisztítása és fertőtlenítése után két alkalommal, legalább 3 hónapos időkülönbséggel vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredményt nem adott.

Veszettség

30 nap

Lépfene

15 nap




IX. MELLÉKLET

1.    A MYCOBACTERIUM TUBERCULOSIS KOMPLEXSZEL (M. BOVIS, M. CAPRAE ÉS M. TUBERCULOSIS) VALÓ FERTŐZÖTTSÉG (A 23. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT)



Faj

A származási létesítményre vonatkozó követelmények

Szarvasmarhafélék

A szarvasmarhafélék tekintetében betegségtől mentes

Juhfélék

A létesítményben az Unióba történő feladás időpontját megelőző 42 napos időszakban nem jelentették a Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget

Kecskefélék

A létesítményben az Unióba történő feladást megelőző legalább 12 hónapos időszakban felügyelték a létesítményben tartott, a szállítmányt alkotó állatokkal azonos fajhoz tartozó állatok Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttségét az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részének 1. és 2. pontjában előírt eljárásoknak megfelelően, és az említett időszak során:

a)  kizárólag az adott bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazó létesítményekből származó, a szállítmányt alkotó állatokkal azonos fajhoz tartozó állatokat hoztak be a létesítménybe;

b)  amennyiben a létesítményben tartott, a szállítmányt alkotó állatokkal azonos fajhoz tartozó állatoknál Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget jelentettek, intézkedéseket hoztak az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részének (3) bekezdésével összhangban.

Tevefélék

Szarvasfélék

2.    BRUCELLA ABORTUS-, B. MELITENSIS- ÉS B. SUIS-FERTŐZÉS (A 23. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINT)



Faj

A származási létesítményre vonatkozó követelmények

Szarvasmarhafélék

A létesítmény a szarvasmarhafélék tekintetében vakcinázás nélkül betegségtől mentes

Juhfélék

A létesítmény a juh- és kecskefélék tekintetében vakcinázás nélkül betegségtől mentes

Kecskefélék

A létesítmény a juh- és kecskefélék tekintetében vakcinázás nélkül betegségtől mentes

Sertésfélék

A létesítményben az Unióba történő feladást megelőző 42 napban, valamint az Unióba történő feladást megelőző 12 hónapban nem jelentettek Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzést:

a)  szükség szerint biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaztak – többek között a tartási körülmények és a takarmányozó rendszerek tekintetében – annak érdekében, hogy megakadályozzák a Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzésnek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokról a létesítményben tartott sertésfélékre történő átterjedését, és a létesítménybe csak egyenértékű biológiai védelmi intézkedéseket alkalmazó létesítményekből származó sertésféléket hoztak be; vagy

b)  a létesítményben tartott sertésfélék tekintetében az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének megfelelően felügyelték a Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzést, és ugyanezen időszak során:

— kizárólag az a) vagy a b) pontban előírt biológiai biztonsági intézkedéseket vagy felügyeleti intézkedéseket alkalmazó létesítményekből származó sertésféléket vittek be a létesítménybe; és

— amennyiben a létesítményben tartott sertésfélék esetében Brucella abortus-, B. melitensis-, illetve B. suis-fertőzést jelentettek, intézkedésekre került sor az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részének 3. pontjával összhangban.

Tevefélék

A tevefélék esetében az Unióba történő feladást megelőző 42 napos időszakban nem jelentettek Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzést, és az állatokat a Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzés kimutatása céljából az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyike szerinti vizsgálatnak vetették alá egy, az Unióba történő feladást megelőző 30 napos időszakban, ellett nőstény állatok esetében pedig legalább 30 nappal az ellést követően vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

Szarvasfélék

Szarvasfélék esetében nem jelentettek Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzést az Unióba történő feladást megelőző 42 napban.




X. MELLÉKLET

A PATÁSOK BIZONYOS FAJAINAK ÉS KATEGÓRIÁINAK AZ UNIÓ TERÜLETÉRE TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK A BRUCELLÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG TEKINTETÉBEN A 24. CIKK (5) BEKEZDÉSE SZERINT

1.    JUHFÉLÉK

A nem ivartalanított, nem az Unióban történő vágásra szánt hím juhféléknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) 

legalább 60 napon keresztül folyamatosan olyan létesítményben tartózkodtak, ahol az Unióba történő feladás időpontját megelőző 12 hónapos időszakban nem jelentettek Brucella ovis-fertőzést (juh-mellékheregyulladást);

b) 

az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napban negatív eredménnyel zárult szerológiai vizsgálatnak vetették alá őket a Brucella ovis (juh-mellékheregyulladás) kimutatása céljából.

2.    A TAYASSUIDAE CSALÁDBA TARTOZÓ PATÁSOK

A Tayassuidae családba tartozó patásokat az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszak során a Brucella suis kimutatása céljából az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 1. részének 2. pontjában leírt diagnosztikai módszerek egyike szerint végzett vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult.




XI. MELLÉKLET

A LÓFÉLÉKRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK A 24. CIKK (6) BEKEZDÉSE SZERINT

1.    A HARMADIK ORSZÁGOK, TERÜLETEK VAGY AZOK KÖRZETEI BESOROLÁSÁHOZ ALKALMAZOTT ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI CSOPORTOK



Állategészségügyi csoport

Azon betegségek, amelyekre egyedi követelmények vonatkoznak

A

lovak fertőző kevésvérűsége

B

lovak fertőző kevésvérűsége, takonykór, tenyészbénaság

C

lovak fertőző kevésvérűsége, lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása

D

lovak fertőző kevésvérűsége, takonykór, tenyészbénaság, lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása, surra

E

lovak fertőző kevésvérűsége, takonykór, tenyészbénaság, afrikai lópestis, surra

F

lovak fertőző kevésvérűsége, tenyészbénaság, afrikai lópestis

G

lovak fertőző kevésvérűsége, takonykór, tenyészbénaság, surra

2.    EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

2.1.    Az afrikai lópestisre vonatkozó egyedi követelmények

A lóféléknek meg kell felelniük az alábbi pontok egyikében meghatározott követelményeknek:

a) 

az állatokat az Unióba történő feladást megelőzően legalább 30 napon át vektoroktól védett létesítményekben elkülönítve tartották, és az afrikai lópestisre vonatkozó szerológiai vizsgálatot, valamint az afrikai lópestis kórokozójának kimutatására irányuló vizsgálatot végeztek rajtuk olyan vérmintán, amelyet legalább 28 nappal a vektoroktól védett létesítménybe való bekerülés időpontját követően és a feladás időpontját megelőző 10 napon belül vettek, és a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

b) 

az állatokat az Unióba történő feladást megelőzően legalább 40 napon át vektoroktól védett létesítményekben elkülönítve tartották, és az afrikai lópestis vírusával szembeni ellenanyagok kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatokat végeztek rajtuk olyan mintákon, amelyeket két alkalommal, legalább 21 nap időkülönbséggel vettek, és az első mintavételre legalább 7 nappal a vektoroktól védett létesítménybe való bekerülés időpontja után került sor, a vizsgálatok pedig nem mutatták az ellenanyagtiter számottevő emelkedését;

c) 

az állatokat a feladást megelőzően legalább 14 napon át vektoroktól védett létesítményekben elkülönítve tartották, és az afrikai lópestis kórokozójának kimutatására irányuló vizsgálatot végeztek rajtuk olyan vérmintán, amelyet legalább 14 nappal a vektoroktól védett létesítménybe való bekerülés időpontját követően és legfeljebb 72 órával a feladás időpontja előtt vettek, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

d) 

dokumentált bizonyíték van arra, hogy az állatok megkapták a teljes kezdő vakcinasorozatot az afrikai lópestis ellen, majd legalább 40 nappal a vektoroktól védett létesítménybe való bekerülés időpontja előtt a gyártó utasításainak megfelelően újravakcinázták őket az afrikai lópestis vírusának a forráspopulációban jelen lévő összes szerotípusa elleni engedélyezett vakcinával, és az állatokat legalább 40 napig vektoroktól védett létesítményekben elkülönítve tartották;

e) 

az állatokat az Unióba történő feladás időpontját megelőzően legalább 30 napon át vektoroktól védett létesítményekben elkülönítve tartották, és az afrikai lópestis vírusával szembeni ellenanyagok kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot végeztek rajtuk, amelyet egyazon laboratóriumban egyazon napon végeztek el olyan vérmintákon, amelyeket a vektoroktól védett létesítményben töltött elkülönítési időszak során két alkalommal vettek, 21 és 30 nap közötti időkülönbséggel. A második mintavételnek a feladás időpontját megelőző 10 napon belül kell megtörténnie, és az eredménynek minden esetben negatívnak kell lennie, vagy a második mintánál az afrikai lópestis kórokozójának kimutatására szolgáló vizsgálatnak negatív eredménnyel kell zárulnia.

2.2.    A lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladására vonatkozó egyedi követelmények

A lóféléknek az alábbi követelmények közül legalább egynek meg kell felelniük:

a) 

az állatok megkapták a teljes kezdő vakcinasorozatot a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása ellen, majd az Unióba történő feladás időpontja előtti legfeljebb 12 hónaptól legkésőbb a feladás előtti 60. napig terjedő időszakban a gyártó ajánlásainak megfelelően újravakcinázták őket, és az Unióba történő feladás időpontját megelőzően legalább 21 napon át vektoroktól védett karanténban voltak tartva, amely időszak alatt klinikailag egészségesek maradtak és testhőmérsékletük naponta mérve a szokványos fiziológiás tartományon belül maradt.

Az ugyanazon létesítményen belül – naponkénti mérés mellett – testhőmérséklet-emelkedést mutató egyéb lóféléket a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának vonatkozásában vírusizoláció céljából vérvizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult;

b) 

az állatokat nem vakcinázták a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása ellen, és legalább 21 napon át vektoroktól védett karanténban tartották őket, amely időszak alatt klinikailag egészségesek maradtak és testhőmérsékletük naponta mérve a szokványos fiziológiás tartományon belül maradt; A karantén során az állatokat negatív eredménnyel záruló diagnosztikai vizsgálatnak vetették alá a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatása céljából, olyan mintán végezve a vizsgálatot, amelyet legkorábban az állatok vektoroktól védett karanténba való bekerülésének időpontjától számított 14 nappal vettek; az állatok a feladásig rovarvektoroktól védve maradtak.

Az ugyanazon létesítményen belül – naponkénti mérés mellett – testhőmérséklet-emelkedést mutató egyéb lóféléket a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának vonatkozásában vírusizoláció céljából vérvizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult;

c) 

az állatokat egyazon laboratórium egyazon napon két, 21 napos különbséggel vett mintán – amelyek közül a második mintavételre a feladás időpontját megelőző 10 napos időszakban került sor – hemagglutináció-gátlási próbának vetette alá a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatása céljából, és az nem mutatta az ellenanyagtiter emelkedését, továbbá RT-PCR-nek (reverz transzkripciós polimeráz láncreakciónak) vetették alá a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladását okozó vírus genomjának kimutatására, amelyet a feladás előtt 48 órával levett mintán végeztek negatív eredménnyel, és az állatokat a rajtuk alkalmazott jóváhagyott rovarriasztók és rovarirtók kombinációja, valamint az istálló és a szállításukat végző eszközök rovartalanítása útján vektoroktól védve tartották az RT-PCR-hez kapcsolódó mintavétel időpontjától a feladás céljából történő berakodásig.

2.3.    A Burkholderia mallei-fertőzésre (takonykór) vonatkozó egyedi követelmények

A lóféléket az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvének (2015-ben elfogadott változat) 2.5.11. fejezete 3.1. pontjában leírtak szerint komplementkötési próbának kell alávetni a takonykór kimutatására irányulóan. A próbát 1:5 arányban hígított szérumban kell vizsgálni, az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban vett vérmintában, és a próbának negatív eredménnyel kell zárulnia.

2.4.    A tenyészbénaságra vonatkozó egyedi követelmények

A lóféléket az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvének (2013-ban elfogadott változat) 2.5.3. fejezete 3.1. pontjában leírtak szerint komplementkötési próbának kell alávetni a tenyészbénaság kimutatására irányulóan. A próbát 1:5 arányban hígított szérumban kell vizsgálni, az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban vett vérmintában, és a próbának negatív eredménnyel kell zárulnia. Emellett a vizsgált állatok a mintavételt megelőző és a mintavételt követő legalább 30 napban nem használhatók fedeztetésre.

2.5.    A surrára (Trypanosoma evansi) vonatkozó különleges feltételek

A lóféléket az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvének (2012-ben elfogadott változat) 2.1.21. fejezete 2.3. pontjában leírtak szerint tárgylemez-agglutinációs próbának kell alávetni a trypanosomosis kimutatására irányulóan. A próbát 1:4 arányban hígított szérumban kell vizsgálni, az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban vett vérmintában, és a próbának negatív eredménnyel kell zárulnia.

2.6.    A lovak fertőző kevésvérűségére vonatkozó különleges feltételek

A lóféléket az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvének (2013-ban elfogadott változat) 2.5.6. fejezete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak szerint agargél-immundiffúziós próbának (AGID-próba) vagy enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatnak (ELISA) kell alávetni a lovak fertőző kevésvérűségének kimutatására irányulóan. A vizsgálatot az Unióba történő feladás időpontját megelőző legfeljebb 90 napos időszakban vett vérmintában kell elvégezni, negatív eredménnyel.




XII. MELLÉKLET

KÖRÜLHATÁROLT LÉTESÍTMÉNYEKBE SZÁNT PATÁSOK

A. RÉSZ

Azon minimális időszak, amelynek során nem jelentettek betegséget az Unión belüli körülhatárolt létesítményekbe szánt patások körülhatárolt származási létesítményében:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

6 hónap

6 hónap

6 hónap

NA

6 hónap

6 hónap

6 hónap

Mycoplamsma mycoides subsp. Mycoides SC-vel (szarvasmarhák ragadós tüdőlobjával) való fertőzöttség

6 hónap

NA

NA

NA

NA

NA

6 hónap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

NA

6 hónap

6 hónap

NA

6 hónap

6 hónap

NA

Juhhimlő és kecskehimlő

NA

6 hónap

6 hónap

NA

NA

NA

NA

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártyagyulladása

NA

6 hónap

6 hónap

NA

NA

NA

6 hónap

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

6 hónap

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

6 hónap

NA

NA

NA

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

6 hónap

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Burkholderia mallei-fertőzés (takonykór)

NA

NA

6 hónap

NA

6 hónap

NA

NA

Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzés

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

Veszettség

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

6 hónap

Surra (Trypanosoma evansi)

30 nap

30 nap

30 nap

NA

180 nap

30 nap

30 nap

Lépfene

30 nap

30 nap

30 nap

30 nap

30 nap

30 nap

30 nap

Kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus)

6 hónap

6 hónap

6 hónap

NA

6 hónap

6 hónap

6 hónap

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség

NA

NA

NA

12 hónap

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

NA =  Nem alkalmazható.

B. RÉSZ:

Azon minimális terület (a sugarában kifejezve) és időszak, amelyen belül nem jelentettek betegséget az Unión belüli körülhatárolt létesítményekbe szánt patások körülhatárolt származási létesítményét övező területen:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

10 km/30 nap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

150 km/30 nap

150 km/30 nap

150 km/30 nap

NA

150 km/30 nap

150 km/30 nap

150 km/30 nap

Mycoplamsma mycoides subsp. Mycoides SC-vel (szarvasmarhák ragadós tüdőlobjával) való fertőzöttség

10 km/30 nap

NA

NA

NA

NA

NA

10 km/30 nap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

Juhhimlő és kecskehimlő

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

NA

NA

NA

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártyagyulladása

NA

10 km/30 nap

10 km/30 nap

NA

NA

NA

10 km/30 nap

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

10 km/12 hónap

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

10 km/12 hónap

NA

NA

NA

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

150 km/30 nap

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus)

150 km/30 nap

150 km/30 nap

150 km/30 nap

NA

150 km/30 nap

150 km/30 nap

150 km/30 nap

Epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség

150 km/30 nap

150 km/30 nap

150 km/30 nap

NA

150 km/30 nap

150 km/30 nap

150 km/30 nap

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség

NA

NA

NA

5 km/12 hónap (*2)

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Ezenkívül az Unióba történő feladás előtt 30 nappal a betegség jelenlétének kizárása érdekében virológiai és szerológiai vizsgálatot kell végezni.

NA =  Nem alkalmazható.

C. RÉSZ

Azon minimális időszak, amely során azon harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, ahol az Unión belüli körülhatárolt létesítményekbe szánt patások körülhatárolt származási létesítménye található, betegségtől mentes volt:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

48 hónap (*2)

48 hónap (*2)

48 hónap (*2)

NA

48 hónap (*2)

48 hónap (*2)

48 hónap (*2)

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

12 hónap (*2)

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

12 hónap (*2)

NA

NA

NA

Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzés

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

Kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

NA

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

Epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

NA

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

24 hónap (*2)

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Vagy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága alternatív garanciákat nyújt a D. résszel összhangban.

NA =  Nem alkalmazható.

D. RÉSZ

A harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek vonatkozásában biztosítandó alternatív garanciák



Ragadós száj- és körömfájás

a)  Az állatokat szerológiai vizsgálatnak kell alávetni a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzöttség kimutatására, az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvében (az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvében) rögzített, a nemzetközi kereskedelem számára előírt vizsgálatok egyike szerint, negatív eredménnyel, az Unióba történő feladást megelőző 10 napos időszakban vett mintákon; valamint

b)  a marhafélék (Bovidae), a szarvasfélék (Cervidae) és az Elephas spp. esetében: probang-próba a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzöttség kimutatása céljából, az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvében leírt eljárásoknak megfelelően, negatív eredménnyel. A vizsgálatokat:

i)  a kafferbivalytól (Syncerus caffer) eltérő fajok esetében az Unióba történő feladás időpontja előtt 10 nappal kell elvégezni;

ii)  a kafferbivaly (Syncerus caffer) esetében két alkalommal, legalább 15 nap időkülönbséggel kell elvégezni, azzal a kitétellel, hogy a második mintát az Unióba történő feladás időpontját megelőző 10 napban kell levenni.

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

a)  Az állatokat:

i)  az Unióba történő feladás időpontját megelőzően legalább 30 napon át vektoroktól védett karanténban tartották az engedélyezett körülhatárolt létesítményben;

ii)  az állatok az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem mutatták a Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség tüneteit;

iii)  az állatok az i. alpontban említett, vektoroktól védett létesítmény és az Unióba történő feladás céljából történő berakodás helye közötti szállításkor védve voltak a vektoroktól; és

b)  az állatokat negatív eredménnyel záruló vírusneutralizációs próbának vetették alá a Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség kimutatására irányulóan, összhangban az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvével, oly módon, hogy az első vizsgálatot a karanténidőszak kezdetének időpontjában vett mintákon, a másodikat pedig ettől az időponttól számítva legalább 42 nap elteltével, az Unióba történő feladás előtti 10 napos időszakban vett mintákon végezték.

Afrikai sertéspestis

Az állatokat virológiai és szerológiai vizsgálatnak vetették alá az afrikai sertéspestis és a klasszikus sertéspestis kimutatására irányulóan, összhangban az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvében a nemzetközi kereskedelem számára előírt vizsgálattal, az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban vett mintákon.

Klasszikus sertéspestis

Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzés

Az állatok:

a)  az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvében meghatározott és a nemzetközi kereskedelem számára előírt, az Unióba történő feladás időpontját megelőző 30 napos időszakban vett mintákon végzett vizsgálaton estek át, vagy

b)  bármilyen életkorú ivartalanított hím állatok.

Kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus)

Az állatoknak meg kell felelniük az alábbi pontok egyikében meghatározott követelményeknek:

a)  az Unióba történő feladás időpontját megelőzően legalább 30 napig vektoroktól védett karanténban tartották őket a körülhatárolt létesítményben, és a körülhatárolt létesítménybe való bekerülésük után legalább 28 nappal szerológiai vizsgálatnak vetették alá őket a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus) és az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányulóan, az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvével összhangban, negatív eredménnyel;

b)  az Unióba történő feladás időpontját megelőzően legalább 30 napig vektoroktól védett karanténban tartották őket az engedélyezett körülhatárolt létesítményben, és a körülhatárolt létesítménybe való bekerülésük után legalább 14 nappal PCR-vizsgálatnak vetették alá őket a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus) és az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányulóan, az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvével összhangban, negatív eredménnyel;

c)  szezonálisan betegségtől mentes területről érkeznek, és a betegségtől mentes időszak alatt – az állatok körülhatárolt létesítménybe való bekerülése után legalább 28 nappal vett mintákon – szerológiai vizsgálatot végeztek rajtuk a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus) és az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányulóan, az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvével összhangban, negatív eredménnyel;

d)  szezonálisan betegségtől mentes területről érkeznek, és ezen időszak alatt – az állatok engedélyezett körülhatárolt létesítménybe való bekerülése után legalább 14 nappal vett mintákon – PCR-vizsgálatot végeztek rajtuk a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus) és az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányulóan, az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyvével összhangban, negatív eredménnyel.

Az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség

E. RÉSZ

Követelmények arra vonatkozóan, hogy mikor nem kerülhet sor vakcinázásra bizonyos betegségek ellen a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében a körülhatárolt létesítményekbe szánt patások esetében:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

NVA

NVA

NVA

NVA

NVA

NVA

NVA

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

NA

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

NVA

NA

NA

NA

Brucella abortus-, B. melitensis- és B. suis-fertőzés

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

NVA (*2)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség

NA

NA

NA

NVA

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Vagy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága alternatív garanciákat nyújt e melléklet D. részével összhangban.

NVA =  Az Unióba szánt patásokat nem vakcinázták.

NA =  Nem alkalmazható.

F. RÉSZ

Követelmények a harmadik országokon belüli körülhatárolt létesítmények vektoroktól védett létesítményrészére vonatkozóan

Amennyiben azt e melléklet D. része előírja, a harmadik országokon vagy területeken belüli körülhatárolt létesítmények vektoroktól védett létesítményrészének meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) 

megfelelő fizikai korlátokkal rendelkezik a belépési és kilépési pontokon;

b) 

a vektoroktól való védelem érdekében a vektoroktól védett létesítményrész nyílásai olyan, megfelelő szembőségű hálóval vannak lezárva, amelyet a gyártó utasításainak megfelelően rendszeresen kezelnek jóváhagyott rovarirtó szerrel;

c) 

a vektoroktól védett létesítményrész területén és körülötte a vektorok megfigyelésére és az ellenük való védekezésre irányuló tevékenységeket kell végezni;

d) 

intézkedéseket kell hozni a vektorok szaporodóhelyeinek a vektoroktól védett létesítményrész környezetében történő korlátozása vagy megszüntetése érdekében;

e) 

eljárási standardok vannak érvényben, beleértve a vektoroktól védett létesítményrész működtetéséhez és az állatoknak az Unióba történő feladás céljából a berakodás helyére való szállításához szükséges tartalék és riasztási rendszerek leírásait.




XIII. MELLÉKLET

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ELLEN VAKCINÁZÓ HARMADIK ORSZÁGBAN VAGY TERÜLETEN VAGY ANNAK KÖRZETÉBEN VÉGREHAJTOTT VAKCINÁZÁSI PROGRAMOKRA ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELETRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1.    A HARMADIK ORSZÁGBAN VAGY TERÜLETEN VAGY ANNAK KÖRZETÉBEN VÉGREHAJTOTT VAKCINÁZÁSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

A harmadik ország vagy terület által benyújtott, magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázási programoknak tartalmazniuk kell legalább az alábbi információkat:

1. 

a vakcinázási stratégia céljai, kiválasztott madárpopuláció(k) és terület;

2. 

a betegség járványügyi fejlődésére vonatkozó adatok, beleértve a baromfik vagy vadon élő madarak körében bekövetkezett korábbi kitöréseket;

3. 

a vakcinázás bevezetésére irányuló határozat indokainak leírása;

4. 

a következőkön alapuló kockázatelemzés:

— 
a magas patogenitású madárinfluenza kitörései az adott harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében;
— 
a magas patogenitású madárinfluenza kitörése valamely szomszédos országban;
— 
egyéb kockázati tényezők, például a terület egyes térségei, a baromfitenyészet típusa vagy a baromfik vagy fogságban tartott madarak kategóriái;
5. 

a földrajzi térség, ahol a vakcinázást végrehajtják;

6. 

a vakcinázási területen működő létesítmények száma;

7. 

a vakcinázás helyszínéül szolgáló létesítmények száma, amennyiben nem azonos a (6) pontban szereplő számmal;

8. 

a baromfik vagy fogságban tartott madarak fajai és kategóriái abban a földrajzi térségben, ahol a vakcinázást végrehajtják;

9. 

a baromfik vagy fogságban tartott madarak körülbelüli száma a (7) pontban említett létesítményekben;

10. 

összefoglaló a vakcinázás jellemzőiről, az engedélyezésről és a minőség-ellenőrzésről;

11. 

a madárinfluenza elleni vakcinák kezelése, tárolása, beszállítása, forgalmazása és értékesítése az ország területén;

12. 

a fertőzött és beoltott állatok megkülönböztetésének stratégiájának (DIVA-stratégia) végrehajtása;

13. 

a vakcinázási kampány tervezett időtartama;

14. 

a beoltott baromfi, a beoltott baromfiból származó baromfitermékek, illetve a beoltott, fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó rendelkezések és korlátozások;

15. 

a vakcinázott vagy a vakcinázási területen található létesítményekben végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok, ideértve a hatékonyság vizsgálatát és a mozgatás előtti vizsgálatot;

16. 

a nyilvántartás vezetésének módja.

2.    A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ELLENI VAKCINÁZÁST VÉGZŐ HARMADIK ORSZÁGOKBAN VAGY TERÜLETEKEN VAGY AZOK KÖRZETÉBEN ALKALMAZOTT KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELET

Amennyiben egy harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében vakcinázást végeznek, mindazon létesítményeket, ahol a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázást végzik, kötelező jelleggel laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni, és a II. mellékletben említett információkon kívül az alábbi információkat kell benyújtani a Bizottsághoz:

1. 

a térségben lévő azon létesítmények száma kategóriánként, ahol vakcinázást hajtottak végre;

2. 

a mintavételben részt vevő vakcinázott létesítmények száma baromfi-kategóriánként;

3. 

jelzőmadarak alkalmazása (nevezetesen az egyes járványügyi egységekben alkalmazott jelzőmadarak fajai és száma);

4. 

a létesítményenként és/vagy járványügyi egységenként vett minták száma;

5. 

adatok a vakcinák hatékonyságáról.




XIV. MELLÉKLET

A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉGTŐL NEM MENTES HARMADIK ORSZÁGBÓL VAGY TERÜLETRŐL VAGY ANNAK KÖRZETÉBŐL SZÁRMAZÓ LAPOSMELLŰ FUTÓMADARAKRA, AZOK KELTETŐTOJÁSAIRA ÉS AZOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó, tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt laposmellű futómadaraknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) 

az Unió területére beléptetendő szállítmány feladásának időpontját megelőzően legalább 21 napra hatósági felügyelet alá helyezték őket;

b) 

az a) pontban említett időszakban a más madarakkal való közvetlen vagy közvetett érintkezéstől elzártan, teljes mértékben elkülönítve tartották őket a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által e célból engedélyezett létesítményekben;

c) 

víruskimutatási vizsgálatnak vetették alá őket a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozóan;

d) 

olyan állományból érkeznek, amelyben statisztikai alapú mintavételi terv keretében felügyelték a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttséget, és az legalább az Unióba beléptetendő szállítmány feladásának időpontját közvetlenül megelőző 6 hónapban negatív eredményeket mutatott.

2. A laposmellű futómadarak olyan naposcsibéinek és keltetőtojásainak, amelyek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, az alábbi feltételeknek megfelelő állományokból kell származniuk:

a) 

az állományt az Unióba történő behozatalra szánt keltetőtojások vagy az Unióba történő behozatalra szánt naposcsibék keltetőtojásai lerakásának időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban elkülönítették és hatósági felügyelet alá helyezték;

b) 

az állományt víruskimutatási vizsgálatnak vetették alá a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányulóan;

c) 

az állományban statisztikai alapú mintavételi terv keretében felügyelték a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttséget, és az legalább az Unióba beléptetendő szállítmány feladásának időpontját közvetlenül megelőző 6 hónapban negatív eredményeket mutatott;

d) 

az állomány az Unióba történő behozatalra szánt keltetőtojások vagy az Unióba történő behozatalra szánt naposcsibék keltetőtojásainak lerakásakor és azok lerakásának időpontját megelőző 30 napban nem érintkezett olyan baromfival, amely nem tesz eleget az a), b) és c) pontban említett garanciáknak.

3. A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó laposmellű futómadarak friss húsa esetében teljesülnie kell az alábbi követelményeknek:

a) 

a hús kicsontozott és nyúzott;

b) 

olyan laposmellű futómadarakból származik, amelyeket a levágás időpontja előtt legalább 3 hónapig olyan létesítményben tartottak,

i. 

amelyben a levágás időpontját megelőző 6 hónapban nem fordult elő a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vagy a magas patogenitású madárinfluenza kitörése;

ii. 

amelynek környékén a laposmellű futómadaraknak helyt adó létesítményrész 10 km-es körzetében – beleértve adott esetben valamely szomszédos tagállam vagy harmadik ország területét – a levágás időpontját megelőző legalább 3 hónapban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

iii. 

ahol statisztikai alapú mintavételi terv keretében felügyelték a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttséget, és az legalább a levágás időpontját megelőző 6 hónapban negatív eredményeket mutatott;

c) 

a hús a b) pont iii. alpontja szerinti felügyelet tárgyát képezte a következők révén:

i. 

szerológiai vizsgálat, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen nem vakcinázott laposmellű futómadarak esetében;

ii. 

a laposmellű futómadarak légcsövéből vett kenetminták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázott laposmellű futómadarak esetében;

d) 

olyan laposmellű futómadaraktól származik, amelyeket – amennyiben vakcinázták őket a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen – nem olyan vakcinával oltották be a levágás időpontját megelőző 30 napban, amely nem felelt meg a XV. melléklet 1. részében rögzített különleges kritériumoknak.

4. Az 1. bekezdés c) pontjában és a 2. bekezdés b) pontjában előírt víruskimutatási vizsgálatot az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) 

a laposmellű futómadarak elkülönítését követő 7–10 napon belül;

b) 

az egyes madaraktól vett kloáka tamponmintákon vagy bélsármintákon.

5. Az 1. bekezdés c) pontjában és a 2. bekezdés b) pontjában előírt víruskimutatási vizsgálatnak ki kell mutatnia, hogy nem található olyan 1. típusú madár-paramyxovírus-izolátum, amelynek intracerebrális patogenitási indexe (ICPI) 0,4 -nél magasabb. Emellett a szállítmányban lévő összes madár vonatkozásában kedvező eredményeknek kell rendelkezésre állniuk, mielőtt:

a) 

a tenyésztésre, termelésre vagy vágásra szánt laposmellű futómadarak az Unióba történő feladás céljából elhagyják az 1. bekezdés b) pontjában említett létesítményt;

b) 

a naposcsibék az Unióba történő feladás céljából elhagyják a keltetőt;

c) 

a keltetőtojásokat az Unióba történő feladás céljából berakodják.




XV. MELLÉKLET

A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLENI VAKCINÁKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK ÉS A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLEN VAKCINÁZÓ HARMADIK ORSZÁGBÓL VAGY TERÜLETRŐL VAGY ANNAK KÖRZETÉBŐL SZÁRMAZÓ BAROMFI, KELTETŐTOJÁS ÉS FRISS HÚS SZÁLLÍTMÁNYAI TEKINTETÉBEN ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK

1.    A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLENI VAKCINÁKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

1.1.    Általános kritériumok

a) 

A vakcináknak meg kell felelniük az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyve Newcastle-betegségre vonatkozó fejezetében meghatározott szabványoknak.

b) 

Forgalmazásuk és felhasználásuk engedélyezése előtt a vakcinákat törzskönyveztetni kell az érintett származási harmadik ország illetékes hatóságaival. A törzskönyvezéshez az érintett származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságainak a kérelmező által benyújtott, a vakcina hatékonyságára és ártalmatlanságára vonatkozó adatokat is magában foglaló teljes dokumentációra kell támaszkodniuk. Importvakcinák esetében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai hagyatkozhatnak a vakcina előállítási helye szerinti ország illetékes hatóságai által ellenőrzött adatokra is, amennyiben ezeket az ellenőrzéseket az OIE-szabványoknak megfelelően végezték.

c) 

Az a) és a b) pontban foglalt követelményeken kívül az érintett származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságainak ellenőrizniük kell a vakcinák behozatalát vagy előállítását és forgalmazását is.

d) 

A vakcinák forgalomba hozatalának engedélyezése előtt tételenként ellenőrizni kell a vakcinákat az ártalmatlanság tekintetében – különös tekintettel a vírus gyengítésére, illetve inaktiválására, valamint az idegen kórokozóktól való mentességre – és a hatékonyság szempontjából. Ennek vizsgálatát a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságainak ellenőrzése alatt kell elvégezni.

1.2.    Különleges kritériumok

A Newcastle-betegség elleni élő attenuált vakcinát a Newcastle-betegség vírusának olyan törzséből kell előállítani, amelynél az oltócsíra-törzsanyag vizsgálata során megállapított intracerebrális patogenitási index (ICPI) értéke:

a) 

0,4 alatti, feltéve, hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 107 EID50-et adnak be;

vagy

b) 

0,5 alatti, feltéve, hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 108 EID50-et adnak be.

▼M2

2.    ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK AZ OLYAN HARMADIK ORSZÁGBÓL VAGY TERÜLETRŐL VAGY ANNAK KÖRZETÉBŐL SZÁRMAZÓ BAROMFI ÉS KELTETŐTOJÁS VONATKOZÁSÁBAN, AHOL A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLEN ALKALMAZOTT VAKCINÁK NEM FELELNEK MEG AZ 1. PONTBAN RÖGZÍTETT KÜLÖNLEGES KRITÉRIUMOKNAK

Az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfi és keltetőtojás esetében, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen alkalmazott vakcinák nem felelnek meg az 1.2. pontban rögzített különleges kritériumoknak, teljesülniük kell az alábbi követelményeknek:

a) 

a baromfit, a naposcsibék származási állományát és a keltetőtojások származási állományát az Unióba feladandó szállítmány berakodásának időpontját megelőző legalább 12 hónapos időszakban nem olthatták be ilyen vakcinával;

b) 

a baromfi és a keltetőtojások származási állományát az Unióba feladandó szállítmány berakodásának időpontja előtt legfeljebb 2 héttel, illetve – keltetőtojások esetében – a tojások begyűjtésének időpontja előtt legfeljebb 2 héttel vírusizolációs próbának vetették alá a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányulóan. A vizsgálatot hatósági laboratóriumban végezték el, állományonként legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen levett kloáka tamponmintán, és a vizsgálat során nem találtak olyan madár paramyxovírust, amelynek intracerebrális patogenitási indexe (ICPI) 0,4-nél magasabb;

c) 

a baromfit – naposcsibék kivételével –, a naposcsibék származási állományát és a keltetőtojások származási állományát a b) pontban említett 2 hetes időszak alatt a származási létesítményben hatósági felügyelet alatt, elkülönítve tartották;

d) 

a baromfi – naposcsibék kivételével –, a naposcsibék származási állománya és a keltetőtojások származási állománya az alábbi időszakban nem érintkezett olyan baromfival, amely nem felel meg az a) és a b) pontban rögzített követelményeknek:

i. 

baromfi esetében az Unióba feladandó szállítmány berakodásának időpontja előtti 60 napban;

ii. 

keltetőtojások esetében a tojások begyűjtésének időpontja előtti 60 napban;

e) 

azok a keltetőtojások, amelyekből a naposcsibék kikeltek, a keltetőben vagy a keltetőbe történő szállítás során nem érintkezhettek olyan baromfival vagy keltetőtojással, amely nem felel meg az a)–d) pontban rögzített követelményeknek.

▼B

3.    ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK AZ OLYAN HARMADIK ORSZÁGBÓL VAGY TERÜLETRŐL VAGY ANNAK KÖRZETÉBŐL SZÁRMAZÓ FRISS BAROMFIHÚSRA VONATKOZÓAN, AHOL A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLEN ALKALMAZOTT VAKCINÁK NEM FELELNEK MEG AZ 1. PONTBAN RÖGZÍTETT KÜLÖNLEGES KRITÉRIUMOKNAK

Az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó friss baromfihús esetében, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen alkalmazott vakcinák nem felelnek meg az 1.2. pontban rögzített különleges kritériumoknak, a friss húsnak olyan baromfiból kell származnia, amely megfelel az alábbi egészségügyi követelményeknek:

a) 

a levágást megelőző 30 napban a baromfit nem oltották be a Newcastle-betegség vírusának olyan oltócsíra-törzsanyagából előállított élő attenuált vakcinákkal, amely nagyobb patogenitást mutat, mint a vírus lentogén törzsei;

b) 

a baromfit a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló vírusizolációs vizsgálatnak vetették alá, amely vizsgálatot a levágás időpontjában hatósági laboratóriumban végeztek el, állományonként legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen levett kloáka tamponmintán, és amelynek során nem találtak olyan madár paramyxovírust, amelynek intracerebrális patogenitási indexe (ICPI) 0,4 -nél magasabb;

c) 

a baromfi a vágást megelőző 30 napban nem érintkezett olyan baromfival, amely nem felel meg az a) és b) pontban leírt feltételeknek.

4.    ABBAN AZ ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓK, HA A BAROMFI SZÁRMAZÁSI ÁLLOMÁNYÁT, A KELTETŐTOJÁSOK SZÁRMAZÁSI ÁLLOMÁNYÁT ÉS A KELTETŐTOJÁSOKAT VAKCINÁZTÁK A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLEN

Amennyiben a baromfi származási állományát, a keltetőtojások származási állományát vagy a keltetőtojásokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, a szállítmányra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

a) 

az állomány beazonosítása;

b) 

a madarak életkora;

c) 

a vakcinázás dátuma;

d) 

az alkalmazott vírustörzs neve és típusa;

e) 

a vakcina tételszáma;

f) 

a vakcina neve;

g) 

a vakcina gyártója;




XVI. MELLÉKLET

A BAROMFIK, FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK ÉS KELTETŐTOJÁSOK KONTÉNEREIN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A tenyészbaromfit és a haszonbaromfit olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

b) 

az adott baromfifaj;

c) 

az állatok száma;

d) 

a rendeltetésük szerinti termelési kategória és típus;

e) 

a származási létesítmény neve, címe és engedélyszáma;

f) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.

2. A levágásra szánt baromfit olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

b) 

az adott baromfifaj;

c) 

az állatok száma;

d) 

a rendeltetésük szerinti termelési kategória és típus;

e) 

a származási létesítmény neve, címe és nyilvántartási száma;

f) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.

3. A naposcsibéket olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

b) 

az adott baromfifaj;

c) 

az állatok száma;

d) 

a rendeltetésük szerinti termelési kategória és típus;

e) 

a naposcsibék származási létesítményének neve, címe és engedélyszáma;

f) 

a származási állomány származási létesítményének engedélyszáma;

g) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.

4. A fogságban tartott madarakat olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

b) 

az állatok száma;

c) 

a származási létesítmény neve, címe és engedélyszáma;

d) 

a konténer egyedi azonosító száma;

e) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.

5. A baromfi keltetőtojásait olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a „keltető” szó;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

c) 

az adott baromfifaj;

d) 

a tojások száma;

e) 

a rendeltetésük szerinti termelési kategória és típus;

f) 

a tojások származási létesítményének neve, címe és engedélyszáma;

g) 

a származási állomány származási létesítményének engedélyszáma, amennyiben eltér az f) pontban foglalttól;

h) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.

6. A specifikus kórokozóktól mentes tojásokat olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a „Kizárólag diagnosztikai, kutatási vagy gyógyszerészeti felhasználásra szánt SPF tojások” felirat;

b) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

c) 

a tojások száma;

d) 

a származási létesítmény neve, címe és engedélyszáma;

e) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.

7. A fogságban tartott madarak keltetőtojásait olyan konténerekben kell szállítani, amelyeken szerepelnek a következő megjelölések:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület neve és ISO-kódja;

b) 

a tojások száma;

c) 

a származási létesítmény neve, címe és engedélyszáma;

d) 

a konténer egyedi azonosító száma;

e) 

a rendeltetési hely szerinti tagállam neve.




XVII. MELLÉKLET

A KEVESEBB MINT 20, A LAPOSMELLŰ FUTÓMADARAKTÓL ELTÉRŐ BAROMFIBÓL ÉS AZOK KEVESEBB MINT 20 KELTETŐTOJÁSÁBÓL ÁLLÓ SZÁLLÍTMÁNYOK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉST MEGELŐZŐ VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A kevesebb mint 20, a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból és a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik kevesebb mint 20 keltetőtojásából álló szállítmányokat negatív eredménnyel járó vizsgálatnak kell alávetni a 49. cikk e) pontjában és a 110. cikk e) pontjának ii. alpontjában említett betegségek kimutatására irányulóan, az alábbiak szerint:

a) 

a laposmellű futómadaraktól eltérő tenyészbaromfi, haszonbaromfi és levágásra szánt baromfi esetében az állatokat az Unióba feladandó szállítmány berakodásának időpontja előtti 30 napban negatív eredménnyel járó szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatoknak kell alávetni;

b) 

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojásai és a laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék esetében a származási állományt az Unióba feladandó szállítmány berakodásának időpontját megelőző 90 napban negatív eredménnyel járó szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatoknak kell alávetni oly módon, hogy az lehetővé tegye a fertőződés 5 %-os előfordulási arányának 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását;

c) 

amennyiben az állatokat a Salmonella vagy a Mycoplasma bármely szerotípusával való fertőzés ellen vakcinázták, csak bakteriológiai vizsgálatot kell alkalmazni, de a megerősítő módszernek alkalmasnak kell lennie az élő vakcinatörzseknek a vadtörzsektől való megkülönböztetésére.




XVIII. MELLÉKLET

A LAPOSMELLŰ FUTÓMADARAKTÓL ELTÉRŐ BAROMFIN AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPÉST KÖVETŐEN VÉGZETT MINTAVÉTEL ÉS VIZSGÁLAT

1. A harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből az Unió területére behozott, a laposmellű futómadaraktól eltérő tenyészbaromfiból, a laposmellű futómadaraktól eltérő haszonbaromfiból és a laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibékből a hatósági állatorvosnak mintákat kell vennie virológiai vizsgálat céljából. A mintavételt az alábbiak szerint kell végezni:

a) 

az állatoknak az uniós rendeltetési létesítményben történő elhelyezését követő 7. és 15. nap között kloáka tamponmintát kell venni oly módon, hogy az lehetővé tegye a fertőződés 5 %-os előfordulási arányának 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását;

b) 

a minták vizsgálatát a következők kimutatására irányulóan kell elvégezni:

i. 

magas patogenitású madárinfluenza;

ii. 

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség.

2. A minták összeöntése legfeljebb 5 különböző madártól származó egyedi minta egy mintává való egyesítése útján engedélyezett.




XIX. MELLÉKLET

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK SZÁRMAZÁSI LÉTESÍTMÉNYÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

1. A biológiai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos, 56. cikk szerinti állategészségügyi követelmények a következők:

a) 

a létesítménybe csak más engedélyezett létesítményekből érkező állatok vihetők be;

b) 

az engedélyezett létesítményektől eltérő forrásokból azt követően vihetők be madarak a létesítménybe, hogy ezt a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, feltéve, hogy az állatokat a létesítménybe való bekerülésüktől számítva legalább 30 napig elkülönítve tartják a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának utasításai szerint, mielőtt bevezetnék őket a létesítmény madarainak állományába.

2. A létesítményen belüli létesítményrészekkel és felszerelésekkel kapcsolatos, 56. cikk szerinti állategészségügyi követelmények a következők:

a) 

a létesítményt egyértelműen körül kell határolni és el kell különíteni a környezetétől;

b) 

a létesítménynek megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie az állatok befogására, elzárására és elkülönítésére, valamint megfelelő engedélyezett karanténlétesítményekkel és engedélyezett eljárásokkal kell rendelkeznie a nem engedélyezett létesítményekből érkező állatokhoz;

c) 

a létesítménynek megfelelő megállapodásokkal vagy helyszíni létesítményrészekkel és felszerelésekkel kell rendelkeznie a betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemeinek megfelelő ártalmatlanítására.

3. A nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos, 56. cikk szerinti állategészségügyi követelmények a következők:

a) 

a létesítmény felelős személyének naprakész nyilvántartást kell vezetni az alábbiakról:

i. 

a létesítményben jelen levő valamennyi fajhoz tartozó állatok száma és azonosítása (nevezetesen életkor, ivar, faj és – adott esetben – egyedi azonosító szám);

ii. 

a létesítménybe érkező vagy azt elhagyó állatok száma és azonosítása (nevezetesen életkor, ivar, faj és – adott esetben – egyedi azonosító szám) a származásukra vagy rendeltetésükre, a be- vagy kiszállításra és az állategészségügyi állapotra vonatkozó információkkal együtt;

iii. 

a vérvizsgálatok vagy más diagnosztikai eljárások eredményei;

iv. 

betegség előfordulása és – adott esetben – az alkalmazott gyógykezelés;

v. 

a létesítményben elhullott állatok kórbonctani vizsgálatainak eredményei, beleértve a halva született állatokat;

vi. 

az elkülönítés vagy karantén ideje alatt tett megfigyelések.

b) 

a létesítmény felelős személyének az a) pontban említett nyilvántartást az engedélyezés időpontját követően legalább 10 évig kell vezetnie.

4. A személyzettel kapcsolatos, 56. cikk szerinti állategészségügyi követelmények a következők:

a) 

a létesítményért felelős személynek rendelkeznie kell a megfelelő képességekkel és ismeretekkel;

b) 

a létesítmény felelős személyének szerződés vagy egyéb jogi eszköz révén gondoskodnia kell egy, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által jóváhagyott és annak ellenőrzése alatt álló állatorvos szolgáltatásairól, aki

i. 

gondoskodik az érintett harmadik ország vagy terület járványügyi helyzetének megfelelő járványügyi felügyeleti és betegségfelügyeleti intézkedések illetékes hatóság általi engedélyezéséről, valamint a létesítményben történő alkalmazásáról; ezek az intézkedések magukban foglalják az alábbiakat:

— 
éves járványfelügyeleti program, amely magában foglalja az állatok zoonózisok szempontjából történő megfelelő ellenőrzését;
— 
a betegségekre gyanús állatok klinikai, laboratóriumi és post mortem vizsgálata;
— 
adott esetben a fogékony állatok vakcinázása a betegségekkel szemben, összhangban az OIE által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexével és a szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyvével;
ii. 

biztosítja, hogy haladéktalanul jelentsenek a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának minden gyanús elhullást és minden olyan egyéb tünet megjelenését, amely a magas patogenitású madárinfluenzára, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre vagy a madárchlamydiosisra utal;

iii. 

biztosítja, hogy a létesítménybe beérkező állatokat az 1. bekezdés b) pontjának követelményeivel, valamint a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának esetleges utasításaival összhangban szükség szerint elkülönítsék.

5. Az egészségi állapottal kapcsolatos, 56. cikk szerinti állategészségügyi követelmények a következők:

a) 

a létesítménynek mentesnek kell lennie a magas patogenitású madárinfluenzától, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől és a madárchlamydiosistól; ahhoz, hogy a létesítményt az ilyen betegségektől mentesnek lehessen nyilvánítani, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága értékeli az állategészségügyi állapotról szóló, legalább az engedélyezés iránti kérelem időpontját megelőző 3 évre vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a létesítményben levő állatokon végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Az új létesítményeket azonban csak az ilyen létesítményekben tartott állatokon végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján engedélyezik;

b) 

a létesítmény felelős személyének vagy megállapodással kell rendelkeznie egy laboratóriummal a kórbonctani vizsgálatok elvégzésére vonatkozóan, vagy rendelkeznie kell egy vagy több megfelelő létesítményrésszel, ahol egy illetékes személy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által feljogosított állatorvos felügyelete alatt elvégezheti ezeket a vizsgálatokat.




XX. MELLÉKLET

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELLENŐRZÉSI, MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ÉS A NEWCASTLE-BETEGSÉG KIMUTATÁSÁRA IRÁNYULÓAN

1. A karantén során a jelzőmadarakat, illetve – ha jelzőmadarakat nem alkalmaznak – a fogságban tartott madarakat az alábbi eljárásoknak kell alávetni:

a) 

jelzőmadarak alkalmazása esetén:

i. 

szerológiai vizsgálatra vérmintákat kell venni minden jelzőmadártól a karanténba vételük után legalább 21 nappal kezdődő időszakban, valamint a karanténidőszak vége előtt legalább 3 nappal záruló időszakban;

ii. 

ha a jelzőmadaraknál az i. alpontban említett minták tekintetében végzett szerológiai vizsgálat eredménye pozitív vagy nem egyértelmű:

— 
az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni;
— 
kloáka tamponmintákat (vagy bélsármintákat) és légcsőből vagy garatból vett kenetmintákat kell venni legalább 60 madártól vagy minden madártól, ha a szállítmány kevesebb mint 60 madárból áll;
b) 

amennyiben nem alkalmaznak jelzőmadarakat:

— 
az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni (azaz a szerológiai vizsgálat alkalmazása nem megfelelő);
— 
légcsőből vagy garatból vett kenetmintákat vagy kloáka tamponmintákat (vagy bélsármintákat) kell venni legalább 60 madártól, vagy minden madártól, ha a szállítmány kevesebb mint 60 madárból áll, a karantén első 7–15 napjában.

2. Az 1. pontban leírt vizsgálaton túlmenően a következő mintákat kell venni virológiai vizsgálat céljából:

a) 

a klinikailag beteg madaraktól vagy a beteg jelzőmadaraktól kloáka tamponmintákat (vagy bélsármintákat) és – ha lehetséges – légcsőből vagy garatból vett kenetmintákat kell venni;

b) 

az elhullás után a lehető legrövidebb időn belül mintát kell venni a béltartalomból, az agyból, a légcsőből, a tüdőből, a májból, a lépből, a veséből és más nyilvánvalóan érintett szervekből az alábbi madaraktól:

i. 

az elhullott jelzőmadaraktól, valamint a karanténba érkezéskor elhullva talált és a karantén során elhullott összes madártól; vagy

ii. 

kistestű madarakból álló nagy szállítmányoknál észlelt magas elhullási arány esetén az elhullott madarak legalább 10 %-ától.

3. Virológiai vizsgálat céljára engedélyezett az egyes madarak legfeljebb 5 mintájának egyetlen elegymintává való összevonása.

A bélsármintákat a többi szerv- és szövetmintától külön kell összevonni.




XXI. MELLÉKLET

EGYEDI KÖVETELMÉNYEK AZ UNIÓBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALRA SZÁNT KUTYÁK, MACSKÁK ÉS VADÁSZGÖRÉNYEK ESETÉBEN

1.    A VESZETTSÉGRE VONATKOZÓ ELLENANYAG-TITRÁLÁSI VIZSGÁLAT KÖVETELMÉNYEI:

a) 

a vizsgálatot az illetékes hatóság engedélyével rendelkező állatorvos által az aktuális, érvényes vakcinázási sorozat részeként végzett elsődleges vakcinázást követően legalább 30 nappal kezdődő és a bizonyítvány kiállításának dátuma előtt 3 hónappal végződő időszakban levett mintán kell elvégezni;

b) 

a vizsgálatnak 0,5 NE/ml-rel egyenértékű vagy annál nagyobb, veszettségvírust semlegesítő ellenanyagtitert kell mérnie;

c) 

az eredményt a hatósági laboratórium hivatalos jelentésének kell tanúsítania, és a jelentés másolatát csatolni kell az Unióba történő szállítás során az állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványhoz;

d) 

a vizsgálatot nem kell megismételni azon állatok esetében, amelyeket a kielégítő eredménnyel járó, veszettségre vonatkozó ellenanyag-titrálási vizsgálatot követően az a) pontban említett elsődleges vakcinázás, valamint az adott sorozat részét képező összes későbbi érvényes vakcinázás érvényességi ideje alatt újból beoltottak veszettség ellen.

2.    AZ ECHINOCCOCUS MULTILOCULARIS-FERTŐZÉS ELLENI KEZELÉS

A kutyákat az Unió területére való belépésük előtt az alábbiak szerint kezelni kell az Echinococcus multilocularis-fertőzés ellen:

a) 

a kezelésnek olyan jóváhagyott állatgyógyászati készítménnyel kell történnie, amely megfelelő dózisban tartalmaz prazikvantelt vagy olyan hatóanyagot, amely önmagában vagy kombinációban alkalmazva bizonyítottan csökkenti az érintett gazdafajban az Echinococcus multilocularis kifejlett és kifejletlen intesztinális formáinak populációját;

b) 

a készítményt állatorvosnak kell beadnia az Unió területére történő megérkezés előtt legfeljebb 48 órával kezdődő és az érkezés időpontja előtt legalább 24 órával végződő időszakban;

c) 

a készítményt beadó állatorvosnak a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett állategészségügyi bizonyítványban igazolnia kell a kezelésre vonatkozó alábbi információkat:

i. 

a kutya, macska vagy vadászgörény jeladójának vagy tetoválásának alfanumerikus kódja;

ii. 

az Echinococcus multilocularis-fertőzés elleni kezeléshez alkalmazott készítmény neve;

iii. 

a készítmény gyártójának neve;

iv. 

a kezelés dátuma és időpontja;

v. 

a kezelést végző állatorvos neve, bélyegzője és aláírása.




XXII. MELLÉKLET

AZ UNIÓ TERÜLETÉRE TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉST MEGELŐZŐ MINIMUM TARTÓZKODÁSI IDŐRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A KELTETŐTOJÁSOK ESETÉBEN



A keltetőtojások kategóriája

Amire a minimum tartózkodási idő vonatkozik

A származási hely szerinti harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében töltendő minimum tartózkodási idő a 98. cikk a) pontja szerint

A származási létesítményben töltendő minimum tartózkodási idő a 98. cikk b) pontja szerint

A rosszabb egészségi állapotú baromfival vagy keltetőtojásokkal, fogságban tartott madarakkal vagy vadon élő madarakkal való érintkezés nélküli minimális idő a 98. cikk c) pontja szerint

Baromfi keltetőtojásai

Származási állomány

3 hónap

6 hét

6 hét

A laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi kevesebb mint 20 keltetőtojását tartalmazó szállítmányok

Származási állomány

3 hónap

3 hét

3 hét




XXIII. MELLÉKLET

A FRISS HÚST ADÓ TARTOTT PATÁSOK LEVÁGÁSA VAGY LEÖLÉSE ELŐTTI MINIMUM TARTÓZKODÁSI IDŐRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Azon időszak, amelynek során a patásoknak – a 131. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint – a levágás vagy a leölés időpontját megelőzően a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében kell maradniuk, a következők egyike:

a) 

az adott időpontot megelőző legalább 3 hónap; vagy

b) 

az adott időpontot megelőző kevesebb mint 3 hónap, amennyiben a patások kevesebb mint 3 hónaposak.

2. A tartott patásoknak a 131. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak szerint a levágás vagy a leölés időpontját megelőzően legalább 40 napig a származási létesítményükben kell maradniuk, anélkül, hogy rosszabb egészségi állapotú patásokkal érintkeznének, amennyiben az állatok:

a) 

olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amelyre a XXIV. melléklet B. részében rögzített egy vagy több különleges feltétel alkalmazandó;

b) 

a 132. cikkben meghatározott eltérés hatálya alá tartoznak.




XXIV. MELLÉKLET

AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK SZÁRMAZÁSI HELYE SZERINTI HARMADIK ORSZÁG VAGY TERÜLET BETEGSÉGTŐL MENTES STÁTUSZA

A. RÉSZ

Azon minimális időszak (hónapokban kifejezve), amelyben a 133. cikk (1) bekezdése szerinti származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete betegségtől mentes státuszú:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

12 hónap (*2)

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

12 hónap

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

12 hónap

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

12 hónap (*2)

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Ez az időszak csökkenthető, amennyiben a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a B. résszel összhangban különleges feltételeket ír elő.

NA =  Nem alkalmazható.

B. RÉSZ

Az illetékes hatóság által meghatározandó különleges feltételek, amennyiben a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete a 133. cikk (1) bekezdésében rögzített eltérés szerint kevesebb mint 12 hónapja betegségtől mentes:



Ragadós száj- és körömfájás

Kiegészítő információk azon időpont meghatározásához, amelytől kezdve a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete a betegségtől mentesnek tekinthető

Klasszikus sertéspestis




XXV. MELLÉKLET

VAKCINÁZÁS A SZÁRMAZÁSI HARMADIK ORSZÁGBAN VAGY TERÜLETEN VAGY ANNAK KÖRZETÉBEN, VALAMINT AZON ÁLLATOK SZÁRMAZÁSI LÉTESÍTMÉNYÉBEN, AMELYEKBŐL AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK SZÁRMAZNAK

A. RÉSZ

Állategészségügyi követelmények arra vonatkozóan, hogy mikor nem kerülhet sor vakcinázásra a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében és azon patások származási létesítményében, amelyekből a friss hús származik:



 

1.  Szarvasmarhafélék

2.  Juhfélék

3.  Kecskefélék

4.  Sertésfélék

5.  Tevefélék

6.  Szarvasfélék

7.  Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. oszlopban említettektől eltérő patások (*1)

Ragadós száj- és körömfájás

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

NV/NVE

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

NV/NVE

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

NV/NVE (*2)

Afrikai sertéspestis

NA

NA

NA

NV/NVE

NA

NA

NA

Klasszikus sertéspestis

NA

NA

NA

NV/NVE

NA

NA

NA

(*1)   

Csak az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete szerinti, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandó.

(*2)   

Vagy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a B. résszel összhangban különleges feltételeket ír elő.

NV =  Az Unióba történő feladás időpontját megelőző legalább 12 hónapig: nem végeztek vakcinázást a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, és nem léptek be vakcinázott állatok a harmadik országba, területre vagy annak körzetébe.

NVE =  Nem vakcináztak állatokat azon patások származási létesítményében, amelyekből a friss hús származik.

NA =  Nem alkalmazható.

B. RÉSZ

Az illetékes hatóságok által megállapítandó különleges feltételek abban az esetben, ha a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében 12 hónapnál rövidebb időn belül vakcinázást végeztek a ragadós száj- és körömfájás ellen a 133. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint

1.    OLYAN HARMADIK ORSZÁG VAGY TERÜLET VAGY ANNAK KÖRZETE ESETÉBEN, AMELY MENTES A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSTÓL, ÉS AHOL VAKCINÁZÁST VÉGEZNEK A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS A, O VAGY C TÖRZSE TEKINTETÉBEN

A származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának kiegészítő információkkal kell szolgálnia, amelyek szavatolják, hogy a friss húsban nincs jelen a ragadós száj- és körömfájás vírusa, és teljesülnek az alábbi követelmények:

a) 

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága vakcinázási programot hajt végre és felügyel a tartott szarvasmarhafélék körében előforduló ragadós száj- és körömfájás ellen;

b) 

a friss hús az alábbiak valamelyikéből származik:

i. 

olyan létesítményekből származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék, amelyekben és amelyek 25 kilométeres körzetében a vágóhídra történő feladás időpontját megelőző 60 napban nem jelentettek ragadós száj- és körömfájást vagy keleti marhavészt;

vagy

ii. 

olyan létesítményekből származó, a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléktől eltérő, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patások, amelyekben és amelyek 50 kilométeres körzetében a vágóhídra történő feladás időpontját megelőző 90 napban nem jelentettek ragadós száj- és körömfájást vagy keleti marhavészt;

vagy

iii. 

a 138. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő vadon élő patások;

c) 

a hús kicsontozott, a belsőségtől eltérő friss hús, és olyan hasított testből származik,

i. 

amelyből a főbb elérhető nyirokcsomókat eltávolították;

ii. 

amelyet legalább 24 órán át +2 °C feletti hőmérsékleten érleltek, mielőtt a csontokat eltávolították;

iii. 

amelynek esetében a hús pH-értéke az érlelést követően és a kicsontozást megelőzően a longissimus dorsi izom középpontjában végzett elektronikus vizsgálatkor 6,0 alatti volt.

2.    OLYAN HARMADIK ORSZÁG VAGY TERÜLET VAGY ANNAK KÖRZETE ESETÉBEN, AMELY MENTES A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSTÓL, TOVÁBBÁ AHOL VAKCINÁZÁST VÉGEZNEK A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS A, O VAGY C TÖRZSE TEKINTETÉBEN, ÉS AMELYRE TOVÁBBI KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK VONATKOZNAK

Az 1. pontban rögzített követelményeken kívül a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának további, a vakcinázási programmal kapcsolatos különleges feltételeket kell teljesítenie, amelyek alátámasztják, hogy az adott körzetből származó friss hús mentes a ragadós száj- és körömfájás vírusától.

3.    A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSTÓL MENTES KÖRZETEK, AHOL NEM VÉGEZNEK VAKCINÁZÁST

3.1.    A ragadós száj- és körömfájás SAT vagy ASIA 1 törzse

Amennyiben a friss hús olyan, a ragadós száj- és körömfájásról mentes körzetből származik, ahol nem végeznek vakcinázást, de az adott körzet olyan harmadik országban vagy területen található, amelynek más körzeteiben vakcináznak a ragadós száj- és körömfájás SAT vagy ASIA 1 törzse ellen, vagy ahol ezek a törzsek a harmadik ország vagy terület egyes részein vagy szomszédos tagállamban vagy harmadik országokban endemikusak, a friss hús származási harmadik országának vagy területének illetékes hatóságai kötelesek biztosítani azokat a szükséges kiegészítő információkat, amelyek szavatolják, hogy a friss hús mentes a ragadós száj- és körömfájás vírusától, és amelyek garantálják a következő állategészségügyi követelményeknek való megfelelést:

a) 

a friss hús az alábbiak valamelyikéből származik:

i. 

olyan létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok, amelyekben és amelyek 10 kilométeres körzetében a levágás időpontját megelőző 12 hónapban nem jelentettek ragadós száj- és körömfájást vagy keleti marhavészt;

vagy

ii. 

a 138. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő vadon élő patások;

b) 

a hús a vágás időpontját követő 21 nap elteltéig nem exportálható az Unióba;

c) 

a hús kicsontozott, a belsőségtől eltérő friss hús, és olyan hasított testből származik,

i. 

amelyből a főbb elérhető nyirokcsomókat eltávolították;

ii. 

amelyet legalább 24 órán át +2 °C fölötti hőmérsékleten érleltek, mielőtt a csontokat eltávolították.

3.2.    A ragadós száj- és körömfájás A, O vagy C törzse

Amennyiben a friss hús olyan, a ragadós száj- és körömfájásról mentes körzetből származik, ahol nem végeznek vakcinázást a ragadós száj- és körömfájás ellen, de az adott körzet olyan harmadik országban vagy területen található, ahol vakcináznak a ragadós száj- és körömfájás A, O vagy C törzse ellen, és ahol a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai kiegészítő garanciákat nyújtottak a specifikusan az adott harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében alkalmazandó feltételekre nézve, amelyek alátámasztják, hogy az adott körzetből származó friss hús mentes a ragadós száj- és körömfájás vírusától, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai kötelesek biztosítani az alábbi kiegészítő információkat:

a) 

garanciák arra vonatkozóan, hogy a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai végrehajtják és felügyelik a ragadós száj- és körömfájás vonatkozásában a betegségtől mentes körzetben alkalmazandó felügyeleti programot, amely bizonyítja a ragadós száj- és körömfájástól való mentességet;

b) 

garanciák az 1. b) és c) pontban meghatározott állategészségügyi követelmények alkalmazására.




XXVI. MELLÉKLET

A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK

1.    A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK A KEZELÉS SZIGORÚSÁGÁNAK CSÖKKENŐ SORRENDJÉBEN:

B

=

Hermetikusan lezárt tartályban történő kezelés 3-as vagy annál nagyobb Fo értékig.

C

=

80 °C-os hőmérséklet-minimum, amelyet a húskészítmény feldolgozása során a hús teljes egészében el kell érni.

D

=

70 °C-os hőmérséklet-minimum, amelyet a húskészítmények és a kezelt gyomor, hólyag és belek feldolgozása során a hús, illetve a gyomor, hólyag és belek teljes egészében el kell érni, vagy nyers sonka esetében 9 hónapnál nem rövidebb ideig tartó és a következő jellemzőket eredményező természetes erjesztésből és érlelésből álló kezelés:

— 
az Aw érték 0,93 -nál nem magasabb,
— 
a pH-érték 6,0 -nál nem magasabb.

D1

=

Az előzőleg kicsontozott és zsírtalanított hús alapos megfőzése oly módon, hogy belső hőmérséklete legalább 30 percig 70 °C-os vagy ennél magasabb legyen.

E

=

A „biltong” típusú termékek esetében elvégzendő kezelés, amellyel elérhető, hogy:

— 
az Aw érték 0,93 -nál nem magasabb,
— 
a pH-érték 6,0 -nál nem magasabb.

F

=

Olyan hőkezelés, amely biztosítja a legalább 65 °C-os maghőmérséklet elérését annyi időn keresztül, amely a 40-es vagy afölötti pasztőrözési érték (PE) eléréséhez szükséges.

2.    KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK ÁLLATI BELEK ESETÉBEN:

Állati bél 1

=

Sózás nátrium-kloriddal (NaCl), szárazon vagy telített sósvíz formájában (Aw < 0,80 ), 30 napos vagy annál hosszabb folyamatos időtartamon át, 20 °C-os vagy annál magasabb hőmérsékleten.

Állati bél 2

=

Sózás foszfáttal kiegészített sóval, amelynek összetétele 86,5 % NaCl, 10,7 % Na2HPO4 és 2,8 % Na3PO4 (tömeg/tömeg/tömeg), szárazon vagy telített sósvíz formájában (Aw < 0,80 ), 30 napos vagy annál hosszabb folyamatos időtartamon át, 20 °C-os vagy annál magasabb hőmérsékleten.

Állati bél 3

=

Sózás nátrium-kloriddal 30 napig.

Állati bél 4

=

Kifehérítés.

Állati bél 5

=

Nyálkátlanítás utáni kiszárítás.




XXVII. MELLÉKLET

A TEJ ÉS A TEJTERMÉKEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK



 

A

B

A tejet és a tejtermékeket adó állatfaj

Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus, Bubalus bubalis és Camelus dromedarius

Nem Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus, Bubalus bubalis és Camelus dromedarius

A harmadik ország állategészségügyi helyzete

1.  Az elmúlt 12 hónapban a ragadós száj- és körömfájástól hivatalosan nem mentes harmadik országok

2.  Azon harmadik országok, ahol vakcináznak a ragadós száj- és körömfájás ellen

Bármilyen

Olyan sterilizáló eljárás, amellyel legalább 3-as Fo értéket lehet elérni

Igen

Igen

Ultrapasztőrözési (UHT, azaz ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelési) eljárás legalább 135 °C-on, megfelelő hőntartási idő mellett

Igen

Igen

Magas hőmérsékleten, rövid ideig történő pasztőrözési eljárás (HTST) 72 °C-on 15 másodpercig, legalább 7,0 -es pH-jú tejen kétszer is megismételve, adott esetben negatív reakciót elérve a közvetlenül a hőkezelés után végzett alkalikusfoszfatáz-próbán

Igen

Nem

HTST-kezelés 7,0 alatti pH-értékű tej esetében

Igen

Nem

HTST-eljárás egy másik fizikai eljárással kombinálva a következő módok egyikével:

i.  a pH-érték 6 alá csökkentése egy órán keresztül, vagy

ii.  további hőkezelés legalább 72 °C-on, szárítás alkalmazásával.

Igen

Nem

NEM :  A KEZELÉS NEM ENGEDÉLYEZETT

Igen :  elfogadható kezelés




XXVIII. MELLÉKLET

A TOJÁSTERMÉKEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK

1.    TOJÁSTERMÉKEK KEZELÉSE A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA INAKTIVÁLÁSA ÉRDEKÉBEN

A magas patogenitású madárinfluenza inaktiválása céljából a következő kezelések megfelelőek az alábbi tojástermékek esetében:



Tojástermék

Kezelés

Maghőmérséklet (Celsius-fok [°C])

A kezelés időtartama (másodperc [s] vagy óra [h])

Folyékony tojásfehérje

55,6  °C

870 s

56,7  °C

232 s

10 % sót tartalmazó tojássárgája

62,2  °C

138 s

▼M2

Szárított tojásfehérje

67 °C

20 h

54,4  °C

50,4 h

▼B

Egész tojás

60 °C

188 s

teljesen megfőzve

Egész tojáskeverék

60 °C

188 s

61,1  °C

94 s

teljesen megfőzve

2.    TOJÁSTERMÉKEK KEZELÉSE A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG INAKTIVÁLÁSA ÉRDEKÉBEN

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség inaktiválása céljából a következő kezelések megfelelőek az alábbi tojástermékek esetében:



<

Tojástermék

Kezelés

Maghőmérséklet (Celsius-fok [°C])

A kezelés időtartama (másodperc [s] vagy óra [h])

Folyékony tojásfehérje

55 °C