Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/688 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. december 17.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a tartott szárazföldi állatok, a vadon élő szárazföldi állatok és a keltetőtojások Unión belüli mozgatása tekintetében kiegészíti az állatokra vagy az emberekre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében megállapított szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1)

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

tartott és vadon élő szárazföldi állatok és keltetőtojások;

olyan létesítmények, ahol az említett állatokat és keltetőtojásokat tartják, vagy ahol összegyűjtési műveleteken mennek keresztül;

az említett állatokat és keltetőtojásokat tartó felelős személyek;

szárazföldi állatokat és keltetőtojásokat tartó felelős személyek;

a tagállamok illetékes hatóságai.

(2)

A II. rész csak abban az esetben alkalmazandó a tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások mozgatására, ha a mozgatásra a tagállamok között kerül sor, a 4–6. cikk és a 63. cikk kivételével, amely cikkek a tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások tagállamokon belüli mozgatására is vonatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„szállítóeszköz”: közúti, vasúti, vízi vagy légi jármű;

„konténer”: bármilyen láda, doboz, gyűjtőedény vagy egyéb merev szerkezet, amelyet állatok vagy tojások szállítására használnak, és amely nem maga a szállítóeszköz;

„zárt termelő létesítmény”: olyan létesítmény, amelynek szerkezeti kialakítása, valamint az abban alkalmazott szigorú biológiai védelmi intézkedések biztosítják a kapcsolódó létesítményekből származó állatok tartásának a környezettől való hatékony elkülönítését;

„szarvasmarhaféle”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem valamely fajához tartozó patás állat, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

„ »betegség«-től mentes létesítmény”: az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet követelményeinek megfelelően ilyen minősítést kapott létesítmény;

„ »betegség«-től mentes minősítés”: egy tagállam vagy annak valamely körzete betegségtől mentes minősítése, amelyet a Bizottság az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkével összhangban jóváhagyott;

„ »betegség«-ről nem érkezett jelentés”/„ »betegség«-et nem jelentették”: a létesítményben tartott, a releváns fajhoz tartozó egyetlen állatot vagy állatcsoportot sem sorolták be az adott betegség megerősített eseteként, és az érintett betegség gyanúját minden esetben kizárták;

„vágásra szánt »állatok« ”: tartott szárazföldi állatok, amelyeket közvetlenül, vagy pedig egy összegyűjtési műveletet követően vágóhídra szállítanak;

„engedélyezett karanténlétesítmény”: az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően engedélyezett létesítmény;

10.

„jóváhagyott mentesítési program”: egy tagállamban vagy annak egy körzetében végrehajtott, a Bizottság által az (EU) 2016/429 rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint jóváhagyott betegségmentesítési program;

11.

„juhféle”: az Ovis nem valamely fajához tartozó patás állat, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

12.

„kecskeféle”: a Capra nem valamely fajához tartozó patás állat, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

13.

„sertésféle”: a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

14.

„lóféle”: az Equus nem valamely fajához tartozó egypatás állat (ideértve a lovakat, a szamarakat és a zebrákat), valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

15.

„teveféle”: a Camelidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

16.

„szarvasféle”: a Cervidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

17.

„egyéb tartott patások”: a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, ló-, teve- és szarvasféléktől eltérő tartott patások;

18.

„vektorvédett létesítmény”: egy létesítmény azon része vagy egésze, amelyet megfelelő fizikai és irányítási eszközökkel megvédenek a Culicoides támadásai ellen, és amely számára az illetékes hatóság megadta az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének megfelelően a „vektorvédett létesítmény” minősítést;

19.

„vektormentes időszak”: a Culicoidesnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 1. fejezete 5. szakaszának megfelelően meghatározott inaktivitási időszaka egy meghatározott területen;

20.

„tenyészbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb, keltetőtojás termelésére szánt baromfi;

21.

„haszonbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb, hús, étkezési tojás vagy más termékek termelése, vagy a szárnyasvad-állomány újratelepítése céljából tenyésztett baromfi;

22.

„állomány”: azonos egészségi állapotú, azonos helyen vagy azonos elkerített területen tartott, egy járványügyi egységet képező baromfik vagy fogságban tartott madarak összessége; istállózott baromfinál e fogalom alá tartozik az ugyanabban a légtérben elhelyezett valamennyi madár;

23.

„naposcsibe”: minden, 72 órásnál fiatalabb baromfi;

24.

„specifikus kórokozóktól mentes tojás”: az Európai Gyógyszerkönyvben ( 1 ) leírt, „specifikus kórokozóktól mentes baromfiállománytól” származó és kizárólag diagnosztikai, kutatási vagy gyógyszerészeti felhasználásra szánt keltetőtojás;

25.

„törzskönyvezett lóféle”:

az Equus caballus, illetve az Equus asinus fajhoz tartozó, egy, az (EU) 2016/1012 rendelet 4. vagy 34. cikkével összhangban elismert tenyésztőszervezet vagy harmadik országbeli tenyésztőszervezet által létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett vagy az abba történő bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállat;

az Equus caballus fajhoz tartozó, egy lovassportrendezvények vagy lóversenyek céljára lovakkal foglalkozó nemzetközi egyesületnél vagy szervezetnél akár közvetlenül, akár annak nemzeti szövetségén vagy fióktelepein keresztül törzskönyvezett tartott állat (a továbbiakban: törzskönyvezett ló);

26.

„főemlős”: a Primates rendbe tartozó állatfajok valamelyikének egyede, az ember kivételével;

27.

„(nyugati) mézelő méh”: az Apis mellifera fajhoz tartozó állat;

28.

„poszméh”: a Bombus nembe tartozó állatfaj egyede;

29.

„kutya”: a Canis lupus fajhoz tartozó tartott állat;

30.

„macska”: a Felis silvestris fajhoz tartozó tartott állat;

31.

„vadászgörény”: a Mustela putorius furo fajhoz tartozó tartott állat;

32.

„egyéb ragadozók”: a Carnivora rendbe tartozó fajba tartozó állatok, a kutyák, a macskák és a vadászgörények kivételével;

33.

„vándorcirkusz”: állatokat szerepeltető vagy állatbemutatókat magában foglaló kiállítás vagy vásár, amelyet tagállamok között terveznek utaztatni;

34.

„állatbemutató”: kiállítás vagy vásár céljából tartott állatokat szerepeltető bemutató, amely cirkusz részét is képezheti;

35.

„postagalamb”: a galambdúcából egy másik tagállamba elszállított vagy elszállítani szándékozott galamb, amit azért engednek el, hogy ott elengedve visszarepüljön a származási tagállamba.

II. RÉSZ

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK ÉS A KELTETŐTOJÁSOK UNIÓN BELÜLI MOZGATÁSA

1. FEJEZET

A tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások Unión belüli mozgatására vonatkozó általános követelmények

1. szakasz

Az (EU) 2016/429 rendeletben előírt intézkedéseket kiegészítő, az Unión belüli szállítással kapcsolatos betegségmegelőzési intézkedések

4. cikk

A szállítóeszközökre vonatkozó általános követelmények

A felelős személyeknek, beleértve a szállítókat, biztosítaniuk kell, hogy a tartott szárazföldi állatok vagy keltetőtojások szállítására használt szállítóeszközök, a 6. cikkben említett szárazföldi állatok szállítóeszközei kivételével:

olyan kialakításúak legyenek, hogy

állatok vagy keltetőtojások ne tudjanak kiszabadulni vagy kiesni;

ii.

lehetséges legyen az állatok tartására szolgáló hely szemrevételezése;

iii.

ne legyen lehetséges az állati ürülék, az alom vagy a takarmány kikerülése, vagy minimális legyen;

iv.

baromfik és fogságban tartott madarak esetében a tollak kikerülése ne legyen lehetséges, vagy minimális legyen;

tisztításuk és fertőtlenítésük az állatok, a keltetőtojások vagy az állategészségügyi kockázatot jelentő tárgyak minden egyes szállítása után mihamarabb megtörténjen, és azokat szükség esetén ismételten megtisztítsák és fertőtlenítsék, és az újabb állatok vagy keltetőtojások berakodása előtt minden esetben szárítsák meg vagy hagyják megszáradni.

5. cikk

A tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások szállítására szolgáló konténerekre vonatkozó követelmények

(1)

A felelős személyek – beleértve a szállítókat – biztosítják, hogy a tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások szállítására szolgáló, a 6. cikkben említett szárazföldi állatok konténereitől eltérő konténerek:

megfeleljenek a 4. cikk a) pontjában foglalt követelményeknek;

csak azonos fajba, kategóriába és típusba tartozó, azonos egészségi állapotú állatokat vagy keltetőtojásokat tartalmazzanak;

esetében fennálljanak a következők:

vagy még nem használt, erre a célra tervezett eldobható konténerek legyenek, amelyeket első használat után meg kell semmisíteni;

vagy

ii.

használat után tisztítsák meg és fertőtlenítsék őket, majd minden további felhasználás előtt szárítsák meg vagy hagyják megszáradni.

(2)

Baromfik és keltetőtojások esetében a felelős személyek – beleértve a szállítókat is – biztosítják, hogy az olyan konténereken, amelyekben tartott baromfit és keltetőtojásokat szállítanak a szállítóeszközön, fel legyenek tüntetve a következő feliratok:

naposcsibék és keltetőtojások esetében:

a származási tagállam neve;

ii.

a származási létesítmény engedélyszáma vagy nyilvántartási száma;

iii.

az érintett baromfik faja;

iv.

az állatok vagy a keltetőtojások száma;

tenyészbaromfi és haszonbaromfi esetében a származási létesítmény engedélyszáma vagy nyilvántartási száma.

(3)

A 49. cikkben foglalt eltérés keretében szállított méhanyák esetében a felelős személyek – beleértve a szállítókat is – biztosítják, hogy a konténereket vagy a teljes szállítmányt közvetlenül a hatósági állatorvos által az egészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából végzett szemrevételezéses vizsgálat után finom, legfeljebb 2 mm szembőségű hálóval fedjék be.

(4)

A poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítményekből származó poszméhek esetében a felelős személyeknek, beleértve a szállítókat is, biztosítaniuk kell, hogy azok a szállítás során külön járványügyi egységekben el legyenek különítve, és minden méhcsaládot olyan zárt konténerben helyezzenek el, amely használat előtt új volt, vagy pedig amelyet használat előtt megtisztítottak és fertőtlenítettek.

6. cikk

A tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások szállítására szolgáló szállítóeszközökre és konténerekre vonatkozó követelmények alóli mentességek

(1)

A 4. és 5. cikkben meghatározott követelmények nem vonatkoznak a következők szállítására:

vándorcirkuszokban és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok;

az (EU) 2016/429 rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt fajokba tartozó állatok, amennyiben azokat az említett rendelet 246. cikkének (1) és (2) bekezdésében engedélyezettnél nagyobb számban, nem kereskedelmi célból szállítják;

az (EU) 2016/429 rendelet I. mellékletének B. részében felsorolt fajokba tartozó állatok, amelyeket az adott fajok tekintetében meghatározott számokat meghaladó számban, nem kereskedelmi célból szállítanak, amennyiben a 246. cikk (3) bekezdése alapján szabályokat fogadtak el az érintett fajokhoz tartozó kedvtelésből tartott állatok maximális számának megállapítása céljából.

(2)

A 4. cikk b) pontjában, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott követelmények nem vonatkoznak a lófélék valamely tagállamon belül történő szállítására, kivéve, ha ezeket a lóféléket vágásra szánták.

(3)

Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a 4. cikk b) pontjában meghatározott követelmények nem vonatkoznak a következő szállításokra:

egy létesítményen belül történő szállítás, amennyiben

a szállított állatokat a létesítményben tartják, és a szállítást az adott létesítmény felelős személye végzi;

és

ii.

a tartott szárazföldi állatok szállítására használt szállítóeszközöket megtisztítják és fertőtlenítik, mielőtt azok elhagynák a létesítményt;

vagy

a tagállamon belüli létesítmények között történő szállítás, amennyiben

a létesítmények ugyanabba az ellátási láncba tartoznak;

és

ii.

a tartott szárazföldi állatok szállítására használt szállítóeszközöket megtisztítják és fertőtlenítik minden egyes nap végén, amikor az említett szállítóeszközökben állatokat szállítottak.

(4)

A 4. cikkben és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények nem vonatkoznak a nyugati mézelő méhek és a poszméhek szállítására.

2. szakasz

A szárazföldi állatok más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó, vakcinázással kapcsolatos kiegészítő követelmények

7. cikk

A szárazföldi állatok és a keltetőtojások másik tagállamba történő mozgatására vonatkozó, az A kategóriájú betegségek elleni vakcinázással kapcsolatos követelmények

Amennyiben a származási tagállam vakcinázást vezetett be egy A kategóriájú betegség ellen, a felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak szárazföldi állatokat vagy keltetőtojásokat egy másik tagállamba, ha az említett állatok és keltetőtojások megfelelnek az (EU) 2016/429 rendelet 47. cikkének megfelelően a releváns A kategóriájú betegségre és az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok állataira vonatkozóan megállapított különleges feltételeknek.

3. szakasz

A más tagállamból érkező tartott szárazföldi állatokat fogadó vágóhidak felelős személyeire vonatkozó kiegészítő követelmények

8. cikk

Maximális időtartam, amelyen belül a más tagállamból érkező tartott patás állatokat és baromfikat le kell vágni

A vágóhidak felelős személyeinek biztosítaniuk kell, hogy a más tagállamból érkező tartott patás állatokat és baromfikat a vágóhídra érkezésüket követő 72 órán belül levágják.

9. cikk

A vágóhidak felelős személyeire vonatkozó kiegészítő kockázatcsökkentő intézkedések

(1)

A vágóhidak felelős személyeinek biztosítaniuk kell, hogy a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, más tagállamból érkező állatokat a vágóhídra érkezésüktől számított 24 órán belül levágják, ha azok nem teljesítik legalább a következő feltételek egyikét:

megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének;

vagy

teljesítik az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikke (2) bekezdésében említett, a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által elfogadott feltételeket.

(2)

Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken túlmenően, ha a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat egy másik tagállamon keresztül szállítják, és azok nem felelnek meg a 32. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában vagy a 32. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételek legalább egyikének, a vágóhidak felelős személyeinek biztosítaniuk kell, hogy az említett állatokat a vágóhídra érkezésüktől számított 24 órán belül levágják.

▼M3

(3)

A vágóhidak felelős személyeinek biztosítaniuk kell, hogy az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat legkésőbb a vágóhídra érkezésüket követő 24 órán belül levágják, amennyiben azok egy másik tagállamból érkeznek és nem felelnek meg minden egyes érintett faj tekintetében a 10. cikk (1) bekezdésének f) pontjában, a 15. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, a 23. cikk (1) bekezdésének g) pontjában, a 26. cikk (1) bekezdésének g) pontjában vagy a 29. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott követelményeknek.

▼B

2. FEJEZET

A tartott patás állatok más tagállamba történő mozgatására vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények

1. szakasz

Szarvasmarhafélék

10. cikk

A tartott szarvasmarhafélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabbak, akkor a születésük óta folyamatosan a létesítményben tartózkodtak, és ebben az időszakban nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső tartott szarvasmarhafélékkel, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

az a) pontban említett állatok útnak indítását megelőző 30 nap során harmadik országból vagy harmadik országbeli területről az Unióba belépő, az említett állatok tartózkodására szolgáló létesítménybe behozott állatokat külön kell tartani, hogy az adott létesítményben tartózkodó többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessenek;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amely a szarvasmarhafélék tekintetében vakcinázás nélkül mentes a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől, és a következő feltételek egyike teljesül:

a létesítmény olyan tagállamban vagy annak olyan körzetében található, amely a szarvasmarhafélék állománya tekintetében mentes a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől;

vagy

ii.

az állatokat a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá az indulást megelőző 30 napon belül vett mintán, illetve ellett nőstény állatok esetében az ellés után legalább 30 nappal vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

iii.

az állatok 12 hónaposnál fiatalabbak;

vagy

iv.

az állatokat ivartalanították;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amely mentes a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségtől, és a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a létesítmény olyan tagállamban vagy annak olyan körzetében található, amely rendelkezik a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségtől mentes minősítéssel;

vagy

ii.

az állatokat a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 2. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá az indulást megelőző 30 napon belül, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

iii.

az állatok 6 hetesnél fiatalabbak;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

▼M3

az állatok olyan területen található létesítményből érkeznek, ahonnan a létesítményt körülvevő legalább 150 km sugarú körben az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttségnek

az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknál történő előfordulásáról nem érkezett jelentés az indulást megelőző 2 évben; vagy

ii.

az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknál történő előfordulását jelentették az indulást megelőző 2 évben, de teljesül a követelmények alábbi csoportjainak valamelyike:

az állatokat olyan körzetben tartották, amely a IX. melléklet 1. és 2. részének megfelelően az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes:

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 28 napig, és az állatokat a betegségtől szezonálisan mentes területre való beléptetésüktől számított legalább 28 nap elteltével gyűjtött mintákon végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredménnyel zárult, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 14 napig, és az állatokat a betegségtől szezonálisan mentes területre való beléptetésüktől számított legalább 14 nap elteltével gyűjtött mintákon végzett PCR-vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredménnyel zárult; vagy

az állatok a rendeltetési helyre történő szállítás alatt védettek voltak a vektorok támadásaival szemben, és a IX. melléklet 3. részében meghatározott követelményeknek megfelelő, vektorvédett létesítményben, a vektorok támadásaitól védve tartották őket:

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 28 napig, és az állatokat a vektorok támadásaival szembeni védelem időszakának kezdetétől számított legalább 28 nap elteltével gyűjtött mintákon végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredménnyel zárult, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 14 napig, és az állatokat a vektorok támadásaival szembeni védelem időszakának kezdetétől számított legalább 14 nap elteltével gyűjtött mintákon végzett PCR-vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredménnyel zárult.

▼B

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés a surra (Trypanosoma evansi) előfordulásáról, és amennyiben az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 2 évben jelentés érkezett a surra (Trypanosoma evansi) előfordulásáról, az érintett létesítményre vonatkozóan az utolsó járvány kitörését követően forgalmi korlátozások voltak érvényben mindaddig, amíg:

a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

és

ii.

a létesítményben fennmaradó állatokat a surra (Trypanosoma evansi) kimutatására az I. melléklet 3. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak nem vetették alá a fertőzött állatoknak a létesítményből történő eltávolítását követő legalább 6 hónap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

a 11. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 13. cikkben említett tartott szarvasmarhafélék kivételével az állatok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének;

adott esetben teljesülnek a 32. és 33. cikkben meghatározott feltételek.

▼M3

Az f) pont ii. alpontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az említett pontban meghatározott követelmények egyikének meg nem felelő, egy másik tagállamba vagy annak valamely területére történő mozgatásokat, amennyiben a rendeltetési tagállam:

tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatásokat engedélyezték; valamint

az állatokat származási tagállamuktól vagy területüktől függetlenül elfogadja.

▼B

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 14. cikkben említett, vágásra szánt tartott szarvasmarhafélékre.

11. cikk

A tartott szarvasmarhaféléknek bizonyos betegségektől mentes minősítésű más tagállamokba vagy azok ilyen körzeteibe történő mozgatására vonatkozó kiegészítő követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes minősítéssel rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

az állatok enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes létesítményből érkeznek;

vagy

amennyiben az állatok enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkeznek, az érintett létesítményből nem érkezett jelentés enzootikus szarvasmarha-leukózis előfordulásáról az indulást megelőző 24 hónapban; és

amennyiben az állatok 24 hónaposnál idősebbek, az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására az I. melléklet 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá őket, és a vizsgálat negatív eredményt adott

—

vagy olyan mintákon, amelyeket két alkalommal, legalább négyhónapos időközönként vettek, és az állatokat ebben az időszakban a létesítményben lévő többi szarvasmarhafélétől elkülönítve tartották;

vagy

—

olyan mintán, amelyet az állatok indulását megelőző 30 napban vettek, és a létesítményben tartott összes 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélét az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására az I. melléklet 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket az állatok útnak indítását megelőző 12 hónapban két alkalommal, legalább négyhónapos időközönként vettek, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

ii.

amennyiben az állatok 24 hónaposnál fiatalabbak, azok olyan anyaállatoktól születtek, amelyeket az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására az I. melléklet 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetettek alá olyan mintákon, amelyeket az állatok útnak indítását megelőző 12 hónapban két alkalommal, legalább négyhónapos időközönként vettek, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(2)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől mentes minősítéssel rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek, nem vakcinázták őket szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis ellen, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

ha az állatok szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől mentes létesítményből érkeznek,

vagy

a létesítmény a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől mentes minősítéssel rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

ii.

az állatokat az indulást megelőzően legalább 30 napra karantén alá helyezték, és a teljes szarvasmarhaherpesz-vírus-1 (BoHV-1) elleni antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatnak vetették alá az I. melléklet 5. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével az indulásukat megelőző 15 napban vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

amennyiben az állatok szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől nem mentes létesítményből érkeznek, azokat az indulást megelőzően legalább 30 napig engedélyezett karanténlétesítményben tartották, és a teljes BoHV-1 elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 5. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá a karanténba helyezést követő legalább 21 nap elteltével vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(3)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes minősítéssel rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek, nem vakcinázták őket szarvasmarha vírusos hasmenése ellen, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

ha az állatok szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes létesítményből érkeznek,

a létesítmény szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes minősítéssel rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található, vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. melléklete VI. része 1. fejezete 2. szakasza 1.c) pontjának ii. vagy iii. alpontjában említett vizsgálati eljárásnak vetették alá az állatok indulását megelőző négy hónapon belül, és az negatív eredménnyel zárult;

vagy

ii.

az állatokat indulásuk előtt egyenként megvizsgálták a szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus jelenlétének kizárása céljából;

ha az állatok szarvasmarha vírusos hasmenésétől nem mentes létesítményből érkeznek, a szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus antigénjének vagy genomjának kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatnak vetették alá őket az I. melléklet 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével, mely vizsgálat negatív eredménnyel zárult, és

vagy

az állatokat az indulásuk előtt legalább 21 napig engedélyezett karanténlétesítményben tartották, és a vemhes anyaállatokat a szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá a karanténba helyezést követő legalább 21 nap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

ii.

az állatokat a szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket az indulást megelőzően, vagy vemhes anyaállatok esetében a jelenlegi vemhesség előtti megtermékenyítés előtt vettek, és a vizsgálat pozitív eredménnyel zárult.

(4)

A 10. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított feltételek legalább egyikének meg nem felelő tartott szarvasmarhaféléknek a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítésű tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő mozgatását, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen jellegű mozgatások az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett feltételek szerint engedélyezettek.

(5)

Az 1–4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 14. cikkben említett, vágásra szánt tartott szarvasmarhafélékre.

12. cikk

A tartott szarvasmarhaféléknek a bizonyos betegségek tekintetében jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamokba vagy azok ilyen körzeteibe történő mozgatására vonatkozó kiegészítő követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket enzootikus szarvasmarha-leukózisra vonatkozóan jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

az állatok enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes létesítményből érkeznek;

vagy

—

olyan mintákon, amelyeket két alkalommal, legalább négyhónapos időközönként vettek, és az állatokat ebben az időszakban a létesítményben lévő többi szarvasmarhafélétől elkülönítve tartották;

vagy

—

olyan mintákon, amelyeket az állatok indulását megelőző 30 napban vettek, feltéve, hogy a létesítményben tartott összes 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélét az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására az I. melléklet 4. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket az állatok útnak indítását megelőző 12 hónapban két alkalommal, legalább négyhónapos időközönként vettek, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

ii.

(2)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére/fertőző pustulás vulvovaginitisre vonatkozóan jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

ha az állatok szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől mentes létesítményből érkeznek,

vagy

a létesítmény a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől mentes minősítéssel rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

ii.

a létesítmény a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére/fertőző pustulás vulvovaginitisre vonatkozójóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

iii.

az állatokat az indulást megelőzően legalább 30 napra karantén alá helyezték, és a teljes BoHV-1 elleni antitestek, illetve gE deléciós vakcinával beoltott állatok esetében a BoHV-1 gE fehérje elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 5. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá az indulásukat megelőző 15 napban vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

iv.

az állatok rendeltetési helye olyan létesítmény, ahol hústermelés céljából szarvasmarhaféléket tartanak, és azok nem érintkeznek más létesítmények szarvasmarhaféléivel, és ahonnan az állatokat közvetlenül a vágóhídra szállítják;

vagy

(3)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasmarhaféléket szarvasmarha vírusos hasmenésére vonatkozóan jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

ha az állatok szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes létesítményből érkeznek,

a létesítmény szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes minősítésű tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

ii.

a létesítmény szarvasmarha vírusos hasmenésére vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

iii.

a létesítményt az indulást megelőző négy hónapon belül az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. melléklete VI. része 1. fejezete 2. szakasza 1.c) pontjának ii. vagy iii. alpontjában említett vizsgálati eljárásnak vetették alá, és ez negatív eredménnyel zárult;

vagy

iv.

az állatokat indulás előtt egyenként megvizsgálták a szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus jelenlétének kizárása céljából;

vagy

amennyiben az állatok szarvasmarha vírusos hasmenésétől nem mentes létesítményből érkeznek, a szarvasmarhák vírusos hasmenését okozó vírus antigénjének vagy genomjának kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatnak vetették alá őket az I. melléklet 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult,

és

vagy

ii.

az állatokat a szarvasmarhák vírusos hasmenését okozó vírus elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 6. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket az indulást megelőzően, vagy vemhes anyaállatok esetében a jelenlegi vemhesség előtti megtermékenyítés előtt vettek, és a vizsgálat pozitív eredménnyel zárult.

(4)

A 10. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított feltételek legalább egyikének meg nem felelő tartott szarvasmarhaféléknek a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő mozgatását, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen jellegű mozgatások az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett feltételek szerint engedélyezettek.

(5)

Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 14. cikkben említett, vágásra szánt tartott szarvasmarhafélékre.

13. cikk

Eltérések a tartott szarvasmarhaféléknek a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítéssel és erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal nem rendelkező más tagállamokba vagy azok ilyen körzeteibe történő mozgatása tekintetében

A 10. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított követelmények legalább egyikének meg nem felelő tartott szarvasmarhaféléknek a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel és erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal nem rendelkező tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő mozgatását, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen jellegű mozgatások engedélyezettek. Amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam feltételeket határoz meg az ilyen jellegű mozgatásokra vonatkozóan, azoknak meg kell egyezniük az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 5–8. pontjában meghatározott feltételek valamelyikével.

14. cikk

Eltérés a vágásra szánt tartott szarvasmarhafélék más tagállamokba történő mozgatására vonatkozóan

A 10., a 11. és a 12. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt tartott szarvasmarhaféléknek más tagállamba történő mozgatása, amennyiben teljesülnek a következő követelmények:

az állatok

vagy

a szarvasmarhafélék tekintetében vakcinázással vagy vakcinázás nélkül Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek;

vagy

ii.

ivartalanításra kerültek;

vagy

iii.

a szarvasmarhafélék teljes állománya 12 hónaposnál idősebb, és az állatokat a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá az indulást megelőző 30 napon belül vett mintán, illetve ellett nőstény állatok esetében az ellés után legalább 30 nappal vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

az állatok vagy

Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek;

vagy

ii.

a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 2. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá őket az indulást megelőző 30 napon belül, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség előfordulásáról.

2. szakasz

Juh- és kecskefélék

15. cikk

A tartott juh- és kecskefélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott juh- és kecskeféléket más tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabbak, akkor a születésük óta folyamatosan a létesítményben tartózkodtak, és ebben az időszakban nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső tartott juh- vagy kecskefélékkel, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

a 16. cikknek megfelelően mozgatott állatok kivételével azok olyan létesítményből érkeznek, amely a juh- és kecskefélék tekintetében vakcinázással vagy vakcinázás nélkül mentes a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől, és

vagy

a létesítmény olyan tagállamban vagy annak olyan körzetében található, amely a juh- és kecskefélék állománya tekintetében a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítéssel rendelkezik;

vagy

ii.

vagy

iii.

az állatok 6 hónaposnál fiatalabbak;

vagy

iv.

az állatokat ivartalanították.

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

▼M3

az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknál történő előfordulásáról nem érkezett jelentés az indulást megelőző 2 évben; vagy

ii.

az állatokat olyan körzetben tartották, amely a IX. melléklet 1. és 2. részének megfelelően az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes:

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

▼B

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

és

ii.

a 17. cikknek megfelelően mozgatott állatok kivételével azok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének;

adott esetben teljesülnek a 32. és 33. cikkben meghatározott feltételek.

▼M3

Az e) pont ii. alpontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az említett pontban meghatározott követelmények egyikének meg nem felelő, egy másik tagállamba vagy annak valamely területére történő mozgatásokat, amennyiben a rendeltetési tagállam:

tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatásokat engedélyezték; valamint

az állatokat származási tagállamuktól vagy területüktől függetlenül elfogadja.

▼B

(2)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott juhféléket egy másik tagállamba, ha azok megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és olyan létesítményből érkeznek, ahonnan az indulást megelőző 42 napban nem érkezett jelentés a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségről.

(3)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott kecskeféléket egy másik tagállamba, ha azok megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és olyan létesítményből érkeznek, ahol az indulást megelőző legalább 12 hónapos időszakban a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségre vonatkozóan felügyeletet végeztek a létesítményben tartott kecskeféléknél a II. melléklet 1. része 1.és 2. pontjának megfelelően, és az említett az időszakban

csak az e bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazó létesítményekből érkező kecskeféléket hoztak be az (1) bekezdés a) pontjában említett létesítménybe;

ii.

amennyiben jelentés érkezett a létesítményben tartott kecskefélék Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségéről, intézkedéseket hoztak a II. melléklet 1. része 3. pontjának megfelelően.

(4)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott, nem kasztrált hím juhféléket egy másik tagállamba, ha azok megfelelnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 12 hónapban nem érkezett jelentés juh-mellékheregyulladás (Brucella ovis) előfordulásáról;

az állatokat a juh-mellékheregyulladás (Brucella ovis) kimutatására szerológiai vizsgálatnak vetették alá az indulást megelőző 30 napban vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(5)

Az 1–4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 18. cikkben említett, vágásra szánt tartott juh- és kecskefélékre.

16. cikk

Eltérés a tartott juh- és kecskeféléknek a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítéssel nem rendelkező más tagállamba vagy annak ilyen körzeteibe történő mozgatására vonatkozóan

A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított követelményektől eltérve felelős személyek mozgathatnak tartott juh- és kecskeféléket a juh- és kecskefélék tekintetében Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítéssel nem rendelkező más tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok olyan létesítményből érkeznek, amely a juh- és kecskefélék tekintetében vakcinázással mentes a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől.

17. cikk

Eltérések a tartott juh- és kecskefélék más tagállamokba vagy azok körzeteibe történő mozgatására vonatkozóan a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében

A 15. cikk (1) bekezdésének h) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított követelmények legalább egyikének meg nem felelő tartott juh- és kecskeféléknek olyan más tagállamba vagy annak olyan körzetébe történő mozgatását,

amely rendelkezik a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen jellegű mozgatásokat az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett feltételek szerint engedélyezték;

amely nem rendelkezik a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel és erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatások engedélyezettek. Amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam feltételeket határoz meg az ilyen jellegű mozgatásokra vonatkozóan, azoknak meg kell egyezniük az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 5–8. pontjában meghatározott feltételek valamelyikével.

18. cikk

Eltérés a vágásra szánt tartott juh- és kecskefélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

A 15. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt tartott juh- és kecskefélék más tagállamba történő mozgatása, amennyiben teljesülnek a következő követelmények:

▼M3 —————

▼B

az állatok

vagy

a juh- és kecskefélék tekintetében vakcinázással vagy vakcinázás nélkül Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek;

vagy

ii.

6 hónaposnál idősebbek, és a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá őket az indulást megelőző 30 napon belül vett mintán, illetve ellett nőstény állatok esetében az ellés után legalább 30 nappal vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

vagy

iii.

ivartalanításra kerültek;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

3. szakasz

Sertésfélék

19. cikk

A tartott sertésfélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott sertésféléket egy másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabbak, akkor a születésük óta folyamatosan a létesítményben tartózkodtak, és ebben az időszakban nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső tartott sertésfélékkel, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 42 napban nem érkezett jelentés a sertésfélék Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségéről, és amelyben az indulást megelőző legalább 12 hónapban

vagy

szükség szerint biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaztak – ideértve a tartási körülményeket és a takarmányozó rendszereket is – annak érdekében, hogy megakadályozzák a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségnek az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokról a létesítményben tartott sertésfélékre történő átterjedését, és a létesítménybe csak egyenértékű biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazó létesítményekből származó sertésféléket hoztak be;

vagy

ii.

az indulást megelőző legalább 12 hónapban a létesítményben tartott sertésféléknél a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségre vonatkozóan felügyeletet végeztek a III. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően, és az említett időszakban

—

csak az i. alpontban vagy az ezen alpontban előírt intézkedéseket alkalmazó létesítményekből érkező sertésféléket hoztak be az a) pontban említett létesítménybe;

—

amennyiben jelentés érkezett a létesítményben tartott sertésfélék Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségéről, intézkedéseket hoztak a III. melléklet 3. pontjának megfelelően.

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 21. cikkben említett, vágásra szánt tartott sertésfélékre.

20. cikk

A tartott sertésféléknek az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak ilyen körzeteibe történő mozgatására vonatkozó kiegészítő feltételek

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott sertésféléket az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítésű másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha az állatok megfelelnek a 19. cikkben meghatározott követelményeknek, nem vakcinázták őket az Aujeszky-betegség vírusa ellen, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

ha az állatok az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek,

teljesül az alábbi követelmények egyike:

a létesítmény az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

ii.

az állatokat az Aujeszky-betegség teljes vírusa elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 7. részében meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá az indulásukat megelőző 15 napban vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult. gE deléciós vakcinával beoltott anyaállattól született, négy hónaposnál fiatalabb sertésfélék esetében az Aujeszky-betegség vírusának gE-fehérjéje elleni antitestek kimutatására szolgáló, az I. melléklet 7. részében előírt diagnosztikai módszer alkalmazható. A megvizsgált sertésfélék számának legalább 95 %-os megbízhatósággal lehetővé kell tennie a szállítmány 10 %-os szeroprevalenciájának kimutatását;

ha az állatok az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes létesítményből érkeznek, teljesülnek a következő követelmények:

az állatokat legalább 30 napig engedélyezett karanténlétesítményben tartották;

és

ii.

az állatokat az Aujeszky-betegség teljes vírusa elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 7. részében meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket két alkalommal, legalább 30 napos időközönként vettek, amelyek közül az utolsó mintát az indulást megelőző 15 napban vették, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(2)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott sertésféléket az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha teljesülnek a 19. cikkben meghatározott követelmények, és ha vagy az a) pontban, vagy a b) pontban foglalt követelmények teljesülnek:

ha az állatok az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek,

teljesül az alábbi követelmények egyike:

a létesítmény az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

ii.

a létesítmény az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található;

vagy

iii.

az állatokat adott esetben az Aujeszky-betegség teljes vírusa elleni antitestek vagy az Aujeszky-betegség vírusának gE fehérjéje elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 7. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá az indulásukat megelőző 15 napban vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A megvizsgált sertésfélék számának legalább 95 %-os megbízhatósággal lehetővé kell tennie a szállítmány 10 %-os szeroprevalenciájának kimutatását;

ha az állatok az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes létesítményből érkeznek, teljesülnek a következő követelmények:

az állatokat legalább 30 napig engedélyezett karanténlétesítményben tartották;

és

ii.

az állatokat adott esetben az Aujeszky-betegség teljes vírusa elleni antitestek vagy az Aujeszky-betegség vírusának gE fehérjéje elleni antitestek kimutatására az I. melléklet 7. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett szerológiai vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket két alkalommal, legalább 30 napos időközönként vettek, és ezek közül az utolsó mintát az indulást megelőző 15 napban vették, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(3)

Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 21. cikkben említett, vágásra szánt tartott sertésfélékre.

21. cikk

Eltérés a vágásra szánt tartott sertésfélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

(1)

A 19. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt tartott sertésfélék más tagállamba történő mozgatása, amennyiben az említett állatok olyan létesítményből érkeznek,

amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról.

(2)

A 20. cikkben megállapított követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt tartott sertésféléknek az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozóan jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő mozgatása, amennyiben megfelelnek az (1) bekezdés követelményeinek, és teljesülnek a következő követelmények:

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségről;

az állatokat közvetlenül a rendeltetési hely szerinti tagállamban található vágóhídra szállítják anélkül, hogy összegyűjtési műveletnek vetnék alá őket az említett tagállamban vagy annak valamely körzetében, illetve bármely, az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítésű tranzit tagállamban vagy annak ilyen körzetében.

4. szakasz

Lófélék

22. cikk

A lófélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak lóféléket más tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés surra (Trypanosoma evansi) előfordulásáról, vagy amennyiben olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 2 évben surra (Trypanosoma evansi) előfordulását jelentették, az utolsó járvány kitörését követően az érintett létesítmény forgalmi korlátozások alatt maradt mindaddig, amíg:

a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

és

ii.

a létesítményben fennmaradó állatokat a surra (Trypanosoma evansi) kimutatására az I. melléklet 3. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak nem vetették alá az utolsó fertőzött állatnak a létesítményből történő eltávolítását követő legalább 6 hónap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 6 hónapban nem érkezett jelentés előfordulásáról, vagy amennyiben olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 2 évben tenyészbénaság előfordulását jelentették, az utolsó járvány kitörését követően az érintett létesítmény forgalmi korlátozások alatt maradt mindaddig, amíg:

meg nem történt a fertőzött állatok leölése és megsemmisítése vagy levágása, vagy a fertőzött, nem kasztrált hím lófélék teljes állományának ivartalanítása;

és

ii.

a létesítményben fennmaradó, az i. alpontban említett ivartalanított hímivarú lóféléken kívüli lóféléket a tenyészbénaság kimutatására az I. melléklet 8. részében meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett vizsgálatnak vetették alá az i. alpontban leírt intézkedések elvégzését követő legalább 6 hónap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 90 napban nem érkezett jelentés a lovak fertőző kevésvérűségének előfordulásáról, vagy amennyiben olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 12 hónapban a lovak fertőző kevésvérűségének előfordulását jelentették, az utolsó járvány kitörését követően az érintett létesítmény forgalmi korlátozások alatt maradt mindaddig, amíg:

meg nem történt a fertőzött állatok leölése és megsemmisítése vagy levágása, valamint a létesítmény megtisztítása és fertőtlenítése;

és

ii.

a létesítményben fennmaradó állatokat a lovak fertőző kevésvérűségének kimutatására az I. melléklet 9. részében meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett vizsgálatnak vetették alá olyan mintákon, amelyeket két alkalommal, legalább 3 hónapos időközönként, az i. alpontban leírt intézkedések elvégzését követően vettek, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, ahonnan az indulást megelőző 6 hónapban nem érkezett jelentés a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának előfordulásáról, vagy amennyiben olyan létesítményből érkeznek, amely olyan tagállamban vagy annak olyan körzetében található, amelyből az indulást megelőző 2 évben a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának előfordulását jelentették, az állatok megfelelnek az i. alpontban szereplő feltételeknek, továbbá vagy az ii. alpontban, vagy az iii. alpontban szereplő feltételeknek:

az indulást megelőző legalább 21 napos időszakban klinikailag egészségesek maradtak, és az ii. vagy az iii. alpontban említett minden olyan állatot, amelynél a naponta mért testhőmérsékletnek az élettani tartományhoz viszonyított emelkedését tapasztalták, a lovak venezuelai járványos agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatására az I. melléklet 10. részének 1.a) pontjában meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett diagnosztikai vizsgálatnak vetették alá, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

és

ii.

az állatokat legalább 21 napig karanténban tartották, a rovarvektorok támadásaitól védve, és

vagy

—

az állatok megkapták a teljes kezdő vakcinasorozatot a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása ellen, majd a feladás időpontját megelőzően legalább 60 nappal és legfeljebb 12 hónappal újravakcinázták őket a gyártó ajánlásainak megfelelően;

vagy

—

a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatására az I. melléklet 10. részének 1.b) pontjában meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett vizsgálatnak vetették alá őket a karanténba helyezést követő legalább 14 nap elteltével vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

iii.

az állatokat alávetették

—

a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásának kimutatására szolgáló, az I. melléklet 10. részének 1.b) pontjában meghatározott diagnosztikai módszerrel végzett vizsgálatnak, amelyet olyan páros mintákon végeztek, amelyeket két alkalommal, 21 napos időközönként vettek, és ezek közül a másodikat az indulást megelőző 10 napos időszakban vették, és a vizsgálat nem mutatta az ellenanyagtiter emelkedését;

és

—

az indulást megelőző 48 órán belül vett mintán végzett, a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladását okozó vírus genomjának kimutatására szolgáló vizsgálatnak az I. melléklet 10. részének 2. pontjában meghatározott diagnosztikai módszerrel, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult, és az állatok a mintavételtől az indulásig védve voltak a rovarvektorok támadásaitól;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

az állatok az indulást megelőző 30 napban nem kerültek kapcsolatba az a)–f) pontban említett betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatokkal, amelyek nem feleltek meg az a)–e) pontban előírt követelményeknek, illetve az indulást megelőző 15 napban az a)–f) pontban említett betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatokkal, amelyek nem feleltek meg az f) pontban előírt követelményeknek.

(2)

Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérve az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett forgalmi korlátozások legalább 30 napig alkalmazandók azt követően, hogy megtörtént a létesítményben az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett megfelelő betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó utolsó állat leölése és megsemmisítése vagy levágása, és a helyiségeket megtisztították és fertőtlenítették.

(3)

A 76. cikkben említett állategészségügyi bizonyítványt kérelmező felelős személy az illetékes hatóság kérésére köteles megadni a lóféléket tartó valamennyi olyan létesítmény címét, amelyben a mozgatni kívánt lóféléket a más tagállamba történő tervezett mozgatást megelőző 30 napban tartották.

5. szakasz

Tevefélék

23. cikk

A tartott tevefélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott teveféléket egy másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabbak, akkor a születésük óta folyamatosan a létesítményben tartózkodtak, és ebben az időszakban nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső tartott tevefélékkel, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 42 napban nem érkezett jelentés a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségnek a tevefélék körében való előfordulásáról, és az állatokat a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá az indulást megelőző 30 napon belül vett mintán, illetve ellett nőstény állatok esetében az ellés után legalább 30 nappal vett mintán, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, ahol az indulást megelőző legalább 12 hónapos időszakban a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségre vonatkozóan felügyeletet végeztek a létesítményben tartott teveféléknél a II. melléklet 2. része 1. és 2. pontjának megfelelően, és az említett időszakban(,)

csak az ebben a pontban előírt intézkedéseket alkalmazó létesítményekből érkező teveféléket hoztak be az a) pontban említett létesítménybe;

ii.

amennyiben jelentés érkezett a létesítményben tartott tevefélék Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségéről, intézkedéseket hoztak a II. melléklet 2. része 3. pontjának megfelelően.

amennyiben az állatokat a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe mozgatják, azok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisének/a fertőző pustulás vulvovaginitisnek a teveféléknél való előfordulásáról;

▼M3

az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknál történő előfordulásáról nem érkezett jelentés az indulást megelőző 2 évben; vagy

ii.

az állatokat olyan körzetben tartották, amely a IX. melléklet 1. és 2. részének megfelelően az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes:

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

▼B

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés surra (Trypanosoma evansi) előfordulásáról, és amennyiben olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 2 évben surra (Trypanosoma evansi) előfordulását jelentették, az utolsó járvány kitörését követően az érintett létesítmény forgalmi korlátozások alatt maradt mindaddig, amíg:

a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

és

ii.

a 24. cikknek megfelelően mozgatott állatok kivételével azok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének;

adott esetben teljesülnek a 32. és 33. cikkben meghatározott feltételek.

▼M3

A g) pont ii. alpontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az említett pontban meghatározott követelmények egyikének meg nem felelő, egy másik tagállamba vagy annak valamely területére történő mozgatásokat, amennyiben a rendeltetési tagállam:

tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatásokat engedélyezték; valamint

az állatokat származási tagállamuktól vagy területüktől függetlenül elfogadja.

▼B

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 25. cikkben említett, vágásra szánt tartott tevefélékre.

24. cikk

Eltérések a tartott tevefélék más tagállamokba vagy azok körzeteibe történő mozgatására vonatkozóan a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében

A 23. cikk (1) bekezdésének j) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított követelmények legalább egyikének meg nem felelő tartott teveféléknek olyan más tagállamba vagy annak olyan körzetébe történő mozgatását,

25. cikk

Eltérés a vágásra szánt tartott tevefélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

A 23. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt tartott tevefélék más tagállamba vagy annak egy körzetébe történő mozgatása, amennyiben az említett állatok olyan létesítményből érkeznek,

amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról.

amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség előfordulásáról.

6. szakasz

Szarvasfélék

26. cikk

A tartott szarvasfélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szarvasféléket egy másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabbak, akkor a születésük óta folyamatosan a létesítményben tartózkodtak, és ebben az időszakban nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső tartott szarvasfélékkel, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 42 napban nem érkezett jelentés a szarvasfélék Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségéről;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, ahol az indulást megelőző legalább 12 hónapos időszakban a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségre vonatkozóan felügyeletet végeztek a létesítményben tartott szarvasféléknél a II. melléklet 3. része 1. és 2. pontjának megfelelően, és az említett az időszakban(,)

csak az ebben a pontban előírt intézkedéseket alkalmazó létesítményekből érkező szarvasféléket hoztak be az a) pontban említett létesítménybe;

ii.

amennyiben jelentés érkezett a létesítményben tartott szarvasfélék Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttségéről, intézkedéseket hoztak a II. melléklet 3. része 3. pontjának megfelelően;

▼M3

az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknál történő előfordulásáról nem érkezett jelentés az indulást megelőző 2 évben; vagy

ii.

az állatokat olyan körzetben tartották, amely a IX. melléklet 1. és 2. részének megfelelően az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes:

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

▼B

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

és

ii.

a 27. cikknek megfelelően mozgatott állatok kivételével azok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének;

adott esetben teljesülnek a 32. és 33. cikkben meghatározott feltételek.

▼M3

tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatásokat engedélyezték; valamint

az állatokat származási tagállamuktól vagy területüktől függetlenül elfogadja.

▼B

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 28. cikkben említett, vágásra szánt tartott szarvasfélékre.

27. cikk

Eltérések a tartott szarvasfélék más tagállamokba vagy azok körzeteibe történő mozgatására vonatkozóan a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében

A 26. cikk (1) bekezdésének j) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (C(2019)4056)] V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított követelmények legalább egyikének meg nem felelő tartott szarvasféléknek olyan más tagállamba vagy annak olyan körzetébe történő mozgatását,

28. cikk

Eltérés a vágásra szánt tartott szarvasfélék más tagállamokba történő mozgatására vonatkozóan

A 26. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt tartott szarvasfélék más tagállamba vagy annak egy körzetébe történő mozgatása, amennyiben az említett állatok olyan létesítményből érkeznek,

amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségről.

7. szakasz

Egyéb patások

29. cikk

Az egyéb tartott patások más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak egyéb tartott patásokat másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabbak, akkor a születésük óta folyamatosan a létesítményben tartózkodtak, és ebben az időszakban nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső egyéb tartott patásokkal, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

a veszettséggel való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 42 napban nem jelentettek Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok esetében;

a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 42 napban nem jelentettek Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttséget az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok esetében;

▼M3

az említett betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknál történő előfordulásáról nem érkezett jelentés az indulást megelőző 2 évben; vagy

ii.

az állatokat olyan körzetben tartották, amely a IX. melléklet 1. és 2. részének megfelelően az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes:

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

a mozgatást megelőzően legalább 60 napig, vagy

—

▼B

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

a surra (Trypanosoma evansi) tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés surra (Trypanosoma evansi) előfordulásáról, vagy amennyiben az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 2 évben surra (Trypanosoma evansi) előfordulását jelentették, az utolsó járvány kitörését követően az érintett létesítmény forgalmi korlátozások alatt maradt mindaddig, amíg:

a fertőzött állatokat el nem távolították a létesítményből;

és

ii.

a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében az állatok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének. Ez az alpont nem vonatkozik a 30. cikkben említett egyéb tartott patásokra.

adott esetben teljesülnek a 32. és 33. cikkben meghatározott feltételek.

▼M3

Az f) pont ii. alpontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az említett pontban meghatározott követelmények egyikének meg nem felelő, egy másik

tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatásokat engedélyezték; valamint

az állatokat származási tagállamuktól vagy területüktől függetlenül elfogadja.

tagállamba vagy annak valamely területére történő mozgatásokat, amennyiben a rendeltetési tagállam:

▼B

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 31. cikkben említett, vágásra szánt egyéb tartott patásokra.

30. cikk

Eltérés az egyéb tartott patások más tagállamokba vagy azok körzeteibe történő mozgatására vonatkozóan a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében

A 29. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított követelmények legalább egyikének meg nem felelő, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patásoknak olyan más tagállamba vagy annak olyan körzetébe történő mozgatását,

31. cikk

Eltérés a vágásra szánt egyéb tartott patások más tagállamokba történő mozgatására vonatkozóan

A 29. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a vágásra szánt egyéb tartott patások más tagállamba vagy annak egy körzetébe történő mozgatása,

ha az említett állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 15 napban nem érkezett jelentés a lépfene patás állatoknál való előfordulásáról;

a veszettséggel való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében, ha az említett állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről;

a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó egyéb tartott patások esetében, ha az említett állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség előfordulásáról.

8. szakasz

Kiegészítő állategészségügyi követelmények a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében

32. cikk

A kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő szállítási műveletekre alkalmazandó biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedések

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokat az említett betegségtől mentes minősítéssel vagy az említett betegségre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha legalább az alábbi feltételek egyike teljesül:

a szállításra a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében történik;

biztosított az állatok védelme a vektorok támadásaitól;

és

a tervezett út nem foglalja magában az állatok egy napnál hosszabb időre történő kirakodását;

vagy

ii.

az állatokat vektorvédett létesítményben rakodják ki;

vagy

iii.

az állatokat a vektormentes időszakban rakodják ki egy tagállamban vagy annak körzetében;

az állatokat

vakcinázták a kéknyelv-betegség vírusának (1–24-es szerotípus) minden olyan szerotípusa ellen, amelyet az elmúlt két évben a tranzit tagállamban vagy annak körzetében jelentettek, és az állatok még a vakcina leírásában garantált immunitási időszakon belül vannak;

vagy

ii.

a kéknyelv-betegség vírusának (1–24-es szerotípus) minden olyan szerotípusa elleni antitestek kimutatására képes szerológiai vizsgálatnak vetették alá, amelyet a tranzit tagállamban vagy annak körzetében az indulást megelőző két évben jelentettek, és a vizsgálat pozitív eredménnyel zárult;

az állatokat vágásra szánják.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a tartott állatok mozgatását, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen jellegű mozgatások az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett feltételek szerint engedélyezettek, és teljesül az alábbi feltételek egyike:

az állatok megfelelnek a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság által annak biztosítása érdekében meghatározott különleges állategészségügyi követelményeknek, hogy az állatok indulás előtt megfelelő immunológiai védelemmel rendelkezzenek a kéknyelv-betegség vírusának (1–24-es szerotípus) minden olyan szerotípusa ellen, amelyet az indulást megelőző két évben a tranzit tagállamban vagy annak körzetében jelentettek;

vagy

az állatok megfelelnek az ennek a bekezdésnek az a) pontjában vagy az (1) bekezdés c) pontjában annak érdekében megállapított követelményeknek, hogy az állatok védettek legyenek a kéknyelv-betegség vírusának azon szerotípusai ellen, amelyeket az indulást megelőző két évben a tranzit tagállamban vagy annak körzetében jelentettek, és amelyeket ugyanazon időszak alatt nem jelentettek a rendeltetési hely szerinti tagállamban vagy körzetben.

33. cikk

A kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamon vagy annak ilyen körzetén keresztül történő szállítási műveletekre alkalmazandó biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedések

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat az említett betegségtől mentes minősítéssel vagy az említett betegségre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező más tagállamon vagy annak ilyen körzetén keresztül, ha teljesül legalább az alábbi feltételek egyike:

az állatok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában meghatározott követelmények legalább egyikének;

vagy

a szállítóeszközök, amelyekbe az állatokat berakodják, a szállítás során védettek voltak a vektorok támadásaival szemben;

és

a tervezett út nem foglalja magában az állatok egy napnál hosszabb időre történő kirakodását;

vagy

ii.

az állatokat vektorvédett létesítményben vagy vektormentes időszakban rakodják ki.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok mozgatását az említett betegségtől mentes minősítéssel vagy az említett betegségre vonatkozóan jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tranzit tagállamon vagy annak ilyen körzetén keresztül, ha a tranzit tagállam értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen jellegű mozgatásokat az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikke (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett feltételek szerint engedélyezték.

3. FEJEZET

A baromfik és keltetőtojások más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények

1. szakasz

Baromfik

34. cikk

A tenyészbaromfik és haszonbaromfik mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tenyészbaromfikat és haszonbaromfikat másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok folyamatosan egy vagy több engedélyezett baromfitartó létesítményben tartózkodtak:

kikelésük óta:

vagy

ii.

legalább:

▼M1

—

az indulást megelőző 42 napig tenyészbaromfi és hús, étkezési tojás vagy egyéb termék termelésére szolgáló haszonbaromfi esetében

▼B

—

az indulást megelőző 21 napig szárnyasvad-állomány újratelepítésére szolgáló haszonbaromfi esetében;

az állatok olyan állományból származnak, amelynek esetében nem jelentettek Salmonella Pullorum, S. Gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttséget, és az említett állatok olyan létesítményekből érkeznek, amelyek a Salmonella Pullorum, S. Gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttségnek az indulást megelőző 12 hónapban történő megerősítése esetén a következő intézkedéseket alkalmazták:

a fertőzött állományt levágták, vagy pedig leölték és megsemmisítették;

ii.

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii.

az ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a Salmonella Pullorum, a S. Gallinarum és a S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének b) pontjában említett felügyeleti programnak megfelelően került sor;

az állatok olyan állományból származnak, amelynek esetében nem jelentették madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum, M. meleagridis) előfordulását, és az említett állatok olyan létesítményekből érkeznek, amelyek a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum, M. meleagridis) általi fertőzöttségnek az indulást megelőző 12 hónapban történő megerősítése esetén a következő intézkedéseket alkalmazták:

vagy

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének b) pontjában említett felügyeleti programnak megfelelően került sor;

vagy

ii.

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének b) pontjában említett felügyeleti programnak megfelelően került sor;

az állatok olyan állományokból származnak, amelyek nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

▼M1

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésében előírt felügyelet során az indulást megelőző 21 napban nem tártak fel egyetlen megerősített esetet sem az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusokkal való fertőzöttség tekintetében az állatok származási állományában;

▼B

szárnyasvad-állomány újratelepítésére szolgáló haszonbaromfi esetében az állatok nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú madarakkal az indulást megelőző 21 napban;

kacsák és libák esetében az állatokat a magas patogenitású madárinfluenza kimutatására a IV. mellékletnek megfelelően végzett vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult;

a baromfik adott kategóriájára vonatkozóan a 41. és 42. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik mozgatására, ha arra a 37. cikknek megfelelően kerül sor.

35. cikk

A vágásra szánt baromfik mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak vágásra szánt baromfikat másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok folyamatosan egy nyilvántartásba vett vagy engedélyezett baromfitartó létesítményben tartózkodtak

kikelésük óta;

vagy

ii.

legalább az indulást megelőző 21 napig;

az állatok olyan állományokból származnak, amelyek nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

a baromfik adott kategóriájára vonatkozóan a 41. és 42. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik mozgatására, ha arra a 37. cikknek megfelelően kerül sor.

36. cikk

A naposcsibék mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak naposcsibéket másik tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok engedélyezett keltetőből származnak;

az állatok olyan keltetőtojásokból keltek ki, amelyek:

megfelelnek a 38. cikk követelményeinek, és olyan állományokból származnak, amelyeket a 91. cikk (1) bekezdésének f) pontjával és a 91. cikk (2) bekezdésének f) pontjával összhangban végzett ellenőrzésnek vetettek alá;

vagy

ii.

harmadik országból vagy harmadik országbeli területről vagy annak körzetéből léptek be az Unióba;

a baromfik adott kategóriájára vonatkozóan a 41. és 42. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

(2)

Olyan keltetőtojásokból kikelt naposcsibék esetében, amelyek harmadik országból vagy harmadik országbeli területről vagy annak körzetéből léptek be az Unióba, az említett naposcsibék származási tagállamának illetékes hatósága tájékoztatja a tervezett rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságát arról, hogy a keltetőtojások harmadik országból érkeztek az Unióba.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik mozgatására, ha arra a 37. cikknek megfelelően kerül sor.

▼M1

37. cikk

Eltérés a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi mozgatására vonatkozóan

(1)

A 34., a 35. és a 36. cikkben megállapított követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi más tagállamba történő mozgatása, amennyiben teljesülnek a következő követelmények:

az állatok olyan állományokból származnak, amelyek a kikelésük óta, vagy pedig az indulást megelőző legalább 21 napos időszakban folyamatosan egyetlen nyilvántartásba vett létesítményben tartózkodtak;

az állatok olyan állományokból származnak, amelyek nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

az állatok az indulást megelőző 21 napban nem kerültek érintkezésbe újonnan érkezett baromfikkal vagy rosszabb egészségi állapotú madarakkal;

kacsák és libák esetében az állatokat – a vágásra szánt állatok kivételével – a magas patogenitású madárinfluenza kimutatására a IV. mellékletnek megfelelően végzett vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult;

az állatokat a Salmonella Pullorum, S. Gallinarum és S. arizonae általi, valamint a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség kimutatására az V. mellékletnek megfelelően vizsgálatoknak vetették alá, és azok negatív eredménnyel zárultak;

a baromfi adott kategóriájára vonatkozóan a 41. és 42. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

(2)

▼B

2. szakasz

Baromfitól származó keltetőtojások

38. cikk

A baromfitól származó keltetőtojások mozgatására vonatkozó követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak baromfitól származó keltetőtojásokat másik tagállamba, ha azok megfelelnek a következő követelményeknek:

engedélyezett létesítményekből érkeznek;

olyan állományokból származnak, amelyek kikelésük óta, vagy pedig a tojások begyűjtését megelőző legalább 42 napos időszakban folyamatosan egy vagy több engedélyezett baromfitartó létesítményben tartózkodtak;

a 34. cikk (1) bekezdése b), c) és d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő állatokból származnak;

egyenként feltüntették rajtuk a származási állományt tartó létesítménynek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének a) pontja szerinti engedélyszámát;

fertőtlenítették őket;

a 41. és 42. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

39. cikk

Eltérés a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojások más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

A 38. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojások más tagállamba történő mozgatása, amennyiben az említett tojások megfelelnek a következő követelményeknek:

nyilvántartásba vett létesítményből érkeznek;

olyan állományokból származnak, amelyek(et):

a kikelésük óta, vagy pedig az indulást megelőző legalább 21 napos időszakban folyamatosan egyetlen nyilvántartásba vett létesítményben tartózkodtak;

ii.

nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

iii.

a Salmonella Pullorum, S. Gallinarum és S. arizonae általi, valamint a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség kimutatására az V. mellékletnek megfelelően vizsgálatoknak vetettek alá, és azok negatív eredménnyel zárultak;

a 41. és 42. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

40. cikk

Eltérés a specifikus kórokozóktól mentes tojások mozgatására vonatkozóan

A 38. cikkben meghatározott követelményektől eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a specifikus kórokozóktól mentes tojások más tagállamba történő mozgatása, amennyiben az említett tojások megfelelnek a következő követelményeknek:

engedélyezett baromfitartó létesítményből érkeznek;

olyan állományokból származnak, amelyek mentesek az Európai Gyógyszerkönyvben leírt specifikus kórokozóktól, és az e különleges státuszhoz szükséges valamennyi (klinikai) vizsgálat kedvező eredménnyel zárult;

egyenként feltüntették rajtuk a származási létesítménynek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének a) pontja szerinti engedélyszámát;

3. szakasz

A vakcinázással kapcsolatos követelmények

41. cikk

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázással kapcsolatos követelmények

Ha a baromfikat, a baromfitól származó keltetőtojásokat vagy a keltetőtojások vagy naposcsibék származási állományait inaktivált vakcináktól eltérő más vakcinákkal oltották be a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, az alkalmazott vakcináknak meg kell felelniük a VI. mellékletben meghatározott feltételeknek.

4. szakasz

A „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítésű tagállamokba vagy azok ilyen körzeteibe történő szállításra vonatkozó különös feltételek

42. cikk

A baromfiknak és a baromfitól származó keltetőtojásoknak a „newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítésű tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő mozgatására vonatkozó kiegészítő követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak baromfikat és baromfitól származó keltetőtojásokat olyan tagállamból vagy annak olyan körzetéből, amely nem rendelkezik a „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel, olyan tagállamba vagy annak olyan körzetébe, amely rendelkezik a „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel, ha az említett állatok és keltetőtojások az adott árukra vonatkozóan az 1–3. szakaszban meghatározott követelmények mellett az alábbi követelményeket is teljesítik a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében:

tenyészbaromfik és haszonbaromfik esetében:

az állatokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

az indulást megelőző 14 napban az állatokat elkülönítették akár a származási létesítményben egy hatósági állatorvos felügyelete alatt, akár egy engedélyezett karanténlétesítményben, amelybe(n):

—

az indulást megelőző 21 napban egyetlen baromfit sem vakcináztak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

—

az indulást megelőző 21 napban nem hoztak be más madarakat;

—

a karanténlétesítményben nem végeztek vakcinázást;

iii.

az indulást megelőző 14 napban az állatok negatívnak bizonyultak a Newcastle-betegség vírusa elleni antitestek kimutatására szolgáló, vérmintákon végzett olyan szerológiai vizsgálatok során, amelyek 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os megbízhatósággal mutatnak ki;

vágásra szánt baromfik esetében az állatok olyan állományokból származnak, amelyek vagy:

nincsenek vakcinázva a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, és az indulást megelőző 14 napban negatívnak bizonyultak a Newcastle-betegség vírusa elleni antitestek kimutatására szolgáló, vérmintákon elvégzett olyan szerológiai vizsgálatok során, amelyek 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os megbízhatósággal mutatnak ki;

vagy

ii.

vakcinázva vannak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, és az indulást megelőző 14 napban negatívnak bizonyultak a Newcastle-betegség vírusa jelenlétének kimutatására szolgáló, vérmintákon elvégzett szerológiai vizsgálat során, amely a fertőzés 5 %-os előfordulási gyakoriságát 95 %-os biztonsággal kimutatja;

naposcsibék esetében:

az állatokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

az állatok a d) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő keltetőtojásokból származnak;

iii.

az állatok olyan keltetőből származnak, ahol a munkavégzési gyakorlat biztosítja, hogy az ilyen keltetőtojásokat teljesen eltérő időpontokban és helyeken keltessék a d) pontban meghatározott feltételeknek meg nem felelő keltetőtojásokhoz képest;

baromfitól származó keltetőtojások esetében:

az állatokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

olyan állományból származnak, amelyeket

vagy

—

nem vakcináztak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

—

inaktivált vakcinával oltottak be a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

—

olyan élővírusos vakcina felhasználásával oltottak be a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, amely megfelel a VI. melléklet feltételeinek, és a vakcinázásra legalább 30 nappal a keltetőtojások begyűjtése előtt került sor.

4. FEJEZET

Tartott patásokat és baromfikat érintő összegyűjtési műveletek

43. cikk

Különleges szabályok a patás állatokat és baromfikat érintő összegyűjtési műveletekre vonatkozóan

(1)

A tartott patásoknak és baromfiknak a származási létesítményből a rendeltetési tagállamban található valamely létesítménybe történő mozgatása során a felelős személyek biztosítják, hogy az állatokat legfeljebb három alkalommal vessék alá összegyűjtési műveletnek, és hogy az említett műveleteket az összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítményben, vagy pedig – a 44. cikknek megfelelően – szállítóeszközön végezzék, a következő feltételek mellett:

az említett összegyűjtési műveleteknek alávetett tartott patások és baromfik minden egyes példányát a származási létesítmény elhagyásától számított 20 napon belül a másik tagállamban található végleges rendeltetési helyére kell szállítani;

az egyes tartott patások és baromfik származási létesítményből való indulásának dátuma és a származási tagállamban az összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítményből más tagállamba történő indulásának dátuma közötti időtartam nem lehet hosszabb, mint 14 nap.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikke (1) bekezdésében foglalt előírások betartása érdekében állategészségügyi bizonyítványt igénylő felelős személy az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja a szállítmányt alkotó állatokra vonatkozó – a származási létesítményből történő elindulásuk óta feljegyzett – mozgatási előzményeket, beleértve az összes összegyűjtési műveletet is.

(3)

Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve állatok belvízi/tengeri szállítása esetén az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 20 napos időszak a belvízi/tengeri utazás időtartamával meghosszabbítható.

▼M3

(4)

Vágásra szánt tartott patás állatok esetében a több létesítményből származó állatoknak a származási létesítmény elhagyását követő 20 napnál rövidebb ideig tartó összegyűjtése összegyűjtési műveletnek minősül.

▼B

44. cikk

Különleges szabályok a szállítóeszközön végzett összegyűjtési műveletekre vonatkozóan

A más tagállamba történő szállításuk előtt szállítóeszközön történő összegyűjtésre szánt patás állatokat vagy baromfikat tartó létesítmények felelős személyei biztosítják, hogy a berakodást úgy végezzék el a létesítményben, hogy a szállítóeszköz ne lépjen be az állatok tartására szolgáló területre.

45. cikk

Részletes szabályok az összegyűjtési műveleteket érintő biológiai védelmi intézkedésekre vonatkozóan

(1)

Az összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítmények felelős személyei biztosítják, hogy

az állatokat rendszeres időközönként eltávolítsák a létesítményből vagy a létesítményen belül az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területekről, és az említett létesítményt és területeket megtisztítsák és fertőtlenítsék, figyelembe véve, hogy a folyamatos foglaltság időtartama nem haladhatja meg a 14 napot;

azon szállítóeszköz gumiabroncsait, amelyről az állatokat kirakodják, vagy amelyre berakodják őket, fertőtlenítsék a létesítmény elhagyása előtt.

(2)

A tartott patások vagy baromfik szállítóeszközön történő összegyűjtési műveleteit végző felelős személyek biztosítják, hogy a szállítóeszköz gumiabroncsait fertőtlenítsék a származási létesítmény elhagyása előtt.

46. cikk

Eltérések a patás állatoknak kiállítások, kulturális és sportesemények, valamint hasonló rendezvények céljából történő mozgatására vonatkozóan

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet 126. cikke (2) bekezdésében és 134. cikke b) pontjában, valamint az e rendelet 43., 44. és 45. cikkében megállapított feltételek nem vonatkoznak a tartott patás állatoknak kiállításokon, kulturális és sporteseményeken, valamint hasonló rendezvényeken való részvétel céljából más tagállamba történő mozgatására.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet 133. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett tagállami engedély nem szükséges, ha egyedi bizonyítvánnyal rendelkező törzskönyvezett lóféléket együtt szállítanak ugyanazon a szállítóeszközön egy másik tagállamba az (1) bekezdésben említett bármely tevékenységben való részvétel céljából.

5. FEJEZET

A tartott patásoktól és baromfiktól eltérő tartott szárazföldi állatok, illetve a fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

1. szakasz

Főemlősök

47. cikk

A főemlősök más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak főemlősöket másik tagállamba, ha az állatokat

vagy

körülhatárolt létesítményben tartották, és a 64. cikk (1) bekezdésének követelményeivel összhangban a rendeltetési hely szerinti tagállamban lévő körülhatárolt létesítménybe szállítják;

vagy

körülhatárolt létesítménytől eltérő más létesítményben tartották, és a 63. cikk (2) bekezdése b) pontjának követelményeivel összhangban a rendeltetési hely szerinti tagállamban lévő körülhatárolt létesítménybe szállítják.

2. szakasz

Mézelő méhek és poszméhek

48. cikk

A mézelő méhek más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak másik tagállamba az életciklusuk bármely szakaszában lévő mézelő méheket – beleértve a mézelő méhek fiasítását is –, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok és a származási kaptárak nem mutatják az amerikai költésrothadás vagy az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár), illetve a Tropilaelaps spp.-vel való fertőzöttség tüneteit;

olyan méhészetből származnak, amely körül:

az indulást megelőző 30 napban legalább 3 km-es sugarú körben nem érkezett jelentés amerikai költésrothadás előfordulásáról, és e terület nem esik korlátozás alá amerikai költésrothadás kitörése miatt;

ii.

legalább 100 km-es sugarú körben nem érkezett jelentés az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség előfordulásáról, és e terület nem esik korlátozás alá az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség gyanús esete vagy megerősített előfordulása miatt, kivéve, ha a 49. cikk alapján eltérés alkalmazandó;

iii.

legalább 100 km-es sugarú körben nem érkezett jelentés a Tropilaelaps spp.-vel való fertőzöttség előfordulásáról, és e terület nem esik korlátozás alá a Tropilaelaps spp.-vel való fertőzöttség gyanús esete vagy megerősített előfordulása miatt.

49. cikk

Eltérés a méhanyák más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

A 48. cikk b) pontjának ii. alpontjától eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a méhanyák mozgatása, amennyiben az említett állatok megfelelnek a 48. cikk a) pontjának, b) pontja i. és iii. alpontjának, valamint a következő követelményeknek:

a származási méhészetből nem érkezett jelentés az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség előfordulásáról, és az említett méhészet legalább 30 km távolságra van az illetékes hatóság által az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség megerősített előfordulásának helye körül létesített legalább 20 km sugarú védőkörzet határaitól;

a származási méhészet nem az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség megerősített előfordulása miatt uniós védintézkedések alapján korlátozás alá eső körzetben helyezkedik el;

a származási méhészet olyan területen található, ahol az illetékes hatóság az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség észlelése céljából évente felügyeletet végez, és az a méhészetek legalább 2 %-ának fertőzöttsége esetén legalább 95 %-os megbízhatósági szinten észlelni tudja az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttséget;

a származási méhészetet a termelési idény alatt az illetékes hatóság minden hónapban ellenőrzi, negatív eredménnyel, és ez az ellenőrzés a méhészetek legalább 2 %-ának fertőzöttsége esetén legalább 95 %-os megbízhatósági szinten észlelni tudja az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttséget;

a méhanyák egyenként, ketrecben vannak elhelyezve, és legfeljebb 20 dolgozó méh kíséri őket.

50. cikk

A mézelő méhek más tagállamba történő mozgatására vonatkozó kiegészítő követelmények a Varroa spp. fertőzés tekintetében

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak az életciklusuk bármely szakaszában lévő mézelő méheket – beleértve a mézelő méhek fiasítását is – a Varroa spp. általi fertőzöttségtől mentes minősítéssel rendelkező másik tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha megfelelnek a 48. cikkben meghatározott követelményeknek, és teljesülnek a következő követelmények:

az állatok Varroa spp. fertőzéstől mentes minősítésű tagállamból vagy annak ilyen körzetéből érkeznek;

a szállítás során biztosított az állatok védelme a Varroa spp. fertőzéssel szemben.

51. cikk

A poszméhek más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak poszméheket más tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok nem mutatják az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség tüneteit;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amely körül legalább 100 km-es sugarú körben nem érkezett jelentés az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség előfordulásáról, és e terület nem esik korlátozás alá az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttség gyanús esete vagy megerősített előfordulása miatt. Az említett követelmények nem alkalmazandók a zárt termelő létesítményekből származó azon poszméhekre, amelyeknek mozgatása az 52. cikknek megfelelően történik.

52. cikk

Eltérés a poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítményekből származó poszméhek más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

Az 51. cikk b) pontjától eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítményekből származó poszméhek más tagállamba történő mozgatása, ha azok megfelelnek az 51. cikk a) pontjának, és feltéve, hogy teljesülnek a következő követelmények:

az állatokat külön járványügyi egységekben, elkülönítve tenyésztették, minden méhcsaládot olyan zárt konténerben tartva, amely használat előtt új volt, vagy pedig amelyet használat előtt megtisztítottak és fertőtlenítettek;

a járványügyi egységben az írásbeli szabványos működési eljárásokkal összhangban elvégzett rendszeres ellenőrzések során nem észleltek az Aethina tumidaval (kis kaptárbogár) való fertőzöttséget a járványügyi egységben.

3. szakasz

Kutyák, macskák és vadászgörények

53. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak kutyákat, macskákat és vadászgörényeket más tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

biztosított az állatok egyedi azonosítása

vagy

az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 70. cikkének megfelelően

vagy

ii.

2011. július 3. előtt elhelyezett jól olvasható tetoválás útján;

▼M3

az állatokat egyedi azonosító okmány kíséri az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében előírtaknak megfelelően, és

▼B

az azonosított állat olyan létesítményből érkezik, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem jelentették tartott szárazföldi állatoknak a veszettséggel való fertőzöttségét, és az állat legalább 21 nappal a mozgatást megelőzően teljes kezdő vakcinasorozatot kapott veszettség ellen, vagy pedig – a VII. melléklet 1. részében megállapított érvényességi követelményeknek megfelelően – újravakcinázták veszettség ellen. Ez a követelmény nem vonatkozik az 54. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban mozgatott kutyákra, macskákra és vadászgörényekre;

ii.

kutyák esetében az állatokat kockázatcsökkentő intézkedéseknek vetették alá az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségre vonatkozóan a VII. melléklet 2. részének 1. pontjával összhangban, és szükség esetén – kutyák, macskák vagy vadászgörények esetében – más betegségekre vonatkozóan is a VII. melléklet 2. részének 3. pontjával összhangban az ebben előírt határidőn belül, mielőtt az állatok egy, az említett intézkedések alkalmazásának előírására jogosult tagállamba vagy annak ilyen körzetébe belépnének. Ez a követelmény nem vonatkozik az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően mozgatott kutyákra, macskákra és vadászgörényekre;

▼M1

a származási létesítmény elhagyását követően összegyűjtött állatokat a kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke szerint engedélyezett gyűjtőállomásokon gyűjtik össze.

▼B

54. cikk

Eltérés a veszettség elleni vakcinázásra és az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttség kezelésére vonatkozó követelmények tekintetében

(1)

Az 53. cikk b) pontjának i. alpontjától eltérve felelős személyek számára engedélyezett az olyan kutyák, macskák és vadászgörények más tagállamba történő mozgatása, amelyek 12 hetesnél fiatalabbak, és nem vakcinázták őket veszettség ellen, vagy pedig 12–16 hetesek, és vakcinázták őket veszettség ellen, de még nem felelnek meg a VII. melléklet 1. részében meghatározott érvényességi követelményeknek, feltéve, hogy:

a rendeltetési hely szerinti tagállam általánosságban engedélyezte az állatok ilyen jellegű mozgatását, és egy erre a célra létrehozott weboldalon tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az állatok ilyen jellegű mozgatása engedélyezett; és

az alábbi feltételek egyike teljesül:

a 86. cikkben említett állategészségügyi bizonyítványt a felelős személy nyilatkozata egészíti ki, amelyben az kijelenti, hogy az állatok a születésüktől fogva egészen az indulás időpontjáig nem kerültek érintkezésbe a veszettséggel való fertőzöttség gyanúja alatt álló tartott szárazföldi állatokkal, sem pedig a veszettséggel való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokkal;

vagy

ii.

annak az anyaállatnak az azonosító okmányából, amelytől az e bekezdésben említett állatok továbbra is függenek, megállapítható, hogy az anyaállat az érintett állatok születését megelőzően a VII. melléklet 1. részében meghatározott érvényességi követelményeknek megfelelő vakcinázásban részesült.

(2)

Az 53. cikk b) pontjának i. és ii. alpontjától eltérve felelős személyek számára engedélyezett a veszettség ellen nem vakcinázott kutyáknak, macskáknak és vadászgörényeknek, valamint az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttség ellen nem kezelt kutyáknak a körülhatárolt létesítménybe történő közvetlen szállítása.

55. cikk

A kedvtelésből tartott állatok tartóinak kötelezettsége kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú mozgatásától eltérő mozgatása esetén

Amennyiben a háztartásban, kedvtelésből tartott állatként tartott kutyák, macskák vagy vadászgörények nem kereskedelmi célú mozgatása nem hajtható végre az (EU) 2016/429 rendelet 245. cikkének (2) bekezdésében vagy 246. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban, a kedvtelésből tartott állatok tartói számára kizárólag akkor engedélyezett a háztartásban, kedvtelésből tartott állatként tartott kutyák, macskák és vadászgörények más tagállamba történő mozgatása, ha teljesülnek a következő követelmények:

biztosított az állatok egyedi azonosítása

vagy

az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 70. cikkének megfelelően

vagy

ii.

2011. július 3. előtt elhelyezett jól olvasható tetoválás útján;

az állatokat egyedi azonosító okmány kíséri az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében előírtaknak megfelelően, amely okmány igazolja, hogy

az azonosított állat legalább 21 nappal az indulást megelőzően teljes kezdő vakcinasorozatot kapott veszettség ellen, vagy pedig – a VII. melléklet 1. részében megállapított érvényességi követelményeknek megfelelően – újravakcinázták veszettség ellen. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 56. cikk feltételeinek megfelelően mozgatott kutyákra, macskákra és vadászgörényekre.

ii.

56. cikk

A veszettség elleni vakcinázásra vonatkozó követelménytől való eltérés kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú mozgatástól eltérő mozgatása esetén

Az 55. cikk b) pontjának i. alpontjától eltérve a kedvtelésből tartott állatok tartói számára engedélyezett a kedvtelésből tartott állatként háztartásokban tartott olyan kutyák, macskák és vadászgörények más tagállamba történő mozgatása, amelyek 12 hetesnél fiatalabbak, és nem vakcinázták őket veszettség ellen, vagy pedig 12–16 hetesek, és vakcinázták őket veszettség ellen, de még nem felelnek meg a VII. melléklet 1. részében meghatározott érvényességi követelményeknek, feltéve, hogy

az alábbi feltételek egyike teljesül:

a 86. cikkben említett állategészségügyi bizonyítványt a kedvtelésből tartott állat tartójának nyilatkozata egészíti ki, amelyben az kijelenti, hogy az állatok születésüktől fogva egészen az indulás időpontjáig nem kerültek érintkezésbe a veszettséggel való fertőzöttség gyanúja alatt álló tartott szárazföldi állatokkal, sem pedig a veszettséggel való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokkal;

vagy

ii.

57. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatási kötelezettsége a kutyák, macskák és vadászgörények veszettség elleni vakcinázására vonatkozó követelményektől való eltérés tekintetében

A tagállamok tájékoztatják a nyilvánosságot az 54. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és az 56. cikk a) pontjában említett, más tagállamból érkező azon kutyák, macskák és vadászgörények általános jellegű beengedéséről, amelyek 12 hetesnél fiatalabbak, és nem vakcinázták őket veszettség ellen, vagy pedig 12–16 hetesek, és vakcinázták őket veszettség ellen, de még nem felelnek meg a VII. melléklet 1. részében meghatározott érvényességi követelményeknek.

4. szakasz

Egyéb ragadozók

58. cikk

Az egyéb ragadozók más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak egyéb ragadozókat másik tagállamba, ha az említett egyéb ragadozók megfelelnek az alábbi követelményeknek:

biztosított az állatok egyedi azonosítása, vagy pedig azonosításuk azonos fajhoz tartozó, a rendeltetési helyre történő mozgatás során együtt tartott állatok csoportjaként történik;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyből az indulást megelőző 30 napban nem érkezett jelentés tartott szárazföldi állatok veszettséggel való fertőzöttségéről,

az állatok legalább 21 nappal az indulást megelőzően teljes kezdő vakcinasorozatot kaptak veszettség ellen, vagy pedig – a VII. melléklet 1. részében megállapított érvényességi követelményeknek megfelelően – újravakcinázták őket veszettség ellen.

kutyafélék esetében az állatokat kockázatcsökkentő intézkedéseknek vetették alá Echinococcus multilocularis általi való fertőzöttségre vonatkozóan a VII. melléklet 2. részének 2. pontjával összhangban az ebben előírt határidőn belül, mielőtt az állatok egy, az érintett intézkedések alkalmazásának előírására jogosult tagállamba vagy annak ilyen körzetébe belépnének;

amennyiben az (EU) 2016/429 rendelet alapján intézkedéseket fogadtak el a ragadozók vagy bizonyos ragadozófajok tekintetében jegyzékbe foglalt, a veszettségtől eltérő fertőzöttség ellen, az említett intézkedések hatálya alá eső fajokhoz tartozó állatokat az említett ragadozófajokra vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedéseknek vetették alá a VII. melléklet 2. részének 3. pontjával összhangban az ebben előírt határidőn belül, mielőtt az állatok egy, az érintett intézkedések említett ragadozófajokhoz tartozó állatokra történő alkalmazásának előírására jogosult tagállamba vagy annak ilyen körzetében belépnének.

(2)

Az (1) bekezdés c) és d) pontjától eltérve a felelős személyek számára engedélyezett a veszettség ellen nem vakcinázott egyéb ragadozók és az Echinococcus multilocularisáltali fertőzöttség ellen nem kezelt kutyafélék mozgatása, amennyiben az állatokat közvetlenül

körülhatárolt létesítmény;

vagy

olyan létesítménybe szállítják, ahol az említett állatokat a 142/2011/EU bizottsági rendelet ( 2 ) I. mellékletének 1. pontjában meghatározott prémes állatként tartják.

5. szakasz

Fogságban tartott madarak és fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások

59. cikk

A fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak a papagájféléktől eltérő, fogságban tartott madarakat más tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatok kikelésük óta, vagy pedig az indulást megelőző legalább 21 napos időszakban folyamatosan egyetlen nyilvántartásba vett vagy körülhatárolt létesítményben tartózkodtak;

az állatok olyan állományokból származnak, amelyek nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

az állatok nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

abban az esetben, ha az állatok harmadik országból vagy harmadik országbeli területről vagy annak körzetéből léptek be az Unióba, az Unióba való belépés követelményeivel összhangban az Unióban található rendeltetési hely engedélyezett karanténlétesítményében karanténba helyezték őket;

galambok esetében az állatok vakcinázva vannak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, és olyan létesítményből érkeznek, ahol végeznek vakcinázást a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

a 61. és 62. cikkben előírt, vakcinázással kapcsolatos releváns követelmények.

(2)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak papagájféléket más tagállamba, ha teljesülnek a következő követelmények:

az 1. bekezdésben előírt feltételek teljesülnek;

az állatok olyan létesítményből érkeznek, amelyben az indulást megelőző 60 napban nem jelentették a madárchlamydiosis megerősített esetét, amennyiben pedig az indulást megelőző 6 hónapban a madárchlamydiosis megerősített esetét jelentették, a következő intézkedéseket alkalmazták:

a fertőzött és fertőzöttségre gyanús madarak kezelést kaptak;

ii.

a kezelés befejezését követően az állatok negatívnak bizonyultak a madárchlamydiosis kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálat során;

iii.

a kezelés befejezését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iv.

legalább 60 nap eltelt az iii. pontban említett tisztítás és fertőtlenítés befejezése óta;

abban az esetben, ha az állatok érintkezésbe kerültek olyan létesítményekből származó, fogságban tartott madarakkal, amelyekben az indulást megelőző 60 napban madárchlamydiosist diagnosztizáltak, az állatok negatívnak bizonyultak a madárchlamydiosis kimutatására szolgáló, az érintkezést követő legalább 14 nap elteltével végzett laboratóriumi vizsgálat során;

az állatokat azonosították az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikkének megfelelően.

60. cikk

A fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások mozgatására vonatkozó követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokat más tagállamba, ha az említett tojások megfelelnek a következő követelményeknek:

nyilvántartásba vett vagy körülhatárolt létesítményből érkeznek;

nyilvántartásba vett vagy körülhatárolt létesítményben tartott állományokból származnak;

olyan állományokból származnak, amelyek nem mutatják a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

megfelelnek a vakcinázással kapcsolatos, a 61. és 62. cikkben előírt releváns követelményeknek.

61. cikk

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázással kapcsolatos követelmények

Amennyiben a fogságban tartott madarakat, a fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokat vagy a keltetőtojások származási állományait inaktivált vakcináktól eltérő más vakcinával oltották be a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, az alkalmazott vakcináknak meg kell felelniük a VI. mellékletben meghatározott feltételeknek.

62. cikk

A fogságban tartott madaraknak és a fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásoknak a „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel rendelkező tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő mozgatására vonatkozó kiegészítő követelmények

Felelős személyek csak akkor mozgathatnak a Galliformes fajokhoz tartozó, fogságban tartott madarakat és a Galliformes fajokhoz tartozó, fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokat olyan tagállamból vagy annak olyan körzetéből, amely nem rendelkezik a „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel, olyan tagállamba vagy annak olyan körzetébe, amely rendelkezik a „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel, ha az adott árukra vonatkozóan teljesülnek az 59–61. cikkben meghatározott követelmények, és az említett állatok és keltetőtojások a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében megfelelnek a következő követelményeknek:

fogságban tartott madarak esetében:

az állatokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

az állatokat az indulást megelőző 14 napban elkülönítették akár a származási létesítményben egy hatósági állatorvos felügyelete alatt, akár egy engedélyezett karanténlétesítményben, amelybe(n):

—

egyetlen fogságban tartott madarat sem vakcináztak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen az indulást megelőző 21 napban;

—

nem hoztak be más madarakat az indulást megelőző 21 napban;

—

a karanténlétesítményben nem végeztek vakcinázást;

iii.

fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások esetében azok(at)

az állatokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

olyan állományból származnak, amelyeket

vagy

—

nem vakcináztak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

—

inaktivált vakcinával oltottak be a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

—

6. FEJEZET

A tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítménybe történő mozgatására vonatkozó követelmények

63. cikk

A tartott szárazföldi állatoknak a körülhatárolt létesítménytől eltérő létesítményből körülhatárolt létesítménybe történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak körülhatárolt létesítménytől eltérő létesítményből érkező, a főemlősöktől eltérő tartott szárazföldi állatokat körülhatárolt létesítménybe, ha teljesülnek az alábbi követelmények:

az állatokat a szállítandó fajok szempontjából felsorolt betegségeknek megfelelő időtartamra, de minden esetben legalább 30 napra karantén alá helyezik, és ezen időszak alatt:

vagy

mozgatásukat megelőzően engedélyezett karanténlétesítményben vagy egy másik körülhatárolt létesítmény karanténlétesítményeiben tartják őket;

vagy

ii.

mozgatásukat követően a végső rendeltetési hely szerinti körülhatárolt létesítmény karanténlétesítményében tartják őket;

az állatok a mozgatás idején nem mutatják a fajok tekintetében jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy e betegségek gyanúját;

az állatok megfelelnek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt azonosítási követelményeknek;

az állatok megfelelnek az ebben a rendeletben meghatározott, az állatok mozgatása tekintetében alkalmazandó vakcinázási, kezelési vagy vizsgálati követelményeknek.

(2)

A felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott főemlősöket körülhatárolt létesítménybe, amennyiben legalább olyan szigorú szabályokat tartanak be, mint amelyeket az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) általi kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (2018. évi kiadás) 5.9.1–5.9.5 cikke tartalmaz a főemlősökre alkalmazandó karanténintézkedésekre vonatkozóan, illetve 6.12.4 cikke tartalmaz az ellenőrizetlen környezetből származó főemlősökre alkalmazandó karanténkövetelményekre vonatkozóan, és az ilyen mozgatást

tagállamon belüli mozgatás esetén az adott tagállam illetékes hatósága engedélyezte,

vagy

más tagállamba történő mozgatás esetén a származási tagállam illetékes hatósága és a rendeltetési tagállam illetékes hatósága között létrejött megállapodás keretében engedélyezték.

64. cikk

A tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményből más tagállamban található körülhatárolt létesítménybe történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott szárazföldi állatokat valamely körülhatárolt létesítményből egy másik tagállamban található körülhatárolt létesítménybe, ha az adott állatokra vonatkozó felügyeleti terv eredményei alapján ezek az állatok nem jelentenek jelentős kockázatot azon betegségek terjesztése szempontjából, amelyek tekintetében jegyzékbe foglalták őket.

(2)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak az Antilocapridae, a Bovidae, a Camelidae, a Cervidae, a Giraffidae, a Moschidae vagy a Tragulidae családba tartozó tartott állatokat más tagállamba vagy annak egy körzetébe, ha azok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének.

(3)

A (2) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában megállapított követelmények legalább egyikének meg nem felelő említett állatoknak olyan más tagállamba vagy annak olyan körzetébe történő mozgatását,

vagy

7. FEJEZET

Különleges szabályok és mentességek

65. cikk

A vándorcirkuszok és az állatbemutatók más tagállamba történő mozgatására vonatkozó különleges szabályok

(1)

A vándorcirkuszok és az állatbemutatók felelős személyei számára csak abban az esetben engedélyezett cirkuszaik és állatbemutatóik másik tagállamba történő mozgatása, ha teljesülnek a következő követelmények:

azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben az utazó cirkusz vagy állatbemutató található, az indulás előtt legalább 10 munkanappal rendelkezésére bocsátják a másik tagállamba tervezett mozgatásra vonatkozó útitervet;

a mozgatandó állatokat kísérő, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 77. cikkében említett szállítólevelet megfelelően frissítik,

és

az egyes mozgatandó kutyáknak, macskáknak és vadászgörényeknek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében említett egyedi azonosító okmányát megfelelően kitöltik az 53. cikk b) pontjának i. és ii. alpontjában említett információkkal;

ii.

a mozgatandó tartott madarak csoportja tekintetében kiállított, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 79. cikkében említett azonosító okmányt megfelelően frissítik.

az indulást megelőző 12 hónapban:

a szarvasmarha-, juh-, kecske-, teve- és szarvasféléket a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult;

ii.

a szarvasmarha-, kecske- és szarvasféléket a Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség kimutatására az I. melléklet 1. részében meghatározott diagnosztikai módszerek egyikével végzett vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult;

iii.

a galambokat vakcinázták a Newcastle-betegség ellen;

a vándorcirkuszok és az állatbemutatók összes állatát a hatósági állatorvos a vándorcirkusz és az állatbemutató indulását megelőző 10 munkanapon belül megvizsgálta, és azokat klinikai szempontból egészségesnek találta a jegyzékbe foglalt fajokra vagy az állatkategóriákra érvényes jegyzékbe foglalt betegségek szempontjából.

(2)

A vándorcirkuszok és állatbemutatók felelős személyei csak abban az esetben mozgathatnak az Antilocapridae, a Bovidae, a Camelidae, a Cervidae, a Giraffidae, a Moschidae vagy a Tragulidae családba tartozó tartott állatokat más tagállamba vagy annak egy körzetébe, ha azok megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének.

(3)

vagy

66. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettsége a vándorcirkuszok és az állatbemutatók más tagállamokba történő mozgatása tekintetében

A származási tagállam illetékes hatósága aláírja és bélyegzőlenyomattal látja el a 65. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett útitervet, feltéve, hogy:

a vándorcirkuszra vagy az állatbemutatóra nem vonatkozik semmiféle állategészségügyi korlátozás a vándorcirkuszban és az állatbemutató céljára tartott állatfajok tekintetében jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozóan;

teljesülnek a 65. cikkben meghatározott állategészségügyi követelmények;

a vándorcirkusz és az állatbemutató mozgatása során az állatokat kísérő valamennyi azonosító okmányt megfelelően frissítik, és az állatok megfelelnek az e rendeletben meghatározott, a releváns fajok mozgatására alkalmazandó vakcinázási, kezelési vagy vizsgálati követelményeknek.

▼M2

67. cikk

A kiállításra szánt, fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak fogságban tartott madarakat egy másik tagállamban rendezett kiállításra, ha az említett állatok megfelelnek az 59. cikkben meghatározott feltételeknek.

(2)

Egy másik tagállamban rendezett kiállításra történő mozgatás előtt egy tagállam felelős személyei az alábbi feltételek mellett gyűjthetnek össze fogságban tartott madarakat az ugyanazon tagállamban található, egyetlen nyilvántartásba vett létesítményben:

a fogságban tartott madarak legfeljebb 12 órán keresztül tartózkodnak az adott létesítményben;

a gyűjtés időpontjában a létesítményben csak az adott kiállításra szánt, fogságban tartott madarakat tartják;

a létesítményben összegyűjtött, fogságban tartott madarak közvetlenül olyan nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítményekből érkeznek, amelyekben folyamatosan tartják őket, és amelyekben a szóban forgó madarak tekintetében teljesülnek az 59. cikkben meghatározott feltételek.

(3)

A röptetéses kiállítások kivételével a kiállítás felelős személye biztosítja, hogy:

az állatkiállításra csak azokat a fogságban tartott madarakat lehessen behozni, amelyeket a kiállításon való részvétel céljából előzetesen nyilvántartásba vettek;

a kiállítás helye szerinti tagállamban található létesítményekből származó madarak kiállításra való behozatala ne veszélyeztesse a kiállításon részt vevő madarak egészségi állapotát, és ennek érdekében

vagy

ugyanazon egészségi állapotot írja elő a kiállításon részt vevő összes fogságban tartott madár számára;

vagy

ii.

a kiállítás helye szerinti tagállamból származó, fogságban tartott madarakat a más tagállamokból származó, fogságban tartott madaraktól elkülönítve, külön helyiségekben vagy elkerített területeken tartja;

egy állatorvos

elvégezze a kiállításon részt vevő, fogságban tartott madarak azonosságának ellenőrzését az említett madaraknak a kiállításra való behozatalát megelőzően;

ii.

figyelemmel kísérje a madarak klinikai állapotát a kiállításra való behozataluk során és a kiállítás alatt.

▼M3

(4)

A felelős személyek biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban kiállításra mozgatott, fogságban tartott madarakat kizárólag az alábbi követelmények teljesülése esetén vigyék vissza a származási tagállamba:

a madarakat a származási tagállam illetékes hatósága által a 71. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított, vagy a kiállítás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított állategészségügyi bizonyítvány kíséri. Az utóbbi hatóság a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított bizonyítványban szereplő hivatalos információk alapján állítja ki az állategészségügyi bizonyítványt;

a mozgatásra a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított bizonyítvány érvényességi ideje alatt kerül sor;

a kiállítás során a madarak nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú madarakkal.

Amennyiben az állategészségügyi bizonyítványt a származási tagállam illetékes hatósága állította ki, – a nem röptetéses kiállításon részt vevő madarak esetében – a (3) bekezdés c) pontjában említett állatorvos, vagy a röptetéses kiállításon részt vevő madarakért felelős személy nyilatkozatot állít ki arról, hogy a madarak a kiállítás során nem érintkeztek rosszabb egészségügyi állapotú madarakkal.

(5)

a madarakat a kiállítás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított, a származási tagállam illetékes hatósága által a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban kiállított bizonyítványban szereplő hivatalos információk alapján kitöltött állategészségügyi bizonyítvány kíséri;

a mozgatásra a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított bizonyítvány érvényességi ideje alatt kerül sor;

a kiállítás során a madarak nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú madarakkal;

ha a kiállításra olyan tagállamban vagy annak olyan körzetében kerül sor, amely nem rendelkezik „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel, Galliformes-fajokhoz tartozó madarakat kizárólag abban az esetben mozgatnak „Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes” minősítéssel rendelkező tagállamba vagy annak ilyen körzetébe, ha a kiállításon részt vevő valamennyi, Galliformes-fajokhoz tartozó madár megfelel a 62. cikk a) pontjában foglalt követelményeknek.

A rendeltetési helyen a felelős személy biztosítja, hogy a madarakat az érkezésüket követő 21 napig elkülönítve tartsák minden más madártól.

▼M1

68. cikk

A postagalambok más tagállamban megrendezett sporteseményekre történő mozgatására vonatkozó különös követelmények

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak postagalambokat egy másik tagállamban rendezett sporteseményre, ha az említett állatok megfelelnek az 59. cikkben meghatározott feltételeknek, az 59. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tartózkodási idő kivételével.

▼B

8. FEJEZET

Állategészségügyi bizonyítványok és a mozgatás bejelentése

1. szakasz

Az állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó követelmények

▼M3

69. cikk

Eltérés a tartott lófélék más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

A származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében az állategészségügyi bizonyítványok tekintetében meghatározott követelményeknek meg nem felelő törzskönyvezett lófélék másik tagállamba történő mozgatását, feltéve, hogy:

a rendeltetési tagállam illetékes hatósága a b) és a c) pontban említett követelmények alapján megállapította a feltételeket, és tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatásokat engedélyezték;

a származási tagállam és a rendeltetési hely szerinti tagállam területén tartott és mozgatott állatok megfelelnek legalább a tartott lófélék más tagállamba történő mozgatása tekintetében előírt állategészségügyi követelményeknek és különösen a 22. cikkben megállapított konkrét állategészségügyi követelményeknek;

a származási tagállam illetékes hatósága teljesíti a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által a mozgatott állatok nyomonkövethetősége tekintetében megállapított feltételt, és értesíti a rendeltetési tagállam illetékes hatóságát az eltérés alkalmazására irányuló szándékáról.

▼B

70. cikk

Eltérés a vándorcirkuszok és az állatbemutatók szárazföldi állatainak más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan

Az állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó, az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében előírt követelmények nem vonatkoznak a vándorcirkuszok és az állatbemutatók szárazföldi állatainak más tagállamokba történő mozgatására.

71. cikk

Az egyes tartott szárazföldi állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok

▼M1

(1)

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak fogságban tartott madarakat (kivéve a sportgalambok sporteseményre való mozgatását), mézelő méheket, poszméheket – az engedélyezett zárt termelő létesítményekből származó poszméhek kivételével –, főemlősöket, kutyákat, macskákat, vadászgörényeket vagy egyéb ragadozókat másik tagállamba, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított állategészségügyi bizonyítvány kíséri.

▼M2

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve felelős személyek számára engedélyezett, hogy fogságban tartott madarakat kiállításokról – a röptetéses kiállítások kivételével – a madarak származási tagállamába vigyenek vissza a 67. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(3)

Az (1) bekezdéstől eltérve felelős személyek számára engedélyezett, hogy fogságban tartott madarakat röptetéses kiállításokról a madarak származási tagállamába vigyenek vissza a 67. cikk (4) bekezdése c) pontjának megfelelően.

▼B

72. cikk

A fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok

Felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokat másik tagállamba, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított állategészségügyi bizonyítvány kíséri.

2. szakasz

A tartott szárazföldi állatokat és keltetőtojásokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalma

73. cikk

A tartott szarvasmarhaféléket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A (2) bekezdésben említett tartott szarvasmarhaféléktől eltérő tartott szarvasmarhaféléket kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 10. cikkben, illetve adott esetben a 11., 12. és 13. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra mozgatott tartott szarvasmarhafélékre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 14. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

74. cikk

A tartott juh- és kecskeféléket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A (2) és (3) bekezdésben említett tartott juh- és kecskeféléktől eltérő tartott juh- és kecskeféléket kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a következő cikkekben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását:

a nem ivartalanított hímivarú juhféléktől eltérő juhfélék esetében a 15. cikk (1) és (2) bekezdése;

kecskefélék esetében a 15. cikk (1) és (3) bekezdése;

nem ivartalanított hímivarú juhfélék esetében a 15. cikk (1), (2) és (4) bekezdése;

adott esetben a 17. cikk.

(2)

A Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak ilyen körzetébe mozgatott tartott juh- és kecskefélékre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a következő cikkekben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását:

a 15. cikk (1) bekezdésének a), b) és d)–h) pontja;

a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontja vagy a 16. cikk;

adott esetben a 17. cikk.

(3)

Az azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra mozgatott tartott juh- és kecskefélékre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 18. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

75. cikk

A tartott sertésféléket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A (2) bekezdésben említett tartott sertésféléktől eltérő tartott sertésféléket kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 19. cikkben, illetve adott esetben a 20. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra mozgatott tartott sertésfélékre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 21. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

76. cikk

A tartott lóféléket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A tartott lóféléket kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 22. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az (1) bekezdésben említett állategészségügyi bizonyítvány(t)

a lófélékhez tartozó minden egyedre vonatkozóan ki kell állítani;

vagy

lófélék olyan szállítmányára is kiállítható, amelyet

közvetlenül egy másik tagállamba adnak fel összegyűjtési műveletek nélkül;

vagy

ii.

azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra szállítanak.

77. cikk

A tartott teveféléket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A (2) bekezdésben említett tartott teveféléktől eltérő tartott teveféléket kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 23. cikkben, illetve adott esetben a 24. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra mozgatott tartott tevefélékre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 25. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

78. cikk

A tartott szarvasféléket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A (2) bekezdésben említett tartott szarvasféléktől eltérő tartott szarvasféléket kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 26. cikkben, illetve adott esetben a 27. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra mozgatott tartott szarvasfélékre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 28. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

79. cikk

Az egyéb tartott patásokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A (2) bekezdésben említett egyéb tartott patásoktól eltérő egyéb tartott patásokat kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 29. cikkben, illetve adott esetben a 30. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az azonnali levágás céljából közvetlenül vagy összegyűjtési műveletet követően egy másik tagállamban lévő vágóhídra mozgatott egyéb tartott patásokra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 31. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

80. cikk

A baromfikat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

A baromfikra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a következő cikkekben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását:

tenyészbaromfik és haszonbaromfik esetében a 34. cikk, illetve adott esetben a 41. és 42. cikke ha azok a baromfik adott kategóriájára alkalmazandók;

vágásra szánt baromfik esetében a 35. cikk, illetve adott esetben a 41. és 42. cikke ha azok a baromfik adott kategóriájára alkalmazandók;

naposcsibék esetében a 36. cikk, illetve adott esetben a 41. és 42. cikke ha azok a baromfik adott kategóriájára alkalmazandók;

a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik esetében a 37. cikk, illetve adott esetben a 41. és 42. cikke ha azok a baromfik adott kategóriájára alkalmazandók.

81. cikk

A fogságban tartott madarakat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

▼M1

(1)

A (2) bekezdésben említettektől eltérő, fogságban tartott madarakat kísérő állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint az 59. cikkben, illetve adott esetben a 61. és 62. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását, ha azok a madarak adott kategóriájára alkalmazandók.

▼M2

(2)

A kiállításokra szánt, fogságban tartott madarakra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 67. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeknek és – amennyiben a madarakat egyetlen nyilvántartásba vett létesítményben gyűjtik össze – a 67. cikk (2) bekezdésében előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

▼M1 —————

▼B

82. cikk

A baromfitól származó keltetőtojásokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

A baromfitól származó keltetőtojásokra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 2. pontjában előírt általános információkat, valamint a következő cikkekben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását:

a b) és c) pontban említettektől eltérő, baromfitól származó keltetőtojások esetében a 38. cikk, illetve adott esetben a 41. és 42. cikke ha azok a tojások adott kategóriájára alkalmazandók;

a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojások esetében a 39. cikk, illetve adott esetben a 41. és 42. cikke ha azok a tojások adott kategóriájára alkalmazandók;

baromfik specifikus kórokozóktól mentes tojásai esetében a 40. cikk.

83. cikk

A fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

A fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojásokra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 72. cikkel összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 2. pontjában előírt általános információkat, valamint a 60. cikkben, illetve adott esetben a 61. és 62. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását, ha azok a tojások adott kategóriájára alkalmazandók.

84. cikk

A mézelő méheket és poszméheket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

(1)

A mézelő méhekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 48. cikkben, illetve adott esetben a 49. és 50. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

(2)

Az engedélyezett zárt termelőlétesítményekből származó poszméhektől eltérő poszméhekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 51. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

85. cikk

A főemlősöket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

A főemlősökre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 47. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

86. cikk

A kutyákat, macskákat és vadászgörényeket kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

▼M3

(1)

A (2) bekezdésben említett kutyáktól, macskáktól és vadászgörényektől eltérő, kedvtelésből tartott kutyákra, macskákra és vadászgörényekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, az 53. cikkben és adott esetben az 54. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását, valamint az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében említett azonosító okmányra utaló hivatkozást.

▼B

(2)

A kedvtelésből tartott kutyákra, macskákra és vadászgörényekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, az 55. cikkben és adott esetben az 56. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását, valamint az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében említett azonosító okmányra utaló hivatkozást.

87. cikk

Az egyéb ragadozókat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

Az egyéb ragadozókra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 58. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

88. cikk

A valamely körülhatárolt létesítményből egy másik tagállamban található körülhatárolt létesítménybe mozgatott tartott szárazföldi állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítvány tartalmára vonatkozó részletek

A valamely körülhatárolt létesítményből egy másik tagállamban található körülhatárolt létesítménybe mozgatott tartott szárazföldi állatokra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével vagy e rendelet 71. cikkének (1) bekezdésével összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 1. részének 1. pontjában előírt általános információkat, valamint a 64. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

3. szakasz

A tartott szárazföldi állatok mozgatásának bizonyos típusaira vonatkozó állategészségügyi bizonyítványokkal szemben támasztott követelmények

89. cikk

A patások és baromfik összegyűjtési műveleteket végző létesítmények által végzett mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványok kiállítása

Az illetékes hatóság az alábbiak szerint állítja ki a 73–80. cikkben említett állategészségügyi bizonyítványt az összegyűjtési műveleteknek alávetett patások és baromfik másik tagállamba történő mozgatásához:

a 73–80. cikkben említett, első állategészségügyi bizonyítvány kiállítása előtt el kell végezni a 91. cikk (1) bekezdésében említett okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzéseket és vizsgálatokat

vagy

a származási létesítményben, ahol az állatokat a következőkre szánják:

—

a tranzit tagállamban található, összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítménybe történő közvetlen mozgatás;

vagy

—

a származási tagállamban végzett, szállítóeszközön történő összegyűjtési művelet egy másik tagállamba történő közvetlen mozgatás céljából;

vagy

ii.

egy összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítményben, ahol az állatokat a származási tagállamban gyűjtötték össze egy másik tagállamba történő feladás céljából;

vagy

iii.

egy tranzit tagállamban lévő, összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítményben, amennyiben az állatokat ebben a tagállamban vetették alá összegyűjtési műveletnek;

a 73–80. cikkben említett állategészségügyi bizonyítványt olyan hivatalos információk alapján kell kitölteni, amelyek:

az a) pont i. és ii. alpontjában említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat a származási tagállamban elvégző, a bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos rendelkezésére állnak;

vagy

ii.

amelyek szerepelnek a 73–80. cikkben említett azon első vagy második állategészségügyi bizonyítványban, amely az a) pont iii. alpontjában említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat a tranzit tagállamban elvégző, a bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos számára rendelkezésére áll, amennyiben a szállítmány tranzit tagállamon áthalad.

90. cikk

A harmadik országokba történő kivitelre szánt tartott patásokat és baromfikat kísérő, a származási tagállamból más tagállamok területén keresztül az Unió külső határáig történő mozgatásuk idejére érvényes állategészségügyi bizonyítvány

A felelős személyek biztosítják, hogy a harmadik országba történő kivitelre szánt, más tagállam területén keresztül az Unió külső határához szállított tartott patásokat vagy baromfikat olyan állategészségügyi bizonyítvány kísérje, amely igazolja a következőket:

az állatok megfelelnek legalább azon követelményeknek, amelyek e fejezet értelmében a kilépési pont helye szerinti tagállamban vágásra szánt tartott patások vagy baromfik mozgatására érvényesek;

és

ii.

a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok esetében az állatok megfelelnek legalább a 33. cikk követelményeinek, amennyiben a kilépési pont a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes minősítéssel vagy erre vonatkozó jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamban vagy annak ilyen körzetében található.

4. szakasz

Az illetékes hatóságnak az állategészségügyi bizonyítványok kiállításával kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó szabályok

91. cikk

Az illetékes hatóságnak az állategészségügyi bizonyítványok kiállításával kapcsolatos kötelezettségei

(1)

A hatósági állatorvos az állategészségügyi bizonyítvány aláírása előtt – a követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából – elvégzi a következő okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzéseket és vizsgálatokat:

tartott patások esetében a szállítmányt alkotó állatok azonosságának ellenőrzése és klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

tenyészbaromfik, haszonbaromfik és a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik esetében a létesítményben őrzött egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése, a szállítmányt alkotó állatok azonosságának ellenőrzése, valamint a származási állomány és a szállítmányt alkotó állatok vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

vágásra szánt baromfik esetében a létesítményben őrzött egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése, a szállítmányt alkotó állatok azonosságának ellenőrzése és a származási állomány vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

naposcsibék esetében a származási állományt tartó létesítményben őrzött egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

fogságban tartott madarak esetében:

a szállítmányt alkotó állatok azonosságának ellenőrzése;

ii.

a létesítményben őrzött egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése, valamint a származási állomány és a szállítmányt alkotó állatok vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

▼M2

iii.

a 67. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyetlen nyilvántartásba vett létesítményből egy másik tagállamban rendezett kiállításra szállított, fogságban tartott madarak esetében: a fogságban tartott madarak azonossági és fizikai ellenőrzése, valamint a nyilvántartásba vett vagy engedélyezett származási létesítmény egészségügyi és termelési nyilvántartásainak okmányellenőrzése, valamint a létesítmény felelős személye által tett nyilatkozat arról, hogy:

—

a bizonyítvány kiállítása céljából bemutatott, fogságban tartott madarak keltetésük óta vagy legalább az indulásukat megelőző 21 napban folyamatosan a származási létesítményben tartózkodtak;

—

a származási állomány nem mutat ismeretlen okú, rendellenes mortalitást; és

—

az elmúlt 48 órán belül a származási állományhoz tartozó madarak nem mutatták a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy gyanúját;

▼B

baromfitól származó keltetőtojások esetében a származási állományt tartó létesítményben őrzött egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése, és adott esetben a feladó keltetőben őrzött nyilvántartások okmányellenőrzése, a keltetőtojások azonosságának ellenőrzése és

vagy

a származási állomány vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

vagy

ii.

havi rendszerességű egészségügyi ellenőrző látogatások a származási állomány egészségi állapotának felmérése céljából és a származási állomány aktuális egészségi állapotának felmérése a felelős személy által rendelkezésre bocsátott naprakész információk alapján;

fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások esetében a létesítményben őrzött egészségügyi és termelési nyilvántartások okmányellenőrzése, a keltetőtojások azonosságának ellenőrzése, valamint a származási állomány vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

mézelő méhek és poszméhek esetében azonosság-ellenőrzés és

vagy

az állatok, a csomagolás és az őket kísérő takarmány vagy egyéb anyagok szemrevételezéses vizsgálata mézelő méhek esetében az amerikai költésrothadás, az Aethina tumida (kis kaptárbogár) és a Tropilaelaps spp. előfordulásának kimutatására, poszméhek esetében pedig az Aethina tumida (kis kaptárbogár) előfordulásának kimutatására;

vagy

ii.

azon méhanyák esetében, amelyekre vonatkozóan a 49. cikkben foglalt eltérés alapján állítanak ki állategészségügyi bizonyítványt, a havi rendszerességgel végzett egészségügyi ellenőrző látogatások nyilvántartásaira vonatkozó okmányellenőrzés, az egyes ketrecek szemrevételezéses vizsgálata a kísérő méhek ketrecenkénti maximális számának ellenőrzése céljából, valamint az állatok, a csomagolás és az őket kísérő takarmány vagy egyéb anyagok szemrevételezése az amerikai költésrothadás, az Aethina tumida (kis kaptárbogár) és a Tropilaelaps spp. előfordulásának kimutatására;

főemlősök esetében az egészségügyi nyilvántartások okmányellenőrzése, a szállítmányt alkotó állat(ok) azonosságának ellenőrzése és klinikai vizsgálata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

▼M3

kutyák, macskák, vadászgörények esetében az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében előírt egyedi azonosító okmány tekintetében végzett okmányellenőrzés, valamint kutyák, macskák, vadászgörények és egyéb ragadozók esetében a szállítmányt alkotó állatok azonosság-ellenőrzése és klinikai vizsgálata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából;

▼B

a valamely körülhatárolt létesítményből egy másik tagállamban található körülhatárolt létesítménybe mozgatott szárazföldi állatok esetében az egészségügyi nyilvántartások okmányellenőrzése, a szállítmányt alkotó állatok azonosságának ellenőrzése és klinikai vizsgálata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából.

(2)

A hatósági állatorvos elvégzi az (1) bekezdésben előírt okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzéseket és vizsgálatokat, és kiállítja az állategészségügyi bizonyítványt, mégpedig az alábbi időtartamokon belül:

a lóféléktől eltérő tartott patások esetében a származási létesítményből vagy adott esetben az összegyűjtési műveletek céljára engedélyezett létesítményből történő indulást megelőző 24 órán belül;

▼M3

lófélék esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül vagy az indulás előtti utolsó munkanapon;

▼B

tenyészbaromfik, haszonbaromfik, fogságban tartott madarak és a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfik esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül;

vágásra szánt baromfik esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 5 napban;

naposcsibék esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 24 órán belül;

baromfitól származó keltetőtojások esetében:

az okmányellenőrzés, az azonosság-ellenőrzés, a származási állomány vizuális klinikai vizsgálata és a származási állomány aktuális egészségi állapotának a felelős személy által rendelkezésre bocsátott naprakész információk alapján történő felmérése: a keltetőtojásoknak a származási létesítményből történő indulását megelőző 72 órán belül;

ii.

a a származási állomány esetében havi rendszerességgel végzett egészségügyi ellenőrző látogatások: a keltetőtojásoknak a származási létesítményből történő indulását megelőző 31 napon belül;

fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül;

mézelő méhek és poszméhek esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül, azon méhanyák esetében pedig, amelyekre vonatkozóan eltérés alapján állítanak ki állategészségügyi bizonyítványt, a származási létesítményből történő indulást megelőző 24 órán belül;

főemlősök esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül;

fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül;

a valamely körülhatárolt létesítményből egy másik tagállamban található körülhatárolt létesítménybe mozgatott szárazföldi állatok esetében a származási létesítményből történő indulást megelőző 48 órán belül.

(3)

Az állategészségügyi bizonyítvány a kiállítás napjától számított 10 napig érvényes, a 92. cikkben megállapított eltérések sérelme nélkül.

92. cikk

Eltérés az állategészségügyi bizonyítvány érvényességi ideje tekintetében

(1)

A 91. cikk (3) bekezdésétől eltérve állatok belvízi/tengeri szállítása esetén az állategészségügyi bizonyítvány érvényességének 10 napos időtartama a belvízi/tengeri utazás időtartamával meghosszabbítható.

▼M3

(2)

Az állategészségügyi bizonyítványnak a 91. cikk (3) bekezdésében említett érvényességi idejétől eltérve a 76. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, lófélékhez tartozó egyedre kiállított állategészségügyi bizonyítvány 30 napig érvényes, feltéve, hogy:

a mozgatandó lófélét az (EU) 2016/429 rendelet 114. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánya kíséri, amely tartalmazza az illetékes hatóság vagy az e tevékenységgel megbízott szerv által legfeljebb 4 évre kiállított érvényes hitelesítő jelölést, és dokumentálja, hogy az állatot szokás szerint tartó létesítményt az illetékes hatóság – az abban végzett gyakori állatorvosi látogatások, további azonosság-ellenőrzések és egészségügyi vizsgálatok, valamint a természetes fedeztetés kizárólag a létesítményben e célra kialakított, elkülönített helyiségeiben történő végzése miatt – alacsony egészségügyi kockázatot képviselő létesítményként ismeri el;

vagy

a mozgatandó törzskönyvezett lófélét az (EU) 2016/429 rendelet 114. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánya kíséri, amely tartalmazza a lovas versenyeken való részvétel céljából a Nemzetközi Lovassport Szövetség nemzeti szövetsége, vagy futamokon való részvétel céljából a futamokért felelős illetékes hatóság által legfeljebb 4 évre kiállított érvényes engedélyt, és dokumentálja, hogy az állat évente legalább két állatorvosi látogatáson esik át, beleértve a lóinfluenza elleni rendszeres vakcinázáshoz, valamint a más tagállamokba vagy harmadik országokba történő mozgatáshoz előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges látogatásokat.

▼B

(3)

Az érvényesség ideje alatt az (2) bekezdésben említett bizonyítvány alkalmas

más tagállamokba történő többszöri belépésre;

az abban megjelölt kiindulási létesítménybe való visszatérésre.

5. szakasz

A tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások más tagállamba történő mozgatásának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok

93. cikk

A poszméhek engedélyezett zárt termelőlétesítményekből történő, tagállamok közötti mozgatásának előzetes bejelentése a felelős személyek által

Poszméhek engedélyezett zárt termelőlétesítményből másik tagállamba történő mozgatása esetén a származási létesítmény felelős személye előzetesen bejelentést tesz a származási tagállam illetékes hatóságának az említett poszméhek elszállításáról.

94. cikk

A tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti tervezett mozgatásának előzetes bejelentése a vándorcirkuszok és állatbemutatók felelős személyei által

Vándorcirkuszok és állatbemutatók másik tagállamba történő mozgatása esetén a vándorcirkuszok és állatbemutatók felelős személyei legalább 10 nappal az érintett vándorcirkuszok és állatbemutatók indulása előtt erről bejelentést tesz a származási tagállam illetékes hatóságának.

95. cikk

A fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások tagállamok közötti mozgatásának előzetes bejelentése a felelős személyek által

Fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások másik tagállamba történő mozgatása esetén a származási létesítmény felelős személye előzetesen bejelentést tesz a származási tagállam illetékes hatóságának az említett szaporítóanyagok tervezett mozgatásáról.

96. cikk

A felelős személyek tájékoztatási kötelezettsége a tartott szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatása tekintetében

A származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál az (EU) 2016/429 rendelet 152. cikkének megfelelően bejelentést tevő felelős személyek a más tagállamba mozgatandó tartott szárazföldi állatok minden egyes szállítmányára vonatkozóan az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a következő pontokban előírt információkat:

a más tagállamba mozgatandó, az engedélyezett zárt termelőlétesítményekből származó poszméhektől eltérő tartott szárazföldi állatok tekintetében a VIII. melléklet 1. részének 1.a)–d) pontja;

az engedélyezett zárt termelőlétesítményekből származó poszméhek tekintetében a VIII. melléklet 2. része.

97. cikk

Az illetékes hatóság tájékoztatási kötelezettsége a tartott szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentése tekintetében

A származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága, amely az (EU) 2016/429 rendelet 153. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentést tesz a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál, a más tagállamba mozgatandó tartott szárazföldi állatok minden egyes szállítmánya vonatkozásában rendelkezésre bocsátja a következő pontokban előírt információkat:

az engedélyezett zárt termelőlétesítményekből származó poszméhek tekintetében a VIII. melléklet 2. része.

98. cikk

A keltetőtojások más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése

A származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál az (EU) 2016/429 rendelet 163. cikkének és az e rendelet 95. cikkének megfelelően bejelentést tevő felelős személyek a más tagállamba mozgatandó keltetőtojások minden egyes szállítmányára vonatkozóan az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a VIII. melléklet 1. részének 2.a)–e) pontjában előírt információkat.

99. cikk

Vészhelyzeti eljárások

Áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb üzemzavara esetén a más tagállamba mozgatandó tartott szárazföldi állatok vagy keltetőtojások származási országának illetékes hatósága az (EU) 2017/625 rendelet 134. cikkének d) pontja alapján megállapított készenléti rendelkezéseknek megfelelően jár el.

100. cikk

Régiók kijelölése a mozgatásokra vonatkozó bejelentések kezelésére

Régióknak a 97. és 98. cikk szerinti, mozgatásokra vonatkozó bejelentések kezelése céljából történő kijelölése során a tagállamok biztosítják a következőket:

területük minden részét legalább egy régió lefedi;

minden kijelölt régió az adott régióban az állategészségügyi bizonyítványok kiállítására kijelölt valamely illetékes hatóság felelősségi körébe tartozik;

a kijelölt régióért felelős illetékes hatóság hozzáféréssel rendelkezik az IMSOC rendszerhez;

a kijelölt régióért felelős illetékes hatóság alkalmazottai megfelelő képességekkel és ismeretekkel rendelkeznek, és speciális képzésben részesültek, vagy azzal egyenértékű gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az IMSOC használata terén ahhoz, hogy képesek legyenek a 97. és 98. cikkben előírt információk előállítására, kezelésére és továbbítására.

III. RÉSZ

A VADON ÉLŐ SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK MOZGATÁSA

101. cikk

A vadon élő szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatására vonatkozó követelmények

(1)

Felelős személyek kizárólag úgy távolíthatnak el vadon élő szárazföldi állatokat a származási élőhelyükről, hogy közvetlenül szállítóeszközre rakodják őket, amely az állatokat a származási tagállamban található bármely létesítménybe való belépés nélkül szállítja egy másik tagállamban levő élőhelyre vagy létesítménybe.

(2)

A felelős személyek és a szállítók biztosítják, hogy a mézelő méhektől és poszméhektől eltérő vadon élő szárazföldi állatok szállítására használt szállítóeszközök

olyan kialakításúak legyenek, hogy

állatok ne tudjanak kiszabadulni vagy kiesni;

ii.

lehetséges legyen a szállítóeszközön lévő állatok szemrevételezése;

iii.

ne legyen lehetséges az állati ürülék, az alom vagy a takarmány kikerülése, vagy minimális legyen;

iv.

madarak esetében ne legyen lehetséges tollak kikerülése, vagy minimális legyen;

szükség esetén lehetséges legyen az állatok lefogása vagy nyugtatószer hatása alatt történő szállítása;

tisztítása és fertőtlenítése az állatok vagy az állategészségügyi kockázatot jelentő tárgyak szállítása után minden alkalommal azonnal megtörténjék, és szükség esetén azokat újból fertőtlenítsék, és minden esetben szárítsák meg vagy hagyják megszáradni újabb állatok berakodása előtt.

(3)

A felelős személyek és a szállítók biztosítják, hogy a mézelő méhektől és poszméhektől eltérő vadon élő szárazföldi állatok szállítására használt konténerek(en)

megfeleljenek a 2. pont a) alpontjában szereplő feltételeknek;

csak azonos fajhoz tartozó és azonos élőhelyről származó vadon élő állatokat tartalmazzanak;

fel legyenek tüntetve az állatok fajára és számára utaló információk;

vagy olyan még nem használt, erre a célra tervezett, egyszer használatos konténerek legyenek, amelyeket első használat után meg kell semmisíteni, vagy olyanok, amelyeket használat után megtisztítanak és fertőtlenítenek, majd minden további felhasználás előtt megszárítanak vagy hagynak megszáradni.

(4)

Felelős személyek kizárólag abban az esetben mozgathatnak vadon élő szárazföldi állatokat származási élőhelyükről egy másik tagállamban lévő élőhelyre vagy létesítménybe, ha teljesülnek a következő kiegészítő követelmények:

a szállítmányt alkotó állatok többsége az indulást megelőzően legalább 30 napig, vagy ha 30 napnál fiatalabb, akkor a születése óta a származási élőhelyen tartózkodott, és ebben az időszakban nem került érintkezésbe rosszabb egészségi állapotú vagy állategészségügyi okokból forgalmi korlátozás alá eső tartott állatokkal, vagy pedig a b) pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő létesítményből érkező tartott állatokkal;

az (1) bekezdésben említett állatok útnak indítását megelőző 30 nap során harmadik országból vagy harmadik országbeli területről az Unióba belépő, az említett állatok élőhelyén található létesítménybe behozott minden állatot külön kell tartani, hogy a szóban forgó létesítményben és az élőhelyen tartózkodó többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessen;

▼M1

az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok olyan élőhelyről érkeznek, ahonnan az előírt időtartamokon belül nem jelentették az alábbi betegségek és fertőzések előfordulását:

▼B

veszettséggel való fertőzöttség az indulást megelőző 30 napban;

ii.

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő szárazföldi állatok esetében az indulást megelőző 42 napban;

iii.

Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő szárazföldi állatok esetében az indulást megelőző 42 napban;

iv.

az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttség 150 km-es sugarú körön belül az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő szárazföldi állatok esetében az indulást megelőző 2 évben;

lépfene patás állatoknál való előfordulása az indulást megelőző 15 napban;

vi.

surra (Trypanosoma evansi) az indulást megelőző 30 napban;

amennyiben az említett az állatok az Antilocapridae, a Bovidae, a Camelidae, a Cervidae, a Giraffidae, a Moschidae vagy a Tragulidae családba tartoznak, a származási élőhelynek meg kell felelnie az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában foglalt, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének;

ezen állatok esetében nem ismert, hogy az indulást megelőző 30 napban érintkezésbe kerültek volna olyan vadon élő szárazföldi állatokkal, amelyek nem feleltek meg a c) pontban meghatározott követelményeknek.

▼M1

(5)

E cikk (4) bekezdésének d) pontjától eltérve, a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az Antilocapridae, Bovidae, Camelidae, Cervidae, Giraffidae, Moschidae vagy Tragulidae családokba tartozó, az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában meghatározott, a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségre vonatkozó követelmények legalább egyikének meg nem felelő élőhelyről származó, vadon élő szárazföldi állatok olyan más tagállamba vagy annak olyan körzetébe történő mozgatását:

▼B

vagy

102. cikk

A vadon élő szárazföldi állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részletek

A vadon élő szárazföldi állatokra vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, amelyet a származási tagállam illetékes hatósága állít ki az (EU) 2016/429 rendelet 155. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, tartalmazza a VIII. melléklet 3. pontjában előírt általános információkat, valamint a jelen rendelet 101. cikk (4) bekezdésében, illetve adott esetben a 101. cikk (5) bekezdésében előírt követelményeknek való megfelelés igazolását.

103. cikk

Az illetékes hatóság felelősségére vonatkozó szabályok a vadon élő szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványok kiállítása tekintetében

(1)

A vadon élő szárazföldi állatok mozgatása tekintetében a 102. cikkben előírt állategészségügyi bizonyítvány aláírása előtt a hatósági állatorvos elvégzi a következő azonosság-ellenőrzéseket és vizsgálatokat:

a 101. cikk (4) bekezdésében előírt követelményeknek való megfelelést igazoló, rendelkezésre álló információk vizsgálata;

azonosság-ellenőrzés;

a szállítmányt alkotó állatok klinikai vizsgálata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, vizuális klinikai vizsgálata a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek klinikai tüneteinek vagy e betegségek gyanújának kimutatása céljából.

(2)

A hatósági állatorvos elvégzi az (1) bekezdésben előírt okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzéseket és vizsgálatokat, és a szállítmánynak az élőhelyről való elindulását megelőző 24 órán belül kiállítja az állategészségügyi bizonyítványt.

(3)

Az állategészségügyi bizonyítvány a kiállítás időpontjától számított 10 napig érvényes.

(4)

A (3) bekezdéstől eltérve vadon élő szárazföldi állatok belvízi/tengeri szállítása esetén az állategészségügyi bizonyítvány érvényességének 10 napos időtartama a belvízi/tengeri utazás időtartamával meghosszabbítható.

104. cikk

A vadon élő szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatásának a felelős személyek általi előzetes bejelentésére vonatkozó követelmények

A vadon élő szárazföldi állatokat más tagállamba mozgató, szállítóktól eltérő felelős személyek a szállítmány indulása előtt legalább 24 órával bejelentést tesznek a származási tagállam illetékes hatóságának.

105. cikk

A felelős személyek kötelezettsége a vadon élő szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentése tekintetében

A vadon élő szárazföldi állatokat más tagállamba mozgató, szállítóktól eltérő felelős személyek – az (EU) 2016/429 rendelet 155. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett bejelentés céljából – az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják az (EU) 2016/429 rendelet 145. cikkének (1) bekezdésében és a VIII. melléklet 1. részének 3.a)–d) pontjában előírt információkat a más tagállamba mozgatandó említett állatok minden egyes szállítmányára vonatkozóan.

106. cikk

Az illetékes hatóság felelőssége a vadon élő szárazföldi állatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentése tekintetében

A származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága, amely az (EU) 2016/429 rendelet 155. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően bejelentést tesz a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál, a más tagállamba mozgatandó vadon élő szárazföldi állatok minden egyes szállítmányának vonatkozásában rendelkezésre bocsátja a VIII. melléklet 1. részének 3.a)–d) pontjában előírt információkat.

107. cikk

Vészhelyzeti eljárások

Áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb üzemzavara esetén a vadon élő szárazföldi állatok származási országának illetékes hatósága az (EU) 2017/625 rendelet 134. cikkének d) pontja alapján megállapított készenléti rendelkezéseknek megfelelően jár el.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

108. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21-étől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK

1. rész

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség

1. Szerológiai vizsgálatok szarvasmarha-, juh-, kecske- és tevefélék esetében:

pufferolt Brucella-antigén próba;

komplementkötési próba (CFT);

indirekt enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (I-ELISA);

fluoreszcens polarizációs próba (FPA);

kompetitív enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (C-ELISA).

2. Szerológiai vizsgálatok sertésfélék esetében:

pufferolt Brucella-antigén próba;

komplementkötési próba (CFT);

indirekt enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (I-ELISA);

fluoreszcens polarizációs próba (FPA);

kompetitív enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (C-ELISA).

3. Brucellózis-bőrpróba (BST) juh-, kecske- és sertésfélék esetében

2. rész

Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség

1. Intradermális tuberkulinpróbák:

egyszeri intradermális tuberkulinpróba (SITT);

intradermális összehasonlító tuberkulinpróba (CITT).

2. Vérmintákhoz rendelkezésre álló vizsgálat:

gamma-interferon teszt.

3. rész

Surra (Trypanosoma evansi)

Szerológiai vizsgálatok:

enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (ELISA) álomkórra;

kártya-agglutinációs teszt álomkórra (CATT) 1:4 arányú szérumhígítás mellett.

4. rész

Enzootikus szarvasmarha-leukosis

Szerológiai vizsgálatok:

vérmintákhoz rendelkezésre álló vizsgálatok:

agargél-immundiffúziós próba (AGID);

ii.

blokkoló enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (B-ELISA);

iii.

indirekt enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (I-ELISA).

tejmintákhoz rendelkezésre álló tesztek:

indirekt enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (I-ELISA).

5. rész

Szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis

	Módszerek:
Nem vakcinázott szarvasmarhafélék	BoHV-1 I-ELISA ()
Nem vakcinázott szarvasmarhafélék	gB B-ELISA ()
gE deléciós vakcinával beoltott szarvasmarhafélék	gE B-ELISA ()
(1) a teljes BoHV-1 vírus elleni antitestek kimutatására szolgáló, enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (ELISA). (2) a BoHV-1-gB fehérje elleni antitestek kimutatására szolgáló ELISA. Amennyiben a teljes BoHV-1 elleni antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatok szükségesek, ez a módszer is használható. (3) a BoHV-1-gE fehérje elleni antitestek kimutatására szolgáló ELISA.

6. rész

Szarvasmarhák vírusos hasmenése

1. Közvetlen módszerek:

valós idejű reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (valós idejű RT-PCR);

a szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus (BVDV) antigénjének kimutatására szolgáló enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (ELISA);

2. Szerológiai vizsgálatok:

indirekt enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (I-ELISA);

blokkoló enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (B-ELISA);

▼M3

vírusneutralizáció.

▼B

7. rész

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség

	Módszerek:
Sertésfélék	Aujeszky-betegség vírusának (ADV) kimutatására szolgáló ELISA ()
gE deléciós vakcinával beoltott anyaállattól született, négy hónaposnál fiatalabb sertésfélék	gE ELISA ()
(1) teljes ADV, az ADV-gB fehérje vagy az ADV-gD fehérje elleni antitestek kimutatására szolgáló ELISA. Az ADV-gB és ADV-gD készletek vagy a teljes ADV készletek tételvizsgálata során az ADV 1 közösségi referenciaszérumnak vagy az alstandardoknak 1:2 arányú hígítás mellett pozitív eredményt kell adniuk. (2) az ADV-gE fehérje elleni antitestek kimutatására szolgáló ELISA. A tételvizsgálat során az ADV 1 közösségi referenciaszérumnak vagy az alstandardoknak 1:8 hígítás mellett pozitív eredményt kell adniuk.

8. rész

Tenyészbénaság

Komplementkötési próba tenyészbénaságra, 1:5 arányú szérumhígítás mellett.

9. rész

Lovak fertőző kevésvérűsége

Szerológiai vizsgálatok:

agargél-immundiffúziós próba (AGID);

enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (ELISA) lovak fertőző kevésvérűségére.

10. rész

Lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása

1. Szerológiai vizsgálatok:

vírusizolációs próba lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladására;

he agglutináció-gátlási próba lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladására;

2. Közvetlen módszer:

reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladását okozó vírus genomjának kimutatására.

II. MELLÉKLET

MOZGATÁS ELŐTTI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK KECSKE-, TEVE- ÉS ►C1 SZARVASFÉLÉK ◄ MYCOBACTERIUM TUBERCULOSIS KOMPLEXSZEL (M. BOVIS, M. CAPRAE ÉS M. TUBERCULOSIS) VALÓ FERTŐZÖTTSÉGE TEKINTETÉBEN

1. rész

A mozgatás előtt végrehajtandó programra vonatkozó minimumkövetelmények kecskefélék Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttsége tekintetében

1. A Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség kimutatására szolgáló felügyeleti programnak, amelyet valamely létesítményben végeznek a tartott kecskefélék más tagállamba történő, a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelő mozgatását megelőzően, tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a létesítményből származó minden levágott kecskeféle vágás utáni húsvizsgálata;

minden elhullott, 9 hónaposnál idősebb kecskeféle kórbonctani vizsgálata, kivéve, ha ez logisztikai okokból lehetetlen, vagy tudományos okokból nem szükséges;

az állatok egészségi állapotának felmérése céljából végzett éves állatorvosi látogatás;

a létesítményben tenyésztés céljából tartott minden kecskeféle éves vizsgálata, negatív eredménnyel.

2. Az 1. ponttól eltérve az 1.d) pontban említett éves vizsgálat előírása nem kötelező, ha az illetékes hatóság kockázatértékelés alapján úgy ítéli meg, hogy a tagállamban vagy a körzetben elhanyagolható a fertőzöttség kockázata, és teljesülnek a következő feltételek:

▼M1

az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett elemeket, amelyek az 1. pontban említett, mozgatás előtt esedékes felügyeleti program részét képezik, legalább 24 hónapon keresztül végrehajtották a létesítményben, és az abban tartott kecskefélék esetében nem jelentettek Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget a szóban forgó időszakban;

▼B

a létesítmény olyan tagállamban vagy annak olyan körzetében található, amely a szarvasmarhafélék populációja tekintetében mentes a Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttségtől.

▼M1

3. Ha a létesítményben tartott kecskefélék esetében az 1. pontban említett Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget jelentettek, az említett állatok csak akkor mozgathatók más tagállamba, ha a szóban forgó létesítményben tartott összes 6 hetesnél idősebb kecskefélét vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult. Ezeket a vizsgálatokat kecskeféléken vagy kecskeféléktől vett olyan mintákon kell elvégezni, amelyeket legkorábban az utolsó megerősített esetnek és a diagnosztikai módszerrel pozitívnak bizonyult utolsó állatnak az eltávolításától számított 42. napon vesznek.

▼B

2. rész

A mozgatás előtt végrehajtandó programra vonatkozó minimumkövetelmények tevefélék Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttsége tekintetében

1. A Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség kimutatására szolgáló felügyeleti programnak, amelyet valamely létesítményben végeznek a tartott tevefélék más tagállamba történő, a 23. cikk (1) bekezdése e) pontjának megfelelő mozgatását megelőzően, tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a létesítményből származó minden levágott teveféle vágás utáni húsvizsgálata;

minden elhullott, 9 hónaposnál idősebb teveféle kórbonctani vizsgálata, kivéve, ha ez logisztikai okokból lehetetlen, vagy tudományos okokból nem szükséges;

az állatok egészségi állapotának felmérése céljából végzett éves állatorvosi látogatás;

a létesítményben tenyésztés céljából tartott minden teveféle éves vizsgálata, negatív eredménnyel.

az 1. bekezdésben említett, mozgatás előtt esedékes felügyeleti programot legalább 24 hónapon keresztül végrehajtották a létesítményben, és az abban tartott tevefélék esetében nem jelentettek Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget a szóban forgó időszakban;

▼M1

3. Ha a létesítményben tartott tevefélék esetében az 1. pontban említett Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget jelentettek, az említett állatok csak akkor mozgathatók más tagállamba, ha a szóban forgó létesítményben tartott összes 6 hetesnél idősebb tevefélét vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult. Ezeket a vizsgálatokat teveféléken vagy teveféléktől vett olyan mintákon kell elvégezni, amelyeket legkorábban az utolsó megerősített esetnek és a diagnosztikai módszerrel pozitívnak bizonyult utolsó állatnak az eltávolításától számított 42. napon vesznek.

▼B

3. rész

A mozgatás előtt végrehajtandó programra vonatkozó minimumkövetelmények ►C1 szarvasfélék ◄ Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttsége tekintetében

1. A Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség kimutatására szolgáló felügyeleti programnak, amelyet valamely létesítményben végeznek a tartott szarvasfélék más tagállamba történő, a 26. cikk (1) bekezdése e) pontjának megfelelő mozgatását megelőzően, tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a létesítményből származó minden levágott szarvasféle vágás utáni húsvizsgálata;

minden elhullott, 9 hónaposnál idősebb szarvasféle kórbonctani vizsgálata, kivéve, ha ez logisztikai okokból lehetetlen, vagy tudományos okokból nem szükséges;

az állatok egészségi állapotának felmérése céljából végzett éves állatorvosi látogatás;

a létesítményben tenyésztés céljából tartott ►C2 szarvasfélék ◄ éves vizsgálata, negatív eredménnyel.

az 1. bekezdésben említett, mozgatás előtt esedékes felügyeleti programot legalább 24 hónapon keresztül végrehajtották a létesítményben, és az abban tartott szarvasfélék esetében nem jelentettek Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget a szóban forgó időszakban;

3. Ha a létesítményben tartott szarvasfélék esetében Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttséget jelentettek, az említett állatok csak akkor mozgathatók más tagállamba, ha a létesítményben tartott összes 6 hetesnél idősebb szarvasfélét legalább két alkalommal, legalább 6 hónapos időközönként vizsgálatnak vetették alá a Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttségre nézve, és a vizsgálat az negatív eredménnyel zárult. A szarvasféléken vagy a szarvasfélékből vett mintákon végzett első vizsgálatot legkorábban az utolsó megerősített esetnek és a diagnosztikai módszerrel pozitívnak bizonyult utolsó állatnak az eltávolításától számított 6 hónap elteltével kell elvégezni.

III. MELLÉKLET

MOZGATÁS ELŐTTI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK SERTÉSFÉLÉK BRUCELLA ABORTUS, B. MELITENSIS ÉS B. SUIS ÁLTALI FERTŐZÖTTSÉGE TEKINTETÉBEN

1. A Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttség kimutatására szolgáló felügyeleti programnak, amelyet valamely létesítményben végeznek a tartott sertésfélék más tagállamba történő, a 19. cikk (1) bekezdése f) pontja ii. alpontjának megfelelő mozgatását megelőzően, tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

az állatok egészségi állapotának megállapítása céljából végzett éves állatorvosi látogatás;

ha a létesítményben tenyésztés céljából tartanak sertésféléket, az I. melléklet 1. részének 2. pontjában felsorolt diagnosztikai módszerek egyikével évente immunológiai vizsgálatot kell végezni az adott létesítmény sertésállományán, amely módszer 10 %-os prevalenciára irányuló célkitűzés mellett képes 95 %-os megbízhatósági szinten kimutatni a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől való mentességet.

2. Az 1. ponttól eltérve az 1.a) pontban említett éves állatorvosi látogatás és az az 1.b) pontban említett vizsgálat előírása nem kötelező, ha az illetékes hatóság kockázatértékelés alapján úgy ítéli meg, hogy a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis fertőzöttség kockázata elhanyagolható a tagállamban vagy annak körzetében, és teljesülnek a következő feltételek:

az elmúlt öt évben nem érkezett jelentés a tartott sertésfélék populációjának Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségéről;

az elmúlt öt évben nem érkezett jelentés a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok populációjának Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségéről, és az említett időszakban a vaddisznókat felvették a felügyelet tárgyát képező állatpopulációk közé az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének megfelelően;

a tagállam vagy annak körzete a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék populációi tekintetében mentes a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől.

3. Ha a létesítményben tartott sertésfélék esetében Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget jelentettek, az említett állatok csak akkor mozgathatók másik tagállamba, ha a létesítményben tartott valamennyi sertésfélét két alkalommal vizsgálatnak vetették alá, és az negatív eredménnyel zárult. Az első vizsgálatot olyan mintákon kell elvégezni, amelyeket legkorábban a fertőzött állatoknak és az I. melléklet 1. részének 2. pontjában előírt diagnosztikai módszerek egyikével pozitívnak bizonyult állatoknak az eltávolításától számított 3 hónap elteltével kell elvégezni. A második vizsgálatot olyan mintákon kell elvégezni, amelyeket az első vizsgálat után legkorábban 6 hónappal és legkésőbb 12 hónappal vettek.

IV. MELLÉKLET

KACSÁK ÉS LIBÁK VIZSGÁLATA MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA KIMUTATÁSÁRA

A feladás céljából történő berakodás időpontját megelőző héten a kacsáknak és libáknak a magas patogenitású madárinfluenza kimutatására szolgáló virológiai vizsgálaton negatívnak kell bizonyulniuk, mely vizsgálatot vírusizolációval vagy molekuláris vizsgálattal kell végezni, és amely a fertőzöttség 5 %-os prevalenciáját 95 %-os megbízhatósággal kimutatja.

V. MELLÉKLET

A 20 DARABNÁL KEVESEBB, LAPOSMELLŰ FUTÓMADARAKTÓL ELTÉRŐ BAROMFIBÓL, ILLETVE A 20 DARABNÁL KEVESEBB, LAPOSMELLŰ FUTÓMADARAKTÓL ELTÉRŐ BAROMFITÓL SZÁRMAZÓ KELTETŐTOJÁSBÓL ÁLLÓ SZÁLLÍTMÁNYOK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból, illetve a 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojásból álló szállítmányoknak a releváns jegyzékbe foglalt fajok tekintetében negatívnak kell bizonyulniuk a 2. pont szerint végzett vizsgálatok során a következő kórokozók tekintetében:

Salmonella Pullorum, S. Gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség;

madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis).

2. Vizsgálat:

tenyészbaromfik, haszonbaromfik és vágásra szánt baromfik esetében az állatoknak negatívnak kell bizonyulniuk a feladás céljából történő berakodás időpontját megelőző 21 napon belül az 1. pont szerinti betegségek kimutatására végzett szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatokon;

keltetőtojások és naposcsibék esetében a származási állománynak negatívnak kell bizonyulnia a feladás céljából történő berakodás időpontját megelőző 21 napon belül az 1. pont szerinti betegségek kimutatására végzett olyan szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatokon, amelyek a fertőzöttség 5 %-os prevalienciáját 95 %-os megbízhatósággal kimutatják;

ha az állatokat vakcinázták a Salmonella vagy a Mycoplasma bármelyik szerotípusával való fertőzöttség ellen, csak bakteriológiai vizsgálatot kell végezni. Az alkalmazott megerősítő módszernek alkalmasnak kell lennie az élő vakcinatörzsek és a vadtörzsek megkülönböztetésére.

VI. MELLÉKLET

A NEWCASTLE-BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG ELLENI VAKCINÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni élő vakcinákat a Newcastle-betegség vírusának olyan törzséből kell előállítani, amelynél a vírustörzsanyag vizsgálata során megállapított intracerebrális patogenitási index (ICPI) értéke:

0,4 alatti, amennyiben az ICPI-tesztben az egyes madaraknak beadott adag legalább 107 EID50 (az embriók 50 %-ában fertőzést okozó dózis); vagy

0,5 alatti, amennyiben az ICPI-tesztben az egyes madaraknak beadott adag legalább 108 EID50.

VII. MELLÉKLET

A VESZETTSÉG ELLENI VAKCINÁZÁS ÉRVÉNYESSÉGE ÉS A VESZETTSÉGTŐL ELTÉRŐ BETEGSÉGEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK

1. rész

A veszettség elleni vakcinázás érvényessége kutyák, macskák, vadászgörények és más húsevők esetében

Az 53. cikk b) pontjának i. alpontjában, az 55. cikk b) pontjának i. alpontjában és az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, veszettséggel való fertőzöttség elleni vakcinázás érvényességi követelményeit az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) III. melléklete határozza meg.

Ha egy tagállamban nem engedélyeztek veszettség elleni vakcinát a kutyáktól, macskáktól és vadászgörényektől eltérő egyéb ragadozók számára, a 2001/82 irányelv 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően elvégzett veszettség elleni vakcinázást kell érvényesnek tekinteni.

2. rész

A veszettségtől eltérő betegségekre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések

1. Az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségre vonatkozó, az 53. cikk b) pontjának ii. alpontjában és az 55. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett kockázatcsökkentő intézkedéseket az (EU) 2018/772 felhatalmazáson alapuló rendelet ( 4 ) és az (EU) 2018/878 bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) együttesen határozza meg.

2. Az 1. ponttól eltérve a kutyáktól eltérő kutyaféléknek (Canidae) az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttség elleni, az 58. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett kezelését legkorábban 48 órával az (EU) 2018/878 rendelet mellékletében jegyzékbe foglalt tagállam területére vagy annak valamely körzetébe történő belépés előtt kell elvégezni és dokumentálni.

3. A veszettséggel való fertőzöttségtől és az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségtől eltérő betegségekre vonatkozó, az 53. cikk b) pontjának ii. alpontjában és az 55. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett kockázatcsökkentő intézkedések az 576/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően elfogadott, a ragadozók releváns fajaira alkalmazandó megelőző egészségügyi intézkedéseket jelentik.

VIII. MELLÉKLET

AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYOKBAN ÉS BEJELENTÉSEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1. rész

A más tagállamba mozgatott szárazföldi állatok és keltetőtojások állategészségügyi bizonyítványában feltüntetendő információk

1. Az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében és az e rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében említett, más tagállamba mozgatott tartott szárazföldi állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a feladó és a címzett neve és címe;

a feladó létesítmény neve és címe, valamint

amennyiben a feladó létesítmény engedélyezett létesítmény, annak az egyedi engedélyszáma; vagy vagy

ii.

amennyiben a feladó létesítmény nyilvántartásba vett létesítmény, annak az egyedi nyilvántartási száma;

a rendeltetési létesítmény neve és címe, valamint

amennyiben a rendeltetési létesítmény engedélyezett létesítmény, annak az egyedi engedélyszáma; vagy

ii.

amennyiben a rendeltetési létesítmény nyilvántartásba vett létesítmény, annak az egyedi nyilvántartási száma;

az állatok faja és kategóriája, és szükség esetén azonosító adatai;

az állategészségügyi helyzetre vonatkozó információk és további garanciák az alábbiakkal kapcsolatban:

a származási tagállam vagy körzet;

ii.

az állatok származási létesítménye és származási állománya, ideértve adott esetben a vizsgálati eredményeket is;

iii.

a feladandó állatok, ideértve adott esetben a vizsgálati eredményeket vagy vakcinázásokat is;

az állategészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma és helye, érvényességi ideje, a hatósági állatorvos neve, beosztása és aláírása, valamint a szállítmány származási helye szerinti illetékes hatóság bélyegzője.

2. Az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (1) bekezdésében és az e rendelet 72. cikkében említett, más tagállamba mozgatott tartott keltetőtojásokat kísérő állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a feladó és a címzett neve és címe;

a feladó létesítmény neve és címe, valamint

amennyiben a feladó létesítmény engedélyezett létesítmény, annak az egyedi engedélyszáma; vagy vagy

ii.

amennyiben a feladó létesítmény nyilvántartásba vett létesítmény, annak az egyedi nyilvántartási száma;

a rendeltetési létesítmény neve és címe, valamint

amennyiben a rendeltetési létesítmény engedélyezett létesítmény, annak az egyedi engedélyszáma; vagy

ii.

amennyiben a rendeltetési létesítmény nyilvántartásba vett létesítmény, annak az egyedi nyilvántartási száma;

a keltetőtojások kategóriája;

a keltetőtojások azonosítását lehetővé tevő információk:

szükség esetén azon állatok faja és azonosító adatai, amelyektől származnak;

ii.

szükség esetén a keltetőtojásokon feltüntetett jelölés;

iii.

begyűjtésük helye és dátuma;

az állategészségügyi helyzetre vonatkozó információk és további garanciák az alábbiakkal kapcsolatban:

a származási tagállam vagy annak körzete;

ii.

a származási létesítmény és a származási állomány, ideértve adott esetben a vizsgálati eredményeket is;

iii.

az állatok, amelyektől a keltetőtojásokat begyűjtötték, ideértve adott esetben a vizsgálati eredményeket is;

iv.

a feladandó keltetőtojások;

3. Az (EU) 2016/429 rendelet 155. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, más tagállamba mozgatott vadon élő szárazföldi állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a feladó és a címzett neve és címe;

a hely, ahol az állatokat befogták és feladás céljából berakodták;

a rendeltetési hely, valamint

amennyiben a rendeltetési hely az élőhely, az a hely, ahol az állatok kirakodását tervezik; vagy

ii.

amennyiben a rendeltetési létesítmény nyilvántartásba vett létesítmény, annak az egyedi nyilvántartási száma;

az állatok faja és kategóriája;

2. rész

Bizonyos olyan szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó bejelentésben megadandó információk, amelyek esetében nem szükséges állategészségügyi bizonyítvány

A poszméhek engedélyezett zárt termelőlétesítményekből egy másik tagállamba történő mozgatásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a feladó és a címzett neve és címe;

a feladó létesítmény neve, címe és egyedi engedélyszáma;

a rendeltetési létesítmény neve és címe, valamint

amennyiben a rendeltetési létesítmény engedélyezett létesítmény, annak az egyedi engedélyszáma; vagy

ii.

amennyiben a rendeltetési létesítmény nyilvántartásba vett létesítmény, annak az egyedi nyilvántartási száma;

a méhcsaládok faja, kategóriája, mennyisége és mérete;

a feladás dátuma.

▼M3

IX. MELLÉKLET

AZ EPIZOOTIÁS HAEMORRHAGIÁS BETEGSÉG VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉGGEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK TARTOTT PATÁSOK MÁS TAGÁLLAMOKBA TÖRTÉNŐ MOZGATÁSA ESETÉN

1. rész

Az epizootiás hemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes körzetek

1. Tartott patások más tagállamokba történő mozgatása esetén az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes körzetek hozhatók létre, ha az illetékes hatóság a 2. rész szerinti entomológiai felügyelet alapján igazolta a vektormentes időszak kezdetét és végét.

2. Az 1. ponttól eltérve, ha 3 egymást követő évre sikerült igazolni a vektormentes időszakot, az entomológiai felügyelet helyett további kritériumok – például a hőmérséklet – alkalmazhatók a vektormentes időszak kezdetének és végének tudományos bizonyítékok alapján történő igazolására.

3. Az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes körzeteket azonnal meg kell szüntetni, ha a vektormentes időszak végére vagy az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusának terjedésére vonatkozó bizonyíték áll rendelkezésre.

2. rész

Entomológiai felügyelet

1. Az entomológiai felügyeletnek legalább egy olyan aktív éves programból kell állnia, amely során állandó helyszínen lévő rovarcsapdák segítségével fogják be a vektorokat, hogy meg lehessen határozni a vektorpopuláció dinamikáját és adott esetben a vektormentes időszakot.

2. Az előzetesen megállapított protokollokkal összhangban UV-fénnyel felszerelt rovarcsapdákat kell használni; a rovarcsapdáknak egész éjszaka üzemelniük kell, legalább:

hetente egy éjszakán át a vektormentes időszak várható kezdete előtti hónapban és a várható vége előtti hónapban, valamint

a vektormentes időszak alatt havonta egy éjszakán át.

A rovarcsapdák működésének első 3 évében szerzett bizonyítékok alapján módosítható a rovarcsapdák működtetési gyakorisága.

3. Az epizootiás haemorrhagiás betegségtől szezonálisan mentes körzetben 45 × 45 km-es földrajzi egységenként legalább egy rovarcsapdát kell elhelyezni, és a földrajzi egységek a járványügyi helyzet függvényében kiigazíthatók. A rovarcsapdákban összegyűjtött szúnyogok egy részét olyan szakosodott laboratóriumba kell küldeni, amely képes a gyanított vektorfajok vagy -fajkomplexek megszámolására és azonosítására.

4. Entomológiai felügyeletnek a vektormentes időszak megállapításával összefüggésben történő szervezése esetén az eredmények értelmezéséhez meg kell határozni a Culicoides-fajokra vonatkozó maximális küszöböt. A maximális küszöb meghatározását alátámasztó megbízható tények hiányában a Culicoides imicola példányainak teljes hiányát és rovarcsapdánként ötnél kevesebb termékeny Culicoidest kell maximális küszöbként alkalmazni.

3. rész

Vektorvédett létesítmény

A vektorvédett létesítménynek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

megfelelő fizikai korlátokkal rendelkezik a belépési és kilépési pontokon;

a nyílásokat megfelelő szembőségű hálóval zárják le, amelyet rendszeresen kezelnek jóváhagyott rovarölő szerrel, a gyártó utasításainak megfelelően;

a vektorral kapcsolatos felügyeletre és az ellene való védekezésre irányuló tevékenységeket a vektorvédett létesítmény területén és körülötte végzik;

intézkedéseket hoznak a vektorok szaporodóhelyeinek a vektorvédett létesítmény környezetében történő korlátozása vagy megszüntetése érdekében; valamint

eljárási standardokat vezettek be, beleértve a vektorvédett létesítmény működtetéséhez és az állatoknak a berakodás helyére való szállításához szükséges készenléti és riasztórendszerek leírásait.

( 2 ) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság (EU) 2018/772 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 21.) az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről és az 1152/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2018.5.28., 1.o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2018/878 végrehajtási rendelete (2018. június 18.) az (EU) 2018/772 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott besorolási szabályoknak a kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések alkalmazása tekintetében megfelelő tagállamok vagy tagállami területrészek jegyzékének elfogadásáról (HL L 155., 2018.6.19., 1. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1706 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. július 14.)	L 339	56	24.9.2021
►M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2023/118 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. szeptember 23.)	L 16	1	18.1.2023
►M3	A BIZOTTSÁG (EU) 2023/2515 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2023. szeptember 8.)	L	1	14.11.2023

►C1	Helyesbítés, HL L 318, 9.9.2021, o 5 (688/2020)
►C2	Helyesbítés, HL L 289, 10.11.2022, o 34 (688/2020)