02020R0464 — HU — 25.11.2021 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/464 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. március 26.) az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 098, 2020.3.31., 2. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2042 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. december 11.) |
L 420 |
9 |
14.12.2020 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1849 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. október 21.) |
L 374 |
10 |
22.10.2021 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1921 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. november 4.) |
L 391 |
41 |
5.11.2021 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/464 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2020. március 26.)
az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. FEJEZET
ÁTÁLLÁS
1. cikk
Az előző időszak visszamenőleges hatályú elismeréséhez benyújtandó dokumentumok
Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja az alábbi dokumentumokat annak igazolására, hogy a mezőgazdasági parcellák olyan természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket legalább három éven keresztül nem kezeltek az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal:
az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett egyes parcellákat egyértelműen azonosító térkép, tájékoztatás azok teljes területéről, adott esetben az éppen zajló termelés jellegéről és volumenéről, és ha rendelkezésre állnak, az érintett parcellák földrajzi helymeghatározó koordinátái;
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által végzett részletes kockázatelemzés annak megállapítására, hogy a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákat legalább az utóbbi három évben kezelhették-e az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal, figyelembe véve különösen a kérelem által érintett teljes terület nagyságát, valamint az egyes érintett parcellákon az említett időszak alatt végzett mezőgazdasági munkálatokat;
a b) pontban említett részletes kockázatelemzés során az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való kezelés következtében szennyeződés veszélyének kitettként azonosított minden egyes parcelláról az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által vett talaj- és/vagy növénymintákon akkreditált laboratóriumok által végzett elemzések eredményei;
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv vizsgálati jelentése a gazdasági szereplő azon fizikai ellenőrzését követően, amelynek célja a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákkal kapcsolatos információk következetességének ellenőrzése;
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által a visszamenőleges elismerés iránti kérelem elbírálásához szükségesnek vélt bármely egyéb vonatkozó dokumentum;
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv írásos nyilatkozata arról, hogy igazolható-e az előző időszak visszamenőleges elismerése az átállási időszak részeként, megjelölve azt az időpontot, amikortól az egyes érintett parcellák ökológiai művelés alatt állónak tekinthetők, valamint a visszamenőleges hatályú elismeréssel érintett teljes terület nagyságát.
II. FEJEZET
ÁLLATTARTÁS
1. SZAKASZ
SZARVASMARHAFÉLÉK, JUHFÉLÉK, KECSKEFÉLÉK ÉS LÓFÉLÉK
2. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós állatokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni:
a születéstől számított 90 nap a szarvasmarhafélék és a lófélék esetében;
a születéstől számított 45 nap a juh- és kecskefélék esetében.
3. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet I. része határozza meg.
4. cikk
A minimális beltéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék számára az I. melléklet I. részében meghatározott minimális beltéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.
2. SZAKASZ
SZARVASFÉLÉK
5. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szarvasfélék szopós borjait lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 90 nap.
6. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület
A szarvasfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet II. része határozza meg.
7. cikk
A szabadtéri területekre és karámokra vonatkozó jellemzők és a kapcsolódó műszaki követelmények
8. cikk
A növényzetre, a védőlétesítményekre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
3. SZAKASZ
SERTÉSFÉLÉK
9. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós malacokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 40 nap.
10. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A sertésfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet III. része határozza meg.
11. cikk
A minimális beltéri és kültéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
Az I. melléklet III. részében meghatározott minimális beltéri terület, valamint minimális kültéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.
12. cikk
A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
4. SZAKASZ
BAROMFIFÉLÉK
13. cikk
Fogalommeghatározások
E szakasz céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
„hízóbaromfi”: hústermelésre szánt baromfi;
„állomány”: a baromfitartó épületek egységeivel összefüggésben a madarak egy olyan, együtt tartott csoportja, amely nem keveredik más baromfifajokkal, és saját külön beltéri, valamint kültéri területtel rendelkezik;
„bébikakas”: tojótyúk-törzs hímivarú egyede, melyet hústermelésre szánnak;
„hizlalt jérce”. a Gallus gallus faj olyan nőivarú egyede, amelyet hústermelésre szánnak és legalább 120 napos korban vágnak le.
14. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A baromfifélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet IV. része határozza meg.
15. cikk
A baromfitartó épületek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
A baromfitartó épületeket úgy kell megépíteni, hogy minden madár könnyen ki tudjon jutni a szabadtérre. Ennek érdekében be kell tartani a következő szabályokat:
a baromfitartó épületek külső falait közvetlenül a szabadtérre vezető közlekedőnyílásokkal kell ellátni;
minden közlekedőnyílásnak meg kell felelnie a madarak méretének;
a közlekedőnyílások a madarak számára akadálytalanul megközelíthetők legyenek;
a baromfitartó épület külső falain található nyílások összesített hosszúsága a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m legyen;
amennyiben a közlekedőnyílások a padozat szintjénél magasabban találhatók, azokat rámpákkal kell ellátni.
A fedett karámmal is rendelkező baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályokat kell betartani:
a beltéri részt a fedett karámtól és a fedett karámot a szabadtértől elválasztó falakon a fedett karám, illetve a szabadtér könnyű elérhetőségét biztosító közlekedőnyílásokat kell kialakítani;
a baromfitartó épület beltéri része és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 2 m; a fedett karám és a szabadtér közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m;
a fedett karám hasznos területe nem számít bele sem az állománysűrűség számításához figyelembe vett területbe, sem az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területbe. Figyelembe vehető azonban az állománysűrűség számításához és az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területhez az olyan további fedett kültéri épületrész, amelyet úgy szigeteltek, hogy ott nem érvényesülnek a kültéri időjárási viszonyok, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a nap 24 órájában hozzáférhető;
megfelel az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.6.1. és 1.6.3. pontjában előírt követelményeknek;
megfelel az e bekezdés a) és b) pontjában előírt, a fedett karámok közlekedőnyílásaira vonatkozóval azonos követelményeknek;
a fedett karám hasznos területe nem számít bele a hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeknek az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.9.4.4.m) pontjában említett teljes hasznos alapterületébe.
A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályok alkalmazandók:
az egyes egységek korlátozzák a más állományokkal való érintkezést, hogy a baromfitartó épületben a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek;
a baromfitartó épületek egyes egységei tekintetében az alábbi maximális állományméretek alkalmazandók:
3 000 Gallus gallus szülő;
10 000 jérce;
4 800 Gallus gallus hízóbaromfi;
2 500 kappan;
4 000 hizlalt jérce;
2 500 pulyka;
2 500 liba;
3 200 pekingi kacsa gácsér vagy 4 000 pekingi kacsa tojó;
3 200 pézsmaréce gácsér vagy 4 000 pézsmaréce tojó;
3 200 mulard kacsa gácsér vagy 4 000 mulard kacsa tojó;
5 200 gyöngytyúk;
a Gallus gallus fajtól eltérő hízóbaromfifélék esetében az egységeket tömör válaszfalakkal kell elhatárolni egymástól; e tömör válaszfalaknak a baromfitartó épület különböző egységeit a padlótól a tetőig teljesen el kell különíteniük egymástól;
a Gallus gallus szülők, a tojótyúkok, a jércék, a bébikakasok és a Gallus gallus hízóbaromfifélék esetében az egységek elhatárolására használhatók tömör válaszfalak, félig tömör válaszfalak, hálók vagy rácsok.
A baromfitartó épületekben használhatók többszintes tartási rendszerek. Többszintes tartási rendszer használata esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:
többszintes tartási rendszerben csak Gallus gallus szülők, tojótyúkok, későbbi tojástermelésre szánt jércék, valamint szülőnek szánt jércék és bébikakasok tarthatók;
a többszintes tartási rendszerek hasznos területe legfeljebb három szintet foglalhat el a padlót is beleértve;
az emelt szinteket úgy kell kialakítani, hogy a trágya ne hulljon az alsóbb szintekre, és gondoskodni kell hatékony trágyaeltávolító rendszerről;
minden szintnek lehetővé kell tennie a madarak egyszerű vizsgálatát;
a többszintes rendszerekben a madaraknak szabadon és könnyen kell tudniuk mozogni a szintek között és a kapcsolódó területeken;
a többszintes rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden madár egyformán könnyen kijusson a szabadtérre.
16. cikk
A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
5. SZAKASZ
NYULAK
17. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós nyulakat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 42 nap.
18. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A nyulak esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet V. része határozza meg.
19. cikk
A rögzített vagy mozgatható építmények jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
20. cikk
A beltéri és kültéri területek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
A rögzített vagy mozgatható építmények beltéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:
magassága lehetővé tegye, hogy a nyulak hegyezett fülekkel felállhassanak;
alkalmas legyen különböző csoportok elhelyezésére, hogy az almok a hízlalási szakaszban is együtt maradhassanak;
a bakokat és a vemhes vagy tenyésznőstényeket meghatározott állatjólléti okokból korlátozott ideig el lehessen választani a csoporttól úgy, hogy szemkontaktusban maradjanak más nyulakkal;
az anyanyulak elhagyhassák a fészküket és oda visszatérhessenek a fiókáikat szoptatni;
biztosítsa az alábbiakat:
minden nyúlkorosztály számára elegendő fedett búvóhely, többek között sötét búvóhely;
a nőstények legalább a vemhesség várható vége előtt egy héttel és legalább a nyúlfiókák elválasztásáig hozzáférjenek a fészkekhez;
elegendő számú, anyánként legalább egy fészekhez való hozzáférés a nyúlfiókák számára;
a nyulak számára a rágást lehetővé tevő anyagok.
A rögzített építmények kültéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:
kellő számú, a minimális területen egyenletesen elosztott emelvény legyen;
kerítése kellően magas és kellően mély legyen ahhoz, hogy megakadályozza az ugrás vagy ásás útján való szökést;
amennyiben betonozott kültéri rész is van, könnyen elérhető legyen a szabadtéri kifutó növényzettel borított része. Ellenkező esetben a betonozott rész nem számítható bele a kültéri terület minimális kiterjedésébe;
biztosítsa az alábbiakat:
minden nyúlkorosztály számára elegendő fedett búvóhely, többek között sötét búvóhely;
a nyulak számára a rágást lehetővé tevő anyagok.
21. cikk
A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
III. FEJEZET
TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK
22. cikk
A tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok
A tenyésztett víziállatokat előállító gazdasági szereplőknek az állománysűrűség, valamint a termelési és a tartási rendszerek jellemzői tekintetében a II. mellékletben foglalt, fajonként vagy fajcsoportonként meghatározott szabályoknak kell eleget tenniük.
IV. FEJEZET
FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK
23. cikk
Az élelmiszeripari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete VI. része 3. pontjának sérelme nélkül az ioncserélő és az adszorpciós gyantát alkalmazó technológiák használata ökológiai nyersanyagokon az alábbi esetekben megengedett:
a 609/2013/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az említett rendeletben, valamint az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott aktusokban előírt követelményeknek való megfeleléshez; vagy
a 2006/125/EK irányelv által szabályozott termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az irányelv követelményeinek való megfeleléshez.
A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.
24. cikk
A takarmányipari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák
A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.
V. FEJEZET
AZ ÖKOLÓGIAI, ILLETVE AZ ÁTÁLLÁSI IDŐSZAKBÓL SZÁRMAZÓ NÖVÉNYI SZAPORÍTÓANYAGOK, VALAMINT AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATOK ÉS IVADÉKOK PIACI ELÉRHETŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
25. cikk
A tagállamok által nyújtandó tájékoztatás
VI. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. cikk
Átmeneti rendelkezések
27. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba
E rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A II. FEJEZETBEN EMLÍTETT HASZONÁLLATOK SZÁMÁRA BIZTOSÍTANDÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGRE, VALAMINT MINIMÁLIS BELTÉRI ÉS KÜLTÉRI TERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I. rész: A 3. cikknek megfelelően a szarvasmarhafélék, a kecskefélék, a juhfélék és a lófélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
1. Szarvasmarhafélék
|
Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület) |
Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül) |
|
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed |
m2/egyed |
|
100-ig |
1,5 |
1,1 |
200-ig |
2,5 |
1,9 |
|
350-ig |
4,0 |
3 |
|
350 felett |
5, de legalább 1 m2/100 kg |
3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg |
|
Tejelő tehenek |
|
6 |
4,5 |
Tenyészbikák |
|
10 |
30 |
2. Juh- és kecskefélék
|
Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület) |
Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül) |
|
m2/egyed |
m2/egyed |
Juhok |
1,5 |
2,5 |
Bárányok |
0,35 |
0,5 |
Kecskék |
1,5 |
2,5 |
Gidák |
0,35 |
0,5 |
3. Lófélék
|
Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület) |
Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül) |
|
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed [a boksz mérete a ló magasságának megfelelő] |
m2/egyed |
Tenyész- és hízólovak |
100-ig |
1,5 |
1,1 |
200-ig |
2,5 |
1,9 |
|
350-ig |
4,0 |
3 |
|
350 felett |
5, de legalább 1 m2/100 kg |
3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg |
II. rész: A 6. cikknek megfelelően a szarvasfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület
Szarvas- faj |
Minimális kültéri terület elkerített területenként vagy karámonként |
Maximális állománysűrűség hektáronként a kifejlett állatokra nézve (*1) |
Szikaszarvas Cervus nippon |
1 ha |
15 |
Dámszarvas Dama dama |
1 ha |
15 |
Gímszarvas Cervus elaphus |
2 ha |
7 |
Dávid-szarvas Elaphurus davidianus |
2 ha |
7 |
Egynél több szarvasfaj |
3 ha |
7, ha az állományban van gímszarvas vagy Dávid-szarvas; 15, ha az állományban nincs sem gímszarvas, sem Dávid-szarvas |
(*1)
A szarvasfélék esetében két 18 hónaposnál fiatalabb egyedet egy kifejlett egyednek kell megfeleltetni. |
III. rész: A 10. cikknek megfelelően a sertésfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
|
|
Beltéri terület (a sertésfélék számára rendelkezésre álló nettó belső terület, amelybe beletartoznak a vályúk, de nem tartoznak bele az olyan etetők, ahol a sertésfélék nem tudnak lefeküdni) |
Kültéri terület |
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed |
m2/egyed |
Anyakocák malacokkal az elválasztásig |
|
7,5 kocánként |
2,5 |
Hízósertések Elválasztott malacok, hízómalacok, süldő kocák és kanok |
Legfeljebb 35 kg |
0,6 |
0,4 |
Több mint 35 kg, de legfeljebb 50 kg |
0,8 |
0,6 |
|
Több mint 50 kg, de legfeljebb 85 kg |
1,1 |
0,8 |
|
Több mint 85 kg, de legfeljebb 110 kg |
1,3 |
1 |
|
Több mint 110 kg |
1,5 |
1,2 |
|
Tenyészkocák Szárazonálló kocák |
|
2,5 |
1,9 |
Tenyészkanok Kanok |
|
6 10, ha a kutricát természetes fedeztetésre is használják |
8 |
IV. rész: A 14. cikknek, a 15. cikk (2) bekezdése c) pontjának és (6) bekezdésének megfelelően a baromfifélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület, illetve a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően biztosítandó ülőrudak vagy megemelt ülőszintek
1. Tojótyúkok előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők és brojlercsirkék előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők
Életkor |
≥ 18 hét |
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható tenyészmadarak maximális száma |
6 |
Ülőrudak a tojótyúkok előállítására szánt tenyészmadarak számára Az ülőrúd minimális hossza (cm) madaranként |
18 |
Fészkek |
7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
2. Jércék és bébikakasok
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
1 |
3. Tojótyúkok, ideértve a kettős hasznosítású (hús- és tojáshasznú) vonalakat is
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható madarak maximális száma |
6 |
Ülőrudak Az ülőrudak minimális hossza (cm) madaranként |
18 |
Fészkek |
7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
4. A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület rögzített építmények esetében A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület mozgatható építmények esetében A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
2,5 |
5. A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: kappanok és hizlalt jércék
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
6. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: sütésre szánt, egészben értékesített, vagy darabolásra szánt pulyka (Meleagris gallopavo)
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
10 |
7. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: liba (Anser anser domesticus)
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
15 |
8. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: pekingi kacsa (Anas platyrhynchos domesticus), pézsmaréce (Cairina moschata és hibridek), valamint mulard kacsa (Cairina moschata × Anas platyrhynchos)
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4,5 |
9. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: gyöngytyúk (Numida meleagris f. domestica)
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként |
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
V. rész: A 18. cikknek megfelelően a nyúlfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
1. Beltéren
|
Beltéri pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Rögzített építmények |
Beltéri pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Mozgatható építmények |
Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig |
0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti 0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti |
0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti 0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti |
Vemhes anyák és nőstény tenyésznyulak |
0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti 0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti |
0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti 0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti |
Hízónyulak az elválasztástól a vágásig Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig) |
0,2 |
0,15 |
Kifejlett bakok |
0,6 1, ha a bakot fedeztetésre használják |
0,6 1, ha a bakot fedeztetésre használják |
2. Kültéren
|
Kültéri terület (lehetőleg fűvel borított kültéri kifutó) (állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Rögzített építmények |
Kültéri terület (állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Mozgatható építmények |
Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig |
2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal |
2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal |
Vemhes anyák/tenyésznőstények |
2,5 |
2,5 |
Hízónyulak az elválasztástól a vágásig Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig) |
0,5 |
0,4 |
Kifejlett bakok |
2,5 |
2,5 |
II. MELLÉKLET
A 22. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGÉRE, VALAMINT TERMELÉSI ÉS TARTÁSI RENDSZEREI EGYEDI JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
I. rész: Édesvízben nevelt lazacfélék
Sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) – lazac (Salmo salar) – sarkvidéki szajbling (Salvelinus alpinus) – pénzes pér (Thymallus thymallus) – tavi pisztráng (Salvelinus namaycus) – dunai galóca (Hucho hucho)
Termelési rendszerek |
A piacihal-termelésben alkalmazott rendszerek ellátását nyílt rendszerekből kell biztosítani. Az áramlási sebességnek legalább 60 %-os oxigéntelítettséget kell biztosítania az állomány számára, garantálva az állatok kényelmét, valamint az elfolyó víz eltávolítását. |
Maximális állománysűrűség |
A felsorolásban nem szereplő lazacfélék esetében 15 kg/m3 alatt Lazac esetében 20 kg/m3 Sebes pisztráng és szivárványos pisztráng esetében 25 kg/m3 Sarkvidéki szajbling esetében 25 kg/m3 |
II. rész: Tengervízben nevelt lazacfélék
Lazac (Salmo salar), sebes pisztráng (Salmo trutta), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
Maximális állománysűrűség |
10 kg/m3 hálóketrecekben |
III. rész: Közönséges tőkehal (Gadus morhua) és más tőkehalfélék, fűrészes sügér (Dicentrarchus labrax), tengeri durbincs (Sparus aurata), sashal (Argyrosomus regius), nagy rombuszhal (Psetta maxima [= Scopthalmus maximux]), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus[= Sparus pagrus]), vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) és más durbincsfélék, valamint nyúlhalak (Siganus spp.)
Termelési rendszerek |
Nyílt vízi tartási rendszerekben (hálóketrecek/ketrecek), ahol a legkisebb tengeráramlási sebesség optimális jóllétet biztosít a halak számára, vagy a szárazföldön létesített nyílt rendszerekben. |
Maximális állománysűrűség |
A nagy rombuszhaltól eltérő halfajok esetében 15 kg/m3 A nagy rombuszhal esetében 25 kg/m2 |
IV. rész: Árapályterületek szárazföldi tavaiban és part menti lagúnákban nevelt fűrészes sügér, tengeri durbincs, sashal, tengeri pér (Liza, Mugil) és angolna (Anguilla spp.)
Tartási rendszerek |
Akvakultúrás termelőegységgé alakított hagyományos sólepárlók és hasonló árapályterületi szárazföldi tavak |
Termelési rendszerek |
A vízcserének biztosítania kell a fajok jóllétét. A gátak legalább 50 %-át növénnyel kell fedni. Vízinövényes víztisztító tavak használandók. |
Maximális állománysűrűség |
4 kg/m3 |
V. rész: Édesvízben nevelt tokhalfélék
Érintett fajok: Acipenser család
Termelési rendszerek |
Az egyes medencék vízáramlásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa az állatok jóllétét. Az elfolyóvíz minőségének meg kell egyeznie a feltöltővíz minőségével. |
Maximális állománysűrűség |
30 kg/m3 |
VI. rész: Szárazföldi víztestekben nevelt halak
Érintett fajok: pontyfélék (Cyrpinidae) és más társított fajok polikultúrás termelésben, beleértve a következőket: sügér, csuka, harcsa, marénafélék, tok,
sügér (Perca fluviatilis) monokultúrás termelésben
Termelési rendszerek |
Mesterséges halastavak, amelyeket rendszeresen le kell csapolni, valamint tavak. A tavakat kizárólag ökológiai termelésre szabad használni, ideértve a szárazföldi területeken folytatott növénytermesztést is. A lehalászási területnek kellően nagynak kell lennie és abba kellő mennyiségű tiszta vizet kell bevezetni a halak kényelmének biztosításához. A halakat a lehalászást követően tiszta vízben kell tárolni. A szárazföldi víztesteket körülvevő, természetes növénytakaróval borított területeket az ökológiai akvakultúra szabályaival összhangban a gazdálkodásban nem használt külső területek pufferzónájaként kell fenntartani. A nyújtási szakaszban polikultúra azzal a feltétellel alkalmazható, ha az e szabályokban előírtak a többi faj tekintetében is teljesülnek. |
Maximális állománysűrűség |
A fajok teljes hozama éves szinten legfeljebb 1 500 kg hal/hektár (a termelési rendszer jellemzőiből fakadó hozam). |
Maximális állománysűrűség a monokultúrában nevelt sügér esetében |
20 kg/m3 |
VII. rész: Ostoros garnélák és édesvízi garnélák (Macrobrachium spp.)
Termelési rendszerek |
A tóépítés által okozott környezeti hatás minimalizálása érdekében a termelési rendszerek terméketlen agyagos területeken helyezendők el. A tavakat természetes, már meglévő agyag felhasználásával kell kiépíteni. |
Maximális állománysűrűség |
Népesítés: legfeljebb 22 posztlárva/m2 A biomassza maximális pillanatnyi mennyisége: 240 g/m2 |
VIII. rész: Rákok
Érintett fajok: Astacus astacus
Maximális állománysűrűség |
Kis méretű rákok (< 20 mm): 100 egyed/m2. Közepes méretű rákok (20–50 mm): 30 egyed/m2. Felnőtt rákok (> 50 mm): 5 egyed/m2, amennyiben elegendő búvóhely áll rendelkezésre. |
IX. rész: Puhatestűek és tüskésbőrűek
Termelési rendszerek |
Zsinórok, tutajok, tengerfenéki tenyésztés, hálózsákok, ketrecek, tálcák, haltartó hálók, kagylócölöpök és más tartási rendszerek. A tutajokon végzett kagylótenyésztésben a felfüggesztett kötelek száma a felszíni terület egy négyzetméterére vetítve legfeljebb egy lehet. Egy-egy kötél hosszúsága nem haladhatja meg a 20 métert. A köteleket a termelési ciklus során nem lehet ritkítani, azonban engedélyezett a kötelek több szálra való szétválasztása, ha ez nem növeli az állománysűrűséget. |
X. rész: Trópusi édesvízi halak: tejhal (Chanos chanos), tilápiák (Oreochromis spp.), cápaharcsák (Pangasius spp.)
Termelési rendszerek |
Halastavak és hálós ketrecek |
Maximális állománysűrűség |
Pangasius: 10 kg/m3 Oreochromis: 20 kg/m3 |
III. MELLÉKLET
A 25. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TAGÁLLAMOK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓK
I. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázisból és 26. cikkének (2) bekezdésében, valamint adott esetben 26. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerekből származó információk
Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázis vagy 26. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek egyes kategóriáinak megfelelően az ökológiai, illetve az átállási időszakból származó növényi szaporítóanyagok rendelkezésre állásával kapcsolatos tájékoztatás, amely a palántákra nem vonatkozik, de a vetőburgonyára igen:
E pont alkalmazásában a „palánta” magról nevelt, nem pedig dugványról szaporított növényt jelent.
Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai akvakultúrából származó ivadékainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai példányainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott fajok kapcsán az ökológiai termelésre alkalmas fajták és vonalak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésében hivatkozott ökológiai jércék rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
II. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával, valamint II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk legalább a következőket jelentik:
A konvencionális haszonállatfajok esetében (szarvasmarhafélék, lófélék, juhfélék, kecskefélék, sertésfélék, szarvasfélék, nyulak és baromfi) az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos tájékoztatás legalább a következőket jelentik:
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
( 2 ) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.)