02020R0464 — HU — 15.12.2020 — 001.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/464 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. március 26.)

az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 098, 2020.3.31., 2. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2042 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. december 11.)

  L 420

9

14.12.2020



▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/464 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. március 26.)

az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)



I. FEJEZET

ÁTÁLLÁS

1. cikk

Az előző időszak visszamenőleges hatályú elismeréséhez benyújtandó dokumentumok

(1)  
Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos igazolását arról, hogy az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett parcellák az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) értelmében végrehajtott programban meghatározott intézkedések tárgyát képezték, és azokon nem használtak az ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezettektől eltérő termékeket vagy anyagokat.
(2)  

Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja az alábbi dokumentumokat annak igazolására, hogy a mezőgazdasági parcellák olyan természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket legalább három éven keresztül nem kezeltek az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal:

a) 

az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett egyes parcellákat egyértelműen azonosító térkép, tájékoztatás azok teljes területéről, adott esetben az éppen zajló termelés jellegéről és volumenéről, és ha rendelkezésre állnak, az érintett parcellák földrajzi helymeghatározó koordinátái;

b) 

az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által végzett részletes kockázatelemzés annak megállapítására, hogy a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákat legalább az utóbbi három évben kezelhették-e az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal, figyelembe véve különösen a kérelem által érintett teljes terület nagyságát, valamint az egyes érintett parcellákon az említett időszak alatt végzett mezőgazdasági munkálatokat;

c) 

a b) pontban említett részletes kockázatelemzés során az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való kezelés következtében szennyeződés veszélyének kitettként azonosított minden egyes parcelláról az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által vett talaj- és/vagy növénymintákon akkreditált laboratóriumok által végzett elemzések eredményei;

d) 

az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv vizsgálati jelentése a gazdasági szereplő azon fizikai ellenőrzését követően, amelynek célja a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákkal kapcsolatos információk következetességének ellenőrzése;

e) 

az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által a visszamenőleges elismerés iránti kérelem elbírálásához szükségesnek vélt bármely egyéb vonatkozó dokumentum;

f) 

az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv írásos nyilatkozata arról, hogy igazolható-e az előző időszak visszamenőleges elismerése az átállási időszak részeként, megjelölve azt az időpontot, amikortól az egyes érintett parcellák ökológiai művelés alatt állónak tekinthetők, valamint a visszamenőleges hatályú elismeréssel érintett teljes terület nagyságát.



II. FEJEZET

ÁLLATTARTÁS



1. SZAKASZ

SZARVASMARHAFÉLÉK, JUHFÉLÉK, KECSKEFÉLÉK ÉS LÓFÉLÉK

2. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós állatokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni:

a) 

a születéstől számított 90 nap a szarvasmarhafélék és a lófélék esetében;

b) 

a születéstől számított 45 nap a juh- és kecskefélék esetében.

3. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet I. része határozza meg.

4. cikk

A minimális beltéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék számára az I. melléklet I. részében meghatározott minimális beltéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.



2. SZAKASZ

SZARVASFÉLÉK

5. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szarvasfélék szopós borjait lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 90 nap.

6. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület

A szarvasfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet II. része határozza meg.

7. cikk

A szabadtéri területekre és karámokra vonatkozó jellemzők és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1)  
A szarvasféléket olyan elkerített szabadtéri területeken vagy karámokban kell tartani, ahol, ha a körülmények engedik, legelhetnek.
(2)  
Az elkerített szabadtéri területeket vagy karámokat úgy kell kialakítani, hogy a különböző szarvasfajok szükség esetén elkülöníthetőek legyenek.
(3)  
Minden elkerített szabadtéri terület, illetve karám vagy két részre osztható, vagy másik szabadtéri területhez vagy karámhoz csatlakozik, hogy lehetséges legyen az egyes területek vagy részek egymást követő karbantartása.

8. cikk

A növényzetre, a védőlétesítményekre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1)  
A szarvasfélék számára vizuális és az időjárással szembeni védelmet kell biztosítani, lehetőleg természetes menedékek, úgymint fás-bokros csoportok, erdőrészek vagy erdősávok integrálásával a szabadtéri területbe vagy karámba; ám ha ez kellő mértékben és egész évben nem biztosítható, akkor tetővel ellátott mesterséges menedékekről kell gondoskodni.
(2)  
A szarvasfélék szabadtéri területeit és karámait olyan eszközökkel kell felszerelni, vagy olyan növényzettel kell ellátni, amely lehetővé teszi az állatok számára az agancsuk tisztítását.
(3)  
A szarvastehenek számára a vemhesség végén és az ellést követő két hétben a borjaik elrejtését lehetővé tévő növényzettel borított területeket kell biztosítani.
(4)  
A szabadtéri területek vagy karámok kerítéseit úgy kell megépíteni, hogy a szarvasfélék ne szökhessenek ki.



3. SZAKASZ

SERTÉSFÉLÉK

9. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós malacokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 40 nap.

10. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A sertésfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet III. része határozza meg.

11. cikk

A minimális beltéri és kültéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

Az I. melléklet III. részében meghatározott minimális beltéri terület, valamint minimális kültéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.

12. cikk

A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1)  
A szabadtéri területeknek a sertések számára vonzóaknak kell lenniük. Hacsak lehet, előnyben kell részesíteni a fákkal tarkított mezőket vagy az erdős területeket.
(2)  
A szabadtéri területeken kültéri klíma uralkodik, de kell, hogy legyenek rajta búvóhelyek, valamint a sertések számára a testhőmérsékletük szabályozását lehetővé tevő elemek.



4. SZAKASZ

BAROMFIFÉLÉK

13. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) 

„hízóbaromfi”: hústermelésre szánt baromfi;

b) 

„állomány”: a baromfitartó épületek egységeivel összefüggésben a madarak egy olyan, együtt tartott csoportja, amely nem keveredik más baromfifajokkal, és saját külön beltéri, valamint kültéri területtel rendelkezik;

c) 

„bébikakas”: tojótyúk-törzs hímivarú egyede, melyet hústermelésre szánnak;

d) 

„hizlalt jérce”. a Gallus gallus faj olyan nőivarú egyede, amelyet hústermelésre szánnak és legalább 120 napos korban vágnak le.

14. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A baromfifélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet IV. része határozza meg.

15. cikk

A baromfitartó épületek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1)  

A baromfitartó épületeket úgy kell megépíteni, hogy minden madár könnyen ki tudjon jutni a szabadtérre. Ennek érdekében be kell tartani a következő szabályokat:

a) 

a baromfitartó épületek külső falait közvetlenül a szabadtérre vezető közlekedőnyílásokkal kell ellátni;

b) 

minden közlekedőnyílásnak meg kell felelnie a madarak méretének;

c) 

a közlekedőnyílások a madarak számára akadálytalanul megközelíthetők legyenek;

d) 

a baromfitartó épület külső falain található nyílások összesített hosszúsága a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m legyen;

e) 

amennyiben a közlekedőnyílások a padozat szintjénél magasabban találhatók, azokat rámpákkal kell ellátni.

(2)  

A fedett karámmal is rendelkező baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályokat kell betartani:

a) 

a beltéri részt a fedett karámtól és a fedett karámot a szabadtértől elválasztó falakon a fedett karám, illetve a szabadtér könnyű elérhetőségét biztosító közlekedőnyílásokat kell kialakítani;

b) 

a baromfitartó épület beltéri része és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 2 m; a fedett karám és a szabadtér közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m;

c) 

a fedett karám hasznos területe nem számít bele sem az állománysűrűség számításához figyelembe vett területbe, sem az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területbe. Figyelembe vehető azonban az állománysűrűség számításához és az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területhez az olyan további fedett kültéri épületrész, amelyet úgy szigeteltek, hogy ott nem érvényesülnek a kültéri időjárási viszonyok, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

i. 

a nap 24 órájában hozzáférhető;

ii. 

megfelel az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.6.1. és 1.6.3. pontjában előírt követelményeknek;

iii. 

megfelel az e bekezdés a) és b) pontjában előírt, a fedett karámok közlekedőnyílásaira vonatkozóval azonos követelményeknek;

d) 

a fedett karám hasznos területe nem számít bele a hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeknek az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.9.4.4.m) pontjában említett teljes hasznos alapterületébe.

(3)  

A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályok alkalmazandók:

a) 

az egyes egységek korlátozzák a más állományokkal való érintkezést, hogy a baromfitartó épületben a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek;

b) 

a baromfitartó épületek egyes egységei tekintetében az alábbi maximális állományméretek alkalmazandók:

i. 

3 000 Gallus gallus szülő;

ii. 

10 000 jérce;

iii. 

4 800 Gallus gallus hízóbaromfi;

iv. 

2 500 kappan;

v. 

4 000 hizlalt jérce;

vi. 

2 500 pulyka;

vii. 

2 500 liba;

viii. 

3 200 pekingi kacsa gácsér vagy 4 000 pekingi kacsa tojó;

ix. 

3 200 pézsmaréce gácsér vagy 4 000 pézsmaréce tojó;

x. 

3 200 mulard kacsa gácsér vagy 4 000 mulard kacsa tojó;

xi. 

5 200 gyöngytyúk;

c) 

a Gallus gallus fajtól eltérő hízóbaromfifélék esetében az egységeket tömör válaszfalakkal kell elhatárolni egymástól; e tömör válaszfalaknak a baromfitartó épület különböző egységeit a padlótól a tetőig teljesen el kell különíteniük egymástól;

d) 

a Gallus gallus szülők, a tojótyúkok, a jércék, a bébikakasok és a Gallus gallus hízóbaromfifélék esetében az egységek elhatárolására használhatók tömör válaszfalak, félig tömör válaszfalak, hálók vagy rácsok.

(4)  

A baromfitartó épületekben használhatók többszintes tartási rendszerek. Többszintes tartási rendszer használata esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) 

többszintes tartási rendszerben csak Gallus gallus szülők, tojótyúkok, későbbi tojástermelésre szánt jércék, valamint szülőnek szánt jércék és bébikakasok tarthatók;

b) 

a többszintes tartási rendszerek hasznos területe legfeljebb három szintet foglalhat el a padlót is beleértve;

c) 

az emelt szinteket úgy kell kialakítani, hogy a trágya ne hulljon az alsóbb szintekre, és gondoskodni kell hatékony trágyaeltávolító rendszerről;

d) 

minden szintnek lehetővé kell tennie a madarak egyszerű vizsgálatát;

e) 

a többszintes rendszerekben a madaraknak szabadon és könnyen kell tudniuk mozogni a szintek között és a kapcsolódó területeken;

f) 

a többszintes rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden madár egyformán könnyen kijusson a szabadtérre.

(5)  
A baromfitartó épületeket fel kell szerelni ülőrudakkal, megemelt ülőszintekkel vagy mindkettővel. Az ülőrudakat és/vagy a megemelt ülőszinteket a madarak számára fiatal kortól biztosítani kell az állománynagyságnak, valamint a madarak méretének megfelelően az I. melléklet IV. részében előírtakkal összhangban.
(6)  
Használhatók mozgatható baromfitartó építmények, feltéve, hogy azokat a termelési ciklus alatt és legalább minden felnevelt baromficsoport után is rendszeresen mozgatják oly módon, hogy a madarak hozzáférjenek a növényzethez. A hízóbaromfifélék számára az I. melléklet IV. részének 4–9. pontja értelmében biztosítandó állománysűrűség növelhető legfeljebb 30 kg élősúly/m2-ig, amennyiben a mozgatható baromfitartó építmény alapterülete nem több 150 m2-nél.

16. cikk

A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1)  
A baromfifélék számára biztosított szabadtéri területeknek vonzóaknak kell lenniük a baromfifélék számára, és minden madár által hozzáférhetőeknek kell lenniük.
(2)  
A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületekben az egyes egységekhez tartozó szabadtéri területeket el kell határolni egymástól oly módon, hogy a más állományokkal való érintkezés korlátozott legyen, és a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek.
(3)  
A baromfitartó épületek szabadtéri területein vegyes növénytakarót kell biztosítani.
(4)  
A szabadtéri területeken elegendő védőlétesítményt, menedéket, bokrot vagy fát kell biztosítani, és ezeket a területen belül úgy kell elhelyezni, hogy a madarak a teljes szabadtéri területet egyenletesen használják.
(5)  
A szabadtéri terület növényzetét a tápanyagtöbblet kialakulásának elkerülése érdekében rendszeresen karban kell tartani.
(6)  
A szabadtéri területek nem terjedhetnek a baromfitartó épület legközelebbi közlekedőnyílásától 150 méternél messzebbre. Ettől eltérve megengedett a baromfitartó épület legközelebbi közlekedőnyílásától mért legfeljebb 350 méteres távolság, ha kellő számú, az időjárási viszontagságok és a ragadozók elleni védelmet nyújtó búvóhely található egyenletesen elosztva a szabadtéri területen, ami hektáronként legalább négy ilyen búvóhelyet jelent. Libák esetében a szabadtéri területeknek lehetővé kell tenniük, hogy a libák füvet legelhessenek.



5. SZAKASZ

NYULAK

17. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós nyulakat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 42 nap.

18. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A nyulak esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet V. része határozza meg.

19. cikk

A rögzített vagy mozgatható építmények jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1)  
Legeltetési időszakban a nyulakat mozgatható építményekben kell tartani a legelőkön, vagy olyan rögzített építményben, amely legelőhöz csatlakozik.
(2)  
Legeltetési időszakon kívül a nyulak tarthatók olyan rögzített építményben, amely növényzettel, lehetőleg fűvel borított kültéri kifutóhoz csatlakozik.
(3)  
A legelőkön belül a lehető leggyakrabban mozgatni kell a mozgatható építményeket a legelő lehető legjobb kihasználása érdekében, és ezeket az építményeket úgy kell kialakítani, hogy a nyulak a földön legelhessenek.

20. cikk

A beltéri és kültéri területek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1)  

A rögzített vagy mozgatható építmények beltéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:

a) 

magassága lehetővé tegye, hogy a nyulak hegyezett fülekkel felállhassanak;

b) 

alkalmas legyen különböző csoportok elhelyezésére, hogy az almok a hízlalási szakaszban is együtt maradhassanak;

c) 

a bakokat és a vemhes vagy tenyésznőstényeket meghatározott állatjólléti okokból korlátozott ideig el lehessen választani a csoporttól úgy, hogy szemkontaktusban maradjanak más nyulakkal;

d) 

az anyanyulak elhagyhassák a fészküket és oda visszatérhessenek a fiókáikat szoptatni;

e) 

biztosítsa az alábbiakat:

i. 

minden nyúlkorosztály számára elegendő fedett búvóhely, többek között sötét búvóhely;

ii. 

a nőstények legalább a vemhesség várható vége előtt egy héttel és legalább a nyúlfiókák elválasztásáig hozzáférjenek a fészkekhez;

iii. 

elegendő számú, anyánként legalább egy fészekhez való hozzáférés a nyúlfiókák számára;

iv. 

a nyulak számára a rágást lehetővé tevő anyagok.

(2)  

A rögzített építmények kültéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:

a) 

kellő számú, a minimális területen egyenletesen elosztott emelvény legyen;

b) 

kerítése kellően magas és kellően mély legyen ahhoz, hogy megakadályozza az ugrás vagy ásás útján való szökést;

c) 

amennyiben betonozott kültéri rész is van, könnyen elérhető legyen a szabadtéri kifutó növényzettel borított része. Ellenkező esetben a betonozott rész nem számítható bele a kültéri terület minimális kiterjedésébe;

d) 

biztosítsa az alábbiakat:

i. 

minden nyúlkorosztály számára elegendő fedett búvóhely, többek között sötét búvóhely;

ii. 

a nyulak számára a rágást lehetővé tevő anyagok.

21. cikk

A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1)  
A szabadtéri kifutók növényzetét rendszeresen karban kell tartani oly módon, hogy a nyulak számára vonzó legyen.
(2)  
A legeltetési időszakban váltogatni kell a legelőket, és azokat a nyulak optimális legelését biztosító módon kell kezelni.



III. FEJEZET

TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK

22. cikk

A tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok

A tenyésztett víziállatokat előállító gazdasági szereplőknek az állománysűrűség, valamint a termelési és a tartási rendszerek jellemzői tekintetében a II. mellékletben foglalt, fajonként vagy fajcsoportonként meghatározott szabályoknak kell eleget tenniük.



IV. FEJEZET

FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK

23. cikk

Az élelmiszeripari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák

(1)  
Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet II. fejezetében előírt elveknek, különösen a 7. cikkben foglalt, az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó konkrét elveknek, az említett rendelet III. fejezete vonatkozó szabályainak, valamint II. melléklete IV. részében szereplő részletes termelési szabályoknak megfelelő eljárások használhatók.
(2)  

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete VI. része 3. pontjának sérelme nélkül az ioncserélő és az adszorpciós gyantát alkalmazó technológiák használata ökológiai nyersanyagokon az alábbi esetekben megengedett:

a) 

a 609/2013/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az említett rendeletben, valamint az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott aktusokban előírt követelményeknek való megfeleléshez; vagy

b) 

a 2006/125/EK irányelv által szabályozott termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az irányelv követelményeinek való megfeleléshez.

(3)  
Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely technológiát értékelni kell az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak való megfelelése szempontjából, vagy úgy véli, hogy valamely technológia használatára vonatkozóan konkrét követelményeket kell előírni e rendeletben, felkérheti a Bizottságot erre vonatkozó értékelés végzésére. E célból eljuttat a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz egy dokumentációt, amelyben megindokolja a megfelelést vagy a szóban forgó konkrét követelményeket, és az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályok betartása mellett gondoskodik e dokumentáció nyilvános hozzáférhetővé tételéről.

A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.

(4)  
A Bizottság elemzi a (3) bekezdésben említett dokumentációt. Amennyiben a Bizottság az elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban ismertetett technológia megfelel az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak, módosítja e rendeletet a dokumentáció tárgyát képező technológia kifejezett engedélyezése, illetve a használatára vonatkozó feltételek előírása érdekében.
(5)  
Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során használt technológiákra vonatkozó engedélyeket, ideértve azok leírását és használatának feltételeit a Bizottság új bizonyítékok felmerülése, illetve egy tagállam általi előterjesztése esetén felülvizsgálja.

24. cikk

A takarmányipari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák

(1)  
Az ökológiai takarmányok feldolgozása során kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet II. fejezetében előírt elveknek, különösen a 8. cikkben foglalt, az ökológiai takarmányok feldolgozására alkalmazandó konkrét elveknek, az említett rendelet III. fejezete vonatkozó szabályainak, valamint II. melléklete V. részében szereplő részletes termelési szabályoknak megfelelő eljárások használhatók, amelyek nem az ökológiai takarmányok feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat állítják vissza, nem az ökológiai takarmányok feldolgozása során elkövetett gondatlanság következményeit korrigálják, és nem lehetnek félrevezetőek az ökológiai takarmányként forgalomba hozandó termékek valódi jellegét illetően.
(2)  
Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely technológiát értékelni kell az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak való megfelelése szempontjából, vagy úgy véli, hogy valamely technológia használatára vonatkozóan konkrét követelményeket kell előírni e rendeletben, felkérheti a Bizottságot erre vonatkozó értékelés végzésére. E célból eljuttat a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz egy dokumentációt, amelyben megindokolja a megfelelést vagy a szóban forgó konkrét követelményeket, és az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályok betartása mellett gondoskodik e dokumentáció nyilvános hozzáférhetővé tételéről.

A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.

(3)  
A Bizottság elemzi a (2) bekezdésben említett dokumentációt. Amennyiben a Bizottság az elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban ismertetett technológia megfelel az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak, módosítja e rendeletet a dokumentáció tárgyát képező technológia kifejezett engedélyezése, illetve a használatára vonatkozó feltételek előírása érdekében.
(4)  
Az ökológiai takarmányok feldolgozása során használt technológiákra vonatkozó engedélyeket, ideértve azok leírását és használatának feltételeit a Bizottság új bizonyítékok felmerülése, illetve egy tagállam általi előterjesztése esetén felülvizsgálja.



V. FEJEZET

AZ ÖKOLÓGIAI, ILLETVE AZ ÁTÁLLÁSI IDŐSZAKBÓL SZÁRMAZÓ NÖVÉNYI SZAPORÍTÓANYAGOK, VALAMINT AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATOK ÉS IVADÉKOK PIACI ELÉRHETŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

25. cikk

A tagállamok által nyújtandó tájékoztatás

(1)  
Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében megadandó, az ugyanazon rendelet 26. cikke (1) bekezdésében említett adatbázisban és 26. cikke (2) bekezdésében említett rendszerekben, valamint adott esetben 26. cikke (3) bekezdésében említett rendszerekben szereplő információkat a tagállamok az e rendelet III. mellékletének I. részében szereplő előírásoknak megfelelően adják meg.
(2)  
Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében megadandó, az ugyanazon rendelet II. melléklete I. része 1.8.5. pontjának, valamint II. melléklete II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjának megfelelően engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat a tagállamok az e rendelet III. mellékletének II. részében szereplő előírásoknak megfelelően adják meg.
(3)  
Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében megadandó, a baromfiféléknek és sertésféléknek szánt, ökológiai fehérjetakarmány uniós piacon való rendelkezésre állására, valamint az ugyanazon rendelet II. melléklete II. része 1.9.3.1.c) pontjának és 1.9.4.2.c) pontjának megfelelően megadott engedélyekre vonatkozó információkat a Bizottság által a tagállamokhoz évente eljuttatott kérdőívnek megfelelően kell megadni.
(4)  
Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat a Bizottság által elérhetővé tett formátum és rendszer használatával kell benyújtani. ►M1  Az információkat minden év június 30-ig kell megadni, első ízben 2023. június 30-ig a 2022. év tekintetében. ◄
(5)  
Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének megfelelően a tagállamoktól kapott információk bekerülnek az ugyanazon rendelet 26. cikke (1) bekezdésében említett adatbázisba és 26. cikke (2) bekezdésében említett rendszerekbe, valamint adott esetben 26. cikke (3) bekezdésében említett rendszerekbe.



VI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  
E rendelet II. fejezetének 3. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban sertéseket tartanak, és amelyekben az e rendelet 11. cikkében foglalt, a kültéri terület legalább felén tömör aljzat biztosítására vonatkozó követelménynek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a kültéri létesítményeket, ►M1  legkésőbb 2030. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett cikknek.
(2)  
E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a beltér és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített szélességére vonatkozó követelménynek való megfeleléshez át kell alakítani az állattartó épületeket, ►M1  legkésőbb 2025. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett pontnak.
(3)  
E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett, kültéri területtel is rendelkező baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények mellett az I. melléklet IV. részében foglalt, az állománysűrűségre és a minimális beltéri területre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen csökkenteni kell a beltéri állománysűrűséget, ►M1  legkésőbb 2025. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.
(4)  
E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, a tömör válaszfalak biztosítására vonatkozó követelménynek, valamint az e rendelet 15. cikke (5) bekezdésében foglalt, az ülőrudakra és megemelt ülőszintekre vonatkozó követelménynek való megfeleléshez át kell alakítani az állattartó épületeket, vagy új berendezéseket kell beszerezni, ►M1  legkésőbb 2025. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.
(5)  
E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett többszintes baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt, a szintek maximális számára és a trágyaeltávolító rendszerre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani az állattartó épületeket, vagy új berendezéseket kell beszerezni, ►M1  legkésőbb 2030. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett pontoknak.
(6)  
E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett, a legközelebbi közlekedőnyílástól 150 méternél nagyobb távolságra terjedő szabadtéri területtel rendelkező baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 16. cikke (6) bekezdésében foglalt, a közlekedőnyílásoktól való távolságra vonatkozó követelménynek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a létesítmények szerkezetét, vagy további földet kell vásárolni, ►M1  legkésőbb 2030. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett rendelkezésnek.
(7)  
E rendelet I. mellékletének IV. része 2. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban jércéket tartanak, és amelyekben az e rendelet I. mellékletének IV. része 2. szakaszában foglalt, a jércék és a bébikakasok számára biztosítandó állománysűrűségre, valamint minimális beltéri és kültéri területre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a baromfitartó épületek szerkezetét, vagy további földet kell vásárolni, ►M1  legkésőbb 2030. január 1-jétől ◄ kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.

27. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba

▼M1

E rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

▼B

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET

A II. FEJEZETBEN EMLÍTETT HASZONÁLLATOK SZÁMÁRA BIZTOSÍTANDÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGRE, VALAMINT MINIMÁLIS BELTÉRI ÉS KÜLTÉRI TERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. rész: A 3. cikknek megfelelően a szarvasmarhafélék, a kecskefélék, a juhfélék és a lófélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

1.   Szarvasmarhafélék



 

Beltéri terület

(az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)

Kültéri terület

(mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)

 

Minimális élősúly (kg)

m2/egyed

m2/egyed

 

100-ig

1,5

1,1

200-ig

2,5

1,9

350-ig

4,0

3

350 felett

5, de legalább 1 m2/100 kg

3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg

Tejelő tehenek

 

6

4,5

Tenyészbikák

 

10

30

2.   Juh- és kecskefélék



 

Beltéri terület

(az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)

Kültéri terület

(mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)

 

m2/egyed

m2/egyed

Juhok

1,5

2,5

Bárányok

0,35

0,5

Kecskék

1,5

2,5

Gidák

0,35

0,5

3.   Lófélék



 

Beltéri terület

(az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)

Kültéri terület

(mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)

 

Minimális élősúly (kg)

m2/egyed [a boksz mérete a ló magasságának megfelelő]

m2/egyed

Tenyész- és hízólovak

100-ig

1,5

1,1

200-ig

2,5

1,9

350-ig

4,0

3

350 felett

5, de legalább 1 m2/100 kg

3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg

II. rész: A 6. cikknek megfelelően a szarvasfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület



Szarvas-

faj

Minimális kültéri terület elkerített területenként vagy karámonként

Maximális állománysűrűség hektáronként a kifejlett állatokra nézve (*1)

Szikaszarvas

Cervus nippon

1 ha

15

Dámszarvas

Dama dama

1 ha

15

Gímszarvas

Cervus elaphus

2 ha

7

Dávid-szarvas

Elaphurus davidianus

2 ha

7

Egynél több szarvasfaj

3 ha

7, ha az állományban van gímszarvas vagy Dávid-szarvas;

15, ha az állományban nincs sem gímszarvas, sem Dávid-szarvas
(*1)   

A szarvasfélék esetében két 18 hónaposnál fiatalabb egyedet egy kifejlett egyednek kell megfeleltetni.

III. rész: A 10. cikknek megfelelően a sertésfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület



 

 

Beltéri terület (a sertésfélék számára rendelkezésre álló nettó belső terület, amelybe beletartoznak a vályúk, de nem tartoznak bele az olyan etetők, ahol a sertésfélék nem tudnak lefeküdni)

Kültéri terület

 

Minimális élősúly (kg)

m2/egyed

m2/egyed

Anyakocák malacokkal az elválasztásig

 

7,5 kocánként

2,5

Hízósertések

Elválasztott malacok, hízómalacok, süldő kocák és kanok

Legfeljebb 35 kg

0,6

0,4

Több mint 35 kg, de legfeljebb 50 kg

0,8

0,6

Több mint 50 kg, de legfeljebb 85 kg

1,1

0,8

Több mint 85 kg, de legfeljebb 110 kg

1,3

1

Több mint 110 kg

1,5

1,2

Tenyészkocák

Szárazonálló kocák

 

2,5

1,9

Tenyészkanok

Kanok

 

6

10, ha a kutricát természetes fedeztetésre is használják

8

IV. rész: A 14. cikknek, a 15. cikk (2) bekezdése c) pontjának és (6) bekezdésének megfelelően a baromfifélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület, illetve a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően biztosítandó ülőrudak vagy megemelt ülőszintek

1.   Tojótyúkok előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők és brojlercsirkék előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők



Életkor

≥ 18 hét

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható tenyészmadarak maximális száma

6

Ülőrudak a tojótyúkok előállítására szánt tenyészmadarak számára

Az ülőrúd minimális hossza (cm) madaranként

18

Fészkek

7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4

2.   Jércék és bébikakasok



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként,

vagy

a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

1

3.   Tojótyúkok, ideértve a kettős hasznosítású (hús- és tojáshasznú) vonalakat is



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható madarak maximális száma

6

Ülőrudak

Az ülőrudak minimális hossza (cm) madaranként

18

Fészkek

7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4

4.   A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület rögzített építmények esetében

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület mozgatható építmények esetében

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

2,5

5.   A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: kappanok és hizlalt jércék



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4

6.   Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: sütésre szánt, egészben értékesített, vagy darabolásra szánt pulyka (Meleagris gallopavo)



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

10

7.   Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: liba (Anser anser domesticus)



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

15

8.   Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: pekingi kacsa (Anas platyrhynchos domesticus), pézsmaréce (Cairina moschata és hibridek), valamint mulard kacsa (Cairina moschata × Anas platyrhynchos)



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4,5

9.   Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: gyöngytyúk (Numida meleagris f. domestica)



Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4

V. rész: A 18. cikknek megfelelően a nyúlfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

1.   Beltéren



 

Beltéri

pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed)

Rögzített építmények

Beltéri

pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed)

Mozgatható építmények

Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig

0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti

0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti

0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti

0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti

Vemhes anyák és nőstény tenyésznyulak

0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti

0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti

0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti

0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti

Hízónyulak az elválasztástól a vágásig

Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig)

0,2

0,15

Kifejlett bakok

0,6

1, ha a bakot fedeztetésre használják

0,6

1, ha a bakot fedeztetésre használják

2.   Kültéren



 

Kültéri terület (lehetőleg fűvel borított kültéri kifutó)

(állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed)

Rögzített építmények

Kültéri terület

(állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed)

Mozgatható építmények

Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig

2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal

2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal

Vemhes anyák/tenyésznőstények

2,5

2,5

Hízónyulak az elválasztástól a vágásig

Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig)

0,5

0,4

Kifejlett bakok

2,5

2,5



II. MELLÉKLET

A 22. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGÉRE, VALAMINT TERMELÉSI ÉS TARTÁSI RENDSZEREI EGYEDI JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

I. rész: Édesvízben nevelt lazacfélék

Sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) – lazac (Salmo salar) – sarkvidéki szajbling (Salvelinus alpinus) – pénzes pér (Thymallus thymallus) – tavi pisztráng (Salvelinus namaycus) – dunai galóca (Hucho hucho)



Termelési rendszerek

A piacihal-termelésben alkalmazott rendszerek ellátását nyílt rendszerekből kell biztosítani. Az áramlási sebességnek legalább 60 %-os oxigéntelítettséget kell biztosítania az állomány számára, garantálva az állatok kényelmét, valamint az elfolyó víz eltávolítását.

Maximális állománysűrűség

A felsorolásban nem szereplő lazacfélék esetében 15 kg/m3 alatt

Lazac esetében 20 kg/m3

Sebes pisztráng és szivárványos pisztráng esetében 25 kg/m3

Sarkvidéki szajbling esetében 25 kg/m3

II. rész: Tengervízben nevelt lazacfélék

Lazac (Salmo salar), sebes pisztráng (Salmo trutta), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)



Maximális állománysűrűség

10 kg/m3 hálóketrecekben

III. rész: Közönséges tőkehal (Gadus morhua) és más tőkehalfélék, fűrészes sügér (Dicentrarchus labrax), tengeri durbincs (Sparus aurata), sashal (Argyrosomus regius), nagy rombuszhal (Psetta maxima [= Scopthalmus maximux]), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus[= Sparus pagrus]), vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) és más durbincsfélék, valamint nyúlhalak (Siganus spp.)



Termelési rendszerek

Nyílt vízi tartási rendszerekben (hálóketrecek/ketrecek), ahol a legkisebb tengeráramlási sebesség optimális jóllétet biztosít a halak számára, vagy a szárazföldön létesített nyílt rendszerekben.

Maximális állománysűrűség

A nagy rombuszhaltól eltérő halfajok esetében 15 kg/m3

A nagy rombuszhal esetében 25 kg/m2

IV. rész: Árapályterületek szárazföldi tavaiban és part menti lagúnákban nevelt fűrészes sügér, tengeri durbincs, sashal, tengeri pér (Liza, Mugil) és angolna (Anguilla spp.)



Tartási rendszerek

Akvakultúrás termelőegységgé alakított hagyományos sólepárlók és hasonló árapályterületi szárazföldi tavak

Termelési rendszerek

A vízcserének biztosítania kell a fajok jóllétét. A gátak legalább 50 %-át növénnyel kell fedni. Vízinövényes víztisztító tavak használandók.

Maximális állománysűrűség

4 kg/m3

V. rész: Édesvízben nevelt tokhalfélék

Érintett fajok: Acipenser család



Termelési rendszerek

Az egyes medencék vízáramlásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa az állatok jóllétét.

Az elfolyóvíz minőségének meg kell egyeznie a feltöltővíz minőségével.

Maximális állománysűrűség

30 kg/m3

VI. rész: Szárazföldi víztestekben nevelt halak

Érintett fajok: pontyfélék (Cyrpinidae) és más társított fajok polikultúrás termelésben, beleértve a következőket: sügér, csuka, harcsa, marénafélék, tok,

sügér (Perca fluviatilis) monokultúrás termelésben



Termelési rendszerek

Mesterséges halastavak, amelyeket rendszeresen le kell csapolni, valamint tavak. A tavakat kizárólag ökológiai termelésre szabad használni, ideértve a szárazföldi területeken folytatott növénytermesztést is.

A lehalászási területnek kellően nagynak kell lennie és abba kellő mennyiségű tiszta vizet kell bevezetni a halak kényelmének biztosításához. A halakat a lehalászást követően tiszta vízben kell tárolni.

A szárazföldi víztesteket körülvevő, természetes növénytakaróval borított területeket az ökológiai akvakultúra szabályaival összhangban a gazdálkodásban nem használt külső területek pufferzónájaként kell fenntartani.

A nyújtási szakaszban polikultúra azzal a feltétellel alkalmazható, ha az e szabályokban előírtak a többi faj tekintetében is teljesülnek.

Maximális állománysűrűség

A fajok teljes hozama éves szinten legfeljebb 1 500 kg hal/hektár (a termelési rendszer jellemzőiből fakadó hozam).

Maximális állománysűrűség a monokultúrában nevelt sügér esetében

20 kg/m3

VII. rész: Ostoros garnélák és édesvízi garnélák (Macrobrachium spp.)



Termelési rendszerek

A tóépítés által okozott környezeti hatás minimalizálása érdekében a termelési rendszerek terméketlen agyagos területeken helyezendők el. A tavakat természetes, már meglévő agyag felhasználásával kell kiépíteni.

Maximális állománysűrűség

Népesítés: legfeljebb 22 posztlárva/m2

A biomassza maximális pillanatnyi mennyisége: 240 g/m2

VIII. rész: Rákok

Érintett fajok: Astacus astacus



Maximális állománysűrűség

Kis méretű rákok (< 20 mm): 100 egyed/m2.

Közepes méretű rákok (20–50 mm): 30 egyed/m2.

Felnőtt rákok (> 50 mm): 5 egyed/m2, amennyiben elegendő búvóhely áll rendelkezésre.

IX. rész: Puhatestűek és tüskésbőrűek



Termelési rendszerek

Zsinórok, tutajok, tengerfenéki tenyésztés, hálózsákok, ketrecek, tálcák, haltartó hálók, kagylócölöpök és más tartási rendszerek. A tutajokon végzett kagylótenyésztésben a felfüggesztett kötelek száma a felszíni terület egy négyzetméterére vetítve legfeljebb egy lehet. Egy-egy kötél hosszúsága nem haladhatja meg a 20 métert. A köteleket a termelési ciklus során nem lehet ritkítani, azonban engedélyezett a kötelek több szálra való szétválasztása, ha ez nem növeli az állománysűrűséget.

X. rész: Trópusi édesvízi halak: tejhal (Chanos chanos), tilápiák (Oreochromis spp.), cápaharcsák (Pangasius spp.)



Termelési rendszerek

Halastavak és hálós ketrecek

Maximális állománysűrűség

Pangasius: 10 kg/m3

Oreochromis: 20 kg/m3



III. MELLÉKLET

A 25. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TAGÁLLAMOK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓK

I. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázisból és 26. cikkének (2) bekezdésében, valamint adott esetben 26. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerekből származó információk

1. 

Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázis vagy 26. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek egyes kategóriáinak megfelelően az ökológiai, illetve az átállási időszakból származó növényi szaporítóanyagok rendelkezésre állásával kapcsolatos tájékoztatás, amely a palántákra nem vonatkozik, de a vetőburgonyára igen:

— 
tudományos (latin) és közönséges (közhasználatú) név;
— 
a fajta vagy a heterogén anyag neve;
— 
átállási időszakból származó rendelkezésre álló mennyiség a gazdasági szereplők becslése szerint (teljes darabszám vagy a magok tömege);
— 
ökológiai termelésből származó rendelkezésre álló mennyiség a gazdasági szereplők becslése szerint (teljes darabszám vagy a magok tömege);
— 
azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

E pont alkalmazásában a „palánta” magról nevelt, nem pedig dugványról szaporított növényt jelent.

2. 

Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai akvakultúrából származó ivadékainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

— 
faj és nemzetség (közönséges és latin név);
— 
fajta és törzs adott esetben;
— 
az ökológiaiként forgalomba hozható állat életszakasza (ikra, ivadék, növendék);
— 
a rendelkezésre álló mennyiség a gazdasági szereplők becslése szerint;
— 
a 2006/88/EK tanácsi irányelv ( 2 ) szerinti egészségügyi állapot;
— 
azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
3. 

Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai példányainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

— 
faj és nemzetség (közönséges és latin név);
— 
fajta és törzs;
— 
hasznosítás: hús-, tej- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;
— 
életszakasz: kifejlett vagy fiatal állat (pl. 6 hónaposnál fiatalabb szarvasmarha, kifejlett szarvasmarha)
— 
mennyiség (egyedszám) a gazdasági szereplő becslése szerint;
— 
egészségügyi állapot a horizontális állategészségügyi szabályok szerint;
— 
azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
4. 

Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott fajok kapcsán az ökológiai termelésre alkalmas fajták és vonalak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

— 
faj és nemzetség (közönséges és latin név);
— 
fajta és törzs;
— 
hasznosítás: hús-, tej- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;
— 
mennyiség (egyedszám) a gazdasági szereplő becslése szerint;
— 
egészségügyi állapot a horizontális állategészségügyi szabályok szerint;
— 
azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésének megfelelően.
5. 

Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésében hivatkozott ökológiai jércék rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

— 
faj és nemzetség (közönséges és latin név);
— 
fajta és törzs;
— 
hasznosítás: hús-, tojás- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;
— 
mennyiség (egyedszám) a gazdasági szereplő becslése szerint;
— 
tartási rendszer (fel kell tüntetni, hogy többszintes-e);
— 
egészségügyi állapot a horizontális állategészségügyi szabályok szerint;
— 
azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

II. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával, valamint II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk

1. 

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk legalább a következőket jelentik:

— 
tudományos (latin) és közönséges (közhasználatú) név;
— 
fajta;
— 
az eltérések száma és az érintett magok tömege vagy növények száma;
— 
az eltérések indokai: kutatási cél, nem áll rendelkezésre alkalmas fajta, fajtamegőrzés vagy egyéb indok;
— 
a kutatástól eltérő indokkal való eltérések kapcsán azon fajok jegyzéke, amelyek esetében nem engedélyezhető eltérés, mert rendelkezésre állnak kellő mennyiségben ökológiai termelésből.
2. 

A konvencionális haszonállatfajok esetében (szarvasmarhafélék, lófélék, juhfélék, kecskefélék, sertésfélék, szarvasfélék, nyulak és baromfi) az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos tájékoztatás legalább a következőket jelentik:

— 
tudományos (latin) és közönséges (közhasználatú) név;
— 
fajta és törzs;
— 
hasznosítás: hús-, tej-, tojás- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;
— 
az eltérések száma és az érintett egyedek száma összesen;
— 
az eltérések indokai: nem állnak rendelkezésre alkalmas állatok vagy egyéb indokok.


( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

( 2 ) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.)