02019R2033 — HU — 05.12.2019 — 000.003


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2033 RENDELETE

(2019. november 27.)

a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 314, 2019.12.5., 1. o)


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 020, 24.1.2020, o 26  (2033/2019)

►C2

Helyesbítés, HL L 405, 2.12.2020, o 79  (2033/2019)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2033 RENDELETE

(2019. november 27.)

a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)



ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  

Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt, valamint a prudenciális követelményeknek való megfelelés tekintetében az (EU) 2019/2034 irányelv alapján felügyelt befektetési vállalkozásokra alkalmazandó egységes prudenciális követelményeket állapít meg a következők vonatkozásában:

a) 

a befektetési vállalkozást érintő kockázat, az ügyfelet érintő kockázat és a piacot érintő kockázat számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények;

b) 

a koncentrációs kockázatot korlátozó követelmények;

c) 

a likviditási kockázat számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó likviditási követelmények;

d) 

az a), a b) és a c) pontra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények;

e) 

nyilvánosságra hozatali követelmények.

(2)  

Az (1) bekezdéstől eltérve, a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt befektetési vállalkozásnak, amennyiben a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, az 575/2013/EU rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmaznia, amennyiben a vállalkozás nem árutőzsdei kereskedő, kibocsátásiegység-kereskedő, kollektív befektetési vállalkozás vagy biztosító, és bármelyik alábbi feltétel tejesül:

a) 

a befektetési vállalkozás konszolidált eszközeinek a megelőző 12 hónap átlagában számított összértéke legalább 15 milliárd EUR, bele nem számítva az ezen albekezdésben említett bármely tevékenységet végző, az Unión kívül székhellyel rendelkező leányvállalatok egyedi eszközeinek értékét;

b) 

a befektetési vállalkozás konszolidált eszközeinek összértéke kisebb mint 15 milliárd EUR, és a befektetési vállalkozás olyan csoport tagja, amely esetében a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás egyedi szinten 15 milliárd EUR-nál kisebb összértékű eszközökkel rendelkezik, és a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett valamely tevékenységet végzi, az említett vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke pedig 15 milliárd EUR és az említett összegek minden esetben a megelőző 12 hónap átlagában kerültek kiszámításra, bele nem számítva az ezen albekezdésben említett valamely tevékenységet végző, az Unión kívül székhellyel rendelkező leányvállalatok egyedi eszközeinek értékét; vagy

c) 

a befektetési vállalkozásról az illetékes hatóság az (EU) 2019/2034 irányelv 5. cikkével összhangban határozatot fogadott el.

Az e bekezdésben említett befektetési vállalkozásokat a prudenciális követelmények betartása tekintetében – ideértve annak célját is, hogy meghatározzák az összevont felügyeletet ellátó hatóságot, amennyiben az ilyen befektetési vállalkozás egy, az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozik – a 2013/36/EU irányelv VII. és VIII. címe szerint kell felügyelni.

(3)  
A (2) bekezdésben biztosított eltérés nem alkalmazandó, ha egy befektetési vállalkozás 12 egymást követő hónap átlagában számítva már nem éri el az említett bekezdésben meghatározott egyik értékhatárt sem, vagy ha valamely illetékes hatóság az (EU) 2019/2034irányelv 5. cikkével összhangban így határoz. A befektetési vállalkozás indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az említett időszak alatt átlépi valamelyik értékhatárt.
(4)  
A (2) bekezdésben előírt feltételeket teljesítő befektetési vállalkozásra továbbra is vonatkoznak az 55. és az 59. cikkben foglalt követelmények.
(5)  

Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt olyan befektetési vállalkozásnak, amely a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, hogy az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeket alkalmazza, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a) 

a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelete, az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;

b) 

a befektetési vállalkozás tájékoztatja az e rendelet szerinti illetékes hatóságot és adott esetben az összevont felügyeletet ellátó hatóságot;

c) 

az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatolótőke-követelménynek egyedi alapon a befektetési vállalkozásra, illetve adott esetben összevont alapon a csoportra történő alkalmazása prudenciálisan megfelelő, nem eredményezi a befektetési vállalkozás e rendelet szerinti szavatolótőke-követelményének a csökkenését, és célja nem a szabályozási arbitrázs.

Az illetékes hatóságok az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül értesítik a befektetési vállalkozást arról, hogy az első albekezdés alapján engedélyezték az 575/2013/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alkalmazását, és erről tájékoztatják az EBH-t is. Az illetékes hatóság teljes körű indokolással szolgál, ha nem engedélyezi az 575/2013/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alkalmazását.

Az e bekezdésben említett befektetési vállalkozásokat a prudenciális követelmények betartása tekintetében – ideértve annak célját is, hogy meghatározzák az összevont felügyeletet ellátó hatóságot, amennyiben az ilyen befektetési vállalkozás egy, az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozik – a 2013/36/EU irányelv VII. és VIII. címe szerint kell felügyelni.

E bekezdés alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 7. cikke nem alkalmazandó.

2. cikk

Felügyeleti hatáskörök

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az illetékes hatóságok az (EU) 2019/2034irányelvben meghatározott hatáskörökkel rendelkeznek, és az abban meghatározott eljárásokat követik.

3. cikk

Szigorúbb követelmények befektetési vállalkozások általi alkalmazása

Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a befektetési vállalkozások az e rendeletben előírtat meghaladó mértékű szavatolótőkét, szavatolótőke-elemeket és likvid eszközöket tartsanak, és az előírtnál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak.

4. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége ingatlantulajdonlás vagy -kezelés, adatkezelési szolgáltatások nyújtása vagy más hasonló tevékenység, amely egy vagy több befektetési vállalkozás fő tevékenysége mellett járulékos tevékenységnek minősül;

2. 

„vagyonkezelő társaság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott vagyonkezelő társaság;

3. 

„klíringtag”: valamely tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely megfelel a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 14. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak;

4. 

„ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott ügyfél azzal a kivétellel, hogy e rendelet negyedik részének alkalmazásában a befektetési vállalkozás bármely partnere „ügyfélnek” minősül;

5. 

„árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 150. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő;

6. 

„származtatott áruügylet”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott árualapú származtatott termékek;

7. 

„illetékes hatóság”: az (EU) 2019/2034 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott illetékes hatóság;

8. 

„hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

9. 

„saját számlára történő kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott saját számlára történő kereskedés;

10. 

„származtatott termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott származtatott termékek;

11. 

„összevont helyzet”: az a helyzet, amikor e rendelet követelményeit a 7. cikkel összhangban olyan módon alkalmazzák egy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatra, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatra vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatra, mintha az érintett vállalat a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó összes befektetési vállalkozással, pénzügyi vállalkozással, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozással és függő ügynökkel együtt egyetlen befektetési vállalkozást alkotna; e fogalommeghatározás alkalmazásában a „befektetési vállalkozás”, a „pénzügyi vállalkozás”, a „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás” és a „függő ügynök” megnevezések a harmadik országban székhellyel rendelkező olyan vállalkozásokra is alkalmazandók, amelyek, ha az Unióban rendelkeznének székhellyel, megfelelnének e megnevezések fogalommeghatározásának;

12. 

„összevont alapon”: összevont helyzet alapján;

13. 

„megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében;

14. 

„pénzügyi vállalkozás”: olyan, hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól és tisztán ipari holding társaságtól eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, ideértve a pénzügyi holding társaságokat, a vegyes pénzügyi holding társaságokat, a befektetési holding társaságokat, az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) szerinti pénzforgalmi intézményeket és a vagyonkezelő társaságokat; nem tartoznak azonban ide a biztosítói holding társaságok és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 212. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vegyes tevékenységű biztosítói holding társaságok;

15. 

„pénzügyi eszközök”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti pénzügyi eszköz;

16. 

„pénzügyi holding társaság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holding társaság;

17. 

„pénzügyi ágazatbeli szervezet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezet;

18. 

„indulótőke”: az (EU) 2019/2034 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott indulótőke;

19. 

„kapcsolatban álló ügyfelek csoportja” az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott kapcsolatban álló ügyfelek csoportja;

20. 

„befektetési tanácsadás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;

21. 

„állandó befektetési tanácsadás”: rendszeres befektetési tanácsadás, valamint egy pénzügyi eszközökből álló ügyfélportfólió folyamatos vagy rendszeres értékelése, nyomon követése vagy felülvizsgálata, beleértve a szerződéses megállapodás alapján az ügyfél által végrehajtott befektetéseket is;

22. 

„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

23. 

„befektetési holding társaság”: olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalatai kizárólag vagy nagy részben befektetési vállalkozások vagy pénzügyi vállalkozások, és a leányvállalatok közül legalább egy befektetési vállalkozás, és amely nem minősül az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságnak;

24. 

„befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési szolgáltatások és tevékenységek;

25. 

„befektetésivállalkozás-csoport”: vállalkozások olyan csoportja, amely vagy egy anyavállalatból és leányvállalataiból vagy olyan vállalkozásokból áll, amelyek megfelelnek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 22. cikkében meghatározott feltételeknek, és közülük legalább egy befektetési vállalkozás, és a csoportban nincs hitelintézet;

26. 

„K-faktorok”: a harmadik rész II. címében meghatározott szavatolótőke-követelmények azon kockázatok vonatkozásában, amelyeket a befektetési vállalkozás az ügyfelekre, a piacokra és magára nézve jelent;

27. 

„kezelt eszközök” vagy „AUM”: azon eszközök értéke, amelyeket egy befektetési vállalkozás az ügyfelei számára kezel mind diszkrecionális portfóliókezelés keretében, mind állandó befektetési tanácsadásnak minősülő nem diszkrecionális megállapodások alapján;

28. 

„tartott ügyfélpénz” vagy „CMH”: a befektetési vállalkozás által tartott ügyfélpénz összege, figyelembe véve az eszközök elkülönítésére vonatkozó jogi előírásokat és függetlenül a befektetési vállalkozás által tartott ügyfélpénzre alkalmazandó nemzeti számviteli szabályozástól;

29. 

„őrzött és kezelt eszközök” vagy „ASA”: a befektetési vállalkozás által az ügyfelei számára őrzött és kezelt eszközök, függetlenül attól, hogy az eszközök megjelennek-e a befektetési vállalkozás saját mérlegében, vagy harmadik fél számláin találhatóak-e;

30. 

„kezelt ügyfélmegbízások” vagy „COH”: a befektetési vállalkozás által az ügyfelei számára kezelt megbízások értéke, mégpedig az ügyfélmegbízások átvétele és továbbítása, valamint az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtása révén;

31. 

„koncentrációs kockázat” vagy „CON”: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében megjelenő, egy ügyféllel vagy kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szemben fennálló, a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat meghaladó kitettség;

32. 

„befizetett klíringletét” vagy „CMG”: a klíringtag vagy az elfogadott központi szerződő fél által megkövetelt letétek teljes összege, amennyiben egy befektetési vállalkozás sajátszámlás ügyleteinek végrehajtása és kiegyenlítése egy klíringtag vagy egy elfogadott központi szerződő fél felelőssége mellett történik;

33. 

„napi kereskedési forgalom” vagy „DTF”: a befektetési vállalkozás által saját számlára végzett kereskedés vagy a megbízásoknak a saját nevében, de az ügyfelek javára történő végrehajtása során kötött ügyletek napi értéke, kivéve azon megbízások értékét, amelyeket a befektetési vállalkozás által az ügyfelei számára, az ügyfélmegbízások átvétele és továbbítása, valamint az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtása révén kezel, és amelyet a kezelt ügyfélmegbízások értékének megállapításakor már figyelembe vettek;

34. 

„nettó pozíciókockázat” vagy „NPR”: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyletek értéke;

35. 

„a kereskedési partnerek nemteljesítésének kockázata” vagy „TCD”: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében szereplő, a 25. cikkben említett, a partner nemteljesítésének kockázatát megalapozó instrumentumokban és ügyletekben megjelenő kitettségek;

36. 

„aktuális piaci érték” vagy „CMV”: a 31. cikknek megfelelően nettósított ügylet- és értékpapíroldalakból álló portfólió nettó piaci értéke, amennyiben a CMV kiszámításához mind pozitív, mind negatív piaci értékeket használnak;

37. 

„hosszú kiegyenlítési idejű ügylet”: az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 2. pontjában meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügylet;

38. 

„értékpapírügylethez kapcsolódó hitel”: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 3. cikkének 10. pontjában meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hitel;

39. 

„vezető testület”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott vezető testület;

40. 

„vegyes pénzügyi holding társaság”: a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holding társaság;

41. 

„mérlegen kívüli tétel”: bármely, az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében említett tétel;

42. 

„anyavállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 9. pontja és 22. cikke értelmében vett anyavállalat;

43. 

„részesedés”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott részesedés;

44. 

„nyereség”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontjában meghatározott nyereség;

45. 

„elfogadott központi szerződő fél”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő fél;

46. 

„portfóliókezelés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott portfóliókezelés;

47. 

„befolyásoló részesedés”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott befolyásoló részesedés;

48. 

„értékpapír-finanszírozási ügylet”: az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügylet;

49. 

„elkülönített számlák”: a 15. cikk (2) bekezdésében található 1. táblázat alkalmazásában olyan szervezeteknél vezetett számlák, ahol a befektetési vállalkozás által tartott ügyfélpénzt az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv ( 7 ) 4. cikkével összhangban letétbe helyezik, amennyiben az alkalmazandó tagállami jog előírja, hogy a befektetési vállalkozás fizetésképtelensége, szanálása vagy vagyonfelügyelő kirendelése esetén az ügyfélpénz nem használható fel a befektetési vállalkozással szembeni más követelés kielégítésére, mint magának az ügyfélnek a követelése;

50. 

„repoügylet”: az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott repoügylet;

51. 

„leányvállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott és 22. cikke értelmében vett leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;

52. 

„függő ügynök”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott függő ügynök;

53. 

„bruttó összbevétel”: a befektetési vállalkozás éves működési bevétele, a befektetési vállalkozás engedélyezett befektetési szolgáltatásaival és tevékenységeivel összefüggésben, beleértve a kapott kamatokból, részvényekből és egyéb, fix vagy változó hozamú értékpapírokból, jutalékokból és díjakból származó bevételeket, a befektetési vállalkozás által az eszközök kereskedése, a valós értéken tartott eszközök vagy fedezeti tevékenység révén elért nyereséget vagy viselt veszteséget, de kizárva minden olyan bevételt, amely nem kapcsolódik a teljesített befektetési szolgáltatásokhoz és a végzett tevékenységekhez;

54. 

„kereskedési könyv”: egy befektetési vállalkozás által kereskedési szándékkal – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére – tartott pénzügyi eszközökből és árukból álló összes pozíció;

55. 

„kereskedési szándékkal tartott pozíciók”: a következők:

a) 

saját számlás pozíciók, valamint az ügyfélmegbízás teljesítéséből és az árjegyzésből származó pozíciók;

b) 

rövid távú újraértékesítésre szánt pozíciók;

c) 

a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható rövid távú árkülönbözetből vagy az egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó haszon céljából tartott pozíciók;

56. 

„EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat”: valamely tagállamban lévő olyan befektetési vállalkozás, amely része egy befektetésivállalkozás-csoportnak, és amelynek befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás leányvállalata van, illetve részesedése van ilyen befektetési vállalkozásban vagy pénzügyi vállalkozásban, és önmaga nem leányvállalata más, valamely tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak vagy valamely tagállamban létrehozott befektetési holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

57. 

„EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat”: valamely tagállamban levő olyan befektetési holding társaság, amely része egy befektetésivállalkozás-csoportnak, és amely nem leányvállalata egy valamely tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak, illetve más, valamely tagállamban létrehozott befektetési holding társaságnak;

58. 

„EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat”: befektetésivállalkozás-csoport olyan anyavállalata, amely a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holding társaság.

(2)  

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az (1) bekezdés szerinti fogalommeghatározások pontosítása révén történő kiegészítése céljából:

a) 

e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében;

b) 

e rendelet alkalmazása során a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények figyelembevétele érdekében.



II. CÍM

A KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK SZINTJE



1. FEJEZET

A követelmények alkalmazása egyedi alapon

5. cikk

Általános elv

A befektetési vállalkozásoknak egyedi alapon teljesíteniük kell a második–hetedik részben meghatározott követelményeket.

6. cikk

Mentességek

(1)  

Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól a második, a harmadik, a negyedik, a hatodik és a hetedik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a) 

a befektetési vállalkozás megfelel a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeknek;

b) 

az alábbi feltételek egyike teljesül:

i. 

a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelete, az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;

ii. 

a befektetési vállalkozás leányvállalat, és a 7. cikkel összhangban összevont alapon felügyelt befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozik;

c) 

a befektetési vállalkozást és anyavállalatát egyaránt ugyanaz a tagállam engedélyezi és felügyeli;

d) 

az 575/2013/EU rendelettel vagy e rendelet 7. cikkével összhangban az összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes hatóságok egyetértenek a mentesítéssel;

e) 

a szavatolótőkét megfelelően osztották meg az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között, továbbá a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. 

az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

ii. 

az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával az anyavállalat kijelenti, hogy garanciát vállal a befektetési vállalkozás által vállalt kötelezettségekre vagy a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatók;

iii. 

az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a befektetési vállalkozásra; és

iv. 

az anyavállalat a befektetési vállalkozás részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkezik vagy joga van a befektetési vállalkozás vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.

(2)  

Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól a hatodik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a) 

a befektetési vállalkozás megfelel a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeknek;

b) 

a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy biztosító vagy viszontbiztosító összevont alapú felügyelete, a 2009/138/EK irányelv 228. cikkével összhangban;

c) 

a befektetési vállalkozást és anyavállalatát egyaránt ugyanaz a tagállam engedélyezi és felügyeli;

d) 

a 2009/138/EK irányelvvel összhangban az összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes hatóságok egyetértenek a mentesítéssel;

e) 

a szavatolótőkét megfelelően osztották meg az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között, továbbá a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. 

az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

ii. 

az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával az anyavállalat kijelenti, hogy garanciát vállal a befektetési vállalkozás által vállalt kötelezettségekre, vagy a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatók;

iii. 

az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a befektetési vállalkozásra; és

iv. 

az anyavállalat a befektetési vállalkozás részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkezik, vagy joga van a befektetési vállalkozás vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.

(3)  

Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól az ötödik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a) 

a befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban összevont alapú felügyelet alatt áll, vagy olyan befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozik, amelyre e rendelet 7. cikkének (3) bekezdése vonatkozik, de a 7. cikk (4) bekezdésében előírt mentesség nem alkalmazandó;

b) 

az anyavállalat összevont alapon mindenkor monitorozza és felügyeli a csoporton vagy alcsoporton belüli, a mentesítés hatálya alá tartozó összes intézmény és befektetési vállalkozás likviditási pozícióit, és mindegyik említett intézmény és befektetési vállalkozás esetében biztosítja a megfelelő szintű likviditást;

c) 

az anyavállalat és a befektetési vállalkozás olyan, az illetékes hatóságok követelményeinek megfelelő szerződéseket kötöttek, amelyek biztosítják az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között a pénzeszközök szabad mozgását, hogy lehetővé váljon számukra egyedi kötelezettségeik és közös kötelezettségeik teljesítése, amikor azok esedékessé válnak;

d) 

a c) pontban említett szerződések teljesítésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

e) 

az 575/2013/EU rendelettel vagy e rendelet 7. cikkével összhangban az összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes hatóságok egyetértenek a mentesítéssel.



2. FEJEZET

Befektetésivállalkozás-csoportok prudenciális konszolidációja és mentességei

7. cikk

Prudenciális konszolidáció

(1)  
Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatoknak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatoknak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak az összevont helyzetük alapján kell teljesíteniük a második, a harmadik, a negyedik, a hatodik és a hetedik részben előírt kötelezettségeket. Az anyavállalatnak és azon leányvállalatainak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, megfelelő szervezeti felépítést és belső ellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítaniuk annak biztosítására, hogy a konszolidációhoz szükséges adatokat megfelelően kezeljék és továbbítsák. Az anyavállalatnak különösen biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá nem tartozó leányvállalatok megfelelő konszolidáció biztosítását célzó intézkedéseket, eljárásokat és mechanizmusokat alkalmazzanak.
(2)  
Az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában, a második rész összevont alapon történő alkalmazása esetén az 575/2013/EU rendelet második részének II. címében foglalt szabályokat a befektetési vállalkozásokra is alkalmazni kell.

Ebből a célból az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében, 85. cikkének (1) bekezdésében és 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásakor kizárólag az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésére utaló hivatkozásokat kell figyelembe venni, és következésképpen úgy kell tekinteni, hogy azok az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben előírt szavatolótőke-követelményekre utalnak.

(3)  
Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatoknak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatoknak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak az összevont helyzetük alapján kell teljesíteniük az ötödik részben előírt kötelezettségeiket.
(4)  
A (3) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok a befektetésivállalkozás-csoport jellegének, nagyságrendjének és összetettségének figyelembevételével mentesíthetik az anyavállalatot az említett bekezdésnek való megfelelés alól.
(5)  
Az EBH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia egyrészt a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációja hatályának és módszereinek meghatározása céljából, különös tekintettel az állandó általános költségekre, az állandó minimum tőkekövetelményre és a K-faktorra vonatkozó követelményeknek a befektetésivállalkozás-csoport összevont helyzete alapján történő kiszámítására, másrészt a (2) bekezdés megfelelő végrehajtásához szükséges módszerek és részletek meghatározása céljából.

Az EBH-nak 2020. december 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

8. cikk

Csoporttőketesz t

(1)  
A (7) cikktől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetik e cikk alkalmazását, ha a csoport összetétele kellően egyszerűnek tekinthető, feltéve, hogy a befektetésivállalkozás-csoport egésze nem képvisel olyan jelentős ügyfél- vagy piaci kockázatokat, amelyek egyébként összevont alapú felügyeletet tennének szükségessé. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t, ha e cikk alkalmazását engedélyezik.
(2)  

E cikk alkalmazásában:

a) 

„szavatolótőke-instrumentumok”: az e rendelet 9. cikkében meghatározott „szavatolótőke”, az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, 56. cikkének d) pontjában és 66. cikkének d) pontjában említett levonások alkalmazása nélkül;

b) 

a „befektetési vállalkozás”, a „pénzügyi vállalkozás”, a „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás” és a „függő ügynök” megnevezések a harmadik országban székhellyel rendelkező olyan vállalkozásokra is alkalmazandók, amelyek, ha az Unióban rendelkeznének székhellyel, megfelelnének a 4. cikkben található fogalommeghatározásoknak.

(3)  

Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatoknak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatoknak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságoknak és minden más anyavállalatnak, amelyek a befektetésivállalkozás-csoportban befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy függő ügynökök, legalább a következők összegének fedezésére elegendő szavatolótőke-instrumentummal kell rendelkezniük:

a) 

a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozásokban, pénzügyi vállalkozásokban, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokban és függő ügynökökben fennálló minden részesedésük, alárendelt követelésük és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, 56. cikkének d) pontjában és 66. cikkének d) pontjában említett instrumentumuk könyv szerinti teljes értékének összege; és

b) 

a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és függő ügynökök felé fennálló függő kötelezettségeik teljes összege.

(4)  
Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak és minden más olyan anyavállalatnak, amely a befektetésivállalkozás-csoportban befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás vagy függő ügynök, hogy a (3) bekezdés alapján számítottnál kisebb összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely azonban nem lehet alacsonyabb a leányvállalatainak minősülő befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és függő ügynökök számára egyedi alapon előírt szavatolótőke-követelmények és az említett szervezetek felé fennálló összes függő kötelezettség összegénél.

E bekezdés alkalmazásában az első albekezdésben említett és harmadik országban található leányvállalatok szavatolótőke-követelménye az érintett illetékes hatóságok által jóváhagyott olyan névleges szavatolótőke-követelmény, amely elegendő fedezetet biztosít az említett leányvállalatok jelentette kockázatokkal szemben.

(5)  
Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatoknak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatoknak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak rendelkezniük kell a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó valamennyi befektetési vállalkozás, befektetési holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás és függő ügynök tőke- és finanszírozási forrásainak monitorozását és ellenőrzését szolgáló rendszerrel.



MÁSODIK RÉSZ

SZAVATOLÓTŐKE

9. cikk

A szavatolótőke összetétele

(1)  

A befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének az elsődleges alapvető tőkéjükből, a kiegészítő alapvető tőkéjükből és a járulékos tőkéjükből kell állnia, és mindenkor teljesülnie kell az összes alábbi feltételnek:

a) 

image,

b) 

image,

c) 

image,

ahol:

i. 

az elsődleges alapvető tőke az 575/2013/EU rendelet második része I. címének 2. fejezetével összhangban, a kiegészítő alapvető tőke az 575/2013/EU rendelet második része I. címének 3. fejezetével összhangban, a járulékos tőke pedig az 575/2013/EU rendelet második része I. címének 4. fejezetével összhangban meghatározott elsődleges és kiegészítő alapvető, illetve járulékos tőke; és

ii. 

a „D” meghatározása a 11. cikkben található.

(2)  

Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) 

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, az említett rendelet 39. és 48. cikkének alkalmazása nélkül;

b) 

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, az említett rendelet 41. cikkének alkalmazása nélkül;

c) 

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában, 56. cikkének c) pontjában és 66. cikkének c) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, amennyiben nem a kereskedési könyvben nyilvántartott tőkeinstrumentum-állományokra vonatkoznak, az említett rendelet 46., 60. és 70. cikkében (előírt mechanizmusok) alkalmazása nélkül;

d) 

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, az említett rendelet 48. cikkének alkalmazása nélkül;

e) 

az alábbi rendelkezéseket nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének meghatározására:

i. 

az 575/2013/EU rendelet 49. cikke;

ii. 

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában, 56. cikkének c) pontjában, 66. cikkének c) pontjában említett levonások, valamint az említett rendelet 46., 60. és 70. cikkében foglalt kapcsolódó rendelkezések, amennyiben az említett levonások a kereskedési könyvben nyilvántartott tőkeinstrumentum-állományokra vonatkoznak;

iii. 

az 575/2013/EU rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett veszteségviselést kiváltó esemény. A veszteségviselést kiváltó eseményt a befektetési vállalkozásnak ehelyett az (1) bekezdésben említett kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumhoz kapcsolódva kell meghatároznia;

iv. 

az 575/2013/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott aggregált összeg. A leírandó vagy átváltandó összeg az (1) bekezdésben hivatkozott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum teljes összege.

(3)  
Az e rendelet szerinti szavatolótőke-követelmények meghatározásakor a befektetési vállalkozásnak alkalmaznia kell az 575/2013/EU rendelet második része I. címének 6. fejezetében foglalt releváns rendelkezéseket. Az említett rendelkezések alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 77. és 78. cikke szerinti felügyeleti engedély akkor tekintendő megadottnak, ha az említett rendelet 78. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 78. cikkének (4) bekezdésében foglalt egyik feltétel teljesül.
(4)  
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek nem jogi személyek vagy részvénytársaságok, vagy teljesítik az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, az illetékes hatóságok az EBH-val folytatott konzultációt követően engedélyezhetik, hogy további instrumentumokat vagy tőkét minősítsenek szavatolótőkének, feltéve, hogy az említett instrumentumok vagy tőke a 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 22. cikkének megfelelően kezelhetők. Az EBH-nak az egyes illetékes hatóságoktól származó információk alapján, az EÉPH-val közösen, össze kell állítania, fenn kell tartania és közzé kell tennie az instrumentumok és a tőke minden olyan formájának jegyzékét, amelyek az egyes tagállamokban szavatolótőkének tekinthetők. A jegyzéket első alkalommal 2020. december 26-ig kell közzétenni.
(5)  

Egy befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezet szavatolótőke-instrumentumainak állományát nem kell levonni a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének egyedi alapon történő kiszámítása céljából, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) 

az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek általa való visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

b) 

az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a pénzügyi ágazatbeli szervezetre;

c) 

az illetékes hatóságok nem alkalmazzák a 8. cikkben előírt eltérést.

10. cikk

A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések

(1)  

E rész alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 26. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemek meghatározásakor a befektetési vállalkozásnak le kell vonnia az a) és a b) pontban megjelölt értékhatárokat meghaladó összegeket:

a) 

pénzügyi ágazatbeli szervezetnek nem minősülő vállalkozásban meglévő befolyásoló részesedés, ha annak összege meghaladja a befektetési vállalkozásnak az e rendelet 9. cikkével összhangban, de az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontjában említett levonások nélkül számított szavatolótőkéjének 15 %-át;

b) 

egy befektetési vállalkozásnak pénzügyi ágazatbeli szervezetnek nem minősülő vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes összege, ha ez az összeg meghaladja a befektetési vállalkozásnak az e rendelet 9. cikkével összhangban, de az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontjában említett levonások nélkül számított szavatolótőkéjének 60 %-át.

(2)  
Az illetékes hatóságok megtilthatják egy befektetési vállalkozásnak, hogy az (1) bekezdésben említett olyan összegű befolyásoló részesedéssel rendelkezzen, amely meghaladja a szavatolótőkének az említett bekezdésben meghatározott százalékát. Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul közzé kell tenniük az e hatáskörük gyakorlásáról hozott határozatukat.
(3)  

A nem pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban fennálló részesedéseket nem kell figyelembe venni az (1) bekezdés szerinti számításban, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) 

a részesedéseket pénzügyi támogatás művelet során ideiglenesen birtokolják, az 575/2013/EU rendelet 79. cikkében foglaltak szerint;

b) 

az említett részesedések birtoklása legfeljebb öt munkanapig tartott jegyzési garanciavállalási pozíció;

c) 

a részesedéseket a befektetési vállalkozás saját nevében, mások javára birtokolja.

(4)  
Azokat a részesedéseket, amelyek nem minősülnek a 86/635/EGK irányelv 35. cikkének (2) bekezdésében említett befektetett pénzügyi eszköznek, nem kell figyelembe venni az e cikk (1) bekezdésében meghatározott számításnál.



HARMADIK RÉSZ

TŐKEKÖVETELMÉNYEK



I. CÍM

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

Szavatolótőke-követelmények

(1)  

A befektetési vállalkozásoknak mindenkor rendelkezniük kell a 9. cikknek megfelelő szavatolótőkével, amelynek összege legalább „D”, ahol „D” a következők közül a legmagasabbat jelenti:

a) 

a 13. cikknek megfelelően számított állandó általános költségekre vonatkozó követelményük;

b) 

a 14. cikknek megfelelően számított állandó minimum tőkekövetelményük; vagy

c) 

a 15. cikknek megfelelően számított K-faktorokkal kapcsolatos követelményük.

(2)  
Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy befektetési vállalkozás teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, akkor „D” az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt összegek közül a magasabbat jelentheti.
(3)  
Ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy egy befektetési vállalkozás üzleti tevékenységében lényeges változás következett be, előírhatják a befektetési vállalkozás számára, hogy az e cikkben említettől eltérő szavatolótőke-követelménynek feleljen meg, az (EU) 2019/2034 irányelv IV. címe 2. fejezete 4. szakaszának megfelelően.
(4)  
A befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, amint nyilvánvalóvá válik számára, hogy már nem teljesíti vagy nem fogja teljesíteni az e cikkben előírt követelményeket.

12. cikk

Kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások

(1)  

E rendelet alkalmazásában a befektetési vállalkozások akkor tekintendők kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásoknak, ha valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

a) 

a 17. cikknek megfelelően mért AUM értéke kevesebb, mint 1,2 milliárd EUR;

b) 

a 20. cikknek megfelelően mért COH értéke kevesebb, mint:

i. 

100 millió EUR/nap azonnali ügyletek esetében; vagy

ii. 

1 milliárd EUR/nap származtatott termékek esetén;

c) 

a 19. cikknek megfelelően mért ASA értéke nulla;

d) 

a 18. cikknek megfelelően mért CMH értéke nulla;

e) 

a 32. cikknek megfelelően mért DTF értéke nulla;

f) 

a 22. és a 23. cikknek megfelelően mért NPR vagy CMG értéke nulla;

g) 

a 26. cikknek megfelelően mért TCD értéke nulla;

h) 

a befektetési vállalkozás mérlegfőösszege a mérlegen kívüli tételekkel együtt kevesebb, mint 100 millió EUR;

i) 

a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből származó bruttó éves összbevétele kevesebb, mint 30 millió EUR, az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző kétéves időszak éves számadatainak átlagaként számítva.

A II. cím rendelkezéseitől eltérve, az NPR tekintetében az a), a b), a c), az e) és az f) pontok alkalmazásakor, valamint az első albekezdés g) pontjának alkalmazásakor a napvégi értékeket kell alkalmazni.

A CMG tekintetében az első albekezdés f) pontjának alkalmazásakor a napon belüli értékeket kell alkalmazni.

E bekezdés első albekezdése d) pontjának alkalmazása során, a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (9) bekezdésének, valamint az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 2. és 4. cikkének sérelme nélkül, a napon belüli értékeket kell alkalmazni, az olyan nyilvántartási vagy számlaegyeztetési hibák kivételével, amelyek következtében – helytelenül – úgy tűnt, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt meg az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett, nulla értékre vonatkozó feltételnek, és amelyek a munkanap vége előtt kijavításra kerültek. A befektetési vállalkozásnak haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot a hibákról, azok okáról és kijavításukról.

Az első albekezdés h) és i) pontja alkalmazásakor az utolsó olyan pénzügyi év végi szinteket kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a beszámolót véglegesítették és a vezető testület jóváhagyta azt. Amennyiben az utolsó pénzügyi év végét követő hat hónapon belül a beszámolót nem véglegesítették és nem hagyták jóvá, a befektetési vállalkozásnak előzetes beszámolót kell alkalmaznia.

A befektetési vállalkozások a II. címben meghatározott módszerekkel is mérhetik az első albekezdés a) és b) pontja szerinti értékeket, azzal a megkötéssel, hogy a mérésnek 12 hónapra kell kiterjednie, és figyelembe kell venni a legutóbbi három hónap értékeit. Az említett mérési módszert alkalmazó befektetési vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell erről az illetékes hatóságot, és a választott módszert egy legalább 12 egymást követő hónapból álló, megszakítás nélküli időszakon keresztül alkalmazniuk kell.

(2)  
Az (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában előírt feltételeket a csoporthoz tartozó minden befektetési vállalkozásra kombináltan kell alkalmazni. Az (1) bekezdés i) pontjában említett bruttó éves összbevétel mérése céljából az említett befektetési vállalkozások figyelmen kívül hagyhatják a csoporton belül keletkezett bruttó bevételekből eredő kétszeres beszámítást.

Az (1) bekezdés c)-g) pontjában rögzített feltételeket egyedileg kell alkalmazni az egyes befektetési vállalkozásokra.

(3)  
Ha a befektetési vállalkozás már nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt összes feltételnek, akkor azonnali hatállyal nem tekintendő tovább kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.

Az első albekezdéstől eltérve, ha a befektetési vállalkozás már nem felel meg az (1) bekezdés a), b), h) vagy i) pontjában foglalt feltételeknek, de továbbra is megfelel az (1) bekezdés c)–g) pontjában előírt feltételeknek, az értékhatár átlépésének időpontjától számított három hónapos időszak letelte után nem tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak. A befektetési vállalkozásnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, ha átlépi valamelyik értékhatárt.

(4)  
Ha egy befektetési vállalkozás, amely nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt valamennyi feltételnek, később teljesíti ezeket a feltételeket, csak a feltételek teljesülésétől számított hat hónapos időszak letelte után tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, amennyiben ezen időszak alatt nem lépi át az értékhatárokat, és haladéktalanul tájékoztatta az illetékes hatóságot.

13. cikk

Az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény

(1)  
A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény legalább a megelőző évi állandó általános költségek egynegyede. A befektetési vállalkozásoknak az alkalmazandó számviteli keretből származó számadatokat kell használniuk.
(2)  
Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a befektetési vállalkozás tevékenységeiben lényeges változás következett be, módosíthatja az (1) bekezdésben említett tőkeösszeget.
(3)  
Amennyiben egy befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások nyújtása vagy a befektetési tevékenységek végzése megkezdésének napja óta még nem folytatott üzleti tevékenységet egy teljes éven át, az (1) bekezdésben említett számítás céljából azokat az előre jelzett állandó általános költségeket kell használnia, amelyeket az engedélykérelméhez csatolt, az első 12 havi kereskedésre vonatkozó előrejelzései tartalmaztak.
(4)  

Az EBH-nak az EÉPH-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) bekezdésben említett követelmény kiszámításának kiegészítése céljából, amelynek legalább az alábbi levonandó tételeket kell tartalmaznia:

a) 

az alkalmazottaknak járó bónuszok és egyéb javadalmazás, amennyiben azok a befektetési vállalkozás adott évi nettó nyereségétől függenek;

b) 

a munkavállalók, igazgatók és partnerek részesedése a nyereségből;

c) 

a nyereségből fizetett egyéb juttatások és egyéb változó javadalmazások, amennyiben ezek teljes mértékben diszkrecionálisak;

d) 

megosztott jutalék- és díjtartozások, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az összes bevételbe beszámított jutalék- és díjkövetelésekhez, mely jutalék- és díjtartozások kifizetése a jutalék- és díjkövetelések tényleges beérkezésétől függ;

e) 

a függő ügynököknek fizetett díjak;

f) 

nem szokásos tevékenységekből eredő nem ismétlődő kiadások.

Az EBH-nak e cikk alkalmazásában a lényeges változás fogalmát is meg kell határoznia.

Az EBH-nak 2020. december 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra. hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

14. cikk

Állandó minimum tőkekövetelmény

A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazását illetően az állandó minimum tőkekövetelmény legalább az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkében meghatározott indulótőke.



II. CÍM

K-FAKTOR KÖVETELMÉNY



1. FEJEZET

Általános elvek

15. cikk

K-faktor követelmény és alkalmazandó együtthatók

(1)  

A 11. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a K-faktor követelmény legalább az alábbiak összege:

a) 

a 2. fejezetnek megfelelően számított, az ügyfelet érintő kockázattal kapcsolatos (RtC) K-faktorok;

b) 

a 3. fejezetnek megfelelően számított, a piacot érintő kockázattal kapcsolatos (RtM) K-faktorok;

c) 

a 4. fejezetnek megfelelően számított, a vállalkozást érintő kockázattal kapcsolatos (RtF) K-faktorok.

(2)  

A megfelelő K-faktorokra az alábbi együtthatókat kell alkalmazni:



1. táblázat

K-FAKTOROK

EGYÜTTHATÓ

Diszkrecionális portfóliókezelés és a nem diszkrecionális tanácsadói megállapodások keretében folyamatosan kezelt eszközök

K-AUM

0,02 %

Tartott ügyfélpénz

K-CMH (elkülönített számlákon)

0,4 %

K-CMH (nem elkülönített számlákon)

0,5 %

Őrzött és kezelt eszközök

K-ASA

0,04 %

Kezelt ügyfélmegbízások

K-COH azonnali ügyletek

0,1 %

 

K-COH származtatott ügyletek

0,01 %

Napi kereskedési forgalom

K-DTF azonnali ügyletek

0,1 %

 

K-DTF származtatott ügyletek

0,01 %

(3)  
A befektetési vállalkozásoknak figyelemmel kell kísérniük K-faktoraik értékét azon tendenciák feltárása érdekében, amelyek eredményeként a hetedik rész szerinti adatszolgáltatási időszakot követően a 11. cikk értelmében vett, lényegesen eltérő szavatolótőke-követelmény vonatkozhat rájuk, és be kell jelenteniük az illetékes hatóságuknak ezt a lényegesen eltérő szavatolótőke-követelményt.
(4)  
Ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét érintő lényeges változás kihat valamelyik releváns K-faktor összegére, az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban módosíthatják a megfelelő összeget.
(5)  

E rendelet egységes alkalmazása céljából, illetve a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében az EBH-nak az EÉPH-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az alábbiak céljából:

a) 

a K-faktorok mérését szolgáló, a harmadik rész II. címében szereplő módszerek meghatározása;

b) 

e rendelet alkalmazásának céljából az elkülönített számla fogalmának meghatározása azon feltételek tekintetében, amelyek biztosítják az ügyfelek pénzének védelmét a befektetési vállalkozás csődje esetén;

c) 

az e cikk (2) bekezdésének 1. táblázatában említett K-DTF-együtthatók korrekcióinak meghatározása abban az esetben, ha az (EU) 2017/578 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 9 ) említett piaci stresszhelyzet esetén a K-DTF-követelmények túlzottan korlátozónak és a pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosnak tűnnek.

Az EBH-nak 2020. december 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.



2. FEJEZET

RtC K-faktorok

16. cikk

RtC K-faktor követelmény

Az RtC K-faktor követelményt az alábbi képlettel kell meghatározni:

K-AUM + K-CMH + K-ASA + K-COH,

ahol:

a K-AUM a 17. cikknek megfelelően megállapított AUM, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;

a K-CMH a 18. cikknek megfelelően megállapított CMH, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;

a K-ASA a 19. cikknek megfelelően megállapított ASA, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;

a K-COH a 20. cikknek megfelelően megállapított COH, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval.

17. cikk

Az AUM megállapítása a K-AUM kiszámítása céljából

(1)  
A K-AUM kiszámítása céljából az AUM az összes kezelt eszköz havi értékeinek mozgóátlaga, a megelőző 15 hónap minden egyes hónapjának utolsó munkanapján megállapítva, ebben az időpontban átváltva a gazdálkodó szervezet egységes funkcionális pénznemére, a legutóbbi három hónap értékeinek kizárásával.

Az AUM a fennmaradó 12 havi értékek számtani közepe.

A K-AUM-ot minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  
Amennyiben a befektetési vállalkozás az eszközök kezelésével hivatalosan más pénzügyi szervezetet bízott meg, ezeket az eszközöket bele kell számítani az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított AUM teljes összegébe.

Amennyiben más pénzügyi szervezet az eszközök kezelésével hivatalosan megbízta a befektetési vállalkozást, ezeket az eszközöket nem szabad beleszámítani a kezelt eszközök (1) bekezdésnek megfelelően megállapított teljes összegébe.

Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint 15 hónapja kezel eszközöket, vagy amennyiben ennél hosszabb ideje kezel eszközöket kis méretű és nem összekapcsolt befektetési vállalkozásként, és most meghaladja az AUM-ra vonatkozó küszöbértéket, az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak az AUM-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-AUM kiszámítására, amint ilyen adatok rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal.

18. cikk

A CMH megállapítása a K-CMH kiszámítása céljából

(1)  
A K-CMH kiszámítása céljából a CMH a tartott összes ügyfélpénz napi értékeinek mozgóátlaga, a megelőző kilenc hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi három hónap kizárásával.

A CMH a fennmaradó hat havi napi értékek számtani közepe.

A K-CMH-t minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  
Ha egy befektetési vállalkozás kevesebb mint kilenc hónapja tart ügyfélpénzt, az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak a CMH-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-CMH kiszámítására, amint ilyen adatok rendelkezésre állnak.

Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal.

19. cikk

Az ASA megállapítása a K-ASA kiszámítása céljából

(1)  
A K-ASA kiszámítása céljából az ASA az őrzött és kezelt összes eszköz napi értékének mozgóátlaga, a megelőző kilenc hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi három hónap kizárásával.

Az ASA a fennmaradó hat havi napi értékek számtani közepe.

A K-ASA-t minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  
Amennyiben a befektetési vállalkozás az eszközök őrzésével és kezelésével hivatalosan más pénzügyi szervezetet bízott meg, vagy amennyiben más pénzügyi szervezet ilyen feladatokkal bízta meg hivatalosan a befektetési vállalkozást, az említett eszközöket bele kell számítani az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított ASA teljes összegébe.
(3)  
Ha egy befektetési vállalkozás kevesebb mint hat hónapja őriz és kezel eszközöket, az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak az ASA-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-ASA kiszámítására, amint ilyen adatok rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal.

20. cikk

A COH megállapítása a K-COH kiszámítása céljából

(1)  
A K-COH kiszámítása céljából a COH a kezelt összes ügyfélmegbízás napi értékeinek mozgóátlaga, a megelőző hat hónap minden munkanapjára megállapítva, a legutóbbi három hónap kizárásával.

A COH a fennmaradó három havi napi értékek számtani közepe.

A K-COH-t minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  

A COH-ot az azonnali ügyletek és a származtatott ügyletek eladási abszolút értékeinek és vételi abszolút értékeinek összegeként kell megállapítani, az alábbiakkal összhangban:

a) 

azonnali ügyletek esetében az érték az egyes ügyletek után fizetett vagy kapott összeg;

b) 

a származtatott ügyletek esetében az ügylet értéke a szerződés összegének névleges összege.

A származtatott kamatláb-ügyletek névleges összegét korrigálni kell az említett szerződések (években kifejezett) lejárati idejével. A névleges összeget meg kell szorozni az alábbi képletben meghatározott időtartammal:

Időtartam = a lejáratig hátralévő idő (években kifejezve) / 10

Az ötödik albekezdés sérelme nélkül, a COH magában foglalja a befektetési alapok javára portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások által végrehajtott ügyleteket.

A COH magában foglalja a befektetési tanácsadásból fakadó azon ügyleteket, amelyek tekintetében a befektetési vállalkozás nem számítja ki a K-AUM-ot.

A COH nem tartalmazza a befektetési vállalkozás által lebonyolított azon ügyleteket, amelyek egy ügyfél befektetési portfóliójának kezeléséből fakadnak, amennyiben a befektetési vállalkozás már kiszámítja a K-AUM-ot az érintett ügyfél befektetései tekintetében, vagy amennyiben az említett tevékenység az eszközkezelés olyan befektetési vállalkozásra való átruházásával kapcsolatos, amely a 17. cikk (2) bekezdése értelmében nem járul hozzá az említett befektetési vállalkozás AUM-jához.

A COH nem tartalmazza a befektetési vállalkozás által saját nevében saját maga vagy egy ügyfél javára teljesített ügyleteket.

A befektetési vállalkozások kizárhatják a COH-számítás köréből a teljesítetlen megbízásokat, amennyiben a teljesítés elmaradásának oka a megbízásnak az ügyfél általi, időben történő törlése.

(3)  
Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint hat hónapja kezel ügyfélmegbízásokat, vagy amennyiben ennél hosszabb ideje kezel ügyfélmegbízásokat kis méretű és nem összekapcsolt befektetési vállalkozásként, az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak a COH-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-COH kiszámítására, amint ilyen adatok rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal.



3. FEJEZET

RtM K-faktorok

21. cikk

RtM K-faktor követelmény

(1)  
A saját maga vagy egy ügyfél javára saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedelmi könyvben szereplő pozícióira vonatkozó RtM K-faktor követelmény vagy a 22. cikk alapján számított K-NPR, vagy a 23. cikk alapján számított K-CMG.
(2)  
A befektetési vállalkozásoknak az 575/2013/EU rendelet harmadik része I. címe 3. fejezetével összhangban kell vezetniük kereskedési könyvüket.
(3)  
Az RtM K-faktor követelménye minden kereskedési könyvi pozícióra alkalmazandó, ideértve különösen hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokban (többek között értékpapírosítási instrumentumokban), tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokban, kollektív befektetési vállalkozásokban, devizában és aranyban, valamint árukban (többek között kibocsátási egységekben) fennálló pozíciókat.
(4)  
Az RtM K-faktor követelményének kiszámításához a befektetési vállalkozásnak be kell számítania a kereskedési könyvi pozícióktól eltérő pozíciókat, amennyiben azok devizaárfolyam-kockázattal vagy árukockázattal járnak.

22. cikk

A K-NPR kiszámítása

A K-NPR kiszámítása céljából az – akár a saját részére, akár egy ügyfél javára – saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedelmi könyvben szereplő pozícióira vonatkozó szavatolótőke-követelményt az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával kell kiszámítani:

a) 

az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2., 3. és 4. fejezetében meghatározott sztenderd módszer;

b) 

az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer;

c) 

az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer.

23. cikk

A K-CMG kiszámítása

(1)  

A 21. cikk alkalmazásában az illetékes hatóságnak az alábbi feltételekkel engedélyeznie kell a befektetési vállalkozás számára, hogy a K-CMG-t az összes elszámolt pozícióra kiszámítsa, vagy portfólióalapon számítsa ki, amennyiben a portfólióra elszámolási kötelezettség vonatkozik vagy letéttel fedezett:

a) 

a befektetési vállalkozás nem olyan csoport része, amelynek hitelintézet is a tagja;

b) 

ezen ügyletek elszámolása és kiegyenlítése egy elfogadott központi szerződő fél klíringtagjának felelőssége mellett történik, és az említett klíringtag hitelintézet vagy az e rendelet 1. cikkének 2. pontjában említett befektetési vállalkozás, és az ügyleteket vagy egy elfogadott központi szerződő félnél számolják el központilag, vagy azokat az említett klíringtag felelőssége mellett másképpen, „teljesítés fizetés ellenében” alapon egyenlítik ki;

c) 

a klíringtag által kért letét teljes összegének kiszámítása a klíringtag belső modelljén alapul;

d) 

a befektetési vállalkozás bizonyította az illetékes hatóság számára, hogy azt a döntést, hogy az RtM-et a K-CMG-vel számítják ki, bizonyos olyan kritériumok indokolják, amelyek magukban foglalhatják a befektetési vállalkozás fő tevékenységeinek jellegét, amelyeknek lényegében egy klíringtag felelőssége mellett elszámolt és letéttel fedezett kereskedelmi tevékenységeknek kell lenniük, és azt a tényt, hogy a befektetési vállalkozás által folytatott egyéb tevékenységek jelentéktelenek az említett fő tevékenységekhez képest; és

e) 

az illetékes hatóság megállapította, hogy a vállalkozás nem azzal a céllal választotta ki a K-CMG alkalmazási körébe tartozó portfólió(ka)t, hogy aránytalanul vagy prudenciális szempontból megalapozatlanul a szavatolótőke-követelményeket szabályozási arbitrázs céljából vegye igénybe.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazása értelmében az illetékes hatóság rendszeres értékelést végez annak megerősítésére, hogy a letéti modell olyan letéti követelményeket eredményez, amelyek tükrözik azon termékek kockázati jellemzőit, amelyekkel a befektetési vállalkozás kereskedik, és figyelembe veszi a letétek beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását és a változások lehetőségét az ügylet időtartama során.

A letéti követelményeknek elegendőnek kell lenniük a kitettségek változásának legalább 99 %-ából eredő vesztségek fedezésére egy megfelelő, legalább két üzleti napot kitevő tartási időszakra vetített időhorizonton. Az adott klíringtag által a letét lehívására használt, az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett letéti modelleket minden esetben úgy kell kialakítani, hogy olyan prudensek legyenek, ami megfelel a 648/2012/EU rendelet 41. cikkének a letéti követelményekről szóló rendelkezéseiben előírtaknak.

(2)  
A K-CMG a klíringtag által a megelőző három hónapban naponta megkövetelt teljes letét harmadik legmagasabb összege, 1,3-mal szorozva.
(3)  
Az EBH-nak az EÉPH-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a megkövetelt teljes letét összege kiszámításának és a (2) bekezdésben említett K-CMG kiszámításának módszerét, különösen azon esetekben, amikor a K-CMG-t portfólióalapon alkalmazzák, továbbá az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések teljesítésének feltételeit.

Az EBH-nak 2020. december 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.



4. FEJEZET

RtF K-faktorok

24. cikk

RtF K-faktor követelmény

Az RtF K-faktor követelményt az alábbi képlettel kell meghatározni:

▼C2

K – TCD + K – DTF + K – CON

▼B

ahol:

a K-TCD a 26. cikknek megfelelően kiszámított összeg;

a K-DTF a 33. cikknek megfelelően megállapított DTF, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében rögzített megfelelő együtthatóval; és

a K-CON a 39. cikknek megfelelően kiszámított összeg.

A K-TCD és a K-CON a saját maga vagy egy ügyfél javára saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyleteken alapul.

A K-DTF a saját maga vagy egy ügyfél javára saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyleteken vagy a megbízások saját nevében, az ügyfelek javára történő végrehajtása során kötött ügyleteken alapul.



1. szakasz

A kereskedési partnerek nemteljesítése

25. cikk

Hatály

(1)  

Ez a szakasz az alábbi szerződésekre és ügyletekre alkalmazandó:

a) 

az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, az alábbiak kivételével:

i. 

egy központi szerződő fél által közvetlenül vagy közvetve elszámolt származtatott ügyletek, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

— 
a befektetési vállalkozásnak az ezen szerződésekhez kapcsolódó pozíciói és eszközei mind a klíringtag, mind a központi szerződő fél szintjén meg vannak különböztetve és el vannak különítve mind a klíringtag, mind az adott klíringtag többi ügyfelének pozícióitól és eszközeitől, és ezen megkülönböztetés és elkülönítés eredményeképp a klíringtag, illetve többi ügyfele vagy ügyfelei nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén ezek a pozíciók és eszközök a nemzeti jog alapján nem vonhatók be fizetésképtelenségi eljárásba,
— 
a klíringtagra vonatkozó törvények, rendeletek, szabályok és szerződéses megállapodások megkönnyítik, hogy az eredeti klíringtag nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén az ügyfélnek az érintett szerződésekhez kapcsolódó pozícióit, illetve a kapcsolódó biztosítékokat egy másik klíringtagra ruházzák át az alkalmazandó letéti kockázati periódus alatt,
— 
a befektetési vállalkozás olyan független, indokolással alátámasztott írásbeli jogi szakvéleményt szerzett be, amely megállapítja, hogy jogi úton történő igényérvényesítés esetén a befektetési vállalkozást klíringtagjának vagy klíringtagja bármely ügyfelének fizetésképtelensége folytán nem érné veszteség;
ii. 

tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek;

iii. 

a befektetési vállalkozás nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó pozíciójának fedezését szolgáló származtatott ügyletek;

b) 

hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek;

c) 

repoügyletek;

d) 

értékpapírok vagy áruk kölcsönadása vagy kölcsönvétele;

e) 

értékpapírügyletekhez kapcsolódó hitelek;

f) 

bármely más típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek;

g) 

a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 2. pontjában említett hitelek és kölcsönök, ha a befektetési vállalkozás a kereskedést az ügyfél nevében végzi, vagy fogadja és végrehajtás nélkül továbbítja a megbízást.

Az első albekezdés a) pontjának i. alpontja alkalmazásában az elfogadott központi szerződő felek által közvetlenül vagy közvetve elszámolt származtatott ügyletek úgy tekinthetők, hogy teljesítik az említett pontban meghatározott feltételeket.

(2)  

Az alábbi típusú partnerekkel végrehajtott ügyleteket ki kell zárni a K-TCD kiszámításából:

a) 

központi kormányzatok és központi bankok, amennyiben az alapul szolgáló kitettségek az 575/2013/EU rendelet 114. cikke szerint 0 %-os kockázati súlyt kapnának;

b) 

az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bankok;

c) 

az 575/2013/EU rendelet 118. cikkében felsorolt nemzetközi szervezetek.

(3)  

A befektetési vállalkozás az illetékes hatóságok előzetes jóváhagyásával kizárhatja a K-TCD kiszámításának köréből azon ügyleteket, amelyekben a partner a saját anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy vele a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése szerinti kapcsolatban álló vállalkozás. Az illetékes hatóságok az engedélyt akkor adhatják meg, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) 

a partner olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás, amelyre megfelelő prudenciális követelmények vonatkoznak;

b) 

a partner az 575/2013/EU rendelettel vagy e rendelet 7. cikkével összhangban teljeskörűen szerepel ugyanazon prudenciális konszolidációban, mint a befektetési vállalkozás, vagy a partnert és a befektetési vállalkozást az e rendelet 8. cikke szerinti csoporttőketesztnek való megfelelés tekintetében felügyelik;

c) 

a partnerre ugyanazon kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak, mint a befektetési vállalkozásra;

d) 

a partner ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel, mint a befektetési vállalkozás;

e) 

a szavatolótőke azonnali átadásának vagy a befektetési vállalkozás részére a kötelezettségek partner általi visszafizetésének lényeges gyakorlati vagy jogi akadálya nincs, és ilyen akadály megjelenése nem várható.

(4)  
E szakasztól eltérve, egy befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek és az e cikk (1) bekezdésének b)–f) pontjában említett ügyletek kitettségértékét az illetékes hatóság jóváhagyásával kiszámíthatja úgy, hogy az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4. vagy 5. szakaszában meghatározott módszerek valamelyikét alkalmazza, a vonatkozó szavatolótőke-követelményeket pedig kiszámíthatja úgy, hogy a kitettségértéket megszorozza az e rendelet 26. cikkének 2. táblázatában partnertípusonként meghatározott kockázati tényezővel.

Az összevont felügyeletbe az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban bevont befektetési vállalkozások kiszámíthatják a vonatkozó szavatolótőke-követelményt úgy, hogy 8 %-kal megszorozzák az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 2. fejezetének 1. szakaszával összhangban kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékeket.

(5)  
Az e cikk (4) bekezdése szerinti eltérés alkalmazásakor a befektetési vállalkozásoknak a hitelértékelési korrekció (CVA) tényezőt is alkalmazniuk kell úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított szavatolótőke-követelményt megszorozzák a 32. cikkel összhangban kiszámított CVA tényezővel.

Az összevont felügyeletbe az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban bevont befektetési vállalkozások a hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket a CVA szorzótényező alkalmazása helyett kiszámíthatják az 575/2013/EU rendelet harmadik részének VI. címe szerint.

26. cikk

A K-TCD kiszámítása

A K-TCD kiszámítása céljából a szavatolótőke-követelményt az alábbi képlettel kell meghatározni:

Szavatolótőke - követelmény = α • EV • RF • CVA

ahol:

α = 1,2;

EV = a 27. cikkel összhangban kiszámított kitettségérték;

RF = a partner típusának megfelelően a 2. táblázat szerint meghatározott kockázati tényező; és

CVA = a 32. cikkel összhangban kiszámított hitelértékelési korrekció.



2. táblázat

Partner típusa

Kockázati tényező

Központi kormányzatok, központi bankok és közszektorbeli intézmények

1,6 %

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

1,6 %

Egyéb partnerek

8 %

27. cikk

A kitettségérték kiszámítása

A kitettségérték kiszámítását az alábbi képlettel kell meghatározni:

Kitettségérték = Max (0; RC + PFE - C)

ahol:

RC = a 28. cikk szerint meghatározott pótlási költség.

PFE = a 29. cikk szerint meghatározott potenciális jövőbeli kitettség; és

C = a 30. cikk szerint meghatározott biztosíték.

A pótlási költség (RC) és a biztosíték (C) a 25. cikkben említett valamennyi ügyletre vonatkozik.

A potenciális jövőbeli kitettség (PFE) kizárólag a származtatott ügyletekre vonatkozik.

A befektetési vállalkozások a 31. cikkben foglalt feltételekkel egyetlen kitettségértéket számíthatnak ki a nettósítási halmaz szintjén a szerződéses nettósítási megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi ügylet tekintetében. Amennyiben az említett feltételek valamelyike nem teljesül, a befektetési vállalkozásnak az egyes ügyleteket önálló nettósítási halmazként kell kezelnie.

28. cikk

Pótlási költség (RC)

A 27. cikkben említett pótlási költséget az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) 

a származtatott ügyletek esetében az RC a CMV;

b) 

a hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek esetében az RC a befektetési vállalkozás által vagy a befektetési vállalkozás részére az kiegyenlítéskor fizetendő kiegyenlítési összeg; a követeléseket pozitív összegként, a tartozásokat negatív összegként kell elszámolni;

c) 

a repoügyletek és az értékpapírok vagy áruk kölcsönadása vagy kölcsönvétele esetében az RC a kölcsönadott vagy kapott készpénz összege; a befektetési vállalkozás által kölcsönadott készpénzt pozitív összegként, a befektetési vállalkozás által kölcsönvett készpénzt negatív összegként kell elszámolni;

d) 

az értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében, amennyiben az ügylet mindkét oldala értékpapír, az RC a befektetési vállalkozás által kölcsönadott értékpapír CMV-je; a CMV-t meg kell növelni a 30. cikk 4. táblázatában foglalt megfelelő volatilitási korrekciós tényező alkalmazásával;

e) 

értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyletek és a 25. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hitelek és kölcsönök esetében az RC az eszköznek az alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban meghatározott könyv szerinti értéke.

29. cikk

Potenciális jövőbeli kitettség

(1)  

A 27. cikkben említett potenciális jövőbeli kitettség minden származtatott ügylet vonatkozásában az alábbiak szorzata:

a) 

az ügylet e cikk (2)–(6) bekezdésével összhangban megállapított tényleges névleges összege (EN); és

b) 

az e cikk (7) bekezdésének megfelelően megállapított felügyeleti tényező (SF).

(2)  
A tényleges névleges összeg (EN) a (3) bekezdés alapján számított névleges összeg, a (4) bekezdés alapján számított futamidő és a (6) bekezdés alapján számított felügyeleti delta érték szorzata.
(3)  

A névleges összeget, ha lejáratig nincs egyértelműen megállapítva és rögzítve, az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) 

a származtatott devizaügyletek esetében a névleges összeg a szerződés devizaoldalának névleges összege hazai pénznemre váltva; ha a származtatott devizaügylet mindkét oldala a hazai pénznemtől eltérő pénznemben denominált, mindkét láb névleges összegét át kell váltani hazai pénznemre és a hazai pénznemben nagyobb értékű oldal lesz a névleges összeg;

b) 

a származtatott részvényügyletek és a származtatott áruügyletek, valamint kibocsátási egységek és azok származtatott termékei esetében a névleges összeg az instrumentum és az áru egy egysége piaci árának és a kereskedés által érintett egységek számának a szorzata;

c) 

több kifizetéssel járó szakaszos függő ügyletek esetében, beleértve a bináris opciós ügyleteket vagy a profitcélhoz kötött határidős árfolyammegállapodás (target redemption forward) ügyleteket is, a befektetési vállalkozásnak a névleges összeget minden szakaszra ki kell számítania, és a legnagyobb eredményt kell használnia;

d) 

amennyiben a névleges értéket a piaci értékekből számolják, a befektetési vállalkozásnak a CMV-t kell behelyettesítenie a kereskedés névleges összegének meghatározása érdekében;

e) 

a változó névleges értékű csereügyletek, úgy mint az amortizálódó és halmozódó csereügyletek esetében a befektetési vállalkozásnak a csereügylet fennmaradó futamidejére szóló átlagos névleges értéket kell a kereskedés névleges összegeként használnia;

f) 

a tőkeáttételes csereügyleteket át kell váltani az egyenértékű nem tőkeáttételes csereügylet névleges összegére, oly módon, hogy a csereügyletben szereplő valamennyi összeg egy tényezővel történő beszorzása esetén a névleges összeg meghatározásához a közölt névleges összeget meg kell szorozni a kamatlábak kapcsán megállapított tényezővel;

g) 

azon származtatott szerződések esetében, amelyekben a szerződés alapügylete többször cserélődik, a névleges összeg meghatározásához a névleges összeget meg kell szorozni a származtatott szerződés tőkeösszege cseréinek számával.

(4)  
A kamatlábszerződések és a származtatott hitelderivatívák névleges összegét az (évben kifejezett) hátralévő futamidő tekintetében ki kell igazítani az alábbi képlet alapján megállapított futamidőnek megfelelően:

▼C2

Futamidő = (1 – exp (–0,05 • lejáratig hátralévő futamidő))/0,05

▼B

A kamatlábszerződésektől és a származtatott hitelderivatíváktól eltérő származtatott ügyletek esetében a futamidő 1.

(5)  
A szerződés lejárata az a legkésőbbi időpont, ameddig a szerződés még teljesíthető.

Ha a derivatíva másik kamatláb vagy hitelinstrumentum értékét használja referenciaként, az időtartamot az alapul szolgáló instrumentum alapján kell meghatározni.

Az opciós ügyletek esetében a lejárat az a szerződésben megjelölt utolsó időpont, ameddig az opció gyakorolható.

Azon származtatott szerződések esetében, amelyek úgy kerültek kialakításra, hogy a fennálló kitettséget meghatározott időpontokban teljesítik, és amelyek esetében a feltételeket újra megállapítják oly módon, hogy a szerződés valós értéke nulla legyen, a hátralévő futamidő a következő újramegállapításig (reset) hátralévő idő.

(6)  
Az opciós ügyletek és csereügyletre szóló opciók felügyeleti delta értékét maga a befektetési vállalkozás számíthatja ki, az illetékes hatóságok által jóváhagyott megfelelő modell alkalmazásával. A modellnek megfelelő becslést kell adnia arra vonatkozóan, hogy az alapul szolgáló termék piaci árában bekövetkező kismértékű változások milyen arányú változást okoznak az opció értékében. Az opcióktól és a csereügyletre szóló opcióktól eltérő ügyletek esetében, vagy ha az illetékes hatóságok nem hagyták jóvá a modellt, a delta értéke 1.
(7)  

A felügyeleti tényezőt (SF) minden eszközosztály vonatkozásában a következő táblázattal összhangban állapítják meg:



3. táblázat

Eszközosztály

Felügyeleti tényező

Kamatláb

0,5 %

Deviza

4 %

Hitel

1 %

Egy alaptermékes értékpapír

32 %

Értékpapír-index

20 %

Áru és kibocsátási egység

18 %

Egyéb

32 %

(8)  

Egy nettósítási halmaz potenciális jövőbeli kitettsége a nettósítási halmazban szereplő összes ügylet potenciális jövőbeli kitettsége, az alábbi tényezőkkel megszorozva:

a) 

0,42 a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekkel kötött olyan ügyletek nettósítási halmazai esetében, amelyeknél szükség esetén a 648/2012/EU rendelet 11. cikkében foglalt feltételekkel összhangban sor kerül a biztosítékeszközök cseréjére;

b) 

1 az egyéb nettósítási halmazok esetében.

30. cikk

Biztosíték

(1)  

A 25. cikkben említett kétoldalú és elszámolt valamennyi biztosítékra az alábbi táblázatnak megfelelő volatilitási korrekció alkalmazandó:



4. táblázat

Eszközosztály

Repoügyletekre alkalmazandó volatilitási korrekció

Egyéb ügyletekre alkalmazandó volatilitási korrekció

A központi kormányok és központi bankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

≤ 1 év

0,707 %

1 %

> 1 év ≤ 5 év

2,121 %

3 %

> 5 év

4,243 %

6 %

Más szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

≤ 1 év

1,414 %

2 %

> 1 év ≤ 5 év

4,243 %

6 %

> 5 év

8,485 %

12 %

Értékpapírosítási pozíciók

≤ 1 év

2,828 %

4 %

> 1 év ≤ 5 év

8,485 %

12 %

> 5 év

16,970 %

24 %

Tőzsdén jegyzett részvények és átváltoztatható kötvények

14,143 %

20 %

Egyéb értékpapírok és áruk

17,678 %

25 %

Arany

10,607 %

15 %

Készpénz

0 %

0 %

A 4. táblázat alkalmazásában az értékpapírosítási pozícióknak nem képezik részét az újraértékpapírosítási pozíciók.

Az illetékes hatóságok megváltoztathatják a volatilitási korrekciót bizonyos árutípusok esetében, amelyeknél az áringadozás szintje eltérő. Az ilyen döntésről és a változtatások okairól értesíteniük kell az EBH-t.

(2)  

A biztosíték értékét a következők szerint kell meghatározni:

a) 

a 25. cikk (1) bekezdésének a), e) és g) pontjának alkalmazásában a befektetési vállalkozás által a partnertől kapott biztosítéknak a 4. táblázattal összhangban csökkentett összege;

b) 

a 25. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és f) pontjában említett ügyletek esetében az értékpapír-oldal CMV-jének és a befektetési vállalkozás által adott vagy kapott biztosíték nettó összegének az összege.

Értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében, amennyiben az ügylet mindkét oldala értékpapír, a biztosíték értéke a befektetési vállalkozás által kölcsönvett értékpapír CMV-je.

Ha a befektetési vállalkozás megvásárolja vagy kölcsönbe adta az értékpapírt, az értékpapír CMV-jét negatív összegként kell kezelni és tovább kell csökkenteni a 4. táblázatban foglalt volatilitási korrekció alkalmazásával. Ha a befektetési vállalkozás eladja vagy kölcsönbe vette az értékpapírt, az értékpapír CMV-jét pozitív összegként kell kezelni, és csökkenteni kell a 4. táblázatban foglalt volatilitási korrekció alkalmazásával.

Ha a különböző típusú ügyletekre szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik, a 31. cikkben foglalt feltételek mellett, az „egyéb ügyletekre” a 4. táblázat szerint alkalmazandó volatilitási korrekciókat az egyes eszközosztályokon belül kibocsátó szerint kell az első albekezdés a), illetve a b) pontja értelmében kiszámított megfelelő összegekre alkalmazni.

(3)  
Amennyiben pénznembeli eltérés áll fenn az ügylet és a kapott vagy nyújtott biztosíték között, további 8 %-os pénznembeli eltérésre vonatkozó volatilitási korrekció alkalmazandó.

31. cikk

Nettósítás

E szakasz alkalmazásában a befektetési vállalkozás először is a nettósítási megállapodásban szereplő, tökéletesen egyező szerződéseket egyetlen szerződésként veheti számításba, a nettó bevételeknek megfelelő névleges értékkel; másodszor nettósíthat nováció alá eső más ügyleteket, amely alapján a befektetési vállalkozás és partnere közötti kötelezettségek egymással szemben automatikusan oly módon kerülnek beszámításra, hogy a nováció jogilag egyetlen nettó összeget határoz meg a korábbi bruttó kötelezettségek helyett, harmadszor pedig egyéb ügyleteket abban az esetben nettósíthat, ha a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy teljesültek az alábbi feltételek:

a) 

a partnerrel kötött nettósítási szerződés vagy más olyan megállapodás, amely a benne foglalt összes ügyletre vonatkozóan egyetlen jogi kötelezettséget keletkeztet, amelynek értelmében a partner teljesítésének az alábbi okok miatt bekövetkező elmaradása esetén a befektetési vállalkozás követelése vagy kötelezettsége csak a megállapodásban szereplő egyes ügyletek pozitív, illetve negatív piaci értékeinek nettó összege:

i. 

nemteljesítés;

ii. 

csőd;

iii. 

felszámolás;

iv. 

hasonló körülmények;

b) 

a nettósítási szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely valamely partner nemteljesítése esetére lehetővé teszi a teljesítő partner számára, hogy csak korlátozott összegű kifizetéseket teljesítsen, illetve hogy egyáltalán ne fizessen a nem teljesítő félnek, még abban az esetben sem, ha a nem teljesítő fél nettó hitelező:

c) 

a befektetési vállalkozás olyan független, indokolással alátámasztott írásbeli jogi szakvéleményt szerzett be, amely szerint a nettósítási megállapodás jogi úton történő megtámadása esetén a befektetési vállalkozás követelései és kötelezettségei egyenértékűek az a) pontban említettekkel, az alábbi jogi szabályozások szerint:

i. 

a partner székhelye szerinti állam joga;

ii. 

amennyiben a partner külföldi fióktelepe is érintett, a fióktelep székhelye szerinti állam joga;

iii. 

a nettósítási megállapodásban szereplő egyedi ügyleteket szabályozó jog; vagy

iv. 

a nettósítás érvényesítéséhez szükséges bármely szerződést vagy megállapodást szabályozó jog.

32. cikk

Hitelértékelési korrekció

E szakasz alkalmazásában a CVA: a partnerrel szemben fennálló ügyletek portfoliójának piaci középértékéhez képest történő kiigazítása, amely tükrözi a befektetési vállalkozás partnerrel szemben fennálló hitelkockázatának CMV-jét, nem tükrözi viszont a partner befektetési vállalkozással szemben fennálló hitelkockázatának CMV-jét.

A CVA értéke minden ügylet esetében 1,5, kivételt képeznek ez alól az alábbi ügyletek, amelyek esetében a CVA értéke 1:

a) 

a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 9. pontjának fogalommeghatározása szerinti nem pénzügyi szerződő felekkel vagy olyan nem pénzügyi szerződő felekkel kötött ügyletek, amelyek székhelye harmadik országban található, amennyiben ezen ügyletek nem lépik túl az említett rendelet 10. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott elszámolási értékhatárt;

b) 

a 648/2012/EU rendelet 3. cikke szerinti csoporton belüli ügyletek;

c) 

hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek;

d) 

értékpapír-finanszírozási ügyletek, ideértve az értékpapírügyletekhez kapcsolódó hitelügyleteket is, kivéve, ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a befektetési vállalkozásnak az említett ügyletekből eredő CVA kockázati kitettségei jelentősek; és

e) 

a 25. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hitelek és kölcsönök.



2. szakasz

Napi kereskedési forgalom

33. cikk

A DTF megállapítása a K-DTF kiszámítása céljából

(1)  
A K-DTF kiszámítása céljából a DTF a teljes napi kereskedési forgalom értékének mozgóátlaga, a megelőző kilenc hónap minden munkanapjára megállapítva, a legutóbbi három hónap kizárásával.

A DTF a fennmaradó hat hónapra megállapított napi értékek számtani közepe.

A K-DTF-et minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  

A DTF-et az azonnali ügyletek és a származtatott ügyletek eladási abszolút értékeinek és vételi abszolút értékeinek összegeként kell megállapítani, az alábbiakkal összhangban:

a) 

azonnali ügyletek esetében az érték az egyes ügyletek után fizetett vagy kapott összeg;

b) 

a származtatott ügyletek esetében az ügylet értéke a szerződés összegének névleges összege.

A származtatott kamatláb-ügyletek névleges összegét korrigálni kell az említett szerződések (években kifejezett) lejárati idejével. A névleges összeget meg kell szorozni az alábbi képletben meghatározott időtartammal:

Időtartam = a lejáratig hátralévő idő (években kifejezve) / 10

(3)  
A DTF nem tartalmazza azokat az ügyleteket, amelyeket a befektetési vállalkozás annak érdekében hajt végre, hogy befektetési alapok javára portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtson.

A DTF tartalmazza a befektetési vállalkozás által saját nevében saját maga vagy egy ügyfél javára teljesített ügyleteket.

(4)  
Ha egy befektetési vállalkozás kevesebb mint kilenc hónapja rendelkezik napi kereskedési forgalommal, az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak a DTF-re vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-DTF kiszámítására, amint ilyen adatok rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal.



5. FEJEZET

Környezetvédelmi és szociális célkitűzések

34. cikk

A környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez kapcsolódó eszközök prudenciális kezelése

(1)  

Az EBH-nak az Európai Rendszerkockázati Testülettel folytatott konzultációt követően a rendelkezésre álló adatok és a Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának megállapításai alapján értékelnie kell, hogy prudenciális szempontból indokolt lenne-e a környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök – korrigált K-faktorok vagy korrigált K-faktor együtthatók formájában történő – külön prudenciális kezelése. Az EBH-nak különösen a következőket kell értékelnie:

a) 

az eszközosztályok környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó tevékenységekkel szembeni kitettségének értékelésére szolgáló módszertani lehetőségek;

b) 

a környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök egyedi kockázati profiljai;

c) 

az eszközök szabályozási változások – például az éghajlatváltozás mérséklése – miatti értékcsökkenéséhez kapcsolódó kockázatok;

d) 

a környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök külön prudenciális kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásai.

(2)  
Az EBH-nak 2021. december 26-ig jelentést kell benyújtania megállapításairól az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
(3)  
A (2) bekezdésben említett jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.



NEGYEDIK RÉSZ

KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT

35. cikk

Monitorozási kötelezettség

(1)  
A befektetési vállalkozások e résznek megfelelően figyelemmel kísérik és megfelelő szinten tartják a koncentrációs kockázatukat, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások és határozott belső ellenőrzési mechanizmusok révén.
(2)  
E rész alkalmazásában a „hitelintézetek” és „befektetési vállalkozások” kifejezés magában foglal minden magán- vagy köztulajdonban lévő vállalkozást is – beleértve az ilyen vállalkozások fióktelepeit is –, feltéve, hogy amennyiben az említett vállalkozásokat az Unióban alapították volna, azok megfelelnének a hitelintézetek vagy a befektetési vállalkozások e rendeletben szereplő fogalommeghatározásának, továbbá feltéve, hogy az említett vállalkozásokat olyan harmadik országban engedélyezték, amely az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz.

36. cikk

A kitettségérték kiszámítása

(1)  

E rész alkalmazásában, a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesítő befektetési vállalkozásoknak az adott ügyféllel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek adott csoportjával szembeni kitettségértéket az alábbi elemek összeadásával kell kiszámítania:

a) 

a befektetési vállalkozásnak az adott ügyfél által kibocsátott összes kereskedési könyvi pénzügyi eszköz tekintetében fennálló hosszú pozícióinak a rövid pozícióival szembeni pozitív többlete, az egyes pénzügyi eszközökben fennálló nettó pozíciót a 22. cikk a), b) és c) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően számítva;

b) 

az adott ügyféllel lebonyolított, a 25. cikk (1) bekezdésében említett szerződések és ügyletek kitettségértékét a 27. cikkben megállapított módon kell kiszámítani.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában azon befektetési vállalkozás, amely az RtM K-faktor követelménye céljából a kereskedési könyvben szereplő pozícióira vonatkozó tőkekövetelményeket a 23. cikkben meghatározott módszerrel számítja ki, a nettó pozíciót a szóban forgó pozíciók koncentrációs kockázata tekintetében a 22. cikk a) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően számítja ki.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában azon befektetési vállalkozásnak, amely a K-TCD kiszámítása céljából a szavatolótőke-követelményeket az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett módszerek alkalmazásával számítja ki, az e rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében említett szerződések és ügyletek kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4. vagy 5. szakaszában meghatározott módszerek alkalmazásával kell kiszámítania.

(2)  
Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségértéket a csoporthoz tartozó egyedi ügyfelekkel szemben fennálló – egyetlen kitettségként kezelendő – kitettségek összeadásával kell kiszámítani.
(3)  
Az egyéni ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségérték számításánál a befektetési vállalkozás minden észszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy a vonatkozó ügyletekben azonosítsa az alapul szolgáló eszközöket és az alapul szolgáló kitettségek partnerét.

37. cikk

A koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatárok és a kitettségérték túllépése

(1)  
Egy befektetési vállalkozás esetében a valamely egyedi ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek valamely csoportjával szembeni kitettségérték koncentrációs kockázatára vonatkozó értékhatár a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-a.

Amennyiben az említett egyéni ügyfél hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetve ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának egy vagy több hitelintézet vagy befektetési vállalkozás is a tagja, a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-a vagy 150 millió EUR összeg közül a nagyobb összeg, feltéve, hogy az egymással kapcsolatban álló valamennyi olyan ügyféllel szembeni kitettségértékek összege tekintetében, amely nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár továbbra is a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-a.

Amennyiben a 150 millió EUR összeg meghaladja a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-át, a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 100 %-át.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett értékhatárok túllépése esetén a befektetési vállalkozásnak eleget kell tennie a 38. cikk szerinti bejelentési kötelezettségnek, és a 39. cikkel összhangban kell teljesítenie a kitettségérték-túllépésre vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

A befektetési vállalkozásnak az alábbi képlet szerint kell kiszámítania az egyéni ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával kapcsolatos kitettségérték-túllépést:

kitettségérték-túllépés = EV-L

ahol:

EV = a 36. cikkben megállapított módon számított kitettségérték; és

L = a koncentrációs kockázatnak az e cikk (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatára.

(3)  

Az egyéni ügyfelekkel vagy az egymáshoz kapcsolódó ügyfelek csoportjával szembeni kitettségérték nem haladhatja meg az alábbiakat:

a) 

a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 500 %-a, amennyiben a túllépés óta legfeljebb 10 nap telt el;

b) 

összesítve a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 600 %-a, amennyiben a túllépés legalább 10 napig fennállt.

38. cikk

Bejelentési kötelezettség

(1)  
A 37. cikkben meghatározott értékhatárok túllépése esetén a befektetési vállalkozásnak késedelem nélkül jelentenie kell az illetékes hatóságok felé a túllépés összegét és az érintett egyéni ügyfél nevét, valamint adott esetben az egymással kapcsolatban álló érintett ügyfelek csoportjának nevét.
(2)  
Az illetékes hatóságok a befektetési vállalkozás számára biztosíthatnak a 37. cikkben meghatározott értékhatárnak való megfelelés érdekében egy korlátozott időszakot.

39. cikk

A K-CON kiszámítása

(1)  

A K-CON szavatolótőke-követelményt úgy kell kiszámítani, hogy az egyes ügyfelek vagy a kapcsolatban álló ügyfelek egyes csoportjai esetében a 6. táblázat 1. oszlopában szereplő értékek figyelembevételével ki kell számítani a teljes egyéni túllépés adott részeinek megfelelő szavatolótőke-követelményeket, a kapott összegeket meg kell szorozni az alábbi tényezőkkel, és az így kapott összegeket össze kell adni:

a) 

200 %, amennyiben a túllépés 10 napnál tovább nem állt fenn;

b) 

a 6. táblázat 2. oszlopában szereplő megfelelő tényező a túllépés bekövetkezésének időpontjától számított 10 nap elteltével, a túllépés minden egyes részarányát hozzárendelve a 6. táblázat 1. oszlopának a megfelelő sorához.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett túllépésre vonatkozó szavatolótőke-követelményt a következő képletnek megfelelően kell kiszámolni:

image,

ahol:

OFRE = a túllépésre vonatkozó szavatolótőke-követelmény;

OFR = az egyéni ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettség szavatolótőke-követelménye, a csoporthoz tartozó egyéni ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények összeadásával számítva, amelyeket egyetlen kitettségnek kell tekinteni;

EV = a 36. cikkben megállapított módon számított kitettségérték;

EVE = a 37. cikk (2) bekezdésében megállapított módon számított kitettségérték-túllépés.

A K-CON kiszámítása céljából kizárólag egyedi kockázati követelményeket kell magukban foglalniuk az azokra a kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek, amely kitettségek a befektetési vállalkozásnak az adott ügyfél által kibocsátott összes kereskedési könyvi pénzügyi eszköz tekintetében fennálló hosszú pozícióinak a rövid pozícióival szembeni pozitív többletéből erednek, az egyes pénzügyi eszközökben fennálló nettó pozíciót a 22. cikk a), b) és c) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően számítva.

Annak a befektetési vállalkozásnak, amely az RtM K-faktor követelmény céljából a kereskedési könyvben szereplő pozícióira vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a 23. cikkben meghatározott módszerrel számítja ki, a kitettségre vonatkozó szavatolótőke-követelményt a szóban forgó pozíciók koncentrációs kockázata tekintetében a 22. cikk a) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítania.



6. táblázat

1. oszlop:

A szavatolótőke százalékában kifejezett kitettségérték-túllépés

2. oszlop:

Tényezők

40 %-ig

200 %

40 %-tól 60 %-ig

300 %

60 %-tól 80 %-ig

400 %

80 %-tól 100 %-ig

500 %

100 %-tól 250 %-ig

600 %

250 % fölött

900 %

40. cikk

A K-CON szavatolótőke-követelmény befektetési vállalkozások általi kikerülését megakadályozó eljárások

(1)  
A befektetési vállalkozások nem vihetik át ideiglenesen más, akár ugyanazon a csoporton belüli, akár egy másik csoportba tartozó vállalkozáshoz a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértéket túllépő kitettségeket, illetve oly módon sem kerülhetik meg azt, hogy mesterséges ügyleteket hoznak létre a meglévő kitettségeknek a 39. cikkben említett tíznapos időtartamon belüli lezárása és új kitettségek vállalása érdekében.
(2)  
A befektetési vállalkozásoknak olyan rendszereket kell üzemeltetniük, amelyek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok azonnal jelentést kapjanak minden, az (1) bekezdésben említett átadásról.

41. cikk

Mentességek

(1)  

A következő kitettségek mentesülnek a 37. cikkben szereplő követelmények alól:

a) 

a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjéből teljes egészében levont kitettségek;

b) 

a fizetési szolgáltatások, deviza-, értékpapír-ügyletek és pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésének rendes menete során felmerült kitettségek;

c) 

a következőkkel szembeni követeléseket megtestesítő kitettségek:

i. 

központi kormányzatok, központi bankok, közszektorbeli szervek, nemzetközi szervezetek és multilaterális fejlesztési bankok, valamint az ilyen személyek tulajdonát képező vagy általuk garantált kitettségek, amennyiben az említett kitettségek az 575/2013/EU rendelet 114–118. cikke szerint 0 %-os kockázati súlyt kapnak;

ii. 

az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok regionális kormányzatai és helyi hatóságai;

iii. 

a központi szerződő felek felé fennálló kitettségek és a központi szerződő felek garanciaalapjaihoz nyújtott hozzájárulások.

(2)  

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részben mentesíthetik a 37. cikk alkalmazása alól a következő kitettségeket:

a) 

fedezett kötvények;

b) 

a befektetési vállalkozásnak az anyavállalatával, annak más leányvállalataival vagy a saját leányvállalataival szembeni kitettségei, amennyiben az érintett vállalatok az e rendelet 7. cikkének vagy az 575/2013/EU rendeletnek megfelelő összevont alapú felügyelet, az e rendelet 8. cikke szerinti csoporttőketesztnek való megfelelésre irányuló felügyelet vagy harmadik országban hatályos, egyenértékű normáknak megfelelő felügyelet hatálya alá tartoznak, és feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

i. 

az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek általa való visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya; és

ii. 

az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a pénzügyi ágazatbeli szervezetre.

42. cikk

Az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre alkalmazandó mentességek

(1)  

E rész rendelkezései nem alkalmazandók az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) 

a másik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél;

b) 

mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

c) 

az ügylet úgy értékelhető, mint amely csökkenti a nem pénzügyi szerződő fél vagy a csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett mentesség igénybevételét megelőzően a befektetési vállalkozás köteles értesíteni az illetékes hatóságot.



ÖTÖDIK RÉSZ

LIKVIDITÁS

43. cikk

Likviditási követelmény

(1)  
A befektetési vállalkozásoknak legalább a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított állandó általános költségekre vonatkozó követelmény egyharmadával egyenértékű likvid eszközökkel kell rendelkezniük.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok mentesíthetik e cikk első albekezdésének alkalmazása alól azokat a befektetési vállalkozásokat, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, és erről megfelelően értesítik az EBH-t.

Az első albekezdés alkalmazásában likvid eszköznek minősülnek az alábbi eszközök, összetételük korlátozása nélkül:

a) 

az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében említett eszközök, az említett cikkekben meghatározott, az elismerési kritériumokra vonatkozó azonos feltételek és az azonos módon alkalmazandó haircutok mellett;

b) 

az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkében említett eszközök, legfeljebb 50 millió EUR vagy ezzel egyenlő, hazai pénznemben kifejezett abszolút összegig, a szóban forgó cikkben meghatározott, az említett rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett 500 millió EUR abszolút összegen kívüli elismerési kritériumokra vonatkozó feltételek és az említett cikkben meghatározottakkal azonos módon alkalmazandó haircutok mellett;

c) 

az ezen albekezdés a) és b) pontjának hatálya alá nem tartozó olyan pénzügyi eszközök, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek, és amelyek a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában és az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 10 ) 1–5. cikkében meghatározott likvid piaccal rendelkeznek, 55 %-os haircut alkalmazása mellett;

d) 

a hitelintézetnél tarott, rövid lejáratú, meg nem terhelt betétek.

(2)  
Az ügyfelek tulajdonát képező készpénz, rövid lejáratú betétek és pénzügyi eszközök az (1) bekezdés alkalmazásában nem kezelhetőek likvid eszközként, még abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás azokat a saját nevében birtokolja.
(3)  

E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az olyan befektetési vállalkozások, amelyek teljesítik az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, valamint az olyan befektetési vállalkozások, amelyek nem teljesítik az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, de nem végeznek egyet sem a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységek közül, a kereskedési adósok 30 napon belül esedékes tartozásait, valamint a 30 napon belül esedékes díjakat és jutalékokat is feltüntethetik a likvid eszközeik között, amennyiben ezek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) 

legfeljebb az e cikk (1) bekezdésében említett minimum likviditási követelmény egyharmadát teszik ki;

b) 

nem számíthatók be az illetékes hatóság által az (EU) 2019/2034rányelv 39. cikke (2) bekezdése k) pontjának megfelelően előírt további vállalkozásspecifikus likviditási követelményekbe;

c) 

50 %-os haircutot kell rájuk alkalmazni.

(4)  
Az (1) bekezdés második albekezdésének alkalmazásában az EBH-nak – az EÉPH-val egyeztetve – olyan iránymutatásokat kell kibocsátania, amelyekben tovább pontosítja azokat a kritériumokat, amelyeket az illetékes hatóságok figyelembe vehetnek a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket teljesítő befektetési vállalkozásoknak a likviditási követelmény alóli mentesítése során.

44. cikk

A likviditási követelmény átmeneti csökkentése

(1)  
A befektetési vállalkozások – rendkívüli körülmények fennállása esetén és az illetékes hatóság általi jóváhagyást követően – csökkenthetik a tartott likvid eszközök összegét.
(2)  
A 43. cikk (1) bekezdésben foglalt likviditási követelménynek való megfelelést az eredeti csökkentéstől számított 30 napon belül helyre kell állítani.

45. cikk

Az ügyfelek részére nyújtott garanciák

A befektetési vállalkozásoknak az ügyfelek részére nyújtott garanciák teljes összegének 1,6 %-ával kell növelniük likvid eszközeik értékét.



HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

46. cikk

Hatály

(1)  
A 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesítő befektetési vállalkozások kötelesek nyilvánosságra hozni az ebben a részben meghatározott információkat, éves pénzügyi kimutatásaik közzétételének napján.
(2)  
A 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket teljesítő olyan befektetési vállalkozások, amelyek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat bocsátanak ki, kötelesek nyilvánosságra hozni a 47., a 49. és az 50. cikkben meghatározott információkat, éves pénzügyi kimutatásaik közzétételének napján.
(3)  
Amennyiben valamely befektetési vállalkozás esetében már nem teljesül a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges minden feltétel, köteles nyilvánosságra hozni az ebben a részben meghatározott információkat az azon pénzügyi évet követő pénzügyi évtől kezdve, amelyben már nem teljesítette ezeket a feltételeket.
(4)  
A befektetési vállalkozások meghatározhatják az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilvánosságra hozatali követelményeknek való eredményes megfelelés céljára alkalmas kommunikációs eszközt és helyet. Valamennyi információt egy kommunikációs eszközön keresztül vagy egy helyen kell nyilvánosságra hozni, amennyiben ez lehetséges. Ha a befektetési vállalkozás több különböző kommunikációs eszközön keresztül azonos vagy hasonló információkat hoz nyilvánosságra, az egyes kommunikációs eszközökön keresztül nyilvánosságra hozott tájékoztatókban hivatkozni kell a többi eszközön keresztül nyilvánosságra hozott hasonló információkra is.

47. cikk

Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok

A befektetési vállalkozások a 46. cikkel összhangban minden egyes, a harmadik, a negyedik és az ötödik részben meghatározott kockázati típus tekintetében nyilvánosságra hozzák a kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat, beleértve az adott kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok összefoglalását is, illetve a befektetési vállalkozás vezető testülete által jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozatot, amely röviden tartalmazza a befektetési vállalkozás által alkalmazott üzleti stratégiához kapcsolódó általános kockázati profilját.

48. cikk

Irányítás

A befektetési vállalkozás a következő információkat hozza nyilvánosságra a belső vállalatirányítási rendszerekről a 46. cikkel összhangban:

a) 

a vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek száma;

b) 

a vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében érvényesítendő diverzitási politika, az abban meghatározott célkitűzések és vonatkozó célszámok, valamint e célkitűzések és célszámok megvalósulásának a mértéke;

c) 

információk arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás létrehozott-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és a kockázatkezelési bizottság eddigi évenkénti üléseinek száma.

49. cikk

Szavatolótőke

(1)  

A befektetési vállalkozások a következő információkat hozzák nyilvánosságra a szavatolótőkéjük vonatkozásában a 46. cikkel összhangban:

a) 

az elsődleges alapvető tőkeelemeknek, a kiegészítő alapvető tőkeelemeknek, a járulékos tőkeelemeknek, valamint a befektetési vállalkozás szavatolótőkéje tekintetében alkalmazott szűrőknek és levonásoknak a befektetési vállalkozás auditált pénzügyi beszámolójában szereplő mérlegével való teljes körű egyeztetése;

b) 

a befektetési vállalkozás által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok főbb jellemzőinek leírása;

c) 

a szavatolótőke kiszámítása során e rendelettel összhangban alkalmazott valamennyi korlátozás, valamint azon instrumentumok és levonások leírása, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak.

(2)  
Az EBH az EÉPH-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti nyilvánosságra hozatal formanyomtatványainak meghatározása céljából.

Az EBH-nak 2021. június 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

50. cikk

Szavatolótőke-követelmények

A befektetési vállalkozásoknak e rendelet 46. cikkével összhangban az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2019/2034 irányelv 24. cikkében megállapított követelményeknek való megfelelésük tekintetében a következő információkat kell nyilvánosságra hozniuk:

a) 

összefoglaló a befektetési vállalkozás azon módszeréről, amely annak értékelésére szolgál, hogy a belső tőke elégséges-e az aktuális és jövőbeli tevékenységekhez;

b) 

az illetékes hatóság kérésére a befektetési vállalkozás által végrehajtott, a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárásnak az eredménye, amelynek a kiegészítő szavatolótőke összetételét is tartalmaznia kell az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett felügyeleti felülvizsgálati eljárás alapján;

c) 

az RtM, az RtF és az RtC – az e rendelet 15. cikknek megfelelően – összesített formában, az alkalmazandó K-faktorok alapján számított K-faktor követelmények; és

d) 

az e rendelet 13. cikknek megfelelően meghatározott állandó általános költségekre vonatkozó követelmény.

51. cikk

Javadalmazási szabályzat és gyakorlatok

A befektetési vállalkozások a 46. cikkel összhangban a javadalmazási szabályzatukra és gyakorlatukra vonatkozóan legalább a következő információkat kötelesek nyilvánosságra hozni – a nemek közötti semlegesség és a nemek közötti bérkülönbség szempontjait is beleértve – az alkalmazottak azon kategóriáira vonatkozóan, amelyek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára:

a) 

a javadalmazási rendszer legfontosabb jellemzői, beleértve a változó javadalmazás szintjét és a változó javadalmazás biztosítására használt kritériumokat, az instrumentumokban történő kifizetésre vonatkozó politikát, a halasztott javadalmazásra vonatkozó politikát és a javadalmazási jogosultságokat is;

b) 

a javadalmazás rögzített és változó összetevői közötti, az (EU) 2019/2034 irányelv 30. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott arányok;

c) 

a javadalmazás összesített mennyiségi adatai, a felső vezetésre és azon alkalmazottakra lebontva, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, az alábbiak megjelölésével:

i. 

az adott üzleti évben biztosított javadalmazás összege, fix (a rögzített összetevők leírásával) és változó javadalmazás szerinti bontásban, valamint a kedvezményezettek száma;

ii. 

a változó javadalmazás összege és formája a következő bontásban: készpénz, részvények, részvényekhez kapcsolt eszközök és egyéb javadalmazási formák, megkülönböztetve az előre fizetett és a halasztott rész;

iii. 

a korábbi teljesítési időszakok után biztosított halasztott javadalmazás összege, az adott pénzügyi évben juttatandó összegre és a következő pénzügyi években juttatandó összegre bontva;

iv. 

az adott pénzügyi évben juttatandó és kifizetett halasztott javadalmazás összegének, a teljesítménynek megfelelő kiigazításokkal csökkentett összege;

v. 

az adott pénzügyi évben garantált halasztott javadalmazások összege és ezek kedvezményezettjeinek száma;

vi. 

a korábbi időszakokban megítélt olyan végkielégítések, amelyeket az adott pénzügyi évben fizettek ki;

vii. 

az adott pénzügyi év során biztosított végkielégítések összege, az előre fizetett részre és a halasztott részre lebontva, e kifizetések kedvezményezettjeinek száma, és az egy fő részére megállapított legmagasabb összeg;

d) 

arra vonatkozó információ, hogy a befektetési vállalkozásra vonatkozik-e az (EU) 2019/2034 rányelv 32. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérés.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában az ilyen eltérésben részesülő befektetési vállalkozásoknak meg kell jelölniük, hogy az eltérést az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a) vagy b) pontja, vagy mindkét pont alapján biztosították. Azt is fel kell tüntetniük, hogy melyik javadalmazási elv vonatkozik az eltérés(ek)re, hogy hány alkalmazottra vonatkozik(nak) az eltérés(ek), illetve, hogy ezek összesen mekkora javadalmazásban részesülnek, rögzített és változó javadalmazásra bontva.

E cikket az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ) foglalt rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

52. cikk

Befektetési politika

(1)  

A tagállamok biztosítják, hogy azok a befektetési vállalkozások, amelyek nem teljesítik az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett kritériumokat, e rendelet 46. cikkének megfelelően nyilvánosságra hozzák a következőket:

a) 

a közvetve vagy közvetlenül a befektetési vállalkozás birtokában lévő részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok aránya, tagállam és ágazat szerinti bontásban;

b) 

az azon vállalatok közgyűlésein tanúsított szavazási magatartás teljes körű leírása, amelyek részvényeit a (2) bekezdésnek megfelelően birtokolják, a szavazatok magyarázata, és a vállalkozás ügyviteli vagy vezető testülete által előterjesztett azon javaslatok aránya, amelyeket a befektetési vállalkozás jóváhagyott; és

c) 

részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevételének magyarázata;

d) 

az azon vállalatok tekintetében alkalmazandó szavazási iránymutatások, amelyek részvényeit a (2) bekezdésnek megfelelően birtokolják.

Az első albekezdés b) pontjában említett nyilvánosságra hozatali követelmény nem alkalmazható abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem kap felhatalmazást az általa a részvényesek közgyűlésén képviselt összes részvényestől a velük létrejött szerződéses megállapodásban, hogy a nevükben szavazzon, kivéve, ha a részvényesek az ülés napirendjének kézhezvétele után a szavazásra szóló kifejezett megbízást adnak.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozásnak csak az olyan vállalatok tekintetében kell megfelelnie az említett bekezdésnek, amelyek részvényeit szabályozott piacra bevezették és az említett részvények közül csak azok vonatkozásában, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, amennyiben a befektetési vállalkozás által közvetve vagy közvetlenül birtokolt szavazati jogok aránya meghaladja a vállalat által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó összes szavazati jog 5 %-ában meghatározott küszöbértéket. A szavazati jogokat mindazon részvények alapján kell kiszámítani, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha az említett szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.
(3)  
Az EBH az EÉPH-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal formanyomtatványainak meghatározása céljából.

Az EBH-nak 2021. június 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

53. cikk

Környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok

Az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (4) bekezdésében említett kritériumokat nem teljesítő befektetési vállalkozások 2022. december 26-tól kötelesek nyilvánosságra hozni a környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású kockázatokkal, többek között a fizikai kockázatokkal és az átmeneti kockázatokkal kapcsolatos információkat, ahogyan azt az (EU) 2019/2034 irányelv 35. cikkében említett jelentés meghatározza.

Az első albekezdésben említett információkat a nyilvánosságra hozatal első évében egyszer, azt követően pedig félévente kell nyilvánosságra hozni.



HETEDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI ADATSZOLGÁLTATÁS

54. cikk

Adatszolgáltatási követelmények

(1)  

A befektetési vállalkozások negyedévente jelentést nyújtanak be az illetékes hatóságok részére az összes alábbi információról:

a) 

a szavatolótőke szintje és összetétele;

b) 

a szavatolótőke-követelmények;

c) 

a szavatolótőke-követelmények számításai;

d) 

a tevékenység mértéke a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek szempontjából, beleértve a mérleget és a befektetési szolgáltatások szerint lebontott bevételt, valamint a vonatkozó K-faktort;

e) 

a koncentrációs kockázat;

f) 

a likviditási követelmények.

Az első albekezdéstől eltérve, az olyan befektetési vállalkozások, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, éves alapon nyújtanak be ilyen jelentéseket.

(2)  

Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott információknak ki kell terjedniük a következő kockázati szintekre, és azokat legalább éves alapon be kell jelenteni az illetékes hatóságok részére:

a) 

a partnerek nemteljesítéséhez és a kereskedési könyvben szereplő pozíciókhoz kapcsolódó koncentrációs kockázat szintje, az egyéni partner vonatkozásában és összevont alapon;

b) 

a koncentrációs kockázat szintje hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más olyan szervezetek felé, amelyek ügyfélpénzt tartanak;

c) 

a koncentrációs kockázat szintje hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más olyan szervezetek felé, amelyeknél ügyfelek értékapírjait letétbe helyezték;

d) 

a koncentrációs kockázat szintje azon hitelintézetek felé, amelyeknél a befektetési vállalkozás saját pénzeszközeit tartja;

e) 

a bevételekből származó koncentrációs kockázat szintje;

f) 

a koncentrációs kockázat a)–e) pontban leírt szintje olyan módon számítva, hogy a kereskedési könyvben szereplő pozíciókból eredő kitettségek mellett figyelembe veszik a kereskedési könyvben nem rögzített eszközöket és mérlegen kívüli tételeket is.

E bekezdés alkalmazásában a „hitelintézet” és a „befektetési vállalkozás” kifejezés magában foglal minden magán- vagy köztulajdonban lévő vállalkozást is – beleértve az ilyen vállalkozások fióktelepeit is –, feltéve, hogy amennyiben az említett vállalkozásokat az Unióban alapították volna, azok megfelelnének a hitelintézetek vagy a befektetési vállalkozások e rendeletben szereplő fogalommeghatározásának, továbbá feltéve, hogy az említett vállalkozásokat olyan harmadik országban engedélyezték, amely az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz.

E cikk (1) bekezdésétől eltérve, az olyan befektetési vállalkozás, amely teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, nem kötelezhető arra, hogy jelentse az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában és – amennyiben a 43. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően mentességet biztosítottak – f) pontjában meghatározott információkat.

(3)  

Az e cikkben megállapított adatszolgáltatási követelmények alkalmazásában az EBH-nak az EÉPH-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők meghatározása céljából:

a) 

a formátumok;

b) 

az adatszolgáltatási dátumok és fogalommeghatározások, valamint az olyan kapcsolódó utasítások, amelyek leírják az említett formátumok használatának módját.

Az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteknek tömöreknek, a befektetési vállalkozások tevékenységeinek jellegével, körével és összetettségével arányosaknak kell lenniük, figyelembe véve a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket teljesítő befektetési vállalkozások által benyújtott információk részletességének különbözőségét.

Az EBH-nak 2020. december 26-ig kell kidolgoznia az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

55. cikk

Adatszolgáltatási követelmények többek között az egyes befektetési vállalkozások számára az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. Pontjának b) alpontjában említett küszöbértékek alkalmazásában

(1)  
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző befektetési vállalkozásoknak havi alapon ellenőrizniük kell eszközeik összértékét, és ezt az információt negyedévente be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak, ha az adott befektetési vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek teljes értéke – a megelőző 12 hónap átlagában számítva – legalább 5 milliárd EUR. Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell erről az EBH-t.
(2)  
Amennyiben az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozás olyan csoport része, amelyben egy vagy több másik vállalkozás is a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységek valamelyikét végző befektetési vállalkozás, ezeknek a csoportbeli befektetési vállalkozásoknak havi alapon ellenőrizniük kell eszközeik összértékét, ha az adott csoport összevont alapon számított eszközeinek teljes értéke – a megelőző 12 hónap átlagában számítva – legalább 5 milliárd EUR. Az ilyen befektetési vállalkozásoknak havi alapon tájékoztatniuk kell egymást eszközeik összértékéről, és negyedéves alapon be kell jelenteniük eszközeik összevont alapon számított teljes értékét az érintett illetékes hatóságoknak. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell erről az EBH-t.
(3)  
Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett befektetési vállalkozások eszközei havi összértékének a megelőző 12 hónapra számított átlaga eléri az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában megállapított küszöbértékek bármelyikét, az EBH-nak értesítenie kell e befektetési vállalkozásokat és az illetékes hatóságokat, többek között a szóban forgó befektetési vállalkozások részére a 2013/36/EU irányelv 8a. cikke alapján engedély adására jogosult hatóságokat.
(4)  
Amennyiben az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikke szerinti felülvizsgálat során kiderül, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett valamely befektetési vállalkozás az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke szerinti rendszerkockázatot jelenthet, az illetékes hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az EBH-t az adott felülvizsgálat eredményeiről.
(5)  
Az EBH az EÉPH-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és a (2) bekezdésben említett, az illetékes hatóság felé teljesítendő információszolgáltatási kötelezettség meghatározása érdekében, abból a célból, hogy lehetővé váljon a 2013/36/EU irányelv 8a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított küszöbértékek hatékony monitorozása.

Az EBH-nak 2020. december 26-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.



NYOLCADIK RÉSZ

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

56. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. december 25-től.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 4. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.



KILENCEDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, ADATSZOLGÁLTATÁS, FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK



I. CÍM

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  
A 43–51. cikket az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre 2026. június 26-tól kell alkalmazni.

▼C2

(2)  
A K-NPR kiszámítása céljából a befektetési vállalkozásoknak az (EU) 2019/630 rendelettel módosított 575/2013/EU rendelet harmadik részének IV. címében meghatározott követelményeket 2026. június 26-ig vagy – amennyiben ez a későbbi – a szavatolótőke-követelmények céljából az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer és az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modell hitelintézetekre való alkalmazásának kezdőnapjáig kell alkalmazniuk.

▼B

(3)  

A 11. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjától eltérve, a befektetési vállalkozások az 2021. június 26-tól számított öt évig a következőkkel megegyező, alacsonyabb szavatolótőke-követelményeket alkalmazhatnak:

a) 

annak az 575/2013/EU rendelet harmadik része I. címének 1. fejezete szerinti releváns szavatolótőke-követelménynek a kétszerese – figyelembe véve az említett rendelet 93. cikkének (1) bekezdését is és tekintettel az (EU) 2019/878 irányelvvel módosított 2013/36/EU irányelv IV. címében meghatározott indulótőke szintjére –, amely abban az esetben lenne alkalmazandó, ha a befektetési vállalkozás továbbra is az (EU) 2019/630 rendelettel módosított említett rendelet szerinti szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozna;

b) 

az e rendelet 13. cikkében meghatározott, alkalmazandó állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kétszerese, amennyiben a befektetési vállalkozás 2021. június 26-án vagy azt megelőzően nem létezett.

(4)  

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, a befektetési vállalkozások 2021. június 26-tól számított öt évig a következők szerint alacsonyabb szavatolótőke-követelményeket alkalmazhatnak:

a) 

azok a befektetési vállalkozások, amelyeknek 2021. június 26. előtt kizárólag indulótőke-követelménynek kellett megfelelniük, szavatolótőke-követelményüket az (EU) 2018/878 irányelvvel módosított 2013/36/EU irányelv IV. címében meghatározott, alkalmazandó indulótőke-követelmény kétszeresében korlátozhatják, az említett irányelv 31. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 31. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának kivételével;

b) 

azok a befektetési vállalkozások, amelyek 2021. június 26. előtt is léteztek, az állandó minimális tőkekövetelményeiket, tekintettel az (EU) 2019/878 irányelvvel módosított 2013/36/EU irányelv IV. címében meghatározott indulótőke szintjére, az (EU) 2019/876 rendelettel módosított 575/2013/EU rendelet 93. cikkének (1) bekezdése által előírtak szerinti olyan mértékben korlátozhatják, amely akkor lett volna alkalmazandó, ha befektetési vállalkozás továbbra is az említett rendelet hatálya alá tartozna, figyelemmel arra is, hogy az ötéves időtartam alatt az említett követelmények szerinti összegek tekintetében legalább 5 000 EUR éves növekedést kell megvalósítani;

c) 

azok a befektetési vállalkozások, amelyek 2021. június 26. előtt is léteztek, és amelyek nem jogosultak a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti kiegészítő szolgáltatások nyújtására, és amelyek csak az említett irányelv I. melléklete A. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában felsorolt egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújtanak, illetve tevékenységet végeznek, és amelyek nem jogosultak az ügyfelek pénzének és értékpapírjainak tartására, és amelyeknek ezért nem lehet tartozásuk ezen ügyfelekkel szemben, állandó minimális tőkekövetelményüket legalább 50 000 EUR-ra korlátozhatják, figyelemmel arra is, hogy az ötéves időtartam alatt legalább 5 000 EUR éves növekedést kell megvalósítani.

(5)  
A (4) bekezdésben említett eltérések alkalmazását meg kell szüntetni abban az esetben, ha valamely befektetési vállalkozás az engedélyét 2021. június 26-án vagy azután meghosszabbította úgy, hogy az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkének megfelelően magasabb összegű indulótőke vált szükségessé.
(6)  
A 11. cikktől eltérve, azok a befektetési vállalkozások, amelyek 2019. december 25. előtt is léteztek, és amelyek saját számlájukra kötnek ügyleteket pénzügyi határidős tőzsdei, opciós vagy egyéb származtatott eszköz-piacokon, valamint azonnali piacokon a származtatott pozíciók fedezésének kizárólagos céljával, vagy az említett piacok más tagjainak számlájára kötnek ügyleteket, és amelyeket ugyanezen piacok klíringtagjai garantálnak, és ahol az ilyen befektetési vállalkozások által kötött szerződések teljesítésének biztosítására a felelősséget a szóban forgó piacok klíringtagjai vállalják, szavatolótőke-követelményeiket 2021. június 26-tól számított ötéves időtartamra legalább 250 000 EUR-ra korlátozhatják, figyelemmel arra is, hogy a szóban forgó ötéves időtartam alatt legalább 100 000 EUR éves növekedést kell megvalósítani.

Tekintet nélkül arra, hogy valamely, ebben a bekezdésben említett befektetési vállalkozás igénybe veszi-e az első albekezdésben említett eltérést, a (4) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó az ilyen befektetési vállalkozásra.

58. cikk

Eltérés az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. Pontjának b) alpontjában említett vállalkozások esetében

A 2019. december 25-én az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában szereplő feltételeknek megfelelő olyan befektetési vállalkozásokra, amelyek a 2013/36/EU irányelv 8. cikkének megfelelően még nem kaptak hitelintézeti engedélyt, továbbra is az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

59. cikk

Eltérés az 1. cikk (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozások tekintetében

A 2019. december 25-én az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozásokra továbbra is az 575/2013/EU rendeletet és a 2013/36/EU irányelvet kell alkalmazni.



II. CÍM

ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

60. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1)  

2024. június 26-ig a Bizottság – az EBH-val és az EÉPH-val való konzultációt követően – felülvizsgálatot végez és– adott esetben jogalkotási javaslattal ellátott – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legalább a következőkkel kapcsolatban:

a) 

a 12. cikknek megfelelően ahhoz szükséges feltételek, hogy a befektetési vállalkozás kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősüljön;

b) 

a K-faktorok mérését szolgáló – többek között az AUM-mal kapcsolatos befektetési tanácsadás céljára alkalmazandó –, a harmadik rész II. címében és a 39. cikkben meghatározott módszerek;

c) 

a 15. cikk (2) bekezdésében említett együtthatók;

d) 

a K-CMG kiszámításához használt módszer, a K-CMG-ből származó szavatolótőke-követelmények szintje a K-NPR-hez képest, valamint a 23. cikk szerinti szorzótényező kalibrálása;

e) 

a 43., a 44. és a 45. cikkben foglalt rendelkezések és különösen a likvid eszközöknek a likviditási követelmény teljesítésére való felhasználhatóságára vonatkozó, a 43. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt kritériumok;

f) 

a harmadik rész II. címe 4. fejezetének 1. szakaszában szereplő rendelkezések;

g) 

a harmadik rész árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre történő alkalmazása;

h) 

a „hitelintézet” 575/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásának az e rendelet 62. cikke (3) bekezdésének a) pontjából adódó módosítása és az esetleges nem szándékolt negatív következmények;

i) 

a 600/2014/EU rendelet 47. és 48. cikkében meghatározott rendelkezések és azok összhangja a pénzügyi szolgáltatások egyenértékűségére vonatkozó következetes kerettel;

j) 

a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek;

k) 

az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. és 1b. fejezetében meghatározott standardok befektetési vállalkozásokra történő alkalmazása;

l) 

a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 33. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett származtatott ügyletek értékének mérési módszere, valamint egy alternatív mérőszám és/vagy kalibrálás bevezetésének indokoltsága;

m) 

a második részben foglalt rendelkezések, különösen a további instrumentumok vagy tőke szavatolótőkévé minősítésére vonatkozó, a 9. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyt illetően, valamint az említett engedély olyan befektetési vállalkozások részére való megadásának lehetősége, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket;

n) 

azon feltételek, amelyek fennállása esetén a befektetési vállalkozásoknak az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az 575/2013/EU rendelet követelményeit kell alkalmazniuk;

o) 

az 1. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezés;

p) 

az e rendelet 52. cikkében foglalt nyilvánosságra hozatali követelmények más ágazatokra való alkalmazásának relevanciája, ideértve az e rendelet 1. cikkének (2) és (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásokat és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézeteket is.

(2)  
2021. december 31-ig a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal ellátott – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az abból eredő erőforrás-igényekről, hogy az EÉPH e rendelet 64. cikkének megfelelően megkezdi új hatásköreinek gyakorlását és feladatainak ellátását, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az EÉPH regisztrációs díjat szabjon ki az általa nyilvántartásba vett harmadik országbeli vállalkozásokra a 600/2014/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének megfelelően.



III. CÍM

EGYÉB RENDELETEK MÓDOSÍTÁSA

61. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosításai

Az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontja a következő alponttal egészül ki:

„viii. 

az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *2 ) tekintetében az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott illetékes hatóságok.

62. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. 

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról”

2. 

A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)  
Az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *3 ) 1. cikkének (2) és (5) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek az említett bekezdésekben hivatkozott befektetési vállalkozásokra való tekintettel történő alkalmazása során az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *4 ) 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti illetékes hatóságoknak az említett befektetési vállalkozásokat úgy kell kezelniük, mintha azok e rendelet szerinti „intézmények” lennének.
3. 

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) 

az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. 

»hitelintézet«: olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége az alábbiak bármelyikéből áll:

a) 

a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt;

b) 

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *5 ) I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül, és a vállalkozás nem árutőzsdei kereskedő, kibocsátásiegység-kereskedő, kollektív befektetési vállalkozás vagy biztosító:

i. 

a vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke legalább 30 milliárd EUR;

ii. 

a vállalkozás eszközeinek összértéke kevesebb mint 30 milliárd EUR, és a vállalkozás olyan csoport tagja, amely esetében a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás egyedi szinten 30 milliárd EUR-nál kisebb összértékű eszközökkel rendelkezik és a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett valamely tevékenységet végzi, az említett vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke pedig legalább 30 milliárd EUR; vagy

iii. 

a vállalkozás eszközeinek összértéke kevesebb mint 30 milliárd EUR, és a vállalkozás olyan csoport tagja, amelynek esetében a csoporthoz tartozó, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző valamennyi vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke legalább 30 milliárd EUR, amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság a felügyeleti kollégiummal egyetértésben, a szabályok esetleges kijátszásának elkerülése és az Unió pénzügyi stabilitására jelentett esetleges kockázatok csökkentése érdekében ilyen értelmű döntést hoz;

a b) pont ii. és iii. alpontjának alkalmazásában, amennyiben a vállalkozás egy harmadik országbeli csoport tagja, a harmadik országbeli csoport Unióban engedélyezett minden egyes fióktelepének összes eszközét be kell számítani a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás eszközeinek összértékébe;

b) 

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. 

»befektetési vállalkozás«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, amelyet az említett irányelv szerint engedélyeztek, kivéve a hitelintézeteket;”

c) 

a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3. 

»intézmény«: a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerint engedélyezett hitelintézet vagy az említett irányelv 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozás;”

d) 

a 4. pontot el kell hagyni;

e) 

a 26. pont helyébe a következő szöveg lép:

„26. 

»pénzügyi vállalkozás«: olyan, intézménytől és tisztán ipari holding társaságtól eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egy vagy több végzése, ideértve a befektetési vállalkozásokat, a pénzügyi holding társaságokat, a vegyes pénzügyi holding társaságokat, a befektetési holding társaságokat, az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *6 ) szerinti pénzforgalmi intézményeket és a vagyonkezelő társaságokat; nem tartoznak azonban ide a biztosítói holding társaságok és a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott, vegyes tevékenységű biztosítói holding társaságok;

f) 

a 29a. pont helyébe a következő szöveg lép:

„29a. 

»tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat«: olyan tagállamianyavállalat, amely befektetési vállalkozás;”

g) 

a 29b. pont helyébe a következő szöveg lép:

„29b. 

»EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat«: olyan, európai unióbeli anyavállalat, amely befektetési vállalkozás;”

h) 

az 51. pont helyébe a következő szöveg lép:

„51. 

»indulótőke«: a szavatolótőkének a 2013/36/EU irányelv 12. cikkében meghatározott összege és típusai;”

i) 

a 60. pont helyébe a következő szöveg lép:

„60. 

»készpénzjellegű instrumentum«: olyan betéti okirat, kötvény, beleértve a fedezett kötvényeket is, illetve olyan egyéb nem alárendelt instrumentum, amelyet az intézmény vagy befektetési vállalkozás bocsátott ki, amelyet az intézménynek vagy a befektetési vállalkozásnak már teljes mértékben kifizettek, és amelyet az intézménynek vagy a befektetési vállalkozásnak annak névértékén, feltétel nélkül vissza kell fizetnie;”

j) 

a 72. pontban az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

olyan szabályozott piac vagy harmadik országbeli piac, amely a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárással összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintendő;”

k) 

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„150. 

»árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő«: olyan vállalkozás, amely fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9. és 10. pontjában említett származtatott áruügyletekhez vagy származtatott ügyletekhez, 4. pontjában említett kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó származtatott ügyletekhez, illetve 11. pontjában meghatározott kibocsátási egységekhez kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll;”.

4. 

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  

Az intézményeknek egyedi alapon kell teljesíteniük az e rendelet hatodik részében és 430. cikkének (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket.

A következő intézményeknek nem kell megfelelniük e rendelet 413. cikke (1) bekezdésének és az e rendelet hetedik A. részében meghatározott kapcsolódó likviditási adatszolgáltatási követelményeknek:

a) 

olyan intézmények, amelyek a 648/2012/EU rendelet 14. cikke szerinti engedéllyel is rendelkeznek;

b) 

olyan intézmények, amelyek a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *7 ) 16. cikkének és 54. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelő engedéllyel is rendelkeznek, amennyiben nem hajtanak végre jelentős mértékű lejárati transzformációkat; valamint

c) 

a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően kijelölt intézmények, amennyiben:

i. 

tevékenységük arra korlátozódik, hogy a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének megfelelően engedélyezett központi értéktárak részére az említett rendelethez csatolt melléklet C szakaszában említett banki jellegű szolgáltatásokat nyújtsanak; valamint

ii. 

nem hajtanak végre jelentős mértékű lejárati transzformációkat.

b) 

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  
Azon intézményeknek, amelyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok alkalmazták az e rendelet 7. cikkének (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott eltérést, és azon intézményeknek, amelyek a 648/2012/EU rendelet 14. cikkének megfelelő engedéllyel is rendelkeznek, nem kell egyedi alapon teljesíteniük az e rendelet hetedik részében és a hetedik A. részében a kapcsolódó tőkeáttételi adatszolgáltatásra vonatkozóan meghatározott követelményeket.”
5. 

Az első rész II. címe 2. fejezetének 1. szakaszába az alábbi cikk kerül beillesztésre:

10a. cikk

A prudenciális követelmények összevont alapon való alkalmazása az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozások esetében

E fejezet alkalmazásában a befektetési vállalkozásokat tagállambeli pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak kell tekinteni, amennyiben azok valamely intézménynek vagy az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikkének (2) vagy (5) bekezdésében említett, e rendelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásnak az anyavállalatai.”

6. 

A 11. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  

Az EU-szintű anyaintézmények akkor kötelesek összevont helyzetük alapján megfelelni az e rendelet hatodik részében és 430. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezéseknek, ha a csoportnak részét képezi egy vagy több olyan hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, amely számára engedélyezték a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások és tevékenységek végzését.

A 8. cikk (1)–(5) bekezdése szerinti mentesítés esetén a likviditási alcsoport részét képező intézmények és adott esetben pénzügyi holding társaságok vagy vegyes pénzügyi holding társaságok összevont alapon vagy a likviditási alcsoportnak megfelelő szubkonszolidált alapon kötelesek megfelelni e rendelet hatodik részének és 430. cikke (1) bekezdése d) pontjának.”

7. 

A 15., a 16. és a 17. cikket el kell hagyni.

8. 

A 81. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

a leányvállalat a következők egyike:

i. 

intézmény;

ii. 

olyan vállalkozás, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei alá tartozik;

iii. 

olyan közbenső pénzügyi holding társaság vagy közbenső vegyes pénzügyi holding társaság, amely szubkonszolidált alapon köteles megfelelni e rendelet követelményeinek vagy egy olyan közbenső befektetési holding társaság, amely összevont alapon köteles megfelelni az (EU) 2019/2033 rendelet követelményeinek;

iv. 

befektetési vállalkozás;

v. 

közbenső pénzügyi holding társaság harmadik országban, feltéve, hogy az említett közbenső pénzügyi holding társaságra ugyanolyan szigorú prudenciális követelmények vonatkoznak, mint az adott harmadik országbeli hitelintézetekre és feltéve, hogy a Bizottság által a 107. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott határozat az említett prudenciális követelményeket legalább egyenértékűnek nyilvánította az e rendeletben meghatározott követelményekkel;”.

9. 

A 82. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

a leányvállalat a következők egyike:

i. 

intézmény;

ii. 

olyan vállalkozás, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei alá tartozik;

iii. 

olyan közbenső pénzügyi holding társaság vagy közbenső vegyes pénzügyi holding társaság amely szubkonszolidált alapon köteles megfelelni e rendelet követelményeinek vagy egy olyan közbenső befektetési holding társaság, amely összevont alapon köteles megfelelni az (EU) 2019/2033 rendelet követelményeinek,

iv. 

befektetési vállalkozás;

v. 

közbenső pénzügyi holding társaság harmadik országban, feltéve, hogy az említett közbenső pénzügyi holding társaságra ugyanolyan szigorú prudenciális követelmények vonatkoznak, mint az adott harmadik országbeli hitelintézetekre és feltéve, hogy a Bizottság által a 107. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott határozat az említett prudenciális követelményeket legalább egyenértékűnek nyilvánította az e rendeletben meghatározott követelményekkel;”.

10. 

A 84. cikk a következőképpen módosul:

▼C2

a) 

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  

Az intézményeknek úgy kell meghatározniuk egy leányvállalatnak a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított kisebbségi részesedésének összegét, hogy az adott vállalkozás kisebbségi részesedéséből kivonják az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti százalékos arány szorzatának összegét:

a) 

a leányvállalat elsődleges alapvető tőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:

i. 

a leányvállalat elsődleges alapvető tőkéjének azon összege, amely:

— 
az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelménynek, az e rendelet 458. és 459. cikkében említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, az említett irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni,
— 
amennyiben a leányvállalat befektetési vállalkozás, az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében szereplő követelménynek, az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell teljesítenie;
ii. 

az adott leányvállalathoz tartozó konszolidált elsődleges alapvető tőke azon összege, amely konszolidált alapon szükséges az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelménynek, az e rendelet 458. és 459. cikkében említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, az említett irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez, amennyiben ezeket a követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni;

b) 

a leányvállalat kisebbségi részesedése, az adott vállalkozás összes elsődleges alapvető tőkeelemének a százalékos arányaként kifejezve.”;

▼B

b) 

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  
Ha egy illetékes hatóság e rendelet 7. cikkével, illetve adott esetben az (EU) 2019/2033 rendelet 6. cikkével összhangban eltekint a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától, a mentesítés által érintett leányvállalatokban meglévő kisebbségi részesedés nem számítható be szubkonszolidált, illetve konszolidált szinten a szavatolótőkébe.”
11. 

A 85. cikk a következőképpen módosul:

▼C2

a) 

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  

Az intézményeknek úgy kell meghatározniuk leányvállalatuknak a konszolidált szavatolótőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőkéjének összegét, hogy az adott vállalkozás alapvető tőkébe beszámítható tőkéjéből kivonják az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti százalékos arány szorzatát a következők szerint:

a) 

a leányvállalat alapvető tőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:

i. 

a leányvállalat alapvető tőkéjének azon összege, amely

— 
az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek, az e rendelet 458. és 459. cikkében említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, az említett irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket alapvető tőkével kell teljesíteni,
— 
amennyiben a leányvállalat befektetési vállalkozás, az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében szereplő követelménynek, az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket alapvető tőkével kell teljesítenie;
ii. 

az adott leányvállalathoz tartozó konszolidált alapvető tőke azon összege, amely konszolidált alapon szükséges az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek, az e rendelet 458. és 459. cikkében említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, az említett irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez, amennyiben ezeket a követelményeket alapvető tőkével kell teljesíteni;

b) 

a leányvállalatnak az alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemei, az adott vállalkozás összes elsődleges alapvető tőkeelemének és kiegészítő alapvető tőkeelemének a százalékában kifejezve.”;

▼B

b) 

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  
Ha egy illetékes hatóság e rendelet 7. cikkével, illetve adott esetben az (EU) 2019/2033 rendelet 6. cikkével összhangban eltekint a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától, a mentesítés által érintett leányvállalatokban meglévő alapvető tőkeinstrumentumok nem számíthatók be szubkonszolidált, illetve konszolidált szinten a szavatolótőkébe.”
12. 

A 87. cikk a következőképpen módosul:

▼C2

a) 

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  

Az intézményeknek úgy kell meghatározniuk a leányvállalatnak a konszolidált szavatolótőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható tőkeelemeinek az összegét, hogy az adott vállalkozásnak a szavatolótőkébe beszámítható tőkéjéből kivonják az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti százalékos arány szorzatát a következők szerint:

a) 

a leányvállalat szavatolótőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:

i. 

a leányvállalat szavatolótőkéjének azon összege, amely

— 
az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelménynek, az e rendelet 458. és 459. cikkében említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, az említett irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges,
— 
amennyiben a leányvállalat befektetési vállalkozás, az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében szereplő követelménynek, az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez összesen szükséges;
ii. 

az adott leányvállalathoz tartozó szavatolótőke azon összege, amely konszolidált alapon szükséges az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelménynek, az e rendelet 458. és 459. cikkében említett követelményeknek, az említett irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez;

b) 

a vállalkozás szavatolótőkéjébe beszámítható tőke, az adott vállalkozás összes elsődleges alapvető tőkeelemének, kiegészítő alapvető tőkeelemének és járulékos tőkeelemének összege százalékban kifejezve, bele nem számítva a 62. cikk c) és d) pontjában említett összegeket.”;

▼B

b) 

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  
Ha egy illetékes hatóság e rendelet 7. cikkével, illetve adott esetben az (EU) 2019/2033 rendelet 6. cikkével összhangban eltekint a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától, a mentesítés által érintett leányvállalatokban meglévő szavatolótőke-instrumentumok nem számíthatóak be szubkonszolidált, illetve konszolidált szinten a szavatolótőkébe.”
13. 

A 93. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (3) bekezdést el kell hagyni;

b) 

a (4), az (5) és a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  
Ha a (2) bekezdésben említett kategóriába tartozó intézmény ellenőrzését átveszi egy, az intézmény felett korábban ellenőrzést gyakorló személytől különböző természetes vagy jogi személy, az adott intézmény szavatolótőkéje összegének el kell érnie az indulótőke előírt összegét.
(5)  
Ha a (2) bekezdésben említett kategóriába tartozó két vagy több intézmény egyesül, az egyesülés révén létrejövő intézmény szavatolótőkéjének összege mindaddig nem csökkenhet az egyesült intézményeknek az egyesülés időpontjában meglévő teljes szavatolótőkéjének összege alá, amíg az az indulótőke előírt összegét el nem érte.
(6)  
Amennyiben az illetékes hatóságok egy intézmény fizetőképességének biztosításához szükségesnek tartják az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítését, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem alkalmazandók.”
14. 

A harmadik rész I. címe 1. fejezetének 2. szakaszát (95–98. cikk) 2026. június 26-i hatállyal el kell hagyni.

15. 

A 119. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  

Az illetékes hatóságok által engedélyezett és felügyelt, valamint szigorúság tekintetében az intézményekre alkalmazandókhoz hasonló prudenciális követelmények alá tartozó pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségeket intézményekkel szembeni kitettségekként kell kezelni.

E bekezdés alkalmazásában az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott prudenciális követelményeket a szigorúság tekintetében az intézményekre alkalmazandó követelményekhez hasonlónak kell tekinteni.”

16. 

A 162. cikk (3) bekezdése második albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

devizakötelezettségek kiegyenlítéséből eredő, intézményekkel vagy befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek;”.

17. 

A 197. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) 

intézmények vagy befektetési vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok, amelyek egy külső hitelminősítő intézet által adott olyan hitelminősítéssel rendelkeznek, amelyet az EBH legalább a 3. hitelminőségi besorolásnak megfelelőként határozott meg az intézményekkel szembeni kitettségek kockázati súlyozásának a 2. fejezetben meghatározott szabályai szerint;”

b) 

a (4) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  
Az intézmény biztosítékként más intézmény vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírokat is elismerhet, amelyek nem rendelkeznek külső hitelminősítő intézet általi hitelminősítéssel, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eleget tesznek az alábbi kritériumok mindegyikének:”.
18. 

A 200. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) 

harmadik fél intézmény vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott olyan értékpapírok, amelyeket kérésre az említett intézmény vagy befektetési vállalkozás visszavásárol.”

19. 

A 202. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az intézmény előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismert nyújtójaként kezelheti az olyan intézményeket, befektetési vállalkozásokat, biztosítókat és viszontbiztosítókat, valamint exporthitel-ügynökségeket, amelyek jogosultak a 153. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásra, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:”

20. 

A 224. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)  
Az intézmények vagy befektetési vállalkozások által kibocsátott, a 197. cikk (4) bekezdésében foglalt elismerhetőségi kritériumokat teljesítő, nem minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz tartozó volatilitási korrekciós tényező megegyezik a 2. vagy 3. hitelminőségi besorolásnak megfelelő külső hitelminősítéssel rendelkező intézmények vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírokéval.”
21. 

A 227. cikk (3) bekezdésében a következő pont kerül beillesztésre:

„ba) 

befektetési vállalkozások;”

22. 

A 243. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Vevőkövetelések esetében az első albekezdés b) pontja nem alkalmazandó akkor, ha e vevőkövetelések hitelkockázatának egészére elismerhető hitelkockázati fedezet áll rendelkezésre a 4. fejezet rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy a fedezetet intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja.”

23. 

A 382. cikk (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) 

a 648/2012/EU rendelet 3. cikke szerinti, csoporton belüli ügyletek, kivéve, ha a tagállamok olyan nemzeti szintű jogszabályokat fogadnak el, amelyek bankcsoporton belüli strukturális szétválasztást írnak elő, amely esetben az illetékes hatóságok megkövetelhetik az említett, strukturálisan elkülönített szervezetek közötti, csoporton belüli ügyletek szavatolótőke-követelmény alá vonását;”

24. 

A 388. cikket el kell hagyni.

▼C2

25. 

A 395. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  
Az intézménynek egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a hitelkockázat-mérséklés hatásának a 399–403. cikkel összhangban történő figyelembevételélével számított kitettségeinek összege nem haladhatja meg az intézmény alapvető tőkéjének 25 %-át. Amennyiben az ügyfél intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve amennyiben az ügyfélcsoport egy vagy több intézményt vagy befektetési vállalkozást is magában foglal, ez az érték nem haladhatja meg az intézmény alapvető tőkéjének 25 %-a és 150 millió EUR közül a nagyobb értéket, feltéve, hogy az ügyfélcsoportba tartozó nem intézményi ügyfelekkel vagy nem befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségértékek összege – a hitelkockázat-mérséklés hatásának a 399–403. cikkel összhangban történő figyelembevételével – nem haladja meg az intézmény alapvető tőkéjének 25 %-át.”

▼B

26. 

A 402. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a) 

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

a partner intézmény vagy befektetési vállalkozás;”

b) 

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) 

az intézmény a 394. cikkel összhangban jelenti az illetékes hatóságoknak az egyes intézményekkel vagy befektetési vállalkozásokkal szembeni, e bekezdés szerint kezelt kitettségeinek teljes összegét.”

27. 

A 412. cikk (4a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4a)  
A 460. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust alkalmazni kell az intézményekre.”
28. 

A 422. cikk (8) bekezdése a) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i. 

az intézmény anyaintézménye vagy leányvállalata, vagy az intézmény anya-befektetésivállalkozása vagy leány-befektetésivállalkozása, vagy ugyanazon anyaintézmény vagy anya-befektetési vállalkozás másik leányvállalata;”

29. 

A 428a. cikk d) pontját el kell hagyni.

30. 

A 430b. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  
A 461a. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától azok a hitelintézetek, amelyek nem teljesítik vagy a 94. cikk (1) bekezdésében, vagy a 325a. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket, minden olyan kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi pozíciójuk tekintetében, amelyek devizaárfolyam-kockázatnak vagy árukockázatnak vannak kitéve, kötelesek adatot szolgáltatni a harmadik rész IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer alkalmazásán alapuló számítás eredményeikről, mégpedig a 92. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és c) pontjában meghatározott kötelezettségek szerinti adatszolgáltatással megegyező alapon.”
31. 

A 456. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontját el kell hagyni.

32. 

A 493. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2021. június 26-ig a nagykockázat-vállalásra vonatkozó, az e rendelet 387–403. cikkében megállapított rendelkezések nem alkalmazandók az olyan befektetési vállalkozásokra, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9., 10. és 11. pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll, és amelyekre 2006. december 31-én a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *8 ) nem volt alkalmazandó.

b) 

a (2) bekezdést el kell hagyni.

▼C2

33. 

A 498. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„498. cikk

Az árutőzsdei kereskedőkre vonatkozó kivétel

2021. június 26-ig a szavatolótőke-követelményekre vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelkezések nem alkalmazandók az olyan befektetési vállalkozásokra, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9., 10. és 11. pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll, és amelyekre 2006. december 31-én a 2004/39/EK irányelv nem volt alkalmazandó.”

▼B

34. 

Az 508. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

35. 

Az I. melléklet 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) 

Olyan váltók forgatmányozása, amely nem viseli más intézmény vagy befektetési vállalkozás nevét;”

36. 

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a) 

a 3. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) 

nem valamely intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve ahhoz kapcsolódó vállalkozás kötelezettségét testesítik meg;”

b) 

az 5. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) 

nem valamely intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve ahhoz kapcsolódó vállalkozás kötelezettségét testesítik meg;”

c) 

a 6. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

nem testesítenek meg különleges célú gazdasági egységgel, valamely intézménnyel vagy befektetési vállalkozással, illetve ezek kapcsolt vállalkozásaival szembeni követelést;”

d) 

a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. 

A 3–6. pontban említettektől eltérő olyan átruházható értékpapírok, amelyek a harmadik rész II. címe 2. fejezetének értelmében 50 %-os vagy annál jobb kockázati súlyra jogosultak, vagy belső minősítésük alapján ezzel egyenértékű a hitelminőségük, és nem testesítenek meg különleges célú gazdasági egységgel, valamely intézménnyel vagy befektetési vállalkozással, illetve ezek kapcsolt vállalkozásaival szembeni követelést.”;

e) 

a 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11. 

Tőzsdén forgalmazott, központilag elszámolt olyan törzsrészvények, amelyek valamely jelentős tőzsdeindex elemét képezik és a tagállam hazai pénznemében denomináltak, és amelyeket nem valamely intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve ezek valamely leányvállalata bocsátott ki.”

63. cikk

A 600/2014/EU rendelet módosításai

A 600/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. 

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)  
E rendelet VII. címének 1. fejezete azokra a harmadik országbeli vállalkozásokra is alkalmazandó, amelyek befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, illetve befektetési tevékenységet folytatnak az Unión belül.”
2. 

A III. cím címe helyébe a következő szöveg lép:

ÁTLÁTHATÓSÁG A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ÉS A TŐZSDÉN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS ÁRLÉPÉSKÖZ-RENDSZER A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK SZÁMÁRA

3. 

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

17a. cikk

Árlépésközök

A rendszeres internalizálók jegyzéseinek, az e jegyzésekkel kapcsolatos árjavításoknak és a teljesítési áraknak meg kell felelniük a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének megfelelően meghatározott árlépésközöknek.

Az árlépésközök alkalmazása nem akadályozhatja a rendszeres internalizálókat abban, hogy a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásokat a vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsák.”

4. 

A 46. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d) 

a vállalkozás kialakította a (6a) bekezdésben meghatározott információk bejelentéséhez szükséges mechanizmusokat és eljárásokat.”;

b) 

a (4) bekezdés ötödik albekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„A tagállamok engedélyezhetik a harmadik országbeli vállalkozásoknak, hogy területükön befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak vagy tevékenységeket végezzenek kiegészítő szolgáltatásokkal együtt jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek, a nemzeti rendszereknek megfelelően, amennyiben a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági határozat elfogadására nem került sor, vagy ha az ilyen határozat már érvényét vesztette, illetve ha az érintett szolgáltatások vagy tevékenységek nem tartoznak annak hatálya alá.”;

c) 

az (5) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó jogosult szerződő fél vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatást nyújtson vagy befektetési tevékenységet végezzen számára, ez a cikk ne legyen alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás e személynek nyújtott szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolattartást is. A csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás – akár a javára eljáró vagy vele szoros kapcsolatban álló szervezeten vagy ilyen szervezetet képviselő bármely egyéb személyen keresztül – ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak. Az ilyen ügyfelek általi kezdeményezés nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy befektetési termékek vagy befektetési szolgáltatások új kategóriáit hozza forgalomba a szóban forgó személy számára.”;

d) 

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6a) 

Az e cikknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozásoknak éves alapon tájékoztatniuk kell az EÉPH-t a következőkről:

a) 

az általuk az Unióban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek köre és nagyságrendje, beleértve e szolgáltatások és tevékenységek tagállamok közötti földrajzi eloszlását is;

b) 

a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (3) pontjában említett tevékenységet végző vállalkozások esetében az uniós szerződő felekkel szembeni kitettségeik havi minimális, átlagos és maximális értéke;

c) 

a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (6) pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében azon, uniós szerződő felektől származó pénzügyi eszközök összértéke, amelyeket az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalással jegyeztek vagy helyeztek el a megelőző 12 hónapban;

d) 

az a) pontban említett szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó eszközök forgalma és összértéke;

e) 

alkalmaznak-e befektetővédelmi mechanizmusokat, és ezek részletes leírása;

f) 

az a) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek végzése során a vállalkozás által alkalmazott kockázatkezelési politika és szabályok;

g) 

a vállalatirányítási rendszer, beleértve a vállalkozás Unióban folytatott tevékenységeihez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket;

h) 

bármely olyan egyéb információ, amely az EÉPH vagy az illetékes hatóságok számára a feladataik e rendelettel összhangban való ellátásához szükséges.

Az e cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújtó, illetve befektetési tevékenységet végző, harmadik országbeli vállalkozások esetében az EÉPH az e bekezdésnek megfelelően általa megkapott információkat továbbítja a tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben arra az EÉPH vagy az illetékes hatóságok feladatainak e rendelettel összhangban való ellátásához szükség van, az EÉPH – akár azon tagállam illetékes hatóságának kérésére, amelyben az adott harmadik országbeli vállalkozás e cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez – további információkat kérhet az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző harmadik országbeli vállalkozásoktól a működésükre vonatkozóan.

(6b) 

Az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző harmadik országbeli vállalkozásoknak öt éven át meg kell őrizniük az EÉPH számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban az Unióban végrehajtott valamennyi megbízásukra és ügyletükre vonatkozó adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedtek-e.

Azon tagállam illetékes hatóságának kérésére, amelyben egy harmadik országbeli vállalkozás e cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, az EÉPH bekéri a számára az első albekezdéssel összhangban megőrzött releváns adatokat, és azokat a megkereső illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja.

(6c) 

Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás nem működik együtt egy vizsgálat vagy egy, a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott helyszíni szemle során, illetve ha nem tesz megfelelő időben és módon eleget az EÉPH által az e cikk (6a) vagy (6b) bekezdéssel összhangban hozzá intézett kérésnek, az EÉPH a 49. cikknek megfelelően visszavonhatja a vállalkozás bejegyzését, illetve ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja annak tevékenységeit.”;

e) 

►C1  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)  
Az EÉPH az EBH-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak milyen információkat kell biztosítania a (4) bekezdés szerinti, bejegyzés iránti kérelmében, és milyen információkat kell közölnie a (6a) bekezdésnek megfelelően.

Az EÉPH 2020. szeptember 26-ig benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.”; ◄

f) 

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

▼C1

„(8)  
Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy milyen formátumban kell benyújtani a (4) bekezdés szerinti, bejegyzés iránti kérelmet és a (6a) bekezdés szerinti információkat.

Az EÉPH 2021. szeptember 26-ig benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően történő elfogadása révén.”

▼B

5. 

A 47. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  

A Bizottság az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben kijelenti, hogy az ország jogi és felügyeleti rendszerei biztosítják a következők mindegyikét:

a) 

az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások megfelel olyan, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírásoknak, amelyek hatása egyenértékű az e rendeletben, az 575/2013/EU rendeletben és az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( *9 ), a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( *10 ), valamint az e rendeletek és irányelvek alapján elfogadott jogalkotási aktusokban meghatározott követelményekével;

b) 

az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások olyan hatékony felügyeleti és végrehajtási rendszer hatálya alá tartoznak, amely biztosítja az alkalmazandó, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírásoknak való megfelelést; és

c) 

az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerési rendszert biztosít a harmadik országok jogi rendszerének megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások számára.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az első albekezdésben említett határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásainak vagy végzett tevékenységeinek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából, az első albekezdésben említett, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírások csak részletes és granuláris értékelést követően tekinthetők az első albekezdésben említett aktusokban meghatározott követelmények hatásával egyenértékű hatásúnak. E célból a Bizottság az érintett harmadik ország és az Unió közötti felügyeleti konvergenciát is értékeli és figyelembe veszi.

(1a)  

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében azon körülmények meghatározása révén, amelyek fennállása esetén a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az (1) bekezdésben említett egyenértékűségi határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásainak vagy végzett tevékenységeinek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatások vagy végzett tevékenységek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából, a Bizottság olyan konkrét működési feltételeket rendelhet az egyenértékűségi határozathoz, amelyek biztosítják, hogy az EÉPH és a tagállami illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges eszközök, hogy meg lehessen előzni a szabályozási arbitrázst és nyomon lehessen követni a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban bejegyzett, harmadik országbeli befektetési vállalkozások által az Unióban nyújtott szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket annak biztosításával, hogy az említett vállalkozások megfelelnek a következőknek:

a) 

a 20. és a 21. cikkben említett követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítenek;

b) 

a 26. cikk szerinti ügyletjelentési követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítenek, amennyiben nem lehetséges a szóban forgó információk közvetlen és folyamatos, a harmadik ország illetékes hatóságával kötött egyetértési megállapodás alapján történő beszerzése;

c) 

adott esetben a 23. és a 28. cikkben említett kereskedési követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítenek.

Az e cikk (1) bekezdésében említett határozat elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy a harmadik ország a vonatkozó uniós szakpolitika szerint adózási szempontból nem együttműködő országnak vagy területnek, illetve az (EU) 2015/848 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül-e.

(1b)  

Egy harmadik ország prudenciális, szervezeti és üzletviteli keretrendszere akkor tekinthető egyenértékű hatásúnak, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

a) 

a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos és tényleges felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b) 

a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban elégséges tőkekövetelmények hatálya alá tartoznak, valamint különösen a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző vállalkozásokra hasonló tőkekövetelmények vonatkoznak, mint amelyek akkor lennének rájuk alkalmazandók, ha letelepedési helyük az Unióban lenne;

c) 

a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban a tulajdonosok, és a vezető testület tagjai tekintetében megfelelő követelmények hatálya alá tartoznak;

d) 

a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző vállalkozások megfelelő üzletviteli és szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak;

e) 

a bennfentes kereskedés és a piac manipulációja formájában jelentkező piaci visszaélések megakadályozása révén biztosított a piac átláthatósága és integritása.

Amikor a Bizottság az e cikk (1a) bekezdésének alkalmazása során értékeli, hogy egy harmadik ország szabályai a 23. és a 28. cikk szerinti kereskedési kötelezettséget illetően egyenértékűnek minősülnek-e, azt is értékeli, hogy az adott harmadik ország jogi kerete rendelkezik-e olyan, a kereskedési kötelezettség teljesítése szempontjából megfelelőnek minősülő kereskedési helyszínek kijelölésére vonatkozó kritériumokról, amelyek hatása hasonló az e rendeletben vagy a 2014/65/EU irányelvben meghatározott követelmények hatásához.

b) 

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. 

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

az EÉPH és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az EÉPH által kért hozzáférést a harmadik országokban engedélyezett nem uniós vállalkozásokra vonatkozó valamennyi információhoz, valamint adott esetben ezen információk EÉPH általi, a tagállamok illetékes hatóságaival való megosztásának szabályait;”

ii. 

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) 

az azon felügyeleti tevékenységek – többek között vizsgálatok és helyszíni szemlék – összehangolásával kapcsolatos eljárásokat, amelyeket – az adott harmadik ország megfelelő értesítését követően – az EÉPH végezhet azon tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben, amelyek területén a harmadik országbeli vállalkozás a 46. cikkel összhangban befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, amennyiben arra az EÉPH vagy az illetékes hatóságok feladatainak e rendelettel összhangban való ellátásához szükség van;”

iii. 

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d) 

a 46. cikk (6a) és (6b) bekezdése szerinti, az EÉPH által egy, a 46. cikk (2) bekezdése szerint bejegyzett harmadik országbeli vállalkozáshoz esetlegesen intézett, információ iránti megkeresésekre vonatkozó eljárásokat.”;

c) 

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)  

Annak ellenőrzése érdekében, hogy az egyenértékűségi határozatok alapját képező feltételeket továbbra is betartják-e, az EÉPH nyomon követi a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változásokat, a végrehajtási gyakorlatokat és az egyéb releváns piaci fejleményeket azokban a harmadik országokban, amelyek tekintetében a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban egyenértékűségi határozatot fogadott el. Következtetéseiről az EÉPH évente bizalmas jelentésben számol be a Bizottságnak. Az EÉPH a jelentéssel kapcsolatban konzultálhat az EBH-val, amennyiben ezt célszerűnek ítéli.

A jelentésben arról is be kell számolni, hogy a 46. cikk (6a) bekezdése alapján gyűjtött adatok fényében milyen tendenciák állapíthatók meg, különösen a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző vállalkozásokra vonatkozóan.

(6)  

A Bizottság az (5) bekezdésben említett jelentés alapján legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben fel kell sorolni a Bizottság által a tárgyévben hozott vagy visszavont egyenértékűségi határozatokat, valamint az EÉPH által a 49. cikkel összhangban esetlegesen meghozott intézkedéseket, továbbá ismertetni kell az említett határozatok és intézkedések indokait.

A Bizottság jelentésének információt kell tartalmaznia a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változások nyomon követéséről, a végrehajtási gyakorlatokról és az egyéb releváns piaci fejleményekről azon harmadik országokat illetően, amelyek tekintetében a Bizottság egyenértékűségi határozatot fogadott el. A jelentésben továbbá áttekintést kell adni arról, hogy általánosságban milyen fejlemények mutatkoztak a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott, határokon átnyúló befektetési szolgáltatások terén, különös tekintettel a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokra és tevékenységekre. Ezenkívül a jelentésben idővel tájékoztatást kell nyújtani a harmadik országokra vonatkozóan a Bizottságnál folyamatban lévő egyenértékűségi értékelésekről.”

▼C2

6. 

A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

49. cikk

Az EÉPH által meghozandó intézkedések

(1)  
Az EÉPH ideiglenesen megtilthatja a harmadik országbeli vállalkozások számára, hogy a 46. cikk (1) bekezdése szerint, kiegészítő szolgáltatással együttesen vagy anélkül befektetési szolgáltatást nyújtsanak vagy befektetési tevékenységet végezzenek, vagy korlátozhatja őket ebben, amennyiben az adott harmadik országbeli vállalkozás nem tartott be megfelelő időben és módon valamely, az EÉPH vagy az EBH által a 40. vagy a 41. cikkel összhangban vagy egy illetékes hatóság által a 42. cikkel összhangban elrendelt tilalmat vagy korlátozást, vagy nem teljesített egy, az EÉPH által a 46. cikk (6a) vagy (6b) bekezdésével összhangban hozzá intézett kérést, vagy ha nem működött együtt egy vizsgálat vagy egy, a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott helyszíni szemle során.
(2)  

Az (1) bekezdés sérelme nélkül az EÉPH visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás 48. cikk szerinti nyilvántartásba való bejegyzését, ha az ügyre felhívta a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és a harmadik ország ezen illetékes hatósága nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az Unión belüli piacok rendes működésének védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli vállalkozás megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak, illetve a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételeknek, és ha az alábbi esetek közül valamelyik fennáll:

a) 

az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok – például a 46. cikk (6a) bekezdésével összhangban nyújtott éves tájékoztatás – alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során a befektetők érdekei vagy a piacok szabályos működése szempontjából sérelmes módon jár el;

b) 

az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok – például a 46. cikk (6a) bekezdésével összhangban nyújtott éves tájékoztatás – alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során súlyosan megsértette a harmadik országban rá alkalmazandó azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság meghozta a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot.

(3)  

Az EÉPH a megfelelő időben tájékoztatja a harmadik ország illetékes hatóságát arról, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti intézkedést kíván hozni.

Az e cikk szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó döntésének meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a befektetőket vagy az Unión belüli piacok rendes működését fenyegető kockázatok jellegét és súlyosságát, szem előtt tartva az alábbi kritériumokat:

a) 

a kockázat fennállásának időtartama és felmerülésének gyakorisága;

b) 

a kockázat fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a harmadik országbeli vállalkozás eljárásaiban;

c) 

a kockázat okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a kockázatnak;

d) 

a kockázat szándékolt módon, illetve gondatlanságból merült-e fel.

Az EÉPH haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli vállalkozást minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően hozott, és határozatát közzéteszi a weboldalán.

A Bizottság értékeli, hogy a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.”

6a. 

A 50. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  
Az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, a 47. cikk (1a) bekezdésében, a valamint az 52. cikk (10) és (12) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás határozatlan időre szól, 2014. július 2-től kezdődő hatállyal.”;
b) 

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (5)bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, a 47. cikk (1a) bekezdésében, a valamint az 52. cikk (10) és (12) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;
c) 

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  
Az 1. cikk (9) bekezdése, 2. cikk (2) bekezdése, 13. cikk (2) bekezdése, 15. cikk (5) bekezdése, 17. cikk (3) bekezdése, 19. cikk (2) és (3) bekezdése, 31. cikk (4) bekezdése, 40. cikk (8) bekezdése, 41. cikk (8) bekezdése, 42. cikk (7) bekezdése, 45. cikk (10) bekezdése, a 47. cikk (1a) bekezdésében, valamint az 52. cikk (10) és (12) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”;
7. 

Az 52. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(13)  
Az EÉPH 2020. december 31-ig értékeli az (EU) 2019/2033 rendelet 64. cikke értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az említett értékelésről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.”

▼B

8. 

Az 54. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  
A harmadik országbeli vállalkozások az adott harmadik országra vonatkozó, a 47. cikk szerinti bizottsági határozat elfogadásától számított három évig továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat és végezhetnek tevékenységeket a tagállamokban, a nemzeti rendszereknek megfelelően. A határozat hatályán kívül eső szolgáltatások és tevékenységek továbbra is végezhetők a nemzeti rendszereknek megfelelően.”

64. cikk

A 806/2014/EU rendelet módosítása

A 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 12a. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)  

Az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *11 ) 65. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az e rendeletben szereplő, az e rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti, de az (EU) 2019/2033 rendelet 1 cikkének (2) bekezdésében vagy 1. cikkének (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozásokra vonatkozó szavatolótőke-követelmény egyéni alapon történő teljesítésével kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére való hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendők:

a) 

az e rendeletben szereplő, a teljes tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjára való hivatkozásokat az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni;

b) 

az e rendeletben szereplő, a teljes kockázati kitettségértékkel kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára való hivatkozásként kell értelmezni.

Az (EU) 2019/2034 ( *12 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv 65. cikkével összhangban, az e rendeletben szereplő, az e rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti, de az (EU) 2019/2033endelet 1 cikkének (2) bekezdésében vagy 1. cikkének (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozásokra vonatkozó kiegészítő szavatolótőke-követelményekkel kapcsolatos, a 36/2013/EU rendelet 104a. cikkére való hivatkozásokat az (EU) 2019/2034 irányelv 40. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.



TIZEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Hivatkozások az 575/2013/EU rendeletre más uniós jogi aktusokban

A befektetési vállalkozások prudenciális követelményei vonatkozásában az 575/2013/EU rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

66. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

(1)  
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)  
Ez a rendelet 2021. június 26-tól alkalmazandó.
(3)  

A (2) bekezdés ellenére:

a) 

a 63. cikk 2. és 3. pontja 2020. március 26-tól alkalmazandó;

▼C2

b) 

a 62. cikk 30., 32., és 33. pontja 2019. december 25-től alkalmazandó.

▼B

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

( 7 ) A Bizottság (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve (2016. április 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 500. o.).

( 8 ) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

( 9 ) A Bizottság (EU) 2017/578 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 13.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az árjegyzési megállapodásokkal és rendszerekkel kapcsolatos követelmények meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 183. o.).

( 10 ) A Bizottság (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 90. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU rendelet, az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 1. o.).

( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 64. o.).”

( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27. a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU rendelet, az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

( *4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).”

( *5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173, 2014.6.12., 349. o.).”;

( *6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337, 2015.12.23., 35. o.).”;

( *7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).”;

( *8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).”;

( *9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 1. o.).

( *10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 64. o.).”;

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

( *11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 1o.).

( *12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 64. o.).”