02019R0945 — HU — 09.08.2020 — 001.004

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A BIZOTTSÁG (EU) 2019/945 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról (HL L 152, 2019.6.11., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1058 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. április 27.)	L 232	1	20.7.2020
M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2022/851 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. március 22.)	L 150	21	1.6.2022

▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/945 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 12.)

a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)

Ez a rendelet meghatározza az (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletben megállapított szabályok és feltételek szerinti üzembentartásra tervezett pilóta nélküli légijármű-rendszerek (a továbbiakban: UAS-ek), valamint a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők kialakítására és gyártására vonatkozó követelményeket. A rendelet továbbá maghatározza azon UAS-típusokat, amelyeknek kialakítás, gyártás és karbantartás tekintetében tanúsításon kell átesniük.

►M1

Arendelet továbbá szabályokat állapít meg az UAS-ek, a tartozékkészletek és a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők forgalomba hozatalára és Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan.

◄

(3)

Ez a rendelet azokra a harmadik országbeli UAS-üzembentartók vonatkozóan is megállapít szabályokat, akik az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet szerinti UAS-üzemebentartást végeznek az egységes európai égbolt légterében.

2. cikk

Hatály

▼M1

(1)

E rendelet II. fejezete a következő termékekre alkalmazandó:

az (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletben meghatározott nyílt UAS-üzembentartási kategória esetében vagy a különleges UAS-üzembentartási kategórián belül előírt üzembentartási nyilatkozatok esetében alkalmazandó szabályok és feltételek szerinti üzemben tartásra tervezett, és az (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletben említett hét UAS-osztály egyikébe való besorolással rendelkező, e rendelet mellékletének 1–5., 16. és 17. részében foglaltaknak megfelelő osztályazonosító címkével ellátott UAS-ek, a saját építésű UAS-ek kivételével;

a C5 osztályú tartozékkészletek a 16. részben meghatározottak szerint;

az e rendelet mellékletének 6. részében foglaltak szerinti távoli azonosításra szolgáló kiegészítők.

(2)

E rendelet III. fejezete az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet értelmében a tanúsított és különleges UAS-üzembentartási kategóriára alkalmazandó szabályok és feltételek szerint üzemben tartott UAS-ekre vonatkozik, a nyilatkozat alapján végzett üzemben tartás kivételével.

▼B

(3)

E rendelet IV. fejezete azokra az UAS-üzembentartókra alkalmazandó, akik vagy amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek, ha az UAS üzembentartását az Unió területén végzik.

(4)

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az UAS-ekre, amelyeket kizárólag beltéri üzemeltetésre terveztek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„pilóta nélküli légi jármű (UA)” : bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes;

2.	„pilóta nélküli légi járművek távoli vezérlésére szolgáló berendezés” : olyan műszer, berendezés, mechanizmus, készülék, eszköz, szoftver vagy kiegészítő, amely szükséges az UA biztonságos üzemben tartásához, de annak nem alkatrésze és nem az UA fedélzetén szállítandó;

3.	„pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS)” : a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés;

4.	„pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója (UAS-üzemebentartó)” : olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több UAS-t tart üzemben vagy szándékozik üzemben tartani;

5.	„nyílt kategória” : az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 4. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;

6.	„különleges kategória” : az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 5. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;

7.	„tanúsított kategória” : az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 6. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;

8.	„uniós harmonizációs jogszabály” : minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalomba hozatalának feltételeit;

9.	„akkreditálás” : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében meghatározott akkreditálás;

10.	„megfelelőségértékelés” : értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek,

11.	„megfelelőségértékelő szervezet” : a kalibrálásra, a vizsgálatra, a tanúsításra és az ellenőrzésre kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző szervezet;

12.	„CE-jelölés” : olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

13.	„gyártó” : az a természetes vagy jogi személy, amely terméket gyárt, illetve amely az adott terméket tervezteti vagy legyártatja, és a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalomba hozza;

14.	„meghatalmazott képviselő” : az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli megbízást kapott, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

15.	„importőr” : az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

16.	„forgalmazó” : az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza a terméket;

17.	„gazdasági szereplő” : az UAS gyártója, importőre és a forgalmazója, valamint a gyártó meghatalmazott képviselője;

18.	„forgalmazás” : egy terméknek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

19.	„forgalomba hozatal” : a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

20.	„harmonizált szabvány” : az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

21.	„műszaki leírás” : a termék, a folyamat vagy a szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket meghatározó dokumentum;

22.	„saját építésű UAS” : az összeszerelője által saját használatra gyártott vagy összeállított UAS, az olyan alkatrészekből összeállított UAS-ek kivételével, amelyeket a gyártó egyetlen összeszerelési készletként hozott forgalomba;

23.	„piacfelügyeleti hatóság” : az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;

24.	„visszahívás” : minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már forgalmazott termék visszajuttatása;

25.	„forgalomból történő kivonás” : minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a termék forgalmazását az értékesítési láncban;

26.	„az egységes európai égbolt légtere” : az azon terület feletti légtér, amelyre a Szerződések alkalmazandók, valamint minden más olyan légtér, amelyre a tagállamok az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 1 ) annak 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően alkalmazzák;

27.	„távoli pilóta” : olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani;

28.	„maximális felszállási tömeg (MTOM)” : az UA-nak az a gyártó vagy az összeszerelő által meghatározott maximális tömege a hasznos teherrel és az üzemanyaggal együtt, amely mellett az UA még üzemeltethető;

29.

„hasznos teher” : minden olyan műszer, mechanizmus, berendezés, alkatrész, készülék, tartozék vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket is, amelyet a légi járműre szerelnek fel vagy azon helyeznek el, de nem a repülésben lévő légi jármű üzemben tartásához vagy irányításához használnak vagy szándékoznak használni és nem a sárkányszerkezet, a hajtómű és a légcsavar alkatrészei;

30.	„követési üzemmód” : az UAS olyan üzemmódja, amelyben a pilóta nélküli légi jármű előre meghatározott távolságban folyamatosan követi a távoli pilótát;

31.	„közvetlen távoli azonosítás” : az UA adatainak (például a jelölésének) helyi közvetítését biztosító rendszer, melynek célja, hogy a közvetített információk az UA-hoz való fizikai hozzáférés nélkül is elérhetők legyenek;

32.

„földrajzi helymeghatározás” : olyan funkció, amely a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján észleli, ha fennáll annak a veszélye, hogy az UA megsérti a légtérhasználatra vonatkozó korlátozásokat, és jelzi ezt a távoli pilótának annak érdekében, hogy az hatékony azonnali intézkedésekkel megakadályozhassa a korlátozások megsértését;

33.	„hangteljesítményszint LWA ” : az EN ISO 3744:2010 szabvány szerinti, 1 pW-ra vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint;

34.	„mért hangteljesítményszint” : az a hangteljesítményszint, amelyet a melléklet 13. részében meghatározott méréssel állapítanak meg; a mért értékek meghatározhatók egyetlen, a berendezéstípusra reprezentatív UA alapján vagy több UA átlagértékéből;

35.

„garantált hangteljesítményszint” : az a hangteljesítmény, amelyet a melléklet 13. részében megadott követelményekkel összhangban határoznak meg, és amely magába foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságot is, továbbá amelyről a gyártó vagy annak a közösségi illetőségű hivatalos képviselője megerősíti, hogy – az alkalmazott és műszaki dokumentációban említett műszaki eljárásokat figyelembe véve – a azt az értéket a berendezés nem lépi túl.

36.	„lebegés” : a földrajzi pozíció megtartása a levegőben;

37.	„emberek gyülekezete” : olyan összejövetel, ahol az emberek a jelenlévők sokasága miatt korlátozottak mozgásukban;

▼M1

38.

„vezérlőegység” : a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló, az (EU) 2018/1139 rendelet 3. cikkének 32. pontjában meghatározott berendezés vagy berendezésrendszer, amely a repülés bármely szakaszában lehetővé teszi a pilóta nélküli légi jármű irányítását vagy nyomon követését, a vezérlési és irányítási (úgynevezett C2) kapcsolatszolgáltatást támogató infrastruktúrák kivételével;

39.	„C2 kapcsolatszolgáltatás” : harmadik fél által nyújtott kommunikációs szolgáltatás, amely vezérlési és irányítási összeköttetést biztosít a pilóta nélküli légi jármű és a vezérlőegység között;

40.	„éjszaka/éjjel” : a 923/2012/EU végrehajtási rendeletben ( 2 ) meghatározottak szerint a szokványos értelemben vett esti szürkület vége és reggeli pirkadat kezdete közötti időszak.

▼B

II. FEJEZET

▼M1

A nyílt kategóriába sorolt vagy a különleges kategórián belül előírt üzembentartási nyilatkozat szerinti üzemben tartásra tervezett UAS-ek, osztályazonosító címkével és távoli azonosításra szolgáló kiegészítőkkel ellátott tartozékkészletek

▼B

1. SZAKASZ

A termékre vonatkozó követelmények

4. cikk

Követelmények

▼M1

(1)

A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeknek meg kell felelniük a melléklet 1–6., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek.

▼B

(2)

Azoknak az UAS-oknak, amelyek a 2009/48/EK irányelv értelmében nem minősülnek játéknak meg kell felelniük a 2006/42/EK irányelvben meghatározott, vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek azon kockázatok tekintetében, amelyek nem kapcsolódnak az UA biztonságos repüléséhez.

(3)

A piacon már forgalmazott termékek szoftverének frissítése csak akkor végezhető el, ha az adott frissítés nem befolyásolja a termék megfelelőségét.

5. cikk

A termékek forgalmazása és szabad mozgása

(1)

A termékek csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek e fejezet követelményeinek, és nem veszélyeztetik személyek, állatok vagy vagyontárgyak egészségét vagy biztonságát.

(2)

Az e fejezetnek megfelelő termékek forgalmazását a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az e fejezet hatálya alá tartozó szempontok miatt.

▼M1

(3)

Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése 2021. július 16-tól alkalmazandó.

▼B

2. SZAKASZ

A gazdasági szereplők kötelezettségei

6. cikk

A gyártók kötelezettségei

▼M1

(1)

Termékeik uniós forgalomba hozatalakor a gyártók szavatolják, hogy azok tervezése és gyártása megfelel az e rendelet mellékletének 1–6., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek.

(2)

A gyártók elkészítik a 17. cikkben meghatározott műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 13. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az említett megfelelőségértékelési eljárás során bizonyítást nyer, hogy a termék megfelel a melléklet 1–6., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a terméken a CE-jelölést.

▼B

(3)

A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4)

A gyártók gondoskodnak olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártás e fejezet szerinti folyamatos megfelelőségét. Megfelelően figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek vagy szoftverének változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

Ha a termék által jelentett kockázatra tekintettel indokolt, a gyártók a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót minden ilyen nyomkövetési intézkedésről.

▼M1

(5)

Az UAS-ek gyártói biztosítják, hogy az UA olyan egyedi sorozatszámmal és a 768/2008/EK határozatnak megfelelő típusmegjelöléssel legyen ellátva, amely lehetővé teszi a termék azonosítását, és adott esetben megfelel a melléklet vonatkozó, 2–4., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek. A C5 osztályú tartozékkészletek gyártói biztosítják, hogy az említett készletek olyan típusmegjelöléssel és egyedi sorozatszámmal legyenek ellátva, amely lehetővé teszi az azonosításukat. A távoli azonosításra szolgáló kiegészítők gyártói biztosítják, hogy az említett kiegészítők olyan típusmegjelöléssel és egyedi sorozatszámmal legyenek ellátva, amely lehetővé teszi az azonosításukat és megfelel a melléklet 6. részében meghatározott követelményeknek. A gyártók minden esetben gondoskodnak arról, hogy az egyedi sorozatszám az EU-megfelelőségi nyilatkozaton vagy a 14. cikkben említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozaton is megjelenjen.

▼B

(6)

A gyártók a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, webhelyük címét, valamint azt a postai címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.

▼M1

(7)

A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározottak szerint, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékeljék a gyártó utasításait és a tájékoztatót, a melléklet 1–6., 16. és 17. részében előírtaknak megfelelően. A gyártó utasításainak és a tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.

▼B

(8)

A gyártók gondoskodnak arról, hogy minden egyes termékhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya vagy az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat. Az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt a pontos internetcímet, amelyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövege megtekinthető.

(9)

Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termékek nem felelnek meg e fejezet rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges kiigazító intézkedéseket a termékek megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja az adott terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. Abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a megfelelés hiányának, a meghozott kiigazító intézkedéseknek, valamint azok eredményeinek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(10)

A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a termék e fejezetnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

▼M1

(11)

A C5 vagy C6 osztályú UAS-ek, illetve C5 osztályú kiegészítők forgalomba hozatalakor a gyártók tájékoztatják az üzleti tevékenységük fő helye szerinti tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

▼B

7. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)

A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség és a 6. cikk (2) bekezdésében említett, a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezi a meghatalmazott képviselő meghatalmazásának részét.

(2)

A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A meghatalmazott képviselő megbízása legalább az alábbiakra terjed ki:

a termék uniós forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

a piacfelügyeleti vagy határellenőrző hatóságok indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

a piacfelügyeleti vagy határellenőrző hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek meg nem felelésének megszüntetése vagy a meg nem felelés általa jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

8. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)

Az importőrök csak olyan termékeket hozhatnak forgalomba az uniós piacon, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek.

(2)

A termék uniós forgalomba hozatala előtt az importőrök biztosítják, hogy:

a gyártó elvégezte a 13. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást;

a gyártó elkészítette a 17. cikkben említett műszaki dokumentációt;

a terméken el lett helyezve a CE-jelölés, valamint szükség esetén az osztályazonosító címke és a hangteljesítményszint jelzése;

a termékhez mellékelték a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett dokumentumokat;

a gyártó teljesítette a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

▼M1

Amennyiben egy importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a melléklet 1–6., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá, ha a termék kockázatot jelent a fogyasztók és harmadik felek egészségére vagy biztonságára nézve, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és az illetékes nemzeti hatóságokat.

▼B

(3)

Az importőrök a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, webhelyük címét, valamint azt a postai címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

▼M1

(4)

Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékeljék a gyártó utasításait és a tájékoztatót, a melléklet 1–6., 16. és 17. részében előírtaknak megfelelően. A gyártó utasításainak és a tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.

▼B

(5)

Az importőrök gondoskodnak arról, hogy amíg a termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék a termék 4. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelését.

(6)

Az importőr – amennyiben a termék által jelentett veszély miatt helyénvalónak ítéli – a végfelhasználók és a harmadik felek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(7)

Amennyiben az importőrök úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a termék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a termék forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, az importőrök erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(8)

Az importőrök a termék forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9)

Az importőrök az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt, amelyet az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

▼M1

(10)

A C5 vagy C6 osztályú UAS-ek, illetve C5 osztályú kiegészítők forgalomba hozatalakor az importőrök tájékoztatják az üzleti tevékenységük fő helye szerinti tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

▼B

9. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)

A termék uniós forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban.

▼M1

(2)

A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken el van-e helyezve a CE-jelölés és adott esetben az UA-osztály azonosító címkéje és a hangteljesítményszint jelzése, hogy mellékelve vannak-e a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett dokumentumok, valamint hogy a gyártó és az importőr teljesítette-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyenek a gyártó utasításai és a tájékoztató, a melléklet 1–6., 16. és 17. részében előírtaknak megfelelően. A gyártó utasításainak és a tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.

▼B

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikkben meghatározott követelményeknek, akkor csak azt követően forgalmazhatja a terméket, ha biztosított annak megfelelősége. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)

A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy amíg a termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék a termék 4. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelését.

(4)

Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk a piacon forgalmazott termék nem felel meg a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak, gondoskodnak a termék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a termék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges korrekciós intézkedések haladéktalan meghozataláról. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(5)

A forgalmazók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában. Az említett hatóság felkérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termék által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

10. cikk

Azok az esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártó kötelezettségei vonatkoznak

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomban lévő terméket, amely befolyásolja a termék e fejezetnek való megfelelőségét, e fejezet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 6. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

11. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1)

A gazdasági szereplők kérésre azonosítják a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

azokat a gazdasági szereplőket, amelyek nekik a terméket szállították;

azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek a terméket szállították.

(2)

A gazdasági szereplőknek rendelkezésre kell tudniuk bocsátani az (1) bekezdésben említett információkat a következő ideig:

a termék részükre történő szállítását követően 10 évig;

a termék általuk történő szállítását követően 10 évig.

3. SZAKASZ

A termék megfelelősége

12. cikk

A megfelelőség vélelmezése

▼M1

Arról a termékről, amely megfelel azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelel a melléklet 1–6., 16. és 17. részében meghatározott azon követelményeknek is, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

▼B

13. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

▼M1

(1)

A gyártó a következő eljárások egyikével megfelelőségértékelést végez a termékről annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e a melléklet 1–6., 16. és 17. részében foglalt követelményeknek. A megfelelőségértékelésnek minden tervezett és előrelátható üzemi feltételt figyelembe kell vennie.

▼B

(2)

A megfelelőségértékelés elvégzéséhez a következő eljárások állnak rendelkezésre:

▼M1

a melléklet 7. részében meghatározott belső gyártásellenőrzés a melléklet 1., 5., 6., 16. vagy 17. részében meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor, azzal a feltétellel, hogy a gyártó minden olyan követelmény tekintetében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozással rendelkező – harmonizált szabványokat alkalmaz, amelyekre ilyen szabványok vonatkoznak;

▼B

EU-típusvizsgálat, amelyet a melléklet 8. részében meghatározott belső gyártásellenőrzési eljáráson alapuló típusmegfelelés követ;

a melléklet 9. részében meghatározott teljeskörű minőségbiztosításon alapuló megfelelőség, kivéve a 2009/48/EK irányelv értelmében játéknak minősülő termék megfelelőségének értékelésekor.

14. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

▼M1

(1)

A 6. cikk (8) bekezdésben említett EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a termék megfelelt a melléklet 1–6., 16. és 17. részében megállapított követelményeknek, valamint az UAS-ek esetében meghatározza annak osztályát.

▼B

(2)

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat szerkezete megfelel a melléklet 11. részében meghatározott mintának, tartalmazza az említett a részben meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)

A 6. cikk (8) bekezdésében említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat a melléklet 12. részében meghatározott elemekből áll, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövegét elérhetővé kell tenni az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozatban említett internetes címen az azon tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken, amelynek piacán a terméket forgalomba hozták vagy forgalmazzák.

(4)

Amennyiben a termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve a közzétételükre való hivatkozást is.

(5)

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel az e fejezetben meghatározott követelményeknek.

15. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

16. cikk

A CE-jelölésnek, a bejelentett szervezet azonosító számának, az UAS-osztály azonosító címkéjének és a hangteljesítményszint jelzésének az elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)

A CE-jelölést a terméken vagy az azon elhelyezett adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Amennyiben a termék mérete miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.

▼M1

(2)

Az UA-osztály azonosító címkéjét láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni a pilóta nélküli légi járművön, illetve adott esetben a C5 osztályú tartozékkészlet minden egyes tartozékán és csomagolásán, és a címkének legalább 5 mm magasnak kell lennie. Tilos a terméken olyan jelölések, jelek vagy feliratok elhelyezése, amelyek az osztályazonosító címke jelentése vagy formája tekintetében megtéveszthetik a harmadik feleket.

▼B

(3)

A melléklet 14. részében megadottak szerinti hangteljesítményszint-jezést adott esetben jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a pilóta nélküli légi járművön – kivéve, ha ez a termék mérete miatt nem lehetséges vagy nem indokolt – és annak csomagolásán.

(4)

A termék forgalomba hozatala előtt fel kell tüntetni azon a CE-jelölést és – adott esetben – a hangteljesítményszint-jelzést és az UA-osztály azonosító címkéjét.

(5)

A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben a melléklet 9. részében meghatározott megfelelőségértékelési eljárást alkalmazzák.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a bejelentett szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó, illetve annak meghatalmazott képviselője helyezi el.

(6)

A tagállamok a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

17. cikk

A műszaki dokumentáció

▼M1

(1)

A műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmaznia kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy a termék tekintetében biztosítsa a melléklet 1–6., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek való megfelelőséget. A műszaki dokumentációnak legalább a melléklet 10. részében meghatározott elemeket tartalmaznia kell.

▼B

(2)

A műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala előtt kell összeállítani, és azt folyamatosan naprakészen kell tartani.

(3)

Az EU-típusvizsgálati eljárással és a gyártó minőségbiztosítási rendszerének értékelésével kapcsolatos műszaki dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvei egyikén kell készíteni, ahol a bejelentett szervezet található, vagy e szervezet számára elfogadható nyelven.

▼M1

(4)

Amennyiben a műszaki dokumentáció nem felel meg e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a piacfelügyeleti hatóság felkérheti a gyártót vagy az importőrt, hogy meghatározott határidőn belül egy, a piacfelügyeleti hatóság számára megfelelő szervezettel, saját költségére végeztessen vizsgálatot, amely során ellenőrzik, hogy a termék megfelel-e a melléklet 1–6., 16. és 17. részében meghatározott követelményeknek.

▼B

4. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő szervezetek bejelentése

18. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e fejezet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

19. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)

A tagállamok bejelentő hatóságot jelölnek ki, amely a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez, valamint a bejelentett szervezeteknek a 24. cikkben foglaltak betartására is kiterjedő ellenőrzéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért felelős.

(2)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el.

(3)

Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy ellenőrzést átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor e szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 20. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének rendezéséről.

(4)

A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

20. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)

A bejelentő hatóság:

létrehozáskor nem alakulhat ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

olyan módon szerveződik és működik, hogy megőrizze tevékenységei objektivitását és pártatlanságát;

olyan módon szerveződik, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentéseivel kapcsolatban minden egyes döntést más illetékes személy hozzon meg, mint aki az értékelést végezte;

nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon;

biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas kezelését;

feladatai megfelelő ellátásához kellő létszámú felkészült személyzettel rendelkezik.

21. cikk

A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

(1)

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére szolgáló eljárásaikról és azok változásairól.

(2)

A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

22. cikk

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1)

A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)

A megfelelőségértékelő szervezetet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint kell létrehozni, és az jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)

A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, rendelkezésre bocsátásában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)

A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelynek az értékelését végzi, valamint nem lehet az említett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges, értékelt termék használatát, sem az értékelt termék személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül e termék tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhet ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezet biztosítja, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységei bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)

A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen a megfelelőségértékelési tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6)

A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a melléklet 8. és 9. részében előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezet – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:

olyan személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

azon eljárások leírása, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. a szervezetnek megfelelő iránymutatások és eljárások a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb végzett tevékenységek elkülönítésére;

olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, és hozzá kell férnie minden szükséges felszereléshez, illetve létesítményhez.

(7)

A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

alapos műszaki és szakmai szakképzettség az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre kiterjedően, amelyre a megfelelőségértékelő szervezetet bejelentették;

megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, továbbá megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

a követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabály alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

az értékelés elvégzését bizonyító EU-típusvizsgálati tanúsítványok vagy minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásai, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8)

Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)

A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül felel a megfelelőségértékelésért.

(10)

A megfelelőségértékelő szervezet személyzete a szakmai titoktartás szabályait alkalmazza minden olyan információra, amelyet a melléklet 8. és 9. része vagy bármely, azt átültető nemzeti jogszabály szerinti feladatkörében szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogoknak védelmet kell élvezniük.

(11)

A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, az UAS-ek területét érintő szabályozási tevékenységekben és a frekvenciatervezésben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, vagy gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

23. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 22. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

24. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1)

Ha a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg elvégzésükkel, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfeleljen a 22. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)

A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)

Tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4)

A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésérének értékelésére és az általa a melléklet 8–9. része szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

25. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)

A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)

A bejelentés iránti kérelemhez mellékeli azon megfelelőségértékelési tevékenységek, megfelelőségértékelési modulok, valamint azon termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 22. cikkben rögzített követelményeket.

26. cikk

Bejelentési eljárás

(1)

A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek megfeleltek a 22. cikkben rögzített követelményeknek.

(2)

A bejelentő hatóságok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőségértékelő szervezetekről a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel.

(3)

A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységekre, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra és az érintett termékekre vonatkozó részletes információkat, valamint a vonatkozó akkreditációs tanúsítványt.

(4)

Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam a bejelentést követően két héten belül nem emelt kifogást.

(5)

E fejezet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)

A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés minden későbbi releváns változásáról.

27. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

(1)

A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

(2)

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

(3)

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor naprakész legyen.

28. cikk

A bejelentés változásai

(1)

Ha a bejelentő hatóság azt állapítja meg vagy arról értesül, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 22. cikkben meghatározott követelményeknek vagy nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság – esettől függően, az említett követelményeknek való meg nem felelés, illetve a kötelezettségteljesítés elmulasztásának súlyossága függvényében – korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a bejelentést. A bejelentő hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)

Bejelentés korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása, valamint bejelentett szervezet tevékenységének megszűnése esetén a bejelentő tagállam megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy vagy egy másik bejelentett szervezet feldolgozza az érintett szervezetnél lévő aktákat, vagy azok kérésükre az illetékes bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljanak.

29. cikk

A bejelentett szervezet alkalmasságának vitatása

(1)

A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e feladata ellátására, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.

(2)

A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)

A Bizottság biztosítja a vizsgálat során kapott érzékeny információk bizalmas kezelését.

(4)

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

30. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)

A bejelentett szervezet a melléklet 8. és 9. részében előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)

A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell végezni. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Mindeközben ragaszkodnak a szigorúság azon fokához és a védelem azon szintjéhez, amely szükséges ahhoz, hogy az UA vagy az UAS megfeleljen e fejezetnek.

▼M1

(3)

Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a melléklet 1–6., 16. és 17. részében, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki leírásokban meghatározott követelményeket, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki EU-típusvizsgálati tanúsítványt vagy minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást.

▼B

(4)

Amennyiben az EU-típusvizsgálati tanúsítvány vagy a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadását követően, a megfelelőség felügyelete keretében a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja az EU-típusvizsgálati tanúsítványt vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyását.

(5)

Ha a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az EU-típusvizsgálati tanúsítványokat vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásait.

31. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A bejelentett szervezetek biztosítják, hogy a döntéseikkel szemben átlátható és hozzáférhető jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.

32. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)

A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásának a melléklet 8. és 9. részével összhangban történő bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

a bejelentés hatályát vagy feltételeit érintő minden körülmény;

a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2)

A bejelentett szervezetek a melléklet 8. és 9. részének követelményeivel összhangban az e fejezet szerint bejelentett, ugyanazokra az UA- és UAS-kategóriákra kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezetek rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekkel kapcsolatban.

(3)

A bejelentett szervezetek teljesítik a melléklet 8. és 9. részében meghatározott tájékoztatási kötelezettségeket.

33. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

34. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

(1)

A Bizottság biztosítja, hogy az e fejezet alapján bejelentett szervezetek között megfelelő koordináció és együttműködés létesüljön és jusson ténylegesen érvényre egy a bejelentett szervezeteket tömörítő ágazati csoport formájában.

(2)

A bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül vesznek részt a csoport munkájában.

5. SZAKASZ

Uniós piacfelügyelet, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése és uniós védintézkedési eljárás

35. cikk

Piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése

(1)

A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15. cikke (3) bekezdésének és 16–26. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik az uniós forgalomba hozott termékek piacfelügyeletét.

(2)

A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének és a 27., 28. és 29. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik az uniós forgalomba hozott termékek ellenőrzését.

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti és határellenőrzési hatóságaik együttműködjenek az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 17. cikke szerint kijelölt illetékes hatóságokkal a biztonsági kérdésekben, valamint megfelelő kommunikációs és koordinációs mechanizmusokat hozzanak létre az említett hatóságok között a 376/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben ( 3 ) meghatározott eseménybejelentő rendszer és a 765/2008/EK rendelet 22. és 23. cikkében meghatározott információs rendszerek adatainak lehető legjobb felhasználása érdekében.

36. cikk

A kockázatot jelentő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

▼M1

(1)

Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy termék az emberek egészségét vagy biztonságát, illetve a közérdek védelmének e fejezet hatálya alá tartozó szempontjait tekintve kockázatot jelent, akkor az érintett termék vonatkozásában értékelést végeznek, amely kiterjed az ebben a fejezetben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

▼B

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az e fejezetben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányos, észszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)

Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3)

A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(4)

Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacon történő hozzáférhetővé tételének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)

A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban a piacfelügyeleti hatóságok megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem megfelelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a meg nem felelés az alábbiak egyike miatt következett-e be:

a termék meg nem felelése a 4. cikkben meghatározott követelményeknek,

a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányossága.

(6)

Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett termék megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)

Amennyiben az (5) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(8)

Az érintett termékkel kapcsolatban a tagállamok gondoskodnak az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a termék visszavonása a piacról.

37. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)

Amennyiben a 36. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

(2)

Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)

Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli, és a termék követelményeknek való meg nem felelése a harmonizált szabványok – e rendelet 36. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett – hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

38. cikk

Kockázatot jelentő megfelelő termék

(1)

Amennyiben egy tagállam a 36. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a termék megfelel ennek a fejezetnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közérdek védelmének valamely más vonatkozására, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányos, észszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

(2)

A gazdasági szereplő biztosítja, hogy az uniós piacon általa forgalmazott, valamennyi érintett termék tekintetében kiigazító intézkedést hoz.

(3)

A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)

A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5)

A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

39. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)

A 36. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam egy e fejezet hatálya alá tartozó termék tekintetében a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:

a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 15. vagy 16. cikkét megsértve tüntették fel;

a CE-jelölést vagy a típusmegjelölést nem tüntették fel;

a bejelentett szervezet azonosító számát – a melléklet 9. részében előírt megfelelőségértékelési eljárás alkalmazásakor – a 16. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;

az UA-osztály azonosító címkéjét nem tüntették fel;

adott esetben a hangteljesítményszint jelzését nem tüntették fel;

a sorozatszámot nem tüntették fel, vagy annak formátuma nem megfelelő;

a használati utasítás vagy a tájékoztató nem áll rendelkezésre;

az EU-megfelelőségi nyilatkozat hiányzik, vagy azt nem készítették el;

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

a gyártó vagy az importőr neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, webhelyének címe vagy postacíme hiányzik.

(2)

Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott termék korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a piaci forgalomból történő kivonásáról vagy visszahívásáról.

III. FEJEZET

▼M1

A tanúsított és a különleges kategóriában üzemben tartott UAS-ekre vonatkozó követelmények, a nyilatkozat alapján végzett üzemben tartás kivételével

40. cikk

A tanúsított és a különleges kategóriában üzemben tartott UAS-ekre vonatkozó követelmények, a nyilatkozat alapján végzett üzemben tartás kivételével.

(1)

Az UAS kialakítását, gyártását és karbantartását tanúsíttatni kell, ha az UAS megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

egy jellemző mérete eléri vagy meghaladja a 3 m-t, valamint emberek gyülekezete feletti üzemben tartásra tervezték;

személyek szállítására tervezték;

veszélyes áruk szállítására tervezték, és baleset esetén a harmadik feleket fenyegető kockázat csökkentése érdekében kialakításának rendkívül ellenállónak kell lennie;

az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 5. cikkében meghatározott különleges üzembentartási kategóriában való használatra tervezték, és az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 11. cikkében foglalt kockázatértékelést követően az illetékes hatóság által kiadandó üzembentartási engedély úgy ítéli, hogy az UAS tanúsítása nélkül nem mérsékelhető megfelelően az üzemben tartással járó kockázat.

(2)

A tanúsításhoz kötött UAS-eknek meg kell felelniük a 748/2012/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2015/640 bizottsági rendelet és az 1321/2014/EU bizottsági rendelet szerint alkalmazandó követelményeknek.

(3)

Ha egy a különleges kategóriában használt UAS-nek nem kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint tanúsításon átesnie, akkor rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott üzembentartási engedélyben vagy az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet mellékletének C. része szerinti könnyű UAS-üzembentartói tanúsítványban (LUC) meghatározott technikai funkciókkal.

(4)

A saját építésű UAS-ek kivételével az összes olyan UAS-nek, amelyre nem vonatkozik az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 14. cikkének megfelelő nyilvántartásba vétel, rendelkeznie kell a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó 2019-es ANSI/CTA-2063-A-2019 szabványnak megfelelő egyedi sorozatszámmal.

(5)

A különleges kategóriába sorolt, 120 méternél kisebb magasságban való üzemben tartásra tervezett UAS-eket olyan távoli azonosítási rendszerrel kell ellátni, amely:

lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 14. cikkével összhangban előírt feltöltését, valamint a nyilvántartási rendszer által kibocsátott bármely további szám feltöltését. A rendszer konzisztencia-ellenőrzést hajt végre, hogy ellenőrizze az UAS-üzembentartó által a nyilvántartásba vétel során rendelkezésre bocsátott teljes karakterlánc helyességét. Következetlenség esetén az UAS hibaüzenetet küld az UAS-üzembentartónak;

a repülés teljes időtartama alatt lehetővé teszi legalább a következő adatok adott időközönkénti, valós idejű továbbítását oly módon, hogy azok a jelenlegi mobileszközökkel foghatóak legyenek:

az UAS-üzembentartó regisztrációs száma és a tagállam által a nyilvántartásba vételi eljárás során megadott ellenőrzési kód, kivéve, ha az a) pontban meghatározott konzisztencia-ellenőrzés sikertelen;

ii.

az UA (4) bekezdésnek megfelelő egyedi sorozatszáma, vagy ha az UA saját építésű, a kiegészítő egyedi sorozatszáma a melléklet 6. részében meghatározottak szerint;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszíni vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete;

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

lehetővé teszi a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségének csökkentését.

▼B

IV. FEJEZET

Harmadik országbeli UAS-üzembentartók

41. cikk

Harmadik országbeli UAS-üzembentartók

(1)

Azon UAS-üzembentartóknak, akik vagy amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek, meg kell feleljenek az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet követelményeinek, ha az egységes európai égbolt légterében UAS-eket kívánnak üzemben tartani.

(2)

A harmadik országbeli UAS üzembentartó illetékes hatósága annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az UAS-üzembentartó először szándékozik üzemben tartani az UAS-t.

(3)

Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság elismerheti a távoli pilóta képzettségének (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet szerinti tanúsítványát, az említett rendelet szerinti UAS-üzembentartói tanúsítványt, valamint az azokkal egyenértékű dokumentumokat az EU-n belüli, az EU-ba és az EU-ból kifele irányuló üzembentartás engedélyezése céljából, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a harmadik ország kérte az elismerést;

a távoli pilóta képzettségét igazoló tanúsítvány vagy az UAS-üzembentartói tanúsítvány a kibocsátó állam érvényes dokumentuma; valamint

a Bizottság az EASA-val folytatott konzultációt követően meggyőződött arról, hogy azok a követelmények, amelyek alapján az említett tanúsítványokat kiállították, ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint e rendelet.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

42. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M1

MELLÉKLET

1. RÉSZ

A C0 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C0 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C0 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem haladhatja meg 250 g-ot;

maximális vízszintes repülési sebességük nem haladhatja meg a 19 m/s-ot;

a felszállási hely felett elérhető maximális magasság nem haladhatja meg a 120 m-t;

stabilitás, manőverezhetőség, valamint a vezérlési és irányítási kapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha a távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

kialakításuknak és kivitelezésüknek olyannak kell lennie, hogy üzemben tartás közben minimális személyi sérülést okozhassanak, valamint kerülni kell az éles szélek kialakítását, kivéve, ha az a helyes tervezési és gyártási gyakorlatok értelmében technikailag elkerülhetetlen. Ha az UAS légcsavarokkal van felszerelve, az UA-t úgy kell kialakítani, hogy a légcsavarlapátok által esetlegesen okozott sérülések korlátozottak legyenek;

kizárólag elektromos árammal kell működjenek;

ha az UAS rendelkezik követési üzemmóddal, és ez a funkció be van kapcsolva, az UAS a távoli pilótától legfeljebb 50 méterre távolodhat el, és a távoli pilótának képesnek kell lennie arra, hogy visszanyerje az irányítást az UA felett;

forgalomba hozatalkor mellékelik hozzájuk a gyártó utasításait, amely a következőket tartalmazza:

az UA jellemzői, többek között:

—

az UA osztálya;

—

az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

—

az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, a méret, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

—

az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek; valamint

—

az UA viselkedésének leírása a vezérlési és irányítási kapcsolat megszakadása esetén;

egyértelmű használati utasítások;

az üzemben tartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

az UAS üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő, a felhasználó életkorát figyelembe vevő leírása;

tartalmazzák az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által közzétett, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelettel összhangban alkalmazandó korlátozásokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatót;

10.

a 4., 5. és 6. pont nem alkalmazandó azokra az UAS-ekre, amelyek a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv értelmében játékoknak minősülnek.

2. RÉSZ

A C1 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C1 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C1 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

vagy olyan anyagból kell készülniük és olyan fizikai és teljesítményjellemzőkkel kell rendelkezzenek, amelyek biztosítják, hogy végsebesség mellett az emberi fejnek való ütközéskor, a fejnek átadott energia kevesebb, mint 80 J, vagy a maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem érheti el 900 g-ot;

maximális vízszintes repülési sebességük nem haladhatja meg a 19 m/s-ot;

a felszállási hely felett legfeljebb 120 m-es magasság elérésére lehetnek képesek, vagy rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amely 120 m-re vagy a távoli pilóta által kiválasztható értékre korlátozza a felszín vagy a felszállási hely feletti magasságot; ha az érték választható, a távoli pilóta részére egyértelmű információkat kell biztosítani az UA felszállási hely feletti vagy felszín feletti magasságáról;

stabilitás, manőverezhetőség, valamint a vezérlési és irányítási kapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet értelmében megfelelő képzettséggel rendelkező távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

rendelkezniük kell az UA-ra vonatkozó szükséges mechanikai szilárdsággal – beleértve a szükséges biztonsági tényezőket is – és adott esetben kellő stabilitással ahhoz, hogy ellenálljanak a használat során felmerülő minden olyan erőhatásnak, amely következtében az UAS-en a biztonságos repülést akadályozó törések vagy alakváltozások alakulhatnának ki;

kialakításuknak és kivitelezésüknek olyannak kell lennie, hogy üzemben tartás közben minimális személyi sérülést okozhassanak, valamint kerülni kell, hogy az UA éles szélekkel rendelkezzen, kivéve, ha az a helyes tervezési és gyártási gyakorlatok értelmében technikailag elkerülhetetlen; ha az UAS légcsavarokkal van felszerelve, az UA-t úgy kell kialakítani, hogy a légcsavarlapátok által esetlegesen okozott sérülések korlátozottak legyenek;

a vezérlési és irányítási kapcsolat megszakadása esetére rendelkezniük kell egy megbízható és kiszámítható módszerrel a vezérlési és irányítási kapcsolat helyreállítására vagy a repülés olyan módon történő megszakítására, amely csökkenti az UA-nak a földön vagy a levegőben lévő harmadik felekre gyakorolt hatását;

a 13. részben leírtak alapján meghatározott, garantált A-súlyozott hangteljesítményszintjük (LWA ) – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – nem haladhatja meg a 15. részben megállapított szinteket;

az UA-kon és/vagy csomagolásukon – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – a 14. rész szerint fel kell tüntetni a garantált A-súlyozott hangteljesítményszint jelzését;

10.

kizárólag elektromos árammal kell működjenek;

11.

rendelkezniük kell a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó 2019-es ANSI/CTA-2063-A-2019 szabványnak megfelelő egyedi sorozatszámmal;

12.

rendelkezniük kell olyan közvetlen távoli azonosításra alkalmas rendszerrel, amely:

lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 14. cikkével összhangban előírt feltöltését, valamint a nyilvántartási rendszer által kibocsátott bármely további szám feltöltését; a rendszer konzisztencia-ellenőrzést hajt végre, hogy ellenőrizze az UAS-üzembentartó által a nyilvántartásba vétel során rendelkezésre bocsátott karakterlánc helyességét; következetlenség esetén az UAS hibaüzenetet küld az UAS-üzembentartónak;

a repülés teljes időtartama alatt egy nyilvános és dokumentált átviteli protokoll használatával valós időben biztosítja legalább az alábbi adatok közvetlen, adott időközönkénti közvetítését az UA-tól olyan módon, hogy az a közvetítés hatótávolságában lévő jelenlegi mobileszközökkel közvetlenül fogható legyen:

az UAS-üzembentartó regisztrációs száma és a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam által a nyilvántartásba vételi eljárás során megadott ellenőrzési kód, kivéve, ha az a) pontban meghatározott konzisztencia-ellenőrzés sikertelen;

ii.

az UA 11. pont szerinti egyedi fizikai sorozatszáma;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszín feletti vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely; valamint

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

csökkenti a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségét;

13.

rendelkezniük kell olyan földrajzi helymeghatározó funkcióval, amely a következőket biztosítja:

az UAS-műveletek – az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 15. cikkében meghatározott – földrajzi övezeteinek megfelelően az UA helyzetével és magasságával kapcsolatos légtérbeli korlátozásokat tartalmazó adatok betöltésére és frissítésére szolgáló interfész, amely egyúttal biztosítja, hogy az említett adatok ne sérüljenek és ne veszítsék el érvényességüket a betöltés és frissítés során;

figyelmeztető jelzés küldése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások esetleges megsértésének észlelése esetén; valamint

tájékoztatás a távoli pilóta részére az UA helyzetéről, valamint figyelmeztető jelzés küldése, ha a helymeghatározó vagy a navigációs funkció nem tudja biztosítani a földrajzi helymeghatározó rendszer megfelelő működését;

14.

amennyiben az UA rendelkezik olyan funkcióval, amely korlátozza a hozzáférését bizonyos légtérterületekhez vagy légtérrészekhez, akkor ennek a funkciónak zökkenőmentesen, a repülésbiztonság hátrányos befolyásolása nélkül kell együttműködnie az UA repülésirányító rendszerével; ezenkívül egyértelmű tájékoztatást kell adni a távoli pilóta részére azokban az esetekben, ha ez a funkció megakadályozza, hogy az UA belépjen az említett légtérterületekre vagy légtérrészekre;

15.

a távoli pilóta részére egyértelmű figyelmeztető jelzést kell adniuk, ha az UA vagy vezérlőegysége akkumulátorának töltöttségi szintje alacsony, annak érdekében, hogy a távoli pilótának elegendő idő álljon rendelkezésére az UA biztonságos landolásához;

16.

rendelkezniük kell:

az UA irányíthatóságát szolgáló lámpákkal; valamint

az UA éjszakai láthatóságát szolgáló legalább egy zöld villogó fénnyel, amely biztosítja, hogy a földön tartózkodó személyek számára az UA megkülönböztethető legyen a pilótával rendelkező repülőgépektől;

17.

ha rendelkeznek követési üzemmóddal, és ez a funkció be van kapcsolva, az UAS a távoli pilótától legfeljebb 50 méterre távolodhat el, és a távoli pilótának képesnek kell lennie arra, hogy visszanyerje az irányítást az UA felett;

18.

forgalomba hozatalkor mellékelik hozzájuk a gyártó utasításait, amely a következőket tartalmazza:

az UA jellemzői, többek között:

—

az UA osztálya;

—

az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

—

az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, a méret, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

—

az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

—

az UAS-üzembentartó regisztrációs számának a távoli azonosítási rendszerbe való feltöltésére vonatkozó eljárások;

—

a közvetlen távoli azonosításra szolgáló rendszer jelének kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozása;

—

a hangteljesítményszint; valamint

—

az UA viselkedésének leírása az adatkapcsolat megszakadása esetén; valamint az UA vezérlési és irányítási kapcsolatának helyreállítására szolgáló módszer;

–

egyértelmű használati utasítások;

a légtérkorlátozások földrajzi helymeghatározó funkcióba való feltöltésére vonatkozó eljárás;

karbantartási utasítások;

hibaelhárítási eljárások;

az üzemben tartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

az UAS üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

19.

tartalmazzák az EASA által közzétett, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelettel összhangban alkalmazandó korlátozásokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatót;

20.

ha hálózati távoli azonosítási rendszerrel rendelkeznek, e rendszer:

a repülés teljes időtartama alatt egy nyilvános és dokumentált átviteli protokoll használatával valós időben lehetővé teszi legalább az alábbi adatok átvitelét az UA-tól olyan módon, hogy az hálózaton keresztül fogható legyen:

ii.

az UA 11. pont szerinti egyedi sorozatszáma;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszín feletti vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely; valamint

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

csökkenti a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségét.

3. RÉSZ

A C2 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C2 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C2 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem haladhatja meg 4 kg-ot;

a felszállási hely felett legfeljebb 120 m-es magasság elérésére lehetnek képesek, vagy rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amely 120 m-re vagy a távoli pilóta által kiválasztható értékre korlátozza a felszín vagy a felszállási hely feletti magasságot. Ha az érték választható, a távoli pilóta részére egyértelmű információkat kell biztosítani az UA felszállási hely feletti vagy felszín feletti magasságáról;

stabilitás, manőverezhetőség, valamint a vezérlési és irányítási kapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet értelmében megfelelő képzettséggel rendelkező távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

kötött UA esetén a rögzítőkábel szakítóhosszának 50 m-nél rövidebbnek kell lennie, és mechanikai szilárdsága nem lehet kevesebb a következőnél:

a levegőnél nehezebb légi járművek esetében a légi jármű legnagyobb tömegének tízszerese;

a levegőnél könnyebb légi járművek esetében a legnagyobb statikus tolóerő és a repülés során megengedett legnagyobb szélsebesség által kifejtett erő összegének négyszerese;

a vezérlési és irányítási kapcsolat megszakadása esetére a nem kötött UA-knak rendelkezniük kell egy megbízható és kiszámítható módszerrel a vezérlési és irányítási kapcsolat helyreállítására, illetve ha ez eredménytelen, a repülés olyan módon történő megszakítására, amely csökkenti az UA-nak a földön vagy a levegőben lévő harmadik felekre gyakorolt hatását;

a nem kötött UA-knak olyan vezérlési és irányítási kapcsolattal kell rendelkezniük, amely védi a vezérlési és irányítási funkciókat a jogosulatlan hozzáféréstől;

a rögzített szárnyú UA-k kivételével minden UA-nak rendelkeznie kell egy a távoli pilóta által kiválasztható alacsony sebességű üzemmóddal, amely a légi jármű földi sebességét legfeljebb 3 m/s-ra korlátozza;

10.

11.

az UA-kon és/vagy csomagolásukon – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – a 14. rész szerint fel kell tüntetni a garantált A-súlyozott hangteljesítményszint jelzését;

12.

kizárólag elektromos árammal kell működjenek;

13.

rendelkezniük kell a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó 2019-es ANSI/CTA-2063-A-2019 szabványnak megfelelő egyedi sorozatszámmal;

14.

rendelkezniük kell olyan közvetlen távoli azonosításra alkalmas rendszerrel, amely:

ii.

az UA 13. pont szerinti egyedi sorozatszáma;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszín feletti vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely; valamint

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

csökkenti a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségét;

15.

rendelkezniük kell olyan földrajzi helymeghatározó funkcióval, amely a következőket biztosítja:

figyelmeztető jelzés küldése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások esetleges megsértésének észlelése esetén; valamint

16.

17.

18.

rendelkezniük kell:

az UA irányíthatóságát szolgáló lámpákkal; valamint

19.

forgalomba hozatalkor mellékelik hozzájuk a gyártó utasításait, amely a következőket tartalmazza:

az UA jellemzői, többek között:

—

az UA osztálya;

—

az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

—

az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, a méret, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

—

az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

—

az UAS-üzembentartó regisztrációs számának a távoli azonosítási rendszerbe való feltöltésére vonatkozó eljárások;

—

a közvetlen távoli azonosításra szolgáló rendszer jelének kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozása;

—

a hangteljesítményszint; valamint

—

az UA viselkedésének leírása a vezérlési és irányítási kapcsolat megszakadása esetén, valamint az UA vezérlési és irányítási kapcsolatának helyreállítására szolgáló módszer; valamint

—

egyértelmű használati utasítások;

a légtérkorlátozások földrajzi helymeghatározó funkcióba való feltöltésére vonatkozó eljárás;

karbantartási utasítások;

hibaelhárítási eljárások;

az üzemben tartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

az UAS üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

20.

tartalmazzák az EASA által közzétett, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelettel összhangban alkalmazandó korlátozásokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatót;

21.

ha hálózati távoli azonosítási rendszerrel rendelkeznek, e rendszer:

a repülés teljes időtartama alatt egy nyilvános és dokumentált átviteli protokoll használatával valós időben biztosítja legalább az alábbi adatok átvitelét az UA-tól olyan módon, hogy az hálózaton keresztül fogható legyen:

az UAS-üzembentartó regisztrációs száma és a tagállam által a nyilvántartásba vételi eljárás során megadott ellenőrzési kód, kivéve, ha a 14. a) pontban meghatározott konzisztencia-ellenőrzés sikertelen;

ii.

az UA 13. pont szerinti egyedi sorozatszáma;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszín feletti vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely; valamint

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

csökkenti a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségét.

4. RÉSZ

A C3 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C3 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C3 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

a maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt kevesebb 25 kg-nál, valamint maximális jellemző méretük kisebb, mint 3 m;

a felszállási hely felett legfeljebb 120 m-es magasság elérésére lehetnek képesek, vagy rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amely 120 m-re vagy a távoli pilóta által kiválasztható értékre korlátozza a felszín vagy a felszállási hely feletti magasságot. Ha az érték választható, a távoli pilóta részére egyértelmű információkat kell biztosítani az UA felszállási hely feletti vagy felszín feletti magasságáról;

stabilitás, manőverezhetőség, valamint a vezérlési és irányítási kapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet értelmében megfelelő képzettséggel rendelkező távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

kötött UA esetén a rögzítőkábel szakítóhosszának 50 m-nél rövidebbnek kell lennie, és mechanikai szilárdsága nem lehet kevesebb a következőnél:

a levegőnél nehezebb légi járművek esetében a légi jármű legnagyobb tömegének tízszerese;

a levegőnél könnyebb légi járművek esetében a legnagyobb statikus tolóerő és a repülés során megengedett legnagyobb szélsebesség által kifejtett erő összegének négyszerese;

az UA-kon és/vagy csomagolásukon – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – a 14. rész szerint fel kell tüntetni a 13. rész szerint megállapított garantált A-súlyozott hangteljesítményszint (LWA ) jelzését;

kizárólag elektromos árammal kell működjenek;

rendelkezniük kell a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó 2019-es ANSI/CTA-2063-A-2019 szabványnak megfelelő egyedi sorozatszámmal;

a nem kötött UA-knak rendelkezniük kell olyan közvetlen távoli azonosításra alkalmas rendszerrel, amely:

lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 14. cikkével összhangban előírt feltöltését, valamint a nyilvántartási rendszer által kibocsátott bármely további szám feltöltését; a rendszer konzisztencia-ellenőrzést hajt végre, hogy ellenőrizze az UAS-üzembentartó által a nyilvántartásba vétel során rendelkezésre bocsátott karakterlánc helyességét; következetlenség esetén az UAS hibaüzenetet küld az UAS-üzembentartónak;

ii.

az UA 8. pont szerinti egyedi sorozatszáma;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszín feletti vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely; valamint

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

csökkenti a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségét;

10.

rendelkezniük kell olyan földrajzi helymeghatározó funkcióval, amely a következőket biztosítja:

figyelmeztető jelzés küldése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások esetleges megsértésének észlelése esetén; valamint

11.

12.

a nem kötött UA-knak olyan vezérlési és irányítási kapcsolattal kell rendelkezniük, amely védi a vezérlési és irányítási funkciókat a jogosulatlan hozzáféréstől;

13.

14.

rendelkezniük kell:

az UA irányíthatóságát szolgáló lámpákkal; valamint

15.

forgalomba hozatalkor mellékelik hozzájuk a gyártó utasításait, amely a következőket tartalmazza:

az UA jellemzői, többek között:

—

az UA osztálya;

—

az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

—

az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, a méret, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

—

az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

—

az UAS-üzembentartó regisztrációs számának a távoli azonosítási rendszerbe való feltöltésére vonatkozó eljárások;

—

a közvetlen távoli azonosításra szolgáló rendszer jelének kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozása;

—

a hangteljesítményszint;

—

az UA viselkedésének leírása a vezérlési és irányítási kapcsolat megszakadása esetén, valamint az UA vezérlési és irányítási kapcsolatának helyreállítására szolgáló módszer;

egyértelmű használati utasítások;

a légtérkorlátozások földrajzi helymeghatározó funkcióba való feltöltésére vonatkozó eljárás;

karbantartási utasítások;

hibaelhárítási eljárások;

az üzemben tartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

az UAS üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

16.

tartalmazzák az EASA által közzétett, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelettel összhangban alkalmazandó korlátozásokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatót;

17.

ha hálózati távoli azonosítási rendszerrel rendelkeznek, e rendszer:

az UAS-üzembentartó regisztrációs száma és a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam által a nyilvántartásba vételi eljárás során megadott ellenőrzési kód, kivéve, ha a 9. a) pontban meghatározott konzisztencia-ellenőrzés sikertelen;

ii.

az UA 8. pont szerinti egyedi sorozatszáma;

iii.

az UA időbélyegzője, földrajzi helyzete, valamint a felszín feletti vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.

a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége;

a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely; valamint

vi.

az UAS vészhelyzeti állapotának jelzése;

csökkenti a közvetlen távoli azonosítási rendszer működésébe való manipulatív beavatkozások lehetőségét.

5. RÉSZ

A C4 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C4 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő címkével kell ellátni: