02019R0631 — HU — 01.03.2021 — 004.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/631 RENDELETE

(2019. április 17.)

az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 111, 2019.4.25., 13. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/22 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. október 31.)

  L 8

2

14.1.2020

►M2

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1590 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. augusztus 19.)

  L 360

8

30.10.2020

►M3

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2173 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. október 16.)

  L 433

1

22.12.2020


Helyesbítette:

 C1

Helyesbítés, HL L 012, 16.1.2020, o 36  (22/2020)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/631 RENDELETE

(2019. április 17.)

az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)



1. cikk

Tárgy és célkitűzések

(1)  
Ez a rendelet szén-dioxid-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon az Unió által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése tekintetében az (EU) 2018/842 rendeletben megállapított célérték teljesítéséhez és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, valamint hogy biztosítsa a belső piac megfelelő működését.
(2)  
Ez a rendelet 2020. január 1-jétől az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértéket 95 g szén-dioxid/km-ben, az Unióban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében pedig a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértéket 147 g szén-dioxid/km-ben állapítja meg, 2020. december 31-ig a 692/2008/EK rendeletnek, valamint az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletnek megfelelően, 2021. január 1-jétől pedig az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően mérve.
(3)  
Ez a rendelet 2024. december 31-ig a Bizottság 2007. február 7-i, „A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről” című közleményében említett uniós integrált megközelítés keretében további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést irányoznak elő.
(4)  

2025. január 1-jétől a következő teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket kell alkalmazni:

a) 

az új személygépkocsik állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

b) 

az új könnyű haszongépjárművek állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

(5)  

2030. január 1-jétől a következő teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket kell alkalmazni:

a) 

az új személygépkocsik állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.2. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 37,5 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

b) 

az új könnyű haszongépjárművek állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.2. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 31 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

(6)  
2025. január 1-jétől a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek tekintetében az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek állományai 15 %-os arányának megfelelő referenciaértéket kell alkalmazni az I. melléklet A. és B. részének 6.3.pontjával összhangban.
(7)  

2030. január 1-jétől a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek tekintetében a következő referenciaértéket kell alkalmazni az I. melléklet A. és B. részének 6.3. pontjával összhangban:

a) 

az új személygépkocsik állományai 15 %-os arányának megfelelő referenciaérték; valamint

b) 

az új könnyű haszongépjárművek állományai 30 %-os arányának megfelelő referenciaérték.

2. cikk

Hatály

(1)  

E rendelet a következő gépjárművekre alkalmazandó:

a) 

a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti M1 kategóriájú gépjárművek (a továbbiakban: személygépkocsik), amennyiben e járműveket az Unióban először veszik nyilvántartásba és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új személygépkocsik);

b) 

a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610  kg referenciatömegű járművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésévek összhangban kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek). Az N kategóriájú, 2 610  kg vagy 2 840  kg referenciatömeget meghaladó, kibocsátásmentes járműveket adott esetben 2025. január 1-jétől e rendelet alkalmazásában és a 2007/46/EK irányelv és a 715/2007/EK rendelet sérelme nélkül az e rendelet hatálya alá tartozó könnyű haszongépjárműveknek kell tekinteni, amennyiben a túlzott referenciatömeg csak az energiatároló rendszer tömegének tudható be.

(2)  
Nem vehető figyelembe az Unión kívüli korábbi nyilvántartásba vétel, ha arra az Unióban való nyilvántartásba vételt kevesebb mint három hónappal megelőzően került sor.
(3)  
Ez a rendelet nem alkalmazandó a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 5. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművekre.
(4)  
A 4. cikk, a 7. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja, a 8. cikk, valamint a 9. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja nem alkalmazandó arra a gyártóra, aki vagy amely valamennyi kapcsolt vállalkozásával együtt az előző naptári évben kevesebb mint 1 000 új, az Unióban nyilvántartásba vett személygépkocsiért vagy kevesebb mint 1 000 új, az Unióban nyilvántartásba vett könnyű haszongépjárműért volt felelős, kivéve, ha az említett gyártó a 10. cikkel összhangban eltérést kérelmez, és azt számára engedélyezik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  

E rendelet alkalmazásában:

a)

„átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás” : egy gyártó vonatkozásában az általa gyártott összes új személygépkocsi vagy összes új könnyű haszongépjármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga;

b)

„megfelelőségi nyilatkozat” : a 2007/46/EK irányelv 18. cikke szerinti megfelelőségi nyilatkozat;

c)

„befejezett jármű” : az a könnyű haszongépjármű, amely a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás befejezését követően típusjóváhagyást kapott a 2007/46/EK irányelvnek megfelelően;

d)

„teljes jármű” : minden olyan könnyű haszongépjármű, amelyet nem kell befejezni a 2007/46/EK irányelv vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;

e)

„alapjármű” : minden olyan könnyű haszongépjármű, amelyet egy többlépcsős típusjóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

f)

„gyártó” : az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a 2007/46/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért;

g)

„menetkész tömeg” vagy „M” : a menetkész állapotú, teljesen felszerelt személygépkocsinak vagy könnyű haszongépjárműnek a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.6. pontja szerint meghatározott tömege;

h)

„fajlagos szén-dioxid-kibocsátás” : a személygépkocsinak vagy a könnyű haszongépjárműnek a 715/2007/EK rendelettel és annak végrehajtási rendeleteivel összhangban mért és a jármű megfelelőségi nyilatkozatában „CO2-kibocsátás (vegyes)” megjelöléssel feltüntetett szén-dioxid-kibocsátása. A 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik vagy könnyű haszongépjárművek esetében a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 2020. december 31-ig a 692/2008/EK rendeletben, 2021. január 1-jétől pedig az (EU) 2017/1151 rendeletben megállapított mérési eljárásnak vagy a Bizottság által az ilyen járművek szén-dioxid-kibocsátásának megállapítása céljára elfogadott eljárásoknak megfelelően mért szén-dioxid-kibocsátás;

i)

„alapterület” : az átlagos nyomtáv szorozva a tengelytávval, a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltak és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.1. és 2.3. pontjában meghatározottak szerint;

j)

„fajlagos kibocsátási célérték” : egy gyártó vonatkozásában az I. melléklet szerint megállapított éves célérték, illetve ha a gyártó számára a 10. cikk szerint eltérést engedélyeznek, az adott eltéréssel összhangban meghatározott fajlagos kibocsátási célérték;

k)

„a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték” : valamennyi új személygépkocsi vagy valamennyi új könnyű haszongépjármű által egy adott időszakban elérendő szén-dioxid-kibocsátások átlaga;

l)

„vizsgálati tömeg” vagy „T” : a személygépkocsinak vagy a könnyű haszongépjárműnek a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett és az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 3.2.25. pontjában meghatározottak szerinti vizsgálati tömege;

m)

„kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű” : olyan személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű, amelynek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott kipufogógáz-kibocsátása a nullától az 50 g CO2/km értékig terjed;

n)

„hasznos terhelés” : a 2007/46/EK irányelv II. melléklete értelmében műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg és a jármű tömege közötti különbség.

(2)  

E rendelet alkalmazásában a „kapcsolt gyártók csoportja” a gyártót és kapcsolt vállalkozásait jelenti. A gyártók tekintetében „kapcsolt vállalkozások”:

a) 

az olyan vállalkozások, amelyekben a gyártó közvetlenül vagy közvetve:

i. 

jogosult a szavazati jogok több mint felének gyakorlására; vagy

ii. 

jogosult a felügyelőbizottság, az igazgatótanács vagy a vállalkozást jogi értelemben képviselő szervek tagjai több mint felének kinevezésére; vagy

iii. 

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b) 

az olyan vállalkozások, amelyek a gyártó tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban említett jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

c) 

az olyan vállalkozások, amelyekben a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban említett jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

d) 

az olyan vállalkozások, amelyekben a gyártó az a), a b) vagy a c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel közösen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, vagy az olyan vállalkozások, amelyekben az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a) pontban említett jogokkal vagy hatáskörökkel;

e) 

az olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban említett jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkezik a gyártó vagy az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik személy.

4. cikk

Fajlagos kibocsátási célértékek

(1)  

A gyártó köteles biztosítani, hogy járműveinek átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása ne lépje túl a következő fajlagos kibocsátási célértékeket:

a) 

a 2020-as naptári év tekintetében a személygépkocsik esetében az I. melléklet A. része 1. és 2. pontjának megfelelően meghatározott fajlagos kibocsátási célérték, a könnyű haszongépjárművek esetében pedig az I. melléklet B. része 1. és 2. pontjának megfelelően meghatározott fajlagos kibocsátási célérték, illetve, amennyiben a gyártónak a 10. cikk alapján eltérést engedélyeznek, akkor azon eltérés szerint;

b) 

2021-től 2024-ig minden naptári évben az I. melléklet A. vagy B. részének 3. és 4. pontja szerint, illetve, ha a gyártó számára a 10. cikk szerint eltérést engedélyeznek, azon eltérés és az I. melléklet A. vagy B. részének 5. pontja szerint meghatározott fajlagos kibocsátási célértékek;

c) 

2025-től minden naptári évben az I. melléklet A. vagy B. részének 6.3. pontja szerint meghatározott fajlagos kibocsátási célértékek, illetve, amennyiben a gyártónak a 10. cikk alapján eltérést engedélyeznek, akkor azon eltérés szerint.

(2)  
Amennyiben könnyű haszongépjárművek esetében a befejezett jármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának értéke nem áll rendelkezésre, az alapjármű gyártója az alapjármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának értéke alapján határozza meg annak átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását.
(3)  

Az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának meghatározásához az adott évben az egyes gyártók nyilvántartásba vett új személygépkocsijai következő százalékos arányait kell figyelembe venni:

— 
2020-ban 95 %,
— 
2021-től kezdődően 100 %.

5. cikk

Extra kibocsátási egységek

Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításakor minden egyes, 50 g CO2/km-nél alacsonyabb fajlagos szén-dioxid-kibocsátású új személygépkocsi:

— 
2020-ban 2 személygépkocsinak,
— 
2021-ben 1,67 személygépkocsinak,
— 
2022-ben 1,33 személygépkocsinak,
— 
2023-tól kezdve pedig 1 személygépkocsinak számít,

a 2020 és 2022 közötti időszakban a jármű nyilvántartásba vételének éve tekintetében, gyártónként – a teljes időszakra vonatkozóan – 7,5 g CO2/km szén-dioxid-kibocsátási felső határérték mellett, az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 5. cikkének megfelelően kiszámított módon.

6. cikk

Csoportosulás

(1)  
A 10. cikk szerinti eltéréssel nem rendelkező gyártók csoportosulást hozhatnak létre a 4. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából.
(2)  

A csoportosulást létrehozó megállapodás egy vagy több naptári évre vonatkozhat, feltéve, hogy az egyes megállapodások teljes időtartama nem haladja meg az öt naptári évet, és a megállapodást legkésőbb a kibocsátások tervezett csoportosítása szerinti első naptári év december 31-éig meg kell kötni. A csoportosulást létrehozó gyártók a következőkről tájékoztatják a Bizottságot:

a) 

a csoportosulásban majd részt vevő gyártók;

b) 

a csoportosulást vezető gyártó, aki vagy amely a csoportosulás kapcsolattartója lesz, és aki vagy amely felelős lesz azon többletkibocsátási díj befizetéséért, amelyet a csoportosulásra a 8. cikk értelmében kivetnek;

c) 

annak bizonyítéka, hogy a csoportosulás vezetője képes lesz a b) pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésére;

d) 

az M1- vagy N1-ként nyilvántartásba vett járművek kategóriája, amelyekre a csoportosulás vonatkozik.

(3)  
Ha a csoportosulás javasolt vezetője nem tesz eleget a csoportosulásra a 8. cikk értelmében kivetett többletkibocsátási díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének, a Bizottság erről értesíti a gyártókat.
(4)  
A csoportosulásban részt vevő gyártók együttesen értesítik a Bizottságot mind a csoportosulás vezetőjével vagy annak pénzügyi helyzetével kapcsolatos változásokról – amennyiben ezek befolyásolják a csoportosulás vezetőjének azt a képességét, hogy eleget tegyen a csoportosulásra a 8. cikk értelmében kivetett többletkibocsátási díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének –, mind pedig a csoportosulás tagságában bekövetkező változásokról, illetve a csoportosulás feloszlásáról.
(5)  

A gyártók csoportosulásról szóló megállapodásokat köthetnek, ha ezek összhangban vannak az EUMSZ 101. és 102. cikkével, és ha gazdaságilag észszerű feltételek mellett, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes részvételt biztosítanak bármely, a csoportosulásba felvételét kérő gyártónak. Az uniós versenyszabályok e csoportosulásokra való általános alkalmazhatóságának sérelme nélkül a csoportosulás valamennyi tagja biztosítja különösen azt, hogy a csoportosulási megállapodás keretében ne kerülhessen sor adatok megosztására vagy információcserére, a következő információk kivételével:

a) 

átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás;

b) 

fajlagos kibocsátási célérték;

c) 

az összes nyilvántartásba vett jármű száma.

(6)  
Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha a csoportosulásban részt vevő valamennyi gyártó a kapcsolt gyártók ugyanazon csoportjának a tagja.
(7)  
Az e cikk (3) bekezdésében említett értesítés esetét kivéve az azon csoportosulásban részt vevő gyártók, amelyről a Bizottsághoz tájékoztatás érkezik, a 4. cikk szerint kötelezettségeiknek való megfelelés alkalmazásában egyetlen gyártónak minősülnek. Az egyes gyártókra és csoportosulásokra vonatkozó nyomonkövetési és bejelentési információkat majd rögzítik, jelentést készítenek róluk, és hozzáférhetővé teszik őket a 7. cikk (4) bekezdésében említett központi nyilvántartásban.
(8)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk (5) bekezdése értelmében létrehozott csoportosulásról szóló megállapodásokra vonatkozó részletes feltételeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Az átlagos kibocsátás nyomon követése és bejelentése

(1)  
Minden naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és összes új könnyű haszongépjármű adatairól e rendelet II. és III. mellékletének A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítására, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos szén-dioxid-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.
(2)  
A tagállamok legkésőbb minden év február 28-áig meghatározzák és a Bizottságnak továbbítják a II. és a III. melléklet A. részében felsorolt adatokat az előző naptári év vonatkozásában. Az adatokat a II. melléklet B. részében és a III. melléklet C. részében meghatározott formátumban kell továbbítani.
(3)  
A Bizottság kérésére a tagállamoknak az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött teljes adathalmazt is át kell adniuk.
(4)  

A Bizottság központi nyilvántartást vezet a tagállamok által e cikk alapján bejelentett adatokról, és minden év június 30-ig gyártónként előzetes számítással meghatározza a következőket:

a) 

átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás az előző naptári évben;

b) 

fajlagos kibocsátási célérték az előző naptári évben;

c) 

az előző évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás és az ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célérték közötti különbség.

A Bizottság minden gyártót értesít a rá vonatkozó előzetes számításról. Az értesítésben fel kell tüntetni a nyilvántartásba vett új személygépkocsik és új könnyű haszongépjárművek darabszámára és fajlagos szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó adatokat tagállamonkénti bontásban.

A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

(5)  
A gyártók a (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számított három hónapon belül értesíthetik a Bizottságot az adatok esetleges hibáiról, megjelölve a tagállamot, amelyben a hiba – megítélésük szerint – felmerült.

A Bizottság megvizsgálja a gyártóktól kapott összes értesítést és október 31-ig megerősíti vagy módosítja a (4) bekezdés szerinti előzetes számításokat.

(6)  
A tagállamok kijelölik a nyomonkövetési adatok e rendelettel összhangban történő összegyűjtéséért és továbbításáért felelős illetékes hatóságot, és értesítik a Bizottságot a kijelölt illetékes hatóságról.

A kijelölt illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a Bizottsághoz eljuttatott adatok pontosak és hiánytalanok legyenek, továbbá kijelölnek egy kapcsolattartó pontot, amelynek elérhetőnek kell lennie, hogy rövid időn belül választ adjon az eljuttatott adathalmazokat érintő hibák és hiányosságok orvoslására a Bizottságtól érkező kérésekre.

(7)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az e cikk (1)–(6) bekezdésében meghatározott adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó eljárásokat, valamint a II. és a III. melléklet alkalmazását illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(8)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. és a III. mellékletben előírt adatszolgáltatási követelmények és adatparaméterek módosítása érdekében.
(9)  
A típusjóváhagyó hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, ha a 13. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzések során eltéréseket tapasztalnak az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátása és a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett fajlagos szén-dioxid-kibocsátás között.

A Bizottság a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámítása céljából az említett eltéréseket figyelembe veszi.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az ilyen eltérések bejelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámítása során való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)  
A Bizottság legkésőbb 2023-ig értékeli az uniós piacon forgalomba hozott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának értékelésére, valamint az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra irányuló közös uniós módszertan kidolgozásának lehetőségét. A Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelést, beleértve adott esetben a nyomonkövetési intézkedésekre, például a jogalkotási javaslatokra vonatkozó javaslatokat is.
(11)  
A tagállamok továbbá e cikkel összhangban adatokat gyűjtenek és jelentést készítenek a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott, 2 610  kg referenciatömeget meg nem haladó M2 és N2 kategóriájú járművek nyilvántartásba vételére, továbbá azon járművekre vonatkozóan, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint kiterjesztették.

8. cikk

Többletkibocsátási díj

(1)  
A Bizottság minden naptári év vonatkozásában többletkibocsátási díj megfizetésére kötelezi értelemszerűen a gyártót vagy a csoportosulás vezetőjét, ha a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a fajlagos kibocsátási célértékét.
(2)  

Az (1) bekezdés szerinti többletkibocsátási díjat a következő képlettel kell kiszámítani:

(Többletkibocsátás × 95 EUR) × az újonnan nyilvántartásba vett járművek száma.

E cikk alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„többletkibocsátás” : g/km-ben kifejezett, harmadik tizedesjegyre kerekített pozitív számként megadott azon többlet, amellyel a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása – figyelembe véve a 11. cikk szerint jóváhagyott innovatív technológiákból eredő széndioxidkibocsátás-csökkenést – meghaladja fajlagos kibocsátási célértékét abban a naptári évben vagy tört naptári évben, amelyre a 4. cikk szerinti kötelezettség vonatkozik, és

„újonnan nyilvántartásba vett járművek száma” : a szóban forgó gyártó által gyártott és az adott időszakban a 4. cikk (3) bekezdésében előírt fokozatos bevezetési kritériumok szerint nyilvántartásba vett új személygépkocsik vagy új könnyű haszongépjárművek száma, az említett két csoportba tartozó járműveket külön-külön számolva.

(3)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk (1) bekezdésében előírt többletkibocsátási díj beszedésére alkalmazandó eszközöket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(4)  
A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

9. cikk

A gyártók eredményeinek közzététele

(1)  

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén minden év október 31-ig listát tesz közzé, amelyben a következők szerepelnek:

a) 

az előző naptári évre vonatkozó fajlagos kibocsátási célértékek gyártónként;

b) 

átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás az előző naptári évben gyártónként;

c) 

a gyártók előző évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása és az ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célértéke közötti különbség;

d) 

az Unióban nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű előző naptári évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása;

e) 

az Unióban nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű átlagos menetkész tömege az előző naptári évben 2020. december 31-ig;

f) 

az Unióban az előző naptári évben nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű átlagos vizsgálati tömege.

(2)  
Az e cikk (1) bekezdése értelmében közzétett listán azt is fel kell tüntetni, hogy az adott gyártó az előző naptári év vonatkozásában teljesítette-e a 4. cikkben előírt követelményeket.
(3)  

Az e cikk (1) bekezdésében említett listán a 2022. október 31-ig történő közzététel céljából a következőknek is kell szerepelniük:

a) 

az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében említett, 2025-re és 2030-ra elérendő teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek, amelyeket a Bizottság az I. melléklet A. és B. részének 6.1.1. és 6.1.2. pontjával összhangban számít ki;

b) 

a Bizottság által az I. melléklet A. és B. részének 6.2. pontjával összhangban kiszámított a2021, a2025 és a2030 értékek.

10. cikk

Eltérés egyes gyártók esetében

(1)  

Az I. melléklet szerint számított fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, aki vagy amely naptári évenként kevesebb mint 10 000 olyan új személygépkocsit vagy kevesebb mint 22 000  olyan új könnyű haszongépjárművet állít elő, amelyet az Unióban vesznek nyilvántartásba, továbbá amely gyártó:

a) 

nem tagja kapcsolt gyártók csoportjának; vagy

b) 

kapcsolt gyártók olyan csoportjának tagja, amely naptári évenként együttesen legfeljebb 10 000 olyan új személygépkocsit vagy 22 000 olyan új könnyű haszongépjárművet állít elő, amelyet az Unióban vesznek nyilvántartásba; vagy

c) 

kapcsolt gyártók csoportjának tagja, de saját termelő létesítményt és tervezési központot üzemeltet.

(2)  

Az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérés legfeljebb öt naptári évre engedélyezhető, amely időtartam megújítható. A kérelmet a Bizottság részére kell benyújtani a következő információkkal:

a) 

a gyártó neve és kapcsolattartója;

b) 

arra vonatkozó bizonyíték, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés szerinti eltérésre;

c) 

a gyártó által gyártott személygépkocsik vagy könnyű haszongépjárművek részletes adatai, beleértve a vizsgálati tömegüket és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásukat is; és

d) 

a csökkentési potenciállal – többek között a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával – arányos fajlagos kibocsátási célérték, figyelembe véve a gyártott személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű típusának piaci jellegzetességeit.

(3)  
Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérésre, és a gyártó által javasolt fajlagos kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési potenciáljával – többek között a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával –, a Bizottság a gyártott személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű típusa piacának jellegzetességeit is figyelembe véve eltérést engedélyez a gyártónak.

Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb azon első év október 31-éig kell benyújtani, amelytől az eltérést alkalmazni kell.

(4)  
Az I. melléklet A. részének 1–4. és 6.3. pontja szerint számított fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, aki vagy amely az összes kapcsolt vállalkozásával együttesen naptári évenként 10 000  és 300 000 közötti, az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsit állít elő.

Ilyen kérelmet a gyártó benyújthat saját magára vonatkozóan vagy együttesen saját magára és bármely kapcsolt vállalkozására vonatkozóan. A kérelmet a Bizottság részére kell benyújtani a következő adatokkal:

a) 

a (2) bekezdés a) és c) pontjában említett valamennyi adat, beleértve adott esetben a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatokat is;

b) 

az I. melléklet A. részének 1–4. pontjára hivatkozó kérelmek vonatkozásában egy olyan célérték, amely 45 %-os csökkentést jelent a 2007-es átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátáshoz képest, vagy ha több kapcsolt vállalkozásra vonatkozóan nyújtanak be egyetlen kérelmet, akkor olyan célérték, amely 45 %-os csökkentést jelent e vállalkozások 2007-es átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlagához képest;

c) 

az e rendelethez csatolt I. melléklet A. részének 1–4. pontjára hivatkozó kérelmek vonatkozásában a 2025 és 2028 közötti naptári években alkalmazandó célérték, amely az e bekezdés b) pontja szerint kiszámított célérték az e rendelet 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott csökkentésének felel meg, figyelembe véve az (EU) 2017/1151 rendelet értelmében mért szén-dioxid-kibocsátásokat;

Ha a 2007-es évre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásáról, akkor a Bizottság határoz meg egy egyenértékű csökkentési célértéket a hasonló tömegű személygépkocsikban alkalmazott lehető legjobb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési technológiák alapján, valamint figyelembe véve a gyártott gépkocsi piacának jellegzetességeit. A kérelmezőnek ezt a célértéket kell használnia a második albekezdés b) pontjának alkalmazásában.

A Bizottság eltérést engedélyez a gyártónak, ha bebizonyosodik, hogy az eltérésre való jogosultság e bekezdésben említett feltételei teljesültek.

(5)  
Az e cikkel összhangban eltérésre jogosult gyártó köteles azonnal értesíteni a Bizottságot minden olyan változásról, amely kihat vagy kihathat az eltérésre való jogosultságára.
(6)  
Ha Bizottság – az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján vagy más úton – arra a megállapításra jut, hogy megszűnt a gyártó eltérésre való jogosultsága, a következő naptári év január 1-jei hatállyal visszavonja az eltérést, és erről értesíti a gyártót.
(7)  
Ha a gyártó nem éri el a fajlagos kibocsátási célértékét, a Bizottság a gyártóra a 8. cikkben előírtak szerint többletkibocsátási díjat róhat ki.
(8)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el olyan szabályok megállapítása érdekében, amelyek az eltérésre való jogosultság feltételeinek, a kérelmek tartalmának, valamint a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmának és értékelésének értelmezése tekintetében kiegészítik e cikk (1)–(7) bekezdését.

A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e cikk (4) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett eltérési célértékek számítási képleteinek meghatározása céljából módosítsa az I. melléklet A. részét.

(9)  
Az eltérésre irányuló kérelmeket, ideértve az azokat alátámasztó adatokat is, az (5) bekezdés szerinti értesítéseket, az eltérések (6) bekezdés szerinti visszavonásait, a többletkibocsátási díj (7) bekezdés szerinti kirovását és a (8) bekezdés értelmében elfogadott intézkedéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) figyelemmel.

11. cikk

Ökoinnováció

(1)  
A beszállító vagy a gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak vagy az innovatív technológiák kombinációjának (a továbbiakban: innovatív technológiai csomagok) az alkalmazása révén elért szén-dioxid-csökkentéseket.

E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.

E technológiák egy gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékének legfeljebb 7 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében, hogy az e bekezdés harmadik albekezdésében említett felső határértéket 2025-től kezdődő hatállyal a technológiai fejlemények figyelembevétele céljából kiigazítsa, ugyanakkor biztosítva e felső határérték szintjének a gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásához viszonyított kiegyensúlyozott arányát.

(2)  

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes rendelkezéseket fogad el a cikk (1) bekezdésében említett innovatív technológiák vagy innovatív technológiai csomagok jóváhagyására szolgáló eljárásról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E részletes szabályok a következő innovatív technológiákra vonatkozó kritériumokon alapulnak:

a) 

a beszállító vagy a gyártó felel az innovatív technológiák használatával elért szén-dioxid-csökkentésért;

b) 

az innovatív technológiák igazoltan hozzájárulnak a szén-dioxid-csökkentéshez;

c) 

az innovatív technológiák nem tartozhatnak a szén-dioxid-mérés standard vizsgálati ciklusába;

d) 

az innovatív technológiák nem

i. 

tartoznak az 1. cikk (3) bekezdésében említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedésekből eredő kötelező rendelkezések hatálya alá, vagy

ii. 

kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében.

2025. január 1-jétől kezdődő hatállyal az első albekezdés d) pontjának i. alpontjában említett kritérium nem alkalmazandó a légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítására.

(3)  
Annak a beszállítónak vagy gyártónak, aki vagy amely valamilyen intézkedést innovatív technológiaként vagy innovatív technológiai csomagként kíván jóváhagyatni, jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmaz egy független és tanúsított szervezet által készített ellenőrzési jelentést is. Ha bármilyen esetleges kapcsolat áll fenn az intézkedés és egy már korábban jóváhagyott innovatív technológia vagy innovatív technológiai csomag között, akkor erről a jelentésnek említést kell tennie, az ellenőrzési jelentésnek pedig értékelnie kell, hogy e kapcsolat milyen mértékben módosítja az egyes intézkedések révén elért csökkentéseket.
(4)  
A Bizottság jóváhagyja az elért csökkentést a (2) bekezdésben előírt kritériumok alapján.

12. cikk

Valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátások és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztás

(1)  
A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e valós vezetési feltételek mellett.

Továbbá a Bizottság rendszeresen megbízható adatokat gyűjt a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztást fedélzeti eszközökkel figyelő személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátásaira és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztására vonatkozóan, a 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsikkal és új könnyű haszongépjárművekkel kezdve.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon arról, hogy a valós vezetési feltételek melletti reprezentativitás az idő előrehaladtával miként változik.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett célból 2021. január 1-jétől kezdődően a Bizottság gondoskodik arról, hogy a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátására és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztására vonatkozóan a következő paraméterek rendszeres időközönként rendelkezésre álljanak adott esetben a gyártók, a nemzeti hatóságok részéről vagy közvetlen adatátvitel útján a járművekből:

a) 

a jármű-azonosító szám;

b) 

a fogyasztott tüzelőanyag és/vagy villamos energia;

c) 

az összes megtett távolság;

d) 

a külső töltésű, elektromos hibrid hajtású elektromos járművek esetében a fogyasztott tüzelőanyag és villamos energia, valamint a megtett távolság a különböző menetüzemmódok szerinti felosztásban;

e) 

az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges egyéb paraméterek.

A Bizottság az első albekezdés szerint kapott adatokat kezeli, hogy az (1) albekezdés céljára anonimizált és összesített – többek között gyártónkénti – adatkészletet hozzon létre. A jármű-azonosító számok csak az említett adatkezelés céljából használhatók fel, és legfeljebb az ahhoz szükséges ideig őrizhetők meg.

(3)  
A kibocsátás valós vezetési feltételek mellett mért értékei közötti különbség növekedésének megelőzése érdekében a Bizottság legkésőbb 2023. június 1-jéig értékeli, hogy a tüzelőanyag- és energiafogyasztásra vonatkozó adatokat hogyan lehet annak biztosítására felhasználni, hogy a járműveknek a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékei az egyes gyártók esetében továbbra is reprezentatívak maradjanak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tekintetében.

A Bizottság évente nyomon követi és beszámol az első albekezdésben említett különbségnek a 2021 és 2026 közötti időszak során történő alakulásáról, valamint az adott különbség növekedésének megelőzése érdekében 2027-ben értékeli egy olyan mechanizmus megvalósíthatóságát, amely 2030-tól kiigazítja a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásait, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be egy ilyen mechanizmus bevezetésére.

(4)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikk (2) bekezdésében említett adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó részletes eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzése

(1)  
A gyártók biztosítják, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfeleljenek az üzemelő járművek (EU) 2017/1151 rendelettel összhangban meghatározott szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának.
(2)  
A (4) bekezdés első albekezdésében említett eljárások hatálybalépését követően a típusjóváhagyó hatóságok – azon járműcsaládok tekintetében, amelyek típusjóváhagyásáért felelősek – megfelelő és reprezentatív járműminták alapján ellenőrzik, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelnek-e az üzemelő járművek (EU) 2017/1151 rendelet szerint meghatározott szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának, figyelembe véve többek között a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás fedélzeti eszközökkel történő figyeléséből származó, rendelkezésre álló adatokat.

A típusjóváhagyó hatóságok ellenőrzik továbbá a fedélzeten található vagy a mintában szereplő járművekhez kapcsolódó bármely olyan stratégia jelenlétét, amely a típusjóváhagyás céljából elvégzett vizsgálatok során mesterségesen javítja a jármű teljesítményét, többek között a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás fedélzeti eszközökkel történő figyeléséből származó adatok felhasználásával.

(3)  
Amennyiben a (2) bekezdés értelmében elvégzett ellenőrzések eredményeként fény derül a szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelőségének hiányára vagy bármely olyan stratégiára, amely mesterségesen javítja a jármű teljesítményét, a felelős típusjóváhagyó hatóság – az (EU) 2018/858 rendelet XI. fejezetében előírt szükséges intézkedések megtételén felül – biztosítja a megfelelőségi nyilatkozatok helyesbítését.
(4)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, meghatározva az e bekezdés első albekezdésében említett eljárások meghatározására vonatkozó irányadó elveket és kritériumokat.

14. cikk

Az M0 és a TM0 értékek kiigazítása

(1)  

Az I. melléklet A. és B. részében említett M0 és TM0 értékeket a következők szerint kell kiigazítani:

a) 

2020. október 31-ig az I. melléklet A. részének 4. pontjában szereplő M0 értéket az összes 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsi átlagos menetkész tömegéhez kell igazítani. Ezen új M0 érték 2022. január 1-jétől2024. december 31-ig alkalmazandó;

b) 

2022. október 31-ig az I. melléklet B. részének 4. pontjában szereplő M0 értéket az összes 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjármű átlagos menetkész tömegéhez kell igazítani. Az új M0 érték 2024-től alkalmazandó;

c) 

2022. október 31-ig a 2025-re szóló indikatív TM0 értéket az összes 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű átlagos vizsgálati tömegének megfelelő értékeként kell meghatározni;

d) 

2024. október 31-ig, majd azt követően minden második évben az I. melléklet A. és B. részének 6.2. pontjában szereplő TM0 értéket az összes új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű előző két naptári évi átlagos vizsgálati tömegéhez kell igazítani, kezdve a 2022. és a 2023. évvel. Az új TM0 értékek a kiigazítás időpontját követő naptári év január 1-jétől alkalmazandók.

(2)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

15. cikk

Felülvizsgálat és jelentés

(1)  
A Bizottság 2023-ban alaposan felülvizsgálja e rendelet hatékonyságát, és jelentést nyújt be a felülvizsgálat eredményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2)  
Az első bekezdésben említett jelentésben a Bizottság többek között megvizsgálja, hogy a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételek mellett; a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek – különösen a könnyű haszongépjárművek – elterjedését az uniós piacon; a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) szerint bejelentett elektromos és tüzelőanyag töltő infrastruktúra kiépítését, beleértve azok finanszírozását is; a megújuló energiával előállított szintetikus és fejlett alternatív tüzelőanyagok használatának a kibocsátáscsökkentéshez történő potenciális hozzájárulását; a jelenlegi járműállomány szintjén ténylegesen megfigyelt széndioxidkibocsátás-csökkenést; a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó ösztönző mechanizmus működését; az I. melléklet A. részének 6.3. pontjában előírt átmeneti intézkedés lehetséges hatásait; e rendelet fogyasztókra, különösen az alacsony és közepes jövedelmű fogyasztókra gyakorolt hatását; továbbá a tiszta, versenyképes és megfizethető mobilitás felé történő, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenet további elősegítésének szempontjait az Unióban.

A Bizottságnak az említett jelentésben egyértelműen azonosítania kell azt az utat, amelyet követve 2030 után tovább csökkenthető a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátása annak érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú cél eléréséhez.

(3)  
A (2) bekezdésben említett jelentéshez adott esetben mellékelni kell egy e rendelet módosítására irányuló javaslatot, különösen a 2030-ra kitűzött teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeknek a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján történő felülvizsgálata, valamint a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre 2035-től és 2040-től kezdődően alkalmazandó kötelező kibocsátáscsökkentési célértékek lehetséges bevezetése tekintetében, hogy biztosítva legyen a közlekedési ágazatnak a Párizsi Megállapodásban szereplő célkitűzésekkel összhangban, a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében történő átalakítása.
(4)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálat keretében a Bizottság értékeli a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás vizsgálatára irányuló eljárások hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel (a továbbiakban: PEMS) történő kidolgozásának megvalósíthatóságát. A Bizottság figyelembe veszi ezt az értékelést, valamint az e rendelet 12. cikke értelmében elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálhatja a 715/2007/EK rendeletben a szén-dioxid-kibocsátások mérésére vonatkozóan előírt eljárásokat. A Bizottság különösen megfelelő javaslatokat tesz ezen eljárások kiigazítására vonatkozóan, hogy azok megfelelően tükrözzék a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátását.
(5)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálat keretében a Bizottság értékeli annak lehetőségét, hogy a többletkibocsátási díjakból származó bevételt egy meghatározott alaphoz vagy egy megfelelő programhoz rendelje, azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsa a Párizsi Megállapodás 4.1. cikkében említett klímasemleges gazdaság felé történő igazságos átmenetet, különösen az átképzés, a továbbképzés és az egyéb készségekre vonatkozó képzés, valamint a dolgozók gépjárműipari ágazaton belüli újraelosztásának támogatása érdekében az összes érintett tagállamban, különösen az átmenet által leginkább érintett régiókban és közösségekben. A Bizottság erről adott esetben legkésőbb 2027-ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
(6)  
A Bizottság 2020. december 31-ig felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik tüzelőanyag-fogyasztásáról, szén-dioxid-kibocsátásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról, továbbá, hogy az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan értékelje a tüzelőanyag-gazdaságosság és a szén-dioxid-kibocsátási címke bevezetésének lehetőségeit. A felülvizsgálathoz a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is mellékel.
(7)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az ahhoz szükséges korrelációs paramétereket, hogy a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás mérésére szolgáló, a 715/2007/EK és a 692/2008/EK, valamint adott esetben az (EU) 2017/1151 rendeletben említett szabályozási vizsgálati eljárásban bekövetkező változásokat tükrözzék. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(8)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében, hogy az e cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott módszertan alkalmazásával kiigazítsa az I. mellékletben szereplő képleteket, ugyanakkor biztosítva azt, hogy a régi és az új vizsgálati eljárás hasonlóan szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket támasszon a gyártókkal és a különböző rendeltetésű járművekkel szemben.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 44. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3)  
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 7. cikk (8) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hatéves időtartamra szól 2019. május 15-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hatéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (8) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 7. cikk (8) bekezdése, a 10. cikk (8) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 13. cikk (4) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet 2020. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet V. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

SZEMÉLYGÉPKOCSIKRA VONATKOZÓ FAJLAGOS KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK

1.

A 2020-as naptári évben az egyes új személygépkocsik fajlagos szén-dioxid-kibocsátását a az e pont és a 2. pont szerinti számítások céljából a következő képlettel kell kiszámítani:

fajlagos szén-dioxid-kibocsátás = 95 + a · (M – M0),

ahol:

M

=

a jármű kilogrammban (kg) megadott menetkész tömege

M0

=

1 379,88

a

=

0,0333

2.

A gyártónak a 2020-ra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéke azon, az adott naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik 1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyeket az adott gyártó gyárt.

3.

A gyártóra 2021-ben vonatkozó fajlagos kibocsátási referencia-célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

WLTPCO2

az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletével összhangban meghatározott és az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdésével összhangban kiszámított, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 5. és 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül;

NEDCCO2

az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelettel összhangban meghatározott és az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdésével összhangban kiszámított, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 5. és 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül;

NEDC2020target

az 1. és 2. pont szerint kiszámított, 2020. évi fajlagos kibocsátási célérték.

▼M3

3a.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely tekintetében a WLTPCO2 vagy az NEDCCO2 értéke nulla, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték a 3. pont szerint meghatározott NEDC2020célérték.

3b.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely a 2021 és 2024 közötti naptári évek bármelyikében hoz először forgalomba személygépkocsikat az Unió piacán, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az összes gyártóra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célértékek átlaga, az e gyártók által 2020-ban az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsik száma alapján súlyozva.

3c.

A 3b. ponttól eltérve, amennyiben a 2021 és 2024 közötti naptári évek bármelyikében egy gyártó első alkalommal hoz forgalomba személygépkocsikat az Unió piacán, de a gyártó két vagy több olyan gyártó egyesülése révén jött létre, amelyek közül legalább egy előállított az Unióban 2020-ban nyilvántartásba vett új személygépkocsikat, az új gyártóra vonatkozó 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az alábbiak egyike:

a) 

amennyiben az egyesülő gyártók közül kettő vagy több állított elő az Unióban 2020-ban nyilvántartásba vett új személygépkocsikat, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az adott gyártókra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célértékek átlaga, az e gyártók által 2020-ban az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsik száma alapján súlyozva;

b) 

amennyiben az egyesülő gyártók közül csak egy állított elő az Unióban 2020-ban nyilvántartásba vett új személygépkocsikat, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az adott gyártóra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott érték.

▼B

4.

A 2021–2024. naptári évben a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

Fajlagos kibocsátási célérték = WLTPreferencia-célérték + a [(Mø – M0) – (Mø2020 – M0,2020)]

ahol:

WLTPreference target

a 3. pont szerint kiszámított, 2021. évi, WLTP szerinti fajlagos kibocsátási referencia-célérték;

a

0,0333;

Mø

a gyártó megfelelő célévben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg);

M0

2021-ben 1 379,88 , a 2022-es, a 2023-as és a 2024-es években a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti érték;

Mø2020

a gyártó 2020-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg);

M0,2020

1 379,88 .

▼M3

5.

Eltérési célértékek a 10. cikk (3) bekezdésével vagy a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban
a) 

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely számára a 2021. naptári évben a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban eltérést engedélyeztek egy, az új európai menetcikluson alapuló fajlagos kibocsátási célérték tekintetében, vagy a 2021 és 2024 közötti naptári évek bármelyikében a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban a fajlagos kibocsátási célértékek tekintetében, a WLTP-n alapuló eltérési célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

WLTPCO2

a 3. pont szerinti CO2;

NEDCCO2

a 3. pont szerinti CO2;

NEDCcélérték

a Bizottság által adott esetben a 10. cikk (3) bekezdése vagy a 10. cikk (4) bekezdése értelmében engedélyezett eltérési célérték.

b) 

Az a) ponttól eltérve, amennyiben a gyártó számára a 2021 és 2024 közötti naptári évek bármelyikében a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban eltérést engedélyeztek a fajlagos kibocsátási célértékek tekintetében, de a gyártó 2021 előtt nem állított elő az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsikat, az említett naptári évek bármelyikére vonatkozó eltérési célértéket az a) pont szerinti képletnek megfelelően kell kiszámítani, ahol a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

WLTPCO2

az egyes gyártókra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott WLTPCO2 átlaga, a 2020-ban nyilvántartásba vett új személygépkocsik számával súlyozva;

NEDCCO2

az egyes gyártókra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott NEDCCO2 átlaga, a 2020-ban nyilvántartásba vett új személygépkocsik számával súlyozva;

NEDCcélérték

a 63/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikke (4) bekezdésével összhangban kiszámított eltérési célérték.

▼B

6.

2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket és a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

6.0.   A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021

A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 minden egyes olyan gyártó tekintetében meghatározott, referencia célérték2021-nek a 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsik számával súlyozott átlaga, amely esetében a 4. pont szerinti fajlagos kibocsátási célérték alkalmazandó.

A referencia célérték2021-et minden gyártó esetében a következők szerint kell megállapítani:

image

ahol:

WLTP CO2, mért

a 2020-ban nyilvántartásba vett minden új személygépkocsi esetében az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 7a. cikkével összhangban megállapított és bejelentett mért vegyes szén-dioxid-kibocsátásnak az egyes gyártók vonatkozásában vett átlaga;

NEDC2020,járműállomány célérték

95 g/km;

NEDCCO2

a 3. pont szerinti érték;

Mø2021

a gyártó 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének az átlaga kilogrammban (kg);

M0,2021

azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének átlaga kilogrammban (kg), amelyekre a 4. pont szerint fajlagos kibocsátási célérték vonatkozik;

a

a 4. pont szerinti érték;

6.1.   2025-ben és 2030-ban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek

6.1.1.   A 2025–2029-es időszakban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2025)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021

a 6.0 pont szerinti érték;

csökkentési tényező2025

az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott csökkentés

6.1.2.   2030-tól a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2030)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021

a 6.0. pont szerinti érték;

csökkentési tényező2030

az 1. cikk (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott csökkentés

6.2.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

6.2.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 + a2025 · (TM – TM0)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025

a 6.1.1. ponttal összhangban meghatározott érték;

a2025

=

image

ahol

a2021

a legkisebb négyzetek lineáris illesztési módszerének a 2021-ben nyilvántartásba vett egyes új személygépkocsik vizsgálati tömegére (független változó) és fajlagos szén-dioxid-kibocsátására (függő változó) történő alkalmazásával nyert, legjobban illeszkedő egyenes meredeksége;

átlagos kibocsátás2021

azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyek tekintetében a 4. pontnak megfelelően fajlagos kibocsátási célérték került kiszámításra;

TM

a gyártó megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai vizsgálati tömegének átlaga kilogrammban (kg);

TM0

a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban kilogrammban (kg) meghatározott érték.

6.2.2.   2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékekek

Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 + a2030 · (TM – TM0)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030

a 6.1.2. ponttal összhangban meghatározott érték;

a2030

=

image

ahol:

a2021

a 6.2.1. pont szerinti érték;

átlagos kibocsátások2021

a 6.2.1. pont szerinti érték;

TM

a 6.2.1. pont szerinti érték;

TM0

a 6.2.1. pont szerinti érték.

6.3.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek

Fajlagos kibocsátási célérték = fajlagos kibocsátási referencia-célérték · ZLEV-tényező

ahol:

fajlagos kibocsátási referencia-célérték

a 2025 és 2029 közötti időszakra a 6.2.1. pont, a 2030-tól kezdődő időszakra pedig a 6.2.2. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási referencia-célérték;

ZLEV-tényező

(1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni;

ahol:

y

a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya a gyártó új személygépkocsijain belül, amelynek kiszámításához az új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik teljes számával:

image

Az olyan tagállamokban nyilvántartásba vett új személygépkocsik esetében, amelyek járműállományában a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya 2017-ben ( 4 ) az uniós átlag 60 %-a alatt volt, és amelyekben 2017-ben 1 000 -nél kevesebb volt a nyilvántartásba vett új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek száma, a ZLEVfajlagos-tényezőt 2030-ig bezárólag a következő képlet szerint kell kiszámítani:

image

Amennyiben a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járműveknek egy tagállamban egy év során a 2025 és 2030 közötti időszakban nyilvántartásba vett új személygépkocsikból álló járműállományban való aránya meghaladja az 5 %-ot, az a tagállam a következő években nem jogosult az 1,85-ös szorzó alkalmazására;

x

a 2025 és 2029 közötti időszakban 15 %, 2030-tól pedig 35 %.

B. RÉSZ

KÖNNYŰ HASZONGÉPJÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ FAJLAGOS KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK

1.

2020-as naptári évben az egyes új könnyű haszongépjárművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az e pont és a 2. pont szerinti számítások céljából a következő képlettel kell kiszámítani:

fajlagos szén-dioxid-kibocsátás = 147 + a · (M – M0),

ahol:

M

=

a jármű kilogrammban (kg) megadott menetkész tömege

M0

=

1 766,4

a

=

0,096

2.

A gyártónak a 2020-ra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéke azon, az adott naptári évben nyilvántartásba vett egyes új könnyű haszongépjárművek 1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyeket az adott gyártó gyárt.

3.

A gyártóra 2021-ben vonatkozó fajlagos kibocsátási referencia-célértékeket a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

WLTPCO2

az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletével összhangban meghatározott, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül;

NEDCCO2

az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelettel összhangban meghatározott, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül;

NEDC2020célérték

az 1. és 2. pont szerint kiszámított, 2020. évi fajlagos kibocsátási célérték.

▼M3

3a.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely tekintetében a WLTPCO2 vagy az NEDCCO2 értéke nulla, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték a 3. pont szerint meghatározott NEDC2020célérték.

3b.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely a 2021 és 2024 közötti naptári évek bármelyikében hoz először forgalomba könnyű haszongépjárműveket az Unió piacán, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az összes gyártóra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célértékek átlaga, az e gyártók által 2020-ban az Unióban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek száma alapján súlyozva.

3c.

A 3b. ponttól eltérve, amennyiben a 2021 és 2024 közötti naptári évek bármelyikében egy gyártó első alkalommal hoz forgalomba könnyű haszongépjárműveket az Unió piacán, de a gyártó két vagy több olyan gyártó egyesülése révén jött létre, amelyek közül legalább egy előállított az Unióban 2020-ban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárműveket, az új gyártóra vonatkozó 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az alábbiak egyike:

a) 

amennyiben az egyesülő gyártók közül kettő vagy több állított elő az Unióban 2020-ban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárműveket, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az adott gyártókra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célértékek átlaga, az e gyártók által 2020-ban az Unióban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárműveket száma alapján súlyozva;

b) 

amennyiben az egyesülő gyártók közül csak egy állított elő az Unióban 2020-ban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárműveket, a 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték az adott gyártóra vonatkozóan a 3. pont szerint meghatározott érték.

▼B

4.

A 2021–2024. naptári évben a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

Fajlagos kibocsátási célérték = WLTPreferencia-célérték + a [(Mø – M0) – (Mø2020 – M0,2020)]

ahol:

WLTPreferencia-célérték

a 3. pont szerint kiszámított, 2021. évi, WLTP szerinti fajlagos kibocsátási referencia-célértékek;

a

0,096;

▼M1

Mø

a gyártó megfelelő célévben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg),

ahol:

— 
teljes jármű esetében M az adott jármű menetkész tömege,
— 
befejezett jármű alapjául szolgáló teljes alapjármű esetében M az adott alapjármű menetkész tömege,
— 
befejezett jármű alapjául szolgáló nem teljes alapjármű esetében M az adott alapjármű ellenőrző tömege (Mmon), amelyet a következő képlet szerint kell meghatározni:

Mmon = MRObase × B0

ahol:

MRObase

az adott alapjármű menetkész tömege;

B0

a III. melléklet A. része 1.2.4. pont a) alpontjában meghatározott érték;

▼M2

M0

2020-ban 1 766,4 , 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban 1 825,23 , 2024-ben pedig a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott érték;

▼B

Mø2020

a gyártó 2020-ban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei menetkész tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg);

M0,2020

1 766,4 .

5.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely számára 2021-ben eltérést engedélyeznek egy, az új európai menetcikluson alapuló fajlagos kibocsátási célérték tekintetében, a WLTP-n alapuló eltérési célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

WLTPCO2

a 3. pontban meghatározott WLTPCO2;

NEDCCO2

a 3. pontban meghatározott NEDCCO2;

NEDC2021 célérték

a Bizottság által a 10. cikk értelmében 2021-re engedélyezett eltérési célérték.

6.

2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket és a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

6.0.   A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021

A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 minden egyes olyan gyártó tekintetében meghatározott, referencia célérték2021-nek a 2021-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek számával súlyozott átlaga, amely esetében a 4. pont szerinti fajlagos kibocsátási célérték alkalmazandó.

A referenciaérték2021-et minden gyártó esetében a következők szerint kell megállapítani:

image

ahol:

WLTPCO2, mért

a 2020-ban nyilvántartásba vett minden új könnyű haszongépjármű esetében az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelet 7a. cikkének megfelelően megállapított és bejelentett mért vegyes szén-dioxid-kibocsátásnak az egyes gyártók vonatkozásában vett átlaga;

NEDC2020,járműállomány célérték

147 g/km;

NEDCCO2

a 3. pont szerinti érték;

Mø2021

a gyártó 2021-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei menetkész tömegének átlaga kilogrammban (kg);

M0,2021

azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei menetkész tömegének átlaga kilogrammban (kg), amelyekre a 4. pont szerint fajlagos kibocsátási célérték vonatkozik;

a

a 4. pont szerinti érték.

6.1.   2025-ben és 2030-ban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek

6.1.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2025)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021

a 6.0. pont szerinti érték;

csökkentési tényező2025

az 1. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott csökkentés.

6.1.2.   2030-tól a teljes uniós járműállományra alkalmazandó célérték

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2030)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021

a 6.0. pont szerinti érték;

csökkentési tényező2030

az 1. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott csökkentés.

6.2.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

6.2.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 + α · (TM – TM0)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025

a 6.1.1. ponttal összhangban meghatározott érték;

α

a2025, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege nem haladja meg a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét, illetve a2021, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege meghaladja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét;

ahol:

a2025

=

image

a2021

a legkisebb négyzetek lineáris illesztési módszerének a 2021-ben nyilvántartásba vett egyes új könnyű haszongépjárművek vizsgálati tömegére (magyarázó változó) és fajlagos szén-dioxid-kibocsátására (függő változó) történő alkalmazásával nyert, legjobban illeszkedő egyenes meredeksége;

átlagos kibocsátás2021

azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett összes új könnyű haszongépjárműve fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyek tekintetében a 4. pontnak megfelelően fajlagos kibocsátási célérték került kiszámításra;

TM

a gyártó megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett összes új könnyű haszongépjárműve vizsgálati tömegének átlaga kilogrammban (kg);

TM0

a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban kilogrammban (kg) meghatározott érték.

6.2.2.   2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 + α · (TM – TM0)

ahol:

teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030

a 6.1.2. ponttal összhangban meghatározott érték

α

a2030, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege nem haladja meg a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét, illetve a2021, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege meghaladja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét;

ahol:

a2030

=

image

a2021

a 6.2 pont szerinti érték;

átlagos kibocsátás2021

a 6.2 pont szerinti érték;

TM

a 6.2 pont szerinti érték;

TM0

a 6.2 pont szerinti érték.

6.3.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek

6.3.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek

Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025)) · ZLEV-tényező

ahol:

fajlagos kibocsátási referencia-célérték

a gyártó tekintetében a 6.2.1. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték

øcélértékek

a 6.2.1. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási célértéknek az egyes gyártók új könnyű haszongépjárműveinek számával súlyozott átlaga;

ZLEV-tényező

(1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni;

ahol:

y

a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó új könnyű haszongépjárműveihez viszonyított aránya, amelynek kiszámításához az új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek teljes számával:

image

x

15 %.

6.3.2.   2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek

Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030)) · ZLEV-tényező

ahol:

fajlagos kibocsátási referencia-célérték

a gyártó tekintetében a 6.2.2. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték

øcélértékek

a 6.2.2. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási célértéknek az egyes gyártók új könnyű haszongépjárműveinek számával súlyozott átlaga;

ZLEV-tényező

(1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni;

ahol:

y

a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya a gyártó új könnyű haszongépjárművein belül, amelynek kiszámításához a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek teljes számával:

image

x

30 %.




II. MELLÉKLET

AZ ÚJ SZEMÉLYGÉPKOCSIK KIBOCSÁTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A. RÉSZ

Adatgyűjtés az új személygépkocsikról és a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése szempontjából lényeges adatok körének meghatározása

▼M3 —————

▼M3

1a.

A tagállamok minden egyes naptári év vonatkozásában tételesen rögzítik a következő adatokat minden, a területükön M1-es kategóriájúként nyilvántartásba vett új személygépkocsi vonatkozásában, kivéve a 22., 23. és 24. alpontban felsorolt adatokat, amelyeket a Bizottság kérésére kell megadni:

1. 

a gyártó;

2. 

a típus-jóváhagyási szám és kiterjesztései;

3. 

a jármű típusa, változata és kivitele;

4. 

márka és kereskedelmi név;

5. 

interpolációs járműcsalád-azonosító;

6. 

jármű-azonosító szám;

7. 

a típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája;

8. 

a nyilvántartásba vett jármű kategóriája;

9. 

az első nyilvántartásba vétel időpontja;

10. 

a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás;

11. 

üzemanyag-fogyasztás;

12. 

a jármű menetkész tömege;

13. 

vizsgálati tömeg;

14. 

a tüzelőanyag típusa és a tüzelőanyag-ellátás elve;

15. 

villamosenergia-fogyasztás;

16. 

elektromos hatósugár;

17. 

ökoinnovációs kód(ok);

18. 

az ökoinnováció révén elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés;

19. 

alapterület: a tengelytáv, a kormányzott tengelyek nyomtávja és az egyéb tengelyek nyomtávja;

20. 

motortérfogat;

21. 

legnagyobb hasznos teljesítmény;

22. 

útterhelési együtthatók: f0, f1 és f2;

23. 

homlokfelület;

24. 

gumiabroncs-gördülési ellenállási osztály.

A 7. cikknek megfelelően a tagállamok kötelesek az e pontban felsorolt valamennyi adatot a B. rész 2. szakaszában meghatározott formátumban a Bizottság rendelkezésére bocsátani. A 9. és 11. alpontban felsorolt adatokat a 2022. naptári évtől kezdődően rögzíteni kell, és első alkalommal 2023. február 28-án kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

▼M3

2.

Az 1. pontban említett adatoknak az adott személygépkocsihoz tartozó megfelelőségi nyilatkozatból kell származniuk.

▼M3

2a.

Azon kettős üzemű, benzinnel és cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG), illetve benzinnel és sűrített földgázzal (CNG) üzemelő járművek esetében, amelyek megfelelőségi nyilatkozata mindkét tüzelőanyag-típusra feltünteti a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékeket, a tagállamoknak adott esetben az LPG vagy a CNG üzemmódban mért értéket kell bejelenteniük.

A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, benzinnel és etanollal (E85) üzemelő járművek esetében a tagállamoknak a benzin fajlagos szén-dioxid-kibocsátását kell bejelenteniük.

▼B

(3)

A tagállamok minden naptári év vonatkozásában kötelesek meghatározni a következőket:

a) 

az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen;

b) 

az egyedileg jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen;

c) 

a nemzeti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, kis sorozatban gyártott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen.

B. RÉSZ

Adattovábbítási formátum

A tagállamok az A. rész 1. és 3. pontjában meghatározott adatokat a következő formátum szerint kötelesek évente bejelenteni:

1. SZAKASZ

ÖSSZESÍTETT NYOMONKÖVETÉSI ADATOK



Tagállam (1)

 

Tárgyév

 

Az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen

 

Az egyedileg jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen

 

A nemzeti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, kis sorozatban gyártott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen

 

(1)   

ISO 3166 alpha-2 kódok, Görögország és az Egyesült Királyság kivételével, amelyek esetében a kód „EL”, illetve „UK”.

▼M3 —————

▼M3

2a. SZAKASZ

Részletes nyomonkövetési adatok – egy járműre vonatkozóan



Utalás az A. rész 1. és 1a. pontjára

Részletes adatok nyilvántartásba vett járművenként

Adatforrások

Eltérő rendelkezés hiányában a megfelelőségi nyilatkozat (az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) VIII. melléklete)

1.

A gyártó neve – Uniós standard megnevezés (1)

A Bizottság által adott név

A gyártó neve (2)

0.5., vagy egynél több gyártói név esetében a 0.5.1. bejegyzésben rögzített név

2.

Típusjóváhagyási szám és kiterjesztései

0.11.

3.

Típus

0.2.

Változat

Kivitel

4.

Márka és kereskedelmi név

0.1. és 0.2.1.

5.

Interpolációs járműcsalád-azonosító

0.2.3.1.

6.

Jármű-azonosító szám

0.10.

7.

A típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája

0.4.

8.

A nyilvántartásba vett jármű kategóriája

Forgalmi engedély

9.

Az első nyilvántartásba vétel időpontja

Forgalmi engedély

10.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás (g/km)

49.4. vegyes vagy adott esetben súlyozott vegyes

11.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km

49.4. vegyes vagy adott esetben súlyozott vegyes

12.

A jármű menetkész tömege (kg)

13.

13.

Vizsgálati tömeg (kg)

47.1.1.

14.

Tüzelőanyagtípus

26.

A tüzelőanyag-ellátás elve

26.1.

15.

Villamosenergia-fogyasztás (Wh/km)

Tisztán elektromos meghajtású jármű: 49.5.1.

Külső feltöltésű – hibrid elektromos jármű: 49.5.2.

16.

Elektromos hatósugár (km)

Tisztán elektromos meghajtású jármű: 49.5.1.

Külső feltöltésű – hibrid elektromos jármű: 49.5.2.

17.

Ökoinnovációs kód(ok)

49.3.1.

18.

Az ökoinnováció révén elért kibocsátáscsökkentés (g CO2/km)

49.3.2.2.

(19)(19.

Tengelytáv (mm)

 

Kormányzott tengely nyomtávja (1. tengely) (mm)(3)

30.

Egyéb tengely nyomtávja (2. tengely) (mm)(3)

30.

20.

Motortérfogat (cm3)

25.

21.

Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW)

27.1. és 27.3.

22.

Útterhelési együtthatók (4)

f0, N

47.1.3.0.

f1, N/(km/h)

47.1.3.1.

f2, N/(km/h)

47.1.3.2.

23.

Homlokfelület (m2)(4)

47.1.2.

24.

Gumiabroncs-gördülési ellenállási osztály (4)

35.

(*1)   

A Bizottság (EU) 2020/683 végrehajtási rendelete (2020. április 15.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 163., 2020.5.26.)

Megjegyzések:

(1)  A Bizottság által a CIRCABC portálon közzétett lista.

(2)  A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása (NSS) vagy az egyedileg jóváhagyott (IVA) járművek esetében a gyártó nevét „A gyártó neve” oszlopban kell feltüntetni, „A gyártó neve – Uniós standard megnevezés” oszlopban pedig a következők egyikének kell szerepelnie: „AA-NSS” vagy „AA-IVA”, az adott esettől függően.

(3)  Amennyiben a gépjármű tengelyeinek más-más a nyomtávja, a maximális tengelytávot kell bejelenteni.

(4)  A Bizottság kérésére.

▼B




III. MELLÉKLET

AZ ÚJ KÖNNYŰ HASZONGÉPJÁRMŰVEK KIBOCSÁTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A.   Adatgyűjtés az új könnyű haszongépjárművekről és a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése szempontjából lényeges adatok körének meghatározása

1.   Részletes adatok

▼M3 —————

▼M3

1.1a.

N1-es kategóriájúként nyilvántartásba vett teljes járművek

A tagállamok minden egyes naptári év vonatkozásában tételesen rögzítik a következő adatokat minden, a területükön N1-es kategóriájúként nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjármű vonatkozásában, kivéve a 23., 24. és 25. alpontban felsorolt adatokat, amelyeket a Bizottság kérésére kell megadni:

1.

a gyártó;

2.

a típus-jóváhagyási szám és kiterjesztései;

3.

a jármű típusa, változata és kivitele;

4.

márka és adott esetben kereskedelmi név;

5.

interpolációs járműcsalád-azonosító;

6.

jármű-azonosító szám;

7.

a típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája;

8.

a nyilvántartásba vett jármű kategóriája;

9.

az első nyilvántartásba vétel időpontja;

10.

a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás;

11.

üzemanyag-fogyasztás;

12.

a jármű menetkész tömege;

13.

a vizsgálati tömeg;

14.

a tüzelőanyag típusa és a tüzelőanyag-ellátás elve;

15.

a villamosenergia-fogyasztás;

16.

az elektromos hatósugár;

17.

az ökoinnovációs kód(ok);

18.

az ökoinnováció révén elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés;

19.

az alapterület: a tengelytáv, a kormányzott tengelyek nyomtávja és az egyéb tengelyek nyomtávja;

20.

a motortérfogat;

21.

a legnagyobb hasznos teljesítmény;

22.

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

23.

az útterhelési együtthatók: f0, f1 és f2;

24.

a homlokfelület;

25.

a gumiabroncs-gördülési ellenállási osztály.

A 7. cikknek megfelelően a tagállamok kötelesek az e pontban felsorolt valamennyi adatot a C. rész 2. szakaszában meghatározott formátumban a Bizottság rendelkezésére bocsátani. A 9. és 11. alpontban felsorolt adatokat a 2022. naptári évtől kezdődően rögzíteni kell, és első alkalommal 2023. február 28-án kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

▼M1

1.2.

N1 kategóriájúként nyilvántartásba vett befejezett járművek

1.2.1.   A tagállamok általi jelentéstétel

A befejezett N1 kategóriájú járművekkel kapcsolatos adatokat a C. rész 2. szakaszában meghatározott formátumban kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

Az 1.1. pont o) alpontjában említett jármű-azonosító szám nem hozható nyilvánosságra.

▼M3 —————

▼M3

1.2.1.2a.

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerinti típusjóváhagyással rendelkező N1 kategóriájú befejezett járművek

A 2021-ben vagy az azt követő naptári években nyilvántartásba vett valamennyi új befejezett járművet illetően a tagállamok bejelentik legalább az 1.1a. pont 1., 5., 6., 8., 10., 11., 12., 17., 18. és 22. alpontjában meghatározott adatokat, a 2022-ben és az azt követő naptári években nyilvántartásba vett valamennyi új befejezett járművet illetően pedig az 1.1a. pont 9., 23., 24. és 25. alpontjában meghatározott adatokat.

▼M1

1.2.2.   A gyártók általi jelentéstétel

▼M3

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerinti típusjóváhagyással rendelkező N1 kategóriájú, 2020-ban vagy az azt követő naptári években nyilvántartásba vett valamennyi új befejezett járművet illetően a megfelelő alapjármű gyártója 2021-től kezdődően jelentést tesz a Bizottságnak az alapjárműre vonatkozó következő adatokról:

▼M1

a) 

nem teljes alapjárművön alapuló befejezett jármű esetében:

i. 

jármű-azonosító szám;

ii. 

járműcsalád-azonosító, az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 5.0. pontjának meghatározása szerint;

iii. 

ellenőrző CO2-kibocsátási érték, az 1.2.4. pont meghatározása szerint;

iv. 

homlokfelület, az 1.2.4. pont c) alpontjában szereplő választott számítási mód megjelölésével;

v. 

gördülési ellenállás, az 1.2.4. pont b) alpontjának megfelelően;

vi. 

ellenőrző tömeg, az I. melléklet B. része 4. pontjának meghatározása szerint;

vii. 

a jármű menetkész tömege;

viii. 

a jármű terhelését helyettesítő tömeg, az 1.2.4. pont a) alpontjának meghatározása szerint;

b) 

teljes alapjármű alapjául szolgáló befejezett jármű esetében:

i. 

jármű-azonosító szám;

ii. 

járműcsalád-azonosító, e bekezdés a) alpontja ii. alpontjának meghatározása szerint;

iii. 

az alapjármű fajlagos CO2-kibocsátása;

iv. 

a jármű menetkész tömege.

1.2.3.   Az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás és a fajlagos kibocsátási célérték kiszámítása

Az alapjármű gyártója által az 1.2.2. pontban foglaltaknak megfelelően jelentett értékeket a Bizottság az alapjármű gyártójának arra a naptári évre vonatkozó átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának és fajlagos kibocsátási célértékének kiszámításához használja, amelynek során a megfelelő befejezett járművet nyilvántartásba vették, kivéve, ha az 1.2.5. pontban ismertetett körülmények fennállnak, mely esetben a befejezett járművekre vonatkozó adatokat kell használni.

Ha az alapjármű gyártója az 1.2.2. pontban említett, alapjárművel kapcsolatos adatokról nem tesz jelentést, a megfelelő befejezett jármű tekintetében a tagállam által az 1.2.1. pontnak megfelelően jelentett fajlagos CO2-kibocsátást kell használni a szóban forgó gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása és fajlagos kibocsátási célértéke kiszámításához.

1.2.4.   Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték kiszámítása nem teljes alapjárművek esetében

A 2020-as naptári évtől kezdődően a gyártónak az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2. és 3.2.4. pontjában említett interpolációs eljárás szerint kell kiszámítania minden egyes nem teljes alapjárművének ellenőrző CO2-kibocsátási értékét, az alapjármű kibocsátás tekintetében való EK-típusjóváhagyásához használt módszerrel megegyező módszer alkalmazásával, az említett pontok meghatározásai szerint, az alábbi kivételekkel:

a) 

Az egyes járművek tömege

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2.2.1. és 3.2.4.1.1.1 pontjában szereplő „TMind” kifejezés helyébe a DMbase kifejezés, vagyis az alapjármű alapértelmezett tömege lép. Amikor a DMbase kisebb az interpolációs család L járműve vizsgálati tömegénél (TML), a TMind helyett TML-lel kell számolni. Amikor DMbase nagyobb az interpolációs család H járműve vizsgálati tömegénél (TMH), a TMind helyett TMH-val kell számolni.

A DMbase-t a következő képlet szerint kell meghatározni:

DMbase = MRObase × B0 + 25 kg + MVL

ahol:

MRObase

az alapjármű menetkész tömege az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 3.2.5. pontjának meghatározása szerint;

B0

1,375-nek megfelelő járműtesttömeg-érték;

MVL

pedig a jármű terhelését helyettesítő tömeg, vagyis a legnagyobb megengedett terhelés 28 %-a, ahol a legnagyobb megengedett terhelés kiszámításához a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegből levonjuk az alapjármű B0-val megszorzott menetkész tömegét, majd további 25 kg-ot.

A B0 tényezőt a 2018-as, 2019-es és 2020-as naptári évben nyilvántartásba vett összes befejezett jármű vonatkozásában a nem teljes alapjármű menetkész tömege alapján 2021. október 31-ig ki kell igazítani az alábbi képletek alkalmazásával. Az új B0 érték 2022. január 1-jétől 2024. december 31-ig alkalmazandó.

1. képlet:

image

ahol:

Ai

a 2. képlet szerint az adott naptári évre kiszámított Ay érték;

ni

az adott naptári évben nyilvántartásba vett befejezett járművek alapjául szolgáló nem teljes alapjárművek száma;

2. képlet:

image

ahol:

Ay

az Mfi és az Mbi hányadosának átlaga 2018 és 2020 között minden egyes naptári év tekintetében;

Mfi

a nem teljes alapjárműnek a 692/2008/EK rendelet XII. mellékletének 5. szakasza szerint kiszámított átlagos terheléssel megnövelt menetkész tömege;

Mbi

a nem teljes alapjármű menetkész tömege;

n

az adott naptári évben nyilvántartásba vett befejezett járművek alapjául szolgáló nem teljes alapjárművek száma.

b) 

Az adott jármű gördülési ellenállása

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2.2.2. és 3.2.4.1.1.2. pontjában leírt számításokhoz az alapjármű gördülési ellenállását kell használni.

c) 

Homlokfelület

Az olyan nem teljes alapjárművek esetében, amelyek valamely kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsaládba tartoznak, a gyártó köteles meghatározni az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2.2.3. pontjában említett „Af” értéket, az alábbi lehetőségek egyikének megfelelően:

i. 

a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád reprezentatív járművének homlokfelülete (m2-ben);

ii. 

az interpolációs család H járműve és L járműve homlokfelületének átlagértéke (m2-ben);

iii. 

az interpolációs eljárás használatát mellőző esetekben az interpolációs család H járművének homlokfelülete (m2-ben).

Az olyan nem teljes alapjárművek esetében, amelyek nem tartoznak egyik kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsaládba sem, az interpolációs család H járművének homlokfelületét kell figyelembe venni.

1.2.5.   Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték reprezentativitása

A Bizottság minden évben felméri, hogy mennyire reprezentatív az alapjármű gyártója által jelentett ellenőrző CO2-kibocsátási értékek átlaga az adott naptári évben nyilvántartásba vett megfelelő befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátásának átlagához viszonyítva. A Bizottság tájékoztatja az alapjármű gyártóját a két érték között feltárt eltérésről.

Amennyiben két egymást követő naptári évben a Bizottság 4 %-os vagy annál nagyobb eltérést tapasztal, akkor a következő naptári évben a befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátási átlagát használja az alapjármű gyártója vagy gyártói csoportja adott évre vonatkozó fajlagos CO2-kibocsátási átlagának kiszámításához.

▼M3

2.

Az 1. pontban említett adatokat az adott könnyű haszongépjármű megfelelőségi nyilatkozatából kell átvenni. A megfelelőségi nyilatkozatban nem szereplő adatoknak a típusjóváhagyási dokumentációból vagy az alapjármű gyártója által az 1.2.3. pont értelmében tett jelentésből kell származniuk.

▼M3

2a.

Azon kettős üzemű, benzinnel és cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG), illetve benzinnel és sűrített földgázzal (CNG) üzemelő járművek esetében, amelyek megfelelőségi nyilatkozata mindkét tüzelőanyag-típusra feltünteti a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékeket, a tagállamoknak adott esetben az LPG vagy a CNG üzemmódban mért értéket kell bejelenteniük.

A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, benzinnel és etanollal (E85) üzemelő járművek esetében a tagállamoknak a benzin fajlagos szén-dioxid-kibocsátását kell bejelenteniük.

▼B

3.

A tagállamok minden naptári év vonatkozásában kötelesek meghatározni a következőket:

a) 

az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen;

b) 

a többlépcsős típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen, amennyiben rendelkezésre áll;

c) 

az egyedileg jóváhagyott új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen;

d) 

a nemzeti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, kis sorozatban gyártott új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen.

B.   Az új könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követésére szolgáló adatok meghatározási módszere

A tagállamok által az A. rész 1. és 3. pontjával összhangban meghatározandó nyomonkövetési adatok körét az ebben a részben ismertetett módszerrel kell meghatározni.

1.   Nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek száma

A tagállamoknak meg kell határozniuk a vonatkozó nyomonkövetési évben a területükön nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek számát az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó járművek, az egyedileg jóváhagyott és a kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott járművek, valamint adott esetben a többlépcsős típusjóváhagyás hatálya alá tartozó járművek szerinti bontásban.

2.   Befejezett járművek

A többlépcsős előállítású járművek esetében a befejezett jármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az alapjármű gyártójához kell hozzárendelni.

Annak biztosítása érdekében, hogy a befejezett járművek szén-dioxid-kibocsátási, tüzelőanyag-hatékonysági és tömegre vonatkozó értékei reprezentatívak legyenek, és anélkül, hogy az alapgépjárművek gyártóira túlzott terhet róna, a Bizottság külön nyomonkövetési eljárásra tesz javaslatot és szükség szerint módosítja a típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályokat.

Függetlenül attól, hogy a 2020. évi célértéknek az I. melléklet B. része 2. pontja szerinti kiszámításához az e melléklet C. része szerinti átlagos terhelést kell alapul venni, amennyiben ez a tömegérték nem határozható meg, a befejezett jármű menetkész tömege is felhasználható a 7. cikk (4) bekezdésében említett fajlagos kibocsátási célérték előzetes kiszámításához.

Amennyiben az alapjármű teljes jármű, akkor ennek a járműnek a menetkész tömegét kell felhasználni a fajlagos kibocsátási célérték kiszámításához. Amennyiben azonban az említett tömegérték nem határozható meg, akkor a befejezett jármű menetkész tömege használható fel a fajlagos kibocsátási célérték kiszámításához.

C.   Adattovábbítási formátum

A tagállamok az A. rész 1. és 3. pontjában meghatározott adatokat a következő formátum szerint kötelesek évente bejelenteni:



1. szakasz

Összesített nyomonkövetési adatok

Tagállam (1)

 

Tárgyév

 

Az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen

 

Az egyedileg jóváhagyott új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen

 

A nemzeti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, kis sorozatban gyártott új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen

 

A többlépcsős típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen (amennyiben rendelkezésre áll)

 

(1)   

ISO 3166 alpha-2 kódok, Görögország és az Egyesült Királyság kivételével, amelyek esetében a kód „EL” és „UK”.

▼M3 —————

▼M3

2a. szakasz

Részletes nyomonkövetési adatok – egy járműre vonatkozóan



Utalás az A. rész 1.1. és 1.1a. pontjára

Részletes adatok nyilvántartásba vett járművenként

Adatforrások

Eltérő rendelkezés hiányában a megfelelőségi nyilatkozat (az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet* VIII. melléklete)

1.

A gyártó neve – Uniós standard megnevezés (1)

A Bizottság által adott név

A gyártó neve (2)

0.5., vagy egynél több gyártói név esetében a 0.5.1. bejegyzésben rögzített név

2.

Típusjóváhagyási szám és kiterjesztései

0.11.

3.

Típus

0.2.

Változat

Kivitel

4.

Márka és kereskedelmi név

0.1. és 0.2.1.

5.

Interpolációs járműcsalád-azonosító

0.2.3.1.

6.

Jármű-azonosító szám

0.10.

7.

A típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája

0.4.

8.

A nyilvántartásba vett jármű kategóriája

Forgalmi engedély

9.

Az első nyilvántartásba vétel időpontja

Forgalmi engedély

10.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás (g/km)

49.4. vegyes vagy adott esetben súlyozott vegyes

11.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km

49.4. vegyes vagy adott esetben súlyozott vegyes

12.

Menetkész tömeg (teljes és befejezett járművek) (kg)

13.

13.

Vizsgálati tömeg (teljes és befejezett járművek) (kg)

47.1.1.

14.

Tüzelőanyagtípus

26.

A tüzelőanyag-ellátás elve

26.1.

15.

Villamosenergia-fogyasztás (Wh/km)

Tisztán elektromos meghajtású jármű: 49.5.1.

Külső feltöltésű – hibrid elektromos jármű: 49.5.2.

16.

Elektromos hatósugár (km)

Tisztán elektromos meghajtású jármű: 49.5.1.

Külső feltöltésű – hibrid elektromos jármű: 49.5.2.

17.

Ökoinnovációs kód(ok)

49.3.1.

18.

Az ökoinnováció révén elért kibocsátáscsökkentés (g CO2/km)

49.3.2.2.

19 19.

Tengelytáv (mm)

4.

Kormányzott tengely nyomtávja (1. tengely)(3)

30.

Egyéb tengely nyomtávja (2. tengely)(3)

30.

20.

Motortérfogat (cm3)

25.

21.

Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW)

27.1. és 27.3.

22.

Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (teljes és befejezett járművek) (kg)

16.1.

23.

Útterhelési együtthatók (4)

f0, N

47.1.3.0.

f1, N/(km/h)

47.1.3.1.

f2, N/(km/h)

47.1.3.2.

24.

Homlokfelület (m2)(4)

47.1.2.

25.

Gumiabroncs-gördülési ellenállási osztály (4)

35.

Megjegyzések:

(1)  A Bizottság által a CIRCABC portálon közzétett lista.

(2)  A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása (NSS) vagy az egyedileg jóváhagyott (IVA) járművek esetében a gyártó nevét „A gyártó neve” oszlopban kell feltüntetni, „A gyártó neve – Uniós standard megnevezés” oszlopban pedig a következők egyikének kell szerepelnie: „AA-NSS” vagy „AA-IVA”, az adott esettől függően.

(3)  Amennyiben a gépjármű tengelyeinek más-más a nyomtávja, a maximális tengelytávot kell bejelenteni.

(4)  A Bizottság kérésére.

▼B




IV. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELETEK ÉS AZOK KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA



Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete

(HL L 140., 2009.6.5., 1. o.)

A Bizottság 397/2013/EU rendelete

(HL L 120., 2013.5.1., 4. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 333/2014/EU rendelete

(HL L 103., 2014.4.5., 15. o.)

A Bizottság (EU) 2015/6 felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 3., 2015.1.7., 1. o.)

A Bizottság (EU) 2017/1502 felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 221., 2017.8.26., 4. o.)

A Bizottság (EU) 2018/649 felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 108., 2018.4.27., 14. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete

(HL L 145., 2011.5.31., 1. o.)

A Bizottság 205/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 72., 2012.3.10., 2. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 253/2014/EU rendelete

(HL L 84., 2014.3.20., 38. o.)

A Bizottság 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 121., 2014.4.24., 1. o.)

A Bizottság (EU) 2017/748 felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 113., 2017.4.29., 9. o.)

A Bizottság (EU) 2017/1499 felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 219., 2017.8.25., 1. o.)




V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT



443/2009/EK rendelet

510/2011/EU rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, első bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, második bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, harmadik bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (4) bekezdés

1. cikk, (5) bekezdés

1. cikk, (6) bekezdés

1. cikk, (7) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

3. cikk, (1) bekezdés, c), d) és e) pont

3. cikk, (1) bekezdés, c), d) és e) pont

3. cikk, (1) bekezdés, c) és d) pont

3. cikk, (1) bekezdés, f) és g) pont

3. cikk, (1) bekezdés, f) és g) pont

3. cikk, (1) bekezdés, f) pont

3. cikk, (1) bekezdés, h) pont

3. cikk, (1) bekezdés, h) pont

3. cikk, (1) bekezdés, e) pont

3. cikk, (1) bekezdés, j) pont

3. cikk, (1) bekezdés, i) pont

3. cikk, (1) bekezdés, g) pont

3. cikk, (1) bekezdés, i) pont

3. cikk, (1) bekezdés, j) pont

3. cikk, (1) bekezdés, k). l) és m) pont

3. cikk, (1) bekezdés, k) pont

3. cikk, (1) bekezdés, n) pont

3. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, első bekezdés

4. cikk, első bekezdés

4. cikk (1) bekezdés, bevezető rész és a) és b) pont

4. cikk, (1) bekezdés, c) pont

4. cikk, második bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, második bekezdés

4. cikk, harmadik bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

5. cikk

5. cikk

5a. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont

7. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont

6. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont

6. cikk, (2) bekezdés, d) pont

7. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés

6. cikk, (6) bekezdés

7. cikk, (7) bekezdés

7. cikk, (7) bekezdés

6. cikk, (7) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk (4) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (6) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés, második albakezdés

8. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (7) bekezdés

8. cikk, (7) bekezdés

8. cikk (8) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (8) bekezdés

8. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (7) bekezdés

8. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (8) bekezdés

7. cikk, (9) bekezdés

7. cikk, (10) bekezdés

8. cikk, (10) bekezdés

7. cikk, (11) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg

8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, első rész

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont

8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, második rész

9. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

9. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (4) bekezdés

9. cikk, (4) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

10. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

9. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

10. cikk, (1) bekezdés, a) -e) pont

10. cikk, (1) bekezdés, a)-e) pont

9. cikk, (1) bekezdés, a)-e) pont

9. cikk, (1) bekezdés, f) pont

10. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, bevezető szöveg

10. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, bevezető szöveg

11. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, a) pont

10. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, a) pont

11. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, b) pont

11. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, c) pont

10. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, b) pont

10. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés, c) pont

11. cikk, (4) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés

10. cikk, (4) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (6) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés

11. cikk, (7) bekezdés

11. cikk, (6) bekezdés

10. cikk, (7) bekezdés

11. cikk, (8) bekezdés

11. cikk, (7) bekezdés

10. cikk, (8) bekezdés

11. cikk, (9) bekezdés

11. cikk, (8) bekezdés

10. cikk, (9) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

11. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés, bevezető rész, a), b) és c) és d) pont, első rész

11. cikk, (2) bekezdés, d) pont, utolsó rész

12. cikk, (3) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

12. cikk

13. cikk

13. cikk, (1) bekezdés

13. cikk (1) bekezdés

14. cikk, cím

14. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg

13. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, a) pont

13. cikk, (5) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, b) pont

14. cikk, (1) bekezdés, c) és d) pont

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

13. cikk, (5) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, első rész

13. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, második rész

13. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés

13. cikk, (5) bekezdés

13. cikk, (6) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (5) bekezdés

15. cikk, (6) bekezdés

13. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

13. cikk, (6) bekezdés, harmadik albekezdés

15. cikk, (7) bekezdés

13. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

13. cikk, (6) bekezdés, negyedik albekezdés

15. cikk, (8) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (2a) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

14a. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés

14a. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

14a. cikk, (3) bekezdés

16. cikk

17. cikk, (3) bekezdés

14a. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (4) bekezdés

14a. cikk, (5) bekezdés

17. cikk

17. cikk, (5) bekezdés

15. cikk

18. cikk,

16. cikk

18. cikk

19. cikk

I. melléklet

I. melléklet, A. rész, 1—5. pont

I. melléklet, A. rész, 6. pont

I. melléklet

I. melléklet, B. rész, 1—5 pont

I. melléklet, B. rész, 6. pont

II. melléklet, A. rész

II. melléklet, A. rész

II. melléklet, B. rész

II. melléklet, C. rész

II. melléklet, B. rész

II. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

V. melléklet



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

( 4 ) Egy tagállam új személygépkocsi állományában 2017-ben a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya így számítandó: a 2017-ben nyilvántartásba vett új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes száma osztva az ugyanabban az évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik teljes számával.