02019R0006 — HU — 28.01.2022 — 001.006

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/6 RENDELETE (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 004, 2019.1.7., 43. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2021/805 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. március 8.)	L 180	3	21.5.2021
►M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2023/183 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. november 23.)	L 26	7	30.1.2023

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/6 RENDELETE

(2018. december 11.)

az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályokat állapít meg az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalára, gyártására, behozatalára, kivitelére, értékesítésére, forgalmazására, farmakovigilanciájára, ellenőrzésére és felhasználására vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

(1)

E rendelet az iparilag vagy ipari eljárást is magában foglaló módon, forgalomba hozatal céljával előállított állatgyógyászati készítményekre vonatkozik.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében foglalt készítményeken kívül a 94. és a 95. cikk az állatgyógyászati készítmények kiindulási anyagaiként használt hatóanyagokra is vonatkozik.

(3)

Az e cikk (1) bekezdésében foglalt készítményeken kívül a 94., a 105., a 108., a 117., a 120., a 123. és a 134. cikk az olyan inaktivált immunológiai állatgyógyászati készítményekre is alkalmazandó, amelyeket egy állatból vagy egy járványügyi egységbe tartozó állatokból származó kórokozókból és antigénekből állítanak elő, és amelyeket ugyanezen állatnak, vagy ugyanazon járványügyi egységbe tartozó állatoknak, vagy megerősített járványügyi kapcsolattal rendelkező más egységbe tartozó állatnak vagy állatoknak a kezelésére használnak.

(4)

E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve csak az 55., az 56., a 94., a 117., a 119., a 123., a 134. cikk és a IV. fejezet 5. szakasza alkalmazandó az 5. cikk (6) bekezdése alapján engedélyezett állatgyógyászati készítményekre.

(5)

E cikk (1) bekezdésétől eltérve az 5–15., a 17–33., a 35–54., az 57–72., a 82–a 84., a 95., a 98., a 106., a 107., a 110., a 112–116., a 128., a 130. és a 136. cikk nem alkalmazandó a 86. cikknek megfelelően egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítményekre.

(6)

A VII. fejezet az e cikk (1) bekezdésében foglalt termékeken kívül a következőkre is alkalmazandó:

anabolikus, fertőzés elleni, parazitaellenes, gyulladáscsökkentő, hormonhatású, narkotikus vagy pszichotrop tulajdonságokkal rendelkező és állatok esetében alkalmazható anyagok;

állatorvosi vényre egyetlen állat vagy állatok kis csoportja részére, gyógyszertárban készült vagy a nemzeti jog szerint arra jogosult személy által készített állatgyógyászati készítmények (magisztrális készítmények);

gyógyszerkönyvi előírások alapján gyógyszertárban készült, közvetlenül a végső felhasználó részére előállított állatgyógyászati készítmények (gyógyszertári készítmények). E gyógyszertári készítmények élelmiszer-termelő állatokon való felhasználás esetén csak állatorvosi vényre adhatók ki.

(7)

E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

az autológ vagy allogén sejteket vagy szöveteket tartalmazó, ipari eljárásnak alá nem vetett állatgyógyászati készítmények;

a radioaktív izotópokon alapuló állatgyógyászati készítmények;

az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott takarmány-adalékanyagok;

a kutatási-fejlesztési célra szánt állatgyógyászati készítmények;

az (EU) 2019/4 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyógyszeres takarmányok és köztitermékek;

(8)

E rendelet a centralizált forgalombahozatali engedélyezési eljárás kivételével nem érinti a díjakra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

(9)

E rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy területükön a narkotikus és a pszichotrop anyagokkal kapcsolatban megfelelőnek tartott nemzeti ellenőrzési intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be.

3. cikk

Kollízió

(1)

Ha az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett állatgyógyászati készítmény az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) vagy az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá is tartozik, és ütközés áll fenn e rendelet és az 528/2012/EU rendelet vagy az 1831/2003/EK rendelet között, e rendelet alkalmazandó.

(2)

E cikk (1) bekezdése céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhat arról, hogy egy adott készítmény vagy készítménycsoport állatgyógyászati készítménynek tekintendő-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„állatgyógyászati készítmény” :

bármely anyag vagy anyagok bármely keveréke, amely esetében teljesül az alábbi feltételek legalább egyike:

olyan készítmény, amelynek az állati betegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgáló jellemzőket tulajdonítanak;

farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítására, javítására vagy módosítására állatokon történő alkalmazásra vagy állatoknak történő beadásra szánják;

orvosi diagnózis felállítása érdekében állatokon történő alkalmazásra szánják;

állatok eutanáziájára szánják;

2.	„anyag” : a következő eredetű anyagokat jelenti: a) emberi; b) állati; c) növényi; d) kémiai;

3.	„hatóanyag” : állatgyógyászati készítmény gyártására szánt bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely a gyártás során e készítmény aktív összetevőjévé válik;

4.	„segédanyag” : az állatgyógyászati készítmény bármely összetevője a hatóanyagokon és a csomagolóanyagokon kívül;

5.	„immunológiai állatgyógyászati készítmény” : aktív vagy passzív immunizálás, illetve az immunállapot diagnosztizálása céljából állaton való alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítmény;

6.	„biológiai állatgyógyászati készítmény” : olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek egyik hatóanyaga biológiai eredetű anyag;

7.	„biológiai eredetű anyag” : biológiai forrásból előállított vagy kivont anyag, amelynek jellemzői és minősége fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok kombinációja, valamint előállítási folyamatának és ellenőrzésének ismerete útján állapíthatók meg;

8.	„állatgyógyászati referenciakészítmény” : olyan állatgyógyászati készítmény, amelyet az 5. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a 44., a 47., a 49., az 52., az 53. vagy az 54. cikkel összhangban, a 8. cikkel összhangban benyújtott kérelem alapján engedélyeztek;

9.	„generikus állatgyógyászati készítmény” : az állatgyógyászati referenciakészítménnyel azonos minőségi és mennyiségi hatóanyag-összetétellel és gyógyszerformával rendelkező állatgyógyászati készítmény, amelynek az állatgyógyászati referenciakészítménnyel való biológiai egyenértékűségét igazolták;

10.	„homeopátiás állatgyógyászati készítmény” : az Európai Gyógyszerkönyvben, vagy – ennek hiányában – a tagállamokban jelenleg hivatalosan használatban lévő gyógyszerkönyvekben leírt homeopátiás gyártási eljárás szerint készült, homeopátiás törzsoldatból előállított állatgyógyászati készítmény;

11.	„antimikrobiális rezisztencia” : a mikroorganizmusok túlélési vagy növekedési képessége egy antimikrobiális szer adott koncentrációjú, az ugyanazon fajtához tartozó mikroorganizmusok életfolyamatainak gátlásához vagy elpusztításához rendszerint elegendő jelenléte mellett;

12.	„antimikrobiális szer” : bármely olyan anyag, amely közvetlen hatást fejt ki a mikroorganizmusokra, fertőzések vagy fertőző betegségek kezelésekor vagy megelőzésekor alkalmazva, beleértve az antibiotikumokat, az antivirális szereket, a gombaölő szereket és a protozoaellenes szereket;

13.	„parazitaellenes szer” : olyan anyag, amely megöli a parazitákat, vagy megakadályozza fejlődésüket, és amelyet a paraziták által okozott vagy átvitt fertőzés, megfertőzés vagy betegség kezelésére vagy megelőzésére használnak, ideértve a repellens hatású kifejtő anyagokat is;

14.	„antibiotikum” : bármilyen olyan anyag, amely közvetlen hatást fejt ki a baktériumokra, és amelyet fertőzések vagy fertőző betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmaznak;

15.

„metafilaxis” : gyógyászati készítmény beadása állatok egy csoportjának – miután a csoport egy részében klinikai betegséget diagnosztizáltak – a klinikailag beteg állatok gyógyításának, valamint a betegség a már lehetségesen megfertőzött, a beteg állatokkal szoros kapcsolatban lévő és veszélyeztetett állatokra való átterjedésének visszaszorítása céljával;

16.	„profilaxis” : gyógyászati készítmény beadása egy állatnak vagy állatok egy csoportjának a betegség klinikai tüneteinek megjelenése előtt, a betegség vagy fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében.

17.

„klinikai vizsgálat” : egy állatgyógyászati készítmény ártalmatlanságának vagy hatékonyságának gyakorlati kipróbálására szolgáló, a szokásos állattartási körülmények között vagy a szokásos állatorvosi eljárások részeként, a forgalombahozatali engedély megszerzésének vagy módosításának céljával elvégzett vizsgálat;

18.	„preklinikai vizsgálat” : egy állatgyógyászati készítmény ártalmatlanságának vagy hatékonyságának gyakorlati megítélésére szolgáló, a forgalombahozatali engedély megszerzésének vagy módosításának céljával elvégzett, de a klinikai vizsgálat fogalma alá nem tartozó vizsgálat;

19.

„előny-kockázat viszony” :

az állatgyógyászati készítmény pozitív hatásainak értékelése a készítmény használatával kapcsolatos alábbi kockázatok viszonyában:

az állatgyógyászati készítmény minőségével, ártalmatlanságával és hatékonyságával kapcsolatos, az emberek vagy állatok egészségére jelentett bármely kockázat;

a környezetre gyakorolt nemkívánatos hatásokból eredő bármely kockázat;

rezisztencia kialakulását előidéző bármely kockázat;

20.	„általánosan használt név” : az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az anyag megnevezésére használt nemzetközi szabadnév, illetve ennek hiányában az általánosan használt közönséges megnevezés;

21.	„az állatgyógyászati készítmény neve” : az általánosan használt névvel össze nem téveszthető fantázianév, vagy védjeggyel vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjának nevével ellátott, általánosan használt név vagy tudományos név;

22.	„hatáserősség” : az állatgyógyászati készítmény hatóanyag-tartalma – az adott gyógyszerforma szerint – adagolási egységre, térfogategységre vagy tömegegységre megadva;

23.	„illetékes hatóság” : egy tagállam által a 137. cikkel összhangban kijelölt hatóság;

24.	„címke” : a közvetlen vagy a külső csomagoláson feltüntetett információ;

25.	„közvetlen csomagolás” : az állatgyógyászati készítménnyel közvetlen érintkezésben lévő tartály vagy egyéb csomagolási forma;

26.	„külső csomagolás” : az a csomagolás, amelyben a közvetlen csomagolást elhelyezik;

27.	„használati utasítás” : az állatgyógyászati készítményhez mellékelt tájékoztató, amely biztosítja a készítmény ártalmatlan és hatékony alkalmazását;

28.

„hozzáférési felhatalmazás” az adatok tulajdonosa vagy annak képviselője által aláírt eredeti okirat, amely rögzíti, hogy az adatok a kérelmező javára felhasználhatók e rendelet céljaira az illetékes hatóságok, a 726/2004/EK rendelettel létrehozott Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban : az Ügynökség) vagy a Bizottság vonatkozásában;

29.

„korlátozott piac” :

az egyik alábbi gyógyászati készítménytípus piaca:

ritkán, illetve kizárólag meghatározott földrajzi területeken előforduló betegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgáló állatgyógyászati készítmények;

szarvasmarhától, a húsáért tartott juhtól, sertéstől, házityúktól, kutyától és macskától eltérő állatfajoknak szánt állatgyógyászati készítmények;

30.	„farmakovigilancia” : a gyógyászati készítményekkel kapcsolatos feltételezett nemkívánatos események, vagy bármely probléma feltárásával, értékelésével, megértésével, valamint megelőzésével kapcsolatos tudomány és tevékenységek;

31.	„a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációja” : a forgalombahozatali engedély jogosultja által egy vagy több engedélyezett állatgyógyászati készítmény esetében alkalmazott farmakovigilancia-rendszer részletes leírása;

32.	„ellenőrzés” : az e rendeletben foglalt előírásoknak való megfelelés vizsgálata céljából az illetékes hatóság által elvégzett bármely tevékenység;

33.	„állatorvosi vény” : állatgyógyászati készítmény vagy emberi felhasználásra szánt gyógyszerek állatoknál történő használatára állatorvos által kiadott dokumentum;

34.

„élelmezés-egészségügyi várakozási idő” : azon időtartam, amelynek az állatgyógyászati készítmény valamely állatnak való utolsó beadása és az ezen állatból származó állati eredetű élelmiszerek előállítása között rendes felhasználási körülmények között legalább el kell telnie annak érdekében, hogy az ilyen élelmiszerek ne tartalmazzanak maradékanyagokat a közegészségre nézve ártalmas mennyiségben;

35.	„forgalomba hozatal” : az állatgyógyászati készítménynek az uniós piac egészén vagy, az esettől függően egy vagy több tagállamban első alkalommal történő forgalmazása.

36.

„nagykereskedelmi forgalmazás” : állatgyógyászati készítmények beszerzéséből, tartásából, értékesítéséből vagy kiviteléből álló mindennemű tevékenység, akár nyereségszerzés céljából, akár díjmentesen végzik, az állatgyógyászati készítmények nagyközönségnek való kiskereskedelmi értékesítése kivételével;

37.	„víziállat” : az (EU) 2016/429/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 4. cikkének 3. pontjában meghatározott rendszertani csoportok;

38.	„élelmiszer-termelő állatok” : a 470/2009/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott élelmiszer-termelő állatok;

39.	„módosítás” : az állatgyógyászati készítmény 36. cikkben említett forgalombahozatali engedélyében foglalt feltételek megváltoztatása;

40.

„állatgyógyászati készítmények reklámozása” : állatgyógyászati készítmények bármilyen formában történő bemutatása az állatgyógyászati készítmények értékesítésének, forgalmazásának, eladásának, vényre történő felírásának vagy felhasználásának előmozdítása céljából, ideértve a minták rendelkezésre bocsátását és a szponzorálást is;

41.

„jelzéskezelési eljárás” : az állategészségügyi, közegészségügyi vagy környezeti kockázatok feltárása érdekében az állatgyógyászati készítmények farmakovigilanciai adatainak aktív figyelemmel kísérése a farmakovigilanciai adatok értékelése és annak megállapítása céljából, hogy az állatgyógyászati készítmények előny-kockázat viszonya tekintetében történt-e változás,

42.	„potenciálisan súlyos közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti kockázat” : olyan helyzet, amelyben jelentős a valószínűsége annak, hogy egy állatgyógyászati készítmény használatából eredő súlyos veszély hatással lesz az emberi vagy állati egészségre, vagy a környezetre;

43.

„újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmény”: :

kifejezetten génterápia, regeneratív gyógyászat, szöveti sebészet, vérkészítményekkel végzett terápia, fágterápia céljából kifejlesztett állatgyógyászati készítmény;

a nanotechnológiák által kibocsátott állatgyógyászati készítmény; vagy

bármely más, az állatgyógyászatban kialakulóban lévő területnek minősülő terápia céljából kifejlesztett állatgyógyászati készítmény;

44.	„járványügyi egység” : az (EU) 2016/429 rendelet 4. cikkének 39. pontjában meghatározott járványügyi egység.

II. FEJEZET

FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLYEK – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A KÉRELMEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. szakasz

Általános rendelkezések

5. cikk

Forgalombahozatali engedély

(1)

Állatgyógyászati készítmény csak akkor hozható forgalomba, ha arra egy illetékes hatóság, vagy adott esetben a Bizottság a 44., a 47., a 49., az 52., az 53. vagy az 54. cikk szerint megadta a forgalombahozatali engedélyt.

(2)

Az állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélye korlátlan ideig érvényes.

(3)

A forgalombahozatali engedély megadására, megadásának elutasítására, felfüggesztésére, visszavonására vagy módosítással történő változtatására vonatkozó határozatokat közzé kell tenni.

(4)

Állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedélyt csak az Unió területén letelepedett kérelmezőnek lehet kiadni. Az Unió területén való letelepedés követelménye a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaira is vonatkozik.

(5)

Egy vagy több élelmiszer-termelő állatfajnál való felhasználásra szánt állatgyógyászati készítményre kizárólag akkor adható forgalombahozatali engedély, ha az abban található farmakológiailag aktív anyag használatát a 470/2009/EK rendeletnek és az annak alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktusnak megfelelően az érintett állatfajokra vonatkozóan engedélyezték.

(6)

A tagállamok mentességeket engedélyezhetnek e cikk rendelkezései alól a kizárólag kedvtelésből tartott állatok: az akváriumban vagy tóban tartott állatok, díszhalak, díszmadarak, postagalambok, terráriumban tartott állatok, kisrágcsálók, vadászgörények és nyulak számára előállított állatgyógyászati készítmények tekintetében, ha ezen állatgyógyászati készítmények kiadása nincs állatorvosi vényhez kötve, és a tagállamokban minden szükséges intézkedést megtettek annak megelőzésére, hogy az állatgyógyászati készítményeket engedély nélkül más állatokon is felhasználják.

6. cikk

Forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtása

(1)

A forgalombahozatali engedély iránti kérelmeket az illetékes hatósághoz kell benyújtani, amennyiben azok a forgalombahozatali engedély egyik alábbi eljárás szerinti megadását érintik:

a 46. és a 47. cikk szerinti nemzeti eljárás;

a 48. és a 49. cikk szerinti decentralizált eljárás;

az 51. és az 52. cikk szerinti kölcsönös elismerési eljárás;

a 53. cikk szerinti utólagos elismerési eljárás.

(2)

A forgalombahozatali engedély 42–45. cikkben foglalt centralizált forgalombahozatali engedélyezési eljárás szerinti megadására vonatkozó kérelmet az Ügynökséghez kell benyújtani.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben említett kérelmek benyújtása elektronikus úton történik és az Ügynökség által közzétett formátumot kell használni.

(4)

A kérelemmel kapcsolatban benyújtott információk és dokumentáció megbízhatóságáért a kérelmező felel.

(5)

Az illetékes hatóság, illetve adott esetben az Ügynökség a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt arról, hogy a 8. cikkben előírt minden szükséges információ és dokumentáció benyújtásra került-e és a kérelem érvényes-e.

(6)

Ha az illetékes hatóság, illetve adott esetben az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem teljes, értesíti erről a kérelmezőt, és kitűz egy határidőt a hiányzó információk és dokumentáció benyújtására. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül nem nyújtja be a hiányzó információkat és dokumentációt, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(7)

Ha a kérelmező a 49. cikk (7) bekezdésében, az 52. cikk (8) bekezdésében vagy az 53. cikk (2) bekezdésében említett információk kézhezvételét követő hat hónapon belül nem nyújtja be a szükséges dokumentáció teljes fordítását, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

7. cikk

Nyelvek

(1)

Ha az adott tagállam másként nem határoz, a készítmény jellemzőinek összefoglalóját, a címkén és a használati utasításon szereplő információkat azon tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, ahol az állatgyógyászati készítményt forgalomba hozzák.

(2)

Az állatgyógyászati készítmény címkéjén az információkat több nyelven is fel lehet tüntetni.

2. szakasz

A dokumentációra vonatkozó követelmények

8. cikk

A kérelemmel benyújtandó adatok

(1)

A forgalombahozatali engedély iránti kérelem a következőket tartalmazza:

az I. mellékletben meghatározott adatok;

a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően az állatgyógyászati készítmény minőségének, ártalmatlanságának és hatékonyságának bizonyításához szükséges technikai dokumentáció;

a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának összefoglalója.

(2)

Ha a kérelem egy antimikrobiális állatgyógyászati készítményre vonatkozik, az (1) bekezdésben felsorolt információkon, technikai dokumentáción és összefoglalón kívül a következőket is be kell nyújtani:

dokumentáció az antimikrobiális állatgyógyászati készítmény állatoknál történő alkalmazásából adódó közvetlen és közvetett közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti kockázatokról,

információ az állatgyógyászati készítmény használatából eredő antimikrobiális rezisztencia kialakulásának korlátozását szolgáló kockázatcsökkentő intézkedésekről.

(3)

Ha a kérelem egy olyan állatgyógyászati készítményre vonatkozik, amelyet élelmiszer-termelő állatoknak szánnak és amely olyan farmakológiailag aktív anyagokat is tartalmaz, amelyek a 470/2009/EK rendelettel és az annak alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktussal összhangban az érintett állatfajt tekintve nincsenek engedélyezve, az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információkon, technikai dokumentáción és összefoglalón kívül egy külön dokumentumot kell benyújtani, amely igazolja, hogy az Ügynökségnél érvényes kérelem benyújtásával indítványozták az említett rendeletnek megfelelő maximális maradékanyag-határértékek megállapítását.

(4)

E cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó az olyan lófélék kezelésére szánt állatgyógyászati készítményekre, amelyekről az (EU) 2016/429 rendelet 114. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az annak alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktusban említett egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány igazolja, hogy az állatokat nem emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánják, amennyiben ezen állatgyógyászati készítmények hatóanyagai a 470/2009/EK rendelet és az ennek alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktus szerint nincsenek engedélyezve.

(5)

Ha a kérelem olyan állatgyógyászati készítményre vonatkozik, amely a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikke szerinti, géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaz vagy ilyenekből áll, a kérelemhez az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információkon, technikai dokumentáción és összefoglalón kívül csatolni kell a következőket:

másolat az illetékes hatóságok írásbeli hozzájárulásáról a géntechnológiával módosított szervezeteknek – kutatási és fejlesztési céllal – a környezetbe történő szándékos kibocsátásához, a 2001/18/EK irányelv B. részében foglaltak szerint;

a 2001/18/EK irányelv III. és IV. mellékletében előírt információkat tartalmazó teljes technikai dokumentáció;

a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elveknek megfelelő környezeti kockázatértékelés; és

a kutatási vagy fejlesztési céllal végzett vizsgálatok eredményei.

(6)

Ha a kérelmet a 46., és a 47. cikkben meghatározott nemzeti eljárás szerint nyújtják be, a kérelmezőnek az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információkon, technikai dokumentáción és összefoglalón kívül be kell nyújtania egy nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy ugyanazon állatgyógyászati készítményre más tagállamnál vagy az Unióban nem nyújtott be forgalombahozatali engedély iránti kérelmet, és – adott esetben – más tagállamban vagy az Unióban nem adtak ki ugyanerre a készítményre forgalombahozatali engedélyt.

3. szakasz

Klinikai vizsgálatok

9. cikk

Klinikai vizsgálatok

(1)

A klinikai vizsgálat jóváhagyása iránti kérelmet az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, ahol a klinikai vizsgálatot várhatóan végzik.

(2)

A klinikai vizsgálat jóváhagyásának feltétele, hogy a klinikai vizsgálatban alkalmazott élelmiszer-termelő állatok vagy az azokból származó termékek kizárólag akkor kerülhetnek fogyasztásra szánt termékként az élelmiszerláncba, ha az illetékes hatóság megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időt határozott meg.

(3)

Az illetékes hatóság az érvényes kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül határoz a klinikai vizsgálat engedélyezéséről vagy elutasításáról.

(4)

A klinikai vizsgálatokat az állatgyógyászati készítmények engedélyezésére vonatkozó technikai követelmények egységesítésére irányuló nemzetközi együttműködés (VICH) keretében kidolgozott, a helyes klinikai gyakorlatra vonatkozó nemzetközi iránymutatások megfelelő figyelembevétele mellett kell végezni.

(5)

A klinikai vizsgálatokból származó adatokat a forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani, ezzel biztosítva a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett dokumentáció rendelkezésre állását.

(6)

Az Unión kívül végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok csak akkor vehetők figyelembe egy forgalombahozatali engedély iránti kérelem értékelésénél, ha ezeket a vizsgálatokat a VICH keretében kidolgozott, a helyes klinikai gyakorlatra vonatkozó nemzetközi iránymutatások szerint tervezték, folytatták le, és a kapcsolódó jelentéstétel is ezeknek megfelelően történt.

4. szakasz

Címke és használati utasítás

10. cikk

Az állatgyógyászati készítmények közvetlen csomagolásának címkéje

(1)

Az állatgyógyászati készítmények közvetlen csomagolásán szerepelnie kell az alábbi információknak, és e csomagoláson a 11. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az alábbiakon kívül semmilyen egyéb információ nem szerepelhet:

az állatgyógyászati készítmény neve, ezt követően hatáserőssége és gyógyszerformája;

az egységre, illetve – az alkalmazás módjának függvényében – egy adott térfogatra vagy tömegre meghatározott hatóanyagok, mennyiségileg és minőségileg megadva, azok általánosan használt nevének feltüntetésével;

a „Lot” („Gy. sz.”) felirat, majd azt követően a gyártási tétel száma;

a forgalombahozatali engedély jogosultjának neve vagy cégneve vagy logója;

a célállat fajok;

a lejárati idő a következő módon feltüntetve: az „Exp.” („Felh.”) feliratot követően „hh/éééé” („éééé.hh”) formátumban;

adott esetben különleges tárolási óvintézkedések;

az alkalmazás módja; és

adott esetben az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, akkor is ha az nulla.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett információkat könnyen olvasható és egyértelmű karakterekkel kell megadni, vagy az egész Unióban egységesen alkalmazandó rövidítések vagy piktogramok formájában, a 17. cikk (2) bekezdése szerinti felsorolásnak megfelelően.

(3)

Az (1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a területükön forgalomba hozott állatgyógyászati készítmények közvetlen csomagolásán egy azonosító kóddal kell kiegészíteni az (1) bekezdésben előírt információkat.

11. cikk

Az állatgyógyászati készítmények külső csomagolásának címkéje

(1)

Az állatgyógyászati készítmények külső csomagolásán az alábbi információknak kell szerepelnie, és e csomagoláson az alábbiakon kívül semmilyen egyéb információ nem tüntethető fel:

a 10. cikk (1) bekezdésében említett információk;

az állatgyógyászati készítmény közvetlen csomagolási egységeinek tartalma tömeg, térfogat vagy darabszám szerint megadva;

figyelmeztetés arra, hogy az állatgyógyászati készítmény gyermekektől elzárva tartandó;

figyelmeztetés arra, hogy az állatgyógyászati készítmény „kizárólag állatgyógyászati célra” szolgál;

a 14. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, arra irányuló ajánlás, hogy olvassák el a használati utasítást;

homeopátiás állatgyógyászati készítmények esetében a „homeopátiás állatgyógyászati készítmény” felirat;

az állatorvosi vény nélkül kiadható állatgyógyászati készítmények esetében a javallat vagy a javallatok;

a törzskönyvi szám.

(2)

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a területükön forgalomba hozott állatgyógyászati készítmények külső csomagolásán egy azonosító kóddal kell kiegészíteni az (1) bekezdésben előírt információkat. Ez a kód használható a (1) bekezdés h) pontjában említett törzskönyvi szám helyettesítésére.

(3)

(4)

Külső csomagolás hiányában a közvetlen csomagolás tartalmazza az (1) és (2) bekezdésben említett valamennyi információt.

12. cikk

Az állatgyógyászati készítmények kis közvetlen csomagolási egységeinek címkéje

(1)

A 10. cikktől eltérve az olyan közvetlen csomagolási egységeken, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy az említett cikkben említett információt olvasható formában fel lehessen tüntetni rajtuk, a következő információkat kell szerepeltetni, és az alábbiakon kívül semmilyen egyéb információ szerepelhet rajtuk:

az állatgyógyászati készítmény neve;

a hatóanyagok mennyiségi adatai;

a „Lot” („Gy. sz.”) felirat, majd azt követően a gyártási tétel száma;

a lejárati idő a következő módon feltüntetve: az „Exp.” („Felh.”) feliratot követően „hh/éééé” („éééé.hh”) formátumban.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett közvetlen csomagolási egységek olyan külső csomagolással kell, hogy rendelkezzenek, amely tartalmazza a 11. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt információkat.

13. cikk

Az állatgyógyászati készítmények közvetlen csomagolásán vagy külső csomagolásán szereplő kiegészítő információk

A 10. cikk (1) bekezdésétől, a 11. cikk (1) bekezdésétől és a 12. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok területükön és a kérelmező kérésére engedélyezhetik, hogy a kérelmező az állatgyógyászati készítmény közvetlen csomagolásán vagy külső csomagolásán olyan hasznos kiegészítő információkat tüntessen fel, amelyek összhangban állnak a készítmény jellemzőinek összefoglalójával, és amelyek nem reklámozzák az állatgyógyászati készítményt.

14. cikk

Az állatgyógyászati készítmények használati utasítása

(1)

A forgalombahozatali engedély jogosultja minden állatgyógyászati készítményhez könnyen elérhető használati utasítást készít. A használati utasítás legalább a következő információkat kell, hogy tartalmazza:

a forgalombahozatali engedély jogosultjának és a gyártónak, valamint adott esetben a forgalombahozatali engedély jogosultja által kijelölt képviselőnek a neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye;

az állatgyógyászati készítmény neve, ezt követően hatáserőssége és gyógyszerformája;

a hatóanyag vagy hatóanyagok minőségi és mennyiségi összetétele;

a célállat fajok, az adagolás állatfajok szerint, az alkalmazás módszere és módja, valamint szükség szerint a helyes alkalmazásra vonatkozó útmutatás;

terápiás javallatok;

ellenjavallatok, valamint nemkívánatos események;

adott esetben az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, akkor is, ha az nulla;

adott esetben különleges tárolási óvintézkedések;

biztonsági vagy egészségvédelmi szempontból lényeges információk, többek között az alkalmazással kapcsolatos egyedi óvintézkedések és egyéb figyelmeztetések;

a 117. cikkben említett, az érintett állatgyógyászati készítményre alkalmazandó begyűjtési rendszerre vonatkozó információk;

a törzskönyvi szám;

a forgalombahozatali engedély jogosultjának vagy – adott esetben – képviselőjének kapcsolattartási adatai a feltételezett nemkívánatos események bejelentése céljából;

az állatgyógyászati készítmény 34. cikk szerinti besorolása.

(2)

A használati utasításban fel lehet tüntetni kiegészítő információkat a forgalmazás, a birtoklás, vagy bármely szükséges óvintézkedés vonatkozásában, feltéve, hogy az adott információk összhangban állnak a forgalombahozatali engedéllyel, és nem reklámcélokat szolgálnak. E kiegészítő információknak az (1) bekezdésben előírt információktól világosan elkülönítve kell szerepelniük a használati utasításban.

(3)

A használati utasítás nyelvezetének és formájának olvashatónak, világosnak, egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie. A tagállamok dönthetnek arról, hogy azt papíron, elektronikus úton vagy mindkét módon rendelkezésre kell-e bocsátani

(4)

Az (1) bekezdéstől eltérve, az e cikkel összhangban előírt információkat adott esetben az állatgyógyászati készítmény csomagolásán is fel lehet tüntetni.

15. cikk

A terméktájékoztatóval kapcsolatos általános követelmények

A 10–14. cikkben felsorolt információknak összhangban kell állniuk a készítmény jellemzőinek a 35. cikk szerinti összefoglalójával.

16. cikk

Az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítmények használati utasítása

A 14. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 86. cikk szerint egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítmények használati utasításában legalább a következő információknak kell szerepelnie:

a törzsoldat vagy törzsoldatok tudományos elnevezése, ezt követően a hígítás foka, az Európai Gyógyszerkönyvben vagy – amennyiben abban nincs meghatározva – a tagállamokban hivatalosan használatban lévő gyógyszerkönyvekben szereplő szimbólumokkal megadva;

a nyilvántartásba vételi igazolás jogosultjának és adott esetben a gyártónak a neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye,

az alkalmazás módszere és adott esetben módja;

a gyógyszerforma;

adott esetben különleges tárolási óvintézkedések;

a célállat fajok és adott esetben az adagolás állatfajok szerint;

a homeopátiás állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatos különleges figyelmeztetés, ha szükséges,

nyilvántartási szám;

adott esetben az élelmezés-egészségügyi várakozási idő;

a „homeopátiás állatgyógyászati készítmény” felirat.

17. cikk

Az e szakasszal kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

(1)

A Bizottság, szükség esetén, végrehajtási jogi aktusok révén egységes szabályokat állapít meg a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett azonosító kódra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (3) bekezdése céljából az egész Unióban egységesen alkalmazandó rövidítések és piktogramok jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egységes szabályokat állapít meg a 12. cikkben említett kis közvetlen csomagolási egységek méretére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. szakasz

A generikus, a hibrid és a több hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítményekre, valamint a hozzáférési felhatalmazás birtokában benyújtott és szakirodalmi adatokon alapuló kérelmekre vonatkozó egyedi követelmények

18. cikk

Generikus állatgyógyászati készítmények

(1)

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve nem követelhető meg, hogy a generikus állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem tartalmazza a készítmény ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó dokumentumokat, amennyiben valamennyi alábbi követelmény teljesül:

biohasznosulási vizsgálatok kimutatták a generikus állatgyógyászati készítmény biológiai egyenértékűségét az állatgyógyászati referenciakészítménnyel, vagy indoklást adnak arról, hogy miért nem végeztek ilyen vizsgálatokat;

a kérelem megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek;

a kérelmező igazolja, hogy a kérelem egy olyan állatgyógyászati referenciakészítmény generikus állatgyógyászati készítményére vonatkozik, amelynek esetében a technikai dokumentációra a 39. és a 40. cikkben megállapított védelmi idő eltelt, vagy kevesebb mint két éven belül lejár.

(2)

Ha a generikus állatgyógyászati készítmény hatóanyaga az állatgyógyászati referenciakészítményben használt hatóanyagtól különböző sókból, észterekből, éterekből, izomerekből, izomerek keverékeiből, komplexekből és származékokból is áll, az állatgyógyászati referenciakészítmény hatóanyagával megegyezőnek tekintendő, feltéve, hogy ártalmatlanságukat és hatékonyságukat nézve nem áll fenn köztük számottevő különbség. Ha e tulajdonságok a két hatóanyagot tekintve jelentős különbséget mutatnak, a kérelmezőnek kiegészítő információkat kell benyújtania az állatgyógyászati referenciakészítmény hatóanyagában használttól különböző sók, észterek, éterek és származékok ártalmatlanságának vagy hatékonyságának igazolására.

(3)

Egy generikus állatgyógyászati készítmény több azonnali hatóanyagleadású, szájon át beadandó gyógyszerformája esetében ezeket azonos gyógyszerformának kell tekinteni.

(4)

Ha az állatgyógyászati referenciakészítmény abban a tagállamban, amelyben a generikus állatgyógyászati készítmény engedélyezése iránti kérelmet benyújtották, nem engedélyezett, vagy amennyiben a (4) bekezdése szerint nyújtják be a kérelmet, és az állatgyógyászati referenciakészítmény rendelkezik tagállami engedéllyel, a kérelmezőnek fel kell tüntetnie a kérelmében, hogy az állatgyógyászati referenciakészítmény mely tagállamban engedélyezett.

(5)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben –az Ügynökség információkat kérhet az állatgyógyászati referenciakészítményről azon tagállam illetékes hatóságától, amelyben a készítmény engedélyezett. Ezen információkat a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül meg kell küldeni az információt kérő félnek.

(6)

A generikus állatgyógyászati készítmény készítményjellemzőinek összefoglalója lényegében hasonló kell, hogy legyen az állatgyógyászati referenciakészítmény jellemzőinek összefoglalójához. E követelmény alól kivételt képeznek ugyanakkor az állatgyógyászati referenciakészítmény készítményjellemzőinek összefoglalóján szereplő azon részek, amelyek a generikus állatgyógyászati készítmény engedélyezése idején még szabadalmi oltalom alatt álló javallatokhoz és gyógyszerformákhoz kapcsolódnak.

(7)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség a kérelmező számára a generikus állatgyógyászati készítmény környezetre jelentett esetleges kockázatával kapcsolatban ártalmatlansági adatok benyújtását írhatja elő, amennyiben az állatgyógyászati referenciakészítményre 2005. október 1. előtt adták meg a forgalombahozatali engedélyt.

19. cikk

Hibrid állatgyógyászati készítmények

(1)

A 18. cikk (1) bekezdésétől eltérve a megfelelő preklinikai vizsgálatok vagy klinikai vizsgálatok eredményeinek bemutatását elő kell írni, ha az állatgyógyászati készítményre az alábbi okok legalább egyikénél fogva nem áll fenn a generikus állatgyógyászati készítmény valamennyi jellemzője:

a generikus állatgyógyászati készítmény az állatgyógyászati referenciakészítményhez képest változott a hatóanyag vagy hatóanyagok, a terápiás javallatok, a hatáserősség, a gyógyszerforma vagy az alkalmazás módja tekintetében;

biohasznosulási vizsgálatok nem használhatók az állatgyógyászati referenciakészítménnyel való biológiai egyenértékűség bizonyítására; vagy

különbségek vannak a biológiai állatgyógyászati készítmény és a biológiai állatgyógyászati referenciakészítmény kiindulási anyagai vagy gyártási folyamatai között.

(2)

A hibrid állatgyógyászati készítményre vonatkozó preklinikai vizsgálatok vagy klinikai vizsgálatok az Unióban vagy egy harmadik országban engedélyezett állatgyógyászati referenciakészítmények tételeivel is elvégezhetők.

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a harmadik országban engedélyezett állatgyógyászati referenciakészítményt az állatgyógyászati referenciakészítményre megállapított uniós követelményekkel egyenértékű követelményekkel összhangban engedélyezték, és olyan nagymértékben hasonlóak egymáshoz, hogy a klinikai vizsgálatok során helyettesíthetők egymással.

20. cikk

A több hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, amennyiben az állatgyógyászati készítmény olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek már engedélyezett állatgyógyászati készítmények alkotórészei, nem szükséges minden egyes hatóanyagra vonatkozóan ártalmatlansági és hatékonysági adatokat rendelkezésre bocsátani.

21. cikk

Hozzáférési felhatalmazás birtokában benyújtott kérelem

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének kérelmezője számára nem írható elő a készítmény minőségére, ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó technikai dokumentáció benyújtása, amennyiben a kérelmező hozzáférési felhatalmazás formájában bizonyítja, hogy jogosult a már engedélyezett állatgyógyászati készítmény tekintetében benyújtott ilyen dokumentáció használatára.

22. cikk

Szakirodalmi adatokon alapuló kérelem

(1)

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve a kérelmező számára nem írható elő az ártalmatlanságra és hatékonyságra vonatkozó dokumentáció benyújtása, amennyiben igazolja, hogy az állatgyógyászati készítmény hatóanyagai az Unióban már legalább 10 éves, jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazásra tekinthetnek vissza, hatékonyságuk dokumentumokkal alátámasztható, és megfelelő mértékű ártalmatlanságot nyújtanak.

(2)

A kérelemnek meg kell felelnie a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

6. szakasz

Korlátozott piacra és rendkívüli körülményekre vonatkozó forgalombahozatali engedélyek

23. cikk

Korlátozott piacokra vonatkozó kérelmek

(1)

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve a kérelmezőnek nem kell a II. melléklet szerinti, az ártalmatlanság vagy a hatékonyság igazolására benyújtandó átfogó dokumentációt benyújtania, amennyiben valamennyi alábbi követelmény teljesül:

az állatgyógyászati készítmény hozzáférhetőségéből származó közegészségügyi vagy állategészségügyi előny nagyobb, mint az abból eredő kockázat, hogy bizonyos dokumentációt nem nyújtottak be;

a kérelmező bizonyítja, hogy az állatgyógyászati készítményt egy korlátozott piacra szánják.

(2)

Ha egy állatgyógyászati készítményre a forgalombahozatali engedélyt e cikkel összhangban adták meg, a készítmény jellemzőinek összefoglalóján egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az ártalmatlanságot vagy a hatékonyságot – az ártalmatlanságra vagy a hatékonyságra vonatkozó átfogó adatok hiányában – csak korlátozott mértékben értékelték.

24. cikk

A korlátozott piacra vonatkozó forgalombahozatali engedély érvényessége és felülvizsgálati eljárása

(1)

Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve a korlátozott piacra szánt állatgyógyászati készítményekre vonatkozó forgalombahozatali engedély öt évig érvényes.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett ötéves érvényességi idő lejártát megelőzően a 23. cikknek megfelelően kiadott, korlátozott piacra vonatkozó forgalombahozatali engedélyeket a forgalombahozatali engedély jogosultjának kérelmére felül kell vizsgálni. A kérelem egy naprakész előny-kockázat értékelést is magában kell, hogy foglaljon.

(3)

A felülvizsgálat iránti kérelmet a korlátozott piacra vonatkozó forgalombahozatali engedély jogosultjának az engedélyt megadó illetékes hatósághoz vagy – adott esetben – az Ügynökséghez kell benyújtania az e cikk (1) bekezdésében említett ötéves érvényességi idő lejárta előtt legalább hat hónappal. A felülvizsgálat iránti kérelemnek annak bizonyítására kell korlátozódnia, hogy a 23. cikk (1) bekezdésében említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(4)

A felülvizsgálati kérelem benyújtását követően a korlátozott piacra vonatkozó forgalombahozatali engedély mindaddig érvényben marad, amíg az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság határozatot nem hoz a kérelem kapcsán.

(5)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség értékeli a felülvizsgálati kérelmeket és a forgalombahozatali engedély érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmeket.

Az értékelés alapján, ha az előny-kockázat viszony kedvező marad, az illetékes hatóság vagy adott esetben a Bizottság további ötéves időszakokkal meghosszabbítja a forgalombahozatali engedély érvényességét.

(6)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság a korlátozott piac tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítményre vonatkozóan bármikor adhat korlátlan időtartamra szóló forgalombahozatali engedélyt, amennyiben az érintett korlátozott piacra vonatkozó forgalombahozatali engedély jogosultja benyújtja a 23. cikk (1) bekezdésében említett, ártalmatlanságra vagy hatékonyságra vonatkozó, hiányzó adatokat.

25. cikk

Rendkívüli körülmények esetén benyújtott kérelmek

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, rendkívüli közegészségügyi vagy állategészségügyi körülmények esetén a kérelmező olyan kérelmet nyújthat be, amely nem felel meg az említett pontban foglalt valamennyi követelménynek, és amely tekintetében az érintett állatgyógyászati készítmény azonnali hozzáférhetőségéből származó közegészségügyi vagy állategészségügyi előny nagyobb, mint az abból eredő kockázat, hogy bizonyos minőségre, ártalmatlanságra vagy hatékonyságra vonatkozó dokumentációt nem nyújtottak be. Ilyen esetben a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy objektív és igazolható indokok alapján nem nyújtható be a II. mellékletben előírt minőségre, ártalmatlanságra és hatékonyságra vonatkozó bizonyos dokumentáció.

26. cikk

A rendkívüli körülmények esetén megadott forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek

(1)

A 25. cikkben említett rendkívüli körülmények esetén a forgalombahozatali engedély megadható, amennyiben a forgalombahozatali engedély jogosultja teljesít legalább egyet az alábbi követelmények közül:

az állatgyógyászati készítmény ártalmatlansága érdekében bizonyos feltételek, illetve korlátozások bevezetése;

az állatgyógyászati készítmény használatával összefüggő bármely nemkívánatos esemény kapcsán az illetékes hatóságok vagy – adott esetben – az Ügynökség értesítése;

engedélyezést követő vizsgálatok elvégzése.

(2)

Ha egy állatgyógyászati készítményre a forgalombahozatali engedélyt e cikk alapján adták meg, a készítmény jellemzőinek összefoglalóján egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a minőséget, ártalmatlanságot vagy hatékonyságot – a minőségre, ártalmatlanságra vagy hatékonyságra vonatkozó átfogó adatok hiányában – csak korlátozott mértékben értékelték.

27. cikk

A rendkívüli körülmények esetén megadott forgalombahozatali engedély érvényessége és felülvizsgálati eljárása

(1)

Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve a rendkívüli események esetén megadott forgalombahozatali engedély érvényességi ideje egy év.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett egyéves érvényességi idő lejártát megelőzően a 25. és 26. cikk értelmében megadott forgalombahozatali engedélyeket a forgalombahozatali engedély jogosultjának kérelmére felül kell vizsgálni. A kérelemnek naprakész előny-kockázat értékelést kell magában foglalnia.

(3)

A rendkívüli körülmények esetén megadott forgalombahozatali engedély jogosultjának a felülvizsgálat iránti kérelmet az engedélyt megadó illetékes hatósághoz vagy – adott esetben – az Ügynökséghez kell benyújtania az (1) bekezdésben említett egyéves érvényességi idő lejárta előtt legalább három hónappal. A felülvizsgálat iránti kérelemnek annak bizonyítására kell irányulnia, hogy a rendkívüli közegészségügyi vagy állategészségügyi körülmények továbbra is fennállnak.

(4)

A felülvizsgálati kérelem benyújtását követően a forgalombahozatali engedély mindaddig érvényben marad, amíg az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság határozatot nem hoz a kérelem kapcsán.

(5)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség értékeli a kérelmet.

Az értékelés alapján, ha az előny-kockázat viszony kedvező marad, az illetékes hatóság vagy adott esetben a Bizottság egy évvel meghosszabbítja a forgalombahozatali engedély érvényességét.

(6)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság a 25. és a 26. cikk szerint engedélyezett állatgyógyászati készítményre vonatkozóan bármikor adhat korlátlan időtartamra szóló forgalombahozatali engedélyt, amennyiben az érintett forgalombahozatali engedély jogosultja benyújtja a 25. cikkben említett, minőségre, ártalmatlanságra vagy hatékonyságra vonatkozó, hiányzó adatokat.

7. szakasz

A kérelmek elbírálása és a forgalombahozatali engedélyek megadásának alapja

28. cikk

A kérelmek elbírálása

(1)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség, amelyhez a kérelmet a 6. cikknek megfelelően benyújtották:

ellenőrzi, hogy a benyújtott adatok megfelelnek-e a 8. cikkben foglalt követelményeknek;

értékeli az állatgyógyászati készítmény minőségére, ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó dokumentációt;

következtetést von le az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonyáról.

(2)

Az e rendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerinti, géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélye iránti kérelmek elbírálása során az Ügynökség megtartja a szükséges konzultációkat az Unió vagy a tagállamok által a 2001/18/EK irányelvvel összhangban létrehozott szervekkel.

29. cikk

Laboratóriumok megbízása a kérelmek értékelése keretében

(1)

A kérelmet elbíráló illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség előírhatja a kérelmező számára, hogy nyújtson be mintát az európai uniós referencialaboratóriumhoz, egy hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumhoz vagy egy tagállam által e célra kijelölt laboratóriumhoz, amely a következőkhöz szükséges:

az állatgyógyászati készítménynek, a készítmény kiindulási anyagainak és szükség esetén köztitermékeinek, illetve egyéb összetevőinek vizsgálata annak biztosítására, hogy a gyártó által alkalmazott és a kérelemhez csatolt dokumentumokban leírt ellenőrzési módszerek kielégítők;

annak igazolása, hogy az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítmények esetében a kérelmező által a maradékanyag kiürülésére vonatkozó vizsgálatok céljából javasolt analitikai kimutatási módszer kielégítő és alkalmas a maradékanyagok szintjének, különösen pedig a farmakológiailag aktív anyag – a Bizottság által 470/2009/EK rendelettel összhangban meghatározott – maradékanyag-határértékeinek megállapítására, valamint az állatoknak és az állati eredetű termékeknek az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban történő hivatalos ellenőrzése céljából.

(2)

A 44., a 47., a 49., az 52. és az 53. cikkben előírt határidőket az e cikk (1) bekezdése szerint bekért minták benyújtásáig fel kell függeszteni.

30. cikk

A harmadik országbeli gyártókkal kapcsolatos információk

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség, amelyhez a 6. cikknek megfelelően a kérelmet benyújtották, a 88., a 89. és a 90. cikkben meghatározott eljárás révén meggyőződik arról, hogy az állatgyógyászati készítmények harmadik országokból származó gyártói képesek az adott állatgyógyászati készítmény gyártásának vagy az ellenőrző vizsgálatoknak a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelő kérelemhez benyújtott dokumentációban leírt módszerek szerinti elvégzésére. Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség felkérheti az érintett hatóságot arra, hogy nyújtson be információkat arról, hogy az állatgyógyászati készítmények gyártói képesek az e cikkben említett tevékenységek elvégzésére.

31. cikk

A kérelmezőtől származó kiegészítő információk

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség, amelyhez a kérelmet a 6. cikknek megfelelően benyújtották, tájékoztatást küld a kérelmezőnek, amennyiben a kérelem alátámasztására benyújtott dokumentáció nem elégséges. Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség felkéri a kérelmezőt, hogy a kitűzött határidőn belül nyújtson be kiegészítő információkat. Ilyen esetben a 44., a 47., a 49., az 52. és az 53. cikkben előírt határidőket a kiegészítő információk benyújtásáig fel kell függeszteni.

32. cikk

Kérelmek visszavonása

(1)

A kérelmező az illetékes hatósághoz vagy – adott esetben – az Ügynökséghez benyújtott, forgalombahozatali engedély iránti kérelemét a 44., a 47., a 49., az 52. vagy az 53. cikkben említett határozat meghozatala előtt bármikor visszavonhatja.

(2)

Ha az illetékes hatósághoz vagy – adott esetben – az Ügynökséghez benyújtott forgalombahozatali engedély iránti kérelmet a kérelmező azt megelőzően vonja vissza, hogy annak 28. cikk szerinti vizsgálata lezárult volna, a kérelmező tájékoztatja a visszavonás okairól az illetékes hatóságot vagy – adott esetben – az Ügynökséget, amelyhez a kérelmet a 6. cikknek megfelelően benyújtotta.

(3)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azt az információt, hogy a kérelmet visszavonták, valamint, ha már elkészült, a jelentést vagy adott esetben véleményt, a bizalmas üzleti információk törlését követően.

33. cikk

Az értékelés megállapításai

(1)

A kérelmet a 28. cikknek megfelelően vizsgáló illetékes hatóság vagy – adott esetben – az Ügynökség értékelő jelentést, illetve véleményt készít. Kedvező elbírálás esetén az említett értékelő jelentés vagy vélemény a következőket tartalmazza:

a készítmény jellemzőinek összefoglalója, a 35. cikkben szereplő információkkal;

az adott állatgyógyászati készítmény értékesítésére vagy ártalmatlan és hatékony használatára vonatkozó feltételek vagy korlátozások részletei, ideértve az állatgyógyászati készítmény 34. cikk szerinti besorolását is;

a 10–14. cikkben említett címke és a használati utasítás szövege.

(2)

Kedvezőtlen elbírálás esetén az (1) bekezdésben említett értékelő jelentésnek vagy véleménynek tartalmaznia kell az abban foglalt következtetések indoklását.

34. cikk

Az állatgyógyászati készítmények besorolása

(1)

Az 5. cikk (1) bekezdése szerint forgalombahozatali engedélyt kibocsátó illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság a következő állatgyógyászati készítményeket olyan készítményként sorolja be, amelyek kiadása állatorvosi vényhez kötött:

a kábítószereket vagy pszichotrop anyagokat, vagy ezen kábítószerek vagy anyagok tiltott gyártása során gyakran használt anyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítmények, ideértve az Egyesült Nemzetek kábítószerekről szóló, az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi Egységes Egyezményének, az Egyesült Nemzetek pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezményének, az Egyesült Nemzetek kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme elleni 1988. évi egyezményének, valamint a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó anyagokat is;

az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítmények;

az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények;

azon állatgyógyászati készítmények, amelyeket pontos előzetes diagnózist igénylő kórfolyamatok kezelésére alkalmaznak, vagy amelyek használata akadályozhatja vagy megzavarhatja a későbbi diagnosztikai vagy gyógykezelési eljárásokat;

az állatok eutanáziájához használt állatgyógyászati készítmények;

az olyan állatgyógyászati készítmények, amelyek hatóanyagát kevesebb, mint öt éve engedélyezték az Unióban.

az immunológiai állatgyógyászati készítmények;

a 96/22/EK tanácsi irányelv ( 5 ) sérelme nélkül, a hormon- vagy tireosztatikus hatású hatóanyagot vagy béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítmények.

(2)

Az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság e cikk (1) bekezdésének ellenére az állatgyógyászati készítményt besorolhatja olyan készítményként, amelynek kiadása állatorvosi vényhez kötött, ha a készítmény a nemzeti jogszabályok értelmében kábítószernek minősül vagy a készítmény jellemzőinek 35. cikkben említett összefoglalójában különleges óvintézkedések szerepelnek.

(3)

Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság az állatgyógyászati készítményt – az (1) bekezdés a), c), e) és h) pontjában említett állatgyógyászati készítmények kivételével – besorolhatja olyan készítményként, amelynek kiadása nem állatorvosi vényhez kötött, amennyiben minden alábbi feltétel teljesül:

az állatgyógyászati készítmény alkalmazása olyan gyógyszerformákra korlátozódik, amelyek használata nem követel különleges tudást vagy készséget;

az állatgyógyászati készítmény még helytelen alkalmazása esetén sem jelent sem közvetlen, sem közvetett veszélyt a kezelt állatra vagy állatokra, más állatokra, a készítményt alkalmazó személyre, vagy a környezetre;

az állatgyógyászati készítmény készítményjellemzőinek összefoglalójában nem szerepel olyan figyelmeztetés, amely helyes használat mellett esetlegesen előforduló súlyos nemkívánatos eseményekre hívná fel a figyelmet;

sem az állatgyógyászati készítménnyel, sem egyéb, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítménnyel kapcsolatban nem számoltak be korábban gyakran előforduló nemkívánatos események bekövetkezéséről;

a készítmény jellemzőinek összefoglalója nem utal arra, hogy egyéb, vénymentesen, széles körben használt állatgyógyászati készítménnyel való együttes alkalmazása esetén az érintett készítmény ellenjavallt lenne;

az állatgyógyászati készítmény helytelen alkalmazása esetén sem jelent veszélyt a közegészségügyre a kezelt állatokból nyert élelmiszerekben fellelhető maradékanyagok okán;

az egyes anyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítmény helytelen alkalmazása esetén sem jelent veszélyt a közegészségügyre vagy az állategészségügyre nézve azáltal, hogy elősegíti a rezisztencia kialakulását az adott anyagokkal szemben.

35. cikk

A készítmény jellemzőinek összefoglalója

(1)

A készítmény jellemzőinek a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összefoglalójában az alább feltüntetett sorrendben a következő információknak kell szerepelnie:

az állatgyógyászati készítmény neve, ezt követően hatáserőssége és gyógyszerformája, valamint adott esetben az állatgyógyászati készítmény különböző tagállamokban engedélyezett elnevezéseinek felsorolása;

a hatóanyag vagy hatóanyagok minőségi és mennyiségi összetétele és a segédanyagok és egyéb összetevők minőségi összetétele azok általánosan használt megnevezésének vagy kémiai elnevezésének, és – amennyiben ez az információ elengedhetetlen az állatgyógyászati készítmény helyes alkalmazásához – mennyiségi összetételének feltüntetésével;

klinikai adatok:

célállat fajok;

ii.

terápiás javallatok célállat fajonként;

iii.

ellenjavallatok;

iv.

különleges figyelmeztetések;

az alkalmazással kapcsolatos különleges óvintézkedések, beleértve különösen a célállat fajokban való ártalmatlan használatra vonatkozó különleges óvintézkedéseket, az állatgyógyászati készítményt az állatokon alkalmazó személy által végrehajtandó különleges óvintézkedéseket, valamint a környezet védelmére irányuló különleges óvintézkedéseket is;

vi.

a nemkívánatos események gyakorisága és súlyossága;

vii.

vemhesség, laktáció vagy tojásrakás idején történő alkalmazás;

viii.

gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók;

ix.

az alkalmazás módja és az adagolás;

a túladagolás tünetei, valamint – adott esetben – sürgősségi intézkedések és antidotumok túladagolás esetén;

xi.

egyedi felhasználási korlátozások;

xii.

különleges felhasználási feltételek, ideértve az antimikrobiális és a parazitaellenes állatgyógyászati szerek használatának korlátozását is az rezisztencia kialakulási kockázatának mérséklése érdekében;

xiii.

adott esetben az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, akkor is ha az nulla;

farmakológiai tulajdonságok:

az anatómiai, gyógyászati és kémiai állatgyógyászati kód (állatgyógyászati „Állatgyógyászati „ATCvet kód”);

ii.

farmakodinámiás adatok;

iii.

farmakokinetikai adatok.

Immunológiai állatgyógyászati készítmény esetében az i., ii. és iii. alpont helyett immunológiai információ;

gyógyszerészeti jellemzők:

főbb inkompatibilitások;

ii.

felhasználhatósági időtartam adott esetben a készítménynek a feloldás vagy hígítás; illetve a közvetlen csomagolás első felbontása után;

iii.

a tárolásra vonatkozó különleges óvintézkedések;

iv.

a közvetlen csomagolás jellege és összetétele;

azon követelmény, hogy a fel nem használt állatgyógyászati készítményeket vagy az ilyen termékek használatából származó hulladékokat a visszavételi rendszeren keresztül kell ártalmatlanítani, és adott esetben további óvintézkedéseket kell hozni a fel nem használt állatgyógyászati készítmények vagy az ilyen termékek használatából származó veszélyes hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatban;

a forgalombahozatali engedély jogosultjának neve;

törzskönyvi szám vagy számok;

a forgalombahozatali engedély első kiadásának időpontja;

a készítmény jellemzőinek összefoglalója legutóbbi felülvizsgálatának időpontja;

amennyiben alkalmazható, a 23. vagy a 25. cikkben említett állatgyógyászati készítmények esetében:

a „korlátozott piacra, ezért egyedi dokumentációs követelmények alapján megadott forgalombahozatali engedély” felirat; vagy

ii.

a „korlátozott piacra rendkívüli körülmények okán, ezért egyedi dokumentációs követelmények alapján megadott forgalombahozatali engedély” felirat;

a 117. cikkben említett, az érintett állatgyógyászati készítményre alkalmazandó begyűjtési rendszerre vonatkozó információk;

az állatgyógyászati készítmény 34. cikk szerinti besorolása az egyes tagállamokban, ahol a készítményt engedélyezték.

(2)

Generikus állatgyógyászati készítmények esetében elhagyhatók az állatgyógyászati referenciakészítmény készítményjellemzőinek összefoglalójában szereplő azon részek, amelyek a generikus állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának időpontjában valamely tagállamban még szabadalmi oltalom alatt álló javallatokhoz és gyógyszerformákhoz kapcsolódnak.

36. cikk

A forgalombahozatali engedély megadásáról hozott határozat

(1)

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett forgalombahozatali engedély megadásáról hozott határozat a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően összeállított dokumentumokon alapul, és tartalmazza az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalával kapcsolatos valamennyi feltételt, valamint a készítmény jellemzőinek összefoglalóját (a továbbiakban: a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek).

(2)

Antimikrobiális állatgyógyászati készítményre vonatkozó kérelem esetében az illetékes hatóság vagy – adott esetben – a Bizottság előírhatja a forgalombahozatali engedély jogosultja számára, hogy végezzen engedélyezést követő vizsgálatokat annak biztosítására, hogy az előny-kockázat viszony az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának lehetőségét tekintetbe véve is kedvező maradjon.

37. cikk

A forgalombahozatali engedély elutasításáról hozott határozat

(1)

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett forgalombahozatali engedély elutasításáról szóló határozatot a 33. cikk (1) bekezdése szerint előkészített dokumentumok alapján kell meghozni, megfelelően indokolni kell, és tartalmaznia kell az elutasítás indokait.

(2)

A forgalombahozatali engedélyt el kell utasítani, amennyiben a következő feltételek bármelyike is fennáll:

a kérelem nem felel meg e fejezetnek;

az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonya kedvezőtlen;

a kérelmező nem nyújtott be kielégítő információkat az állatgyógyászati készítmény minőségére, ártalmatlanságára vagy hatékonyságára nézve;

az állatgyógyászati készítmény esetében egy olyan antimikrobiális állatgyógyászati készítményről van szó, amely teljesítményfokozóként a kezelt állatok növekedésének elősegítésére, illetve azok hozamának növelésére szolgál;

a javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem elég hosszú ahhoz, hogy garantálható legyen az élelmiszer-biztonság, vagy nem megfelelően alátámasztott;

az antimikrobiális rezisztencia vagy a parazitaellenes szerekkel szembeni rezisztencia esetleges kialakulásából adódó közegészségügyi kockázat nagyobb az állatgyógyászati készítmény állatok egészségére jelentett előnyeinél;

a kérelmező a célállat fajokat érintő hatékonyság meglétét nem bizonyította megfelelő módon;

az állatgyógyászati készítmény minőségi és mennyiségi összetétele különbözik a kérelemben megadottaktól;

a közegészségügy és az állategészségügy vagy a környezetet fenyegető kockázatokat nem kezelik megfelelően; vagy

az állatgyógyászati készítményben található hatóanyag teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagnak minősül, és az állatgyógyászati készítményt élelmiszer-termelő állatokon történő használatra szánják, kivéve, ha bizonyított, hogy a hatóanyag alapvető fontosságú valamely súlyos állategészségügyi kockázat megelőzése vagy ellenőrzése szempontjából.

(3)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítményre nem adható meg a forgalombahozatali engedély, amennyiben az adott antimikrobiális szert az (5) bekezdésnek megfelelően bizonyos humán fertőzéses betegségek kezelésére tartják fent.

(4)

A Bizottság a 147. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el – az antimikrobiális szerek hatékonyságának megőrzése érdekében – e rendeletnek a kizárólag egyes humán fertőzéses betegségek kezelésére használható antimikrobiális szerek meghatározására szolgáló kritériumok megállapítása által történő kiegészítésére vonatkozóan.

(5)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az egyes humán fertőzéses betegségek kezelésére fenntartott antimikrobiális szereket vagy antimikrobiális szerek csoportját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)

A (4) és (5) bekezdésben említett jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az Ügynökség, az EFSA és más érintett uniós ügynökségek tudományos szakvéleményét.

8. szakasz

A technikai dokumentáció védelme

38. cikk

A technikai dokumentáció védelme

(1)

A 2010/63/EU irányelvben lefektetett követelmények és kötelezettségek sérelme nélkül, a minőségre, ártalmatlanságra és hatékonyságra vonatkozó azon technikai dokumentációkra, amelyeket forgalombahozatali engedély megszerzése vagy módosítása céljából nyújtottak be, állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének megszerzése vagy a forgalombahozatali engedély feltételeinek módosítása céljából más kérelmezők nem hivatkozhatnak, kivéve, ha:

a technikai dokumentáció e rendelet 39. és 40. cikkében meghatározott védelmi ideje lejárt, vagy lejárata kevesebb mint két év múlva esedékes;

a kérelmezők a dokumentáció vonatkozásában erre írásbeli felhatalmazást kaptak, hozzáférési felhatalmazás formájában.

(2)

A technikai dokumentáció (1) bekezdésben meghatározott védelme (a továbbiakban: a technikai dokumentáció védelme) azon tagállamokra is kiterjed, ahol az állatgyógyászati készítmény nem, vagy már nem engedélyezett.

(3)

A forgalombahozatali engedély ugyanazon jogosultjának előzőleg megadott forgalombahozatali engedélytől kizárólag a célállat fajok, a hatáserősség, a gyógyszerforma, az alkalmazás módja vagy a kiszerelés tekintetében eltérő forgalombahozatali engedély vagy a forgalombahozatali engedély feltételeinek e tekintetben történő módosítása a technikai dokumentáció védelmére vonatkozó szabályok alkalmazása céljából a forgalombahozatali engedély ugyanazon jogosultjának előzőleg megadottal azonos forgalombahozatali engedélynek tekintendő.

39. cikk

A technikai dokumentáció védelmi ideje

(1)

A technikai dokumentáció védelmi ideje:

a szarvasmarháknak, a húshasznú juhoknak, sertéseknek, házityúknak, kutyáknak és macskáknak szánt állatgyógyászati készítmények esetében 10 év;

a szarvasmarháknak, a húshasznú juhoknak, sertéseknek, házityúkoknak, kutyáknak és macskáknak szánt és egyben olyan antimikrobiális hatóanyagot tartalmazó antimikrobiális állatgyógyászati készítmények esetében, amely hatóanyag a kérelem benyújtásakor az Unióban engedélyezett más állatgyógyászati készítményben hatóanyagként nem volt jelen, 14 év;

méheknek szánt állatgyógyászati készítmények esetében 18 év;

az (1) bekezdés a) és c) pontjában említettektől eltérő állatfajoknak szánt állatgyógyászati készítmények esetében 14 év.

(2)

A technikai dokumentáció védelme az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélye 5. cikk (1) bekezdésével összhangban történő megadásának napjától alkalmazandó.

40. cikk

A technikai dokumentáció védelmi idejének meghosszabbítása és további idejei

(1)

Ha az első forgalombahozatali engedélyt egynél több, a 39. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett állatfajra adják meg, vagy a forgalombahozatali engedélyt a 39. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett másik állatfajra kiterjesztő módosítást a 67. cikk szerint jóváhagynak, a 39. cikkben meghatározott védelmi időt minden egyes további célállat faj esetében egy évvel meg kell hosszabbítani, feltéve, hogy – módosítás esetén – a kérelmet legalább három évvel a 39. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott védelmi idő lejárta előtt nyújtották be.

(2)

Ha az első forgalombahozatali engedélyt egynél több, a 39. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett állatfajra adják meg, vagy a forgalombahozatali engedélyt a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában nem említett másik állatfajra kiterjesztő módosítást a 67. cikk szerint jóváhagynak, a 39. cikkben meghatározott védelmi időt négy évvel meg kell hosszabbítani, feltéve, hogy – módosítás esetén – a kérelmet legalább három évvel a 39. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott védelmi idő lejárta előtt nyújtották be.

(3)

Az első forgalombahozatali engedély technikai dokumentációjának 39. cikkben előírt védelmi ideje, amennyiben ugyanazon forgalombahozatali engedély módosításai vagy új engedélyezései révén bármilyen további védelmi idővel meghosszabbodott, nem haladhatja meg a 18 évet.

(4)

Ha egy állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyére vagy a forgalombahozatali engedély feltételeinek módosítására irányuló kérelem benyújtója a 470/2009/EK rendelettel összhangban kérelmet nyújt be a megengedett maradékanyag-határérték megállapítására, és ahhoz a kérelmezési eljárás során ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatokat, preklinikai vizsgálatokat és klinikai vizsgálatokat mellékel, más kérelmezők nem hivatkozhatnak az említett vizsgálatok eredményeire a forgalombahozatali engedély megadásától számított 5 évig. Az említett eredmények használatának tilalma nem alkalmazandó, amennyiben más kérelmezők az említett vizsgálatok vonatkozásában hozzáférési felhatalmazást kaptak.

(5)

Ha a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételeknek a 67. cikkel összhangban jóváhagyott módosítása a gyógyszerforma, az alkalmazási mód vagy az adagolás megváltoztatását foglalja magában, amelyek kapcsán a 66. cikkben említett Ügynökség vagy illetékes hatóságok úgy értékelik, hogy igazolták a következőket:

az antimikrobiális szerekkel vagy a parazitaellenes szerekkel szembeni rezisztencia csökkentése; vagy

az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonyának javítása,

az érintett preklinikai vizsgálatok vagy klinikai vizsgálatok eredményei négyéves védelemben részesülnek.

Az említett eredmények használatának tilalma nem alkalmazandó, amennyiben más kérelmezők az említett vizsgálatok vonatkozásában hozzáférési felhatalmazást kaptak.

41. cikk

Szabadalommal kapcsolatos jogok

A 18. cikk szerinti forgalombahozatali engedély megszerzése céljából szükséges tesztek, tanulmányok és vizsgálatok elvégzése nem tekintendők úgy, hogy sértik az állatgyógyászati készítmények és emberi felhasználásra szánt gyógyszerek szabadalmi oltalmával vagy azok kiegészítő oltalmi tanúsítványával kapcsolatos jogokat.

III. FEJEZET

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI ELJÁRÁSOK

1. szakasz

Az Unió egész területére érvényes forgalombahozatali engedélyek („centralizált forgalombahozatali engedélyek”)

42. cikk

A centralizált forgalombahozatali engedélyezési eljárás hatálya

(1)

A centralizált forgalombahozatali engedélyek az Unió egész területére érvényesek.

(2)

A centralizált forgalombahozatali engedélyezési eljárás a következő állatgyógyászati készítmények esetében alkalmazandó:

az alábbi biotechnológiai eljárások egyikével kifejlesztett állatgyógyászati készítmények:

rekombináns DNS-technológia;

ii.

biológiailag aktív proteineket kódoló ellenőrzött génexpresszió prokariotákban és eukariotákban, utóbbiak esetében ideértve az emlősállatok átalakított sejtjeit is;

iii.

hibridóma technika és monoklonális ellenanyagon alapuló módszerek;

elsősorban teljesítményfokozóként történő alkalmazásra szánt, a kezelt állatok növekedésének elősegítése, illetve azok hozamának növelése céljából előállított állatgyógyászati készítmények;

az olyan hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények, amely hatóanyag a kérelem benyújtásakor az Unióban állatgyógyászati készítményként még nem volt engedélyezve;

tenyésztett allogén szövetet vagy sejtet tartalmazó biológiai állatgyógyászati készítmények;

újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények.

(3)

A (2) bekezdés d) és e) pontja nem vonatkozik az olyan állatgyógyászati készítményekre, amelyek kizárólag vér eredetű komponensekből állnak.

(4)

A (2) bekezdésben említettektől különböző állatgyógyászati készítményekre akkor adható ki centralizált forgalombahozatali engedély, ha az adott állatgyógyászati készítményre nem adtak más forgalombahozatali engedélyt az Unióban.

43. cikk

A centralizált forgalombahozatali engedély kérelmezése

(1)

A centralizált forgalombahozatali engedély iránti kérelmet az Ügynökséghez kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg díjat kell fizetni a kérelem elbírálásáért az Ügynökségnek.

(2)

Az állatgyógyászati készítmény centralizált forgalombahozatali engedélyére irányuló kérelemben meg kell adni az állatgyógyászati készítmény Unió-szerte használandó megnevezését.

44. cikk

A centralizált forgalombahozatali engedélyezési eljárás

(1)

Az Ügynökség értékeli a 43. cikkben említett kérelmet. Az értékelés eredményeként az Ügynökség a 33. cikkben említett információkat tartalmazó véleményt készít.

(2)

Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett véleményt az érvényes kérelem beérkezésétől számított 210 napon belül adja ki. Kivételes esetben, amikor speciális szaktudásra van szükség, ez a határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(3)

Ha a forgalombahozatali engedély iránti kérelem egy olyan állatgyógyászati készítményre vonatkozik, amely az állatok egészségét vagy a terápia újdonságát tekintve kiemelt jelentőséggel bír, a kérelmező gyorsított értékelési eljárást kérhet. A kérelmet részletesen indokolni kell. Ha az Ügynökség a kérelemnek helyt ad, a 210 napos határidő 150 napra csökken.

(4)

Az Ügynökség megküldi véleményét a kérelmezőnek. A kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti az Ügynökséget arról, hogy a vélemény felülvizsgálatát kívánja kérelmezni. Ebben az esetben a 45. cikket kell alkalmazni.

(5)

Ha a kérelmező nem küldött a (4) bekezdés szerinti írásbeli értesítést, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül megküldi véleményét a Bizottságnak.

(6)

A Bizottság a vélemény tartalmi pontosítására kérheti az Ügynökséget, amelynek az Ügynökség 90 napon belül eleget tesz.

(7)

A kérelmező benyújtja az Ügynökségnek a készítmény jellemzőinek összefoglalójáról, a használati utasításról és a címkéről a 7. cikkel összhangban készült szükséges fordításokat, az Ügynökség által megállapított határidőn belül, de legkésőbb azon a napon, amikor e cikk (8) bekezdésével összhangban továbbítják a határozattervezetet az illetékes hatóságoknak.

(8)

A Bizottság az Ügynökség véleményének kézhezvételét követő 15 napon belül elkészíti a kérelem tekintetében meghozandó határozat tervezetét. Ha a határozattervezet a forgalombahozatali engedély megadását irányozza elő, mellékelni kell hozzá az Ügynökség (1) bekezdés szerint készített véleményét. Ha a határozattervezet nincs összhangban az Ügynökség véleményével, a Bizottság részletes magyarázatot mellékel az eltérések okairól. A határozattervezetet a Bizottság megküldi a tagállamok illetékes hatóságainak és a kérelmezőnek.

(9)

A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok révén – e szakasszal összhangban és az Ügynökség véleménye alapján határozatot hoz a centralizált eljárás szerinti forgalombahozatali engedély megadásáról vagy elutasításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)

Az Ügynökség az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

45. cikk

Az Ügynökség véleményének felülvizsgálata

(1)

Ha a kérelmező a 44. cikk (4) bekezdésének megfelelően az Ügynökség véleményének felülvizsgálatát kéri, kérelme részletes indokolását a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül megküldi az Ügynökségnek.

(2)

Az Ügynökségnek a részletes indokolás kézhezvételétől számítva 90 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra. Következtetéseit és a következtetések indokait mellékelnie kell véleményéhez és azok a vélemény szerves részét képezik.

(3)

Az Ügynökség a véleményt az annak felülvizsgálatától számított 15 napon belül megküldi a Bizottságnak és a kérelmezőnek.

(4)

Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást követően a 44. cikk (6)–(10) bekezdését kell alkalmazni.

2. szakasz

Egyetlen tagállamban érvényes forgalombahozatali engedélyek („nemzeti forgalombahozatali engedélyek”)

46. cikk

A nemzeti forgalombahozatali engedély hatálya

(1)

A nemzeti forgalombahozatali engedély iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben az engedélyt kérik. A nemzeti forgalombahozatali engedélyt az illetékes hatóság e szakasznak, valamint az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően adja meg. A nemzeti forgalombahozatali engedély kizárólag az azt megadó illetékes hatóság tagállamában érvényes.

(2)

Nemzeti forgalombahozatali engedély nem adható olyan állatgyógyászati készítményekre, amelyek a 42. cikk (2) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy amelyekre nemzeti forgalombahozatali engedélyt adtak ki, vagy amelyekre nemzeti forgalombahozatali engedély iránti kérelem elbírálása valamely másik tagállamban a kérelem benyújtásakor folyamatban van.

47. cikk

A nemzeti forgalombahozatali engedélyezési eljárás

(1)

Az állatgyógyászati készítmény nemzeti forgalombahozatali engedélyének megadásával vagy elutasításával kapcsolatos eljárást az érvényes kérelem benyújtásától számított 210 napon belül le kell zárni.

(2)

Az illetékes hatóság a 33. cikkben említett információkat tartalmazó értékelési jelentést készít.

(3)

Az illetékes hatóság az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően az értékelő jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

3. szakasz

Több tagállamban érvényes forgalombahozatali engedélyek („decentralizált forgalombahozatali engedélyek”)

48. cikk

A decentralizált forgalombahozatali engedély hatálya

(1)

A decentralizált forgalombahozatali engedélyeket azon tagállamok illetékes hatóságai adják ki, amelyekben a kérelmező forgalombahozatali engedély iránt folyamodik (a továbbiakban: az érintett tagállamok) az e szakaszban foglaltaknak megfelelően. Az ilyen decentralizált forgalombahozatali engedélyek az említett tagállamokban érvényesek.

(2)

Decentralizált forgalombahozatali engedély nem adható olyan állatgyógyászati készítményre, amelyre nemzeti forgalombahozatali engedélyt adtak ki, vagy amelyre vonatkozóan forgalombahozatali engedély iránti kérelem elbírálása folyamatban van a decentralizált forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásakor, vagy amely a 42. cikk (2) bekezdésének hatálya alá esik.

49. cikk

A decentralizált forgalombahozatali engedély iránti eljárás

(1)

A decentralizált forgalombahozatali engedély iránti kérelmet a kérelmezőnek be kell nyújtania egyrészről azon tagállam illetékes hatóságának, amelyet kiválaszt az értékelő jelentés elkészítése és az e szakasz szerinti eljárás céljából (a továbbiakban: a referencia-tagállam), másrészről be kell nyújtania az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.

(2)

A kérelemben fel kell sorolni az érintett tagállamokat.

(3)

Ha a kérelmező jelzi, hogy egy vagy több érintett tagállam már nem tekintendő érintett tagállamnak, ezen tagállamok illetékes hatóságai a referencia-tagállam illetékes hatósága és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátják a kérelem visszavonásával kapcsolatban általuk fontosnak tartott bármely információt.

(4)

A referencia-tagállam illetékes hatósága az érvényes kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül a 33. cikkben említett információkat tartalmazó értékelő jelentést készít, és továbbítja azt az érintett tagállamok illetékes hatóságai és a kérelmező számára.

(5)

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a (4) bekezdésben említett értékelő jelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül megvizsgálják azt, és tájékoztatják a referencia-tagállam illetékes hatóságát arról, hogy annak kapcsán élnek-e bármilyen kifogással azon indok alapján, hogy az állatgyógyászati készítmény potenciálisan súlyos közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentene. Az említett vizsgálat alapján készült értékelő jelentést a referencia-tagállam illetékes hatósága továbbítja az érintett tagállamok illetékes hatóságainak és a kérelmezőnek.

(6)

Ha a referencia-tagállam vagy bármely érintett tagállam illetékes hatósága kéri, a koordinációs csoportot az (5) bekezdésben említett időtartamon belül össze kell hívni az értékelő jelentés vizsgálatára.

(7)

Ha az értékelő jelentés kedvező, és egyetlen illetékes hatóság sem tájékoztatta kifogásról a referencia-tagállam illetékes hatóságát az (5) bekezdésben említetteknek megfelelően, a referencia-tagállam illetékes hatósága rögzíti a megállapodás meglétét, lezárja az eljárást, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja erről a kérelmezőt és a tagállamok illetékes hatóságait. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az értékelő jelentéssel összhangban forgalombahozatali engedélyt adnak ki a referencia-tagállam illetékes hatóságától származó, a megállapodásra vonatkozó információk és a készítmény jellemzőinek összefoglalójáról, a címkéről és a használati utasításról készült, a kérelmező által benyújtott fordítások kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(8)

Ha az értékelő jelentés kedvezőtlen, és egyik érintett tagállam illetékes hatósága sem tájékoztatta kifogásáról a referencia-tagállam illetékes hatóságát az (5) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően, a referencia-tagállam illetékes hatósága rögzíti a forgalombahozatali engedély megadásának elutasítását, lezárja az eljárást, és indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kérelmezőt és az összes tagállam illetékes hatóságát.

(9)

Ha egy érintett tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a referencia-tagállam illetékes hatóságát az értékelő jelentést érintő kifogásról e cikk (5) bekezdésével összhangban, az 54. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

(10)

Ha egy érintett tagállam illetékes hatósága egy decentralizált forgalombahozatali engedély iránti eljárás bármely szakaszában az állatgyógyászati készítmény betiltásának a 110. cikk (1) bekezdésében említett okaira hivatkozik, akkor ez a tagállam a továbbiakban nem tekintendő érintett tagállamnak.

(11)

A referencia-tagállam illetékes hatósága az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően az értékelő jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

50. cikk

A kérelmezőnek az értékelő jelentés felülvizsgálata iránti kérelme

(1)

A 49. cikk (5) bekezdésében említett értékelő jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező írásbeli értesítést küldhet a referencia-tagállam illetékes hatóságának, amelyben kérelmezi az értékelő jelentés felülvizsgálatát. Ebben az esetben a kérelmező az értékelő jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül megküldi az ilyen kérelem részletes indoklását a referencia-tagállam illetékes hatóságának. A referencia-tagállam illetékes hatósága haladéktalanul továbbítja ezt a kérelmet és a részletes indoklást a koordinációs csoportnak.

(2)

Az értékelő jelentés felülvizsgálatára irányuló kérelem részletes indoklásának kézhezvételétől számított 60 napon belül a koordinációs csoport felülvizsgálja az értékelő jelentést. A koordinációs csoport következtetéseit és azok indokait mellékelni kell az értékelő jelentéshez és azok az értékelő jelentés szerves részét képezik.

(3)

Az értékelő jelentés felülvizsgálatát követő 15 napon belül a referencia-tagállam illetékes hatósága továbbítja az értékelő jelentést a kérelmezőnek.

(4)

Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást követően a 49. cikk (7), (8), (10) és (11) bekezdését kell alkalmazni.

4. szakasz

A nemzeti forgalombahozatali engedélyek kölcsönös elismerése

51. cikk

A nemzeti forgalombahozatali engedélyek kölcsönös elismerésének hatálya

Az állatgyógyászati készítményre a 47. cikkel összhangban kiadott nemzeti forgalombahozatali engedélyt a többi tagállamban az 52. cikkben leírt eljárás szerint el kell ismerni.

52. cikk

A nemzeti forgalombahozatali engedélyek kölcsönös elismerése iránti eljárás

(1)

A nemzeti forgalombahozatali engedély kölcsönös elismerése iránti kérelmet a nemzeti forgalombahozatali engedélyt a 47. cikkel összhangban megadó tagállam (a továbbiakban: a referencia-tagállam) illetékes hatóságához, valamint azon tagállamok illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, ahol a kérelmező forgalombahozatali engedély iránt folyamodik (a továbbiakban: az érintett tagállamok).

(2)

A kölcsönös elismerés iránti kérelemben fel kell sorolni az érintett tagállamokat.

(3)

A nemzeti forgalombahozatali engedély kölcsönös elismerése iránti kérelem legkorábban a nemzeti forgalombahozatali engedély megadásáról szóló határozat keltétől számított hat hónapon belül nyújtható be.

(4)

Ha a kérelmező jelzi, hogy egy vagy több érintett tagállam már nem tekintendő érintett tagállamnak, ezen tagállamok illetékes hatóságai a referencia-tagállam illetékes hatósága és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátják az általuk fontosnak tartott és kérelem visszavonására vonatkozó bármely információt.

(5)

A referencia-tagállam illetékes hatósága az állatgyógyászati készítményről a kölcsönös elismerésre irányuló érvényes kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül a 33. cikkben említett információkat tartalmazó naprakésszé tett értékelő jelentést készít, és továbbítja azt az érintett tagállamok illetékes hatóságai és a kérelmező számára.

(6)

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az (5) bekezdésben említett naprakésszé tett értékelő jelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül megvizsgálják azt, és tájékoztatják a referencia-tagállam illetékes hatóságát arról, hogy annak kapcsán élnek-e bármilyen kifogással azon indok alapján, hogy az állatgyógyászati készítmény potenciálisan súlyos közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentene. A referencia-tagállam illetékes hatósága továbbítja a vizsgálat alapján készült értékelő jelentést az érintett tagállamok illetékes hatóságainak és a kérelmezőnek.

(7)

A referencia-tagállam érintett hatósága vagy bármely érintett tagállam illetékes hatósága kérésére a koordinációs csoportot a (6) bekezdésben említett időtartamon belül össze kell hívni a naprakésszé tett értékelő jelentés vizsgálatára.

(8)

Ha egyetlen érintett tagállam illetékes hatósága sem tájékoztatta a naprakésszé tett értékelő jelentéssel szembeni kifogásról a referencia-tagállam illetékes hatóságát a (6) bekezdésben említetteknek megfelelően, a referencia-tagállam illetékes hatósága rögzíti a megállapodás meglétét, lezárja az eljárást, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja erről a kérelmezőt és az összes tagállam illetékes hatóságát. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a naprakésszé tett értékelő jelentéssel összhangban forgalombahozatali engedélyt adnak ki a referencia-tagállam illetékes hatóságától származó, a megállapodásra vonatkozó információk és a készítmény jellemzőinek összefoglalójáról, a címkéről és a használati utasításról készült kérelmező által benyújtott fordítások kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(9)

Ha egy érintett tagállam illetékes hatósága e cikk (6) bekezdésével összhangban tájékoztatja a referencia-tagállam illetékes hatóságát a naprakésszé tett értékelő jelentéssel kapcsolatos kifogásról, az 54. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

(10)

Ha egy érintett tagállam illetékes hatósága a kölcsönös elismerésre irányuló eljárás bármely szakaszában az állatgyógyászati készítmény betiltásának a 110. cikk (1) bekezdésében említett okaira hivatkozik, akkor ez a tagállam a továbbiakban nem tekintendő érintett tagállamnak.

(11)

A referencia-tagállam illetékes hatósága az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően az értékelő jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

5. szakasz

A kölcsönös elismerési eljárás és a decentralizált forgalombahozatali engedély iránti eljárás keretében történő utólagos elismerés

53. cikk

A forgalombahozatali engedély további érintett tagállamok általi utólagos elismerése

(1)

A forgalombahozatali engedély megadására irányuló, a 49. cikkben meghatározott decentralizált eljárás vagy az 52. cikkben meghatározott kölcsönös elismerési eljárás lezárultát követően a forgalombahozatali engedély jogosultja az e cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélye iránti kérelmet nyújthat be további érintett tagállamok illetékes hatóságainak és a 49. vagy – adott esetben – az 52. cikkben említett referencia-tagállam illetékes hatóságának. A 8. cikkben említett adatokon kívül a kérelem a következőket is tartalmazza:

az állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedélyek megadására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó összes határozat jegyzéke;

a forgalombahozatali engedélynek a 49. cikk (7) bekezdésében meghatározott decentralizált eljárás vagy az 52. cikk (8) bekezdésében meghatározott kölcsönös elismerési eljárás révén történő megadását követően bevezetett módosításaira vonatkozó információk;

a farmakovigilanciai adatokra vonatkozó összefoglaló jelentés.

(2)

A 49. vagy – adott esetben – az 52. cikkben említett referencia-tagállam illetékes hatósága 60 napon belül továbbítja a további érintett tagállamok illetékes hatóságainak a forgalombahozatali engedély megadásáról szóló határozatot és annak bármely módosítását, és az említett határidőn belül elkészíti és továbbítja az adott forgalombahozatali engedélyre – és adott esetben – módosításaira vonatkozó naprakésszé tett értékelő jelentést, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

(3)

Minden egyes további érintett tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett naprakésszé tett értékelő jelentéssel összhangban forgalombahozatali engedélyt ad ki az (1) bekezdésben említett adatok és információk, valamint a készítmény jellemzőinek összefoglalójáról, a címkéről és a használati utasításról készült teljes fordítások kézhezvételétől számított 60 napon belül.

(4)

E cikk (3) bekezdésétől eltérve, ha egy további érintett tagállam illetékes hatósága a forgalombahozatali engedély megadását arra hivatkozva utasítja el, hogy az állategészségügyi készítmény potenciálisan súlyos közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentene, legkésőbb az e cikk (1) bekezdésében említett adatok és információk, valamint az e cikk (2) bekezdésében említett naprakésszé tett értékelő jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül kifogást kell emelnie, és részletesen tájékoztatnia kell a 49. vagy – adott esetben – az 52. cikkben említett referencia-tagállam illetékes hatóságát, az ugyanazon cikkekben említett érintett tagállamok illetékes hatóságait és a kérelmezőt annak okairól.

(5)

Ha egy további érintett tagállam illetékes hatósága a (4) bekezdéssel összhangban kifogást emel, a referencia-tagállam illetékes hatósága megteszi a szükséges lépéseket, hogy megállapodás szülessen a kifogással kapcsolatban. A referencia-tagállam és a további érintett tagállam illetékes hatóságai minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy a meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban megállapodásra jussanak.

(6)

A referencia-tagállam illetékes hatósága lehetőséget ad a kérelmező számára, hogy a kérelmező szóban vagy írásban ismertesse a további érintett tagállam illetékes hatósága által emelt kifogással kapcsolatos álláspontját.

(7)

Ha a referencia-tagállam illetékes hatóságának lépéseit követően a referencia-tagállam, a forgalombahozatali engedélyt már megadó tagállamok és a további érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodásra jutnak, a további érintett tagállamok illetékes hatóságai a (3) bekezdéssel összhangban megadják a forgalombahozatali engedélyt.

(8)

Ha a referencia-tagállam illetékes hatósága az e cikk (4) bekezdésében említett kifogások benyújtásának időpontját követő 60 napon belül nem tud megállapodni az érintett tagállamok és a további érintett tagállamok illetékes hatóságaival, a kérelmet az e cikk (2) bekezdésében említett naprakésszé tett értékelő jelentéssel és a további érintett tagállamok illetékes hatóságainak kifogásával együtt továbbítja a koordinációs csoportnak az 54. cikkben meghatározott felülvizsgálati eljárással összhangban.

6. szakasz

Felülvizsgálati eljárás

54. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1)

Ha az érintett tagállam illetékes hatósága a 49. cikk (5) bekezdésével, az 52. cikk (6) bekezdésével, az 53. cikk (8) bekezdésével vagy a 66. cikk (8) bekezdésével összhangban az említett cikkeknek megfelelően kifogással él az értékelő jelentéssel vagy a naprakésszé tett értékelő jelentéssel szemben, a kifogás indokait késedelem nélkül részletesen ismerteti a referencia-tagállam illetékes hatóságával, az érintett tagállamok illetékes hatóságaival, a kérelmezővel vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjával. A vitás pontokat a referencia-tagállam illetékes hatósága haladéktalanul megküldi a koordinációs csoportnak.

(2)

A referencia-tagállam illetékes hatósága a kifogás kézhezvételétől számított 90 napon belül megtesz minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy megállapodásra jusson az emelt kifogásról.

(3)

A referencia-tagállam illetékes hatósága lehetőséget ad a kérelmező vagy a forgalombahozatali engedély jogosultja számára, hogy az szóban vagy írásban ismertesse a kifogással kapcsolatos álláspontját.

(4)

Ha a 49. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 53. cikk (1) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok között megállapodás születik, a referencia-tagállam illetékes hatósága lezárja az eljárást, és tájékoztatja erről a kérelmezőt vagy a forgalombahozatali engedély jogosultját. Az érintett tagállam illetékes hatóságai megadják vagy módosítják a forgalombahozatali engedélyt.

(5)

Ha a 49. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 53. cikk (1) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok között konszenzuson alapuló megállapodás születik a forgalombahozatali engedély vagy a módosítás elutasításáról, a referencia-tagállam illetékes hatósága lezárja az eljárást, és az elutasítás indokainak megadásával tájékoztatja erről a kérelmezőt vagy a forgalombahozatali engedély jogosultját. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai ezután elutasítják a forgalombahozatali engedélyt vagy annak módosítását.

(6)

Ha a 49. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 53. cikk (1) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok nem tudnak konszenzuson alapuló megállapodásra jutni, a koordinációs csoport legkésőbb az e cikk (1) bekezdésében említett kifogás előterjesztésének napjától számított 90 napon belül a Bizottság elé terjeszti a 49. cikk (5) bekezdésében, az 52. cikk (6) bekezdésében, az 53. cikk (2) bekezdésében és a 66. cikk (3) bekezdésében említett értékelő jelentést a vitás pontokról szóló tájékoztatással együtt.

(7)

A (6) bekezdésben említett jelentés és információk kézhezvételétől számított 30 napon belül a Bizottság elkészíti a kérelem tekintetében meghozandó határozat tervezetét. A Bizottság a határozattervezetet megküldi az illetékes hatóságoknak és a kérelmezőnek vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjának.

(8)

A Bizottság felvilágosítást kérhet az illetékes hatóságoktól vagy az Ügynökségtől. A (7) bekezdésben említett határidőt a felvilágosítás megadásáig fel kell függeszteni.

(9)

A 66. cikk szerint értékelést igénylő módosításokkal kapcsolatos munkamegosztási eljárás céljából a referencia-tagállam e cikkben említett illetékes hatóságára való hivatkozást a 65. cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított illetékes hatóságra való hivatkozásként, az érintett tagállamokra való hivatkozást pedig az adott eljárásban részt vevő tagállamokra való hivatkozásként kell értelmezni.

(10)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz a forgalombahozatali engedély megadásáról, módosításáról, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a módosítás elutasításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY MEGADÁSÁT KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK

1. szakasz

Az uniós készítmény-adatbázis

55. cikk

Az állatgyógyászati készítmények uniós adatbázisa

(1)

Az Ügynökség létrehozza, és a tagállamokkal együttműködésben fenntartja az állatgyógyászati készítmények uniós adatbázisát (a továbbiakban: a készítmény-adatbázis).

(2)

A készítmény-adatbázis legalább a következő információkat tartalmazza:

az Unióban a Bizottság és az illetékes hatóságok által jóváhagyott állatgyógyászati készítmények esetében:

az állatgyógyászati készítmény neve;

ii.

az állatgyógyászati készítmény hatóanyaga vagy hatóanyagai és hatáserőssége;

iii.

a készítmény jellemzőnek összefoglalója;

iv.

a használati utasítás;

az értékelő jelentés;

vi.

az állatgyógyászati készítmény gyártóhelyeinek jegyzéke; és

vii.

az állatgyógyászati készítmény tagállamokban való forgalomba hozatalának időpontjai;

az Unióban az illetékes hatóságok által az V. fejezettel összhangban egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítmények esetében:

az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítmény neve;

ii.

a használati utasítás; és

iii.

az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítmény gyártóhelyei;

azok az állatgyógyászati készítmények, amelyek használata az 5. cikk (6) bekezdése alapján egy tagállamban engedélyezett;

az éves értékesítési mennyiség és tájékoztatás az egyes állatgyógyászati készítmények elérthetőségéről.

(3)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következők meghatározásához szükséges intézkedéseket és gyakorlati intézkedéseket:

a készítmény-adatbázis műszaki előírásai, beleértve a meglévő nemzeti rendszerekkel való információcserére szolgáló elektronikus adatcsere-mechanizmust és az elektronikus benyújtás formátumát is;

a készítmény-adatbázis működésére vonatkozó gyakorlati intézkedések, különösen az üzleti szempontból bizalmas információk védelmének és az információcsere biztonságának biztosítása érdekében;

a készítmény-adatbázisban feltüntetendő, naprakésszé teendő és megosztandó információk és a felelősök részletes meghatározása;

a készítmény-adatbázis valamely funkciójának kiesésekor alkalmazandó készenléti intézkedések;

adott esetben a készítmény-adatbázisban az e cikk (2) bekezdésében említett információkon felül szerepeltetendő adatok;

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

56. cikk

Hozzáférés a készítmény-adatbázishoz

(1)

Az illetékes hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság teljeskörű hozzáféréssel rendelkezik a készítmény-adatbázisban tárolt információkhoz.

(2)

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai teljeskörű hozzáférést kapnak a készítmény-adatbázisban a forgalombahozatali engedélyeikkel kapcsolatban tárolt információkhoz.

(3)

A nyilvánosság – az információk megváltoztatásának lehetősége nélkül – hozzáféréssel rendelkezik a készítmény-adatbázisban található, az állatgyógyászati készítmények listájára, a készítmények jellemzőinek összefoglalóira, a használati utasításokra és – azt követően, hogy az illetékes hatóság törölte azokból az üzleti szempontból bizalmas információkat – az értékelő jelentésekre vonatkozó információkhoz.

2. szakasz

Tagállami adatgyűjtés és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjának felelősségi köre

57. cikk

Az állatok kezelésére használt antimikrobiális gyógyászati készítményekre vonatkozó adatok gyűjtése

(1)

A tagállamok e cikkel összhangban és az (5) bekezdésben megállapított határidőkön belül megfelelő és összehasonlítható adatokat gyűjtenek az állatok kezelésére használt antimikrobiális gyógyászati készítmények eladott mennyiségével és felhasználásával kapcsolatban, hogy különösen közvetlenül és közvetve értékelni lehessen az élelmiszer-termelő állatokon való felhasználást a gazdaságok szintjén.

(2)

A tagállamok az eladott mennyiségre és felhasználásra vonatkozó összesített adatokat állatfajonként és az állatok kezelésére használt antimikrobiális gyógyászati készítmények típusaiként továbbítják az Ügynökséghez az (5) bekezdéssel és az abban említett határidőkkel összhangban. Az Ügynökség a tagállamokkal és más uniós ügynökségekkel együttműködve elemzi ezeket az adatokat, és azokról éves jelentést tesz közzé. Az Ügynökség a vonatkozó iránymutatások és ajánlások elfogadásakor figyelembe veszi ezeket az adatokat.

(3)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 147. cikknek megfelelően e cikk kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra alkalmazandó követelmények megállapítására vonatkozóan:

az állatokon használt antimikrobiális gyógyászati készítmények típusai, amelyekre vonatkozóan adatokat kell gyűjteni;

a tagállamok és az Ügynökség által alkalmazandó minőségbiztosítás az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; és

az állatok kezelésére használt antimikrobiális állatgyógyászati készítmények felhasználására vonatkozó adatgyűjtés módszereire és ezen adatok Ügynökség felé történő továbbítási módjára vonatkozó szabályok.

(4)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk szerint gyűjtendő adatok formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e cikkben meghatározott kötelezettségek tekintetében fokozatos megközelítést alkalmazzanak, annak érdekében hogy:

a 2022. január 28-tól számított két éven belül megtörténjen az adatok összegyűjtése legalább a 2013/652/EU bizottsági végrehajtási határozat ( 6 )2018. december 11-én hatályos változatában szereplő fajok és kategóriák tekintetében;

a 2022. január 28-tól számított öt éven belül az összes élelmiszer-termelő állatfaj esetében megtörténjen az adatok összegyűjtése;

a 2022. január 28-tól számított nyolc éven belül megtörténjen az adatok összegyűjtése más tenyésztett vagy tartott állatokra vonatkozóan.

(6)

Az (5) bekezdés c) pontja nem értelmezhető a kedvtelésből tartott állatokat tartó természetes személyek adatainak gyűjtésére vonatkozó kötelezettségként.

58. cikk

A forgalombahozatali engedély jogosultjának felelősségi köre

(1)

A forgalombahozatali engedély jogosultja felelős állatgyógyászati készítménye forgalomba hozataláért. A képviselő kijelölése nem mentesíti a forgalombahozatali engedély jogosultját a jogi felelőssége alól.

(2)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a felelősségi körén belül biztosítja saját állatgyógyászati készítményeinek megfelelő és folyamatos hozzáférhetőségét.

(3)

A forgalombahozatali engedély megadását követően a forgalombahozatali engedély jogosultja a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben meghatározott gyártási és ellenőrzési módszerek tekintetében figyelemmel kíséri a tudományos és műszaki haladást, és bevezeti a szükséges változtatásokat annak érdekében, hogy az állatgyógyászati készítményt az általánosan elfogadott tudományos módszerekkel gyártsák és ellenőrizzék. Az ilyen változtatások bevezetésére az e fejezet 3. szakaszában leírt eljárások alkalmazandók.

(4)

A forgalombahozatali engedély jogosultja biztosítja, hogy a készítmény jellemzőinek összefoglalója, a használati utasítás és a címke folyamatosan megfeleljen a mindenkori tudományos ismereteknek.

(5)

A forgalombahozatali engedély jogosultja mindaddig nem hozhatja forgalomba a generikus és hibrid állatgyógyászati készítményeket az Unió piacán, amíg a technikai dokumentációra a 39. és a 40. cikkben megállapított védelmi idő az állatgyógyászati referenciakészítmény tekintetében le nem járt.

(6)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a készítmény-adatbázisban rögzíti az engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalának időpontját, az egyes állatgyógyászati készítmények az egyes érintett tagállamokban való rendelkezésre állására vonatkozó információkat, valamint – adott esetben – az érintett forgalombahozatali engedélyek felfüggesztésének vagy visszavonásának időpontját.

(7)

Az illetékes hatóságok kérésére a forgalombahozatali engedély jogosultja elegendő mennyiségű mintát bocsát rendelkezésre ahhoz, hogy lehetővé tegye az uniós piacon forgalomba hozott állatgyógyászati készítményeinek ellenőrzését.

(8)

Az illetékes hatóságok kérésére a forgalombahozatali engedély jogosultja technikai tudást biztosít a maradékanyagok jelenlétének kimutatására szolgáló analitikai módszernek az (EU) 2017/625 rendelet szerint kijelölt uniós referencialaboratóriumokban történő alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

(9)

A forgalombahozatali engedély jogosultja az illetékes hatóság vagy az Ügynökség kérésére a kérelemben megállapított határidőn belül adatokat szolgáltat annak igazolására, hogy az előny-kockázat viszony továbbra is kedvező.

(10)

A forgalombahozatali engedély jogosultja haladéktalanul értesíti a forgalombahozatali engedélyt megadó illetékes hatóságot vagy – adott esetben – a Bizottságot arról, ha egy illetékes hatóság vagy valamely harmadik ország hatósága tilalmat vagy korlátozást vezetett be, vagy bármely más olyan új információról, amely hatással lehet az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszony értékelésére, ideértve a 81. cikkel összhangban lebonyolított jelzéskezelési eljárás kimenetelét is.

(11)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a megállapított határidőn belül az illetékes hatóság, a Bizottság vagy az Ügynökség rendelkezésére bocsátja az érintett állatgyógyászati készítmény értékesítési mennyiségével kapcsolatos valamennyi rendelkezésére álló adatot.

(12)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a készítmény-adatbázisban rögzíti az egyes állatgyógyászati készítményeinek éves értékesítési mennyiségét.

(13)

A forgalombahozatali engedély jogosultja haladéktalanul és az intézkedés megtételét megelőzően tájékoztatja a forgalombahozatali engedélyt megadó illetékes hatóságot vagy adott esetben a Bizottságot bármely olyan intézkedésről – és annak indokairól –, amelyet az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának megszüntetése érdekében szándékozik tenni.

59. cikk

A kis- és középvállalkozások

A tagállamok nemzeti jogukkal összhangban megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy tanácsot adjanak a kis- és középvállalkozásoknak az e rendelet követelményeinek való megfeleléssel kapcsolatban.

3. szakasz

A forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek megváltoztatása

60. cikk

Módosítások

(1)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén összeállítja azon módosítások jegyzékét, amelyek esetében értékelés nem szükséges. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)

A Bizottság az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a következő kritériumokat veszi figyelembe:

szükséges-e a változtatások tudományos értékelése a közegészségügyi, állategészségügyi vagy környezeti kockázatok megállapítása érdekében;

a változtatások hatással vannak-e az állatgyógyászati készítmény minőségére, ártalmatlanságára vagy hatékonyságára;

a változtatások miatt csak csekély mértékben kell-e változtatni a készítmény jellemzőinek összefoglalóján.

a változtatások adminisztratív jellegűek-e.

61. cikk

Az értékelést nem igénylő módosítások

(1)

Ha a módosítás szerepel a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban összeállított jegyzékben, a forgalombahozatali engedély jogosultja az adott módosítás végrehajtását követő 30 napon belül rögzíti a változtatást – adott esetben ideértve a készítmény jellemzőinek összefoglalóját, a címkét és a használati utasítást is, a 7. cikkben említett nyelveken – a készítmény-adatbázisban.

(2)

Az illetékes hatóságok, vagy – amennyiben az állatgyógyászati készítményt centralizált forgalombahozatali engedélyezési eljárás keretében engedélyezték – a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén az e cikk (1) bekezdésében foglalt módon rögzített változtatásnak megfelelően módosítja a forgalombahozatali engedélyt megadó határozatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)

Az esettől függően a referencia-tagállam illetékes hatósága vagy – a nemzeti forgalombahozatali engedély feltételeinek módosítása esetén – az érintett tagállam illetékes hatósága, vagy a Bizottság tájékoztatja a forgalombahozatali engedély jogosultját és az érintett tagállamok illetékes hatóságait arról, hogy a módosítást jóváhagyták-e vagy elutasítják-e, azáltal, hogy rögzíti ezt az információt a készítmény-adatbázisban.

62. cikk

Értékelést igénylő módosítások iránti kérelmek

(1)

Ha a módosítás nem szerepel a 60. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott jegyzékben, a forgalombahozatali engedély jogosultja a forgalombahozatali engedélyt megadó illetékes hatósághoz vagy az Ügynökséghez nyújtja be az értékelést igénylő módosítás iránti kérelmet. A kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani.

(2)

Az (1) bekezdésben említett kérelem a következőket tartalmazza:

a módosítás leírása;

a 8. cikkben említett, a módosításra vonatkozó adatok;

a kérelem által érintett forgalombahozatali engedélyek részletei;

ha a módosítás az ugyanazon forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek módosításból következő járulékos módosításait vonja maga után, e módosítások ismertetése;

amennyiben a módosítás kölcsönös elismerési vagy decentralizált eljárások keretében megadott forgalombahozatali engedélyekre vonatkozik, azon tagállamok jegyzéke, amelyek az ilyen forgalombahozatali engedélyeket megadták.

63. cikk

A terméktájékoztató járulékos módosításai

Ha a módosítás a készítmény jellemzőinek összefoglalóját, a címkét vagy a használati utasítást tekintve járulékos változtatásokkal jár, e változtatásokat a módosítás iránti kérelem értékelése szempontjából az érintett módosítás részének kell tekinteni.

64. cikk

Csoportos módosítások

Az ugyanazon forgalombahozatali engedélyben foglaltak több, a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékben nem szereplő módosításának, vagy több különböző forgalombahozatali engedély tekintetében ugyanazon, de az említett jegyzékben nem szereplő módosítás kérelmezése esetén megengedett, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultja az összes módosítás vonatkozásában egyetlen kérelmet nyújtson be.

65. cikk

Munkamegosztási eljárás

(1)

Ha a forgalombahozatali engedély jogosultja egy vagy több, az összes érintett tagállamban azonos és a 60. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott jegyzékben nem szereplő, ugyanazon jogosult által birtokolt és több illetékes hatóság vagy a Bizottság által kiadott forgalombahozatali engedély iránti kérelmet nyújt be, a forgalombahozatali engedély e jogosultjának egy azonos kérelmet valamennyi érintett tagállam illetékes hatóságához be kell nyújtania, és amennyiben a központilag engedélyezett állatgyógyászati készítményre vonatkozó módosítást is kérelmez, az Ügynökséghez is.

(2)

Ha az e cikk (1) bekezdésében említett forgalombahozatali engedélyek valamelyike centralizált forgalombahozatali engedély, a kérelmet az Ügynökség értékeli a 66. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(3)

Ha az e cikk (1) bekezdésében említett forgalombahozatali engedélyek egyike sem centralizált forgalombahozatali engedély, a koordinációs csoport a forgalombahozatali engedélyeket megadó, illetékes hatóságok közül kijelöl egyet, amely értékeli a kérelmet a 66. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(4)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a munkamegosztási eljárás működésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

66. cikk

Az értékelést igénylő módosításokra vonatkozó eljárások

(1)

Ha a módosítás iránti kérelem tekintetében teljesülnek a 62. cikkben megállapított követelmények, az illetékes hatóság, az Ügynökség, a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított illetékes hatóság, vagy adott esetben a referencia-tagállam illetékes hatósága 15 napon belül elismeri az érvényes kérelem kézhezvételét.

(2)

Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóság, az Ügynökség, a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított illetékes hatóság vagy adott esetben a referencia-tagállam illetékes hatósága felkéri a forgalombahozatali engedély jogosultját, hogy észszerű határidőn belül pótolja a hiányzó információkat és dokumentumokat.

(3)

Az illetékes hatóság, az Ügynökség, a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított illetékes hatóság vagy adott esetben a referencia-tagállam illetékes hatósága értékeli a kérelmet, és a 33. cikknek megfelelően értékelő jelentést vagy véleményt készít a módosításról. Az értékelő jelentés vagy vélemény elkészítésére az érvényes kérelem kézhezvételétől számított 60 nap áll rendelkezésre. Ha a kérelem elbírálása összetettségéből adódóan több időt igényel, az adott illetékes hatóság vagy adott esetben az Ügynökség ezt a határidőt 90 napra meghosszabbíthatja. Ilyen esetben az adott illetékes hatóság vagy adott esetben az Ügynökség megfelelően tájékoztatja a forgalombahozatali engedély jogosultját.

(4)

A (3) bekezdésben említett határidőn belül az adott illetékes hatóság vagy adott esetben az Ügynökség kérheti, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultja meghatározott határidőn belül kiegészítő információkat nyújtson be. A kiegészítő információk benyújtásáig az eljárást fel kell függeszteni.

(5)

Ha a (3) bekezdésben említett véleményt az Ügynökség készítette, az Ügynökség azt továbbítja a Bizottságnak és a forgalombahozatali engedély jogosultjának.

(6)

Ha az e cikk (3) bekezdésében említett véleményt a 65. cikk (2) bekezdésével összhangban az Ügynökség készíti el, az Ügynökség továbbítja azt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatóságának, a Bizottságnak és a forgalombahozatali engedély jogosultjának.

(7)

Ha az e cikk (3) bekezdésében említett értékelő jelentést a 65. cikk (3) bekezdése szerint megállapított illetékes hatóság vagy a referencia-tagállam illetékes hatósága készítette, azt továbbítani kell az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatóságának és a forgalombahozatali engedély jogosultjának.

(8)

Ha valamelyik illetékes hatóság nem ért egyet a hozzá eljuttatott, e cikk (7) bekezdésében említett értékelő jelentéssel, a 54. cikkben foglalt felülvizsgálati eljárás alkalmazandó.

(9)

A (8) bekezdésben előírt eljárás eredményétől függően a (3) bekezdésben említett véleményt vagy értékelő jelentést haladéktalanul továbbítani kell a forgalombahozatali engedély jogosultjának.

(10)

A vélemény vagy az értékelő jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül a forgalombahozatali engedély jogosultja írásbeli kérelmet nyújthat be – esettől függően – az illetékes hatósághoz, az Ügynökséghez, a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított illetékes hatósághoz vagy a referencia-tagállam illetékes hatóságához, amelyben a vélemény vagy az értékelő jelentés felülvizsgálatát kéri. A felülvizsgálat iránti kérelem részletes indokait a vélemény vagy az értékelő jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül be kell nyújtani az illetékes hatóságnak, az Ügynökségnek, a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított illetékes hatóságnak vagy adott esetben a referencia-tagállam illetékes hatóságának.

(11)

A felülvizsgálat iránti kérelem indokainak kézhezvételétől számított 60 napon belül az illetékes hatóság, az Ügynökség, a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított illetékes hatóság vagy adott esetben a referencia-tagállam illetékes hatósága felülvizsgálja a véleménynek vagy az értékelő jelentésnek a forgalombahozatali engedély jogosultja által a felülvizsgálat iránti kérelemben felülvizsgálatra kijelölt pontjait, és elfogadja a felülvizsgált véleményt vagy értékelő jelentést. A felülvizsgált véleményhez vagy értékelő jelentéshez mellékelni kell a levont következtetések indokait.

67. cikk

Az értékelést igénylő módosításokra vonatkozó eljárások lezárását szolgáló intézkedések

(1)

A 66. cikkben foglalt eljárás befejezését, valamint az azt követő 30 napon belül, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultja rendelkezésre bocsátja a készítmény jellemzőinek összefoglalója, a címke és a használati utasítás hiánytalan fordításait, az esettől függően az illetékes hatóság, a Bizottság vagy a 62. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerint jegyzékbe vett tagállamok illetékes hatóságai a 66. cikkben említett véleménynek vagy értékelő jelentésnek megfelelően módosítják a forgalombahozatali engedélyt vagy elutasítják a módosítást, és tájékoztatják a forgalombahozatali engedély jogosultját az elutasítás indokairól.

(2)

Centralizált forgalombahozatali engedély esetén a Bizottság elkészíti a módosítás tekintetében meghozandó határozat tervezetét. Ha a határozattervezet nincs összhangban az Ügynökség véleményével, a Bizottság részletes magyarázattal szolgál az Ügynökség véleményétől való eltérés indokairól. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz a forgalombahozatali engedély módosítására vagy a módosítás elutasítására vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)

Az illetékes hatóság vagy adott esetben a Bizottság haladéktalanul értesíti a forgalombahozatali engedély jogosultját a módosított forgalombahozatali engedélyről.

(4)

Az illetékes hatóság, a Bizottság, az Ügynökség vagy adott esetben a tagállamoknak a 62. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerint jegyzékbe vett illetékes hatóságai ennek megfelelően naprakésszé teszik a készítmény-adatbázist.

68. cikk

Az értékelést igénylő módosítások végrehajtása

(1)

A forgalombahozatali engedély jogosultja értékelést igénylő módosítást csak azt követően hajthat végre, hogy valamelyik illetékes hatóság vagy adott esetben a Bizottság a módosításnak megfelelően módosította a forgalombahozatali engedélyt megadó határozatot, határidőt tűzött ki annak végrehajtására és erről a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően értesítette a forgalombahozatali engedély jogosultját.

(2)

Az illetékes hatóság vagy a Bizottság kérésére a forgalombahozatali engedély jogosultja bármely, a módosítás végrehajtásához kapcsolódó információt haladéktalanul benyújt.

4. szakasz

A készítmény jellemzőinek összefoglalóival kapcsolatos harmonizáció a nemzeti szinten engedélyezett készítmények vonatkozásában

69. cikk

Az állatgyógyászati készítmény jellemzőinek összefoglalóival kapcsolatos harmonizáció hatálya

A készítmény jellemzőinek harmonizált összefoglalóját a 70. és a 71. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően kell elkészíteni a következők esetében:

azon állatgyógyászati referenciakészítmények, amelyek hatóanyag-összetétele a minőség és a mennyiség szempontjából ugyanaz, gyógyszerformája megegyezik, és amelyekre vonatkozóan a 47. cikknek megfelelően ugyanazon jogosult számára különböző tagállamokban forgalombahozatali engedélyt adtak ki;

a generikus és a hibrid állatgyógyászati készítmények.

70. cikk

Az állatgyógyászati referenciakészítmények jellemzőinek összefoglalóival kapcsolatos harmonizációra szolgáló eljárás

(1)

Az illetékes hatóságok évente benyújtják a koordinációs csoportnak azon állatgyógyászati referenciakészítmények jegyzékét és a készítmények jellemzőinek összefoglalóját, amelyekre a 47. cikkel összhangban forgalombahozatali engedélyt adtak ki, amennyiben az illetékes hatóság szerint esetükben a készítmények jellemzői összefoglalóinak harmonizálására szolgáló eljárást kell alkalmazni.

(2)

A forgalombahozatali engedély jogosultja kérelmezheti az állatgyógyászati referenciakészítmény készítményjellemzői összefoglalóinak harmonizálását azáltal, hogy benyújtja a koordinációs csoportnak az említett állatgyógyászati készítmény különböző elnevezéseinek jegyzékét, valamint a készítmény jellemzőinek azon különböző összefoglalóit, amelyekre vonatkozóan a 47. cikkel összhangban különböző tagállamokban forgalombahozatali engedélyt adtak ki.

(3)

A koordinációs csoport – figyelembe véve a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jegyzékeket vagy a forgalombahozatali engedély jogosultjától a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott bármely kérelmet – évente elkészíti és közzéteszi azon állatgyógyászati referenciakészítmények jegyzékét, amelyek esetében a készítményjellemzők összefoglalóinak harmonizálására szolgáló eljárást kell alkalmazni, és minden egyes érintett állatgyógyászati referenciakészítményre vonatkozóan kijelölnek egy referencia-tagállamot.

(4)

Azon állatgyógyászati referenciakészítmények jegyzékének összeállításakor, amelyek esetében a készítményjellemzők összefoglalóinak harmonizálására szolgáló eljárást kell alkalmazni, a koordinációs csoport dönthet úgy, hogy a készítményjellemzők összefoglalóinak harmonizálására irányuló munkája során prioritásokat állít fel, figyelembe véve az Ügynökségnek az emberi vagy állati egészség vagy a környezet védelme érdekében harmonizálandó állatgyógyászati referenciakészítményekre vonatkozó ajánlásait, beleértve a környezeti kockázat megelőzését célzó enyhítő intézkedéseket is.

(5)

Az e cikk (3) bekezdésében említett referencia-tagállam illetékes hatóságának kérésére a forgalombahozatali engedély jogosultja a koordinációs csoport rendelkezésére bocsát egy összefoglalót, amely részletezi a készítményjellemzők összefoglalói közötti különbségeket, valamint a készítményjellemzők harmonizált összefoglalójára, a használati utasításra és a címkére vonatkozó, a 7. cikk szerinti javaslatát, alátámasztva ezeket az adott harmonizációs javaslat szempontjából releváns, a 8. cikknek megfelelően benyújtott megfelelő, meglévő adatokkal.

(6)

Az (5) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított 180 napon belül a referencia-tagállam illetékes hatósága a forgalombahozatali engedély jogosultjával konzultálva megvizsgálja az (5) bekezdéssel összhangban benyújtott dokumentumokat, jelentést készít, és benyújtja azt a koordinációs csoportnak és a forgalombahozatali engedély jogosultjának.

(7)

A jelentés kézhezvételét követően, ha a koordinációs csoport konszenzussal megállapodik a készítmény jellemzőinek harmonizált összefoglalójáról, a referencia-tagállam illetékes hatósága rögzíti, hogy megállapodás született, lezárja az eljárást, tájékoztatja erről a forgalombahozatali engedély jogosultját, és továbbítja ugyanazon jogosultnak a készítmény jellemzőinek harmonizált összefoglalóját.

(8)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a koordinációs csoport által megállapított határidőn belül a 7. cikkel összhangban benyújtja az egyes érintett tagállamok illetékes hatóságainak a készítmény jellemzőinek összefoglalóját, a használati utasítást és a címkét.

(9)

A (7) bekezdésnek megfelelő megállapodást követően az egyes érintett tagállamok illetékes hatóságai a (8) bekezdésben említett fordítások kézhezvételétől számított 30 napon belül a megállapodásnak megfelelően módosítják a forgalombahozatali engedélyt.

(10)

A referencia-tagállam illetékes hatósága megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a koordinációs csoporton belül megállapodásra jusson a (11) bekezdésben említett eljárás megindítása előtt.

(11)

Ha az e cikk (10) bekezdésében említett erőfeszítéseket követően konszenzus hiányában nem születik megállapodás a készítmény jellemzőinek harmonizált összefoglalója mellett, a 83. és a 84. cikkben említett uniós érdeket érintő (referral) eljárást kell alkalmazni.

(12)

A készítményjellemzők összefoglalójának harmonizálásában elért szint fenntartása érdekében az érintett forgalombahozatali engedélyek bármely jövőbeni módosítása esetén a kölcsönös elismerési eljárást kell követni.

71. cikk

A generikus és a hibrid állatgyógyászati készítmények jellemzőinek összefoglalóival kapcsolatos harmonizációra szolgáló eljárás

(1)

Amikor a 70. cikkben említett eljárást lezárták, és megegyezés született az állatgyógyászati referenciakészítmény jellemzőinek harmonizált összefoglalójáról, a generikus állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai az egyes tagállamok illetékes hatóságainak határozatától számított 60 napon belül és a 62. cikknek megfelelően kötelesek megkezdeni az érintett generikus állatgyógyászati készítmények készítményjellemzőinek összefoglalói alábbi szakaszainak összehangolását:

a célállat fajok;

a 35. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett klinikai adatok;

az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve, a kiegészítő preklinikai vizsgálatok vagy klinikai vizsgálatok által támogatott hibrid állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélye esetében a készítményjellemzők összefoglalójának (1) bekezdésben említett releváns szakaszait nem szükséges harmonizációnak alávetni.

(3)

A generikus és hibrid állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai biztosítják, hogy a készítményeik jellemzőinek összefoglalói lényegükben hasonlóak legyenek az állatgyógyászati referenciakészítmények jellemzőinek összefoglalóihoz.

72. cikk

Egyes állatgyógyászati készítmények környezetbiztonsági dokumentációja és környezeti kockázatértékelése

A 70. cikk (1) bekezdésében említett jegyzék nem tartalmazhat olyan, 2005. október 1. előtt engedélyezett állatgyógyászati referenciakészítményt, amely a környezetre potenciálisan káros, és nem képezte környezeti kockázatértékelés tárgyát.

Ha az állatgyógyászati referenciakészítményt 2005. október 1. előtt engedélyezték, a környezetre potenciálisan károsként azonosították és nem képezte környezeti kockázatértékelés tárgyát, az illetékes hatóság felkéri a forgalombahozatali engedély jogosultját, hogy tegye naprakésszé a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett vonatkozó környezetbiztonsági dokumentációt, figyelembe véve a 156. cikkben említett felülvizsgálatot, valamint adott esetben az ilyen referenciakészítmények generikus állatgyógyászati készítményeinek környezeti kockázatértékelését.

5. szakasz

Farmakovigilancia

73. cikk

Uniós farmakovigilancia-rendszer

(1)

A tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai együttműködnek egy uniós farmakovigilancia-rendszer létrehozásában és működtetésében, amely az előny-kockázat viszony folyamatos értékelésének biztosítása érdekében farmakovigilanciai feladatokat lát el az engedélyezett állatgyógyászati készítmények ártalmatlansága és hatékonysága tekintetében.

(2)

Az illetékes hatóságok, az Ügynökség és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy bejelentsék és ösztönözzék a következő feltételezett nemkívánatos események bejelentését:

bármely állatgyógyászati készítmény által kiváltott, bármely állatnál jelentkező bármilyen kedvezőtlen és nem szándékosan előidézett hatás;

az állaton alkalmazott állatgyógyászati készítmény bármely megfigyelt hatáselmaradása, függetlenül attól, hogy azt a készítmény jellemzőinek összefoglalójával összhangban, vagy attól eltérően alkalmazták;

az állatgyógyászati készítménynek az állaton való alkalmazását követően megfigyelt bármely környezetre gyakorolt hatás;

az állatgyógyászati készítménynek kitett embereknél jelentkező bármely káros reakció;

az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását követően az állati eredetű termékekben a 470/2009/EK rendeletnek megfelelően meghatározott maximális maradékanyag-határértékeket meghaladó mennyiségű, farmakológiailag aktív anyag vagy jelző maradékanyag jelenlétére vonatkozó megállapítások;

valamely fertőző kórokozó állatgyógyászati készítmény útján történő bármilyen feltételezett átvitele;

valamely emberi felhasználásra szánt gyógyszer által kiváltott, valamely állatnál jelentkező bármilyen kedvezőtlen és nem szándékosan előidézett hatás.

74. cikk

Uniós farmakovigilancia-adatbázis

(1)

Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve létrehozza és fenntartja a 73. cikk (2) bekezdésében említett, a feltételezett nemkívánatos események bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó uniós farmakovigilancia-adatbázist (a továbbiakban: a farmakovigilancia-adatbázis), amely tartalmazza a 77. cikk (8) bekezdésében említett farmakovigilanciáért felelős, képesített személyre vonatkozó információkat, a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának hivatkozási számát, a jelzéskezelési eljárás eredményeit és kimenetelét, valamint a 126. cikk szerinti farmakovigilanciai ellenőrzések eredményeit is.

(2)

A farmakovigilancia-adatbázist és az 55. cikkben említett készítmény-adatbázist össze kell kapcsolni.

(3)

Az Ügynökség a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve kidolgozza a farmakovigilancia-adatbázis működési előírásait.

(4)

Az Ügynökség biztosítja, hogy a farmakovigilancia-adatbázisban jelentett információkat feltöltsék és a 75. cikknek megfelelően hozzáférhetővé tegyék.

(5)

A farmakovigilancia-adatbázis rendszerét olyan adatkezelő hálózatként kell létrehozni, amely lehetővé teszi a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai közötti adattovábbítást annak biztosítása érdekében, hogy a farmakovigilancia-adatokhoz kapcsolódó figyelmeztető jelzés esetében mérlegelni lehessen a 129., a 130. és a 134. cikkben említett kockázatkezelési lehetőségeket és megfelelő intézkedéseket.

75. cikk

Hozzáférés a farmakovigilancia-adatbázishoz

(1)

Az illetékes hatóságok korlátlanul hozzáférnek a farmakovigilancia-adatbázishoz.

(2)

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai a 77., a 78. és a 81. cikkben említett farmakovigilancia-feladataik ellátásához szükséges mértékben férnek hozzá a farmakovigilancia-adatbázishoz egyrészt az azon állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos adatok tekintetében, amelyekre vonatkozóan forgalombahozatali engedéllyel rendelkeznek, másrészt az olyan állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos egyéb nem bizalmas adatok tekintetében, amelyekre vonatkozóan nem rendelkeznek forgalombahozatali engedéllyel.

(3)

A nyilvánosság a következő információk tekintetében hozzáféréssel rendelkezik a farmakovigilancia-adatbázishoz, az abban található információk módosításának lehetősége nélkül:

az egyes években bejelentett feltételezett nemkívánatos események száma és legkésőbb – 2022. január 28-tól számított két éven belül – ezen események előfordulási gyakorisága, az állatgyógyászati készítmények, állatfajok és a feltételezett nemkívánatos esemény típusa szerint;

a forgalombahozatali engedély jogosultja által egyes állatgyógyászati készítmények vagy állatgyógyászati készítmények csoportjai tekintetében végzett jelzéskezelési eljárásból származó, a 81. cikk (1) bekezdésében említett eredmények és kimenetelek.

76. cikk

A feltételezett nemkívánatos események bejelentése és nyilvántartása

(1)

Az illetékes hatóságok a farmakovigilancia-adatbázisban minden számukra bejelentett, az adott tagállam területén történt feltételezett nemkívánatos eseményt rögzítenek a feltételezett nemkívánatos eseményről szóló bejelentést követő 30 napon belül.

(2)

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai a farmakovigilancia-adatbázisban minden számukra bejelentett, az Unió vagy egy harmadik ország területén bekövetkezett vagy a tudományos szakirodalomban közétett, a saját engedélyezett állatgyógyászati készítményeikkel kapcsolatos feltételezett nemkívánatos eseményt rögzítenek a feltételezett nemkívánatos eseményről szóló bejelentést követő 30 napon belül.

(3)

Az Ügynökség felkérheti a központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények vagy – amennyiben azok a 82. cikkben említett uniós érdeket érintő (referral) eljárás hatálya alá tartoznak – a nemzeti eljárással engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyeinek jogosultját a 73. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokon túl meghatározott farmakovigilancia-adatok gyűjtésére, valamint forgalomba hozatalt követő felügyeleti vizsgálatok elvégzésére. Az Ügynökség részletesen ismerteti a kérés indokait, megfelelő határidőt tűz ki, és erről tájékoztatja az illetékes hatóságokat.

(4)

Az illetékes hatóságok felkérhetik a nemzeti eljárással engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyeinek jogosultját a 73. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokon túl meghatározott farmakovigilancia-adatok gyűjtésére, valamint forgalomba hozatalt követő felügyeleti vizsgálatok elvégzésére. Az illetékes hatóság részletesen ismerteti a kérés indokait, megfelelő határidőt tűz ki, majd erről tájékoztatja az egyéb illetékes hatóságokat és az Ügynökséget.

77. cikk

A forgalombahozatali engedély jogosultjának farmakovigilanciai kötelezettségei

(1)

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai egy rendszert hoznak létre és tartanak fenn az engedélyezett állatgyógyászati készítményeikkel kapcsolatos feltételezett nemkívánatos eseményekre vonatkozó információk összegyűjtésére, összesítésére és értékelésére, lehetővé téve számukra farmakovigilanciai feladataik ellátását (a továbbiakban: a farmakovigilancia-rendszer).

(2)

A forgalombahozatali engedély jogosultja egy vagy több farmakovigilanciarendszer- törzsdokumentációval rendelkezik, amely részletesen leírja a farmakovigilancia-rendszert az engedélyezett állatgyógyászati készítményei tekintetében. Az egyes állatgyógyászati készítmények esetében a forgalombahozatali engedély jogosultja nem rendelkezhet egynél több farmakovigilanciarendszer-törzsdokumentációval.

(3)

A forgalombahozatali engedély jogosultja helyi vagy regionális képviselőt jelöl ki a feltételezett nemkívánatos eseményekről szóló bejelentések fogadása céljából, aki képes kommunikálni az érintett tagállamok nyelvein.

(4)

A forgalombahozatali engedély jogosultja felelős azon állatgyógyászati készítmények farmakovigilanciájáért, amelyek tekintetében forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik, továbbá folyamatosan, megfelelő eszközökkel értékeli az adott állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonyát, és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(5)

A forgalombahozatali engedély jogosultja betartja az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó helyes farmakovigilanciai gyakorlatot.

(6)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az állatgyógyászati készítmények helyes farmakovigilanciai gyakorlatára, valamint a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának és összefoglalójának formátumára és tartalmára vonatkozó szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)

Ha a farmakovigilanciai feladatokat a forgalombahozatali engedély jogosultja harmadik félnek szervezte ki, az ezzel kapcsolatos megállapodást részletesen ismertetni kell a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjában.

(8)

A forgalombahozatali engedély jogosultja kijelöl egy vagy több, a farmakovigilanciáért felelős képesített személyt a 78. cikkben előírt feladatok elvégzésére. E képesített személyek lakó- és munkavégzési helye az Unióban kell, hogy legyen, megfelelően képzettek kell, hogy legyenek, és folyamatosan a forgalombahozatali engedély jogosultja rendelkezésére kell, hogy álljanak. A farmakovigilancia-rendszer minden egyes törzsdokumentációja tekintetében egyetlen ilyen megfelelően képesített személy jelölhető ki.

(9)

Az e cikk (8) bekezdésében említett, a farmakovigilanciáért felelős képesített személy 78. cikkben előírt feladatai az e cikk (8) bekezdésében rögzített feltételek mellett kiszervezhetők harmadik félnek. Ilyen esetekben a szerződésben ennek szabályairól részletesen rendelkezni kell, és e szabályoknak szerepelnie kell a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjában.

(10)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a farmakovigilancia-adatok értékelése alapján és szükség esetén, a 62. cikknek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül kérelmet nyújt be a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek módosítására.

(11)

A forgalombahozatali engedély jogosultja az állatgyógyászati készítményeivel összefüggő farmakovigilanciai információkról csak abban az esetben tehet nyilvános bejelentést, ha szándékáról előzetesen vagy egyidejűleg tájékoztatja a forgalombahozatali engedélyt megadó illetékes hatóságot vagy adott esetben az Ügynökséget.

A forgalombahozatali engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy ezt a nyilvános bejelentést tárgyilagos módon közöljék, és ne legyen félrevezető.

78. cikk

A farmakovigilanciáért felelős, megfelelően képesített személy

(1)

A 77. cikk (8) bekezdésében említett, a farmakovigilanciáért felelős, megfelelően képesített személy gondoskodik a következő feladatok ellátásáról:

a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának kidolgozása és fenntartása;

a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjához referenciaszámok rendelése, továbbá minden egyes termék esetében e referenciaszám továbbítása a farmakovigilancia-adatbázisba;

az illetékes hatóságok és adott esetben az Ügynökség értesítése a munkavégzés helyéről;

egy olyan rendszer létrehozása és fenntartása, amely biztosítja, hogy minden feltételezett nemkívánatos esemény, amely a forgalombahozatali engedély jogosultjának tudomására jut, rögzítésre kerüljön annak érdekében, hogy az Unióban legalább egy helyszínen hozzáférhető legyen;

a 76. cikk (2) bekezdésében említett feltételezett nemkívánatos eseményekre vonatkozó bejelentések összegyűjtése, szükséges esetben értékelésük és a farmakovigilancia-adatbázisban történő rögzítésük;

annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságoktól vagy az Ügynökségtől érkező, az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonyának értékeléséhez szükséges további információkra vonatkozó minden kérést teljes egészében és azonnal megválaszoljanak;

az illetékes hatóságok vagy adott esetben az Ügynökség számára bármely egyéb, az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonyában bekövetkezett változás kimutatása szempontjából releváns információk továbbítása, beleértve a forgalomba hozatalt követő felügyeleti vizsgálatokra vonatkozó megfelelő információkat is;

a 81. cikkben említett jelzéskezelési eljárás alkalmazása, valamint annak biztosítása, hogy a 77. cikk (4) bekezdésében említett feladatok teljesítésére vonatkozó mechanizmusok rendelkezésre álljanak;

a farmakovigilancia-rendszer folyamatos ellenőrzése és annak biztosítása, hogy szükség esetén megfelelő megelőző vagy korrekciós intézkedési terv készüljön és kerüljön végrehajtásra, és amennyiben szükséges a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációját érintő módosítások biztosítása;

annak biztosítása, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultjának a farmakovigilancia-tevékenységekben részt vevő teljes személyzete továbbképzésben részesüljön;

az illetékes hatóságok és az Ügynökség értesítése a harmadik országokban hozott, a farmakovigilancia-adatokkal kapcsolatos minden hatósági intézkedésről, az ilyen információ tudomására jutását követő 21 napon belül.

(2)

A 77. cikk (8) bekezdésében említett, megfelelően képesített személy a forgalombahozatali engedély jogosultjának a farmakovigilanciai ellenőrzésekkel kapcsolatos kapcsolattartója.

79. cikk

Az illetékes hatóságok és az Ügynökség farmakovigilanciai kötelezettségei

(1)

Az illetékes hatóságok megállapítják a 81. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapítják a farmakovigilancia-adatbázisban nyilvántartott jelzéskezelési eljárás eredményeinek és kimenetelének, valamint a nekik bejelentett feltételezett nemkívánatos eseményeknek az értékeléséhez szükséges eljárásokat, figyelembe veszik a kockázatkezelési lehetőségeket, és meghozzák a 129, a 130. és a 134. cikkben említett, a forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos megfelelő intézkedéseket.

(2)

Az illetékes hatóságok különleges követelményeket írhatnak elő az állatorvosok és más egészségügyi szakemberek számára arra vonatkozóan, hogy a feltételezett nemkívánatos eseményeket bejelentsék. Az Ügynökség az állatorvosok vagy más egészségügyi szakemberek csoportjai számára megbeszéléseket szervezhet vagy hálózatot hozhat létre, amennyiben igény merül fel konkrét farmakovigilancia-adatok összegyűjtésére, összesítésére vagy elemzésére.

(3)

Az illetékes hatóságok és az Ügynökség az állatgyógyászati készítmény használatával összefüggő nemkívánatos eseményekkel kapcsolatban minden lényeges információt közzétesznek. Ezt kellő időben, bármely nyilvánosan elérhető kommunikációs eszköz segítségével kell megtenni, a forgalombahozatali engedély jogosultjának előzetes vagy egyidejű értesítésével.

(4)

Az illetékes hatóságok a 123. és a 126. cikkben említett vizsgálatok és ellenőrzések révén megbizonyosodnak arról, hogy a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai eleget tesznek-e az e szakaszban megállapított farmakovigilanciai követelményeknek.

(5)

Az Ügynökség meghatározza a központilag engedélyezett állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatban számára bejelentett, feltételezett nemkívánatos események értékeléséhez szükséges eljárásokat, és a Bizottság számára ajánlásokat fogalmaz meg a kockázatkezelési intézkedések tekintetében. A Bizottság meghozza a 129., a 130. és a 134. cikkben említett, a forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos megfelelő intézkedéseket.

(6)

Az illetékes hatóság vagy adott esetben az Ügynökség bármikor kérheti a forgalombahozatali engedély jogosultját, hogy nyújtsa be a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának másolatát. A forgalombahozatali engedély jogosultja legkésőbb hét nappal a felszólítás kézhezvétele után benyújtja ezt a másolatot.

80. cikk

Az illetékes hatóság által átruházott feladatok

(1)

Az illetékes hatóság a 79. cikkben említett, rábízott feladatok bármelyikét egy másik tagállam illetékes hatóságára ruházhatja át az utóbbi írásos beleegyezésével.

(2)

A feladatot átruházó illetékes hatóság írásban tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi illetékes hatóságot az (1) bekezdésben említett feladatátruházásról és ezt az információt nyilvánossá teszi.

81. cikk

Jelzéskezelési eljárás

(1)

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai szükség esetén jelzéskezelési eljárást végeznek állatgyógyászati készítményeik tekintetében, figyelembe véve az értékesítési adatokat és az egyéb olyan releváns farmakovigilancia-adatokat, amelyekkel kapcsolatban észszerűen elvárható, hogy azokról tudomásuk legyen, és amelyek az említett jelzéskezelési eljárás szempontjából hasznosak lehetnek. Ezek az adatok tudományos szakirodalomból gyűjtött tudományos információkat is tartalmazhatnak.

(2)

Ha a jelzéskezelési eljárás eredménye az előny-kockázat viszony megváltozását vagy egy új kockázat felmerülését jelzi, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül értesítik az illetékes hatóságokat vagy adott esetben az Ügynökséget, és a 77. cikk (10) bekezdésének megfelelően megteszik a szükséges intézkedéseket.

A forgalombahozatali engedély jogosultja legalább évente rögzíti a jelzéskezelési eljárás valamennyi eredményét és kimenetelét a farmakovigilancia-adatbázisban, beleértve az előny-kockázat viszonyra vonatkozó következtetést és adott esetben a vonatkozó tudományos szakirodalomra való hivatkozásokat is.

A 42. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett állatgyógyászati készítmények esetében a forgalombahozatali engedély jogosultja a forgalombahozatali engedélyben meghatározott gyakorisággal rögzíti a jelzéskezelési eljárás valamennyi eredményét és kimenetelét a farmakovigilancia-adatbázisban, beleértve az előny-kockázat viszonyra vonatkozó következtetést és adott esetben a vonatkozó tudományos szakirodalomra való hivatkozásokat is.

(3)

Az illetékes hatóságok és az Ügynökség dönthetnek úgy, hogy egy célzott jelzéskezelési eljárást hajtanak végre egy adott állatgyógyászati készítmény vagy az állatgyógyászati készítmények egy adott csoportja tekintetében.

(4)

A (3) bekezdés alkalmazásában az Ügynökség és a koordinációs csoport megosztja a célzott jelzéskezelési eljárással kapcsolatos feladatokat, és közösen kiválaszt minden egyes állatgyógyászati készítmény vagy az állatgyógyászati készítmények minden egyes csoportja tekintetében egy illetékes hatóságot vagy az Ügynökséget, amely felelős az ilyen célzott jelzéskezelési eljárásért (a továbbiakban: a vezető hatóság).

(5)

A vezető hatóság kiválasztásakor az Ügynökség és a koordinációs csoport figyelembe veszi a feladatok méltányos elosztását, és elkerüli a munka megkettőzését.

(6)

Ha az illetékes hatóságok vagy adott esetben a Bizottság úgy ítélik meg, hogy szükség van utánkövetési intézkedésre, meghozzák a 129., a 130. és a 134. cikkben említett megfelelő intézkedéseket.

6. szakasz

Uniós érdeket érintő (referral) eljárás

82. cikk

Az uniós érdeket érintő (referral) eljárás hatálya

(1)

Az Unió érdekeit érintő, továbbá különösen a közegészségügy, az állategészségügy vagy a környezetvédelem vonatkozásában felmerülő, az állatgyógyászati készítmények minőségével, ártalmatlanságával és hatékonyságával összefüggő kérdéseket illetően a forgalombahozatali engedély jogosultja, egy vagy több tagállam egy vagy több illetékes hatósága vagy a Bizottság az Ügynökséghez fordulhat, a 83. cikkben foglalt eljárás alkalmazását kérelmezve. Az aggodalomra okot adó szempontot világosan azonosítani kell.

(2)

A forgalombahozatali engedély jogosultja, az érintett illetékes hatóság vagy a Bizottság erről tájékoztatja a többi érintett felet.

(3)

Az Ügynökség kérésére a tagállamok illetékes hatóságai és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai minden, az uniós érdeket érintő (referral) eljárással kapcsolatos információt továbbítanak az Ügynökségnek.

(4)

Az Ügynökség az uniós érdeket érintő (referral) eljárást a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek egyes részeire korlátozhatja.

83. cikk

Az uniós érdeket érintő (referral) eljárás menete

(1)

Az Ügynökség honlapján közzéteszi az arra vonatkozó információkat, hogy a 82. cikknek megfelelően uniós érdeket érintő (referral) eljárás indult, és felkérheti az érdekelt feleket, hogy közöljék észrevételeiket.

(2)

Az Ügynökség felkérheti a 139. cikkben említett bizottságot, hogy vizsgálja meg a beterjesztett kérdést. A bizottság a beterjesztés időpontjától számított 120 napon belül indokolással ellátott véleményt ad ki. Ezt az időtartamot a bizottság további legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, figyelembe véve a forgalombahozatali engedélyek érintett jogosultjainak véleményét.

(3)

A bizottság véleményének kiadása előtt lehetővé teszi, hogy a forgalombahozatali engedélyek érintett jogosultjai meghatározott határidőn belül állást foglalhassanak. A bizottság felfüggesztheti a (2) bekezdésben említett határidőt annak biztosítása érdekében, hogy a forgalombahozatali engedélyek érintett jogosultjai előkészíthessék állásfoglalásukat.

(4)

Az ügy kivizsgálásának céljára a bizottság az egyik tagját előadónak nevezi ki. Különleges kérdésekben a bizottság tanácsadónak nevezhet ki független szakértőket. Ilyen szakértők kinevezésekor a bizottság meghatározza feladataikat és azt a határidőt, ameddig e feladataikat el kell végezniük.

(5)

Az Ügynökség a vélemény bizottság általi elfogadásának időpontjától számított 15 napon belül továbbítja azt a tagállamoknak, a Bizottságnak és a forgalombahozatali engedélyek érintett jogosultjainak, az állatgyógyászati készítmények egy vagy több értékelő jelentésével és a következtetéseinek indokait tartalmazó jelentéssel együtt.

(6)

A forgalombahozatali engedély jogosultja a bizottság véleményének kézhezvételét követő 15 napon belül írásban értesítheti az Ügynökséget arról, hogy kérelmezni kívánja e vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a forgalombahozatali engedély jogosultja a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül benyújtja az Ügynökségnek a felülvizsgálati kérelem részletes indoklását.

(7)

A (6) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követő 60 napon belül a bizottság felülvizsgálja véleményét. Következtetéseinek indoklását az (5) bekezdésben említett értékelő jelentéshez mellékeli.

84. cikk

Az uniós érdeket érintő (referral) eljárást követő határozat

(1)

A 83. cikk (5) bekezdésében említett vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül és a 83. cikk (6) és (7) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően a Bizottság elkészíti a határozattervezetet. Ha a határozattervezet nincs összhangban az Ügynökség véleményével, a Bizottság e határozattervezethez csatolt mellékletben részletes magyarázattal szolgál az eltérések okairól.

(2)

A Bizottság a határozattervezetet továbbítja a tagállamoknak.

(3)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz az uniós érdeket érintő (referral) eljárásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ha az uniós érdeket érintő (referral) eljárásra vonatkozó, a 82. cikk szerinti értesítés másként nem rendelkezik, a Bizottság határozata az eljárás által érintett állatgyógyászati készítményekre vonatkozik.

(4)

Ha az eljárás által érintett állatgyógyászati készítményeket nemzeti, kölcsönös elismerési vagy decentralizált eljárás szerint engedélyezték, a Bizottság (3) bekezdésben említett határozatát valamennyi tagállamnak kell címezni, és tájékoztatás céljából közölni kell a forgalombahozatali engedélyek érintett jogosultjaival.

(5)

Az illetékes hatóságok és a forgalombahozatali engedélyek érintett jogosultjai a Bizottság e cikk (3) bekezdésében említett határozatának való megfelelés érdekében az értesítést követő 30 napon belül az érintett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélye tekintetében meghoznak minden szükséges intézkedést, kivéve, ha a határozat erre más időtartamot ír elő. Az ilyen intézkedés adott esetben magában foglalja a forgalombahozatali engedély jogosultjának felkérését a 62. cikk (1) bekezdésében említett módosítási kérelem benyújtására.

(6)

Központilag engedélyezett, az uniós érdeket érintő (referral) eljárás által érintett állatgyógyászati készítmények esetében a Bizottság a (3) bekezdésben említett határozatot megküldi a forgalombahozatali engedély jogosultjának, és közli azt a tagállamokkal is.

(7)

A nemzeti szinten engedélyezett, az uniós érdeket érintő (referral) eljárás alá tartozó állatgyógyászati készítményeket a kölcsönös elismerési eljárás alá kell vonni.

V. FEJEZET

HOMEOPÁTIÁS ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK

85. cikk

Homeopátiás állatgyógyászati készítmények

(1)

A 86. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő homeopátiás állatgyógyászati készítményeket a 87. cikknek megfelelően egyszerűsített eljárással kell törzskönyvezni.

(2)

A 86. cikkben foglalt követelményeknek meg nem felelő homeopátiás állatgyógyászati készítményekre az 5. cikk alkalmazandó.

86. cikk

A homeopátiás állatgyógyászati készítmények törzskönyvezése

(1)

Azokat a homeopátiás állatgyógyászati készítményeket, amelyek esetében az alábbi feltételek mindegyike teljesül, egyszerűsített eljárással kell törzskönyveztetni:

az Európai Gyógyszerkönyvben vagy – ennek hiányában – a tagállamokban hivatalosan használt gyógyszerkönyvekben ismertetett módon alkalmazzák;

hígítási foka biztosítja ártalmatlanságát, és nem tartalmazhat egy tízezred résznél többet az őstinktúrából;

nincs a címkén vagy bármely a termékhez kapcsolódó információn megjelenő terápiás javallata.

(2)

A tagállamok az e fejezetben meghatározottakon túlmenően eljárásokat állapíthatnak meg a homeopátiás állatgyógyászati készítmények egyszerűsített eljárással történő törzskönyvezésére.

87. cikk

A homeopátiás állatgyógyászati készítmények egyszerűsített eljárással történő törzskönyvezésére irányuló kérelem és eljárás

(1)

A homeopátiás állatgyógyászati készítmény egyszerűsített eljárással történő törzskönyvezésére irányuló kérelemnek a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

a homeopátiás törzsoldatnak vagy törzsoldatoknak egy gyógyszerkönyvben szereplő tudományos elnevezése vagy egyéb neve, valamint egy nyilatkozat arról, hogy milyen alkalmazási módon, milyen gyógyszerformában és milyen hígítási fokban kívánják törzskönyveztetni;

a homeopátiás törzsoldat vagy törzsoldatok kinyerésének, ellenőrzésének a leírása, valamint megfelelő szakirodalom alapján a homeopátiás alkalmazásuk igazolása; a biológiai alapanyagokat tartalmazó homeopátiás állatgyógyászati készítmények esetében a kórokozók jelenlétét megakadályozó intézkedések ismertetése;

az egyes gyógyszerformák gyártására és ellenőrzésére vonatkozó adatok, valamint a hígítás és a potenciálás módszerének ismertetése;

az érintett homeopátiás állatgyógyászati készítmények gyártási engedélye;

az ugyanazon homeopátiás állatgyógyászati készítményekre más tagállamokban megszerzett törzskönyvi bejegyzés egy-egy másolata;

az egyszerűsített eljárással törzskönyveztetni kívánt homeopátiás állatgyógyászati készítmény használati utasításában, külső csomagolásán és közvetlen csomagolásán feltüntetendő szöveg;

a homeopátiás állatgyógyászati készítmény stabilitására vonatkozó adatok;

amennyiben a homeopátiás állatgyógyászati készítményeket élelmiszer-termelő állatoknak szánják, a hatóanyagoknak a 470/2009/EK rendeletnek és az annak alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktusnak megfelelően engedélyezett, farmakológiailag aktív anyagnak kell lennie.

(2)

Az egyszerűsített eljárással való törzskönyvezésre irányuló kérelem az azonos gyógyszerformával rendelkező és ugyanazon a homeopátiás törzsoldatból vagy -oldatokból származó homeopátiás állatgyógyászati készítmények sorozatára is vonatkozhat.

(3)

Az illetékes hatóság megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás állatgyógyászati készítmény hozzáférhetővé tehető.

(4)

A homeopátiás állatgyógyászati készítmény egyszerűsített törzskönyvezési eljárását az érvényes kérelem benyújtásától számított 90 napon belül le kell zárni.

(5)

A homeopátiás állatgyógyászati készítmények nyilvántartásba vételi igazolásának jogosultja ugyanolyan kötelezettségekkel rendelkezik, mint a forgalombahozatali engedély jogosultja, a 2. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel.

(6)

Homeopátiás állatgyógyászati készítmény egyszerűsített eljárással történő törzskönyvezését csak az Unió területén letelepedett kérelmezőnek lehet megadni. Az Unió területén való letelepedés követelménye a nyilvántartásba vételi igazolás jogosultjaira is vonatkozik.

VI. FEJEZET

GYÁRTÁS, BEHOZATAL ÉS KIVITEL

88. cikk

Gyártási engedélyek

(1)

A következő tevékenységek végzéséhez gyártási engedély szükséges:

állatgyógyászati készítmények gyártása, még akkor is, ha kizárólag kivitelre szánják;

állatgyógyászati készítmény gyártási folyamatának bármely szakaszában vagy állatgyógyászati készítmény késztermékké alakításában való részvétel, ideértve e folyamat részeként a feldolgozásban, az összeállításban, a csomagolásban és az újracsomagolásban, a címkézésben és az újracímkézésben, a tárolásban, a sterilizálásban, a vizsgálatban és a felszabadításában, vagy a készítmény értékesítésre bocsátásában való részvételt is; vagy

állatgyógyászati készítmények behozatala.

(2)

E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem kell gyártási engedély az állatgyógyászati készítmények elkészítése, szétosztása, csomagolási vagy a kiszerelési változásai esetében, ha e folyamatokat kizárólagosan közvetlenül a lakosságnak szánt kiskereskedelmi célra, a 103. és a 104. cikk szerint hajtják végre.

(3)

A (2) bekezdés alkalmazása esetén a használati utasítást minden egyes osztott részhez biztosítani kell, a gyártási tétel számát és a lejárati időt pedig egyértelműen jelezni kell.

(4)

Az illetékes hatóságok az általuk megadott gyártási engedélyeket a 91. cikk szerint létrehozott, a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisban rögzítik.

(5)

A gyártási engedély az Unió egész területén érvényes.

89. cikk

A gyártási engedély iránti kérelem

(1)

A gyártási engedély iránti kérelmet azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, ahol a gyártóhely található.

(2)

A gyártási engedély iránti kérelem legalább a következő információkat tartalmazza:

azok az állatgyógyászati készítmények, amelyek gyártását vagy behozatalát tervezik;

a kérelmező neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye;

azok a gyógyszerformák, amelyek gyártását vagy behozatalát tervezik;

arra a gyártóhelyre vonatkozó részletes adatok, ahol az állatgyógyászati készítmények gyártása vagy behozatala zajlani fog;

arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a kérelmező teljesíti a 93. és a 97. cikkben megállapított követelményeket.

90. cikk

A gyártási engedély megadására vonatkozó eljárás

(1)

A gyártási engedély megadása előtt az illetékes hatóság ellenőrzi a gyártóhelyet.

(2)

Az illetékes hatóság a 89. cikkben foglaltaknak megfelelően a kérelemben benyújtott információkon túlmenően további információk benyújtására kérheti fel a kérelmezőt. Ha az érintett illetékes hatóság él ezzel a jogával, az e cikk (4) bekezdésében említett határidőt a kért kiegészítő adatok kérelmező általi benyújtásáig fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni.

(3)

A gyártási engedély csak a 89. cikk említett kérelemben meghatározott gyártóhelyre és gyógyszerformákra érvényes.

(4)

A gyártási engedély megadására vagy elutasítására vonatkozó eljárásokat a tagállamok állapítják meg. Az ilyen eljárások időtartama nem haladhatja meg a gyártási engedély iránti kérelem illetékes hatóság általi kézhezvételétől számított 90 napot.

(5)

A gyártási engedély megadható feltételesen, előírva, hogy a kérelmezőnek meghatározott időn belül bizonyos intézkedéseket kell tennie vagy specifikus eljárásokat kell bevezetnie. Ha a követelmények nem teljesülnek, a feltételesen megadott gyártási engedélyt fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni.

91. cikk

A gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázis

(1)

Az Ügynökség a gyártásra, a behozatalra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázist (a továbbiakban: a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázis) hoz létre és tart fenn.

(2)

A gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázis információkat tartalmaz a gyártási engedélyek, a nagykereskedelmi forgalmazási engedélyek és a helyes gyártási gyakorlatot igazoló tanúsítványok illetékes hatóságok általi megadásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról, valamint a hatóanyagok gyártóinak, importőreinek és forgalmazóinak nyilvántartásba vételéről.

(3)

Az illetékes hatóságok a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisban a hatóanyagok 95. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett importőreire, gyártóira és forgalmazóira vonatkozó információkkal együtt rögzítik a 90., a 94. és a 100. cikknek megfelelően a gyártás és a nagykereskedelmi forgalmazás tekintetében megadott engedélyeket és tanúsítványokat.

(4)

Az Ügynökség a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve kidolgozza a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázis működési előírásait, ideértve az adatok elektronikus benyújtásának formátumát is.

(5)

Az Ügynökség biztosítja a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázison keresztül bejelentett információk összeállítását és hozzáférhetővé tételét, valamint megosztását.

(6)

Az illetékes hatóságok korlátlanul hozzáférnek a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázishoz.

(7)

A nyilvánosság – az információk megváltoztatásának lehetősége nélkül – hozzáféréssel rendelkezik a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisban található információkhoz.

92. cikk

A gyártási engedélyek módosításai kérelem alapján

(1)

Ha a gyártási engedély jogosultja a gyártási engedély módosítását kéri, a kérelem elbírálására szolgáló eljárás időtartama nem haladhatja meg a 30 napot attól a naptól kezdve, amikor az illetékes hatósághoz a kérelem beérkezik. Indokolt esetekben, többek között amikor ellenőrzésre van szükség, ezt az időtartamot az illetékes hatóság 90 napra meghosszabbíthatja.

(2)

Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell a kért módosítás ismertetését.

(3)

Az (1) bekezdésben említett határidőn belül az illetékes hatóság előírhatja a gyártási engedély jogosultja számára, hogy egy megadott határidőn belül kiegészítő információkat nyújtson be, és úgy határozhat, hogy ellenőrzést hajt végre. A kiegészítő információk benyújtásáig az eljárást fel kell függeszteni.

(4)

Az illetékes hatóság értékeli az (1) bekezdésben említett kérelmet, tájékoztatja a gyártási engedély jogosultját a vizsgálat eredményéről és adott esetben módosítja a gyártási engedélyt, továbbá adott esetben naprakésszé teszi a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázist.

93. cikk

A gyártási engedély jogosultjának kötelezettségei

(1)

A gyártási engedély jogosultja:

megfelelő és elegendő helyiséggel, műszaki- és a vizsgálathoz szükséges berendezéssel kell, hogy rendelkezzen a gyártási engedélyben feltüntetett tevékenységek elvégzéséhez;

rendelkezésére kell, hogy álljon legalább egy, a 97. cikkben említett meghatalmazott személy, és biztosítania kell, hogy a meghatalmazott személy az említett cikkel összhangban végezze munkáját;

a 97. cikkben említett, meghatalmazott személy számára lehetővé kell tennie feladatai elvégzését, különösen azáltal, hogy hozzáférést biztosít számára az összes szükséges dokumentumhoz és helyiséghez, valamint rendelkezésére bocsátja a szükséges műszaki és vizsgálati berendezéseket;

a 97. cikkben említett, meghatalmazott személy leváltása előtt legalább 30 nappal előzetes értesítést küld az illetékes hatóságnak, vagy ha a leváltás váratlan volta miatt előzetes értesítés nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot;

rendelkezésére kell, hogy álljon olyan személyzet, amely az adott tagállamban megfelel mind a gyártásra, mind az ellenőrzésre vonatkozó, meglévő jogszabályi követelményeknek;

az illetékes hatóság képviselői számára a helyiségekhez bármikor hozzáférést kell, hogy biztosítson;

a 96. cikknek megfelelően részletes nyilvántartást vezet minden olyan állatgyógyászati készítményről, amelyet a gyártási engedély jogosultja értékesít, és megőrzi az egyes tételekből vett mintákat;

csak az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazóinak értékesíthet állatgyógyászati készítményeket;

haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és a forgalombahozatali engedély jogosultját, amennyiben a gyártási engedély jogosultjának tudomására jut, hogy a gyártási engedélyének hatálya alá tartozó gyógyszereket hamisítják vagy feltehetően hamisítják, függetlenül attól, hogy ezen állatgyógyászati készítményeket a jogszerű ellátási láncban vagy jogellenesen – többek között az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül – forgalmazzák-e;

betartja az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elveit, és kiindulási anyagként csak olyan hatóanyagot használ fel, amelyet a hatóanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlattal összhangban gyártottak és a hatóanyagokra vonatkozó helyes forgalmazási gyakorlatnak megfelelően forgalmaztak;

ellenőrzi, hogy az Unión belüli valamennyi gyártó, forgalmazó és importőr, amelytől a gyártási engedély jogosultja hatóanyagokat szerez be, a gyártó, a forgalmazó és az importőr letelepedései helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál vezetett nyilvántartásban szerepel a 95. cikkel összhangban;

kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket végez azon gyártók, forgalmazók és importőrök esetében, amelyektől a gyártási engedély jogosultja hatóanyagokat szerez be.

(2)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el az e cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett, az állatgyógyászati készítmények és a kiindulási anyagként felhasznált hatóanyagok helyes gyártási gyakorlatára vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

94. cikk

A helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelést igazoló tanúsítványok

(1)

Az ellenőrzéstől számított 90 napon belül az illetékes hatóság a helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelést igazoló tanúsítványt állít ki a gyártó számára a vizsgált gyártóhely tekintetében, amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az említett gyártó megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek és a 93. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusnak.

(2)

Ha az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés eredménye az, hogy a gyártó nem tartja be a helyes gyártási gyakorlatot, az ilyen információt rögzíteni kell a 91. cikkben említett, gyártásra és nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisban.

(3)

A gyártónál végzett ellenőrzést követően levont következtetések az Unió egészében érvényesek.

(4)

Az Unió és egy harmadik ország között megkötött megállapodás sérelme nélkül az illetékes hatóság, a Bizottság vagy az Ügynökség felkérhet egy harmadik országban letelepedett gyártót, hogy vesse alá magát az (1) bekezdésben említett ellenőrzésnek.

(5)

Az állatgyógyászati készítmények importőrei, mielőtt ezeket a termékeket az Unióba szállítják, biztosítják, hogy a harmadik országban letelepedett gyártó rendelkezzen a helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelést igazoló, az illetékes hatóság által kiállított tanúsítvánnyal, vagy – ha a harmadik ország részes fele az Unió és a harmadik ország között létrejött megállapodásnak – egy ezzel egyenértékű igazolással.

95. cikk

A hatóanyagok Unióban letelepedett importőrei, gyártói és forgalmazói

(1)

Az állatgyógyászati készítményekben kiindulási anyagként használt hatóanyagok Unióban letelepedett importőrei, gyártói és forgalmazói tevékenységüket nyilvántartásba vetetik a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságánál, és meg kell, hogy feleljenek a helyes gyártási gyakorlatnak vagy adott esetben a helyes forgalmazási gyakorlatnak.

(2)

A tevékenységnek az illetékes hatóságnál történő nyilvántartásba vételére szolgáló nyilvántartásba vételi lapnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

név vagy cégnév és állandó lakcím vagy bejegyzett székhely;

a behozni, gyártani vagy forgalmazni kívánt hatóanyagok;

a helyiségekre és a műszaki felszerelésre vonatkozó adatok.

(3)

A hatóanyagok (1) bekezdésben említett importőrei, gyártói és forgalmazói tevékenységük tervezett megkezdése előtt legalább 60 nappal benyújtják a nyilvántartásba vételi lapot az illetékes hatóságnak. A hatóanyagok 2022. január 28. előtt már tevékenységet végző importőrei, gyártói és forgalmazói 2022. március 29-ig benyújtják a nyilvántartásba vételi lapot az illetékes hatóságnak.

(4)

Az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján úgy határozhat, hogy ellenőrzést folytat le. Ha az illetékes hatóság a nyilvántartásba vételi lap beérkezését követő 60 napon belül értesítést küld arról, hogy ellenőrzést kíván lefolytatni, a tevékenység nem kezdhető meg mindaddig, amíg az illetékes hatóság annak engedélyezésére vonatkozó értesítést nem küld. Ilyen esetben az illetékes hatóság a vizsgálat elvégzésére irányuló szándékáról szóló értesítéstől számított 60 napon belül elvégzi az ellenőrzést és a hatóanyagok (1) bekezdésben említett importőreivel, gyártóival és forgalmazóival közli annak eredményeit. Ha a nyilvántartásba vételi lap kézhezvételétől számított 60 napon belül az illetékes hatóság nem jelentette be, hogy ellenőrzést végez, a tevékenység megkezdődhet.

(5)

A hatóanyagok (1) bekezdésben említett importőreinek, gyártóinak és forgalmazóinak évente meg kell küldeniük az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vételi lap adataiban bekövetkezett változások jegyzékét. Minden olyan változást, amely a gyártott, behozott vagy forgalmazott hatóanyagok minőségét vagy biztonságát befolyásolhatja, haladéktalanul be kell jelenteni.

(6)

Az illetékes hatóságok az e cikk (2) bekezdésével és a 132. cikkel összhangban benyújtott információkat bejegyzik a 91. cikkben említett, gyártásra és nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisba.

(7)

Ez a cikk a 94. cikk sérelme nélkül alkalmazandó.

(8)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el az állatgyógyászati készítményekben kiindulási anyagként felhasznált hatóanyagok helyes forgalmazási gyakorlatára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

96. cikk

Nyilvántartás

(1)

A gyártási engedély jogosultja az általa rendelkezésre bocsátott valamennyi állatgyógyászati készítmény vonatkozásában nyilvántartásba veszi az alábbi információkat:

az ügylet időpontja;

az állatgyógyászati készítmény neve és adott esetben a törzskönyvi szám, valamint a gyógyszerforma és a hatáserősség;

a rendelkezésre bocsátott mennyiség;

név vagy cégnév és állandó lakcím vagy bejegyzett székhely;

a gyártási szám;

a lejárati idő.

(2)

Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés céljából a gyártási tétel lejárati időpontját követő egy évig, vagy – attól függően, hogy melyik hosszabb – a nyilvántartásba vételtől számított legalább öt évig meg kell őrizni.

97. cikk

A gyártásért és a gyártási tételek felszabadításáért felelős, meghatalmazott személy

(1)

A gyártási engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy legalább egy, az e cikkben megállapított feltételeknek megfelelő és különösen az e cikkben meghatározott feladatokért felelős, meghatalmazott személy folyamatosan rendelkezésére álljon;

(2)

Az (1) bekezdésben említett, meghatalmazott személy az alábbi tudományágak közül egy vagy több tekintetében egyetemi diplomával kell, hogy rendelkezzen: gyógyszerészet, orvostudomány, állatgyógyászat, kémia, gyógyszerészeti kémia és gyógyszer-technológia vagy biológia.

(3)

Az (1) bekezdésben említett, meghatalmazott személynek legalább kétéves, egy vagy több, engedéllyel rendelkező gyártónak minősülő vállalkozásnál szerzett, a gyógyszerek minőségbiztosítására, a gyógyszerek minőségi elemzésére, a hatóanyagok mennyiségi elemzésére, valamint az állatgyógyászati készítmények minőségének biztosításához szükséges ellenőrzésekre kiterjedő gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznie kell.

Az első albekezdésben előírt gyakorlati idő hosszát egy évvel lehet csökkenteni akkor, ha az egyetemi képzés legalább öt évig tart, és másfél évvel, ha az egyetemi képzés ideje legalább hat év.

(4)

Ha a gyártási engedély jogosultja természetes személy, és személyesen megfelel a (2) és (3) bekezdésben említett feltételeknek, betöltheti az (1) bekezdésben említett feladatkört.

(5)

Az illetékes hatóság megfelelő közigazgatási eljárásokat állapíthat meg annak ellenőrzésére, hogy az (1) bekezdésben említett meghatalmazott személy megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(6)

Az (1) bekezdésben említett, meghatalmazott személy biztosítja, hogy az állatgyógyászati készítmények minden egyes tételét a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően gyártsák, és a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően vizsgálják. Ez a meghatalmazott személy erről ellenőrzési jelentést készít. Ezek az ellenőrzési jelentések az Unió egész területén érvényesek.

(7)

Ha az állatgyógyászati készítményeket behozták, az (1) bekezdésben említett, meghatalmazott személy biztosítja, hogy az Unióban minden egyes behozott tétel esetében elvégezték legalább az összes hatóanyag teljes minőségi és mennyiségi vizsgálatát, valamint minden egyéb, ahhoz szükséges vizsgálatot, hogy az állatgyógyászati készítmények minősége a forgalombahozatali engedély követelményeinek megfelelően biztosított legyen, továbbá hogy a gyártott tétel megfeleljen a helyes gyártási gyakorlatnak.

(8)

Az (1) bekezdésben említett, meghatalmazott személy nyilvántartást vezet minden egyes kibocsátott tételről. A nyilvántartást a műveletek elvégzése tekintetében naprakésszé kell tenni, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátás céljából a gyártási tétel lejárati időpontját követő egy évig, vagy – attól függően, hogy melyik hosszabb – a nyilvántartásba vételtől számított legalább öt évig meg kell őrizni.

(9)

Abban az esetben, ha az Unióban gyártott állatgyógyászati készítményeket kiviszik, majd azt követően harmadik országból ismét behozzák az Unióba, a (6) bekezdés alkalmazandó.

(10)

Ha az állatgyógyászati készítményeket olyan harmadik országból hozzák be, amellyel az Unió a 93. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal legalább egyenértékű megállapodást kötött a helyes gyártási gyakorlat szabványainak alkalmazásáról, és bizonyított, hogy az e cikk (6) bekezdésében említett vizsgálatokat a kiviteli országban elvégezték, a meghatalmazott személy elkészítheti az e cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési jelentést anélkül, hogy elvégezné az e cikk (7) bekezdésében említett szükséges vizsgálatokat, kivéve, ha a behozatali tagállam illetékes hatósága másként dönt.

98. cikk

Az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos tanúsítványok

(1)

Az állatgyógyászati készítmények valamely gyártója vagy exportőre, illetve egy importáló harmadik ország hatóságainak kérésére az illetékes hatóság vagy az Ügynökség igazolja, hogy:

a gyártó gyártási engedéllyel rendelkezik;

a gyártó a 94. cikkben említett, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy

az érintett állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyt kapott az adott tagállamban, vagy az Ügynökséghez benyújtott kérelem centralizált forgalombahozatali engedélyt kapott.

(2)

Az ilyen tanúsítvány kiállításakor az illetékes hatóság vagy adott esetben az Ügynökség figyelembe veszi az ilyen tanúsítványok tartalmára és formájára vonatkozó hatályos közigazgatási megállapodásokat.

VII. FEJEZET

ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FELHASZNÁLÁS

1. szakasz

Nagykereskedelmi forgalmazás

99. cikk

Nagykereskedelmi forgalmazási engedélyek

(1)

Az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásához nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel kell rendelkezni.

(2)

A nagykereskedelmi forgalmazási engedély jogosultjainak az Unióban letelepedettnek kell lenniük.

(3)

A nagykereskedelmi forgalmazási engedély az Unió egész területére érvényes.

(4)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az állatgyógyászati készítmények kis mennyiségben, egyik kiskereskedő által egy ugyanazon tagállambeli másik kiskereskedőnek történő értékesítéséhez nem szükséges nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkezni.

(5)

Az (1) bekezdéstől eltérve, a gyártási engedély jogosultjának nem kötelessége nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkeznie a gyártási engedély alapján előállított állatgyógyászati készítmények tekintetében.

(6)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el az állatgyógyászati készítmények helyes forgalmazási gyakorlatára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

100. cikk

A nagykereskedelmi forgalmazási engedélyre irányuló kérelem és eljárás

(1)

A nagykereskedelmi forgalmazási engedély iránti kérelmet azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben a nagykereskedelmi forgalmazó telephelye vagy telephelyei találhatók.

(2)

A kérelmezőnek a kérelemben bizonyítania kell, hogy a következő követelmények teljesülnek:

a kérelmező kellő szakértelemmel rendelkező személyzettel rendelkezik és különösen legalább egy olyan, felelősnek kijelölt személlyel, aki megfelel a nemzeti jogban előírt feltételeknek;

a kérelmező alkalmas és elegendő helyiséggel rendelkezik ahhoz, hogy megfeleljen az adott tagállamban az állatgyógyászati készítmények helyes tárolása és kezelése tekintetében megállapított követelményeknek;

a kérelmező egy olyan tervvel rendelkezik, amely garantálja az illetékes hatóságok vagy a Bizottság által elrendelt, vagy az érintett állatgyógyászati készítmény gyártójával vagy forgalombahozatali engedélyének jogosultjával együttműködésben végrehajtott, piacról történő bármely kivonás vagy visszahívás hatékony megvalósítását;

a kérelmező megfelelő nyilvántartási rendszerrel rendelkezik a 101. cikkben említett követelményeknek való megfelelés biztosítására;

a kérelmező nyilatkozik arról, hogy teljesíti a 101. cikkben említett követelményeket.

(3)

A tagállamok meghatározzák a nagykereskedelmi forgalmazási engedély megadására, elutasítására, felfüggesztésére, visszavonására vagy módosítására vonatkozó eljárásokat.

(4)

A (3) bekezdésben említett eljárások időtartama nem haladhatja meg a 90 napot, amely adott esetben attól a naptól számítandó, amikor a kérelem az illetékes hatósághoz a nemzeti joggal összhangban beérkezik.

(5)

Az illetékes hatóság:

értesíti a kérelmezőt az értékelés eredményéről;

megadja, megtagadja vagy módosítja a nagykereskedelmi forgalmazási engedélyt; és

feltölti az engedély releváns adatait a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó, 91. cikkben említett adatbázisba.

101. cikk

A nagykereskedelmi forgalmazók kötelezettségei

(1)

A nagykereskedelmi forgalmazó az állatgyógyászati készítményeket kizárólag gyártási engedéllyel rendelkező vagy nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező jogosulttól szerezheti be.

(2)

A nagykereskedelmi forgalmazó az állatgyógyászati készítményeket kizárólag a 103. cikk (1) bekezdésének megfelelően a valamely tagállamban kiskereskedelmi tevékenységre feljogosító engedéllyel rendelkező személyeknek, az állatgyógyászati készítmények más nagykereskedelmi forgalmazóinak, valamint a nemzeti jog szerinti egyéb személyeknek vagy szervezeteknek értékesítheti.

(3)

A nagykereskedelmi forgalmazási engedély jogosultja gondoskodik arról, hogy legalább egy, a nagykereskedelmi forgalmazásért felelős személy szolgáltatásai folyamatosan rendelkezésére álljanak.

(4)

A nagykereskedelmi forgalmazók saját hatáskörükben biztosítják a 103. cikk (1) bekezdésével összhangban állatgyógyászati készítmények értékesítésére jogosult személyek megfelelő és folyamatos ellátását az állatgyógyászati készítményekkel, hogy az adott tagállamban ki lehessen elégíteni az állategészségügyi szükségleteket.

(5)

A nagykereskedelmi forgalmazóknak meg kell felelniük a 99. cikk (6) bekezdésében említett, az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó helyes forgalmazási gyakorlatnak.

(6)

A nagykereskedelmi forgalmazók haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságot és adott esetben a forgalombahozatali engedély jogosultját a hozzájuk beérkező vagy számukra felkínált olyan állatgyógyászati készítményekről, amelyekről megállapítják vagy gyanítják, hogy hamisítottak.

(7)

A nagykereskedelmi forgalmazó részletes nyilvántartást vezet minden egyes ügylettel kapcsolatban legalább az alábbi információkról:

az ügylet időpontja;

az állatgyógyászati készítmény neve, adott esetben beleértve a gyógyszerformát és a hatáserősséget is;

a gyártási szám;

az állatgyógyászati készítmény lejárati ideje;

a bevételezett vagy kiadott mennyiség, megadva a kiszerelés méretét és a kiszerelések számát;

beszerzés esetén az értékesítő, értékesítés esetén a vevő neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye.

(8)

A nagykereskedelmi forgalmazási engedély jogosultja legalább évente egyszer részletesen ellenőrzi a készletet, és összehasonlítja a bevételezett és kiadott, nyilvántartásba vett állatgyógyászati készítményeket a pillanatnyilag raktáron lévő állatgyógyászati készítményekkel. Az esetleges eltéréseket rögzíti. Az erről szóló nyilvántartást az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés céljából legalább öt évig meg kell őrizni.

102. cikk

Az állatgyógyászati készítmények párhuzamos kereskedelme

(1)

Az állatgyógyászati készítmények párhuzamos kereskedelme céljából a nagykereskedelmi forgalmazónak biztosítania kell, hogy az általa valamely tagállamból (a továbbiakban: forrás szerinti tagállam) beszerezni és egy másik tagállamban (a továbbiakban: rendeltetési hely szerinti tagállam) forgalmazni kívánt állatgyógyászati készítmény a rendeltetési tagállamban már engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel közös eredetű legyen. Az állatgyógyászati készítmények akkor minősülnek közös eredetűnek, ha megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek:

a hatóanyagok és segédanyagok tekintetében azonos minőségi és mennyiségi összetétellel rendelkeznek;

azonos gyógyszerformával rendelkeznek;

azonos klinikai adatokkal, és adott esetben azonos élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkeznek; és

ugyanaz a gyártó vagy egy másik, engedéllyel rendelkező gyártó állította elő azonos technológia szerint.

(2)

A valamely forrás szerinti tagállamból beszerzett állatgyógyászati készítménynek meg kell felelnie a rendeltetési hely szerinti tagállam címkézési és nyelvi követelményeinek.

(3)

Az illetékes hatóságok megállapítják az állatgyógyászati készítmények párhuzamos kereskedelmére vonatkozó közigazgatási eljárásokat és az ilyen termékek párhuzamos kereskedelme iránti kérelem jóváhagyására vonatkozó közigazgatási eljárást.

(4)

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai nyilvánosságra hozzák az adott tagállamban párhuzamos forgalomban lévő állatgyógyászati készítmények jegyzékét a 55. cikkben említett készítmény-adatbázisban.

(5)

Az a nagykereskedelmi forgalmazó, amely nem a forgalombahozatali engedély jogosultja, értesíti a forgalombahozatali engedély jogosultját és a forrás szerinti tagállam illetékes hatóságát arról a szándékáról, hogy az állatgyógyászati készítményt valamely rendeltetési hely szerinti tagállamba kívánja párhuzamos kereskedelem útján szállítani.

(6)

Annak a nagykereskedelmi forgalmazónak, amely egy állatgyógyászati készítményt párhuzamos kereskedelem útján egy rendeltetési hely szerinti tagállamba kíván szállítani, legalább a következő kötelezettségeket kell teljesítenie:

nyilatkozatot nyújt be a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához, és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a forrás szerinti tagállamban tevékenykedő nagykereskedelmi forgalmazó értesítse minden farmakovigilanciai esetről;

értesíti a forgalombahozatali engedély rendeltetési hely szerinti tagállamban található jogosultját a forrás szerinti tagállamból beszerzendő azon állatgyógyászati készítményről, amelyet a rendeltetési hely szerinti tagállamban legalább egy hónappal azelőtt forgalomba kívánnak hozni, mielőtt az illetékes hatósághoz benyújtják az adott állatgyógyászati készítmény párhuzamos kereskedelmére irányuló kérelmet;

írásos nyilatkozatot nyújt be a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához arról, hogy a b) pontnak megfelelően értesítette a forgalombahozatali engedély rendeltetési hely szerinti tagállamban található jogosultját, az értesítés másolatával együtt;

nem kereskedik olyan állatgyógyászati készítménnyel, amelyet a forrás szerinti tagállam vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam piacáról minőségi, ártalmatlansági vagy hatékonysági okokból visszahívtak;

begyűjti a feltételezett nemkívánatos eseményeket, és azokról jelentést tesz a párhuzamosan forgalomba hozott állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultja felé.

(7)

A (4) bekezdésben említett jegyzékhez az összes állatgyógyászati készítmény tekintetében a következő információkat kell csatolni:

az állatgyógyászati készítmény neve;

hatóanyagok;

gyógyszerformák;

az állatgyógyászati készítmények besorolása a rendeltetési hely szerinti tagállamban;

az állatgyógyászati készítmények törzskönyvi száma a forrás szerinti tagállamban;

az állatgyógyászati készítmények törzskönyvi száma a rendeltetési hely szerinti tagállamban;

a nagykereskedelmi forgalmazó neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy székhelye a forrás és a rendeltetési hely szerinti tagállamban.

(8)

E cikk a központilag engedélyezett állatgyógyászati készítményekre nem alkalmazandó.

2. szakasz

Kiskereskedelem

103. cikk

Az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelme és nyilvántartása

(1)

Az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi szabályait a nemzeti jog határozza meg, hacsak e rendelet másként nem rendelkezik.

(2)

A 99. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az állatgyógyászati készítmények kiskereskedői kizárólag nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező jogosultaktól szerezhetnek be állatgyógyászati készítményeket.

(3)

Az állatgyógyászati készítmények kiskereskedői részletes nyilvántartást vezetnek az alábbi információkról a 34. cikk értelmében állatorvosi vényhez kötött állatgyógyászati készítmények minden egyes ügyletével kapcsolatban:

az ügylet időpontja;

az állatgyógyászati készítmény neve, adott esetben beleértve a gyógyszerformát és a hatáserősséget is;

a gyártási szám;

bevételezett vagy kiadott mennyiség;

beszerzés esetén az értékesítő, értékesítés esetén a vevő neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye;

a készítményt rendelő állatorvos neve és elérhetőségei, valamint adott esetben az állatorvosi vény másolata;

a törzskönyvi szám.

(4)

Ha a tagállamok szükségesnek tartják, előírhatják a kiskereskedők számára, hogy részletes nyilvántartást vezessenek az állatorvosi vényhez nem kötött állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos ügyletekről.

(5)

A kiskereskedő legalább évente egyszer részletesen ellenőrzi a készletet, és összehasonlítja a bevételezett és kiadott, nyilvántartásba vett állatgyógyászati készítményeket a pillanatnyilag raktáron lévő készítményekkel. Az esetleges eltéréseket rögzíti. A részletes ellenőrzés eredményeit és az e cikk (3) bekezdésében említett nyilvántartást az illetékes hatóságok által végzett, a 123. cikk szerinti ellenőrzés céljából legalább öt évig meg kell őrizni.

(6)

A tagállamok az állatgyógyászati készítmények területükön folytatott kiskereskedelme tekintetében a közegészségügy és az állategészségügy vagy a környezetvédelem által indokolt feltételeket írhatnak elő, amennyiben az ilyen feltételek megfelelnek az uniós jognak, arányosak és megkülönböztetéstől mentesek.

104. cikk

Az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi távértékesítése

(1)

Az e rendelet 103. cikkének (1) bekezdése szerint állatgyógyászati készítmények értékesítésére jogosult személyek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) értelmében az állatgyógyászati készítményeket információs társadalommal összefüggő szolgáltatás keretében is értékesíthetik az Unióban letelepedett természetes és jogi személyek számára, feltéve, hogy az érintett állatgyógyászati készítmények kiadása e rendelet 34. cikke szerint nem kötött állatorvosi vényhez, valamint megfelelnek ennek a rendeletnek és az állatorvosi készítménnyel folytatott kiskereskedelem helye szerinti tagállam jogának.

(2)

E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy a 103. cikk (1) bekezdésével összhangban állatgyógyászati készítmények értékesítésére jogosult személyek információs társadalommal összefüggő szolgáltatás keretében a 34. cikk értelmében állatorvosi vényhez kötött állatgyógyászati készítményeket kínáljanak, feltéve, hogy a tagállam biztonságos rendszert biztosított az ilyen értékesítés számára. Ilyen engedély csak a területükön letelepedett személyeknek adható meg, és az értékesítésre csak az adott tagállam területén kerülhet sor.

(3)

A (2) bekezdésben említett tagállam gondoskodik arról, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre annak biztosítása érdekében, hogy az állatorvosi vényre vonatkozó követelményeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül történő értékesítés során tiszteletben tartsák, és amennyiben a (2) bekezdésben említett eltérést alkalmazza, értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot, és szükség esetén együttműködik a Bizottsággal és más tagállamokkal az ilyen értékesítés nem szándékos következményeinek elkerülése érdekében. A tagállamok szabályokat állapítanak meg az elfogadott nemzeti szabályok betartásának biztosítását célzó megfelelő szankciók tekintetében, beleértve az ilyen engedélyek visszavonására vonatkozó szabályokat is.

(4)

Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett személyeket és tevékenységeket alá kell vetni a 123. cikkben említett, a kiskereskedő letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatósága által elvégzett ellenőrzéseknek.

(5)

A 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 6. cikkében foglalt tájékoztatási követelmények mellett az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül állatgyógyászati készítményeket kínáló kiskereskedőknek rendelkezésre kell bocsátaniuk legalább az alábbi információkat:

az állatgyógyászati készítményeket kínáló kiskereskedő letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságának elérhetősége;

a letelepedési hely szerinti tagállam által az e cikk (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően létrehozott honlapra mutató hiperlink;

az e cikk (6) bekezdésének megfelelően létrehozott közös logó, amely jól láthatóan szerepel a honlap minden olyan oldalán, amely állatgyógyászati készítmények távértékesítéséhez kapcsolódik, és amely az e cikk (8) bekezdésének c) pontjában említett, engedéllyel rendelkező kiskereskedők listájára mutató hiperlinket tartalmaz.

(6)

A Bizottság a 7. cikk szerint az Unió egész területén felismerhető közös logót hoz létre, amely egyúttal lehetővé teszi az állatgyógyászati készítményeket távértékesítésre kínáló személy letelepedési helye szerinti tagállam azonosítását. A logót az állatgyógyászati készítményeket távértékesítésre kínáló honlapokon jól láthatóan fel kell tüntetni.

(7)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikk (6) bekezdésében említett közös logó formatervét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)

Az állatgyógyászati készítmények távértékesítése vonatkozásában minden tagállam létrehoz egy honlapot, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza:

azon nemzeti jogszabályokra vonatkozó tájékoztatás, amelyek alkalmazandóak az állatgyógyászati készítmények információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül, az (1) és (2) bekezdéssel összhangban történő távértékesítésére, beleértve az arra vonatkozó tájékoztatást is, hogy az állatgyógyászati készítmények rendelhetőségi és forgalmazhatósági besorolása tekintetében a tagállamok között eltérések lehetnek;

a közös logóra vonatkozó információ;

az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül állatgyógyászati készítmények távértékesítésére engedéllyel rendelkező, az adott tagállamban letelepedett kiskereskedők listája, valamint ezeknek a kiskereskedőknek a honlapcímei.

(9)

Az Ügynökség a közös logóra vonatkozó információkat tartalmazó honlapot hoz létre. Az Ügynökség honlapja kifejezetten megemlíti, hogy a tagállami honlapok információkat tartalmaznak az adott tagállamban információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül állatgyógyászati készítmények távértékesítésére engedéllyel rendelkező személyekről.

(10)

A tagállamok a közegészségügy védelme által indokolt esetekben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztül távértékesítésre kínált állatgyógyászati készítményeknek a területükön történő kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozóan feltételeket írhatnak elő.

(11)

A tagállamok által létrehozott honlapok az Ügynökségnek a (9) bekezdés szerint létrehozott honlapjára mutató hiperlinket tartalmaznak.

105. cikk

Állatorvosi vény

(1)

Antimikrobiális állatgyógyászati készítményre vonatkozó állatorvosi vény metafilaxis esetén csak a fertőző betegség állatorvos általi diagnózisát követően állítható ki.

(2)

Az állatorvosnak meg kell tudnia indokolni az antimikrobiális állatgyógyászati készítményekre vonatkozó állatorvosi vény kiállítását, különösen a metafilaxis és profilaxis esetében.

(3)

Állatorvosi vényt csak az állat vagy állatcsoport egészségügyi állapotának állatorvos által végzett klinikai vizsgálata vagy egyéb megfelelő értékelése után lehet kiállítani.

(4)

A 4. cikk 33. pontjától és e cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy az állatorvosi vényt az e rendelet hatálybalépésének időpontjában alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban erre képesített szakember – nem állatorvos – állítsa ki. Az ilyen vények csak az adott tagállamban érvényesek és nem lehetnek antimikrobiális szerek és egyéb olyan állatgyógyászati készítményekre vonatkozó vények, amelyek esetében állatorvos általi diagnózis szükséges.

E cikk (5), (6), (8), (9) és (11) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az állatorvostól eltérő szakember által kiállított állatorvosi vényekre.

(5)

Az állatorvosi vény legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a kezelendő állat vagy állatcsoport azonosítása,

az állat tulajdonosának vagy tartójának teljes neve és elérhetősége,

a kiállítás dátuma,

az állatorvos teljes neve és elérhetőségei, beleértve – ha rendelkezésre áll – a kamarai bélyegzőjének száma;

az állatorvos aláírása vagy azzal egyenértékű elektronikus azonosítója;

a rendelt állatgyógyászati készítmény neve, ideértve a hatóanyagait is;

gyógyszerforma és hatáserősség;

előírt mennyiség vagy a csomagok száma, beleértve a kiszerelés méretét is;

adagolási előírás;

élelmiszer-termelő állatok esetében az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, akkor is, ha nulla;

a megfelelő használat biztosításához szükséges figyelmeztetések, beleértve adott esetben az antimikrobiális szerek körültekintő használatát;

ha a gyógyászati készítményt a 112., a 113. és a 114. cikknek megfelelően írják fel, az erre vonatkozó nyilatkozat;

ha a gyógyászati készítményt a 107. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően írják fel, az erre vonatkozó nyilatkozat.

(6)

A gyógyászati készítmény rendelt mennyiségét az érintett kezelés vagy terápia céljából szükséges mennyiségre kell korlátozni. A metafilaxis vagy profilaxis esetén szükséges antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket csak korlátozott időtartamra, a kockázati periódus időtartamára lehet felírni.

(7)

A (3) bekezdéssel összhangban kiállított állatorvosi vény az Unió egész területén érvényes.

(8)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk (5) bekezdésében meghatározott követelmények mintaformátumát. A mintaformátumot elektronikus változatban is rendelkezésre kell bocsátani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)

A rendelt állatgyógyászati készítményt a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően kell kiadni.

(10)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítményekre vonatkozó állatorvosi vény a kiállítás napjától számított öt napig érvényes.

(11)

Az e cikkben meghatározott követelményeken túlmenően a tagállamok szabályokat állapíthatnak meg az állatorvosok számára az állatorvosi vények kiállításával kapcsolatos nyilvántartás tekintetében.

(12)

A 34. cikk ellenére azon állatgyógyászati készítményeket, amelyek az említett cikk szerint állatorvosi vény kiadásához kötöttek, maga az állatorvos állatorvosi vény nélkül is beadhatja, kivéve, ha az alkalmazandó nemzeti jog másként rendelkezik. Az állatorvosnak erről a vény nélküli személyes alkalmazásról az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nyilvántartást kell vezetnie.

3. szakasz

Felhasználás

106. cikk

A készítmények felhasználása

(1)

Az állatgyógyászati készítményeket a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően kell felhasználni.

(2)

Az állatgyógyászati készítmények e szakasz szerinti alkalmazása nem érinti az (EU) 2016/429 rendelet 46. és 47. cikkét.

(3)

A tagállamok a 110–114. és a 116. cikk végrehajtásához szükségesnek ítélt bármilyen eljárást előírhatnak.

(4)

A tagállamok kellően indokolt esetben dönthetnek úgy, hogy valamely állatgyógyászati készítményt csak állatorvos adhatja be.

(5)

A 2. cikk (3) bekezdésében említett inaktivált immunológiai állatgyógyászati készítményeket csak kivételes körülmények között, állatorvosi vénynek megfelelően lehet alkalmazni az említett bekezdésben említett állatokon, és ha a célállat fajra és a javallatra vonatkozóan nem létezik engedélyezett immunológiai állatgyógyászati készítmény.

(6)

A Bizottság a 147. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e cikk szükség szerinti kiegészítésére vonatkozóan, olyan megfelelő intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása érdekében, amelyek biztosítják az engedélyezett és felírt, szájon át alkalmazandó állatgyógyászati készítmények hatékony és ártalmatlan alkalmazását, amelyeket nem gyógyszeres takarmányokban adagolnak, mint például állatgyógyászati készítmény itatóvízbe történő bekeverése vagy állatgyógyászati készítmény takarmányba való manuális belekeverése és az állattartó által élelmiszer-termelő állatoknak való beadása. A Bizottság az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veszi az Ügynökség tudományos szakvéleményét.

107. cikk

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények felhasználása

(1)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények nem alkalmazhatók rutinszerűen, és nem használhatók fel a rossz higiénia, a nem megfelelő állattartási gyakorlatnak vagy az odafigyelés hiányának, illetve az állattartó telep nem megfelelő üzemeltetésének kompenzálása céljából.

(2)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények nem használhatók fel állatokon a növekedés előmozdítása vagy a hozam fokozása céljából.

(3)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények nem használhatók profilaxisra, kivéve az olyan kivételes esetekben, amikor az állatok egyedi kezeléséről vagy korlátozott számú állatnak történő beadásról van szó, ha a fertőzés vagy egy fertőző betegség kockázata nagyon magas vagy annak következményei valószínűleg súlyosak.

Ilyen esetekben az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítmények profilaxis céljából történő használata csak az egyedi kezelésre korlátozódik, az első albekezdésben megállapított feltételek szerint.

(4)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények csak akkor használhatók metafilaxisra, ha magas a fertőzés vagy a fertőző betegség terjedésének kockázata állatok egy csoportján belül, és ha nem állnak rendelkezésre egyéb megfelelő alternatívák. A tagállamok iránymutatást adhatnak az ilyen egyéb megfelelő alternatívákkal kapcsolatban, és aktívan támogatják az olyan iránymutatások kidolgozását és alkalmazását, amelyek elősegítik a metafilaxissal kapcsolatos kockázati tényezők megértését, és kitérnek a metafilaxis megkezdésének kritériumaira is.

(5)

A 37. cikk (5) bekezdésében említett kijelölt antimikrobiális szereket tartalmazó gyógyászati készítmények nem alkalmazhatók a 112., a 113. és a 114. cikk szerint.

(6)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén és az Ügynökségtől kapott tudományos szakvéleményt figyelembe véve összeállíthatja azon antimikrobiális szerek listáját, amelyeket:

nem lehet a 112., a 113. és a 114. cikk szerint alkalmazni; vagy

csak bizonyos feltételek mellett lehet a 112., a 113. és a 114. cikk szerint alkalmazni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az alábbi kritériumokat:

a közegészségügyi vagy állategészségügyi kockázatok, amennyiben az antimikrobiális szert a 112., a 113. és a 114. cikk szerint használják;

a közegészségügyi vagy állategészségügyi kockázatok antimikrobiális rezisztencia kialakulása esetén;

más kezelések elérhetősége az állatok számára;

más antimikrobiális kezelések elérhetősége az emberek számára;

az akvakultúrára és a gazdálkodásra gyakorolt hatás, ha a beteg állatok nem részesülnek kezelésben.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)

A tagállam tovább korlátozhatja vagy megtilthatja egyes antimikrobiális szerek saját területén történő használatát, ha az ilyen antimikrobiális szerek beadása ellentétes az antimikrobiális szerek körültekintő használatára vonatkozó nemzeti politika végrehajtásával.

(8)

A tagállamok által a (7) bekezdés alapján elfogadott intézkedéseknek arányosaknak és indokoltaknak kell lenniük.

(9)

A tagállamok a (7) bekezdés alapján elfogadott összes intézkedésről tájékoztatják a Bizottságot.

108. cikk

Az élelmiszer-termelő állatok tulajdonosai és tartói által vezetett nyilvántartás

(1)

Az élelmiszer-termelő állatok tulajdonosainak vagy – amennyiben az állattartást nem a tulajdonosok végzik – az állatok tartóinak nyilvántartást kell vezetniük a felhasznált készítményekről és adott esetben meg kell őrizniük az állatorvosi vény másolatát.

(2)

Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következőket tartalmazza:

a gyógyászati készítmény állatnak történő első beadásának dátuma;

a gyógyászati készítmény neve;

az alkalmazott gyógyászati készítmény mennyisége;

az értékesítő neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye;

az általuk használt gyógyászati készítmények beszerzésére vonatkozó igazolás;

a kezelt állat vagy állatcsoport azonosítása;

adott esetben a készítményt felíró állatorvos neve és elérhetőségei;

az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, még ha ez nulla is;

a kezelés időtartama.

(3)

Ha az e cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvántartásba veendő információk már rendelkezésre állnak az állatorvosi vény egy példányán, a gazdaságban tartott nyilvántartásban vagy lófélék esetén a 8. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett, egész élettartamra szóló egyedi azonosító okmányban, azokat nem kell külön rögzíteni.

(4)

A tagállamok további követelményeket állapíthatnak meg az élelmiszer-termelő állatok tulajdonosai és tartói számára a nyilvántartás vezetésére vonatkozóan.

(5)

E nyilvántartást az illetékes hatóságok által végzett, a 123. cikk szerinti vizsgálat céljából legalább öt évig meg kell őrizni.

109. cikk

Nyilvántartási kötelezettségek lófélék esetében

(1)

A Bizottság a 147. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, a 8. cikk (4) bekezdésében említett, egész élettartamra szóló egyedi azonosító okmányban feltüntetendő, és a 112. cikk (4) bekezdésének és a 115. cikk (5) bekezdésének alkalmazásához szükséges információk tartalmára és formátumára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja a 8. cikk (4) bekezdésében említett, egész élettartamra szóló egyedi azonosító okmányban feltüntetendő, és a 112. cikk (4) bekezdésének és a 115. cikk (5) bekezdésének alkalmazásához szükséges információk bevezetésének formátumára vonatkozó mintákat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

110. cikk

Az immunológiai állatgyógyászati készítmények használata

(1)

Az illetékes hatóságok területükön vagy annak egy részén az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően megtilthatják az immunológiai állatgyógyászati készítmények gyártását, behozatalát, forgalmazását, birtoklását, eladását, értékesítését, kiadását vagy használatát, amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a készítmény állatokon történő alkalmazása zavarhatja a valamely állatbetegség diagnózisára, leküzdésére vagy felszámolására irányuló nemzeti programok végrehajtását;

a készítmény állatokon történő alkalmazása megnehezítheti az élő állatok betegségtől való mentességének igazolását, vagy a kezelt állatokból nyert élelmiszerek vagy egyéb termékek szennyezettségét okozhatják;

a kórokozófajták törzsei, amelyek ellen a termék védettséget hivatott biztosítani, az érintett területen a földrajzi kiterjedés tekintetében gyakorlatilag nem fordulnak elő.

(2)

E rendelet 106. cikkének (1) bekezdésétől eltérve és az e rendelet 116. cikkében említett állatgyógyászati készítmény hiányában az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkében említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy az említett rendelet 6. cikkében említett új betegség kitörése esetén az illetékes hatóság engedélyezheti az Unióban nem engedélyezett immunológiai állatgyógyászati készítmény használatát.

(3)

E rendelet 106. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben az (EU) 2016/429 rendelet 5. vagy 6. cikkében nem szereplő, de az Unióban már jelen lévő betegségre már engedélyeztek egy immunológiai állatgyógyászati készítményt, de az az Unióban már nem áll rendelkezésre, valamely illetékes hatóság az állategészségügy, az állatjólét és a közegészségügy érdekében engedélyezheti az Unióban nem engedélyezett immunológiai állatgyógyászati készítmény eseti alapon történő használatát.

(4)

Az illetékes hatóságok az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazása esetén haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, kitérve az e bekezdések végrehajtása során előírt feltételekre is.

(5)

Ha egy állatot harmadik országba visznek ki, és ezért rá az adott harmadik országban különleges kötelező egészségügyi szabályok vonatkoznak, az illetékes hatóság kizárólag az adott állat kezelésére engedélyezheti egy olyan immunológiai állatgyógyászati készítmény használatát, amelyre az adott tagállamban nincs forgalombahozatali engedély, de használata a rendeltetési hely szerinti harmadik ország jogszabályai szerint engedélyezett.

111. cikk

Az állatgyógyászati készítmények másik tagállamban szolgáltatást nyújtó állatorvosok általi használata

(1)

Ha egy állatorvos a letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban (a továbbiakban: a fogadó tagállam) nyújt szolgáltatást, lehetővé kell tenni számára, hogy birtokolhasson a fogadó tagállamban nem engedélyezett állatgyógyászati készítményt, és azokat az állatorvos által felírt kezeléshez szükséges mennyiséget meg nem haladó mennyiségben beadhassa az általa kezelt állatoknak vagy állatcsoportoknak, feltéve, ha teljesülnek a következő követelmények:

az állatoknak beadandó állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedélyt az állatorvos letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a Bizottság adta meg;

az érintett állatgyógyászati készítményt az állatorvos az eredeti csomagolásában szállítja;

az állatorvos követi a fogadó tagállamban alkalmazott helyes állatorvosi gyakorlatot;

az állatorvos meghatározza az alkalmazott állatgyógyászati készítmény címkéjén vagy használati utasításában feltüntetett élelmezés-egészségügyi várakozási időt;

az állatorvos nem értékesít kiskereskedelmi jelleggel állatgyógyászati készítményt a fogadó tagállamban kezelt állatok tulajdonosának vagy tartójának, kivéve, ha azt a fogadó tagállam szabályai megengedik.

(2)

Az (1) bekezdés az immunológiai állatgyógyászati készítményekre nem vonatkozik, kivéve a toxinok és a szérumok esetében.

112. cikk

Az állatgyógyászati készítmények használata nem élelmiszer-termelő állatok esetében, a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételektől eltérően

(1)

A 106. cikk (1) bekezdésétől eltérve abban az esetben, ha egy adott tagállamban nincs engedélyezett állatgyógyászati készítmény valamely nem élelmiszer-termelő állatot érintő javallat tekintetében, a felelős állatorvos – saját közvetlen, személyes felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében – az állatot az alábbi gyógyászati készítménnyel kezelheti:

e rendeletnek megfelelően az adott tagállamban vagy valamely másik tagállamban ugyanarra az állatfajra vagy más fajra, ugyanazon vagy más javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítmény;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) pontjában említett állatgyógyászati készítmény, a 2001/83/EK irányelvnek vagy a 726/2004/EK rendeletnek megfelelően engedélyezett, emberi felhasználásra szánt gyógyszer;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett gyógyászati készítmény, az állatorvos által kiállított vényben foglaltaknak megfelelően vényre készített állatgyógyászati készítmény.

(2)

Ha az (1) bekezdésben említett gyógyászati készítmény nem áll rendelkezésre, a felelős állatorvos saját közvetlen felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen kezelheti a nem élelmiszer-termelő állatokat a harmadik országban ugyanarra az állatfajra és ugyanazon javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel, az immunológiai állatgyógyászati készítmények kivételével.

(3)

Az állatorvos a gyógyszert a nemzeti jogszabályoknak megfelelően személyesen adhatja be, vagy arra az állatorvos felelőssége mellett más személyt felhatalmazhat.

(4)

E cikk a lófélékhez tartozó állatok állatorvosi kezelésére is vonatkozik, amennyiben a 8.cikk (4) bekezdésében említett, egész élettartamra szóló egyedi azonosító okmányban rögzítik, hogy az érintett állatot nem emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánják.

(5)

Ez a cikk akkor is alkalmazandó, ha az adott tagállamban nem áll rendelkezésre engedélyezett állatgyógyászati készítmény.

113. cikk

Az állatgyógyászati készítmények használata szárazföldi élelmiszer-termelő állatok esetében a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételektől eltérően

(1)

A 106. cikk (1) bekezdésétől eltérve abban az esetben, ha egy adott tagállamban nincs engedélyezett állatgyógyászati készítmény valamely szárazföldi élelmiszer-termelő állatot érintő javallat tekintetében, a felelős állatorvos – saját közvetlen, személyes felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében – az érintett állatot kivételesen az alábbi gyógyászati készítménnyel kezelheti:

e rendeletnek megfelelően az adott tagállamban vagy valamely másik tagállamban ugyanarra vagy egy másik szárazföldi élelmiszer-termelő állatra, ugyanazon vagy más javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítmény;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) pontjában említett állatgyógyászati készítmény, az e rendeletnek megfelelően az adott tagállamban nem élelmiszer-termelő állatfajra ugyanazon javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítmény;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett állatgyógyászati készítmény, a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett emberi felhasználásra szánt gyógyszer; vagy

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett gyógyászati készítmény, az állatorvosi vényben foglaltaknak megfelelően vényre készített állatgyógyászati készítmény.

(2)

Ha az (1) bekezdésben említett gyógyászati készítmény nem áll rendelkezésre, a felelős állatorvos saját közvetlen, személyes felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen kezelheti a szárazföldi élelmiszer-termelő állatokat harmadik országban ugyanarra a fajra és ugyanazon javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel, az immunológiai állatgyógyászati készítmények kivételével.

(3)

Az állatorvos a gyógyászati készítményt a nemzeti jogszabályoknak megfelelően személyesen adhatja be, vagy erre az állatorvos felelőssége mellett más személyt felhatalmazhat.

(4)

Az e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően felhasznált gyógyászati készítményben jelen lévő farmakológiailag aktív anyagok a 470/2009/EK rendeletnek és az az alapján elfogadott bármilyen egyéb jogi aktusnak megfelelően megengedettek.

(5)

Ez a cikk akkor is alkalmazandó, ha az adott tagállamban nem áll rendelkezésre engedélyezett állatgyógyászati készítmény.

114. cikk

Az élelmiszer-termelő víziállatokban történő felhasználásra szánt gyógyászati készítmények

(1)

A 106. cikk (1) bekezdésétől eltérve abban az esetben, ha egy adott tagállamban nincs engedélyezett állatgyógyászati készítmény valamely élelmiszer-termelő víziállatot érintő javallat tekintetében, a felelős állatorvos – saját közvetlen, személyes felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében – az állatot az alábbi gyógyászati készítménnyel kezelheti:

az érintett vagy valamely másik tagállamban e rendeletnek megfelelően ugyanarra vagy másik élelmiszer-termelő víziállat-fajra, ugyanazon vagy más javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítmény;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) pontjában említett állatgyógyászati készítmény, az e rendeletnek megfelelően az adott tagállamban vagy valamely másik tagállamban szárazföldi élelmiszer-termelő állatra engedélyezett és a (3) bekezdés szerinti felsorolásban szereplő hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmény;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) és b) pontjában említett állatgyógyászati készítmény, a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett, az e cikk (3) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő hatóanyagokat tartalmazó emberi felhasználásra szánt gyógyszer; vagy

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett gyógyászati készítmény, az állatorvos által kiállított vényben foglaltaknak megfelelően vényre készített állatgyógyászati készítmény.

(2)

Az (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérve, és a (3) bekezdésben említett jegyzék elkészültéig a felelős állatorvos – saját közvetlen, személyes felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében – az adott gazdaságban tartott élelmiszer-termelő víziállatokat kivételes módon az alábbi gyógyászati készítmények bármelyikével kezelheti:

e rendeletnek megfelelően az adott tagállamban vagy egy másik tagállamban szárazföldi élelmiszer-termelő állatfajra engedélyezett állatgyógyászati készítmény;

amennyiben nem áll rendelkezésre az e bekezdés a) pontjában említett állatgyógyászati készítmény, a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett emberi felhasználásra szánt gyógyszer.

(3)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén legkésőbb öt évvel 2022. január 28-át követően összeállítja azon anyagok jegyzékét, amelyek a szárazföldi élelmiszer-termelő állatok gyógyítására az Unióban engedélyezett állatgyógyászati készítményekben, vagy a 2001/83/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban az Unióban engedélyezett, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekben találhatók, és amelyek az e cikk (1) bekezdésével összhangban élelmiszer-termelő víziállatok kezelésére használhatók. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a környezetet érintő kockázatok, amennyiben élelmiszer-termelő víziállatokat kezelnek a készítményekkel;

a közegészségügyre és az állategészségügyre gyakorolt hatás, amennyiben a élelmiszer-termelő víziállatok nem kezelhetők a 107. cikk (6) bekezdése szerinti antimikrobiális szerekkel;

az élelmiszer-termelő víziállatfajoknál jelentkező betegségek vagy az egyes betegségek megelőzésére vagy kezelésére szolgáló vagy bizonyos javallatok tekintetében alkalmazandó egyéb gyógyászati készítmények, kezelések vagy intézkedések megléte vagy hiánya.

(4)

Ha az (1) és (2) bekezdésben említett gyógyászati készítmény nem áll rendelkezésre, a felelős állatorvos saját közvetlen, személyes felelőssége mellett és különösen az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen kezelheti az élelmiszer-termelő víziállatokat a harmadik országban ugyanarra a fajra és ugyanazon javallat tekintetében engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel, az immunológiai állatgyógyászati készítmények kivételével.

(5)

Az állatorvos a gyógyászati készítményt a nemzeti jogszabályoknak megfelelően személyesen adhatja be, vagy arra az állatorvos felelőssége mellett mást személyt felhatalmazhat.

(6)

Az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésének megfelelően felhasznált gyógyászati készítményben jelen lévő farmakológiailag aktív anyagok a 470/2009/EK rendeletnek és az az alapján elfogadott bármilyen egyéb jogi aktusnak megfelelően megengedettek.

(7)

Ez a cikk akkor is alkalmazandó, ha az adott tagállamban nem áll rendelkezésre engedélyezett állatgyógyászati készítmény.

115. cikk

A élelmiszer-termelő állatokon a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon felhasznált gyógyászati készítményekre vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási idő

(1)

A 113. és a 114. cikk alkalmazásában – kivéve, ha egy felhasznált gyógyászati készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási ideje a készítmény készítményjellemzőinek összefoglalójában az érintett állatfaj tekintetében meghatározásra került – az élelmezés-egészségügyi várakozási időt az állatorvos a következő kritériumokkal összhangban határozza meg:

az élelmiszer-termelő emlősök, szárnyasok és tenyésztett szárnyasvad húsa és egyéb ehető szövetei tekintetében a várakozási idő nem lehet kevesebb, mint:

a készítmény jellemzőinek összefoglalójában húsra és egyéb ehető szövetekre megadott leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idő 1,5-szörös szorzóval szorozva;

ii.

28 nap, ha a gyógyászati készítményt élelmiszer-termelő állatokra nem engedélyezték;

iii.

egy nap, ha a gyógyászati készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási ideje nulla, és azt az engedélyezett célállat fajtól eltérő rendszertani családban alkalmazzák;

az emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok teje esetében a várakozási idő nem lehet kevesebb, mint:

a készítmény jellemzőinek összefoglalójában bármely állatfaj tejére megadott leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idő 1,5-szörös szorzóval szorozva;

ii.

hét nap, ha a gyógyászati készítményt emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatfajokra nem engedélyezték;

iii.

egy nap, ha a gyógyászati készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási ideje nulla;

az emberi fogyasztásra szánt tojást termelő állatok tojása esetében a várakozási idő nem lehet kevesebb, mint:

a készítmény jellemzőinek összefoglalójában bármely állatfaj tojására megadott leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idő 1,5-szörös szorzóval szorozva;

ii.

10 nap, ha a készítményt emberi fogyasztásra szánt tojást termelő állatfajokra nem engedélyezték;

az emberi fogyasztásra szánt húst termelő víziállatok esetében a várakozási idő nem lehet kevesebb, mint:

a készítmény jellemzőinek összefoglalójában bármely víziállatfajra megadott leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idő 1,5-szörös szorzóval szorozva és a foknapok számában kifejezve;

ii.

ha a gyógyászati készítményt szárazföldi élelmiszer-termelő állatokra engedélyezték, a készítmény jellemzőinek összefoglalójában bármely élelmiszer-termelő állatra megadott leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idő 50-szeres szorzóval szorozva és a foknapok számában kifejezve, de legfeljebb 500 foknap;

iii.

500 foknap, ha a gyógyászati készítményt élelmiszer-termelő állatfajokra nem engedélyezték;

iv.

25 foknap, ha a bármely állatfajra megadott leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idő nulla,

(2)

Ha az élelmezés-egészségügyi várakozási idő az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja, b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. alpontja, valamint d) pontjának i. és ii. alpontja szerinti kiszámítása napok töredékét eredményezi, a várakozási időt a legközelebbi egész nap számára kell kerekíteni.

(3)

A Bizottság a 147. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e cikk módosítására az e cikk (1) és (4) bekezdésében foglalt szabályoknak az új tudományos eredmények fényében történő kiigazítása érdekében.

(4)

A méhek tekintetében az állatorvos az élelmezés-egészségügyi várakozási időt az érintett kaptár(ok) konkrét helyzetének eseti alapú elemzésével állapítja meg, különös tekintettel a méhkaptárokból betakarított, emberi fogyasztásra szánt mézben vagy egyéb élelmiszerekben előforduló maradékanyagok kockázatára.

(5)

A 113. cikk (1) bekezdésétől és (4) bekezdésétől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén jegyzéket állít össze azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek a lófélék kezeléséhez elengedhetetlenek, vagy amelyek a lófélék kezelésére elérhető más kezelésekhez viszonyítva további klinikai előnyökkel járnak, és amelyek esetében a lófélékre megadott élelmezés-egészségügyi várakozási idő hat hónap. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

116. cikk

Egészségügyi helyzet

A 106. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy területén az adott tagállamban nem engedélyezett állatgyógyászati készítményeket használjanak, amennyiben ezt a közegészségügyi vagy az állategészségügyi helyzet szükségessé teszi, és az érintett állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát egy másik tagállamban engedélyezték.

117. cikk

Az állatgyógyászati készítmények használata során keletkező hulladék összegyűjtése és ártalmatlanítása

A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő rendszerek álljanak rendelkezésre az állatgyógyászati készítmények használata során keletkező hulladék összegyűjtésére és ártalmatlanítására.

118. cikk

Az Unióba behozott állatok vagy állati eredetű készítmények

(1)

A 107. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országbeli gazdasági szereplőkre, és e gazdasági szereplők nem használhatják a 37. cikk (5) bekezdésében említett antimikrobiális szereket, amennyiben azok az adott harmadik országokból az Unióba kivitt állatok vagy állati eredetű termékek tekintetében relevánsak.

(2)

A Bizottság a 147. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e cikk kiegészítésére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából.

4. szakasz

Reklámozás

119. cikk

Az állatgyógyászati készítmények reklámozása

(1)

Kizárólag az adott tagállamban engedélyezett vagy törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények reklámozhatók a tagállamban, kivéve, ha az illetékes hatóság az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban másként határoz.

(2)

Állatgyógyászati készítmény reklámozása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a reklám célja az állatgyógyászati készítmény értékesítésének, eladásának, rendelésének, forgalmazásának vagy használatának népszerűsítése.

(3)

A reklámot nem lehet úgy megfogalmazni, hogy az azt sugallja, hogy az állatgyógyászati készítmény takarmány vagy biocid termék lehet.

(4)

A reklámnak összhangban kell lennie a reklámozott állatgyógyászati készítmény készítményjellemzőinek összefoglalójával.

(5)

A reklám semmilyen formában nem tartalmazhat olyan információt, amely félrevezető lehet, vagy amely az állatgyógyászati készítmény helytelen alkalmazásához vezethet.

(6)

A reklámnak az állatgyógyászati készítmény felelősségteljes használatát kell ösztönöznie azáltal, hogy a készítményt tárgyilagosan, és a készítmény tulajdonságait túlzásoktól mentesen mutatja be.

(7)

A forgalombahozatali engedély felfüggesztése alatt az állatgyógyászati készítményt nem lehet reklámozni abban a tagállamban, amelyben az engedélyt felfüggesztették.

(8)

Az állatgyógyászati készítmények promóciós célból nem forgalmazhatók, ez alól kivételt képeznek a kis mennyiséget tartalmazó termékminták.

(9)

Az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények promóciós célból nem forgalmazhatók, sem termékmintákban, sem egyéb formában.

(10)

A (8) bekezdésben említett termékmintákat megfelelően fel kell címkézni, jelezve, hogy azok termékminták, és hogy azokat közvetlenül az állatorvosoknak vagy az ilyen állatgyógyászati készítmények értékesítésére jogosult személyeknek kell átadni szponzorált események során, vagy az értékesítési képviselők látogatása alkalmával.

120. cikk

Állatorvosi vényhez kötött állatgyógyászati készítmények reklámozása

(1)

A 34. cikknek megfelelően állatorvosi vényhez kötött állatgyógyászati készítmények reklámozása csak akkor megengedett, ha az kizárólag a következő személyeknek szól:

állatorvosok;

a nemzeti joggal összhangban állatgyógyászati készítmények értékesítésére jogosult személyek.

(2)

E cikk (1) bekezdésétől eltérve a 34. cikk értelmében állatorvosi vényhez kötött állatgyógyászati készítmények hivatásos állattartók számára történő reklámozását a tagállam a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezheti:

a reklámozás immunológiai állatgyógyászati készítményekre korlátozódik;

a reklámozás kifejezetten felhívja a hivatásos állattartók figyelmét, hogy konzultáljanak állatorvossal az immunológiai állatgyógyászati készítményről.

(3)

Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve tilos az olyan inaktivált immunológiai állatgyógyászati készítmények reklámozása, amelyeket egy járványügyi egységbe tartozó állatból vagy állatokból származó kórokozókból és antigénekből állítanak elő, és amelyeket ugyanazon járványügyi egységbe tartozó állatnak vagy állatoknak, illetve megerősített járványügyi kapcsolattal rendelkező más egységben lévő állatnak vagy állatoknak a kezelésére használnak.

121. cikk

Az állatok kezelésére használt gyógyászati készítmények népszerűsítése

(1)

Ha a gyógyászati készítményeket az e rendeletnek megfelelően azok felírására vagy értékesítésére jogosult személyek számára népszerűsítik, nem lehet ajándékot, pénzbeli vagy természetbeni előnyt nyújtani, felkínálni vagy megígérni, kivéve, ha az elhanyagolható összegű és a gyógyászati készítmény felírásának és értékesítésének gyakorlásával függ össze.

(2)

Az (1) bekezdésben említett gyógyászati készítmények felírására vagy értékesítésére jogosult személyek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el semmilyen, az említett bekezdés alapján tiltott ellentételezést.

(3)

Az (1) bekezdés nem érinti a tisztán szakmai vagy tudományos célból szervezett rendezvényeken közvetlenül vagy közvetve nyújtott vendéglátást. A vendéglátásnak szigorúan mindig a rendezvény fő tudományos célkitűzéseire kell korlátozódnia.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti a tagállamokban az árakra, árrésekre vagy kedvezményekre vonatkozó már érvényesülő intézkedéseket vagy kereskedelmi gyakorlatot.

122. cikk

A reklámozásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása

A tagállamok a 119., a 120. és a 121. cikk végrehajtásához szükségesnek ítélt bármilyen eljárást előírhatnak.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK

123. cikk

Ellenőrzések

(1)

Az illetékes hatóságok a következő személyek ellenőrzését végzik:

az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagok gyártói és importőrei;

a hatóanyagok forgalmazói;

a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai;

a nagykereskedelmi forgalmazási engedélyek jogosultjai;

a kiskereskedők;

az élelmiszer-termelő állatok tulajdonosai és tartói;

állatorvosok;

a homeopátiás állatgyógyászati készítmények engedélyének jogosultjai;

az 5. cikk (6) bekezdésében említett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyének jogosultjai; és

bármely egyéb, e rendelet alapján kötelezettségekkel bíró személy.

(2)

Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket a kockázatok függvényében rendszeresen kell elvégezni annak megvizsgálása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett személyek megfelelnek-e e rendeletnek.

(3)

A (2) bekezdésben említett kockázatalapú ellenőrzéseket az illetékes hatóságok legalább az alábbiak figyelembevételével végzik:

az (1) bekezdésben említett személyek tevékenységével és a tevékenység helyével összefüggő belső kockázatok;

az (1) bekezdésben említett személyeknél végzett ellenőrzések eredményei és az, hogy korábban betartották-e az előírásokat;

a megfelelés hiányára utaló bármely információ;

a nem megfelelőségek potenciális hatása a közegészségügyre és az állategészségügyre, az állatok jólétére és a környezetvédelemre.

(4)

Egy másik tagállam illetékes hatósága, illetve a Bizottság vagy az Ügynökség kérésére is végezhetők ellenőrzések.

(5)

Az ellenőrzéseket az illetékes hatóság képviselői végzik.

(6)

Az ellenőrzések részeként helyszíni szemle tartható. Az ilyen helyszíni szemlék bejelentés nélkül is elvégezhetők. A helyszíni szemle során az illetékes hatóság képviselői legalább a következőkre jogosultak:

a helyszíni szemle tárgyát képező helyiségek, berendezések, szállítóeszközök, nyilvántartások, dokumentumok és rendszerek ellenőrzése;

minták ellenőrzése és vétele azzal a céllal, hogy benyújtsák azokat egy hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumban vagy valamely tagállam által erre a célra kijelölt laboratóriumában elvégzendő független vizsgálatokra;

a hatóság képviselői által szükségesnek ítélt bizonyítékok dokumentálása;

az (1) bekezdésben említett személyeken, részükre vagy nevükben az e rendeletben előírt feladatokat ellátó felek ellenőrzése.

(7)

Az illetékes hatóságok képviselői nyilvántartást vezetnek minden általuk elvégzett ellenőrzésről, és szükség esetén jelentést készítenek. Az illetékes hatóság haladéktalanul írásban tájékoztatja az (1) bekezdésben említett személyt az ellenőrzések során feltárt meg nem felelésekről, és lehetőséget biztosít számára, hogy az illetékes hatóság által meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyen.

(8)

Az illetékes hatóságok eljárásokat vezetnek be annak biztosítására, hogy az ellenőrzést végző személyzet körében ne álljon fenn összeférhetetlenség.

124. cikk

A Bizottság általi ellenőrzések

A Bizottság ellenőrzéseket végezhet a tagállamokban azok illetékes hatóságainál, az e hatóságok által végrehajtott ellenőrzések megfelelőségének biztosítása céljából. Az ellenőrzéseket össze kell hangolni az adott tagállammal, és azokat olyan módon kell végrehajtani, amely elkerüli a szükségtelen adminisztratív terheket.

A Bizottság minden egyes ellenőrzést követően jelentést készít, amelyben adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg az adott tagállam számára. A Bizottság a jelentéstervezetet észrevételezés céljából megküldi az illetékes hatóságnak, és a zárójelentés elkészítésekor figyelembe veszi az észrevételeket. Az ellenőrzési zárójelentést és az ahhoz fűzött észrevételeket a Bizottság nyilvánosságra hozhatja.

125. cikk

Megfelelőségi tanúsítvány

Annak ellenőrzésére, hogy a megfelelőségi tanúsítvány megszerzése érdekében benyújtott adatok megfelelnek-e az Európai Gyógyszerkönyv monográfiáinak, az Európai Gyógyszerkönyv kidolgozásáról szóló, a 94/358/EK tanácsi határozattal ( 9 ) elfogadott egyezmény szerinti, a nómenklatúrák és a minőségi normák szabványosításával foglalkozó szerv (a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság, a továbbiakban: az EDQM) a Bizottsághoz vagy az Ügynökséghez fordulhat, hogy ellenőrzést kérjen az illetékes hatóságtól, ha az érintett kiindulási anyag az Európai Gyógyszerkönyv valamely monográfiájának tárgyát képezi.

126. cikk

A farmakovigilanciai ellenőrzésekre vonatkozó különleges szabályok

(1)

Az illetékes hatóságok és az Ügynökség biztosítják az Unióban a farmakovigilancia-rendszer valamennyi törzsdokumentációjának, valamint a farmakovigilancia-rendszerek helyes alkalmazásának rendszeres ellenőrzését.

(2)

Az Ügynökség koordinálja és az illetékes hatóságok elvégzik a 44. cikkel összhangban engedélyezett állatgyógyászati készítmények farmakovigilancia-rendszereinek ellenőrzését.

(3)

Az illetékes hatóságok elvégzik a 47., a 49., az 52. és az 53. cikkel összhangban engedélyezett állatgyógyászati készítmények farmakovigilancia-rendszereinek ellenőrzését.

(4)

A farmakovigilancia-rendszerek törzsdokumentációjának ellenőrzését azon tagállamok illetékes hatóságai végzik el, amelyekben a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációja található.

(5)

E cikk (4) bekezdésétől eltérve és a 80. cikk értelmében az illetékes hatóság a farmakovigilancia-rendszerek ellenőrzése megkettőzésének elkerülése érdekében bármely munkamegosztást és a hatáskörök más illetékes hatóságokra való átruházását is kezdeményezheti.

(6)

A farmakovigilanciai ellenőrzések eredményeit a 74. cikkben említett farmakovigilanciai adatbázisban kell rögzíteni.

127. cikk

Az állatgyógyászati készítmények termékminőségének igazolása

(1)

A forgalombahozatali engedély jogosultja rendelkezik a forgalombahozatali engedélyben meghatározott módszereknek megfelelően az állatgyógyászati készítményen vagy a gyártási folyamat összetevőin vagy a köztitermékeken elvégzett ellenőrző vizsgálatok eredményével.

(2)

Ha valamely illetékes hatóság megállapítja, hogy egy állatgyógyászati készítmény egy adott tétele nem felel meg a gyártó ellenőrzési jelentésének vagy a forgalombahozatali engedélyben meghatározott előírásoknak, a hatóság a forgalombahozatali engedély jogosultjával és a gyártóval szemben intézkedéseket hoz, és erről tájékoztatja azon többi tagállam illetékes hatóságait, amelyekben az állatgyógyászati készítményt engedélyezték, továbbá az Ügynökséget is, amennyiben az állatgyógyászati készítményt centralizált eljárás keretében engedélyezték.

128. cikk

Az immunológiai állatgyógyászati készítmények termékminőségének igazolása

(1)

A 127. cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából az illetékes hatóságok az immunológiai állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultjától megkövetelhetik, hogy a meghatalmazott személy által a 97. cikknek megfelelően aláírt valamennyi ellenőrzési jelentés egy-egy másolatát nyújtsa be az illetékes hatóságoknak.

(2)

Az immunológiai állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultja biztosítja, hogy az állatgyógyászati készítmény minden egyes tételéből legalább a lejárati időpontig kellő számú reprezentatív minta legyen raktáron, és ezeket kérésre haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.

(3)

Ha az emberek vagy állatok egészségével kapcsolatos okokból szükséges, az illetékes hatóság megkövetelheti az immunológiai állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultjától, hogy a nem kiszerelt készítmény vagy immunológiai állatgyógyászati készítmény minden egyes tételéből annak forgalmazása előtt ellenőrzés céljából mintát küldjön egy hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumba.

(4)

Az illetékes hatóság kérésére a forgalombahozatali engedély jogosultja ellenőrzés céljából haladéktalanul benyújtja a (2) bekezdésben említett mintákat, az (1) bekezdésben említett ellenőrzési jelentésekkel együtt. Az illetékes hatóság tájékoztatja azon többi tagállam illetékes hatóságait, amelyekben engedélyezett az immunológiai állatgyógyászati készítmény, továbbá – ha az immunológiai állatgyógyászati készítményt centralizált eljárás keretében engedélyezték – az EDQM-et és az Ügynökséget arról, hogy ellenőrizni kívánja az immunológiai állatgyógyászati készítmény egyes tételeit.

(5)

Az ellenőrzésért felelős laboratórium – az ebben a fejezetben említett ellenőrzési jelentésekre támaszkodva – megismétli a rendelkezésre bocsátott mintákon a gyártó által az immunológiai állatgyógyászati készítmény késztermékén elvégzett valamennyi vizsgálatot, a forgalombahozatali engedély iránti kérelem dokumentációjában szereplő előírásoknak megfelelően.

(6)

Az ellenőrzésért felelős laboratórium által megismétlendő vizsgálatok jegyzékét az indokolt vizsgálatokra kell korlátozni, feltéve, hogy az ilyen korlátozással az adott tagállamok valamennyi illetékes hatósága, valamint adott esetben az EDQM is egyetért.

A centralizált eljárással engedélyezett immunológiai állatgyógyászati készítmények esetében az ellenőrző laboratórium által megismétlendő vizsgálatok jegyzékét csak az Ügynökség egyetértésével lehet lecsökkenteni.

(7)

Az illetékes hatóságok elismerik az (5) bekezdésben említett vizsgálatok eredményeit.

(8)

Az illetékes hatóságok biztosítják az említett ellenőrzésnek a minták és ellenőrzési jelentések kézhezvételét követő 60 napon belüli befejezését, kivéve, ha a Bizottságot arról tájékoztatták, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez hosszabb időre van szükség.

(9)

Az illetékes hatóság ugyanezen az időn belül értesíti a vizsgálatok eredményéről a többi adott tagállam illetékes hatóságait, az EDQM-et, a forgalombahozatali engedély jogosultját és megfelelő esetben a gyártót is.

(10)

Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy az immunológiai állatgyógyászati készítmények előállításához alkalmazott gyártási folyamatokat jóváhagyták-e, és a gyártási tételek állandó minősége biztosított-e.

IX. FEJEZET

KORLÁTOZÁSOK ÉS SZANKCIÓK

129. cikk

Ideiglenes biztonsági korlátozások

(1)

A közegészségügyet és az állategészségügyet vagy a környezetvédelmet érintő olyan kockázat esetén, amely sürgős beavatkozást igényel, az illetékes hatóságok, illetve központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmény esetén a Bizottság ideiglenes biztonsági korlátozásokat rendelhetnek el a forgalombahozatali engedély jogosultjára és az e rendelet alapján kötelezettségekkel bíró más személyre nézve. Az ideiglenes biztonsági korlátozások a következőket foglalhatják magukban:

az állatgyógyászati készítmény értékesítésének korlátozása az illetékes hatóság kérésére, valamint – központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények esetében – a Bizottság illetékes hatósághoz intézett kérésére;

az állatgyógyászati készítmény használatának korlátozása az illetékes hatóság kérésére, valamint – központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények esetében – a Bizottság illetékes hatósághoz intézett kérésére;

a forgalombahozatali engedély felfüggesztése a forgalombahozatali engedélyt megadó illetékes hatóság és – központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények esetében – a Bizottság által.

(2)

Az érintett illetékes hatóság legkésőbb a következő munkanapon tájékoztatja a többi illetékes hatóságot és a Bizottságot az összes ideiglenes biztonsági korlátozásról. Centralizált forgalombahozatali engedély esetén a Bizottság az illetékes hatóságokat egy időben tájékoztatja az elrendelt ideiglenes biztonsági korlátozásokról.

(3)

Az illetékes hatóságok és a Bizottság az e cikk (1) bekezdése szerinti korlátozás előírásával egyidejűleg a 82. cikknek megfelelően az Ügynökség elé terjeszthetik az ügyet.

(4)

Megfelelő esetben a forgalombahozatali engedély jogosultja a 62. cikknek megfelelően kérelmet nyújt be a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek módosítása iránt.

130. cikk

A forgalombahozatali engedélyek felfüggesztése, visszavonása vagy azok feltételeinek módosítása

(1)

Az illetékes hatóság, vagy – centralizált forgalombahozatali engedély esetén – a Bizottság felfüggeszti vagy visszavonja a forgalombahozatali engedélyt, vagy a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek módosítása iránti kérelem benyújtására szólítja fel a forgalombahozatali engedély jogosultját, ha az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonya már nem kedvező vagy nem elegendő az élelmiszer-biztonság biztosításához.

(2)

Az illetékes hatóság, vagy – centralizált forgalombahozatali engedély esetén – a Bizottság visszavonja a forgalombahozatali engedélyt, ha a forgalombahozatali engedély jogosultja már nem teljesíti az Unión belüli letelepedésre vonatkozó, az 5. cikk (4) bekezdésben említett követelményt.

(3)

Az illetékes hatóság, vagy – centralizált forgalombahozatali engedély esetén – a Bizottság az alábbi egy vagy több okból felfüggesztheti vagy visszavonhatja a forgalombahozatali engedélyt, vagy a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek módosítása iránti kérelem benyújtására szólíthatja fel a forgalombahozatali engedély jogosultját:

a forgalombahozatali engedély jogosultja nem tartja be az 58. cikkben meghatározott előírásokat;

a forgalombahozatali engedély jogosultja nem tartja be a 127. cikkben meghatározott előírásokat;

a 77. cikk (1) bekezdése szerint kialakított farmakovigilancia-rendszer nem megfelelő;

a forgalombahozatali engedély jogosultja nem tesz eleget a 77. cikk szerinti kötelezettségeinek;

a farmakovigilanciáért felelős képesített személy nem tesz eleget a 78. cikkben meghatározott feladatainak.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában centralizált forgalombahozatali engedély esetén a Bizottság az intézkedés meghozatala előtt – megfelelő esetben – kikéri az Ügynökség véleményét az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, hogy megvizsgálja a hivatkozott bekezdésekben említett indokokat. Az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultját fel kell kérni, hogy a Bizottság által kitűzött határidőn belül adjon szóbeli vagy írásbeli magyarázatot.

Az Ügynökség véleménye alapján a Bizottság szükség esetén ideiglenes intézkedéseket fogad el, amelyeket haladéktalanul alkalmazni kell. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végleges határozatot hoz. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)

A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó eljárásokat.

131. cikk

A nagykereskedelmi forgalmazási engedélyek felfüggesztése vagy visszavonása

(1)

A 101. cikk (3) bekezdésében megállapított követelményeknek való meg nem felelés esetén az illetékes hatóság felfüggeszti vagy visszavonja az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazási engedélyét.

(2)

A 101. cikkben – kivéve annak (3) bekezdését – meghatározott követelményeknek való meg nem felelés esetén az illetékes hatóság – a nemzeti jog szerinti egyéb intézkedések sérelme nélkül – meghozza az alábbi intézkedések legalább egyikét:

a nagykereskedelmi forgalmazási engedély felfüggesztése;

az állatgyógyászati készítmények egy vagy több kategóriájára vonatkozó nagykereskedelmi forgalmazási engedély felfüggesztése;

az állatgyógyászati készítmények egy vagy több kategóriájára vonatkozó nagykereskedelmi forgalmazási engedély visszavonása.

132. cikk

A hatóanyagok importőrei, gyártói és forgalmazói nevének eltávolítása a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisból

Ha a hatóanyagok importőrei, gyártói és forgalmazói nem felelnek meg a 95. cikkben meghatározott követelményeknek, az illetékes hatóság ideiglenesen vagy véglegesen törli ezeket az importőröket, gyártókat és forgalmazókat a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázisból.

133. cikk

A gyártási engedély felfüggesztése vagy visszavonása

A 93. cikkben foglalt előírások be nem tartása esetén az illetékes hatóság a nemzeti jog szerinti egyéb megfelelő intézkedések sérelme nélkül meghozza az alábbi intézkedések valamelyikét:

az állatgyógyászati készítmény gyártásának felfüggesztése;

az állatgyógyászati készítmény harmadik országokból származó behozatalának felfüggesztése;

egy vagy több gyógyszerforma gyártási engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása;

egy vagy több gyártóhelyen egy vagy több tevékenységre vonatkozóan a gyártási engedély felfüggesztése vagy visszavonása;

134. cikk

Az állatgyógyászati készítmények értékesítésének betiltása

(1)

A közegészségüggyel, állategészségüggyel vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kockázat esetén az illetékes hatóság vagy – a központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények esetében – a Bizottság betiltja az állatgyógyászati készítmény értékesítését, és a forgalombahozatali engedély jogosultját vagy az értékesítőket az állatgyógyászati készítmény értékesítésének beszüntetésére vagy annak piacról való visszahívására szólítja fel, amennyiben fennáll az alábbi feltételek bármelyike:

az állatgyógyászati készítmény előny-kockázat viszonya már nem kedvező;

az állatgyógyászati készítmény minőségi vagy mennyiségi összetétele nem felel meg a készítményjellemzők 35. cikkben említett összefoglalójában feltüntetett adatoknak;

az ajánlott élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem elegendő az élelmiszer-biztonság biztosításához;

nem került sor a 127. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrző vizsgálatok elvégzésére; vagy

a helytelen címkézés miatt komoly közegészségügyi vagy állategészségügyi kockázat léphet fel.

(2)

A Bizottság vagy az illetékes hatóságok az értékesítés betiltását vagy a piacról történő visszahívást az adott állatgyógyászati készítmény vitatott gyártási tételeire korlátozhatják.

135. cikk

A tagállamok által alkalmazott szankciók

(1)

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről 2022. január 28-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

(2)

Az illetékes hatóságok – az érintett felek üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét figyelembe véve – gondoskodnak az olyan esetek típusára és számára vonatkozó információk közzétételéről, amikor pénzbüntetést szabtak ki.

(3)

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet megsértése miatt a központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyének jogosultjai ellen indított peres eljárásokról.

136. cikk

A központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyének jogosultjaira a Bizottság által kiszabott pénzbüntetések

(1)

A Bizottság pénzbírság vagy kényszerítő bírság formájában pénzbüntetést szabhat ki az e rendelet alapján központilag engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyének jogosultjaira, ha azok nem tartják be a III. mellékletben a forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatban megállapított bármely kötelezettséget.

(2)

A Bizottság, amennyiben erről a (7) bekezdés b) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifejezetten rendelkezik, az (1) bekezdésben említett pénzbüntetést a forgalombahozatali engedély jogosultjától eltérő jogi személyre vagy személyekre is kiszabhatja, feltéve, hogy ezek a jogi személyek ugyanazon gazdasági egység részét képezik, mint a forgalombahozatali engedély jogosultja, és hogy ezek a jogosulttól eltérő jogi személyek:

meghatározó módon befolyásolták a forgalombahozatali engedély jogosultját; vagy

a kötelezettségnek a forgalombahozatali engedély jogosultja általi megsértésében részt vettek, vagy azt megakadályozhatták volna.

(3)

Ha az Ügynökség vagy valamely tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultja nem tartotta be az (1) bekezdésben említett bármely kötelezettséget, kérheti a Bizottságot, hogy az vizsgálja meg pénzbüntetés kiszabásának lehetőségét az említett bekezdés alapján.

(4)

A pénzbüntetés kiszabásáról szóló döntés és a pénzbüntetés megfelelő összegének megállapítása során a Bizottságnak az eredményesség, az arányosság és a visszatartó erő elvét kell szem előtt tartania, és adott esetben figyelembe kell vennie a kötelezettség be nem tartásának súlyosságát és hatásait.

(5)

Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi a következőket is:

ugyanazon forgalombahozatali engedély jogosultja ellen egy tagállam által jogsértés miatt, ugyanazon jogi alapon és ugyanazon tények miatt indított eljárás; és

ugyanazon forgalombahozatali engedély jogosultjára ugyanazon jogi alapon és ugyanazon tények miatt korábban kiszabott szankció, beleértve a pénzbüntetéseket is.

(6)

Ha a Bizottság úgy találja, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultja szándékosan vagy hanyagságból nem tartotta be az (1) bekezdésben említett kötelezettségeit, határozatot hozhat a forgalombahozatali engedély jogosultjának a határozat évét megelőző üzleti évi uniós árbevételének 5 %-át meg nem haladó pénzbírság kiszabásáról.

Ha a forgalombahozatali engedély jogosultja továbbra sem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeinek, a Bizottság határozatot hozhat kényszerítő bírság kiszabásáról, amelynek napi összege nem haladja meg a forgalombahozatali engedély jogosultjának a határozat évét megelőző előző üzleti évi Unión belüli átlagos napi árbevételének 2,5 %-át.

Kényszerítő bírságot az adott bizottsági határozatról szóló értesítés időpontjától kezdődően addig az időpontig lehet kiszabni, amíg a forgalombahozatali engedély jogosultja eleget nem tesz az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének.

(7)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 147. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza:

a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó, a Bizottság által alkalmazandó eljárásokat, ideértve az eljárás indítását, a vizsgálati intézkedéseket, a védelemhez való jogot, az információkhoz való hozzáférést, a jogi képviseletet és a titoktartást is;

további részletes szabályokat a Bizottság által a forgalombahozatali engedély jogosultjától eltérő jogi személyekre kiszabandó pénzbüntetésekről;

az eljárás időtartamára és az elévülési időre vonatkozó szabályokat;

a bírságok és kényszerítő bírságok összegének megállapításakor és kiszabásukkor a Bizottság által figyelembe veendő tényezőket, valamint a beszedés feltételeit és módját.

(8)

Az (1) bekezdésben említett bármely kötelezettség be nem tartásával kapcsolatos vizsgálat lefolytatása során a Bizottság együttműködhet az illetékes nemzeti hatóságokkal, és támaszkodhat az Ügynökség által rendelkezésre bocsátott erőforrásokra.

(9)

Ha a Bizottság pénzbüntetést megállapító határozatot fogad el, közzéteszi az eset rövid összefoglalóját, beleértve az érintett forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak nevét, valamint a kivetett pénzbüntetések összegét és indokait, egyúttal tiszteletben tartva a forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

(10)

Az Európai Unió Bírósága korlátlan jogkörrel rendelkezik a Bizottság pénzbüntetést kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. Az Európai Unió Bírósága a Bizottság által kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

X. FEJEZET

SZABÁLYOZÓI HÁLÓZAT

137. cikk

Az illetékes hatóságok

(1)

A tagállamok kijelölik az e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásában illetékes hatóságokat.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy az illetékes hatóságok számára biztosított legyen az e rendelet szerinti intézkedések meghozatalához szükséges személyzet és más források.

(3)

Az illetékes hatóságok együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása során, és e célból a többi tagállam illetékes hatóságai számára megadják a szükséges és célszerű támogatást. Az illetékes hatóságok közlik egymással a megfelelő információkat.

(4)

Indokolt kérésre az illetékes hatóságok haladéktalanul megküldik a többi tagállam illetékes hatóságainak a 123. cikkben említett írásos jelentéseket és a 127. cikkben említett ellenőrzési jelentéseket.

138. cikk

Tudományos szakvélemények nemzetközi állategészségügyi szervezetek számára

(1)

A nemzetközi állategészségügyi szervezetekkel folytatott együttműködés keretében az Ügynökség tudományos szakvéleményeket adhat ki a kizárólag az Unión kívüli piacokra szánt állatgyógyászati készítmények értékelése céljából. E célból a 8. cikknek megfelelően kérelmet kell benyújtani az Ügynökséghez. Az érintett szervezettel folytatott konzultációt követően az Ügynökség tudományos szakvéleményt dolgozhat ki.

(2)

Az Ügynökség az (1) bekezdés végrehajtása céljából különleges eljárási szabályokat állapít meg.

139. cikk

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága

(1)

Az Ügynökségen belül létrejön az állatgyógyászati készítmények bizottsága (a továbbiakban: a bizottság).

(2)

Az Ügynökség ügyvezető igazgatója vagy annak képviselője, valamint a Bizottság képviselői jogosultak a bizottság, a munkacsoportok és a tudományos tanácsadó csoportok valamennyi ülésén részt venni.

(3)

A bizottság állandó és ideiglenes munkacsoportokat hozhat létre. A bizottság bizonyos típusú állatgyógyászati készítmények vagy kezelések értékelésével összefüggésben tudományos tanácsadó csoportokat hozhat létre, amelyeket a 141. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tudományos szakvélemények elkészítéséhez kapcsolódó bizonyos feladatokkal bízhat meg.

(4)

A bizottság állandó munkacsoportot hoz létre, amelynek egyedüli feladata az, hogy a vállalkozások számára tudományos tanácsadást biztosítson. Az ügyvezető igazgató, a bizottsággal intenzív konzultációt folytatva, létrehozza azokat az adminisztratív struktúrákat és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a 726/2004/EK rendelet 57. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett, vállalkozások számára biztosítandó tanácsadást, különös tekintettel az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények kifejlesztésére.

(5)

A bizottság a farmakovigilanciáért felelős állandó munkacsoportot hoz létre, amelynek feladata az uniós farmakovigilancia-rendszer keretében a farmakovigilanciában esetlegesen előforduló esetleges problémák értékelése, a 79. cikkben említett kockázatkezelési lehetőségek előterjesztése a bizottságnak és a koordinációs csoportnak, továbbá a farmakovigilanciára vonatkozó kommunikáció koordinálása az illetékes hatóságok és az Ügynökség között.

(6)

A bizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát. Az említett szabályzat különösen az alábbiakat határozza meg:

az elnök kinevezésére és felváltására vonatkozó eljárások;

a munkacsoportok és tudományos tanácsadó csoportok tagjainak kinevezése a 726/2004/EK rendelet 62. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett hiteles szakértők jegyzéke alapján, valamint a munkacsoportokkal és tudományos tanácsadó csoportokkal folytatandó konzultációt szabályozó eljárások;

gyorsított eljárás a vélemények elfogadására, különösen e rendelet piaci felügyeletre és farmakovigilanciára vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban.

Az eljárási szabályzat a bizottság és az Ügynökség igazgatótanácsa által alkotott kedvező vélemény kézhezvételét követően lép hatályba.

(7)

Az Ügynökség titkársága technikai, tudományos és adminisztratív segítséget nyújt a bizottság munkájához, és biztosítja a bizottság szakvéleményeinek egységességét és minőségét, továbbá az említett bizottság, az Ügynökségen belüli más, a 726/2004/EK rendelet 56. cikkében említett bizottságok és a koordinációs csoport tevékenysége közötti megfelelő koordinációt.

(8)

A bizottság szakvéleményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

140. cikk

A bizottság tagjai

(1)

Minden egyes tagállam – az Ügynökség igazgatótanácsával folytatott konzultációt követően – kinevez egy-egy bizottsági tagot és póttagot hároméves, megújítható időtartamra. A tagok távollétében a póttagok képviselik a tagokat és szavaznak helyettük, és őket ki lehet úgy jelölni, hogy előadóként járjanak el.

(2)

A bizottság tagjait és póttagjait releváns szaktudásuk és az állatgyógyászati készítmények tudományos értékelésében szerzett tapasztalatuk alapján nevezik ki annak érdekében, hogy a szakmai képesítés legmagasabb szintje és a releváns szakértelem széles skálája biztosított legyen.

(3)

Egy tagállam a bizottságon belüli feladatait egy másik tagállamra is átruházhatja. Egy tagállam nem képviselhet egynél több másik tagállamot.

(4)

A bizottság legfeljebb öt további tagot választhat azok különleges tudományos szakértelme alapján. E tagok kinevezése három évre szól, a kinevezés megújítható, és e tagoknak póttagjai nem lehetnek.

(5)

E tagok megválasztása céljából a bizottság felméri a további tagok kiegészítő jellegű tudományos szakértelmét. A választott tagokat a tagállamok vagy az Ügynökség által jelölt szakértők közül kell kiválasztani.

(6)

A bizottság a 141. cikkben említett feladatai ellátása céljából kijelölhet egy előadóként közreműködő tagot. A bizottság második tagot is kinevezhet, hogy társelőadóként járjon el.

(7)

A bizottság tagjainak munkáját különleges tudományos és technikai területeken tevékeny szakértők segíthetik.

(8)

A bizottság tagjai és az állatgyógyászati készítmények értékeléséért felelős szakértők az illetékes hatóságok rendelkezésére álló tudományos ismeretekre és forrásokra támaszkodnak. Minden illetékes hatóság nyomon követi és biztosítja az elvégzett értékelés tudományos színvonalát és függetlenségét; megfelelően hozzájárul a bizottság feladatainak elvégzéséhez, és támogatja a kinevezett bizottsági tagok és szakértők tevékenységét. E célból a tagállamok megfelelő tudományos és technikai erőforrásokat bocsátanak az általuk jelölt tagok és szakértők rendelkezésére.

(9)

A tagállamok tartózkodnak attól, hogy olyan utasítást adjanak a bizottsági tagoknak és szakértőknek, amely saját feladataikkal, illetve a bizottság feladataival vagy az Ügynökség felelősségével összeegyeztethetetlen.

141. cikk

A bizottság feladatai

(1)

A bizottság a következő feladatokat látja el:

elvégzi az e rendelet és a 726/20 04/EK rendelet értelmében ráruházott feladatokat;

előkészíti az Ügynökségnek az állatgyógyászati készítmények értékelésével és felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott tudományos szakvéleményeit;

az Ügynökség ügyvezető igazgatójának vagy a Bizottságnak a kérésére az állatgyógyászati készítmények értékelésével és felhasználásával kapcsolatos tudományos kérdésekben szakvéleményt dolgoz ki;

kidolgozza az Ügynökség véleményét a centralizált eljárással összhangban benyújtott kérelmek elfogadhatóságával kapcsolatban, valamint a centralizált eljárással engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyeinek megadását, módosítását, felfüggesztését vagy visszavonását illetően;

kellően figyelembe vesz minden olyan megkeresést, amikor egy tagállam tudományos szakvéleményt kér;

lényeges kérdésekben, illetve általános tudományos jellegű témákkal kapcsolatban iránymutatást nyújt;

az Állategészségügyi Világszervezettel folytatott együttműködés keretében tudományos szakvéleményt ad ki a kizárólag az Unión kívüli piacokra szánt állatgyógyászati készítmények értékelése tekintetében;

tanácsot ad az állatgyógyászati készítmények és az állattartásban használt biocid termékek szermaradékainak azon maximális szintjére vonatkozóan, amelyek az állati eredetű élelmiszerekben a 470/2009/EK rendeletnek megfelelően még elfogadhatók;

tudományos szakvéleményt nyújt az antimikrobiális szerek és a parazitaellenes szerek állatokon történő használatáról annak érdekében, hogy az Unióban minimálisra csökkenjen a rezisztencia kialakulása, és e szakvéleményt szükség esetén naprakésszé teszi;

objektív tudományos szakvéleményt nyújt a tagállamoknak a bizottsághoz benyújtott kérdésekről.

(2)

A bizottság tagjai biztosítják, hogy az Ügynökség feladatai és az illetékes hatóságok munkája megfelelően össze legyen hangolva.

(3)

A vélemények előkészítése során a bizottság tőle telhetően törekszik a tudományos konszenzus elérésére. Ha ilyen konszenzust nem sikerül elérni, a véleménynek a tagok többségének álláspontját kell tükröznie és tartalmaznia kell az eltérő álláspontokat, azok indoklásával együtt.

(4)

Ha a bizottsághoz vélemény felülvizsgálatára irányuló kérelem érkezik – ha az uniós jog erre lehetőséget biztosít –, a bizottság előadót és szükség esetén társelőadót nevez ki, akik nem lehetnek azonosak a vélemény kapcsán kijelölt előadóval és társelőadóval. A felülvizsgálati eljárás csak a véleménnyel kapcsolatos azon kérdésekre terjedhet ki, amelyeket a kérelmező eredetileg megnevezett, alapját pedig csak azok a tudományos adatok képezhetik, amelyek a véleménynek a bizottság általi elfogadása idején rendelkezésre álltak. A kérelmező kérheti, hogy a bizottság a felülvizsgálat kapcsán tudományos tanácsadó csoporttal konzultáljon.

142. cikk

Az állatgyógyászati készítmények kölcsönös elismerési és decentralizált eljárásainak koordinációjával foglalkozó csoport

(1)

Létrejön az állatgyógyászati készítmények kölcsönös elismerési és decentralizált eljárásainak koordinációjával foglalkozó csoport (a továbbiakban: a koordinációs csoport).

(2)

Az Ügynökség a koordinációs csoport számára titkárságot biztosít, amely segítséget nyújt a koordinációs csoport eljárásaiban, valamint összekötőként jár el a csoport, az Ügynökség és az illetékes hatóságok között.

(3)

A koordinációs csoport eljárási szabályzatot dolgoz ki, amely a Bizottság kedvező véleményének kézhezvételét követően lép hatályba. Ezt az eljárási szabályzatot nyilvánosságra kell hozni.

(4)

Az Ügynökség ügyvezető igazgatója vagy annak képviselője, valamint a Bizottság képviselői jogosultak részt venni a koordinációs csoport valamennyi ülésén.

(5)

A koordinációs csoport szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal és az Ügynökséggel.

143. cikk

A koordinációs csoport tagjai

(1)

A koordinációs csoportban minden tagállam egy képviselővel vesz részt, akiket hároméves időszakra neveznek ki, amely megújítható. A tagállamok póttagot is kinevezhetnek. A koordinációs csoport tagjait szakértők kísérhetik.

(2)

Feladataik teljesítése során a koordinációs csoport tagjai és szakértőik az illetékes hatóságaik rendelkezésére álló tudományos és szabályozási forrásokra, a releváns tudományos értékelésekre, valamint a bizottság ajánlásaira támaszkodnak. Minden illetékes hatóság nyomon követi a képviselője által végzett értékelés minőségét, és segíti tevékenységét.

(3)

A koordinációs csoport tagjai tőlük telhetően törekednek a konszenzus elérésére a vitás kérdésekben.

144. cikk

A koordinációs csoport feladatai

A koordinációs csoport a következő feladatokat látja el:

megvizsgálja a kölcsönös elismerési és a decentralizált eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket;

megvizsgálja a bizottság farmakovigilanciai munkacsoportjának a tagállamokban engedélyezett állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan nyújtott szakvéleményét, és szükség szerint ajánlásokat ad a tagállamoknak és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak;

megvizsgálja a tagállamok által kiadott forgalombahozatali engedélyekben foglalt feltételek módosításával kapcsolatos kérdéseket;

ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy egy konkrét állatgyógyászati készítmény vagy állatgyógyászati készítménycsoport az e rendelet hatálya alá tartozó állatgyógyászati készítménynek tekintendő-e.

koordinálja a 81. cikk (4) bekezdésében említett jelzéskezelési eljárás eredményeinek értékeléséért felelős vezető hatóság kiválasztását;

elkészíti és közzéteszi azon állatgyógyászati referenciakészítmények éves jegyzékét, amelyek esetében a 70. cikk (3) bekezdésével összhangban a készítményjellemzők összefoglalói harmonizálásra kerülnek.

XI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

145. cikk

Az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottsága

(1)

A Bizottság munkáját az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottsága (a továbbiakban: az állandó bizottság) segíti. Az állandó bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

146. cikk

A II. melléklet módosításai

(1)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 147. cikk (2) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az állatgyógyászati készítmények minőségére, ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó technikai dokumentációval kapcsolatos követelményeknek a műszaki és tudományos fejlődéshez történő igazítása révén módosítsa a II. mellékletet.

(2)

A Bizottság a 147. cikk (3) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy a jogbiztonság és a harmonizáció megfelelő szintjének, valamint a szükséges naprakésszé tétel – egyebek mellet az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítményekre vonatkozó egyedi követelmények bevezetésének – biztosítása érdekében, a melléklet alkalmazásának szükségtelen megzavarását elkerülve módosítsa II. mellékletet. Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság kellő figyelmet fordít az állategészségügyi, közegészségügyi és környezeti szempontokra.

147. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)

A Bizottságnak a 37. cikk (4) bekezdésében, az 57. cikk (3) bekezdésében, a 106. cikk (6) bekezdésében, a 109. cikk (1) bekezdésében, a 115. cikk (3) bekezdésében, a 118. cikk (2) bekezdésében, a 136. cikk (7) bekezdésében és a 146. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. január 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)

A Bizottságnak a 146. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2019. január 27-től2022. január 28-ig szól.

(4)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 37. cikk (4) bekezdésében, az 57. cikk (3) bekezdésében, a 106. cikk (6) bekezdésében, a 109. cikk (1) bekezdésében, a 115. cikk (3) bekezdésében, a 118. cikk (2) bekezdésében, a 136. cikk (7) bekezdésében és a 146. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(6)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(7)

A 37. cikk (4) bekezdése, az 57. cikk (3) bekezdése, a 106. cikk (6) bekezdésében, a 109. cikk (1) bekezdése, a 115. cikk (3) bekezdése, a 118. cikk (2) bekezdése, a 136. cikk (7) bekezdése és a 146. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

148. cikk

Adatvédelem

(1)

A tagállamok a személyes adatok e rendelet alapján tagállamokban végzett kezelésére alkalmazzák az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 10 ).

(2)

A személyes adatoknak a Bizottság és az Ügynökség által e rendelet értelmében történő kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) alkalmazandó.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

149. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2001/82/EK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

150. cikk

Korreláció más uniós jogi aktusokkal

(1)

E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti a 96/22/EK irányelv rendelkezéseit.

(2)

Az 1234/2008/EK bizottsági rendelet ( 12 ) nem alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó állatgyógyászati készítményekre.

(3)

A 658/2007/EK bizottsági rendelet ( 13 ) nem alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó állatgyógyászati készítményekre.

151. cikk

Előzetes kérelmek

(1)

Az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos forgalombahozatali engedélyek vagy módosítások iránti kérelmekre vonatkozó eljárások iránti azon kérelmeket, amelyeket 2022. január 28. előtt, a 726/2004/EK rendeletnek megfelelően hagytak jóvá, a 726/2004/EK rendeletnek megfelelően kell lefolytatni.

(2)

Az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos forgalombahozatali engedélyek iránti kérelmekre vonatkozó eljárásokat, amelyeket 2022. január 28. előtt, a 2001/82/EK irányelvvel összhangban hagytak jóvá, az említett irányelvnek megfelelően kell lefolytatni.

(3)

A 2001/82/EK irányelv 33., 34., 35., 39., 40. és 78. cikke alapján 2022. január 28. előtt indított eljárásokat az említett irányelvvel összhangban kell lefolytatni.

152. cikk

Meglévő állatgyógyászati készítmények, forgalombahozatali engedélyek és törzskönyvek

(1)

Az állatgyógyászati készítmények és a homeopátiás állatgyógyászati készítmények 2022. január 28-át megelőzően a 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban kiadott forgalombahozatali engedélyét és törzskönyvét úgy kell tekinteni, mint amelyeket e rendeletnek megfelelően bocsátottak ki, és így azokra e rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

E bekezdés első albekezdése nem vonatkozik az olyan antimikrobiális állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyére, amelyek olyan antimikrobiális szereket tartalmaznak, amelyeket a 37. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok értelmében humán gyógyászati kezelésre tartanak fenn.

(2)

A 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban forgalomba hozott állatgyógyászati készítmények 2027. január 29-ig forgalomban maradhatnak akkor is, ha nem felelnek meg e rendeletnek.

(3)

E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 39. cikkben említett védelmi idők nem alkalmazandók azokra az állatgyógyászati referenciakészítményekre, amelyekre vonatkozóan az engedélyt 2022. január 28-át megelőzően adták ki; e tekintetben ezekre a készítményekre az e cikk (1) bekezdésében említett hatályon kívül helyezett jogi aktusok rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni.

153. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)

A 118. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, valamint a 37. cikk (5) bekezdésében, az 57. cikk (4) bekezdésében, a 77. cikk (6) bekezdésében, a 95. cikk (8) bekezdésében, a 99. cikk (6) bekezdésében és a 104. cikk (7) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat 2022. január 28. előtt kell elfogadni. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok 2022. január 28-tól alkalmazandók.

(2)

E rendelet alkalmazása kezdőnapjának sérelme nélkül, a Bizottság a 37. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legkésőbb 2021. szeptember 27-ig fogadja el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2022. január 28-tól kell alkalmazni.

(3)

E rendelet alkalmazása kezdőnapjának sérelme nélkül, a Bizottság az 57. cikk (3) bekezdésében és a 146. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, illetve az 55. cikk (3) bekezdésében és a 60. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat legkésőbb 2021. január 27-ig fogadja el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok 2022. január 28-tól alkalmazandók.

(4)

E rendelet alkalmazása kezdőnapjának sérelme nélkül, a Bizottság a 109. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és a 17. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 93. cikk (2) bekezdésében, a 109. cikk (2) bekezdésében és a 115. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat fogad el legkésőbb 2025. január 29-ig. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok 2022. január 28-tól alkalmazandók.

(5)

E rendelet alkalmazása kezdőnapjának sérelme nélkül, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2019. január 27-től az e rendeletben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Hacsak e rendelet másként nem rendelkezik, az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok 2022. január 28-tól alkalmazandók.

Az e cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság elegendő időt hagy elfogadásuk és az alkalmazásuk megkezdése között.

154. cikk

A farmakovigilanciai adatbázis, valamint a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázis létrehozása

E rendelet alkalmazása kezdőnapjának sérelme nélkül, az Ügynökség a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve a 74. és a 91. cikkel összhangban legkésőbb 2022. január 28-ig biztosítja a farmakovigilanciai adatbázis, valamint a gyártásra és a nagykereskedelmi forgalmazásra vonatkozó adatbázis létrehozását.

155. cikk

Az illetékes hatóságok által a készítmény-adatbázisba bevitt kiindulási adatok

Legkésőbb 2022. január 28-ig az illetékes hatóságok az 55. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett formátumban elektronikus úton továbbítják az Ügynökséghez a tagállamukban engedélyezett valamennyi állatgyógyászati készítményre vonatkozó összes információt.

156. cikk

A környezeti kockázatértékelésre vonatkozó szabályok felülvizsgálata

2022. január 28-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az anyagalapú felülvizsgálati rendszerről („monográfiák”) szóló megvalósíthatósági tanulmányról és az állatgyógyászati készítmények környezeti kockázatértékelésére szolgáló egyéb lehetséges alternatívákról, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.

157. cikk

A Bizottság jelentése az állatok kezelésére használt hagyományos növényi termékekről

A Bizottság 2027. január 29-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az állatok kezelésére az Unión belül használt hagyományos növényi termékekről. Adott esetben a Bizottság jogalkotási javaslatot tesz annak érdekében, hogy egyszerűsített rendszert vezessenek be az állatok kezelésére használt hagyományos növényi termékek törzskönyvezésére.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a területükön forgalmazott ilyen hagyományos növényi termékekről.

158. cikk

A lófélékhez tartozó állatokra vonatkozó intézkedések felülvizsgálata

Legkésőbb 2025. január 29-ig a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a lófélékhez tartozó állatok állatgyógyászati készítményekkel való kezelése és az élelmiszerláncból való kizárása – beleértve a lófélék harmadik országokból történő behozatala – tekintetében fennálló helyzetről. A jelentést adott esetben megfelelő bizottsági intézkedésnek kell kísérnie, különös tekintettel a közegészségügyre, az állatjólétre, a csalással kapcsolatos kockázatokra és a harmadik országok viszonylatában az egyenlő feltételekre.

159. cikk

A helyes gyártási gyakorlat egyes tanúsítványaira vonatkozó átmeneti rendelkezések

E rendelet alkalmazása kezdőnapjának sérelme nélkül, az olyan inaktivált immunológiai állatgyógyászati készítmények helyes gyártási gyakorlatának tanúsítványára vonatkozó kötelezettségeknek, amelyeket egy járványügyi egységbe tartozó állatból vagy állatokból kórokozókból és antigénekből állítanak elő, és amelyeket ugyanezen állatnak, vagy ugyanazon járványügyi egységbe tartozó állatoknak, vagy megerősített járványügyi kapcsolattal rendelkező más egységben lévő állatoknak a kezelésére használnak, csak a 93. cikk (2) bekezdésében említett állatgyógyászati készítmények helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó egyedi intézkedéseket megállapító végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjától kezdve kell eleget tenni.

160. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 8. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN EMLÍTETT ADATOK

1. A forgalombahozatali engedély iránti kérelem jogalapja.

2. Kérelmező

2.1. A kérelmező neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye

2.2. Az állatgyógyászati késztermék gyártójának (gyártóinak) vagy importőrének (importőreinek) neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye, valamint a hatóanyag(ok) gyártójának neve vagy cégneve és állandó lakcíme vagy bejegyzett székhelye

2.3. A gyártás, a behozatal, az ellenőrzés és az egyes tételek kiadásának különböző szakaszaiban részt vevő gyártóhelyek neve és címe

3. Az állatgyógyászati készítmény azonosítása

3.1. Az állatgyógyászati készítmény neve és az anatómiai, gyógyászati és kémiai állatgyógyászati kód (Állatgyógyászati „ATCvet kód”)

3.2. Hatóanyag(ok) és adott esetben oldószer(ek)

3.3. Hatáserősség, vagy immunológiai állatgyógyászati készítmény esetében a biológiai aktivitás foka, hatóérték vagy titer

3.4. Gyógyszerforma

3.5. Az alkalmazás módja

3.6. Célállat fajok

4. A gyártásra és a farmakovigilanciára vonatkozó információk

4.1. A gyártási engedély meglétének igazolása vagy a helyes gyártási gyakorlat igazolása

4.2. A farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának nyilvántartási száma

5. Az állatgyógyászati készítmény terméktájékoztatója

5.1. Az állatgyógyászati készítmény készítményjellemzői összefoglalójának a 35. cikk alapján összeállított tervezete

5.2. Az állatgyógyászati készítmény végleges kiszerelésének leírása, ideértve a csomagolást és a címkét is.

5.3. A 10–16. cikkben foglaltak szerint a közvetlen csomagoláson, a külső csomagoláson, valamint a használati utasításon feltüntetendő információk javasolt szövege.

6. Egyéb információk

6.1. Azon országok jegyzéke, amelyekben az állatgyógyászati készítményre megadták a forgalombahozatali engedélyt, vagy azt visszavonták

6.2. Minden készítmény esetében a készítményjellemzők összefoglalóinak másolata az egyes tagállamok által megadott forgalombahozatali engedélyek feltételeiben megállapított formában

6.3. Azon országok jegyzéke, amelyekben benyújtottak vagy elutasítottak kérelmet

6.4. Azon tagállamok jegyzéke, amelyekben az állatgyógyászati készítményt forgalomba kívánják hozni

6.5. Az állatgyógyászati készítmény minőségére, ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó bíráló szakértői jelentések

▼M1

II. MELLÉKLET

A 8. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK

„Tartalomjegyzék
I.	SZAKASZ ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS KÖVETELMÉNYEK
I.1.	Általános elvek
I.2.	A dokumentáció összetételére vonatkozó követelmények
I.2.1.	1. rész: A dokumentáció összefoglalása
I.2.2.	2. rész: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai adatok)
I.2.3.	3. rész: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)
I.2.4.	4. rész: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)
I.2.5.	A különböző állatgyógyászati készítményekre, illetve forgalombahozatali engedéllyel kapcsolatos dokumentációra vonatkozó részletes követelmények
II.	SZAKASZ A NEM BIOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
II.1.	1. RÉSZ: A dokumentáció összefoglalása
II.2.	2. RÉSZ: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai adatok)
II.2A.	Termékleírás
II.2A1.	Minőségi és mennyiségi összetétel
II.2A2.	Termékfejlesztés
II.2B.	A gyártási módszer leírása
II.2C.	A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése
II.2C1.	Hatóanyag(ok)
II.2C1.1.	Gyógyszerkönyvekben szereplő hatóanyagok
II.2C1.2.	Gyógyszerkönyvekben nem szereplő hatóanyagok
II. 2C1.3.	A biológiai hasznosulást befolyásoló fizikai-kémiai jellemzők
II.2C2.	Segédanyagok
II.2C3.	Csomagolás (tartályok és zárórendszereik)
II. 2C3.1.	Hatóanyag
II. 2C3.2.	Késztermék
II.2C4.	Biológiai eredetű anyagok
II.2D.	Az izolált köztitermékeken végzett gyártásközi ellenőrző vizsgálatok
II.2E.	A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok
II.2E1.	A késztermék általános jellemzői
II. 2E2.	A hatóanyag(ok) azonosítása és mintaelemzése
II. 2E3.	A segédanyagok összetevőinek azonosítása és mintaelemzése
II. 2E4.	Mikrobiológiai ellenőrzések
II. 2E5.	A tételek állandósága
II. 2E6.	Egyéb ellenőrzések
II.2F.	Stabilitásvizsgálat
II.2F1.	Hatóanyag(ok)
II.2F2.	Késztermék
II.2G.	Egyéb információk
II.3. 3.	RÉSZ: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)
II.3A.	Ártalmatlansági vizsgálatok
II.3A1.	A termék és hatóanyagának/hatóanyagainak pontos meghatározása
II.3A2.	Farmakológia
II.3A2.1.	Farmakodinámia
II.3A2.2.	Farmakokinetika
II.3A3.	Toxikológia
II.3A4.	További előírások
II.3A.4.1.	Egyedi vizsgálatok
II.3A.4.2.	Embereken végzett megfigyelések
II.3A.4.3.	A rezisztencia kialakulása és az embereket illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok
II.3A5.	Felhasználói biztonság
II.3A6.	Környezeti kockázatértékelés
II.3B.	Maradékanyag-vizsgálatok
II.3B1.	A termék azonosítása
II.3B2.	A maradékanyagok kiürülése (metabolizmus és a maradékanyagok kinetikája)
II.3B3.	A maradékanyagok analízisére szolgáló módszerek
II.4. 4.	RÉSZ: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)
II.4A.	Preklinikai vizsgálatok
II.4A1.	Farmakológia
II.4A.1.1.	Farmakodinámia
II.4A.1.2.	Farmakokinetika
II.4A2.	A rezisztencia kialakulása és az állatokat illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok
II.4A3.	Az adag meghatározása és megerősítése
II.4A4.	Célállat-tolerancia
II.4B.	Klinikai vizsgálat(ok)
II.4B1.	Általános elvek
II.4B2.	Dokumentáció
II.4AB2.1.	A preklinikai vizsgálatok eredményei
II.4AB2.2.	A klinikai vizsgálatok eredménye
III.	SZAKASZ A BIOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
IIIa. SZAKASZ	A NEM IMMUNOLÓGIAI BIOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
IIIa.1.	1. RÉSZ: A dokumentáció összefoglalása
IIIa.2.	2. RÉSZ: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai adatok)
IIIa.2A.	Termékleírás
IIIa.2A1.	Minőségi és mennyiségi összetétel
IIIa.2A2.	Termékfejlesztés
IIIa.2A3.	Jellemzés
IIIa.2A3.1.	Szerkezeti és egyéb jellemzők megvilágítása
IIIa.2A3.2.	Szennyeződések
IIIa.2B.	A gyártási módszer leírása
IIIa.2C.	A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése
IIIa.2C1.	Gyógyszerkönyvekben szereplő kiindulási anyagok
IIIa.2C2.	Gyógyszerkönyvekben nem szereplő kiindulási anyagok
IIIa.2C2.1.	Biológiai eredetű kiindulási anyagok
IIIa.2C2.2.	Nem biológiai eredetű kiindulási anyagok
IIIa.2D.	Gyártásközi ellenőrző vizsgálatok
IIIa.2E.	A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok
IIIa.2E1.	A késztermékre vonatkozó specifikáció
IIIa.2E2.	A felszabadítási vizsgálatok módszereinek leírása és validálása
IIIa.2E3.	Referenciaszabványok vagy -anyagok
IIIa.2F.	A tételek állandósága
IIIa.2F1.	Hatóanyag
IIIa.2F2.	Késztermék
IIIa.2G.	Stabilitásvizsgálatok
IIIa.2H.	Egyéb információk
IIIa.3. 3.	RÉSZ: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)
IIIa.3A.	Ártalmatlansági vizsgálatok
IIIa.3A1.	A termék és hatóanyagának/hatóanyagainak pontos meghatározása:
IIIa.3A2.	Farmakológia
IIIa.3A2.1.	Farmakodinámia
IIIa.3A2.2.	Farmakokinetika
IIIa.3A3.	Toxikológia
IIIa.3A3.1.	Egyszeri dózisú toxicitás
IIIa.3A3.2.	Ismételt dózisú toxicitás
IIIa.3A3.3.	Célállat-tolerancia
IIIa.3A3.4.	Reprodukciós toxicitás, ideértve a fejlődési toxicitást is
IIIa.3A3.5.	Genotoxicitás
IIIa.3A3.6.	Karcinogenitás
IIIa.3A3.7.	Kivételek
IIIa.3A4.	További előírások
IIIa.3A4.1.	Egyedi vizsgálatok
IIIa.3A4.2.	Embereken végzett megfigyelések
IIIa.3A4.3.	A rezisztencia kialakulása és az embereket illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok
IIIa.3A5.	Felhasználói biztonság
IIIa.3A6.	Környezeti kockázatértékelés
IIIa.3A6.1.	Géntechnológiával módosított szervezeteket nem tartalmazó vagy nem azokból álló állatgyógyászati készítmények környezeti kockázatainak értékelése
IIIa.3A6.2.	Géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények környezeti kockázatainak értékelése
IIIa.3B.	Maradékanyag-vizsgálatok
IIIa.3B1.	A termék azonosítása
IIIa.3B2.	A maradékanyagok kiürülése
IIIa.3B3.	A maradékanyagok analízisére szolgáló módszerek
IIIa.4. 4.	RÉSZ: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)
IIIa.4A.	Preklinikai vizsgálatok
IIIa.4A1.	Farmakológia
IIIa.4A1.1.	Farmakodinámia
IIIa.4A1.2.	Farmakokinetika
IIIa.4A2.	A rezisztencia kialakulása és az állatokat illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok
IIIa.4A3.	Az adag meghatározása és megerősítése
IIIa.4A4.	Célállat-tolerancia
IIIa.4B.	Klinikai vizsgálatok
IIIa.4B1.	Általános elvek
IIIa.4B2.	Dokumentáció
IIIa.4B2.1.	A preklinikai vizsgálatok eredményei
IIIa.4B2.2.	A klinikai vizsgálatok eredménye
IIIb.	SZAKASZ AZ IMMUNOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
IIIb.1. 1.	RÉSZ: A dokumentáció összefoglalása
IIIb.2. 2.	RÉSZ: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai és mikrobiológiai adatok)
IIIb.2.A.	Termékleírás
IIIb.2A1.	Minőségi és mennyiségi összetétel
IIIb.2A2.	Termékfejlesztés
IIIb.2B.	A gyártási módszer leírása
IIIb.2C.	A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése
IIIb.2C1.	Gyógyszerkönyvekben szereplő kiindulási anyagok
IIIb.2C2.	Gyógyszerkönyvekben nem szereplő kiindulási anyagok
IIIb.2C2.1.	Biológiai eredetű kiindulási anyagok
IIIb.2C2.2.	Nem biológiai eredetű kiindulási anyagok
IIIb.2D.	Gyártásközi ellenőrző vizsgálatok
IIIb.2E.	A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok
IIIb.2F.	A tételek állandósága
IIIb.2G.	Stabilitásvizsgálatok
IIIb.2H.	Egyéb információk
IIIb.3. 3.	RÉSZ: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)
IIIb.3A.	Általános követelmények
IIIb.3B.	Preklinikai vizsgálatok
IIIb.3C.	Klinikai vizsgálatok
IIIb.3D.	Környezeti kockázatértékelés
IIIb.3E.	Géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények esetében szükséges értékelés
IIIb.3F.	A preklinikai vizsgálatokba felveendő maradékanyag-vizsgálatok
IIIb.4.	4. RÉSZ: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)
IIIb.4A.	Általános követelmények
IIIb.4B.	Preklinikai vizsgálatok
IIIb.4C.	Klinikai vizsgálatok
IV.	SZAKASZ AZ EGYEDI FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
IV.1.	A generikus állatgyógyászati készítményekre vonatkozó követelmények
IV.2.	A hibrid állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek
IV.3.	A több hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek
IV.4.	Hozzáférési felhatalmazás birtokában benyújtott kérelmek
IV.5.	Szakirodalmi adatokon alapuló kérelmek
IV.6.	Korlátozott piacokra vonatkozó kérelmek
IV.7.	Rendkívüli körülmények esetén benyújtott kérelmek
V.	SZAKASZ A KÜLÖNLEGES ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
V.1.	Újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények
V.1.1.	Általános követelmények
V.1.2.	Minőségi követelmények
V.1.3.	Biztonsági követelmények
V.1.4.	Hatékonysági követelmények
V.1.5.	Az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények konkrét típusaira vonatkozó különös adatkövetelmények
V.1.5.1.	Alapelvek
V.1.5.2.	Génterápiás állatgyógyászati készítmények
V.1.5.3.	Regeneratív gyógyászati, módosítottszövet-alapú és sejtterápiás állatgyógyászati készítmények
V.1.5.4.	Kifejezetten fágterápia céljára kifejlesztett állatgyógyászati készítmények
V.1.5.5.	Nanotechnológiák által kibocsátott állatgyógyászati készítmények
V.1.5.6.	RNS antiszensz terápiás és RNS interferenciaterápiás készítmények
V.2.	Vakcinaantigén-törzsadatok
V.3.	Több törzsre kiterjedő dokumentációk
V.4.	Vakcinaplatform-technológia
V.5.	Engedélyezett homeopátiás állatgyógyászati készítmények

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS KÖVETELMÉNYEK

I.1. Általános elvek

I.1.1. A 8. és a 18–25. cikk értelmében a forgalombahozatali engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentációt az e mellékletben megállapított követelményekkel összhangban kell benyújtani, a Bizottság által közzétett iránymutatásoknak és az Ügynökség által közzétett, az elektronikus formátumot előíró követelményeknek megfelelően.

I.1.2. A forgalombahozatali engedély iránti kérelem összeállításánál a kérelmezőknek figyelembe kell venniük a legújabb állatgyógyászati ismereteket, valamint az Ügynökség által az állatgyógyászati készítmények minőségével, ártalmatlanságával és hatékonyságával kapcsolatosan kiadott tudományos iránymutatásokat.

I.1.3. Az állatgyógyászati készítmények tekintetében az Európai Gyógyszerkönyv minden vonatkozó monográfiáját, ideértve az általános monográfiáit és általános fejezeteit is, alkalmazni kell a dokumentáció megfelelő részeire.

I.1.4. A hatóanyag(ok) és a késztermék gyártási folyamatának meg kell felelnie a helyes gyártási gyakorlatnak (GMP).

I.1.5. Minden, az érintett állatgyógyászati készítmény értékelése szempontjából lényeges információt szerepeltetni kell a kérelemben, legyenek ezek kedvezőek vagy kedvezőtlenek a készítményre nézve. Különösen minden olyan lényeges adatot meg kell adni, amely az állatgyógyászati készítményre irányuló befejezetlen vagy abbamaradt vizsgálatra vagy kísérletre vonatkozik.

▼M2

I.1.6. A farmakológiai, toxikológiai, maradékanyag- és preklinikai biztonságossági vizsgálatokat a 2004/10/EK ( 14 ) és 2004/9/EK ( 15 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított helyes laboratóriumi gyakorlattal (GLP) kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

▼M1

I.1.7. Az állatokon végzett minden kísérletet a 2010/63/EU irányelvben megállapított elvek figyelembevételével kell elvégezni, a kísérlet lefolytatásának helyétől függetlenül.

I.1.8. A dokumentációba külön dokumentumként kell csatolni a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke értelemben vett GMO-kat (géntechnológiával módosított szervezeteket) tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények felszabadításával kapcsolatos környezeti kockázatértékelést. Az információt a 2001/18/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban kell bemutatni, figyelembe véve a Bizottság által kiadott iránymutatást.

I.1.9. A forgalombahozatali engedély iránti kérelem dokumentációjának 1. részében a kérelmező megerősíti, hogy az állatgyógyászati készítmény minősége, ártalmatlansága és hatékonysága tekintetében benyújtott adatok nem állnak a technikai dokumentáció védelmének hatálya alatt.

I.2. A dokumentáció összetételére vonatkozó követelmények

Az állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélyére vonatkozó kérelem dokumentációja a következő részekből áll:

I.2.1. 1. rész: A dokumentáció összefoglalása

Az 1. rész az I. mellékletben foglalt adminisztratív adatokat tartalmazza, a következőképpen:

1A. rész: 1–4. pont és 6.1–6.4. pont;

1B. rész: 5. pont;

1C. rész: 6.5. pont.

Az 1B. rész 5.1. pontja tekintetében, a 35. cikk (1) bekezdésének l) pontjával összefüggésben, az állatgyógyászati készítményt „állatorvosi vényhez nem kötött” készítményként besorolni kívánó kérelembe bele kell foglalni a készítmény jellemzőinek kritikai átvizsgálását, hogy megindokolják e besorolás megfelelőségét, figyelembe véve a célállat- és nem célállatfajok biztonságát, a közegészséget, valamint a környezetbiztonságot, a 34. cikk (3) bekezdésének a)–g) pontjában foglalt kritériumok szerint.

Minden egyes bíráló szakértői jelentést a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével kell elkészíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell azoknak a vizsgálatoknak és kísérleteknek az értékelését, amelyek a forgalombahozatali engedélyhez tartozó dokumentációt képezik, és ki kell térnie valamennyi, az állatgyógyászati készítmény minőségének, ártalmatlanságának és hatékonyságának értékelése tekintetében lényeges szempontra. Tartalmaznia kell ezenkívül a benyújtott vizsgálatok és kísérletek részletes eredményeit, valamint a pontos szakirodalmi hivatkozásokat. Az idézett szakirodalmi hivatkozások másolatát be kell nyújtani.

A bíráló szakértői jelentéseket a jelentés szerzőjének alá kell írnia és keltezéssel kell ellátnia, és csatolnia kell a szerző iskolai végzettségére, képesítésére és szakmai gyakorlatára vonatkozó tájékoztatást. Nyilatkozni kell a szerző és a kérelmező között fennálló szakmai viszonyról.

A bíráló szakértői jelentéseknek és a függelékeknek pontos és egyértelmű kereszthivatkozásokat kell tartalmazniuk a technikai dokumentációban szereplő adatokra.

Ha a 2. részt közös műszaki dokumentum (CTD) formátumban nyújtják be, az általános minőségi összefoglalót (QOS) fogják használni a minőségre vonatkozó bíráló szakértői jelentésre.

A 3. és 4. rész tekintetében a bíráló szakértői jelentés táblázatban foglalja össze a benyújtott összes technikai dokumentációt és a releváns adatokat.

I.2.2. 2. rész: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai adatok)

1. A gyógyszerészeti minőségre vonatkozó (fizikai–kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai) adatoknak tájékoztatást kell adniuk a hatóanyag(ok) és az állatgyógyászati késztermékek gyártási folyamatáról, jellemzéséről és tulajdonságairól, stabilitásukról, valamint a kapcsolódó minőség-ellenőrzési műveletekről és követelményekről, továbbá tartalmazniuk kell az állatgyógyászati készítmény összetételének, kifejlesztésének és kiszerelésének leírását.

2. Az Európai Gyógyszerkönyv minden monográfiáját, ideértve a különös monográfiáit, az általános monográfiáit és az általános fejezeteit is, alkalmazni kell. Az immunológiai állatgyógyászati készítmények tekintetében az Európai Gyógyszerkönyv minden monográfiáját, ideértve a különös monográfiáit, az általános monográfiáit és az általános fejezeteit is, alkalmazni kell, az indokolt esetek kivételével. Az Európai Gyógyszerkönyv monográfiájának hiányában valamely tagállam gyógyszerkönyvének monográfiája is alkalmazható. Azokban az esetekben, amikor az anyag sem az Európai Gyógyszerkönyvben, sem a tagállami gyógyszerkönyvekben nem szerepel, kellő bizonyítékok megléte esetén elfogadható egy harmadik ország gyógyszerkönyvi monográfiájának való megfelelés; ilyenkor a kérelmezőnek be kell nyújtania a monográfia egy – adott esetben fordítással kísért – példányát. Be kell nyújtani az annak bizonyításával kapcsolatos adatokat, hogy a monográfia alkalmas az anyag minőségének ellenőrzésére.

3. Ha a gyógyszerkönyvben nem szereplő vizsgálatokat alkalmaznak, az ilyen vizsgálatok alkalmazását meg kell indokolni annak bizonyításával, hogy az anyagok, ha azokat a gyógyszerkönyvnek megfelelően vizsgálnák, megfelelnének a gyógyszerkönyv vonatkozó monográfiája minőségi követelményeinek.

4. Valamennyi vizsgálati eljárás és minőség-ellenőrzés során figyelembe kell venni a megállapított iránymutatást és követelményeket. A validálási vizsgálatok eredményeit meg kell adni. Az összes vizsgálati módszert kellő részletességgel le kell írni annak érdekében, hogy azokat az illetékes hatóságok kérelmére végzett ellenőrző vizsgálatok során meg lehessen ismételni, és hogy azokat az illetékes hatóság megfelelően értékelhesse. Minden speciális készüléket és berendezést, amelyet esetlegesen használnak, megfelelően le kell írni, lehetőleg ábrát is mellékelve hozzá. A laboratóriumi reagensek kémiai képletét szükség esetén elkészítési módszerük leírásával is ki kell egészíteni. Az Európai Gyógyszerkönyvben vagy valamelyik tagállam gyógyszerkönyvében megtalálható vizsgálatok esetében ezt a leírást az említett gyógyszerkönyvre vonatkozó részletes hivatkozás is helyettesítheti.

5. Az Európai Gyógyszerkönyv kémiai és biológiai referenciaanyagait kell használni, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Más referenciakészítmények és szabványok alkalmazása esetén azokat azonosítani kell, és részletesen le kell írni.

6. A hatóanyag és/vagy a késztermék gyógyszerészeti minőségére vonatkozó (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai) adatokat közös műszaki dokumentum formátumban (CTD) is fel lehet venni a dokumentációba.

7. A biológiai állatgyógyászati készítmények, köztük az immunológiai állatgyógyászati készítmények tekintetében a késztermék készítményeinek elkészítéséhez szükséges oldószerekre vonatkozó adatokat bele kell foglalni a dokumentációba. A biológiai állatgyógyászati készítményt akkor is egy terméknek tekintik, ha egynél több oldószer szükséges a késztermék különféle készítményeinek elkészítéséhez, amelyeket különféle módon és módszerekkel történő alkalmazásra lehet használni. A biológiai állatgyógyászati készítménnyel együtt szállított oldószerek és a hatóanyagot tartalmazó injekciós üvegek együtt és külön-külön is csomagolhatók.

8. A 2010/63/EU irányelvvel és a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban a vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy minél kevesebb állat felhasználását igényeljék, és hogy a legkevesebb fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okozzák. Ha rendelkezésre áll, alternatív in vitro vizsgálatot kell végezni, ha ezzel helyettesíthető vagy csökkenthető az állatok alkalmazása vagy mérsékelhető a szenvedésük.

I.2.3. 3. rész: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)

1. Az ártalmatlansági vizsgálatok dokumentációjának a következőket kell tartalmaznia:

azon vizsgálatok összegzése, amelyeket e résznek megfelelően végeztek el, részletesen hivatkozva a kapott eredményeket objektíven kifejtő, közzétett szakirodalomra. A felsorolt bármely vizsgálat vagy kísérlet elhagyását, valamint bármely alternatív típusú vizsgálat felvételét fel kell tüntetni és indokolni kell;

▼M2

a helyes laboratóriumi gyakorlatnak való megfelelésre vonatkozó nyilatkozat a preklinikai biztonságossági vizsgálatok tekintetében, adott esetben annak kifejtésével, hogy bármely nem GLP vizsgálat mennyiben járul hozzá az általános kockázatértékeléshez, valamint a nem GLP státusz indokolása.

▼M1

2. A dokumentáció a következőket tartalmazza:

a dokumentációban szereplő valamennyi vizsgálat és kísérlet jegyzéke;

valamelyik típusú vizsgálat és kísérlet elhagyása esetén annak megindoklása;

alternatív típusú vizsgálat vagy kísérlet elvégzése esetén az erről szóló magyarázat;

bármely nem GLP vizsgálat mennyiben járul hozzá az általános kockázatértékeléshez, valamint a nem GLP státusz indokolása.

I.2.4. 4. rész: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)

1. A hatékonyságra vonatkozó dokumentációnak tartalmaznia kell az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó összes – akár kedvező, akár kedvezőtlen – preklinikai és klinikai dokumentációt a termék előny-kockázat viszonyának objektív, általános értékelése érdekében.

2. A hatékonysági vizsgálatok dokumentációjának a következőket kell tartalmaznia:

▼M2

▼M1

3. A dokumentáció a következőket tartalmazza:

a dokumentációban szereplő valamennyi vizsgálat jegyzéke;

valamelyik típusú vizsgálat elhagyása esetén annak megindoklása;

alternatív típusú vizsgálat elvégzése esetén az erről szóló magyarázat.

4. Az e részben ismertetett vizsgálatok célja az állatgyógyászati készítmény hatékonyságának kimutatása. A kérelmező által közölt és a termék tulajdonságaira, hatásaira és használatára vonatkozó állításokat a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben meghatározott külön vizsgálatok eredményeinek teljes mértékben alá kell támasztaniuk.

5. Minden hatékonysági vizsgálatot teljes mértékben figyelembe vett, részletes jegyzőkönyv szerint kell végrehajtani, amelyet írásban, a vizsgálat megkezdése előtt kell rögzíteni. A kísérleti állatok jóllétét állatorvosnak kell felügyelni, és azt a vizsgálati jegyzőkönyv összeállításakor és a vizsgálatok során a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni.

6. A klinikai vizsgálatot (gyakorlati kipróbálást) – az indokolt esetek kivételével – a helyes klinikai gyakorlat megállapított elveivel összhangban kell végezni.

7. A gyakorlati kipróbálás megkezdése előtt meg kell szerezni és dokumentálni kell a vizsgálat során használt állatok tulajdonosának tájékoztatáson alapuló beleegyezését. Az állatok tulajdonosát különösen arról kell írásban tájékoztatni, hogy a vizsgálatban való részvétel milyen következményekkel jár a kezelt állatok azt követő ártalmatlanítása vagy a kezelt állatokból előállított élelmiszerek tekintetében.

I.2.5. A különböző állatgyógyászati készítményekre, illetve forgalombahozatali engedéllyel kapcsolatos dokumentációra vonatkozó részletes követelmények

1. A különböző állatgyógyászati készítményekre, illetve a forgalombahozatali engedéllyel kapcsolatos dokumentációk egyes típusaira vonatkozó részletes követelményeket e melléklet következő szakaszai határozzák meg:

a II. szakasz a nem biológiai állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek egységes követelményeit ismerteti;

a III. szakasz a biológiai állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek egységes követelményeit ismerteti:

a IIIa. szakasz a nem immunológiai biológiai állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek egységes követelményeit ismerteti;

ii.

a IIIb. szakasz az immunológiai állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek egységes követelményeit ismerteti;

a IV. szakasz a forgalombahozatali engedéllyel kapcsolatos dokumentáció egyedi típusaira vonatkozó követelményeket ismerteti;

az V. szakasz az állatgyógyászati készítmények különleges típusaira vonatkozó dokumentáció követelményeit ismerteti.

II. SZAKASZ

A NEM BIOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A IV. szakaszban meghatározott, eltérő rendelkezések hiányában az állatgyógyászati készítményekre – a biológiai állatgyógyászati készítmények kivételével – a következő részletes követelmények vonatkoznak.

II.1. 1. RÉSZ: A dokumentáció összefoglalása

Lásd az I. szakaszt.

II.2. 2. RÉSZ: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai adatok)

II.2A. Termékleírás

II.2A1. Minőségi és mennyiségi összetétel

1. A minőségi összetétel a gyógyszer valamennyi összetevője esetében az alábbiak megnevezése vagy leírása:

hatóanyag(ok);

segédanyagok, a segédanyagok összetevői, bármilyen is azok jellege és felhasznált mennyisége, ideértve a színezékeket, a tartósítószereket, az adjuvánsokat, a stabilizátorokat, a sűrítőanyagokat, az emulgeálószereket, az ízesítő- és aromaanyagokat is;

az állatoknak szájon át vagy más módon alkalmazandó állatgyógyászati készítmények külsejét bevonó összetevők, úgymint kapszulák, zselatinkapszulák, intraruminális eszközök;

a készítmény közvetlen csomagolására és – szükség esetén – külső csomagolására vonatkozó releváns adatok, valamint – adott esetben – a csomagolás lezárási módjával és az azon eszközökre vonatkozó adatokkal, amelyeket a gyógyszer alkalmazására vagy beadására használnak, és amelyek a gyógyszerrel együtt kerülnek kiszerelésre.

2. Az állatgyógyászati készítmények összetevőinek leírásakor használandó szokásos terminológia a 8. cikk egyéb rendelkezéseinek alkalmazásától függetlenül az alábbiakat jelenti:

az Európai Gyógyszerkönyvben – vagy ennek hiányában valamelyik tagállam nemzeti gyógyszerkönyvében – szereplő anyagok tekintetében az érintett monográfia főcíme az érintett gyógyszerkönyvre való hivatkozással;

egyéb anyagok tekintetében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt nemzetközi szabadnév (INN), amely mellett fel lehet tüntetni más szabadnevet is, vagy ezek hiányában a pontos tudományos megnevezés;

azon összetevőknél, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi szabadnévvel vagy pontos tudományos megnevezéssel, azt adják meg, hogy hogyan és miből állították elő őket, megfelelő esetben egyéb fontos adatokkal kiegészítve;

a színezékek tekintetében meg kell adni a 2009/35/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv által a színezékekhez rendelt „E”-számot.

3. Az állatgyógyászati készítményekben található összes hatóanyag és segédanyag mennyiségi összetételeként meg kell adni minden egyes hatóanyag és segédanyag adott gyógyszerforma szerinti tömegét, illetve biológiai aktivitását egységekben, az egy adagolási egységre, egy tömeg- vagy térfogategységre jutó egységszám meghatározásával.

4. A kémiailag nem meghatározható anyagokra az egységben kifejezett biológiai aktivitást kell alkalmazni. Ha a biológiai aktivitás tekintetében nemzetközi egységet határoztak meg, ezt kell használni. Ha nem állapítottak meg nemzetközi egységet, a biológiai aktivitás egységeit úgy kell kifejezni, hogy az anyag aktivitása – adott esetben az Európai Gyógyszerkönyv egységeinek alkalmazása révén – egyértelműen azonosítható legyen.

5. A mennyiségi összetételt a következők egészítik ki:

egyadagos készítmények esetében: a kiszerelési egységben található minden hatóanyag tömegét vagy egységben kifejezett biológiai aktivitását meg kell adni, figyelembe véve a készítmény alkalmazásra kerülő térfogatát, adott esetben a készítmény feloldása után;

cseppekben alkalmazandó állatgyógyászati készítmények esetében: meg kell adni minden hatóanyagnak az egy cseppre vagy az 1 ml-ben vagy 1 g-ban lévő cseppszámra eső tömegét, illetve biológiai aktivitását egységekben kifejezve;

mért mennyiségekben alkalmazandó gyógyszerformák esetében: minden hatóanyagnak a mért mennyiségre eső tömegét vagy egységekben kifejezett biológiai aktivitását kell megadni.

6. Meg kell adni a vegyületeik vagy származékaik formájában jelenlevő hatóanyagok össztömegben kifejezett mennyiségét, valamint – ha ez szükséges vagy fontos – a molekula aktív elemének vagy elemeinek tömegét.

7. Az olyan hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények esetében, amelyre az Unióban először nyújtottak be forgalombahozatali engedély iránti kérelmet, a só vagy hidrát hatóanyagok mennyiségét szisztematikusan a molekula aktív elemének vagy elemeinek tömege alapján kell megadni. Ugyanezen hatóanyaggal kapcsolatosan az összes – ezt követően a tagállamokban engedélyezett – állatgyógyászati készítmény mennyiségi összetételét a továbbiakban így kell megadni.

II.2A2. Termékfejlesztés

1. A készítmény összetételéhez, az összetevők, a csomagolás megválasztásához, a segédanyagoknak a késztermékben betöltött tervezett funkciójához, továbbá a késztermék gyártási módszeréhez magyarázatot kell fűzni, ideértve a módszer megválasztásának indokolását, emellett a késztermék tekintetében használt sterilizálás módszerét és/vagy aszeptikus eljárásokat részletesen ismertetni kell. E magyarázatot tudományos gyógyszerfejlesztési adatokkal kell alátámasztani. A rámérést is fel kell tüntetni, annak indoklásával együtt. A mikrobiológiai jellemzőknek (mikrobiológiai tisztaság és antimikrobiális aktivitás) és a használati utasításoknak bizonyítottan alkalmasnak kell lenniük az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyére vonatkozó kérelmezési dokumentációban meghatározott tervezett felhasználásra.

2. A késztermék és az elsődleges csomagolás közötti kölcsönhatásra irányuló vizsgálatot kell benyújtani, ha felmerül az ilyen kölcsönhatás lehetősége, különösen, ha injekciós készítményekről van szó.

3. A javasolt csomagméreteket a javasolt alkalmazási móddal, az adagolással és a célállatfajokkal összefüggésben kell megindokolni, különösen az antimikrobiális (ható)anyagok tekintetében.

4. Ha a késztermékhez adagoló eszközt is adnak, az adag(ok) pontosságát igazolni kell.

5. Ha ajánlott kapcsolódó vizsgálatot (pl. diagnosztikai vizsgálatot) végezni a késztermékkel, meg kell adni a vizsgálattal kapcsolatos releváns információkat.

6. A takarmányban történő felhasználásra szánt állatgyógyászati készítmények esetében információval kell szolgálni a felhasználási arányról, a felhasználási utasításokról, a takarmánybeli homogenitásról, a takarmányokkal való kompatibilitásáról/a takarmányokban történő felhasználásra való alkalmasságról.

II.2B. A gyártási módszer leírása

1. A gyártási módszernek a forgalombahozatali engedély iránti kérelemhez a 8. cikk értelmében mellékelt leírását úgy kell megfogalmazni, hogy megfelelő áttekintést adjon az elvégzett műveletek jellegéről.

2. Ennek érdekében legalább az alábbiakat magában kell foglalnia:

a tényleges gyártási előírás a javasolt kereskedelmi tételek mérete(i) tekintetében, a felhasznált anyagok minden mennyiségi adatával. Meg kell említeni minden olyan anyagot, amely eltűnhet a gyártás során; a rámérést fel kell tüntetni;

a gyártás különböző szakaszait be kell mutatni, a folyamat üzemi körülményeire vonatkozó információval, ahol a leíró részeket folyamatábra kíséri;

folyamatos gyártás esetében a késztermék homogenitását biztosító óvintézkedések valamennyi részlete. Tájékoztatást kell adni arról, hogy miként határozzák meg a tételt (például időszakban, a termék mennyiségében kifejezve, vagy kifejezhető tartományként is);

a gyártásközi ellenőrzések listája, ideértve a gyártás azon szakaszát is, amelyben az ellenőrzést lefolytatják, valamint az elfogadási kritériumok;

a gyártási folyamat validálására szolgáló kísérleti vizsgálatok és adott esetben a gyártási nagyságrendben előállított tételek folyamatvalidálási rendszere;

steril készítmények esetében – ha a gyógyszerkönyvekben nem szereplő sterilizálási feltételeket alkalmaznak – a sterilizálás módszerét és/vagy a használt aszeptikus eljárásokat részletesen ismertetni kell.

II.2C. A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése

1. E pont alkalmazásában „kiindulási anyag” a hatóanyagok, a segédanyagok és a csomagolás (a közvetlen csomagolás a zárórendszerével, és adott esetben a külső csomagolás és bármilyen adagoló eszköz, amelyet az állatgyógyászati készítménnyel együtt szállítanak le).

2. A dokumentációnak tartalmaznia kell a kiindulási anyagok valamennyi tételének minőség-ellenőrzése tekintetében elvégzendő vizsgálatok specifikációit és adatait.

3. A kiindulási anyagokon végzett rutinvizsgálatokat a dokumentációban foglaltakkal azonos módon kell lefolytatni.

4. Ha a kiindulási anyag, hatóanyag vagy egy segédanyag tekintetében a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság (EDQM) megfelelőségi tanúsítványt állított ki, akkor ez a tanúsítvány képezi az Európai Gyógyszerkönyv megfelelő monográfiájára történő hivatkozást.

5. Megfelelőségi tanúsítványra történő hivatkozás esetén a gyártónak írásban kell biztosítékot adnia a kérelmező részére, hogy a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság által megadott megfelelőségi tanúsítvány kiállítása óta nem módosult a gyártási folyamat. Amennyiben a tanúsítványon kitöltik és aláírják a „hozzáférési rovat” mezőt, ezt a követelményt teljesítettnek kell tekinteni, további biztosíték szüksége nélkül.

6. A meghatározott specifikációnak való megfelelés bizonyítása érdekében a kiindulási anyagokra vonatkozóan analitikai bizonyítványokat kell benyújtani.

II.2C1. Hatóanyag(ok)

1. Az előírt adatokat a (2)–(4) pontban részletezett három mód valamelyikének megfelelően kell benyújtani.

2. A következő adatokat kell közölni:

tájékoztatást kell adni a hatóanyag azonosításáról, szerkezetéről, továbbá fel kell sorolni a fizikai-kémiai és más releváns tulajdonságait, különösen azokat a fizikai-kémiai tulajdonságokat, amelyek érinthetik a hatóanyag ártalmatlanságát és hatékonyságát. Adott esetben a molekuláris szerkezetre vonatkozó bizonyítéknak tartalmaznia kell a sematikus aminosav-szekvenciát és a relatív molekuláris tömeget;

a gyártási folyamattal kapcsolatos információk között kell, hogy szerepeljen a hatóanyag gyártási folyamatának leírása, amely a kérelmezőnek a hatóanyag gyártására vonatkozó kötelezettségvállalását képviseli. A hatóanyag(ok) gyártásához szükséges valamennyi anyagot fel kell sorolni, és meg kell határozni azt, hogy az egyes anyagokat a folyamat során mikor használják. Információkat kell benyújtani az említett anyagok minőségére és ellenőrzésére vonatkozóan is. Információkat kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy az anyagok megfelelnek a tervezett felhasználásuk szempontjából megfelelő előírásoknak;

a minőség-ellenőrzésre vonatkozó információknak tartalmazniuk kell az egyes kritikai lépések alkalmával elvégzett vizsgálatokat (ideértve az elfogadási kritériumokat is), a köztitermékek minőségére és ellenőrzésére vonatkozó információkat és a folyamatvalidálási és/vagy adott esetben az értékelő vizsgálatokat. Validálási adatokat kell tartalmazniuk továbbá adott esetben a hatóanyagra alkalmazott analitikai módszerekre vonatkozóan is;

a szennyeződésekre vonatkozó információk között fel kell tüntetni az előre jelezhető szennyeződéseket, a megfigyelt szennyeződések szintjeivel és jellegével együtt. Ezeknek tartalmazniuk kell továbbá adott esetben az e szennyeződések ártalmatlanságára vonatkozó információkat.

3. Hatóanyag-törzsadatok

Nem biológiai hatóanyag esetében a kérelmező gondoskodhat arról, hogy a hatóanyaggal kapcsolatos, (2) pontban szereplő információt a hatóanyag gyártója hatóanyag-törzsadatként közvetlenül az illetékes hatóságoknak nyújtsa be. Ebben az esetben a hatóanyag gyártójának meg kell adnia a kérelmezőnek minden olyan adatot (a hatóanyag-törzsadatok kérelmezőre vonatkozó része), amely a kérelmező számára szükséges lehet ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az állatgyógyászati készítményért. A hatóanyag gyártója által a kérelmező részére továbbított adatok másolatát bele kell foglalni a gyógyászati készítmény dokumentációjába. A hatóanyag gyártójának írásban meg kell erősítenie a kérelmező felé, hogy biztosítja a tételek állandóságát, és a kérelmező értesítése nélkül nem változtat a gyártási folyamaton, illetve a specifikációkon.

4. A gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság (EDQM) által kiadott megfelelőségi tanúsítvány

A megfelelőségi tanúsítványt és a gyógyszerformára vonatkozó, a megfelelőségi tanúsítványban nem szereplő további releváns adatokat meg kell adni.

II.2C1.1. Gyógyszerkönyvekben szereplő hatóanyagok

2. Azokban az esetekben, amikor az Európai Gyógyszerkönyv vagy valamely tagállam nemzeti gyógyszerkönyvének monográfiáiban szereplő specifikáció elégtelen az anyag minőségének biztosításához, az illetékes hatóságok a kérelmezőtől ennél részletesebb leírást kérhetnek, ideértve az egyes szennyeződésekre vonatkozó elfogadhatósági kritériumokat is a validált vizsgálati eljárásokkal együtt.

3. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az adott gyógyszerkönyvért felelős hatóságokat. A forgalombahozatali engedély jogosultjának a gyógyszerkönyvi hatóság rendelkezésére kell bocsátania a vélelmezett hiányosságok részletes ismertetését és az alkalmazott kiegészítő specifikációkat.

II.2C1.2. Gyógyszerkönyvekben nem szereplő hatóanyagok

1. Az egyetlen gyógyszerkönyvben sem szereplő hatóanyagokat a következő címekre tagolódó monográfia formájában kell leírni:

az összetevő neve, a II.2A1. szakasz (2) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően, kiegészítve kereskedelmi vagy tudományos szinonimákkal;

az anyagnak az Európai Gyógyszerkönyvben használthoz hasonló formában meghatározott fogalma, amelyet a szükséges magyarázó bizonyíték kísér különösen a molekuláris szerkezet tekintetében. Ha az anyagok csak gyártási módszerükkel írhatók le, a leírásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy egy mind az összetétele, mind pedig hatásai tekintetében állandó anyagot jellemezzen;

az azonosítási módszereket le lehet írni az anyag gyártása során alkalmazott teljes technológiai folyamatok formájában, valamint a rutinszerűen elvégzendő vizsgálatok formájában is;

a tisztasági vizsgálatokat a várható minden egyes szennyeződést figyelembe véve kell leírni, ideértve különösen azokat, amelyek ártalmasak lehetnek, és szükség esetén azokat is, amelyek – figyelembe véve azon anyagkombinációkat, amelyekre a kérelem vonatkozik – kedvezőtlenül befolyásolhatják a gyógyszer stabilitását vagy torzíthatják az analitikai eredményeket;

a késztermékkel kapcsolatos paramétereket, mint például a sterilitás ellenőrzéséhez szükséges vizsgálatokat és elfogadhatósági kritériumokat le kell írni, a módszereket pedig adott esetben validálni kell;

növényi vagy állati eredetű, összetett anyagok vonatkozásában különbséget kell tenni azon esetek között, amikor az összetett farmakológiai hatás teszi szükségessé az alapvető összetevők kémiai, fizikai vagy biológiai ellenőrzését, és amikor az alkotórészek egy vagy több csoportját tartalmazó anyagok hatása hasonló, amely utóbbi tekintetében általános vizsgálati módszer is elfogadható.

2. Ezeknek az adatoknak bizonyítaniuk kell, hogy a javasolt vizsgálati eljárások összessége elegendő a meghatározott forrásból származó hatóanyag minőségének ellenőrzésére.

II. 2C1.3. A biológiai hasznosulást befolyásoló fizikai-kémiai jellemzők

A hatóanyagok általános leírása részeként a hatóanyagokra vonatkozó alábbi adatokat kell megadni, ha az állatgyógyászati készítmény biológiai hasznosulása ezektől függ:

kristályforma és oldhatóság;

részecskeméret;

hidratációs fok;

víz/olajmegoszlási hányados;

a pK-/pH-értékek.

Az a)–c) pont nem vonatkozik a kizárólag oldott formában használt anyagokra.

II.2C2. Segédanyagok

1. Az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Gyógyszerkönyv monográfiájának hiányában valamelyik tagállami gyógyszerkönyvben meghatározott követelményeknek megfelelő segédanyagokat úgy kell tekinteni, hogy azok eleget tesznek a 8. cikknek. Ebben az esetben az analitikai módszerek és eljárások leírását a megfelelő szakaszokban az érintett gyógyszerkönyvre vonatkozó megfelelő hivatkozás is helyettesítheti. Adott esetben a monográfia követelményeit további, az olyan paraméterek ellenőrzésére irányuló vizsgálatok egészíthetik ki, mint a részecskeméret, a sterilitás és/vagy az oldószermaradékok.

2. Gyógyszerkönyvi monográfia hiányában javaslatot kell tenni a specifikációra, és azt indoklással is el kell látni. A hatóanyag tekintetében a II.2C1.2.1. rész a)–e) pontjában a specifikációkkal kapcsolatban meghatározott követelményeket be kell tartani. A javasolt módszerek leírását és az azokat alátámasztó validálási adatokat be kell nyújtani.

3. Állatgyógyászati készítményekben való felhasználásra szánt színezékek esetében nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy azok megfelelnek a 2009/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 16 ) követelményeinek, kivéve a helyi alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítményre, mint például gyógyszeres nyakörvekre vagy füljelzőkre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem esetét.

4. Nyilatkozatot kell benyújtani annak megerősítésére, hogy a használt színezékek megfelelnek a 231/2012/EU bizottsági rendeletben ( 17 ) megállapított tisztasági kritériumoknak.

5. Az újszerű segédanyagok – azaz állatgyógyászati készítményben az Unióban első alkalommal vagy új alkalmazási móddal használt segédanyag(ok) – tekintetében meg kell adni a gyártási adatokat, a jellemzést és az ellenőrzéseket, a bizonyító ártalmatlansági – klinikai és nem klinikai – adatokra történő kereszthivatkozással együtt. A színezékek tekintetében a 3. és 4. pontban említett megfelelőségi nyilatkozatok elegendőnek tekinthetők.

II.2C3. Csomagolás (tartályok és zárórendszereik)

II. 2C3.1. Hatóanyag

1. A hatóanyag tartályára és annak zárórendszerére vonatkozó információt meg kell adni, ezen belül azonosítani kell az összes közvetlen csomagolóanyagot és fel kel tüntetni azok specifikációit. A kívánt tájékoztatás terjedelme a hatóanyag halmazállapotától (folyékony, szilárd) függ.

2. Ha a javasolt forrásból származó hatóanyagra vonatkozó megfelelőségi tanúsítványt nyújtottak be, és az meghatározza a tartályt és annak zárórendszerét, az ezekre vonatkozó részletes információ az említett forrásból származó hatóanyag tekintetében helyettesíthető az érvényes megfelelőségi tanúsítványra való hivatkozással.

3. Ha a javasolt forrásból származó hatóanyagra vonatkozóan törzsadatokat nyújtottak be, és azok meghatározzák a tartályt és annak zárórendszerét, az ezekre vonatkozó részletes információ az említett forrásból származó hatóanyag tekintetében helyettesíthető a hatóanyag-törzsadatokra való hivatkozással.

II. 2C3.2. Késztermék

1. A késztermék tartályára és annak zárórendszerére és bármely eszközére vonatkozó információt meg kell adni, ezen belül azonosítani kell az összes közvetlen csomagolóanyagot és fel kel tüntetni azok specifikációit. A kívánt tájékoztatás terjedelme az állatgyógyászati készítmény alkalmazási módjától és a gyógyszerforma halmazállapotától (folyékony, szilárd) függ.

2. Gyógyszerkönyvi monográfia hiányában javaslatot kell tenni a specifikációra, és azt indoklással is el kell látni.

3. Az Unióban első alkalommal használt olyan csomagolóanyagokat illetően, amelyek érintkeznek a termékkel, be kell mutatni az összetételükre, gyártásukra és ártalmatlanságukra vonatkozó információt.

II.2C4. Biológiai eredetű anyagok

1. Az állatgyógyászati készítmények gyártása során használt minden biológiai (emberi, állati, növényi vagy mikroorganizmus-) eredetű anyag forrására, feldolgozására, jellemzésére és ellenőrzésére vonatkozó információt meg kell adni, ideértve a vírusbiztonsági adatokat, a vonatkozó iránymutatásokkal összhangban.

2. Dokumentációt kell benyújtani annak bizonyítása érdekében, hogy a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) átvitele tekintetében releváns állatfajoktól származó anyagok megfelelnek az állati szivacsos agyvelőbántalom kórokozóinak emberi felhasználásra szánt és állatgyógyászati készítmények útján történő átviteli kockázatának minimálisra csökkentéséről szóló iránymutatásnak, valamint az Európai Gyógyszerkönyv megfelelő monográfiájának. A gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság (EDQM) által kiadott megfelelőségi tanúsítványok – az Európai Gyógyszerkönyv vonatkozó monográfiájára való hivatkozással – felhasználhatók a megfelelés bizonyítására.

II.2D. Az izolált köztitermékeken végzett gyártásközi ellenőrző vizsgálatok

1. E szakasz alkalmazásában „izolált köztitermék” olyan részben feldolgozott anyag, amelyet meghatározott ideig lehet tárolni, és amelyet további feldolgozási lépés(ek)nek kell alávetni a késztermékké alakulása előtt.

2. Minden egyes köztitermékre specifikációt kell megállapítani, az analitikai módszereket le kell írni és validálni kell, adott esetben.

3. A köztitermék elsődleges csomagolására vonatkozó információt meg kell adni, ha a csomagolás eltér a késztermékétől.

4. A köztitermék eltarthatósági idejét és tárolási feltételeit a stabilitásvizsgálatok eredményeként adódó adatok alapján meg kell határozni.

II.2E. A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok

1. A késztermék ellenőrzése céljából egy tételnek minősül a gyógyszerforma minden olyan mennyiségi egysége, amely ugyanazon kiindulási anyagmennyiségből származik, és amelyek ugyanazon gyártási és/vagy sterilizálási folyamatokon ment keresztül. Folyamatos gyártás esetén a tétel meghatározható időszakban, a termék mennyiségében kifejezve, vagy kifejezhető tartományként is.

2. A készterméken végzett vizsgálatokat fel kell sorolni. A javasolt specifikációt meg kell indokolni. Meg kell adni és indokolni kell azon vizsgálatok gyakoriságát is, amelyekre nem rutinszerűen kerül sor. A felszabadításra vonatkozó elfogadhatósági kritériumokat fel kell tüntetni.

3. A dokumentációnak tartalmaznia kell a készterméken a felszabadításkor végzett ellenőrző vizsgálatokkal és validálásukkal kapcsolatos adatokat. Ezeket a következő követelményekkel összhangban kell benyújtani.

4. Ha az Európai Gyógyszerkönyvben vagy – ennek hiányában valamely tagállam nemzeti gyógyszerkönyvében – található általános monográfiákban nem szereplő vizsgálati eljárásokat és elfogadhatósági kritériumokat alkalmaznak, ezen eljárásokat és kritériumokat meg kell indokolni annak bizonyításával, hogy a késztermék megfelelne az adott gyógyszerkönyvben az adott gyógyszerformára meghatározott minőségi követelményeknek, ha ezeknek a monográfiáknak megfelelően vizsgálnák.

II.2E1. A késztermék általános jellemzői

1. A készterméken elvégzett vizsgálatok közé mindig be kell iktatni egyes, a termék általános jellemzőire irányuló vizsgálatokat. Ezek a vizsgálatok adott esetben az átlagos tömeg/térfogat és az ettől való legnagyobb eltérés ellenőrzéséből, mechanikai, fizikai vizsgálatokból, a külső megjelenéssel és a fizikai jellemzőkkel, úgymint pH-érték, részecskeméret, kapcsolatos vizsgálatából állnak. A kérelmezőnek minden ilyen jellemzőre meg kell adnia a szabványos értékeket és az elfogadhatósági kritériumokat.

2. A vizsgálatok körülményeit és adott esetben az alkalmazott műszereket/készülékeket és szabványokat kellő részletességgel ismertetni kell minden olyan esetben, amikor azok nem szerepelnek az Európai Gyógyszerkönyvben vagy valamelyik tagállam nemzeti gyógyszerkönyvében; ugyanezt az eljárást kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a gyógyszerkönyvekben előírt módszerek nem alkalmazhatók.

II. 2E2. A hatóanyag(ok) azonosítása és mintaelemzése

1. A hatóanyag(ok) azonosítását és mintaelemzését vagy egy gyártási tételből származó reprezentatív mintán, vagy több adagolási egység egyedi analízisével kell elvégezni.

2. Megfelelően indokolt esetek kivételével a késztermékben található hatáserősség legnagyobb elfogadható eltérése a gyártás idején nem haladhatja meg a ± 5 %-ot.

3. Bizonyos kivételes esetekben, különlegesen összetett keverékeknél, amikor a nagy számban vagy igen kis mennyiségben jelen lévő hatóanyag mintaelemzéséhez nehezen kivitelezhető, bonyolult vizsgálatokra lenne szükség minden egyes gyártási tételnél, a késztermék egy vagy több hatóanyagának mintaelemzésétől el lehet tekinteni; azzal a kifejezett feltétellel, hogy ezeket a gyártás közbenső szakaszaiban végzik el. Ez az egyszerűsített eljárás nem terjeszthető ki az érintett anyagok jellemzésére. Az egyszerűsített eljárást mennyiségi vizsgálati módszerrel kell kiegészíteni, amely az illetékes hatóság számára lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az állatgyógyászati készítmény a forgalomba hozatala után is megfelel-e a specifikációinak.

4. In vivo vagy in vitro biológiai teszt kötelező minden olyan esetben, amikor a fizikai-kémiai módszerek nem adnak megfelelő információt a termék minőségéről. Az ilyen tesztnek – ha lehetséges – referenciaanyagokat és olyan statisztikai analízist kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi a konfidenciaszintek kiszámolását. Ha ezeket a vizsgálatokat a készterméken nem lehet elvégezni, akkor a gyártási folyamat minél későbbi közbenső szakaszában kell lefolytatni őket.

5. Az egyes bomlástermékek és az összes bomlástermék tekintetében fel kell tüntetni a közvetlenül a gyártás után elfogadható maximális határértékeket. A bomlástermékek specifikációba való felvételét vagy abból való elhagyását indokolni kell.

II. 2E3. A segédanyagok összetevőinek azonosítása és mintaelemzése

Az azonosítási vizsgálat és az alsó és felső határérték vizsgálata kötelező valamennyi antimikrobiális tartósítószer és bármilyen más olyan segédanyag esetében, amely a hatóanyag biológiai hasznosulását befolyásolhatja, kivéve, ha a biológiai hasznosulás más, megfelelő vizsgálatokkal garantálható. Az azonosítási vizsgálat és a felső határérték vizsgálata kötelező valamennyi antioxidáns és bármilyen más olyan segédanyag esetében, amely az élettani funkciókat kedvezőtlenül befolyásolhatja, az antioxidánsokon a felszabadításkor az alsó határérték vizsgálatát is el kel végezni.

II. 2E4. Mikrobiológiai ellenőrzések

A mikrobiológiai vizsgálatokra, mint például a sterilitási és a bakteriális endotoxinokra irányuló vizsgálatokra vonatkozó adatoknak minden olyan esetben szerepelniük kell az analitikai adatok között, amikor az ilyen vizsgálatokat a termék minőségének ellenőrzése érdekében rutinszerűen kell elvégezni.

II. 2E5. A tételek állandósága

Az egyes tételekben lévő termékek megegyező minőségének garantálására és a specifikációknak való megfelelés bizonyítására meg kell adni a javasolt gyártóhely(ek)en a leírt gyártási folyamat szerint gyártott, általában [3] tételen elvégzett valamennyi vizsgálat eredményét tartalmazó, a gyártási tételekre vonatkozó adatokat.

II. 2E6. Egyéb ellenőrzések

A gyógyszer minőségének megerősítéséhez szükségesnek ítélt bármely más vizsgálatot ellenőrizni kell.

II.2F. Stabilitásvizsgálat

II.2F1. Hatóanyag(ok)

1. A hatóanyag tekintetében ismételt vizsgálati időszakot és tárolási körülményeket kell meghatározni, kivéve, ha a késztermék gyártója teljes egészében újravizsgálja a hatóanyagot közvetlenül annak a késztermék gyártása során való felhasználása előtt.

2. Stabilitási adatokat kell bemutatni annak bizonyítása érdekében, hogy miként változik a hatóanyag minősége az idővel számos különböző környezeti tényező hatására, és hogy alátámasszák a meghatározott ismételt vizsgálati időszakot és adott esetben a tárolási körülményeket. Ismertetni kell az elvégzett stabilitásvizsgálatok típusát, az alkalmazott vizsgálati terveket (jegyzőkönyveket) és analitikai eljárásokat, valamint azok validálását a részletes eredményekkel együtt.

3. Ha a javasolt forrásból származó hatóanyagra vonatkozó megfelelőségi tanúsítványt nyújtottak be, és az meghatározza az ismételt vizsgálati időszakot és a tárolási körülményeket, az említett forrásból származó hatóanyag tekintetében a stabilitási adatok helyettesíthetők az érvényes megfelelőségi tanúsítványra való hivatkozással.

4. Ha a javasolt forrásból származó hatóanyagra vonatkozóan törzsadatokat nyújtottak be, és azok meghatározzák a stabilitási adatokat, az említett forrásból származó hatóanyag tekintetében a stabilitásra vonatkozó részletes információ helyettesíthető a hatóanyag-törzsadatokra való hivatkozással.

II.2F2. Késztermék

1. Leírást kell adni azokról a vizsgálatokról, amelyekkel a kérelmező az eltarthatósági időt, az ajánlott tárolási körülményeket és az eltarthatósági időtartam végére érvényes specifikációkat meghatározta.

2. Ismertetni kell az elvégzett stabilitásvizsgálatok típusát, az alkalmazott vizsgálati terveket (jegyzőkönyveket) és analitikai eljárásokat, valamint azok validálását a részletes eredményekkel együtt.

3. Ha a készterméket az alkalmazás előtt fel kell oldani vagy hígítani kell, a feloldott/hígított termék javasolt eltarthatósági idejét, valamint az arra vonatkozó specifikációt – a megfelelő stabilitási adatokkal alátámasztva – meg kell adni.

4. Többadagos tartályoknál adott esetben ismertetni kell a stabilitási adatokat a termék eltarthatósági idejének igazolására az adagok megkezdését vagy a termék felnyitását követően, továbbá a már használatban lévő termékre érvényes specifikációt is meg kell határozni.

5. Ha a késztermékben bomlástermékek keletkezhetnek, a kérelmezőnek ezeket be kell jelentenie, és fel kell tüntetnie az alkalmazott azonosítási módszereket és vizsgálati eljárásokat.

6. Ha a stabilitási adatok azt mutatják, hogy a hatóanyag kimutathatósága a tárolás során hanyatlik, a készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok leírásának ki kell terjednie adott esetben az ezen anyagban végbement változásoknak a kémiai, szükség esetén toxiko-farmakológiai vizsgálatára, valamint lehetőség szerint a bomlástermékek jellemzésére és/vagy mintaelemzésére.

7. Az egyes bomlástermékek és az összes bomlástermék tekintetében fel kell tüntetni és indokolni kell az eltarthatósági idő végén elfogadható maximális határértékeket.

8. A stabilitásvizsgálat eredményei alapján a készterméken az eltarthatósági ideje alatt végzett vizsgálatokat és azok elfogadhatósági kritériumait fel kell sorolni és indokolni kell.

9. A következtetéseknek tartalmazniuk kell az elemzések eredményét, és meg kell indokolniuk az ajánlott tárolási körülmények mellett javasolt eltarthatósági időt, és adott esetben a már használatban lévő termék eltarthatósági idejét.

10. A takarmányban történő felhasználásra szánt állatgyógyászati készítmények esetében információval kell szolgálni emellett a takarmányhoz történő hozzáadást követő stabilitásról és javasolt eltarthatósági időről. Meg kell adni azon gyógyszeres takarmányok specifikációját, amelyeket az ajánlott felhasználási utasításokkal összhangban ezen állatgyógyászati készítmények felhasználásával gyártottak.

II.2G. Egyéb információk

A dokumentáció e pontjába az állatgyógyászati készítmény minőségével kapcsolatos, az e részben máshol nem tárgyalt információk is felvehetők.

II.3. 3. RÉSZ: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)

1. Minden vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

a vizsgálati terv (jegyzőkönyv) másolata;

adott esetben a helyes laboratóriumi gyakorlat betartására vonatkozó nyilatkozat;

az alkalmazott módszerek, készülékek és anyagok leírása;

a vizsgálati rendszer leírása és indoklása;

a kapott eredmények leírása, amelynek elegendő adatot kell tartalmaznia ahhoz, hogy az eredményeket a szerző általi értelmezéstől függetlenül kritikusan lehessen értékelni;

adott esetben az eredmények statisztikai elemzése;

az eredmények kifejtése, amelyben az észlelt és nem észlelt hatások szintjét, valamint bármely szokatlan eredményt megjegyzés kísér;

a laboratórium neve;

a vizsgálatvezető neve;

aláírás és dátum;

a vizsgálat végzésének helye és a vizsgálat időtartama;

a rövidítések és kódok kifejtése, függetlenül attól, hogy ezek nemzetközileg elfogadottak-e vagy sem;

a matematikai és statisztikai eljárások leírása.

2. A közzétett szakirodalom is elfogadható, ha kellő mennyiségű adatot tartalmaz, és kellően részletes ahhoz, hogy lehetővé tegye a független értékelést. A kísérleti módszereket olyan részletességgel kell leírni, hogy megismételhetőek legyenek, és a vizsgálónak validálnia kell őket. Az olyan vizsgálatok összefoglalói, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre részletes jelentés, nem fogadhatók el érvényes dokumentációként. Ha az anyagot a maradékanyag-határérték (MRL) megállapítása céljából korábban értékelték bizonyos ártalmatlansági követelményeknek megfelelően, hivatkozni lehet az európai nyilvános MRL-értékelési jelentésekre (EPMAR). Az EPMAR-ra történő hivatkozás esetén nem kell benyújtani az MRL-értékelés részeként már értékelt vizsgálatokat; csak az MRL-értékelés keretében nem elérhető új vizsgálatokat kell közölni. Ha az expozíciós út (például a felhasználó tekintetében) nem egyezik meg az (EU) 2018/782 rendeletnek ( 18 ) megfelelően alkalmazottal, új vizsgálatokra lehet szükség.

II.3A. Ártalmatlansági vizsgálatok

1. Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció a következők értékelésére alkalmas:

az állatgyógyászati készítmény esetleges mérgező hatása és bármely olyan veszélyes vagy nemkívánatos hatás, amely a célállatfajokban az alkalmazás javasolt körülményei mellett előfordulhat;

azok az esetleges kockázatok, amelyeknek az állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatba kerülő emberek ki vannak téve, például amikor a készítményt az állaton alkalmazzák;

az állatgyógyászati készítmény használatából eredő esetleges környezeti kockázatok.

2. Egyes esetekben szükséges lehet az anyavegyület metabolitjainak vizsgálata is, amennyiben esetükben olyan maradékanyagokról van szó, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

3. Egy állatgyógyászati készítményben első alkalommal vagy új alkalmazási módon használt segédanyagot hatóanyagként kell kezelni.

II.3A1. A termék és hatóanyagának/hatóanyagainak pontos meghatározása

nemzetközi szabadnév (INN);

az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) által adott név;

CAS (Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat nyilvántartási)-szám;

terápiás, farmakológiai és kémiai besorolás;

szinonimák és rövidítések;

szerkezeti képlet;

molekuláris képlet;

molekulatömeg;

tisztasági fok;

a szennyeződések minőségi és mennyiségi összetétele;

fizikai tulajdonságok leírása:

olvadáspont,

ii.

forráspont,

iii.

gőznyomás,

iv.

vízben és szerves oldószerekben való oldhatóság gramm/literben kifejezve, a hőmérséklet feltüntetése mellett,

sűrűség,

vi.

fénytörés, optikai forgatóképesség stb.;

a termék formulációja.

II.3A2. Farmakológia

1. A farmakológiai vizsgálatok alapvető fontosságúak azoknak a mechanizmusoknak a tisztázásában, amelyek révén az állatgyógyászati készítmények terápiás hatásukat kifejtik, ezért ki kell térni a kísérleti és célállatfajokon végzett farmakológiai vizsgálatokra. Adott esetben kereszthivatkozások tehetők a dokumentáció 4. részében benyújtott vizsgálatokra.

2. Ha az állatgyógyászati készítmény toxikus válasz hiányában vagy a toxicitás kiváltásához szükséges adagnál kisebb adag mellett is farmakológiai hatásokat vált ki, ezt figyelembe kell venni az állatgyógyászati készítmény felhasználó tekintetében vett ártalmatlanságának értékelésekor.

3. Az ártalmatlansági dokumentációt mindig a laboratóriumi állatokon végzett farmakológiai kísérletek részleteinek és a célállaton folytatott klinikai vizsgálatok során tett releváns megfigyelések ismertetésének kell megelőznie.

II.3A2.1. Farmakodinámia

Információt kell benyújtani a hatóanyag(ok) hatásmechanizmusára vonatkozóan, az elsődleges és másodlagos farmakodinámiás hatásokra vonatkozó információkkal együtt az állatokkal kapcsolatos vizsgálatok kapcsán bekövetkezett bármely káros hatás megértésének elősegítése érdekében. A terápiás hatással összefüggő farmakodinámiás tulajdonságokról a dokumentáció 4A. részében kell részletesen beszámolni.

II.3A2.2. Farmakokinetika

Adatokat kell biztosítani arról, hogy mi történik a hatóanyaggal és metabolitjaival a laboratóriumi állatokban, ideértve a felszívódást, az eloszlást, a metabolizmust és a kiválasztást (ADME) is. Az adatoknak a farmakológiai és toxikológiai vizsgálatokban megállapított dózis-hatás összefüggésekhez kell kapcsolódniuk, hogy meg lehessen határozni a megfelelő mértékű terhelést.

II.3A3. Toxikológia

1. A toxikológiai dokumentáció tekintetében az Ügynökség által közzétett, a vizsgálatokkal kapcsolatos általános megközelítésre és az egyes vizsgálatokra vonatkozó iránymutatást kell követni. Általánosságban a toxicitási vizsgálatokat a hatóanyag(ok)on, nem pedig az összeállított terméken kell elvégezni, ettől kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában.

2. Az állatokon végzendő vizsgálatokat régóta alkalmazott laboratóriumi állatokon kell lefolytatni, amelyek tekintetében (lehetőleg) rendelkezésre állnak korábbi adatok.

3. Egyszeri dózisú toxicitás

Az egyszeri dózis toxicitására vonatkozó vizsgálatot a következők előrejelzésére lehet használni:

a célállatfajok heveny túladagolásának lehetséges hatásai;

az embereken történő véletlen alkalmazás lehetséges hatásai;

az ismételt dózisú vizsgálatokhoz használható adagok.

Az egyszeri dózis toxicitására vonatkozó vizsgálatok arra irányulnak, hogy feltárják az anyag heveny toxikus hatásait, valamint e hatások fellépéséig és enyhüléséig eltelt időt.

Az elvégzendő vizsgálatokat a felhasználói biztonsággal kapcsolatos tájékoztatásra tekintettel kell kiválasztani, például ha az állatgyógyászati készítmény felhasználója belégzéssel vagy bőrön át feltehetően jelentős mértékben ki lesz téve az anyag hatásának, ezeket a terhelési módokat is vizsgálni kell.

4. Ismételt dózisú toxicitás

Az ismételt dózisú toxicitási vizsgálatok arra irányulnak, hogy felfedjék a vizsgált hatóanyag vagy a vizsgált hatóanyagok kombinációjának ismételt alkalmazásával okozott élettani és/vagy kóros elváltozásokat, és meghatározzák, hogy e változások miként függnek össze az adagolással.

Általában elegendő egy kísérletiállat-fajon elvégezni az ismételt dózisú toxicitásra vonatkozó vizsgálatot. Ez a vizsgálat a célállaton végzett vizsgálattal is helyettesíthető. A gyógyszer alkalmazásának gyakoriságát és módját, valamint a vizsgálat időtartamát a klinikai felhasználás javasolt körülményeit és/vagy a felhasználói terhelést figyelembe véve kell megválasztani. A kérelmezőnek meg kell indokolnia a vizsgálatok tárgykörét és időtartamát, valamint a kiválasztott adagokat.

5. Célállat-tolerancia

A II.4A4. részben (Célállat-tolerancia) foglalt követelményeknek megfelelően a célállatfajokon – a rendszerint a végleges formulációjú készítménnyel – végzett vizsgálatok során megfigyelt intolerancia jeleiről összefoglalót kell benyújtani. Az említett vizsgálatokat, az intoleranciát kiváltó adagokat, valamint az érintett fajokat és fajtákat azonosítani kell. A nem várt élettani változásokat is részletesen le kell írni. Az e vizsgálatokról szóló teljes jelentéseket a dokumentáció 4. részében kell szerepeltetni.

6. Reprodukciós toxicitás, ideértve a fejlődési toxicitást is

A reprodukcióra gyakorolt hatások vizsgálata

A tenyészállatokban való alkalmazásra szánt termékek tekintetében a reprodukciós szempontból vett ártalmatlanságra vonatkozó vizsgálatokat kell végezni a VICH GL43 szerint. A felhasználóra gyakorolt hatás értékeléséhez nem elvárt a laboratóriumi állatokon végzett reprodukciós toxicitásvizsgálatok elvégzése.

7. A fejlődési toxicitás vizsgálata

A célállatfajokban kiváltott hatások értékeléséhez nincs szükség fejlődési toxicitási vizsgálatokra a kizárólag nem tenyészállatokban való alkalmazásra szánt termékek tekintetében. Az egyéb termékek tekintetében a fejlődési toxicitást legalább egy fajban vizsgálni kell, amely lehet a célállatfaj is. Ha a vizsgálatot a célfajokon végzik, egy összefoglalót kell benyújtani, és a vizsgálatról szóló teljes jelentést bele kell foglalni a dokumentáció 4. részébe.

A felhasználó biztonságának értékelése tekintetében a megállapított iránymutatásokon (ideértve a VICH GL32-t és az OECD vizsgálatait) alapuló szabványos vizsgálatokkal összhangban álló szabványos fejlődési toxicitási vizsgálatokat kell végezni minden olyan esetben, amikor a felhasználó jelentős terhelése várható.

8. Genotoxicitás

A genotoxikus hatás vizsgálatának célja, hogy felmérje azokat a változásokat, amelyeket egy anyag a sejtek genetikai anyagában okozhat. Az állatgyógyászati készítményben első alkalommal történő felhasználásra szánt minden anyagot meg kell vizsgálni genotoxikus tulajdonságai tekintetében.

A hatóanyag(ok)on szabványos genotoxicitási vizsgálatsorozatot kell végezni a megállapított iránymutatásokon (ideértve a VICH GL23-at és az OECD vizsgálatait) alapuló szabványos vizsgálatokkal.

9. Karcinogenitás

Az arra vonatkozó döntés során, hogy szükség van-e karcinogenitási vizsgálatra, figyelembe kell venni a genotoxicitási vizsgálatokat, a struktúra–aktivitás kapcsolatokat és az ismételt dózisú toxicitási vizsgálatok során tett azon megállapításokat, amelyek a hiper-/neoplasztikus elváltozások eshetőségét igazolják.

A toxicitás mechanizmusa tekintetében bármely ismert fajspecificitást figyelembe kell venni, a vizsgált fajok, a célállatfajok és az emberek metabolizmusa közötti bármely eltéréssel együtt.

A karcinogenitási vizsgálatot a megállapított iránymutatásokon (ideértve a VICH GL28-at és az OECD vizsgálatait) alapuló szabványos vizsgálatok szerint kell elvégezni.

10. Kivételek

Ha egy állatgyógyászati készítményt helyi alkalmazásra szánnak, a célállatfajon el kell végezni a szisztémás felszívódásra vonatkozó vizsgálatokat. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a szisztémás felszívódás elhanyagolható, az ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokat, a reprodukciós és fejlődési toxicitási vizsgálatokat és a karcinogenitási vizsgálatokat el lehet hagyni, kivéve, ha:

a tervezett alkalmazási körülmények között feltételezhető, hogy az állatgyógyászati készítményt az állat lenyeli, vagy

a tervezett alkalmazási körülmények között az állatgyógyászati készítmény felhasználójának terhelése várható.

II.3A4. További előírások

II.3A.4.1. Egyedi vizsgálatok

Az anyagok meghatározott csoportjai tekintetében, vagy ha az állatokon ismételt dózisú vizsgálatokban észlelt hatások például immuntoxikológiai, neurotoxikológiai hatásokat vagy az endokrin rendszer rendellenességét jelzik, további vizsgálatot kell végezni, például szenzibilizációs vizsgálatokat vagy késleltetett neurotoxikológiai vizsgálatokat. A termék jellegétől függően kiegészítő vizsgálatok elvégzésére lehet szükség a toxikus hatás vagy az irritációs potenciál mögöttes mechanizmusának felmérésére.

A bőr és a szem esetleges expozíciójával járó termékek tekintetében gondoskodni kell irritációs és szenzibilizációs vizsgálatokról. Ezeket a vizsgálatokat a végleges formulációjú készítményen kell végezni.

Az ilyen vizsgálatok tervezésekor és eredményeik értékelésekor a legújabb tudományos ismereteket és a megállapított iránymutatást figyelembe kell venni.

II.3A.4.2. Embereken végzett megfigyelések

Tájékoztatást kell adni arról, hogy az állatgyógyászati készítmény farmakológiailag aktív anyagait használják-e gyógyszerként a humán gyógyászatban. Ha igen, össze kell foglalni az emberen megfigyelt hatásokat (a mellékhatásokat is beleértve) és ezek okait, olyan mélységben, amennyire az állatgyógyászati készítmény ártalmatlanságának értékelése szempontjából fontosak lehetnek, adott esetben a szakirodalomban szereplő eredményekre is kitérve; ha magukat az állatgyógyászati készítményben felhasznált összetevőket a humán gyógyászatban gyógyszerként nem, vagy már nem alkalmazzák, akkor ennek okait is meg kell adni, ha azok nyilvánosak.

II.3A.4.3. A rezisztencia kialakulása és az embereket illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok

Az e pontban leírt adatkövetelmények az antibakteriális anyagokhoz kapcsolódnak, és nem feltétlenül alkalmazandók teljeskörűen az antimikrobiális szerek egyéb típusaira (nevezetesen az antivirális szerekre, a gombaölő szerekre és a protozoaellenes szerekre), jóllehet elvben e követelményeket adott esetben be kell tartani.

E készítmények tekintetében szükség van az állatgyógyászati készítmény használatával összefüggő, az emberi egészség szempontjából releváns, rezisztens baktériumok és a rezisztencia determinánsai esetleges megjelenésével kapcsolatos adatokra. Ebből a szempontból különösen az fontos, hogy a rezisztencia milyen mechanizmusok szerint alakul ki és szelektálódik. A kérelmezőnek szükség esetén olyan intézkedésekre kell javaslatot tennie, amelyek korlátozzák az állatgyógyászati készítmény tervezett felhasználásából eredő rezisztencia kialakulását.

A termék célállatfajokban történő klinikai felhasználása tekintetében releváns, rezisztenciával kapcsolatos adatokat illetően a II.4A2. résszel összhangban kell eljárni. Adott esetben kereszthivatkozásokat kell tenni a II.4A2. részben szereplő adatokra.

1. Az élelmiszer-termelő állatok tekintetében a kockázatértékelésnek ki kell térnie a következőkre:

az emberi betegséggel összefüggésbe hozható azon rezisztens baktériumoknak vagy a rezisztencia azon determinánsainak (zoonózisbaktériumok és/vagy kommenzális baktériumok) azonosítása, amelyek az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények célállatfajokban történő használatával szelektálódnak (veszélyazonosítás);

az azonosított veszély(ek) célállatfajokból történő kijutásának valószínűsége a vizsgált állatgyógyászati készítmény alkalmazásának eredményeként;

annak valószínűsége, hogy az emberek ezt követően élelmiszer útján vagy közvetlen érintkezéssel ki vannak téve az azonosított veszély(ek)nek, valamint az emberi egészséget érő következmények (káros egészségügyi hatások). Útmutatás elérhető a VICH GL27-ben és az uniós iránymutatásokban.

2. A kedvtelésből tartott állatok tekintetében az embereket vagy a közegészséget érő kockázatok mérlegelésekor a következőkre kell kitérni:

az emberi betegséggel összefüggésbe hozható azon rezisztens baktériumoknak vagy a rezisztencia azon determinánsainak azonosítása, amelyek az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények célállatfajokban történő használatával szelektálódnak;

a célállatfajokban meglévő zoonózisbaktériumokkal és/vagy kommenzális baktériumokkal való terhelés becslése a vizsgált állatgyógyászati készítmény alkalmazási feltételei alapján;

az antimikrobiális rezisztenciával való további emberi terhelés figyelembevétele, és a terhelésből eredő, emberi egészségre ható következmények.

3. A környezeti rezisztenciával is foglalkozni kell.

II.3A5. Felhasználói biztonság

Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a II.3A–II.3A4. részben megállapított hatások értékelését, és ezeket a termékkel való emberi terhelés típusához és mértékéhez kell viszonyítania, annak érdekében, hogy megfelelő felhasználói figyelmeztetéseket és más kockázatkezelési intézkedéseket lehessen kialakítani.

A felhasználói biztonság kapcsán az állatgyógyászati készítmények bizottságának (CVMP) iránymutatásaival összhangban kell eljárni.

II.3A6. Környezeti kockázatértékelés

1. Környezeti kockázatértékelést kell végezni azon esetlegesen káros hatások értékelése érdekében, amelyeket az állatgyógyászati készítmény használata okozhat a környezetben, továbbá az ilyen hatásokból eredő kockázatok azonosítása érdekében. Az értékelés során meg kell határozni azokat az óvintézkedéseket is, amelyek az említett kockázatok mérsékléséhez szükségesek lehetnek.

2. Az értékelés két szakaszból áll. Az értékelés első szakaszát minden esetben el kell végezni. Az értékelés részletes adatait az Ügynökség által közzétett iránymutatással összhangban kell benyújtani. Ebben fel kell tüntetni a termék okozta esetleges környezetterhelést, továbbá a bármely ilyen terheléshez kapcsolódó kockázat szintjét, figyelembe véve különösen a következőket:

a célállatfajok és az alkalmazás javasolt módja;

az alkalmazás módszere és különösen annak valószínűsége, hogy a termék közvetlenül a környezeti rendszerekbe kerül;

a készítménynek, hatóanyagának vagy bomlástermékeinek a kezelt állatok által a környezetbe történő kiválasztása; az így kiválasztott anyagok perzisztenciája;

a fel nem használt állatgyógyászati készítmények vagy más hulladéktermékek ártalmatlanítása.

3. A második szakaszban további külön vizsgálatot kell elvégezni az Ügynökség által közzétett iránymutatással összhangban arról, hogy mi történik a termékkel, és milyen hatást gyakorol bizonyos ökoszisztémákra. A termék által okozott potenciális környezetterhelés mértékét, valamint az érintett anyag(ok) – beazonosított kockázat esetében ideértve a metabolitokat is – fizikai/kémiai, farmakológiai és/vagy toxikológiai tulajdonságaira vonatkozóan rendelkezésre álló azon információkat, amelyeket az e rendelet által előírt egyéb vizsgálatok és kísérletek során szereztek, figyelembe kell venni.

4. Az élelmiszer-termelő fajoknak szánt készítmények tekintetében a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagokat (vPvB) a 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) (REACH-rendelet) XIII. mellékletében foglalt kritériumok szerint kell osztályozni, és az Ügynökség által közzétett, az állatgyógyászati készítményekben található anyagok PBT- és vPvB-értékeléséről szóló iránymutatás szerint kell értékelni.

II.3B. Maradékanyag-vizsgálatok

1. E pont alkalmazásában a 470/2009/EK tanácsi rendelet fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. A maradékanyagoknak a kezelt állatokból vett ehető szövetekből vagy tojásból, tejből és mézből (adott esetben viaszból) való kiürülésével kapcsolatos vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a maradékanyagok milyen feltételek mellett és milyen mértékben maradnak vissza a kezelt állatokból készült élelmiszerekben. Ezen túlmenően e vizsgálatok lehetővé teszik az élelmezés-egészségügyi várakozási idők meghatározását.

3. Az élelmiszer-termelő állatokon történő alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítmények maradékanyag-dokumentációjának az alábbiakat kell ismertetnie:

az állatgyógyászati készítmény vagy metabolitjainak maradékanyagai milyen mértékben és mennyi ideig maradnak vissza a kezelt állatok ehető szöveteiben vagy az azokból nyert tejben, tojásban és/vagy mézben (adott esetben viaszban);

lehetséges olyan reális élelmezés-egészségügyi várakozási idő megállapítása, amelyet az alkalmazott gazdálkodási körülmények között be lehet tartani, a kezelt állatokból készült élelmiszer fogyasztóját érő bármilyen kockázat elkerülése érdekében;

a maradékanyag-kiürülési vizsgálat során alkalmazott analitikai módszer(ek) kellően validált(ak), így kellő mértékű bizonyosságot jelent(enek) arra vonatkozóan, hogy a maradékanyagokra vonatkozóan benyújtott adatok alkalmasak arra, hogy azok alapján élelmezés-egészségügyi várakozási időt lehessen megállapítani.

II.3B1. A termék azonosítása

A vizsgálat során használt állatgyógyászati készítmény(ek)et azonosítani kell, többek között az alábbi adatokkal:

összetétel;

a fizikai és kémiai (hatóérték- és tisztaság-) vizsgálat eredményei az adott tétel(ek) tekintetében;

a gyártási tétel azonosítása.

II.3B2. A maradékanyagok kiürülése (metabolizmus és a maradékanyagok kinetikája)

1. E vizsgálatok, amelyek az állatgyógyászati készítmény utolsó alkalmazása után a maradékanyagok célállatból való kiürülésének gyorsaságát mérik, azt tűzik ki célul, hogy lehetővé tegyék annak az élelmezés-egészségügyi várakozási időnek a meghatározását, amely garantálja, hogy a fogyasztó számára esetlegesen veszélyt jelentő maradékanyag ne legyen jelen a kezelt állatokból előállított élelmiszerekben.

2. Be kell számolni az állatgyógyászati készítmény összetevői tekintetében a megfelelő célállatfajban meglévő MRL aktuális helyzetéről.

3. A jelenlevő maradékanyag szintjét kellő számú időpontban kell meghatározni azt követően, hogy a vizsgált állatok megkapták az állatgyógyászati készítmény utolsó adagját. Az emlősökre és madarakra vonatkozó vizsgálatokat a VICH GL48-nak és a vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően kell elvégezni. A mézben jelenlevő maradékanyagok vizsgálatát a VICH GL56-nak, a vízi állatfajokra vonatkozó kiürülési vizsgálatokat a VICH GL57-nek megfelelően kell elvégezni.

4. Az értékelés alapján kell megadni a javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási idő indokait.

II.3B3. A maradékanyagok analízisére szolgáló módszerek

A maradékanyag-kiürülési vizsgálato(ka)t, az analitikai módszer(eke)t és annak/azok validálását a VICH GL49-nek megfelelően kell elvégezni.

Az analitikai módszer figyelembe veszi a tudományos és technikai ismereteknek a kérelem benyújtása időpontjában meglévő szintjét.

II.4. 4. RÉSZ: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)

II.4A. Preklinikai vizsgálatok

A preklinikai vizsgálatok célja a termék célállatfajok szempontjából vett ártalmatlanságának és hatékonyságának vizsgálata, és ahhoz szükségesek, hogy megállapítsák a termék farmakológiai aktivitását, farmakokinetikai tulajdonságait, adagolását, dózisintervallumát, a rezisztenciát (ha van) és a termék célállat általi tolerálhatóságát.

II.4A1. Farmakológia

II.4A.1.1. Farmakodinámia

1. Az állatgyógyászati készítményben lévő hatóanyag(ok) farmakodinámiás hatásait jellemezni kell.

2. A hatás kifejtésének módját és a farmakológiai hatásokat, amelyeken a javasolt alkalmazás alapul a gyakorlatban, megfelelően le kell írni, ideértve a másodlagos hatásokat is (ha vannak). Általában a főbb testfunkciókra gyakorolt hatásokat kell vizsgálni. Az eredményeket mennyiségi mutatók felhasználásával kell kifejezni (pl. dózis-hatás görbék és/vagy idő-hatás görbék használatával), és – lehetőség szerint – egy másik, jól ismert hatású anyag hatásával összehasonlítva (ha a hatóanyagnak nagyobb hatást tulajdonítanak a jól ismert hatású anyagénál, e különbséget ki kell mutatni, és bizonyítani kell, hogy ez statisztikailag szignifikáns).

3. Minden olyan hatást, amely a termék további jellemzőiből (mint például az alkalmazási módból vagy a formulációból) következik és befolyásolja a hatóanyag farmakológiai aktivitását, meg kell vizsgálni.

4. A vizsgálati eljárásokat, ha azok nem szabványos eljárások, olyan részletességgel kell leírni, hogy megismételhetőek legyenek, és meg lehessen állapítani, hogy validálták-e őket. A vizsgálati eredményeket világosan kell megfogalmazni, és statisztikailag szignifikáns voltukat fel kell tüntetni.

5. Alapos ellenérvek hiányában az anyag által kiváltott reakciók bármely olyan mennyiségi változását is meg kell vizsgálni, amely az anyag ismételt alkalmazását követően lépett fel.

II.4A.1.2. Farmakokinetika

1. A hatóanyag alapvető farmakokinetikai adataira az állatgyógyászati készítmény célállatfajok szempontjából vett ártalmatlanságának és hatékonyságának értékelésével összefüggésben van szükség, különösen, ha ez új anyagot vagy formulációt érint.

2. A célállatfajokon végzett farmakokinetikai vizsgálatok célkitűzéseit négy fő területre lehet osztani:

a formulációban lévő hatóanyag alapvető farmakokinetikai jellemzőinek (nevezetesen: felszívódás, eloszlás, metabolizmus és kiválasztás) leírása;

ezen alapvető farmakokinetikai jellemzők felhasználása az adagolási rend, a plazma- és szöveti koncentráció időbeli alakulása, valamint a farmakológiai, terápiás vagy toxikus hatások összefüggéseinek vizsgálatához;

adott esetben a farmakokinetikai paraméterek különböző célállatfajok közötti összehasonlítása és a fajok közötti azon lehetséges eltérések feltárása, amelyek hatással vannak arra, hogy az állatgyógyászati készítmény ártalmatlan-e és hatékony-e a célállatfajok tekintetében;

adott esetben a biológiai hasznosulás összevetése az ártalmatlansági és hatékonysági információk különböző termékek, gyógyszerformák, hatáserősségek vagy alkalmazási módok közötti összekapcsolásának támogatására, vagy a gyártásban vagy összetételben bekövetkezett változások hatásának összevetése.

3. A célállatfajon a farmakokinetikai vizsgálatok rendszerint a farmakodinámiás vizsgálatok kiegészítéséhez szükségesek annak érdekében, hogy segítsék a biztonságos és hatékony adagolási rend kialakítását (az alkalmazás módja, helye, adagolás, dózisintervallum, az alkalmazások száma stb.). A populációk egyes változóinak megfelelő adagolási rend megállapítása érdekében további farmakokinetikai vizsgálatokra lehet szükség.

4. Ha farmakokinetikai vizsgálatokat nyújtottak be a dokumentáció 3. részében, úgy ezekre a vizsgálatokra kereszthivatkozást lehet tenni. A fix kombinációk tekintetében lásd a IV. szakaszt.

II.4A2. A rezisztencia kialakulása és az állatokat illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok

1. A megfelelő állatgyógyászati készítmények (pl. antimikrobiális szerek és a parazitaellenes szerek) tekintetében meg kell adni a célállatfajban való alkalmazást érintő javallattal összefüggésben az aktuális rezisztenciára (ha van ilyen), valamint a klinikailag releváns rezisztencia esetleges előfordulására vonatkozó információt. Ahol lehetséges, be kell mutatni a rezisztenciamechanizmus(ok)ra, a rezisztencia molekuláris genetikai alapjára és a rezisztencia determinánsainak átviteli arányára vonatkozó információt. Adott esetben közölni kell a társrezisztenciára és a keresztrezisztenciára vonatkozó információt. A kérelmezőnek olyan intézkedésekre kell javaslatot tennie, amelyek korlátozzák az állatgyógyászati készítmény tervezett felhasználása tekintetében klinikailag releváns rezisztencia kialakulását a szervezetekben.

2. Az embereket illetően fennálló kockázatok szempontjából releváns rezisztenciával kapcsolatban a II.3A4. rész (3) pontjával összhangban kell eljárni. Adott esetben kereszthivatkozást kell tenni a II.3A4. rész (3) pontjában szereplő adatokra.

II.4A3. Az adag meghatározása és megerősítése

Meg kell adni a megfelelő adatokat a javasolt adag, a dózisintervallum, a kezelés időtartama és az újbóli kezelést megelőző időtartam indokolására.

Gyakorlati kipróbálás keretében végzett vizsgálatok esetében a releváns információt – indokolt eltérés hiányában – a II.4B. részben vázoltak szerint kell megadni.

II.4A4. Célállat-tolerancia

A célállatfajokon meg kell vizsgálni az állatgyógyászati készítmény helyi és szisztémás tolerálhatóságát. A célállatfajok biztonságára irányuló vizsgálatok célja, hogy leírják az intoleranciára utaló jeleket és meghatározzák a biztonsági ráhagyás megfelelő mértékét az alkalmazás ajánlott módjának/módjainak használata mellett. Ezt az adag emelésével és/vagy a kezelés időtartamának növelésével lehet elérni. A vizsgálatról készült jelentés(ek)nek tartalmaznia(tartalmazniuk) kell az összes várt farmakológiai hatás és az összes mellékhatás részletes leírását is. A célállatfajok biztonságára irányuló vizsgálatokat az állatgyógyászati készítmények regisztrálása technikai feltételeinek harmonizációját célzó nemzetközi együttműködés (VICH) keretében kidolgozott nemzetközi iránymutatások és az Ügynökség által közzétett iránymutatások megfelelő figyelembevétele mellett kell végezni.. Egyéb preklinikai vizsgálatok, köztük a 3. részben előírt vizsgálatok, valamint a klinikai vizsgálatok a közzétett szakirodalomból származó releváns információkkal együtt szintén információval szolgálhatnak a célállatfajok biztonságát illetően. Itt fel kell tüntetni a célállatfajokon végzett fejlődési toxicitási vizsgálatokat, és egy összefoglalót kell készíteni a dokumentáció 3. részében.

II.4B. Klinikai vizsgálat(ok)

II.4B1. Általános elvek

1. A klinikai vizsgálatok megtervezése, lefolytatása és a velük kapcsolatos jelentéstétel során kellően figyelembe kell venni a VICH helyes klinikai gyakorlatra vonatkozó nemzetközi iránymutatásait és az Ügynökség által közzétett vonatkozó iránymutatást. Az Unión kívül végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok csak akkor vehetők figyelembe egy forgalombahozatali engedély iránti kérelem értékelésénél, ha az adatok kellően reprezentatívak az uniós helyzetet illetően.

2. A kísérleti adatokat, például a feltáró/kísérleti vizsgálatokat vagy a nem kísérleti megközelítések eredményeit indokolt eltérés hiányában meg kell erősíteni klinikai vizsgálatokkal.

3. A klinikai vizsgálatok célja az állatgyógyászati készítmény célállatfajok szempontjából vett ártalmatlanságának vagy hatékonyságának gyakorlati kipróbálása szokásos állattartási körülmények között vagy a helyes állatorvosi gyakorlat részeként. E vizsgálatok bemutatják azt a hatást, amelyet az állatgyógyászati készítmény az ajánlott adagolási rendnek a célállatfajban való, javasolt mód(ok)on történő alkalmazása után gyakorol. A vizsgálat megtervezésének célja a javallatok alátámasztása, valamint a faj, a kor, a fajta és az ivar, továbbá az állatgyógyászati készítmény használati utasítása szerinti ellenjavallatok és a készítmény lehetséges mellékhatásainak figyelembevétele.

4. Valamennyi állatgyógyászati klinikai vizsgálatot a részletes vizsgálati jegyzőkönyvvel összhangban kell elvégezni.

5. Az uniós állatgyógyászati klinikai vizsgálatokban használni tervezett formulációk tekintetében a „kizárólag állatgyógyászati klinikai vizsgálatban történő felhasználásra” szavakat feltűnően és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a címkén.

6. A klinikai vizsgálatokat – indokolt esetek kivételével – kontrollállatok alkalmazásával kell végrehajtani (ellenőrzött klinikai vizsgálatok). Az új termék hatékonyságáról kapott eredményeket össze kell hasonlítani az azon célállatfajok vizsgálatával kapott eredményekkel, amelyek egy, az Unióban ugyanazon célállatfajokon ugyanazon alkalmazási javallatok tekintetében engedélyezett, bizonyítottan elfogadható szintű hatékonyságot nyújtó állatgyógyászati készítményt kaptak, vagy amelyek placebót kaptak, vagy nem részesültek kezelésben. Minden kapott eredményt, akár pozitív, akár negatív, jelenteni kell.

7. A vizsgálati jegyzőkönyv kialakításához, a klinikai vizsgálatok elemzéséhez és értékeléséhez – eltérés indokoltságának hiányában – elismert statisztikai elveket kell alkalmazni az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatással összhangban.

II.4B2. Dokumentáció

II.4B2.1. A preklinikai vizsgálatok eredményei

Ha lehetséges, a következő vizsgálatok eredményeire vonatkozó adatokat meg kell adni:

a farmakológiai aktivitást bizonyító vizsgálatok, beleértve a terápiás hatásért felelős farmakodinámiás hatásmechanizmust bizonyító vizsgálatokat és a főbb farmakokinetikai profilt bizonyító vizsgálatokat;

a rezisztenciára irányuló tesztek és vizsgálatok, amennyiben alkalmazandó;

a célállatfajok biztonságát bizonyító vizsgálatok;

az adag (ideértve a dózisintervallumot, a kezelés időtartamát és az újbóli kezelést megelőző időtartamot) meghatározására és megerősítésére irányuló vizsgálatok.

Ha a vizsgálatok során nem várt eredmények fordulnak elő, azokat részleteiben ki kell fejteni. Ezen adatok elhagyását indokolni kell. A preklinikai vizsgálatok jelentései esetében az alábbi részleteket kell megadni:

összefoglaló;

vizsgálati jegyzőkönyv;

a célkitűzések, a terv és a lefolytatás részletes leírása, a használt módszerek, készülékek és anyagok ismertetésével, részletesen megadva a következő adatokat: faj, kor, súly, ivar, szám, az állatok fajtája vagy fajtaváltozata, az állatok azonosítása, az alkalmazott adag, az alkalmazás módja és ütemezése;

az eredmények statisztikai elemzése, amennyiben alkalmazandó;

a kapott eredmények objektív kifejtése, amely az állatgyógyászati készítmény célállatfajok szempontjából vett hatékonyságáról és ártalmatlanságáról levont következtetésekhez vezet.

II.4B2.2. A klinikai vizsgálatok eredménye

A kísérletet végzők mindegyike köteles megadni az összes adatot, az egyedi kezelések esetében egyéni adatlapon, a csoportos kezelések esetében pedig csoportos adatlapon.

A forgalombahozatali engedély jogosultjának meg kell tennie minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsa az adatok megadásához alapul szolgáló eredeti dokumentumok megőrzését az állatgyógyászati készítmény engedélyének lejáratát követően legalább öt évig.

A klinikai megfigyeléseket minden egyes klinikai vizsgálat tekintetében össze kell foglalni, és a vizsgálatokról és eredményeikről áttekintést kell adni, amelynek elsősorban a következőket kell tartalmaznia:

a kontrollállatok és az egyedileg vagy csoportosan kezelt vizsgált állatok száma, faj, fajta vagy fajtaváltozat, életkor és ivar szerinti bontásban;

a vizsgálatokból idő előtt kivont állatok száma a megfelelő indoklással;

a kontrollállatok esetében meg kell adni, hogy azok:

semmilyen kezelést nem kaptak,

ii.

placebót kaptak, vagy

iii.

egy másik, az Unióban az ugyanazon célállatfajokon ugyanazon alkalmazási javallatok tekintetében engedélyezett, bizonyítottan elfogadható szinten hatékony állatgyógyászati készítményt kaptak, vagy

iv.

a vizsgálat tárgyát képező ugyanazon hatóanyagot más formulációban vagy más módon kapták;

a megfigyelt mellékhatások fellépésének gyakorisága;

adott esetben az állatok teljesítményére gyakorolt hatásról tett megfigyelések;

az azokkal a vizsgált állatokkal kapcsolatos részletek, amelyek koruk, tartási vagy takarmányozási körülményeik, illetve rendeltetésük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, vagy amelyek élettani vagy kóros állapota különös figyelmet érdemel;

az eredmények statisztikai értékelése.

A vizsgálatvezetőnek általános következtetéseket kell levonnia az állatgyógyászati készítmény hatékonyságáról és a célállatfajok szempontjából vett ártalmatlanságáról a javasolt körülmények közötti alkalmazás mellett, különös tekintettel a javallatokkal és ellenjavallatokkal kapcsolatos valamennyi információra, az adagolásra, a kezelés átlagos időtartamára és adott esetben a más állatgyógyászati készítményekkel vagy takarmány-adalékanyagokkal való, megfigyelt kölcsönhatásokra, úgymint a kezelés alatt szükséges egyedi óvintézkedésekre, valamint az esetlegesen észlelt túladagolás klinikai jeleire.

III. SZAKASZ

A BIOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az egyes fertőző állatbetegségek ellenőrzésére és felszámolására vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított különös követelmények sérelme nélkül a biológiai állatgyógyászati készítményekre a következő követelményeket kell alkalmazni, kivéve, ha a termékeket a IV. és V. szakaszban és a vonatkozó iránymutatásokban meghatározott fajokon vagy meghatározott javallatokra való felhasználásra szánják.

IIIa. SZAKASZ

A NEM IMMUNOLÓGIAI BIOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A következő követelmények a 4. cikk (6) bekezdésében meghatározott biológiai állatgyógyászati készítményekre alkalmazandók, kivéve a 4. cikk (5) bekezdésében meghatározott termékeket, vagy ha a IV. szakasz eltérően rendelkezik.

Az e szakaszban meghatározott követelményeknek való megfelelés tekintetében engedélyezett a rugalmasság, de az e melléklet követelményeitől való bármely eltérést tudományosan indokolni kell, és annak a biológiai készítmény konkrét tulajdonságain kell alapulnia. A konkrét anyagok tekintetében az e szakaszban felsorolt követelményeken felül szükség lehet az ártalmatlansággal kapcsolatos adatokra, a termék jellegétől függően.

IIIa.1. 1. RÉSZ: A dokumentáció összefoglalása

Lásd az I. szakaszt.

IIIa.2. 2. RÉSZ: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai adatok)

IIIa.2A. Termékleírás

IIIa.2A1. Minőségi és mennyiségi összetétel

1. A biológiai állatgyógyászati készítmény mennyiségi és minőségi összetételét meg kell adni. Ez a szakasz a következők tekintetében tartalmaz információt:

a hatóanyag(ok);

a segédanyagok összetevője/összetevői, bármilyen is azok jellege és a felhasznált mennyisége, ideértve az adjuvánsokat, a tartósítószereket, a stabilizátorokat, a sűrítőanyagokat, az emulgeálószereket, a színezékeket, az ízesítőanyagokat, az aromaanyagokat, a markereket stb. is;

az összetétel, azaz a gyógyszerforma valamennyi összetevőjének felsorolása, valamint mennyiségük egységekben kifejezve (ideértve a ráméréseket is, ha vannak), az összetevők rendeltetése és a minőségi szabványukra való hivatkozás (például gyűjteményes monográfia, gyártói specifikációk);

a kísérő rekonstitúciós oldószer(ek);

a gyógyszerformához, valamint adott esetben a feloldáshoz alkalmazott oldószerekhez és eszközökhöz használt tartálynak és annak zárjának a típusa. Ha az eszközt a biológiai állatgyógyászati készítménytől külön kiszerelésben adják, be kell nyújtani az eszközre vonatkozó lényeges információkat.

2. Az állatgyógyászati készítményekben található összes hatóanyag és segédanyag mennyiségi összetételeként meg kell adni minden egyes hatóanyag és segédanyag adott gyógyszerforma szerinti tömegét, illetve biológiai aktivitását egységekben, az egy adagolási egységre, egy tömeg- vagy térfogategységre jutó egységszám meghatározásával.

3. Ha lehetséges, az egységekben kifejezett biológiai aktivitást a tömegegységre vagy térfogategységre kell vonatkoztatni. Ha a biológiai aktivitás tekintetében nemzetközi egységet határoztak meg, – indokolt esetek kivételével – ezt kell használni. Ha nem állapítottak meg nemzetközi egységet, a biológiai aktivitás egységeit úgy kell kifejezni, hogy az anyag aktivitása – adott esetben az Európai Gyógyszerkönyv egységeinek alkalmazása révén – egyértelműen azonosítható legyen.

4. A biológiai állatgyógyászati készítmények összetevőinek leírásakor használandó „szokásos terminológia” a 8. cikk egyéb rendelkezéseinek alkalmazásától függetlenül:

az Európai Gyógyszerkönyvben – vagy ennek hiányában valamelyik tagállam nemzeti gyógyszerkönyvében – szereplő anyagok esetében az érintett monográfia főcíme, amely minden ilyen anyag tekintetében kötelező, az érintett gyógyszerkönyvre való hivatkozással;

egyéb anyagok tekintetében a WHO által javasolt nemzetközi szabadnév, amely mellett fel lehet tüntetni más szabadnevet is, vagy ezek hiányában a pontos tudományos megnevezés; azon anyagoknál, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi szabadnévvel vagy pontos tudományos megnevezéssel, azt adják meg, hogy hogyan és miből állították elő őket, megfelelő esetben egyéb fontos adatokkal kiegészítve;

a színezékek tekintetében meg kell adni a 2009/35/EK irányelv által a színezékekhez rendelt „E”-számot.

IIIa.2A2. Termékfejlesztés

Magyarázatot kell fűzni többek között, de nem kizárólag a következőkhöz:

az összetétel megválasztása és az összetevők megválasztása, különös tekintettel a rendeltetésükre és a megfelelő koncentrációkra;

a tartósítószerek összetételhez való hozzáadását indokolni kell;

a közvetlen csomagolás és a késztermék tárolásához és alkalmazásához használt tartálynak és annak zárórendszerének az alkalmassága. A késztermék és az elsődleges csomagolás közötti kölcsönhatásra irányuló vizsgálatot kell benyújtani, ha felmerül az ilyen kölcsönhatás lehetősége, különös ha injekciós készítményekről van szó;

a mikrobiológiai tulajdonságok (mikrobiológiai tisztaság és antimikrobiális aktivitás) és a használati utasítás;

az esetleges további csomagolás, külső csomagolás, ha releváns;

a javasolt alkalmazási móddal, az adagolással és a célállatfajokkal összefüggésben javasolt csomagméretek;

a rámérés(ek) a formulációban a lejáratkori minimum hatóérték garantálása érdekében, indokolással;

a hatóanyag és a késztermék gyártási folyamatának megválasztása;

a klinikai vizsgálatban használt tételek előállítására alkalmazott gyártási folyamat(ok) és a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben leírt folyamat közötti különbségeket ki kell fejteni;

ha a késztermékhez adagoló eszközt is adnak, az adag(ok) pontosságát igazolni kell;

ha ajánlott kapcsolódó vizsgálatot (pl. diagnosztikai vizsgálatot) végezni a késztermékkel, meg kell adni a vizsgálattal kapcsolatos releváns információkat.

E magyarázatot tudományos termékfejlesztési adatokkal kell alátámasztani.

IIIa.2A3. Jellemzés

IIIa.2A3.1. Szerkezeti és egyéb jellemzők megvilágítása

1. A megfelelő specifikáció megállapításához szükség van a biotechnológiai vagy biológiai anyag megfelelő technikákkal történő jellemzésére (amelynek során kitérnek a fizikai-kémiai tulajdonságok, a biológiai aktivitás, az immunkémiai tulajdonságok, a tisztaság és szennyezettség meghatározására). A kizárólag szakirodalmi adatokra való hivatkozás nem elfogadható, azon indokolt esetek kivételével, amikor a módosításokhoz használt hasonló molekulákra vonatkozó korábbi ismeretek alapján nem merülnek fel biztonsági aggályok. A megfelelő jellemzést a fejlesztési szakaszban kell elvégezni, ahol szükséges, a folyamat jelentős módosulását követően.

2. Minden, az elsődleges, másodlagos vagy magasabb rendű struktúrára vonatkozó releváns információt meg kell adni, ideértve a hatóanyag poszttranszlációs (pl. glikoformák) vagy egyéb módosításait.

3. Adatokat kell közölni a biológiai aktivitásról (nevezetesen a termék azon konkrét képességéről vagy kapacitásáról, hogy egy meghatározott biológiai hatást kiváltson). A biológiai aktivitást általában megfelelő, megbízható és minősített módszerrel kell meghatározni vagy értékelni. E vizsgálat hiányát indokolni kell. Elismert tény, hogy a jellemzési adatok terjedelme növekszik a fejlesztés során.

4. A jellemzéshez használt módszerek megválasztása mellett szóló érveket be kell mutatni, és e módszerek alkalmasságát meg kell indokolni.

IIIa.2A3.2. Szennyeződések

1. A folyamattal kapcsolatos szennyeződésekre (például gazdasejtfehérjék, gazdasejt DNS, közegmaradvány, kolonnákból kioldódó anyagok) és a készítményekkel kapcsolatos szennyeződésekre (például prekurzorok, hasított formák, bomlástermékek, aggregátumok) ki kell térni. A szennyeződésekkel kapcsolatos mennyiségi információt meg kell adni, ideértve a legmagasabb adagra vonatkozó maximális mennyiséget. Bizonyos eljárással kapcsolatos szennyeződések esetében (pl. habzásgátló szerek), a klírensz becslése indokolt lehet.

2. Amennyiben bizonyos szennyeződések tekintetében csak mennyiségi adatokat szolgáltatnak, ezt indokolni kell.

IIIa.2B. A gyártási módszer leírása

2. Minden egyes gyártó, beleértve az alvállalkozókat is, nevét, címét és felelősségét, valamint a gyártásban, vizsgálatban és tételfelszabadításban érintett valamennyi javasolt létesítményt vagy előállítási helyszínt fel kell tüntetni.

3. A gyártási folyamat leírása legalább a következőket tartalmazza:

a gyártás különböző lépései, ideértve a hatóanyag gyártását és a tisztítási lépések leírását;

meg kell adni az egymást követő minden egyes lépés folyamatábráját, hogy meg lehessen ítélni a gyártási eljárás megismételhetőségét és a késztermékre tett esetleges káros hatások, mint pl. a mikrobiológiai szennyezés kockázatát;

folyamatos gyártás esetében a késztermék minden egyes tételének homogenitása és állandó minőségének biztosítása érdekében hozott óvintézkedések részletei. Meg kell adni a tételek meghatározására és a javasolt kereskedelmi tételek méretére (méreteire) vonatkozó információt;

valamennyi anyag felsorolása a megfelelő szakaszokban, ahol azokat felhasználták, ideértve azokat az anyagokat is, amelyeket a gyártás során nem lehet visszanyerni;

a vegyítés részletei, valamennyi felhasznált anyag mennyiségi adataival, ideértve egy reprezentatív gyártási tételre vonatkozó példát;

a gyártásközi ellenőrzések listája, ideértve a gyártás azon szakaszát is, amelyben az ellenőrzést lefolytatják, valamint az elfogadási kritériumok;

4. A gyártási folyamat során alkalmazott kritikus lépésekre vagy elemzési mintákra vonatkozó validálási vizsgálatok leírását, dokumentálását és eredményeit meg kell adni (például a sterilizálási eljárás, az aszeptikus feldolgozás vagy a töltés validálása), és a gyártási folyamat egészének validálását be kell mutatni a leírt módszer alkalmazásával előállított három egymást követő tétel eredményeinek közlésével.

IIIa.2C. A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése

1. E pont alkalmazásában a „kiindulási anyag”: a biológiai állatgyógyászati készítmény előállítása során használt összes összetevő, a hatóanyagokat is ideértve. A hatóanyag előállítására használt táptalajokat egyetlen kiindulási anyagnak kell tekinteni.

2. A minőségi és mennyiségi összetételt ismertetni kell, ha a hatóságok úgy vélik, hogy ez az információ releváns a késztermék minősége és az esetlegesen felmerülő kockázatok tekintetében.

3. Ha e táptalajok elkészítéséhez állati eredetű anyagokat használnak, fel kell tüntetni az állatfajokat és a felhasznált szövetet, emellett a megfelelő monográfiáknak, köztük az Európai Gyógyszerkönyv általános monográfiáinak és általános fejezeteinek való megfelelést igazolni kell.

4. A kérelmezőnek dokumentációt kell benyújtania annak bizonyítása érdekében, hogy a kiindulási anyagok, többek között az alaptenyészetek, a sejtbankok, a szérumtételek és a szivacsos agyvelőbántalom (TSE) átvitele tekintetében releváns állatfajoktól származó egyéb anyagok, valamint az állatgyógyászati készítmény gyártása megfelelnek az állati szivacsos agyvelőbántalom kórokozóinak emberi felhasználásra szánt és állatgyógyászati készítmények útján történő átviteli kockázatának minimálisra csökkentéséről szóló iránymutatásnak, valamint az Európai Gyógyszerkönyv megfelelő monográfiájában foglalt követelményeknek.

5. A gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság (EDQM) által kiadott megfelelőségi tanúsítványok – az Európai Gyógyszerkönyv vonatkozó monográfiájára való hivatkozással – felhasználhatók a megfelelés bizonyítására.

6. A dokumentációnak tartalmaznia kell a specifikációkat, a kiindulási anyagok valamennyi tétele minőségének ellenőrzése érdekében elvégzendő vizsgálatokkal kapcsolatos információkat és az összes felhasznált összetevő tételének eredményeit; a dokumentációt a következő rendelkezésekkel összhangban kell benyújtani.

7. A meghatározott specifikációnak való megfelelés bizonyítása érdekében a kiindulási anyagokra vonatkozóan analitikai bizonyítványokat kell benyújtani.

8. A színezékeknek minden esetben meg kell felelniük a 2009/35/EK irányelv követelményeinek.

9. Az antibiotikumok gyártás során történő alkalmazásának, illetve a tartósítószerek használatának meg kell felelnie az Európai Gyógyszerkönyvnek.

10. Az újszerű segédanyagok – egy állatgyógyászati készítményben az Unióban első alkalommal vagy új alkalmazási móddal használt segédanyag(ok) – tekintetében meg kell adni a gyártási adatokat, a jellemzést és az ellenőrzéseket, a bizonyító ártalmatlansági – klinikai és nem klinikai – adatokra történő kereszthivatkozással együtt. A színezékek tekintetében a II.2C2. rész (3) és (4) pontjában említett megfelelőségi nyilatkozatok elegendőnek tekinthetők.

IIIa.2C1. Gyógyszerkönyvekben szereplő kiindulási anyagok

1. Az Európai Gyógyszerkönyv monográfiái alkalmazandók az abban szereplő összes kiindulási anyagra, megfelelően indokolt esetek kivételével.

2. A többi anyaggal kapcsolatban a tagállamok előírhatják, hogy a saját területükön gyártott termékek esetében az egyes nemzeti gyógyszerkönyveket kell betartani.

3. Az analitikai módszer leírását az adott gyógyszerkönyvre történő részletes hivatkozás is helyettesítheti.

4. A kiindulási anyagok minden egyes tételén elvégzett rutinvizsgálatoknak meg kell egyezniük a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben feltüntetett vizsgálatokkal. Ha a gyógyszerkönyvben nem szereplő vizsgálatokat használnak, bizonyítani kell, hogy a kiindulási anyagok megfelelnek a gyógyszerkönyv minőségi követelményeinek.

5. Ha az Európai Gyógyszerkönyv monográfiáiban vagy a tagállami gyógyszerkönyvekben szereplő specifikáció vagy más rendelkezés esetleg nem elegendő az anyag minőségének biztosításához, az illetékes hatóságok a forgalombahozatali engedély jogosultjától részletesebb specifikációkat is kérhetnek. Az állítólagos elégtelenséget jelenteni kell a kérdéses gyógyszerkönyvért felelős hatóságoknak.

IIIa.2C2. Gyógyszerkönyvekben nem szereplő kiindulási anyagok

IIIa.2C2.1. Biológiai eredetű kiindulási anyagok

1. Ha az állatgyógyászati készítmény gyártása során használt anyagok forrásai mikroorganizmusok, növényi vagy állati eredetű szövetek, állati vagy emberi eredetű sejtek vagy biológiai folyadékok (ideértve a vért is), vagy biotechnológiai sejtkészítmények, a kiindulási anyagok eredetét (földrajzi régióját is) és történetét le kell írni és dokumentálni kell. Az előállításhoz használt állatok eredetét, általános egészségi és immunológiai állapotát meg kell adni, továbbá pontosan meghatározott forrásból származó kiindulási anyagokat kell használni.

2. Az idegen ágensektől (baktériumok, mycoplasma, gombák és vírusok) való mentességet az Európai Gyógyszerkönyv szerint kell igazolni az alaptenyészetek, köztük a sejtbankok, a szérumtételek, és ha lehetséges, azon források tekintetében, amelyből származnak.

3. A gyártási folyamatok bármely szakaszában felhasznált, biológiai eredetű anyagokról információt kell szolgáltatni. Az információk magukban foglalják a gyártási stratégiát, a tisztítási/inaktiválási folyamatok leírását, ezek validálását, a késztermék minőségének, ártalmatlanságának és a készítmény tételei állandóságának biztosítására szolgáló összes gyártásközi ellenőrzési eljárást, valamint részletes adatokat az anyag minden egyes tételén végzett szennyezettségi vizsgálatokról. Bármely különleges óvintézkedést, amelyre a kiindulási anyag tárolása alatt szükség lehet, és – ha szükséges – a tárolási eltarthatósági időt is meg kell adni.

4. Állati vagy emberi eredetű kiindulási anyagok alkalmazása esetén le kell írni az idegen eredetű ágensektől való mentesség biztosítása céljából alkalmazott intézkedéseket. Ha idegen ágens jelenlétét észlelték, vagy ennek gyanúja merül fel, a megfelelő anyagot el kell távolítani, vagy oly módon feldolgozni, amely validált kezeléssel csökkenti a jelenlét kockázatát. Ha a kezelést követően is észlelik a jelenlétet, vagy annak gyanúja merül fel, a megfelelő anyagot csak akkor szabad használni, ha a termék további feldolgozása biztosítja a kórokozó eltávolítását és/vagy inaktiválását; az idegen ágensek eltávolítását és/vagy inaktiválását bizonyítani kell.

5. Sejtbankok használatakor igazolni kell, hogy a sejtek tulajdonságai változatlanok maradtak az átoltásoknak a gyártáshoz választott legnagyobb gyakorisági szintje mellett is.

6. Genetikailag módosított kiindulási anyagok esetében olyan részletes információkat is meg kell adni, mint a kiinduló sejtek vagy törzsek leírása, az expressziós vektor felépítése (neve, eredete, a replikon funkciója, promoter, enhancer és egyéb szabályozó elemek) a ténylegesen beillesztett DNS- vagy RNS-szekvencia ellenőrzése, a sejtekbe juttatott plazmidvektorok oligonukleotid szekvenciája, a kotranszfekcióhoz használt plazmidok, a hozzáadott vagy törölt gének, a végleges szerkezet biológiai jellemzői, az expresszált gének, a másolatok száma és a genetikai stabilitás.

7. Géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) tartalmazó vagy abból álló állatgyógyászati készítmények esetében a kérelem minőségre vonatkozó részéhez csatolni kell a 2001/18/EK irányelvvel összhangban előírt dokumentumokat.

8. Szükség esetén mintákat kell szolgáltatni a biológiai kiindulási anyagokból vagy a vizsgálatok során felhasznált reagensekből, hogy az illetékes hatóságok elvégezhessék az ellenőrző vizsgálatokat.

IIIa.2C2.2. Nem biológiai eredetű kiindulási anyagok

1. A leírást monográfia formájában kell elkészíteni a következő pontokba szedve:

a kiindulási anyag neve, a IIIa.2A1. szakasz (4) pontja követelményeinek megfelelően, kiegészítve a kereskedelmi vagy tudományos szinonimákkal;

a kiindulási anyag leírása, az Európai Gyógyszerkönyvben használt leírásokhoz hasonló formában;

a kiindulási anyag funkciója;

az azonosítás módszerei;

bármely különleges óvintézkedés, amelyre a kiindulási anyag tárolása alatt szükség lehet, és – ha szükséges – a tárolási eltarthatósági időt is meg kell adni.

IIIa.2D. Gyártásközi ellenőrző vizsgálatok

1. A dokumentációnak tartalmaznia kell a gyártás közbenső szakaszában a gyártási folyamat és a késztermék állandó minőségének biztosítása érdekében elvégzett gyártásközi ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat is. Minden egyes ellenőrző vizsgálatra és analitikai módszerre specifikációt kell megállapítani. Az ellenőrző vizsgálatok validálását, indokolt esetek kivételével, biztosítani kell.

2. A hatóanyag tételére/tételeire vonatkozó specifikációban meg kell határozni az elfogadhatósági kritériumokat, a hatóanyag minőségének elégséges ellenőrzésére hivatott vizsgálatokkal együtt. Indokolt esetek kivételével bele kell foglalni a biológiai aktivitás vizsgálatát is. A szennyezettség tekintetében a biztonsági megfontolások figyelembevételével felső határértéket kell megállapítani. A hatóanyag tekintetében meg kell határozni a mikrobiológiai minőséget. Az idegen ágensektől (baktériumok, mycoplasma, gomba és vírus) való mentességet az Európai Gyógyszerkönyv szerint kell igazolni.

3. A 2010/63/EU irányelvvel és a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban a vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy minél kevesebb állat felhasználását igényeljék, és hogy a legkevesebb fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okozzák. Ha rendelkezésre áll, alternatív in vitro vizsgálatot kell végezni, ha ezzel helyettesíthető vagy csökkenthető az állatok alkalmazása vagy mérsékelhető a szenvedésük.

IIIa.2E. A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok

IIIa.2E1. A késztermékre vonatkozó specifikáció

A késztermék analíziséhez használt technikák leírását valamennyi vizsgálat tekintetében a minőség értékelését lehetővé tevő, kellő részletességgel kell meghatározni.

Ha olyan vizsgálati eljárásokat és határértéket alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek az Európai Gyógyszerkönyvben, vagy ennek hiányában valamelyik tagállam gyógyszerkönyvében, de egyéb megfelelő monográfiák rendelkezésre állnak, akkor bizonyítani kell, hogy a késztermék megfelelne az adott gyógyszerkönyvben az adott gyógyszerformára meghatározott követelményeknek, ha az említett monográfiáknak megfelelően vizsgálnák. A forgalombahozatali engedély iránti kérelemben fel kell sorolni azokat a vizsgálatokat, amelyeket a késztermék minden tételének reprezentatív mintáján elvégeznek. Adott esetben a végleges csomagon és nem az abból készült tételen vagy tételeken végzett vizsgálatok gyakoriságát kell megadni. Meg kell indokolni azon vizsgálatok gyakoriságát is, amelyekre nem rutinszerűen kerül sor. A felszabadításra vonatkozó elfogadhatósági kritériumokat fel kell tüntetni és meg kell indokolni. A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok validálását biztosítani kell.

A szennyezettség tekintetében a biztonsági megfontolások figyelembevételével felső határértéket kell megállapítani.

IIIa.2E2. A felszabadítási vizsgálatok módszereinek leírása és validálása

1. Általános jellemzők

Az általános jellemzőkre vonatkozó vizsgálatok adott esetben a késztermék megjelenésével kapcsolatosak, és fizikai vagy kémiai vizsgálatokból, úgymint pH, ozmolalitás stb. vizsgálatából állnak. A kérelmezőnek minden egyes esetben minden ilyen jellemzőre meg kell adnia a specifikációt, valamint a megfelelő konfidenciaszinteket.

2. Azonosítás és hatóérték-vizsgálat

Szükség esetén a hatóanyag azonosítása céljából fajlagos vizsgálatot kell végezni. Adott esetben az azonosítási vizsgálat kombinálható a hatóérték-vizsgálattal.

Annak igazolására, hogy minden egyes tétel tartalmazza az ártalmatlanság és hatékonyság garantálásához szükséges hatóértéket, aktivitási vizsgálatot, a hatóanyag számszerűsítésére irányuló vizsgálatot, vagy a releváns biológiai tulajdonsághoz kapcsolódó funkciót (biológiai aktivitás/funkcionális hatás) mennyiségileg mérő vizsgálatot kell végezni.

Biológiai teszt kötelező minden olyan esetben, amikor a fizikai-kémiai módszerek nem adnak megfelelő információt a termék minőségéről. Az ilyen tesztnek – ha lehetséges – referenciaanyagokat és olyan statisztikai analízist kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi a konfidenciaszintek kiszámolását. Ha ezeket a vizsgálatokat a készterméken nem lehet elvégezni, akkor a gyártási folyamat minél későbbi közbenső szakaszában lehet lefolytatni őket.

Ha a késztermék gyártása során bomlás történik, az egyes bomlástermékek és az összes bomlástermék tekintetében fel kell tüntetni a közvetlenül a gyártást követő elfogadható, maximális határértékeket.

3. A segédanyagok összetevőinek azonosítása és mintaelemzése

Amennyiben szükséges, a segédanyago(ka)t legalább azonosítási vizsgálatnak kell alávetni. Az alsó és felső határérték vizsgálata a tartósítószerek esetében kötelező. A felső határérték vizsgálata minden más olyan segédanyag-összetevő esetében kötelező, amely mellékhatás kiváltására alkalmas. Adott esetben, az indokolt esetek kivételével, a késztermékben ellenőrizni kell az adjuváns és összetevőinek mennyiségét és jellegét.

4. Sterilitási és tisztasági vizsgálatok

Az idegen ágensektől (baktériumok, mycoplasma, gomba és bakteriális endotoxin) való mentességet az Európai Gyógyszerkönyv szerint kell igazolni. Az egyéb anyagokkal való szennyezettség hiányának bizonyítására megfelelő vizsgálatokat kell végezni a biológiai állatgyógyászati készítmény jellegétől, valamint a gyártás módszerétől és körülményeitől függően. Ha az egyes tételeken kevesebb vizsgálatot végeznek rutinszerűen, mint amennyit a vonatkozó Európai Gyógyszerkönyv előír, akkor az elvégzett vizsgálatok döntő fontosságúak a monográfiának való megfeleléshez. Bizonyítékot kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a biológiai állatgyógyászati készítmény megfelelne a követelményeknek, ha teljes egészében a monográfiának megfelelően vizsgálnák.

5. Maradék nedvességtartalom

A liofilizált termékek vagy tabletták minden tételén meg kell vizsgálni a maradék nedvességtartalmat.

6. Töltési mennyiség

A helyes töltési mennyiség igazolására megfelelő vizsgálatokat kell végezni.

IIIa.2E3. Referenciaszabványok vagy -anyagok

Meg kell adni a referenciaanyag létrehozásához használt gyártási folyamatra vonatkozó információt. Ha a termékfejlesztés során egy adott vizsgálat tekintetében egynél több referenciaszabványt vettek alapul, minősítési historikus adatokat kel benyújtani, amelyek bemutatják, hogy miként tartották fenn a különböző szabványok közötti kapcsolatot.

Az Európai Gyógyszerkönyvétől eltérő referenciakészítmények és szabványok alkalmazása esetén azokat azonosítani kell, és részletesen le kell írni.

IIIa.2F. A tételek állandósága

IIIa.2F1. Hatóanyag

A minden egyes tétel esetében megegyező termékminőség biztosítására és a specifikációknak való megfelelés bizonyítására meg kell adni a reprezentatív tételekre vonatkozó adatokat.

IIIa.2F2. Késztermék

A minden egyes tétel esetében megegyező termékminőség biztosítására és a specifikációknak való megfelelés bizonyítására a rutinszerű gyártás tekintetében reprezentatív, három egymást követő tételre vonatkozó teljes vizsgálati jegyzőkönyvet kell benyújtani.

IIIa.2G. Stabilitásvizsgálatok

1. A stabilitásvizsgálatok a hatóanyag és a késztermék stabilitásra vonatkoznak, adott esetben az oldószer(eke)t is ideértve. Ha az aktív hatóanyago(ka)t tárolják, a tárolás tervezett körülményeit és tartamát a stabilitási adatok alapján meg kell határozni; ezen adatok maguknak a hatóanyagoknak a vizsgálata révén vagy a késztermék bármely megfelelő vizsgálatával kinyerhetők.

2. Leírást kell adni azokról a vizsgálatokról, amelyek alátámasztják a kérelmező által javasolt eltarthatósági időt, ajánlott tárolási körülményeket és az eltarthatósági időtartam végére érvényes specifikációkat. Ezeknek a vizsgálatoknak mindig valós idejű vizsgálatoknak kell lenniük; a leírt termelési folyamat szerint előállított legalább három reprezentatív tételen kell azokat végrehajtani, valamint a végső tartályokban tárolt termékeken; ezek közé a vizsgálatok közé tartoznak a rendszeres időközönként, a késztermék tekintetében az eltarthatósági idő jelzett lejártáig végzett biológiai és fizikai-kémiai stabilitásvizsgálatok.

3. A következtetéseknek tartalmazniuk kell az elemzések eredményét, és meg kell indokolniuk az ajánlott tárolási körülmények mellett javasolt eltarthatósági időt. A stabilitásvizsgálat során kapott eredményeket figyelembe kell venni a megfelelő formuláció és a felszabadítási specifikációk meghatározásához, a termék jelzett eltarthatósági időnek való megfelelésének biztosítása érdekében.

4. Takarmánnyal beadott termékeknél is meg kell adni szükség szerint a termék eltarthatósági idejére vonatkozó információkat a javasolt utasítások szerint történő bekeverés különböző fázisaihoz rendelve.

5. Ha a készterméket az alkalmazás előtt fel kell oldani, vagy a készterméket ivóvízzel kell beadni, az ilyen feloldott termék javasolt eltarthatósági idejét is meg kell adni. A feloldott termék javasolt eltarthatósági idejét adatokkal kell alátámasztani.

6. Többadagos tartályoknál adott esetben ismertetni kell a stabilitási adatokat a termék eltarthatósági idejének igazolására az adagok megkezdését vagy a termék felnyitását követően, továbbá a már használatban lévő termékre érvényes specifikációt is meg kell határozni.

7. Ha a késztermékben bomlástermékek keletkezhetnek, a kérelmezőnek ezeket be kell jelentenie, és fel kell tüntetnie az alkalmazott azonosítási módszereket és vizsgálati eljárásokat.

8. A több hatóanyagot tartalmazó termékek esetében kapott stabilitási adatok kellően indokolt esetben használhatók az egy vagy több ugyanazon összetevőt tartalmazó származékos termékeknél.

9. Bármely tartósítórendszer hatékonyságát bizonyítani kell. Az ugyanazon gyártótól származó, hasonló biológiai állatgyógyászati készítményekben lévő tartósítószerekre vonatkozó információ elegendő lehet.

IIIa.2H. Egyéb információk

A dokumentációba a biológiai állatgyógyászati készítmény minőségére vonatkozó, a IIIa.2–IIIa.2G. részben nem tárgyalt információk is felvehetők.

IIIa.3. 3. RÉSZ: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)

1. Minden vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

a vizsgálati terv (jegyzőkönyv) másolata;

adott esetben a helyes laboratóriumi gyakorlat betartására vonatkozó nyilatkozat;

az alkalmazott módszerek, készülékek és anyagok leírása;

a vizsgálati rendszer leírása és indoklása;

a kapott eredmények leírása, amelynek elegendő adatot kell tartalmaznia ahhoz, hogy az eredményeket a szerző általi értelmezéstől függetlenül kritikusan lehessen értékelni;

adott esetben az eredmények statisztikai elemzése;

az eredmények kifejtése, amelyben az észlelt és nem észlelt hatások szintjét, valamint bármely szokatlan eredményt megjegyzés kísér;

a laboratórium neve;

a vizsgálatvezető neve;

aláírás és dátum;

a vizsgálat végzésének helye és a vizsgálat időtartama;

a rövidítések és kódok kifejtése, függetlenül attól, hogy ezek nemzetközileg elfogadottak-e vagy sem;

a matematikai és statisztikai eljárások leírása.

2. A közzétett szakirodalom is elfogadható, ha kellő mennyiségű adatot tartalmaz, és kellően részletes ahhoz, hogy lehetővé tegye a független értékelést. A kísérleti módszereket olyan részletességgel kell leírni, hogy megismételhetőek legyenek, és a vizsgálónak validálnia kell őket. Az olyan vizsgálatok összefoglalói, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre részletes jelentés, nem fogadhatók el érvényes dokumentációként. Bizonyos biztonsági követelmények tekintetében hivatkozni lehet az EPMAR-ra, ha az anyagot korábban értékelték az MRL megállapítása céljából. Az EPMAR-ra történő hivatkozás esetén nem kell benyújtani az MRL-értékelés részeként mér értékelt vizsgálatokat; csak az MRL-értékelés tekintetében nem elérhető új vizsgálatokat kell közölni. Ha a terhelési módok (például a felhasználó tekintetében) nem egyeznek meg az (EU) 2018/78 rendeletnek megfelelően alkalmazott móddal, új vizsgálatokra lehet szükség.

IIIa.3A. Ártalmatlansági vizsgálatok

1. Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció a következők értékelésére alkalmas:

az állatgyógyászati készítmény esetleges mérgező hatása és bármely veszélyes vagy nemkívánatos hatás, amely a célállatfajban az alkalmazás javasolt körülményei mellett előfordulhat;

azok az esetleges kockázatok, amelyeknek az állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatba kerülő emberek vannak kitéve, például amikor a készítményt az állaton alkalmazzák;

az állatgyógyászati készítmény használatából eredő esetleges környezeti kockázatok.

2. Egyes esetekben szükséges lehet az anyavegyület metabolitjainak vizsgálata is, amennyiben esetükben olyan maradékanyagokról van szó, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

3. Egy állatgyógyászati készítményben első alkalommal vagy új alkalmazási módon használt segédanyagot hatóanyagként kell kezelni.

4. A IIIa.3A. részben felsorolt valamennyi szakaszra ki kell térni. A termék jellegétől függően egyes szakaszok nem feltétlenül relevánsak, és egyes vizsgálatok indokolt esetben elhagyhatók.

IIIa.3A1. A termék és hatóanyagának/hatóanyagainak pontos meghatározása:

nemzetközi szabadnév (INN);

az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) által adott név;

CAS- (Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat nyilvántartási) szám;

terápiás, farmakológiai és kémiai besorolás;

szinonimák és rövidítések;

szerkezeti képlet;

molekuláris képlet;

molekulatömeg;

a szennyezettség mértéke;

a szennyeződések minőségi és mennyiségi összetétele;

fizikai tulajdonságok leírása;

vízben és szerves oldószerekben való oldhatóság gramm/literben kifejezve, a hőmérséklet feltüntetése mellett;

fénytörés, optikai forgatóképesség stb.;

a termék formulációja.

IIIa.3A2. Farmakológia

1. A farmakológiai vizsgálatok alapvető fontosságúak azoknak a mechanizmusoknak a tisztázásában, amelyek révén az állatgyógyászati készítmények terápiás hatásukat kifejtik, ezért ki kell térni a célállatfajokon és adott esetben a nem célállatfajokon végzett farmakológiai vizsgálatokra. Adott esetben kereszthivatkozások tehetők a dokumentáció 4. részében benyújtott vizsgálatokra.

2. A farmakológiai vizsgálatok a toxikológiai jelenségek megértésében is segítségünkre lehetnek. Ha az állatgyógyászati készítmény toxikus válasz hiányában vagy a toxicitás kiváltásához szükséges adagnál kisebb adag mellett is farmakológiai hatásokat vált ki, ezt figyelembe kell venni az állatgyógyászati készítmény ártalmatlanságának értékelésekor.

IIIa.3A2.1. Farmakodinámia

IIIa.3A2.2. Farmakokinetika

IIIa.3A3. Toxikológia

1. A toxikológiai dokumentáció tekintetében az Ügynökség által közzétett, a vizsgálatokkal kapcsolatos általános megközelítésre és az egyes vizsgálatokra vonatkozó iránymutatást kell követni. Ez az iránymutatás tartalmazza a felhasználói biztonság megállapításához, valamint a célállatokban és a környezetben jelentkező káros hatások értékeléséhez szükséges toxikológiai adatokat.

2. A toxicitási vizsgálatokat a hatóanyag(ok)on, nem pedig az összeállított terméken kell elvégezni, ettől kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában.

3. Az állatokon végzendő vizsgálatokat régóta alkalmazott laboratóriumi állatokon kell lefolytatni, amelyek tekintetében (lehetőleg) rendelkezésre állnak korábbi adatok.

IIIa.3A3.1. Egyszeri dózisú toxicitás

Az egyszeri dózis toxicitására vonatkozó vizsgálatot a következők előrejelzésére lehet használni:

a célállatfajok heveny túladagolásának lehetséges hatásai;

az embereken történő véletlen alkalmazás lehetséges hatásai;

az ismételt dózisú vizsgálatokhoz használható adagok.

Az egyszeri adagolású toxicitási vizsgálatok arra irányulnak, hogy feltárják az anyag heveny toxikus hatásait, valamint az e hatások fellépéséig és enyhüléséig eltelt időt.

IIIa.3A3.2. Ismételt dózisú toxicitás

IIIa.3A3.3. Célállat-tolerancia

A IIIa.4A4. részben (a célállatfajok biztonsága) foglalt követelményeknek megfelelően a célállatfajokon – a rendszerint a végleges formulációjú készítménnyel – végzett vizsgálatok során megfigyelt intolerancia jeleiről összefoglalót kell benyújtani. Az említett vizsgálatokat, az intoleranciát kiváltó adagokat, valamint az érintett fajokat és fajtákat azonosítani kell. A nem várt élettani változásokat is részletesen le kell írni. Az e vizsgálatokról szóló teljes jelentéseket a dokumentáció 4. részében kell szerepeltetni.

IIIa.3A3.4. Reprodukciós toxicitás, ideértve a fejlődési toxicitást is

1. A reprodukcióra gyakorolt hatások vizsgálata

2. A fejlődési toxicitás vizsgálata

IIIa.3A3.5. Genotoxicitás

A genotoxikus hatás vizsgálatának célja, hogy – az indokolt esetek kivételével – felmérje azokat a változásokat, amelyeket egy anyag a sejtek genetikai anyagában okozhat. Az állatgyógyászati készítményben első alkalommal történő felhasználásra szánt minden anyagot meg kell vizsgálni genotoxikus tulajdonságai tekintetében.

A hatóanyag(ok)on szokásosan szabványos genotoxicitási vizsgálatsorozatot kell végezni a megállapított iránymutatásokon (ideértve a VICH GL23-at és az OECD vizsgálatait) alapuló szabványos vizsgálatokkal.

IIIa.3A3.6. Karcinogenitás

A karcinogenitási vizsgálatot a megállapított iránymutatásokon (ideértve a VICH GL28-at és az OECD vizsgálatait) alapuló szabványos vizsgálatok szerint kell elvégezni.

IIIa.3A3.7. Kivételek

Ha egy állatgyógyászati készítményt helyi alkalmazásra szánnak, a célállatfajon el kell végezni a szisztémás felszívódásra vonatkozó vizsgálatokat. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a szisztémás felszívódás elhanyagolható, az ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokat, a fejlődési toxicitási vizsgálatokat és a karcinogenitási vizsgálatokat el lehet hagyni, kivéve, ha:

a tervezett alkalmazási körülmények között feltételezhető, hogy az állatgyógyászati készítményt az állat lenyeli, vagy

a tervezett alkalmazási körülmények között az állatgyógyászati készítmény felhasználójának terhelése várható.

IIIa.3A4. További előírások

IIIa.3A4.1. Egyedi vizsgálatok

Az anyagok meghatározott csoportjai tekintetében vagy ha az állatokon ismételt dózisú vizsgálatokban észlelt hatások például immunogenitási, immuntoxikológiai, neurotoxikológiai hatásokat vagy az endokrin rendszer rendellenességét jelzik, további vizsgálatot kell végezni, például szenzibilizációs vizsgálatokat vagy késleltetett neurotoxikológiai vizsgálatokat. A termék jellegétől függően kiegészítő vizsgálatok elvégzésére lehet szükség a toxikus hatás vagy az irritációs potenciál mögöttes mechanizmusának felmérésére.

A bőr és a szem esetleges expozíciójával járó termékek tekintetében gondoskodni kell irritációs és szenzibilizációs vizsgálatokról. Ezeket a vizsgálatokat rendszerint a végleges formulációjú készítményen kell végezni.

Az ilyen vizsgálatok tervezésekor és eredményeik értékelésekor a mindenkori tudományos ismeretek szintjét és a megállapított iránymutatást figyelembe kell venni.

IIIa.3A4.2. Embereken végzett megfigyelések

Tájékoztatást kell adni arról, hogy az állatgyógyászati készítmény farmakológiailag aktív anyagait használják-e gyógyszerként a humán gyógyászatban; ha igen, össze kell foglalni az emberen megfigyelt hatásokról (a mellékhatásokat is beleértve) és ezek okairól közzétett szakirodalmat, olyan mélységben, amennyire az állatgyógyászati készítmény ártalmatlanságának értékelése szempontjából fontosak lehetnek, ha magukat az állatgyógyászati készítményben felhasznált összetevőket a humán gyógyászatban gyógyszerként nem, vagy már nem alkalmazzák biztonsági okokból, akkor ezeket az okokat is meg kell adni, ha nyilvánosak.

IIIa.3A4.3. A rezisztencia kialakulása és az embereket illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok

Az e pontban leírt adatkövetelmények az antibakteriális anyagokat érintik, és nem feltétlenül alkalmazandók az antimikrobiális szerek egyéb típusaira (nevezetesen az antivirális szerekre, a gombaölő szerekre és a protozoaellenes szerekre); az antimikrobiális szerektől eltérő anyagok tekintetében, amelyek esetében az antimikrobiális rezisztencia kellően megalapozott, ugyanezeket a követelményeket lehet alkalmazni adott esetben.

Szükség van az állatgyógyászati készítmény használatával összefüggő, az emberi egészség szempontjából releváns, rezisztens baktériumok vagy a rezisztencia determinánsai esetleges megjelenésével kapcsolatos adatokra. Ebből a szempontból különösen az fontos, hogy a rezisztencia milyen mechanizmusok szerint alakul ki és szelektálódik. Szükség esetén olyan intézkedésekre kell javaslatot tenni, amelyek korlátozzák az állatgyógyászati készítmény tervezett felhasználásából eredő rezisztencia kialakulását.

A termék célállatfajokban történő klinikai felhasználása tekintetében releváns, rezisztenciával kapcsolatos adatokat illetően a IIIa.4A2. résszel összhangban kell eljárni. Adott esetben kereszthivatkozásokat kell tenni a IIIa.4A2. részben szereplő adatokra.

1. Az élelmiszer-termelő állatok tekintetében a kockázatértékelésnek ki kell térnie a következőkre:

az azonosított veszély(ek) célállatfajokból történő kijutásának valószínűsége a vizsgált állatgyógyászati készítmény alkalmazásának eredményeként;

annak valószínűsége, hogy az emberek élelmiszer útján vagy közvetlen érintkezéssel ki vannak téve az azonosított veszélynek, valamint az emberi egészséget érő következmények (káros egészségügyi hatások). Útmutatás elérhető a VICH GL27-ben és az uniós iránymutatásokban.

2. A kedvtelésből tartott állatok tekintetében az embereket vagy a közegészséget érő kockázatok mérlegelésekor a következőkre kell kitérni:

az antimikrobiális rezisztenciával való további emberi terhelés figyelembevétele, és a terhelésből eredő, az emberi egészséggel kapcsolatos következmények.

3. A környezeti rezisztenciával is foglalkozni kell.

IIIa.3A5. Felhasználói biztonság

A felhasználói biztonságra vonatkozó szakasznak tartalmaznia kell a IIIa.3A–IIIa.3A4. részben megállapított hatások értékelését, és ezeket a termékkel való emberi terhelés típusához és mértékéhez kell viszonyítania, annak érdekében, hogy megfelelő felhasználói figyelmeztetéseket és más kockázatkezelési intézkedéseket lehessen kialakítani.

A felhasználói biztonsággal a CVMP-iránymutatásoknak megfelelően kell eljárni.

IIIa.3A6. Környezeti kockázatértékelés

IIIa.3A6.1. Géntechnológiával módosított szervezeteket nem tartalmazó vagy nem azokból álló állatgyógyászati készítmények környezeti kockázatainak értékelése

a célállatfajok és az alkalmazás javasolt módja;

az alkalmazás módszere és különösen annak valószínűsége, hogy a termék közvetlenül a környezeti rendszerekbe kerül;

a készítménynek, hatóanyagának vagy bomlástermékeinek a kezelt állatok által a környezetbe történő kiválasztása; az így kiválasztott anyagok perzisztenciája;

a fel nem használt állatgyógyászati készítmények vagy más hulladéktermékek ártalmatlanítása.

Az élelmiszer-termelő fajoknak szánt termékek tekintetében a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagokat (vPvB) a REACH-rendelet XIII. mellékletében foglalt kritériumok szerint kell osztályozni, és az Ügynökség által közzétett, az állatgyógyászati készítményekben található anyagok PBT- és vPvB-értékeléséről szóló iránymutatás szerint kell értékelni.

IIIa.3A6.2. Géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények környezeti kockázatainak értékelése

1. Géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények esetében a kérelem mellett a 2001/18/EK irányelv 2. cikkében és C. részében előírt dokumentumokat is be kell nyújtani.

2. Az emberi egészséget és a környezetet érő potenciális káros hatásokat, amelyek a GMO-ról más szervezetek felé történő génátvitel vagy génmódosulás következtében állnak elő, pontosan, esetről esetre értékelni kell. Az ilyen környezeti kockázatértékelés célja, hogy azonosítsa és értékelje a GMO emberi egészségre és környezetre (ideértve a növényeket és az állatokat is) gyakorolt potenciális közvetett és közvetlen, azonnali vagy késleltetett káros hatásait, és azt a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében foglalt elvekkel összhangban kell lefolytatni.

IIIa.3B. Maradékanyag-vizsgálatok

1. E pont alkalmazásában a 470/2009/EK tanácsi rendelet fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

3. Az élelmiszer-termelő állatokon történő alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítmények maradékanyag-dokumentációjának az alábbiakat kell ismertetnie:

IIIa.3B1. A termék azonosítása

A vizsgálat során használt állatgyógyászati készítmény(ek)et azonosítani kell, többek között az alábbi adatokkal:

összetétel;

a fizikai és kémiai (hatóérték- és tisztaság-) vizsgálat eredményei az adott tétel(ek) tekintetében;

a gyártási tétel azonosítása.

IIIa.3B2. A maradékanyagok kiürülése

2. Be kell számolni az állatgyógyászati készítmény megfelelő célállatfajban meglévő összetevői tekintetében a maradékanyag-határértékek aktuális helyzetéről.

4. Az értékelés alapján kell megadni a javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási idő indokait.

IIIa.3B3. A maradékanyagok analízisére szolgáló módszerek

1. A maradékanyag-kiürülési vizsgálato(ka)t, az analitikai módszer(eke)t és annak/azok validálását a VICH GL49-nek megfelelően kell elvégezni.

2. A javasolt analitikai módszer alkalmasságát a tudományos és technikai ismereteknek a kérelem benyújtása időpontjában meglévő szintjét figyelembe véve kell értékelni.

IIIa.4. 4. RÉSZ: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)

IIIa.4A. Preklinikai vizsgálatok

IIIa.4A1. Farmakológia

IIIa.4A1.1. Farmakodinámia

1. Az állatgyógyászati készítményben lévő hatóanyag(ok) farmakodinámiás hatásait jellemezni kell.

2. A hatás kifejtésének módját és a farmakológiai hatásokat, amelyeken a javasolt alkalmazás alapul a gyakorlatban, megfelelően le kell írni, ideértve a másodlagos hatásokat is (ha vannak). Általában a főbb testfunkciókra gyakorolt hatásokat kell vizsgálni. Az eredményeket mennyiségi mutatók felhasználásával kell kifejezni (pl. dózis-hatás görbék, idő-hatás görbék stb. használatával), és – lehetőség szerint – egy másik, jól ismert hatású anyag aktivitásával összehasonlítva. Ha egy hatóanyagnak nagyobb hatást tulajdonítanak, e különbséget ki kell mutatni, és bizonyítani kell, hogy ez statisztikailag szignifikáns.

5. Alapos ellenérvek hiányában az anyag által kiváltott reakciók bármely olyan mennyiségi változását is meg kell vizsgálni, amely az anyag ismételt alkalmazását követően lépett fel.

IIIa.4A1.2. Farmakokinetika

1. A hatóanyag alapvető farmakokinetikai adataira az állatgyógyászati készítmény célállatfaj szempontjából vett ártalmatlanságának és hatékonyságának értékelésével összefüggésben van szükség, különösen, ha ez új anyagot vagy formulációt érint.

2. A célállatfajokon végzett farmakokinetikai vizsgálatok célkitűzéseit négy fő területre lehet osztani:

a formulációban lévő hatóanyag alapvető farmakokinetikai jellemzőinek (nevezetesen: felszívódás, eloszlás, metabolizmus és kiválasztás) leírása;

az adagolási rend, a plazma- és szöveti koncentráció időbeli alakulása, valamint a farmakológiai, terápiás vagy toxikus hatások összefüggéseinek vizsgálata;

4. Ha farmakokinetikai vizsgálatokat nyújtottak be a dokumentáció 3. részében, úgy ezekre a vizsgálatokra kereszthivatkozást lehet tenni.

5. A fix kombinációk tekintetében lásd a IV. szakaszt.

IIIa.4A2. A rezisztencia kialakulása és az állatokat illetően fennálló, kapcsolódó kockázatok

1. A megfelelő biológiai állatgyógyászati készítmények (pl. antimikrobiális és parazitaellenes hatású szerek) tekintetében meg kell adni a célállatfajban való alkalmazást érintő javallattal összefüggésben az aktuális rezisztenciára (ha van ilyen) valamint a klinikailag releváns rezisztencia esetleges előfordulására vonatkozó információt. Ahol lehetséges, be kell mutatni a rezisztenciamechanizmus(ok)ra, a rezisztencia molekuláris genetikai alapjára és a rezisztencia determinánsainak átviteli arányára vonatkozó információt. Adott esetben közölni kell a társrezisztenciára és a keresztrezisztenciára vonatkozó információt. A kérelmezőnek olyan intézkedésekre kell javaslatot tennie, amelyek korlátozzák az állatgyógyászati készítmény tervezett felhasználása tekintetében klinikailag releváns rezisztencia kialakulását a szervezetekben.

2. Az embereket illetően fennálló kockázatok szempontjából releváns rezisztenciára a dokumentáció 3. része tér ki. Adott esetben kereszthivatkozást kell tenni a dokumentáció 3. részében szereplő adatokra.

IIIa.4A3. Az adag meghatározása és megerősítése

1. Meg kell adni a megfelelő adatokat a javasolt adag, a dózisintervallum, a kezelés időtartama és az újbóli kezelést megelőző időtartam indokolására.

2. Gyakorlati kipróbálás keretében történő vizsgálatok esetében a releváns információt a klinikai vizsgálatoknál vázoltak szerint kell megadni.

IIIa.4A4. Célállat-tolerancia

1. A célállatfajokon meg kell vizsgálni az állatgyógyászati készítmény helyi és szisztémás tolerálhatóságát. A célállatfajok biztonságára irányuló vizsgálatok célja, hogy leírják az intoleranciára utaló jeleket és meghatározzák a biztonsági ráhagyás megfelelő mértékét az alkalmazás ajánlott módjának/módjainak használata mellett. Ezt az adag emelésével és/vagy a kezelés időtartamának növelésével lehet elérni.

2. A vizsgálatról készült jelentés(ek)nek tartalmaznia(tartalmazniuk) kell az összes várt farmakológiai hatás és az összes mellékhatás részletes leírását is. A célállatfajok biztonságával kapcsolatos vizsgálatokat a VICH iránymutatásaival és az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatással összhangban kell lefolytatni. Egyéb preklinikai vizsgálatok és klinikai vizsgálatok, a szakirodalomból származó releváns információval együtt szintén szolgálhatnak információval a célállatfajok biztonságát illetően.

IIIa.4B. Klinikai vizsgálatok

IIIa.4B1. Általános elvek

1. A klinikai vizsgálatok megtervezése, lefolytatása és a velük kapcsolatos jelentéstétel során figyelembe kell venni a VICH iránymutatásait és az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatást. Az Unión kívül végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok csak akkor vehetők figyelembe egy forgalombahozatali engedély iránti kérelem értékelésénél, ha az adatok kellően reprezentatívak az uniós helyzetet illetően.

2. A kísérleti adatokat, például a feltáró/kísérleti vizsgálatokat, vagy a nem kísérleti megközelítések eredményeit – az ettől való eltérés indokoltságának hiányában – meg kell erősíteni rendes gyakorlati körülmények között kapott adatokkal.

3. A klinikai vizsgálatok célja egy állatgyógyászati készítmény célállatfajok szempontjából vett ártalmatlanságának vagy hatékonyságának gyakorlati kipróbálása a szokásos állattartási körülmények között vagy a helyes állatorvosi gyakorlat részeként. E vizsgálatok bemutatják azt a hatást, amelyet az állatgyógyászati készítmény az ajánlott adagolási rendnek a célállatfajban való, javasolt mód(ok)on történő alkalmazása után gyakorol. A vizsgálat megtervezésekor úgy kell eljárni, hogy az alátámassza a javallatokat, és hogy figyelembe vegye a faj, kor, fajta és ivar, továbbá az állatgyógyászati készítmény használati utasítása szerinti ellenjavallatokat és a készítmény lehetséges mellékhatásait.

4. Valamennyi állatgyógyászati klinikai vizsgálatot a részletes vizsgálati jegyzőkönyvvel összhangban kell elvégezni. Az uniós állatgyógyászati klinikai vizsgálatokban használni tervezett formulációk tekintetében a „kizárólag állatgyógyászati klinikai vizsgálatban történő felhasználásra” szavakat feltűnően és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a címkén.

5. A klinikai vizsgálatokat – indokolt esetek kivételével – kontrollállatok alkalmazásával kell végrehajtani (ellenőrzött klinikai vizsgálatok). Az új termék hatékonyságáról kapott eredményeket össze kell hasonlítani az azon célállatfajok vizsgálatával kapott eredményekkel, amelyek egy, az Unióban ugyanazon célállatfajokon ugyanazon alkalmazási javallatok tekintetében engedélyezett, bizonyítottan elfogadható szintű hatékonyságot nyújtó állatgyógyászati készítményt kaptak, vagy amelyek placebót kaptak, vagy nem részesültek kezelésben. Minden kapott eredményt, akár pozitív, akár negatív, jelenteni kell.

6. A vizsgálati jegyzőkönyv kialakításához, a klinikai vizsgálatok elemzéséhez és értékeléséhez – eltérés indokoltságának hiányában – elismert statisztikai elveket kell alkalmazni az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatással összhangban.

IIIa.4B2. Dokumentáció

A hatékonyságra vonatkozó dokumentációnak tartalmaznia kell az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó összes – akár kedvező, akár kedvezőtlen – preklinikai és klinikai dokumentációt a termék előny-kockázat viszonyának objektív, általános értékelése érdekében.

IIIa.4B2.1. A preklinikai vizsgálatok eredményei

Ha lehetséges, a következő vizsgálatok eredményeire vonatkozó adatokat meg kell adni:

a farmakológiai aktivitást bizonyító vizsgálatok;

a terápiás hatásért felelős farmakodinámiás hatásmechanizmust bizonyító vizsgálatok;

a főbb farmakokinetikai profilt bizonyító vizsgálatok;

a célállatfajok biztonságát bizonyító vizsgálatok;

az adag (ideértve a dózisintervallumot, a kezelés időtartamát és az újbóli kezelést megelőző időtartamot) meghatározására és megerősítésére irányuló vizsgálatok;

rezisztenciavizsgálatok, adott esetben.

Ha a vizsgálatok során nem várt eredmények fordulnak elő, azokat részletesen ki kell fejteni. Ezenkívül valamennyi preklinikai vizsgálati jelentés esetében az alábbi adatokat kell megadni.

összefoglaló;

vizsgálati jegyzőkönyv;

az eredmények statisztikai elemzése;

Ezen adatok elhagyását indokolni kell.

IIIa.4B2.2. A klinikai vizsgálatok eredménye

A kísérletet végzők mindegyike köteles megadni az összes adatot, az egyedi kezelések esetében egyéni adatlapon, a csoportos kezelések esetében pedig csoportos adatlapon.

a kontrollállatok és az egyedileg vagy csoportosan kezelt vizsgált állatok száma, faj, fajta vagy fajtaváltozat, életkor és ivar szerinti bontásban;

a vizsgálatokból idő előtt kivont állatok száma a megfelelő indoklással;

a kontrollállatok esetében meg kell adni, hogy azok:

semmilyen kezelést nem kaptak;

ii.

placebót kaptak;

iii.

iv.

a vizsgálat tárgyát képező ugyanazon hatóanyagot más formulációban vagy más módon kapták;

a megfigyelt mellékhatások fellépésének gyakorisága;

adott esetben az állatok teljesítményére gyakorolt hatásról tett megfigyelések;

az eredmények statisztikai értékelése.

A vizsgálatvezetőnek általános következtetéseket kell levonnia az állatgyógyászati készítmény hatékonyságáról és a célállatfajok szempontjából vett ártalmatlanságáról a javasolt körülmények közötti alkalmazás mellett, különös tekintettel a javallatokkal és ellenjavallatokkal kapcsolatos bármely hasznos információra, az adagolásra, a kezelés átlagos időtartamára és adott esetben a más állatgyógyászati készítményekkel vagy takarmány-adalékanyagokkal való, megfigyelt kölcsönhatásaira éppúgy, mint a kezelés alatt szükséges óvintézkedésekre, valamint az esetlegesen észlelt túladagolás klinikai jeleire.

IIIb. SZAKASZ

AZ IMMUNOLÓGIAI ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A következő követelmények a 4. cikk (5) bekezdésében meghatározott immunológiai állatgyógyászati készítményekre alkalmazandók, kivéve, ha a IV. szakasz eltérően rendelkezik.

IIIb.1. 1. RÉSZ: A dokumentáció összefoglalása

Lásd az I. szakaszt.

IIIb.2. 2. RÉSZ: Minőségre vonatkozó dokumentáció (fizikai-kémiai, biológiai és mikrobiológiai adatok)

IIIb.2.A. Termékleírás

IIIb.2A1. Minőségi és mennyiségi összetétel

1. A minőségi összetétel az immunológiai állatgyógyászati készítmény valamennyi összetevője esetében az alábbiak megnevezése vagy leírása:

a hatóanyag(ok);

az adjuvánsok összetevői;

az egyéb segédanyagok összetevője/összetevői, bármilyen is azok jellege és a felhasznált mennyisége, ideértve a tartósítószereket, a stabilizátorokat, a színezékeket, az ízesítőanyagokat, az aromaanyagokat, a markereket stb. is;

a kísérő rekonstitúciós oldószerek.

2. Ezeket az (1) pontban feltüntetett adatokat ki kell egészíteni a készítmény közvetlen csomagolóanyagára és – szükség esetén – külső csomagolására vonatkozó releváns adatokkal, valamint – adott esetben – a csomagolás lezárási módjával és az azon eszközökre vonatkozó adatokkal, amelyeket az immunológiai állatgyógyászati készítmény alkalmazására vagy beadására használnak, és amelyek a gyógyszerrel együtt kerülnek kiszerelésre. Ha az eszközt az immunológiai állatgyógyászati készítménytől külön kiszerelésben adják, akkor a termék értékeléséhez szükség esetén be kell nyújtani az eszközre vonatkozó, lényeges információkat.

3. Az immunológiai állatgyógyászati készítmények összetevőinek leírásakor használandó „szokásos terminológia” a 8. cikk egyéb rendelkezéseinek alkalmazásától függetlenül:

a színezékek tekintetében meg kell adni a 2009/35/EK irányelv által a színezékekhez rendelt „E”-számot.

4. Az immunológiai állatgyógyászati készítményekben található hatóanyagok „mennyiségi összetételeként” – lehetőség szerint – meg kell adni az organizmusok számát, a specifikus fehérjetartalmat, a tömeget, a nemzetközi egységek (IU) számát vagy a biológiai aktivitást egységekben kifejezve, vagy az adagolási egységre vagy a térfogatra vonatkoztatva, az adjuváns és segédanyagok összetevői tekintetében pedig ezek mindegyikének tömegét vagy térfogatát, megfelelően figyelembe véve a IIb.2B. részben előírt adatokat.

5. Ha a biológiai aktivitás tekintetében nemzetközi egységet határoztak meg, ezt kell használni.

6. A biológiai aktivitás azon egységeit, amelyek vonatkozásában nincsenek közzétett adatok, úgy kell kifejezni, hogy az összetevő anyagok aktivitásáról szóló információ egyértelmű legyen, például a titrálással vagy a késztermék hatóértékének vizsgálatával meghatározott mennyiség megadásával.

7. Az összetételt minimális mennyiségben és adott esetben maximális mennyiségben kell kifejezni.

IIIb.2A2. Termékfejlesztés

1. Magyarázatot kell fűzni többek között, de nem kizárólag a következőkhöz:

az összetétel megválasztása és az összetevők megválasztása, különös tekintettel a rendeltetésükre és a megfelelő koncentrációkra;

a tartósítószerek összetételhez való hozzáadását indokolni kell;

az esetleges további csomagolás, külső csomagolás, ha releváns;

a javasolt alkalmazási móddal, az adagolással és a célállatfajokkal összefüggésben javasolt csomagméretek;

a rámérés(ek) a formulációban a lejáratkori minimum hatóérték/antigéntartalom garantálása érdekében, indokolással;

a hatóanyag és a késztermék gyártási folyamatának megválasztása;

ha ajánlott kapcsolódó vizsgálatot (pl. diagnosztikai vizsgálatot) végezni a késztermékkel, meg kell adni a vizsgálattal kapcsolatos releváns információkat.

2. E magyarázatot tudományos termékfejlesztési adatokkal kell alátámasztani.

IIIb.2B. A gyártási módszer leírása

2. A gyártási folyamat leírása legalább a következőket tartalmazza:

a gyártás különféle szakaszai (beleértve az antigén előállítását és a tisztítási eljárásokat is) folyamatábrával együtt, hogy meg lehessen ítélni a gyártási eljárás megismételhetőségét és a késztermékre tett esetleges káros hatások, mint pl. a mikrobiológiai szennyezés kockázatát;

valamennyi anyag felsorolása a megfelelő szakaszokban, ahol azokat felhasználták, ideértve azokat az anyagokat is, amelyeket a gyártás során nem lehet visszanyerni;

a vegyítés részletei, valamennyi felhasznált anyag mennyiségi adataival, ideértve egy reprezentatív gyártási tételre vonatkozó példát;

a gyártásközi ellenőrzések listája, ideértve a gyártás azon szakaszát is, amelyben az ellenőrzést lefolytatják;

3. A gyártási folyamatban alkalmazott ellenőrzés valamennyi módszerének validálását be kell mutatni, dokumentálni kell, és meg kell adni az eredményeket, amennyiben az ettől való eltérés nem indokolt. A gyártási folyamat főbb lépéseinek validálását igazolni kell, és a teljes gyártási folyamat validálását a bemutatott módszer alkalmazásával előállított három egymást követő tétel eredményeinek közlésével kell igazolni.

IIIb.2C. A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése

1. E rész alkalmazásában a „kiindulási anyag”: az immunológiai állatgyógyászati készítmény előállítása során használt összes összetevő.

2. A kereskedelmi forgalomban kapható, márkanévvel megjelölt, felhasználásra kész adjuváns rendszerek, valamint a több összetevőből álló, a hatóanyag előállításához használt táptalajokat egyetlen kiindulási anyagnak kell tekinteni. Mindazonáltal a minőségi és mennyiségi összetételt ismertetni kell, ha a hatóságok úgy vélik, hogy ez az információ releváns a késztermék minősége és az esetlegesen felmerülő kockázatok tekintetében.

3. Ha e táptalajok vagy adjuváns rendszerek elkészítéséhez állati eredetű anyagokat használnak, fel kell tüntetni az állatfajokat és a felhasznált szövetet, emellett a megfelelő monográfiáknak, köztük az Európai Gyógyszerkönyv általános monográfiáinak és általános fejezeteinek való megfelelést igazolni kell.

5. A dokumentációnak tartalmaznia kell a specifikációkat, a kiindulási anyagok valamennyi tétele minőségének ellenőrzése érdekében elvégzendő vizsgálatokkal kapcsolatos információkat és a tétel eredményeit az összes felhasznált összetevő tekintetében; a dokumentációt e fejezet követelményeivel összhangban kell benyújtani.

6. A meghatározott specifikációnak való megfelelés bizonyítása érdekében a kiindulási anyagokra vonatkozóan analitikai bizonyítványokat kell benyújtani.

7. A színezékeknek minden esetben meg kell felelniük a 2009/35/EK irányelv követelményeinek.

8. Az antibiotikumok előállítás során történő használatának és a tartósítószerek késztermék összetevői közé történő felvételének indokoltnak kell lennie és összhangban kell állnia az Európai Gyógyszerkönyvvel.

9. Az újszerű segédanyagok – azaz az Unióban egy állatgyógyászati készítményben első alkalommal vagy új alkalmazási móddal használt segédanyag(ok) – tekintetében meg kell adni a gyártási adatokat, a jellemzést és az ellenőrzéseket, a bizonyító ártalmatlansági – klinikai és nem klinikai – adatokra történő kereszthivatkozással együtt. A színezékek tekintetében a II.2C2. rész (3) és (4) pontjában említett megfelelőségi nyilatkozatok elegendőnek tekinthetők.

IIIb.2C1. Gyógyszerkönyvekben szereplő kiindulási anyagok

1. Az Európai Gyógyszerkönyv monográfiái alkalmazandók az abban szereplő összes kiindulási anyagra, a megfelelően indokolt esetek kivételével.

2. A többi anyaggal kapcsolatban a tagállamok előírhatják, hogy a saját területükön gyártott termékek esetében az egyes nemzeti gyógyszerkönyveket kell betartani.

3. Az analitikai módszer leírását az adott gyógyszerkönyvre történő részletes hivatkozás is helyettesítheti.

5. Azokban az esetekben, amikor az Európai Gyógyszerkönyv monográfiáiban vagy a tagállami gyógyszerkönyvekben szereplő specifikáció vagy más rendelkezés esetleg nem elegendő az anyag minőségének biztosításához, az illetékes hatóságok a forgalombahozatali engedély jogosultjától részletesebb specifikációkat is kérhetnek. Az állítólagos elégtelenséget jelenteni kell a kérdéses gyógyszerkönyvért felelős hatóságoknak.

IIIb.2C2. Gyógyszerkönyvekben nem szereplő kiindulási anyagok

IIIb.2C2.1. Biológiai eredetű kiindulási anyagok

1. A leírást monográfia formájában kell elkészíteni.

2. A vakcinagyártásnak lehetőség szerint oltócsírarendszeren és létrehozott sejtbankokon kell alapulnia. A szérumokból álló immunológiai állatgyógyászati készítmények előállításához meg kell adni a termelő állatok eredetét, valamint általános egészségi és immunológiai állapotát, továbbá pontosan meghatározott forrásból származó kiindulási anyagokat kell használni.

3. A kiindulási anyagok eredetét – ideértve a földrajzi régiót is – és történetét le kell írni és dokumentálni kell.

4. Genetikailag módosított kiindulási anyagok esetében olyan részletes információkat is meg kell adni, mint a kiinduló sejtek vagy törzsek leírása, az expressziós vektor felépítése (neve, eredete, a replikon funkciója, promoter, enhancer és egyéb szabályozó elemek) a ténylegesen beillesztett DNS- vagy RNS-szekvencia ellenőrzése, a sejtekbe juttatott plazmidvektorok oligonukleotid szekvenciája, a kotranszfekcióhoz használt plazmidok, a hozzáadott vagy törölt gének, a végleges szerkezet biológiai jellemzői, az expresszált gének, a másolatok száma és a genetikai stabilitás.

5. Géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) tartalmazó vagy abból álló állatgyógyászati készítmények esetében a kérelem minőségre vonatkozó részéhez csatolni kell a 2001/18/EK irányelvvel összhangban előírt dokumentumokat.

6. A kiindulási alaptenyészetet, ideértve a sejtbankokat és antiszérum készítésére használt nyers szérumot is, azonosságvizsgálatnak kell alávetni, és az idegen ágensek hiányát az Európai Gyógyszerkönyvvel összhangban igazolni kell.

7. A gyártási folyamatok bármely szakaszában felhasznált, biológiai eredetű anyagokról információt kell szolgáltatni. Ez az információ magában foglalja a következőket:

részletes adatok az anyagok eredetéről;

részletes adatok a feldolgozásról, a tisztításról és az inaktiválásról, e folyamatok validálásának és a gyártásközi ellenőrzések adataival;

részletes adatok az anyag minden egyes tételén végzett szennyezettségi vizsgálatokról.

8. Ha idegen ágens jelenlétét észlelték, vagy ennek gyanúja merül fel, a megfelelő anyagot el kell távolítani, vagy oly módon feldolgozni, amely validált kezeléssel csökkenti a jelenlét kockázatát. Ha a kezelést követően is észlelik a jelenlétet, vagy annak gyanúja merül fel, a megfelelő anyagot csak akkor szabad használni, ha a termék további feldolgozása biztosítja a kórokozó eltávolítását és/vagy inaktiválását; az idegen ágensek eltávolítását és/vagy inaktiválását bizonyítani kell.

9. Sejtbankok használatakor igazolni kell, hogy a sejtek tulajdonságai változatlanok maradtak az átoltásoknak a gyártáshoz választott legnagyobb gyakorisági szintje mellett is.

10. Élő attenuált vakcináknál igazolni kell a csíra attenuálási tulajdonságainak stabilitását. Ez jellemzően a virulencia célállatfajokban való visszatérésének hiányával érhető el, hacsaknem a speciális jellemző az attenuáláshoz kapcsolódik (pl. genetikai marker, termikus stabilitás).

11. Szükség esetén mintákat kell szolgáltatni a biológiai kiindulási anyagokból vagy a vizsgálatok során felhasznált reagensekből, hogy az illetékes hatóságok elvégezhessék az ellenőrző vizsgálatokat.

IIIb.2C2.2. Nem biológiai eredetű kiindulási anyagok

A leírást monográfia formájában kell elkészíteni a következő pontokba szedve:

a kiindulási anyag neve, a IIb.2A1. rész (3) pontja követelményeinek megfelelően, kiegészítve a kereskedelmi vagy tudományos szinonimákkal;

a kiindulási anyag leírása, az Európai Gyógyszerkönyvben használt leírásokhoz hasonló formában;

a kiindulási anyag funkciója;

az azonosítás módszerei;

bármely különleges óvintézkedés, amelyre a kiindulási anyag tárolása alatt szükség lehet, és – ha szükséges – a tárolási eltarthatósági időt is meg kell adni.

IIIb.2D. Gyártásközi ellenőrző vizsgálatok

1. A dokumentációnak tartalmaznia kell a gyártás közbenső szakaszában a gyártási folyamat és a késztermék állandó minőségének biztosítása érdekében elvégzett ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat is. Minden egyes ellenőrző vizsgálatra és analitikai módszerre specifikációt kell megállapítani. Az indokolt esetek kivételével biztosítani kell a gyártási folyamat szempontjából kritikusnak tekintett paraméterekre vonatkozó ellenőrző vizsgálat validálását.

2. Inaktivált vagy detoxikált vakcináknál az inaktiválás, illetve detoxikálás megtörténtét minden gyártási menet alatt ellenőrizni kell, közvetlenül az inaktiválás vagy detoxikálás után, valamint adott esetben a semlegesítés után, de a gyártás következő lépése előtt.

3. A 2010/63/EU irányelv rendelkezéseivel és a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban a vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy minél kevesebb állat felhasználását igényeljék, és hogy a legkevesebb fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okozzák. Ha rendelkezésre áll, alternatív in vitro vizsgálatot kell végezni, ha ezzel helyettesíthető vagy csökkenthető az állatok alkalmazása vagy mérsékelhető a szenvedésük.

IIIb.2E. A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok

1. A késztermék analíziséhez használt technikák leírását valamennyi vizsgálat tekintetében a minőség értékelését lehetővé tevő, kellő részletességgel kell meghatározni.

2. Ha olyan vizsgálati eljárásokat és határértéket alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek az Európai Gyógyszerkönyv monográfiáiban, vagy ennek hiányában valamelyik tagállam gyógyszerkönyvében, de egyéb megfelelő monográfiák rendelkezésre állnak, akkor bizonyítani kell, hogy a késztermék megfelelne az adott gyógyszerkönyvben az adott gyógyszerformára meghatározott követelményeknek, ha az említett monográfiáknak megfelelően vizsgálnák. A forgalombahozatali engedély iránti kérelemben fel kell sorolni azokat a vizsgálatokat, amelyeket a késztermék minden tételének reprezentatív mintáján elvégeznek. Adott esetben a végleges ömlesztett vakcinán és nem az abból készült tételen vagy tételeken végzett vizsgálatok gyakoriságát kell megadni. Fel kell tüntetni és indokolni kell a felszabadítási határértékeket. A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok validálását biztosítani kell.

3. Információkat kell benyújtani a referenciaanyag létrehozására és helyettesítésére vonatkozóan is. Ha egynél több referenciaszabványt vettek alapul, minősítési historikus adatokat kel benyújtani, amelyek bemutatják hogy miként tartották fenn a különböző szabványok közötti kapcsolatot.

4. Az Európai Gyógyszerkönyv kémiai és biológiai referenciaanyagait kell használni, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Más referenciakészítmények és szabványok alkalmazása esetén azokat azonosítani kell, és részletesen le kell írni.

5. A 2010/63/EU irányelv rendelkezéseivel és a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban a vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy minél kevesebb állat felhasználását igényeljék, és hogy a legkevesebb fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okozzák. Ha rendelkezésre áll, alternatív in vitro vizsgálatot kell végezni, ha ezzel helyettesíthető vagy csökkenthető az állatok alkalmazása vagy mérsékelhető a szenvedésük.

6. A késztermék általános jellemzői

Az általános jellemzőkre vonatkozó vizsgálatok adott esetben a megjelenéssel kapcsolatosak, és fizikai vagy kémiai vizsgálatokból, úgymint vezetőképesség, pH, viszkozitás stb. vizsgálatából állnak. A kérelmezőnek minden ilyen jellemzőre meg kell adnia a specifikációt, valamint a megfelelő elfogadási határértékeket.

7. A hatóanyag(ok) azonosítása

Szükség esetén azonosítás céljából fajlagos vizsgálatot kell végezni. Adott esetben az azonosítási vizsgálat kombinálható a tételek titerének vagy hatóértékének a vizsgálatával.

8. A tételek titere vagy hatóértéke

A hatóanyag mennyiségének meghatározását minden egyes tételen el kell végezni annak bizonyítása céljából, hogy az egyes tételek – ártalmatlanságuk és hatékonyságuk érdekében – a megfelelő hatóértéket vagy titert tartalmazzák.

9. Adjuvánsok azonosítása és mintaelemzése

Az indokolt esetek kivételével a késztermékben ellenőrizni kell az adjuváns és összetevőinek mennyiségét és jellegét.

10. A segédanyagok összetevőinek azonosítása és mintaelemzése

Amennyiben szükséges, a segédanyago(ka)t legalább azonosítási vizsgálatnak kell alávetni.

Az alsó és felső határérték vizsgálata a tartósítószerek esetében kötelező. A felső határérték vizsgálata minden más olyan segédanyag-összetevő esetében kötelező, amely mellékhatás kiváltására alkalmas.

11. Sterilitási és tisztasági vizsgálatok

Az idegen ágensektől (baktériumok, mycoplasma, gomba és bakteriális endotoxin, adott esetben) való mentességet az Európai Gyógyszerkönyv szerint kell igazolni a parenterálisan alkalmazott termékek tekintetében. A nem folyékony, nem parenterálisan alkalmazott termékek tekintetében megfelelően indokolt esetben a sterilitási vizsgálat helyett elfogadható egy maximális bioterhelési határértéknek való megfelelés.

Az idegen ágensekkel vagy egyéb anyagokkal való szennyezettség hiányának bizonyítására megfelelő vizsgálatokat kell végezni az immunológiai állatgyógyászati készítmény jellegétől, valamint a gyártás módszerétől és körülményeitől függően. Az idegen ágensek hiányának bizonyítására az Európa Gyógyszerkönyvben leírt kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni.

12. Maradék nedvességtartalom

A liofilizált termékek minden tételén meg kell vizsgálni a maradék nedvességtartalmat.

13. Töltési mennyiség

A helyes töltési mennyiség igazolására megfelelő vizsgálatokat kell végezni.

IIIb.2F. A tételek állandósága

A minden egyes tétel esetében megegyező termékminőség biztosítására és a specifikációknak való megfelelés bizonyítására a gyártás során és a készterméken elvégzett valamennyi vizsgálat eredményeit tartalmazó, a rutinszerű gyártás tekintetében reprezentatív három egymást követő tételre vonatkozó teljes vizsgálati jegyzőkönyvet kell benyújtani. A több hatóanyagot tartalmazó termékek esetében kapott állandósági adatok használhatók az egy vagy több ugyanazon összetevőt tartalmazó származékos termékeknél.

IIIb.2G. Stabilitásvizsgálatok

1. A stabilitásvizsgálatok a hatóanyag és a késztermék stabilitásra vonatkoznak, adott esetben az oldószer(eke)t is ideértve.

2. Leírást kell adni azokról a vizsgálatokról, amelyeket a hatóanyag és a késztermék tekintetében javasolt eltarthatósági idő, ajánlott tárolási körülmények és az eltarthatósági időtartam végére érvényes specifikációk alátámasztása érdekében folytattak le. Ezeknek a vizsgálatoknak mindig valós idejű vizsgálatoknak kell lenniük.

Ha a gyártási folyamat különböző szakaszaiban létrejött köztiterméket tárolják, a tárolás tervezett feltételeit és időtartamát megfelelően indokolni kell a rendelkezésre álló stabilitási adatokkal.

3. A késztermékre vonatkozó stabilitásvizsgálatokat a leírt termelési folyamat szerint előállított legalább három reprezentatív tételen kell végrehajtani, valamint a végső tartályokban tárolt termékeken; ezek közé a vizsgálatok közé tartoznak a rendszeres időközönként, a késztermék tekintetében az eltarthatósági idő jelzett lejártát követő három hónapig végzett biológiai és fizikai-kémiai stabilitásvizsgálatok.

4. A következtetéseknek tartalmazniuk kell az elemzések eredményét, és meg kell indokolniuk az ajánlott tárolási körülmények mellett javasolt eltarthatósági időt. A stabilitásvizsgálat során kapott eredményeket figyelembe kell venni a megfelelő formuláció és felszabadítási specifikációk meghatározásához, a termék jelzett eltarthatósági időnek való megfelelésének biztosítása érdekében.

5. Takarmánnyal beadott termékeknél is meg kell adni szükség szerint a termék eltarthatósági idejére vonatkozó információkat a javasolt utasítások szerint történő bekeverés különböző fázisaihoz rendelve.

6. Ha a készterméket az alkalmazás előtt fel kell oldani, vagy a készterméket ivóvízzel kell beadni, az ilyen feloldott termék javasolt eltarthatósági idejét is meg kell adni. A feloldott termék javasolt eltarthatósági idejét adatokkal kell alátámasztani.

7. A több hatóanyagot tartalmazó termékek esetében kapott stabilitási adatok kellően indokolt esetben használhatók az egy vagy több ugyanazon összetevőt tartalmazó származékos termékeknél.

8. Többadagos tartályoknál adott esetben ismertetni kell a stabilitási adatokat a termék eltarthatósági idejének igazolására az adagok megkezdését vagy a termék felnyitását követően, továbbá a már használatban lévő termékre érvényes eltarthatósági specifikációt is meg kell határozni.

9. Bármely tartósítórendszer hatékonyságát bizonyítani kell.

10. Az ugyanazon gyártótól származó, hasonló immunológiai állatgyógyászati készítményekben lévő tartósítószerekre vonatkozó információ elegendő lehet.

11. Ha az aktív hatóanyagokat tárolják, a tárolás tervezett körülményeit és tartamát a stabilitási adatok alapján meg kell határozni. Ezen adatok maguknak a hatóanyagoknak a vizsgálata révén vagy a késztermék bármely megfelelő vizsgálatával kinyerhetők.

IIIb.2H. Egyéb információk

A dokumentációba az immunológiai állatgyógyászati készítmény minőségére vonatkozó, e szakaszban nem tárgyalt információk is felvehetők.

IIIb.3. 3. RÉSZ: Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció (ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatok)

IIIb.3A. Általános követelmények

1. Az ártalmatlanságra vonatkozó dokumentáció a következők értékelésére alkalmas:

az immunológiai állatgyógyászati készítmények ártalmatlansága a célállatfajokon történő alkalmazás esetén, és bármely nemkívánatos hatás, amely a javasolt felhasználási feltételek mellett előállhat; e nemkívánatos hatásokat a termék potenciális előnyeihez viszonyítva értékelik;

az állatgyógyászati készítmény maradékanyagai vagy a kezelt állatokból származó élelmiszerben található anyagok által az emberre gyakorolt, potenciálisan káros hatások;

azok az esetleges kockázatok, amelyeknek az állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatba kerülő emberek vannak kitéve, például amikor a készítményt az állaton alkalmazzák;

az állatgyógyászati készítmény használatából eredő esetleges környezeti kockázatok.

▼M2

2. A preklinikai biztonságossági vizsgálatokat a helyes laboratóriumi gyakorlatra (GLP) irányadó követelményekkel összhangban kell elvégezni.

Nem GLP vizsgálatok elfogadhatók nem célállatfajokra irányuló vizsgálatoknál, továbbá a vakcinatörzsek immunológiai, biológiai és genetikai tulajdonságait megfelelően ellenőrzött körülmények között értékelő vizsgálatokként. Egyéb eltéréseket indokolni kell.

▼M1

3. Minden ártalmatlansági vizsgálatot teljes mértékben figyelembe vett, részletes vizsgálati jegyzőkönyv szerint kell végrehajtani, amelyet írásban, a vizsgálat megkezdése előtt kell rögzíteni. A kísérleti állatok jóllétét állatorvosnak kell felügyelni, és azt a vizsgálati jegyzőkönyv összeállításakor és a vizsgálatok során a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni.

4. Előre megállapított, rendszerezett írásbeli eljárásokra van szükség az ártalmatlansági vizsgálatok megszervezéséhez, lebonyolításához, a kapcsolódó adatgyűjtéshez, a vizsgálatok dokumentációjához és ellenőrzéséhez.

5. A klinikai vizsgálatot (gyakorlati kipróbálást) a helyes klinikai gyakorlat (GCP) megállapított elveinek megfelelően kell végezni. Az eltéréseket indokolni kell.

6. Az ártalmatlansági vizsgálatok összhangban kell álljanak az Európai Gyógyszerkönyv vonatkozó követelményeivel. Az eltéréseket indokolni kell.

7. Az ártalmatlansági vizsgálatokat a célállatfajokon kell elvégezni. A használandó adag a termék felhasználásra ajánlott mennyisége, az ártalmatlanság vizsgálása céljából használt tételt pedig a kérelem 2. részében leírt gyártási folyamatnak megfelelően előállított tételből vagy tételekből kell venni.

8. A B.1., B.2. és B.3. szakaszban leírt laboratóriumi vizsgálatok tekintetében az állatgyógyászati készítmény adagjának tartalmaznia kell a maximális titert, antigéntartalmat vagy hatóértéket. Az antigén-koncentráció szükség esetén módosítható az előírt adag elérése érdekében.

9. Az immunológiai állatgyógyászati készítmények ártalmatlanságát azon célállatfajok minden kategóriáján, amelyekben felhasználásra javasolják, továbbá minden ajánlott alkalmazási módon és módszerrel és az alkalmazás javasolt ütemezését használva kell igazolni. Az alkalmazási mód és módszer tekintetében tudományosan indokolt esetben használható a legrosszabb eset forgatókönyve.

10. Élő szervezeteket tartalmazó immunológiai állatgyógyászati készítmények vonatkozásában a B.6. pont különleges követelményeket fogalmaz meg.

11. A forgalombahozatali engedély iránti kérelmet kísérő adatokat és dokumentumokat a preklinikai vizsgálatok és klinikai vizsgálatok IIIb.4B. rész (4) pontjában és IIIb.4C. rész (3) pontjában leírt követelményeivel összhangban kell benyújtani..

IIIb.3B. Preklinikai vizsgálatok

1. Egy adag alkalmazásának ártalmatlansága

Az immunológiai állatgyógyászati készítményt az ajánlott adagban és minden ajánlott alkalmazási módon és módszerrel alkalmazni kell a rendeltetése szerinti minden egyes állatfajon és releváns kategórián (pl. a legfiatalabb, koruknál fogva már gyógykezelhető állatok, vemhes állatok, adott esetben).

Az állatokat meg kell figyelni, és naponta meg kell vizsgálni, hogy mutatkoznak-e szisztémás és helyi reakciók jelei, amíg további reakciók már nem várhatók, de a beadást követő legalább 14 napig. Adott esetben e vizsgálatoknak az injektálási hely részletes, post mortem, makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatát is tartalmazniuk kell. Az egyéb objektív kritériumokat, úgymint a végbélben mért hőmérsékletet vagy a teljesítményméréseket is fel kell jegyezni.

Ez a vizsgálat a (3) pontban előírt ismételt dózisú vizsgálat részét is képezheti, illetve mellőzhető akkor, ha a (2) pontban előírt túladagolásos vizsgálat eredményei nem tártak fel jelentős szisztémás vagy helyi reakciókat. Ha a vizsgálatot mellőzik, a túladagolásos vizsgálatban észlelt szisztémás vagy helyi reakciókat veszik alapul a termék ártalmatlanságának a készítmény jellemzőinek összefoglalójában történő leírásához.

2. Egyszeri túladagolás ártalmatlansága

Csak az élő immunológiai állatgyógyászati készítmények esetében kell túladagolásos vizsgálatot végezni.

Egy szokásosan tíz adagból álló immunológiai állatgyógyászati készítmény egyszeri túladagolását a célállatfaj legérzékenyebb kategóriájába tartozó állatokon minden egyes ajánlott módon és módszerrel alkalmazni kell, kivéve, ha indokolt a több hasonló alkalmazási mód közül a legérzékenyebb kiválasztása. Injekcióval beadott immunológiai állatgyógyászati készítmények esetében az alkalmazási adagokat, mód(oka)t és módszer(eke)t az egy injektálási helyen beadható maximális gyógyszermennyiség figyelembevételével kell megválasztani.

Az állatokat a gyógyszer alkalmazását követően legalább 14 napig megfigyelés alatt kell tartani, valamint naponta vizsgálni kell, hogy mutatkoznak-e szisztémás és helyi reakciók jelei. Az egyéb kritériumokat, úgymint a végbélben mért hőmérsékletet vagy a teljesítményméréseket is fel kell jegyezni.

Adott esetben e vizsgálatoknak az injektálási hely részletes, post mortem, makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatát is tartalmazniuk kell, ha ezt nem végezték el az (1) pont értelmében.

3. Egy adag ismételt alkalmazásának ártalmatlansága

Az olyan immunológiai állatgyógyászati készítmények esetében, amelyeket az alkalmazási alapprogram részeként egynél többször kell alkalmazni, egy adag ismételt alkalmazására vonatkozó vizsgálatot kell végezni az ilyen alkalmazás által kiváltott bármely lehetséges káros hatás feltárása érdekében.

A vizsgálatot a célállatfaj legérzékenyebb kategóriáin (mint például bizonyos fajták, korcsoportok) kell elvégezni, minden egyes ajánlott alkalmazási mód és módszer használatával.

Az alkalmazások száma nem lehet kevesebb, mint az ajánlott maximális szám; a vakcinák tekintetében ennek során figyelembe kell venni az elsődleges vakcinázás és az első ismételt vakcinázás során történő alkalmazások számát.

Az alkalmazások közötti intervallum lehet a készítmény jellemzőnek összefoglalójában feltüntetettnél rövidebb. A választott időtartamot a javasolt felhasználási feltételekre tekintettel indokolni kell.

Az állatokat a legutolsó alkalmazást követően legalább 14 napon keresztül megfigyelés alatt kell tartani, valamint naponta vizsgálni kell, hogy mutatkoznak-e szisztémás és helyi reakciók jelei. Az egyéb objektív kritériumokat, úgymint a végbélben mért hőmérsékletet vagy a teljesítményméréseket is fel kell jegyezni.

4. A reprodukciós teljesítmény vizsgálata

A reprodukciós teljesítmény vizsgálatát mérlegelni kell, ha egy immunológiai állatgyógyászati készítményt vemhes állatokban vagy tojómadarakban tervezik felhasználni vagy az használható ilyen állatokban, és ha az adatok azt sugallják, hogy az a kiindulási anyag, amelyből a termék származik, potenciális kockázati tényező lehet.

A hímek és a vemhes, illetve nem vemhes nőstények reprodukciós teljesítményét az ajánlott adagnak a legérzékenyebb alkalmazási módon és módszerrel történő használatával kell vizsgálni.

A vemhes állatokban való felhasználás céljára ajánlott immunológiai állatgyógyászati készítmények tekintetében a reprodukciós teljesítmény vizsgálatakor a teljes vemhességi időszakra vagy a konkrét vemhességi időszakra vetítve kell kitérni az alkalmazás ártalmatlanságára a termék tervezett felhasználását figyelembe véve.

A megfigyelési időszakot ki kell terjeszteni az ellésre, hogy kivizsgálják az utódokra gyakorolt esetleges káros hatásokat, ideértve a teratogén és a vetélést indukáló hatásokat is.

Ezek a vizsgálatok az 1., a 2. és a 3. pontban ismertetett ártalmatlansági vizsgálatok vagy a IIIb.3C szakaszban előírt gyakorlati kipróbálás részét képezhetik.

5. Az immunológiai funkciók vizsgálata

Ha az immunológiai állatgyógyászati készítmény kedvezőtlenül hathat a vakcinázott állat vagy utódai immunválaszára, az immunológiai funkció megfelelő vizsgálatát el kell végezni.

6. Az élő vakcinákra vonatkozó különleges követelmények

1. A vakcinatörzs terjedése

A vakcinatörzsnek a vakcinázott célállatokról a nem vakcinázott célállatokra való átterjedését az átterjedést legnagyobb valószínűséggel lehetővé tévő, javasolt alkalmazási móddal kell megvizsgálni. Ezenkívül szükséges lehet az olyan, nem célállatfajokra való átterjedés vizsgálata is, amelyek az élő vakcinatörzsre nagyon fogékonyak lehetnek. Meg kell adni a szokásos felhasználási feltételek mellett valószínűleg bekövetkező, állatról állatra történő átoltás számának értékelését és a lehetséges következményeket.

2. A vakcinatörzs szóródása a vakcinázott állatban

A organizmusok jelenlétét kimutató vizsgálatokat az állatok ürülékén, vizeletén, tején, tojásain, orr-, száj- és egyéb váladékain kell elvégezni, amint célravezető. Ezenkívül a vakcinatörzs testen belüli szóródásának vizsgálataira is szükség lehet, különös tekintettel azokra a szervekre, amelyek esetében a feltételek kedvezőek a vakcinatörzs szaporodásához. A 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti zoonózisok elleni, élelmiszer-termelő állatokon alkalmazandó élő vakcinák esetében e vizsgálatoknak különösen figyelembe kell venniük az organizmusnak az injektálási helyen való perzisztenciáját.

3. A virulencia növekedése

A virulencia növekedését vagy visszatérését az oltócsírával kell vizsgálni. Ha az oltócsíra nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségben, akkor a gyártáshoz használt legalacsonyabb átoltási számú anyagot kell megvizsgálni. Ha az átoltások tekintetében más lehetőséget alkalmaznak, azt indokolni kell. Az első vakcinázást azon az ajánlott alkalmazási módon és módszerrel kell végezni, amely a virulencia visszatérését jelző virulencianövekedést leginkább elősegíti. A célállatfajokon legalább öt állatcsoporton sorozatos átoltást kell végezni, kivéve, ha több átoltás elvégzése indokolt, vagy ha az organizmus hamarabb eltűnik a vizsgált állatokból. Ha az organizmus nem szaporodik megfelelően, a lehető legtöbb átoltást kell elvégezni a célállat fajokban.

4. A vakcinatörzs biológiai tulajdonságai

A vakcinatörzs belső biológiai tulajdonságainak a lehető legpontosabb meghatározása érdekében (pl. neurotropizmus) további vizsgálatokra lehet szükség.

A géntechnológiával módosított élő szervezete(ke)t tartalmazó vakcinák esetében, ha az idegen génből álló terméket szerkezeti fehérjeként építik be a törzsbe, a törzs tropizmusa vagy a virulenciája megváltozásának kockázatát kezelni kell, és szükség esetén külön vizsgálatokat kell lefolytatni.

5. A törzsek rekombinációja vagy genom-átrendeződése

A vad törzsekkel vagy egyéb törzsekkel végbemenő rekombináció vagy genom-átrendeződés lehetőségét is értékelni kell, továbbá ismertetni kell az ilyen események következményeit.

7. Felhasználói biztonság

Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a IIIb.3A–IIIb.3B. részben megállapított hatások ismertetését, és ezeket a hatásokat a termékkel való emberi terhelés típusához és mértékéhez kell viszonyítania, annak érdekében, hogy megfelelő felhasználói figyelmeztetéseket és más kockázatkezelési intézkedéseket lehessen kialakítani.

A felhasználói biztonság kapcsán az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatásnak megfelelően kell eljárni.

8. Kölcsönhatások

Ha a készítmény jellemzőinek összefoglalójában más állatgyógyászati készítményeknek való megfelelőségi nyilatkozat szerepel, akkor meg kell vizsgálni, hogy a kettő kombinációja ártalmatlan-e. Le kell írni a bármely más állatgyógyászati készítménnyel meglévő, ismert kölcsönhatást.

IIIb.3C. Klinikai vizsgálatok

A preklinikai vizsgálatok eredményeit – indokolt esetek kivételével – klinikai vizsgálatok adataival kell alátámasztani, a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben leírt gyártási folyamat tekintetében reprezentatív tételek felhasználásával. Mind az ártalmatlanság, mind pedig a hatékonyság vizsgálható ugyanazon klinikai vizsgálatok során.

IIIb.3D. Környezeti kockázatértékelés

a célállatfajok és az alkalmazás javasolt módja;

a készítmény alkalmazásának módja és módszere, különösen annak valószínűsége, hogy a készítmény közvetlenül a környezeti rendszerbe kerül;

a készítménynek és hatóanyagainak a kezelt állatok által a környezetbe történő lehetséges kiválasztása vagy kiürítése és ezek perzisztenciája a kiválasztott anyagokban;

a fel nem használt termékek vagy hulladékok ártalmatlanítása.

3. Az esetlegesen zoonózisokat előidéző, élő vakcinatörzsek esetében értékelni kell az emberekre jelentett kockázatot.

4. Ha az első szakasz vizsgálatai a környezetterhelés releváns potenciális kockázatát jelzik, a kérelmezőnek el kell végeznie a második szakasz vizsgálatait, és értékelnie kell az(oka)t az esetleges kockázato(ka)t, amelye(ke)t az állatgyógyászati készítmény a környezetre jelenthet. Szükség esetén a termék (talaj, víz, levegő, vízrendszerek, nem célszervezetek stb.) hatásával kapcsolatos további vizsgálatokat is kell végezni.

5. A DNS-vakcinák esetében külön biztonsági aggályt jelent a DNS ivarszövetekbe történő migrációjának potenciális kockázata, illetve a vakcinált hím- és nőstényállatok csíravonalsejtjeibe történő potenciális DNS-transzfer, így az utódba történő lehetséges átvitel. A kérelmezőnek értékelnie kell és tárgyalnia kell az ilyen immunológiai állatgyógyászati készítmények emberi egészségre és környezetre (a növényeket és az állatokat is ideértve) gyakorolt potenciális kockázatát (kockázatait). Ha potenciális kockázato(ka)t azonosítanak, a vakcina hatását vizsgálni kell a kedvtelésből tartott állatokban vagy az élelmiszer-termelő állatokban való használatuktól függően, hogy információt szolgáltassanak e kérdésben.

IIIb.3E. Géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények esetében szükséges értékelés

1. Géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO) tartalmazó vagy azokból álló állatgyógyászati készítmények esetében a kérelemhez a 2001/18/EK irányelv 2. cikke és C. része, valamint a GMO-kkal foglalkozó külön iránymutatás értelmében előírt dokumentumokat is csatolni kell.

2. Az emberi egészséget és a környezetet érő esetleges káros hatásokat, amelyek a GMO-król más szervezetek felé történő génátvitel, vagy génmódosulás következtében állnak elő, pontosan, esetről esetre értékelni kell. Az ilyen környezeti kockázatértékelés célja, hogy azonosítsa és értékelje a GMO emberi egészségre és környezetre (ideértve a növényeket és az állatokat is) gyakorolt esetleges közvetett és közvetlen, azonnali vagy késleltetett káros hatásait, és azt a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében foglalt elvekkel összhangban kell lefolytatni.

IIIb.3F. A preklinikai vizsgálatokba felveendő maradékanyag-vizsgálatok

1. Immunológiai állatgyógyászati készítmények esetében rendszerint nincs szükség maradékanyagok vizsgálatára.

2. Ha az élelmiszer-termelő állatokon alkalmazni tervezett immunológiai állatgyógyászati készítmények előállításához antibiotikumokat, adjuvánsokat, tartósítószereket és más segédanyagokat használnak és/vagy a végleges formuláció ilyeneket tartalmaz, számolni kell a kezelt állatokból származó élelmiszerben található maradékanyagoknak való fogyasztói kitettség lehetőségével, valamint figyelembe kell venni az MRL-jogszabályoknak való megfelelést. Foglalkozni kell az e maradékanyagok késztermékben való esetleges előfordulásából eredő fogyasztói biztonsági vonatkozásokkal.

3. Élő vakcinák jól ismert zoonotikus betegségek ellen való használata esetén a szóródásra vonatkozó vizsgálatokon felül szükséges lehet az injekció beadásának helyén nyomokban maradó vakcinaorganizmusok meghatározása. Szükség esetén az ilyen maradékanyagok hatásait meg kell vizsgálni.

4. Javaslatot kell tenni az élelmezés-egészségügyi várakozási időre, és annak megfelelőségét az elvégzett maradékanyag-vizsgálatokra alapozva kell megállapítani.

IIIb.4. 4. RÉSZ: Hatékonysági dokumentáció (preklinikai és klinikai vizsgálatok)

IIIb.4A. Általános követelmények

1. A következő általános követelményeket kell betartani:

a hatékonysági vizsgálatok összhangban kell álljanak az Európai Gyógyszerkönyv általános követelményeivel; az eltéréseket indokolni kell;

azokat az elsődleges paramétereket, amelyeken a hatékonyság meghatározása alapul, a vizsgálatot végzőnek a vizsgálat megtervezésekor meg kell adnia, és azokon nem lehet változtatni a vizsgálat lezárultát követően;

a tervezett statisztikai elemzéseket részletesen be kell mutatni a vizsgálati jegyzőkönyvekben;

az antigének vagy a vakcinatörzs megválasztását járványügyi adatokkal kell igazolni;

a laboratóriumi körülmények között végzett hatékonysági vizsgálatok olyan ellenőrzött vizsgálatok, amelyek kezeletlen kontrollállatokra is kiterjednek, kivéve, ha ez állatjóléti okok miatt nem indokolt, a hatékonyság pedig másként is bizonyítható.

2. Általában a preklinikai vizsgálatokat gyakorlati kipróbálással kell alátámasztani.

Ha a preklinikai vizsgálatok teljes egészében alátámasztják a készítmény jellemzőinek összefoglalójában szereplő állításokat, gyakorlati kipróbálás keretében történő vizsgálatra nincs szükség.

A preklinikai vizsgálatok eredményeit – indokolt esetek kivételével – a klinikai vizsgálatok adataival kell alátámasztani, a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben leírt gyártási folyamat tekintetében reprezentatív tételek felhasználásával. Mind az ártalmatlanság, mind pedig a hatékonyság vizsgálható ugyanazon klinikai vizsgálatok során.

3. Minden vizsgálatot kellő részletességgel kell bemutatni, hogy az illetékes hatóságok megfelelően értékelhessék. A vizsgálatban alkalmazott technikák érvényességét bizonyítani kell.

4. Minden eredményt jelenteni kell, akár kedvező, akár nem:

Az immunológiai állatgyógyászati készítmények hatékonyságát azon célállatfaj minden kategóriáján, amelyekben felhasználásra javasolják, továbbá minden javasolt alkalmazási módon és módszerrel és az alkalmazás javasolt ütemezését használva kell igazolni. A védettség kialakulását és időtartamát – az egyébként indokolt esetek kivételével – kísérleti eredményekkel kell alátámasztani.

Adott esetben megfelelően értékelni kell a passzívan szerzett és anyai eredetű antitestek szerepét a vakcina hatékonyságában, ha a vakcinát olyan korú állatoknak adják be, amikor még jelen van az anyától szerzett immunitás.

A multivalens és kombinált immunológiai állatgyógyászati készítmények minden összetevőjének hatékonyságát igazolni kell. Ha a terméket kombinációban vagy valamely másik állatgyógyászati készítménnyel történő egyidejű alkalmazásra ajánlják, megfelelő vizsgálatokkal igazolni kell, hogy a kettő kombinációja hatékony. Le kell írni bármely más állatgyógyászati készítménnyel meglévő, ismert kölcsönhatást.

Ha a termék a kérelmező által ajánlott vakcinázási program részét képezi, az immunológiai állatgyógyászati készítmény elsődleges vagy emlékeztető hatását, illetve a program egészének hatékonyságára gyakorolt hatását igazolni kell.

Az alkalmazandó adag a terméknek az a mennyisége, amelyet használatra ajánlanak, a hatékonyság vizsgálatára felhasználandó tételt pedig a kérelem 2. részében leírt gyártási folyamatnak megfelelően előállított tételből vagy tételekből kell venni.

Az állatokon diagnosztikai céllal alkalmazott immunológiai állatgyógyászati készítmények esetében a kérelmezőnek jeleznie kell, hogy a termékre adott reakciókat hogyan kell értelmezni.

A vakcinázott és fertőzött állatok közötti megkülönböztetés lehetővé tételére szánt vakcinák (markervakcinák) esetében, amennyiben a hatékonyságra vonatkozó állítás in vitro diagnosztikai vizsgálatokra támaszkodik, elegendő adatokat kell benyújtani a diagnosztikai vizsgálatokra vonatkozóan, hogy lehetővé váljon a markertulajdonságokkal kapcsolatos állítások megfelelő értékelése.

IIIb.4B. Preklinikai vizsgálatok

1. Elméletileg a hatékonyságot ellenőrzött laboratóriumi körülmények között kell bemutatni, felülfertőzéssel, miután az immunológiai állatgyógyászati készítményt az ajánlott felhasználási feltételek mellett alkalmazták a célállaton. Amennyire lehet, a felülfertőzés körülményeinek a természetes fertőzés körülményeit kell tükrözniük. A felülfertőzési törzsre és annak relevanciájára vonatkozó adatokat meg kell adni.

2. Az élő vakcinák tekintetében a hatékonysági vizsgálathoz használt termékeket a minimumtitert vagy -hatóértéket tartalmazó tételből vagy tételekből kell venni. Egyéb termékek esetében – egyéb indok hiányában – olyan tételekből származó termékeket kell használni, amelyek tartalmazzák az érvényességi idő lejártakor várt minimális hatáserősséget vagy hatóértéket.

3. Ha lehet, meg kell határozni és dokumentálni kell azokat az immunmechanizmusokat (sejtes/humorális, helyi/általános, immunglobulin-osztályok), amelyek a célállatokban az immunológiai állatgyógyászati készítménynek az ajánlott módon történő alkalmazása után keletkeztek.

4. Minden preklinikai vizsgálatnál meg kell adni a következőket:

összefoglaló;

▼M2 —————

▼M1

a vizsgálatokat végző szerv neve;

részletes kísérleti jegyzőkönyv a felhasznált módszerek, készülékek és anyagok leírásával, részletesen megadva a következő adatokat: az állatok faja vagy fajtája, az állatok kategóriája, beszerzési helyük, azonosításuk és számuk, tartási és takarmányozási körülményeik (többek között annak megállapítása, hogy azok meghatározott kórokozóktól és/vagy meghatározott ellenanyagoktól mentesek-e, takarmányuk milyen mennyiségben tartalmaz adalékanyagokat, és azok milyen jellegűek), az adagok, az alkalmazás módjai, ütemezése és időpontjai, az alkalmazott statisztikai módszerek leírása és indokolása;

kontrollállatok esetében annak megállapítása, hogy kaptak-e placebót, vagy semmilyen kezelésben nem részesültek;

a kezelt állatok tekintetében adott esetben annak megállapítása, hogy a vizsgált terméket kapták-e vagy más, az Unióban engedélyezett készítményeket;

az összes kapott egyedi vagy általános megfigyelés és eredmény (átlagokkal és szórással), akár kedvező, akár nem. Az adatokat kellő részletességgel kell ismertetni ahhoz, hogy az eredményeket a szerző saját értelmezésétől függetlenül, kritikusan lehessen értékelni. Az egyedi adatokat táblázatos formában kell bemutatni. Magyarázat- és illusztrációképpen az eredményekhez feljegyzések, fotomikrogrammok stb. másolatait lehet csatolni;

a megfigyelt mellékhatások jellege, gyakorisága, időtartama;

a vizsgálatból idő előtt kivont állatok száma a megfelelő indoklással;

az eredmények statisztikai elemzése, ha a vizsgálati program ezt megköveteli, és az adatok szórásnégyzete;

társuló betegségek előfordulása és lefolyása;

minden (a vizsgált terméktől eltérő) állatgyógyászati készítmény adatai, amelyeket a vizsgálat során alkalmazni kellett;

bármely egyéb megfigyelés és a jegyzőkönyvtől való eltérés, és annak lehetséges hatásai az eredményre;

a kapott eredmények objektív kifejtése, amely a készítmény ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó következtetésekhez vezet.

IIIb.4C. Klinikai vizsgálatok

1. A preklinikai vizsgálatok eredményeit – az indokolt esetek kivételével – a gyakorlati kipróbálásból származó adatokkal kell alátámasztani, a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben leírt gyártási folyamat tekintetében reprezentatív tételek felhasználásával. Mind az ártalmatlanság, mind pedig a hatékonyság vizsgálható egyazon gyakorlati kipróbálás során.

2. Ha a preklinikai vizsgálatok nem igazolják kellőképpen a hatékonyságot, a gyakorlati kipróbálások önmagukban történő elvégzése is elfogadható.

3. A gyakorlati kipróbálások során kapott eredmények adatainak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy lehetőség legyen az adatok objektív megítélésére. Tartalmazniuk kell a következőket:

összefoglaló;

adott esetben a helyes klinikai gyakorlat betartására vonatkozó nyilatkozat;

a vizsgálatot végző neve, címe, beosztása és képesítése;

az alkalmazás helye, ideje, az állat(ok) tulajdonosának nevéhez és címéhez kapcsolható azonossági kód;

a vizsgálati jegyzőkönyv részletei, a használt módszerek, készülékek és anyagok ismertetésével, részletesen megadva a következő adatokat: az alkalmazás módja és módszere, ütemezése, az adagok, az állatok kategóriái, a megfigyelés időtartama, a szerológiai válasz és más olyan vizsgálatok, amelyeket az alkalmazást követően végeztek az állatokon;

kontrollállatok esetében annak megállapítása, hogy kaptak-e placebót, versenytárs terméket, vagy semmilyen kezelésben nem részesültek;

a kezelt és kontrollállatok azonosítása (szükség szerint csoportosan vagy egyedileg), fajuk, fajtájuk vagy fajtaváltozatuk, életkoruk, súlyuk, ivaruk és élettani állapotuk megadásával;

a tenyésztési és takarmányozási módszer rövid leírása és a takarmányban található adalékanyagok jellege, mennyisége;

a megfigyelések részletes adatai, teljesítménymutatók és eredmények (átlagok és szórás); az egyedi adatokat is fel kell tüntetni, ha a vizsgálatokat és méréseket egyedileg végezték;

az eredmények statisztikai elemzése, ha a vizsgálati program ezt megköveteli, és az adatok szórásnégyzete;

a vizsgálatok során tett összes megfigyelés és eredmény, legyenek azok kedvezőek vagy sem, a megfigyelések teljes leírásával és a termék értékeléséhez szükséges aktivitásvizsgálatok objektív eredményeivel; meg kell határozni a használt technikákat, és meg kell magyarázni az eredményekben megfigyelhető eltérések jelentőségét;

az állatok teljesítményére gyakorolt hatások;

a vizsgálatokból idő előtt kivont állatok száma a megfelelő indoklással;

a megfigyelt mellékhatások jellege, gyakorisága, időtartama;

társuló betegségek előfordulása és lefolyása;

a vizsgálat során alkalmazott (a vizsgálttól eltérő) állatgyógyászati készítmények részletes adatai, amelyeket akár a vizsgált készítménnyel egyidejűleg, akár azt megelőzően, akár a megfigyelési idő alatt alkalmaztak az állaton; a megfigyelt kölcsönhatások részletezése;

bármely egyéb megfigyelés és a vizsgálati jegyzőkönyvtől való eltérés, és annak lehetséges hatásai az eredményre;

a kapott eredmények objektív kifejtése, amely a készítmény ártalmatlanságára és hatékonyságára vonatkozó következtetésekhez vezet.

IV. SZAKASZ

AZ EGYEDI FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

IV.1. A generikus állatgyógyászati készítményekre vonatkozó követelmények

IV.1.1. A 18. cikken (generikus állatgyógyászati készítmények) alapuló kérelmekbe bele kell foglalni az e melléklet II. szakasza 1. és 2. részében említett adatokat. Ha a 18. cikk (7) bekezdése értelmében szükség van rá, környezeti kockázatértékelést is csatolni kell. Emellett a dokumentációnak tartalmaznia kell azt igazoló adatokat, hogy a terméknek ugyanaz a minőségi és mennyiségi hatóanyag-összetétele és gyógyszerformája, mint a referenciakészítménynek; ezenfelül a referenciakészítménnyel való biológiai egyenértékűséget igazoló adatokat, vagy arra vonatkozó indokolást, hogy e vizsgálatokat miért nem végezték el, hivatkozva a megállapított iránymutatásra. Minden azonnali hatóanyagleadású, bevételre szánt gyógyszerforma egy és ugyanazon gyógyszerformának tekintendő.

A biológiai (és az immunológiai) állatgyógyászati készítmények tekintetében a szabványos generikus megközelítés főszabályként nem tekinthető megfelelőnek, és hibrid megközelítést kell követni (lásd a IV.2. részt).

IV.1.2. A generikus állatgyógyászati készítmények tekintetében az ártalmatlanságra és a hatékonyságra vonatkozó bíráló szakértői jelentésekben különösen az alábbi elemekre kell összpontosítani:

a biológiai egyenértékűségre való hivatkozás indokai;

mind a hatóanyag(ok), mind a kész gyógyszer tételeiben jelenlévő szennyeződésekről (és adott esetben a tárolás során keletkező bomlástermékekről) adott összefoglaló, e szennyeződések értékelésével együtt;

a biológiai egyenértékűségi vizsgálatok értékelése és minden olyan információ, amely alátámaszthatja a biológiai egyenértékűségre vonatkozó állítást az Ügynökség által közzétett vonatkozó iránymutatás szerint;

minden további adat, amely igazolja egy engedélyezett hatóanyag különböző sói, észterei vagy származékai ártalmatlansága és hatékonysági tulajdonságainak az egyenértékűségét;

a felhasználói biztonsági kockázatértékelés felülvizsgálata, a generikus állatgyógyászati készítmények és az állatgyógyászati referenciakészítmények közötti különbségekre (például a segédanyag-összetételre) összpontosít;

a környezeti kockázatértékelés felülvizsgálata, adott esetben.

IV.1.3. Antimikrobiális anyagot tartalmazó generikus állatgyógyászati készítmény alkalmazásakor meg kell adni a szakirodalmi adatokból ismert rezisztenciaszinttel kapcsolatos információkat.

IV.1.4. Parazitaellenes anyagot tartalmazó generikus állatgyógyászati készítmény esetében meg kell adni a szakirodalmi adatokból ismert rezisztenciaszinttel kapcsolatos információkat.

IV.1.5. Az izomba, a bőr alá történő vagy transzdermális alkalmazásra szánt generikus állatgyógyászati készítmények esetében a következő további adatokat kell benyújtani:

az alkalmazás helyéről a maradékanyagok egyenértékű vagy eltérő kiürülésének igazolására irányuló bizonyítékok, ami megfelelő maradékanyag-kiürülési vizsgálatokkal támasztható alá;

az alkalmazás helyén a célállat-tolerancia igazolására irányuló bizonyítékok, ami megfelelő célállat-toleranciai vizsgálatokkal támasztható alá.

IV.2. A hibrid állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek

IV.2.1. A 19. cikken (hibrid állatgyógyászati készítmények) alapuló kérelmek olyan állatgyógyászati készítményekre vonatkoznak, amelyek hasonlóak egy állatgyógyászati referenciakészítményhez, de nem felelnek meg a generikus állatgyógyászati készítmények fogalommeghatározásában foglalt feltételeknek.

IV.2.2. Az ilyen kérelmek esetében a következő információkat kell megadni:

az e melléklet II. vagy adott esetben III. szakasza 1. és 2. részében említett valamennyi adat;

a dokumentáció 3. és 4. része tekintetében a hibrid kérelmek támaszkodhatnak részben egy már engedélyezett állatgyógyászati referenciakészítmény megfelelő ártalmatlansági, maradékanyag-, preklinikai és klinikai vizsgálataira és részben új adatokra. Az új adatok közé tartozik a felhasználói biztonsági kockázatértékelés és a környezeti kockázatértékelés a 18. cikk (7) bekezdésének megfelelően, adott esetben. Ezenfelül az érintett termékek (például antimikrobiális és parazitaellenes szerek) tekintetében adott esetben a rezisztencia kialakulásának kockázatával is foglalkozni kell.

IV.2.3. Biológiai (többek között immunológiai) állatgyógyászati készítmények esetében átfogó összehasonlíthatósági felülvizsgálatot kell végezni, a minőségre, az ártalmatlanságra és a hatékonyságra kiterjedően.

IV.2.4. Egy másik engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatos adatokra való hivatkozás esetén indokolni kell ezen adatoknak az új termék tekintetében való használatát és relevanciáját.

IV.2.5. Az ártalmatlanság és a hatékonyság alátámasztásához szükséges új adatok terjedelme az új egyedi termék sajátos jellemzőitől függ, valamint attól, hogy mennyiben különbözik az állatgyógyászati referenciakészítménytől; e terjedelmet esetről esetre kell meghatározni. Az új termékre vonatkozóan új preklinikai és klinikai adatokat kell minden olyan szempont tekintetében előterjeszteni, amelyet az állatgyógyászati referenciakészítmény nem támaszt alá megfelelően.

IV.2.6. Ha új vizsgálatokat végeznek egy harmadik országban engedélyezett állatgyógyászati referenciakészítmény tételein, a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az állatgyógyászati referenciakészítményt az Unióban megállapítottakkal egyenértékű követelményekkel összhangban engedélyezték, és hogy a két készítmény olyan nagymértékben hasonlít egymáshoz, hogy a preklinikai, illetve klinikai vizsgálatok során helyettesíthetik egymást.

IV.3. A több hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítményekre irányuló kérelmek

IV.3.1. Az olyan egyedi hatóanyagokból álló fix kombinációkra irányuló kérelmet, amelyek már tárgyát képezték egy adott állatgyógyászati készítmény EGT-ben történő forgalombahozatali engedélyezésének, a 20. cikkel összhangban kell előterjeszteni.

A legalább egy olyan új hatóanyagot tartalmazó fix kombinációkat, amelyet egy adott állatgyógyászati készítmény EGT-ben történő forgalomba hozatala tekintetében még nem engedélyeztek, a 8. cikkel összhangban kell előterjeszteni.

IV.3.2. A 20. cikk szerint benyújtott kérelmek tekintetében az 1., 2., 3., és 4. részt magában foglaló teljes dokumentációt át kell adni.

IV.3.3. A hatóanyagok kombinációjára vonatkozó érvényes terápiás elveken alapuló, megalapozott olyan tudományos indokolást kell benyújtani, klinikai adatokkal együtt, amely igazolja valamennyi hatóanyag szükségességét és hozzájárulását a kezelés időpontjában.

IV.3.4. Általánosságban a fix kombinációk vonatkozásában minden ártalmatlansági és hatékonysági adatot közölni kell, és a kizárólag az egyedi hatóanyagokra vonatkozó ártalmatlansági és biztonsági adatokra nincs szükség, kivéve, ha pontosítani kell egyedi farmakológiai tulajdonságaikat.

IV.3.5. Ha egy egyedi, ismert hatóanyagra vonatkozóan a kérelmezőnek rendelkezésére állnak kellő részletezettségű ártalmatlansági és hatékonysági adatok, ezeket az adatokat meg lehet adni, hogy ezáltal elkerülhető legyen a fix kombinációra vonatozó egyes vizsgálatok elvégzése, vagy hogy releváns információkkal szolgáljanak. Ebben az esetben a hatóanyagok közötti lehetséges kölcsönhatást is vizsgálni kell.

IV.3.6. A felhasználói biztonság értékelését, a környezeti kockázatértékelést, a maradékanyag-kiürülési vizsgálatot és a klinikai vizsgálatokat le kell folytatni a fix kombinációkon.

IV.3.7. A végleges formuláción célállatbiztonsági vizsgálatot kell végezni, kivéve, ha ennek elhagyása indokolt.

IV.4. Hozzáférési felhatalmazás birtokában benyújtott kérelmek

IV.4.1. A 21. cikk alapján benyújtott kérelmek olyan termékekre vonatkoznak, amelyek összetétele, gyógyszerformája és gyártási folyamata (ideértve a nyersanyagokat és a kiindulási anyagokat, a folyamat paramétereit és a gyártási helyeket) megegyezik a már engedélyezett állatgyógyászati készítményével.

IV.4.2. Az ilyen kérelmek dokumentációinak csak az I. melléklet 1A. és 1B. részében leírt adatokat (1–6.4. pont) kell tartalmazniuk, feltéve, hogy az eredeti állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyének jogosultja írásban felhatalmazását adta arra, hogy a kérelmező az említett termék dokumentációja 1C., 2., 3. és 4. részének tartalmára hivatkozzon. Ebben az esetben nem kell a minőségre, az ártalmatlanságra és a hatékonyságra vonatkozó bíráló szakértői jelentéseket benyújtani. A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az írásbeli felhatalmazás bizonyítékát.

IV.5. Szakirodalmi adatokon alapuló kérelmek

IV.5.1. Azon állatgyógyászati készítményekre, amelyek hatóanyagát (hatóanyagait) az állategészségügyben általánosan alkalmazzák a 22. cikkben említettek szerint, és amelyek hatása elismert, és amelyek elfogadható ártalmatlansági szinttel rendelkeznek, az alábbi különös szabályok vonatkoznak.

IV.5.2. Az 1., 2., 3., és 4. részt magában foglaló teljes dokumentációt át kell adni. A kérelmezőnek be kell nyújtania az 1. és 2. részt az e mellékletben leírtak szerint. A 3. és 4. rész tekintetében részletes tudományos szakirodalmi adatokat, továbbá a szakirodalmi referenciák és az állatgyógyászati készítmény közötti megfelelő kapcsolatot igazoló információt be kell nyújtani az ártalmatlanságra és a hatékonyságra irányulóan. A szakirodalmi adatokat esetlegesen ki kell egészíteni termékspecifikus dokumentációval, például a felhasználók biztonságára vonatkozó és környezeti kockázatértékeléssel, vagy a maradékanyagok vizsgálatára vonatkozó adatokkal, hogy igazolják a javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

IV.5.3. A IV.5.3.1–IV.5.3.12. részben meghatározott különös szabályokat alkalmazni kell a jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazás igazolására.

IV.5.3.1. Az állatgyógyászati készítmények összetevői jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazásának megállapítása érdekében a következő tényezőket kell figyelembe venni:

mennyi ideig használták a hatóanyagot rendszeresen a célállatfajban a javasolt alkalmazási módnak és adagolási rendnek megfelelően;

a hatóanyag(ok) használatának mennyiségi aspektusai, figyelembe véve, hogy a hatóanyago(ka)t milyen mértékben használták a gyakorlatban, ideértve a használat földrajzi kiterjedését is;

milyen mértékű tudományos érdeklődés kísérte a hatóanyag(ok) felhasználását (visszhangja a megjelent tudományos szakirodalomban);

a tudományos értékelések koherenciája.

IV.5.3.2. Különböző hatóanyagok jól megalapozott alkalmazásának megállapításához különböző hosszúságú időszakokra lehet szükség. Mindenesetre a gyógyszerek összetevőinél a jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazás megállapításához szükséges időszak nem lehet tíz évnél kevesebb, az anyagnak az Unióban állatgyógyászati készítményként való első szisztematikus és dokumentált felhasználásától számítva.

IV.5.3.3. Az állatgyógyászati alkalmazás nem kizárólag az engedélyezett állatgyógyászati készítménykénti felhasználást jelenti. A jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazás a célállatfajon konkrét terápiás céllal történő alkalmazásra utal.

IV.5.3.4. Ha jól megalapozott alkalmazású anyagot teljesen új terápiás javallatra terveznek használni, nem lehet kizárólag a jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazásra hivatkozni. Az új terápiás javallatra vonatkozó további adatokat, a megfelelő ártalmatlansági és maradékanyag-vizsgálatokkal, preklinikai és klinikai adatokkal együtt meg kell adni, és ilyen esetben nem lehet a 21. cikk alapján benyújtani a kérelmet.

IV.5.3.5. A kérelmező által benyújtott, közzétett dokumentációt szabadon elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és azt szakmailag megbízható forrásnak kell közzétennie, lehetőség szerint lektorálva.

IV.5.3.6. A dokumentációnak elegendő adatot kell tartalmaznia a független értékelés lehetővé tételéhez.

IV.5.3.7. A dokumentációnak – az ajánlott javallat tekintetében a célállatfajokon történő javasolt alkalmazási mód és adagolási rend mellett – ki kell terjednie a termék ártalmatlansági és/vagy hatékonysági értékelésének minden vonatkozására. Tartalmaznia kell a vonatkozó szakirodalmi áttekintést vagy hivatkoznia kell a szakirodalomra, figyelembe véve a forgalomba hozatalt megelőző és az azt követő vizsgálatokat is, valamint az epidemiológiai vizsgálatok, különösen az összehasonlító epidemiológiai vizsgálatok tapasztalatairól kiadott tudományos szakirodalmat.

IV.5.3.8. Közölni kell minden dokumentációt, legyen az kedvező vagy sem. A jól megalapozott állatgyógyászati alkalmazásra vonatkozó rendelkezések tekintetében különösen azt szükséges tisztázni, hogy nemcsak a vizsgálatokra és kísérletekre vonatkozó adatok, hanem más bizonyítási forrásokra (forgalomba hozatalt követő vizsgálatok, epidemiológiai vizsgálatok stb.) történő szakirodalmi hivatkozás is szolgáltathat érvényes bizonyítékot valamely termék ártalmatlanságáról és hatékonyságáról, ha a kérelmező kielégítően megmagyarázza és indokolja ezen információforrások felhasználását.

IV.5.3.9. A nyilvános értékelési jelentések vagy az információhoz való szabad hozzáférést biztosító összefoglalók nem tekinthetők úgy, hogy elégséges információt szolgáltatnak, az Ügynökség által a maradékanyag-határértékek megállapítására vonatkozó kérelem értékelését követően közzétett értékelési jelentést leszámítva, amely megfelelően felhasználható szakirodalomként, különösen ártalmatlansági vizsgálatokhoz.

IV.5.3.10. Különös figyelmet kell szentelni minden hiányzó információnak, és indokolni kell, hogy miért támasztható alá az ártalmatlanság és/vagy a hatékonyság kimutatásának elfogadható szintje, miközben bizonyos információk hiányoznak.

IV.5.3.11. Az ártalmatlanságra és a hatékonyságra vonatkozó bíráló szakértői jelentésekben magyarázatot kell adni az olyan benyújtott adatok relevanciájára, amelyek nem a forgalomba hozni szándékozott termékre, hanem egy másik termékre vonatkoznak. Meg kell ítélni azt, hogy a szakirodalomban tanulmányozott termék a meglévő különbségek ellenére kielégíthetően vagy tudományosan összekapcsolható-e azzal a termékkel, amely tekintetében forgalombahozatali kérelmet nyújtottak be.

IV.5.3.12. Az ugyanazon összetevőket tartalmazó egyéb termékekkel kapcsolatos, forgalomba hozatal utáni tapasztalatok különösen fontosak, és a kérelmezőknek külön hangsúlyt kell fektetniük e kérdésre.

IV.6. Korlátozott piacokra vonatkozó kérelmek

IV.6.1. Korlátozott piacra kiadható a forgalombahozatali engedély átfogó ártalmatlansági és/vagy hatékonysági adatok hiányában, a 23. cikkben előírtaknak megfelelően, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a terméket egy korlátozott piacon kívánják felhasználni, és hogy az új termék hozzáférhetőségéből származó előny nagyobb, mint az e mellékletben előírt bizonyos ártalmatlansági vagy hatékonysági adatok elhagyásából eredő kockázat.

IV.6.2. Az ilyen kérelmek tekintetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az 1. és 2. részt az e mellékletben leírtak szerint.

IV.6.3. Ami a 3. és 4. részt illeti, az e mellékletben előírt bizonyos ártalmatlansági és hatékonysági adatok elhagyhatók. Az elhagyható ártalmatlansági és hatékonysági adatok terjedelme tekintetében az Ügynökség által közzétett vonatkozó iránymutatást kell figyelembe venni.

IV.7. Rendkívüli körülmények esetén benyújtott kérelmek

IV.7.1. Rendkívüli közegészségügyi vagy állategészségügyi körülmények esetén a 25. cikk értelmében forgalombahozatali engedély adható egy állatgyógyászati készítmény számára, bizonyos különös feltételekre, kötelezettségekre és/vagy korlátozásokra is figyelemmel.

IV.7.2. Az ilyen kérelmek tekintetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az e melléklet szerint leírt 1. részt, azon indokolással együtt, hogy az érintett állatgyógyászati készítmény azonnali piaci hozzáférhetőségének előnye miért nagyobb, mint az abban rejlő kockázat, hogy bizonyos minőségi, ártalmatlansági vagy hatékonysági dokumentációt nem adtak át.

IV.7.3. A 2., 3. és 4. rész tekintetében az e mellékletben előírt bizonyos minőségi, ártalmatlansági vagy hatékonysági adatok elhagyhatók, ha a kérelmező indokolja, hogy ezeket az adatokat a benyújtás idején nem lehetett átadni. Az összes ilyen kérelem vonatkozásában az alapvető követelmények azonosításához az Ügynökség által közzétett vonatkozó iránymutatást kell figyelembe venni.

IV.7.4. Engedélyezést követő vizsgálatok előírhatók a forgalombahozatali engedély feltételeinek részeként, és azokat az e mellékletben a minőségi, ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok tekintetében leírt általános elvek, valamint a vizsgálatban tárgyalandó kérdéstől függően alkalmazandó, megfelelő iránymutatások szerint kell megtervezni, lefolytatni, elemezni és bemutatni.

V. SZAKASZ

A KÜLÖNLEGES ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

E szakasz az egyes állatgyógyászati készítményekre vonatkozó azon különös követelményeket állapítja meg, amelyek az azokban meglévő hatóanyagok jellegéhez kapcsolódnak.

V.1. Újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények

V.1.1. Általános követelmények

V.1.1.1. A hatóanyagtól és a hatás kifejtésének módjától függően az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények az alábbi három kategória bármelyikébe tartozhatnak:

nem biológiai állatgyógyászati készítmények;

nem immunológiai biológiai állatgyógyászati készítmények;

immunológiai állatgyógyászati készítmények.

V.1.1.2. A 4. cikk 43. pontjában meghatározott újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos forgalombahozatali engedély iránti kérelmek tekintetében főszabályként az e melléklet II. vagy III. szakaszában bemutatott formátumot vagy adatkövetelményeket kell betartani, az újfajta gyógyászati terület kategóriájától függően. A II. vagy III. szakaszban és az Ügynökség által közzétett bármely vonatkozó iránymutatásban leírt követelményeknek megfelelően szokásosan teljes, 1., 2., 3. és 4. részt tartalmazó dokumentációt be kell nyújtani. Indokolt esetben el lehet térni e melléklet követelményeitől. Adott esetben, és figyelembe véve az újfajta gyógyászati területet képviselő termékek sajátosságait, további követelmények lehetnek fontosak a termékek adott típusai tekintetében.

V.1.1.3. Az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények gyártási folyamatainak meg kel felelniük a helyes gyártási gyakorlatnak (GMP), szükség esetén az e termékek sajátos jellegéhez igazítva. Az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények tekintetében egyedi iránymutatásokat kell kidolgozni, hogy kellően visszatükrözzék a gyártási folyamatuk sajátos jellegét.

V.1.1.4. Az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények sajátos jellege szerint a termék felhasználásához potenciálisan sajátos kockázatok társulhatnak. Ezeket a kockázatokat egy kockázatiprofil-alkotásra vonatkozó módszertan segítségével azonosítják, amely meghatározza az egyedi termékben rejlő kockázatokat és az e kockázatokhoz hozzájáruló kockázati tényezőket. Ezzel összefüggésben a kockázat mindazon potenciális kedvezőtlen hatás, amely az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmény használatának tulajdonítható, és amely aggodalomra ad okot a célpopuláció és/vagy a felhasználó, a fogyasztó és/vagy a környezet szempontjából. A kockázatelemzés a fejlesztés teljes folyamatára kiterjedhet. A figyelembe vehető kockázati tényezők közé tartoznak a következők: a kiindulási anyag eredete (sejtek stb.), a hatás kifejtésének módja az állatban (proliferáció, immunválasz kiváltása, permanencia a testben stb.), a sejtmanipuláció szintje (például gyártási folyamat), a hatóanyag kombinálása bioaktív molekulákkal vagy szerkezeti anyagokkal, az in vivo alkalmazott vírusok vagy mikroorganizmusok szaporodóképességének mértéke, a nukleinsav-szekvenciák vagy gének genomba történő integrációjának mértéke, a hosszú távú funkcionalitás, az onkogenitás kockázata, a nem célzott hatások és az alkalmazás vagy felhasználás módszere.

V.1.1.5. Az azonosított kockázatokra és kockázati tényezőkre vonatkozó információ értékelése alapján a konkrét termékhez társítható minden egyes kockázat tekintetében egyedi profilt kell alkotni, amely felhasználható annak meghatározásához és indokolásához, hogy az átadott adatállomány miként garantálja a szükséges minőségi, ártalmatlansági és hatékonysági biztosítékokat, és mennyiben megfelelő a forgalombahozatali engedély iránti kérelem alátámasztására, különöse az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények azon aspektusai tekintetében, amelyeket jelenleg még nem ismerünk.

V.1.1.6. A termék engedélyezése idején meglévő adathiány vagy bizonytalanságok kezelése érdekében esetről esetre meg lehet fontolni engedélyezés utáni intézkedések vagy vizsgálatok végrehajtását. A mellékhatások korai vagy késleltetett jeleinek kimutatása, az ilyen mellékhatások klinikai következményeinek megelőzése, az időbeli kezelés garantálása és az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények hosszú távú ártalmatlanságáról és hatékonyságáról szóló információ megszerzése érdekében egy kockázatkezelési tervben kell részletezni az ilyen nyomon követéshez előirányzott intézkedéseket.

V.1.1.7. Az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények, különösen az állatgyógyászat kialakulóban lévő területének tekintettek esetében ajánlott a forgalombahozatali engedély dokumentációjának benyújtása előtt kellő időben tanácsot kérni az Ügynökségtől, hogy a terméket be lehessen sorolni, meg lehessen határozni a dokumentáció megfelelő struktúráját, és hogy meg lehessen szerezni a releváns információt azon kiegészítő adatállományról, amelyre szükség lehet a minőség, az ártalmatlanság és a hatékonyság alátámasztásához.

V.1.2. Minőségi követelmények

V.1.2.1. Főszabályként be kell nyújtani az összetételnek, a gyártási módszernek, a termelés megfelelőségének, a kiindulási anyagok ellenőrzésének, a gyártási folyamat során végzett ellenőrzéseknek, a késztermék vizsgálatának, többek között az aktivitási vizsgálat elvégzésének vagy a hatóanyag számszerűsítésének, valamint a stabilitási adatoknak a leírását.

V.1.2.2. A biológiai eredetű és biológiai termékként vagy immunológiai termékként besorolt, újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények gyártására és vizsgálatára vonatkozó adatkövetelmények főszabályként megfelelnek a biológiai vagy immunológiai gyógyászati készítményekre vonatkozó (e melléklet III. szakaszában leírt) követelményeknek, ideértve a vonatkozó hatóérték-vizsgálat szükségességét. Egyes esetekben további követelmények alkalmazására lehet szükség, például sejtek és vektorgén-készítmények tekintetében.

V.1.2.3. A kémiai szintézissel előállított újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítmények tekintetében a nem biológiai állatgyógyászati készítményekre vonatkozó (e melléklet II. szakaszában leírt) adatkövetelményeket kell általánosan alkalmazni. Egyes esetekben további követelmények alkalmazására lehet szükség, például egy releváns hatóérték-vizsgálatra.

V.1.3. Biztonsági követelmények

V.1.3.1. A termék jellegétől és rendeltetésétől függően a célállatfaj, a felhasználó, a fogyasztó vagy a környezet szempontjából vett ártalmatlanság értékeléséhez további adatok is relevánsak lehetnek, amint azt a kockázatelemzés az egyes esetekben meghatározza.

V.1.3.2. A 2001/18/EK irányelv követelményeit figyelembe kell venni, ha maga a kezelt állat géntechnológiával módosított szervezetté válhat. Ha a 2001/18/EK irányelvet alkalmazni kell a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó késztermékre, az irányelv továbbra is a legjobb technikai útmutató, amely jelenleg rendelkezésre áll a szükséges adatok felsorolása tekintetében. Különösen fontos kérdés a DNS csírasejtekbe történő integrációjának (így az utódokba való átvitelnek) az aránya vagy a genetikailag módosított sejtek utódokba történő potenciális átvitele. Meg kell jegyezni, hogy ez a probléma nem teljesen azonos a kedvtelésből tartott állatok és az élelmiszer-termelő állatok (géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó termékek emberi fogyasztása) vonatkozásában.

V.1.3.3. A genomba történő integrációra vagy a genom szerkesztésére szánt anyagok tekintetében megfelelő vizsgálatokat kell végezni a nem célzott módosítások vagy az inszerciós mutagenezis kockázatának értékelésére.

V.1.4. Hatékonysági követelmények

V.1.4.1. A hatékonysági adatokkal kapcsolatos követelmények elsősorban a célállatfajban történő felhasználási javallattól függnek. Az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények kategóriájától és a célállatfajon történő tervezett alkalmazásától függően a II. vagy a III. szakaszban megfogalmazott hatékonysági követelmények lehetnek alkalmazandók az újfajta gyógyászati területet képviselő állatgyógyászati készítményekre.

V.1.4.2. A tervezett javallatot megfelelő adatoknak kell alátámasztani a célállatfajok tekintetében.

V.1.5. Az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények konkrét típusaira vonatkozó különös adatkövetelmények

V.1.5.1. Alapelvek

V.1.5.1.1. Az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények sajátosságait figyelembe véve, helyénvalók lehetnek a minőség, az ártalmatlanság és a hatékonyság értékelésére irányadó szabványos követelményeket kiegészítő különös követelmények.

V.1.5.1.2. A következő szakaszok bemutatják az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények konkrét típusai tekintetében figyelembe veendő különös követelményeket. Ezek az újfajta gyógyászati területet képviselő készítmények konkrét típusai tekintetében megállapított különös követelmények azon követelmények nem kimerítő listáját jelentik, amelyeket az érintett konkrét termékhez kell igazítani esetről esetre, kockázatelemzés alapján.

V.1.5.13. Minden eseteben és különösen az állatgyógyászat terén kialakulóban lévőnek minősített újfajta terápiák tekintetében a kérelmezőnek figyelembe kell vennie az állatgyógyászati ismeretek aktuális helyzetét és az Ügynökség és a Bizottság által közzétett tudományos iránymutatást, e melléklet I. szakaszával összhangban.

V.1.5.2. Génterápiás állatgyógyászati készítmények

V.1.5.2.1. A génterápiás készítmények olyan biológiai állatgyógyászati készítmények, amelyek olyan hatóanyagot tartalmaznak, amely részben vagy teljes egészében egy adott génszekvencia szabályozása, kijavítása, helyettesítése, hozzáadása vagy törlése céljából állatokban használt vagy állatokba bevitt rekombináns nukleinsavakból áll. Terápiás, megelőző vagy diagnosztikai hatásuk közvetlenül a bennük található rekombináns nukleinsav-szekvenciához vagy a szekvencia által kifejezett genetikai információt tartalmazó készítményhez kötődik.

V.1.5.2.2. A II. és a III. szakaszban meghatározott adatkövetelményeken felül a következő követelményeket kell alkalmazni:

tájékoztatást kell adni a hatóanyag gyártásához felhasznált valamennyi kiindulási anyagról, ideértve a sejtek genetikai módosításához szükséges készítményeket, és adott esetben a genetikailag módosított sejtek ezt követő kultúrájáról és tárolásáról, számításba véve a tisztítási lépések esetleges elmaradását;

mikroorganizmust vagy vírust tartalmazó készítmények esetében tájékoztatást kell adni a genetikai módosításról, a szekvenciaanalízisről, a virulencia csökkentéséről, egyes szövetek és sejttípusok tropizmusáról, a mikroorganizmus vagy vírus sejtciklus-dependenciájáról, a patogenitásról és a szülői törzs tulajdonságairól;

az eljárással és a készítményekkel kapcsolatos szennyeződéseket a dokumentáció megfelelő részében le kell írni, különösen a szaporodóképes vírus szennyeződését, ha a vektor szaporodásra képtelenre van tervezve;

a plazmidok esetében a készítmény eltarthatósági ideje alatt meg kell számlálni a plazmidok különféle formáit;

a genetikailag módosított sejtek esetében meg kell vizsgálni a sejtek genetikai módosítás előtti és utáni, valamint bármilyen későbbi fagyasztási/tárolási eljárás előtti és utáni tulajdonságait is. A genetikailag módosított sejtek esetében a génterápiás gyógyszerekre vonatkozó különös követelményeken túl a sejtterápiás gyógyszerekre és a módosítottszövet-alapú készítményekre vonatkozó minőségi követelmények is alkalmazandók;

figyelembe kell venni a nem célzott inszerciókat (amelyek például daganatokat/rákot, anyagcsere-zavarokat idéznek elő), és az inszerciós mutagenezist és a genotoxicitást (genetikai elemek inszerciója és a DNS-módosító fehérjék expressziója a genotoxikus mellékhatások közvetítőiként) a célállatfajokban;

a csírasejtvonal-transzmisszióra vonatkozó vizsgálatokat az indokolt esetek kivételével el kell végezni.

V.1.5.3. Regeneratív gyógyászati, módosítottszövet-alapú és sejtterápiás állatgyógyászati készítmények

V.1.5.3.1. A regeneratív gyógyszerek készítmények és terápiák széles körét ölelik fel, általános céljuk pedig a funkciók helyreállítása. E gyógyszerek közé tartoznak a sejtalapú terápiák, amelyek magukban foglalnak módosítottszövet-alapú készítményeket.

V.1.5.3.2. A sejtterápiás állatgyógyászati készítmények olyan biológiai állatgyógyászati készítmények, amelyek jellegüket vagy funkciójukat érintő, jelentős módosító eljárásnak alávetett sejtekből vagy szövetekből állnak, vagy ilyeneket tartalmaznak, amelynek következtében módosultak a tervezett klinikai felhasználás szempontjából releváns biológiai sajátosságaik, fiziológiai funkcióik vagy szerkezeti tulajdonságaik, vagy olyan sejtekből vagy szövetekből állnak vagy olyan sejteket és szöveteket tartalmaznak, amelyeket a recipiensben nem ugyanazokra az alapvető funkció(k)ra való felhasználásra szánnak, mint a donorban. Tulajdonságaikból adódóan sejtjeik vagy szöveteik farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatása révén egy adott betegség kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására alkalmasaknak minősülnek, vagy állatokban ilyen céllal használják, illetve állatoknak ilyen céllal adják őket, vagy egy szövet regenerálása, helyreállítása vagy helyettesítése céljából.

V.1.5.3.3. A II. és a III. szakaszban meghatározott adatkövetelményeken felül a következő követelményeket kell alkalmazni:

összefoglaló tájékoztatást kell adni a kiindulási anyagként használt állati szövet és sejtek beszerzéséről és vizsgálatáról. Ha kiindulási anyagként nem egészséges sejteket vagy szöveteket használnak, használatukat indokolni kell;

az állati szövetek és sejtek által bevezetett potenciális variabilitást a gyártási eljárás validálásának, a hatóanyag és a késztermék jellemzésének, a próbák kialakításának, a specifikációk és a stabilitás meghatározásának részeként veszik;

a sejtek genetikai módosítása tekintetében a génterápiás készítményekre meghatározott technikai követelményeket kell alkalmazni;

releváns információkat kell megadni a sejtpopuláció vagy a sejtkeverék jellemzéséről, úgymint azonosítás, tisztaság (pl. idegen ágensek és sejtszennyeződések), életképesség, potenciál, kromoszómavizsgálat, tumorgenézis és alkalmasság a tervezett gyógyászati alkalmazásra. Bizonyítani kell a sejtek genetikai stabilitását;

a hatóanyaggal (közvetlenül, vagy bomlás, illetve anyagcsere révén) valószínűleg kölcsönhatásba lépő bármely összetevő hatását és kölcsönhatását ki kell vizsgálni;

ha a háromdimenziós szerkezet a tervezett funkció része, a sejtalapú készítmények jellemzése részeként meg kell adni a differenciálódási állapotot, a sejtek szerkezeti és funkcionális felépítését és adott esetben a generált extracelluláris mátrixot.

V.1.5.4. Kifejezetten fágterápia céljára kifejlesztett állatgyógyászati készítmények

V.1.5.4.1. A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek szaporodásához szükség van baktérium gazdaszervezetre, és amelyek kifejezetten meghatározott baktériumtörzseken élősködnek. A fágterápia például az antibiotikumok alternatívájaként használható. A bakteriofágok általában egyszálú vagy kétszálú DNS-t vagy RNS-t tartalmazó genomból állnak, és fehérjeburok veszi őket körül. A tervezett kezelési célok sokfélesége és a bakteriofágok specificitása miatt a betegséget okozó baktériumtörzzsel szemben a megfelelő bakteriofág törzset esetről esetre kell majd kiválasztani, a betegség egyedi megjelenésével összefüggésben.

V.1.5.4.2. A késztermékben felhasználandó bakteriofágok minősége és mennyisége szokásosan változó. A bakteriofágok állandó minőségi és mennyiségi összetétele tehát nem az általános helyzet, minthogy a fágokat folyamatosan ki kell igazítani. Ennek alapján létre kell hozni és fenn kell tartani a bakteriofág törzsek egy alaptenyészetét (hasonlóan a több törzsre kiterjedő megközelítéshez).

V.1.5.4.3. A bakteriofágokat, valamint a gyártáshoz szükséges baktérium gazdaszervezeteket/fő sejtbankokat lehetőség szerint oltócsírarendszer alapján kell előállítani. Meg kell erősíteni, hogy a felhasznált bakteriofág litikus.

V.1.5.4.4. A rezisztens gén(ek) és a virulens tényezőket kódoló gének hiányát minden oltócsírán ki kell mutatni.

V.1.5.4.5. A javallat egy vagy több konkrét fertőzés vagy fertőző betegség profilaktikus és metafilaktikus és/vagy terápiás kezelése. A kezelés hatékonysága a fágok litikus aktivitásához kapcsolódik, amely baktericid hatást ruház azokra az érintett baktériumtörzs szempontjából specifikus bakteriofágokra.

V.1.5.4.6. A genetikailag módosított fágok tekintetében a genetikai módosítást be kell mutatni.

V.1.5.5. Nanotechnológiák által kibocsátott állatgyógyászati készítmények

V.1.5.5.1. A nanotechnológiát elsődlegesen olyan technológiának tekintik, amelynek célja kémiailag szintetizált anyagok hordozóinak előállítása, de biológiai anyagok hordozói is lehetnek. A nanorészecskék alkalmazása az alacsony oldhatóságú vagy toxikus vegyületek bejuttatásának szabályozására szolgálhat.

V.1.5.5.2. A „nanotechnológia” a nanoanyagoknak az alak és a méret nanotartományban (körülbelül 100 nm-ig) való szabályozásával történő kialakításának, jellemzésének és előállításának felel meg.

V.1.5.5.3. A „nanorészecskék” azok a részecskék, amelyek két vagy több dimenziója a nanotartományban van.

V.1.5.5.4. Az állatgyógyászat területén a gyógyszer bejuttatására szolgáló nanorészecskék „nanotechnológiák által kibocsátott készítményként” relevánsak: a nanorészecskéket anyagokkal konjugálják, hogy megváltoztassák a farmakokinetikai és/vagy farmakodinámiás tulajdonságokat. Az mRNS gyógyszereket inkább nanorészecskés hordozórendszerekbe kapszulázzák.

V.1.5.5.5. A II. és a III. szakaszban meghatározott minőségi adatkövetelményeken felül a következő követelményeket kell alkalmazni:

a részecskék méreteloszlását meg kell határozni;

megfelelő in vitro vizsgálatot kell alkalmazni funkciójuk és lehetséges adagolási kapacitásuk tekintetében (ha gyógyszerezésre használják őket).

V.1.5.5.6. Ami a biztonságot illeti, a nanorészecskék gyógyszerhordozóként való használatával megjelenő veszélyek túlmutathatnak a klasszikus hordozómátrixokban használt gyógyszerek jelentette hagyományos veszélyeken. Ezért a biztonság tekintetében a következő szempontokat kell figyelembe venni:

A gyógyszerhordozóként használt nanorészecskék befolyásolhatják a gyógyszer toxicitását. A hatóanyag toxicitása kulcsfontosságú a készítmény szempontjából, de a gyógyszerhordozóként használt nanorészecske toxicitását is figyelembe kell venni, mivel a nanorészecskék sajátos kockázatokat idézhetnek elő (agglomerátumok, citotoxicitás), szennyeződéséket továbbíthatnak adszorpcióval, toxikus anyagokat termelhetnek bomlás vagy oldhatóvá tétel révén, illetve átjuthatnak fiziológiai gátakon (hematoencefalikus gát, magzati-placentáris gát, sejt- és nukleáris membrán stb.). Ebben az összefüggésben:

a fiziológiai gátak átlépése esetén vizsgálni kell a gyógyszerhordozóként használt nanorészecskék megfelelő szerv(ek)re gyakorolt hatását;

ii.

vizsgálni kell az agglomerátumok hatását a különböző célszervekben, különösen összpontosítva az embólia kisebb vérerekben való kialakulásának kockázatára;

iii.

a gyógyszerhordozóként használt nanorészecskékkel kapcsolatos biztonsági problémák összefügghetnek kumulatív hatással, bomlási profillal vagy a testben való perzisztenciával, és negatív hatást idézhetnek elő a célszervek funkcióiban;

iv.

a biztonsági problémákat adott esetben sejtszinten is érzékelni lehet. A sejtek nem mindig képesek a sejtmembránon átengedett nanorészecskék kiválasztására, ami citotoxicitáshoz vezethet, különösen oxidatív stressz kiváltásával. Az elvégzendő toxikológiai vizsgálatoknak képesnek kell lenniük e citotoxicitás és a kapcsolódó szempontok, például a toxikus szabadgyökök keletkezésének és a bioperzisztenciának az értékelésére.

A gyógyszerhordozóként használt nanorészecskékben foglalt hatóanyagok toxikológiai profilja eltérhet, mivel különbözőképpen juthatnak be az egyes belső szervekbe (különböző oldhatóság a biológiai mátrixokban), vagy mivel váratlanul átléphetnek egyes biológiai gátakat a testen belül, például az agyi gátat.

A hatóanyagok mellékhatásai súlyosbodhatnak, ha nanorészecskék hordozzák őket.

A nanogyógyászat tekintetében már azonosítottak olyan immunbiztonsági problémákat, mint például az immuntoxicitás (az immunsejtek közvetlen károsodása), az immunstimuláció, az immunszupresszió és az immunmoduláció (például a komplement aktiváció, a gyulladás, a veleszületett vagy a szerzett immunitás aktiválása).

Figyelembe kell venni, hogy a nanorészecskék kiválthatnak gyulladásos vagy allergiás reakciókat. A véráramba való behatolásra és a gyulladásos reakciók kiváltására való képesség disszeminált intravaszkuláris koagulációt vagy fibrinolízist idézhet elő, amelyek további következményként például trombózist okozhatnak. A nanorészecskék hemokompatibilitását tehát ellenőrizni kell.

V.1.5.6. RNS antiszensz terápiás és RNS interferenciaterápiás készítmények

V.1.5.6.1. Az antiszensz terápiás és interferenciaterápiás készítmények létrejöhetnek szintézissel vagy rekombináns technikával.

V.1.5.6.2. Az antiszensz RNS olyan egyszálú RNS, amely kiegészíti a fehérjét kódoló hírvivő RNS-t, amellyel hibridizál, ezáltal blokkolja fehérjévé alakulását.

V.1.5.6.3. Az RNS interferencia olyan biológiai folyamat, amelyben az RNS-molekulák a célzott mRNS molekulák semlegesítésével gátolják a génkifejeződést vagy a transzlációt.

V.1.5.6.4. A II. és a III. szakaszban meghatározott adatkövetelményeken felül a következő követelményeket kell alkalmazni:

meg kell állapítani az RNS-szegmensek térfogatonkénti minimális számát a késztermék ellenőrző vizsgálatának részeként, továbbá meg kell erősíteni, hogy az RNS-szegmensek a helyes szekvenciának felelnek meg;

bizonyos, az e melléklet II. szakaszának hatálya alá tartozó antiszensz terápiás készítmények esetében a hatóértékre vonatkozó biológiai tesztre lehet szükség a felszabadítási vizsgálathoz;

a stabilitásvizsgálat olyan vizsgálatot foglal magában, amely figyelemmel kíséri az RNS-szegmensek idővel történő bomlásának arányát;

az RNS antiszensz terápiás termékek esetében ki kell térni a célzott és nem célzott kötések miatt kialakuló lehetséges káros hatásokra, továbbá a lehetséges nem antiszensz káros hatásokra is, amelyek például a felhalmozódásnak, a gyulladást előidéző reakcióknak és az aptamerkötésnek tudhatók be;

az RNSi terápiás termékek esetében ki kell térni a (pozitív RNSi szálnak tulajdonítható) nem célzott interferencia lehetséges káros hatásaira, továbbá a vér-agy gáton való átjutás lehetőségére is, amely központi idegrendszeri zavarokat okozhat;

a génterápiára használni tervezett RNS antiszensz terápiás és RNS interferenciaterápiás készítmények tekintetében figyelembe kell venni a génterápiás állatgyógyászati készítményekre vonatkozó követelményeket.

V.2. Vakcinaantigén-törzsadatok

Meghatározott immunológiai állatgyógyászati készítmények tekintetében és a IIIb. szakasz 2. részétől eltérve bevezetésre kerül a vakcinaantigén-törzsadatok fogalma.

V.2.1. Alapelvek

V.2.1.1. E melléklet alkalmazásában a vakcinaantigén-törzsadatok: a vakcina forgalombahozatali engedélye iránti kérelemhez mellékelt dokumentáció azon önálló része, amely minden releváns információt tartalmaz az állatgyógyászati készítmény részét képező minden egyes hatóanyag minőségéről. Az önálló rész az ugyanazon kérelmező vagy forgalombahozatali engedély jogosultja által bemutatott egy vagy több monovalens és/vagy kombinált vakcina esetében ugyanaz lehet.

V.2.1.2. A vakcinaantigén-törzsadatok alkalmazása opcionális. A kombinált vakcinák esetében a vakcinaantigén-törzsadatokba felveendő vakcina antigén(eke)t meg kell határozni, és minden egyes antigén tekintetében külön vakcinaantigén-törzsadatot kell létrehozni.

V.2.1.3. A vakcinaantigén-törzsadatokat az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatás szerint kell benyújtani és jóváhagyni.

V.2.2. Tartalom

A vakcinaantigén-törzsadatok dokumentációja az V.2.2.1–V.2.3.3. részben szereplő, az 1. rész (A dokumentáció összefoglalása) és a 2. rész (Minőségre vonatkozó dokumentáció) megfelelő szakaszaiból kivonatolt információt tartalmazza, az e melléklet IIIb. szakaszában foglaltak szerint:

V.2.2.1. A dokumentáció összefoglalása (1. rész)

Meg kell adni a gyártó nevét és címét, valamint a hatóanyag gyártása és ellenőrzése különböző szakaszaiban érintett telephely(ek)et, és csatolni kell a megfelelő gyártási engedélyek másolatát.

V.2.2.2. Az összetevők mennyiségi és minőségi adatai (2.A. rész)

Meg kell adni a hatóanyag teljes és pontos nevét (például vírus- vagy baktériumtörzs, antigén), a készterméknél említettek szerint. A hatóanyagra vonatkozó termékfejlesztési információt közölni kell.

V.2.2.3. A gyártási módszer leírása (2.B. rész)

A hatóanyag gyártási módszerét le kell írni, kitérve a gyártás főbb szakaszainak validálására és adott esetben a javasolt köztes tárolás indokolására. Az inaktivált vakcinák esetében meg kell adni a hatóanyag inaktiválására és többek között az inaktiválási folyamat validálására vonatkozó adatokat.

V.2.2.4. A kiindulási anyagok előállítása és ellenőrzése (2.C. rész)

V.2.2.4.1. A IIIb.2C. szakaszban bemutatott, a hatóanyag tekintetében releváns szabványos követelményeket alkalmazni kell.

V.2.2.4.2. A hatóanyagra (például vírus-/baktériumtörzs), a szubsztrát(ok)ra (sejtek, tápoldat), és a hatóanyag előállítása során használt minden (gyógyszerkönyvi, nem gyógyszerkönyvi, biológiai vagy nem biológiai) nyersanyagra vonatkozó információ meg kell adni.

V.2.2.4.3. A dokumentációnak tartalmaznia kell a specifikációkat, a végrehajtott folyamatokkal, valamint a kiindulási anyagok valamennyi tétele minőségének ellenőrzése érdekében elvégzendő vizsgálatokkal kapcsolatos információkat és a tétel eredményeit az összes felhasznált összetevő tekintetében.

V.2.2.4.4. A TSE és az idegen ágensek vonatkozásában kockázatértékelést kell végezni adott esetben. Meg kell jegyezni, hogy a vakcinaantigén-törzsadatokra hivatkozó késztermék tekintetében fenntartott célállatfajokat figyelembe kell venni a TSE-re vagy az idegen ágensekre vonatkozó kockázatértékelésben. A felhasználási figyelmeztetéseket vagy korlátozásokat be lehet vezetni a vakcinaantigén-törzsadatok szintjén a bemutatott információ függvényében; e figyelmeztetések és korlátozások enyhíthetők a kockázatelemzés során a késztermék szintjén.

V.2.2.4.5. Ha a hatóanyagot rekombináns technikával állítják elő, az ennek megfelelő, a géntechnológiával módosított vírusra vagy baktériumra vonatkozó releváns adatot fel kell tüntetni.

V.2.2.5. Gyártásközi ellenőrző vizsgálatok (2.D. rész)

A IIIb.2D. szakaszban leírt szabványos követelményeket alkalmazni kell a hatóanyag gyártása során lefolytatott gyártásközi ellenőrző vizsgálatokra, ideértve a kulcsfontosságú ellenőrző vizsgálatok validálását, és adott esetben bármely javasolt (vegyítést megelőző) köztes tárolást.

V.2.2.6. A tételek állandósága (2.F. rész)

A IIIb.2F. szakaszban bemutatott szabványos követelményeket alkalmazni kell az antigén előállításában meglévő állandóság igazolására.

V.2.2.7. Stabilitás (2.G. rész)

A IIIb.2G. szakaszban leírt, az antigént stabilitásának igazolására és adott esetben bármely köztes tárolásra vonatkozó szabványos követelményeket alkalmazni kell.

V.2.3. Értékelés és tanúsítás

V.2.3.1. Új, még nem törzskönyvezett vakcinaantigén(eke)t tartalmazó vakcinák esetében, a kérelmező a forgalombahozatali engedélyre vonatkozó teljes dokumentációt benyújtja az Ügynökséghez, amely dokumentáció tartalmaz minden egyes olyan vakcinaantigénnek megfelelő vakcinaantigén-törzsadatokat, amelynek tekintetében vakcinaantigén-törzsadatokat kívánnak alkalmazni. Minden egyes vakcinaantigén-törzsadat kapcsán az Ügynökség tudományos és műszaki értékelést folytat le. Pozitív elbírálás esetén minden egyes vakcinaantigén-törzsadat megfelelőségi bizonyítványt kap az uniós jogszabályoknak való megfeleléséről, amelyhez értékelési jelentést csatolnak. A kiadott bizonyítvány az Unió teljes területén érvényes.

V.2.3.2. Az V.2.3.1. rész alkalmazandó minden olyan vakcinára is, amely vakcinaantigének új kombinációjából áll, tekintet nélkül arra, hogy e vakcinaantigének közül egyet vagy többet engedélyeztek-e már az Unió területén.

V.2.3.3. Az Unióban engedélyezett vakcina tekintetében a vakcinaantigén-törzsadatok tartalmi módosítását az Ügynökség tudományos és műszaki értékelés alá vonja. Pozitív elbírálás esetén a vakcinaantigén-törzsadatokra az Ügynökség megfelelőségi bizonyítványt ad ki az uniós jogszabályoknak való megfeleléséről. A kiadott bizonyítvány az Unió teljes területén érvényes.

V.3. Több törzsre kiterjedő dokumentációk

V.3.1. Egyes immunológiai állatgyógyászati készítmények tekintetében és a IIIb. szakasz 2. részének rendelkezéseitől eltérve bevezetésre kerül a több törzsre kiterjedő dokumentáció fogalma.

V.3.2. A több törzsre kiterjedő dokumentáció olyan egyetlen dokumentáció, amely tartalmazza a lényeges adatokat a törzsek/törzskombinációk különféle opcióinak egyedi és alapos tudományos értékelésével kapcsolatban, amely értékelés az antigén-tulajdonságaik tekintetében változó vírusokkal vagy baktériumokkal szembeni inaktivált vakcinák engedélyezésének alapját képezi, ahol a vakcinaformulációk összetételének gyors vagy gyakori módosítására van szükség a járványügyi helyzetre tekintettel a gyakorlati hatékonyság garantálása érdekében. Azon járványügyi helyzetnek megfelelően, amelyben a vakcinát használni kívánják, több törzs kiválasztható a dokumentációban szereplők közül a késztermék elkészítéséhez.

V.3.3. Az egyes több törzsre kiterjedő dokumentációk csak egy vírusfajra, baktériumnemzetségre vagy vektorra alkalmazandók adott betegség vonatkozásában; a több törzsre vonatkozó dokumentáció keretében nem hagyhatók jóvá a különböző családokhoz, nemzetségekhez, fajokhoz tartozó vírusokból vagy különböző családokhoz vagy nemzetségekhez tartozó baktériumokból álló keverékek.

V.3.4. A több törzsre kiterjedő dokumentációból álló forgalombahozatali engedély iránti kérelem tekintetében, ha nincs engedélyezett, több törzsből álló vakcina az adott vírus/baktérium/betegség ellen, a több törzsre kiterjedő dokumentációt magában foglaló megközelítésre való jogosultságot az Ügynökség a kérelem benyújtása előtt megerősíti.

V.3.5. A több törzsre kiterjedő dokumentációkat az Ügynökség által közzétett megfelelő iránymutatás szerint kell benyújtani.

V.4. Vakcinaplatform-technológia

V.4.1. Alapelvek

V.4.1.1. A vakcinaplatform-technológia olyan technológiák összessége, amelyek közös vonása, hogy egy „gerinc” hordozóanyagot vagy vektort használnak, amelyet a platformból származó minden egyes vakcina tekintetében más antigénnel vagy antigénkészlettel módosítanak. Idetartoznak, de nem kizárólag a fehérjealapú platformok (vírushoz hasonló részecskék), DNS-vakcinaplatformok, mRNS-alapú platformok, replikonok (önmásoló RNS-ek), továbbá a vírus- és baktériumvektor-alapú vakcinák.

V.4.1.2. A vakcinaplatform-technológia alapján gyártott immunológiai állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali engedélye iránti kérelemre csökkentett adatkövetelmények vonatkoznak. Teljes dokumentációra a gyártó konkrét platformtechnológiájával, konkrét célállatfaj tekintetében készült első készítmény esetében van szükség. A platformtechnológián alapuló első (teljes) dokumentáció benyújtásakor a kérelmező párhuzamosan benyújthat platformtechnológia-törzsadatokat, amelyek magukban foglalják a platformra vonatkozó valamennyi olyan adatot, amely esetében észszerű tudományos bizonyossággal állítható, hogy változatlan marad, függetlenül a platformhoz adott, lényeges antigén(ek)től/gén(ek)től. A platformtechnológia-törzsadatokba foglalandó adatok jellege a platform típusától függ.

V.4.1.3. A platformtechnológia törzsadatok tanúsítását követően a bizonyítvány használható az ugyanazon a platformon alapuló és ugyanazon célállatfajokon való alkalmazásra szánt forgalombahozatali engedély iránti későbbi kérelmeket érintő releváns adatkövetelmények teljesítésére.

V.4.2. Értékelés és tanúsítás

V.4.2.1. A platformtechnológia-törzsadatokat az Ügynökség által közzétett releváns iránymutatás szerint kell benyújtani. Minden egyes platformtechnológia-törzsadat kapcsán az Ügynökség tudományos és műszaki értékelést végez. Pozitív elbírálás esetén a platformtechnológia-törzsadat megfelelőségi bizonyítványt kap az uniós jogszabályoknak való megfelelésről, amelyhez értékelési jelentést csatolnak. A kiadott bizonyítvány az Unió teljes területén érvényes.

V.4.2.2. Az Unióban engedélyezett vakcina tekintetében a platformtechnológia-törzsadatok tartalmi módosítását az Ügynökség tudományos és műszaki értékelés alá vonja.

V.4.2.3. Pozitív elbírálás esetén a platformtechnológia-törzsadatokra az Ügynökség megfelelőségi bizonyítványt ad ki az uniós jogszabályoknak való megfelelésről.

V.5. Engedélyezett homeopátiás állatgyógyászati készítmények

V.5.1. Minőség (2. rész)

A II.2. szakasz 2. RÉSZÉNEK rendelkezéseit az alábbi módosításokkal kell alkalmazni a 85. cikk (2) bekezdésében említett homeopátiás állatgyógyászati készítmények engedélyeire vonatkozó dokumentációra.

V.5.2. Terminológia

A forgalombahozatali engedély iránti kérelemhez mellékelt dokumentációban ismertetett homeopátiás törzsoldatok tudományos nevének összhangban kell lennie az Európai Gyógyszerkönyvben, illetve ennek hiányában az egyik tagállam hivatalos gyógyszerkönyvében megadott tudományos névvel. Adott esetben az egyes tagállamokban használt hagyományos neve(ke)t is meg kell adni.

V.5.3. A kiindulási anyagok ellenőrzése

A forgalombahozatali engedély iránti kérelemhez mellékelt, a kiindulási anyagokra, azaz az összes felhasznált anyagra – a nyersanyagokat, köztitermékeket és az engedélyezett homeopátiás állatgyógyászati késztermékben alkalmazandó végső hígításokat is ideértve – vonatkozó adatokat és dokumentumokat további, a törzsoldatra vonatkozó adatokkal kell kiegészíteni.

Az általános minőségi követelményeket alkalmazni kell minden kiindulási anyagra és nyersanyagra, valamint a gyártási folyamat közbenső lépéseire, egészen a homeopátiás késztermékben alkalmazandó végső hígításig. Toxikus összetevők jelenléte esetén ezeket lehetőség szerint a végső hígításban kell ellenőrizni. Ha ez a nagyarányú hígítás következtében nem lehetséges, a toxikus összetevőt rendes esetben korábbi szakaszban kell ellenőrizni. Teljeskörűen le kell írni a gyártási folyamat minden lépését, a kiindulási anyagoktól egészen a késztermékben alkalmazandó végső hígításokig.

Hígítások esetén az említett hígítási lépéseket az Európai Gyógyszerkönyv releváns monográfiájában, vagy ennek hiányában valamely tagállam hivatalos gyógyszerkönyvében megállapított homeopátiás gyártási módszerekkel összhangban kell végezni.

V.5.4. Ellenőrző vizsgálatok a kész gyógyszeren

A homeopátiás állatgyógyászati készítményekre az általános minőségi követelmények alkalmazandók. A kérelmezőnek minden kivételt megfelelően indokolnia kell.

Minden toxikológiailag releváns összetevő azonosítását és mintaelemzését el kell végezni. Ha az azonosítást és/vagy mintaelemzést indokoltan nem lehetséges minden toxikológiailag releváns összetevőnél elvégezni, például a kész gyógyszerben alkalmazott hígításuk miatt, akkor a minőséget a gyártási és hígítási folyamat teljeskörű validálásával kell bizonyítani.

V.5.5. Stabilitásvizsgálatok

A kész gyógyszer stabilitását bizonyítani kell. A homeopátiás törzsoldatok vizsgálatával nyert stabilitási adatok általában átvihetők a belőlük nyert hígításokra/potenciálásokra is. Ha a hatóanyag azonosítása vagy mintaelemzése a hígítás mértéke miatt nem lehetséges, figyelembe vehetők a gyógyszerforma stabilitási adatai is.

V.5.6. Biztonsági dokumentáció (3. rész)

A 3. részt az alábbi pontosítással kell alkalmazni az e rendelet 4. cikkének 10. pontjában említett homeopátiás állatgyógyászati készítményekre, a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU bizottsági rendelet ( 20 ) rendelkezéseinek sérelme nélkül.

Az információk hiányát minden esetben indokolni kell, például igazolni kell, hogy miért támasztható alá az ártalmatlanság elfogadható mértéke annak ellenére, hogy néhány vizsgálat hiányzik.

▼B

III. MELLÉKLET

A 136. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÖTELEZETTSÉGEK JEGYZÉKE

a kérelmező azon kötelezettsége, hogy a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően pontos információkat és dokumentációt nyújtson be;

a 62. cikk szerinti kérelem benyújtásakor a következők megadására vonatkozó kötelezettség: a hivatkozott cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett adatok;

a 23. és a 25. cikkben említett feltételeknek való megfelelés kötelezettsége;

az állatgyógyászati készítmény forgalombahozatali engedélyében foglalt feltételeknek való megfelelésre kötelezettsége, a 36. cikk (1) bekezdésében említetek szerint;

a forgalmazási feltételek szükséges módosításainak bevezetésére vonatkozó kötelezettség; a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele és annak lehetővé tétele érdekében, hogy az állatgyógyászati készítmények gyártása és ellenőrzése általánosan elfogadott tudományos módszerek szerint történjen, az 58. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint;

a készítményjellemzők összefoglalójának, a használati utasításnak és a címkének a jelenlegi tudományos ismeretek szerinti megfelelő naprakészen tartására vonatkozó kötelezettség, az 58. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint;

az 58. cikk (6) és (11) bekezdésének megfelelően az engedélyezett állatgyógyászati készítmények forgalombahozatali dátumának és az egyes állatgyógyászati készítmények az érintett tagállamokban való elérhetőségének a készítmény-adatbázisban való rögzítésére vonatkozó kötelezettség, illetve adott esetben az érintett forgalombahozatali engedély felfüggesztése vagy visszavonása dátumának, valamint a gyógyászati készítmény értékesítési volumenére vonatkozó adatoknak a készítmény-adatbázisban való rögzítésére vonatkozó kötelezettség;

az arra vonatkozó kötelezettség, hogy az illetékes hatóság vagy az Ügynökség kérésére az általuk szabott határidőn belül be kell nyújtani minden azt igazoló adatot, hogy az előny-kockázat viszony továbbra is kedvező, az 58. cikk (9) bekezdésében előírtak szerint;

az olyan új információk szolgáltatására vonatkozó kötelezettség, amelyek a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételek módosításának szükségességét vonják maguk után, az olyan tilalom vagy korlátozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség, amelyet azon ország illetékes hatóságai vezettek be, amelyben az állatgyógyászati készítményt forgalomba hozták, illetve minden olyan információ bejelentésének kötelezettsége, amely befolyásolhatja a gyógyászati készítmény kockázataira és előnyeire vonatkozó értékelés kimenetelét, az 58. cikk (10) bekezdésében előírtak szerint;

10.

az arra vonatkozó kötelezettség, hogy az állatgyógyászati készítményt a forgalombahozatali engedélyben a készítményjellemzők összefoglalója, a címke és a használati utasítás tekintetében meghatározottaknak megfelelően hozzák forgalomba;

11.

az állatgyógyászati készítményeik tekintetében feltételezett nemkívánatos események nyilvántartására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség, a 76. cikk (2) bekezdésével összhangban;

12.

a 73. cikk (2) bekezdésében említett adatokon túlmenően konkrét farmakovigilanciai adatok gyűjtésének, valamint a forgalomba hozatalt követő felügyeleti vizsgálatok elvégzésének kötelezettsége a 76. cikk (3) bekezdésével összhangban;

13.

a 77. cikk (11) bekezdésében előírtaknak megfelelően annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a farmakovigilanciai aggályokról objektíven és nem félrevezető módon tájékoztatják a nyilvánosságot, és hogy azokról az Ügynökséget tájékoztatják;

14.

a farmakovigilanciai feladatok elvégzése érdekében farmakovigilanciai rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettség, beleértve a farmakovigilanciai rendszer törzsdokumentációjának a 77. cikkel összhangban való karbantartását is;

15.

az arra vonatkozó kötelezettség, hogy az Ügynökség kérésére a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának egy másolatát benyújtsák, a 79. cikk (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően;

16.

a jelzéskezelési eljárás elvégzésére és az eredmények rögzítésére vonatkozó kötelezettség, a 81. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban;

17.

az uniós érdeket érintő (referral) eljárás kapcsán rendelkezésére álló valamennyi információnak az Ügynökség részére történő átadására vonatkozó kötelezettség, 82. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2001/82/EK irányelv	Ez a rendelet
1. cikk	4. cikk
2. cikk (1) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés
2. cikk (2) bekezdés	3. cikk
2. cikk (3) bekezdés	2. cikk (2), (3) és (4) bekezdés
3. cikk	2. cikk (4) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	5. cikk (6) bekezdés
5. cikk	5. cikk
5. cikk (1) bekezdés első mondat	38. cikk (3) bekezdés
5. cikk (2) bekezdés	58. cikk (1) bekezdés
6. cikk (1) és (2) bekezdés	8. cikk (3) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés	8. cikk (4) bekezdés
7. cikk	116. cikk
8. cikk	116. cikk
8. cikk harmadik mondat
9. cikk	9. cikk
10. cikk	112. cikk
11. cikk	113., 114. és 115. cikk
12. cikk	8. cikk
13. cikk (1) bekezdés	18. cikk
13. cikk (2)bekezdés	4. cikk (8) és (9) bekezdés
13. cikk (3), (4) bekezdés	19. cikk
13. cikk (5) bekezdés	38., 39. és 40. cikk
13. cikk (6) bekezdés	41. cikk
13a. cikk	22. cikk
13b. cikk	20. cikk
13c. cikk	21. cikk
14. cikk	35. cikk
16. cikk	85. cikk
17. cikk	86. cikk
18. cikk	87. cikk
19. cikk	85. cikk
20. cikk	85. cikk
21. cikk (1) bekezdés	47. cikk
21. cikk (2) bekezdés	46. cikk
22. cikk	48. cikk
23. cikk	28. és 29. cikk
24. cikk	30. cikk
25. cikk	33. cikk
26. cikk (3) bekezdés	25. és 26. cikk
27. cikk	58. cikk
27a. cikk	58. cikk (6) bekezdés
27b. cikk	60. cikk
28. cikk	5. cikk (2) bekezdés
30. cikk	37. cikk
31. cikk	142. és 143. cikk
32. cikk	49. és 52. cikk
33. cikk	54. cikk
35. cikk	82. cikk
36. cikk	83. cikk
37. cikk	84. cikk
38. cikk	84. cikk
39. cikk	60. cikk
40. cikk	129. cikk
44. cikk	88. cikk
45. cikk	89. cikk
46. cikk	90. cikk
47. cikk	90. cikk
48. cikk	92. cikk
49. cikk	90. cikk
50. cikk	93. és 96. cikk
50a. cikk	95. cikk
51. cikk	89. cikk
52. cikk	97. cikk
53. cikk	97. cikk
55. cikk	97. cikk
56. cikk	97. cikk
58. cikk	10. cikk és 11. cikk
59. cikk	12. cikk
60. cikk	11. cikk (4) bekezdés
61. cikk	14. cikk
64. cikk	16. cikk
65. cikk	99. és 100. cikk
66. cikk	103. cikk
67. cikk	34. cikk
68. cikk	103. cikk
69. cikk	108. cikk
70. cikk	111. cikk
71. cikk	110. cikk
72. cikk	73. cikk
73. cikk	73. és 74. cikk
74. cikk	78. cikk
75. cikk	77. cikk
76. cikk	79. cikk
78. cikk (2) bekezdés	130. cikk
80. cikk	123. cikk
81. cikk	127. cikk
82. cikk	128. cikk
83. cikk	129. és 130. cikk
84. cikk	134. cikk
85. cikk (1) és (2) bekezdés	133. cikk
85. cikk (3) bekezdés	119. és 120. cikk
87. cikk	79. cikk (2) bekezdés
88. cikk	146. cikk
89. cikk	145. cikk
90. cikk	137. cikk
93. cikk	98. cikk
95. cikk	9. cikk (2) bekezdés
95a. cikk	117. cikk

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 55., 268., 2003.10.18., 29. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

( 6 ) A Bizottság 2013/652/EU végrehajtási határozata (2013. november 12.) a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről (HL L 303., 2013.11.14., 26. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

( 9 ) A Tanács 94/358/EK határozata (1994. június 16.) az Európai Gyógyszerkönyv kidolgozásáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való elfogadásáról (HL L 158., 1994.6.25., 17. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 12 ) A Bizottság 1234/2008/EK rendelete (2008. november 24.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalombahozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról (HL L 334., 2008.12.12., 7. o.).

( 13 ) A Bizottság 488/2012/EU rendelete (2012. június 8.) a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megsértése miatt kiszabott pénzbírságokról szóló 658/2007/EK rendelet módosításáról (HL L 155., 2007.6.15., 10. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 50., 2004.2.20., 44. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/9/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról (HL L 50., 2004.2.20., 28. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/35/EK irányelve (2009. április 23.) a gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagokról (HL L 109., 2009.4.30., 10. o.).

( 17 ) A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

( 18 ) A Bizottság (EU) 2018/782 rendelete (2018. május 29.) a 470/2009/EK rendeletben említett kockázatértékelésre és kockázatkezelési ajánlásokra vonatkozó módszertani elvek meghatározásáról (HL L 132., 2018.5.30., 5. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

( 20 ) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).